Keresés ezen a webhelyen
2173 találat
- Pályaorientációs és tehetséggondozó programot tart lányoknak a Széchenyi István Egyetem Apáczai-kara
Komplex pályaorientációs és tehetséggondozó programot valósít meg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara. A 2023 szeptemberében indult projekt célja, hogy elsősorban a lányok körében növekedjen a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai (MTMI) területeken felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók aránya. A Széchenyi István Egyetem Apáczai-kara a Nemzeti Tehetség Program pályázatán 18.201.000 forint támogatást nyert el. A „Tehetséges STEM lányok a Széchenyi-egyetemen (SZE GIRLS)” elnevezésű projekt célja, hogy a 7–12. évfolyamon alap- és középfokú oktatásban vagy szakképzésben tanuló diákok számára népszerűsítse az MTMI területeket, és segítse őket a felsőoktatás felé vezető úton. Az MTMI (vagy angol rövidítéssel STEM) a műszaki, természettudományi, matematikai és informatikai területeket foglalja magába. E témák népszerűsítése a lányok körében kiemelten fontos a Széchenyi-egyetem számára, ahol rendszeresen rendeznek iskolásoknak szóló pályaorientációs eseményeket. Az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon különösen nagy hangsúlyt kap a pályaorientáció, hiszen a téma tantárgyi kereteken belül is tanulható közösségszervezés alapszakon és emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon. Az intézmény emellett szoros kapcsolatot ápol a régió legfontosabb szakmai szereplőivel, így a pedagógiai szakszolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarával, a Győri Pedagógiai Oktatási Központtal, a Mobilis Interaktív Élményközponttal, a tankerületekkel, a kormányhivatallal, valamint magánszolgáltatókkal. A mostani projektben az Apáczai-kar oktatói és munkatársai, valamint az egyetem Pályaorientációs és Marketingközpontja olyan ingyenes programokon keresztül ismertetik meg a műszaki-tudományos karriert a pályaválasztás előtt álló lányokkal, akik így élményekkel és gyakorlati tapasztalattal gazdagodnak. „A projektben a meglévő erősségeinkre, eredményeinkre támaszkodunk. Úgy gondoljuk, hogy nem kell feltétlenül mindig új fejlesztéseket kitalálni, hanem a már kitartó munkával létrehozott eredményeket – laborokat, képzéseket, Lego-eszközöket – kell hatékonyan és fenntarthatóan működtetni, illetve újszerű módon felhasználni” – ismertette a program alappilléreit Petzné dr. Tóth Szilvia, a kar dékánhelyettese és Szakmódszertani Tanszékének vezetője. Az elmúlt hónapokban számos olyan esemény valósult már meg, ami segítette az MTMI területek közelebb hozását a diáklányokhoz. Ilyen volt például a tavasszal lezajlott robotika- és programozásképzés, amelynek sikeres elvégzéséről a résztvevők mikrotanúsítványt kaptak. A műszaki és természettudományi pálya megismerését a „Nők a tudományos életben” roadshow szolgálja, amely során a tanulók a mérnöki, kutatói karrier kihívásairól és lehetőségeiről, valamint a Széchenyi István Egyetem képzési kínálatáról hallhatnak, emellett pedig kipróbálhatják a Lego oktatási eszközkészletet. A szervezők tanulmányi kirándulásokat is kínálnak elsősorban középiskolás lányok számára, akik a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karán a mezőgazdasági drónok használatába, győri campusán az ott zajló járműipari fejlesztésekbe, valamint az űrtávközlés, az autonóm járművek és a gyártástechnológia rejtelmeibe nyerhetnek betekintést. Petzné dr. Tóth Szilvia elmondta: érezhető a lelkesedés és az érdeklődés az iskolák részéről. „Ugyan sokszor nehéz beilleszteni a szoros tanévi menetrendbe az ilyen extra programokat, de a részt vevő iskolák mind nagyon pozitívan nyilatkoztak a projektről és a lehetőségről. Különösen jó azt látni, hogy a kihelyezett témanapon a tudományos életben dolgozó hölgyekkel közös kerekasztal-beszélgetés során megerősítést kaptak a diáklányok, hogy nőként is helyt lehet állni műszaki területeken” – tette hozzá a projektvezető. A programsorozat részeként egy fenntarthatósági projektversenyt is szervez az egyetem, amelyre négytagú csapatokban jelentkezhetnek általános és középiskolás diákok. A pályázatra olyan pályaművek beküldését várja a zsűri, amelyekben a műszaki területek ismerete és alkalmazása szükséges, miközben a fenntarthatóságra törekedve újrahasznosított anyagokból kell különböző tárgyakat, robotokat készíteni. Nevezni a https://felveteli.sze.hu/projektalapu-stem-verseny oldalon lehet. A mérnöki-műszaki pályaorientáció nemcsak ebben a projektben, hanem például a győri campuson lévő Mobilis tevékenységében is nagy szerepet játszik: az interaktív élményközpont számos szakmai programban működik együtt az egyetem tanszékeivel, központjaival. Jó példák erre azok a havonta megrendezett mérnöki témanapok – ahol fiatal, sikeres mérnökök mutatják be szakmai karrierútjukat az egyetemi képzéstől a sikeres mérnöki pályáig –, vagy az eSZE-ment pályaorientációs versenyek, illetve a Kísérletbazár, ahol idén minden eddiginél több csapat versenyzett egymással világcégek és az egyetem szponzorálásának is köszönhetően. Fényképek a programról.
