Ősszel is folytatódik a Széchenyi István Egyetem Középiskolások Fenntarthatósági Szabadegyeteme, amely izgalmas előadásokkal és gyakorlati programokkal várja a fiatalokat. A résztvevők többek között a városi kertészkedésről, a vízvédelemről, a humánökológiáról, a kémiáról, valamint a kőzetek és ásványok világáról szerezhetnek új ismereteket. A Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszéke tavasszal indította el Középiskolások Fenntarthatósági Szabadegyeteme című ismeretterjesztő és pályaorientációs programsorozatát. A kezdeményezés célja, hogy a fiatalok közérthető, élményszerű és gyakorlatorientált formában találkozhassanak korunk fontos környezeti kérdéseivel, közben pedig közelebbről is megismerjék az intézmény közegét, oktatóit és infrastruktúráját. Az egyetem számára különösen fontos, hogy a fenntarthatóságot minél szélesebb körben megismertesse a társadalommal, e küldetésnek pedig kiemelt részét képezi a tizenéveseket célzó programsorozat. A kurzus szeptember 23-án indul, ezt követően az alkalmakat jellemzően kéthetente, szerdánként 16 és 17 óra között rendezik meg. A félév során szó lesz a mindennapokban alkalmazható fenntarthatósági jógyakorlatokról, a városi biodiverzitásról és kertészkedésről, a víz fontosságáról és védelméről, valamint az ember és környezete kapcsolatáról. A diákokat látványos kémiai kísérletek, továbbá kőzet- és ásványbemutató is várja. A foglalkozások többségének az egyetem központi campusa ad otthont, egy órát pedig az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Liszt Ferenc utcai iskolakertjében tartanak. A Széchenyi István Egyetem olyan középiskolás fiatalokat vár fenntarthatósági szabadegyetemére, akiket érdekel a környezetvédelem. (Fotó: Adorján András) „Arra törekszünk, hogy a középiskolások ne pusztán elméleti kérdésként találkozzanak a fenntarthatósággal, hanem olyan ismereteket szerezzenek, amelyek a mindennapokban is alkalmazhatók. Az őszi félévben ezért nagyon sokféle témával készülünk” – mondta el Füzi Tamás, a kurzus szervezője. Az őszi félév első eseménye szeptember 23-án „Fenntarthatóság korhatár nélkül – jó gyakorlatok a mindennapokra” címmel várja a résztvevőket. Októberben „A zöld 50 árnyalata – avagy kertészkedés a városban”, majd „Folyékony arany – hogyan bánjunk okosan a vízzel” címmel rendeznek programot. Novemberben a „Nyelvtan, Messi és a Sudoku-effektus”, valamint a „Színes kémia – látványos és izgalmas laborgyakorlatok” kerül sorra – utóbbit kivételesen kedden, november 17-én tartják. December elején a „Kőkemény! – Milliárd év a talpunk alatt” című foglalkozás következik, a félévet pedig december 16-án rövid előadással, játékos programmal és a rendszeres résztvevőknek szóló emléklapok átadásával zárják. A szabadegyetemen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyre szeptember 20-ig van lehetőség. A programsorozattal kapcsolatos további kérdéseket a fuzi.tamas@sze.hu e-mail-címen várják a szervezők.

A hallgatók tehetséggondozását és szakmai fejlődését is támogathatja a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és az Agrár Biztosító együttműködési megállapodása. Ennek célja, hogy közelebb hozza egymáshoz az egyetemi tudást és az Agrár Biztosító gyakorlati tapasztalatát, valamint új szakmai kapcsolódási lehetőségeket teremtsen a két fél között. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatói az elméleti ismeretek mellett a mezőgazdaság működését meghatározó gazdasági és szakmai folyamatokról is naprakész tudást szerezzenek. Ezt a törekvést erősíti az Agrár Biztosítóval augusztus 26-án aláírt együttműködési megállapodás is. A szakmai kapcsolat lehetőséget teremt arra, hogy a jövő szakemberei közelebbről megismerhessék a mezőgazdasági termelés kockázatainak kezelését és az agrárbiztosítás szerepét. Az aláírási ünnepség résztvevői: Tóth Attila, az Agrár Biztosító nyugat-magyarországi régióvezetője, Kettinger Anita, a társaság igazgatója, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja és dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. (Fotó: Dudás Máté) „Az idei év aszályos időjárása és az egyre összetettebb termelési kockázatok is jól mutatják, mennyire aktuális ez a terület. Az együttműködés révén olyan szemlélet jelenhet meg még hangsúlyosabban a kar oktatásában és kutatásában, amely segíti hallgatóinkat e kihívások megértésében és kezelésében. Bízom benne, hogy az Agrár Biztosító szakembereivel közösen új kutatások és projektek indulhatnak, amelyek egy fenntarthatóbb és biztonságosabb élelmiszer-ellátáshoz is hozzájárulhatnak” – fogalmazott az ünnepélyes aláírás