Ismét Pákozdi Magdolnát bízták meg a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola igazgatói feladataival. A vezető úgy látja, az intézmény az egyetem partnerségével jelentős fejlődési pályára állt, amelynek fontos elemei az új szakok, valamint a technikumi képzés és a felsőoktatás átjárhatóbbá tétele. A Széchenyi István Egyetem a győri Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola fenntartójaként – az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyetértésével – Pákozdi Magdolnát bízta meg az iskola vezetésével újabb egy évre. „2008 óta látom el az igazgatói feladatokat, ezért elmondhatom, hogy az iskola fejlődése és saját szakmai életutam szorosan összefonódott. Ez idő alatt rengeteg változás történt, de mindig úgy alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz, hogy közben megőriztük értékeinket” – fogalmazott Pákozdi Magdolna. Hozzátette, 2019-ben csatlakoztak a Széchenyi-egyetemhez, amely új távlatokat nyitott előttük. „Az Egészség- és Sporttudományi Karral (ESK) való együttműködésünk lehetővé teszi, hogy a fiataloknak életpályát mutassunk az egészségügyben. Ebben is nagy segítség, hogy a technikusi képzésből érkező okleveles általános ápoló végzettségű tanulók nyolc helyett öt félév alatt teljesíthetik az egyetem ápolás és betegellátás alapszak ápoló szakirányát. Közös képzésfejlesztési munkánk eredményeként pedig olyan új szakokat indítottunk, amelyek az ágazat minden eddiginél szélesebb spektrumát lefedik. A hagyományos ápolóképzés mellett kardiológiai asszisztens, perioperatív – azon belül műtéti és aneszteziológiai – szakasszisztens szakkal bővítettük kínálatunkat, szeptembertől pedig a radiográfiai asszisztensképzés is elindul” – fejtette ki. Pákozdi Magdolna, a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola igazgatója szerint az intézmény új fejlődési szakaszba lép. (Fotó: Dudás Máté) Az ötszáz diákot számláló iskolában mintegy négyszázan nappali képzésben végzik tanulmányaikat, míg százan a felnőttképzésben vesznek részt. A tanulók kiemelkedő eredményeket érnek el az országos tanulmányi versenyeken, rendszeresen részt vesznek az egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján, eredményesen szerepelnek A jövő egészségtudorai elnevezésű felvételi előkészítőn és egyre többen folytatják tanulmányaikat a felsőoktatásban. Mint mondta, nagy büszkeség számára, amikor az ESK diplomaátadóin egykori diákjait látja oklevelükkel a kezükben. „Örömteli, hogy ezek az eredmények mások számára is láthatók. Ezt igazolja, hogy a technikumi rangsorban egy év alatt 33 helyet léptünk előre, így országosan a 32., míg Győrben az ötödik legjobb iskola lettünk, s elsők vagyunk a hazai egészségügyi és szociális technikumok között. Legalább ekkora öröm, hogy a fiatalok körében is növekvő az érdeklődés intézményünk iránt, egyre többen szeretnének nálunk tanulni, ami az egészségügy szakmai utánpótlása szempontjából nagyon fontos” – hangsúlyozta. Pákozdi Magdolna úgy látja, az egyetem partnerségével az iskola új fejlődési szakaszba lép, amelyben a minőség az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap. „Szeretném, ha a technikum továbbra is az egészségügyi és szociális terület egyik meghatározó intézménye lenne korszerű képzésekkel és módszertanokkal, valamint modern technológiával, digitális környezettel. A vezeték nélküli hálózat további fejlesztése mellett tervezzük annak a skill labornak a megvalósítását, amely a jövőben a szakmai képzésfejlesztés kulcseleme lehet. A tanulók elméleti felkészítése mellett fontos, hogy szimulált helyzetekben, biztonságos módon gyakorolhassák az egyes beavatkozásokat” – sorolta. Az igazgató a jövőre nézve szeretné tudatosan erősíteni a tehetséggondozást tudományos programokkal, hallgatói-tanulói projektekkel, a karral közös kezdeményezésekkel. „A szakmai és infrastrukturális fejlesztések mellett célom, hogy olyan életutat kínáljunk a fiataloknak, amely hosszú távon az egészségügyi pályán tartja őket, és széles körű továbbtanulási lehetőségeket biztosít számukra. Köszönöm az egyetemnek a folyamatos támogatást, és köszönöm pedagógus kollégáimnak azt az elhivatottságot, amivel valódi közösséggé formálták intézményünket. A sikereink közös sikerek, iskolánk eredményei mögött csapatmunka áll” – emelte ki. Pákozdi Magdolna végezetül elmondta, számára az a legfontosabb, hogy a diákok ne csak tudást szerezzenek, hanem olyan emberi értékeket is, amelyek egy életen át segítik őket. „Azt szeretném, hogy akik nálunk végeznek, büszkék legyenek arra, hogy ide jártak, büszkén dolgozzanak választott hivatásukban, és így egy kicsit mindig szent-györgyisek maradjanak” – zárta.

A gyártástechnológia szerelmeseként nem is találhatott volna jobb úti célt a Grob németországi gyáránál Fenczik Dávid Richárd, aki a Széchenyi Egyetem és a Pannónia Ösztöndíjprogram segítségével utazhatott ki a gépgyártó vállalat századik születésnapjára. Fenczik Dávid Richárd több mint harminc szaktársával utazott a Grob-Werke GmbH & Co. KG németországi központjába márciusban, a gépgyártó és automatizálási vállalat fennállásának 100. jubileumi évfordulójára. Ezt a Széchenyi István Egyetem nemzetközi kapcsolatai és a Pannónia Ösztöndíjprogram tette lehetővé, utóbbi a világ számos országába kínál kiutazási lehetőséget az egyetemistáknak, a néhány napos ott-tartózkodástól a több hónapos külföldi tanulmányokig. Bár a magyar hallgatókból álló csapat nem tartozott a német vállalat „célközönsége” – a meglévő vagy potenciális partnerek – közé, a diákok így is bepillanthattak a csúcsminőségű gépgyártás kulisszái mögé, s képet kaphattak arról, hogy néz ki választott hivatásuk valódi munkakörülmények között. Dávid harmadéves gépészmérnök-hallgatóként keresve sem találhatott volna jobb úticélt, hiszen a gyártástechnológia a szenvedélye; nem véletlen, hogy már középiskolásként is ezt tanulta. „Minden érdekel, ami az alapanyag és a kész termék között történik, ezért is tanultam már az egyetem előtt gépész vonalon” – mondja a Baranya megyei Vajszlóról származó diák. Az indíttatás a családból, az ácsként dolgozó anyai nagyapjától jön, akinek szakrajz-értelmezési könyveit már gyerekként lelkesen nézegette. Állítása szerint a németországi út tökéletes szakmai kirándulás volt: megismerhette a legmodernebb gyártóberendezéseket, az öttengelyes CNC marógéptől a különböző részterületekre, például hajócsavarok gyártására specializált gépekig, a Grob munkatársai szakértő vezetést szerveztek a magyar mérnökhallgatóknak. A szakmai program mellett jutott idő városnézésre, a környék felfedezésére is. „Az út csapatépítő kirándulásnak sem volt utolsó, sok szaktársammal, akiket még nem ismertem személyesen, itt végre volt idő egy kicsit megismerni egymást” – mondja Dávid. A győri egyetemen tanuló leendő gépészmérnök a gyártás területén szeretne elhelyezkedni, s annyira megszerette Nyugat-Magyarországot, hogy szívesen maradna az egyetem környékén, szakmai pályafutását egy alkatrészgyártással foglalkozó cégnél kezdve. A Széchenyi István Egyetem hallgatói bepillanthattak a német gépgyártó vállalat kulisszái mögé.

