Keresés ezen a webhelyen
2170 találat
- „Fiatal jogászok a Duna mentén” konferencia: magyar és bajor igazságügyi vezetők, neves jogtudósok találkoztak a Széchenyi István Egyetemen
Magyarország igazságügyi minisztere, a magyar és a bajor Alkotmánybíróság elnöke, elismert jogtudósok, valamint számos rangos európai egyetem oktatói és fiatal kutatói vettek részt a Széchenyi István Egyetemen november 17-én rendezett nemzetközi jogösszehasonlító konferencián. A győri esemény a tavaly életre hívott Magyar–Német Ifjúsági Parlament egyik kezdeményezésének folytatásaként a Duna menti országok jogi együttműködésének erősítését és egy közös kutatási projekt megalapozását szolgálta. A Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a Széchenyi István Egyetem szoros együttműködésben szervezte meg 2025 novemberében az első Magyar–Német Ifjúsági Parlamentet az Országház felsőházi üléstermében. A rendezvényen 130 magyar és német fiatal vett részt, akik parlamenti bizottságokban és plenáris ülésen vitatták meg közös ügyeiket, és 16 határozatot fogadtak el a két ország kapcsolatainak elmélyítéséről. A kezdeményezés egyik célkitűzése egy olyan jogösszehasonlító kutatási projekt elindítása volt, amelybe a Duna menti országok egyetemeinek hallgatói és fiatal kutatói kapcsolódhatnak be. Ennek megvalósításában jelentett újabb lépést a november 17-én, a Széchenyi István Egyetemen megtartott „Fiatal jogászok a Duna mentén” című nemzetközi konferencia, amelyet az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a regensburgi Keleti Jog Intézet szervezett. A rendezvény partnerei között a Regensburgi, a Passaui, az Augsburgi és a Bécsi Egyetem, a Hofi Alkalmazott Tudományok Főiskola, az Andrássy Egyetem Budapest és a Magyar–Német Ifjúsági Tanács szerepelt. A programhoz további neves felsőoktatási intézmények – köztük a berlini Freie Universität és a Tübingeni Egyetem, valamint az összes magyarországi, jogászképzést folytató egyetem – hallgatói is csatlakoztak. A Győrben megtartott tanácskozás célja az volt, hogy tudományos alapot teremtsen a Duna menti országok jogrendszereinek összehasonlító vizsgálatához, és elősegítse a fiatal jogászok hosszú távú nemzetközi együttműködését. A Széchenyi István Egyetemen megtartott „Fiatal jogászok a Duna mentén” konferencián számos igazságügyi vezető, neves jogtudós, valamint magyar, német és osztrák doktoranduszok vettek részt. (Fotó: Adorján András) A konferenciát dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány alapító elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében felidézte, hogy a tavalyi ifjúsági parlament határozatainak megvalósítására tíztagú, magyar és német fiatalokból álló ifjúsági tanács alakult, amelynek javaslatai alapján állították össze a győri konferencia tudományos szekcióit is. Hangsúlyozta: a kezdeményezés egyik legfontosabb eredménye, hogy a fiatalok elképzeléseiből kézzelfogható nemzetközi együttműködés jött létre. „Mindez különösen szép példája annak, mi születhet akkor, ha nemcsak meghallgatjuk a fiatalokat, hanem komolyan vesszük az elképzeléseiket, kísérjük őket az útjukon, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy kibontakozzanak, illetve maguk is változást idézzenek elő” – vélekedett. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi-egyetem elnöke köszöntőjében az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerének jelentőségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a kilenckarú, mintegy 17 ezer hallgatót képző egyetemen közel 1700 külföldi fiatal tanul 92 országból, és 64 angol nyelvű képzési program közül választhatnak az érdeklődők. „Győr földrajzi elhelyezkedése, történelme és gazdasága révén szorosan kötődik a Duna menti térséghez, különösen a német kultúrkörhöz. Ezért is örömteli, hogy most német, osztrák és magyar egyetemek oktatói-hallgatói találkoznak itt, újabb tartalommal megtöltve ezeket a partnerségeket. Intézményünk 42 német és 17 osztrák egyetemmel tart fenn Erasmus+ hallgatói és munkatársi mobilitási kapcsolatot, amelyek a hazánkkal szembeni korlátozások feloldásával a jövőben újabb lendületet kaphatnak” – húzta alá. A konferencia jelentőségéről megjegyezte: a tapasztalt szakemberek és a pályájuk elején járó jogászok közötti párbeszéd mindkét fél számára értékes, hiszen hozzájárul a tudományos közösség fejlődéséhez. A Széchenyi István Egyetem, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a regensburgi Keleti Jog Intézet által szervezett konferenciára megtelt a győri intézmény Új Tudástér aulája. (Fotó: Dudás Máté) A résztvevőket Kósa Roland, Győr alpolgármestere is üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy a Duna évszázadok óta összeköti a térség országait, kultúráit és gazdaságait, a konferencia pedig új lehetőséget teremt a határokon átnyúló jogi együttműködés erősítésére. „Bár jogi fogalomrendszerünk mélyen rokon, a nemzeti szabályok és eljárásrendek eltérnek. A fiatal jogászgeneráció feladata, hogy feltárja ezeket a különbségeket, és megtalálja azt a közös nevezőt, amely nélkülözhetetlen a mindennapi határon átnyúló partnerségekhez – például az olyan határ menti intézmények, mint az európai területi társulások hatékony működéséhez” – jelentette ki. Rámutatott: a Duna menti országok számos közös kérdésre keresnek választ, a hajózás szabályozásától és a környezetvédelemtől kezdve a kereskedelmen át a digitális gazdaságig. Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja, a bajor konzuli testület doyenje a magyar–bajor kapcsolatok több mint ezeréves történetét idézte fel. Aláhúzta, hogy a történelmi és kulturális kötődések napjainkban szoros gazdasági és tudományos együttműködésben is megmutatkoznak: Bajorország Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere a német tartományok közül. „Mindehhez erős szellemi és tudományos alapokra is szükségünk van, s ez jól látszik a tudományos kiválóság iránti közös elkötelezettségünkből is” – szögezte le. A konferencia nyitóprogramjának résztvevői: Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja, a bajor konzuli testület doyenje, dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány alapító elnöke, dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, valamint dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. (Fotó: Adorján András) A tudományos program előadóit dr. Smuk Péter professzor, a házigazda egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntötte. Felidézte, hogy 2026-ban a győri jogászképzés 250 éves jubileumát ünneplik, hiszen Mária Terézia 1776-ban alapította meg a városban a Királyi Akadémiát. „Stratégiai célunk, hogy a hazai jogi kultúra gondozása mellett a nemzetközi tudományos színtéren is látható szereplővé váljunk. Nemzetközi nyitottságunk és kapcsolatépítésünk egyik legfontosabb motorja a karunkon működő Német Jogi Centrum. Ez a műhely eredetileg szaknyelvi képzések szervezőjeként indult, mára azonban messze túlnőtt ezen: olyan magas színvonalú szakmai és tudományos kapcsolatrendszer építőjévé vált, amely az egész kart segíti nemzetközi publikációkhoz, kutatási hálózatokhoz és az olyan nívós rendezvények megvalósításához, mint amilyen a mai konferencia” – árulta el. A dékán rámutatott, hogy a jogászképzésnek egyszerre kell megőriznie a hazai jogi kultúra értékeit és nyitottnak lennie az európai alkotmányos párbeszédre. A rendezvény egyik kiemelt előadója, a pályája jelentős részét a felsőoktatásban töltött dr. Görög Márta igazságügyi miniszter „A magyar alkotmányosság új korszaka” címmel tartott előadást. „Ha a fiatal kollégákkal való szakmai munkára, a tehetséggondozásra vagy a nemzetközi partnerségekre gondolunk, azok középpontjában mindig az új gondolatok és a meglévő állapotok javítására való törekvés állnak. Ebben rejlik az ilyen közösségek és események valódi ereje: a horizontális tudástranszferben” – mondta el. A tárca célkitűzéseit ismertetve négy kiemelt területet nevezett meg: a