top of page

Keresés ezen a webhelyen

2173 találat

  • Bajor egyetemekkel közösen fejleszt önvezető járműveket a Széchenyi István Egyetem

    Egy bajor–magyar kormányközi együttműködés által létrejött nemzetközi projektben vesz részt a Széchenyi István Egyetem, ahol az intézmény hallgatói és munkatársai négy bajor egyetemmel partnerségben önvezető járművek fejlesztésén dolgoznak. A program részeként a német kollégák a győri egyetemre látogattak, ahol többnapos workshopon vettek részt. A Széchenyi-egyetem egy, a Magyar–Bajor Kormányközi Bizottságban megszületett projektben vesz részt, melynek célja tudományterületeken átívelő hallgatói programok létrehozása a kutatási együttműködések elősegítése érdekében. Ennek keretében merült fel önvezető járművek fejlesztése, ami mindkét fél számára kiemelt fontosságú. A projekthez bajor oldalról négy város (München, Regensburg, Landsberg am Lech és Coburg) egyeteme, Magyarországról pedig a Széchenyi István Egyetem csatlakozott. A program során nemrégiben workshopot tartottak a győri intézményben. „A köztünk lévő gyümölcsöző együttműködés titka, hogy hallgatóink és oktatóink tudása és tapasztalata tökéletesen kiegészíti egymást, ezért terveink között szerepel a közös munka folytatása. Kiváló partnerre találtunk a Széchenyi István Egyetemben, amelynek járműipari kutatási infrastruktúrája kiemelkedő. Ennek egyik példája a ZalaZONE, ami egyedülálló helyszínt biztosít a tesztelésre és fejlesztésre” – húzta alá Nikolas Djukic, a Regensburgi Egyetem Közép-, Kelet- és Délkelet-európai Bajor Akadémiai Központjának (BAYHOST) felelős vezetője. A nemzetközi kooperáció az önvezető járművekhez kapcsolódóan a műszaki aspektuson túl a jogi szempontokra is fókuszál, így két jogász hallgató is részt vesz a közös munkában. A projekt remek alkalmat biztosít a nemzetközi kapcsolatok építésére és a tudáscserére. „Célunk, hogy mindez minél több hazai és közép-kelet-európai partneregyetem bevonásával folytatódjon a jövőben. Ennek részeként tervezzük azt is, hogy hallgatóink rangos nemzetközi versenyeken kooperációban jelenjenek meg, ezzel erősítve az együttműködést” – hangsúlyozta dr. Hanula Barna, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának docense. A program hazai mentorálásában fontos szerepet játszik a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontja (JKK) is, amelynek munkatársai a workshop szervezésben vettek részt. „A JKK fontosnak tartja a fiatalok tehetséggondozását a középiskolától kezdve a doktori iskoláig, ahol olyan fejlesztésekben vehetnek részt, amik valós ipari igényeket szolgálnak ki. Mindennek nemzetközi lába a jelenlegi workshop is, mely az első nagyívű német kooperáció nálunk az autonóm, azaz önvezető járművek témakörében. Nagy öröm a közös munka a bajor kollégákkal, és megtiszteltetés, hogy újabb partnerekkel bővültünk a már meglévő texasi és olasz együttműködéseink mellett” – mondta el a dr. Pup Dániel, a JKK szakmai koordinátora. „Kiváló lehetőségnek tartom a projektben való részvételt, hiszen amellett, hogy bővíthetem az önvezető járművekkel kapcsolatos szaktudásomat, új emberekkel is találkozhatok. Azt pedig külön élvezem, hogy mindezt egy ilyen modern egyetemi környezetben tehetem” – mondta el az egyik bajor résztvevő, a müncheni járműmérnök hallgató, Daniel Wanner. „Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok, miközben izgalmas szakmai kihívásokkal küzdenek meg, addig egy számukra új tanítási stílussal és más nemzetek hallgatóival is megismerkednek” – fogalmazott dr. Markus Krug, a Müncheni Alkalmazott Tudományok Egyetemének (Hochschule München) professzora, a német hallgatók mentora és koordinátora. Az önvezető járművek szoftverfejlesztésének elismert szakembere hozzátette, hogy az együttműködésben mind a német, mind pedig a magyar hallgatók olyan lelkesedéssel vesznek részt, hogy az eredetileg csupán egyévesre tervezett projekt jövőre is folytatódik.

  • Nők a tudományos pályán – minikonferenciát rendezett a Széchenyi István Egyetem

    Az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz illeszkedik a Széchenyi István Egyetem minikonferencia-sorozata, amely a nemek közötti egyenlőség témáját járja körül külső előadók meghívásával. A legutóbbi rendezvény fókuszában az állt, hogyan segíthető elő a nők nagyobb szerepvállalása a tudományos világban. A Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában minikonferencia-sorozat kezdődött idén „Nők a családban, társadalomban, tudományban” címmel. A havonta megtartott programok vendégei olyan nők, akik szakmai sikereikkel, eltökéltségükkel sokak példaképei lehetnek. A legutóbbi rendezvényen dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta: intézményük tagja az ENSZ Academic Impact hálózatának, és rendkívül fontosnak tartja az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait. „A mai eseményre »a tudomány világnapja a békéért és a fejlődéséért« alkalmából kerül sor. Az 1999-es budapesti Tudományos Világkonferencia sikerét követően az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO kezdeményezése mentén, 2001 óta ünnepeljük november 10-én ezt a világnapot, így hangsúlyozva a tudomány jelentős szerepét a társadalomban, valamint azt, hogy a szélesebb nyilvánosságot is be kell vonni a tudományos vitákba annak érdekében, hogy bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgozzunk ki a globális problémákra” – hangsúlyozta. A panelbeszélgetésen a résztvevők olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogyan látjuk a nők szerepét a tudomány mai világában, és milyen módon kellene a tudománynak a globális békét és a fenntartható fejlesztési célokat szolgálnia. Magyarország világraszóló tudományos sikerének apropóján szó esett a Nobel-díjasok kiválasztásának szempontjairól is. Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa úgy vélekedett, hogy elengedhetetlen a nők számának növelése a műszaki-természettudományos területeken. Példaként a Nemzetközi Űrállomást említette, ahol a konfliktusok leginkább az űrben tapasztalható különleges és szokatlan körülményekből fakadó stresszből erednek, amivel könnyebb megbirkózni, ha a csapat tagjai között nőket is találunk. „Az egyetemeken rengeteg okos és kiváló tudományos karrier előtt álló lány tanul, de a hallgatói éveket követően nagyrészt elveszítjük őket a kutatások területéről” – mondta, aminek megváltoztatásához szerinte kulcsfontosságú a család támogatása. Szakterületéből adódóan hangsúlyozta: az űrből nézve a Föld egy nagyon különleges, törékeny, kék gömb, ahol nem látszanak sem az országhatárok, sem a globális konfliktusok. „Érdemes a dolgokat felülről, egy magasabb nézőpontból szemlélni annak érdekében, hogy a szűk környezetünket, vagy az egész világot sújtó kérdésekre megfelelő válaszokat tudjunk adni” – tette hozzá. Diana Madunic, Svédország magyarországi nagykövete kiemelte: országa évtizedek óta kiemelten törekszik a nemek közötti egyenlőség megteremtésére és fenntartására, amit mutat az is, hogy kormányuk 25 miniszteréből 12 nő. Megemlítette a magas szintű svéd családtámogatási politikát, amelynek része a jelentős apasági szabadság biztosítása is a családi feladatok megosztásának érdekében. A nagykövet beszélt arról is: mindannyiunknak hozzá kell járulnunk a békéért tett erőfeszítésekhez, de különösen azoknak, akik befolyásos pozíciókban vállalják a társadalom szolgálatát, és muszáj számot vetnünk azzal is, hogy meg kell küzdenünk még egy globális problémával: az éghajlatváltozással. „A múlt hónapban találkoztam Karikó Katalinnal, és lenyűgözött az összpontosítása, a tehetsége és a kihívások idején tanúsított kitartása. Boldog vagyok, hogy Magyarországon képviselhetem hazámat, egy olyan országban, amely számos Nobel-díjast adott a világnak” – jegyezte meg. Dr. Balázsi Katalin, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke kifejtette: a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont 21 laboratóriumának vezetőségében csupán őt találjuk női vezetőként. Ugyanakkor számára kiemelt fontossággal bír a nők becsatornázása a kutatómunkába, így az elmúlt években 10-ről 40 százalékra sikerült növelnie a női kutatók arányát a csapatában. Szerinte a kisgyermekes nők számára nagy segítség, ha a munkáltató biztosítja az otthoni munkavégzés lehetőségét. „A kutatás igazi szenvedély. Az eredmények eléréséhez évek kellenek, amihez elengedhetetlen a kitartás és a motiváció” – húzta alá. Az indiai származású dr. Lamnganbi Mutum – aki agronómus, és idén szerzett PhD-fokozatot a Széchenyi István Egyetemen – elmondta: válaszút előtt áll, hogy a kutatás vagy az ipar irányába indítsa el karrierjét. „A nőknek megfelelő biztonságra van szükségük ahhoz, hogy belevágjanak a kihívásba, és vállalják a kockázatot a kutatói és tudományos élet perspektívájáért.” Emellett kiemelte, hogy terepen végzett növénytani kutatói munkája során azt tapasztalta, hogy a nők szerepe elengedhetetlen fontosságú az egyes mezőgazdaságok életében, hiszen a nők megfelelő kitartást, munkába vetett hitet, valamint kiemelkedő tűrőképességet biztosítanak a termelés során. „Mindannyiunk számára egyértelmű, hogy az élelmiszer-biztonság a globális béke egyik alappillére, így különösen fontos, hogy milyen stratégiákat alkalmazunk” – emelte ki. Galéria az eseményről. (Fotók: Bankó József/Paradignow Photography).

