A Széchenyi István Egyetem tulajdonrészt szerzett a Nort Complex Pro Kft.-ben, és szerepet vállal a cég újszerű módszertanához kapcsolódó szoftver- és eszközfejlesztésben. A vállalkozás okos edzőrendszere olyan, egyszerű jelekkel operáló informatikai eszközre épül, amely a sportolótól koncentrált figyelmet követel meg. Előnye, hogy az eddigieknél hatékonyabban javítja a játékosok kognitív és motoros készségeit. A Széchenyi István Egyetem nemrégiben 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Nort Complex Pro Kft.-ben, amely a modern technológia segítségével kínál újszerű, a legfrissebb idegtudományi kutatásokon alapuló edzésmódszert  a fiatal labdarúgók számára. Ennek lényege, hogy az adott csapatsportág valós szituációihoz hasonlító körülmények között, minél változatosabb módon kombinálja a specializált sporttechnikai gyakorlatokat a feladatkivitelezést segítő kognitív funkciókkal. Az újszerű edzésmódszertanban fontos szerepet kap a modern technológia. Dr. Topál József professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, viselkedéskutató a módszer hatásosságával kapcsolatban végzett, egy éven át tartó vizsgálatsorozat vezetője volt. „A kutatás során párokba rendeztük a monori tehetségközpont utánpótláskorú, öt–tizenkét éves labdarúgóit, amelyek egyik tagja a kontrollcsoport részeként továbbra is csak hagyományos edzésre járt, míg a másik tagja heti kétszer egy órában a Nort Complex módszerrel kapott fejlesztést. A projekt kezdetén felmértük a gyerekek néhány, a futballban fontos kognitív funkciójának működését: a munkamemóriát, a térlátást, a figyelemvezérlést, a gátlási funkciókat, az ingerérzékelési, -feldolgozási folyamatokkal kapcsolatos képességeiket és a motoros készségeiket. Mindezeket idén tavasszal megismételtük, illetve videofelvételek alapján elemeztük a játékosok mérkőzésszituációban mutatott viselkedését is”  – magyarázta a kutatás vezetője. Kiemelte, a vizsgálat eredményei egyértelműen igazolják, hogy a módszer alkalmas a sportolók figyelemvezérlési és munkamemória funkcióinak javítására, a figyelmük jobb fenntartására, szenzoros érzékelési pontosságuk növelésére. „Nemcsak az idegrendszeri működés fontos paramétereiben, az úgynevezett végrehajtó funkciókban láthatók kedvező változások, hanem az ezzel a módszerrel fejlesztett gyerekek szem-láb koordinációs, vagyis technikai képességei is javultak. Meccsszituációban is megfigyelhető a változás az intenzív mozgás közben és az ellenfél nyomása alatt végrehajtott vizuális pásztázás terén, ami a professzionális labdarúgók viselkedésének egyik fontos ismérve”  – fejtette ki a professzor. Hozzáfűzte, a sportteljesítményt meghatározó egyik alapvető tényező az, hogy mérkőzéshelyzetben mennyire gyorsan és milyen minőségben tud a játékos döntést hozni. Ennek a készségnek a fejlesztésére is kiváló megoldást nyújt az okos edzőrendszer. Dr. Topál József hangsúlyozta, a módszer nemcsak az utánpótláskorú sportolók esetében alkalmazható, de az idősebb korosztály számára is hatékony fejlesztési lehetőséget nyújt. Németh Roland, a módszer ötletgazdája, a cég egyik tulajdonosa elmondta: labdarúgóedzői munkája során azzal szembesült, hogy a digitális technológia világában a gyerekek figyelmét a hagyományos módokon nehéz huzamosabb ideig fenntartani, ami rontja az edzésgyakorlatok hatékonyságát. „Ezért jött az ötlet, hogy beszéd helyett képernyőkön keresztül érkező egyszerű, mindenki által könnyen felismerhető jelekkel – színekkel, számokkal, formákkal – kommunikáljunk velük. A tanítványok rendkívül pozitívan fogadták az izgalmas, de nagy odafigyelést és gondolkodást igénylő edzésmódszert, ezért továbbfejlesztettük azt. Ma már a pálya szélén elhelyezett nyolc képernyőn keresztül tudjuk az edzésgyakorlatokat irányítani a különböző színű alakzatok és számok időben változó, előre programozható bemutatásával. A mozgásfejlesztés mellett ezzel a koncentráció és a gondolkodási képesség is hatékonyan fejleszthető”  – fogalmazott. A szakember megemlítette, elsődleges céljuk, hogy minél szélesebb körben járuljanak hozzá a hazai sportolók fejlesztéséhez, majd nyitnának a külföldi felhasználók felé. Nagy siker, hogy termékük elnyerte a világ egyik legrangosabb designdíját: a Red Dot elismerés a kiemelkedő szellemi és kreatív erőt jutalmazza. „A Széchenyi István Egyetem bekapcsolódása a projektbe további lehetőségeket jelent számunkra, hiszen az a magas színvonalú tudományos és műszaki háttér, amelyhez a győri intézmény segítségével hozzájuthatunk, új utakat nyit az eszköz fejlesztésében”  – tette hozzá. „A Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységeiben nagy hangsúlyt fektet az egészség- és sporttechnológia területére, hiszen egyik célunk, hogy innovációink révén hozzájáruljunk a társadalom minden rétegének és korosztályának egészségfejlesztéséhez”  – fogalmazott Dósa Gábor, az intézmény hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója. Hozzáfűzte, az egyetem – egészség- és sporttudományi kompetenciáit felhasználva – a Nort Complex különleges edzésmódszerét a jövőben más sportágakra (többek közt kézilabdára és kosárlabdára) is átültetné, illetve részt venne metodikáik kidolgozásában. A gyakorlatok vezénylésére a pálya szélén elhelyezett képernyők adnak lehetőséget.

A Széchenyi István Egyetem és a Hídépítők Egyesülete közösen rendezte meg május 23-án a 11. Hidak és Hídépítők Napja országos ünnepséget, melynek kiemelt célja a szakma népszerűsítése volt. A győri intézmény nagy hagyományokkal rendelkezik a hídépítő és szerkezettervező szakemberek képzése terén , falai között számos elismert mérnök tanult az elmúlt évtizedekben. A Mosoni-Dunán átívelő Kossuth és a Jedlik hidak között, a Széchenyi István Egyetem Bridge Hallgatói és Oktatói Klubjában, valamint a Kálóczy téri gátőrházban rendezték meg az idei, 11. Hidak és Hídépítők Napját. Az intézmény a hazai szakemberképzés egyik fellegvára: már a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán magas színvonalú, gyakorlatorientált hídépítési és fenntartási szak működött, amely a vasúti-közúti hidak tervezésére, kivitelezésére és fenntartására készítette fel a jövő mérnökeit. Az egyetemi oktatás a szerkezetépítés irányába fejlődött tovább, amelyben az építőmérnöki alap- és mesterképzés keretében ma is fontos szerepet kap ez a terület. A Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék szoros kapcsolatot ápol a hídépítő szakmával, amely tükröződik az oktatásban, a szakdolgozati és diplomamunkákban, a kutatási feladatokban, a doktori témákban, az ipari megbízásokban és a szakértői tevékenységekben. Az esemény megnyitóján beszédet mondott Magyar János, a Hídépítők Egyesülete főtitkára , d r. Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért  felelős helyettes államtitkár, dr. Szép János, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja, valamint Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő. (Fotó: Korinek Bettina) Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja a rendezvény megnyitóján kifejtette, a képzést olyan  kiváló tanárok alapozták meg, mint dr. Klatsmányi Tibor, aki 1972-től 1986-ig vezette a Hídépítési Tanszéket, és akinek nevét a Mosoni-Duna felett átívelő, Tierney Clark-díjat elnyert győri Klatsmányi híd őrzi. A hidászoktatás alakjait sorolva megemlítette Agárdy Gyula, Guzmics János, Lublóy László, Lőrincz György, Németh György és Tóth Zoltán nevét is. „Intézményünk az elmúlt években több kutatás-fejlesztési projektben is részt vett. Többek között foglalkoztunk az újgenerációs öszvérszerkezetű hidak tervezési és kivitelezési kérdéseivel, a hídfők szerkezetének optimalizálásával, a hídszegélyépítési technológia fejlesztésével, hídesztétikával, a fenntarthatóság témakörében zöld hídépítéssel, fa-beton öszvérhidakkal, valamint a vasút és a hídépítéshez kapcsolódó automatizáció és digitalizáció integrálási lehetőségeivel”  – sorolta a dékán. Hozzátette, ezekhez a témákhoz kapcsolódóan építéseljárási szabadalom, több doktori kutatás és disszertáció készült. Dr. Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, az elmúlt 15 évben négy-négy Tisza- és Duna-híd épült, a folyamat pedig az új mohácsi híd megépítésével folytatódik. „Szeretném kiemelni a Kalocsa és Paks közötti Tomori Pál hidat, amit 2024 júniusában adtunk át, és amely elnyerte a Magyar Acélszerkezeti Szövetség »Év acélszerkezete« nívódíját. Előkészítési fázisban van a 47-es főút algyői Tisza-hídjának kétszer kétsávosra bővítése, a szolnoki új Tisza-híd és elkerülő út, valamint a győri új Mosoni-Duna-híd is”  – részletezte. Emellett több vasúti híddal, a vasúthálózattal, a KRESZ felülvizsgálatával, illetve a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével kapcsolatos munkálatokra is kitért. Mint mondta, utóbbi – amelybe 22 megyei jogú várost kapcsoltak már be – 2026-ra eléri a 2000 kilométert. „A közlekedés működtetése és fejlesztése teszi lehetővé a földrajzi térségek összekapcsolását, a társadalmi mobilitást, élénkíti, mozgatja a gazdaságot. A felsorolt eredmények nagymértékben köszönhetők a kapcsolódó területeken dolgozó szakembereknek”  – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az eseményen a hídépítő szakma jelenlegi és jövőbeli képviselői is jelen voltak. (Fotó: Korinek Bettina) „ Győr nemcsak gazdasági és oktatási központként jelentős, hanem a folyók városaként is kiemelkedő szerepet tölt be Magyarországon ” – hangzott el Simon Róbert Balázs, országgyűlési képviselő beszédében. Hozzátette: „2006-ban csupán két híd ívelt át a Mosoni-Dunán, azóta viszont olyan jelentős beruházások valósultak meg, mint a Jedlik híd és a Klatsmányi híd. Ezek a projektek nemcsak mérnöki szempontból voltak figyelemre méltó fejlesztések, hanem városszerkezeti és közösségi szempontból is nagy jelentőséggel bírtak”.  A képviselő is kitért arra, hogy a tervek között szerepel egy újabb híd megépítése Győrben, amely az Ipar utca meghosszabbításaként kötné össze Gyárvárost Bácsával, tovább erősítve a városrészek közötti kapcsolatot. A megnyitón Magyar János, a Hídépítők Egyesületének főtitkára hangsúlyozta: a 2010-ben alapított szervezet céljai közt szerepel a hídépítés hagyományainak fenntartása és átadása, a komplex folyamatban részt vevő szereplők közti kapcsolatok ápolása, valamint a fiatal szakemberek bevonzása a szakmába. „Az ehhez hasonló rendezvények kiváló lehetőséget biztosítanak a közösség megerősítésére, amely a hétköznapok során a munka gördülékenységéhez is hozzájárul  – fogalmazott. – Köszönöm a partnerséget a Széchenyi István Egyetemnek, és kívánom, hogy a mai napon a hídépítés átvitt értelemben a kapcsolatok terén is megvalósuljon.” Az eseményen a látogatók kipróbálhatták a sárkányhajózást, betonkenu-bemutatót tekinthettek meg ,   valamint  vízminőségi mérőeszközökkel is megismerkedhettek. A  laborlátogatások, műholdradar-, drón- és digitálisterepasztal-bemutatók pedig a korszerű technológiák világába engedtek betekintést. A program részeként tésztahídépítő  és szakmai hídépítő verseny re is sor került.

A Széchenyi István Egyetem már tanulmányaik kezdetétől számos lehetőséggel támogatja a fiatalok tudományos és személyes fejlődését, legyen szó ösztöndíjakról, kutatásról vagy nemzetközi tapasztalatszerzésről. A hallgatói önkormányzat, az ösztöndíjprogramok, a kutatói csoportok és a szakkollégiumok mind a sikeres szakmai karrier megalapozásához járulnak hozzá, amit a tatabányai Aschenbrenner testvérpár példája is jól mutat. Sokszínű hallgatói szervezetek, szakkollégiumok és kutatási lehetőségek várják a fejlődésre nyitott fiatalokat a Széchenyi István Egyetemen. Ezekben már az első félévüktől kezdve tevékeny szerepet vállalhatnak az intézményben tanulók, fejleszthetik szakmai kompetenciáikat, kommunikációs készségeiket, és értékes kapcsolatrendszerre tehetnek szert. A gyakorlatorientált képzések során a hallgatók számos projektben vehetnek részt, tudományos diákköri dolgozatot készíthetnek, valamint innovatív ötleteikhez is támogatásra találhatnak. Az elmúlt években az egyetem által biztosított lehetőségekkel éltek az Aschenbrenner testvérek is, akik a hallgatói önkormányzatból indultak, részt vesznek a tudományos diákköri mozgalomban, szakkollégiumi tagok, valamint szakmai tevékenységükkel elnyerték az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjat. „Tanulmányaimat mérnökinformatikus alapképzésen kezdtem, és már a második félévben csatlakoztam az Egyetemi Hallgatói Önkormányzathoz (EHÖK), ahol először képviselőként, majd szakfelelősként vettem részt a munkában. Később részönkormányzati elnökként, majd az EHÖK alelnökeként foglalkoztam a hallgatói érdekképviselettel” –  fogalmazott Aschenbrenner András, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója. „A mesterképzés során tudatosabban kezdtem el foglalkozni a tudományos tevékenységgel, és jobban megismertem az intézmény által nyújtott ösztöndíjlehetőségeket is. A digitális transzformációval kapcsolatos kutatási munkámban jelentős támogatást kaptam az egyetem Neumann János Informatikai Szakkollégiumától és Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumától, amelynek köszönhetően több konferencián és tanulmányi versenyen is lehetőségem nyílt bemutatni az eredményeimet. A közös munka annyira jól sikerült, hogy a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencián (TDK) 2024 novemberében második, majd 2025 májusában első helyezést értem el”  – részletezte a fiatal tehetség. Aschenbrenner András tudományos tevékenységéért Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram ban is részesült. Ez a lehetőség nemcsak mesterképzésben részt vevő hallgatóknak elérhető, hanem fiatal oktatók, kutatók, doktori hallgatók, illetve alapképzésben tanulók számára is nyitott, így jelentős segítséget nyújt tudományos munkájuk megvalósításához. A 2025–26-os tanévben az ösztöndíjra június 15-ig nyújthatók be a pályázatok (Erről további részetek itt olvashatók .) A Széchenyi István Egyetem nyújtotta lehetőségekkel élve fejlődik a tatabányai testvérpár, Aschenbrenner András és Aschenbrenner László. (Fotó: Adorján András) András öccse, László az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának mérnökinformatikus-hallgatója. „Őszintén szólva nagyon meglepett, hogy ezek az egyedülálló lehetőségek nemcsak a felsőbb évesek előtt állnak nyitva, hanem már az alapképzés első évétől kezdve elérhetők. Saját tapasztalataim alapján az alattam járóknak és az évfolyamtársaimnak is mindig azt javaslom, hogy bátran kapcsolódjanak be egy-egy hallgatói projektbe, mert sok ajtót megnyithat előttük” – jelentette ki. Elárulta: ő maga is több olyan projektben vett részt, amelyek során különféle alkalmazásokat fejlesztettek, és ekkor tapasztalta meg először, hogy megszerzett tudásának valós, gyakorlati haszna van. „Ezek nemcsak szakmai fejlődésemet alapozták meg, hanem hozzájárultak a kutatói szemlélet kialakulásához is. 2021 óta foglalkozom Windows-rendszerekkel, ebben a témában született meg az első TDK-dolgozatom is. E kutatás mentén pályáztam az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjra, amelyet nekem is sikerült elnyernem. Ennek köszönhetően fiatal hallgatóként részt vehettem szakmai konferenciákon, előadásokat tarthattam, és hamarosan nemzetközi konferencián is bemutathatom az eredményeimet. A tudományos életbe való korai bekapcsolódás a szakdolgozatom elkészítését is jelentősen megkönnyíti”  – sorolta a tudományos munka előnyeit Aschenbrenner László. A következő tanévben a testvérpár a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával külföldi kutatási tapasztalatszerzésre is készül. Céljuk, hogy az így megszerzett ismereteket később itthoni tanulmányaikban és szakmai munkájukban is kamatoztassák.

Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programban részt vevő hallgatók és fiatal oktatók mutatták be tudományos tevékenységüket május 20-án a Széchenyi István Egyetemen rendezett konferencián. Az érdeklődők 89 kutatást ismerhettek meg, amelyek az élenjáró technológiákon át a digitális transzformáción keresztül a fenntarthatóságig széles skálát öleltek fel. A korábbi Új Nemzeti Kiválóság Program az idei tanévben megújult formában, Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram (EKÖP) néven támogatja a tehetséges, kutatási területen kiemelkedő hallgatókat, valamint fiatal oktatókat. A Széchenyi István Egyetem nyertes hallgatói és oktatói konferencia keretében mutatták be kutatásaikat. A Széchenyi István Egyetemen rendezett konferencián 89 ösztöndíjas adott számot kutatási eredményeiről. (Fotó: Dudás Máté) „A program célja a felsőoktatási intézmények oktatói és kutatói, valamint az innovatív magyar vállalkozások kutató-fejlesztői utánpótlásának biztosítása, és a legkiválóbb hallgatók tehetséggondozása. E célra a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból az idei tanévben rekordösszegű keretet különített el a Széchenyi István Egyetem számára: az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogramra szánt mintegy 180 millió forint mellett az EKÖP Kooperatív Doktori Program (EKÖP-KDP) közel 250 millió forintos keretből oszthatott ki ösztöndíjakat”  – mondta el a rendezvény megnyitóján prof. dr. Varga László, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke. A résztvevőket arra biztatta, hogy a kutatásaik mellett eredményeik publikálására is kellő figyelmet fordítsanak. A professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Széchenyi-egyetem széles tudományos spektruma kitűnő lehetőséget teremt az interdiszciplináris kutatásokra. „Bíztatom a jövőbeli pályázókat innovatív ötleteik megfogalmazására. Számukra fontos információ, hogy már megjelent a 2025–26-os tanév ösztöndíjfelhívása , amelyre június 15-ig lehet pályázni” – zárta. Dr. Varga László professzor, a Széchenyi István Egyetem Doktori Tanácsának elnöke köszöntötte az ifjú kutatókat. (Fotó: Dudás Máté) A konferencián 10 szekcióban 77 EKÖP-, és 12 EKÖP-KDP-ösztöndíjas előadása hangzott el informatikai, gépész- és villamosmérnöki, közlekedés- és járműmérnöki, anyagtudományi, építész- és építőmérnöki, agrár-, gazdaság- és regionális, jog-, valamint bölcsészettudományi, illetve művészeti területekről. A villamosmérnök mesterszakos Rózsa Patrik Gábor „Szívritmus kiválasztása sporteszköz ülőfelületébe épített szenzor jeleiből a terhelés adaptív szabályozásához” címmel mutatta be kutatási eredményeit. Témavezetője prof. dr. Nagy Szilvia volt. „Konzulensemnek köszönhetően már az alapképzés évei alatt lehetőségem nyílt bekapcsolódni egy orvostechnikai diagnosztikai módszer fejlesztésével kapcsolatos projektbe. Ezen a területen maradva kezdtem vizsgálni a szívverés érzékelését a test rezgéseinek segítségével. Minden egyes szívdobbanás egy egész testen áthaladó rezgést generál, amely többféle szenzorral is érzékelhető. Azt kerestem, hogy miként lehet olcsón, jó minőségű, egyszerű, akár székre, ülésre helyezhető érzékelőt fejleszteni. Ezzel ugyanis széles körben elérhető, kényelmes és folyamatos szívdiagnosztika válna lehetővé például a munkahelyi stressz hatásait mérve”  – világította meg a fiatal kutató. Mint mondta, vizsgálata a költséghatékonyságot szem előtt tartva időközben új irányt vett. A vérnyomásmérő mandzsettájába helyezte az érzékelőt, amely így már nem csupán vérnyomásmérésre válik alkalmassá, hanem a szívverés formája is megjeleníthető. „Jelenleg is ezen dolgozom, hiszen a módszerrel egy egyszerű vérnyomásmérés alkalmával válnának szűrhetővé az olyan elégtelenségek, mint a szívritmuszavar”  – osztotta meg kutatásának lényegét Rózsa Patrik Gábor. Dr. Fábián Balázs az intézményben szerezte jogi diplomáját, jelenleg pedig az egyetem doktorandusza, akinek „Mesterséges intelligencia a munka világában: kihívás vagy partner a munkáltatók számára?”  című előadása (témavezető: dr. Ferencz Jácint) egy napjainkban aktuális, az egész társadalmat érintő kérdéssel foglalkozik. „Ma már a hazai munkáltatói gyakorlatban is megjelent a mesterséges intelligencia használata a beérkezett önéletrajzok összehasonlításához, a munkatársak teljesítményértékeléséhez, sőt az elbocsátandó munkatársak kiválasztásához is. Az emberi tényező elhagyása veszélyes lehet, s az automatizált döntésekkel szemben jelenleg a szakszervezeteknek sincs semmilyen jogi lehetősége. Ezt a kérdést A munka törvénykönyvének módosítása kezelheti”  – hangsúlyozta. Kiemelte, a jognak fontos feladata, hogy lekövesse az olyan társadalomban végbemenő változásokat, mint amit a mesterséges intelligencia megjelenése is okoz. „Az új technológia az élet minden területére hatással van, ami szabályozási szempontból is fontos feladatokat ró ránk”  – fogalmazott. Dr. Fábián Balázs hangsúlyozta, a Széchenyi-egyetemen minden feltétel adott az értékes tudományos munkához, személyesen pedig sokat köszönhet témavezetőjének és a tanszéki közösségnek kutatása szakmai támogatásáért.

Dr. Györfi-Tóth Péter, az egyik vezető hazai és nemzetközi jogi szolgáltató iroda partnere aktív szerepet vállal a Széchenyi István Egyetem fejlődésében. A neves jogász – amellett, hogy az intézményt fenntartó alapítvány vagyonellenőre – a győri jogászképzésben is részt vesz. A Széchenyi István Egyetem küldetésének tekinti, hogy gyakorlati tudást, a munkaerőpiacon értékes diplomát adjon hallgatóinak, és az aktuális kihívásokra válaszolni tudó, naprakész szakembereket biztosítson az országnak. Ennek érdekében minőségi képzéseibe a piaci szereplőket, az adott szakterület legjobbjait is bevonja. Kitűnő példa erre az intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, ahol az új generáció a jogász szakma neves képviselőitől tanulhat. A közelmúltban kapcsolódott be a képzésbe dr. Györfi-Tóth Péter, aki az egyik vezető hazai és nemzetközi jogi szolgáltató iroda, a DLA Piper partnere, a magyar, a közép- és kelet-európai operáció projektfejlesztési és re-strukturálási szakcsoportjának vezetője. Dr. Györfi-Tóth Péter szakmai tapasztalatai átadásával segíti a Széchenyi István Egyetem joghallgatóinak fejlődését. (Fotó: Adorján András) „A győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány célja, hogy az intézmény minden szempontból dinamikusan fejlődjön, valamint meghatározó szereplője legyen a felsőoktatásnak hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Az alapítvány vagyonellenőreként fontosnak tartottam, hogy tudásommal, szakmai tapasztalatommal többféle módon is segítsem az egyetemet” – fogalmazott dr. Györfi-Tóth Péter, aki társadalmi szerepvállalása részeként oktatja az „Energetikai és infrastrukturális fejlesztések szerződéses gyakorlata”  című tárgyat a győri jogi karon. „Szakterületem elég speciálisnak mondható, amely alapvetően az energetikai és a közcélú közösségi infrastruktúrák létesítésével, fejlesztésével, finanszírozásával foglalkozik jogi szempontból. Az előzőbe tartoznak többek között a különböző vezetékek, hálózatok, erőművek, napelemparkok, szélturbinák, geotermikus erőművek, az utóbbiba pedig például a vasúti hálózat, az autópályák, a hulladékgazdálkodási rendszerek, a kikötők vagy épp a repterek. Sokrétű, komplex és változatos területről van tehát szó, amely gyakran bonyolult szabályozásokat foglal magában. Mivel régóta foglalkozom ezzel, a tudás átadása mellett igyekszem gyakorlati tapasztalataimmal is hozzájárulni a győri hallgatók felkészültségéhez”  – jegyezte meg. Dr. Györfi-Tóth Péter úgy látja, a Széchenyi-egyetem olyan úton jár, amely egyre magasabbra emeli a felsőoktatási intézmények között, piaci igényeket figyelembe vevő képzései, a különböző tudományterületeket felölelő interdiszciplináris tudása, széles körű ipari, társadalmi együttműködései révén. „Előremutató, hogy nemcsak a tudás átadására, de annak hasznosítására is összpontosít, amely lehetővé teszi, hogy a fiatal, tehetséges kutatók az akadémiai területen maradva vegyenek részt a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokban”  – fejtette ki. Hozzátette, az intézmény ezen az úton tovább haladva az éles nemzetközi versenyben is egyre előkelőbb pozíciókat vívhat ki magának.