jogállamiság és az alkotmányosság helyreállítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének és tekintélyének megerősítését, a korrupció elleni fellépést, valamint a gazdasági versenyképességet támogató, kiszámítható jogi környezet megteremtését. Kifejtette, hogy mindezek alapja a minőségi jogalkotás, amelynek fontos feltétele a világos célrendszer, a jogbiztonság és a széles körű társadalmi egyeztetés. Dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke „A demokrácia ellenálló képessége: meddig terjed a jog uralma?” című előadásában a jogállamiság megőrzésének jelentőségét vizsgálta a napjainkat jellemző válságok közepette. Rámutatott, hogy a társadalmi megosztottság és a politikai feszültségek idején különösen fontos a jog következetes alkalmazása, hiszen az a hatalmi önkény elleni legfontosabb biztosíték. „Az Alkotmánybíróságnak ma fontos feladata, hogy helyreállítsa az alkotmánybíráskodásba vetett közbizalmat. Ez akkor lehetséges, ha az Alkotmánybíróság a közös európai hagyományokkal összhangban, kellő önmérséklettel, de mindenkor határozottan, csak az irányadó alkotmányos szabályokra és a vizsgálat tárgyát képező jogszabályra vagy bírói döntésre figyelve, félelem és részrehajlás nélkül hozza meg döntéseit” – fejtette ki. Kiemelte: a demokratikus jogállam hosszú távú működésének alapfeltétele, hogy a jogértelmezés és a jogalkalmazás a politikai érdekektől függetlenül, következetes szakmai elvek mentén történjen. Dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke a demokratikus jogállam válsághelyzetekben betöltött szerepéről beszélt. Kifejtette, hogy a háborúk, a gazdasági bizonytalanság, a technológiai átalakulás és a társadalmi megosztottság együttesen próbára teszik az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmát. Hangsúlyozta: a jogállam éppen a válságok idején nyújt biztonságot. „Az állami cselekvést a törvényhez és a joghoz köti, és ezáltal védi a polgárok méltóságát és szabadságát. Biztosítja az ellenőrzést és a tiltakozás lehetőségét: az emberek így válság idején sem érzik úgy, hogy kiszolgáltatottak az eseményeknek, hanem az állammal szemben is önálló cselekvők maradnak” – részletezte. A demokratikus berendezkedés megőrzésének legfontosabb feltételei között a hiteles állami működést, a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót és az aktív civil társadalmat említette. Külön kiemelte a párbeszéd fontosságát: szerinte a politikai, társadalmi és kulturális különbségeken átívelő, egymás tiszteletén alapuló kommunikáció nélkülözhetetlen a jogállam fennmaradásához. A délelőtti tudományos előadásokat szakmai kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen dr. Smuk Péter professzor moderálásával dr. Görög Márta, dr. Sonnevend Pál professzor, illetve dr. Hans-Joachim Heßler vett részt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter és dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke. (Fotó: Adorján András) A konferencia a fiatal jogászok szakmai eszmecseréjével folytatódott. A magyar, német és osztrák felsőoktatási intézményekből érkezett hallgatók és doktoranduszok hat tematikus szekcióban mutatták be kutatásaikat a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon. Az előadások többek között az alkotmányjogi együttműködés, az európai magánjog, a digitális platformok szabályozása, a nemzetközi egyezmények végrehajtása, a fogvatartottak jogai és a kisebbségvédelem kérdéseit érintették. A tanácskozás így nemcsak a tapasztalatcserére kínált lehetőséget, hanem hozzájárult a Duna menti országok fiatal jogászai közötti hosszú távú tudományos kapcsolatok megalapozásához is. A délutáni szekcióüléseken a magyar, német, illetve osztrák hallgatók és doktoranduszok hat témában mutatták be kutatásaikat. (Fotók: Nagy Gergely)
- Bálok hétvégéje: a szórakozásé volt a főszerep a Széchenyi István Egyetem győri és mosonmagyaróvári campusán
Idén is a Gólya- és Öregdiák Bál volt a Széchenyi István Egyetem legnagyobb őszi hallgatói rendezvénye, melyen közel ezerháromszáz hallgató és öregdiák bulizott hajnalig a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Az elsőévesek eskütételét és a kitűzők átvételét követően Dánielfy és Lotfi Begi mozgatta meg a résztvevőket, akik aztán a DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió ütemes szettjeire ropták hajnalig. A Gólyahét után az őszi szemeszter legnagyobb (és egyben legtöbb résztvevőt megmozgató) hallgatói rendezvénye a Gólya- és Öregdiák Bál, amelyet idén is közösen szervezett meg a Széchenyi István Egyetem, a hallgatói önkormányzat (EHÖK) és az egyetemi tulajdonban lévő Uniklub Kft. Az eseményen dr. Buics László, az intézmény Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumának programigazgatója köszöntötte a megjelenteket. „Az egyetem egy lehetőség arra, hogy felfedezzétek a világot, megismerjétek magatokat és megtapasztaljátok, mennyi mindenre vagytok képesek. Lépjetek ki a komfortzónátokból és keressetek új kihívásokat” – buzdította hallgatóságát. Ezt követően Májer Eszter Petra, az Alumni és Wellbeing Központ vezetője lépett a színpadra, aki emlékeztetett: ez az este nem csak a gólyákról szól, hanem az öregdiákokról is. Aláhúzta: az intézmény mindig visszavárja alumnijait, hiszen velük válik teljessé a széchenyisek közössége. „Az idei évben újdonság, hogy VIP-szektort alakítottunk ki a karzaton, ahova kiegészítő jegyet lehetett vásárolni. Ez magában foglalt egy saját asztalt, saját ruhatárat, bekészített italokat és ételjegyet a büféhez” – árulta el Söveges Zalán, az esemény egyik főszervezője. „Összesen több mint ezerháromszázan vettek részt a rendezvényen a szervezőkkel együtt, hallgatók, öregdiákok és alkalmazottak egyaránt. Ez mutatja a széchenyisek családjának igazi erejét” – tette hozzá Malomsoki Milán, társ-főszervező. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) Az este főszereplői azonban az elsőévesek voltak: hagyományosan a Gólya- és Öregdiák Bál az a rendezvény, ahol az adott évben felvettek eskütételüket követően megkapják kitűzőiket – ez idén sem volt másként. Drabos Gergő sok gólyatársával együtt jött az eseményre. „Már a Gólyahéten is részt vettem, azóta is ott vagyok a hallgatói rendezvényeken, így természetes volt, hogy a bálra is jövök, enélkül nem lenne teljes az első félévem. Az életben egyszer fordul elő, hogy gólyaként itt lehetünk” – jegyezte meg a mérnökinformatikus hallgató. A közlekedésmérnök szakos Horváth Sára már rutinos gólyabálozó, zsinórban harmadszor vásárolt jegyet az eseményre. Mivel kevés a szabadideje, ezért különösen értékes, amikor a barátaival tölthet egy felhőtlen estét. „Örültem annak, hogy két oktatómmal is találkoztam a bálon és kötetlenül tudtunk beszélgetni. Kellenek ilyen alkalmak, amikor kapcsolódhatunk egymáshoz” – mondta. A rendezvény nevében nem véletlenül szerepel az öregdiák kifejezés, hiszen minden évben számos korábban itt végzett hallgató visszalátogat az alma materbe. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gólyabál – a Gólyahét és az egyetemi napok mellett – évről évre fix találkozási pont az alumniközösség számára. „Bár már az iskolapadból a munka világába kerültem, időnként visszatérek még a campusra egy-egy bográcsra, szerdai buliba vagy épp most a gólyabálra, hiszen itt mindig remek a hangulat és jó társaságban vagyok” – árulta el Váradi Attila, aki gépészmérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen, jelenleg levelezősként végzi a mesterszakot az intézményben. „Kevés hasonló rendezvény van, ahol ilyen színvonalas körülmények között tudok szórakozni a barátaimmal” – tette hozzá. Dánielfy fellépése után Lotfi Begi mozgatta meg a táncteret, őket követően DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió húzta a talpalávalót kifulladásig. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) A Gólya- és Öregdiák Bálon kívül volt egy másik bál is a hétvégén, a Hallgatói Gazdászbál, amelyet immár hetedszer rendeztek meg a mosonmagyaróvári campuson. Az eseményen az elsőévesek idén is átvehették kitűzőiket, a végzős hallgatók pedig karszalagjaikat, majd itt is következhetett a buli hajnalig. A Hallgatói Gazdászbál az ősz egyik legjobban várt eseménye a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. (Fotók: Adorján András)