  • Jövőformáló járműipari kutatásokról rendezett konferenciát a Széchenyi István Egyetem

    Kétnapos járműipari konferenciát tartott a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke, valamint Járműipari Kutatóközpontja az intézmény Menedzsment Campusán. A tizedik éve megrendezett nagy sikerű rendezvény a jövő iparági kérdéseire kereste a választ a szakma elismert szakemberei segítségével. A mobilitás és a környezet állt annak a Széchenyi István Egyetem által megrendezett konferenciának a középpontjában, ahol a jármű- és a közlekedésipar elismert szakemberei és legfontosabb iparági szereplői osztották meg tapasztalataikat és tudásukat a résztvevőkkel. Az eseményen előadott az elektromobilitás témakörében többek közt Kruchina Vince, a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója és Szedlmajer László, a BKV Zrt. autóbusz- és trolibusz-üzemeltetési vezérigazgató-helyettese is. Magyarország közlekedésbiztonságáról és az Európai Unió célkitűzéseiről pedig Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője beszélt. A legújabb járműipari fejlesztésekről mások mellett Weingartner Balázs, a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Mobilitásfejlesztési Ügynökség elnöke és Mayer András János, a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet ügyvezetője számolt be. A programban a Széchenyi István Egyetem szakemberei bemutatták az intézményben zajló kutatásokat: autonóm járművekről, fenntartható tesztelési lehetőségekről és sok másról is hallhattak a jelenlévők. „Vármegyénk gazdaságában mindig kiemelt szerepe volt a járműiparnak. Így van ez napjainkban is, hiszen az Audi Hungaria itt üzemelteti a világ legnagyobb belsőégésű motorgyárát. A járműiparban jelenleg számos kérdés és megoldásra váró probléma van, amire együtt kell megtalálnunk a válaszokat, mivel ez az ágazat nemcsak hazánk, de Európa gazdaságában is megkerülhetetlen. A modern autóipar kihívásai közé tartozik sok más mellett az automatizálás, a robotika és az elektromobilitás is, a mostani konferencia pedig remek alkalom, hogy ezekről közösen gondolkozzunk régiónk sikeres jövője érdekében” – hangsúlyozta köszöntőjében Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „A mobilitás évről évre egyre fontosabb életünkben, ezért a fenntarthatóság és a közlekedésbiztonság érdekében is szükségünk van új gondolatokra, melyek az ilyen rangos szakmai találkozókon tudnak megszületni” – mondta el Németh Zoltán, Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat elnöke. „Nagy sikerű konferenciánk célja immár tíz éve, hogy a járműipari kérdéseket a felsőoktatás, társadalom és gazdaság tükrében vizsgálja, hiszen a szakmai kérdések csak ezekkel összefüggésben megválaszolhatók. Büszkék vagyunk arra, hogy kiváló előadóink a közlekedési szakma meghatározó személyiségeiből tevődnek össze, és segítségükkel jövőbemutató témákat járunk körül a közlekedésbiztonságtól a környezetvédelemig” – húzta alá prof. dr. Lakatos István, a rendezvény elnöke, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának általános dékánhelyettese. A konferencia megvalósítását Magyarország Kormánya az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének finanszírozásával támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium program (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.

  • Ápolók, figyelem: aneszteziológiai és műtéti szakasszisztens képzést indít a Széchenyi-egyetem

    A Széchenyi István Egyetem, valamint a fenntartásában működő Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum – együttműködve a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal – perioperatív szakasszisztens képzést indít aneszteziológiai és műtéti szakasszisztens szakiránnyal. Jelentkezni november 24-ig lehet. „A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház a régió vezető kórháza, és szinte minden területünket érinti az anesztézia, valamint a műtéti szakma. Az aneszteziológiai és műtéti szakasszisztens képzés elindítására azért volt nagy szükségünk, mert színvonalas működésünkhöz kiemelten fontos a megfelelő számú szakember biztosítása” – fogalmazott Csordás Adrienn, az intézmény ápolási igazgatója. Hozzátette, azok az ápolók, akik vállalják a képzést, illetve a műtéti, aneszteziológiai szakasszisztensi tevékenységet, olyan területre kerülhetnek, ahol nagyon hatékonyan, gyorsan és a legmodernebb eszközökkel felvértezve tudnak segíteni a betegeken. „A műtő egy egészen más világ, merőben különbözik a betegellátó osztályoktól. Az ápoló területeken az egészségügyi dolgozó több betegért felel, ezzel szemben a műtőben egyszerre egy betegre koncentrálunk, méghozzá csapatban. Jól felszerelt műtőben, jól képzelt teammel dolgozhatnak együtt asszisztenseink, nem beszélve arról a sikerélményről, amit egy megmentett élet, az elvégzett sikeres műtét ad” – világította meg ezen hivatások szépségeit az ápolási igazgató. Mint mondta, munkatársaikat nemcsak biztatják arra, hogy szerezzenek perioperatív szakirányú képesítést, hanem több eszközzel támogatják is őket ebben. A képzést díjmentesen végezhetik el, ahogy a gyakorlati területet is biztosítja a kórház. Az ápoló a képzés idejére, illetve amíg ügyeletet nem vállal kompenzációs díjban is részesül. Kiemelte, a kórház és a Széchenyi István Egyetem között hosszú ideje szoros a kapcsolat, s az együttműködés a betegellátás magasabb színvonalú ellátását szolgálja. Ez a partnerség az egészségügyi szakember-utánpótlás terén is roppant fontos. „A hármas együttműködésben megvalósuló képzésben fenntartónk, a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara biztosítja az elméleti oktatás feltételeit, míg a kórház a speciális követelményeknek megfelelő előadókat, valamint a gyakorlati oktatást szakképzési munkaszerződéssel a hallgatóknak. Iskolánk a képzés szervezését, az adminisztrációs hátteret és feltételeket adja” – mondta el Horváth Andrásné, a Széchenyi István Egyetem Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola szakmai igazgatóhelyettese. Kifejtette, az aneszteziológiai és a műtéti szakasszisztens szakma humánerőforrás-nehézségekkel küzd, nemcsak Győrben, hanem országosan is. Az egyetem, a kórház és az iskola ennek orvoslására indítja el a képzést. „Fontos, hogy mielőbb magas szintű szakmai tudással és megfelelő gyakorlattal rendelkező szakemberek álljanak rendelkezésre ezen a speciális egészségügyi területen, vagyis a műtőkben” – jegyezte meg az igazgatóhelyettes. Hozzátette, a jelentkezés feltételei biztosítják, hogy az előzetes tudás beszámításával viszonylag rövid idő alatt szakmai vizsgát tegyenek a tanulók, és szakmai oklevél birtokában gyakorolhassák hivatásukat. Az ápoló, illetve diplomás ápoló végzettséggel rendelkező szakembereknek meghirdetett kilenc hónapos képzés elméleti része online és jelenléti oktatással, várhatóan hétvégén, míg a gyakorlati rész szakképzési munkaszerződéssel a győri kórházban zajlik majd. A képzés várhatóan decemberben indul, és államilag elismert szakmai vizsgával zárul, amely szakmai végzettséget igazoló oklevél megszerzését biztosítja. A jelentkezési határidő november 24.; jelentkezni lehet és további információk szerezhetők az egyetem honlapján.

  • Mikrotanúsítványok: célirányos tudást nyújtanak a Széchenyi István Egyetem rövid idejű képzései

    Az élethosszig tartó tanulás új, hatékony megvalósítását szolgálják a mikrotanúsítványok a felsőoktatásban és a felnőttképzésben. A Széchenyi István Egyetem azért indította el ilyen rövid képzéseit, hogy a munkaerőpiaci igényekre reagálva segítse a hallgatókat, a munkavállalókat egy-egy részterülethez kapcsolódó speciális tudás elsajátításában. A közelmúltban lezárult kurzus például a digitális tér veszélyeiről és azok kivédéséről adott új ismereteket. „A mikroképzések sajátossága, hogy mindegyik az egyetemen megtalálható komplexebb képzés része, kiemelt eleme. Így aki elvégzi, kreditet szerez vele, mely – ha most vagy később részt vesz a felsőoktatásban – elismertethető. Nagy előnye, hogy célirányos, a munkaerőpiacon értékes, speciális ismereteket ad, amelyeknek nemcsak hallgatók, de kívülről jelentkező munkavállalók is nagy hasznát veszik” – fogalmazott Némethné Farkas Kata, a Széchenyi István Egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának vezetője. Hozzátette, a mikrotanúsítványok rendszerével lényegében bármely korosztály bekapcsolható az egyetemi oktatásba, hiszen például az intézmény robotprogramozási képzése az egyetemisták mellett az átalános iskolásokat is megszólítja. A napokban nagy sikerrel zárult „A digitális tér veszélyei” című rövid idejű képzés az egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán, amely a digitális világ gyerekekre gyakorolt negatív hatásait, az online tér veszélyeit és kivédési technikáit járta körül. Az elsősorban pedagógusok, más, gyerekekkel foglalkozó szakemberek és – nem utolsó sorban – szülők számára meghirdetett három alkalomból álló előadás-sorozatot Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő vezette. Az előadó segített a hallgatóságnak abban, miként kommunikáljanak a gyerekekkel a digitális térről, a közösségi médiafelületekről, a veszélyekről. Szó esett az online csalásokról, az okostelefonok mentális egészségre gyakorolt hatásairól, valamint a megoldási lehetőségekről is. „A rövid idejű képzések nagy előnye, hogy a tudásanyagot kezelhetjük egy hosszabb képzés részeként, de akinek csak az adott ismeretanyagra van szüksége, célirányosan jelentkezhet és szerezhet mikrotanúsítványt” – mondta el dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja. Hozzáfűzte, az elvégzett kurzusok kirakószerűen egymás mellé illeszthetők, és az így összeálló tudásív akár egy több féléves képzést is kitehet. „A digitális világ jelentette veszélyek ismerete olyan aktuális kérdés, amelyre a pedagógusoknak is szükségük van, de a téma szülőként is érdekes, sőt vállalati szakemberek számára szintén fontos. Ezért is övezte nagy érdeklődés az előadásokat, amelyek interneten is követhetőek voltak, a felvételek pedig a későbbiekben az online képzés alapját szolgálhatják” – hangsúlyozta. „Akkreditáció alatt áll a digitális gyermekvédelem elnevezésű szakunk, amely két posztgraduális – egy szakjogászi és egy nem jogászoknak szánt okleveles – képzést foglal magában. Ennek egyik tárgya »A digitális tér veszélyei« című, vagyis aki megszerzi a mikrotanúsítványt, annak ezt majd beszámítjuk ebbe a képzésünkbe” – fogalmazott dr. Kelemen Roland, az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. Elmondta, a mikrotanúsítványok kitűnő kiegészítői a posztgraduális oktatásnak, hiszen a rövid idejű kurzusokkal egy-egy részterület célzottan is fókuszba kerül. „Erre jó példa, hogy a kiberbiztonsági szakjogász képzésben részt vevő hallgatók jelzésére a mesterséges intelligencia jogi szabályozásáról, technológiai oldaláról is szervezünk mikrokurzust” – említette. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese azt hangsúlyozta: a mikrotanúsítványok rendszerének fejlesztésében együttműködést kezdeményeztek a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Hozzátette: a cél az, hogy a partnerség révén a vállalkozások számára legaktuálisabb, a legújabb technológiákhoz kapcsolódó témákban induljanak ilyen képzések, amelyek nagy előnye a rugalmasság. „A munkavállalók ezek révén úgy tudnak új tudáshoz, kompetenciához jutni, hogy közben nem esnek ki a mindennapi munkából” – jegyezte meg. Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette: a cégek a gyorsan változó világban csak úgy lehetnek versenyképesek, ha nyitottak az új tudás befogadására. „Ezért többféle módon támogatjuk az egyetemet ebben a témában. Egyrészt igyekszünk a cégekben tudatosítani, hogy előnyösek számukra a mikrotanúsítványok, s a képzéseket népszerűsítjük is a körükben. Emellett közreműködünk abban is, hogy olyan képzések induljanak, amelyek a vállalkozások számára valóban fontos, azonnal használható tudást nyújtanak. Ha szükséges, külső előadók bevonásában is segítünk” – fogalmazott. Aki érdeklődik a rövid idejű képzések iránt, érdemes rendszeresen figyelnie a Széchenyi István Egyetem „Út a felsőoktatásba” elnevezésű webes felületét, ahol megtalálhatók az aktuálisan elérhető, mikrotanúsítványt adó kurzusok.