- Bajnokként jutott fel a férfi kézilabda első osztályába a Széchenyi István Egyetem csapata
A második félidőben nagyszerűen játszva győzött utolsó hazai mérkőzésén a Széchenyi István Egyetem férfi kézilabdacsapata, a Győri ETO-UNI FKC, amely a magyar másodosztályú bajnokságot megnyerve bajnokként jutott fel az első osztályba. Az együttes tagjai az összecsapás után megérdemelten vehették át aranyérmeiket és a kupát. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos a sport, amely egyre több nagyszerű eredményben is megmutatkozik. Ennek legújabb példája a férfi kézilabda, amelyben az intézmény csapata az egész idényben nagyszerűen szerepelve az egyetemi bajnoki címet követően megnyerte a magyar második vonalat jelentő NB I/B-t, és kiharcolta a jogot, hogy jövőre az első osztályban, a K&H Ligában szerepeljen. A következő idényben így olyan világklasszis együttesek lesznek az ellenfelek között, mint a rendszeres Bajnokok Ligája-résztvevő Telekom Veszprém és a Pick Szeged. A szezon utolsó hazai találkozóján a harmadik helyen álló Szigetszentmiklóst fogadta a győri csapat, amely elsősorban kitűnő második félidei játékának köszönhetően 30:21-re győzött. A bajnokságból még egy idegenbeli mérkőzés hátravan, de a bajnoki cím a hétpontos előnynek köszönhetően már biztos. A mérkőzés lefújását követően éppen ezért önfeledt ünneplés kezdődött, amelynek során átvették az aranyérmeket és a kupát a játékosok. „Az idény elején egyértelműen a feljutást tűztük ki célul. Azt nem mondtuk, hogy ezt bajnokként szeretnénk megtenni, de nagyon örülök, hogy összejött. A sikernek több összetevője van. Egyrészt a játékosok és a szakmai stáb között rendkívül szoros volt a kapcsolat, a hibákat mindig azonnal tudtuk korrigálni. Másrészt nagyon figyeltünk az emberi tényezőkre, mindent megtettünk azért, hogy a fiúknak csak a játékra kelljen koncentrálniuk. Emellett rendkívül fontos volt a Széchenyi István Egyetem támogatása, az ennek köszönhetően biztosított nyugodt háttér. Sok játékosunk az intézmény hallgatója, akiknek nemcsak lakhatásában segít az intézmény, hanem például kedvezményes tanrend nyújtásával tanulmányaikban is” – értékelt Uhlig Rita, a klub ügyvezetője, aki szerint a gárda az új igazolásokkal képes lehet arra, hogy úgy maradjon bent a következő szezonban a 14 csapatos az első osztályban, hogy a 8–10. helyen végez. A Széchenyi-egyetemen tanul a csapat kapitánya, Lang Zalán is, aki elmondta: a tudatos szakmai munka már a tavalyi alapozáskor megkezdődött, és célként nemcsak a feljutás fogalmazódott meg, hanem az is, hogy emellett párhuzamosan fel kell készülni az NB I-re. „Az edzésmunka ezt tükrözte. Az első perctől látszott, hogy nagy esélyünk van a bajnoki címre. Ez persze nyomást helyezett ránk, és megvolt az a veszélye is, hogy az ellenfelek általában tét nélkül léphettek pályára ellenünk, úgy pedig könnyebb játszani. Szerencsére így is magabiztosan szereztük meg az első helyet” – emelte ki. Hozzátette: miután a csapatban jó néhányan még sosem szerepeltek az NB I-ben, nagy hangsúlyt helyeznek a fizikai felkészülésre, sok pluszmunkát végeznek, hogy jövőre is helytálljanak.
- Büféből rendelős applikációt fejlesztettek a Széchenyi-egyetem hallgatói győri középiskolásokkal
A hallgatók gyakorlati oktatását szolgálta a Széchenyi István Egyetem új kezdeményezése, miközben megismertette a középiskolásokat az intézményben zajló képzéssel. A programban a diákok szállították az ötletet, amit az egyetemisták csapatmunkában valósítottak meg: a végeredmény egy alkalmazás, amelyen keresztül rendelés adható le az iskolai büfének. A diákok még azt is megjelölhetik, hogy melyik szünetben veszik át a termékeket. A „Fejlessz a győri Széchenyi István Egyetem hallgatóival!” program keretében a Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum (PÁGISZ) tanulói jelentkezhettek olyan informatikai fejlesztési ötletekkel, amelyek iskolai életüket könnyíthetik meg. A fiatalok a projekt megvalósításán együtt dolgoztak az egyetem hallgatóival, akik három csapatban alkalmazást fejlesztettek. A felhasználók mobil és webes csatornákon előre leadhatják rendeléseiket az iskolai büfének, megjelölve azt is, hogy a termékeket melyik szünetben szeretnék átvenni. „A jelentkező diákokból és a mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus szakon tanuló hallgatókból fejlesztői csapatok alakultak, akik a legújabb módszertanok és a legmodernebb technológiák felhasználásával egy szemeszter alatt valós, vállalati környezetben is használható alkalmazást fejlesztettek” – mondta el dr. Kovács Katalin, az egyetem Informatika Tanszékének vezetője. Hozzátette, a munkát a tanszék oktatói irányították, miközben – a szoftverfejlesztő cégek mintájára – hétről hétre újabb és újabb verziója készült el az alkalmazásnak. „Mind a diákok, mind a hallgatók számos tapasztalattal gazdagodtak, ízelítőt kaptak az ipari környezetben történő szoftverfejlesztés mindennapjaiból, megérezhették a csapatmunka erejét, elsajátították a problémák hatékony megoldásának módját, a mérnöki gondolkodás alapjait” – hangsúlyozta. „Azért éltem ezzel a lehetőséggel, mert a program segítségével beleláthattam az egyetem életébe, informatikai technológiák működésébe, és tapasztalatot szerezhettem a projektmunkák terén. Nagyon hasznos volt ez a feladat, mert rengeteg új ismerettel gazdagodtam, hiszen az egyetemisták mindent lépésről lépésre bemutattak nekünk” – mondta el Erdős Kornél, a PÁGISZ negyedéves infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető technikus diákja, aki a későbbiekben szívesen tanulna a győri egyetemen. A szombathelyi Tátrai Péter elsőéves mérnökinformatikus-hallgató örömmel vett részt a projektben. „Eleve azért választottam a Széchenyi István Egyetemet, mert kiemelten fontos volt számomra a gyakorlatorientált oktatás. Nagyon sokrétű képzést kapunk, amit tovább színesítenek a mostanihoz hasonló feladatok, hiszen azokban élesben is kipróbálhatjuk magunkat” – fogalmazott. Hozzátette, büszke a végeredményre, de arra még jobban, hogy milyen kitűnően együtt tudtak dolgozni a projektben részt vevők.
- Megjelent az ÚNKP utódjaként bevezetett Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) pályázati felhívása a 2024/2025. tanévre
Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) a 2024/205-ös tanévtől Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) néven folytatódik tovább. Célja ugyanúgy a felsőoktatásban résztvevők kutatói-alkotói kiválóságának támogatása és a tudományos életpálya ösztönzése. Az EKÖP keretében 2024/2025. évben egy pályázati felhívás jelenik meg, mely a következő alkategóriákat tartalmazza: - Felsőoktatási Alapképzés Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program; - Felsőoktatási Mesterképzés Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program; - Felsőoktatási Doktori Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program; - Felsőoktatási Fiatal Oktató, Kutató Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program. Az elnyerhető 5, 10, 12 havi ösztöndíjra alap-, mester- vagy doktori képzésben tanuló hallgatók, doktorvárományosok, fiatal oktatók és kutatók pályázhatnak. A nyertes pályázók konstrukciótól függően havi 130-250 ezer forint nettó támogatásban részesülnek. A teljes támogatási keret 179 234 967 Ft. A pályázatok beadási határideje: 2024. június 21. 23:59 A pályázati felhívás, és a pályázat benyújtásához szükséges dokumentum sablonok a https://tud.sze.hu/ekop oldalról, vagy a KTR/Pályázatok felületről tölthetők le. A pályázatokat egységesen elektronikus formában, a ktr.sze.hu oldalon kérjük benyújtani. Az EKÖP pályázati felhívással, valamint a pályázat benyújtásával kapcsolatos kérdésekben a tud.sze.hu oldalon, valamint az ekop@sze.hu címen keresztül kapható felvilágosítás.
