Keresés ezen a webhelyen
3089 találat
Blogbejegyzések (2170)
- „Fiatal jogászok a Duna mentén” konferencia: magyar és bajor igazságügyi vezetők, neves jogtudósok találkoztak a Széchenyi István Egyetemen
Magyarország igazságügyi minisztere, a magyar és a bajor Alkotmánybíróság elnöke, elismert jogtudósok, valamint számos rangos európai egyetem oktatói és fiatal kutatói vettek részt a Széchenyi István Egyetemen november 17-én rendezett nemzetközi jogösszehasonlító konferencián. A győri esemény a tavaly életre hívott Magyar–Német Ifjúsági Parlament egyik kezdeményezésének folytatásaként a Duna menti országok jogi együttműködésének erősítését és egy közös kutatási projekt megalapozását szolgálta. A Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a Széchenyi István Egyetem szoros együttműködésben szervezte meg 2025 novemberében az első Magyar–Német Ifjúsági Parlamentet az Országház felsőházi üléstermében. A rendezvényen 130 magyar és német fiatal vett részt, akik parlamenti bizottságokban és plenáris ülésen vitatták meg közös ügyeiket, és 16 határozatot fogadtak el a két ország kapcsolatainak elmélyítéséről. A kezdeményezés egyik célkitűzése egy olyan jogösszehasonlító kutatási projekt elindítása volt, amelybe a Duna menti országok egyetemeinek hallgatói és fiatal kutatói kapcsolódhatnak be. Ennek megvalósításában jelentett újabb lépést a november 17-én, a Széchenyi István Egyetemen megtartott „Fiatal jogászok a Duna mentén” című nemzetközi konferencia, amelyet az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a regensburgi Keleti Jog Intézet szervezett. A rendezvény partnerei között a Regensburgi, a Passaui, az Augsburgi és a Bécsi Egyetem, a Hofi Alkalmazott Tudományok Főiskola, az Andrássy Egyetem Budapest és a Magyar–Német Ifjúsági Tanács szerepelt. A programhoz további neves felsőoktatási intézmények – köztük a berlini Freie Universität és a Tübingeni Egyetem, valamint az összes magyarországi, jogászképzést folytató egyetem – hallgatói is csatlakoztak. A Győrben megtartott tanácskozás célja az volt, hogy tudományos alapot teremtsen a Duna menti országok jogrendszereinek összehasonlító vizsgálatához, és elősegítse a fiatal jogászok hosszú távú nemzetközi együttműködését. A Széchenyi István Egyetemen megtartott „Fiatal jogászok a Duna mentén” konferencián számos igazságügyi vezető, neves jogtudós, valamint magyar, német és osztrák doktoranduszok vettek részt. (Fotó: Adorján András) A konferenciát dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány alapító elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében felidézte, hogy a tavalyi ifjúsági parlament határozatainak megvalósítására tíztagú, magyar és német fiatalokból álló ifjúsági tanács alakult, amelynek javaslatai alapján állították össze a győri konferencia tudományos szekcióit is. Hangsúlyozta: a kezdeményezés egyik legfontosabb eredménye, hogy a fiatalok elképzeléseiből kézzelfogható nemzetközi együttműködés jött létre. „Mindez különösen szép példája annak, mi születhet akkor, ha nemcsak meghallgatjuk a fiatalokat, hanem komolyan vesszük az elképzeléseiket, kísérjük őket az útjukon, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy kibontakozzanak, illetve maguk is változást idézzenek elő” – vélekedett. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi-egyetem elnöke köszöntőjében az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerének jelentőségét hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a kilenckarú, mintegy 17 ezer hallgatót képző egyetemen közel 1700 külföldi fiatal tanul 92 országból, és 64 angol nyelvű képzési program közül választhatnak az érdeklődők. „Győr földrajzi elhelyezkedése, történelme és gazdasága révén szorosan kötődik a Duna menti térséghez, különösen a német kultúrkörhöz. Ezért is örömteli, hogy most német, osztrák és magyar egyetemek oktatói-hallgatói találkoznak itt, újabb tartalommal megtöltve ezeket a partnerségeket. Intézményünk 42 német és 17 osztrák egyetemmel tart fenn Erasmus+ hallgatói és munkatársi mobilitási kapcsolatot, amelyek a hazánkkal szembeni korlátozások feloldásával a jövőben újabb lendületet kaphatnak” – húzta alá. A konferencia jelentőségéről megjegyezte: a tapasztalt szakemberek és a pályájuk elején járó jogászok közötti párbeszéd mindkét fél számára értékes, hiszen hozzájárul a tudományos közösség fejlődéséhez. A Széchenyi István Egyetem, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és a regensburgi Keleti Jog Intézet által szervezett konferenciára megtelt a győri intézmény Új Tudástér aulája. (Fotó: Dudás Máté) A résztvevőket Kósa Roland, Győr alpolgármestere is üdvözölte. Hangsúlyozta, hogy a Duna évszázadok óta összeköti a térség országait, kultúráit és gazdaságait, a konferencia pedig új lehetőséget teremt a határokon átnyúló jogi együttműködés erősítésére. „Bár jogi fogalomrendszerünk mélyen rokon, a nemzeti szabályok és eljárásrendek eltérnek. A fiatal jogászgeneráció feladata, hogy feltárja ezeket a különbségeket, és megtalálja azt a közös nevezőt, amely nélkülözhetetlen a mindennapi határon átnyúló partnerségekhez – például az olyan határ menti intézmények, mint az európai területi társulások hatékony működéséhez” – jelentette ki. Rámutatott: a Duna menti országok számos közös kérdésre keresnek választ, a hajózás szabályozásától és a környezetvédelemtől kezdve a kereskedelmen át a digitális gazdaságig. Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja, a bajor konzuli testület doyenje a magyar–bajor kapcsolatok több mint ezeréves történetét idézte fel. Aláhúzta, hogy a történelmi és kulturális kötődések napjainkban szoros gazdasági és tudományos együttműködésben is megmutatkoznak: Bajorország Magyarország legjelentősebb kereskedelmi partnere a német tartományok közül. „Mindehhez erős szellemi és tudományos alapokra is szükségünk van, s ez jól látszik a tudományos kiválóság iránti közös elkötelezettségünkből is” – szögezte le. A konferencia nyitóprogramjának résztvevői: Tordai-Lejkó Gábor, Magyarország müncheni főkonzulja, a bajor konzuli testület doyenje, dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Knáb Erzsébet, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület elnöke, a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítvány alapító elnöke, dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, valamint dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. (Fotó: Adorján András) A tudományos program előadóit dr. Smuk Péter professzor, a házigazda egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntötte. Felidézte, hogy 2026-ban a győri jogászképzés 250 éves jubileumát ünneplik, hiszen Mária Terézia 1776-ban alapította meg a városban a Királyi Akadémiát. „Stratégiai célunk, hogy a hazai jogi kultúra gondozása mellett a nemzetközi tudományos színtéren is látható szereplővé váljunk. Nemzetközi nyitottságunk és kapcsolatépítésünk egyik legfontosabb motorja a karunkon működő Német Jogi Centrum. Ez a műhely eredetileg szaknyelvi képzések szervezőjeként indult, mára azonban messze túlnőtt ezen: olyan magas színvonalú szakmai és tudományos kapcsolatrendszer építőjévé vált, amely az egész kart segíti nemzetközi publikációkhoz, kutatási hálózatokhoz és az olyan nívós rendezvények megvalósításához, mint amilyen a mai konferencia” – árulta el. A