  • Félszáz kiállító és több száz álláslehetőség várta a hallgatókat a Széchenyi-egyetem Állásbörzéjén

    A Széchenyi István Egyetemen megrendezett Állásbörze hallgatóknak, diplomásoknak, pályakezdőknek és szakképzett fiataloknak kínált kapcsolatépítési lehetőséget a munkaerőpiaci szereplőkkel. Az eseményen közel ötven kiállító több száz gyakornoki és munkahelyet kínált az érdeklődőknek. A Széchenyi István Egyetem félévente megrendezett Állásbörzéje a vállalkozások és a hallgatók körében is nagy népszerűségnek örvend, hiszen mindkét oldal számára kitűnő alkalom a kapcsolatépítésre. Az eseményen sok fiatal találhatja meg gyakorlati helyét vagy éppen munkaadóját. „Jelenlegi és egykori hallgatóink számára is fontos esemény az állásbörze, hiszen itt nemcsak általános ismerkedés történik, hanem a kiállító cégek konkrét ajánlatokkal várják a jövő szakembereit. Örömteli, hogy nemcsak az érdeklődők között, hanem a standok másik oldalán is szép számmal találkozhatunk volt széchenyisekkel” – fogalmazott Zentai Effi, a Széchenyi István Egyetem karrier-szakreferense. Mint mondta, ezúttal 48 kiállító több száz pozícióját ismerhették meg az egyetemisták. „Elsősorban azért jöttem az állásbörzére, mert nagyon vonzó számomra a ZalaZone tevékenysége. Szeretek autókkal foglalkozni, tesztelni azokat, amihez kiváló körülményeket biztosít a zalaegerszegi pálya. Az ott működő cégek – mint a Rheinmetall vagy a Bosch – is érdekelnek, hiszen mindegyik kitűnő lehetőség egy fiatal szakembernek” – fogalmazott kérdésünkre a Széchenyi-egyetemre Zalaszentgrótról érkezett Büki Bence harmadéves mechatronikai mérnök szakos hallgató. Hozzátette, a Széchenyi István Egyetem páratlan lehetőséget kínál azzal, hogy saját innovációs parkot működtet Zalaegerszegen. Mint mondta, zalaiként az egyetem elvégzése után szívesen tervezne akár hosszú távra is a ZalaZone-on. A ZalaZone Ipari Park Zrt.-hez hasonlóan a Techtra Technológiai Transzfer Intézet is a Széchenyi Egyetemi Csoport tagja. Standjánál rengetegen megfordultak a nap folyamán, ami nem csoda, hiszen a cég mérnökei olyan innovatív területekkel foglalkozhatnak, mint a dróntechnológia, az autonóm járművek vagy a mesterséges intelligencia. A kutatás-fejlesztés iránt érdeklődő hallgatók ezúttal 14 – gyakornoki, junior és senior – mérnöki pozíciót ismerhettek meg többek közt szoftverfejlesztő, hardverfejlesztő, gépészmérnök, funkciófejlesztő vagy éppen mesterséges intelligencia kutató-fejlesztő területeken. A Komárom-Esztergom vármegyei Bábolnáról származó Konczi Tamás az egyetem elsőéves gépészmérnök-hallgatója, aki első alkalommal vett részt a börzén. „Azért jöttem, hogy a tanulmányaimhoz kapcsolódó gyakornoki állást keressek, mert a tudás mellé szakmai tapasztalatot, a diplomaszerzés után pedig biztos állást is szeretnék szerezni. A kiállítók közül leginkább az Audi Hungaria és a Rába érdekelt, és standjaiknál sok információt kaptam az általuk kínált lehetőségekről” – fogalmazott a hallgató. A börzén résztvevő cégek nyitott pozíciói megtalálhatók az allasborze.sze.hu és a karrier.sze.hu oldalakon is. Az egyetem ezeken a felületeken olyan tanácsokkal, praktikákkal is ellátja a fiatalokat, amelyek az önéletrajz elkészítéséhez, a jó motivációs levél megírásához, a sikeres állásinterjúhoz járulhatnak hozzá. A helyszínen az egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatói személyesen is segítettek az érdeklődőknek ezekben a témákban. Kiállítóink voltak: Adient Mezőlak Kft., ÁllásStart Magyarország, Alprosys Kft., Astotec Automotive Hungary Bt., Attrecto Zrt., Audi Hungaria Zrt., Autoliv Kft., Becton Dickinson Hungary Kft., BOS Automotive Products Magyarország Bt., Continental Automotive Hungary Kft., Dana Hungary Kft., Donation-OVB Kft., Eaton Manufacturing Hungary Kft., EDAG Hungary Kft., ETN Magyarország Kft., Federal Mogul Hungary Kft., Federal Mogul Systems Hungary Kft., Güntner Tata Hűtőtechnika Kft., Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., Hays Hungary Kft., IKEA Industry Magyarország Kft., International Care Ltd., INZI Controls Hungary Kft., KITE Zrt., Leadec Kft., MÁV-START Zrt., MBH Bank Nyrt., Nestlé Hungária Kft., Nolato Magyarország Kft., OSI Food Solutions Hungary Kft., Practing Alapítvány, Prohuman 2004 Kft., Rába Járműipari Holding Nyrt., Robert Bosch Kft., Schaeffler Savaria Kft., SK ON Hungary Kft., SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt., SPS Germany GmbH Magyarországi Fióktelepe, Techtra Technológiai Transzfer Intézet, Thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft., Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., Veolia Water Hungary Kft., VT Mechatronics Kft., VT Tipa Vezérléstechnikai Kft., West Hungária Bau Kft., Yanfeng International Automotive Technology Hungary Kft., ZalaZone Ipari Park Zrt., Zyntern.com Gyakornoki és Pályakezdő Állásportál

  • Interkulturális kapcsolatok a fókuszban: nemzetközi képzések zajlottak a Széchenyi István Egyetemen