- A Continental India elnök-vezérigazgatója tartott előadást a Széchenyi István Egyetem polgárainak
„2050-re túlnyomórészt elektromos autók fognak járni az utakon” – jelentette ki Prashanth Doreswamy, a Continental India elnök-vezérigazgatója a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak és oktatóinak tartott online előadásában. A világ egyik vezető autóipari beszállítócégének leányvállalatát irányító szakember az elektromobilitás kihívásairól és jövőjéről beszélt. A magas színvonalú akadémiai élet és az iparral fenntartott szoros kapcsolat jegyében a Széchenyi-egyetem rendszeresen szervez olyan előadásokat, amelyeket a gazdaság és a vállalati szféra jelentős szereplői tartanak. Az elektromobilitás globális fejlődése és az autóipar változása aktuális és népszerű témának bizonyult, hiszen a Continental India vezetőjének prezentációján közel százan vettek részt – hallgatók és oktatók egyaránt. A virtuálisan megtartott programon dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az autóipar és a feldolgozóipar meghatározó alakjaként mutatta be Prashanth Doreswamy-t, aki jövőbemutató hozzáállással és a kiválóság iránti rendíthetetlen elkötelezettséggel irányítja a Continental indiai vállalatát. „Kivételes vezetői tevékenységének elismeréseként Doreswamy úr több ipari kitüntetést is átvehetett az elmúlt években, így az „India ipari ikonja” díjat 2023-ban, az „Az indiai gyártóipar sztárjai” díjat és az „Ázsia ígéretes üzleti vezetője” díjat 2021-ben és 2022-ben is” – tette hozzá az egyetem elnökhelyettese. A cégvezető előadásában az autóipar fejlődéséről beszélt, kiemelve, hogy az elmúlt években megváltoztak a fogyasztói igények, ez pedig számos technológiai újítást hívott elő. Hozzátette: napjainkban közel 1,3 milliárd autó van használatban világszerte, ezzel pedig a járműipar adja a globális GDP termelés legnagyobb részét, ugyanakkor ez a szektor az egyik legtöbb szén-dioxidot kibocsátó ipari szereplő is. „A környezeti hatások csökkentése iránti elkötelezettség az egyik oka annak, hogy tavaly a megvásárolt autók 7 százaléka volt elektromos, 2030-ra várhatóan minden ötödik eladott jármű lesz az, és a számok folyamatosan emelkednek. A legnagyobb részesedése ebből Kínának van, aki 2023-ban a globálisan értékesített elektromos járművek 60 százalékát gyártotta” – részletezte Prashanth Doreswamy. A szakember szerint 2030-ra a forgalomban lévő járművek 30 százaléka lesz elektromos, 2040-re jelentősen lecsökken a belsőégésű motorgyártás, 2050-re pedig túlnyomórészt szén-dioxid-kibocsátást mellőző autókkal közlekedünk majd. Ahhoz azonban, hogy ez valósággá válhasson, három dologra van szükség: technológiai fejlesztésekre, a fogyasztói szokások megváltozására és nemzetközi szintű szabályozásokra. „Egyre többen figyelnek oda a karbonlábnyomuk csökkentésére, az elektromos járművek pedig fenntartható alternatívaként szolgálnak számukra a hagyományos benzinmotoros járművekkel szemben. Emellett az üzemanyag emelkedő ára és a tudatosabb energiafelhasználás igénye is a zöld járművek mellett szól” – tette hozzá. A Continental India elnök-vezérigazgatója az elektromos járművek és a működésükhöz elengedhetetlen akkumulátorok gyártásának veszélyeiről és kihívásairól is értekezett, különös tekintettel a nyersanyagok bányászásának nehézségeire és az újrahasznosítás megoldásának kérdéseire. Ugyanakkor kiemelte: egy jármű teljes élettartamát nézve az elektromos autóknak csupán gyártáskor magas a szén-dioxid-kibocsátásuk, míg a hagyományos közlekedési eszközök használatuk teljes időtartama alatt szennyezik a környezetet. „Tudatosan kell gondolkoznunk a jövő igényeit figyelembe véve, hiszen az autógyártás egy olyan hatalmas ellátásilánc-hálózatot üzemeltet, aminek el kell mozdulnia a hagyományos üzemanyagoktól egy fenntarthatóbb energiatermelésű alternatíva felé” – jelentette ki.
- Fókuszban a világűr: a Széchenyi-egyetemen tartották a távközlési világnap országos konferenciáját
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei távközlés világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. Az eseményt 15. alkalommal rendezték meg a Széchenyi István Egyetemen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kiemelt támogatásával. A távközlési világnapot 1968 óta ünneplik május 17-én, tisztelegve a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmány 1865-ös aláírásáról. A dokumentumot 20 ország képviselői látták el kézjegyükkel, köztük Magyarország is. A jeles napról évről évre megemlékeznek a hazai távközlési intézmények, vállalatok és oktatási központok, az ünnepség helyszíne pedig hagyományosan a Széchenyi István Egyetem. Az idén 15. alkalommal megtartott országos konferencián az intézmény nevében prof. dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: hálás azért, hogy a győri egyetem adhatja az évente megrendezett távközlési tudástranszfer helyszínét, ahol a legújabb technológiák, a globális trendek, a fogyasztói érdekek és a szabályozási háttér változásainak megismerése a fő cél. „Intézményünk 1968 óta veszi ki a részét a távközlés oktatásából, azóta több szakember-generáció végzett már nálunk. Jelenleg az alapképzés keretein belül infokommunikációs specializáción lehet itt tanulni, ami mögött jelentős laborháttér áll az NMHH támogatásával. A villamosmérnöki mesterszakunkon szintén tervezzük infokommunikációs szakirány kifejlesztését” – fejtette ki. Az eseményen tiszteletét tette Karina Cessy, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) rádiókommunikációs bizottságának mérnöke. A szakember köszöntőjében tolmácsolta Mario Maniewicz, az egyesület elnökének szavait, és kiemelte: a világnap remek alkalom, hogy elgondolkodjunk az infokommunikációs technológiák gazdaságra, társadalomra és egyénekre gyakorolt hatásán. „A magyar ünnepség témája – az űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás – rámutat arra, hogy a világűr megismerése milyen fontos témája a modern világnak. A műholdak ma már nemcsak a klasszikus telekommunikációs területeken nyújtanak szolgálatot, hanem hasznukat vesszük például a mezőgazdaság, a bankszektor és a közlekedés terén is” – fogalmazott. A konferencián köszöntő beszédet mondott prof. dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi-egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, Karina Cessy, az ITU rádiókommunikációs mérnöke és dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese. (Fotók: Dudás Máté) A konferencián szakmai köszöntőbeszédet mondott dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem jogi karának tanszékvezetője. Kiemelte: a világnap lehetőséget ad egy olyan szakmai értekezésre, ami a hírközlés legaktuálisabb kérdéseit tárja fel. Ilyen az adat iránti igény megnövekedése, a kiberbiztonság, valamint az űrtávközlés. „Az utóbbi szerepe jelentősen felértékelődött az elmúlt évtizedben, hiszen a társadalom hatalmas igényt támaszt a hírközléssel szemben, amelyet a földi hálózatok már nem tudnak kiszolgálni. Segítségül kell tehát hívni a műholdas hálózatokat és szolgáltatásokat” – jelentette ki. Az ünnepségen kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is. Az elismeréseket idén Dr. Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa és Petres István, az NMHH pécsi hatósági irodájának vezetője vehették át. Hagyományosan a májusi ünnepségen adják át a szakma legjobbjait elismerő dr. Magyari Endre-díjakat és a TDK-n távközlési témában kiemelkedően teljesített hallgatók NMHH különdíjait. (Fotó: Dudás Máté) Az esemény keretein belül adták át az NMHH különdíjait azoknak a fiataloknak, akik az idei Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) hírközlési témában nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. A kitüntetést a Széchenyi István Egyetem öt hallgatója, Cazco Arguello Katherine Alexandra, Tóth Máté Péter, Szűcs Ágoston Koppány, Eredits Dániel Norbert és Kosák Melinda vehették át.