A Tetris játék zenéjére épített kompozíciójával első helyet ért el a rangos nemzetközi Rachel Laurin Zeneszerzői Versenyen a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának klasszikus orgonaművész-hallgatója, Májer Zoltán. A világszinten ismert Kanadai Királyi Orgonaművészeti Akadémia által meghirdetett pályázatra többek között ausztrál, német és egyesült államokbeli alkotók nyújtottak be műveket, közülük bizonyult a legjobbnak a győri intézmény másodéves növendéke. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán a magas színvonalú képzés mellett nagy hangsúlyt kapnak a nemzetközi lehetőségek és a művészeti kiteljesedést elősegítő versenyek. Az intézmény zeneművész-hallgatói rendszeresen vesznek részt kontinens- vagy akár világszintű megmérettetéseken is. Nincs ez másként Májer Zoltán másodéves klasszikus orgonaművész szakos hallgató esetében sem, aki már felsőfokú tanulmányai megkezdése előtt foglalkozott komponálással. Sikerességét mi sem mutatja jobban, mint legutóbbi eredménye: a fiatal tehetség a híres Kanadai Királyi Orgonaművészeti Akadémia (Royal Canadian College of Organists) által meghirdetett Rachel Laurin Zeneszerzői Versenyen első helyet ért el „Variations on Tetris Theme”  című alkotásával. A kilencvenes évek népszerű videójátéka által ihletett darab egy ausztrál és egy kanadai kompozíciót előzött meg a képzeletbeli dobogón. „Ezzel a 2021-es szerzeményemmel először a moszkvai konzervatórium nemzetközi pályázatán indultam, az »Új klasszikusok« elnevezésű versenyen ötszáz zeneszerző közül sikerült a legjobb húszba kerülnöm”  – árulta el Májer Zoltán, aki gyermekkora óta foglalkozik zenével. Hároméves korában a híres orgonaművész, Lehotka Gábor tanácsára kezdett el zongorázni. „Az orgona már legkorábbi emlékeim szerint is nagyon megragadta a figyelmem, a szüleim pedig mindenben segítettek, hogy elindulhassak ezen a pályán. Először nyolc éven át zongoráztam, ezt követően már a megfelelő technikai alapokkal kezdtem meg az orgonatanulmányaimat. A zeneiskolában Korb Tamástól tanulhattam, valamint iskolán kívüli kurzusokon vettem részt. A Széchenyi-egyetemen két éve tanulok, és nagyon inspiráló, hogy más szemszögből láthatok rá a zenére, a képzés valóban átfogó tudást ad számomra” – fejtette ki. Májer Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának másodéves klasszikus orgonaművész-hallgatója (Fotó: Adorján András) A sors érdekessége, hogy a fiatal tehetség első zongoratanára, Farkas Zsolt ma már ugyancsak a győri egyetem munkatársa, zongorakísérőként és főiskolai tanársegédként segíti a Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszék munkáját. „Jó érzés legelső mesteremmel itt is találkozni, és ugyanabból a könyvből tanítani, amiből én is tanultam annak idején” – jegyezte meg. Hozzátette: az egyetemen az orgona szak része billentyűs hangszerként a zongora is, ezirányú tanulmányait Kocsis Marcell művésztanár mentorálása alatt végzi. Májer Zoltán ugyan még csak másodéves, de már most határozott elképzelése van a jövőjéről. „Az egyetem mellett tanítok is, ezt mindenképp szeretném továbbvinni, valamint az orgonajáték és a zeneszerzés folytatása szerepel a terveim között”  – jelentette ki. Hozzátette: motiváló számára, hogy hallgatótársai nyitottak a zenei ötletek megvalósítására és a közös munkára, a szimfonikus zenekar révén pedig akár több hangszerre komponált darabjait is életre hívhatja. A fiatal tehetség kiemelte, hogy előadó-művészeti pályáján nagy segítséget jelent a közös munka főtárgyi oktatójával, aki odaadással és türelemmel támogatja az esetleges hiányosságok kiküszöbölését és a művészi fejlődést. Deákné dr. Kecskés Mónika, a kar Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszékének egyetemi docense orgonára, ezen belül improvizációra és partitúra-ismeretre, valamint kamarazenére tanítja a díjnyertes hallgatót. „Zoltán félig-meddig autodidakta módon tanulta az orgonálást, így az improvizációs készségei már tanulmányai elején is kiemelkedők voltak. Ahogy Bach is saját magától, a kortársak műveit tanulmányozva jutott el arra a szintre, amit azóta is csak próbálnak megugrani a zeneszerzők, úgy ő is teljesen magától, egy belső motiváció révén ért el odáig, hogy nemzetközi versenyeken ismerik el”  – részletezte az oktató. Hozzáfűzte: a Széchenyi-egyetem képzésén a technikai és az elméleti tudás felsőfokra emelésével járulnak hozzá az ígéretes növendék további karrierjéhez. „Olyan eszközöket adunk a kezébe, amelyekkel könnyebben és gyorsabban ívelhet felfelé a pályája, emellett pedig segítünk a már meglévő képességei felismerésében és fejlesztésében  – fogalmazott. – Az óráinkon két felnőtt ember diskurzusa zajlik, amelyben oktatóként inkább coach-szerepet töltök be, mentorként segítve a tehetség kibontakozását.”

A Széchenyi István Egyetem képzési és kutatási tevékenységével, nemzetköziesítési törekvéseivel, valamint az együttműködési lehetőségekkel ismerkedett a győri campuson május 15-én tett látogatásán Eva Dvořáková, Csehország magyarországi nagykövete. A diplomata elismerően szólt az intézmény stratégiájáról és fejlődéséről. A Széchenyi István Egyetemen mintegy ezer nemzetközi hallgató tanul, az oktatók-kutatók pedig nemzetközi projektekben, kutatási hálózatokban is részt vesznek. Az intézmény számára már csak emiatt is fontos nemzetközi kapcsolatai folyamatos erősítése, s többek között ezt a célt szolgálta Eva Dvořáková cseh nagykövet látogatása a győri campuson. A találkozó résztvevői: Kepli József, a Széchenyi-egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának vezetője, Pavla Kačenová, a nagykövetség első titkára, Tibor Opěla, a nagykövetség konzulja, Eva Dvořáková nagykövet, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Smuk Péter professzor, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, dr. Hulkó Gábor, a kar egyetemi docense és Hancz Gábor, az egyetem kommunikációért és sajtókapcsolatokért felelős igazgatója. (Fotó: Adorján András) A háromtagú delegációnak dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes mutatta be az egyetem eredményeit és terveit. Hangsúlyozta, hogy 2018-ban indították el nemzetköziesítési stratégiájukat, amely jelentős sikereket hozott. „Több mint tizennégyezer hallgatónk közül ma már mintegy ezren külföldről, a világ csaknem nyolcvan országából érkeztek. Mintegy kétszáz képzési programunk negyedét angol nyelven is kínáljuk, ami különösen vonzó a nemzetközi fiatalok számára”  – fogalmazott. Hozzátette: hét cseh egyetemmel működnek együtt, ami hallgatói és oktatói csereprogramokra, illetve kutatási partnerségekre terjed ki. A Pannónia Ösztöndíjprogram keretében 70 hallgató járt Csehországban a most záruló szemeszterben. Az elnökhelyettes kiemelte: büszkék arra, hogy mind a Quacquarelli Symonds, mind a Times Higher Education felsőoktatási világranglistáján szerepelnek. Ennek értékét növeli, hogy a világ mintegy 24 ezer egyeteme közül mindössze kétezret jegyeznek ezeken a rangsorokon. Dr. Lukács Eszter beszélt arról is, hogy kilenc karuk és négy doktori iskolájuk révén kutatásaikat interdiszciplináris módon végzik, amelyekkel szorosan kapcsolódnak a járműiparhoz, a fenntarthatósághoz, a telekommunikációhoz, az egészségtechnológiához és a mezőgazdasághoz. Megjegyezte: jelenleg készítik elő Győri Innovációs Parkjuk második ütemét, amelynek keretében akár cseh vállalatokkal is szívesen alakítanának ki kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködéseket. A találkozón Eva Dvořáková nagykövet elismerően szólt a Széchenyi István Egyetem modern stratégiájáról, tevékenységeiről és fejlődéséről. Hozzáfűzte: az intézmény campusmodellje és szolgáltatási portfóliója – „egy kis város a városban” – a Texasi Egyetemre emlékezteti, ahol hallgatóként egy ideig tanult; majd felajánlotta segítségét további cseh egyetemekkel és kutatóközpontokkal való együttműködések kialakításában. A nagykövet felhívta a figyelmet a cseh és magyar részvétellel megvalósuló, a sajtóban gyakran csak „szuperlézerként” emlegetett high-tech projektre, az ELI-re (Extreme Light Infrastructure) amely globális technológiai fejlesztési jelentőséggel bír. Aláhúzta: továbbra is van lehetőség partnerként bekapcsolódni ebbe.