Keresés ezen a webhelyen
2173 találat
- A biztosítási piac megkerülhetetlen reformere adott elő a Széchenyi István Egyetemen
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója tartott motivációs előadást a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak, amiben életútján keresztül engedett betekintést a biztosítási szakma múltjába és jelenébe. Előadásában kiemelte a szektor fiatalításának fontosságát és az iparág nyújtotta kivételes lehetőségeket. A Széchenyi István Egyetemen tartott motivációs előadást nagy érdeklődés mellett Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója nemrégiben. A biztosítási szakember mindössze 21 évesen lépett a pályára, és mára a biztosítási piac megkerülhetetlen, trendformáló alakjává vált. Ma már közel két évtizedes szakmai múlttal rendelkezik, de még mindig a biztosítási szektor fiatal szakértői közé tartozik. Ő alapította és azóta is folyamatosan építi Magyarország legnagyobb és legeredményesebb biztosításközvetítő cégcsoportját, melyben közel ezer biztosítási tanácsadó dolgozik. Előadásában bemutatta saját pályáján keresztül a biztosítási szakmát, azzal a szándékkal, hogy új szemszögből világítsa meg azt. Megosztotta a hallgatósággal karrierje kezdetét, sikereit és nehézségeit, valamint ismertette vállalata jelenét és jövőképét a digitalizációs fejlesztésekkel összhangban. A Széchenyi István Egyetem az országban elsőként alakított ki a Hungarikum Biztosításai Alkusz Zrt.-vel és a CIG Pannónia Csoporttal együttműködésben egy olyan két féléves biztosítási és pénzügyi szaktanácsadói képzést, ami hiánypótló a biztosítási képzések terén. „Az általam képviselt iparág szempontjából a fiatalok képzése elengedhetetlen, mert a tanácsadók átlagéletkora jelenleg 55 év. Napjainkban azonban a digitalizáció dominanciájával, valamint a növekvő pénzügyi és biztosítási tudatossággal égető szüksége van a szektornak a fiatalításra. Kötelességemnek érzem, hogy ennek a korosztálynak is bebizonyítsam: érdemes ezzel foglalkozni, és sikeres jövőképet tudunk mutatni nekik. A Széchenyi István Egyetemmel való szoros együttműködés kapcsán létrejött pénzügyi-biztosítási képzés ezért is nagyon fontos nekem, és külön büszke vagyok arra, hogy a kurzus már az első félévben több mint 50 fő részévtelével nagy érdeklődés mellett indult el” – hangsúlyozta Keszthelyi Erik. „Hosszú távú célom, hogy tovább növeljük a társadalom pénzügyi és biztosítási tudatosságát, és az erre való nevelést minél fiatalabb életkortól – már az általános és középiskolákban – elkezdjük. Ehhez szükségem van rátok, fiatalokra. Remélem, hogy minél többen választjátok ezt a stabilitást biztosító szakmát a jövőben” – összegzett. „A Hungarikum Alkusz elkötelezett a biztosítási szakma és a szektor szakembereinek minőségi fejlesztése iránt, intézményünk pedig mindig nyitott azokra a partnerekre, akikkel közös programokat tudunk megvalósítani a gazdaság igényeihez igazodva. Fontosnak tartjuk, hogy stratégiai együttműködésünket a jövőben tovább erősítsük. Célunk, hogy további, képzéshez kapcsolódó programokban és kutatási témákban fogjunk össze: ennek példája lehet akár a kooperatív doktori programokban való részvétel, az alap- és mesterképzések bizonyos tantárgyainak közös oktatása, a projektalapú képzési elemek kialakítása és a tehetséggondozás is” – húzta alá dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese.
- A Széchenyi István Egyetem jogász szakos hallgatója az ENSZ világűrbizottságának szimulált ülésén
A világűr fenntartható használatáról tárgyaltak az ENSZ világűrbizottságának szimulált ülésén Párizsban, amelyen a Széchenyi István Egyetem jogászhallgatója, Nagy Csenge Zsuzsanna is részt vett. A rendezvényen a fiatalok egy adott állam küldöttségének tagjaként próbára tehették űrjogi tudásukat és betekintést nyerhettek a testület tevékenységébe is. Az Európai Űrügynökség párizsi központjában, a Space Generation Advisory Council (SGAC) és az Európai Űrjogi Központ (ECSL) rendezésében második alkalommal került sor a „SGAC x ECSL Model UN COPUOS” elnevezésű rendezvényre. Hasonlóan az ENSZ működését szimuláló, nagy múltra visszatekintő „Model United Nations” programokhoz, az érdeklődő hallgatók itt is egy adott állam küldöttségének tagjaként tehették próbára – ezúttal nemzetközi jogi és világűrjogi – ismereteiket, tárgyalási készségüket, és nyerhettek bepillantást az ENSZ Világűr Békés Célú Felhasználásának Bizottsága működésébe. Magát a világűrbizottságot az ENSZ Közgyűlése 1958-ban hozta létre, és 1959-től állandó segédszervként működik, hazánk aktív részvételével. Ez a testület dolgozta ki az űrtevékenység szabályozásának alapját képező öt nemzetközi szerződést az űrkorszak kezdetét követő két évtizedben, és máig a világűr békés célú felhasználásával kapcsolatos nemzetközi egyeztetések központi fórumának tekinthető. Ebben az évben a „Model UN COPUOS” szimulációs tárgyalásainak középpontjában a világűr fenntartható használatával kapcsolatos aktuális kérdések álltak. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara első alkalommal képviseltette magát a rendezvényen. Az intézmény anyagi támogatásának köszönhetően Nagy Csenge Zsuzsanna jogász szakos hallgató utazott ki az eseményre, ahol az előzetes sorsolásnak megfelelően a kanadai küldöttség tagjaként vett részt a szakértők által nyújtott felkészítésben és a szimulált bizottsági munkában. Felkészülését a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékről prof. dr. Sulyok Gábor egyetemi tanár segítette. A részvétellel a világűrjog terén végzett tanszéki tehetséggondozási tevékenység új iránya nyílt meg, ami hatékonyan kiegészíti a „Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition” elnevezésű rangos nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyen való rendszeres megmérettetést. A hallgatók munkájának köszönhetően a győri egyetem immár ismertté vált az európai kontinens világűrjoggal foglalkozó szakmai közössége előtt.