- A Széchenyi István Egyetem megerősítette pozícióját a Times Higher Education interdiszciplináris tudományos rangsorában
Megőrizte tavalyi pozícióját a Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education (THE) november 18-án közzétett, 2027-es interdiszciplináris tudományos rangsorában: az intézmény ismét a 601–800. helyen szerepel. A nemzetközi lista a különböző tudományterületeket összekapcsoló kutatások eredményességét és az ezeket támogató intézményi feltételeket értékeli. A tudományterületeken átívelő kutatások szerepét állítja középpontba a Times Higher Education (THE) és a Schmidt Science Fellows együttműködésében összeállított interdiszciplináris tudományos világrangsor. Az immár harmadik alkalommal elkészített lista azt vizsgálja, hogy az egyetemek miként segítik a különböző szakterületek együttműködését, és milyen tudományos eredményeket érnek el ezek révén. A november 18-án nyilvánosságra hozott értékelésben a Széchenyi István Egyetem a 601–800. helyezési sávba került, megismételve előző évi eredményét. A rangsor módszertana három fő területre épül, összesen 11 mutató alapján. Az értékelés 19 százalékát a kutatásokhoz rendelkezésre álló források, köztük az ipari finanszírozás adják, 16 százalékát pedig az intézményi támogatás, így például a kutatási infrastruktúra és az együttműködést segítő feltételek. A legnagyobb, 65 százalékos súlyt a kutatási eredmények képviselik: ebben a publikációk száma és aránya mellett azok tudományos hatását, minőségét, valamint az egyetemek kutatói megítélését is figyelembe veszik. A Széchenyi István Egyetem sokszínű tudományos profilja kedvező alapot teremt a különböző szakterületek együttműködéséhez. Az intézmény kilenc karán jelen lévő műszaki, informatikai, agrár-, gazdaság-, jog-, egészség-, sport-, humán- és társadalomtudományi kompetenciák összekapcsolása lehetőséget ad arra, hogy a kutatók összetett kérdéseket többféle megközelítésből vizsgáljanak. Az interdiszciplináris szemlélet különösen fontos az olyan területeken, ahol a technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokkal is szorosan összefügg. „A tudományágak közötti együttműködés napjainkban egyre inkább a kutatási eredményesség meghatározó feltétele. A legfontosabb kérdésekre sok esetben csak akkor találhatunk választ, ha a különböző szakterületek képviselői közösen keresik a megoldásokat. Egyetemünk széles képzési és kutatási portfóliója ehhez megfelelő alapot biztosít, a nemzetközi rangsorban megőrzött pozíciónk pedig fontos visszajelzés számunkra” – fogalmazott dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Hozzátette: céljuk, hogy az intézményben rendelkezésre álló tudás minél több területen hasznosuljon, és kutatóik eredményei a tudományos közösség mellett a gazdaság és a társadalom számára is értéket teremtsenek. Kiemelte, hogy ehhez elengedhetetlen a korszerű kutatási környezet, a hazai és nemzetközi partnerségek erősítése, valamint az a támogató egyetemi háttér, amely ösztönzi a különböző tudományterületek együttműködését. A Széchenyi István Egyetem hallgatói számára az intézmény sokszínű képzési és kutatási kínálata számos lehetőséget teremt a különböző tudományterületek megismerésére. (Fotó: Dudás Máté)
- Díjazottként, díjátadóként és támogatóként is jelen volt a Széchenyi István Egyetem a jubileumi Presztízs-gálán
A Széchenyi István Egyetem tulajdonában álló Uni Inno Zrt. nyerte el az Év kisvállalkozása díjat a november 12-én megrendezett, 25. Kisalföldi Presztízs-gálán. A Kamarai innovációs díjat az egyetemhez szintén kötődő ABZ Innovation Kft. kapta, emellett az intézményt a díj eddigi támogatójaként is elismerték. Huszonötödik alkalommal ismerték el a térség gazdasági szereplőinek kiemelkedő teljesítményét a Kisalföldi Presztízs Díj november 12-i gáláján, amelynek az Audi Hungaria Pipacs Rendezvényközpontja adott otthont. A 2002-ben alapított elismerés mára Győr-Moson-Sopron megye egyik legrangosabb gazdasági kitüntetésévé vált. A jubileumi eseményen a Széchenyi István Egyetem több szempontból is fontos szerepet kapott: díjazottként, díjátadóként és a kezdeményezés hosszú távú támogatójaként egyaránt jelen volt. Az Év kisvállalkozása díjat a Széchenyi István Egyetem százszázalékos tulajdonában álló győri Uni Inno Zrt. érdemelte ki, az elismerést Dósa Gábor vezérigazgató vette át. A társaság az intézményben születő kutatási eredmények, technológiai fejlesztések és innovatív ötletek üzleti hasznosításával foglalkozik, hidat képezve a tudomány és a gazdasági élet szereplői között. Az Uni Innónak jelenleg 17 spinoff vállalkozása van, valamint 12 innovációhoz kötődő cégben rendelkezik tulajdonrésszel. A gálán levetített kisfilmben Dósa Gábor az elmúlt évek eredményeiről is beszámolt. Elmondta, hogy 2020 óta nyolcvan szellemi alkotást jelentettek be a Széchenyi István Egyetemen, 2025-ben pedig megháromszorozódott az iparjogvédelmi bejelentések – köztük a szabadalmi és a használatiminta-oltalmi bejelentések – száma. Az Év kisvállalkozása díjat Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója vette át a cég képviseletében. (Fotó: Adorján András) A Kamarai innovációs díjat az ABZ Innovation Kft. nyerte el, amelynek fejlődésében korábban a Széchenyi István Egyetem is szerepet vállalt. A drónfejlesztéssel foglalkozó vállalkozást 2021-ben az intézmény az ABZ Drone Kft.-vel és a MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapította. Az egyetem Digitális Fejlesztési Központja elsősorban a szoftverek és alkalmazások fejlesztésével járult hozzá a cég sikereihez, többek között a környezetbarát permeteződrón megalkotásához. Török Zoltán, az ABZ Innovation Kft. alapítója és tenderszakértője a Kamarai innovációs díjjal. (Fotó: Adorján András) A rendezvényen a negyedszázados jubileum alkalmából a Presztízs díj kurátorai külön elismeréssel mondtak köszönetet a díj eddigi támogatóinak, köztük a Széchenyi István Egyetemnek. Az intézmény nevében dr. Filep Bálint elnök vette át a díszoklevelet. A díj támogatójaként a Széchenyi István Egyetem is elismerésben részesült, amit dr. Filep Bálint elnök vett át (a felvételen jobbra) Varga Mihálytól, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől. (Fotó: Adorján András) A Presztízs Díjasok Társasága díját Módos Gábor, a Széchenyi István Egyetemmel szoros kapcsolatban álló győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium igazgatója vehette át, aki egyben az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Módos Gábor, a győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium igazgatója kapta a Presztízs Díjasok Társasága díját. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi István Egyetem vezetői a Presztízs-gála díjainak átadásában is szerepet vállaltak. Az Év mezőgazdaságáért díjat a gyórói Mangi Kft. nyerte el, az elismerés átadásában Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter mellett dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese működött közre. Az Év üzletembere díjat dr. Kónya Ildikó és dr. Csák Csaba, a Dent Art Klinik vezetői kapták, az elismerést pedig Horváth Ferenc, az Alcufer Kft. alapító-tulajdonosa és dr. Somogyi Angéla, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja nyújtotta át nekik. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter, valamint dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese adta át az Év mezőgazdaságáért díjat Molnár Bélának, a Mangi Kft. vezetőjének. (Fotó: Adorján András) Dr. Somogyi Angéla, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja és Horváth Ferenc, az Alcufer Kft. alapító-tulajdonosa (a felvétel jobb szélén) adta át az Év üzletembere díjat dr. Kónya Ildikónak és dr. Csák Csabának a győri Dent Art Klinik fogászat és implantológia tulajdonosainak. (Fotó: Adorján András)
