.png)
.png)
A Széchenyi István Egyetem – több mint két és fél évszázados tudásra építve
A győri központú, de képzéseivel, kutatásaival Mosonmagyaróváron, Zalaegerszegen és Budapesten is jelen lévő Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye. Mintegy 17 ezer fős hallgatói közösségét csaknem kilencven ország fiataljai alkotják. Kilenc karán számos tudományágban folytat oktatási, kutatási és innovációs tevékenységet a műszaki, informatikai, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, pedagógiai, társadalomtudományi, művészeti, egészség- és sporttudományi, valamint agrár- és élelmiszertudományi területeken.
Az egyetem fejlődésének egyik legfontosabb pillére a gazdasági és ipari szereplőkkel kialakított kiterjedt kapcsolatrendszer. Az intézmény a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban is előkelő helyet foglal el, és kiemelt figyelmet fordít a technológiai innovációkra, az interdiszciplináris kutatásokra, valamint a fenntarthatóságot és a versenyképességet egyszerre szolgáló fejlesztésekre. E célokat támogatja többek között a MedTech Egészségtechnológiai Campus, valamint a győri, mosonmagyaróvári és zalaegerszegi innovációs parkok hálózata is.
A Széchenyi István Egyetem erős gyökerekre épít
Az intézmény története két és fél évszázadot ölel fel. A mai, sokszínű universitas olyan nagy múltú képzési műhelyek tudatos összekapcsolásával jött létre, amelyek régóta meghatározó szerepet töltöttek be a magyar felsőoktatásban. A Széchenyi István Egyetem büszke arra, hogy e különböző hagyományok – a jogászképzéstől a pedagógusképzésen és az agrártudományokon át a műszaki, gazdasági, egészségügyi és művészeti területekig – ma egy közös intézményben erősítik egymást.
A győri jogászképzés öröksége
A Széchenyi István Egyetem legrégebbi elődje az 1776-ban alapított Győri Királyi Akadémia, amely Mária Terézia felsőoktatási reformjai nyomán jött létre. A jogászképzés gyökerei ugyanakkor még korábbra, a 18. század elején működő győri jezsuita akadémiához vezetnek vissza. Az intézmény a Dunántúl egyik legfontosabb szellemi központjává vált, hallgatói között olyan történelmi személyiségekkel, mint Deák Ferenc, a kiegyezés jogi kereteinek megalkotója, Csány László, az 1849-es Szemere-kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, Balogh Jenő későbbi igazságügy-miniszter vagy Mikszáth Kálmán író. A jogászképzés 1995-ben, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködésben indult újra, majd a 2002-től önálló kari keretek között folytatódott, ma pedig a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar a tudományág egyik elismert hazai központja.
Több mint 245 év pedagógusképzés
A győri pedagógusképzés története 1778-ban kezdődött, amikor a Ratio Educationis rendelkezései alapján megnyílt a történelmi Magyarország második mesterképző intézménye. Az iskola hosszú időn át Nyugat-Magyarország tanítóinak képzését szolgálta, majd a 20. század közepén Győr első felsőoktatási intézményeként új korszakba lépett. Az intézmény 1978-ban, a győri tanítóképzés 200. évfordulóján vette fel Apáczai Csere János nevét. Az egykori tanítóképző örökségét ma az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar viszi tovább, amely a pedagógusképzés mellett a humán és társadalomtudományi területeken is meghatározó szerepet tölt be.
Európa első folyamatosan működő agrár-felsőoktatási intézménye
A Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet 1818-as alapításával Európa első, megszakítás nélkül működő agrár-felsőoktatási intézménye jött létre. Albert Kázmér szász-tescheni herceg denglázi Wittmann Antal lovag, tudós jószágkormányzó kezdeményezésére és javaslatára olyan intézményt hozott létre, amely rövid időn belül nemzetközi hírnévre tett szert. A 19. században a Habsburg Birodalom egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézményeként működött, hallgatói pedig Európa számos országából érkeztek. Jelentőségét mutatja, hogy 1872-ben ebből az intézményből vált ki a bécsi mezőgazdasági főiskola (BOKU), amely a mai napig anyaintézményeként tartja számon a mosonmagyaróvári egyetemi kart. 1874-ben a hasonló hazai intézmények közül elsőként emelték akadémiai rangra. Története során kilenc korábbi hallgatója vagy oktatója irányította miniszterként a magyar mezőgazdasági tárcát. Az egyik legolvasottabb magyar író, Fekete István, valamint az első magyar atlétikai olimpiai bajnok, Bauer Rudolf mellett számos művész és kiemelkedő szakmai pályát befutó szakember is falai között végezte tanulmányait. Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar ma a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszer-tudományok, a precíziós gazdálkodás és az agrárinnováció egyik hazai központja.
A művészeti képzés gyökerei
A győri felsőfokú zeneoktatás kezdetei a második világháború utáni időszakra nyúlnak vissza. A képzés 1946-tól az Állami Zeneművészeti Szakközépiskola keretein belül, majd 1966-tól önállóan, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatán, illetve néhány év elteltével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében folyt. Az intézmény 1996-ban a Széchenyi István Egyetem jogelődje, a Széchenyi István Főiskola művészeti fakultásaként talált új otthonra.
Az egyetem ezen az alapokon hozta létre 2006-ban a Varga Tibor Zeneművészeti Intézetet, majd 2017-ben a Művészeti Kart, amely 2021 óta formatervezés, tervezőgrafika és építőművészet területeken is képez hallgatókat, így a klasszikus zeneművészeti hagyományokat kortárs alkotói, tervezői és designszemlélettel ötvözi.
