A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara, Egészség- és Sporttudományi Kara, valamint Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara közös ünnepségén összesen 172 végzett hallgató vehette át oklevelét. Az eseményen a jogi doktorjelöltek avatására is sor került. Közös diplomaátadó és doktoravató ünnepséget tartott február 18-án a Győr Városi Egyetemi Csarnokban a Széchenyi István Egyetem három kara: az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán-és Társadalomtudományi Kar, az Egészség-és Sporttudományi Kar, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar. Az Apáczai-kar végzett hallgatóit dr. Pongrácz Attila dékán köszöntötte, aki beszédében a hivatás iránti elkötelezettség és a társadalmi felelősségvállalás jelentőségét emelte ki. Mint fogalmazott, jelenleg kilenc alap- és öt mesterképzés, valamint több mint húsz szakirányú továbbképzés szerepel. „Folyamatosan fejlesztjük azokat a rövid ciklusú képzéseinket is, amelyek a digitalizáció és a fenntarthatóság szempontjait is figyelembe véve kínálnak intézményi és vállalati szakemberek számára tréningmódszertant alkalmazó fejlődési lehetőségeket” – tette hozzá. A karral kapcsolatban az értékátadás mellett az innovációt hangsúlyozta, megemlítve a LEGO élménypedagógiai szaktantermet és az elmúlt tanévben kialakított STEM tantermet, amelyekben a 21. századi digitális világ oktatási lehetőségeit vizsgálják. Görbicz Anita sportvezető, az Audi ETO KC legendás kézilabdázója az ünnepségen vette át oklevelét sportdiplomácia szakon. (Fotó: Nagy Gergely) Dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja hangsúlyozta: céljuk egy olyan képzési és kutatási portfólió kialakítása, amely az egészségügyi- és sporttudományi szakterületek összekapcsolásával választ ad a társadalom valós szükségleteire – legyen szó szakember-utánpótlásról, szakterületek erősítéséről vagy tudományos innovációkról. „Számos új képzésünkkel támogatjuk ezt a szemléletet: kínálatunk idén táplálkozástudományi mesterszakkal bővült, a jövőben pedig sportmentáltréner, sportmenedzser, szakedző mesterszakokat, illetve sportpszichológiai szakpszichológus és sportegészségügyi szakember szakirányú továbbképzéseket indítunk. Terveink között szerepel a pszichológia és a sporttudományi alapszakok, valamint – az Országos Sportegészségügyi Intézet szakembereivel közösen – az ápolás- és betegellátás alapszak gyógytornász specializációjának elindítása is”  – mondta. Az Apáczai-karon végzettek nevében Dedics Virág, míg a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar végzettjei nevében Szendi Alina Kinga búcsúzott az alma matertől, majd az egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékeinek műsora következett. Közös diplomaátadón ünnepeltek a Széchenyi István Egyetem három karának végzettjei. (Fotó: Nagy Gergely) Az ünnepségen adták át a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata által adományozott Pro Auditoribus díjat, amelynek oklevél minősítésében Rendek Franka személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási alapszakos hallgató részesült. A diplomák átadását követően a jogi doktorok avatása tette teljessé az eseményt. „Egy pillanatig sem aggódom azon, hogy szakmájukban el tudnak helyezkedni, és értékes tudásukat – amennyiben szorgalmukkal kiegészítik – a munkáltatóik el fogják ismerni, meg fogják fizetni” – gratulált az eskütételt követően valamennyi végzettnek dr. Smuk Péter professzor, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. Kiemelte, hosszú távon az egyetlen járható út tisztességesnek lenni, választott szakmájukat becsülettel végezni. „Keressék a lehetőségét, hogy alkotó munkát végezhessenek, hogy az életet és az embert szolgálhassák. Legyenek aktív, támogató tagjai alumniközösségünknek. Segítsenek karunknak is még jobbá válni, hogy közösen lehessünk büszkék az önök tudására és a Széchenyi István Egyetemre” – tanácsolta végezetül a dékán. Az ünnepség itt visszanézhető . Galéria (Fotó: Adorján András, Nagy Gergely)

A digitális világ ma már a fiatalok mindennapjainak természetes része. Tanulás, szórakozás, versenyzés – mind a képernyők előtt zajlik. A gamerkedés izgalmas elfoglaltság, ugyanakkor egészségügyi veszélyeket is rejt magában. Erre a kettősségre hívja fel a figyelmet a MozgásKlinika Győr és a Széchenyi István Egyetem közös, február 25-i ingyenes rendezvénye, amelyen a szakértői kerekasztal-beszélgetést követően a versenyszimulátorok is kipróbálhatók. A tapasztalatok szerint a magyar iskolások és egyetemi hallgatók 60 százaléka panaszkodik rendszeresen hát- vagy derékfájásra, miközben a teljes lakosság körében ugyanennek a betegségtípusnak az aránya meghaladja a 95 százalékot. A mozgásszegény életmód, a hosszan tartó ülés és az ismétlődő kézmozdulatok – például egér- és kontrollerhasználat – már fiatal korban is tartáshibákhoz, gerincproblémákhoz, krónikus nyak- és hátfájdalmakhoz, valamint kéz- és csuklópanaszokhoz vezethetnek. A megelőzés kulcsa a tudatosságban és a rendszeres mozgásban rejlik, hiszen már napi két-három óra ülő játék is kimutathatóan növeli az izomfájdalmak előfordulását. A MozgásKlinika Győr és a Széchenyi István Egyetem a probléma jelentőségét hangsúlyozó, ingyenes rendezvényt hirdet, amelyen a gamer életmód kihívásairól és a kezelési módszerekről is szó esik. „Célunk, hogy olyan gyakorlati útmutatást adjunk a szülőknek és a fiataloknak a mozgásszervi problémák kapcsán, amely segít megelőzni vagy a lehetőségekhez mérten korrigálni a gamer testtartás kialakulását. A már gyermekkorban kialakuló helytelen ülőpozíció ugyanis hosszú távra rögzül, így később sokkal nehezebbé válik annak kezelése, korrekciója, ráadásul egyéb más testi tünet okozója is lehet” – hangsúlyozta Szentiványi Rita, a MozgásKlinika alapítója és szakmai igazgatója. A gamer életmód egészségügyi kockázatairól szóló esemény helyszínét az ETO Park második emeletén található Uni-Elite Sport Club adja. (Fotó: Adorján András) Dr. Somogyi Angéla, a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja úgy fogalmazott, örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez, amely a tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását is elősegíti. „Intézményünkben nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra és a lakosság igényeire épülő kutatás-fejlesztési tevékenységre. Mivel az e-sport az egyetemisták és az iskolások körében is népszerű, ezért fontosnak tartjuk, hogy hozzájáruljunk az ülő testtartást igénylő életmóddal járó esetleges egészségügyi kockázatok csökkentéséhez, valamint a társadalom széles körű edukációjához a témában” – nyilatkozott. Az eseményen az Uni-Elite Sport Club profi szimulátorai is ingyenesen kipróbálhatók. (Fotó: Adorján András) Az egyetem tulajdonában lévő Uni-Elite Sport Clubban tartott rendezvényen kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt az érdeklődők, amelyen több szakterület képviselői járják körbe a gamer életmód egészségügyi vonatkozásait. Az intézmény részéről részt vevő dr. Somogyi Angéla dékán gyermek- és ifjúsági szakpszichológusként többek között a képernyőhatás pszichológiai vonatkozásaival foglalkozik, dr. Stephens-Sarlós Erzsébet tudományos főmunkatárs a téma neuropszichológiai vonatkozásainak szakértője, dr. Alföldi Zoltán tanszékvezető pedig edző-pszichológusként a mozgás és a mozgásszegénység hatásainak szakértője. Az esemény interaktív élményt is kínál, hiszen Kiss Norbert  hétszeres Európa-bajnok kamionversenyző moderálásával kipróbálható egy professzionális autószimulátor, míg a csúcstechnológiás golfszimulátor Szabó Krisztián technológiai szakember vezetésével tesztelhető élőben. Mindemellett Horváth Péter, a Képernyőidő szakportál alapítója is megosztja tapasztalatait a résztvevőkkel. Az eseményt követően a MozgásKlinika szakemberei személyes tanácsadást nyújtanak az érdeklődőknek. A program az online térben is követhető lesz az élő streamingnek köszönhetően. A rendezvény előadói között van Kiss Norbert hétszeres Európa-bajnok kamionversenyző, aki a Széchenyi-egyetem szimulátorcsapatának is tagja. (Fotó: Adorján András) Rendezvényinformációk: Időpont:  2026. február 25. (szerda), 17:00–20:00 Helyszín:  Uni-Elite Sport Club (ETO Park), Győr, Nagysándor József u. 31. Részvétel:  ingyenes, előzetes regisztrációhoz kötött Facebook-esemény:   https://www.facebook.com/events/2342921036133217

A Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar február 17-én rendezte téli diplomaátadó ünnepségét. A rendezvényen köszöntötték a több mint 180 végzett fiatalt, akik életük új fejezetét kezdhetik meg diplomájukkal a birtokukban. A Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara a Győr Városi Egyetemi Csarnokban tartotta diplomaátadóját. Az ünnepség kezdetén dr. Szép János, a kar dékánja köszöntötte a jelenlévőket. „Karunk az elmúlt években sokat fejlődött. Ma már öt szakterületen – építész-, építő-, közlekedési és logisztikai mérnök, valamint műszaki menedzser képzéseken – közel kétezer hallgató tanul nálunk. Nemzetközi hallgatók érkeznek hozzánk, angol nyelvű és kettős diplomát nyújtó programokat működtetünk, hallgatóink már az egyetemi évek alatt valódi ipari környezetben dolgoznak”  – fogalmazott. Hozzáfűzte, a fenntarthatóság, a klímaváltozás, az energiabiztonság, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia vagy épp a globális ellátási láncok bizonytalansága mind olyan kérdések, amelyekre a felkészült, gondolkodó, felelős mérnökök képesek válaszolni. Dr. Szép János, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja búcsúzott a végzős hallgatóktól. (Fotó: Adorján András) Tutervai Mátyás, a Magyar Építész Kamara elnöke azt tanácsolta a frissdiplomásoknak, hogy legyenek büszkék diplomaszerzésükre, ünnepeljenek, majd tudatosan tervezzék meg életük következő szakaszát. Mint mondta, az egyetemtől tudást kaptak, amellyel elindulhatnak az úton, s amelyen a kamara is partnerként segíti majd őket. Tutervai Mátyás, a Magyar Építész Kamara elnöke (Fotó: Adorján András) A végzett hallgatók nevében Bak Fruzsina építészmérnöki alapszakos hallgató köszönt el az egyetemtől, majd a Széchenyi István Egyetem Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékeinek előadása emelte az ünnepség fényét. A rendezvény a hallgatói díjak átadásával folytatódott. Az egyetemen működő szervezetek fejlődéséért végzett szakmai munkát elismerő Pro Progressum díj emléklap minősítésében részesült Sellei Bálint Bendegúz műszaki menedzser mesterszakos hallgató, a SZEngine csapat tagja. A kar 181 hallgatója vehette át diplomáját a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. (Fotó: Adorján András) A kiemelkedő közösségi tevékenységet folytató hallgatókat Pro Auditoribus díjjal jutalmazták. Az elismerés emléklap minősítését Horváth Zoltán építészmérnök alapszakos, oklevél minősítését Kovács Kitti műszaki menedzser, illetve Seesink Dániel, Balog András Kristóf és Szmodics Gergely közlekedésmérnöki alapszakos, míg ezüst minősítését Bak Fruzsina és Kovács Zsófia építészmérnök alapszakos hallgatók vehették át. A karon 181-en szereztek diplomát, akik oklevelük átvételét követően eskütétellel erősítették meg szakmai elhivatottságukat. Az ünnepség itt visszanézhető . Galéria (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely)

A Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával – magyarországi és határon túli hallgatók számára hirdette meg a Pálfi István Ösztöndíjprogramot, amelyet a Kárpát-medence öt legkiemelkedőbb fiatal kutatója nyert el. Az ösztöndíjasok között van a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fentarthatóság Tanszékének oktatója, Bódizs Dalma is, akinek pályázata a körforgásos gazdaság országhatárokon átnyúló megvalósításának lehetőségeit vizsgálja. Újabb rangos díj került a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékére, amely 2024-ben először indított Magyarországon ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember mesterszakot. A tanszék egyik fiatal oktatója, az intézmény Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának hallgatója, Bódizs Dalma nemrég a regionális kutatást támogató Pálfi István Ösztöndíjprogram egyik nyertese lett. A Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával hirdette meg a lehetőséget, melyre magyarországi és határon túli felsőoktatási intézmények hallgatói jelentkezhettek, köztük a doktori képzésben részt vevők is. Az ösztöndíjasok olyan kutatási terveket valósítanak majd meg, amelyek az Európai Területi Társuláson belüli, régiók közötti együttműködést helyezik a fókuszba. Az öt hónapot felölelő támogatásban mindössze öt pályázó részesült, köztük a Széchenyi-egyetem oktatója, aki a határokon átívelő körforgásos gazdaság témáját járja körbe kutatásában. „ Környezetvédelmi technikusként fejeztem be a középiskolát Szombathelyen, majd óvónőként végeztem Sopronban. A humán érdeklődést szerettem volna ötvözni a reál iránnyal, kerestem a köztes utat, s végül így kerültem a Széchenyi-egyetemre, környezetmérnöki alapszakra. Ezt követően egy körforgásos gazdaság tervező-fejlesztő mérnök diplomát is szereztem, mielőtt megkezdtem tanulmányaimat a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolában ”  – részletezte Bódizs Dalma. Hozzátette: az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék munkájában már hallgatóként, majd később tanszéki mérnökként is részt vett, idén februártól pedig már tanársegédként dolgozik, szerepet vállalva az oktatásban, a tudománynépszerűsítésben, a hallgatói tehetséggondozásban, illetve a kutatásban is. Bódizs Dalma, a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének oktatója egyike annak az öt tehetséges fiatal szakembernek, akik elnyerték a Pálfi-ösztöndíjat. (Fotó: Dudás Máté) A fiatal szakember korábbi tanulmányai során a hódok környezetre gyakorolt hatását vizsgálta, doktori kutatásaiban pedig a fényszennyezés szociodemográfiai aspektusaival foglalkozik, ugyanakkor a körforgásos gazdaság témaköre is évek óta érdeklődésének középpontjában van. „Az ösztöndíjas időszakomban arra keresem majd a választ, hogy miként lehetne olyan határon átnyúló tudásgazdaságot kiépíteni, amelyben blokkok helyett együttműködési hálókban kooperálnak az országok. Mindezt a jelenlegi ötvenes, hatvanas éveikben járó, nyugdíj előtt álló, illetve már nyugdíjas generációra szűkítve, akik kézműves, iparos tudásukkal hozzájárulhatnának a körforgásos gazdaságot segítő regionális tudásközpontok megerősítéséhez” – vázolta fel. Bódizs Dalmának az ösztöndíj keretében június végéig kell elkészítenie tanulmányát, és az azt bemutató prezentációt, amelyhez a szakmai támogatás mellett egy brüsszeli tanulmányutat is biztosít a Pálfi István Régiófejlesztési Alapítvány. A fiatal szakember elmondta: a kutatási témát mindenképpen folytatná a program lejárta után is, mert az úgynevezett „ezüst generáció” tudásának integrálása a körforgásos gazdaságba olyan kihívás, amellyel érdemes foglalkozni.