- Nyolcvan helyet javított a Széchenyi István Egyetem a QS fenntarthatósági világrangsorában
Újabb jelentős előrelépést ért el a Quacquarelli Symonds november 17-én közzétett fenntarthatósági világrangsorában a Széchenyi István Egyetem, amely a tavalyi 721. helyről a 641. pozícióba került. Az intézmény mindhárom fő értékelési területen javított pozícióján. A világ egyik legelismertebb felsőoktatási minősítő szervezete, a Quacquarelli Symonds (QS) november 17-én hozta nyilvánosságra legfrissebb fenntarthatósági rangsorát, amelyben ismét előkelő helyen szerepel a Széchenyi István Egyetem. Az összeállítás az intézmények környezeti és társadalmi hatását, valamint irányítási folyamataik minőségét vizsgálja, több mint ötven mutató alapján. A QS világszerte közel hatezer egyetem teljesítményét értékelte, közülük 2004 került fel a közzétett listára. A Széchenyi István Egyetem a tavalyi 721. helyezését 80 pozícióval javítva, a 641. helyen végzett, így a rangsorolt intézmények legjobb harmadába tartozik. Összpontszáma a korábbi 61-ről 67,4-re emelkedett. Az európai összevetésben 625 rangsorolt egyetem közül a 272. lett. Az egyetem mindhárom fő értékelési területen javított helyezésén. A legkiemelkedőbb eredményt az intézményi irányítás kategóriájában érte el, amelyben 89,1 ponttal a világranglista 338. helyét szerezte meg. A társadalmi hatás tekintetében a 687., a környezeti hatás területén pedig a 737. pozícióba került. Dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, a Fenntarthatósági Kompetenciaközpont vezetője az eredmények kapcsán kiemelte, hogy a fenntarthatóság az intézmény egészének működését átható szemlélet. „Egyetemünk felelőssége túlmutat a környezettudatos működésen: az oktatásban és a kutatásban létrehozott tudással, a gazdasági és társadalmi szereplőkkel kialakított együttműködéseinkkel, valamint az átlátható és felelős intézményi irányítással egyaránt hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövőhöz. Különösen örömteli, hogy a nemzetközi összehasonlításban mindhárom fő területen sikerült előrelépnünk – fogalmazott. – A mostani eredmény megerősíti, hogy törekvéseink nemzetközi szinten is értéket képviselnek, és további ösztönzést ad ahhoz, hogy a fenntarthatósági szempontokat még szélesebb körben érvényesítsük.” A Széchenyi István Egyetem nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a QS más rangsoraiban is a világ legjobb felsőoktatási intézményei között szerepel: a szervezet legfrissebb világranglistáján az 1001–1200. helyen, idei európai rangsorában a legjobb négyszáz között, szakterületi világranglistáján közgazdaságtan és ökonometria kategóriában pedig az 551–700. helyen található. A Széchenyi István Egyetem hallgató olyan intézményben tanulnak, amelynek fenntarthatósághoz való hozzájárulását a QS rangsora is elismeri. (Fotó: Dudás Máté)
- Az Év kutatója díjjal ismerték el a Széchenyi István Egyetem oktatóját
A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága (MTA VEAB) „Az Év Kutatója” díjjal ismerte el dr. Nyéki Anikó Évát, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docensét az élettudományok területén elért kiemelkedő tudományos eredményeiért. A kitüntetést november 12-én, a Veszprémben megrendezett Jubileumi Tudományünnep keretében dr. Kovács Ilona akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese és dr. Gelencsér András, az MTA VEAB elnöke adta át. A díj a régióban tudományos kutatást végző, 45 év alatti kiváló szakemberek elismerésére szolgál, évente legfeljebb három személy részesülhet benne. Rangját mutatja, hogy korábbi kitüntetettjei ma már szakterületük meghatározó képviselői, köztük akadémikusok, rektorok, dékánok és professzorok. Dr. Nyéki Anikó Éva a hazai agrárdigitalizáció és precíziós növénytermesztés kiemelkedő kutatója. Munkásságának középpontjában a helyspecifikus növénytermesztés, a mesterséges intelligenciával támogatott szenzorhálózatok (AIoT) és a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazása áll. Úttörő szerepet vállalt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) elismerésében részesült szántóföldi monitoringlaboratórium kiépítésében. Tudományos kiválósága és innovatív szemlélete mellett elhivatott oktatóként a következő kutatógeneráció képzésében is jelentős szerepet vállal. Dr. Nyéki Anikó Éva, a Széchenyi István Egyetem docense „Az év kutatója” díjat vehetett át.
- Három generáció alkotói képviselik a Széchenyi István Egyetem művészeti szakgimnáziumát a Győr Megyei Őszi Tárlaton
A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium öt művésztanárának, négy jelenlegi diákjának és számos egykori növendékének alkotásait is beválogatták az idei Győr Megyei Őszi Tárlatra. A győri Magyar Ispitában december végéig látogatható kiállításon való szereplés a fiatal tehetségek és felkészítőik számára egyaránt jelentős szakmai elismerés. A győri képző- és iparművészeti élet egyik hagyományos eseményének számító Győr Megyei Őszi Tárlat idén is lehetőséget teremt arra, hogy a térségben élő vagy innen elszármazott alkotók bemutassák legújabb műveiket. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum által szervezett, nemrégiben megnyílt kiállítás résztvevőit nyilvános pályázat keretében, független szakmai zsűri választotta ki. A rangos seregszemlén a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium közössége különösen nagy számban képviselteti magát. Az intézmény öt művésztanára és négy jelenlegi tanulója kapott lehetőséget arra, hogy bemutassa munkáit a Magyar Ispitában. A kiállított alkotások között olajfestmények, linóleummetszetek, hidegtű- és szitanyomatok, monotípiák, valamint kísérleti grafikák és a nézőponttól függően változó képet mutató lentikuláris nyomatok is szerepelnek. A művek sokszínűsége jól érzékelteti a szakgimnázium képzőművészeti oktatásának változatos technikai és műfaji lehetőségeit. A csoportképen balról jobbra: Balogh István, Doncsez Alinda, Sarkadi Emőke, Szalkai Károly, Németh Alexandra Georgina, Hetényi Zsolt Dr. Tolnay Imre grafikusművész, a Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnázium oktatója szintén helyet kapott a kiállításon. A tárlaton Balogh István és Szalkai Károly festőművészek, valamint Hetényi Zsolt, Németh Alexandra Georgina és dr. Tolnay Imre grafikusművészek képviselik a tanári kart. A diákok közül Svidró Dalma, Doncsez Alinda és Sarkadi Emőke festő szakos, illetve Kovács Vivien grafika szakos tanuló alkotásait válogatta be a szakmai zsűri. Külön figyelemre méltó, hogy a kiállítók között a szakgimnázium számos egykori növendéke is megtalálható. Germán Fatime, Gollowitzer Szabina, Hegyi Orsolya, Kondor Szonja, Kovács Eszter, Tüske Laura, Pusztai Csaba, Sebestyén Ákos, Szabadvári-Farkas Zsuzsanna és Szilágyi Nóra munkái ugyancsak helyet kaptak a tárlaton. A volt tanítványok között vannak, akik jelenleg művészeti felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat, mások már hivatásos alkotóként tevékenykednek, illetve többen a pedagógusi pályát választották. „Különösen értékes intézményünk számára, hogy a tárlaton jelenlegi diákjaink, művésztanáraink és egykori növendékeink alkotásai egyaránt helyet kaptak. Ez a generációkon átívelő jelenlét jól tükrözi művészeti képzésünk folytonosságát, az alkotótevékenység, a személyes példamutatás és a tehetséggondozás szoros kapcsolatát. Egyúttal megerősít bennünket abban, hogy érdemes kiemelt figyelmet fordítanunk a fiatalok művészeti pályájának támogatására, valamint Győr és a térség kulturális életében való aktív részvételre” – fogalmazott Kara Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnáziumának művészeti szakmai vezetője. A Győr Megyei Őszi Tárlat december 31-ig tekinthető meg a győri Magyar Ispitában (Nefelejcs köz 3.).