    A Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network–European University, RUN-EU) konzorcium keretében több mint ötven nemzetközi hallgató és egyetemi munkatárs érkezett a Széchenyi István Egyetem által szervezett angol nyelvű rövid képzési programokra. A résztvevők izgalmas workshopokon és előadásokon tanulhattak az interkulturális kapcsolatokról és kommunikációról. A 2020-ban megalakult RUN-EU munkájában a Széchenyi István Egyetem partnereként hat külföldi felsőoktatási intézmény – a portugál Leiriai és Cavadói–avéi Egyetem, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme – vesz részt. Az együttműködés keretében két, egymással párhuzamosan zajló rendezvényt tartottak a győri kampuszon egyetemi munkatársaknak, illetve hallgatóknak. Mindkét program legfőbb célja a nemzetközi környezetben történő tapasztalatgyűjtés, a kultúrákon átívelő kapcsolatépítés, a magyar kultúra megismerése, valamint a nemzetköziesítés erősítése volt. Az egyetemi oktatóknak és munkatársaknak szóló „Dolgozói kihívások” (SAP Challenge for Staff, RUN-EU Path) című rövid képzési program során a résztvevők részletes információt kaptak a partnerintézményekről és a RUN-EU működéséről. A portugál Cavadói–avéi Egyetemről dr. Paula Tavares elnökhelyettes, valamint dr. António Moreira és dr. Ana Monteiro osztották meg tapasztalataikat a RUN-EU oktatásszervezési munkájáról. A kutatásfókuszú RUN EU+ projektet pedig az ír dr. Shiobán Moane mutatta be. Az előadások mellett dr. Szőke Júlia, a Széchenyi-egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, illetve dr. Helen Sherwin, a kar Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszékének docense interkulturális tudatosságot és multikulturális munkát elősegítő workshopokat tartottak. A program során minden partnerintézmény bemutatkozott; a Széchenyi István Egyetemről Papp Emília, a Pályázati Igazgatóság csoportvezetője, a RUN-EU projektmenedzsere tartott prezentációt. „A RUN-EU-ban rengeteg kolléga dolgozik a háttérben, többek között pénzügyi, munkaügyi vagy utazásszervezési területen. Nagyon fontosnak tartom, hogy őket is minél jobban bevonjuk. A SAP for Staff program ezért jött létre: a részt vevő munkatársak átfogó képet kapnak a teljes projektről, lehetőségük nyílik egyeztetni egymással a saját szakterületükön, és nem utolsó sorban még elkötelezettebbé válnak a projekt iránt. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a második ilyen jellegű képzésnek a Széchenyi István Egyetem adhatott otthont” – húzta alá Papp Emília. A nemzetközi hallgatóknak meghirdetett „Hung(a)ry For Culture” elnevezésű program középpontjában a magyar kultúra és az interkulturális érzékenyítés állt. A fiatalok megismerhették a régió nevezetességeit, nyelvünk gazdagságát, miközben kapcsolatokat alakíthattak ki más országokból érkezett társaikkal. A kulturális érzékenyítő tréningek mellett részt vettek egy nyelvismereti műhelymunkán is, ahol Paul Rogerson és dr. Kóbori Sarolta, a Nemzetközi Kapcsolatok és Alumni Központ munkatársai segítségével mélyültek el a magyar nyelvben. „A Hung(a)ry for Culture kiváló alkalmat adott hazánk kulturális örökségének bemutatására, ezáltal a sztereotípiák és a kulturális különbségek feltárására, az együttműködések elősegítésére. A résztvevők megismerték Győrt és a magyar szokásokat, közben pedig nemzetközi barátságok alakultak ki a fiatalok között. Nagy örömünkre szolgál, hogy csupa pozitív visszajelzést kaptunk a jelenlévőktől: kiemelték az egyetem modern infrastruktúráját, a program sokszínűségét és az oktatók gyakorlatorientáltságát. A rendezvényünk különlegessége volt mindemellett az is, hogy az egyetemi munkatársak és a hallgatók együtt is dolgozhattak a program során, ami újszerű, izgalmas helyzetet teremtett” – hangsúlyozta dr. Szőke Júlia. Az albán származású olasz Beana Abdishahi a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteméről jött a rendezvényre. „Azért esett a választásom erre a képzésre, mert szerettem volna kipróbálni magam egy új környezetben úgy, hogy közben a lehető legtöbbet tanulok rövid idő alatt. Ez egyedülálló lehetőség, hiszen rengeteget megtudhattunk az interkulturális kapcsolatokról és egymásról” – mondta. A programon részt vett a Széchenyi-egyetem több hallgatója, köztük az indonéz Intan Tawaddada Ilaiha is, aki nemrégiben kezdte meg tanulmányait a győri intézményben. „Úgy gondolom, hogy nemzetközi hallgatóként fontos és hasznos tanulni a helyi kultúráról – ez pedig egy nagyszerű alkalom volt erre” – hangsúlyozta. A résztvevők az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat lelkes önkéntesei révén, Szemeti Árpád irányításával a győri kampuszt is megismerték, dr. Molnár Zoltán dékánhelyettes vezetésével pedig meglátogatták az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kart is. A Turizmus és Vendéglátás Tanszék közreműködésével – Husz Anikó adjunktus felkészítő munkájának köszönhetően – az alapszakos turizmus-vendéglátás képzésen szerzett tudást használhatták fel a gyakorlatban azok a hallgatók, akik Győr nevezetességeit mutatták be a külföldi vendégeknek.

  • Átadták a „kockát”: a térség fejlődését ösztönzi a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja

    Ünnepélyes keretek között adták át a Széchenyi István Egyetem Győri Tudományos és Innovációs Parkját a központi campustól mindössze 500 méterre, az egykori keksz- és ostyagyár volt telephelyén november 7-én. A város emblematikus ipartörténeti emléke, a „kockaépület” a dinamikusan fejlődő egyetemi innovációs ökoszisztéma bástyájává válik, ahol az intézmény egyszerre ad teret a felsőoktatási és ipari együttműködéseknek, új kutatás-fejlesztési projekteknek és innovatív ötletek megvalósításának. A Széchenyi István Egyetem a GINOP-2.3.1-20-2020-00005 projekt keretében elnyert 6 milliárd 766 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás felhasználásával hozta létre Győri Tudományos és Innovációs Parkját. A beruházás célja, hogy tovább erősítse az egyetem és a térség gazdasági szereplőinek kapcsolatát, inkubációs környezetet nyújtson új kutatás-fejlesztési projektekhez, és tovább szélesítse a tehetséggondozás lehetőségeit is. A park révén az egyetem fő kutatási területeire építve kívánja ösztönözni a térség fejlődését. A projekt első fázisában az egykori kekszgyári kockaépület átalakítása, felújítása történt meg: az így létrejött 3860 négyzetméteres terület fele oktatási funkciókat fog ellátni, egyharmadán a vállalatok kutatás-fejlesztési irodái kapnak helyet, a fennmaradó területen szakmai workshopokra, rendezvényekre, előadásokra nyílik lehetőség. „Innovációs Parkunk tovább erősíti az egyetem munkaerőpiaci hatását. Hozzájárul ahhoz is, hogy különösen a műszaki-informatikai pályára készülő fiatalok számára még több lehetőség legyen – a startup, spinoff vállalkozásoktól egészen a multinacionális vállalatokig – beilleszkedni a munkafolyamatokba. A park áttételesen a hazai kis- és középvállalati szektor, valamint a nagyvállalatok kapcsolódásának is helyszíne lesz” – fogalmazott az ünnepségen dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Beszédében visszatekintett az intézmény több mint fél évszázados történetére, és felvázolta azt a fejlődési utat, amelynek legújabb állomása az innovációs park megnyitása. „Az egyetemünkön folyó munka minőségét jelzi, hogy mára ott vagyunk a legrangosabb nemzetközi ranglistákon, így a QS világ- és európai ranglistáján és a tudományos teljesítményt rendkívül szigorúan mérő Times Higher Education világranglistáján is. Ez utóbbi alapján intézményünk a világ egyetemeinek legjobb öt százalékába tartozik. Bízunk abban, hogy a parkba betelepülő vállalatok és az egyetem együttműködése révén e téren is tovább tudjuk javítani megszerzett pozícióinkat” – fogalmazott. Az elnök köszönetet mondott a kormányzatnak törekvéseik támogatásáért, valamint a vállalati partnereknek, az együttműködő szervezeteknek és az egyetem munkatársainak, akik szintén jelentősen hozzájárultak az intézmény dinamikus fejlődéséhez. Csák János kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében aláhúzta: a kormányzat célja, hogy hazánk az innováció alapján 2040-re a világ legjobb tíz országa között legyen. Kiemelte, ennek érdekében a kormányzat évente mintegy 300 milliárd forintot fordít az innovációra, az elmúlt hét évben az összeg 2100 milliárd forintot tett ki. Hozzátette, a Neumann János program elindításának is az volt a célja, hogy a gazdaság erősítése érdekében segítse az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások és a pénzügyi világ összekapcsolódását. A miniszter kijelentette: példának és inspirációnak tekinti a Széchenyi István Egyetemet, mert elég fiatal ahhoz, hogy dinamikus legyen, elég idős, hogy rendelkezzen hagyományokkal, és elég közel van a vállalatokhoz, hogy érezze a piac elvárásait. Leszögezte: Győr nem vidéki város, hanem centrum Bécs, Budapest és Pozsony között. A miniszter beszélt arról is, hogy olyan projektekre kell koncentrálni – például a digitalizáció, a zöld átállás és az egészségipar területén –, amelyekben vannak tradícióink, és jelentős a kereslet irántuk a világban. A megújult épület külsejét egyedülálló építészeti megoldással LED-háló teszi különlegessé. A belsejében induló tevékenységekről Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője számolt be. Mint mondta, a földszinten rendezvénytér és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vállalkozásfejlesztési irodája, valamint az egyetem, az egyetemet fenntartó alapítvány és a Humda Mobilitásfejlesztési Ügynökség által kialakított Green Traffic Cloud projektiroda fog működni. „A következő szinten a magyarországi Bosch győri telephelyére érkezünk, ahol az intelligens mobilitási termékek és szolgáltatások fejlesztése zajlik az egyetem kompetenciaközpontjaival és karaival szoros együttműködésben” – emelte ki. A második, harmadik és negyedik szinten az egyetem Design Tanszéke, valamint Design Campus Kompetenciaközpontja talál otthonra. Kifejtette, az egyetemmel szoros partnerségben működő Audi Hungaria Zrt. a ház legfelső szintjén kap helyet, ahol a mérnökök és hallgatók a jövő járműveinek hardveres és szoftveres funkcióit fejleszthetik. „A digitális és telekommunikációs technológiák meghatározó képviselői, a Huawei, a Telekom, valamint a dróntechnológia fejlesztésében élen járó Rotors and Cams fejlesztői bázisa is itt fog működni. A közös kompetenciafejlesztés egyetemi oldalát a Digitális Fejlesztési Központ kollégái adják” – említette a központvezető. Végezetül az is elárulta, már zajlik a park további két ütemének előkészítése, amelyek tovább bővítik majd a felsőoktatás és az ipar együttműködési lehetőségeit. Prof. dr. Dézsi Csaba András győri polgármester beszédében kijelentette: Győrben a Széchenyi István Egyetem, az Audi Hungaria és a város olyan példaértékű szimbiózisban él, ami mutatja, hogyha összefogunk, sokra vihetjük. „Városunk sikereinek alapját nem a gyárak, az épületek vagy az üzletek adják, hanem az itt élő emberek tudása, szorgalma, tehetsége és munkája. Gazdasági sikereink pedig lehetővé teszik az egészségügy, a kultúra és sok más terület virágzását. Győriként óriási élmény, hogy az egykori legendás kekszgyár mától a tudás és a termelés szolgálatába állhat. Kívánom, hogy ez a nem csak materiális, hanem szellemi építkezés tovább folytatódjon olyan dinamikusan, ahogy eddig, és tegye lehetővé, hogy a Széchenyi István Egyetem világszinten ugyanolyan jelentőssé váljon, mint a győri motor- és autógyártás” – mondta. Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, hogy a Tudományos és Innovációs Park épülete méltó Győrhöz és a Széchenyi-egyetemhez is, modern és impozáns épülettel gazdagodott a város. „A falakat azonban meg kell tölteni tartalommal is: ehhez szükséges az egyetem kiemelkedő tudása és az itt helyet kapó vállalatok is, akik tevékenységükkel gazdaságunkat erősítik” – hívta fel a figyelmet. „Vállalatunk fennállásának harmincéves jubileuma mellett idén tudományos együttműködéseink egy újabb mérföldkövét is ünnepelhetjük. Az Audi Hungaria elmúlt harminc évének sikere szaktudásunk, innovatív gondolkodásmódunk és partnereinkkel való összekapcsolódásunk eredménye. Az autóipar transzformációjához elengedhetetlen a tudomány és az ipar szereplői között megvalósuló tudástranszfer, ezért is nagy öröm számunkra, hogy a Győri Tudományos és Innovációs Parkkal egy olyan ökoszisztéma jön létre, mely ösztönzi az innovációt, a kutatást, és hozzájárul a jövő generáció magas szintű, gyakorlatorientált képzéséhez“ – mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese, prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke és Robert Buttenhauser, a cég motorgyártásért és járműhajtásokért felelős igazgatósági tagja a Győri Tudományos és Innovációs Park megnyitójának keretében stratégiai, együttműködési megállapodást írtak alá. A dokumentum kiterjed többek között a képzések gyakorlatorientált fejlesztésére, pályaorientációs, felvételi előkészítő programok szervezésére, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és Audi Hungaria Külső Tanszék működtetésére, az oktatók számára indított ipari gyakorlati programra, a magas színvonalú laborszolgáltatásokra, valamint a legkorszerűbb technológiákhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektekre. Az új létesítmény egyszerre képviseli a modernitást és a hagyományokat. Az egykori Győri Keksz- és Ostyagyár emlékét az aulában nyíló tárlat őrzi majd, itt nyílik meg a járműbiztonság területén kiemelkedőt alkotó magyar származású feltaláló, Barényi Béla tevékenyégéről szóló kiállítás is. Az épület lépcsőházában az egyetem hallgatói csapatai által tervezett és épített Formula Student-versenyautót, elektromos járművet, egyedi tervezésű motorblokkot és betonkenut tekinthetik meg a látogatók.