A Széchenyi István Egyetem jogász szakos hallgatóját is beválasztották abba a magyar delegációba, amely részt vett az Európai Unió Tanácsának szimulációs rendezvényén, a ConSIMiumon. Varga Flóra Emma az idén negyedik alkalommal megrendezett kétnapos brüsszeli programon nemzeti szakértői szerepben képviselte sikeresen hazánk érdekeit. A ConSIMium az Európai Unió Tanácsának működését megelevenítő szimulációs gyakorlat, amelynek keretében az összes tagállamból egy-egy, azaz összesen 27 hallgatói csapat tagjai szerezhetnek személyes tapasztalatokat az országok közötti tárgyalásokról és az európai szintű döntéshozatal folyamatáról. Az egyetemisták a két nap során az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának ülését modellezték, részt vettek a munkacsoportok és az Állandó Képviselők Bizottsága, vagyis a Coreper előkészítő munkájában, valamint a miniszteri tanácskozáson is, amelyeken megpróbáltak kompromisszumos megoldást találni két aktuális témában. Szép számú magyarországi jelentkező közül választották ki azt a hat fiatalt, akik hazánkat képviselhették a brüsszeli rendezvényen. A küldöttségben a győri Széchenyi István Egyetem az egyetlen vidéki intézményként képviseltette magát a negyedéves jogász szakos Varga Flóra Emma révén, akinek felkészültsége, stratégiai gondolkodása, valamint tárgyalási és együttműködési készsége nagyban hozzájárult a magyar delegáció sikeréhez. A csapat felkészítését a Magyar Rektori Konferencia végezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével. Varga Flóra Emma, a Széchenyi István Egyetem negyedéves jogász szakos hallgatója (jobbról a második) a magyar delegáció tagjaként vett részt Európai Unió Tanácsának működését szimuláló rendezvényen. (Fotó: Kiss Fanni) „Nagyon érdekel az európai közjog, ezért is örültem, amikor dr. Knapp László, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese, a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék egyetemi docense felhívta a figyelmemet a lehetőségre. A jelentkezésemet sikeres szóbeli interjúk követték, és végül beválasztottak a magyar delegációba”  – mondta el a győri hallgató. Hozzátette, a rendezvényt megelőzően a csapattagokkal közösen alakították ki a stratégiájukat, amit mindenkinek a saját szerepkörében, vagyis uniós vezetőként, nagykövetként, miniszterként, újságíróként, illetve nemzeti szakértőként kellett képviselnie. „Joghallgatóként én az utóbbit választottam, és a közös felkészülés mellett a Tanács által szervezett, szerepekre bontott tréningeken is részt vettem”  – fogalmazott. A tagállamok egyetemistái két napon át úgy tanácskoztak, akár a valódi uniós tisztségviselők. (Fotó: Kiss Fanni) A nemzeti szakértőkre rögtön a brüsszeli program legelején meghatározó feladat várt, hiszen elsőként ők foglalkoztak a gazdasági kényszerítés, valamint a külföldi közvetlen tőkebefektetésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokkal. „Nekem az utóbbival kapcsolatban kellett összeegyeztetnem a magyar álláspontot a Bizottság, valamint a többi huszonhat tagállam érdekeivel. A két nap során gyakorlatilag végigjártuk az unió döntési mechanizmusát, modellezve a különböző fórumokat és az ott zajló egyeztetéseket”  – hangsúlyozta. Varga Flóra Emma kiemelte, a program során kialakult viták nem irányítottak, vagyis azok kimenetelei, az esetleges kompromisszumok csakis a résztvevőkön múlnak, és ennek során sikerült markánsan képviselnie a magyar álláspontot. „Amellett, hogy rengeteg tapasztalatot szereztem, nagyon sok értékes kapcsolatot is kialakítottam. Mélyebben is beleláthattam az unió működésébe, személyesen beszélgethettem az ott dolgozókkal. Mindez saját pályám szempontjából is fontos impulzus volt, hiszen a jövőben szívesen dolgoznék valamelyik európai intézményben, például a jogi szolgálatnál”  – jegyezte meg. A győri hallgató úgy látja, a Széchenyi István Egyetem jogi karán nemcsak naprakész ismereteket kapnak, de oktatóikra az előadásokon túl is számíthatnak – többek között ennek köszönheti, hogy képviselhette hazánkat a nagyszabású nemzetközi eseményen. A magyar küldöttség két nemzeti szakértője, Varga Flóra Emma  és Piller Luca. (Fotó: Kiss Fanni)

A zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya ma már nemcsak ipari fejlesztések, hanem felsőoktatási képzések és alkalmazott kutatások fontos terepe is. A pálya közvetlen szomszédságában működik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely híd az oktatás és az ipari tesztelés között – ahogy azt az elmúlt félévben a motorsportmérnök mesterképzés hallgatói is megtapasztalták. A ZalaZone Európa egyik legösszetettebb, moduláris felépítésű járműipari tesztkörnyezete, amely nagysebességű körpályát, városi és autópályás szakaszokat, dinamikai és off-road elemeket, valamint autonóm és e-mobilitási fejlesztéseket támogató zónákat is magában foglal. A sokféle pályamodul lehetővé teszi, hogy új járműtechnológiákat, vezetéstámogató rendszereket és járműdinamikai megoldásokat valós körülmények között vizsgáljanak. Ehhez az ökoszisztémához szervesen kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja, amely mérő-infrastruktúrával és laborokkal támogatja a járműipari fejlesztéseket, miközben rendszeresen fogad hallgatói képzéseket, terepgyakorlatokat és kutatási projekteket. Ebben a környezetben valósult meg tavaly decemberben az e gyetem angol nyelvű motorsportmérnök mesterképzésének  két alkalomból álló gyakorlati programja a Race Vehicle Testing  (versenyjármű-tesztelés) tantárgy keretében. A fiatalok öt különböző járművel végeztek járműdinamikai méréseket a ZalaZone egyetemi, motorway és dinamikai moduljain. A program célja az volt, hogy ne csupán adatokat gyűjtsenek, hanem értsék is, hogy azok miként válnak a nyers mérések rendszerezés, tisztítás és értelmezés révén döntéstámogató információvá. A fiatalok öt különböző járművel végeztek járműdinamikai méréseket Zalaegerszegen. Bári Dávid, a tárgy oktatója és a Zalaegerszegi Innovációs Park kutatói végigvezették a résztvevőket a mérési ciklus minden lépésén – a célok kijelölésétől a mérési protokollon át az eredmények szakmai elemzéséig. Kiemelt hangsúlyt kapott a körülmények pontos dokumentálása és az összehasonlítható adatok gyűjtése, ami a motorsportban és az ipari járműfejlesztésben egyaránt alapkompetencia. A tesztpályák valós körülmények között teszik lehetővé a mérési vizsgálatokat. (Fotó: Májer Csaba József) Az egyetem számára kulcsfontosságú, hogy a modern tesztinfrastruktúra a képzések szerves része legyen. A valós mérési környezetben szerzett tapasztalatok segítik a hallgatókat abban, hogy már tanulmányaik során ipari logikában gondolkodjanak. Mindez növeli a képzések munkaerőpiaci értékét, és hozzájárul a térség innovációs és mérnökképzési ökoszisztémájának további erősödéséhez.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi Területi Bizottsága nemrég a Széchenyi István Egyetem két oktatóját is elismerésben részesítette: dr. Nogel Mónika, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tudományos igazgatója az Év Kutatója 2025 díjban részesült, Macher Gergely Zoltán, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék egyetemi tanársegédje pedig Kiemelkedő Ifjú Kutató 2025 kitüntetést vehetett át. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara tavaly ünnepelte a győri jogászképzés megalapításának harmincéves évfordulóját . Az intézmény fennállása során számos szakembert segített hozzá sikeres szakmai pályához, akik oktatóként, kutatóként tértek vissza alma materükbe. Hasonló karrierutat választott dr. Nogel Mónika is, aki diplomaszerzését követően előbb a Kriminológiai és Kriminalisztika Központ külsős kutatójaként, majd 2018-tól a Bűnügyi Tudományok Tanszék tudományos segédmunkatársaként dolgozott. Doktori fokozatszerzése után előbb adjunktusi, majd docensi címet szerzett, tavaly óta pedig a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszék tudományos főmunkatársa, valamint a kar által gondozott Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tudományos igazgatója. A szakember évtizedes tudományos munkáját nemrég az MTA Veszprémi Területi Bizottsága is elismerte: hazai és nemzetközi kutatói teljesítményének, publikációs eredményeinek, illetve az akadémiai közösségben vállalt szakmai szerepvállalásának köszönhetően az Év Kutatója 2025 díjban részesítették. A bizottság legmagasabb presztízsű kitüntetését 1998 óta adományozzák olyan 45 év alatti kutatóknak, akik kiemelkednek a társadalom-, a természet- vagy az élettudomány területén. Dr. Nogel Mónika az első kategóriában bizonyult a régió legjobbjának a szakértői bizonyítás minőségbiztosítási kérdéskörére és az igazságügyi genetikára fókuszáló kutatásai révén. „Az igazságügyi genetika egy hagyományos, mégis sokrétű szakértői terület. Ahogy mélyebben beleástam magam a témába, elkezdtem nemcsak a bűnügyi oldallal, hanem a genetika egyéb jogi aspektusaival is foglalkozni. Minden olyan kérdés érdekel, ami a jog, az etika és a genetika metszéspontjában található, erre összpontosítom tudományos tevékenységemet is” – árulta el. Hozzáfűzte: posztdoktori kutatásában a génszerkesztés humánsejteken végrehajtott alkalmazását, annak jogi és etikai vetületét vizsgálja, ami jelenleg Magyarországon teljesen egyedülálló projekt. A tudományos igazgató nemcsak a kutatásban és a doktori képzésben, hanem a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszék oktatói munkájában is szerepet vállal: az egyetem szeptemberben újonnan induló kriminológia mesterszakán  is tart majd kurzusokat. A Széchenyi-egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének egyetemi tanársegédje, Macher Gergely Zoltán, illetve Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának tudományos igazgatója, dr. Nogel Mónika a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságától kapott díjakkal. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi-egyetem stratégiai fontosságú témaként kezeli a fenntarthatóságot: Magyarországon elsőként indított  „ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember” mesterszakot. A képzésért felelős Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék nem csak ezzel a kérdéssel foglalkozik; Macher Gergely Zoltán egyetemi tanársegéd például az azbeszt környezetre és emberre gyakorolt hatásait kutatja. Tudományos tevékenységét már korábban is elismerték, tavaly a Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriájának oklevelét  vehette át a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségétől. A fiatal szakember a napokban újabb kitüntetésben részesült: az MTA Veszprémi Területi Bizottsága Kiemelkedő Ifjú Kutató díját nyerte el. Az elismerésben azon 30 év alatti kutatók részesülhetnek, akik a műszaki vagy a természettudományok területén jelentős eredményeket értek el. „Régóta foglalkozom az azbesztcement vízminőségre gyakorolt káros hatásaival és azzal, hogy a felszabaduló másodlagos nehézfém-szennyezettség milyen növényi változásokat okozhat. Kutatásaim során az azbeszt potenciális terjedési útvonalait, valamint azok környezeti és egészségügyi következményeit is elemzem” – részletezte Macher Gergely Zoltán. Az egyetem Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolájának doktorandusza kifejtette: az azbeszt magyarországi kontextusban érzékeny témának tekinthető, és a rendelkezésre álló kutatások száma, valamint a társadalmi tájékozottság mértéke is korlátozott. „Az azbeszt veszélyeiről a mosonmagyaróvári Nyugdíjas Egyetemen is előadtam az idősebb korosztálynak, akiket fontos megszólítani, hiszen sokukat érinti a probléma – mondta el. – Emellett egy egyetemek közötti kutatócsoportban is dolgozunk azon, hogy városi szinten hogyan lehetne kivezetni az azbesztszármazékokat. Keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel minimalizálhatjuk ezt a veszélyforrást, mert 2032-re az Európai Unió vállalása a teljes azbesztmentesség. A következő években fontos lenne egy országos stratégia kialakítása, benne egy környezetjavító intézkedési csomaggal – így jövőbeni munkám egyik fókuszában ez a törekvés áll.”

A Győri Egyetemi Jégsport Központ az elmúlt években fokozatosan túllépett a hagyományos sportlétesítmény szerepén: ma már nemcsak versenyek és edzések helyszíne, hanem a hallgatói közösség egyik fontos találkozóhelye is. A jég köré szerveződő programok – mint a február 10-én megtartott FroSZEn – újabb alkalmat teremtenek a téli sportok és a szórakozás összefonódására.  A győri jégcsarnok 2025-ben vette fel hivatalosan  a Győri Egyetemi Jégsport Központ nevet, miután a Széchenyi István Egyetem névadó partnerként kapcsolódott a létesítményhez. A megállapodás mögött tudatos sportstratégia állt: az intézmény olyan környezetet kíván teremteni, amelyben a verseny- és szabadidősport összeegyeztethető a felsőoktatási tanulmányokkal. A Győri Egyetemi Jégsport Központ (Fotó: Adorján András) Ennek egyik kulcseleme a kettős életpályamodell , amely lehetővé teszi, hogy az élsportolók magas szintű sportkarrierjük mellett párhuzamosan folytathassák tanulmányaikat, és tudatosan készüljenek a civil életre is. Ennek kézzelfogható eredménye az egyetemi jégkorong jelenlétének megerősödése is. A központ ad otthont a magyar másodosztályt jelentő Andersen Ligában tavaly győztes hokicsapatnak, amelyben több mint tíz játékos a Széchenyi István Egyetem hallgatója. Ebből a jéghez kötődő közegből bontakozott ki a FroSZEn. A rendezvény az elmúlt években több alkalommal is megtöltötte széchenyis hallgatókkal a jégsportközpontot. A korábbi alkalmak azt mutatták, hogy a program egyszerre vonzza a rutinos korcsolyázókat, a hokisokat és azokat is, akik inkább a hangulat miatt merészkednek a jégre. Idén február 10-én tartották meg a negyedik FroSZEnt, ismét az egyetem hallgatói önkormányzata és sportirodájának szervezésében. Az este középpontjában egy zenés jégdiszkó állt, látványos fényekkel és kötetlen korcsolyázással. A programot profi műkorcsolya-bemutató színesítette. Azok számára, akik kevésbé rutinosak a jégen, korcsolyaoktatást is kínáltak kezdőknek és újrakezdőknek. Idén csaknem nyolcszázan látogattak el a FroSZEn-re. (Fotó: Dudás Máté) „Célunk nem csupán az, hogy minél több hallgatót mozgásra ösztönözzünk, hanem az is, hogy olyan alkalmakat teremtsünk, amelyek valódi közösséget építenek" – mondta Malomsoki Milán, az egyetemi hallgatói önkormányzat sportért felelős elnöki megbízottja. Hozzátette, ennek sikerére egyértelmű visszajelzés, hogy a mostani FroSZEn-en is csaknem nyolcszázan vettek részt. Ráadásul az ilyen jellegű rendezvények országosan is ritkának számítanak, Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs párjuk. Malomsoki Milán, az egyetemi hallgatói önkormányzat sportért felelős elnöki megbízottja (Fotó: Dudás Máté) „ Az Egyetemi Jégsport Központ azon kívül, hogy versenysport sikerek és a jeges szabadidős aktivitások otthona, a testnevelés órák sportági bővítését, színesítését is támogatja. Ebben a tanévben már testnevelés órai keretben műkorcsolya alapokkal és a curling sportággal is ismerkedhetnek a hallgatók és remélem, hogy a tavaszi hazai rendezésű curling egyetemi bajnokságra már több csapattal is nevezhetünk, hiszen az őszi és a tavaszi szorgalmi időszakban közel 50 hallgatót ismertetünk meg a sportággal”  – fogalmazott dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Sportközpontjának vezetője, az intézmény sportegyesületének (SZESE) elnöke. Fotók: Adorján András, Dudás Máté

