Nemzetközi projekttel erősíti a zöld és digitális átmenetet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara

Nemzetközi együttműködés keretében mutatták be a GreenTech Plus európai uniós projekt célkitűzéseit és eddigi eredményeit a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán. Az osztrák és magyar partnerek részvételével megvalósuló program középpontjában az áll, miként érvényesíthetők egyszerre a fenntarthatósági és a digitalizációs szempontok a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban.

A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja a környezeti fenntarthatóság elősegítése, amit az intézmény képzései, kutatásai és fejlesztései során is szem előtt tart. Ezt a törekvést erősíti az a nemzetközi kooperáció is, amelynek keretében elindult a GreenTech Plus projekt az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. A 2021–2027-es Interreg VI-A Ausztria–Magyarország program társfinanszírozásában megvalósuló együttműködés célja, hogy a határtérségben támogassa a fenntartható és korszerű technológiai megoldások elterjedését, valamint az ezek alkalmazásához szükséges tudás fejlesztését a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a kapcsolódó ágazatokban. A megvalósításban osztrák és magyar partnerek vesznek részt, köztük a Pannon Novum, valamint osztrák oldalról többek között a bécsi BFI Wien felnőttképzési központ és a Burgenlandi Alkalmazott Tudományok Egyeteme.

A GreenTech Plus nyitókonferenciáján hazai és nemzetközi szakemberek, kutatók és hallgatók is részt vettek. (Fotó: Nagy Gergely)

A nyitókonferenciának a mosonmagyaróvári kar adott otthont a napokban. Dr. Tóth Tamás dékán, kutatóprofesszor elmondta, hogy tevékenységeik fókuszában egyebek mellett a precíziós mezőgazdaság, az agrárdigitalizáció és a fenntarthatóság áll. „Az ilyen nemzetközi kezdeményezések lehetőséget adnak arra, hogy a képzések, a kutatások és a gyakorlati tapasztalatok szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz” – hangsúlyozta.

Az eseményen dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket, és bemutatta a kar képzési és kutatási irányait. (Fotó: Nagy Gergely)

A projekt szakmai tartalmát dr. Teschner Gergely, a kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének docense ismertette. „A technológiai megoldások önmagukban nem elegendők: a különböző rendszerek összehangolása és az ezekhez szükséges kompetenciák fejlesztése legalább ilyen fontos feladat. Ennek érdekében képzések, mentorálási folyamatok és szakmai egyeztetések valósulnak meg, amelyek a korszerű megoldások gyakorlati alkalmazását támogatják” – húzta alá.

Dr. Teschner Gergely, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének docense a projekt szakmai vezetőjeként a kezdeményezés fő elemeit és a tervezett fejlesztési irányokat mutatta be. (Fotó: Nagy Gergely)

A kezdeményezés részeként egy többnyelvű online felület is létrejön, amely a képzési anyagok, digitális eszközök és jógyakorlatok megosztását segíti, valamint kapcsolatépítési lehetőséget biztosít az érintettek számára. Emellett központi elem egy határon átnyúló, úgynevezett Living Lab („élő labor”) kialakítása osztrák oldalon, amely teszt- és fejlesztőhelyként működik majd. A helyszínen a legújabb technológiai megoldások valós környezetben válhatnak kipróbálhatóvá – többek között a mesterséges intelligencia, a robotika, valamint a drón- és szenzoralapú rendszerek területén –, miközben a kutatók, az oktatók és a gazdasági szereplők közösen dolgozhatnak azok alkalmazásán. A projekt keretében egy megvalósítási keretdokumentum és akcióterv is készül, amely iránymutatást ad a fenntartható és korszerű megoldások alkalmazásához, valamint feltérképezi a finanszírozási és partnerségi lehetőségeket.

A nyitórendezvény résztvevői a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának okoskertjét is megtekintették, amely a gyakorlatorientált képzéseket és kutatásokat támogatja a precíziós mezőgazdaság területén. (Fotó: Nagy Gergely)