- Digitális Agrártájoló: a jövő agráriuma került fókuszba a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári rendezvényén
A fenntartható, adatvezérelt mezőgazdaság, a digitalizáció és az agrár-élelmiszergazdaság kihívásai álltak a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán megrendezett Digitális Agrártájoló középpontjában. A napokban tizedik alkalommal megtartott programon közel négyszáz középiskolás, egyetemi hallgató és vállalati szakember vett részt. A Digitális Agrártájoló mára a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának egyik legjelentősebb, fiatalokat megszólító szakmai eseményévé vált. Az idei rendezvény a fenntartható, adatvezérelt agrárium lehetőségeire irányította a figyelmet, különös tekintettel a hatékonyabb, takarékosabb és nyomon követhető mezőgazdasági termelésre. Az idén is nagy érdeklődés mellett rendezte meg a Digitális Agrártájolót a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara. (Fotó: Adorján András) A megnyitón dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja kiemelte az egyetem és vállalati partnerei közötti együttműködés jelentőségét. „Tíz évvel ezelőtt indítottuk útjára a középiskolásokat és az egyetemi hallgatókat megszólító Agrártájolót, amelyen a résztvevők közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki vállalati partnereinkkel, és megismerhetik az agrárium legújabb fejlesztéseit, technológiáit. Az idei eseményen közel négyszáz résztvevőt köszönthetünk, köztük olyan fiatalokat, akik később kezdeményezői és formálói lehetnek az agrárium előtt álló változásoknak” – hangsúlyozta. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket. (Fotó: Adorján András) Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a város büszke a nagy múltú intézményre, amely a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új technológiák alkalmazása terén is folyamatosan fejlődik, és egyre több hallgatót vonz a városba. A rendezvény egyik aranyfokozatú támogatója, az Agrofert cégcsoport képviseletében Kovács Katarina stratégiai és működési vezető az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolásának fontosságát helyezte előtérbe. Dr. Búza László élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár az agrárképzés jelentőségéről, az ágazat előtt álló feladatokról és a fiatal szakemberek szerepéről beszélt. „A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara több mint kétszáz éves múltjával a magyar agrár-felsőoktatás egyik meghatározó bölcsője, ahol a kutatói tudás és a gazdálkodói tapasztalat közvetlenül találkozik” – fogalmazott. Hozzátette, ezt személyesen is megtapasztalhatta, hiszen állatorvosként, több évtizedes szakmai múlttal visszaült az iskolapadba, és jelenleg az intézmény precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnöki képzésének hallgatója. „Számomra a kar egyik legnagyobb értéke a közösség, amelyben hallgatók és oktatók egymástól is tanulnak. Ez az iskola nem egyszerűen tudást ad át, hanem megtanít jó kérdéseket feltenni és közösen keresni a válaszokat. Erre a szemléletre különösen nagy szükség van, hiszen a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, az állategészségügyi kockázatok és az élelmiszer-biztonság kihívásai egyre összetettebb feladatok elé állítják az agrárium szereplőit” – emelte ki. Mint mondta, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás, a szenzorok és a digitális nyomon követés ma már a mindennapi gyakorlat részei. Azok a fiatalok, akik megtanulják értelmezni az adatokat, alkalmazni az új technológiákat és rendszerben gondolkodni, a következő évtizedek meghatározó szakemberei lehetnek. Az agrár- és élelmiszergazdaság ugyanis nem háttérágazat, hanem mindannyiunk létezésének alapja. „Azt szeretném, hogy az itt megszerzett tudás birtokában a fiatalok Magyarországon találják meg a jövőjüket, és hozzájáruljanak a hazai mezőgazdaság versenyképességének erősítéséhez” – húzta alá. Dr. Búza László élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár méltatta a karon folyó munkát. (Fotó: Adorján András) Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója előadásában a mezőgazdasági termelés és a társadalom közötti kapcsolat gyengülésére hívta fel a figyelmet. „Az agrár- és élelmiszergazdaság számos kihívással néz szembe a klímaváltozástól és a munkaerőhiánytól kezdve az állatbetegségeken át a növekvő költségekig. Van azonban egy probléma, amelyről kevesebbet beszélünk, pedig hosszú távon rendkívül meghatározó: a társadalom egyre inkább eltávolodik a mezőgazdasági termeléstől és az élelmiszer-előállítástól” – fejtette ki. Hozzátette, míg korábban az emberek többségének közvetlen tapasztalata volt arról, hogyan kerül az élelmiszer az asztalra, ma sokan már csak az üzletek polcain találkoznak a termékekkel. Az ismeretek hiánya kedvez a téves információk terjedésének, ami bizalmatlanságot szül az ágazattal szemben. „Ezért különösen fontos, hogy nyíltan és közérthetően mutassuk be, mit és miért teszünk a földeken, az állattartó telepeken és az élelmiszeripari üzemekben. Az idősebb generáció tapasztalata és a fiatalok digitális jártassága, gyors reagálóképessége együtt segíthet a társadalmi bizalom megerősítésében” – szögezte le. A Digitális Agrártájoló programját két kerekasztal-beszélgetés is gazdagította. A „Hőségriadó az istállóban – alkalmazkodás vagy túlélés az állattenyésztésben?” című eszmecserén a szakemberek a klímaváltozás állattartásra gyakorolt hatásait, a hőstressz következményeit és az alkalmazkodás lehetőségeit vitatták meg. Az „Agrárium új realitása: alkalmazkodás változó feltételek között” című beszélgetésen a mezőgazdasági termelés aktuális nehézségei és a lehetséges megoldások kerültek előtérbe. A szakmai kiállításon 35 vállalati partner mutatkozott be, a kapcsolódó álláskeresési tréningen pedig a fiatalok a munkaerőpiaci lehetőségekről is tájékozódhattak. A szakmai kerekasztal-beszélgetésekre megtelt a díszterem. (Fotó: Adorján András)
- Nagy Bálint Építészeti Díjjal ismerték el a Széchenyi István Egyetem oktatóját
Nagy Bálint Építészeti Díjban részesült Ungerhofer Dániel, a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékének oktatója. A napokban átadott, fiatal építészek elismerésére alapított kitüntetéssel a szakmai teljesítmény mellett a közösségért vállalt felelősséget is értékelték. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztálya idén második alkalommal ítélte oda a Kossuth- és Ybl-díjas építész, a FUGA egykori művészeti vezetője emlékére alapított Nagy Bálint Építészeti Díjat. Az elismerés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra a pályájuk elején járó építészekre, akik magas színvonalú alkotótevékenységük mellett közösségi szerepvállalásukkal is példát mutatnak. Az idei díjazottak között szerepel Ungerhofer Dániel, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának oktatója is. Ungerhofer Dániel, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának oktatója és dr. Katona István, az Épülettervezési Tanszék vezetője (Fotó: Adorján András) A szakember 2018-ban szerzett építészmérnöki diplomát a győri intézményben. Már hallgatóként aktív szerepet vállalt a szakmai életben: tervpályázatokon indult, workshopokon vett részt, tudományos diákköri eredményeket ért el, valamint nemzetközi építészirodákban is tapasztalatot szerzett. Diplomaterve a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége Diplomadíjában részesült. Tanulmányai befejezése után elvégezte az építész mesteriskolát, majd hazai és külföldi műhelyekben bővítette tudását. Azóta építészként, belsőépítészként és tárgyalkotóként egyaránt tevékenykedik. Ungerhofer Dániel 2022-ben csatlakozott főállású oktatóként az egyetem Épülettervezési Tanszékéhez. A tervezéstől a megvalósításig terjedő szakmai tapasztalatait közvetlenül hasznosítja az oktatásban, nagy hangsúlyt helyezve a hallgatók gyakorlati tudásának fejlesztésére. Szervezője a tanszék két évtizedes múltra visszatekintő építőtáborainak, amelyek során a fiatalok valós közösségi igényekre válaszolva terveznek és valósítanak meg építészeti alkotásokat. A díjhoz kapcsolódó méltatás külön kiemelte sokoldalú szakmai tevékenységét, valamint a hallgatók támogatásában és a közösségépítésben betöltött szerepét.