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 110 millió forinttal járul hozzá idén a Széchenyi István Egyetem telekommunikációs, távközlési és digitalizációs képzési, valamint kutatás-fejlesztési tevékenységeihez. A szervezet hosszú évek óta kiváló kapcsolatot ápol az intézménnyel, amely a támogatásnak köszönhetően még több tudományos lehetőséget nyújthat hallgatóinak, oktatóinak és kutatóinak. A Széchenyi István Egyetem régóta szorosan kötődik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkájához, képzési és kutatás-fejlesztési portfóliója is kapcsolódik a szervezet tevékenységéhez. A győri intézmény 1968-as alapítása óta veszi ki a részét a hazai távközlési oktatásból, napjainkban pedig a legmodernebb technológiákat és a legfrissebb szakmai tudást biztosítja a hallgatóknak. Kutatás-fejlesztésében is meghatározó szerepet tölt be a telekommunikáció, a médiajog, az elektronika és a mesterséges intelligencia, amelyek a hatóság számára is stratégiai jelentőségű területek. A felek 2022-ben írtak alá megújított általános együttműködési megállapodást , a kiváló szakmai partnerség az elmúlt években pedig még magasabb szintre emelkedett. Az NMHH idén 110 millió forint támogatást nyújt a Széchenyi-egyetemnek szakmai programok, képzések és kutatások megvalósítására, valamint a távközlési, digitalizációs és telekommunikációs terület fejlesztésére. A hatóság a hozzájárulással többek között az egyetem űrtávközlési, kiberbiztonsági és kvantumkommunikációs kutatásait, műholdfejlesztését, elektronikai laborjainak fejlesztését, valamint gyermekvédelmi kezdeményezéseit segíti. Az intézmény emellett hallgatói elismerésekre, ösztöndíjakra és szakmai kirándulásokra, konferenciák szervezésére, illetve tananyagfejlesztésre fordítja az összeget. „Az NMHH örömmel támogatja a Széchenyi István Egyetem tudományos műhelyein keresztül az ifjú kutatókat a minket körülvevő univerzum jobb megértésében, különösen azokon a területeken, amelyek szorosan kapcsolódnak a hatóság tevékenységéhez. Ilyen például a rádióhullámokkal működő hálózatok és az űrtávközlés világa, vagy éppen a kiberbiztonság: ez a kérdéskör ugyanis szorosan kapcsolódik az NMHH kiemelt stratégiai céljához, a szabadság és biztonság megteremtéséhez a digitális világban. Az NMHH és a Széchenyi István Egyetem együttműködésének része többek között az az ösztöndíj, amellyel a hatóság félévente két, nappali tagozaton kiemelkedő tanulmányi eredményt felmutató mérnökinformatikus, illetve villamosmérnök szakos hallgatót támogat. Bízunk benne, hogy a fiatal kutatók felfedezései, innovációi révén olyan tudással gazdagodunk, amely a jövőben alapját képezheti a távközlési fejlesztéseknek”  – mondta el az együttműködés kapcsán dr. Koltay András, az NMHH elnöke. Dr. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (Fotó: Májer Csaba József) „A hatóság nagyon fontosnak tartja a felsőoktatási és tudományos intézetekkel való együttműködést, amelynek kiváló példája a Széchenyi István Egyetemmel fennálló partnerség. Az intézmény tudományos tevékenysége, valamint a hallgatókkal való oktatói kapcsolat olyan tudásbázist eredményez, amit nagyon jól tudunk hasznosítani műszaki, fogyasztóvédelmi, jogi és gazdasági munkánk során. Az idei pénzbeli támogatásunkkal azokat az NMHH profiljába vágó kezdeményezéseket segítjük, amelyek innovatív szakmai kutatásokat, új technológiai megoldásokat segítenek elő. Ezek kölcsönös előnnyel és haszonnal járnak mindkét fél számára”  – fogalmazott dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője. Kifejtette, ez a kapcsolat az elmúlt években is számos hasznos eredménnyel járult hozzá a hatóság tevékenységéhez. Hozzátette: a Széchenyi István Egyetemen sok olyan hírközlési és médiát érintő innovatív témában zajlanak kutatások, rendezvények, publikációs tevékenységek, amelyek az új technológiák alkalmazását, a hatósági jogalkalmazás előmozdítását, illetve a digitális fogyasztóvédelmi tudatosság erősítését szolgálják. Dr. Lapsánszky András, az NMHH hírközlési elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője (Fotó: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem 2023-ban indította útjára rendhagyó formátumú, minden hétvégén megrendezett közösségi sportesemény-sorozatát Uni Győr Örömfutás néven. Az elmúlt szűk két év alatt több mint 1500-an csatlakoztak a kezdeményezéshez, akik hétről hétre 5 és 10 kilométeres futás, illetve 5 kilométeres gyaloglás teljesítése közül választhatnak. A programsorozat századik alkalma május 24-én, szombaton következik, amelyen ismert személyiségek – sportolók, művészek – is rajthoz állnak. Még nem késő csatlakozni! Az Uni Győr Örömfutás Magyarországon egyedülálló kezdeményezés, amely támogató sportközösségben, gyönyörű természeti környezetben, jól szervezett és biztonságos keretek között kínál rendszeres szabadidős mozgáslehetőséget. A Széchenyi István Egyetem által két éve elindított, hetente megrendezett futó- és gyalogló-eseménysorozathoz bármikor ingyenesen lehet csatlakozni. Csupán egy regisztráció kell hozzá , és a következő rajt előtt már át is vehető a személyre szóló, állandó rajtszám. A program minden szombaton délelőtt a győri Aranypart II-n található Uni by The Rusty Coffee elől indul (a lebonyolítás részletei az esemény honlapján  és Facebook oldalán  olvashatók). A századik rajtjához érkezik az Örömfutás május 24-én, szombaton. (Fotó: Uni Győr ÖrömFutás ) „Ahogy a neve is mutatja, az Örömfutás nem a versengésről, hanem sokkal inkább az egészségről, a rendszerességről, a kitűzött célokról és a fejlődésről szól. Az események után mindenki egyéni visszajelzést kap az elért eredményéről, a teljesítések gyűjtésével pedig értékes ajándékokat lehet megszerezni. Azt szeretnénk elérni, hogy a minden héten visszatérő, vonzó programmal egyre több embert inspiráljunk az aktív életmódra, és hangulatos közösségi platformot teremtsünk a szabadidősport számára a városban”  – fogalmazott dr. Horváth Ákos, a program ötletgazdája és főszervezője, a Széchenyi-egyetem korábbi oktatója. Hozzátette, az eltelt két év alatt összetartó, jó hangulatú sportközösség alakult ki, amelyben az újonnan csatlakozók is hamar otthonra találnak. „A legfiatalabb induló hároméves, a legidősebb 84, és még a 70 feletti korcsoportban is jó pár 10 kilométeres futó található. Sokan járnak a város tágabb vonzáskörzetéből és a szomszédos Csallóközből, sőt olyan is akad, aki 50 kilométernél messzebbről érkezik. Az esemény mostanra nemzetközi jelleget öltött, mert gyakran feltűnnek a Győrben élő, vagy éppen idelátogató külföldiek és az egyetem nemzetközi hallgatói is. A legtöbben britek és németek, de vannak indulók Törökországból, Bangladesből, Brazíliából, Japánból, sőt Ausztráliából is. Ismert győri sportolókat is felfedezhetünk a rendszeres résztvevők között, például a többszörös Bajnokok Ligája-győztes kézilabdázó Orbán Adriennt vagy az ultratriatlon-világbajnok Rokob Józsefet”  – sorolta a szervező. Kiemelte, mostanáig több mint 1500-an regisztráltak az eseménysorozatra, amelynek minden héten 200-250 indulója van. „Eddig összesen 57.000 kilométert futottak és gyalogoltak le a résztvevők, szóval váltóban már másfélszer megkerülték volna a Földet”  – húzta alá dr. Horváth Ákos. Hangsúlyozta, a programra valóban mindenkit várnak, hiszen a mozgás- és látássérült indulók akadálymentes pályán teljesíthetik a távokat, kutyabarát rendezvényként pedig a négylábú örömfutókat és gazdáikat is szívesen látják az előírt biztonsági szabályok betartásával. Az Uni Győr Örömfutás minden korosztálynak egész évben mozgáslehetőséget biztosít. (Fotó: Uni Győr ÖrömFutás ) „Annak idején rengeteg felületen találkoztam az Örömfutás hirdetésével, amely nagyon kíváncsivá tett. Elmentem hát egy alkalomra, és rögtön magával ragadott a közösség, amelybe belecsöppentem. Nem volt kérdés, hogy a naptáramba állandó szombati eseményként bekerül ez a program”  – mondta el dr. Kulcsár Nárcisz, a Széchenyi István Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének adjunktusa. Az oktató – aki általában az 5 kilométeres távon indul – a hétvégi, századik Örömfutáson ünnepli a 75. részvételét. „A jeles eseményekhez kötődő tematikus futásokat különösen szeretem, a kedvencem az idei farsangi alkalom volt, amelyen jelmezekben teljesítették a távokat a résztvevők. Férjemmel, dr. Tóth-Nagy Csabával, az egyetem Járműhajtás Technológia Tanszékének docensével pantomimeseknek öltöztünk, ráadásul a szervezőktől felkérést kaptunk, hogy mi tartsuk meg a rendhagyó, táncos, vidám bemelegítést” – osztotta meg élményeit az oktató. Hozzáfűzte, a rendezvénysorozat a közösséghez tartozás élménye által erősíti a helyi identitást és a sport szeretetét, nem utolsó sorban új barátságok kialakulásához vezet. A május 24-én sorra kerülő századik alkalomra több neves győri személyiség is elfogadta a szervezők meghívását: rajthoz áll Per Johansson, a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatának vezetőedzője és stábja, Pálinger Katalin olimpiai ezüstérmes és Orbán Adrienn többszörös BL-győztes kézilabdázó, valamint Rokob József ultratriatlon-világbajnok. A rajt előtti közös bemelegítést Jakabos Zsuzsanna és Sebestyén Dalma úszó olimpikonok vezetik, Petrov Iván edző irányításával. Nagy Balázs, a Győri Nemzeti Színház művésze nemcsak futni, de énekelni is fog. Minden célba érő résztvevő emblémázott ajándékot kap a 100. Örömfutás emlékére, a befutó utáni szokásos „afterpartyn” pedig többek között ingyenes egészségügyi tesztekre, fittségi vizsgálatra és edzéstanácsadásra is lehet majd jelentkezni. További részletek itt  olvashatók.