- Sikeresen zárult a Széchenyi István Egyetem gyakorlóiskolájának felújítását is tartalmazó projekt
A Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájának átfogó rekonstrukciója idén szeptemberre készült el. A győri egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 1,77 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósult közös projektje több budapesti iskola felújítását is tartalmazta. A Széchenyi István Egyetem győri Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája a térség egyik legszínvonalasabb alapfokú oktatási intézménye. Átfogó rekonstrukciójára a „Komplex infrastruktúra és eszközállomány fejlesztés a SZE és az ELTE gyakorló iskoláiban” című nyertes pályázat (EFOP-4.2.3-22-2022-00012) révén nyílt lehetőség. A közös európai uniós projekt teljes költsége 1,77 milliárd forint volt, amelyből a Széchenyi-egyetem 451 millió forintot nyert el a saját beruházására. A november 21-én, az ELTE-n megtartott zárórendezvényen Némethyné Toldy Gizella iskolaigazgató prezentációjából kiderült: a kivitelezés a győri intézményben az új tanévre készült el. A munkálatok magukban foglalták az Öveges-iskola energetikai korszerűsítésének első ütemét, így a nyílászárók részleges cseréjét, épületgépészeti felújításokat, radiátorcseréket, napelemes rendszer kialakítását, padlásfödém-szigetelést, hűtési-fűtési rendszereket – köztük az informatikai terem klimatizálását – is. Több helyiségben történt árnyékolás, burkolatcsere, továbbá a tornatermet és az öltözőket is korszerűsítették. Ezenkívül udvarfelújítás, akadálymentesítés szolgálja az épület korszerű működését. A projekt oktatási és informatikai eszközbeszerzést is tartalmazott. Megújult környezet segíti a diákokat, a pedagógusokat és a pedagógushallgatókat a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájában. (Fotók: Adorján András) Az eseményen dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese emlékeztetett: az egyetemhez 2016-ban csatlakozott az Apáczai Csere János Kar és vele együtt az Öveges-iskola. „Akkor azt a célt tűztük ki, hogy ez az intézmény Győr és a térség legjobb általános iskolája legyen. Ennek érdekében indult egy hosszú távú, komplex fejlesztési program, amelynek fontos eleme volt az épület és infrastruktúrájának megújítását célzó projekt” – fogalmazott. Kiemelte, az Öveges iskola, az egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont együttműködésében a tartalmi megújulásra is kiemelt figyelmet fordítanak. „Vonzóvá kívánjuk tenni a pedagógus életpályát, valamint a fiatalok számára a természettudományos területeket. Programunkban a gyerekek élményalapú oktatást, a pedagógusok pedig új módszertani ismereteket kapnak” – hangsúlyozta, köszönetet mondva a kormányzatnak a támogatásért. Szerinte ez befektetés többszörösen megtérül: a hatékonyabb, szebb épület segíti a diákok kibontakozását és egyben a pedagógushallgatók módszertani fejlődését. Dr. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást biztosítson az iskolák megfelelő infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez, valamint a tanulók kiteljesedését támogató pedagógusok munkájának segítéséhez. Megjegyezte: a gyakorlóiskolák elsődleges feladata a pedagógushallgatók felkészítése arra, hogy olyan hivatásukat szerető tanárok és tanítók kerüljenek a pályára, akik segítik a gyermekeket egy értékközpontú életre nevelésben, valamint a számukra megfelelő hivatás kiválasztásában. Felidézte, hogy Magyarországon 2018 óta 4576 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg, közel ezermilliárd forint értékben, 2022-ben pedig további 231, iskolai épületfejlesztést támogató pályázat született. Emellett több ezer intézményben bővítették a sávszélességet, építettek ki wifi-hálózatot, továbbá több mint százezer digitális eszköz jutott el az iskolákhoz. Két párhuzamos projekt keretében az ELTE hat intézményének fejlesztésére is sor került. Ebből az EFOP-4.2.3-22-2022-00012 program során három gyakorlóiskolát újítottak fel. A budapesti Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban elsősorban az elektromos hálózat, a világítás és az informatikai hálózat újult meg, valamint digitális oktatási eszközöket szereztek be, illetve felújították a bejáratot és a portát. A Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskolában az aula és a hozzá kapcsolódó vizesblokkok, a rendezvényterem, az informatikai tantermek rekonstrukciója, valamint egy biztonsági kamerarendszer kialakítása valósult meg. A speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskolában a széles körű eszközfejlesztés mellett elsősorban a közösségi terek modernizálására és az akadálymentesített terek fejlesztésére fókuszáltak.
- Izgalmas Euroliga- és magyar bajnoki kosármeccsek várják ingyenesen a Széchenyi-egyetem polgárait
A Serco Uni Győr női kosárlabdacsapat várja a Széchenyi István Egyetem hallgatóit és munkatársait izgalmas hazai és nemzetközi mérkőzéseire a 2023/2024-es szezonban is. Az érdeklődők az Győr Városi Egyetemi Csarnokban ingyenesen szurkolhatnak a kosaraslányoknak egyetemi kártyájuk felmutatásával. Az NB I-es Serco Uni Győr női kosárlabdacsapat hazai mérkőzéseinek az Egyetemi Csarnok ad otthont, ahol a magyar és európai kosárcsapatok élvonalával küzdenek meg a győri lányok a 2023/2024-es szezonban is. A tavalyi idényben a hazai bajnokság döntőjéig menetelő, ezüstérmes együttesünk idén is nagy elvárásokkal vágott neki a szezonnak, és ismét a döntő a cél. A csapat alaposan megerősödött erre az évre, hiszen olyan kiemelkedő játékosok érkeztek az észak-amerikai női profi kosárlabdaligából (WNBA) a klubhoz, mint a tavalyi draft második választottja, Diamond Miller, az évek óta stabil Kristine Anigwe, vagy a rendkívül labdabiztos Destiny Slocum. Mindeközben a magyar mag együtt maradt. A gárdánk büszkesége, hogy minden hazai játékos utánpótlás-, 3x3-as vagy felnőttválogatott. Közülük is kiemelkedik a Török Ágnes, Dubei Debóra, Cyesha Goree, Ruff-Nagy Dóra és Dombai Réka ötösfogat, akik februárban a párizsi olimpiai szereplésért léphetnek pályára. „Az Euroligában szeretnénk minél több győzelmet szerezni, hasznunkra fordítva az európai élmezőnyben tapasztalt feszített tempót a magyar bajnokság hajrájában. Nagy örömünkre szolgálna az is, hogyha minél több szurkoló látogatna ki a meccseinkre, hiszen a jó mérkőzésekhez elengedhetetlen a jó hangulat, ami a játékosainknak is nagy erőt ad. Tárt karokkal várjuk a Széchenyi István Egyetem hallgatóit és kollégáit, akik egyetemi kártyájukkal ingyenesen jöhetnek be minden hazai összecsapásra” – hangsúlyozta Fűzy András, a Serco Uni Győr elnöke. Az idei szezonban a következő meccsek várnak a lányokra a Magyar Bajnokságban és az Euroligában:
- Hallgatói kvízestek: lankadatlan érdeklődés övezi a Széchenyi-egyetem új rendezvényét