- Közös képzéseket és kutatásokat indít a Széchenyi István Egyetem és a Magyar Kézműves Kenyér Társaság
A kézműves kenyérkészítés hagyományait és az egyetemi tudást kapcsolja össze a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magyar Kézműves Kenyér Társaság együttműködése. A felek a napokban írtak alá megállapodást, amelynek keretében közös képzéseket, kutatásokat és szakmai programokat terveznek. A 2018-ban alapított Magyar Kézműves Kenyér Társaság a hazai kézműves pékségeket, malmokat és gabonatermesztőket fogja össze. A vadkovászos kenyérkészítés népszerűsítése mellett fontos célja a szakmai utánpótlás támogatása és a fogyasztók tájékoztatása. Az egyesület és a Széchenyi István Egyetem kapcsolata két évvel ezelőtt, a Kenyérlelke Fesztiválhoz kötődően kezdődött. Az együttműködés egyik állomása a mosonmagyaróvári kar Prémium Búza szakmai napja volt, amelyen Szabadfi Szabolcs, a társaság alelnöke, a Szabi a Pék néven ismert szakember is előadást tartott a gabonatermesztés, a lisztminőség és a kenyérkészítés összefüggéseiről. Az azóta folytatott egyeztetések eredményeként a két fél a napokban megállapodásban rögzítette közös céljait. A Széchenyi István Egyetem és a Magyar Kézműves Kenyér Társaság képviselői az együttműködési megállapodás aláírásakor. (Fotó: Adorján András) Az aláíráson dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja hangsúlyozta, hogy az intézmény projektalapú oktatásában kiemelt szerepet töltenek be a szakmai partnerek. A velük kialakított kapcsolatok a hallgatók és oktatók számára diplomamunkákhoz, illetve közös fejlesztésekhez is lehetőséget teremtenek. Ennek egyik példájaként a kar saját élelmiszer-fejlesztési tevékenységét említette. „Az elmúlt években egyetemi élelmiszermárka kialakításába kezdtünk, amelynek keretében többek között kenyérrel, sajtokkal, fűszernövényekkel és fűszerolajokkal foglalkozunk. A kovászos kenyérkészítés területén is szeretnénk továbblépni. A felújított egyetemi klubépületben tervezett látványpékség és workshophelyiség megfelelő helyszínt biztosíthat a gyakorlati foglalkozásoknak és szakmai bemutatóknak” – fogalmazott. Dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese az oktatási és kutatási együttműködés lehetőségeit ismertette. „A tervek szerint rövidebb, gyakorlatorientált képzéseket és workshopokat indítunk a Kovász Akadémiával közösen, amelyeken a résztvevők a természetes kovászos kenyérkészítés mellett a gabonák és lisztek tulajdonságairól, az élelmiszer-biztonságról, valamint a pékségek működtetéséhez szükséges vállalkozási ismeretekről is tanulhatnak. A partnerség a hallgatói gyakorlati lehetőségek bővítésére is kiterjedhet, a közös kutatások során pedig többek között a kovász mikrobiológiájával, a fermentációs folyamatokkal és az alapanyagok minőségével foglalkozhatunk. Az együttműködés ráadásul nemcsak a mosonmagyaróvári karra épülhet, hanem az egyetem további nyolc karának tudására és kutatási hátterére is” – részletezte. Cseperkáló József, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság elnöke felidézte, hogy egyesületük a minőségi kenyérkészítés iránt elkötelezett pékek, gazdák és molnárok összefogásából jött létre. „Szeretnénk, ha az emberek nem csupán levennék a kenyeret a boltok polcairól, hanem azt is tudnák, milyen út vezet a termőföldtől az asztalig. Nagy lehetőség számunkra, hogy az általunk képviselt értékeket egyetemi kutatásokkal is alátámaszthatjuk, és közösen olyan képzéseket alakíthatunk ki, amelyek révén egyre többen sajátíthatják el a jó kenyér készítésének tudását” – emelte ki. Ormós Gabriella, a társaság kommunikációs és marketing-munkacsoportjának vezetője, a Kovász Akadémia oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kézműves pékségek számának növekedése a gabonatermesztésre és a malomiparra is hatással van. A minőségi alapanyagok iránti kereslet ösztönözheti a hazai termények helyi feldolgozását. „A fogyasztók tájékoztatásához megbízható tudományos eredményekre van szükség, amelyek segítségével bemutathatjuk a különböző pékáruk közötti eltéréseket – fejtette ki. – Emellett már megkezdtük a közös képzések tananyagának kidolgozását, amelyben az egyetemi elméleti tudást a kézműves sütőipar gyakorlati tapasztalataival kapcsoljuk össze. Ez a már működő pékségek számára is fontos lehetőség, hiszen a vállalkozások fejlődésével egyre nagyobb jelentősége van a megalapozott technológiai és gazdasági ismereteknek.”