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024-ben alapította meg Női Vezetői Klubját, amely inspiráló, támogató közösséget biztosít tagjainak. A társaság legutóbbi ülését a Széchenyi István Egyetemen tartották, ahol a résztvevők megismerkedhettek az intézmény stratégiájával, nemzetköziesítési tevékenységével, új típusú képzéseivel és Győri Innovációs Parkjában megvalósuló fejlesztésekkel. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett partnere a tavaly megalakulásának 175. évfordulóját  ünneplő magyar kamarai rendszernek. A győri intézmény a társadalmi-gazdasági összefogás érdekében közös cég – az UniChamb Kft. – működtetésével segíti a térség vállalkozásainak kompetenciafejlesztését, valamint rendezvényeket  is megvalósít a kamarákkal együttműködésben. Az egyetem különösen szoros kapcsolatot ápol a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával, amelynek Női Vezetői Klubjához is sok szál fűzi. A mintegy húsz tagú klubot 2024-ben alapították azzal a céllal, hogy inspiráló szakmai közösséget teremtve támogassák a térség női vezetőit fejlődésükben, a gazdasági életben betöltött szerepük erősítésében. A tudásátadásra és -megosztásra fókuszáló klub legutóbbi találkozójának a Széchenyi István Egyetem adott otthont. A résztvevők először meglátogatták az intézmény három laboratóriumát – a csomagolástechnika, a rádiófrekvenciás és az útlabort –, ahol a terület szakértői mutatták be tevékenységüket. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Női Vezetői Klubjának legutóbbi eseményén dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese is előadott. (Fotó: Adorján András) A szakmai látogatás további része az egyetem Győri Innovációs Parkjában zajlott. A jelen lévő női vezetők a nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, dr. Lukács Eszter révén betekintést nyertek az intézmény stratégiai törekvéseibe, s a felsőoktatás innovatív formáival is megismerkedtek Némethné Farkas Kata, az egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési központvezetőjének előadásában. Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor – aki maga is tagja a klubnak – „Tehetséggondozás az egyetemen és a vállalkozások kapcsolódási lehetőségei” címmel tartott prezentációt, míg Vojnovics Aténa kommunikáció- és rendezvénykoordinátor a Győri Innovációs Park tevékenységéről és fejlesztési terveiről beszélt a hallgatóságnak. Az előadók sorát Vági Kornél, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának operatív vezetője zárta, aki a technológiai transzfer és az akadémiai tudás gyakorlati hasznosításának témáját járta körül. Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, a Széchenyi-egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának és Tehetségsegítő Tanácsának elnöke maga is tagja az exkluzív társaságnak, amely a térség női vezetőinek támogatására jött létre. (Fotó: Adorján András) „A klubnak van olyan programtípusa, amikor ellátogatunk egy-egy tagunk sikeres vállalkozáshoz, így volt szerencsénk például az Audi Hungaria működését is jobban megismerni. A tapasztalatátadás egyik fontos állomását jelentette az egyetemünkön tartott program, amelynek különösen népszerű eleme volt a laborlátogatás. Hasonlóan nagy érdeklődésre tartottak számot az előadások, amelyekből a tagok megtudhatták, hogy miként kapcsolódhatnának még szorosabban az egyetem tevékenységeihez tehetséggondozás, képzés vagy vállalati szerepvállalás révén”  – részletezte dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, a Széchenyi-egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának és Tehetségsegítő Tanácsának elnöke. Kiemelte: az intézmény számára stratégiai jelentőségű a vállalatokkal ápolt szoros kapcsolat és a tudástranszfer, a Női Vezetői Klub pedig csupa olyan jelentős céget képviselő, erős női vezetőből áll, akik példaként állhatnak a pályájukat építő hallgatók előtt.

A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában, ahol Holostep nevű startupjukat mutatták be. A fiatalok olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek az online vásárlást emelik magasabb szintre a saját fejlesztésű szoftverük és 3D alapú technológiák segítségével. A cápák közül Balogh Péter – közismert nevén Petya – gyorsan lecsapott a lehetőségre, és betársult a vállalkozásba. A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi hallgatóját, a mérnök-informatikusnak tanuló Litvai Gábort és az építőmérnök szakos Malachowsky Kornélt, valamint az intézményben korábban mérnök-informatikusként végzett Gróf Eriket a közelmúltban az egész ország megismerhette, hiszen a Cápák Között című műsorban mutatták be  vállalkozásukat, a Holostepet. Látványosan prezentálták fejlesztéseiket, amelyek a webshopokban vásárlók számára kínálnak jobb felhasználói élményt, az üzemeltetőknek pedig magasabb vásárlási, alacsonyabb visszaküldési arányt. A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Cápák között című műsorban. (Fotó: RTL/Cápák között) Megoldásaik lehetővé teszik, hogy az érdeklődők valósághű képet kapjanak, virtuálisan ki-, illetve felpróbálhassák az adott webshopban elérhető árucikket. 3D-s megjelenítőjükkel például egy bútort tekinthetünk meg saját szobánkban, 3D konfigurátorukkal pedig egyedileg állíthatunk össze egy terméket, többek közt megtervezhetjük új autónk megjelenését. A harmadik fejlesztésük a „virtual try on”, amivel fel is próbálhatjuk az árucikket. A műsorban ezt egy Balogh Petyára virtuálisan ráhelyezett napszemüveggel illusztrálták. A számítástechnikai vonalon mozgó cápát hamar meggyőzték a látottak, hiszen alkudozás nélkül megadta a fiatalok által kért 15 millió forintot a cég 10 százalékáért. Sokat nyomott a latban, hogy vállalkozásuk mindössze egy év alatt közel 100 millió forintos árbevételt ért el. „Kornél és Erik Szombathelyről, én a Zala vármegyei Batykról érkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol barátság szövődött közöttünk”  – kezdte történetüket Litvai Gábor, a Holostep ügyvezetője. A cégnél programozással foglalkozó Gróf Erik hozzátette, a győri egyetem Állásbörzéjén  ismerte meg első munkahelyét, ahol később Gábor mentora lett, aki gyakornoki pozíciót kapott ugyanannál a vállalatnál. A három fiatalt egy közös cél motiválta, hogy saját vállalkozást alapítsanak, és valami igazán innovatívat alkossanak. „A koncepció már három-négy éve megszületett, körülbelül két éve lett belőle demózható termék, ez alapozta meg, hogy már az első üzleti évünkben profitot tudtunk termelni”  – árulta el Gábor. „Korábban egy észt cégnél dolgoztam, amely hasonló szolgáltatásokat fejlesztett, de elsősorban a divatipar területére. A mi szerepvállalásunkat viszont a piac alakította, így a klímás cégtől a bútorgyártó vállalkozásokig széles az ügyfélpalettánk”  – emelte ki Malachowsky Kornél, akinek a vizuális, 3D-s megjelenítés a fő feladata. Hozzáfűzte, legelső ügyfelüket a hazai e-kereskedelem fórumán, a budapesti Ecommerce Expón szerezték, ahol akkor még csak látogatóként voltak jelen. „A következő évben már kiállítóként mentünk, és borzasztóan elfáradtunk a nap végére. Az ötödik kávé után jött az ötlet, hogy egy kicsit hagyjuk el a standunkat, és nézzük meg a Cápák között kitelepülését. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy behívtak minket, az eredményes casting után pedig a műsorban is megmutathattuk magunkat” – mesélte. Visszaidézték azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a cápák között ülő Bojinka Miklós cégével akkor már kapcsolatban álltak, hogy webshopját „feltuningolják”. Ez a momentum hitelesítette szolgáltatásukat, egyben olyan pozitív hangulatot teremtett, amely sokat segített nekik prezentációjuk során. Az adás óta folyamatos az érdeklődés a Holostep iránt, naponta akár öt-hat új ügyféllel is tárgyalnak, így számuk már eléri a hetvenet, ami jóval száz feletti webshopot jelent. „Balogh Petyával és cégével már meg is kezdődött a közös munka, folyamatosan egyeztetünk, és tervezzük közös útunkat. Érezzük a bizalmat, ami nagyon fontos számunkra”  – egészítette ki Gábor. Balogh Petya Litvai Gáborral, Malachowsky Kornéllal és   Gróf Erikkel. (Fotó: RTL/Cápák között) A fiatalok elmondták, sokat köszönhetnek a Széchenyi-egyetemnek , hiszen innen indult a barátságuk, ahogy közös vállalkozásuk ötlete is. Litvai Gáborra nagy hatást gyakoroltak azok a vállalkozásépítést ösztönző spinoffrendezvények, amelyeken tapasztalt vezetők, köztük éppen Balogh Petya is megosztotta  életútját a hallgatókkal. Gróf Erik a programozás szeretetét hozta magával az egyetemről, itt vált világossá számára, hogy ebben szeretne dolgozni. Malachowsky Kornél szemléletét, vizualitását és a kreatív alkotói attitűdjét említi, amely építőmérnöki tanulmányai során fejlődött ki benne. Kapcsolódási pontnak nevezték kutatásukat is, amelyben azt vizsgálják, hogy fejlesztéseiket miként lehet alkalmazni az edukációban, interaktívabbá téve az építőmérnöki képzést. Mindhárman úgy látják, ha valaki eltökélt, szereti azt, amit csinál, valamint hajlandó rá időt és energiát áldozni, az előbb-utóbb eredményre vezet. „A győri egyetem kitűnő helye a kapcsolatépítésnek és a jövőbe mutató beszélgetéseknek is, amelyek során meg lehet találni azokat a társakat, akikkel érdemes nagy dolgokba belevágni” – adták útravalóul hallgatótársaiknak a Holostep ifjú tulajdonosai. Litvai Gábor, Gróf Erik és   Malachowsky Kornél közös vállalkozása a Széchenyi István Egyetemen indult. (Fotó: Adorján András)