dékán rámutatott, hogy a jogászképzésnek egyszerre kell megőriznie a hazai jogi kultúra értékeit és nyitottnak lennie az európai alkotmányos párbeszédre. A rendezvény egyik kiemelt előadója, a pályája jelentős részét a felsőoktatásban töltött dr. Görög Márta igazságügyi miniszter „A magyar alkotmányosság új korszaka” címmel tartott előadást. „Ha a fiatal kollégákkal való szakmai munkára, a tehetséggondozásra vagy a nemzetközi partnerségekre gondolunk, azok középpontjában mindig az új gondolatok és a meglévő állapotok javítására való törekvés állnak. Ebben rejlik az ilyen közösségek és események valódi ereje: a horizontális tudástranszferben” – mondta el. A tárca célkitűzéseit ismertetve négy kiemelt területet nevezett meg: a jogállamiság és az alkotmányosság helyreállítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének és tekintélyének megerősítését, a korrupció elleni fellépést, valamint a gazdasági versenyképességet támogató, kiszámítható jogi környezet megteremtését. Kifejtette, hogy mindezek alapja a minőségi jogalkotás, amelynek fontos feltétele a világos célrendszer, a jogbiztonság és a széles körű társadalmi egyeztetés. Dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke „A demokrácia ellenálló képessége: meddig terjed a jog uralma?” című előadásában a jogállamiság megőrzésének jelentőségét vizsgálta a napjainkat jellemző válságok közepette. Rámutatott, hogy a társadalmi megosztottság és a politikai feszültségek idején különösen fontos a jog következetes alkalmazása, hiszen az a hatalmi önkény elleni legfontosabb biztosíték. „Az Alkotmánybíróságnak ma fontos feladata, hogy helyreállítsa az alkotmánybíráskodásba vetett közbizalmat. Ez akkor lehetséges, ha az Alkotmánybíróság a közös európai hagyományokkal összhangban, kellő önmérséklettel, de mindenkor határozottan, csak az irányadó alkotmányos szabályokra és a vizsgálat tárgyát képező jogszabályra vagy bírói döntésre figyelve, félelem és részrehajlás nélkül hozza meg döntéseit” – fejtette ki. Kiemelte: a demokratikus jogállam hosszú távú működésének alapfeltétele, hogy a jogértelmezés és a jogalkalmazás a politikai érdekektől függetlenül, következetes szakmai elvek mentén történjen. Dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke a demokratikus jogállam válsághelyzetekben betöltött szerepéről beszélt. Kifejtette, hogy a háborúk, a gazdasági bizonytalanság, a technológiai átalakulás és a társadalmi megosztottság együttesen próbára teszik az állampolgárok intézményekbe vetett bizalmát. Hangsúlyozta: a jogállam éppen a válságok idején nyújt biztonságot. „Az állami cselekvést a törvényhez és a joghoz köti, és ezáltal védi a polgárok méltóságát és szabadságát. Biztosítja az ellenőrzést és a tiltakozás lehetőségét: az emberek így válság idején sem érzik úgy, hogy kiszolgáltatottak az eseményeknek, hanem az állammal szemben is önálló cselekvők maradnak” – részletezte. A demokratikus berendezkedés megőrzésének legfontosabb feltételei között a hiteles állami működést, a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót és az aktív civil társadalmat említette. Külön kiemelte a párbeszéd fontosságát: szerinte a politikai, társadalmi és kulturális különbségeken átívelő, egymás tiszteletén alapuló kommunikáció nélkülözhetetlen a jogállam fennmaradásához. A délelőtti tudományos előadásokat szakmai kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen dr. Smuk Péter professzor moderálásával dr. Görög Márta, dr. Sonnevend Pál professzor, illetve dr. Hans-Joachim Heßler vett részt. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, dr. Hans-Joachim Heßler, a bajor Alkotmánybíróság elnöke, dr. Görög Márta igazságügyi miniszter és dr. Sonnevend Pál professzor, a magyar Alkotmánybíróság elnöke. (Fotó: Adorján András) A konferencia a fiatal jogászok szakmai eszmecseréjével folytatódott. A magyar, német és osztrák felsőoktatási intézményekből érkezett hallgatók és doktoranduszok hat tematikus szekcióban mutatták be kutatásaikat a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon. Az előadások többek között az alkotmányjogi együttműködés, az európai magánjog, a digitális platformok szabályozása, a nemzetközi egyezmények végrehajtása, a fogvatartottak jogai és a kisebbségvédelem kérdéseit érintették. A tanácskozás így nemcsak a tapasztalatcserére kínált lehetőséget, hanem hozzájárult a Duna menti országok fiatal jogászai közötti hosszú távú tudományos kapcsolatok megalapozásához is. A délutáni szekcióüléseken a magyar, német, illetve osztrák hallgatók és doktoranduszok hat témában mutatták be kutatásaikat. (Fotók: Nagy Gergely)
- Bálok hétvégéje: a szórakozásé volt a főszerep a Széchenyi István Egyetem győri és mosonmagyaróvári campusán
Idén is a Gólya- és Öregdiák Bál volt a Széchenyi István Egyetem legnagyobb őszi hallgatói rendezvénye, melyen közel ezerháromszáz hallgató és öregdiák bulizott hajnalig a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Az elsőévesek eskütételét és a kitűzők átvételét követően Dánielfy és Lotfi Begi mozgatta meg a résztvevőket, akik aztán a DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió ütemes szettjeire ropták hajnalig. A Gólyahét után az őszi szemeszter legnagyobb (és egyben legtöbb résztvevőt megmozgató) hallgatói rendezvénye a Gólya- és Öregdiák Bál, amelyet idén is közösen szervezett meg a Széchenyi István Egyetem, a hallgatói önkormányzat (EHÖK) és az egyetemi tulajdonban lévő Uniklub Kft. Az eseményen dr. Buics László, az intézmény Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumának programigazgatója köszöntötte a megjelenteket. „Az egyetem egy lehetőség arra, hogy felfedezzétek a világot, megismerjétek magatokat és megtapasztaljátok, mennyi mindenre vagytok képesek. Lépjetek ki a komfortzónátokból és keressetek új kihívásokat” – buzdította hallgatóságát. Ezt követően Májer Eszter Petra, az Alumni és Wellbeing Központ vezetője lépett a színpadra, aki emlékeztetett: ez az este nem csak a gólyákról szól, hanem az öregdiákokról is. Aláhúzta: az intézmény mindig visszavárja alumnijait, hiszen velük válik teljessé a széchenyisek közössége. „Az idei évben újdonság, hogy VIP-szektort alakítottunk ki a karzaton, ahova kiegészítő jegyet lehetett vásárolni. Ez magában foglalt egy saját asztalt, saját ruhatárat, bekészített italokat és ételjegyet a büféhez” – árulta el Söveges Zalán, az esemény egyik főszervezője. „Összesen több mint ezerháromszázan vettek részt a rendezvényen a szervezőkkel együtt, hallgatók, öregdiákok és alkalmazottak egyaránt. Ez mutatja a széchenyisek családjának igazi erejét” – tette hozzá Malomsoki Milán, társ-főszervező. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) Az este főszereplői azonban az elsőévesek voltak: hagyományosan a Gólya- és Öregdiák Bál az a rendezvény, ahol az adott évben felvettek eskütételüket követően megkapják kitűzőiket – ez idén sem volt másként. Drabos Gergő sok gólyatársával együtt jött az eseményre. „Már a Gólyahéten is részt vettem, azóta is ott vagyok a hallgatói rendezvényeken, így természetes volt, hogy a bálra is jövök, enélkül nem lenne teljes az első félévem. Az életben egyszer fordul elő, hogy gólyaként itt lehetünk” – jegyezte meg a mérnökinformatikus hallgató. A közlekedésmérnök szakos Horváth Sára már rutinos gólyabálozó, zsinórban harmadszor vásárolt jegyet az eseményre. Mivel kevés a szabadideje, ezért különösen értékes, amikor a barátaival tölthet egy felhőtlen estét. „Örültem annak, hogy két oktatómmal is találkoztam a bálon és kötetlenül tudtunk beszélgetni. Kellenek ilyen alkalmak, amikor kapcsolódhatunk egymáshoz” – mondta. A rendezvény nevében nem véletlenül szerepel az öregdiák kifejezés, hiszen minden évben számos korábban itt végzett hallgató visszalátogat az alma materbe. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gólyabál – a Gólyahét és az egyetemi napok mellett – évről évre fix találkozási pont az alumniközösség számára. „Bár már az iskolapadból a munka világába kerültem, időnként visszatérek még a campusra egy-egy bográcsra, szerdai buliba vagy épp most a gólyabálra, hiszen itt mindig remek a hangulat és jó társaságban vagyok” – árulta el Váradi Attila, aki gépészmérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen, jelenleg levelezősként végzi a mesterszakot az intézményben. „Kevés hasonló rendezvény van, ahol ilyen színvonalas körülmények között tudok szórakozni a barátaimmal” – tette hozzá. Dánielfy fellépése után Lotfi Begi mozgatta meg a táncteret, őket követően DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió húzta a talpalávalót kifulladásig. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) A Gólya- és Öregdiák Bálon kívül volt egy másik bál is a hétvégén, a Hallgatói Gazdászbál, amelyet immár hetedszer rendeztek meg a mosonmagyaróvári campuson. Az eseményen az elsőévesek idén is átvehették kitűzőiket, a végzős hallgatók pedig karszalagjaikat, majd itt is következhetett a buli hajnalig. A Hallgatói Gazdászbál az ősz egyik legjobban várt eseménye a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. (Fotók: Adorján András)
- A Széchenyi István Egyetem megerősítette pozícióját a Times Higher Education interdiszciplináris tudományos rangsorában
Megőrizte tavalyi pozícióját a Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education (THE) november 18-án közzétett, 2027-es interdiszciplináris tudományos rangsorában: az intézmény ismét a 601–800. helyen szerepel. A nemzetközi lista a különböző tudományterületeket összekapcsoló kutatások eredményességét és az ezeket támogató intézményi feltételeket értékeli. A tudományterületeken átívelő kutatások szerepét állítja középpontba a Times Higher Education (THE) és a Schmidt Science Fellows együttműködésében összeállított interdiszciplináris tudományos világrangsor. Az immár harmadik alkalommal elkészített lista azt vizsgálja, hogy az egyetemek miként segítik a különböző szakterületek együttműködését, és milyen tudományos eredményeket érnek el ezek révén. A november 18-án nyilvánosságra hozott értékelésben a Széchenyi István Egyetem a 601–800. helyezési sávba került, megismételve előző évi eredményét. A rangsor módszertana három fő területre épül, összesen 11 mutató alapján. Az értékelés 19 százalékát a kutatásokhoz rendelkezésre álló források, köztük az ipari finanszírozás adják, 16 százalékát pedig az intézményi támogatás, így például a kutatási infrastruktúra és az együttműködést segítő feltételek. A legnagyobb, 65 százalékos súlyt a kutatási eredmények képviselik: ebben a publikációk száma és aránya mellett azok tudományos hatását, minőségét, valamint az egyetemek kutatói megítélését is figyelembe veszik. A Széchenyi István Egyetem sokszínű tudományos profilja kedvező alapot teremt a különböző szakterületek együttműködéséhez. Az intézmény kilenc karán jelen lévő műszaki, informatikai, agrár-, gazdaság-, jog-, egészség-, sport-, humán- és társadalomtudományi kompetenciák összekapcsolása lehetőséget ad arra, hogy