- Közel száz állás- és gyakorlati lehetőség várta a fiatalokat a Széchenyi István Egyetem Állásbörzéjén
A Széchenyi István Egyetem félévente megrendezett Állásbörzéje november 10-én újra lehetőséget teremtett arra, hogy a hallgatók személyesen találkozzanak a térség meghatározó munkáltatóival. A győri campuson megtartott rendezvény – amelyen a részt vevő vállalatok gyakorlati helyeket és álláslehetőséget kínáltak az érdeklődőknek – ezúttal is népszerűnek bizonyult. A Széchenyi István Egyetem Állásbörzéje nemcsak az egyetemi hallgatókat, hanem a frissdiplomásokat, a pályakezdőket és a szakképzett fiatalokat is megszólítja. A minden félévben megrendezett kiállításon a régió jelentős foglalkoztatói és az egyetem vállalati partnerei saját standokon fogadják a látogatókat, akik közvetlenül a cégek képviselőitől kaphatnak információkat a betölthető pozíciókról, a gyakorlati lehetőségekről és a munkáltatói elvárásokról. A Széchenyi István Egyetem őszi Állásbörzéje is sok hallgatót vonzott. (Fotó: Nagy Gergely) „Őszi programunkon a látogatók mintegy harminc kiállítóval találkozhattak, köztük a gazdasági élet olyan meghatározó szereplőivel, mint az Audi Hungaria, a Dana Hungary vagy a Rába. Több állami vállalat, köztük a MÁV, a MAVIR vagy a Magyar Közút, és olyan igazgatási szereplők is képviseltették magukat, mint a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, az Oktatási Hivatal vagy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal. Az érdeklődők találkozhattak az egyetem hallgatói csapataival, Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának, valamint Karrierirodájának munkatársaival is. Összességében közel száz nyitott pozíciót, vagyis álláslehetőséget és gyakorlati helyet ismerhettek meg” – fogalmazott Balázs Anita, a Széchenyi-egyetem Pályaorientációs és Karrier Központjának vezetője. A vállalatok standjainál részletes tájékoztatást kaphattak az érdeklődők. (Fotó: Nagy Gergely) „Először látogattam el a rendezvényre, és nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem. A standoknál sok érdekességet hallottam, jó beszélgetéseken vagyok túl. Több olyan céget is találtam, amelyek felkeltették az érdeklődésemet” – mondta el Rigó Dávid ötödik féléves tanító szakos hallgató. Németh Rubin Doroti a mérnök-informatikus alapképzés elvégzése után az egyetem modern technológiák és kiberbiztonság joga mesterképzésén tanul. Számára nagyon szimpatikus, hogy ennyi piaci szereplő egy helyen megtalálható, mert így rövid idő alatt számos céggel lehet kapcsolatba lépni. „Rendszeres résztvevője vagyok a programnak, mert kíváncsi vagyok, hogyan változik a munkaerőpiaci kereslet, mik az új trendek, milyen új lehetőségek nyílnak. Minden érdekel, ami az IT-vel kapcsolatos, azon belül pedig leginkább a szoftverfejlesztés áll hozzám a legközelebb” – összegezte. Németh Rubin Doroti rendszeres résztvevője az Állásbörzének. (Fotó: Nagy Gergely) A kereskedelem és marketing szakon harmadik féléves Komondi Benjámin először vett részt az Állásbörzén. „Nagyon tetszik a munkáltatók nyitottsága, hogy minden kérdésre válaszolnak, így jobban megismerhetjük az adott vállalatot, és az általuk kínált lehetőségeket. Jelenleg még a gyakornoki helyek érdekelnek, de biztos vagyok benne, hogy akkor is jövök majd az eseményre, amikor már állást keresek” – fejtette ki. Komondi Benjámin először, de nem utoljára vett részt a programon. (Fotó: Nagy Gergely) Akik nem tudtak részt venni az Állásbörzén, azoknak is érdemes felkeresni a rendezvény honlapját, ahol megtalálják a kiállítók által kínált állásokat és gyakorlati lehetőségeket. Az oldalon elolvasható az intézmény emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatóinak összeállítása is, amely tippeket, tanácsokat tartalmaz a sikeres állásinterjúhoz, az önéletrajz, illetve a kísérőlevél megírásához.
- Közönségdíjat nyert a Széchenyi István Egyetem oktatóinak kötete a Magyar Jogi Könyvszalonon
A VI. Magyar Jogi Könyvszalon Közönségdíját nyerte el a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar két oktatójának „Papírszűrőn fennakadt igaz szavak – Bibó István, Ravasz Boriska, Borsos Miklós és B. Kéry Ilona képeslap-levelezése, 1958–1979” című kötete. A szerkesztők, dr. Szoboszlai-Kiss Katalin és dr. Kukorelli István a napokban Budapesten vehették át az elismerést. A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság által életre hívott Magyar Jogi Könyvszalon a hazai jogtudomány és jogi könyvkiadás jelentős szakmai eseménye. A rendezvényen a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara a kezdetek óta részt vesz, oktatói pedig korábban is több rangos elismerésben részesültek: a jogi könyvek közönségdíját 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is az intézményhez kötődő kiadvány nyerte el. A könyvszalont idén hatodik alkalommal rendezték meg a budapesti Károlyi–Csekonics-palotában. A program könyvbemutatókkal, dedikálásokkal és szakmai beszélgetésekkel várta a jogászokat, joghallgatókat, valamint a jogi szakirodalom iránt érdeklődőket. A rendezvényen több kategóriában díjazták a kiemelkedő jogtudományi munkákat, a közönségdíj sorsáról pedig internetes szavazással dönthettek az olvasók. Az elismerést ezúttal a dr. Szoboszlai-Kiss Katalin és dr. Kukorelli István által szerkesztett „Papírszűrőn fennakadt igaz szavak – Bibó István, Ravasz Boriska, Borsos Miklós és B. Kéry Ilona képeslap-levelezése, 1958–1979” című kötet érdemelte ki. A Magyar Jogi Könyvszalon Közönségdíját a napokban adták át a budapesti Károlyi–Csekonics-palotában. A felvételen dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, Inzsöl Kata, a Ludovika Egyetemi Kiadó irodavezető-helyettese, dr. Szoboszlai-Kiss Katalin és dr. Kukorelli István, a kötet szerkesztői, dr. Czine Ágnes professzor, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, valamint dr. Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke. (Fotó: Magyar Jogi Könyvszalon) A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált könyv két évtized levelezésén keresztül enged betekintést Bibó István politikai gondolkodó és Borsos Miklós szobrászművész barátságába, valamint a Kádár-korszak során megélt személyes történetekbe. A korábban ismeretlen leveleket és fényképeket is tartalmazó kiadványon a szerkesztők – dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának docense egyben az intézmény és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös Bibó István Kutatócsoportjának alapítója és vezetője, illetve dr. Kukorelli István, a kar Széchenyi-díjas professor emeritusa – négy éven át dolgoztak. A Széchenyi István Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóinak közreműködésével készült kötetet szeptemberben, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban mutatták be, Bibó István családtagjainak jelenlétében.
- Horvátországi partnerrel épít kapcsolatot a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézete
A Zágrábi Egyetem Konfuciusz Intézetének igazgatóját fogadták a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetének képviselői november 10-én. A találkozón a nyelvoktatás és a kulturális programszervezés terén szerzett tapasztalatok megosztása mellett a jövőbeli szakmai együttműködés lehetőségeiről is egyeztettek. A Széchenyi István Egyetem és a kínai Jiaxingi Egyetem együttműködésével létrejött, idén januárban ünnepélyesen felavatott Konfuciusz Intézet a kínai nyelv és kultúra népszerűsítését, valamint az oktatási és tudományos kapcsolatok erősítését szolgálja. Az intézet nyelvi képzései iránt jelentős az érdeklődés, emellett változatos kulturális programokat is kínál az egyetemi közösségnek és a térség lakóinak. A közelmúltban többek között őszközépünnepet rendezett a Győri Innovációs Parkban, valamint a kínai teakultúrát bemutató délutánt szervezett az egyetem munkatársainak. A győri intézet nemzetközi szakmai kapcsolatainak bővítésére is törekszik. Ennek jegyében a napokban Krešimir Jurak, a Zágrábi Egyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója látogatott Győrbe, ahol Borbély-Bailey Natasha megbízott magyar igazgató, dr. Yu Fengping kínai igazgató és dr. Huang Zhe kínai nyelvtanár fogadta. A találkozón a résztvevők bemutatták intézeteik tevékenységét, és megosztották egymással a működésük során szerzett tapasztalataikat. Borbély-Bailey Natasha, a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetének megbízott magyar igazgatója, Krešimir Jurak, a Zágrábi Egyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója és dr. Yu Fengping, a győri intézet kínai igazgatója (Fotó: Adorján András) Krešimir Jurak szavaiból kiderült: a horvátországi Konfuciusz Intézetet 2012-ben alapította a Zágrábi Egyetem és a Sanghaji Nemzetközi Üzleti és Gazdasági Egyetem, így jövőre ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Az ország egyetlen ilyen intézményeként Zágrábon kívül más horvát városokban is szervez nyelvi képzéseket és kulturális rendezvényeket. Kiemelt figyelmet fordít a kreatív iparágakra és a kulturális együttműködésekre is: kiállításokat, filmfesztiválokat és más közösségi eseményeket szervez. Az intézet a rendezvényszervezés terén szerzett tapasztalatait nemzetközi szinten is megosztja. Ennek egyik példája az évente megrendezett Nemzetközi Szakmai Hét, amelyen különböző országok felsőoktatási szakemberei ismerkedhetnek meg a kulturális programok előkészítésének és lebonyolításának jó gyakorlataival. Az Erasmus+ programhoz is kapcsolódó, ötnapos rendezvény előadásokat, gyakorlati foglalkozásokat és közösségi eseményeket egyaránt kínál. A győri egyeztetésen a két intézet közötti együttműködés lehetőségeit is áttekintették. Szóba került többek között a Széchenyi István Egyetem munkatársainak részvétele a zágrábi szakmai programokon, valamint a későbbi közös kezdeményezések lehetősége. A találkozó alkalmat adott arra, hogy a győri intézet képviselői megismerjék a horvátországi partner tapasztalatait, megalapozva a két szervezet közötti hosszabb távú szakmai együttműködést.
