A világban mára már önálló tudományterületként számon tartott kognitív infokommunikáció bölcsőjében, a Széchenyi István Egyetemen szervezték meg idén a 12. IEEE CogInfoCom nemzetközi kognitív infokommunikációs konferenciát, amelyen már jelen időben beszéltek az új emberről, illetve az új társadalomról. A tavalyihoz képest a duplája, több mint kétszáz nemzetközi hírű professzor vett részt a világ minden tájáról a kognitív infokommunikáció tudományterület tizenkettedik nemzetközi konferenciáján, amelyet nemrégiben a Széchenyi István Egyetem rendezett meg a járványhelyzet miatt online formában. Mire képes, mire vágyik, milyen szabályokat követ, hogyan tanítható az „új ember”? – többek között ezekre a kérdésekre kerestek és adtak választ a tudósok a tanácskozás keretei között. Dr. Baranyi Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora kérdésünkre két példával is szemléltette, mennyire kiemelten érinti hétköznapjainkat ez a témakör. „Gondoljunk csak bele, tíz-húsz évvel ezelőtt táblán krétával a katedrán tanítottuk a diákokat, akiknek mára infokommunikációs eszközeikkel a kezükben, az információs zaj kellős közepén egy ilyen hagyományos előadáson harminc másodpercen belül lecsukódik a szemük. Őket már egészen más módszerekkel tudjuk tanítani. Vagy vegyük a jog témakörét. Egy autonóm jármű balesete esetén vajon ki a felelős a történtekért? Vagy például a jármű vezetőjének a digitális műszerfalon kijelzett és beépített vagy az útra kihelyezett KRESZ-táblákat kell figyelembe vennie haladás közben? Erre könnyű a válasz most, de öt-tíz év múlva, mikor nem ember vezet majd, melyik tábla vagy jelzés lesz a hivatalos? Az új járművek már most is automatikusan fékeznek vagy gyorsítanak központi adatbázisból letöltött KRESZ információk alapján, igaz, jelenleg még ott ül a vezető, aki időben megváltoztathatja és korrigálhatja a gép döntését, de “holnap” már nem ülünk ott. Ezer és egy hasonló, tisztázatlan kérdést lehetne felhozni a téma kapcsán” – gondolkodtatott el. Hozzátette: a tudósok munkájának súlyát és a konferencia rangját jelentősen emelte az a tény, hogy az eseményt – amelynek angol elnevezése IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications – az amerikai székhelyű IEEE, a világ egyik legnagyobb műszaki tudományos társasága szponzorálta. Ennek megfelelően a konferencia minden tudományos közleményét szigorúan bírálják különböző országok egyetemeinek és kutatóintézeteinek professzorai, és csak ezután jelenhetnek meg az IEEE XPlore online tudományos publikációs adatbázisban. A koktél, avagy mit értenek új ember alatt A kognitív infokommunikáció tézise leegyszerűsítve azt állítja, hogy az ember és gép/számítógép kapcsolatának határvonala elmosódott. Az ember és az infokommunikációs világ – benne a hatalmas közösségi informatikai rendszerekkel és az interneten bárki számára elérhető egyre nagyobb tudásbázissal – olyan szövevényesen összeolvadt, hogy nem mindig érdemes azt elemeire szétszedni és külön-külön azoknak a kapcsolatát vizsgálni, azaz külön az embert és az informatikát vagy annak kapcsolatát. „Ez a fúzió egy koktélra emlékeztet. Kimondható, új ember született, akinek már a mentális-szociális készségei, társadalmi kapcsolatrendszere, sőt bizonyos agyi részei is másképp fejlődnek az infokommunikációs világ hatására. Most még kezünkben tartjuk az okostelefont, de az is lehet, hogy néhány évtized múlva már a fejünkben lesz, és »koktélként« összekeveredik a mesterséges intelligencia és a természetes agyi gondolkodás folyamata, aminek már ma látszanak a jelei. Ahogy régen a kognitív tudósok vizsgálták az embert, úgy vizsgáljuk most mi is ezt az »új embert«: megnézzük, milyen új képességkapacitásai vannak, amelyek korábban nem voltak. Mindez a jövőben egyre fontosabb lesz, s a konferencia erre készít fel” – fejtette ki kérdésünkre dr. Baranyi Péter professzor. A rektor hozzátette: a Széchenyi-egyetem előnyt kovácsol a konferenciasorozatból oly módon is, hogy az itt közzé tett elméleteket beemeli alkalmazott oktatói és kutatói módszertanai közé, valamint az előremutató kutatásokat termékfejlesztési portfóliójában is hasznosítja. Magyar tudósok indították el Mint ahogyan a matematikában az algebra, az elmúlt évtizedben az informatika önálló tudományterületévé vált a kognitív infokommunikáció, amelynek elméletét, módszertanát a Széchenyi István Egyetem két tudósai, Baranyi Péter és Csapó Ádám dolgozták ki, majd 2010-ben, Tokióban megszervezték az ehhez kapcsolódó első konferenciát is. A japán fővárosban kiderült, hogy ennek a szemléletmódnak helye, aa jövőre nézve pedig kiemelt szerepe van. Mára világszerte foglalkoznak ezzel a témával kutatók és kutatócsoportok.