Ingyenes, nyolcalkalmas programsorozatra várja a környezetvédelem iránt érdeklődő diákok jelentkezését a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszéke. A Középiskolások Fenntarthatósági Szabadegyeteme elnevezésű közösségi kurzuson főszerepbe kerül a környezetmérnöki hivatás, de szó lesz a jövő városairól, a klímaváltozásról és a biológiai sokszínűség megőrzéséről is. Regisztrációra február 18-ig van lehetőség. A Széchenyi István Egyetem hétféléves környezetmérnöki alapképzése  a XXI. század egyik legfontosabb feladatát – környezetünk megóvását és minőségének javítását – helyezi a középpontba. A szak hallgatói széles körű természettudományos alapképzettségre tesznek szert, megismerik a helyi, a regionális, az országos és a globális környezeti problémákat, valamint azok kezelési módszereit, emellett pedig elsajátítják a környezetkímélő műszaki eljárások és technológiák alkalmazását. A képzést az intézmény Alkalmazott Fenntarthatósági Tanszéke  irányítja, amely a tavaszi félévben egyedülálló programot hirdet: Középiskolások Fenntarthatósági Szabadegyeteme címmel nyolcalkalmas, ingyenes közösségi minikurzusra várja a környezetvédelem iránt érdeklődő fiatalokat. A február 25-én induló, ismeretterjesztő és pályaorientációs eseménysorozatot Győrben, az egyetem előadótermeiben, laboratóriumaiban és iskolakertjében tartják majd. A diákok gyakorlatorientált módon ismerkedhetnek meg az olyan témákkal, mint a társadalom fenntarthatóságban betöltött szerepe, a környezetmérnöki hivatás, a klímaváltozás, a jövő városai vagy épp a biológiai sokszínűség. A Széchenyi István Egyetem által szervezett Középiskolások Fenntarthatósági Szabadegyeteme várja a környezetvédelem iránt érdeklődő fiatalok jelentkezését. (Fotó: Dudás Máté) „Azokat várjuk főként, akik elkötelezettek a környezettudatosság mellett, és szívesen belekóstolnának az egyetemi közegbe. A jelentkezők megismerkedhetnek a laborjainkkal, a campusszal, az oktatókkal és az iskolakerttel is. Az előzetes igényfelmérések alapján a középiskolások mellett tanáraik is érdeklődnek a kurzus iránt, de ebben a szemeszterben elsősorban a diákokat várjuk. Célunk, hogy valóban gyakorlatias, kiscsoportos foglalkozásokat valósítsunk meg”  – mondta el Füzi Tamás egyetemi tanársegéd, a szabadegyetem főszervezője. Kiemelte: az alkalmakra kéthetente, szerda délutánonként kerül majd sor Győrben, személyes jelenléttel. A program ingyenes, ám előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációra február 18-ig van lehetőség ezen a linken  keresztül. Az ingyenes, nyolcalkalmas közösségi eseménysorozatnak a Széchenyi-egyetem győri campusa ad otthont.

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a MÁV-csoport és a győri Széchenyi István Egyetem február 9-én Budapesten, amelynek értelmében hosszú távon erősítik az oktatás, a kutatás-fejlesztés, az innováció és a szakember-utánpótlás területét. A közös tervek között új képzések indítása, hallgatói ösztöndíjprogram és a MÁV Külső Tanszék létrehozása is szerepel. A MÁV-csoport és a Széchenyi István Egyetem évtizedek óta rendkívül szoros szakmai partnerséget ápol, amely kézzelfogható eredményekben ölt testet. Jelenleg 11 hallgató vesz részt a felek közös duális képzési programjában, emellett az elmúlt tíz évben összesen 180 hallgató teljesített szakmai gyakorlatot a MÁV-nál. A gyakorlatorientált képzést erősíti, hogy a vállalat szakemberei négy tantárgy – A vasút világa, A vasúti közlekedés alapjai, Szállítástervezés és üzemirányítás, valamint Vasúti személyszállítás – oktatásában vesznek részt. A MÁV és az egyetem partnerségüket 2021-ben stratégiai megállapodással erősítették meg, amelyet most egy újabb, kibővített tartalmú együttműködés emelt magasabb szintre. A dokumentumban szerepel új tantárgyak és tematikák kidolgozása, a képzések piaci igényekhez igazítása, valamint új – a MÁV portfóliójához illeszkedő – szakok előkészítése. A gyakorlatorientált képzést erősíti a „MÁV-dolgozót a katedrára” program, amelynek révén a vállalat újabb szakemberei óraadóként kapcsolódnak be az oktatásba. Ugyancsak hangsúlyos elem a szakember-utánpótlás. Ennek részeként a felek közös kooperatív doktori programot indítanak, olyan innovatív oktatási és kutatási modellt megvalósítva, amely elősegíti a tudástranszfert. A megállapodást dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója írta alá. (Fotó: MÁV Zrt.) Az együttműködés kiterjed ösztöndíjprogram létrehozására, közös toborzási és pályaorientációs kezdeményezések, valamint egy MÁV Külső Tanszék megvalósítására az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karához kapcsolódva. Emellett közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektek indulnak többek közt a forgalomszervezés és a közlekedésirányítás, a gépi látás és a dróntechnológiák, az integrált szervezésirányítás, valamint az innováció és projektmenedzsment területein. Új MÁV Laboratórium kialakítását is tervezik az egyetemen, amely modern környezetet biztosíthat a jövőbe mutató technológiai fejlesztésekhez. A partnerség a kutatáson és oktatáson túl a szakmai láthatóságot is erősíti: a MÁV-csoport megjelenési és együttműködési lehetőséget kap az egyetem részvételével működő Győri Járműipari Tudásközpont keretében, valamint a felek közös kommunikációval és rendezvényeken való megjelenéssel is támogatják egymás céljait. „Ez már nem is együttműködés, hanem stratégiai szövetség. És mint minden erős szövetség, ez is azon alapul, hogy kölcsönösen előnyös a felek számára. A MÁV-csoportnak azért előnyös, mert általa részt vehet a jövő szakembereinek kinevelésében, a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő munkaerő utánpótlásában. Az egyetemnek azért, mert a segítségével gyakorlatiasabbá és versenyképesebbé teheti a képzését. A hallgatóknak pedig azért, mert már a diákéveikben megbizonyosodhatnak afelől, hogy a nemzet közlekedési vállalata nem csupán munkahelyet, hanem karriert, azaz vonzó életpályát is kínál a számukra” – hangsúlyozta Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója. „A most aláírt megállapodás egyértelműen jelzi a Széchenyi István Egyetem és a MÁV-csoport hosszú távú elköteleződését egy olyan stratégiai partnerség mellett, amely egyszerre szolgálja a felsőoktatás megújulását és a hazai közlekedési szektor fejlődését. Intézményünk célja, hogy hallgatóink gyakorlatorientált képzésével olyan felkészült szakembereket biztosítson az ágazat számára, akik nem csupán reagálni tudnak az aktuális kihívásokra, de alakítói is a jövő mobilitásának. A fenntarthatóságot e területen is rendkívül fontos szempontnak tartjuk, amelyhez élenjáró technológiák alkalmazásával és innovációkkal is hozzá kívánunk járulni”  – fogalmazott dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. A MÁV és a Széchenyi István Egyetem képviselői az aláírást követően. (Fotó: MÁV Zrt.)