A Széchenyi István Egyetem közösségi összefogást kezdeményezett a volt vagongyári Rába Étteremben található Áramlás című monumentális kőrelief megmentéséért. Az intézmény a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen adományozásra hívja a győrieket, a térség vállalkozásait, az egyetem egykori hallgatóit és mindazokat, akik fontosnak tartják a város ipari és kulturális örökségének megőrzését. A cél a mű restaurálása és méltó bemutatása az egyetem központi campusán. A Józsa Bálint és Kovács Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművészek által készített, monumentális márvány relief 1979-ben került az egykori Rába Vagon-és Gépgyár éttermének falára. A Rába folyó áramlásából inspirálódó alkotás a vállalat dinamizmusát jelenítette meg, miközben a hetvenes évek absztrakt magyar képzőművészetének is kiemelkedő emléke. Különleges értékét növeli, hogy a Józsa–Kovács alkotópáros mindössze három ilyen méretű reliefet készített. A volt vagongyár területén ma még álló éttermi épület közelgő bontása miatt sürgetővé vált a műalkotás megmentése. A Rába Járműipari Holding Nyrt. adományként a Széchenyi István Egyetemnek adta át a reliefet, amely az intézmény Inno-Share épületének homlokzatán kaphatna új otthont. A restaurálás és az áthelyezés a Magyar Nemzeti Galéria Lektorátusa, az alkotók, valamint művészettörténész szakértő közreműködésével valósulhat meg. Mindez – a bontástól és restaurálástól kezdve a szállításon át az újraépítésig – mintegy 22 millió forintos beruházást igényel. Ennek megvalósításához az egyetem kiemelt partnerével, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen adománygyűjtést indított. Utóbbi a térség vállalkozóinak bevonásával jelentősen támogatja ezt az értékmentő kezdeményezést. A kőrelief a Széchenyi István Egyetem Inno-Share épületének árkádja alá kerülhet. (Fotó: Látványterv) „Nyolc évvel ezelőtt találkoztam az Áramlás című alkotással, amikor a Rába önkiszolgáló étterem tereit jártam be. Arculcsapott grandiózussága, érzelmi többlete, ugyanakkor szomorúvá tett annak mellőzöttsége, ami a mű megmentésére ösztönzött. Először felkutattam az alkotókat: Kovács Ferenc és Józsa Bálint családját és sikerült kapcsolatba lépnem Józsa Bálinttal, aki lelkesen segített a gondolat kiérlelésében. Rengeteget beszélgettünk a műről, illetve annak megújításáról. Az alkotás eredetéről készítettem vele egy riportfilmet is Hullámok címmel, amit mindenkinek jó szívvel ajánlok, hiszen a relief a magyar nonfiguratív szobrászat egyik kiemelkedő előfutára” – fogalmazott a kezdeményezés elindítója, szakmai koordinátora, Nagy Zsuzsanna építészmérnök, belsőépítész, a győri egyetem Művészeti Karának oktatója. Mint mondta, idén márciusban Józsa Bálint is elhunyt, ezért a restaurálás egyben tisztelgés lenne a két Munkácsy-díjas szobrász emléke előtt. Hozzátette: építészeti szemlélete, hogy minél több értéket át kell menteni az utókor számára. „Ezért is nagyon lényeges a Széchenyi István Egyetem szerepvállalása, mert azt mutatja, hogy összefogással sokat tudunk tenni kultúránkért. Oktatóként is fontos feladatunk, hogy jó példával szolgáljunk hallgatóinknak, akik a jövőben nap mint nap találkozhatnak az értékmentés eredményével” – hangsúlyozta. Nagy Zsuzsanna építészmérnök, belsőépítész, a győri egyetem Művészeti Karának oktatója, a kezdeményezés elindítója. (Fotó: Adorján András) Nagy Zsuzsanna úgy látja, a kőrelief így méltó szellemi környezetbe kerülne, ahol ráadásul mindenki számára láthatóvá válna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy sokszor az épületekkel együtt a műalkotásokat is elbontják, ezért a kezdeményezés sikere unikális példa lenne Magyarországon. „Köszönöm mindazoknak, akik csatlakoznak a nemes ügyhöz, és hozzájárulnak ahhoz, hogy megmentsünk egy darabot kiemelkedő művészeti örökségünkből” – húzta alá. Az alkotás 95 márványtáblából áll, amelyek jelképes örökbefogadására is lehetőség nyílik. Egy márványtábla támogatási összege 230 ezer forint, ugyanakkor kisebb összegű felajánlásokat is örömmel fogadnak a relief megmentése érdekében. Az önzetlen segítők – hozzájárulásuk szerint – nevükkel is megjelenhetnek a műalkotás melletti táblán. Az adományozással kapcsolatos feladatokat az Universitas Győr Alapítvány végzi, a felajánlási szándékot augusztus 31-ig az alapitvany@sze.hu e-mail-címen lehet feléjük jelezni. A kezdeményezők bíznak abban, hogy a város és a térség közösségének összefogásával sikerül megőrizni a győri ipar- és művészettörténet egyik kiemelkedő alkotását, amely így a következő generációk számára is fennmaradhat. A riportfilm itt megtekinthető.