A Digitális Fejlesztési Központ és a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara kezdeményezésére nemzetközi kutatói csoport alakult. A győri egyetem az FH Voralberg vezetésével összesen 13 partnert vont be egy Erasmus+ pályázatba, amelynek célja az egészségügyi fejlesztések, oktatási módszerek digitalizálása. Partnerünk a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház. Sikeres pályázat esetén a konzorcium négymillió euró forráshoz jut. A fejlesztések során kiemelt szerepet kapnak az 5G hálózatokon alapuló applikációk, amelyeket az ápolószemélyzet és a nővérek képzésében használnak majd. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Emlékdiploma-átadó ünnepséget tartottak a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán. Az eseményen arany-, gyémánt-, vas- és gránitdiplomát vehettek át azok a tanítók, akik legalább 30 évet töltöttek a pedagóguspályán. „Aki törekszik, mindent elér!” – ezzel a 17. századi, Apáczai Csere Jánostól származó idézettel kezdte köszöntőjét dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja, aki kiemelte: ez volt az az iránytű és hiteles életfelfogás, ami alapján a most ünnepelt tanítók is tevékenykedtek az elmúlt évtizedekben. Beszédében a pedagógusi szakma szépségeiről és nehézségeiről szólva kiemelte a tanítói hivatás fontosságát, hiszen műveltséget, valamint értékeket megalapozó munkájuk nélkül nincsenek kiváló szakemberek és nincs jól működő társadalom. Záró gondolatában megköszönte a jelenlévő tanítók áldozatos munkáját, illetve hogy személyes példájukkal adtak hitet és bizalmat a gyerekeknek. (Fotógaléria: Májer Csaba József) Neubauer Tamás, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógus Szakszervezet elnöke is szólt a díszdiplomás tanítókhoz. Beszédében a szakmai büszkeség fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően elsőként a 2020., majd a 2021. évi emlékdiplomákat adták át. Különösen hatalmas taps köszöntötte Puskás Ferencné Czifra Anna tanítónőt, aki 75 éve, 1946-ban vette át pedagógus oklevelét a jogelőd intézményben, majd hosszú évtizedeket töltött az oktatásban, így ő egyedüliként gránit fokozatú diplomát kapott. Az oklevelek átadása után Horváth Szováti Miklósné Ábrahám Gizella aranydiplomás tanítónő, a Győri Gárdonyi Géza Általános Iskola pedagógusa osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Megemlékezett az alma mater falai között eltöltött ifjúkori évekről, főiskolai tanárairól, akik mindent megtettek, hogy igazi tanítóvá váljanak az itt végzett pedagógusok „akik átadják a szépet, a jót és az igazat”. Az ünnepséget a SZE Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanulóinak verses műsora, majd a Győri Pedagógus Kórus előadása zárta. Aranydiplomások 2020-ból: 1. Gruits Lászlóné Timár Zsuzsanna Blanka 2. Illésné Orosz Mária 3. Krankovics Mátyásné Nagy Edit Ilona 4. Nagykovácsy Tiborné Vida Katalin 5. Dr. Németh Ferencné Sárvári Márta 6. Németh Gézáné Molnár Ilona 7. Rigó Ágoston Györgyné Szüts Marianna 8. Szabó Józsefné Tóth Teréz 9. Szuperné Gerencsér Mária 10. Tánczos Györgyné Trombitás Ida 11. Varga Lászlóné Tóth Klára 12. Virág Imréné Stergerits Ilona Aranydiplomások 2021-ből: 1. Berghold Zoltánné Bognár Éva 2. Horváth Jánosné Balika Anna 3. Horváth Szováti Miklósné Ábrahám Gizella 4. Király Tiborné Janes Jolán 5. Szabó Sándorné Szabó Katalin 6. Tercz Jánosné Hipságh Ilona 7. Dr. Varga Dénesné Nagy Irén Erzsébet 8. Varga Sándorné Szakács Katalin 9. Vén Lajosné Sónyi Zsuzsanna Gyémántdiplomások 2021-ből: 1. Dreisziger József 2. Gyenes Attila 3. Hegedűs Oszkár 4. Király László 5. Raska Istvánné Kiss Anna 6. Szeibert Sándor Józsefné Gábriel Mária 7. Tuba László 8. Varga Miklós Vasdiplomások 2021-ből: 1. Kiss Tóth Imréné Szűcs Teréz 2. Lampérth Attiláné Ritz Terézia 3. Ritzinger Lajosné Szűcs Erzsébet 4. Tóth Ferencné Enzsöl Mária Gránitdiplomás 2021-ből: 1. Puskás Ferencné Czifra Anna

„A győri egyetem régóta egyenletesen, megbízhatóan fejlődik. Nagy esélye van arra, hogy a legjobbak közé emelkedjen, és tartósan ott maradjon” – nyilatkozta prof. dr. Maróth Miklós, a kutatóintézeteket összefogó Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányító Testületének elnöke. Hangsúlyozta: a modellváltással a felsőoktatási intézmények függetlenséget, szabadságot kaptak, ami hatalmas lehetőséget jelent számukra. – Két éve alakult meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Irányító Testületébe a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a tudománypolitika koordinációjáért felelős innovációs és technológiai miniszter hat-hat tagot delegált, Önt mint elnököt ők ketten közösen jelölték, és mindannyiukat a miniszterelnök nevezte ki. Milyen célokkal vágtak a munkába? – Megalapításunkkor vállaltuk, hogy növeljük a kutatóhálózat tudományos teljesítményét, javítjuk működésének átláthatóságát és hatékonyságát, és a kiválóság irányába fejlesztjük a kutatóhálózatot annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben tudjunk hozzájárulni a magyar tudomány fejlődéséhez, valamint az ország versenyképességének növeléséhez. Ennek érdekében újfajta finanszírozási rendszert vezettünk be. A kutatóintézetek korábban bázisfinanszírozást kaptak, amiből arra költöttek, amire futotta. Azért, hogy a kutatások ne legyenek kiszolgáltatottak az elnyert pályázatoknak, szilárdabb alapokra helyeztük a gazdálkodást. Külön keretben biztosítjuk a működési költségeket, a kutatásra, valamint a köz érdekében végzett szolgáltatásokra szánt támogatást. Ez utóbbiak ugyan tudományos munkát feltételeznek, de tudományos hozadékuk nincs, ilyen például A magyar nyelv nagyszótárának készítése éppúgy, mint a földrengésfigyelés. A kutatásra szánt források elosztásánál figyelembe vesszük az egyes intézmények tudományos teljesítményét is, a folyamat ellenőrizhető, objektív adatokra épül, és ezzel a forráselosztás átláthatóvá vált. Az új rendszer célja a teljesítmény növelésének ösztönzése, bevezetése ezért hozzájárul