Az amerikai Quinnipiac Egyetem delegációját fogadta nemrégiben a Széchenyi István Egyetem egy ígéretes jövőbeni együttműködés jegyében. A connecticuti intézmény képviselői a győri szakemberekkel egyetértésben számos lehetőséget láttak a partnerségben, ami a technológiai és műszaki képzések mellett csereprogramokra és közös kutatás-fejlesztésre is kiterjedhet. Folyamatosan fejleszti amerikai kapcsolatait a Széchenyi István Egyetem, amely nemrég az Egyesült Államok egyik jelentős intézményének delegációját fogadta a győri campuson. A Connecticut állambeli Quinnipiac Egyetem küldetése, hogy az innovációt, a valós munkaerőpiaci igényeket és a globális tudományos kutatásokat középpontba helyezve kerüljön a nemzetközi élvonalba. Ezek az értékek kiválóan illeszkednek a Széchenyi-egyetem stratégiájához, mely az élenjáró technológiák fejlesztésével és előremutató tudományos eredményekeivel járul hozzá a fenntartható jövőhöz. A dinamikusan fejlődő keleti parti intézmény Magyarország New York-i Főkonzulátusának tudományos és technológiai szakdiplomatája, dr. Novák Tamás egykori győri oktató javaslatára vette fel a kapcsolatot a Széchenyi-egyetemmel. A jövőbeni együttműködést Joseph Kedves, a Quinnipiac Egyetem tanácsadója, magyar származású üzletember is szorgalmazta. „Az elmúlt években rengeteget változott az ipar és az üzlet világa, így megváltoztak a felsőoktatás felé támasztott igények is. Ezért kezdtünk el mi is azon dolgozni, hogy a piacot megfigyelve beépítsük a tapasztalatokat a képzésbe. Mivel már jártam a Széchenyi-egyetemen, rögtön eszembe jutott az együttműködés lehetősége, hiszen láttam, hogy itt milyen értékes munka zajlik, nagyon hasonló célokkal és mentalitással, mint a Quinnipiac Egyetemen”  – fogalmazott a találkozón. Christopher Ball, a Quinnipiac Egyetem Közép-európai Intézetének igazgatója, Széchenyi István Nemzetközi Közgazdasági Tanszékének vezetője Magyarország tiszteletbeli connecticuti konzuljaként nagy szerepet vállal a két ország közti kapcsolatok fejlesztésében. Elmondta: az amerikai intézmény mára közel tízezres hallgatói közösséggel, élvonalbeli jégkorongcsapattal és számos tudományos programmal rendelkezik. „Connecticut államban közel 40 ezer az első és másodgenerációs magyarok száma, így 2005-től már voltak magyar vendégkurzusaink, majd ösztöndíjprogramot hoztunk létre és a magyar–amerikai partnerség fejlesztése érdekében megalapítottuk a Széchenyi István Nemzetközi Közgazdasági Tanszéket. Célunk, hogy az akadémiai, üzleti és kulturális szférán keresztül támogassuk a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat. 2009-től évente két magyar hallgatót fogadunk, akik mesterképzésüket teljesen támogatott formában végezhetik nálunk, az Amerikában szerzett tapasztalatokat pedig hazájuk fejlesztésére fordíthatják. A program Széchenyi István nevét viseli, méltó módon tisztelegve öröksége előtt” – részletezte. Az amerikai felsőoktatási ranglistákon előkelő helyeket elfoglaló Quinnipiac Egyetem Számítástechnikai és Mérnöki Karának dékánja, dr. Taskin Kocak kifejtette, számos kapcsolódási pontot lát a műszaki képzések terén. „A Széchenyi-egyetem Audi Development Camp rövid képzési programja kiváló lehetőség lehet hallgatóinknak, akiknek mindenképp javasoljuk majd a részvételt. Mindkét intézmény hasznára válhatna egy hasonló nyári tábor megszervezése Amerikában, közösen kidolgozott tantervvel és céglátogatással a győri fiatalok számára. Ugyan mérnöki programokat a laborgyakorlatok miatt nehéz összehangolni, de biztosak vagyunk abban, hogy tanulóink sokat profitálnának egy Széchenyi-egyetemen töltött félévből vagy nyári gyakorlatból, különös tekintettel a gépészmérnök szakosokra” – vázolta fel elképzeléseit. Elhangzott: az intézmény oktatói a jövőben szívesen vállalnának külső konzulensi szerepet a győri PhD-képzésekben, valamint szó esett az akár online formában megvalósuló vendégprofesszori lehetőségekről is. Az Egyesült Államokból érkező vendégek betekintést nyertek a Széchenyi-egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának tevékenységébe prof. dr. Dogossy Gábor dékán előadása révén, valamint ízelítőt kaptak az intézmény Digitális Fejlesztési Központjának munkájából is Vadász-Kalocsai Szilvia nemzetközi kapcsolatok szakértőnek és dr. Prukner Péter divízióvezetőnek köszönhetően. Kepli József, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának vezetője többek között a nemzetköziesítésben elért eredményekről számolt be a résztvevőknek, dr. Kolossváry Tamás pedig a Győri Innovációs Park innovatív kooperációs lehetőségeit mutatta be a delegációnak. A Quinnipiac Egyetem delegációja: dr. Novák Tamás, Magyarország New York-i Főkonzulátusának tudományos és technológiai szakdiplomatája, dr. Christopher Ball, az intézmény Közép-európai Intézetének igazgatója, Joseph Kedves, az intézmény tanácsadója, valamint dr. Taskin Kocak professzor, a Számítástechnikai és Mérnöki Kar dékánja. Mellettük a Széchenyi István Egyetem képviselői: prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, dr. Prukner Péter, az intézmény Digitális Fejlesztési Központja Medtech és Sporttech Divíziójának vezetője, Vadász-Kalocsai Szilvia, a Digitális Fejlesztési Központ nemzetközi kapcsolatok szakértője, Mészáros Márta, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központ Ösztöndíj és Mobilitási Osztályának vezetője, valamint Kepli József, a Nemzetközi Programok és Alumni Központ vezetője. (Fotó: Adorján András)

Az ENSZ „Békében együttélés”  nemzetközi napjára fókuszálva rendezte meg a „Me, My Country & My Journey” kulturális sorozat legutóbbi programját a Széchenyi István Egyetem. Ezúttal hét inspiráló előadó mutatta be saját országát, és osztotta meg személyes élményét a Magyarországra vezető útjáról, az itteni tanulmányairól.   Az ENSZ közgyűlése 2017-ben döntött arról, hogy május 16-át a békében együttélés nemzetközi napjává nyilvánítja azzal a céllal, hogy elősegítse a békés és harmonikus együttélést a különböző kultúrák és vallások között. A Széchenyi István Egyetem ennek apropóján rendezte meg a „ Me, My Country & My Journey ” kulturális sorozata legutóbbi programját. A rendezvény célja nem csupán az ismeretterjesztés volt, hanem annak hangsúlyozása, hogy a béke alapja az egymás megértésére való törekvés. A részt vevő hallgatók társaik előadásain keresztül megismerkedhettek Pakisztánnal, Azerbajdzsánnal, Törökországgal, Laosszal, Libériával, Tanzániával és Irakkal, így teremtve lehetőséget arra, hogy szélesebb perspektívából lássák a világot, és nyitottabbá váljanak a kulturális különbségek elfogadására. „Az olyan programok és események , mint ez – ahol megállunk, hogy meghallgassuk egymást, és felfedezzük sokszínűségünk gazdagságát – hozzájárulnak ahhoz, hogy egységes, békés közösséggé váljunk. Megindító tapasztalás volt, hogy az egymáshoz való kapcsolódáson keresztül miként építhetünk egységet egy olyan világban, amelyet gyakran a széthúzás és az elszigetelődés jellemez. Az ilyen alkalmak megmutatják, mit is jelent békében együtt élni” – fogalmazott Páliné Nyiri Sylvia, az intézmény Nemzetközi Programok és Alumni Központjának munkatársa, a rendezvénysorozat főszervezője. A hallgatók visszajelzései is alátámasztották az esemény jelentőségét. „ A program rendkívül tartalmas volt: úgy ünnepelte a sokszínűséget, hogy közben közelebb hozott bennünket egymáshoz. Lehetőséget adott arra, hogy megosszuk hagyományainkat, értékeinket és történeteinket, amely kölcsönös tiszteletet és mélyebb megértést ébresztett a résztvevőkben. Az ilyen események különösen fontosak – főleg, amikor a békében együttélés nemzetközi napját ünnepeljük –, mert emlékeztetnek arra, hogy az egység a különbözőségek megbecsüléséből fakad ” – fejtette ki a laoszi Nanthana Silavy nemzetközi tanulmányok szakos hallgató. Horváth Máté mérnökinformatikus alapszakos hallgató elmondta: „ Nagyon izgalmas volt olyan országokról hallani, mint Libéria vagy Tanzánia, amelyekről korábban alig tudtam valamit. Biztatom magyar hallgatótársaimat, hogy a jövőben vegyenek részt az ilyen és ehhez hasonló eseményeken, mert nagyszerű lehetőség arra, hogy megismerjük egymás kultúráját. ” A libériai Ludwakama Jones, a laoszi Soukthavone Khiengsombath, a tanzániai Beatrice Ignas, az azerbajdzsáni Aytaj Bayramli, a pakisztáni Abishae Noel, az iraki Mustafa Neama, Páliné Nyiri Sylvia, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának munkatársa, a sorozat főszervezője, a török Nurullah Bektas, és a tanzániai Brian Msuha örömmel vállaltak szerepet a programban. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi-egyetem nemzetközi hallgatói az elmúlt másfél évben e rendezvénysorozat részeként több különböző, mégis szorosan összekapcsolódó kezdeményezéssel hívták fel a figyelmet, miként válhat az egyetemi tér a valódi kulturális párbeszéd és társadalmi felelősségvállalás helyszínévé. A program egy jótékonysági eseménnyel kezdődött: 2023-ban horgolt takarókat  készítettek és ajándékoztak a győri Gyermekvédelmi Központ átmeneti gyermekotthona lakóinak. A következő évben szintén nekik tartottak előadásokat országaikról, kultúrájukról, kiemelve a továbbtanulás és minőségi oktatás fontosságát. Mindezzel az egyetem nagymértékben hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz , így a minőségi oktatáshoz, a szegénység felszámolásához, az esélyegyenlőség növeléséhez és a nemzetközi partnerségek erősítéséhez.