Újabb ötéves megbízatást kapott Csiszár Rudolf, a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója. A vezető szerint a felsőoktatási intézmény és az iskola szoros kapcsolata új távlatokat nyitott a képzésben, amelyből a legtöbbet a diákok profitálnak. A Széchenyi István Egyetem a győri Veres Péter-középiskola fenntartójaként – az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyetértésével – Csiszár Rudolfot bízta meg újabb öt évre a mezőgazdasági és élelmiszeripari technikum vezetésével. Az igazgató ebből az alkalomból értékelte az elmúlt éveket és vázolta jövőbeli terveit. Csiszár Rudolf, a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója (Fotó: Adorján András) „2023-ban csatlakoztunk a Széchenyi István Egyetemhez, amely új lehetőségeket nyitott meg előttünk. Az intézmény modern infrastruktúrája, tudományos háttere, vállalati, társadalmi kapcsolatrendszere számunkra is hatalmas értéket képvisel, a több mint kétszáz éves múlttal rendelkező Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar pedig egyedülálló szakmai hátteret jelent” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ahogy a felsőoktatási intézménynek, úgy ma már a Veres-iskolának is fókuszterülete a fenntarthatóság, a precíziós gazdálkodás, a korszerű élelmiszer-technológia, a digitalizáció és az automatizáció. Ebből a szempontból lényeges, hogy az elmúlt időszakban az egyetem más karaival is kitűnő együttműködéseket alakítottak ki, mert a modern mezőgazdaság és élelmiszeripar interdiszciplináris tudást és technológiai ismereteket is igényel. „Mindez a diákok számára rengeteg pozitív hozadékkal járt, hiszen egy egész egyetem áll mögöttünk. Az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága, mintagazdaságai és vállalati partnerei a gyakorlati tudás megszerzését erősítik, a természettudományos ismeretek elsajátítását pedig a győri campuson található Mobilis Interaktív Élményközpont segíti. Tanulóink tanulmányaik során betekintést nyernek a drónok agrárcélú felhasználási lehetőségeibe, az önvezető traktorok működésébe, a precíziós gazdálkodás technológiai lehetőségeibe, sőt részt vehetnek egyetemi kutatásokban, különböző vizsgálatokban is” – sorolta. Kiemelte: ezek révén nemcsak az ágazat aktuális kihívásait tudják vázolni, de egy ígéretes életpályát is meg tudnak mutatni nekik, amelynek a következő lépcsőfoka a mosonmagyaróvári kar valamelyik képzése lehet. Csiszár Rudolf elmondta, jelenleg közel négyszázan tanulnak náluk, s az idei jelentkezési számok kiemelkedő érdeklődést mutatnak az iskola iránt. „Szeptembertől az eddigi két technikusi helyett három, a három szakképzős helyett pedig négy osztályt fogunk indítani. Ez harmincszázalékos létszámnövekedést jelent, és azt mutatja, hogy az egyetemmel közösen kínált életpálya egyre vonzóbb a fiatalok számára” – mutatott rá. Az igazgató köszönetet mondott az egyetem vezetésének a bizalomért, kollégáinak pedig a támogatásért, amely elengedhetetlen munkája folytatásához. „Saját infrastruktúránk fejlesztése terén is nagy terveink vannak. Első körben teljeskörűen fel fogjuk mérni az épületeink állapotát, kidolgozunk egy felújítási tervet, hogy a források rendelkezésre állása esetén e szerint valósulhassanak meg a rekonstrukciók. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy jól felkészült, gyakorlati tudással rendelkező, elhivatott szakembereket, mentálisan is egészséges, jövőképpel rendelkező fiatalokat neveljünk, és minél több diákot a továbbtanulás felé tereljünk. Ennek érdekében tovább szélesítjük szakmai partnerségeinket, az egyetemmel való együttműködéseinket” – zárta.

A Széchenyi István Egyetemhez tartozó ETO University Handball Team férfi strandkézilabda-csapata, az ETO University BHC második helyen végzett az európai kupasorozat tabelláján, amellyel kvalifikálta magát a jövő nyári olaszországi döntőre. A gárda – amelynek tagja az intézmény két hallgatója is – ezzel történelmi sikert ért el, és a kontinens legjobb klubjai közé került. Az Európai Strandkézilabda-kupasorozat (EBT)pontgyűjtő rendszerben működik: a csapatok az egyes tornák előre meghatározott besorolása alapján szereznek pontokat, a végső eredményt pedig a három legjobb tornán elért pontszám összesítése adja. Az idei indulók között volt a Széchenyi István Egyetem egyesülete, az ETO University Handball Team csapata is ETO University BHC néven. A gárda összesen 2333 pontot szerzett, amivel a tabella második helyén végzett. A győrieknek – akik több külföldi megmérettetés mellett a magyar bajnoki döntő negyedik helyét is megszerezték – teljesítményükkel esélyük nyílik a jövő nyáron Olaszországban megrendezendő európai döntőben való szereplésre. A végső indulási jogot a tél során az Európai Kézilabda-szövetség ítéli majd oda. Uhlig Rita, a Győri ETO UNI FKC ügyvezetője kiemelte: a kontinens legjobb csapatait felvonultató tornára kijutni óriási eredmény, hiszen az a strandkézilabda Bajnokok Ligája-döntőjének felel meg. Hozzátette: a jelenlegi csapat – amely most először indul ETO University néven – két korábbi közösség játékosaiból alakult ki. A keret meghatározó tagjai korábban Győrben, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) serdülő- és ifjúsági csapataiban kézilabdáztak, így a társaság magja immár az ötödik szezonját játszotta együtt. Az ETO University BHC az európai tornasorozat egyik legrangosabb állomásán, a salgótarjáni Salgó EBT tornán harmadik helyen zárt, ezzel jelentősen előrelépve a kontinens-ranglistán. (Fotó: ETO University Handball Team Facebook) „Nagyon büszke vagyok a srácokra. A szívünk, lelkünk az idei csapatfegyver, ami egy teljes idényen keresztül kitartott” – fogalmazott Bohuniczky Bátor vezetőedző. A csapatban hat győri kötődésű játékos is szerepelt, akik közül ketten jelenleg is a Széchenyi István Egyetemen folytatják tanulmányaikat. A beálló poszton játszó Barabás Zsolt építőmérnöknek tanul. „Az ETO és az egyetem együttműködésének köszönhetően indulhattunk el a bajnokságban, és több külföldi tornán is képviselhettük Győrt például Horvátországban, Hollandiában és Lengyelországban. Jó eredményeket tudtunk elérni, aminek köszönhetően mi is kijuthatunk az európai döntőre” – részletezte. Hozzáfűzte: a strandkézilabda-szezon elindulásakor nehezebb a tanulmányok és a sport összeegyeztetése, de a tanárok és a hallgatótársak is segítőkészek. „A következő évre reméljük, hogy a csapat nagyrészt együtt marad, illetve korábbi játékostársakat is vissza tudunk csábítani. Májustól kezdve célunk a legjobb eredményeket elérni, a legjobb tornákon az élmezőnyben végezni, és a magyar bajnoki döntőn is dobogóra jutni” – árulta el. Pauer Ádám levelező tagozaton végzi a logisztikai mérnök alapszakot, így könnyen be tudja osztani idejét a tanulás és a sportelfoglaltságok között. „Egy nagyon jó szezont zártunk most a csapattal, a legtöbb tornán elértük a kitűzött célunkat. A végére igazán összeszoktunk, a magyar bajnoki negyedik helyre is büszkék vagyunk. Egyénileg is sokat fejlődtünk, az edzőnknek köszönhetően jó edzéseink voltak. Én a védekezésben szerepeltem többet, Barabás Zsolt mögött voltam a második számú beálló, ahol szintén helyt tudtam állni” – összegzett. A jövőre nézve elmondta: a jó közösség miatt szeretne maradni Győrben, hogy a csapattal hazai és európai szinten is első helyet szerezhessen.