a kutatóhálózat versenyképességének növeléséhez a nemzetközi színtéren is. – Mennyit sikerült ezen a téren haladni? – Már történtek előrelépések, de nehéz a régi beidegződésektől szabadulni. Nyilvánvalóan hosszú folyamatról van szó, még messze nem vagyunk az út végén. Az egyik legfontosabb eredményünk a kutatóhálózatra jutó források növelése: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat költségvetési támogatása ma már a területre jutó korábbi összegnek több mint a duplája, évi mintegy ötvenmilliárd forint. A megnövelt támogatás lehetővé tette a kutatási infrastruktúra fejlesztésének elindítását és az elmaradt kutatói bérrendezés megkezdését: átlagosan harminc százalékkal sikerült emelni a hálózat munkavállalóinak fizetését. – Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrejöttéből, működéséből az egyetemek is profitálnak? – A második világháború előtti korszakban a legjobbak a német egyetemek voltak, amelyek kutatóintézetekből álltak, és csupán „mosolygó arcaik” voltak a tanszékek. A második világháború után ez a működési modell megváltozott, és a kutatás kikerült az egyetemek hatásköréből. Ehhez hasonlóan Magyarországon is különálló kutatóhálózat jött létre. Egy módon tudjuk a korábbi rendszert helyreállítani, ha az egyetemekkel kapcsolatba lépünk. A Széchenyi István Egyetemmel is létesítettünk ilyen együttműködéseket, és bizonyos karokon igen jelentős számban vannak jelen kutatási hálózatunk szakemberei. – Ahogy a tudományos életben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat felállítása, a felsőoktatásban a modellváltás jelentett hasonlóan nagy változást. Mit gondol erről? – Két szempontot említenék. Egyrészt semmiképpen sem jó, ha egy egyetem finanszírozása kiszolgáltatott a hallgatói létszámnak, ami időről időre hullámzik. Másrészt a tudomány változik, s ha az állam, egy minisztérium kezében van a döntések joga, akkor félő, hogy azok politikai alapon születnek meg. A modellváltás mindkét problémára megoldás. Az egyetemek megkapták a függetlenséget, a szabadságot, és a legjobb tudásuk szerint intézhetik gazdálkodásukat, ami hatalmas lehetőséget jelent. Ezzel persze élni is kell tudni, ami nyilván nem lesz könnyű. A várható előnyökre hadd mondjak egy történelmi példát. Hajnal István történésztől tudjuk, hogy a latin kereszténységű országokban autonóm közösségek – szabad királyi városok, céhek stb. – jöttek létre, amelyek befizették az adót, ennek fejében szabadon dönthettek saját dolgaikról, s emiatt gyorsan fejlődtek. Az ortodox országokban viszont mindent egy központ intézett, aminek következtében ott lassabb volt a fejlődés. A modellváltás az előbbi módszer alkalmazását jelenti. – A Széchenyi István Egyetem azon intézmények közé tartozik, amelynek vezetése a Szenátus teljes támogatásával maga kezdeményezte, hogy az intézmény átálljon az új struktúrában való működésre. Hogyan látja az intézmény jelenlegi pozícióját, lehetőségeit? – A győri egyetem régóta egyenletesen, megbízhatóan fejlődik, ami korántsem minden intézmény esetében van így. Ez több tényezőnek köszönhető. Szerepet játszanak benne a tehetséges vezetők, a munkatársak elszántsága, a térség támogató légköre, de valószínűleg még Bécs közelsége is. Úgy érzem, a Széchenyi István Egyetemnek nagy esélye van arra, hogy a legjobbak közé emelkedjen, és tartósan ott maradjon.

„A modellváltás nem egyszerű fenntartóváltás. Új szövetség jött létre: a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti szoros együttműködés egyetemünk polgárai, a jövő generációi, városunk, a régió javára” – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a XXVIII. Akadémiai Nap megnyitóján. A szenátus ünnepi ülése alkalmából doktorokat avattak, és a kitüntető címek mellett átadták a Pro Universitate díjat és a Hegedüs Gyula Tudományos Ösztöndíjat. A Széchenyi István Egyetem Szenátusának ünnepi nyilvános ülésével vette kezdetét a XXVIII. Akadémiai Nap a győri campuson. Fanfárok kíséretében, a zászlóvivő és a paedumhordozók felvezetésével bevonult az elnökség. Az aula megtelt a doktoravatásra váró tehetséges kutatókkal, a kimagasló elismerésekben részesülőkkel, díszvendégekkel, a nyugdíjba készülőkkel és az egyetem barátaival, hogy méltóságteljesen együtt ünnepeljenek. „A megosztott tudomány gyarapszik, az elrejtett elsorvad” – ezzel a szimbolikus gondolattal kezdte ünnepi köszöntőjét dr. Baranyi Péter rektor. Megnyitóbeszédében a Széchenyi-egyetem hármas tevékenységét hangsúlyozta. „Intézményünk tudományos kutatásokat végez, tudását megosztja, és célja a régió gazdaságában innovátorként való aktív részvétel. Ezen munka eredményeként egyetemünk a felsőoktatási világranglistán az első négy százalékba tartozik, tudósaink pedig kulcsszerepet vállalnak a térség gazdaságában” – fejtette ki. Hozzátette: a kutatás a jövőt jelenti, ezért fontos, hogy kutatóik nemzetközi szinten ismerik azokat a technológiákat és műszaki megoldásokat, amelyek a következő öt-tíz év megtervezéséhez szükségesek. „Hivatásunk, hogy a térség iparával való aktív részvétellel járuljunk hozzá a nemzet gyarapításához” – húzta alá. Az Akadémiai Napot az intézmény névadója, gróf Széchenyi István születésének évfordulója alkalmából 1994 óta rendezik meg. (Fotógaléria: Májer Csaba József és Mekliz Fotóstúdió) Ezt követően a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Knáb Erzsébet szólt az egybegyűltekhez. „A Széchenyi István Egyetem mára a térség és Magyarország egyik meghatározó tudásközpontja” – mondta, majd a folytatásban arról beszélt, mitől lehet jó egy magyar egyetem a 21. században. „Ehhez egyszerre kell minőséget teremteni az oktatásban, a kutatásban, szem előtt tartani a társadalmi hasznosságot, szolgálni a térség fejlődését, és valós hozzájárulást nyújtani a hallgatók elégedettségéhez, sikeres karrierjéhez éppúgy, mint a vállalkozások versenyképességének növeléséhez. Ráadásul mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a hazai egyetemek helytálljanak és