- Tökéletesre csiszolt autóval döntené meg világrekordját a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
A SZEnergy Team tavaly májusban az energiahatékonysági és az autonóm kategóriát is megnyerve, kettős győzelemmel és saját korábbi világcsúcsát megdöntve zárta a világ legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a Shell-Eco Marathont. A Széchenyi István Egyetem csapata idén a szokásosnál is magasabbra tette a lécet: a cél a dupla címvédés, ha lehet, újabb világrekorddal. Mielőtt elutaztak volna a verseny helyszínére, bemutatták elkészült fejlesztéseiket. A rendezvényen Für Balázs csapatvezető ismertette, mi vár a csapatra az idei Shell-Eco Marathon versenyen. Az európai futamot most is a franciaországi Nogaro pályáján tartják május végén, ott kerül sor az energiahatékonysági és az önvezető funkciókat tesztelő autonóm versenyszámra is. Az előbbin két fő típust különböztetünk meg: a prototípus és a városi kisautó kategóriát, míg a hajtás belsőégésű, elektromos vagy hidrogéncellás lehet. A győriek SZEmission névre keresztelt járműve a városi kisautó kategórián belül elektromos meghajtással indul. A 2023-as eredményekre visszatekintve a csapatvezető elmondta, hogy az energiahatékonysági versenyben sikerült a megőrizni az első helyet, amit új világrekorddal koronáztak meg. A 291 km/kWh-s eredmény azt jelenti, hogy az autó egy kilowattóra energiamennyiség felhasználásával 291 kilométert tett volna meg, ha a fogyasztást átszámoljuk a valóban teljesített futamok alapján. Érdekesség, hogy 2022-ben mindössze 5 százalékkal értek el jobb eredményt a második helyezettnél, tavaly ez már 20 százalék volt, tehát négyszeresére növelték az előnyt. Mindemellett a csapat duplázni is tudott, hiszen a tagok az egy évvel korábbi ezüstérem után az autonóm versenyszámban is felállhattak a dobogó legfelső fokára. „Idei két legfőbb fejlesztésünk az első futómű és a csapágyak átalakítása volt, melynek során a gördülési ellenállás mérséklésére fókuszáltunk. Az új konstrukcióval sikerült fél kilogramm tömegcsökkenést elérnünk, valamint javítottunk az autó merevségén is. A rugós taggal tavaly voltak problémáink, emiatt rögzítőgyűrűvel garantáltuk a megbízhatóságot” – foglalta össze a gépészeti részleg fejlesztéseit Für Balázs, aki a csapatvezetői pozíció mellett a gépészeti részleg vezetését is ellátja. „Az akkumulátorfelügyeleti rendszerünk 2015 óta dolgozik az autóban, megérett az idő a cseréjére. Abban az időben nem ekkora terhelésre lett tervezve, ezért az eszközt folyamatosan cserélni kellett. Az elmúlt évek során többször is kritikus hibákat eredményezett az autó bekapcsolásakor, amelyet nagyrészt az akkumulátorcellák csatlakozóinak kontakthibája okozott. Idén ezeket kiküszöböltük, ráadásul az új rendszer nemcsak könnyebben szerelhető, hanem a nagy igénybevételt is jobban bírja majd” – ecsetelte legfontosabb idei fejlesztésüket Tímár András részlegvezető. Az autó telemetriai rendszerében szintén történtek változások. Korábban sokszor megszakadt az adatkapcsolat a járművel, ha az valamilyen fizikai akadály mögé bújt el, vagy egyszerűen túl messzire került a pályán. Ilyenkor egy ideig semmilyen információ nem érkezett a boxutcába az autóról. Ennek orvoslására új, két kilométeres hatótávolságú antennát szereltek a járműre, melynek hatósugara a teljes pályát lefedi. „Harmadik fontos fejlesztésként az autó elektronikai paneljét modernebb, könnyebben átlátható nyomtatott áramkörre cseréltük, valamint átalakítottuk az autonóm hardverplatform elrendezését is, hogy könnyebben szerelhető legyen. Utóbbit bővítettük egy új nVidia Jetson Orin számítási egységgel, mert a kapacitására szükségünk lesz az autonóm feladatok megoldásra során. Ez természetesen némi extra fogyasztással jár, de mivel az autonóm platformot csak az önvezető feladatok során illesztjük a járműbe, az energiahatékonysági számban ez nem jelent többletet” – fogalmazott a részlegvezető. Az autonóm részleg fejlesztéseiről Unger Miklós részlegvezető adott tájékoztatást, aki hangsúlyozta: bár tavaly sikerült megnyerniük az autonóm kategóriát, a jármű önvezető rendszere nem mindig működött megfelelően, így van tér a fejlődésre. „Három feladatot kellett teljesítenünk tavaly, ráadásul egymás után, ami sok csapatot megzavart. El kellett jutnunk egy nem egyenes szakasz egyik pontjából a másikba, azután akadályokat kellett kikerülnünk egy egyenes szakaszon, végül le kellett parkolnunk egy üres parkolóhelyre. Ezek közül a parkolási manővert nem sikerült teljesítenünk. A probléma oka az volt, hogy kizárólag a kamera képét elemezve döntött az algoritmusunk, ezért idén a környezetet pásztázó LIDAR lézerszkenner adatait is használjuk a feladat során, sokkal javítva a hatékonyságunkat” – árulta el a részlegvezető. „Annak érdekében, hogy a jármű jobban lásson a pályán, új kamerát és egy nagyobb látótávolságú lézerszkennert szereltünk fel az autóra. Így az eltérő fényviszonyokra kevésbé lesz érzékeny a megoldásunk, és a különböző objektumokat is sokkal hamarabb tudjuk detektálni” – hangzott el. Végül a marketing- és menedzsmentrészleg képviseletében Bartha Bíborka ismertette a csapat elérését a különböző felületeken. A bravúros teljesítménynek köszönhetően másfélmilliós nézettséget produkált a médiaszekció, de kiemelkedők voltak a számok a közösségi oldalakon is. „Ezekkel az adatokkal szeretnénk leginkább a szponzorainkat meggyőzni, hogy érdemes a megjelenésekre is nagy hangsúlyt fektetni. Idén öt új partnerrel bővült támogatóink listája, amely immár több mint harminc vállalkozást, intézményt foglal magába” – árulta el a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjának gyakornoka. Galéria az eseményről. (Fotók: Horváth Márton)
- A Széchenyi-egyetemen ülésezett az Magyar Tudományos Akadémia GTB Mechatronikai Albizottsága