a kutatók összetett kérdéseket többféle megközelítésből vizsgáljanak. Az interdiszciplináris szemlélet különösen fontos az olyan területeken, ahol a technológiai fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokkal is szorosan összefügg. „A tudományágak közötti együttműködés napjainkban egyre inkább a kutatási eredményesség meghatározó feltétele. A legfontosabb kérdésekre sok esetben csak akkor találhatunk választ, ha a különböző szakterületek képviselői közösen keresik a megoldásokat. Egyetemünk széles képzési és kutatási portfóliója ehhez megfelelő alapot biztosít, a nemzetközi rangsorban megőrzött pozíciónk pedig fontos visszajelzés számunkra” – fogalmazott dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Hozzátette: céljuk, hogy az intézményben rendelkezésre álló tudás minél több területen hasznosuljon, és kutatóik eredményei a tudományos közösség mellett a gazdaság és a társadalom számára is értéket teremtsenek. Kiemelte, hogy ehhez elengedhetetlen a korszerű kutatási környezet, a hazai és nemzetközi partnerségek erősítése, valamint az a támogató egyetemi háttér, amely ösztönzi a különböző tudományterületek együttműködését. A Széchenyi István Egyetem hallgatói számára az intézmény sokszínű képzési és kutatási kínálata számos lehetőséget teremt a különböző tudományterületek megismerésére. (Fotó: Dudás Máté)
Események (26)
- Világűr után Győrben! Találkozz a magyar űrhajósokkal!2025. december 9. | 9:00Győr, Egyetem tér 1, 9026 Magyarország
- teszt evevnt2025. december 7. | 18:00Győr, Egyetem tér 1, 9026 MagyarországJegyek: 0 Ft
- Világűr után Győrben! Találkozz a magyar űrhajósokkal!2025. december 9. | 15:00Győr, Vásárhelyi Pál u. 66, 9026 MagyarországJegyek: 0 Ft
Egyéb oldalak (893)
- Az egyetem oktatói | Széchenyi Egyetem
Oktatóink Válasszon keresési módot... Ablonczyné Prof. Dr. Mihályka Lívia egyetemi tanár Dr. Adrigán Zsuzsanna PhD egyetemi adjunktus Ajtayné dr. Károlyfi Kitti egyetemi docens Dr. Ajtony Zsolt egyetemi docens Albert Tóth Attila egyetemi adjunktus Dr. Alföldi Zoltán PhD Adjunktus Alszászy Gábor DLA egyetmi docens dr. Ambrus Bálint adjunktus Ambrus Csaba Óraadó Dr. Ambrus Rita Anna egyetemi docens Dr. Antali Máté egyetemi docens Aschenbrenner András Fejlesztőmérnök
- Dr. habil. Géczy Nóra PhD
nora@sze.hu Épülettervezési Tanszék Dr. habil. Géczy Nóra PhD egyetemi docens Tudományterülete: Műszaki, Művészeti CLICK FOR ENGLISH CLICK FOR HUNGARIAN Építész tervezőművész, belsőépítész. Építőművészet tudományágban habilitált egyetemi docens. Kutatási területei: tértervezés, építészet és belsőépítészet - efemer szerkezetek, installációk, természet-inspirálta terek - kortárs építészet műemléki terekben MTA Építéstudományi Bizottság (tag), Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozat (Vezetőségi tag), ICOMOS (tag), Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (tag), Magyar Belsőépítészek Egyesülete(tag) TANSZÉKI OLDAL PUBLIKÁCIÓK GOOGLE SCHOLAR Scopus ID ÖNÉLETRAJZ Go nora@sze.hu OrcID KÉPZÉSEK Építész MSc CURRICULUM VITAE RESEARCH PUBLICATIONS GOOGLE SCHOLAR DEPARTMENT PAGE Go nora@sze.hu
- Dr. Répás Sándor, PhD.
repas.sandor@sze.hu Dr. Répás Sándor, PhD. egyetemi docens Tudományterülete: Műszaki CLICK FOR ENGLISH CLICK FOR HUNGARIAN Villamosmérnök, közgazdász. Kutatási területeim: kiberbiztonság, kritikus infrastruktúrák védelme, IPv6 áttérési technológiák. TANSZÉKI OLDAL PUBLIKÁCIÓK GOOGLE SCHOLAR Scopus ID ÖNÉLETRAJZ Go repas.sandor@sze.hu OrcID KÉPZÉSEK Programtervező informatikus BSc Villamosmérnöki BSc Villamosmérnöki Msc CURRICULUM VITAE RESEARCH PUBLICATIONS GOOGLE SCHOLAR DEPARTMENT PAGE Go repas.sandor@sze.hu