A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség (MEFS) a napokban tartotta éves közgyűlését, amelyen rangos díjak átadására került sor. A Széchenyi István Egyetem két munkatársa is elismerésben részesült. Dr. Dóka Ottónak, az intézmény professzorának, a Mosonmagyaróvári Gazdászok Atlétikai Clubja Diáksport Egyesület elnökének ítélték oda a MEFS Hajós Alfréd-aranyplakettjét. A kitüntetést az egy adott szakterületen éveken át kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportvezetők kaphatják meg. Prof. dr. Dóka Ottó 2008-tól a Mosonmagyaróvári Gazdászok Atlétikai Clubja DSE elnöke. Irányításával a klub szakosztályai (kajak-kenu, karate, kosárlabda) jelentős eredményeket értek el hazai és nemzetközi porondon egyaránt, képviselve az egyetemet és Mosonmagyaróvár városát. A Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Kosárlabda-bajnokságban 2021-ben bajnoki címet, 2023-ban második helyezést ért el a fiúcsapat. A szakosztályi versenysport működtetése mellett jelentős figyelmet szentelt a hallgatói szabadidősportnak is. Aktív pályázati tevékenységének köszönhetően újulhatott meg a Bauer Rudolf Egyetemi Sportcsarnok, és környezetében kiépültek a szabadtéri kosárlabdapályák, amelyeket a város fiataljai is szabadon használhatnak. A MEFS Csik Ferenc-ezüstplakettjét vehette át Csaplár Nagy Ervin. A díj azoknak a személyeknek adományozható, akik az egyetemi sport terén több akadémiai éven keresztül dicséretes teljesítményt nyújtottak szakmai munkájukkal, támogatásukkal. Csaplár Nagy Ervin 2013-tól a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének (SZESE) kosárlabdaedzője, 2017-től szakosztályvezetője. Vezetésével a férfi csapat az NB I/B stabil tagja, és a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Kosárlabda-bajnokságban (MEFOB) is rendszeresen kiemelkedő eredményességgel szerepel. 2021-ben MEFOB bajnoki címet, 2023-ban második helyezést értek el. 2024-ben a MEFOB döntője mellett a debreceni Európai Egyetemi Játékokon képviselték a győri egyetemet. A felvételen a Széchenyi István Egyetem díjazottjai: Csaplár Nagy Ervin és prof. dr. Dóka Ottó dr. Gyömörei Tamással, az intézmény Sportközpontjának vezetőjével és Somogyi Ádámmal, a MEFS felügyelőbizottsági tagjával, a Széchenyi-egyetem munkatársával.

A Hungarnet Egyesület 34. alkalommal rendezte meg a felsőoktatás, a köznevelés, a kutatás és a közgyűjtemények legrangosabb hazai, számítógép-hálózatokról és informatikai alkalmazásokról szóló konferenciáját. A Networkshopnak május 13. és 15. között az informatikai képzésben meghatározó szerepet játszó Széchenyi István Egyetem adott otthont. A Hungarnet Egyesület a Pro-M Zrt., a Széchenyi István Egyetem és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat együttműködésével rendezte meg Networkshop elnevezésű konferenciáját azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson a terület szakemberei számára a nemzetközi fejlődési trendek és fejlesztési irányok áttekintésére. „A rendezvény három napja alatt hat tematikus szekcióban kilencvennégy előadást, valamint tizenegy plenáris és hat poszter-előadást, két miniworkshopot, illetve két tutoriált hallgathatnak meg a résztvevők”  – mondta el a konferencia megnyitóján dr. Tick József, az egyesület elnöke. Hozzátette, az előadók a számítógép-hálózatokról és alkalmazásaikról, a felsőoktatási, a kutatási és a közgyűjteményi terület digitális transzformációja terén elért fejlesztési eredményekről adnak szinte teljes körű áttekintést, ezen felül átfogó képet nyújtanak a magyarországi IT-szektor legújabb eredményeiről is. A konferencia résztvevőit dr. Tick József, a Hungarnet Egyesület elnöke köszöntötte. (Fotó: Korinek Bettina) Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, a konferencia elnöke köszöntőjében kifejtette, a győri intézmény immár negyedszer ad otthont a rendezvénynek. Kiemelte: az egyetem tevékenységét olyan hallgatói sikerek jellemzik, mint az elektromos autót építő SZEnergy Team eredményei.   „Fiataljaink évről évre világcsúcsot döntenek Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén, megelőzve a kontinens legnevesebb műszaki egyetemeinek csapatait. Teljesítményük magas színvonalú képzéseink mellett a számos tudományterületről érkező hallgatók csapatmunkájának köszönhető”  – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a győri egyetem minden általa képviselt tudományágban, köztük az informatikában is a kor kihívásaira válaszolni tudó, felkészült szakember-utánpótlás biztosítását célozza. Dr. Gál András Levente, a Networkshop mentora, a konferencia védnöke online csatlakozott a megnyitóhoz. Mint mondta, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció vívmányai lenyűgözőek ugyan, ám fontos, hogy emellett magára az emberre is fókuszáljunk. „Ez a konferencia a kezdetektől odafigyel ezek egyensúlyára, a technológia ugyanis önmagában csak eszköz, a cél pedig, hogy boldog, sikeres, önmagukért felelősséget viselő embereket tudhassunk magunk mellett a felsőoktatásban és a kutatási rendszerekben egyaránt”  – fogalmazott. Megjegyezte, a házigazda Széchenyi-egyetem a térség meghatározó tudásközpontja, amely számos szakterületen felkészült szakembereket biztosít az országnak. A Networkshop az infokommunikációs szakemberek rangos fóruma. (Fotó: Korinek Bettina) Gódor Csaba, az Energiaügyi Minisztérium e-közigazgatásért és elektronikus hírközlésért felelős helyettes államtitkára előadásában visszatekintett arra az útra, amelyet az infokommunikáció bejárt, és részletesen bemutatta, miként alakult annak ágazati irányítása. Külön kitért a 2023-ban megfogalmazott hálózati konszolidációra, amelyben 2025-től kulcsszerepet játszik a Pro-M. Zrt. „A minisztérium az említetteken túl is olyan jelentős infrastrukturális és informatikai hálózati kapacitást igénylő fejlesztéseket végez, mint a Digitális Állampolgárság Program. Ezek sikeréhez nagy szükség van azokra a szakértőkre, akiket ez a konferencia is megszólít” – emelte ki. Gódor Csaba, az Energiaügyi Minisztérium e-közigazgatásért és elektronikus hírközlésért felelős helyettes államtitkára az ágazat fejlődéséről és jelenéről tartott előadást. (Fotó: Korinek Bettina) Dr. Balla Ferenc, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója a rendezvény jelentőségét méltatva felhívta a figyelmet arra, hogy a Networkshop a hazai digitalizáció kezdeti lépéseitől végigkíséri az e területen végbement folyamatokat. Mint mondta, a kilencvenes években még csak ismerkedtünk a számítógépekkel, ma pedig nehezen elképzelhető az életünk okoseszközök nélkül. „Semmi nem járt be olyan robbanásszerű fejlődést, mint az infokommunikáció”  – húzta alá. Hozzátette, a hálózati konszolidáció során is kiemelt figyelmet szentelnek az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre. A konferencia megnyitóját követően az élet szinte valamennyi területén megjelenő mesterséges intelligencia fejlődésére és hatásaira, a világhálón zajló változásokra, valamint a kutatás, a közgyűjtemények, a felsőoktatás és a köznevelés digitális transzformációjára fókuszáló előadások következtek. A háromnapos rendezvényt olyan elemek színesítették, mint a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet „Akadályok nélkül”  érzékenyítő programja, amelynek keretében a vakvezető kutyával való közlekedést próbálhatták ki a résztvevők az egyetem győri campusán.