alkalmával dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja. Dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes hangsúlyozta, hogy a kar az elmúlt években tudatosan bővítette vállalati kapcsolatrendszerét: mára közel 30 együttműködést alakított ki, amelyekhez mintegy 45 konkrét szakmai projekt kapcsolódik. „Olyan partnerekkel dolgozunk együtt, amelyek saját területükön meghatározó szereplők, és olyan módszereket, adatokat és gyakorlati tapasztalatokat tudnak behozni az oktatásba, amelyek eredményesen egészítik ki az egyetemi tudást. Az Agrár Biztosítóval kötött megállapodás is ezt a törekvésünket erősíti” – mondta. Kettinger Anita, az Agrár Biztosító igazgatója kifejtette, hogy a társaság az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepeként működik. A mögötte álló, 1946-ban alapított osztrák biztosító mezőgazdasági biztosításokra szakosodott, és több közép- és kelet-európai országban is jelen van. A cég Magyarországon jelenleg mintegy 920 ezer hektárnyi területet biztosít, és közel 11 ezer ügyféllel dolgozik. Tevékenységének középpontjában az agráriumot érintő időjárási és termelési kockázatok biztosítási kezelése áll. „Meggyőződésem, hogy a kockázatkezelés az agráriumban ma már alapvető vezetői kompetencia. Célunk, hogy olyan szakmai kapcsolat alakuljon ki közöttünk, amelyből mindannyian tanulhatunk, és amely hosszú távon az itt végző hallgatók, a gazdálkodók és az egész agrárszakma számára is értéket teremthet” – mutatott rá az igazgató. Az eseményen részt vett Tóth Attila, a társaság nyugat-magyarországi régióvezetője is. Kiemelte, hogy mindketten óvári gazdászként kötődnek az intézményhez, ezért külön öröm számukra, hogy immár szakmai partnerként térhetnek vissza az egyetemre. A közös munka konkrét formáit a felek a következő időszakban dolgozzák ki. A lehetséges kapcsolódási területek között ösztöndíjprogramok, gyakornoki lehetőségek, szakdolgozati témák, valamint közös szakmai kezdeményezések is szerepelhetnek.

Ünnepélyes keretek között kezdődött meg a 2026/2027-es tanév a Széchenyi István Egyetemen. Az eseményen az elsőéves hallgatók fogadalmat tettek, emellett a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjasokat, a kiemelkedő sportolókat, valamint az első alkalommal meghirdetett Innovációs ösztöndíj nyerteseit is köszöntötték. A felvételi eljárás keretében több mint ötezren kezdték meg tanulmányaikat a Széchenyi István Egyetemen az új tanévben. Rajtuk kívül 70-nél is több országból csaknem 1500 nemzetközi hallgató is felvételt nyert. Az intézmény ünnepélyes tanévnyitóján nemcsak az elsőéveseket köszöntötték, hanem a friss ösztöndíjasokat és a sportágukban jelentős eredményeket elérő sportolókat is. A Széchenyi István Egyetemen ünnepélyes keretek között nyitották meg az új tanévet. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese köszöntőjében gratulált az elsőéveseknek. Rámutatott, hogy idén különösen nagy teljesítményt jelentett bekerülni. „Az állami ösztöndíjas, nappali alap- és osztatlan képzéseinken az átlagos ponthatár 341-ről 367 pontra emelkedett, 14 ponttal meghaladva az országos átlagot. Különösen az informatikai, műszaki, gazdaságtudományi és pedagógusképzési területen nőtt jelentősen a bejutáshoz szükséges teljesítmény” – jelentette ki. A nemzetközi hallgatókat üdvözölve hozzátette: olyan intézményben tanulhatnak, amely a legnevesebb nemzetközi ranglistákon szerepel, igazolva az egyetem helyét a világ felsőoktatási térképén. Kiemelte: az intézmény alapvető feladata, hogy hallgatói értékes tudást és tapasztalatot szerezzenek, amelyek birtokában sikeres szakmai pályát építhetnek, és megvalósíthatják hosszú távú személyes céljaikat. „Ebben kiváló oktatóink, sokrétű vállalati kapcsolataink, nemzetközi színvonalú infrastruktúránk, ösztöndíjaink, valamint a külföldi tanulási és szakmai lehetőségek támogatják őket” – hangsúlyozta. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese arra biztatta az elsőéveseket, hogy használják ki mindazt, amit az intézmény kínál, hogy saját területük kiváló szakembereivé váljanak. (Fotó: Adorján András) Az ünnepségen Varga-Oncsik Nóra korábbi hallgató, a Transdanubia Logisztikai Kft. üzletfejlesztési vezetője, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozata Szállítás, Logisztika Szakmai Osztályának társelnöke is köszöntötte az elsőéveseket. Felidézte, hogy 2008-ban kezdte meg tanulmányait Győrben, közlekedésmérnöki alapképzésen, ezt követően logisztikai mérnöki mesterszakon, majd MBA-képzésen szerzett további diplomákat. Mint mondta, a Széchenyi-egyetem nemcsak végzettségeket adott