Élete talán legszebb időszakának tartja azt a négy hónapot a szombathelyi Bognár Jázmin, amelyet nemrég Portugáliában töltött a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében. A győri Széchenyi István Egyetem hallgatója önmagáról is sokat tanult, és a portugál nyelvbe is beleszeretett. A diplomata pályára készülő Jázmin mindig szeretett volna eljutni Portugáliába, de ehhez kellettek a Széchenyi-egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, és egy professzorának ajánlása is, aki korábban már jó tapasztalatokat szerzett a leiriai intézménnyel. Az utazásban a Pannónia Ösztöndíjprogram segített, amely a néhány napos utaktól a hosszabb kint tartózkodásig a világ számos országába teszi lehetővé az egyetemistáknak a tanulmányi utakat. A Széchenyi-egyetemen nemzetközi kapcsolatokon tanuló szombathelyi diák Portugáliában a HR-menedzsment szakra kapcsolódott be, az ottani képzési palettán ez állt a legközelebb a saját szakirányához. „Különösen tetszett, hogy sokszor kiléptünk az egyetem falai közül és terepen, azaz gyárlátogatásokon, cégeknél folyt az oktatás, érdekes projektmunkákban vehettem részt” – meséli Jázmin, aki számos fakultatív programon is részt vehetett. – Volt lehetőségem bejárni az ország óceáni partvidékét, kipróbálni számos sportot, gyönyörű helyeken jártam!” A másodéves szombathelyi lány az életről és önmagáról is sokat tanult Portugáliában. „Az első napok eufóriája után hirtelen rádöbben az ember, hogy idegen környezetben, teljesen magára utalva kell kialakítania egy új életritmust. Szerencsére annyi segítséget és szeretetet kaptam, hogy könnyen ment a beilleszkedés. Jó lecke volt alkalmazkodásból, már csak azért is, mert a magyar szaktársam mellett két ír és egy portugál egyetemistával laktam egy fedél alatt. Kicsit ambivalens volt a hazaérkezés, mert bár hiányzott a családom és az otthonom, nehéz volt hátrahagynom egy olyan életet, amit már egyedül építettem fel” – mondja Jázmin, aki nem zárja ki, hogy egyszer még visszatér Portugáliába. Ráadásul elkezdett kint portugálul tanulni, amit itthon sem hagyott abba. Bognár Jázmin természetesen az Atlanti-óceánnál is járt.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Konferencia tizenegyedik alkalommal tartotta meg a NITxMIK Szabadegyetemet, amelyet idén a Széchenyi István Egyetemen rendeztek. A Kárpát-medence egyik meghatározó ingyenes ifjúsági fesztiválja többszáz, 18–35 év közötti magyarországi és külhoni fiatalt hozott össze Győrben, ahol közéletről, politikai szerepvállalásról és a fiatalokat érintő legfontosabb kérdésekről is szó esett. A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) egy független, nyitott, európai uniós mintára létrejött ernyőszervezet, amelynek feladata a hazai ifjúsági, illetve ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek érdekképviselete. Elsődleges célja az ifjúságpolitika alakítása, a fiatalok mentorálása, valamint a közösségépítés. A 2012-ben létrejött társaság jelenleg közel száz tagszervezetet számlál, és nemzetközi szinten is képviseli a magyar fiatalokat. A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) hasonló alapelvekkel működik, 1999 óta dolgozik a magyarországi és a határon túli kapcsolatok erősítéséért, a magyar–magyar partnerségek építéséért és a közös találkozási pontok megteremtéséért. A két szervezet nemrég közösen tartotta meg a 11. NITxMIK Szabadegyetemet, amelynek idén a Széchenyi István Egyetem adott otthont. A többszáz fiatalt megmozgató, háromnapos fesztivál panelbeszélgetésekkel, workshopokkal és interaktív szakmai programokkal kínált lehetőséget a résztvevőknek a párbeszédre, a tapasztalatcserére és a közös gondolkodásra. A Széchenyi-egyetem központi campusán tartott megnyitón dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kiemelte: óriási jelentősége van annak, ha a politika befogadó a fiatalok nézőpontjaival kapcsolatban. „A fórum kiemelt témái a vállalkozásfejlesztés, a közösségi média hatása, a mentális egészség, a fiatalok közéleti szerepvállalása és a nők társadalmi szerepe. Mindehhez társul a Nemzeti Ifjúsági Stratégia megalkotása, amelyben hatalmas szerepe van az itt jelenlévő fiataloknak, s bevonásukkal egy valóban demokratikus, mindenki által elfogadott stratégia készülhet” – fejtette ki. Rámutatott: a szabadegyetem egy kötöttségek nélküli, közösségépítő forma, ami hasonlít a győri egyetem működésére is. „Mi minden pillanatban a hallgatóink érdekeit tartjuk szem előtt, az ő érdekükben újítjuk meg szervezetünket folyamatosan. Hiszünk ugyanis abban, hogy egyetemünk lelkét a hallgatóink adják” – szögezte le. Elmondta: az intézmény számára a minőségi oktatás és a kutatás mellett kifejezetten fontos a civil szervezetekkel, politikával, társadalommal való együttműködés, ezért harmadik missziós tevékenységének egyik jelentős megnyilvánulása a szabadegyetem befogadása is. A szabadegyetem megnyitóján Pintér Bence, Győr polgármestere, Diószegi Judit országgyűlési képviselő, Sövegjártó Virág, a NIT elnöke, dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese és Turi Ádám, a MIK elnöke vett részt. (Fotó: Adorján András) Győr polgármestere, Pintér Bence köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az ifjúsági tanácsok nem csupán adminisztratív szervezetek, hanem olyan hatékony fórumok, amelyek a fiatalok független hangját képviselik, s lehetővé teszik, hogy problémáik és ötleteik eljussanak a döntéshozókig. „Ezt csak olyan nyitott és alulról építkező közösség képes megvalósítani, amelyben a pluralizmus alapérték, s amelyben mindenki helyet talál, függetlenül attól, hogy honnan jött és milyen háttérrel rendelkezik. Fontos ugyanis már fiatalon tudatosan foglalkozni a közélettel, főleg az algoritmusok, a dezinformáció és a mesterséges intelligencia korában, amikor már nem elegendő a tankönyvi tudás. Kritikus gondolkodásra, alapműveltségre és párbeszédre van szükség, ami a megosztottság helyett a közös építkezésről és a konszenzuskeresésről szól” – húzta alá. Úgy vélekedett, a változás elindításáért tenni kell, de ha megvan a nyitottság a tanulásra, a bátorság a felelősségvállalásra és a szándék a valós párbeszédre, akkor minden a rendelkezésünkre áll a sikerhez. Diószegi Judit országgyűlési képviselő szerint a rendezvény mottója találóan foglalja össze az ingyenes ifjúsági fesztivál lényegét: az országnak vannak határai, a beszélgetéseknek azonban nincsenek. „Az egyenes beszéd jóízét megadó legfőbb fűszer a felkészültség. A határozott állításoknak a széleskörű tájékozódás, a megszerzett tudás és a kritikus gondolkodás ad érvényességet – ettől válnak hitelessé – mutatott rá. – Az ifjúsági képviselet során felelősséggel tartozunk önmagunkért és egymásért. Egy közösség ereje