A Magyar Tudományos Akadémia Gépszerkezettani Tudományos Bizottságának (MTA GTB) Mechatronikai Albizottsága soron következő ülésének a Széchenyi István Egyetem adott otthont május 15-én. Az eseményen nemcsak a tudományág aktuális kérdései kerültek napirendre, de a győri egyetem is bemutatta a témában zajló kutatásait, projektjeit. A testület arról is megemlékezett, hogy éppen húsz éve a győri intézmény adta be a mechatronikai mérnök szak alapítási kérelmet, elindítva ezzel a szakma hazai oktatását. „Különleges apropója van annak, hogy ülésünket éppen a Széchenyi István Egyetemen tartjuk, a győri intézmény ugyanis éppen húsz éve, elsőként adta be a mechatronika szak alapításának kérelmét. Tette ezt a többi egyetem egyetértésével, ami korszakos vívmány volt az egész szakma számára, hiszen a mechatronika akkor merőben új területnek számított hazánkban. Azért is jöttünk tehát a győri egyetemre, hogy megünnepeljük ezt a fontos évfordulót” – fogalmazott dr. Ábrahám György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA GTB Mechatronikai Albizottságának elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa. Hozzátette, javaslatára a Széchenyi-egyetem nevéhez fűződő jeles eseményről memorandumban is megemlékeznek. „Húsz évvel később, vagyis napjainkban már Magyarország kilenc egyetemén működik mechatronikai mérnökképzés. Üléseinket mindig valamelyik intézményben rendezzük, hogy jobban megismerjük az ott zajló munkát, szoros kapcsolatokat építsünk, ezáltal közösen tudjuk elősegíteni a szakterület fejlődését” – fogalmazott. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese házigazdaként köszöntötte az albizottság tagjait. Mint mondta, az intézmény nagy hagyományokkal rendelkezik a gyakorlatorientált műszaki képzésben. „Egyetemünk stratégiai céljai között az egyik legfontosabb, hogy minden képzési és kutatási területünk fókuszában a modern technológia és a fenntarthatóság álljon. Nagy előnyünk, hogy mindezt kilenc karral, számos tudományág együttműködésével tudjuk megvalósítani” – emelte ki. Megjegyezte: a mechatronikai képzés területén húsz éve töretlenül a legalapvetőbb célja a győri egyetemnek, hogy a mérnökök a munkaerőpiacon keresett tudást szerezzenek, megfeleljenek a velük szemben támasztott elvárásoknak. Emellett a tudományos pályára is felkészítik őket, hogy az akadémiai utánpótlást biztosítsák. „Köszönöm az albizottságnak, hogy segíti munkánkat, és visszajelzéseivel hozzájárul ahhoz, hogy képzésünket mind magasabb szintre tudjuk emelni” – zárta. Prof. dr. Horváth Zoltán, a győri Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja megemlékezett a mechatronikai képzést időben megelőző integrált mérnökképzésről is. Kiemelte: annak sikere több intézmény partnerségét eredményezte, amely megalapozta az albizottság munkájában ma is tetten érhető, kitűnő szakmai kapcsolatot. A dékán előadásában ismertette a Széchenyi-egyetem legnagyobb karának működését, képzéseit, kutatási irányait. Az ülésen dr. Ballagi Áron, az Automatizálási és Mechatronikai Tanszék vezetője a Széchenyi-egyetemen zajló mechatronikai mérnökképzést, míg dr. Fodor Dénes, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar ipari és stratégiai dékánhelyettese a mechatronikához kötődő projekteket mutatta be a résztvevőknek. Az albizottság tagjai meghallgathatták Krecht Rudolf doktorandusz tudományos előadását „Mobil robotok LIDAR és kameraalapú környezetészlelése” címmel, majd megismerhették az egyetem mechatronikával kapcsolatos laboratóriumait is. Az albizottság a győri ülésén olyan aktuális kérdésekkel foglalkozott, mint az új tantervek kialakítása vagy éppen a projektalapú képzés erősítése. Mi is az a mechatronika? A mechatronika a gépészet, az elektronika, elektrotechnika és a számítógépes irányítás egymás hatását erősítő szinergiája. A mechatronikai mérnök a 21. század mérnöke, rendszerszemléletben látja a mechanika, az elektronika és informatika szakmai területeket. Komplex mérnöki rendszerek működését átlátni, részegységeket megtervezni és irányítani képes szakember.
- Ösztöndíjak, konferenciák, támogatások – ösztönzi a tudományos munkát a Széchenyi-István Egyetem
A Széchenyi István Egyetem ösztöndíjjal, a publikációk közlési díjának átvállalásával, adatbázisokra való előfizetéssel és konferenciák szervezésével is ösztönzi a tudományos munkát. Ezt egészíti ki a fenntartó alapítvány pályázati programja. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokkal is hozzájáruljon a térség fejlődéséhez. Ennek elérését számos eszközzel ösztönzi az intézmény. Dr. Lukács Eszter, nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes elmondta, hogy az egyik ilyen a Tudományos Ösztöndíj, amire az oktatók, a kutatók és professor emeritusok pályázhatnak. Személyenként 150 ezer forinttól már egymillió forintig terjedő összeg nyerhető el, akár évi tíz alkalommal is. Az ösztöndíj mértékének megállapítása a folyóiratok Scopus adatbázisban regisztrált besorolási rangsora alapján történik. Jelentős segítséget jelent a kutatásokhoz a Publikáció Támogatási Program is, aminek lényege, hogy az oktatók, a kutatók, valamint az egyetemmel jogviszonyban álló doktoranduszhallgatók Q1-Q4 minősítésű folyóiratokban megjelenő tudományos publikációinak közlési díját (APC) akár 3500 euróig átvállalja az intézmény. Dr. Lukács Eszter hozzátette: a támogatási rendszer része az oktatóknak-kutatóknak biztosított angol nyelvoktatás, az angol nyelvű „akadémiai írás” kurzus, a tanulmányok nyelvi lektorálása, valamint az, hogy évi mintegy 200 millió forint értékben fizet elő könyvtári adatbázisra. Az intézmény emellett nemcsak az oktatók, kutatók konferencia-részvételét támogatja, hanem idén több mint tíz konferenciát is rendez, amelyek eredménye várhatóan csaknem 500 Q-s besorolású folyóiratban megjelenő publikáció lesz. A legkiemelkedőbb ilyen tudományos esemény a Prof. Dr. Friedler Ferenc tudományos elnökhelyettes, rektor által szervezett „Konferencia a fenntarthatóságról” (COS 2024), ami egymagában is jelentősen növeli az egyetem tudományos teljesítményét. A fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tavaly 440 millió, idén 500 millió forinttal támogatott kutatási pályázatokat. A jelenleg zajló 17 kutatást nemrégiben szakmai rendezvényen mutatták be. „Nemcsak azért fontos, hogy a kutatócsoportok időről időre beszámoljanak munkájukról, hogy láthassuk előrehaladásukat, hanem azért is, hogy a munkában részt vevők egymás tevékenységét, innovációit is megismerjék, amelyek új gondolatokat és együttműködéseket