egyre jobb pozíciót vívjanak ki maguknak a globális versenyben. Ezek a célok akkor érhetők el, ha erősödik az intézmények önállósága, pénzügyi függetlensége, és egyúttal nő a felelősségük is. Ennek megvalósulása lett a modellváltás, amely a felsőoktatás, a társadalom és a gazdaság új, szorosabb szimbiózisának kiteljesedését hivatott szolgálni. Ennek révén az egyetemek kitörhettek az államháztartás zárt rendszeréből, hogy szabadabb, rugalmasabb keretek között működhessenek, valós gazdasági tevékenységgel erősíthessék versenyképeségüket, és képessé váljanak önálló stratégia alapján a céljaik eléréséhez szükséges forrásokat megteremteni és hatékonyan felhasználni” – fejtette ki. Új szövetségben Dr. Knáb Erzsébet egyúttal jelezte, komoly üzenete van annak, hogy az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke, Alfons Dintner, személyügyi igazgatója, Németh Kinga és a motorgyártásért felelős igazgatója, Robert Buttenhauser is elfogadta az egyetem és a fenntartó alapítvány meghívását – üzenve ezzel azt, hogy a vállalat számára stratégiai jelentőséggel bír a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködés. A modellváltás eddigi tapasztalatait összegezve felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az előrelépés már most szembetűnő. „Azzal, hogy az állam átadta fenntartói szerepét a helyi közösséghez közel álló alapítványnak, tovább erősödött egyetemünk pénzügyi, működési stabilitása. Az elmúlt egy esztendőben új lehetőségek nyíltak meg a gazdálkodás terén, még biztosabbá téve intézményünk anyagi hátterét – márpedig valójában ez adja meg a tudomány és az oktatás szabadságát. Nem túlzás azt állítani, hogy a Széchenyi István Egyetem történetében e strukturális változás új korszakot nyitott. Önállóságunk növekedése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy magunkra maradtunk, hiszen az állam a jövőben sem vonul ki egyetemünk finanszírozásából. Működési, fejlesztési forrásaink rendkívül jelentősen növekednek, és ezzel párhuzamosan nő a felelősségünk is. Egyetemünk közössége történelme során számtalanszor ragadta meg a jövőbe mutató lehetőségeket, és nincs kétségem afelől, hogy ez most is így történik" – mondta dr. Knáb Erzsébet. "A modellváltás ugyanakkor nem egyszerű fenntartóváltás. Új szövetség jött létre: a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti szoros együttműködés, egyetemünk polgárai, a jövő generációi, városunk, a régió javára” – fogalmazott a kuratórium elnöke. Dr. Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítótestületének elnöke ünnepi köszöntőjében az alapítványi struktúrában működő nemzetközi felsőoktatási intézmények történelmi példáit említve hangsúlyozta, hogy minden esetben döntő fordulatot és egyúttal sikert jelentett a pénzügyi szabadság és stabilitás. „Örülök annak, hogy a Széchenyi István Egyetem mára rendelkezhet a saját pénzügyei felett. A siker kulcsai tehát az intézmény kezében vannak. Ezek az elkötelezett kutatómunka és a pénzügyi szabadság” – mondta. (Fotógaléria: Májer Csaba József, valamint Mekliz Fotóstúdió) A szenátus ünnepi ülésén az egyetem oktatási és tudományos tevékenységét és fejlődését támogató tevékenysége elismeréseként tiszteletbeli doktori címet adományoztak dr. Czinege Imrének, a Széchenyi István Egyetem első rektorának, valamint dr. Nagy János nemzetközileg elismert talajtani kutatónak. Dr. Író Béla, az egyetem korábbi főtitkára, dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánja, dr. Szakál Pál kutatóprofesszor, Gersei Gabriella korábbi kari titkárságvezető a legmagasabb egyetemi kitüntetésben, Pro Universitate díjban részesült. A Széchenyi István Egyetem szenátusa professor emeritus címet adományozott dr. Szigeti Péter, dr. Rácz István és dr. Ördög Vince egyetemi tanároknak. Dr. Keresztes Péter és dr. Milassin László címzetes egyetemi tanári, Király Gyula és Fata Edina pedig címzetes docensi címet vehetett át. Az egy évre támogatást biztosító Hegedűs Gyula Tudományos Ösztöndíjat 2021-ben dr. Fecser Nikolett, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese, az Automatizálási Tanszék adjunktusa érdemelte ki. Az elismerés célja, hogy az egyetem legtehetségesebb, legrátermettebb, 45 évesnél fiatalabb oktatóit, kutatóit segítse tudományos tevékenységük elmélyítésében. Doktori fokozatot szereztek Az Akadémiai Nap a doktorrá avatással és doktori oklevelek átadásával folytatódott. Dr. Nagy Szabolcs (konzulense dr. Barna Attila egyetemi docens), dr. Olsovszky Tímea (konzulense dr. Smuk Péter egyetemi tanár), dr. Pálfi Edina (konzulense dr. Erdős Csaba egyetemi docens), dr. Pődör Lea (konzulensei dr. Szigeti Péter professor emeritus és dr. Egresi Katalin egyetemi docens), Szalai Szabolcs (konzulense dr. Dogossy Gábor egyetemi docens), Bakó Tamás (konzulensei Lőrinczné dr. Bencze Edit főiskolai tanár és dr. Rácz Szilárd KRTK-osztályvezető), Bite Pál Zoltán (konzulense dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanár), Buics László (konzulense dr. Süle Edit egyetemi docens), Dános Zsolt (konzulense dr. Reisinger Adrienn egyetemi docens), Faragó Beatrix (konzulense dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanár), Sóti Attila (konzulensei dr. Vattay Gábor egyetemi tanár és dr. Alessandro Ancarani full professor), Szabó Kinga (konzulense dr. Vastag Gyula egyetemi tanár), Szendrői László (konzulensei dr. Krishna s. Dhir kutató professzor és dr. Feketéné dr. Czakó Katalin adjunktus), dr. Tóth Máté (konzulense dr. Vastag Gyula egyetemi tanár), Tóth-Haász Gabriella (konzulense dr. Baracskai Zoltán egyetemi docens), Greff Babett (konzulensei dr. Szigeti Jenő professor emeritus és dr. Nagy Ágnes adjunktus), Horváth Nándor (konzulensei dr. Ördög Vince professor emeritus és dr. Molnár Zoltán egyetemi docens), Katona Szabina (konzulensei dr. Ördög Vince professor emeritus és dr. Molnár Zoltán egyetemi docens), Sik Beatrix (konzulensei dr. Ajtony Zsolt egyetemi docens és dr. Kapcsándi Viktória egyetemi