.png)
A Magyar Tudományos Akadémia Gépszerkezettani Tudományos Bizottságának (MTA GTB) Mechatronikai Albizottsága soron következő ülésének a Széchenyi István Egyetem adott otthont május 15-én. Az eseményen nemcsak a tudományág aktuális kérdései kerültek napirendre, de a győri egyetem is bemutatta a témában zajló kutatásait, projektjeit. A testület arról is megemlékezett, hogy éppen húsz éve a győri intézmény adta be a mechatronikai mérnök szak alapítási kérelmet, elindítva ezzel a szakma hazai oktatását.
„Különleges apropója van annak, hogy ülésünket éppen a Széchenyi István Egyetemen tartjuk, a győri intézmény ugyanis éppen húsz éve, elsőként adta be a mechatronika szak alapításának kérelmét. Tette ezt a többi egyetem egyetértésével, ami korszakos vívmány volt az egész szakma számára, hiszen a mechatronika akkor merőben új területnek számított hazánkban. Azért is jöttünk tehát a győri egyetemre, hogy megünnepeljük ezt a fontos évfordulót”
– fogalmazott dr. Ábrahám György, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA GTB Mechatronikai Albizottságának elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa. Hozzátette, javaslatára a Széchenyi-egyetem nevéhez fűződő jeles eseményről memorandumban is megemlékeznek.
„Húsz évvel később, vagyis napjainkban már Magyarország kilenc egyetemén működik mechatronikai mérnökképzés. Üléseinket mindig valamelyik intézményben rendezzük, hogy jobban megismerjük az ott zajló munkát, szoros kapcsolatokat építsünk, ezáltal közösen tudjuk elősegíteni a szakterület fejlődését”
– fogalmazott.
Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi-egyetem általános és oktatási elnökhelyettese házigazdaként köszöntötte az albizottság tagjait. Mint mondta, az intézmény nagy hagyományokkal rendelkezik a gyakorlatorientált műszaki képzésben.
„Egyetemünk stratégiai céljai között az egyik legfontosabb, hogy minden képzési és kutatási területünk fókuszában a modern technológia és a fenntarthatóság álljon. Nagy előnyünk, hogy mindezt kilenc karral, számos tudományág együttműködésével tudjuk megvalósítani”
– emelte ki. Megjegyezte: a mechatronikai képzés területén húsz éve töretlenül a legalapvetőbb célja a győri egyetemnek, hogy a mérnökök a munkaerőpiacon keresett tudást szerezzenek, megfeleljenek a velük szemben támasztott elvárásoknak. Emellett a tudományos pályára is felkészítik őket, hogy az akadémiai utánpótlást biztosítsák. „Köszönöm az albizottságnak, hogy segíti munkánkat, és visszajelzéseivel hozzájárul ahhoz, hogy képzésünket mind magasabb szintre tudjuk emelni” – zárta.
Prof. dr. Horváth Zoltán, a győri Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja megemlékezett a mechatronikai képzést időben megelőző integrált mérnökképzésről is. Kiemelte: annak sikere több intézmény partnerségét eredményezte, amely megalapozta az albizottság munkájában ma is tetten érhető, kitűnő szakmai kapcsolatot. A dékán előadásában ismertette a Széchenyi-egyetem legnagyobb karának működését, képzéseit, kutatási irányait.
Az ülésen dr. Ballagi Áron, az Automatizálási és Mechatronikai Tanszék vezetője a Széchenyi-egyetemen zajló mechatronikai mérnökképzést, míg dr. Fodor Dénes, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar ipari és stratégiai dékánhelyettese a mechatronikához kötődő projekteket mutatta be a résztvevőknek. Az albizottság tagjai meghallgathatták Krecht Rudolf doktorandusz tudományos előadását „Mobil robotok LIDAR és kameraalapú környezetészlelése” címmel, majd megismerhették az egyetem mechatronikával kapcsolatos laboratóriumait is. Az albizottság a győri ülésén olyan aktuális kérdésekkel foglalkozott, mint az új tantervek kialakítása vagy éppen a projektalapú képzés erősítése.
Mi is az a mechatronika?
A mechatronika a gépészet, az elektronika, elektrotechnika és a számítógépes irányítás egymás hatását erősítő szinergiája. A mechatronikai mérnök a 21. század mérnöke, rendszerszemléletben látja a mechanika, az elektronika és informatika szakmai területeket. Komplex mérnöki rendszerek működését átlátni, részegységeket megtervezni és irányítani képes szakember.