eredményezhetnek” – fogalmazott a rendezvényen Prof. Dr. Bokor József, az egyetem kutatásért és innovációért felelős elnökhelyettese, a projektek szakmai felügyelője. Prof. Dr. Palkovics László, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma tavaly arról döntött, hogy az innovatív egyetemi projektek megvalósítását közel kétmilliárd forinttal segíti a következő években. „A beérkezett pályázatok alapján úgy ítéltük meg, hogy több új projekt is támogatásra érdemes, ezért az alapítvány félmilliárd forinttal megemelte a keretösszeget” – mondta. Hozzátette, olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek új képességek megszerzéséhez vezetnek, így ezek az élet különböző területein hasznosulhatnak tovább. Az egészségtudomány terén olyan projektek valósulnak meg, mint a Pető-féle konduktív fejlesztésben végzett innovációk, a Magyar Genom Program vagy a daganatos betegek személyre szabott célzott terápiás kezeléséhez szükséges diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek kutatási programja. A témák között szerepel többek között a Vallás és Tudomány Kutatócsoport elindítása, a Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport, a Családi Vállalatok Központ, illetve a Precíziós Bio-Műszaki Kutatócsoport létrehozása. Folytatódik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokkal való tudományos együttműködés, a Fenntarthatósági Integrációs Platform, és a Spin-off Ökoszisztéma Fejlesztése Program, de a témák között szerepel a hallgatói versenycsapatok, technikaisport-aktivitások támogatása is. A korszerű mezőgazdaságot szolgálja új projektként a mesterséges intelligencia alapú IoT-eszközök fejlesztése a fenntartható és természetközeli szarvasmarhatartás elősegítése érdekében, valamint a vertikális farmban termeszthető funkcionális élelmiszerek azonosítása, termesztéstechnológiájának és digitális felügyeleti rendszerének kidolgozása. Szintén új program a „Társadalmi és környezeti perspektívák: fogyasztói gazdaságtan, marketing, valamint komplex folyamatok modellezése és szimulációja” című projekt, a fenntartható vasutak – villamos üzemű vasúti járművek és infrastruktúrájuk energiahatékonyságának vizsgálata és az élelmiszeripari csomagolások újrahasznosításának integrált logisztikai rendszere című projekt, valamint az Egészség- és Sport-pszichofiziológia Kutatócsoport elindítása.
- Az idegenrendészet munkatársai is megtekintették a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkját
A Széchenyi István Egyetem és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága szoros kapcsolatot ápol egymással, amely a nemzetközi hallgatók és vendégprofesszorok fogadását, a gördülékeny ügyintézést szolgálja. Az igazgatóság munkatársai az intézmény meghívására látogattak el a Kockába, vagyis az egyetem Győri Innovációs Parkjába, hogy személyesen is megtapasztalhassák, milyen lehetőségek várják az ide érkező nemzetközi hallgatókat, oktatókat. A vendégeket Szénássy Célia, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központ Alumni Osztályának vezetője köszöntötte. Mint mondta, az intézmény és az OIF együttműködése 2017-re nyúlik vissza, amikor az egyetem a nemzetköziesítés útjára lépett. „Az elmúlt években szoros szakmai partnerséget alakítottunk ki egymással, és sok közös sikert értünk el. Köszönetet mondunk azért az adminisztratív támogatásért, amelyet az igazgatóság a nemzetközi hallgatók és a vendégelőadók fogadásához és itt-tartózkodásukhoz nyújt” – fogalmazott. Hozzátette, a partnerség azért működik jól, mert mindkét fél törekszik a másik munkájának megkönnyítésére, megosztják egymással tapasztalataikat, jógyakorlataikat. Az osztályvezető elmondta, az igazgatóság munkatársai már ismerik az egyetem képzési tevékenységét, de szerették volna bemutatni oktatáson túli munkájukat is, amelyre kitűnő lehetőséget kínál a Győri Innovációs Park megismerése. Dr. Kovács Szabolcs alezredes, az OIF Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának igazgatóhelyettese kifejtette, azért fontos számukra a látogatás, mert ezáltal láthatják, hogy azok, akiknek engedélyezik a tartózkodását, mivel foglalkoznak, milyen körülmények közt tanulnak, dolgoznak. „Az egyetemmel kitűnő a kapcsolatunk, hiszen valóban egymást segítve dolgozunk. Fontos, hogy a távoli országokból érkező hallgatók is időben el tudják kezdeni tanulmányaikat, ehhez azonban az adminisztrációnak is rendben kell lennie. A jövőben szeretnénk együttműködésünket tovább erősíteni és hivatalossá tenni, még jobban kihasználva egymás kompetenciáit” – hangsúlyozta. Kiemelte, örömmel vették az egyetem meghívását, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy partnerként tekintenek egymásra. „Nagyon tetszik az, amit itt látunk, hiszen az egyetem rendkívül színvonalas és modern létesítményt alkotott az egykori győri kekszgyár épületéből. Ahogy sok győrinek, nekem is van személyes kötődésem, hiszen diákmunkát végeztem az üzemben. Örülök, hogy Győr egyik jelképe újra fontos funkcióval bír” – húzta alá az igazgatóhelyettes. A vendégeket dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője kalauzolta végig az épületben. Mint kifejtette, az egyetem oktatási és kutatási tevékenységén túl kiemelt jelentőséggel bír a térség gazdasági versenyképességének erősítése, a vállalati szférával való együttműködés. „Az egyetemi tudás hasznosítása, piaci szolgáltatások nyújtása, az ipari-gazdasági ökoszisztéma fejlesztése fontos feladatunk, és ennek új helyszíne ez az épület. Nem véletlen, hogy az intézmény saját szervezeti egységei mellett számos partnervállalat is megtalálható itt. A fizikai közelség még több lehetőséget ad a kooperációra” – hangsúlyozta. Megemlítette, a létesítményben az egyetem Design Campusa is otthonra lelt, vagyis az oktatás is helyet kapott itt, ugyanúgy, mint a Digitális Fejlesztési Központ, amelynek tevékenysége a digitalizáció korában minden tudományterületen kiemelt jelentőségű. A központvezető azt is elárulta, hogy a Kocka az innovációs park kialakításának első üteme volt, az egyetem tervezi a fejlesztés folytatását. A vendégek az egyetemi látogatást a nemrég átadott Pedró-Inno Pékség és Bisztróban zárták.