  • Zsinórban tizedszer a Széchenyi István Egyetem nyerte a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokat

    Ahogy az elmúlt évtizedben minden alkalommal, idén is hazavitte a Műszaki Felsőoktatási Sportnapok vándorserlegét a Széchenyi István Egyetem: az intézmény páratlan bravúrt bemutatva sorozatban tizedszer – a rendezvény fél évszázados történetében 29-edszer – nyerte meg a viadalt. Az eseményen a szervezők megemlékeztek az alapító elődökről, így többek között az áprilisban elhunyt győri tanár-edzőlegendáról, Várnagy Andrásról is neveztek el futsalkülöndíjat. A Műszaki Felsőoktatási Sportnapok – a Medikus Kupa, az Agrár Sportnapok és a Jurista Kupa mellett – egyike hazánk nagy múltú szakterületi egyetemi sportvetélkedéseinek. Az eseményen a hagyományos hat kategória (férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi kézilabda, futsal, asztalitenisz és sakk) mellett az újdonságnak számító mix (vegyes férfi-női) röplabdában álltak rajthoz Magyarország mérnöki képzéseket felvonultató egyetemei. A tornán rendszeres résztvevő a Széchenyi István Egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a kecskeméti Neumann János Egyetem. Az eseményt 1970-ben alapították az akkori műszaki felsőoktatási intézmények, a koronavírus-járvány miatt azonban az ötvenedik tornára 2020 helyett – három év kényszerű kihagyás után – 2023-ban került sor. A házigazda szerepét a legutóbbi alkalomhoz hasonlóan a Neumann János Egyetem vállalta magára. „A szervezők ügyeltek rá, hogy a jubileumi alkalom kapcsán méltó módon megemlékezzenek a rendezvény elmúlt fél évszázadáról. Intézményünket az a megtiszteltetés érte, hogy Kuti József tanár urat kérték fel, hogy egykori alapítóként elevenítse fel a kezdeteket és röviden összegezze a vetélkedés történetét. Emellett a sportnapok szervezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett tanárokról, edzőkről, köztük az áprilisban elhunyt széchenyis Várnagy Andrásról is neveztek el egyéni teljesítményeket értékelő különdíjakat. Rendkívül büszkék vagyunk rá, hogy rajtuk keresztül a Műszaki Felsőoktatási Sportnapok szervezésében egyetemünk is jelentős szerepet játszott” – fogalmazott dr. Simon József, Széchenyi-egyetem csapatának vezetője, Sport- és Rekreációs Központjának munkatársa. Mint azt a szakember hozzátette, a Széchenyi István Egyetem számára különleges téttel bírt az idei torna, hiszen 2019-ig egymás után kilencszer diadalmaskodtak, és célul tűzték ki a sorozatban elért tizedik sikert. Az intézmény futsalban negyedik, asztaliteniszben harmadik, röplabdában második, kézilabdában és férfi, illetve női kosárlabdában is első helyezést ért el, így az összetett pontversenyben az Óbudai Egyetemet megelőzve megvédte címét, otthon tartva a 13 éve Győrben őrzött vándorserleget. A győriek emellett tovább gyarapították trófeáik sorát, ugyanis elnyerték az összetettben győztesnek járó, jubileumi alkalomra készített különleges serleget is. „Nem volt könnyű dolgunk: a mezőny a mi skalpunkra vadászott, hiszen szerénytelenség nélkül mondhatom, a Széchenyi István Egyetemet megverni vagy akár csak megszorítani presztízsértékű az ellenfelek számára. Sakkban sajnos nem tudtunk csapatot indítani, emiatt összetettben mínusz két pontról indultunk, emiatt is számít jelentős fegyverténynek, hogy az összetettben első helyen végeztünk” – tájékoztatott dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Sport- és Rekreációs Központjának vezetője, aki a mostani, valamint a korábbi sikerek mögött egyértelműen a szervezett sportháttért nevezte meg. „Az egyetem sportegyesülete kiterjedt szakmai tevékenységet folytat, sok szakosztályunk van, és a sportolóinkat igyekszünk állandóan versenyben tartani. Sokan erre az egy alkalomra toboroznak játékosokat, ellenben mi saját csapatokkal indulunk. A játékosaink országos bajnokságban edződnek, és szinte a teljes csapat jön velünk a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokra. Ugyanakkor fontos megjegyezni, a sikert nem adják ingyen, az egyetemi világban nagy a fluktuáció, cserélődnek a játékosok, így minden évben újra és újra csapatokat kell építeni, és meg kell küzdeni az első helyekért” – értékelt a központvezető. Borda Gréta, a Hallgatói Sportiroda vezetője, egyben az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat sportreferense is elkísérte a széchenyis delegációt Kecskemétre. Mint beszámolójából kiderült, az idén a szokásosnál szorosabb volt a küzdelem: akár egy mérkőzés másképp alakulása is befolyásolta volna a végső győztes kilétét. Új bajnokot idén sem avattak, a Széchenyi István Egyetem 69 ponttal végzett az élen, míg az ezüstérmes Óbudai Egyetem 58 pontot szerzett. „A rendezvény remekül illeszkedett a Neumann János születésének 120. évfordulójához kapcsolódó eseménysorozathoz. Már most tudjuk, hogy a következő tornát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezi, a 2025-ös torna pedig Miskolcon lesz, a torna jövője így biztosítottnak látszik. A verseny várhatóan élesedik majd a következő években, az intézmények fejlesztik a sporthálózatukat, de mi továbbra is arra törekszünk, hogy a Széchenyi István Egyetem a korábban megszerzett hírnevéhez méltóan szerepeljen” – zárta szavait a sportreferens. A járvány ugyan néhány évre megakasztotta a Műszaki Felsőoktatási Sportnapok tradícióját, de az idei rendezvényen hét intézmény több mint 250 hallgatója vett részt. (Galéria: Tóth Csaba, Neumann János Egyetem) Eredmények Asztalitenisz 1. Óbudai Egyetem 2. Miskolci Egyetem 3. Széchenyi István Egyetem 4. Neumann János Egyetem 5. Dunaújvárosi Egyetem Kézilabda (férfi) 1. Széchenyi István Egyetem 2. Óbudai Egyetem 3. Neumann János Egyetem Akucs Attila-díj: Németh Máté (Széchenyi István Egyetem) Kosárlabda (női) 1. Széchenyi István Egyetem 2. Miskolci Egyetem 3. Óbudai Egyetem Lévai Béla-díj: Baffy Fanni (Széchenyi István Egyetem) Kosárlabda (férfi) 1. Széchenyi István Egyetem 2. Neumann János Egyetem 3. Óbudai Egyetem 4. Budapesti Műszaki Egyetem 5. Miskolci Egyetem 6. Pannon Egyetem Vasvári Károly-díj: Garancz Milán (Széchenyi István Egyetem) Mix-röplabda 1. Neumann János Egyetem 2. Széchenyi István Egyetem 3. Óbudai Egyetem 4. Miskolci Egyetem 5. Pannon Egyetem Futsal (férfi) 1. Miskolci Egyetem 2. Budapesti Műszaki Egyetem 3. Pannon Egyetem 4. Széchenyi István Egyetem 5. Óbudai Egyetem 6. Dunaújvárosi Egyetem 7. Neumann János Egyetem Várnagy András-díj: Leczó Roland (Miskolci Egyetem) Sakk 1. Óbudai Egyetem 2. Budapesti Műszaki Egyetem 3. Neumann János Egyetem 4. Miskolci Egyetem Összetett: 1. Széchenyi István Egyetem – 69 pont 2. Óbudai Egyetem – 58 pont 3. Miskolci Egyetem – 49 pont 4. Neumann János Egyetem – 45 pont 5. Pannon Egyetem – 20 pont 6. Budapesti Műszaki Egyetem – 18 pont 7. Dunaújvárosi Egyetem – 11 pont