A sikeres tavalyi debütálás után második évaddal jelentkezik a SZE Quiz Night: a korunkban divatos kocsmakvízekhez hasonló, ám teljesen egyedi feladatokkal tűzdelt, havonta megrendezett hallgatói eseménysorozat az új tanévben is várja az érdeklődő csapatok jelentkezését. Az estek mindig témák köré szerveződnek, melyek között feltűnt már a történelem, a filmek, a sport és a Halloween is, a félév eddigi eseményein ezúttal a zene, a gasztronómia és a nemzetek kultúrája került terítékre. A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata számos rendezvénnyel támogatja a színes hallgatói életet: a Gólyahét, Gólya- és Öregdiák Bál, valamint a Széchenyi Egyetemi Napok mellett a hagyományos bográcsok és szak-, valamint karestélyek biztosítják az ismerkedési és szórakozási lehetőséget a hallgatók számára. Az évek óta állandó portfólió a tavalyi évben egy merőben új eseménysorozattal bővült, amely meghonosította az egyetemen eddig előzmény nélküli, ám a pubok világát már meghódító kvízestek műfaját. „Az esemény története alapvetően a Hallgatói Önkormányzat tavaly tavaszi vezetőképző táborában indult, ahol a rendezvényes szekcióban ötleteltünk, milyen új programokat tudnánk elképzelni a következő évben. Akkor született meg többek között a hallgatói kvízest koncepciója. Már korábban is gondolkodtam rajta, hogy az egyetemen is szervezhetnénk ilyesmit, hiszen manapság nagyon divatos dologról van szó. Kérdeztem a szekciótagokat illetve ismerőseimet, kinek lenne kedve ezt felkarolni, és lettünk tizenheten. A Hallgatói Önkormányzat is támogatott minket, így tavaly ősszel elrajtolhattunk” – idézte fel a kezdeteket Farkas Bence, mérnökinformatikus hallgató, a rendezvény ötletgazdája és főszervezője, aki szerint sikerük titka az, hogy eltértek a korábban bevált sablonoktól. „A bográcsok és karestélyek mellett mindig akadt egy-egy új programpont a Kari Napokon vagy Gólyahéten, de egy visszatérő, állandó rendezvénytípus nem alakult ki, holott a hallgatók vágynak a játékosabb rendezvényekre, ahol a barátaikkal csapatokban vetélkedhetnek egymással és közben a kreativitásukat is kibontakoztathatják. A kvízesttel olyanokat is meg tudtunk szólítani, akik egyébként a hagyományos rendezvényeinket kevésbé kedvelik. Kockáztattunk kicsit, hiszen olyan dologba vágtunk bele, amit előttünk senki sem próbált ki. Az újdonság viszont nagy erővel hatott a közönségre, ennek is köszönhető, hogy ez a program ennyire népszerű lett” – tette hozzá a főszervező. A kvízestek formátuma nagyon hasonló a kocsmakvízekéhez, számos ponton mégis markáns vonásokkal tér el tőle. A szervezők ügyeltek rá, hogy az ismert alapelemekből (anagramma szójátékok, zenefelismerés, feleletválasztós Kahoot-kvízek és így tovább) teljesen eredeti tartalmat gyúrjanak össze, sőt, saját feladattípusokat is összeállítottak. Csakugyan a SZE quiz night sajátossága, hogy a csapatok – amennyiben szeretnének – egy legfeljebb három perces videót is bemutathatnak az aktuális tematikához kapcsolódóan. „Eleinte merítettünk ihletet innen-onnan, de bevallom őszintén, az első kvízünk óta ezekre rá sem néztünk, kizárólag saját kútfőre hagyatkoztunk. A feladatokat közösen találjuk ki, mindenki előáll valamivel. Ezután megírjuk az esték forgatókönyvét, majd összeülünk a szervezőkkel és közösen ki is próbáljuk az egészet. A feladatok nehézségét is itt szoktuk finomhangolni, de olyan még nem volt, hogy valami fennakadt a rostán, mert túlságosan izzasztó. Úgy vagyunk vele, hogy törjék csak a fejüket a játékosok, ilyen is kell. Eddig szerencsére nem tapasztaltuk, hogy egy fejtörőnk mindenkin kifogott volna” – folytatta Farkas Bence. A rendezvény állandó helyszíne a K0 konferenciaterem - ahol akár 14 csapat is kényelmesen elfér -, de adott már otthont a játéknak a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub nagyterme, illetve tartottak már kávéról szóló tematikus kvízestet a UNI by the Rusty Coffee-ban is. Ha már a tematika szóba került: a havi rendszerességel jelentkező rendezvénysorozat érintett már olyan popkulturális jelenségeket, mint a Marvel vs. DC univerzum vagy a Halloween, de általánosabb témákat is feldolgoztak már a sport, a történelem vagy legutóbb a gasztronómia képében. Az egyes estek első három helyezettje értékes nyereményekkel is gazdagodik – többek között a Jägermeister és a webjatekbolt.hu támogatásának köszönhetően. Miután sokszor ugyanazok a csapatok indulnak hónapról hónapra, a kvízestek sorozata felfogható bajnokságként is, a legjobbaknak pedig a szemeszter végén serleg és oklevél is jár. „Mi sem gondoltuk, hogy ennyien fognak érdeklődni, én személyesen is meghatódtam az első alkalom után” – vallotta be az informatikus hallgató. „A csapatok visszajelzésére nagyon figyelünk, mondták is, nagyon jó, amit csinálunk, ne hagyjuk abba. Mi szervezőként ugyanúgy nagyon élvezzük azt a három-négy órát, így ez természetesen extra motivációt jelentett számunkra” – fogalmazott a főszervező. A SZE Quiz Night már a tavaly őszi első alkalommal óriási népszerűségnek örvendett, a lelkesedés pedig tavasszal sem hagyott alább, így nem is lehetett kérdés, hogy az új tanévben is folytatódik a rendezvény. A második évad első szemesztere a vége felé jár, három alkalmon már túl vagyunk, a zárás viszont még hátra van. Az utolsó kvíz témája – aligha meglepő módon – a karácsony lesz.
- Ökológiai és vízgazdálkodási előadás-sorozatnak ad otthont a Széchenyi István Egyetem
Rangos vízgazdálkodási előadás-sorozat első ülését rendezték meg nemrégiben a Széchenyi István Egyetemen. Az eseményen a téma elismert szakemberei az ökológiai vízmennyiség meghatározásáról értekeztek a társadalmi, biológiai és vízügyi szempontokat is figyelembe véve. A Széchenyi István Egyetem adott otthont a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság (MTA VEAB) Vízgazdálkodási Munkabizottságának szervezésében, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízgazdálkodási Szakosztályának közreműködésével a vízgazdálkodási előadás-sorozat első rendezvényének. „Célunk volt, hogy a program az ökológiai vízmennyiségek meghatározása révén elősegítse a vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontok bemutatását, és párbeszédet indítson el a hazai szakemberek körében az ehhez kapcsolódó alternatív módszertanokról, társadalmi és biológiai kérdésekről” – hangsúlyozta Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem tanársegédje, az MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottságának titkára. A Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja több projektben is részt vesz, melyekben fontos szerepet játszik az ökológiai vízmennyiség és annak definiálása. Ezek egyike az Insula Magna, amelyben a Szigetköz mentett oldali vízpótló rendszerére összpontosítottak, a másik pedig a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium kutatása, amely az operatív vízgazdálkodás kereteinek meghatározásáról szól, többek között a Velencei-tó vízgyűjtő területére vonatkozóan. Az előadások arra az égető kérdésre keresték a választ, hogyan hozhatók egyensúlyba az emberi vízhasználatok és az ökoszisztémák vízigényei a vízhez kötődő ökoszisztémák hosszú távú fenntartása érdekében. Mindezek fontos eszköze az ökológiai vízmennyiség, aminek helyes értelmezéséről értekeztek a vízgazdálkodási, a társadalmi és a biológiai szempontokra összpontosítva. A téma aktualitását a vízkészletekbe történt emberi beavatkozások és a klímaváltozás együttes hatása adja, amely az ország számos pontján veszélyezteti a vízhez kötődő jelenlegi ökoszisztéma fennmaradását. A rendezvényen több tudományterület szakemberei tartottak előadást, hazai kutatásokat is ismertetve, így Szalay Miklós a Viziterv Environ Nonprofit Kft. vízkészlet-gazdálkodási szakértője, dr. Szilágyi Ferenc, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszékének címzetes egyetemi tanára, valamint dr. Boromisza Zsombor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének docense is. „Az előadás-sorozat első alkalmára hatalmas volt az érdeklődés, mivel ezek a kérdések számos szereplőt érintenek: a nemzeti parkok, a turizmus, a horgászok és a vízgazdálkodás képviselői együtt keresték a válaszokat. A mi feladatunk az volt, hogy ezt a párbeszédet elindítsuk és kezdeményezzük – a visszajelzések alapján ezt sikeresen meg is tettük. Külön öröm számunkra, hogy az eseményen összesen közel százan vettek részt személyesen és online” – húzta alá dr. Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem docense, az MTA VEAB Vízgazdálkodási Munkabizottságának elnöke. A programsorozat 2024 márciusában a víz világnapjához kapcsolódóan folytatódik, ahol még több előadót bevonva módszertani kérdésekkel haladnak tovább. „Tapasztalatunk szerint erre a szakmai tartalomra nagy igény van, ezt szeretnénk kiszolgálni a továbbiakban is. A következő előadások célja azoknak a módszereknek a megkeresése, amelyek kellően egyszerűek a gyakorlati bevezetéshez, mégis elég komplexek ahhoz, hogy jobban hozzájáruljanak az ökoszisztémák fenntartásához” – emelte ki Chappon Máté.