- Először tartották a Széchenyi István Egyetemen a Parlamentarizmus Napja nemzetközi konferenciát
Kétnapos, nemzetközi konferenciát tartottak a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán Parlamentek Európában címmel. A Parlamentarizmus Napja konferenciasorozat keretében megszervezett programon hazai és külföldi jogászok, kutatók és szakértők vettek részt. A Széchenyi-egyetem jogi karán működő Parlamenti Kutatások Központja (PKK) kilencedik alkalommal rendezte meg a Parlamentarizmus Napja konferenciát, amelyet idén először tartottak a győri campuson a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával. Az eseményt minden évben május elejére szervezik, megemlékezve a legújabbkori magyar demokrácia kezdetéről, 1990. május 2-áról, mivel ekkor tartották az első demokratikusan választott Országgyűlés alakuló ülését. Idén emellett Magyarország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója is témaadóként szolgált: így lett a konferencia címe és témája Parlamentek Európában. A PKK a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékének keretei között működik önálló kutatóműhelyként. Célja, hogy erősítse a kar kutatási profilját, és támogassa az oktatók szakmai előmenetelét pályázatokkal, publikációk megjelentetésével, tudományos konferenciákon való részvétellel, illetve előadási lehetőségek biztosításával. A Parlamentek Európában konferencián az egyetem öt oktatója adott elő, rajtuk kívül pedig mintegy tucatnyi országból érkeztek kutatók és szakértők. A bemutatott kutatási eredmények többsége a PKK által szerkesztett két tudományos folyóiratban, a Parlamenti Szemlében és az International Journal of Parliamentary Studies-ban jelenik majd meg. „2016 óta rendezzük meg a konferenciát más-más helyszínen – például az Országházban – különböző tematikus fókusszal. Ez az első év, hogy olyan kétnapos programot állítottunk össze, amelyen az első nap magyar nyelven, a második nap pedig angol nyelven értekeztek a résztvevők” – mondta el dr. Szabó Zsolt, az esemény egyik szervezője, a PKK munkatársa. „Az idei fórum különlegessége továbbá, hogy nemcsak oktatók, kutatók és jogászok, hanem nemzeti parlamenti hivatalok képviselői is részt vettek rajta Szlovákiából, Ausztriából és Csehországból, akik egy kerekasztal-beszélgetésen engedtek belátást törvényhozó testületeik működésébe” – tette hozzá. Dr. Smuk Péter, a kar dékánjaként és a PKK vezetőjeként egyaránt büszke arra, hogy idén Győr adott otthont a konferenciának. Mint mondta, nagy megtiszteltetés vendégül látni ennyi nemzetközi szakértőt, akik ezáltal megismerik az egyetemen folyó tudományos munkát, a PKK versenyképes eredményeit, és akiktől rengeteget tanulhatnak a részt vevő magyar kollégák. „A második napon zajlott angol nyelvű tanácskozás fő témái a mesterséges intelligencia parlamenti alkalmazása, a jogállam aktuális kihívásai, és az Európai Parlament jövőbeli működése voltak. A fiatal kutatói korosztály mellett tapasztalt, idősebb professzorok is jelen voltak a konferencián, így többgenerációs párbeszéd jött létre” – számolt be az eseményről. Hozzátette: a személyes nemzetközi kapcsolatok kialakításának lehetősége adja a rendezvény igazi értékét, hiszen a szakmai találkozást közös publikációk, további konferenciák és kutatási programok követhetik a jövőben.
- Ezüstérmet szerzett a Széchenyi István Egyetem női csapata a hazai rendezésű kosárlabda MEFOB-on
A győri rendezésű, 13 sportágat számláló MEFOB Feszt után a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokság kosárlabda négyes döntőjének is a Széchenyi István Egyetem adott otthont. Az intézmény férficsapata negyedik, míg a nők második helyet szereztek. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos a sport, az utóbbi időszakban pedig egyenesen a hazai felsőoktatás sportfővárosává vált. Alighogy nagy sikerrel lezárult a győri MEFOB Feszt, újabb országos egyetemi bajnokság házigazdája volt a Széchenyi István Egyetem. A 13 egyéni és csapatsportágban megrendezett fesztivált követően a női és férfi kosárlabda MEFOB-nak is a győri campus adott otthont május 13–14-én. A nőknél az elődöntő hazai győzelmet hozott, hiszen a Győr nagy csatában felülmúlta a címvédő ELTE-BEAC csapatát. A fináléban a TFSE-t már nem sikerült meglepni, így az UNI Győr SZESE az ezüstérmet szerezte meg hazai közegben, míg a bronzérmet szoros meccsen az ELTE-BEAC gyűjtötte be a DEAC ellen. Dr. Barthalos István, a győri lányok edzője büszke a csapat egész éves teljesítményére. „A döntőben most a papírforma érvényesült. Dolgozunk tovább, hogy majd bajnokok lehessünk” – summázta. A férfiak mezőnyében is izgalmas csatákat, szoros elődöntőket láthatott a közönség: míg a PTE-PEAC nyolc ponttal bizonyult jobbnak a DEAC-nál, addig a Miskolci Egyetem mindössze héttel nyert a Mosonmagyaróvár UNI Győr ellen. A bronzmeccsen a PTE-PEAC szerzett érmet, míg a hazaiak a negyedik helyen zártak. A döntőben a DEAC diadalmaskodott a Miskolci Egyetem ellen. Nők Elődöntők: UNI Győr SZESE – ELTE-BEAC 78–68 TFSE – DEAC 97–38 Bronzmérkőzés: ELTE-BEAC – DEAC 67–64 Döntő: UNI Győr SZESE – TFSE 63–95 Férfiak Elődöntők: PTE-PEAC – DEAC 60–68 Miskolci Egyetem – Mosonmagyaróvár UNI Győr 82–75 Bronzmérkőzés: PTE-PEAC – Mosonmagyaróvár UNI Győr 104–74 Döntő: DEAC – Miskolci Egyetem 102–91
- A harmadik évfolyam végzett a Széchenyi István Egyetem és a Rhode Island-i Egyetem kettős MBA-képzésén
Nemzetközi szintű üzleti tudás birtokába kerültek azok, akik elvégezték a Széchenyi István Egyetem és az egyesült államokbeli Rhode Island-i Egyetem kettős, az egyik legnevesebb akkreditációs szervezet által akkreditált angol nyelvű MBA-képzését. A Széchenyi István Egyetem amerikai Rhode Island-i Egyetemmel négy éve indított kettős, angol nyelvű, négy féléves MBA-képzést, amelynek végén a hallgatók mindkét intézmény oklevelét megkapják. A program olyan alapdiplomával rendelkezők jelentkezését várja, akik vállalat- vagy intézményvezetési ambíciókkal rendelkeznek, és karrierútjukat kívánják felgyorsítani. A képzés magas színvonalát mutatja, hogy elnyerte az egyik legrégebben működő és legnevesebb nemzetközi szakmai akkreditációs szervezet, az AACSB akkreditációját. Ezt az üzleti iskolák mindössze öt százaléka mondhatja el magáról a világon. A harmadik évfolyam hallgatói a Széchenyi István Egyetem győri Menedzsment Campus épületében május 11-én megtartott záróvizsgán adtak bizonyságot megszerzett tudásukról. Ennek eredményeként összesen tízen vehetik át a győri és az amerikai intézmény oklevelét.