  • Kettős életpálya: a Széchenyi István Egyetem segíti a sportoló hallgatókat

    A Széchenyi István Egyetem számos eszközzel támogatja azokat a fiatalokat, akik szeretnének továbbtanulni, de sportkarrierjükről sem mondanának le. Az intézmény által kínált kettős életpálya lényege, hogy a tanulás és a sport összeegyeztethető. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a sport és az egészséges testmozgás középpontba helyezésére, legyen szó a hallgatók által felvehető testnevelési kurzusok népszerűsítéséről vagy a versenyszerűen sportoló hallgatók támogatásáról. Az intézmény számos egyetemistának nyújt segítséget ahhoz, hogy tanulmányai mellett sportolói karrierjét se kelljen megszakítania, és kamatoztathassa tudását az egyetemi csapatokban. Mester Ákos a Komárom-Esztergom vármegyei Oroszlányból érkezett a Széchenyi István Egyetemre. Az elsőéves, gazdaságinformatikus szakos kosárlabdázó az utánpótlás-bajnokságban szereplő Mosonmagyaróvár Uni-Győr csapatában, illetve az NB II Nyugati csoportjában szereplő mosonmagyaróvári MOGAAC DSE-ben is játszik. „Tizenkét éve kosárlabdázom, nagyon szeretek csapatban dolgozni, együttműködni másokkal. Rengeteg barátot szereztem a sportág által, és itt az egyetemen is nagyon összetartó alakulatunk van” – emelte ki a hallgató. Mint mondta, számára rengeteg előnyt jelent, hogy az egyetem aktív sportolójaként tanulhat az intézményben. Többek között a kollégiumi elhelyezés, az edzési lehetőségek és az idegenbeli mérkőzésekre való zökkenőmentes eljutás biztosítása is jelentősen megkönnyíti, hogy egyszerre koncentrálhasson tanulmányaira és sportkarrierjére. „Ha felkerülnék két-három éven belül a győri felnőttcsapathoz, az szintlépés lenne számomra. Bízom benne, hogy sikerül, de jelenleg az NB II-es bajnokságra koncentrálok teljes mértékben, és itt szeretnék minél jobb helyezést elérni a csapattal” – hangsúlyozta. A Szombathelyről érkezett kézilabdázó, Bogáth Petra pozitívan élte meg, hogy az idén ősszel megkezdett egyetemi tanulmányai mellett folytatni tudja a sportot is. Az elsőéves igazságügyi igazgatási alapszakos hallgató döntésében a Győrben megtalálható lehetőségek és a város hangulata is nagy szerepet játszott. Számára is a baráti közösség és az edzések légköre adta meg a motivációt a sportoláshoz „Még kiskoromban együtt próbáltuk ki barátnőmmel a kézilabdát, és végül nagyon megtetszett; az iskola mellett pedig az edzések kikapcsoló, felfrissítő hatást gyakoroltak rám” – vallja a 20 éves vasi egyetemista. Az NB II-ben szereplő SZESE Győr kézilabdázója minél tovább szeretne magas szinten kézilabdázni, számára a sport kulcsfontosságú; emellett főként tanulmányaira igyekszik koncentrálni. Elmondása szerint remekül beilleszkedett a győri egyetemi életbe, a Gólyahéten pedig rengeteg élményt, emléket és barátokat szerzett. A 19 éves Molnár Péter családja négy éve költözött Kanadából Magyarországra. A Széchenyi-egyetem mérnökinformatika szakos gólyája még a gimnáziumi évei alatt kezdett el amerikai focizni. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kanadában is népszerű sport kezd Európában is utat törni magának. „Miután eljöttünk Kanadából, abba kellett hagynom az amerikai focizást, hiszen Magyarországon még nincs sok lehetőség, nehéz volt megfelelő klubot találni. A Gólyahéten viszont megtudtam, hogy az egyetemen működik egy csapat, így fokozatosan elkezdtem látogatni az edzéseiket, és örülök, hogy újra ezt a sportot űzhetem” – árulta el a hallgató. A Győr Sharks játékosa azt is hozzátette, hogy az edzések nagyon rugalmasak, mindig össze tudja egyeztetni a sportolást a tanulással. Molnár Péter emellett a különböző egyetemi rendezvényeket, programokat is szívesen látogatja, és kitűzött célja, hogy a kontinens legjelentősebb energiahatékonysági versenyén világcsúcstartó SZEnergy Team csapatába is bekerüljön. Az elsőéves hallgató elsősorban tanulmányaira fektetné a hangsúlyt, viszont amíg lehetősége van rá, addig boldogan folytatja az amerikai focizást. „Nagyon megszerettem a várost és a Széchenyi István Egyetemet. Remekül beilleszkedtem az egyetemi életbe, amihez a sport még többet hozzátesz” – zárta.

  • Széchenyi István Egyetem: az űriparról és a Mars-utazásról szólt a Spinoff Klub