- A Magyar Genom Program megvalósításáért fogott össze több partnerrel a Széchenyi István Egyetem
Együttműködési keretmegállapodást írt alá prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Filep Bálint, Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, prof. dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke, prof. Dr. Miseta Attila János, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója és dr. Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet dísztermében 2023. november 21-én. A megállapodás célja, hogy 2024. március 31-ig közösen kidolgozzák a Magyar Genom Program megvalósításának részleteit és javaslatot tegyenek annak elindítására. A program keretében 10.000 egészséges, illetve betegségben szenvedő magyar ember genomszekvenciájának meghatározása történhet meg öt év alatt. A fókuszban a betegségben nem szenvedő, a hazai lakosságra jellemző (reprezentatív) sokaság vizsgálata mellett, rosszindulatú daganatos, szív- és érrendszeri, anyagcsere- és egyes, magas genetikai kockázatot hordozó, például ritka kórképekben szenvedő betegek és családtagjaik egyéni, illetve népesség (populációs) genomikai adatfeldolgozása áll. A kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) együttműködés eredményeként országos egészségmegőrző, prevenciós, molekuláris szűrési és egyénre szabott terápiás programok indíthatók. Lehetőség nyílhat új, az egyes betegségekre jellemző genetikai jellemzők kutatására, a már felfedezett betegségek követésére és rosszabbodásuk megelőzésére. A molekuláris biológia és informatika fejlődésének köszönhetően az elmúlt években a hazai és nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős eredményeket értek el, melyek a gyakorlati orvoslás átalakulásához vezettek. A kutatás, a diagnosztika és a célzott terápiás kezelések részben genomikai alapokra kerülnek az új generációs szekvenálási technológiák alkalmazásával. A genomikai vizsgálatok komoly infrastrukturális, intellektuális és gazdasági feltételekhez kötöttek, amelyek csak jelentős forrásokkal bíró, és ezeket koordináltan működtető országokban adottak. Jelenleg Magyarországon ezek a feltételek csak részlegesen, a legtöbb esetben egymástól elszórtan találhatóak meg. Az együttműködő felek célja ezért egy átfogó, összehangoltan működő, multidiszciplináris és nemzetgazdasági érdekeket is képviselő program kezdeményezése, ami nemcsak hazánkban, hanem a kelet-közép-európai régióban is egyedülálló. A részt vevő intézmények erőforrásai egyesítésének eredményeként a Magyar Genom Program alapvető elemei a gyakorlat szintjén is kiépültek, illetve rendelkezésre állnak. Nagyszámú beteg paramétereinek klinikai és adattudományi elemzése számára a hazai szabályozási és technológiai környezet egyre inkább megteremti a lehetőségét a népegészségügyi szempontból kiemelten fontos és a nemzetközileg is jelentős egészségipari versenyelőnyt biztosító K+F+I együttműködéseknek, valamint az egészségipari szolgáltatás- és termékfejlesztéseknek. Az ünnepélyes aláíráson prof. dr. Palkovics László hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetem tervezi, valósítja meg és üzemelteti a Magyar Genom Program adatbázisát, az adatbázison nyugvó adatszolgáltatást az adatok elemzésével, modellezésével, beleértve a mesterséges intelligencia módszereivel történő elemzéseket, a Big Data elemzéseket és szolgáltatásokat is. Az intézmény biztosítja a szükséges informatikai eszközöket, így a kellő nagyságú tárhelyet és a nagy teljesítményű számítási kapacitást. „Az egészségügyi szolgáltatóknál összegyűlt hatalmas mennyiségű adatból kinyerhető információk megfelelő technológiai háttérrel és elemzési képességgel megteremtik annak feltételrendszerét, hogy a Széchenyi István Egyetem a meglévő ipari jellegű – automatizálási, ipar 4.0, informatikai, távközlési, matematikai modellezési és szimulációs – kompetenciáit és készségeit az egészségügyben is hasznosítsa” – fogalmazott. „A Pécsi Tudományegyetem öt évvel ezelőtt stratégiai célként tűzte ki a genomika és bioinformatika területek fejlesztését. Ennek köszönhetően alakította ki az európai szinten is egyedülálló genomikai és IT infrastruktúrával és szakembergárdával rendelkező Magyar Genomika és Bioinformatika Központot, amely biztosítja, hogy a program során bevonandó minták feldolgozása, szekvenálása és bioinformatikai elemzése a nemzetközi standardok szerint történjen” – emelte ki prof. dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke. „A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet az elmúlt öt év alatt létrehozta Transzlációs Medicina Kutatóközpontját, a Nemzeti Hematológiai és Infektológiai Betegségek Regisztereit, valamint a Nemzeti Infektológiai Népegészségügyi Programot. Intézményünk és partnereink kialakították azt az adatgenerálási, -gyűjtési, -tárolási és analitikai értékláncot, ami a kialakítandó Magyar Genom Program orvosszakmai és módszertani gerincévé válhat” – hangsúlyozta dr. Vályi-Nagy István főigazgató.
- Széchenyi István Egyetem: a Forma–1 legendás mérnökei adtak elő a Formula Student Symposiumon
Közel kétszázan voltak a Széchenyi István Egyetem által november 18–19-én megrendezett Formula Student Symposiumon, ahol a motorsport krémje, köztük a Forma–1 mérnök legendái tartottak előadásokat. A kilencedik alkalommal megszervezett nemzetközi esemény népszerűségét mutatja, hogy a résztvevők összesen 20 országból érkeztek Győrbe. A hagyományosan a Széchenyi István Egyetemen megrendezett Formula Student Symposium idén kilencedik alkalommal kapott helyet az intézményben, melyre 22 előadó érkezett a nemzetközi motorsport világának különböző csapataiból és autógyártóitól. A találkozó legfőbb célja a tapasztalat- és ötletcsere mellett a következő szezonra való felkészülés volt a Formula Student-sorozatban induló hallgatói csapatok számára, elismert szakemberek segítségével. „A rendezvény tökéletesen illeszkedik a Formula Student-csapatok fejlesztési ciklusába – miszerint ősszel terveznek, tavasszal autót építenek, nyáron pedig tesztelnek és versenyeznek –, hiszen a szimpózium időpontjára az új csapatok már felálltak, koncepcionálisan előkészültek. Így ebben a periódusban tudják egyeztetni egymással a terveket, és tanulhatnak előadóinktól, amit aztán be tudnak építeni a következő szezonra történő felkészülésbe” – húzta alá Kolossváry Tamás, a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője, az esemény főszervezője. A program előadói között volt többek közt Claude Rouelle, a motorsport egyik szaktekintélye, aki versenymérnökként és járműdinamikai szakértőként rendszeresen tart szakmai tréningeket, és bíróként is tevékenykedik a legnevesebb nemzetközi Formula Student-versenyeken. „A Formula Student lényege, hogy tapasztalatokat szerezzünk és tanuljunk a hibákból, hiszen a