A magyar felsőoktatás stratégiai céljairól tartott előadást dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a III. Magyar–Marokkói Rektori Fórumon. A győri intézmény a rendezvény keretében együttműködési megállapodást kötött a Sultan Moulay Slimane Egyetemmel. Harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar–Marokkói Rektori Fórumot nemrégiben, amelyen a két ország mintegy ötven egyetemi vezetője, illetve egykor vagy jelenleg hazánkban tanuló marokkói hallgatók vettek részt. Az eseményre 17 fős rektori delegációval látogatott Magyarországra Mohamed Khalfaoui, a Marokkói Felsőoktatási, Tudományos, Kutatási és Innovációs Minisztérium főtitkára és Yassine Zarhloule, a Marokkói Egyetemi Elnöki Konferencia elnöke. A fórumot Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár nyitotta meg, majd a jelenlévőket Mohamed Khalfaoui, Borhy László, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, valamint a házigazda Edutus Egyetem képviseletében Vigh László tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes köszöntötte. Magyar és marokkói egyetemi vezetők, valamint egykori és jelenlegi marokkói hallgatók vettek részt a fórumon. A rendezvényen dr. Lukács Eszter, az MRK Nemzetközi Bizottságának elnöke, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a magyar felsőoktatás stratégiai céljairól tartott előadást. Prezentációjában kiemelte: a magyar egyetemeken összesen 328 ezer hallgató tanul, csaknem kétharmaduk a megújult – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott – intézményekben. Hozzátette: amíg Magyarország a GDP-je alapján az 53. helyen áll a világban, addig a hazai felsőoktatás ennél is jobban teljesít, hiszen a hallgatók munkaerőpiacra jutásának mérőszámai alapján a 36. Dr. Lukács Eszter a nemzetköziesítési törekvésekről beszélve kiemelte: az elmúlt tanévben már 43 ezer nemzetközi hallgató tanult a magyar egyetemeken, közülük 31 ezren önköltséges formában, 12 ezren pedig a magyar állam által biztosított ösztöndíjjal. Körükben az orvostudományi, a gazdaságtudományi és a műszaki – különösen az informatikai – képzések a legnépszerűbbek. Megjegyezte: a marokkói hallgatók száma meghaladja a 400-at, és a kapcsolatok bővülését mutatja, hogy hét magyar felsőoktatási intézmény összesen 12 marokkói partnerrel működik együtt. Az előadásban szólt a magyar állam által létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogramról, amelynek elsődleges célja a magyar hallgatók nemzetközi mobilitása. A fiatalok ennek keretében 2–12 hónapot tölthetnek el egy külföldi egyetemen, ahol tanulhatnak, kutathatnak vagy szakmai gyakorlatot végezhetnek. Lehetőség van rövid távú kiutazásra is, ami 2–30 napos időszakot ölel fel, kiváló alkalmat kínálva konferenciákon, rövid képzési programokon vagy kutatási projektekben való részvételre. A program az egyetemi munkatársak kiutazását is támogatja. Dr. Lukács Eszter a kettős képzési programok kapcsán hangsúlyozta, ezek kölcsönösen előnyösek a részt vevő egyetemeknek. Emellett felhívta a figyelmet a nemzetközi kutatási hálózatok fontosságára, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a tudományos teljesítmény erősítéséhez. A fórum keretében a Széchenyi István Egyetem részéről dr. Lukács Eszter, míg a marokkói Sultan Moulay Slimane Egyetem részéről dr. Mehdi Khalid megbízott elnök együttműködési megállapodást írt alá. A dokumentumban rögzítették: a felek célja az oktatási, kutatási és képzési lehetőségek bővítése, ami magában foglalja a hallgatói és oktatói csereprogramokat, valamint az oktatási erőforrások és anyagok megosztási lehetőségeinek feltárását. Dr. Mehdi Khalid, a Sultan Moulay Slimane Egyetem megbízott elnöke és dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese látta el kézjegyével az együttműködési megállapodást.

Az élvonalbeli ETO FC Győr labdarúgócsapatot is fenntartó ETO Futball Kft.-vel írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem május 14-én. A partnerség sportegészségügyi kutatásokra, oktatásfejlesztésre, közös innovációs tevékenységre és brandépítésre terjed ki, emellett hozzájárul a sportkarrier és a felsőfokú tanulmányok összehangolásához, az utánpótláskorú labdarúgók pályaorientációjához, valamint a sportolók teljesítményének tudományos alapú fejlesztéséhez. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a régió sportéletének támogatására, ennek érdekében megállapodást írt alá az ETO Futball Kft.-vel, Győr meghatározó labdarúgóklubját fenntartó céggel. A hosszú távú partnerség célja, hogy a felek sportegészségügyi, innovációs és oktatásfejlesztési projekteken dolgozzanak együtt, valamint az utánpótlás-korosztályokban is népszerűsítsék a felsőfokú tanulmányokat. Az együttműködés épít az egyetem fejlett infrastruktúrájára, digitális innovációs képességeire és hosszú távú stratégiájára, amelyben kiemelt helyet foglal el az egészség- és sporttudományi kutatás-fejlesztés, a digitalizáció és az innováció. Az együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem részéről dr. Filep Bálint elnök, az ETO Futball Kft. részéről pedig Világi Bálint klubigazgató és Havas Máté akadémiai igazgató látták el kézjegyükkel. (Fotó: Adorján András) A kooperáció az előremutató kutatások és a képzésfejlesztés mellett egészségügyi szolgáltatásokra, valamint közös brandépítésre terjed ki. Nagy szerepet kap továbbá a Széchenyi-egyetem által kínált sportolói kettős életpályamodell erősítése, amely támogatja a sportkarrier és a felsőfokú tanulmányok párhuzamos, sikeres megvalósítását. A felek emellett törekednek a külföldi sportakadémiákkal és egyetemekkel történő partnerségek kialakítására, lehetőséget biztosítva hallgatói, élsportolói és szakemberi tapasztalatcserére, közös kutatási projektek indítására és a legjobb nemzetközi gyakorlatok átvételére. A három évre szóló megállapodás egyik központi eleme a kutatás-fejlesztés, különös tekintettel a sporttudományi és egészségügyi innovációkra, a táplálkozástudományra, a kognitív mérésekre és a sportpszichológia területére. A klub az egyetem Egészségügyi Innovációs és Technológiai Kompetencia Központjával, Digitális Fejlesztési Központjával, valamint Egészség- és Sporttudományi Karán működő Pszichofiziológiai Kutatólaborjával közösen vesz részt kutatási tevékenységben, emellett saját kutatólaboratórium és tesztpálya kialakításán is dolgozik. A felek a legkorszerűbb technológiai eszközök – például VR-szemüvegek, EEG-alapú mérőeszközök és mozgáskövető rendszerek – alkalmazásával kívánják előmozdítani a sportolók teljesítménymérésének fejlődését. Az ünnepélyes aláíráson dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke elmondta: az intézmény számára nagy büszkeség, hogy a város újabb meghatározó sportegyesületével lép partnerségre. „Az ETO mind az utánpótlás, mind az élsport terén kiemelkedő munkát végez, amelyet még magasabb szintre emelhet együttműködésünk. Lényegesnek tartjuk, hogy tudományos tevékenységünkkel támogassuk a térség sportéletét; Egészség- és Sporttudományi Karunk, valamint kompetenciaközpontjaink révén erre minden lehetőség adott. Egészség- és sporttudományi képzéseink népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt öt évben megháromszorozódott az ide felvételizők száma, és idén már csaknem hétszázan jelölték meg első helyen ezen szakjainkat. Mindebben fontos tényező, hogy intézményünk szoros partnerségeket alakított ki az egészségügyi szféra és a sport meghatározó szereplőivel”  – húzta alá. Hangsúlyozta: a kooperációnak köszönhetően a klubnál futballozó fiatalok is jobban megismerkedhetnek az egyetemmel, amely segítheti őket későbbi pályaválasztásuk során. Az egyetem elnöke rámutatott: Budapesten kívül Győr az egyetlen olyan magyar város, amelyik ilyen sikeres sportélettel rendelkezik, hiszen a világ legjobb női kézilabdacsapata mellett férfi kézilabdában, férfi és női labdarúgásban, kosárlabdában, vízilabdában, jégkorongban és úszásban is kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeket tudhat magáénak. „Egyetemünk a régió sportjának fejlődését stratégiai partnerként, elkötelezett szövetségesként támogatja az innováción, a tudományon és a kettős életpályamodellen keresztül. Mindemellett hozzá kívánunk járulni ahhoz is, hogy a jövőben az ETO-család klubjai között még szorosabb legyen a kapcsolat, és egy sportágakon átívelő közösség jöjjön létre” – fogalmazott. Aláhúzta: külön köszönet illeti a Sportért Felelős Államtitkárságot és dr. Schmidt Ádám államtitkárt, amiért kiemelt figyelmet fordítanak a versenysport és az egyetemi sport kapcsolatának fejlesztésére. Az ETO Futball Kft. klubigazgatója, Világi Bálint szerint a partnerség hosszú távon támogatja célkitűzéseiket. „A Széchenyi-egyetem a tudást reprezentálja, innovatív kutatásaival nagymértékben hozzájárul a sporttudomány fejlődéséhez. A mai modern labdarúgás pedig elképzelhetetlen enélkül, így nagy öröm számunkra, hogy ezt a tudást a mi oldalunkon tudhatjuk”  – jelentette ki. Megjegyezte: bízik abban, hogy a tudományos tevékenység integrálásával a klub a magyar futball úttörőjévé válik, és egyre nagyobb sikereket ér majd el.