docens), Szücs Márton (konzulense dr. Szabó Ferenc professor emeritus és dr. Anton István címzetes egyetemi tanár), Vida Orsolya (konzulensei dr. Egri Borisz egyetemi tanár és dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor) egyaránt megfelelt azoknak a követelményeknek, melyekhez a Széchenyi István Egyetem doktori szabályzata a PhD doktori fokozat odaítélését köti. Ezért a fogadalomtétel után valamennyien átvehették a PhD-doktorátus adományozásáról szóló okleveleket. Habilitációs oklevelet szereztek A folytatásban habilitált doktorrá avatták dr. Glavanits Juditot, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar egyetemi docensét és dr. Lapsánszky Andrást, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar egyetemi docensét, dr. Hatwágner Ferenc Miklóst, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar egyetemi docensét, dr. Paksy Mátét, a Lille-katolikus egyetem Ethics Intézetének kutatóját, dr. Csapó Ádámot, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar egyetemi docensét, dr. Kuráth Gabriellát, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docensét. Doktori fokozat honosításáról szóló okiratot kaptak A Széchenyi István Egyetem doktori tanácsa külföldön szerzett doktori oklevelek honosításáról döntött. Az erről szóló okiratot Andrási Gábor, Susana Pérez Milicua Mendoza és Nikoleta Nagyová vehette át. Nyugdíjba vonultak „Mindannyian azzal a reménnyel végezzük a munkánkat, hogy szükség van ránk, általunk is gyarapodik közösségünk, hazánk, és tágabb értelemben talán a világ is. Amikor aktív életünkre visszatekintünk majd, látni szeretnénk, hogy volt értelme az évtizedes elkötelezettségnek. Nem mindenki számára adatik meg, hogy nevét az emberiség történetébe is beírja. Ugyanakkor szeretnénk, ha tudnák és éreznék, hogy önök és munkájuk nélkül valami hiányozna abból, amit a Széchenyi-egyetemen közösen építünk. Most búcsúzó kollégáink egyetemünk és a térség mindenkori fejlődéséhez járultak hozzá” – fejezte ki az intézmény nyugdíjba vonuló munkatársainak nagyrabecsülését az egyetem nevében dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes. Ezt követően dr. Filep Bálint elnök, dr. Baranyi Péter rektor és dr. Kovács Zsolt kancellár köszöntötte Ankhelyi Istvánnét, Cseri Nándornét, dr. Ercsey Idát, dr. Hegyi Csabát, Hennel Georginát, dr. Somogyi Ferencet, Szűcs Attilát, dr. Tóásó Gyulát, dr. Garai Annát, Göncz Hajnalkát, Grófné Tóth Edit Máriát, Lendvai Mihálynét, Mednyánszky Csillát, Nagy-György Ágnest, Polsterné Rigó Erikát és dr. Róbert Pétert.

· A győri Műszaki Fejlesztés két évtizede aktívan formálja a jövő mobilitását · További bővítés egy kétszámjegyű eurómilliós összegű beruházással · Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke: „Az elektromobilitásra fókuszálva tovább erősítjük szolgáltatási portfóliónkat a fejlesztés területén és ezáltal vállalatunk versenyképességét“ Ok az ünneplésre: megtartották az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztésének jubileumi rendezvényét. Az új, elektromobilitás által fémjelzett korszakot Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, dr. Dézsi Csaba András, Győr város polgármestere, Peter Kössler, az AUDI AG termelésért és logisztikáért felelős igazgatótanácsi tagja és Oliver Hoffmann, az AUDI AG műszaki fejlesztésért felelős igazgatótanácsi tagja közösen indította el Alfons Dintnerrel, az Audi Hungaria igazgatóságán ak elnökével. Az Audi Konszern harmadik legnagyobb fejlesztési központjaként Győr is jelentősen hozzájárul az elektromobilitás jövőjének alakításához. „Műszaki Fejlesztésünk az Audi Hungaria egyik meghatározó pillére és egyben központi szerepet tölt be az Audi- és Volkswagen Konszern világszintű fejlesztési hálózatában. Célunk, hogy még több magas színvonalú szolgáltatást nyújtsunk a Volkswagen Konszernnek, ezért folyamatosan bővítjük kompetenciáinkat és intenzíven fejlesztjük ezt az innovatív, a jövő szempontjából meghatározó területünket. Az elektromobilitás számunkra elemi fontosságú, hiszen ezzel a szolgáltatási portfólióval tovább erősítjük versenyképességünket“, mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Az Audi Hungaria a vállalat jelentős növekedési szakaszában, 2001-ben bővült a Műszaki Fejlesztéssel, majd 2012-ben a Járműhajtás Fejlesztés a Járműfejlesztéssel egészült ki Győrben. Ma az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztése az AUDI AG harmadik legnagyobb fejlesztésitelephelye és egyben a szimulációs, akusztikai és szilárdságtani vizsgálatok kompetenciaközpontja. A vállalatnál egyedülállóan egy telephelyen van jelen a gyártás, a fejlesztés, a minőségbiztosítás, fókuszban a teljes járművel. A Műszaki Fejlesztés területén több mint 500 magasan képzett szakember dolgozik nap mint nap a holnap mobilitási megoldásain. A Járműhajtás Fejlesztés komplett fejlesztési projektekért felel, a konstrukciótól kezdve a szimuláción át egészen a járműhajtások járatópadon történő teszteléséig. A terület további fő feladata a különböző benzin- és dízelmotorok, valamint az elektromos hajtások sorozatgyártásának fejlesztői oldalról történő támogatása. A Járműfejlesztés rendszer- és járműtulajdonságok fejlesztésével foglalkozik, többek között numerikus szimuláció segítségével a virtuális térben. A fókusz a szilárdságtan, az akusztika, a termo- és energiamenedzsment területeire irányul. Emellett a Járműfejlesztés vizsgálólaborjában a motor- és járművizsgálatok, valamint a termékadatmenedzsment és a műszaki megfelelőség területén nyújtott fejlesztési szolgáltatások is meghatározó részét képezik a győri kompetenciaportfóliónak. Az Audi a következő két évben kétszámjegyű eurómilliós összeget, több milliárd forintot fordít az Audi Hungaria Műszaki Fejlesztés területére. A beruházás középpontjában az elektromobilitás és a digitalizáció további fejlesztése áll, például a nagyteljesítményű elektromos motorok és hajtások számára a legmodernebb vizsgálóberendezések üzembe helyezésével.