szakértelem mellett a hibák is kulcsfontosságúak a sikerhez.A tapasztalatokat pedig fontos, hogy megosszuk egymással – itt erre remek lehetőség nyílik” – hangsúlyozta a belga szakember. Előadott Miroslav Zrncevic, a Bugatti Rimac tesztpilótája, valamint Pierre-Olivier Cimon, aki szintén a Rimac Technologytól érkezett és az akkumulátortechnológia specialistája. A Forma–1 világából jelen volt Timothy Anticevich a Williams istállótól, valamint visszatérő vendégként Owen Carless, az idei konstruktőri világbajnok Red Bulltól és Hegedűs Andor, az Aston Martin tagja. „A Széchenyi István Egyetem számos sikerre lehet büszke a Formula Student-versenysorozatok kapcsán, ezek egyike a SZEngine, az egyetlen motorfejlesztő csapat a versenyben, amely motorbeszállítóvá válik 2024-ben. Mindeközben az Arrabona Racing Team egy teljes versenyautót fejlesztve és építve évről évre kiemelkedő eredményeket ér el. Nagy örömünkre szolgál, hogy a szakma élvonalát üdvözölhetjük most a Széchenyi István Egyetemen, akik megosztják tapasztalataikat a hallgatóinkkal, ezáltal tovább erősítve pozíciónkat a nemzetközi arénában” – húzta alá köszöntőjében prof. dr. Dogossy Gábor, a Széchenyi-egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja. A Formula Student Symposium fő szponzora, az Audi Hungaria képviseletében Christian Stengel, a cég járműfejlesztési vezetője az iparág és a Formula Student kapcsolatáról osztotta meg gondolatait. „A modern járműiparban az ágazat komplexitása miatt az elméleti tudás mellett nagyon fontos a gyakorlati tapasztalat a szakma minden területén, beleértve ebbe a kommunikációs készségeket, a konfliktuskezelést és a projekt menedzsmentet is. A Formula Student mindezekre lehetőséget ad, ezáltal ez a legjobb befektetés a jövőbe” – mondta. A Széchenyi István Egyetem angol nyelvű járműmérnök szakán tanuló Hunyadi Napsugár idén először vett részt az eseményen. „A Formula Student-verseny rendezésében aktívan részt veszek, emiatt fontosnak tartottam, hogy ezen a szakmai rendezvényen is jelen legyek, ahol az autósport és a járműipar legjobb nemzetközi szakembereitől tanulhatok” – osztotta meg portálunkkal. A kirgizisztáni Alikhan Abdykalykov már több éve visszatérő résztvevője a rendezvénynek. „A szimpózium szakmai tartalma és szervezése minden évben kiemelkedő. Mindig izgalmas workshopokon és előadásokon vehetünk részt – ezt kár lenne kihagyni” – mondta. „Ez az egyedülálló nemzetközi esemény minden járműipari szakember és hallgató számára fontos, hiszen kiváló platformot biztosít a tudás- és tapasztalatcserére a csapatok között” – emelte ki a jordániai Barham Farraj, aki önkéntesként vett részt az esemény megvalósításában és a szervezésben. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András)
- Rangos nemzetközi szakmai szervezet vezetőségében a Széchenyi István Egyetem docense
Dr. Borsos Attilát, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tudományos dékánhelyettesét, docensét irányítótestületébe választotta a rangos nemzetközi Közúti Közlekedésbiztonsági Módszerekkel és Elméletekkel Foglalkozó Szervezet (ICTCT). Az oktató a testületi tagság mellett a legjobb szóbeli előadás díját is elnyerte az Olaszországban megrendezett konferencián. Cataniában rendezték meg az ICTCT 35. konferenciáját, amelyre több mint 30 országból érkeztek a résztvevők, köztük a Széchenyi István Egyetem kutatói és oktatói. A nemzetközi szakmai szervezet tevékenységének középpontjában a közúti közlekedésbiztonság áll, nagy hangsúlyt fektetve a balesetek megelőzésére. A társaság úttörőként az 1980-as évek óta a balesetek helyett a balesetközeli helyzetekkel, az úgynevezett konfliktustechnikával és a konfliktusok mérhető mutatóival foglalkozik a szakma legjobbjai közreműködésével. A szervezet fő tevékenysége a konferenciák és az ahhoz kapcsolódó tréningek, workshopok megszervezése Európa-szerte és azon túl. E rangos szervezet héttagú irányítótestületébe választották be a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tudományos dékánhelyettesét, dr. Borsos Attilát. A grémium feladata az ICTCT működtetése, a konferenciák helyszínének kiválasztása, szervezők meghívása és a konferenciáknak helyet adó intézmények napi szintű támogatása. Ezen túl a testület határozza meg azokat a fő irányokat és aktuális kutatási területeket, amik a konferenciák témáit adják, emiatt is kiemelten fontos a Széchenyi István Egyetem docensének jelenléte. A szervezet célja továbbá, hogy megismertesse munkáját és az általa képviselt közlekedésbiztonsági elméleteket minél több ország szakmai közösségével. „Szorosabb együttműködésünk tavaly kezdődött, amikor a Széchenyi István Egyetem rendezhette meg az ICTCT európai konferenciáját – erre Magyarországon 1998 óta nem volt példa. Az irányítótestület munkájába ezáltal kapcsolódtam be, lelkesen vettem részt többek közt egy, a konferenciaszervezésre vonatkozó útmutató kidolgozásában és a felügyelőbizottság munkájában is” – számolt be a tudományos dékánhelyettes. Az idei tisztújító ülésen a négy jelölt közül a legtöbb szavazatot dr. Borsos Attila kapta, így mostantól a nemzetközi társaság irányítótestületében a Széchenyi-egyetem is képviselteti magát. „A konferencián szép számban képviseltük egyetemünket, célul tűztük ki, hogy doktoranduszhallgatóink is bemutathassák eredményeiket. Idén három doktori témával voltunk jelen” – húzta alá dr. Borsos Attila. A jelenlévő PhD-hallgatók egyike volt Amira Hammami, aki az elmúlt egy évben Sándor Ágoston Pál informatikus kollégával együttműködésben fejlesztett kerékpárosszimulátor első validációs tanulmányát mutatta be, melynek célja különféle infrastrukturális kialakítások, közlekedési helyzetek tesztelése kontrollált és biztonságos körülmények között. Előadással szerepeltek még Symbat Zhanguzinova és Ziyad Aldoski PhD-hallgatók is. A konferencián dr. Borsos Attila előadása elnyerte a legjobb szóbeli előadás díját, melyet az ICTCT-konferenciák történetében most először osztottak ki. A díjnyertes előadás témája egy európai uniós direktívához kapcsolódik, mely a közúti hálózat biztonsági rangsorolását írja elő. Ez segít meghatározni egy adott hálózaton belül a veszélyes és kevésbé veszélyes szakaszokat. „Jelenleg hazánkban ennek a módszertanára nincs még minden részletre kiterjedő útmutató, a Cataniai Egyetem kollégái már rendelkeznek ilyennel. Alapgondolatunk az volt, hogy megvizsgáljuk annak használhatóságát Magyarországon. A téma kapcsán egy olasz hallgató érkezett a Széchenyi-egyetemre Erasmus-ösztöndíjjal, és intézményünk egy hallgatója is a témával foglalkozott, így ebből két diplomamunka is született. Mi mindezt továbbgondoltuk: ezeket felhasználva és kutatásainkkal kiegészítve született meg az előadás, ami örömünkre nagy sikernek örvendett” – hangsúlyozta a díjnyertes előadó.