és védelme sosem a folyamatos egyetértésből fakad, sokkal inkább abból, hogy a tagjai vigyáznak egymásra, felelősséget vállalnak a gondolataikért és a fókuszt a fejlődési lehetőségekre helyezik.” A háromnapos rendezvényre többszáz magyarországi és külhoni fiatal érkezett Győrbe. (Fotók: Adorján András) A MIK elnöke, Turi Ádám kiemelte: az idei program különlegessége egy nemzetpolitikai kitekintő kirándulás a szlovákiai Dunaszerdahelyre. „A szervezetünkről azt kell tudni, hogy ami a NIT országhatáron belül, az a MIK külhonban – jelenleg tíz régióban, nyolc országban ötvenhat tagszervezetünk van. Évente kétszer találkozunk, egyszer az anyaországban, egyszer pedig külhonban, és közgyűlésünk csak úgy érhet véget, ha egyhangúlag mindenki elfogadja a zárórendelkezéseket. Szerepünk, hogy összekössük azokat, akiknek fontosak a magyar fiatalok – éljenek bárhol a nagyvilágban” – mondta el. Sövegjártó Virág, a NIT elnöke beszédében hangsúlyozta: külön öröm számukra, hogy a Széchenyi István Egyetem falai között talált otthonra a rendezvény, egy olyan helyszínen, ami egyszerre jelképezi a tudást, az innovációt, és a jövőbe vetett hitet. „Egy szabadegyetem legnagyobb értékét nem kizárólag az előadások adják, hanem azok a beszélgetések, amelyek a folyosókon, egy közös ebéden vagy egy esti program során születnek meg. Azok az ismeretségek, amelyekből később együttműködések, barátságok, vagy akár közös ügyek lesznek. A tanács számára ezért is kifejezeten fontos ez a rendezvény. Mi abban hiszünk, hogy a fiataloknak nem csupán lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a közéletben, hanem valódi teret kell adni arra is, hogy kérdezzenek, vitatkozzanak, megosszák egymással gondolataikat, és formálják a jövőt” – szögezte le. Hozzáfűzte: a program sokszínűsége olyan érték, ami erősíti a párbeszédet, hiszen csak akkor érthetjük meg igazán egymást, ha meghallgatjuk azokat is, akik másként gondolkodnak. A rendezvény egyik kiemelt programeleme az Ifjúsági Párbeszéd volt, amelynek keretében a fiatalok közvetlenül tehették fel kérdéseiket politikusoknak, valódi párbeszédet teremtve a fiatal generáció és a döntéshozók között. A résztvevők kérdezhettek többek között Karácsony Gergelytől, Budapest főpolgármesterétől, Dúró Dórától, az Országgyűlés alelnökétől, Kajner Péter klímapolitikáért felelős helyettes államtitkártól, Mohácsy Istvántól, a Fidelitas elnökétől vagy épp Néher András országgyűlési képviselőtől is. A szabadegyetem Ifjúsági Párbeszéd programja rendkívül népszerűnek bizonyult a fiatalok körében, hiszen a résztvevők országos hatáskörrel rendelkező politikai döntéshozókkal beszélgethettek. (Fotók: Adorján András)

A gyakorlatorientált oktatás, az alkalmazott kutatás és a fenntartható vízgazdálkodás területén indít szakmai együttműködést a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a magyar tulajdonú Walise Kft. Az erről szóló megállapodást az intézmény és a cég képviselői a napokban írták alá. Partnerségre lépett a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Walise Kft., amely precíziós akvakultúrához és vízminőség-monitoringhoz fejleszt szenzortechnológiákra, valós idejű adatgyűjtésre és döntéstámogató informatikai rendszerekre épülő megoldásokat. A közös munka kiemelt célja, hogy a kar képzéseiben és kutatásaiban még nagyobb szerepet kapjanak az adatvezérelt vízminőség-monitoring módszerek. A Walise által biztosított mérőbójához kapcsolódó adatok és szolgáltatások révén a hallgatók és a doktoranduszok valós vízminőség-monitoring feladatokban, valamint adatgyűjtési és -elemzési projektekben vehetnek részt. A közös projektek lehetőséget teremtenek természetes vizek, halastavak és horgászvizek környezeti állapotának komplex monitorozására és vizsgálatára, emellett az együttműködés erősítheti a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati aktivitást, valamint új publikációs és tudástranszfer-lehetőségeket teremthet. Hozzájárulhat továbbá az egyetem gyakorlati kutatási portfóliójának bővítéséhez, valamint új ajtókat nyithat a demonstrációs fejlesztések, az akvapóniai rendszerek és a fenntartható vízhasználati megoldások területén is. Dr. Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az együttműködés jelentőségéről beszélt. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az aláírás alkalmával elmondta: „A Walise Kft. szakembereivel nem egy új kapcsolat kezdődik, hanem egy több éve épülő szakmai együttműködés kap most hivatalos keretet. Külön öröm számunkra, hogy az akvakultúra-oktatás és -kutatás új lendületet kapott a karon, és ebben olyan innovatív magyar vállalatra támaszkodhatunk, amelynek fejlesztései a hazai szakma élvonalába tartoznak. Bízom benne, hogy az együttműködés nemcsak hallgatóink képzését erősíti, hanem a térség vízminőségének javításához is hozzájárul.” Dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte, hogy a partnerség a hallgatók számára is értékes gyakorlati lehetőségeket teremt. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese hozzáfűzte, a hallgatók olyan tudást várnak az egyetemtől, amelyet a munkaerőpiacon is azonnal hasznosítani tudnak. „Ehhez nélkülözhetetlenek az olyan vállalati partnerek, mint a Walise Kft., hiszen a valós adatgyűjtési, elemzési és fejlesztési projektek révén a képzésben részt vevők jelentős versenyelőnyhöz jutnak.” Dr. Bernáth Gergely, a kar kutatóprofesszora szerint az együttműködés új távlatokat nyit az oktatásban és a kutatásban. (Fotó: Dudás Máté) Az együttműködés tudományos szempontból is új távlatokat nyit, hiszen a legkorszerűbb technológiák közvetlenül épülhetnek be az oktatásba és a kutatásokba. „Mindez lehetőséget teremt arra, hogy hallgatóink már az alap-, mester- és doktori képzés során precíziós vízminőség-monitoring módszerekkel dolgozzanak. A közös kutatások, szakdolgozatok és terepi projektek révén olyan szakembereket képezhetünk, akik a fenntartható vízgazdálkodás, a környezetmonitorozás és az akvakultúra területén egyaránt képesek korszerű megoldásokat alkalmazni és fejleszteni” – mondta dr. Bernáth Gergely, a kar Állattudományi Tanszékének kutatóprofesszora. Koleszár Tibor, a Walise Kft. ügyvezetője a vállalat fenntarthatósági szemléletéről és az egyetemmel kialakított partnerség jelentőségéről beszélt. (Fotó: Dudás Máté) „A cég alapítása óta azt valljuk, hogy a technológia akkor teremt valódi értéket, ha a környezet védelmét és a társadalom javát szolgálja. Ehhez azonban nem elegendő egy vállalat önmagában: az egyetemekkel és kutatókkal kialakított partnerségek teszik lehetővé, hogy az adatokból tudás, a tudásból pedig a jövőt szolgáló megoldások szülessenek. A vállalat technológiai fejlesztései közvetlenül kapcsolódhatnak az egyetemi tudásbázishoz, miközben közösen járulhatnak hozzá a fenntartható vízgazdálkodás jövőjéhez” – hangsúlyozta Koleszár Tibor, a Walise Kft. ügyvezetője. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Walise Kft. képviselői az együttműködési megállapodás aláírásán. A képen balról a Walise Kft. munkatársai: dr. Várkonyi Levente értékesítési vezető, Cserjési Mónika marketingvezető és Koleszár Tibor ügyvezető, majd a kar képviselői: dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, dékán, dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes, dr. Bernáth Gergely kutatóprofesszor és Nagy Borbála tudományos segédmunkatárs. (Fotó: Dudás Máté)