A Széchenyi István Egyetem Kommunikációs és Alumni Irodája közzé tette az Alumni Talk podcast első epizódját. Múlt, jelen, jövő – Együtt megbeszéljük! Elindult az Alumni Talk, a Széchenyi István Egyetem első, havonta jelentkező podcastja – nem csak alumniknak. A bárki számára elérhető epizódok vendégei és a témái az egyetem egykori és jelenlegi polgárainak is érdekes, hasznos információkkal szolgálnak a szórakoztató jelleg mellett, legyen szó pályaválasztásról, noszatlgiáról vagy karrierépítésről. Mindezt kötetlenül, a valós emberi sorsok és érdekes életutak tükrében ábrázolva. Az első, bevezető adás témája az egyetem alumni tevékenysége a múlt és a jövő tükrében. Beszélgetőpartnerek Winkler Csaba és Czeiner-Szücs Anita, a Kommunikációs és Alumni Iroda munkatársai. Az első adás ide kattintva meghallgatható. Mi a podcast? A „podcast” szó az iPod és a broadcast (jelentése: közvetít, sugároz) angol szavak összeolvadásából keletkezett. A podcast egy olyan hanganyag (vagy videóanyag), amit készítője interneten tesz közzé. Olyan rádióadás-szerű tartalom, ami feltöltést követően online érhető el. A közzétett epizódok nem csak meghallgathatóak, hanem általában letölthetőek is. Témajavaslata van? Ha megosztaná véleményét, vendégjavaslatait vagy témaötleteit az Alumni Talk podcast készítőivel, írja meg az alumni@sze.hu e-mail-címre.

2020-ban a Digitális Fejlesztési Központ és a győri egyetem közös SZE-DUÓ elnevezésű pályázatában három, oktatókból és hallgatókból álló csapat nyert támogatást az 5G technológiát alkalmazó fejlesztések területén. A pályázat célja olyan ötletek kidolgozása volt „deszkamodell” szintjén, amelyek a jövőben tovább folytathatók üzleti vállalkozásként. A 2021-es tanévben ismét tervezzük a verseny meghirdetését. A csapatok most is 5G alkalmazási területen pályázhatnak, kiemelt fókuszban az egészségügyi, drónos és oktatási célú fejlesztések lesznek. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Széchenyi Egyetem SE dzsúdósai a hétvégén, Tatabányán léptek tatamira regionális rangsorversenyen. A klub tagjai kiváló szerepléssel három érmet szereztek: Ábrohám Dániel első, Erdélyi Boglárka és Hermeczi Valér pedig harmadik helyezést értek el.

Vándorgyűlést tartott a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség (MFLSZ), melynek legújabb intézményi tagja a Széchenyi István Egyetemen 2020-ban alakult levéltár. A csatlakozás apropójából a tanácskozásnak idén a győri egyetem adott otthont. „A Széchenyi István Egyetem könyvtára 1974-től működik önálló szervezeti egységként, a levéltár létesítésére pedig 2020-ban került sor. Utóbbi célja az egyetem múltjának kutatása és az egész egyetemre vonatkozó identitás kialakítása mellett a győri és a mosonmagyaróvári felsőoktatás több évszázados múltjának felidézése is” – mondta el megnyitóbeszédében dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese. Utalva az egyetemi levéltár tevékenységének sokszínűségére és fontosságára említette, hogy ezt a szolgáltatást a területhasználati változásokkal kapcsolatos kutatások miatt a Környezetvédelmi Tanszék oktatójaként is kihasználja. Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója erre reflektálva fontosnak tartotta köszöntőjében hangsúlyozni, hogy a levéltár szolgáltatásai mindenki számára elérhetők és nyitottak. „Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár kiemelt célja, hogy a modern technológia fejlődésével lépést tartva biztosítsa a hallgatók, az oktatók és a kutatni vágyók információigényeit. Emellett fontos a múlt értékeinek megőrzése is. A levéltár történeti dokumentumokat őriz, de nem a múltban él. Munkánkat csapatban végezzük őszinte, nyitott kollégákkal, folyamatos fejlődésben. Az egyetemi levéltárak működésére vonatkozóan számos modell létezik, nálunk a könyvtár és a levéltár egy szervezeti egységként, szakmailag önállóan, de szoros együttműködésben erősíti egymást” – emelte ki az igazgató. Hozzátette: büszkeség, hogy az MFLSZ legújabb intézményi tagja a Széchenyi István Egyetem levéltára, ezért nagy öröm, hogy a csatlakozás apropójából a vándorgyűlésnek idén a győri egyetem adhat otthont. Az esemény szervezését megköszönve a megnyitón személyesen üdvözölte a jelenlévőket Bényei Balázs István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtár és Levéltári Főosztályának főtanácsosa, valamint Vajda Tamás, az MFLSZ elnöke is. Homor Péter, a Széchenyi István Egyetem levéltárosa érdeklődésünkre elmondta, hogy a tanácskozás a személyes találkozáson túl alkalmat adott arra, hogy bemutassák eredményeiket, tájékozódjanak az országos levéltári projektekről. Az idei győri vándorgyűlésen pedig tisztújításra is sor került. Ennek tükrében 2026-ig az MFLSZ elnöke Vajda Tamás, alelnöke Osváth Zsolt. Elnökségi tagoknak Batalka Krisztinát, dr. Molnár Lászlót, dr. Sági Évát, dr. Tóth Krisztinát és Zsidi Vilmost választották. A szövetségről A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetséget 1993-ban alapították. Ez az egyetlen olyan levéltári szakmai szervezet, amely kimondottan az egyetemi levéltárakat és azok kollégáit fogja össze. A MFLSZ szakmai érdekképviseleti szerv, tagjai részt vesznek a legfontosabb hazai levéltáros szervezetek munkájában, közös pályázatokat bonyolítanak le. Jelenleg 19 egyetemen 21 levéltár a tagja, az egyéni tagok száma 40 fő.

A Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia-képzésén megszerzett tudás alapozza meg sikereimet a Magyar Vízilabda-szövetség élén – vallja Vári Attila kétszeres olimpiai és világbajnok vízilabdázó. Szerinte a sportágban kimondatlan elvárás a megfelelő tanulmányi eredmények felmutatása, ezért számára is egyértelmű volt, hogy diplomát szerez. Mostanában mennyi ideje jut sportolni? Még van olyan alkalom, amikor felveszi a vízilabda sapkát? Inkább mozgásnak nevezném, amire a tíz-tizenkét órányi munka után marad időm. Ilyenkor úszom, futok, kondizni járok. A profi pályafutásom után abbahagytam a vízilabdát, így nem játszom masters csapatban sem. Annak idején miért ment el az első vízilabdaedzésére? Ötéves koromban tanultam meg úszni, utána két éven át a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület öttusa-előkészítőjére jártam, de mivel nem szerettem a futást, és nem is igazán voltam jó futó, edzői javaslatra kerültem a vízilabdaszakágba. Ekkor már iskolás volt. Hogyan egyeztette össze az élsportot, azaz a mindennapos kemény edzésmunkát, a hétvégi meccseket, edőtáborokat a tanulással annyi esztendőn át? A vízilabdázók körében a tanulás rendkívül fontos. A sportágban kimondatlan elvárás a megfelelő tanulmányi eredmény felmutatása, aminek köszönhetően az élsport utáni életszakaszban is érvényesülni tudunk. Igaz, nagy lemodások árán, de erős akarattal és edzői, szülői támogatással mindent sikerült megoldanom és teljesítenem. A magyar válogatott tagja volt 1995 és 2006 között. A vízilabdát utána sem hagyta abba azonnal, de mégis új fejezet kezdődhetett az életében. Aktív pólós pályafutásom vége felé tudatosan készültem a civil életre, így ez egy átmeneti, párhuzamos folyamat volt. Nem okozott gondot az átállás, viszont életem jelentős, egyik legszebb és legeredményesebb részét le kellett zárnom. Lelkileg így sem volt könnyű, de magam körül azt láttam, hogy a polósok nagyon jól beilleszkednek a civil munkakörökbe. Bíztam benne, hogy velem is így lesz majd. A Testnevelési Főiskola és a Rendőrtiszti Főiskola után 2017-ben, negyvenegy évesen újra visszaült az iskolapadba, és elvégezte a Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia-képzését is. Sportvezetői munkám mellett fontosnak tartottam a sportdiplomácia tudományos ismereteinek megszerzését, ami már a meglévő gyakorlati tapasztalataimat segíti a mindennapjaimban. Boldogan vettem részt a Széchenyi István Egyetem képzésen, hiszen nagyon magas színvonalú és tematikában szerteágazó előadásokat hallgathattam, rengeteg élménnyel gazdagodtam. Pont 2017-ben választották be a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségébe, 2018-tól pedig a Magyar Vízilabda-szövetség elnökeként tevékenykedik. A széchenyis képzésben tanultakból mit hasznosít ebben a tisztségében? Gyakorlatilag mindent. Feladataim teljes körű sportdiplomáciai tudást és tapasztalatot igényelnek, így a korábban megszerzett elméleti tudást a gyakorlatban nagymértékben tudom hasznosítani és kamatoztatni. A Magyar Vízilabda-szövetség élén mit tart jelenlegi legnagyobb feladatának? A stabil és magas színvonalú utánpótlásképzés biztosításáért munkálkodom, hogy ezáltal teremtsük meg a jövő sikereinek alappilléreit. Kiemelten fontosnak tartom megtartani és erősíteni meghatározó szerepünket a nemzetközi sportdiplomáciában is. Névjegy Vári Attila kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó már az ifjúsági korosztályban is országos és Európa-bajnoki címeket szerzett, 1995-ben pedig junior világbajnok, és a magyar válogatott tagja lett. 2000-ben a válogatottal megnyerte a sidney-i olimpiát. A döntő első negyedének utolsó másodperceiben, körülbelül tíz méterről, a kapunak háttal, csavarva lőtt gólt. 2000-ben az év magyar vízilabdázójának választották, és ugyanebben az esztendőben szakedző diplomát vehetett át a Testnevelési Főiskolán. 2003-ban a válogatottal bronzérmet szerzett az Európa-bajnokságon, aranyérmet a barcelonai világbajnokságon és a Világligában, majd 2004-ben az athéni olimpián és a Világligában egyaránt első helyen végzett, kiérdemelte a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. 2005-ben a világbajnokságon és a Világligában második volt. 2006-ban Magyar Kupát nyert, s ebben az évben véget ért válogatott pályafutása. 2009-ben a Pécsi VSK-hoz igazolt. 2010. és 2019. között a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, közben 2010 novemberében Székely Bulcsúval a junior válogatott edzője lett. 2011-ben befejezte játékos-pályafutását. 2017-ben elvégezte a Széchenyi István Egyetem sportdiplomácia-képzését, ugyanekkor beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségébe. 2018 szeptemberében, majd 2020 júliusában a Magyar Vízilabda-szövetség elnökének választották. Nős két gyermek édesapja.

Stratégiai megállapodás keretében partnerségi együttműködés alakult a Digitális Fejlesztési Központ és a T-Systems között. A Központ stratégiai partnerként vesz részt a szeptemberben megrendezésre kerülő vadászati kiállításon Budapesten. A rendezvényen mutatkozik be az a technológiai újítás, amely 5G hálózaton nagypontosságú felhasználókövetést tesz lehetővé. Ehhez egy applikációt kell futtatni a telefonon, a TEK pedig a vállalat segítségével tudja a látogatók helyzetét követni, amelyet vészhelyzet esetén a gyors kiürítés megszervezéséhez lehet használni. A technológia más tömegrendezvények esetén is segítséget jelenthet. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Egy-egy ezüstéremmel és negyedik helyezéssel zárta a koppenhágai kajak-kenu-világbajnokságot a Széchenyi István Egyetem két hallgatója, Balla Virág és Takács Kincső. Balla Virág ezenkívül még egy tizedik helyet is elért. A júliusi ötkarikás játékok után gyorsan elérkezett az újabb jelentős erőpróba a kajak-kenusok számára, világbajnokságra gyűlt össze a mezőny szeptember 16. és 19. között a dán fővárosban. Az eseményen a Széchenyi István Egyetem is érdekelt volt két hallgató, az olimpiai ötödik Balla Virág és Takács Kincső révén. A két klasszis kiválóan szerepelt. A vb-n most debütáló kenunégyes 500 méteres számban – Gönczöl Laurával és Opavszky Rékával együtt – a táv első felében az élen haladtak, 250 méternél azonban a fehéroroszok mögé szorultak. A hajrához közeledve az ukránok is megérkeztek a magyarokra, akik azonban tartották a tempót, s végül sikerült a győztes fehéroroszok mögött a második helyen beérkezniük. Az ezüstérmesek boldogan nyilatkoztak a célba érés után. Takács Kincső: „Megtört a rossz szériánk, végre érmet szereztünk! Párosban a negyedik hely volt idén a jellemző, most végre másodikak lettünk.” Balla Virág: „Nagyon izgultam, mert ez volt az első ötszáz méterünk itt együtt, ráadásul balos szél volt, ez sem könnyítette meg a dolgomat. Óvatosan adagoltam a ritmust, aztán Laura a vége felé szólt, hogy még nyomjuk meg, ezért harminc méterrel a cél előtt megindultunk.” A két győri fiatal kenupárosban is indult 500 méteren. A duó féltávig még érmes pozícióban haladt, majd kissé visszaesett – a hullámos víz miatt sok energia elment a kormányzásra –, s a szoros befutó után hat századdal lecsúszott a dobogóról. Balla Virág emellett rajthoz állt a kenu egyes 200 méteres fináléban, ahol a 10. helyen lapátolt a célba.