- Szoros partnerségben: átadták a Magyar Telekom ösztöndíjait a Széchenyi István Egyetemen
A Széchenyi István Egyetem és a Magyar Telekom Nyrt. hosszú évek óta kitűnő partnerséget ápol egymással. Az együttműködés fontos eleme, hogy a cég ösztöndíjjal támogatja az intézmény kiválóságait. A napokban megtartott átadóünnepségen két alap-, egy mester- és egy doktori képzésben részt vevő hallgató vehette át az elismerést. A Széchenyi István Egyetem és a Magyar Telekom Nyrt. több évtizedes együttműködése a minőségi szakember-utánpótlás képzésében, valamint a közös kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben nyilvánul meg. Emellett a piacvezető távközlési és informatikai vállalat támogatásának köszönhetően az intézmény Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának gazdaságinformatikus, mechatronikai mérnöki, mérnökinformatikus, villamosmérnöki alap- és mesterképzésben részt vevő, valamint a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola nappali tagozatos hallgatói pályázhatnak a Magyar Telekom ösztöndíjra. Az átadón Szilágyi György, a Magyar Telekom IP és transzport hálózati igazgatója kifejtette, a cég és az egyetem partnersége egészen a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola megalakulása óta tart, hiszen az intézménynek már akkor is kulcsszerepe volt a távközlési szakemberek biztosításában és a magyar táközlőhálózat digitalizációjában. „Nemcsak az utánpótlásképzésben dolgozunk együtt, de számos közös innovációnk is van az egyetemmel, a távközlésen túl olyan területeken, mint például a dróntechnológia. Cégünk számára mindig kiemelt jelentőséggel bírt, hogy a friss elméket bevonjuk a fejlesztéseinkbe. Az ösztöndíj, a gyakornoki program és a duális képzésünk révén is fókuszba kerülnek olyan kiválóságok, akiknek tudására a jövőben akár munkatársként is számíthatunk. A Magyar Telekom, mint Magyarország egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója élen jár a műszaki innovációban, új megoldások, termékek bevezetésében, mely elképzelhetetlen az állandó fejlesztések és az azt kísérő folyamatos tanulás nélkül. Azok a fiatalok, akik ezen a területen szeretnének dolgozni, részt szeretnének venni jövőbe mutató innovációkban, bátran válasszák a Széchenyi István Egyetemet, ahol a Magyar Telekom kínálta lehetőségeket is könnyen megtalálják.” Kiemelte továbbá, hogy a vállalat legjelentősebb laborközpontja is a győri egyetem kampuszán található, és a cég a napokban átadott Győri Innovációs Parkban is helyet kapott, amely tovább mélyíti az együttműködést. „Az egyetem és a Magyar Telekom jelenleg is több közös projekten dolgozik együtt, amelyekben az intézmény különböző digitális fejlesztéseket végez, a cég pedig – amellett, hogy több esetben becsatlakozik a fejlesztésekbe – biztosítja a megfelelő hálózatot. Ilyen például a Driver 21 projekt, amely lehetővé teszi a valós és a virtuális versenyzés összekapcsolását, vagyis hogy a szimulátornál ülő e-sportoló a pályán haladó autóversenyzővel mérje össze tudását. A versenyautóra precíziós GPS-t szerelünk, az adatokat pedig 5G hálózat segítségével továbbítjuk a szimulátornak” – mondta el dr. Prukner Péter, az intézmény Digitális Fejlesztési Központja RF divíziójának vezetője. Hozzátette, a céggel való szoros partnerség fontos eleme az ösztöndíjprogram, amely az egyetemi szakemberképzés elismerése is egyben. „Az együttműködés révén hallgatóink már egyetemi éveik alatt becsatlakozhatnak a cég tevékenységébe, és többen közülük ott találják meg munkahelyüket a diplomaszerzést követően” – emelte ki. A „Magyar Telekom BSc” ösztöndíját 24 hallgató pályázta meg, közülük kettő nyerte el a tíz hónapra szóló havi 35.000 forintos összeget. Sikeres pályázatot nyújtott be a székesfehérvári Gombás Gergely (mérnökinformatikus alapképzés) és a Győrhöz közeli Koroncóról érkezett Viola Zsolt (villamosmérnöki alapképzés). Mind két pályázó kiváló tanulmányi eredménye, valamint tudományos munkája elismeréseként kapta az ösztöndíjat. A szentgotthárdi Merkli Kornél (villamosmérnöki mesterképzés) a 2023 tavaszán megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételének köszönhetően nyerte el a „Magyar Telekom MSc” ösztöndíját, amely tíz hónapon át havonta 40.000 forintot biztosít számára. A „Magyar Telekom PhD” ösztöndíjat és a vele járó havi ötvenezer forintot a Győr melletti Ikrényben élő Németh Richárd kapta tanulmányi eredménye, tudományos munkája és az egyetemi oktatásban, kutatásban való aktív részvétele elismeréseként.
- A Széchenyi István Egyetem két docense habilitált doktori oklevelet vehetett át Pécsett
A Pécsi Tudományegyetem nemrégiben tartotta a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett doktoravató ünnepi szenátusi ülését, amelyen a Széchenyi István Egyetem két oktatója is habilitált doktori oklevelet vehetett át. Az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának docensét, dr. Géczy Nórát építőművészeti területen, Művészeti Karának docensét, dr. Győriványi Ráth Györgyöt pedig zeneművészeti területen avatták habilált doktorrá.
- Insula Magna látogatóközpontot és könyvtárat avattak a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karán
A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kampuszán, a várkapitány-épületben kapott helyet a szigetközi értékeket bemutató Insula Magna látogatóközpont. A létesítményben nyílt meg az Egyetemi Könyvtár és Levéltár mosonmagyaróvári kari tagkönyvtára is. Az elkészült beruházásokat az 1,89 milliárd forint vissza nem térítendő európai támogatásból megvalósult Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program projektzáró rendezvénye keretében adták át november 16-án. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a fenntarthatóság, környezetünk megóvása és fejlesztése iránt, amely képzéseiben, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységében is markánsan megjelenik. Az intézmény ennek megfelelően az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program megvalósításában is meghatározó szerepet vállalt. A KEHOP-1.1.0-15-2021-00013 azonosítószámú projekt során az egyetem kutatói és a konzorciumi partnerek – az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság – más közreműködők bevonásával a térség jövőjét meghatározó projektjavaslatokat dolgoztak ki. Az átadáson dr. Mezei Katalin, az egyetem Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszékének vezetője mutatta be az eredményeket. Kifejtette: az elkészült Insula Magna látogatóközpont a Tourinform-iroda befogadása révén idegenforgalmi kiindulópont lesz. Emellett elsődleges célja, a Szigetköz és Csallóköz mint önálló természeti, kulturális, társadalmi és gazdasági egység bemutatása, az értékek társadalmi tudatosítása, valamint a modern, precíziós agrárgazdaság kapcsolódási lehetőségeinek szemléltetése. A várkapitány-épületben talált otthonra az Egyetemi Könyvtár és Levéltár mosonmagyaróvári kari tagkönyvtára is, amely nyilvános felsőoktatási és szakkönyvtár, így az egyetemi polgárokon kívül a külsős olvasók is beiratkozhatnak és használhatják szolgáltatásait. A több mint 15 ezer kötetből álló állomány számos szakterülettel foglalkozik az agrárökonómiától az állattenyésztésen át a biotechnológiáig, az élelmiszeripartól a növénynemesítésen át a talajtanig. A gyűjteményben 1851 előtti régi könyvek, különleges növényhatározók is találhatók, amelyek az archív részleget gazdagítják. A Szigetközzel kapcsolatos dokumentumok és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézettől ajándékba kapott, tejkutatáshoz kapcsolódó magyar és nemzetközi szakirodalmak is kutathatók. Dr. Tóth Tamás, a mosonmagyaróvári kar dékánja az ünnepélyes átadáson visszatekintett arra az útra, amelyet a mosonmagyaróvári kar bejárt 2016, a Széchenyi-egyetemhez való csatlakozása óta. A megvalósult fejlesztések közt említette az óvári vár és környezetének megújítását, számos épület energiatakarékossági rekonstrukcióját és a legmodernebb technológiákkal felszerelt Smart Farm Tangazdaságot is. „Legalább ennyire fontos a tartalmi megújulás is, amelynek érdekében az egyetem vezetésével új stratégiai fókuszterületeket határoztunk meg, új tanszékek jöttek létre, és 31 százalékkal növekedett az oktatók-kutatók létszáma. Egyetemünk aktívan részt vállal a fenntarthatósági törekvések támogatásában. Ehhez kapcsolódik mosonmagyaróvári karunk bővülő képzési-kutatási portfóliója, középpontban a legkorszerűbb precíziós technológiákkal, az agrárdigitalizációval, a környezetvédelemmel, a vidékfejlesztéssel, a fenntartható élelmiszer-termeléssel. A változások kedvező fogadtatásra találtak a fiatalok körében, amit mutat, hogy a tavalyinál 43 százalékkal több elsőéves kezdte meg tanulmányait a karon idén szeptemberben” – fogalmazott. Hozzáfűzte, ebbe a sorba illeszkedik az ünnepség apropóját adó fejlesztés is, amely egyszerre nyújt szolgáltatásokat az egyetemi polgároknak, a térségben élőknek és az ide érkezőknek. Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár kifejtette, az Insula Magna program egy hosszú távú és sokoldalú fejlesztési koncepció kialakítását tette lehetővé, ami hozzájárul ahhoz, hogy 2030-ra a Szigetköz–Csallóköz térsége határon átnyúló európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon. Hozzátette, a program tématerületein belül 18 munkacsomagot dolgoztak ki a szakemberek. „Ennek eredményeként elegendő tudás áll rendelkezésre a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a természeti erőforrások védelméhez szükséges középtávú fejlesztési igények, gazdálkodási tervek intézkedéseinek megalapozásához. A program eredményeként a jövőben megvalósuló projektek pozitív hatást gyakorolnak a környezetre, a régió gazdaságára és a társadalom berendezkedésére is. A mai rendezvény csak egy projektet zár le, de valójában nyitánya a 2030-ig tartó középtávú stratégia megvalósításának” – hangsúlyozta. Réthy Pál közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár hangsúlyozta: a természetvédelmi és vízgazdálkodási célok megismeréséhez és a velük való azonosuláshoz a legjobban a természeti értékek megismerésén keresztül vezet az út. „A látogatóközpont kezdő- vagy végpontja lehet a terület felfedezésének, bővítheti a turisztikai potenciált. A Szigetköz térségében jelentős fejlesztések valósultak meg az utóbbi évtizedekben a következetes politikai és szakmai munka eredményeként. Az Insula Magna Program végrehajtása megmutathatja, hogy képesek vagyunk a ránk bízott természeti és földrajzi kincsekkel jól gazdálkodni” – fogalmazott. „Az Insula Magna projektben természetesen kapcsolódott össze a Szigetköz és a vízgazdálkodás jövője, ennek köszönhetően pedig elég tudás halmozódott fel ahhoz, hogy megtaláljuk a tájegység jelenkori értelmét. Sok munka vár még ránk, de ha úgy folytatjuk, ahogy a Széchenyi-egyetem megkezdte munkáját az itteni fejlesztésekkel, akkor jó úton járunk” – húzta alá a város polgármestere, dr. Árvay István. „Az Insula Magna projekt során olyan kiszámítható, megvalósítható és konszenzusos tervek születtek, melyek fenntartható jövőképet vázolnak fel: megoldják a kialakult problémákat, kizárva a kihívások szélsőségeit, amik környezetünket veszélyeztetik. Ez az óriási vállalás régóta tartó szakmai vitákat zárt le és bebizonyította, hogy a jövőbe mutató megoldások működnek” – emelte ki a projekt eredményességét Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.