- Sikeresen lezajlott a 36. OTIO Győri Regionális válogató és az Innovátorok Napja
A győri Mobilis Interaktív Élményközpont adott otthont november 10-én a 36. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia Győri Regionális Válogatójának. A Magyar Innovációs Szövetség tehetségprogramjára az egész észak-dunántúli régióból érkeztek középiskolások- összesen 53-an, - akik saját tudományos, műszaki, informatikai, matematikai, illetve környezetvédelmi ötleteiket mutatták be. A pályázók olyan innovatív és megvalósítható megoldásokkal készültek, amelyek valós problémákra keresnek választ. Nagy érdeklődés mellett rendezték a 36. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia Győri Regionális Válogatóját a Mobilis Interaktív Élményközpontban. (Fotó: Dudás Máté) A rendezvény egyben az Innovátorok Napja is volt a Mobilisben, amelynek keretében a látogatók a Széchenyi István Egyetem különböző tanszékeinek, valamint hallgatói versenycsapatainak kézzelfogható fejlesztéseit és innovációit is megismerhették. Az eseményt Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezetője nyitotta meg. Ezt követően prof. dr. Birkner Zoltán, a Magyar Innovációs Szövetség társelnöke és az OTIO szervezőbizottságának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem Szolgáltatási és Brand Igazgatóságának igazgatója méltatta a verseny jelentőségét. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezetője köszöntötte a résztvevőket. (Fotó: Dudás Máté) A regionális válogatón a diákok posztereken mutatták be ötleteiket a szakmai zsűrinek. A pályamunkákat négy szekcióban – gépész-villamos-műszaki; informatikai; orvos-biológia-kémia valamint matematika-fizika-környezetvédelem – értékelték. A zsűri tagjai között a Széchenyi István Egyetem elismert oktatói és kutatói, valamint a térség vezető vállalatainak szakértői foglaltak helyet. A rendezvényt pályaorientációs kísérőprogramok is színesítették. A Karrier Kóstoló keretében a diákok a robotika világába nyerhettek betekintést. A Képességek nyomában program során pedig a tanulók saját erősségeiket, „szupererejüket” fedezhették fel az egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának szakemberei közreműködésével. A versenyt izgalmas kísérőprogramok színesítették. (Fotó: Dudás Máté) Amíg a zsűri értékelte a pályamunkákat és meghozta döntését a díjazottakról, a versenyzők a Junior Achievement Magyarország Oktatási, Vállalkozásszervezési Alapítvány „PROTECT YOUR IDEA – Az ötlettől a védjegyig” című előadásán, valamint a Mobilis látványos science show-ján vehettek részt. Dobogós helyeket mind a négy kategóriában hirdettek, valamint a MISZ, a Széchenyi Egyetem és a Mobilis is ajánlott fel különdíjakat. A díjazottak listája innen elérhető: A győri regionális válogató dobogósai automatikusan továbbjutottak az országos verseny második fordulójába. A tét jelentős: a legjobbak 200 000–500 000 forint pénzjutalomban részesülhetnek, de már az országos döntőbe jutott projektek készítői is 100 000 forintos jutalmat kapnak. Az országos versenyen dobogós helyezést elérő diákok emellett intézményi pluszpontokat is szerezhetnek a felsőoktatási felvételi eljárásban. A legeredményesebb fiatalok számára pedig nemzetközi versenyeken és szakmai utakon való részvételre is lehetőség nyílhat.
- Erősödő nemzetközi partnerségek: Nigéria magyarországi nagykövete látogatott a Széchenyi István Egyetemre
A Széchenyi István Egyetem látta vendégül a napokban Nigéria magyarországi nagykövetét és szakértői küldöttségét. Az egyeztetésen a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése, a bilaterális partnerségek erősítése és a nemzetközi hallgatói közösség támogatása is szóba került. A delegáció a látogatás során az intézmény nigériai hallgatóival is megismerkedett. Tizenhétezer hallgató, köztük 1600 nemzetközi fiatal 92 országból: ez a Széchenyi István Egyetem számokban a 2026/27-es tanév adatai alapján. Az intézmény egyre több külföldről érkezett fiatalt fogad, s tudatosan építi partnerségeit a világ számos országában. E törekvésben kiemelt figyelmet kap Afrika legnépesebb állama: a mintegy 230 milliós lakosú Nigéria. A kiváló kapcsolat jegyében nemrég Győrbe látogatott Abasi Ogwime Braimah nagykövet és delegációja, akik az együttműködés további elmélyítésének céljával érkeztek az egyetemre. Abasi Ogwime Braimah – aki végzettségét tekintve vegyészmérnök – idén nyáron érkezett Budapestre, hogy a magyarországi nagyköveti feladatok mellett párhuzamos akkreditációval ellássa Szlovénia, Szerbia, Horvátország, valamint Bosznia-Hercegovina diplomáciai feladatait is. Őt Oyetade Adeyemi Olaleye miniszteri tanácsos, Chukwuma Cross Mekwunye első titkár, Gift Ehichioya bevándorlási ügyekért felelős tisztviselő, illetve dr. Madarász Erika társasági titkár kísérte el. Nigéria magyarországi nagykövetségének delegációját a Széchenyi István Egyetem képviselői fogadták az intézményben. A felvételen középen Abasi Ogwime Braimah nagykövet, mellette dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. (Fotó: Adorján András) A találkozón dr. Lukács Eszter professzor, nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes bemutatta a Széchenyi-egyetem történetét, szervezeti struktúráját és nemzetközi törekvéseit. Mint elmondta, jelenleg 51 nigériai fiatal tanul az intézményben, s jelentős részük gazdaságtudományi és egészségügyi szakokra jár, sokan mások pedig mérnöki képzésekben vesznek részt. Az országot a doktori képzésekben is képviselik: az egyeztetésen jelen lévő Udeme Udo Imoh PhD-hallgató például az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékének kutatási asszisztense. Az elnökhelyettes prezentációjában rámutatott: az egyetem 2018-ban fogadta első önköltséges nemzetközi hallgatóját, azóta pedig hatalmas utat járt be, amit a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education világszerte elismert ranglistáin elfoglalt helyezései is bizonyítanak. Kiemelte: a jelenleg elérhető 271 képzési programból 63-at már angol nyelven is választhatnak a hazai és külföldi érdeklődők a gazdaságtudománytól a mérnöki területeken át egészen a betegápolásig. Dr. Lukács Eszter felhívta a figyelmet a kettős diplomát nyújtó képzések értékére, valamint a mikrotanúsítványos rövid programokra, hangsúlyozva az intézmény nyitottságát a nigériai partnerségek felé. Abasi Ogwime Braimah nagykövet kifejtette, hogy Nigéria lakosságának hetven százaléka 20 év alatti, ezért az oktatási együttműködések erősítése kiemelten fontos az ország és külképviseletei számára. Mint fogalmazott, megbízásának egyik célja, hogy erősítse a kétoldalú kapcsolatokat Magyarország és Nigéria között, illetve új hidakat teremtsen a felsőoktatási, tudományos és innovációs szférában. Megjegyezte: a Széchenyi-egyetem láthatóan kiváló minőségű intézmény, amely a globális edukációs térben versenyez. Kijelentette: nagykövetként elkötelezett a további együttműködések segítése mellett. A nagykövetség munkatársai az egyetem nigériai hallgatóinak egy csoportjával is megismerkedtek a látogatáson. (Fotó: Adorján András)
