Nemcsak szakmai gyakorlatnak, hanem személyiségfejlesztő kalandnak sem volt utolsó az a négy hónap, amelyet az alsóörsi Henn Kornél Olaszországban töltött, a Széchenyi Egyetemnek és a Pannónia Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A másodéves gépészmérnök-hallgató idén februárban utazott ki ösztöndíjasként az olaszországi Cassino város egyetemére, hogy hasznos tudást és tapasztalatot szerezzen az ott töltött szemeszter alatt. A Pannónia Ösztöndíjprogram erre a világ számos országában lehetőséget kínál, Svájctól Kínáig, a Széchenyi István Egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatai pedig garantálják a minőségi oktatást a partnerintézményekben is. Kornél, aki a gólyatáborban megismert, gazdálkodási szakon tanuló barátnőjével utazott Olaszországba, a kinti ipari mérnök képzésbe kapcsolódott be. „Lelkesen vetettem be e magam a tanulásba, többek között felvettem egy olyan tárgyat is, a géptervezést, amit itthon csak a következő félévben fogok tanulni. Az oktatás színvonalas, hasonlóak az elvárások, mint nálunk, csak a mediterrán mentalitást volt nehéz megszokni, például azt, hogy a tanárok rendszeresen késnek az órákról... – meséli Kornél. – Az viszont kifejezetten tetszett, hogy nem nagyon van katalógus az előadásokon, sokkal inkább rábízzák a hallgatókra, hogy bejárnak-e az órákra.” Az egyetemista nemzetközi csapatba került Cassinóban, a világ minden tájáról származó diákok között a legjobban az arab országokból érkező hallgatókkal találta meg a hangot, az eltérő kultúra és szokások ellenére is. „Nagyon sokat fejlődött az angolom, köszönhetően az angol nyelvű oktatásnak és a mindennapi kommunikációnak” – jegyzi meg Kornél. Az út legnagyobb hozadékának azonban azt tartja, hogy személyiségformáló élményeket tapasztalhatott meg. „Bár már középiskolásként is kollégista voltam, Olaszországban albérletben éltem, az önálló élet pedig óriási változás volt. Az, hogy magamra voltam utalva, és a napi bevásárlástól a rezsifizetésig és az ügyintézésig minden rajtam állt, ráadásul egy teljesen idegen közegben, sokkal önállóbbá tett, ez pedig otthon is megmarad” – mondja. A tanulás mellett Kornélnak és barátnőjének volt ideje bebarangolni a környéket is – a Róma és Nápoly között fekvő kisváros ehhez remek kiindulópont volt –, a programokhoz időnként csatlakoztak az őt meglátogató szülei és barátai is. „Mindenkit bátorítok, hogy szerezzen tapasztalatot külföldön is, ha teheti, minden bizonnyal életre szóló élmény lesz!” A Széchenyi István Egyetem hallgatója igyekezett minél több mindent felfedezni Olaszországból.

A Széchenyi István Egyetem formatervező képzésének minőségét újabb nemzetközi siker igazolta vissza: György Anna Sára mesterszakos hallgató Colorolli elnevezésű gyógypedagógiai fejlesztése bekerült az iF Design Student Award 2026 hét legjobb pályamunkája közé. A német iF Design Student Award a nemzetközi designszakma egyik legnagyobb presztízsű hallgatói megmérettetése. A zsűri nemcsak a formatervezési minőséget értékeli, hanem azt is, hogy az egyes munkák milyen társadalmi, környezeti vagy kulturális kihívásokra kínálnak innovatív válaszokat. Az idei felhívásra mintegy hétezer pályázat érkezett, amelyek közül kilencvenet részesítettek elismerésben. György Anna Sárának, a Széchenyi István Egyetem formatervező mesterszakos hallgatójának Colorolli nevű fejlesztése a top hétbe került az Év legjobbja kategóriában, emellett elnyerte a HOTO Design Prize by iF különdíjat is, amelyet idén mindössze három projekt kapott meg világszerte. A Colorolli bekerült az iF Design Student Award 2026 hét legjobb pályamunkája közé. (Fotó: György Anna Sára) A fiatal kérdésünkre elmondta: még alapképzéses diplomamunkájaként kezdett dolgozni projektjén, amelynek ötletét többéves táboroztatási tevékenysége inspirálta. A zánkai Erzsébet-táborban éveken át vezetett kézműves foglalkozásokat, majd több gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai intézményt is felkeresett, ahol első kézből tapasztalta meg, hogy a hagyományos rajz- és festőeszközök nem minden gyermek számára használhatók egyformán. Erre válaszul alkotta meg a Colorollit, egy olyan inkluzív alkotóeszköz-családot, amely eltérő motoros képességű gyermekek számára teszi könnyebbé a vizuális önkifejezést. A Colorolli termékcsalád különböző fogásokat lehetővé tevő, önfeledt alkotást segítő eszközökből áll. (Fotó: György Anna Sára) „Különösen sokat jelent számomra ez az újabb elismerés, mert egy olyan nemzetközi megmérettetésen értem el sikert, amelyen a világ vezető designképzéseinek hallgatói indulnak. Mindez visszaigazolás, hogy érdemes tovább dolgoznom a fejlesztésen. Jelenleg több gyógypedagógiai intézményben, óvodában és rehabilitációs központban teszteljük az eszközöket, és igyekszünk megtalálni azokat a partnereket, akiknek a segítségével a termék a jövőben szélesebb körben elérhetővé válhat” – mondta György Anna Sára. A tapasztalatok szerint a Colorolli használata nemcsak gyermekek, hanem például stroke-on átesett felnőttek számára is valódi segítséget jelenthet. György Anna Sára a Colorolli fejlesztéséért elnyert iF Design Student Award 2026 elismeréssel és a HOTO Design Prize by iF különdíj oklevelével. (Fotó: Adorján András) „Ez a fejlesztés olyan alkotói környezetben született, ahol a designkutatás, a társadalmi érzékenység, a prototípus-fejlesztés és a nemzetközi szemlélet egymást erősítve van jelen. Különösen örömteli, hogy egy olyan munka kapott elismerést, amely valós társadalmi igényre reagál, miközben magas színvonalú formatervezői megoldásokat kínál. György Anna Sára sikere azt is bizonyítja, hogy hallgatóink munkái a világ legjobb designiskoláinak mezőnyében is megállják a helyüket” – fogalmazott dr. Palócz Krisztián, a Széchenyi István Egyetem Formatervező Tanszékének vezetője. A Colorolli már korábban is több rangos szakmai elismerést begyűjtött: a 2026-os ArtHungry Díjon kategóriagyőzelmet aratott, bekerült a Central European Creative Awards döntősei közé, valamint bemutatkozott a Graduation Projects nemzetközi rendezvényen is.

