Széchenyi-egyetem: a CogInfoCom választ ad, mire képes az új ember

A világban mára már önálló tudományterületként számon tartott kognitív infokommunikáció bölcsőjében, a Széchenyi István Egyetemen szervezték meg idén a 12. IEEE CogInfoCom nemzetközi kognitív infokommunikációs konferenciát, amelyen már jelen időben beszéltek az új emberről, illetve az új társadalomról.

A tavalyihoz képest a duplája, több mint kétszáz nemzetközi hírű professzor vett részt a világ minden tájáról a kognitív infokommunikáció tudományterület tizenkettedik nemzetközi konferenciáján, amelyet nemrégiben a Széchenyi István Egyetem rendezett meg a járványhelyzet miatt online formában.

Mire képes, mire vágyik, milyen szabályokat követ, hogyan tanítható az „új ember”? – többek között ezekre a kérdésekre kerestek és adtak választ a tudósok a tanácskozás keretei között.

12. IEEE CogInfoCom nemzetközi kognitív infokommunikációs konferencia hazai szakmai főszervezői: dr. Horváth Ildikó, dr. Baranyi Péter, dr. Csapó Ádám és Sudár Anna. (Fotó: Májer Csaba József)

Dr. Baranyi Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora kérdésünkre két példával is szemléltette, mennyire kiemelten érinti hétköznapjainkat ez a témakör. „Gondoljunk csak bele, tíz-húsz évvel ezelőtt táblán krétával a katedrán tanítottuk a diákokat, akiknek mára infokommunikációs eszközeikkel a kezükben, az információs zaj kellős közepén egy ilyen hagyományos előadáson harminc másodpercen belül lecsukódik a szemük. Őket már egészen más módszerekkel tudjuk tanítani. Vagy vegyük a jog témakörét. Egy autonóm jármű balesete esetén vajon ki a felelős a történtekért? Vagy például a jármű vezetőjének a digitális műszerfalon kijelzett és beépített vagy az útra kihelyezett KRESZ-táblákat kell figyelembe vennie haladás közben? Erre könnyű a válasz most, de öt-tíz év múlva, mikor nem ember vezet majd, melyik tábla vagy jelzés lesz a hivatalos? Az új járművek már most is automatikusan fékeznek vagy gyorsítanak központi adatbázisból letöltött KRESZ információk alapján, igaz, jelenleg még ott ül a vezető, aki időben megváltoztathatja és korrigálhatja a gép döntését, de “holnap” már nem ülünk ott. Ezer és egy hasonló, tisztázatlan kérdést lehetne felhozni a téma kapcsán” – gondolkodtatott el.

Hozzátette: a tudósok munkájának súlyát és a konferencia rangját jelentősen emelte az a tény, hogy az eseményt – amelynek angol elnevezése IEEE International Conference on Cognitive Infocommunications – az amerikai székhelyű IEEE, a világ egyik legnagyobb műszaki tudományos társasága szponzorálta. Ennek megfelelően a konferencia minden tudományos közleményét szigorúan bírálják különböző országok egyetemeinek és kutatóintézeteinek professzorai, és csak ezután jelenhetnek meg az IEEE XPlore online tudományos publikációs adatbázisban.

A koktél, avagy mit értenek új ember alatt

A kognitív infokommunikáció tézise leegyszerűsítve azt állítja, hogy az ember és gép/számítógép kapcsolatának határvonala elmosódott. Az ember és az infokommunikációs világ – benne a hatalmas közösségi informatikai rendszerekkel és az interneten bárki számára elérhető egyre nagyobb tudásbázissal – olyan szövevényesen összeolvadt, hogy nem mindig érdemes azt elemeire szétszedni és külön-külön azoknak a kapcsolatát vizsgálni, azaz külön az embert és az informatikát vagy annak kapcsolatát.

„Ez a fúzió egy koktélra emlékeztet. Kimondható, új ember született, akinek már a mentális-szociális készségei, társadalmi kapcsolatrendszere, sőt bizonyos agyi részei is másképp fejlődnek az infokommunikációs világ hatására. Most még kezünkben tartjuk az okostelefont, de az is lehet, hogy néhány évtized múlva már a fejünkben lesz, és »koktélként« összekeveredik a mesterséges intelligencia és a természetes agyi gondolkodás folyamata, aminek már ma látszanak a jelei. Ahogy régen a kognitív tudósok vizsgálták az embert, úgy vizsgáljuk most mi is ezt az »új embert«: megnézzük, milyen új képességkapacitásai vannak, amelyek korábban nem voltak. Mindez a jövőben egyre fontosabb lesz, s a konferencia erre készít fel” – fejtette ki kérdésünkre dr. Baranyi Péter professzor.

A rektor hozzátette: a Széchenyi-egyetem előnyt kovácsol a konferenciasorozatból oly módon is, hogy az itt közzé tett elméleteket beemeli alkalmazott oktatói és kutatói módszertanai közé, valamint az előremutató kutatásokat termékfejlesztési portfóliójában is hasznosítja.

Magyar tudósok indították el

Mint ahogyan a matematikában az algebra, az elmúlt évtizedben az informatika önálló tudományterületévé vált a kognitív infokommunikáció, amelynek elméletét, módszertanát a Széchenyi István Egyetem két tudósai, Baranyi Péter és Csapó Ádám dolgozták ki, majd 2010-ben, Tokióban megszervezték az ehhez kapcsolódó első konferenciát is. A japán fővárosban kiderült, hogy ennek a szemléletmódnak helye, aa jövőre nézve pedig kiemelt szerepe van. Mára világszerte foglalkoznak ezzel a témával kutatók és kutatócsoportok.