számára, hanem szakmai pályáját és magánéletét is alapvetően meghatározta: itt szerzett olyan tudást és kapcsolatokat, amelyek későbbi munkájához vezettek, és itt ismerte meg férjét is, aki egykor a szaktársa volt. „Ne csak a diplomát akarják megszerezni, éljék meg az egyetemi éveket, legyenek kíváncsiak. Beszélgessenek a szaktársaikkal, ismerkedjenek, és keressenek olyan lehetőségeket, amelyek kívül esnek a komfortzónájukon” – biztatta a hallgatókat. A köszöntőket követően az ünnepség az elsőévesek fogadalomtételével folytatódott. Varga-Oncsik Nóra, az intézmény korábbi hallgatója, a Transdanubia Logisztikai Kft. üzletfejlesztési vezetője, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Tagozata Szállítás, Logisztika Szakmai Osztályának társelnöke személyes példáján keresztül mutatta be, mi mindent adhat a fiatalok számára a Széchenyi István Egyetem. (Fotó: Adorján András) Az elsőévesek fogadalomtétele után Kertész Tímea, a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium tanulója lépett színpadra. (Fotó: Dudás Máté) Az eseményen idén is elismerték azokat a fiatalokat, akik kiemelkedő tanulmányi eredményeik mellett a sportban is kimagasló teljesítményt nyújtottak. A Jó tanuló – jó sportoló ösztöndíj első helyezettje a műszaki menedzser alapszakos Kovács Balázs lett (sárkányhajó). A második helyen az építészmérnök alapszakos Kis-Batka Imola Johanna végzett (kajak-kenu), míg a harmadik helyezést a rekreáció és életmód alapszakos Vintze Regina érdemelte ki (sportlövészet). Az ünnepségen az elmúlt év kiemelkedő nemzetközi sporteredményeit elérő hallgatókat is köszöntötték. Fehérvári Eszter a 2026-os Egyetemi Evezős Európa-bajnokságon második, a FISU Egyetemi Evezős Világbajnokságon ötödik helyezést szerzett. Gasztonyi Péter László mindkét viadalon ötödik lett, Bencsics Hella a világbajnokságon ért el ötödik helyezést, míg Balog Zsombor az Európa-bajnokságon szerzett bronzérmet. A két nemzetközi eseményen dr. Alföldi Zoltán, az Egészség- és Sporttudományi Kar docense látta el a magyar egyetemi evezőscsapat csapatvezetői feladatait. Nagyszerű eredményekkel zárták az évet a kajak-kenus hallgatók is. Kis-Batka Imola Johanna a FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságon két arany- és egy bronzérmet szerzett, emellett az U23-as világ- és Európa-bajnokságokon is több dobogós helyezést ért el. Rumi Gergő a FISU-világbajnokságon egy arany- és egy ezüstéremmel gazdagodott, az U23-as világbajnokságon pedig ezüstérmes lett, míg Aradi Bátor a FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokság kajak páros 1000 méteres számában szerzett ezüstérmet. Kis-Batka Imola Johanna és Rumi Gergő edzője Németh Gergő, Aradi Bátoré Julien Carbier, akik fontos szerepet vállaltak a sportolók felkészítésében. Az évnyitón a kiváló sportteljesítményt elért hallgatókat is köszöntötték. (Fotó: Adorján András) Az évnyitón első alkalommal adták át a Széchenyi István Egyetem Innovációs ösztöndíját. Az elismerés célja, hogy ösztönözze a munkatársakat új szellemi alkotások, szabadalmak és iparjogvédelmi oltalmak létrehozására, valamint ezek piaci hasznosítására. Innovációs ösztöndíjban részesült az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karról dr. Ambrus Bálint és dr. Six Beatrix adjunktus, valamint dr. Kalocsai Renátó docens; a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karról dr. Élő Gábor docens; az Egészség- és Sporttudományi Karról dr. Kőszegi Zsolt docens; az Audi Hungaria Járműmérnöki Karról Schweighardt Attila tudományos munkatárs és Vörös Ádám tanszéki mérnök; az Informatikai és Villamosmérnöki Karról Szántó Norbert tanszéki mérnök; valamint Hudacsek Péter, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ szakértője. Az idén adták át első alkalommal a Széchenyi István Egyetem Innovációs ösztöndíjait. (Fotó: Dudás Máté) Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kiváló tanulmányi eredményeik, továbbá kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységük alapján az egyetem 60 hallgatójának adományozott nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat a 2026/2027-es tanévre. Az érintetteknek a tanévnyitón gratuláltak. A Széchenyi István Egyetem évnyitójára megtelt a Győr Városi Egyetemi Csarnok. (Fotó: Dudás Máté)

A Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének oktatási tanácsosa és második titkára látogatott a napokban a Széchenyi István Egyetemre, hogy a korábbi partnerségre alapozva további együttműködési lehetőségekről egyeztessen. A megbeszélésen a győri intézmény Konfuciusz Intézetének oktatási és kulturális tevékenysége mellett szó esett kutatás-fejlesztési lehetőségekről, hallgatói és oktatói csereprogramokról, valamint a régió kínai közösségének építéséről is. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos a Kína felé történő nyitás, amelynek jegyében idén januárban megalapította Magyarország hetedik Konfuciusz Intézetét. A nyelvoktatásért és kulturális programokért felelős szervezetet a hazai mellett egy kínai igazgató is irányítja, aki nemrég érkezett meg Győrbe, hogy személyesen is megkezdje munkáját. Az új vezető – a Jiaxingi Egyetem oktatója, dr. Yu Fengping – mellett az intézmény a napokban a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének delegációját is fogadta. A márciusban beiktatott oktatási tanácsos, Yang Xiuhua, illetve Sun Liwei második titkár az egyetem és a nagykövetség között már korábban kialakított jó kapcsolat elmélyítésének érdekében látogatott el Győrbe, ahol az oktatási és kulturális együttműködések mellett a kínai hallgatók létszámának növekedése, a Konfuciusz Intézet nyelvi képzéseinek népszerűsége és a két ország közötti partnerség erősítése is szóba került. Yang Xiuhua hangsúlyozta, hogy elkötelezett a Széchenyi-egyetem támogatása mellett, hiszen az intézmény nemcsak a felsőoktatási kapcsolatok terén folytat kiemelkedő tevékenységet, hanem az ország legújabb Konfuciusz Intézetének fenntartójaként jelentős szerepet vállal a kínai nyelv és kultúra értékeinek széles körű terjesztésében is. Kiemelte: az intézet sajátossága az ipari és üzleti fókusz, amelynek jegyében technológiai területhez kapcsolódó kínai szaknyelvi kurzus is elérhető lesz kínálatában, ez pedig különösen értékessé teszi munkáját a kínai gazdasági kapcsolatok erősítésében. A találkozó résztvevői: Katona-Kelemen Lilla, a Széchenyi István Egyetem kommunikációs szakreferense, Shen Zhi, a Konfuciusz Intézet munkatársa, Orosz-Barczi Réka, az intézet magyar igazgatója, Yang Xiuhua, a budapesti kínai nagykövetség oktatási tanácsosa, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Yu Fengping, a Konfuciusz Intézet kínai igazgatója, Sun Liwei, a nagykövetség második titkára, Borbély-Bailey Natasha, az egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának vezetője, valamint Gősi Beáta, a Konfuciusz Intézet munkatársa. (Fotó: Adorján András) A több mint harmincéves oktatási tapasztalattal rendelkező tanácsos elárulta, hogy a nyelvkurzusok minősége és népszerűsége miatt a győriek előtt is megnyitják a Chinese Ambassador Scholarship motivációs programot, amelynek keretében az intézet ettől a tanévtől akár tíz kiváló tanulót is felterjeszthet a kitüntetésre. Aláhúzta: a kezdeményezés kiterjesztése a győri intézetre a hosszú távú elköteleződés záloga. A találkozó fontos témája volt a Magyarország és Kína közötti hallgatói csereprogramok és mobilitási lehetőségek fejlesztése is. Yang Xiuhua nagy örömmel nyugtázta a Széchenyi és a Jiaxingi Egyetem közötti építőmérnök kettős képzés meglétét, és szorgalmazta a további közös programok kialakítását más intézményekkel is. A tanácsos emellett invitálta a Széchenyi-egyetem vezetőségét Kína három legjelentősebb nemzetközi fórumára – a Digitális Oktatási Világkonferenciára, a Szakképzési Világkonferenciára és a Kínai Nyelvi Világkonferenciára. Érdekesség, hogy az utóbbin írták alá tavaly a győri Konfuciusz Intézet megalapításáról szóló okiratot. A kéttagú küldöttség a Széchenyi-egyetem kínai hallgatóival is találkozott. (Fotó: Adorján András) Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a megbeszélésen kijelentette: Kína a világ oktatási nagyhatalma, amit jól mutat a sanghaji felsőoktatási rangsor globális jelentősége is. Mint elmondta, a többi európai intézményhez hasonlóan a Széchenyi-egyetem célja is az, hogy kutatási-tudományos együttműködéseinek fejlesztése révén felkerüljön a nagy presztízsű listára. Ezt a törekvést a nemzetközi hallgatói létszám látványos növekedése is támogatja – a most induló tanévre több mint 12 ezren adták be jelentkezésüket külföldről, közülük tanulmányaikat közel 1500-an kezdik meg 80 országból. Az elnökhelyettes a Konfuciusz Intézetről úgy fogalmazott: az egyetem stratégiai kapcsolatainak megfelelő ipari és üzleti fókusz mellett óriási jelentősége van a fiatal generációnak is, ezért fontosnak tartják, hogy már az óvodai és az általános iskolai korosztályban is népszerűsítsék a kínai nyelvet és kultúrát. A Jiaxingi Egyetemmel szoros partnerségben működő intézet célja ugyanis nem más, mint hogy a nyelvoktatás alapjaira építve hosszú távon is prosperáló kínai kulturális és gazdasági központot tartson fenn a térségben.