- 39. Óvári Tudományos Nap: tovább bővítette együttműködéseit a Széchenyi István Egyetem
„Az agrár-, élelmiszer- és vidékgazdaság kihívásai” címmel rendezték meg a 39. Óvári Tudományos Napot a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. Az eseményen az intézmény együttműködési megállapodást írt alá a Caola Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Zrt.-vel és a Ceres Holding Zrt.-vel. A Széchenyi István Egyetem a fenntarthatóságot szolgálva kíván meghatározó szereplője lenni a napjainkban végbemenő technológiai forradalomnak. Ezen cél egyik letéteményese az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, ahol a precíziós gazdálkodás, az agrárdigitalizáció, az automatizáció és az egészséges élelmiszer-előállítás kulcskompetenciaként jelenik meg. E területek jelentősége az elmúlt évek politikai, gazdasági és társadalmi krízishelyzetei, a klímaváltozás, valamint a digitalizációs fejlődési igények miatt sokszorosan felértékelődtek. A 39. Óvári Tudományos Nap ezért az agrár-, élelmiszer- és vidékgazdaság kihívásait járta körül. „Egyedülállóan gyors változásokat élünk át, azonban a kihívásokban a lehetőségeket is meg kell látnunk: a társadalom figyelme egyre inkább ráirányítódik az élelmiszerre, ezáltal a mezőgazdaságban dolgozók munkájára. Ez pluszforrásokat is eredményez a szektorban” – fogalmazott a rendezvény megnyitóján dr. Nagy István agrárminiszter. Példaként említette, hogy az elmúlt évek piacot is érintő nehézségei kapcsán a kormány az európai uniós forrásokat a maximális, 80 százalékos mértékű nemzeti társfinanszírozással egészíti ki. Hozzátette, e lehetőség miatt is fontos a konferencia, ahol az ágazat szakemberei megvitathatják az új megoldásokat. „A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának küldetése is az, hogy a legmegfelelőbb válaszokat adja a kor aktuális kihívásaira. Az alapítók felismerték, hogy a tudományos ismeretek nélkül nem létezik eredményes gazdálkodás, és ez a felismerés korunkban is alapvető fontosságú” – zárta a miniszter. Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette, egy egyetem, illetve egy kar hírnevét az összteljesítmény és a kiemelkedő értékek határozzák meg. „Az összteljesítmény az egyetem működéséből adódik, amely stabilitást, kiváló infrastruktúrát és hatékony szervezetet biztosít. Kiemelkedő értéknek pedig azt tekinthetjük, ha valamiben Európában, vagy a világon a legjobbak vagyunk. Maga a mosonmagyaróvári kar is ilyen érték, hiszen jogelődje 1818-ban Európa első agrár-felsőoktatási intézete volt. Azon dolgozunk, hogy a Széchenyi István Egyetem minél több területen legyen az első” – hangsúlyozta. Kiemelte, ilyen terület lehet a precíziós gazdaság is, amelynek fejlődésében az intézmény meghatározó szerepet tölthet be. Prof. dr. Varga László, az egyetem Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolájának vezetője, Doktori Tanácsának elnöke kifejtette: örömteli, hogy a szekcióelőadások és a poszterek szerzői között szép számmal találhatók magyar és külföldi PhD-hallgatók, amely bizonyítja, hogy az intézmény doktoranduszai aktívan végzik tudományos munkájukat. „Arra biztatom őket és kutatótársaimat is, hogy a konferenciaszereplések mellett helyezzenek kiemelt hangsúlyt tudományos eredményeik publikálására” – húzta alá. Hozzátette, a konferencia szekcióiban elhangzó vagy poszterként megtekinthető 110 tudományos munka jelentős része megjelenik az Acta Agronomica Óváriensis lektorált tudományos folyóirat különszámában. A tudományos nap keretében két együttműködési megállapodást is kötött a Széchenyi István Egyetem. A Caola Kozmetikai és Háztartás Vegyipari Zrt. és jogelődjei 1831 óta fejlesztenek termékeket kozmetikai és háztartás vegyipari felhasználási területekre. A jelenleg is magyar tulajdonban lévő kozmetikai vállalat saját gyárteleppel és kutatási bázissal rendelkezik. A cég az elmúlt években nyitott az agrárium felé, és megkezdte a mezőgazdaságban használható fertőtlenítő termékek előkészítő kutatását. A Caola – felismerve az ipar és a magyar felsőoktatás kapcsolatának fontosságát – az innovatív, fenntartható termékek fejlesztése kapcsán stratégiai együttműködési lehetőséget fogalmazott meg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karával. A partnerség főbb területei közé tartozik az állattenyésztési és élelmiszeripari kutatás-fejlesztés, az innovatív termékfejlesztés, tisztítás- és fertőtlenítéstechnológiai projektek közös megvalósítása. Az együttműködés eredményeként a Caola Zrt. már középtávon is az országban egyedüli magyar gyártó lehet az agrár- és élelmiszeripari higiéniai termékek területén. Szintén a konferencia megnyitóünnepségén lépett partnerségre az egyetem és a Ceres Holding Zrt. A vállalat célja szántóföldi növénytermesztésre és modern állattartásra szakosodott, magas technológiai színvonalon működő, kimagasló termelési eredményeket elérő cégcsoport működtetése. A cég a magyar agrárium versenyképességének fenntartása és fejlődése érdekében kiemelt jelentőségűnek tartja a felsőoktatási és vállalati szféra együttműködését, ezért fogalmazta meg a Széchenyi István Egyetemmel a stratégiai és fejlesztési partnerség lehetőségeit. Az együttműködés kiterjed többek közt közös állattenyésztési, növénytermesztési és élelmiszeripari kutatás-fejlesztési tevékenységre, valamint a képzési területekre. A konferencián az agrár-, élelmiszer- és vidékgazdaság kihívásait neves előadók járták körül, köztük prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, prof. dr. Mesterházy Ákos Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Gyenei Ferenc, a Ceres Holding Zrt. igazgatósági elnöke és dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Az előadásokat szekcióülések követték, a napot pedig szakembertalálkozó zárta.