A magas szintű és gyakorlatias krakkói mérnökképzésbe kóstolhatott bele Boros Ákos Bendegúz, a Széchenyi István Egyetem hallgatója a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében. A lengyelországi hónapok szakmailag és emberileg is rengeteget adtak számára. Bendegúz négy és fél hónapra utazott ki Krakkóba a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében, amely a néhány napos tanulmányutaktól a több hónapos kint tartózkodásig a világ számos országába kínál lehetőséget a hallgatóknak. A logisztikai mérnöknek tanuló velencei fiatal Krakkóban a gépészmérnöki szak képzésébe kapcsolódott be. A helyszín kiválasztásánál sok mindent mérlegelt; az oktatás színvonalán túl szempont volt a kinti megélhetés költsége és a könnyű elérhetőség is. „Krakkó nagyon élhető, barátságos város, sok szabadidős lehetőséggel és jól működő tömegközlekedéssel. A lengyel-magyar barátság is érezhető, az egyetem pedig nemcsak teret és időt adott annak, hogy felfedezzük a várost és Lengyelországot, de számos programot, kirándulást is szervezett a vendéghallgatóknak” – meséli Bendegúz. A Lengyelországban töltött hónapok szakmailag és emberileg is sokat adtak a harmadéves mérnökhallgató számára. Érdekes tárgyakat hallgathatott, hasznos plusz tudást szerzett – például a vállalatirányítási rendszerekről –, és olyan szoftverek használatában is magabiztosabbá vált, amelyek később is segíthetik a munkáját. Boros Ákos Bendegúz értékes kapcsolatokat épített az ösztöndíjas hónapok alatt. „Nagyon élveztem a projektalapú oktatást, a krakkói egyetemen minden félév egy-egy konkrét projekten vezet végig az adott tárgyban. Az oktatás magas színvonalú és nagyon gyakorlatias, valós problémák megoldására tanít. Az ERP-rendszerek működését például nemcsak elméletben tanultuk meg, hanem egy konkrét bútor gyártási folyamatát megterveztük. Ez a módszer számomra korszerűnek és könnyen befogadhatónak tűnt” – magyarázza Bendegúz. A mérnökhallgató nemcsak ezért tanácsolja minden egyetemistának, hogy merjen belevágni a kalandba, amit a Széchenyi István Egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatai és a Pannónia Ösztöndíjprogram kínál. „Ez az út kimozdított a komfortzónámból, magamat is jobban megismertem ez alatt a pár hónap alatt, és értékes kapcsolatokat, barátságokat tudtam kiépíteni. Azáltal, hogy vendégdiákként hozzám is érdeklődéssel viszonyultak, én is nyitottabban állok az emberekhez és angol nyelven is bátrabban kommunikálok” – mondja Bendegúz arra a kérdésre, emberileg mit adott számára a krakkói tanulmányút.

A Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének legrangosabb szakmai elismerésével, a Védőnői Életműdíjjal tüntették ki Soósné dr. Kiss Zsuzsannát, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának docensét közel négy évtizedes védőnői, oktatói, kutatói és közösségépítő munkásságáért. A Magyar Védőnői Szolgálat megalakulásának 111. évfordulója alkalmából rendezte meg az Országos Kórházi Főigazgatóság a Védőnők Napja ünnepséget Budapesten. Az eseményen adták át a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége (MVSZSZ) által 2025-ben alapított Védőnői Életműdíjat Soósné dr. Kiss Zsuzsannának, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara docensének, a védőnő szakirány szakfelelősének. Az elismerésben azok a szakemberek részesülhetnek, akik több évtizedes munkájukkal kiemelkedően hozzájárultak a védőnői hivatás fejlődéséhez, és oktatóként, kutatóként vagy közösségépítőként maradandó értéket teremtettek. Dr. Kiss Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának oktatója a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének legrangosabb elismerésében részesült. Soósné dr. Kiss Zsuzsanna a díjat kiemelkedő védőnői, egészségfejlesztő, család- és gyermekvédelmi, egyetemi oktatói és tudományos tevékenységéért, a fiatal szakemberek támogatásáért, valamint a védőnői közösség fejlesztésében és a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének alapításában végzett példaértékű munkájáért vehette át. „Nagy megtiszteltetés ez a kitüntetés, különösen azért, mert a szakmai közösségtől érkezik. Közel negyven év munkája után egyszerre jelent visszaigazolást és új lendületet. Pályafutásom során mindig arra törekedtem, hogy a lehető legjobb munkát végezzem, legyen szó az egészségügyről, a gyermekvédelemről vagy a felsőoktatásról. Különösen büszke vagyok arra, hogy részt vehettem az MVSZSZ megalapításában, valamint a győri védőnőképzés kialakításában” – fogalmazott a díjazott. Az egyetemi docens a védőnői pályára készülő hallgatóknak is üzent: „Nemes, ugyanakkor nagy felelősséggel járó hivatást választottak. Munkájuk során soha nem találkoznak két egyforma gyermekkel, édesanyával vagy családdal, ezért szaktudásuk mellett mindig szükség lesz nyitottságra, empátiára és folyamatos fejlődésre. A tanulás legyen életük természetes része, és minden nap találják meg munkájuk szakmai és emberi szépségét. A belső életművet mindannyian magunk építjük fel – az elismerések pedig ennek a hosszú útnak a visszaigazolásai lehetnek.”

A Széchenyi István Egyetem új, korszerű kollégium megépítését tervezi mosonmagyaróvári campusán, hogy hosszú távon is megfizethető és magas színvonalú elhelyezést biztosítson az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar hallgatói számára. Az engedélyezési és kiviteli tervek már elkészültek, a beruházás jogerős építési engedéllyel rendelkezik, megvalósításához ugyanakkor a források biztosítása szükséges. A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja, hogy hallgatói számára a képzés teljes időtartama alatt korszerű, biztonságos és megfizethető lakhatási feltételeket teremtsen. Ennek jegyében kívánja megvalósítani a mosonmagyaróvári campus új kollégiumát, amely a jelenlegi, Gazdász utcai épületet váltaná fel egy modern, közel nulla energiaigényű létesítménnyel. A fejlesztés nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók, kutatók, valamint az egyetem hazai és nemzetközi vendégei számára is megfelelő szálláslehetőséget biztosítana. A tervek szerint a közel ötezer négyzetméter nettó alapterületű épület három szinten összesen 138 kétágyas szobával és apartmanokkal közel 270 ember elhelyezésére lesz alkalmas. A beruházás részeként parkolókat és kerékpártárolókat is kialakítanának. A feltételes közbeszerzési eljárás lezárását és a szükséges forrás rendelkezésre állását követően a kivitelezés legkorábban 2028 végére fejeződhetne be. Az új kollégium itt, a Phare-épület mögötti területen épülne fel: az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar és a hallgatói önkormányzat vezetése szerint is rendkívül fontos a fejlesztés. (Fotó: Adorján András) „Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar folyamatosan fejlődik, egyre több magyar és nemzetközi hallgató választja képzéseinket. Ahhoz, hogy ezt a növekedést hosszú távon is fenntartsuk, elengedhetetlen a korszerű kollégiumi infrastruktúra megteremtése” – hangsúlyozta dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja. Hozzátette: az egyetem minden előkészítő munkát elvégzett, ezért most a beruházás finanszírozásának megteremtése a legfontosabb feladat. „Bízunk benne, hogy a fejlesztés jelentőségét a térség valamennyi szereplője felismeri. Ezért kérjük a forrásszerzésben a térség országgyűlési képviselőjének, valamint Mosonmagyaróvár önkormányzatának támogatását is. Ez a beruházás nemcsak az egyetem, hanem az egész város és térsége jövőjét szolgálja, hiszen tovább erősíti Mosonmagyaróvár szerepét és vonzerejét” – emelte ki a dékán. A fejlesztési elképzelést a hallgatók is támogatják. „A megfelelő kollégiumi férőhely az egyetemválasztás egyik meghatározó szempontja. Hallgatótársaim számára különösen fontos, hogy korszerű, jó közösségi terekkel rendelkező, ugyanakkor megfizethető szálláshely álljon rendelkezésre a campus közvetlen közelében – mondta Tatai Attila, a kar hallgatói önkormányzatának elnöke. – Egy új kollégium jelentősen javítaná a hallgatói életminőséget, erősítené az egyetemi közösséget, és még vonzóbbá tenné karunkat a leendő hallgatók számára.” A látványterveken így néz ki az új kollégium.