Szeptember első napjaiban megérkeztek az elsőévesek a Széchenyi István Egyetemre, hogy a Gólyahét keretein belül hangolódjanak a félévkezdésre. A hagyományos rendezvény célja a kötetlen szórakozás és közösségépítés mellett a legfontosabb tudnivalók átadása, amelyben a hallgatói önkormányzat és az oktatók mellett a felsőbb évesek is segítenek. A Széchenyi István Egyetem győri campusa szeptember 1-jén újra megtelt elsőéves hallgatókkal, akik a négynapos Gólyahét keretében az ismerkedés mellett tájékoztatást kaptak a legfontosabb őket érintő kérdésekről. Többek között előadást tartottak számukra az oktatási rendszer alapjairól, az ösztöndíjakról és támogatásokról vagy épp a sportolási lehetőségekről. A hallgatói önkormányzat által szervezett „szakfejtágítások” keretében pedig mindenki a saját szakjához tartozó legfontosabb információkat, tárgyakhoz kapcsolódó tanácsokat, tippeket hallhatta első kézből a már rutinos felsőbb évesektől, valamint az adott képzés oktatóitól, mentoraitól. A Gólyahét legfontosabb célja, hogy a Gólyatalihoz hasonlóan az újonnan érkezőket integrálja az egyetemi közösségbe, miközben megismerik az intézményi hagyományokat és belekóstolnak a hallgatói életbe. Mindezt csapatokra bontva, játékos formában, egymással vetélkedve – esténként bulikkal levezetve a napok fáradalmait. A Gólyahét résztvevőinek csoportképe a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. (Fotó: Adorján András) „Minden évben azon dolgozunk a szervezőkkel, hogy felejthetetlen élményt biztosítsunk a gólyák számára. Idén is az volt a célunk, hogy rendezvényen biztonságban és pozitív környezetben érezzék magukat” – hangsúlyozta Kálmán Csenge, a Gólyahét táborvezetője, aki megjegyezte: kiemelt figyelmet fordítottak a nemzetközi hallgatókra is, akik általában együtt vettek részt a programokon magyar társaikkal. „Ezúttal is orientációs napot szerveztünk számukra, ahol a beiratkozástól a bankszámlanyitásig mindenben segítséget nyújtottunk” – tette hozzá. „A Gólyahét a hallgatói önkormányzat legnagyobb rendezvénye, amely féléves előkészítés után közel száz szervező munkájának eredménye” – fogalmazott Vályi Nagy Dávid, a szervezet elnöke. „Számos partnerrel működünk együtt, amelyek közül sokan kitelepüléssel és aktivitásokkal járultak hozzá a rendezvény színesebbé tételéhez. Külön ki kell emelnem az egyetem vezetésének támogatását, ami nélkül nem jöhetett volna létre a Gólyahét” – mondta. Az egyetem részéről dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, míg a győri önkormányzat képviseletében dr. Tóth Péter alpolgármester köszöntötte a gólyákat. (Fotók: Adorján András) Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar a hagyományokkal idén sem szakítva saját tábort szervezett elsőéves hallgatói számára, a Gólyahétre időzítve azt, hogy a rendezvény harmadik napjától már ők is csatlakozzanak a győri campuson zajló programokhoz, ezzel is erősítve az intézményi integrációt. A mosonmagyaróvári hallgatók csapata az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karnak otthont adó óvári vár előtt. (Fotó: Nagy Gergely) A villamosmérnöknek készülő Ferling Gyula Viktor Tatabányáról érkezett a Széchenyi István Egyetemre. Mint mondta, elsősorban az oktatás gyakorlatorientált jellege győzte meg. „Kétszer is voltam nyílt napon, és nagyon közvetlennek ítéltem meg az oktatókat, kifejezetten barátságosak és segítőkészek voltak” – húzta alá. A Gólyahéttel kapcsolatban úgy vélekedett: aki részt tud venni az eseményen, jóval könnyebben veheti az első akadályokat az egyetemen. Ferling Gyula Viktor (Fotó: Dudás Máté) „Megismételhetetlen élmény, nem szabad kihagyni” – jelentette ki a komáromi Kozenkow Ákos, aki sok gazdaságinformatikus szaktársával ismerkedett meg a rendezvény ideje alatt. A pozitív tapasztalatok nyomán azt is eldöntötte, jelentkezik a hallgatói önkormányzathoz, amelyre egyébként a szintén ide járó bátyja is biztatta. Kozenkow Ákos (Fotó: Dudás Máté) A soproni Ősze Luca számára sem jött más szóba, csak a Széchenyi István Egyetem. „Már a nyílt napon is tetszett a campus, de most, hogy körbevezettek minket, csak megerősítette: a lehető legjobb