A Széchenyi István Egyetem egyszerűsítette, könnyítette az Erasmus+-pályázat feltételeit, így még többen tanulhatnak a több mint 200 európai partneregyetem valamelyikén. Mindez nemcsak a magyar, hanem az önköltséges nemzetközi hallgatókra is vonatkozik. A beadási határidő október 8., péntek. „A Széchenyi István Egyetem számára rendkívül fontos, hogy hallgatói számára minél több olyan lehetőséget biztosítson, amely hozzájárul tudásuk gyarapodásához, tapasztalatszerzésükhöz. Ebbe beletartoznak a külföldi ösztöndíjak is. Közülük régóta az Erasmus+-pályázat a legnépszerűbb, amelynek révén évről évre sokan töltenek el több hónapot intézményünk 210 partneregyetemének egyikén, például Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Skandináviában vagy a Benelux-államokban. Annak érdekében, hogy még többen élhessenek ezzel a lehetőséggel, jelentős változásokat vezettünk be, amelyek azt szolgálják, hogy a hallgatók még egyszerűbben, könnyebben adhassák be pályázatukat és nyerhessék el az ösztöndíjat” – fejtette ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi rektorhelyettese. A változások egyike, hogy eltörölték a szóbeli nyelvi meghallgatást, s a pályázókat ehelyett a nyelvvizsga-dokumentumok alapján rangsorolják. A hallgatók önbevallási alapon feltüntethetik, milyen szinten beszélik az adott nyelvet, emellett további pontszámot szerezhetnek, amennyiben csatolják nyelvvizsga-bizonyítványuk szkennelt változatát. Az A1-A2 szintű nyelvvizsga 1, a B1-B2 szintű 1,5, míg a C1-C2 szintű 2 pontot ér. A másik lényeges módosítás a hallgatók kinti tárgyainak magyarországi elismertetését segíti azzal, hogy ennek mérlegelését a szakfelelős munkatársak hatáskörébe delegálták. „Mindkét intézkedéstől a kiutazási kedv további növekedését várjuk. Érdemes pályázni, hiszen a külföldön eltöltött idő nemcsak a tanult tárgyak szempontjából fontos, hanem a személyiségfejlődés, a tapasztalatszerzés miatt is. Azok, akik már részt vettek a programban, életre szóló élményekkel, kapcsolatokkal, szélesebb világlátással, jobb nyelvtudással, érettebben, magabiztosabban érkeztek haza. Ezek a tulajdonságok, készségek később a munkaerőpiacon is előnyt jelentenek” – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter. A most meghirdetett pótpályázat határideje október 8., péntek. A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok Központja minden segítséget megad a hallgatóknak pályázatuk összeállításához. Valamennyi lényeges információ megtalálható az egyetem nemzetközi portálján, többek között kedvcsinálók is az egyes országokhoz. Az ösztöndíjpályázat nemcsak a magyar, hanem az önköltséges nemzetközi hallgatók számára is nyitva áll.

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 94. évében elhunyt dr. Horváth Pál nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a győri egyetemi szintű jogászképzés megalapításának tekintélyes, meghatározó személyisége. Dr. Horváth Pál a Győr melletti Győrszemerén született. Középiskolai tanulmányait a pápai Református Kollégiumban kezdte, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. Ez az indíttatás egész életpályáját, kötődéseit alapvetően meghatározta. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar kari tanácsa több alkalommal tárgyalta az akkori győri Széchenyi István Főiskola és az Universitas-Győr Alapítvány együttműködési javaslatát az egyetemi szintű jogászképzés indításáról a Felső- és Nyugat-Dunántúl központjában. A széchenyis program legfőbb ELTE-s támogatói a budapesti jogi karon a helyzetet kiválóan ismerő, lokálpatrióta gyökerekkel rendelkező, vezető kari személyiségek voltak. Az együttműködést ellenzőket, a kételkedőket a lébényi kötődésű dr. Bihari Mihály, a téti származású dr. Kukorelli István, az abdai születésű dr. Hársfalvi Rezső mellett a győrszemerei gyökerekkel rendelkező dr. Horváth Pál érvei hatásosan tájékoztatták a győri egyetemi programról. A legklasszikusabb társadalomtudományi egyetemi képzés győri meghonosításában dr. Horváth Pál professzor az oktatás mellett a Jogtörténeti Tanszék megszervezésével is tevékenyen részt vett. Személyes hívására került Győrbe, a Jogtörténeti Tanszékre dr. Révész T. Mihály c. egyetemi tanár, dr. Mezey Barna professzor, az ELTE későbbi rektora és dr. Kállay István, a római jog történetének avatott, tekintélyes oktatója is. A győri jogászképzés az induláskor a legtradicionálisabb hazai jogi képzés, az ELTE szigorú programját, tankönyveit, követelményrendszerét alkalmazta. A képzés minőségének egyik, mindig következetes őre dr. Horváth Pál volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Széchenyi István Főiskola közös Oktatási Intézete dr. Horváth Pál értékes munkájának is köszönhetően lett méltó elődje a Széchenyi István Egyetem 2002-ben kezdődött saját jogi képzésének, a mai Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karnak. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!