Több mint százhetven hallgató vehette át oklevelét a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának diplomaátadó ünnepségén. A rendezvényen az új óvári gazdászok köszöntése mellett egy oktató és több hallgató részesült elismerésben. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara február 6-án tartotta diplomaátadó ünnepségét. A frissdiplomás szakembereket elsőként dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, dékán köszöntötte.  „Karunk a több mint kétszáz éves hagyományaira épít, ugyanakkor határozott jövőképpel rendelkezik. Képzésünk és kutatásunk középpontjában a precíziós agrárium, az agrárdigitalizáció, a fenntarthatóság és az élelmiszerlánc-innováció áll. Az előttünk álló kihívások – a klímaváltozás, az erőforrások hatékony kezelése, az élelmiszer-biztonság – csak rendszerszemlélettel és együttműködéssel kezelhetők. Ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a klasszikus növény-, állat- és élelmiszer-tudományi tudás szorosan kapcsolódjon a műszaki és informatikai megoldásokhoz: a szenzortechnológiához, az IoT-hoz és a mesterséges intelligencia adta elemzésekhez”  – fogalmazott.  Hozzátette, tevékenységüket világos stratégiai célok vezérlik: a nemzetközi versenyképesség erősítése, új angol nyelvű képzések akkreditációja, valamint a projektalapú, vállalati együttműködésekre épülő oktatás bővítése. „Kívánom, hogy az itt megszerzett tudást és szemléletet sikerrel vigyék tovább, és munkájukkal járuljanak hozzá egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és innovatívabb agrár- és élelmiszergazdasághoz”  – búcsúzott a hallgatóktól. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja (Fotó: Adorján András) Dr. Nagy István agrárminiszter – aki maga is Mosonmagyaróváron szerezte diplomáját – köszöntőjében kiemelte: a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a dolgos kezekre és a kiművelt emberfőkre mindig szükség van. „Az óvári gazdászok sok értéket hoztak már létre, és sok küzdelmet vívtak meg sikeresen. Elődeitek méltán lehetnek büszkék arra, hogy ezeket az eredményeket elérték. Ugyanakkor egyre több az olyan kihívás, amelyre még nem is tudjuk a választ. Csak azt tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül, a megoldás ebben a teremben van”  – jelentette ki. Hozzáfűzte: az egyetem több mint kétszáz éve azért alakult meg, hogy olyan tudást biztosítson hallgatóinak, amellyel az adott kor kérdéseire választ tudnak adni. Dr. Nagy István agrárminiszter is köszöntötte a frissdiplomásokat. (Fotó: Adorján András) Szabó Miklós polgármester hangsúlyozta: a hallgatók második otthona Mosonmagyaróvár, s a diplomaszerzést követően minden végzett a város tiszteletbeli polgára lesz. „Mosonmagyaróvárnak immár kétszáz éve fontos része az egyetem. Örülünk annak, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően egyre színvonalasabb képzéseken a legújabb technológiákat sajátíthatják el a hallgatók, amely tudás későbbi életük alapját képezi majd”  – vélekedett.  Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere a város tiszteletbeli polgáraivá fogadta a végzett hallgatókat. (Fotó: Adorján András) A rendezvényen elhangzott: a Széchenyi-egyetem küldetése túlmutat a tudás átadásán. Célja, hogy hidat építsen az oktatás és a gazdaság, az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok között. Ennek jegyében az intézmény és a Bomboloni Kft. stratégiai partnerséget létesített a kutatás-fejlesztés, valamint a fenntartható élelmiszertermelés előmozdítása érdekében. Szabadfi Szabolcs, a Bomboloni Kft. alapítója – akit legtöbben „Szabi a pék”-ként ismernek –az eseményen kifejtette: hisz a Széchenyi-egyetem által képviselt szemléletben, miszerint a tudás akkor értékes igazán, ha képes hatni a valódi világra. „Az intézménnyel folytatott együttműködésünk célja egy országosan példaértékű rendszer kialakítása, ahol a térség agrár-, élelmiszeripari és szakoktatási szereplői közösen dolgoznak a jövő minőségi élelmiszerein. A koncepció lényege, hogy a termőföldtől az asztalig, a búzatermesztéstől a kész pékáruig végigkísérje a teljes értékláncot. Ez a partnerség egyszerre szolgálja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a termelést, biztosítva, hogy a hallgatók tudása közvetlenül a gyakorlatban érvényesüljön”  – részletezte. Szabadfi Szabolcs – azaz Szabi, a pék –, a Bomboloni Kft. alapítója az intézménnyel fenntartott partnerség értékeiről is beszélt az eseményen. (Fotó: Adorján András) A végzettek eskütétele és oklevelük átvétele után Tatai Attila, a hallgatói önkormányzat részönkormányzati elnöke búcsúzott, hangsúlyozva az óvári gazdászok közti kötelék erejét. A frissdiplomás mérnökök nevében Kiss Milán elmondta, a kar közössége nagy hatással van a hallgatók életére, hiszen támogatást és társakat, mentorokat adott a fejlődéshez. Kovács-Csomor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke arra biztatta a végzetteket, hogy egész életükön át folytassák a tanulást, amely önbizalmat biztosít későbbi szakmai pályájukhoz. Az ünnepségen adták át az Oktatók a hallgatókért díjat, amelyet dr. Kapcsándi Viktória, az Élelmiszertudományi Tanszék egyetemi docense vehetett át. A frissdiplomások közül a hallgatói közösségért végzett munkájáért a Pro Auditoribus díj oklevél minősítését kapta Kiss Milán, Simon Vivien, Lang Gergely és Vakán Patrícia. Galéria az eseményről (Fotók: Adorján András és Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem az általános felvételi eljárásban meghirdetett több száz képzése között az egy tucatot is meghaladja az első ízben indítottak száma: a sport, a táplálkozástudomány, a mesterséges intelligencia, az agrárdigitalizáció, a kriminológia és az ifjúságvédelem, valamint a zeneművészet területén is új mesterképzésekre lehet jelentkezni. A 2026/27-es tanévben már 64 képzés választható angol nyelven, többek között több népszerű mérnöki alapszak és az ESG-mesterszak is. A Széchenyi István Egyetem tizenegy (jogi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi, műszaki, agrár, bölcsészettudományi, informatikai, pedagógiai, egészségtudományi, művészeti és sporttudományi) képzési területének több száz képzésére jelentkezhetnek a továbbtanulás előtt állók február 15-ig a felvi.hu  felületén. Az intézmény iránt érdeklődők a felveteli.sze.hu  honlapot böngészve a már jól ismert, népszerű szakok mellett számos új lehetőséget is találhatnak alap- és mesterfokon egyaránt. Ilyen például, hogy a villamosmérnöki és a gépészmérnöki nappali alapképzés már angol nyelven is elérhető, és újdonság a négy féléves mérnöktanár levelező mesterképzés is. A Széchenyi István Egyetem kilenc kara tizenegy tudományterületen kínálja magyar és angol nyelvű képzéseit. A felvétel az idei, budapesti Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon  készült. (Fotó: Adorján András) 2024-ben Magyarországon elsőként indított  „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszakot a Széchenyi István Egyetem. A fenntarthatóságot szolgáló képzés szeptembertől angol nyelven is elérhető . Ugyancsak az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karhoz kapcsolódik az új, agrárdigitalizáció mesterszak  elindítása, amelynek célja olyan szakemberek biztosítása, akik képesek a növénytermesztés és az állattenyésztés folyamatait adatvezérelt módon tervezni, irányítani