Az intézmény designszakjai az egyetem Győri Innovációs Parkjában kaptak helyet. A központi campustól mindössze pár száz méterre található jellegzetes kockaépületben egykor a város meghatározó vállalata, a Győri Keksz- és Ostyagyár működött. A Széchenyi István Egyetem nemcsak felújította-átalakította az ipartörténeti emléket, de új funkcióval is felruházta azt: a Győri Innovációs Park ma az ipari szereplőkkel való együttműködés fontos színtere is, amelynek jelentős bővítése előkészítés alatt áll.
A modern egyetem alapja: a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola
A mai egyetem legnagyobb bázisa, a műszaki és informatikai képzések jogelődje az 1968-ban alapított Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola volt, amelynek létrehozását a gyakorlati feladatokat ellátó, az infrastruktúrát működtető üzemmérnökök iránti igény hívta életre. Győr Révfalu városrészében épült fel az intézmény campusa, amelyet 1974-től 1977-ig, az intézetek Budapestről és Szegedről Győrbe telepítésével folyamatosan vehettek birtokba az oktatók és a hallgatók.
A főiskola 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét, majd célul tűzte ki az egyetemi rang megszerzését, amelyet 2002-ben saját jogon ért el. E törekvés megvalósításában meghatározó szerepet vállalt az 1990-ben széles körű városi összefogással létrehozott Universitas–Győr Alapítvány, amely ösztöndíjakkal, fejlesztési programokkal és az oktatási-kutatási feltételek javításával járult hozzá ehhez.
Az egyetemen a műszaki területeket ma az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar fogja össze, szoros ipari együttműködésekre és jelentős kutatási háttérre építve.
A gazdaságtudományi képzés felemelkedése
A Széchenyi István Egyetem jogelődjében 1990-ben kezdődött el az üzemgazdász-, majd 1992-ben a közgazdászképzés. Az intézmény 2002-es egyetemi rangra emelését követően a gazdaságtudományi terület gyors fejlődésnek indult a doktori képzés elindításával, illetve számos alap- és mesterszak akkreditációjával.
A 2007-ben önállóvá vált Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar ma a gazdaságtudományok, a nemzetközi tanulmányok, a marketing, a menedzsment és a regionális tudományok meghatározó hazai műhelye. Nemzetközi kapcsolataira, idegen nyelvű képzéseire és a gazdasági szereplőkkel kialakított együttműködéseire építve jelentős szerepet tölt be a térség gazdasági és társadalmi fejlődésében.
Az egészség és a teljesítmény szolgálatában
A Széchenyi István Egyetem egészségtudományi képzéseinek története 1996-ban kezdődött. A Széchenyi István Főiskola, az egészségügyi kormányzat és a Petz Aladár Megyei Oktatókórház együttműködésével megalakult az Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet, diplomás ápoló, valamint általános szociális munkás szakokkal. A gyakorlatorientált szemléletre épülő képzésből 2016-ban jött létre az Egészség- és Sporttudományi Kar, amely mára a régió meghatározó egészség- és sporttudományi központjává vált. Képzési portfóliójában a hagyományos egészségtudományi szakok, mint az ápoló, a szülésznő, a védőnő, az egészségügyi szervező, a szülészeti és nőgyógyászati szonográfia mellett, az egészségpszichológia, az edző és szakedző, a sportmentáltréner, az egészségügyi menedzser és táplálkozástudomány képzési programok is helyet kaptak.
Az intézmény a győri, Zrínyi utcai egykori kórház 1895-ben elkészült épületeinek felújításával alakítja ki MedTech Egészségtechnológiai Campusát, amely a kar új otthona is lesz. Ezen a helyszínen emellett korszerű egészségügyi szolgáltatások és innovatív kutatás-fejlesztési tevékenységek is helyet kapnak.
Életpálya iskolás kortól
A Széchenyi István Egyetem erőssége, hogy a közneveléstől a doktori képzésig az oktatás teljes vertikumában jelen van. Fenntartásában olyan intézmények működnek, amelyek szorosan kapcsolódnak meghatározó képzési területeihez, így már iskoláskortól lehetőséget teremtenek a tehetségek kibontakoztatására és a tudatos életpálya építésére.
Az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola a pedagógusképzéshez, a Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum az agrárképzéshez, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola a művészeti képzésekhez kapcsolódik. Az egyetem fenntartásában működik továbbá a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola is, amely az egészségügyi és szociális területek szakember-utánpótlását segíti, szorosan kapcsolódva az Egészség- és Sporttudományi Kar képzéseihez. Az intézmények együtt olyan oktatási ökoszisztémát alkotnak, amelyben a diákok már fiatal korban kapcsolatba kerülhetnek választott szakterületükkel, majd tanulmányaikat az egyetem képzésein folytathatják, akár egészen a legmagasabb tudományos fokozatok megszerzéséig.
A jövő universitasa
A Széchenyi István Egyetem több mint két és fél évszázados története azt mutatja, hogy a hagyomány és a megújulás nem egymás ellentétei, hanem egymást erősítő értékek. Az intézmény úgy bővült új tudományterületekkel, képzésekkel és partnerségekkel, hogy közben mindvégig hű maradt alapvető küldetéséhez: a tudás gyarapításához és továbbadásához, a fiatalok támogatásához, valamint a társadalom és a gazdaság fejlődésének szolgálatához. E hagyományokra építve formálja jövőjét ma is.
Sikereinek alapja az együttműködés: a hallgatók, az oktatók, a kutatók, valamint a gazdasági és társadalmi partnerek közössége. Ennek köszönhetően az egyetem nem csupán a tudás őrzője és közvetítője, hanem annak alakítója is – egy olyan universitas, amely nagymértékben hozzájárul térsége, Magyarország és a nemzetközi tudományos közösség fejlődéséhez.