egyetemre jelentkeztem” – szögezte le a gazdálkodási és menedzsment szakon felvételt nyert hallgató. A Gólyahétben a hangulatot tartja a legnagyobbnak. „Befogadó volt a közeg, a szervezők mindent megtettek értünk. Már az első pillanattól éreztem, hogy jó helyen vagyok” – fűzte hozzá. Ősze Luca (Fotó: Dudás Máté) A nemzetközi hallgatók csapatát erősítette az egyiptomi Esraa Nannoush, aki az alapképzést szülővárosában, Alexandriában végezte. „Azért választottam Győrt tanulmányaim folytatására, mert mindenhol pozitív értékeléseket olvastam az egyetemről. Az intézmény ranglistákon betöltött helye is segített meghozni a döntésemet és az is, hogy az elhelyezkedése ideális – húzta alá. – Örülünk, hogy mi is részesei lehettünk a rendezvénynek, élveztük a programokat, a tájékoztató előadások pedig sokat segítettek az eligazodásban. Rengeteget köszönhetünk a mentorainknak, hiszen mindenben a rendelkezésünkre álltak.” Esraa Nannoush (Fotó: Dudás Máté) Játékos vetélkedők és tájékoztató előadások tarkították a tábor napjait. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely, Rákos Róza Lujza) A Gólyahét résztvevői esténként megtöltötték a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubot. (Fotók: Dudás Máté, Rákos Róza Lujza)

Az országos átlagnál is nagyobb mértékben emelkedtek a felvételi ponthatárok a Széchenyi István Egyetemen idén, különösen az informatikai, a műszaki, a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési területen. Mindez azt jelzi, hogy az intézmény egyre több kiváló képességű fiatalt vonz: miközben a tavalyi rekordhoz hasonlóan idén is ötezer feletti hallgatót vett fel, számos szakára mind nehezebb bekerülni. A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években Magyarország meghatározó tudásközpontjává vált, amely nagymértékben fejlesztette képzéseit, infrastruktúráját és hallgatói szolgáltatásait. Mindennek a felvételi eredményekben is egyre határozottabban látszik a hatása. Ezt mutatja, hogy az általános felvételi eljárás állami ösztöndíjas, nappali alap- és osztatlan képzésein a felvettek létszámával súlyozott átlagos ponthatár az intézményben a tavalyi 341-ről idén 367 pontra emelkedett, ami közel 8 százalékos növekedést jelent. Ugyanezen körben az országos átlag 345-ről mindössze 353-ra nőtt. A Széchenyi-egyetem tehát egyetlen év alatt nemcsak ledolgozta korábbi különbségét, hanem 14 ponttal meg is haladta az országos értéket, és jócskán megelőzte például a Szegedi Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet vagy a Debreceni Egyetemet – azaz a győri intézmény szakjaira átlagosan nehezebb volt bekerülni, mint ezekbe a nagymúltú universitasokba. Különösen látványos az előrelépés több meghatározó képzési területen. Informatikában a Széchenyi-egyetem átlagos ponthatára 329-ről 383 pontra nőtt, miközben az országos átlag 333-ról 343 pontra emelkedett. A műszaki képzéseknél a Széchenyi 346-ról 369 pontra lépett előre, szemben a 338 pontos idei országos átlaggal. Gazdaságtudományi területen 397-ről 420-ra emelkedett az intézményi érték, ezzel szemben országosan nem változott, 401 pont maradt. A pedagógusképzésben még ennél is nagyobb volt az előrelépés: az egyetem 285 pontos tavalyi átlaga 349-re nőtt, jelentősen meghaladva a 317 pontos országos átlagot. Az egyes szakokon még szemléletesebbek a változások. A gyógypedagógia állami ösztöndíjas nappali képzésén a ponthatár 265-ről 363 pontra ugrott, noha a felvettek száma 6 százalékkal nőtt. A programtervező informatikus szakon 390 helyett 408, a mérnökinformatikuson 334 helyett 399, a gazdaságinformatikuson pedig 294 helyett 352 pont kellett a bekerüléshez. A műszaki terület meghatározó szakjai közül a járműmérnökin 356-ról 390-re, az építészmérnökin 399-ről 430-ra, az építőmérnökin 372-ről 400-ra, míg a mechatronikai mérnökin 328-ról 360-ra nőtt az állami ösztöndíjas nappali képzés ponthatára. A gazdasági szakok eleve magas értékei tovább erősödtek: a gazdálkodási és menedzsment képzésre 427, a kereskedelem és marketing szakra 424 pont volt szükséges a sikeres felvételihez. A diplomaszerzésig vezető út első fontos lépése a sikeres felvételi: a Széchenyi István Egyetem számos képzésén jelentősen emelkedtek a ponthatárok. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese hangsúlyozta: a felvételi eredmények egy hosszabb távú, több területet érintő minőségi fejlődést tükröznek. Az elmúlt években a magyar és angol nyelvű képzések mellett jelentősen fejlődött az oktatási és kutatási infrastruktúra, a kollégiumi háttér, valamint a hallgatóknak kínált sport- és kulturális lehetőségek köre. Mindeközben tovább erősödött az intézmény tudományos és nemzetközi teljesítménye, egyre több oktató és kutató kapcsolódik be nemzetközi kutatási hálózatokba, és folyamatosan bővül az innovációs, startup- és spinoff ökoszisztéma is, amely a hallgatókat saját ötleteik megvalósításában, akár vállalkozás alapításában is támogatja. A fejlődés az oktatói állományban is jól mérhető: 2021 óta az oktatók-kutatók száma 609-ről 728-ra, mintegy 20 százalékkal emelkedett, a professzoroké pedig 54-ről 79-re, vagyis csaknem másfélszeresére nőtt. Az egyetem nemzetközi vonzerejét mutatja, hogy legutóbbi vendégprofesszori pályázatára több mint ötvenen jelentkeztek a világ számos országából. „A fiatalok érzékelik és értékelik ezt a minőségi fejlődést, ami a felvételi eredményekben is egyértelműen visszatükröződik. Egyre több kiváló képességű, motivált hallgatót vonzunk, így számos szakunkra még nagyobb teljesítmény kell a bejutáshoz – fogalmazott dr. Kovács Zsolt. – Bár a jogszabály már nem írja elő kötelezően, mi végig folyamatosan azt javasoltuk a hozzánk jelentkezőknek, hogy érdemes emelt szintű érettségit tenniük, mert azzal biztosabbá válik a sikeres felvételi. Most úgy fogalmaznék, hogy ez a következő években minimális feltétel lesz. Emellett a korábban általunk javasolt egy középfokú nyelvvizsga helyett vagy mellett érdemes egy felsőfokú vagy egy további középfokú nyelvvizsgát megszerezni. Az idei ponthatárok alapján ezek nélkül egyre nehezebb lesz elérni a bekerüléshez szükséges pontszámot.”

Egy ezüst- és egy bronzéremmel, valamint számos értékes döntős helyezéssel zárta a 16. Európai Egyetemi Evezős Bajnokságot a Széchenyi István Egyetem csapata. Fehérvári Eszter női egypárevezősben állhatott fel a dobogó második fokára, míg Barabás Márk és Balog Zsombor a könnyűsúlyú férfi kettesek között szerzett bronzérmet. A zágrábi Jarun-tó adott otthont a 16. Európai Egyetemi Evezős Bajnokságnak a közelmúltban, amelyen a Széchenyi István Egyetem sportolói két érem mellett több döntős helyezést is szereztek, így számos versenyszámban a kontinens legjobbjai között zártak. A legfényesebb széchenyis érmet Fehérvári Eszter nyakába akasztották, aki női egypárevezősben a második helyen végzett. A könnyűsúlyú férfi kettesek döntőjében Barabás Márk és Balog Zsombor rendkívül szoros versenyben szerzett bronzérmet. A zágrábi Európai Egyetemi Evezős Bajnokságon Fehérvári Eszter, a Széchenyi István Egyetem versenyzője (balra) ezüstérmet szerzett. (Fotó: EUSA Rowing) Közel került a dobogóhoz Romsics Lili és Holpert Eszter is, akik a női kormányos nélküli kettesek mezőnyében negyedik helyezést értek el. Demkó Mátyás könnyűsúlyú férfi egypárevezősben ötödik lett, míg a Romsics Lili, Holpert Eszter, Gasztonyi Péter László és Csizmadia Ádám alkotta vegyes négypárevezős egység szintén az ötödik helyen zárt. A férfi kormányos nélküli kettesben Gasztonyi Barnabás és Pintér Dániel hatodik, Gasztonyi Péter László és Csizmadia Ádám pedig hetedik lett. Boros Olivér férfi egypárevezősben ugyancsak a hetedik helyen ért célba. Ugyanebben a versenyszámban Nagy Attila tizedik, Pintér Dániel tizenegyedik helyezést szerzett, míg a Balog Zsombor–Demkó Mátyás kettős a könnyűsúlyú férfi kétpárevezősök között végzett a tizenegyedik helyen. A Széchenyi-egyetem vegyeshajója az ötödik legjobb lett Európában. (Fotó: EUSA Rowing) A kontinensviadal zárása a magyar egyetemi evezősport számára is különleges pillanatot tartogatott. A záróünnepségen dr. Alföldi Zoltán, a Széchenyi István Egyetem oktatója és evezőseinek edzője a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség (MEFS) és a Magyar Evezős Szövetség nevében képviselte hazánkat. Az EUSA zászlajának átvételével Magyarországhoz került a következő Európai Egyetemi Evezős Bajnokság rendezésének stafétája. A kontinensviadalnak 2027-ben a velencei-tavi Sukoró ad otthont. Jövőre Magyarország rendezi az egyetemi kontinensbajnokságot. Az EUSA zászlajának átvételén Alföldi Zoltán, a Széchenyi István Egyetem oktatója (középen) képviselte hazánkat. (Fotó: EUSA Rowing)