- Új távlatokat nyithat a rovarpiacon az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem együttműködése
A feketekatonalégy-lárvákból előállított egészséges állateledel-alapanyagok és szerves talajjavító készítmények a hazai agrárium számos területén hoztak forradalmian új, fenntartható megoldásokat. Az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem együttműködési szándéknyilatkozatot kötött, amely új kapukat nyithat meg a takarmánycélú rovarpiac előtt. A tudományos kutatásokon túl kölcsönösen támogatják egymást más területeken is: nemcsak közös fenntarthatósági szemléletet alakítanak ki, de az akadémiai szférában keletkezett tudásanyag ipari-agrárgazdálkodási hasznosítása és bővítése is kitűzött cél – jelentették be a megállapodás aláírásán. Az európai fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent az agrárszektorban: a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul, míg a globális szántóföldi növénytermesztés 75 százaléka takarmánycélú tevékenység. Ennek kiváltására kínál környezetkímélő alternatívát az Agroloop: helyi élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át. Az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége teljesen új iparágat nyitott az agráriumban. Ezt emeli magasabb szintre a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás, melynek célja a rovaralapú megoldások közös kutatása és fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó tudásanyag általános bővítése és hasznosítása. Az együttműködés kiinduló alapját képezi a fenntarthatóság, amely mindkét fél működésében kiemelt fókuszt kap. A Széchenyi István Egyetem stratégiai fontosságúnak tekinti a fenntartható fejlődést, amit jól mutat az is, hogy az intézményt a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 400 legjobb egyeteme közé sorolták. A közös projektek várható hatása nemcsak a környezetkímélőbb mezőgazdasági gyakorlatokban, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd. „Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, és hozzájárulhat a jelenkori klímaváltozás mérsékléséhez is – ehhez pedig nélkülözhetetlen a vállalati és akadémiai szektorok összefogása. Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar felsőoktatás egyik legmeghatározóbb fenntarthatósági stratégiájával rendelkező intézményével köthetünk ebben partnerséget” – mondta el Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője. A megállapodás értelmében az egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkja jelentős kutatás-fejlesztési erőforrásokat biztosít a rovarfehérje-gyártó cég számára: kiterjedt laborhálózatával és a saját területén végzett kisparcellás vizsgálatokkal segíti többek között a lárvaalapú szerves trágya tesztelését. Ennek során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek tényleg határozottan jobb-e a beporzó képességük, vonzva a beporzó rovarokat, és így valóban felerősítik-e az adott területen nevelt növények reprodukcióját. Ugyancsak válasz születhet arra, hogy a lárvatrágyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét idegeníti el. Az Agroloop az így kapott kutatás-fejlesztési eredmények és innovációk gyakorlati alkalmazását, gazdasági hasznosulását bemutatja a hallgatóknak. Így például szakmai támogatással, rendszeres előadásokkal és tanulmányi üzemlátogatások biztosításával segíti az egyetemen bevezetett rovartenyésztés szaktárgy oktatását. Ezen felül az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja szervezésében létrejött éves nemzetközi konferencián is megosztja tapasztalatait: az Agroloop és az egyetem munkatársai közös szakmai előadásokon dolgoznak, amelyeket tudományos cikként is közzétesznek, és az ezekhez esetleg illeszkedő kutatás-fejlesztési pályázatokon is közösen indulnak majd el. „A Széchenyi István Egyetemen kiemelten foglalkozunk a fenntarthatóság kérdésével, ezért az egyik legfontosabb stratégiai célunk az, hogy oktatási és kutatási tevékenységünkkel folyamatosan tegyünk a fenntartható fejlődés érdekében és szélesítsük hallgatóink látókörét a témában. Ehhez érkeznek most új erőforrások az Agroloop széles portfóliójának és innovatív technológiájának köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kutatásaink során szerzett tudásanyaggal kézzelfogható gazdasági és társadalmi hatást érjünk el” – fejtette ki a megállapodás kapcsán dr. Teschner Gergely, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkjának vezetője.
- A világ 600 legjobb fiatal egyeteme közé került a Széchenyi István Egyetem a THE ranglistáján
Az 501–600. helyen szerepel a Széchenyi István Egyetem azon a ranglistán, amelyet a Times Higher Education (THE) május 14-én tett közzé a világ legjobb fiatal egyetemeiről. Az intézmény újabb sikere mögött erősödő kutatási teljesítménye, valamint szoros ipari és nemzetközi kapcsolatai állnak. A THE az egyik legelismertebb nemzetközi felsőoktatási rangsorokat készítő szervezet, amely évről évre publikálja a legjobb fiatal – azaz maximum 50 éves – egyetemek sorrendjét. A május 14-én megjelent legfrissebb lista presztízsét mutatja, hogy az első helyezett a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem. A rangsorra története során először került fel a Széchenyi István Egyetem, rögtön az előkelő 501–600. helyre. A THE a lista készítése során az átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítás érdekében öt területen – oktatás, kutatás, kutatási hatás, nemzetközi perspektíva, ipari tudástranszfer – vizsgálta az intézmények teljesítménymutatóit. Az elemzésben többek között olyan szempontokat vettek figyelembe, mint a hallgató–oktató arány, a doktoranduszok alapképzésben tanulókhoz és oktatókhoz-kutatókhoz viszonyított hányada, a kutatási bevételek, a publikációk idézettsége, a nemzetközi hallgatók, illetve a vendégprofesszorok aránya vagy a nemzetközi együttműködések. „A felsőoktatási rangsorok olyanok, mint a sportmérkőzések: csak az eredmény számít. A THE mostani, fiatal egyetemeket tartalmazó listájának a különlegessége, hogy ugyanolyan szigorú módszertannal készül, mint a világranglista, azzal a különbséggel, hogy kisebb súllyal veszi figyelembe az intézmények reputációját, hírnevét, amiben a nagymúltú, akár több százéves universitasok jelentős helyzeti előnyben vannak. A rangsor így sokkal jobban tükrözi az egyetemek valódi teljesítményét” – húzta alá dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. „Egyetemünk munkatársaira mindig jellemző volt a tudatos építkezés a fejlődés érdekében. Nyolc-tíz éve határoztuk meg kiemelt stratégiai célként a nemzetköziesítést. Az ebben részt vevő kollégáknak, valamint intézményünk szabadabb, önállóbb működését lehetővé tevő 2020-as modellváltásának is köszönhetően évről évre közeledünk a világ élvonalához. Ez ugyanakkor a képzésektől, a kutatásoktól a vállalatokkal való együttműködéseken át a sportig és a kultúráig sok terület együttes fejlesztését igényli, és folyamatos elvárást támaszt mindannyiunk számára. E folyamat újabb objektív értékelése alapján a világ fiatal egyetemei közül már az 501–600. helyen állunk, ami alátámasztja, hogy jó úton járunk, és egyetemünk teljesítménye a globális színtéren is magas színvonalúnak számít. Mindez Győrt és az egész térséget is erősíti. A 2030-ig szóló stratégiánk megvalósítása további lehetőséget hozhat, aminek zálogát innovációs parkjaink és nemzetközi szintű infrastrukturális fejlődésünk jelenti” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Ez a mostani a THE negyedik nemzetközi ranglistája, amelyre a Széchenyi István Egyetem felkerült, s ezek közül hármon tavaly vagy idén debütált. Az intézmény a THE világranglistáján az 1501+ kategóriában, fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek”, a „tisztességes munka és gazdasági növekedés”, valamint a „béke, igazságosság és erős intézmények” kategóriákban a világ 400 legjobb egyeteme között, tudományterületi világranglistáján pedig mérnöki tudományok kategóriában az 1001+ kategóriában szerepel.
