    Sikerülhet-e Elon Musk terve, hogy 2029-ig embert juttasson a Marsra? Lézerrel vagy rádiójelekkel tudunk-e hatékonyabban kommunikálni az űrben? Mit kezd az emberiség világűr szabályozásával? És vajon megéri-e az űrbizniszbe fektetni vagy a jövő üzletének hirdetett szegmens lufiként pukkan majd ki? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Széchenyi István Egyetem őszi első Spinoff Klub rendezvénye, ahol a témát három eltérő aspektusból közelítették meg az intézmény szakértői: dr. Feszty Dániel a rakétatechnika, dr. Vári Péter a távközlés, dr. Sulyok Gábor pedig a világűrjog oldaláról. A Széchenyi István Egyetem változatos vállalkozásösztönzési tevékenységet folytat, amelynek fontos eleme a közösségépítés is. Az ismeretterjesztésen túl ebben játszik nagy szerepet a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ által szervezett Spinoff Klub, ahol a hallgatók az üzleti szférából érkező előadók tapasztalatait, tanácsait ismerhetik meg vagy épp egy-egy gazdaságilag érdekes szegmens hátteréről hallhatnak. Az idei őszi szemeszter első eseménye ez utóbbi sorozatba illeszkedett: ezúttal az űripar helyzetét járták körül előadásaikban a klub vendégei. A meghívott előadók valamennyien a Széchenyi István Egyetemen kutatnak, illetve oktatóként résztvevői az UniSpace kormányzati program keretében megvalósuló, 17 magyar egyetem összefogásából megszülető űrtechnológiai szakirányú továbbképzésnek. Galéria a rendezvényről. (Fotók: Horváth Márton) Az eseményt dr. Rámháp Szabolcs, a rendezvénysorozat alapítója, főszervezője és moderátora nyitotta meg. „Az emberiséget régóta foglalkoztatja az űr, amely évezredekig hitviták középpontjában állt, a második világháború után viszont a szuperhatalmak vetélkedésének terepe lett. Napjainkban startupok sokasága kezdett el foglalkozni a területtel: egyesek az űrturizmus, mások az űrbányászat, megint mások a műholdas szolgáltatások területén látták meg az üzleti lehetőséget. Elon Musk, a SpaceX tulajdonosa odáig is eljutott, hogy 2029-re emberes Mars-utazást tervez, hogy aztán évtizedek alatt egy önfenntartó várost hozzon létre az égitesten” – hangzott el bevezetésként. De vajon ezek a vállalkozások valóban óriási potenciállal rendelkeznek vagy a felpörgő űrbiznisz úgy pukkan majd ki, mint a dotcom-lufi a 2000-es évek elején? – tette fel a kérdést a főszervező, amelyre a választ a meghívott előadók adták meg. „Ha egy kosárlabda a Föld, akkor egy 2 milliméter vastagságú papírzsebkendővel becsomagolva kapom meg az atmoszférát. A Nemzetközi Űrállomás 5-6 milliméter környékén kering, ami még mindig nagyon közel van. Ezt a sávot hívjuk alacsony Föld-körüli pályának, ebben 300-400 kilométer magasságban lévő a rétegben zajlik az emberiség űrtevékenységének döntő többsége. Vannak azonban műholdak, amelyek sokkal messzebb, a Föld felszínétől 35 ezer kilométerre sorakoznak fel, példánkban ez a kosárlabdától durván fél méter távolságot jelentene. A Hold még tízszer ekkora távolságban van” – szemléltette könnyen érthető példán az űrbeli arányokat dr. Feszty Dániel, a Széchenyi-egyetem Járműfejlesztési Tanszékének egyetemi tanára, az Audi Hungaria járműfejlesztési területének szakértője, aki repülőgépmérnökként szerezte diplomáját a kanadai Carleton Egyetemen. Mivel a gravitáció húz mindent a Föld felé, a bolygó körül keringő objektumnak megfelelő sebességgel kell haladnia a körpályán, hogy tartsa a pozícióját. Jurij Gagarin 1961-ben 58 perc alatt kerülte meg a glóbuszt, ez nem lehet se több, se kevesebb. Ha a test ennél lassabban mozog, akkor az atmoszférába zuhan, ha gyorsabban, akkor a nyílt űr felé halad. A fizikából adódik, hogy minél közelebb vagyunk a bolygóhoz, annál nagyobb a stabil keringési sebesség. A felszíntől 300 kilométerre pár óra alatt megkerüljük a bolygót, 35 ezer kilométerre, az úgynevezett geostacionárius pályán viszont sebességünk megegyezik a bolygó forgásával, azaz egy teljes nap alatt teszünk meg egy kört, így mindig pontosan a Föld egy pontja fölött vagyunk. A telekommunikációs műholdak ebben a távolságban, az Egyenlítő fölött sorakoznak fel, ezért kell az antennák tányérjait mindig dél felé fordítanunk, ha műholdas tévét szeretnénk nézni. „Ahhoz, hogy a Föld körüli pályára álljunk, óriási sebességgel kell távolodnunk a felszíntől, amelyet rakéták segítségével oldunk meg. A probléma az, hogy vinni kell magunkkal az összes üzemanyagot és az égéshez szükséges oxigént is, amit az utazásunk során valaha használni fogunk, ez pedig jelentősen limitálja azt, meddig tudunk elrugaszkodni. Ahhoz, hogy minél messzebbre menjünk és minél több súlyt vigyünk el, nagyobb rakétát kell építeni, ez pedig nem könnyű. A jelenlegi legnagyobb a SpaceX Falcon Heavy, ami enyhén túlszárnyalja a korábbi bajnok Saturn-V képességeit. Nem azért nem építünk nagyobbat, mert nem szeretnénk, hanem mert nem tudunk” – fejtette ki dr. Feszty Dániel, hangsúlyozva, hogy a Mars-utazáshoz ez nem lesz elegendő, így hajtóegység híján az emberes misszió is kivitelezhetetlen, a milliós kolónia pedig – jelenlegi technológiánkkal – a sci-fi kategóriájába tartozik. Nem csupán az út megtételével adódnának nehézségek egy Mars-expedíció során, hanem a kommunikációval is – vetette fel dr. Vári Péter, a Széchenyi István Egyetem oktatója, a Nemzeti Hírközlési- és Média Hatóság műszaki főigazgató-helyettese. A szakember úgy véli, az űrbeli távközlés nagy feladat elé állítja a mérnököket, hiszen az elektromágneses spektrum 250 gigahertzes rádióhullámai és az optikai megoldásnak számító lézerfény között még nem létezik megfelelő technológia. „Két lehetőség van a Föld és a műholdak közötti kommunikációra: lézerrel vagy rádióval. Előbbi esetén feltétel, hogy az égbolt felhőtlen legyen, különben nem látjuk a másik felet. A rádióablak kedvezőbb, ott csak a páratartalomtól függ, tudunk-e adatokat cserélni. A lézer előnye, hogy a sávszélesség rettentő nagy, UHD-felbontásban tudnánk képeket küldeni. Rádióhullámoknál ez a kapacitás kisebb” – fogalmazott az oktató. Dr. Vári Péter szerint a Föld közelében már most is nehéz kommunikálni űreszközeinkkel – a jövőben ez még rosszabb lesz, köszönhetően a megnövekedett égi forgalomnak. „Volt olyan eset, amikor a Nemzetközi Űrállomás beszélgetett volna a földi központtal, de egy brazil taxis jelentkezett be. Ő is meglepődött, hogy asztronauták voltak a vonalban. Ez azért fordulhatott elő, mert a rádiós spektrumon egyre több műszer osztozik, ezért a kommunikációt szervezni, koordinálni kell” – húzta alá a főigazgató-helyettes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a StarLink és a hozzá hasonló megakonstellációk, azaz több száz vagy több ezer komponensből álló műholdcsoportok az űrrepülésben és a rádiózásban sem okoznak zavart, viszont a földi távcsöves csillagászatot jelentősen nehezítik, hiszen apró foltokként kitakarják a megfigyelt égbolttartományt. „A világűrjogot az az igény hívta életre, hogy jogi keretek között szabályozzunk mindent, ami a világűrben történik. A káresetektől kezdve a kisajátításon át a fegyverhasználatig. Tehát nem csinálhatok azt az űrben, amit akarok, hanem a jog ezt a szabadságot korlátok közé tereli” – érzékeltette a világűrjog fontosságát dr. Sulyok Gábor, a Széchenyi István Egyetem oktatója, az MTA Társadalomkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, majd röviden felsorolta a legfontosabb alapelveket. „Talán a legfontosabb, hogy sem a világűr, sem az égitestek bármely részét nem lehet az állami főhatalom kiterjesztésének igényével kisajátítani, azaz senki sem hajthatja kizárólagos uralma alá a Földön kívüli teret. Ami a háborúskodást illeti: a hagyományos fegyverek Föld körüli pályán megengedettek, a tömegpusztító fegyverek telepítése viszont mindenütt tilos. Az égitestek is kizárólag békés célokra használhatóak, azokon semmilyen katonai tevékenység nem folytatható. A világűr tehát egy részlegesen demilitarizált övezet” – tájékoztatott a jogtudós. „1996 óta számottevő eredményt nem tud felmutatni a nemzetközi közösség jogalkotás terén, holott legalább olyan hosszú a szabályozandó dolgok listája, mint amit szabályoztunk már. Egyik kardinális törekvés az űrszemét mérséklése. Az ábrázolások alapján úgy tűnhet, hogy egy szemétpalást veszi körbe a bolygót, de valójában olyan óriási térfogatú sávról beszélünk, amiben még ez a sok apró tárgy is eltörpül. Persze az űrobjektumok forgalomirányítása előbb-utóbb globálisan is szükséges lesz, ez a feladat is ránk vár” – mondta dr. Sulyok Gábor. Az űrszektor gazdasági kilátásai vegyes képet mutatnak a főmunkatárs szerint. A legfrissebb adatok nyomán a globális űripar értéke 546 milliárd dollárra rúg, ami folyamatosan, évről évre növekszik, tehát mindenképpen érdemes befektetni az ágazatba. További expanziót jelez a felbocsátási költségek meredek zuhanása. Egy kilogramm hasznos teher feljuttatása az űrbe a kezdeti 80.000-ről az űrsiklóprogram végére 20.000 dollárra csökkent. A SpaceX megjelenésével radikálisan, közel a tizedére estek a költségek, jórészt az újrahasznosítható első fokozatnak köszönhetően. Az előrejelzések éveken belül néhány száz dolláros ráfordítást jósolnak, ami az űrturizmusnak és a telekommunikációs alkalmazásoknak is kedvez. Az űrbányászat elterjedésétől ugyanakkor nem kell tartanunk: a jelenlegi kapacitásokkal több ezer év megtérülési idővel lehetne számolni, amit érthető módon nem vállalnak a piaci szereplők.

  • Sport Forum Hungary: a Széchenyi István Egyetemen új technológiákkal támogatják a sport fejlődését

    A Széchenyi István Egyetem az idén is résztvevője volt hazánk legnagyobb sportkonferenciájának, a Sport Forum Hungary-nek. Az intézmény mérnöki képzései, a fenntarthatóságot szolgáló technológiai újításai és kutatás-fejlesztési tevékenysége révén sok szálon kötődik a mobilitáshoz. A fórumon e terület sporttal kapcsolatos vetületeit, a sportfejlesztés szempontjából is jelentős egyetemi innovációkat is bemutatták. A Sport Forum Hungary Magyarország vezető sportkonferenciája, amely összehozza a sportélet meghatározó szereplőit. Az idei rendezvényen az előadók, sportolók, sportvezetők, neves szakemberek a fenntarthatóság, a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a nemzetköziesedés jelenlegi és jövőbeli sportra gyakorolt hatásait vizsgálták meg. A Széchenyi István Egyetem fókuszában ugyancsak a fenntarthatóság áll, s az intézmény emellett számos kutatással kapcsolódik a mesterséges intelligencia és a digitalizáció témaköréhez. Az egyetemen a sport szintén kiemelt figyelmet kap, hiszen hallgatóinak lehetőséget ad nemcsak a tanulás melletti testmozgásra, egészséges életmódra, de a versenysportolók kettős életpályáját is támogatja. A sport és a modern technológiák kapcsolódásaira, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének (SZESE) e-sport-szakosztálya mellett jó példa a többszörös világcsúcstartó, elektromos autót fejlesztő SZEnergy Team, vagy a Formula Student-sorozatban versenyző, szintén az európai élvonalba tartozó Arrabona Racing Team tevékenysége. Az intézmény a 2023-as Sport Forum Hungary programján kiállítóként is részt vett, ahol a látogatók megismerkedhettek az e-sporttal, szimulátorok segítségével próbálhatták ki az autóversenyzést. Az intézmény képviseletében a konferencián dr. Kovács Ákos, az egyetem Távközlési Tanszékének adjunktusa, a Digitális Fejlesztési Központ munkatársa a technikai és a virtuális sport, illetve a sport és a modern technológia világába engedett betekintést. „Kerekasztal-beszélgetés keretében a motorsport jövőjét is körüljártuk Szujó Zoltán, a Magyar Autósport Szövetség elnöke vezetésével, Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-világbajnok, egyetemünk oktatója, korábbi hallgatója, valamint Michelisz Norbert túraautó-világbajnok részvételével. Azt vitattuk meg, hogy az olyan modern technológiák, mint az önvezető rendszerek vagy a mesterséges intelligencia miként befolyásolják a technikai sportokat. Tudjuk például, hogy 2026-tól a Forma–1-ben engedélyezett az autók egymás közti kommunikációja, amely többek közt a biztonság fokozását szolgálja” – emelte ki. Az adjunktus előadásában az e-sport és a motorsport kapcsolatát mutatta be. „Kutatások szerint a Forma –1 nézőközönségének ma már csak a 14 százaléka 25 év alatti. A szakemberek ezért vonzóbbá kívánják tenni a motorsportot a fiatalok számára, amelyben szintén nagy szerepet kaphat a digitalizáció és a virtuális világ. »Driver 21« projektünk lényege, hogy a versenyautókba egy speciális eszközt telepítünk, amely folyamatosan, tűpontosan meghatározza a jármű helyzetét. Ennek segítségével lehetővé tudjuk tenni, hogy a szimulátornál ülő e-játékos ténylegesen versenybe szálljon a valóságos pályán vezető pilótával” – fejtette ki. Mint mondta, a szeptemberi WHB Győr Rally alkalmával öt autóba építették be az érzékelőt, így kipróbálhatóvá vált a velük való virtuális versenyzés. A technológiát a Sport Forum Hungary helyszínén is bemutatták. A Széchenyi István Egyetem oktatója elmondta, az intézmény sokrétű kutatásokat folytat a mobilitás terén, az autonóm rendszerek mellett például az elektromobilitás tárgykörében is. „Az egyetem a tehetségek felkutatására és a tehetséggondozásra is kiemelt hangsúlyt fektet. A Széchenyi Motorsport gyűjtőernyője alatt több program is ezt a célt szolgálja. A technológia és a sport a jövőben egyre inkább összefonódik, és ebben a fejlődésben intézményünk is fontos szerepet vállal” – zárta.