- Széchenyi-egyetem: az EU Tanácsának soros magyar elnökségéről tartott előadást a miniszteri biztos
A Széchenyi István Egyetemen tartott előadást a 2024-es magyar EU-elnökségről, az arra való felkészülés aktualitásairól dr. Ballester-Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának EU-elnökségi képzéséért, személyzetpolitikai feladatok összehangolásáért és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztosa. A magyar elnökség több szempontból is különleges lesz: 2024-ben ünnepeljük hazánk csatlakozásának huszadik évfordulóját, tisztségünk pedig egy intézményi ciklusváltás időszakára esik, többek között 2024. júniusban kerül sor az európai parlamenti választásokra. Magyarország 2024 második félévében tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét. Az előkészületekről, a magyar elnökség súlypontjairól és a lebonyolításban részt vevők felkészítéséről szerezhettek ismereteket a Széchenyi István Egyetem hallgatói dr. Ballester-Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának EU-elnökségi képzéséért, személyzetpolitikai feladatok összehangolásáért és társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztosától. Dr. Ballester-Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának miniszteri biztosa a soros elnökség betöltésének jelentőségéről beszélt. (Fotó: Adorján András) Az előadót dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntötte. Mint mondta, az intézmény számára fontos, hogy a hallgatókat ne csak a tudás megszerzésében támogassa, de segítse pályájuk indulását is. „Azoknak a fiataloknak, akik az európai uniós intézményrendszerben, illetve uniós területen képzelik el karrierjüket, ritka lehetőség a magyar elnökség, hiszen Magyarország tizennégy évente tölti be ezt a tisztséget” – fogalmazott. Az elnökhelyettes köszönetet mondott a miniszteri biztosnak, hogy elfogadta a meghívást, mert előadása révén a hallgatók első kézből informálódhatnak a részletekről. „Az EU Tanácsának soros elnökségét a tagállamok előre meghatározott sorrendben látják el, féléves periódusokban. Az elnökség kiemelt feladata a Tanács és az előkészítő szervek üléseinek szervezése és vezetése, valamint a Tanács képviselete a többi uniós intézménnyel fennálló kapcsolatokban” – vázolta a megbízatás fontosságát a miniszteri biztos. Mint mondta, hazánk 2011 után másodszor tölti be a tisztséget, ami nem jogosultság, hanem szerződéses kötelezettség. Kiemelte, a 2024-es esztendő több szempontból is különleges lesz: jövőre ünnepeljük hazánk és további kilenc tagország csatlakozásának huszadik évfordulóját, ráadásul a magyar elnökséget megelőző hetekben tartják kontinensszerte az európai parlamenti választásokat. „Ez azt is jelenti, hogy a magyar elnökség az intézmények ciklusváltásának idejére esik, ezért kiemelt célkitűzés az intézményi átmenet stabilitásának biztosítása” – tette hozzá. Az előadó kitért a magyar elnökség fókuszpontjaira is, amelyek közé tartozik a versenyképesség javítása, a demográfiai kihívások kezelése, a bővítési folyamat előmozdítása, az illegális migráció elleni küzdelem, a védelempolitika, a kohéziós politika jövőjének alakítása, valamint a 2025. évi uniós költségvetés elfogadása. „A tisztség hatalmas felelősség és ugyanekkora lehetőség is egyben. A siker érdekében támaszkodunk a 2011-es elnökségünk során szerzett tapasztalatokra, illetve jelentős, a közigazgatásban mintegy 600 embert érintő képzési tevékenységet folytatunk” – sorolta. A miniszteri biztos végezetül elmondta, mindez a fiatalok számára is nagy lehetőség, ezért igyekeznek hallgatókat is minél nagyobb számban bevonni, az ifjúság körében pedig olyan ismeretterjesztő tevékenységet végeznek, amely közelebb hozza számukra az Európai Uniót és annak működését.
- A Széchenyi István Egyetem megvásárolta és felújítja a győri kampuszon lévő postaépületet
A hallgatókat, a munkatársakat és a térségben élőket egyaránt szolgálja, hogy a Széchenyi István Egyetem megvásárolta a győri kampusz területén lévő posta épületét a Magyar Postától. Az intézmény felújítja a létesítményt, februártól pedig átveszi a postahivatal működtetését. A Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményében, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán 1975-ben alakult meg a Közlekedési és Postaüzemi Intézet, amelynek sikerszakja lett a két évvel korábban induló – és egészen 2003-ig működő – postaüzemi képzés. Az elméleti és a gyakorlati oktatás megoldására a Magyar Posta beruházásaként kétszintes postahivatal épült, amely 1983-ban nyílt meg a kampusz területén. A létesítmény ma is fontos szerepet játszik az egyetem és a városrész életében, ezért az intézmény vezetése az elsők között tett lépéseket azért, hogy a tavaly év végén átmenetileg bezárt postahivatal újranyitása mielőbb, már idén januárban megvalósulhasson. Újabb mérföldkövet jelent, hogy az egyetem októberben megvásárolta a mintegy 750 négyzetméteres ingatlant a Magyar Posta Zrt.-től. Az intézmény az épület energiatakarékossági felújítását is elvégzi idén a KEHOP-5.2.2-16-2017-00110 azonosítószámú, „A Széchenyi István Egyetem győri telephelyének energetikai fejlesztése” című európai uniós projekt keretében. Ennek során a homlokzat hőszigetelésére, a lapos tető hő- és vízszigetelésére, az épületgépészeti rendszer korszerűsítésére, valamint a külső nyílászárók cseréjére kerül sor. A kivitelezés ideje alatt a posta változatlanul nyitva tart. További fejlemény, hogy 2024. február 1-jétől a Széchenyi-egyetem postapartnerként átveszi a postahivatal működtetését. „Mindez a nálunk tanulókat, munkatársainkat és a térségben élőket egyaránt szolgálja. Intézményünk Magyarország egyik legjobb egyetemeként mintegy 1500 munkatárssal, 14 ezer hallgatóval és számos vállalkozással rendelkezik, számukra rendkívül fontos a postahivatal léte. Különösen igaz ez a csaknem nyolcvan országból érkezett közel ezer nemzetközi hallgatónkra, akiknek az egyetemi ökoszisztéma részét képező postai szolgáltatások gyors elérhetősége ugyancsak elengedhetetlen. Fontos szempont az is, hogy kampuszunk közvetlen környezetében több ezer lakos él, sok vállalkozás és Győr legnagyobb idősotthona található. Számukra szintén alapvető, hogy könnyen igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „Egy évvel ezelőtt kezdeményeztem a posták újranyitását Győrben. Közösen az egyetem elnökével sikeres és kifejezetten a helyi viszonyokhoz alakított tárgyalásokat folytattunk a Magyar Posta elnökével. Polgármesterként szem előtt kellett tartanom azt is, hogy ez a posta nemcsak Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézményének életében tölt be meghatározó szerepet, de a Révfaluban, Bácsán, Sáráson és az Ergényi lakótelepen élők számára is egyaránt nélkülözhetetlen. Hosszú távon gondolkodtunk, így a Kálvária úti kisposta mellett újra megnyílt a Hédervári úti posta épülete, amely most következő lépésként az egyetem tulajdonába került, tovább szolgálva ezzel a város közösségét” – mondta prof. dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. „A Magyar Posta legfontosabb feladata, hogy a postai szolgáltatások országszerte elérhetőek legyenek, ugyanakkor tulajdonosi elvárás a vállalattal szemben az is, hogy gazdaságosan, költséghatékonyan működjön. A Széchenyi István Egyetem kezdeményezése ezért rendkívül fontos a társaság számára is, hiszen az intézmény megújult, korszerű körülmények között nyújthat professzionális postai szolgáltatást az itt tanuló hallgatóknak és a környéken élőknek. Bízom benne, hogy minél többen térnek be erre a postára és intézik itt helyben, kényelmesen postai ügyeiket” – fogalmazott dr. Balczó Barnabás, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója.
