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói több nemzetközi mobilitási program révén szerezhetnek külföldi tanulmányi és szakmai tapasztalatokat. Részben ezekkel a lehetőségekkel, részben más országok által nyújtott ösztöndíjakkal élt Palatkás Márton is, aki Indiába, Dél-Koreába és Kínába, legutóbb pedig Japánba jutott el. Palatkás Márton a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapképzésén szerzett diplomát, majd a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakon folytatta tanulmányait. Az intézmény és az Integral Egyetem közös kettősdiploma-programjának résztvevőjeként egy szemesztert Indiában tanult, később Pannónia ösztöndíjjal Dél-Koreában három hónapot, míg Kínai Állami Ösztöndíjjal Kínában tölthetett hat napot. Ezt követően nyerte el a japán Külügyminisztérium által meghirdetett MIRAI ösztöndíjat. Palatkás Márton (jobbról a harmadik) nemrégiben előadáson számolt be hallgatótársainak Japánban szerzett tapasztalatairól a Széchenyi István Egyetemen. Felvételünkön az intézmény és a Japán Nagykövetség képviselőinek társaságában látható. (Fotó: Adorján András) A MIRAI – magyarul „jövő” – program célja, hogy erősítse Japán, Közép-Ázsia és Európa fiatal szakemberei, egyetemi hallgatói és leendő vezetői közötti kapcsolatokat. A japán Külügyminisztérium és a Japán Nemzetközi Együttműködési Központ által működtetett kezdeményezésre több mint hatezren jelentkeztek, közülük mindössze hatvan résztvevőt választottak ki. A győri egyetem frissdiplomása a diplomácia és biztonságpolitika tematikus csoport tagjaként egy hetet töltött Tokióban, amelynek során minisztériumokba, egyetemekre és több intézménybe is ellátogattak. Különösen nagy hatást tett rá a Nemzeti Terület- és Szuverenitásmúzeum – ahol Japán történelmi és területi kérdéseit ismerhette meg más nézőpontból –, valamint a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség, amely betekintést adott az ország nemzetközi fejlesztési szerepvállalásába. A szakmai programokat kulturális élmények egészítették ki. Palatkás Márton (balra) a japán Külügyminisztérium MIRAI programjának záróceremóniáján, román, német és izlandi résztvevőkkel. A kezükben tartott oklevelek a program sikeres teljesítését igazolják. „A meghatározó tanulság számomra az volt, hogy nem feltétlenül az a leglényegesebb kérdés, kinek van igaza, vagy hogy kinek az oldalán állunk. Gyakran sokkal fontosabb elfogadni és megérteni, hogy a különböző országok és kultúrák eltérő nézőpontokat képviselnek, és más-más dolgokat tartanak igaznak. E nézőpontok megértése és tiszteletben tartása többet ér, mint egy puszta állásfoglalás a globális trendek vagy népszerű, olykor kisarkított narratívák alapján. Éppen ez az, amit a külföldi tanulmányutak adnak: segítenek nyitottabban gondolkodni és más szemszögből látni a világot – emelte ki Palatkás Márton. – A Széchenyi István Egyetemen elérhető ösztöndíj- és mobilitási programoknak is köszönhetően néhány év alatt számos országban tanulhattam vagy szerezhettem értékes tapasztalatokat. Minden ilyen út hozzátett a személyes és szakmai fejlődésemhez, ezért minden hallgatónak azt tanácsolom, hogy éljen ezekkel a lehetőségekkel.” Palatkás Márton a pekingi Nyári Palotánál (Yiheyuan), Kína egyik legismertebb világörökségi helyszínén. Palatkás Márton (balról a második) az Integral Egyetem által szervezett nemzetközi üzleti és gazdaságtudományi konferencián az indiai Lucknowban.

Nemcsak egy másik országot, hanem egy másik életritmust is megismert Tarragonában Kálmán András, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, aki a Pannónia Ösztöndíjprogrammal jutott el Katalóniába. A logisztikai mérnöknek tanuló Kálmán András egy szemesztert töltött tavaly a spanyolországi Tarragona város egyetemén, Katalóniában. Erre a Pannónia Ösztöndíjprogramnak és a Széchenyi Egyetemnek köszönhetően nyílt lehetősége. Az ösztöndíjprogram a világ számos országába kínál lehetőséget hosszabb-rövidebb tanulmányi útra, a néhány napos konferenciától a több hónapos kinttartózkodásig. Ezt használta ki András, aki egy szintén Győrben tanuló barátjával együtt utazott a Rovira i Virgili Egyetemre. „Kalandvágyó lévén az első perctől csábító volt lehetőség, hogy a tanulmányaim keretében utazhassak. Eddig is sokat utaztam, de most volt először arra lehetőségem, hogy ne turista minőségben kalandozzak, hanem mélyebben belemerülhessek a helyi életbe, kultúrába, ami teljesen más élmény” – mondja András. A spanyol egyetemi élet érdekes tapasztalatokat hozott számára, furcsa volt például, hogy a vizsgákon szabadon használható telefon, laptop, tablet – cserébe 6-8 tizedesjegy pontosságot várnak el a hallgatóktól. „Ez az óriási precizitás elvágja a csalás lehetőségét, egyben rákényszerít, hogy profi módon megtanuljuk használni a szükséges szoftvereket” – jegyzi meg. Az utóbbi nem volt egyszerű, hiszen a programok katalán nyelvűek voltak, de szerencsére ügyes fordítással megugrotta ezt az akadályt is. A mediterrán napirendet is meg kellett szoknia: a spanyol egyetemeken természetes, hogy háromkor kezdődik és akár este kilencig tart az oktatás, és az éjszakai élet is csak kettő körül kezd beindulni... „Kezdetben a spanyol emberek közvetlenségével sem tudtam mit kezdeni, de nagyon hamar megszerettem a déli mentalitást!” – vallja András. Bár az egyetemista nemrég Budapestre költözött, a spanyolországi élet így is jelentett kihívásokat az önállóság terén. „Érdekes volt megtapasztalni, hogy egy idegen országban nem működnek a jól bevált, fix receptjeim, mindent nekem kellett kitapasztalnom a hétköznapi élethelyzetekben” – meséli. András mindenkinek ajánlja a külföldi egyetemi tapasztalatszerzést, elsősorban annak, aki nemcsak az oktatást, hanem az életet is jobban meg akarja ismerni. „Nekem ez az út még jobban meghozta a kedvem az utazáshoz, mindenképpen szeretnék újra élni a lehetőséggel. Csak azért hezitálok, mert olyan széles a választék, annyi lehetőséget kínál az egyetem, hogy úgy érzem magam, mint egy kisgyerek a csokispultnál! Spanyolország azonban annyira bejött, hogy az sem kizárt, hogy oda térek vissza...” Kálmán Andrásnak a táj felfedezésére is volt lehetősége.