és optimalizálni a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a szenzorhálózatok és az automatizálás eszköztárára támaszkodva. Első ízben lehet jelentkezni a négy féléves mesterséges intelligencia informatikus mesterképzésre  Győrben, amely a mesterségesintelligencia-alapú megoldások tervezésére, fejlesztésére, integrálására és üzemeltetésére készíti fel a hallgatókat. Ezt a tudást többek között az ipari, a közigazgatási, a pénzügyi, az egészségügyi és a szolgáltatási szektorban tudják hasznosítani, de kutatás-fejlesztési projektekben is szerepet vállalhatnak. A táplálkozástudományi mesterképzés  magyarul levelező, míg angolul nappali munkarendben érhető el. A végzettek többek közt élelmiszerek, étrend-kiegészítők, tápszerek és gyógyhatású termékek fejlesztésével, valamint egészséges élelmiszerek gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos szakmai tanácsadással is foglalkozhatnak majd. A szakedző mesterképzés  magyarul nappali és levelező, míg angol nyelven nappali munkarenden szintén először indul a győri egyetemen evezés, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás és úszás specializációval . A szakot elvégzők professzionális edzői, sportági fejlesztői és szakmai irányítói feladatokat láthatnak el az élsport és az utánpótlás-nevelés területén. A tantervben jelentős hangsúlyt kap a digitális pedagógiai módszertan integrációja, a sportteljesítmény-analitika, az adatvezérelt edzésmódszerek megismerése és a tehetségmenedzsment. A hallgatók szakmai fejlődését segíti az intézmény sportegyesületekkel, klubokkal és szövetségekkel kialakított partnersége. A Széchenyi István Egyetem győri campusa. (Fotó: Korcz Miklós Máté) A levelező munkarendű kriminológia szak  a jogtudományi, társadalomtudományi, pszichológiai és szociológiai ismeretek integrálására épül. A hallgatók megismerkednek a bűnözéskutatás modern módszereivel, a kriminológiai tudományos elemzés, a bűnmegelőzés, az áldozatvédelem és a büntetés-végrehajtás területével. A képzés felkészít a doktori tanulmányok megkezdésére, valamint a közszolgálati, igazságügyi, rendészeti és civil szektorban való elhelyezkedésre is. A digitális gyermekjogi és ifjúságvédelmi mesterszak  magyar és angol nyelven is választható. Az itt végző szakemberek képesek felismerni és kezelni az online térben megjelenő veszélyeket, mint a kiberzaklatás, az adatvédelem megsértése, a manipuláció vagy a jogellenes tartalmak. A szakma képviselői tanácsadóként és szakértőként segíthetik az oktatási, gyermekvédelmi és jogi intézményeket, kutathatják a digitális környezet társadalmi hatásait, szabályozási és stratégiai javaslatokat dolgozhatnak ki gyermekjogi kérdésekben, valamint érzékenyítési és képzési programokat szervezhetnek a biztonságos internethasználat érdekében. A Művészeti Karon ugyancsak több új képzés indul, köztük angol nyelven a gordonka és oboa klasszikus hangszerművész, magyar nyelven a kürtművésztanár és orgonatanár, valamint angol és magyar nyelven a társulati zeneművész mesterszak . Az utóbbi a zenekari művészek képzésére helyezi a hangsúlyt. Az elméleti felkészítés tradicionális egyetemi képzés keretében folyik, míg a szakmai gyakorlatra hivatásos közegben nyílik lehetőség a Győri Filharmonikus Zenekar partnerségében. Az okleveles társulati zeneművészek elsősorban különböző szimfonikus együttesek, zenés színházak zenekari tagjaként vagy szólamvezetőként, illetve különböző kamarazenei formációkban helyezkedhetnek el.

A Széchenyi István Egyetem tavaly szeptemberben indította először technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzését, amelyen a hallgatók neves szakemberektől tanulhatnak, és különleges szakmai programokon ismerhetik meg a versenypályák üzemeltetésének, nemzetközi versenyek lebonyolításának és a versenyzői karrierút építésének mesterfogásait. A képzést az intézmény ismét meghirdette, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni. A Széchenyi István Egyetem technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzésének  első évfolyama 17 hallgatóval indult, akik olyan kurzusokon vettek részt, mint a „menedzsment alapjai a technikai sportokban”, a „technikaisport-közgazdaságtan”, a „PR-kommunikáció-marketing a technikai sportok területén”, a „tárgyalástechnika és sportdiplomácia alapjai”, valamint a „sportpszichológia alapjai”. Az egyetem oktatói mellett az autó-motorsportban jártas, neves szakemberek gazdagították a képzést. Várhegyi Ferenc, Szujó Zoltán, Nagy Dani és Zsoldos Barna a Forma–1 és médiakommunikációval kapcsolatos tapasztalatok bemutatásával erősítette a kurzus gyakorlati jellegét. Segítségükkel a hallgatók elemző, interjú- és szituációs gyakorlatokon keresztül sajátíthatták el a kommunikációs technikákat, megtanulhatták az interjúadás alapjait, és megismerkedhettek a Forma–1 médiakommunikációjának működésével, valamint a közösségi média szerepével és tudatos használatával a modern sportkommunikációban.  A képzés résztvevői a Forma–1-es Magyar Nagydíj helyszínére is ellátogattak, ahol tavaly ősszel alakult meg a Széchenyi István Egyetem Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszéke. (Fotó: Dudás Máté) A képzést színesítette Őry Tamás, a MOTAM és a TRP Hungary cégcsoport ügyvezető igazgatója, valamint Molnár Martin formaautós versenyző szerepvállalása, akik különleges betekintést nyújtottak a motorsport üzleti világába, a sportdiplomácia működésébe, valamint a versenyző menedzsmentjének kulisszatitkaiba.  A félév során az egyetem számos szakmai programot is biztosított a hallgatóknak. Egy napot a Hungaroringen tölthettek, ahol Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója és munkatársai kalauzolták őket a versenypályán. Itt működik ősz óta a Széchenyi-egyetem Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszéke  is. Egy másik alkalommal a Fit4Race   csapata workshop keretében mutatta be a „performance coaching” gyakorlati működését, miközben a motorsport-specifikus erőnléti és kognitív edzés is téma volt. Mindez jól szemléltette, hogy a modern versenyzői felkészítés komplex módon ötvözi a fizikai és mentális fejlesztést. A félév zárásaként a hallgatók részt vehettek a Superenduro GP magyarországi állomásán, ahol testközelből láthatták a rendezvényszervezés folyamatát   és a pálya építését is. A Fit4Race   csapata gyakorlati feladatokkal színesített workshopot tartott a hallgatóknak. A képzés szakfelelőse, dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Központ vezetője kifejtette: a kurzus jól vizsgázott, hiszen a hallgatók gyakorlati tapasztalatok révén indulhattak el azon az úton, amelynek végén technikaisport-menedzserekké válnak. „Olyan szakemberekké, akik hatékony segítséget nyújthatnak versenyzőknek sportkarrierjük építésében, illetve sikeres rendezvényeket bonyolíthatnak le, és részt vállalhatnak a versenypályák üzemeltetésében is” – emelte ki. Radics János, a Széchenyi-egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának képzési szakreferense hozzátette, a két féléves, budapesti helyszínen megvalósuló képzést ismét meghirdette az intézmény, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni. A szakról részletes ismertető itt olvasható . A technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzés résztvevői a Superenduro GP magyarországi állomására is ellátogattak.