  • A Rába Járműipari Holding Nyrt. egyetértési megállapodást írt alá egy török hadiipari vállalattal

    A Rába Járműipari Holding Nyrt. – amely 20 százalékban a Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában van – és a nemzetközi viszonylatban is jelentős török hadiipari vállalat, a Nurol Makina egyetértési megállapodást írt alá október 31-én, amelynek keretében megvizsgálják egy vegyesvállalat létrehozását kooperációs gyártási együttműködés céljával. Az egyetértési megállapodás és a tervezett együttműködés részese az N7 Holding Zrt. és a Nurol Makina magyarországi leányvállalata is. Az egyetértési megállapodást a Honvédelmi Minisztérium támogató ellenjegyzésével látta el. Az egyetértési megállapodás aláírása illeszkedik a Rába Nyrt. stratégiájába. Az egyetértési megállapodás szerint a vegyesvállalat – a Rába speciális szerelési, gyártási és vizsgálati kompetenciáira építve – katonai járművek összeszerelését végezné, a lehető legmagasabb hazai hozzáadott értékkel és magyar beszállítói tartalommal, elsősorban a Magyar Honvédség számára. A Rába évtizedes tapasztalatokkal, és kiépített nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik a különleges rendeltetésű, honvédelmi felhasználású járművek gyártása területén. Ezzel az együttműködéssel a Rába ismét a magyar honvédelem szolgálatába állhat. A Rába a Széchenyi István Egyetem kiemelt partnere. A vállalat és az intézmény 2022 februárjában írt alá stratégiai keretmegállapodást, amelynek célja a járműipari szektor szakember-utánpótlásának elősegítése, közös kutatás-fejlesztési program kialakítása, valamint innovációs és oktatási tevékenységük támogatása. A két fél a duális képzés megteremtésén és a tudományos kutatásokon túl kölcsönösen segíti egymást az egyetemi és üzleti élet egyéb területein is.

  • Pályaorientációs mérnöki témanapokat tart középiskolásoknak a Mobilis a Széchenyi István Egyetemmel

    A Mobilis Interaktív Élményközpont és a Széchenyi István Egyetem pályaorientációs mérnöki témanapok keretében, élményszerűen mutatja be a természettudományokat, a mérnöki szakterületeket a pályaválasztás előtt álló diákoknak. A középiskolások olyan izgalmas témákkal ismerkedhetnek, mint a dróntechnológia, az űrkutatás és az autósport világa. Az intézmény győri kampuszán működő Mobilis Interaktív Élményközpont 2017-ben indította útjára a mérnöki témanapokat elsősorban műszaki érdeklődésű középiskolás diákoknak, hogy megszólítható, fiatal mérnökökön keresztül mutassa be egy-egy szakterület érdekességeit. A Mobilis a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karát, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karát, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karát, Digitális Fejlesztési Központját, valamint a HUMDA Magyar Mobilitásfejlesztési Ügynökséget mint a Széchenyi Egyetemi Csoport tagját bevonva hozta létre a rendhagyó programsorozatot. „A műszaki, mérnöki pályaorientáció azóta is a legfontosabb stratégiai célunk, ezért nyáron ismét elkezdtük a programot szervezni. Megkerestük azokat az egyetemi egységeket, amelyek látványos módon, a fiatalokhoz közel hozható technológiákkal dolgoznak. Így esett a választásunk többek között a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjára, ahonnan három fiatal mérnök is bekapcsolódott az előkészületekbe” – beszélt az előzményekről Keszthelyi Bernadett, a Mobilis ügyvezető igazgatója. Hozzátette, a célcsoport toborzását a tankerület és több szakképzési centrum iskolájának bevonásával végezték. Az első témanapot október 20-án rendezték meg a Mobilisben, ahol az informatikai szakterületek mellett a dróntechnológia került a fókuszba. Nem véletlenül, hiszen a Széchenyi István Egyetem élenjáró szereplője a hazai drónkutatásnak és -fejlesztésnek. „A programban a meghívott mérnökök bemutatása mellett a diákok saját élménye is nagy hangsúlyt kap, ezért minden egyes témanapon eszközt adunk a tanulók kezébe, méréseket végeznek vagy kísérleti eszközt gyártanak. Az idei első alkalommal a Mobilisben elérhető edukációs célú drónokkal végeztek saját programozással reptetést, emellett a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei által a helyszínen bemutatott drónokat ismerhették meg közelebbről” – fejtette ki az igazgató. A témanapokon a mérnöki életpályák szépségei mellett az elhelyezkedési lehetőségeket, a multinacionális, kis- és középvállalati munkakörnyezetet is megismerhetik a továbbtanulás előtt álló középiskolások. „A program kitűnő lehetőséget ad arra, hogy mi, fiatal szakemberek személyes karrierútunkat bemutatva csináljunk kedvet a fiataloknak a műszaki pályákhoz. A legmodernebb technológiák bemutatásával, az egyetem által nyújtott lehetőségekkel komplex képet adunk a számukra, orientálva őket a győri intézmény szakirányú képzései és a mérnöki pályák felé” – mondta el Daliás Tibor, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának fejlesztőmérnöke. Az első témanapon dr. Kovács Ákos és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktusok is személyes pályájukon és élményeiken keresztül mutatták be szakmájuk szépségeit és a benne rejlő lehetőségeket. „Az iskolából huszonöt diákkal veszünk részt a témanapon, akik komolyan gondolkoznak a továbbtanuláson. Minden segítséget szeretnénk megadni nekik a pályaorientációban, és ez a program kitűnő alkalom erre” – fogalmazott Bélafalviné Vásárhelyi Hajnalka, a Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium igazgatóhelyettese. Mint mondta, a technikumi képzés jó lehetőséget kínál a diákoknak arra, hogy egyszerre szakmát tanuljanak és felkészüljenek egy még magasabb szintű végzettség megszerzésére. Herold Lívia, az iskola szakmai oktatója hozzátette, örömmel és nagy reményekkel jöttek el a témanapra, hiszen a fiatalok személyes tapasztalatot szerezhetnek az egyetemről, megismerhetik képzéseit és közvetlenül kérdezhetnek az oktatóktól. Mindez nagy segítség számukra a döntésük meghozatalában. A következő, novemberi témanapon az űrkutatás, a távközlés és a rádiótechnológia világához kerülhetnek közelebb a diákok, míg decemberben az autó- és motorsport mérnöki területeit, valamint az e-sportot járják körül a résztvevők. A pályaorientációs mérnöki témanapokra ide kattintva jelentkezhetnek a középiskolák a szabad helyek függvényében.

  • Újabb nemzetközi sikereket értek el a Széchenyi István Egyetem backgammonosai

    A harmadik alkalommal megrendezett Belgrade Openre 13 országból összesen 116 backgammonjátékos érkezett. A Széchenyi István Egyetem oktatója és két hallgatója is részt vett a nemzetközi versenyen, akik szép eredményekkel, értékes helyezésekkel zárták a viadalt. A Széchenyi István Egyetemen 2021 óta választható kurzus a sportági ismeretek között a backgammon (amely ostáblaként is ismert). A tantárgy nagy népszerűségnek örvend, amelynek hatására többen versenyszerűen is foglalkozni kezdtek a szellemi sportággal. Az azóta eltelt viszonylag rövid idő ellenére a hallgatók szép sikereket értek el az elmúlt időszakban, egyikük az országos bajnokságon egészen a legjobb négy közé jutott. Az egyetemi kurzus oktatója, Máté Richárd pedig tagja volt annak a magyar válogatottnak, amely a csapat-világbajnokságon ötödik helyezést ért el. Mindeközben az egyetem győri kampuszán már saját versenyek is zajlanak. Októberben ismét nemzetközi mezőnyben mérették meg magukat a győriek. Máté Richárd mellett az egyetem két hallgatója is indult, akik már több nemzetközi backgammonversenyen is részt vettek. Horváth Máté és Kiss Dominik az egyetemi backgammonranglistát is toronymagasan vezetik, és Belgrádban sem vallottak szégyent. A főversenyen a legjobb 16 játékos jutott a rájátszásba. A többiek a „Last Chance” versenysorozatban folytatták, ahol Máté és Dominik is egyaránt a legjobb négybe verekedték magukat, s az előkelő harmadik és negyedik helyet szerezték meg. Oktatójuk, Máté Richárd a „Pro 100” versenysorozatban indult. A 39 fős mezőnyben egészen a döntőig jutott, ahol a dán Lars Nielsen tudta csak megállítani. A 11:9-es végeredmény azt jelentette, hogy a győri kurzus vezetője a második helyen végzett. A nemzetközi szereplést követően hamarosan ismét hazai pályán játszanak majd az egyetem versenyzői, hiszen december 2-án kerül sor a harmadik Széchenyi Backgammon Kupára, amelyen a negyedik PUB Liga, vagyis az egyetem házi backgammonbajnokságának díjait is átadják majd.

Keresés

bottom of page