Több mint 300 hallgató számára biztosít korszerű szálláshelyet az új tanévtől a Széchenyi István Egyetem megújult Cuha utcai kollégiuma. Az intézmény saját forrásból korszerűsítette a korábban munkásszállóként működő győri épületet, amelyet szeptember 1-jén sajtóbejáráson mutattak be. A hallgatói lakhatás fejlesztése a Széchenyi István Egyetem egyik kiemelt célja. Ennek jegyében az intézmény felmondta a csaknem tíz éve munkásszállóként működő Cuha utcai épület bérleti szerződését, ismét saját kezelésbe vette az ingatlant, és nyáron megkezdte annak teljes körű felújítását. A beruházást az egyetem 195 millió forintos saját forrásból valósította meg: összesen 52 lakás felújításával 316 férőhely vált elérhetővé. A felújításokat két lépcsőházban végezték el, az új kollégiummal csaknem 3000-re nőtt a győri férőhelyek száma. (Fotó: Adorján András) A megújult kollégiumot Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem szolgáltatási és brandigazgatója, Varga Klaudia, a kivitelező és az épület üzemeltetését végző, az egyetem tulajdonában lévő Uni-Famulus Kft. ügyvezetője, valamint Vályi Nagy Dávid, a hallgatói önkormányzat elnöke mutatta be a média képviselőinek. Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem szolgáltatási és brandigazgatója, Varga Klaudia, az Uni-Famulus Kft. ügyvezetője és Vályi Nagy Dávid, a hallgatói önkormányzat elnöke a sajtónyilvános bejáráson. (Fotó: Adorján András) Lőrincz Gergő a beruházás háttereként kiemelte: egyre több fiatal választja az egyetemet Győr-Moson-Sopronon kívül más megyékből, az ország távolabbi pontjairól, emellett évről évre bővül a csaknem 90 országot képviselő nemzetközi hallgatói közösség is. „A Cuha utcai kollégium megnyitása fontos része annak a folyamatnak, amelyben az intézmény fejlődésével együtt a hallgatói szolgáltatásainkat is folyamatosan bővítjük. A megfelelő lakhatási háttér mellett ennek Győr szempontjából is jelentősége van: az egyetemisták keresletet teremtenek a helyi szolgáltatások iránt, pezsgőbbé teszik a város életét, későbbi tudásukkal és munkaerőpiaci jelenlétükkel pedig a térség gazdaságát is erősítik” – hangsúlyozta. Varga Klaudia a felújítás gyakorlati részleteit és az épület működtetésének szempontjait ismertette. Elmondta, hogy a nyári kivitelezés feszes ütemezésben zajlott annak érdekében, hogy a létesítmény az új tanév kezdetére ismét fogadni tudja a hallgatókat. „ „A munkálatok során az volt a cél, hogy költséghatékonyan, ugyanakkor hosszú távon megfelelő színvonalon működtethető kollégiumot alakítsunk ki, ami igazodik a beköltözők elvárásaihoz és a mai követelményekhez. Ennek részeként a szálláshelyek korszerűsítése mellett a biztonsági és vagyonvédelmi rendszerek fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyeztünk, szem előtt tartva a lehetséges kockázatokat. A belépést kártyával és ujjlenyomattal működő beléptető kapu teszi lehetővé, amit 0–24 órában biztonsági személyzet felügyel” – fogalmazott. Vályi Nagy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfizethető lakhatás sok fiatal számára nem pusztán kényelmi kérdés, hanem a felsőoktatási tanulmányok egyik alapfeltétele. „Ez nagyban meghatározza azt is, hogy egy hallgató mennyire tud a tanulmányaira koncentrálni, hogyan tud bekapcsolódni a közösségi életbe, és mennyire érzi otthon magát az intézményben. A Cuha utcai kollégium újbóli megnyitása ezért több mint háromszáz férőhely létrehozásánál jóval többet jelent: sokak számára kiszámíthatóbbá teszi az egyetemi éveket” – mondta. A kollégium két- és háromfős szobákkal, valamint akár négy fő befogadására alkalmas nagyobb lakóegységekkel várja a hallgatókat. (Fotó: Adorján András) Az intézmény így a központi campuson, a Mészáros Lőrinc utcában, a Budai úton és a Cuha utcában már csaknem háromezer kollégiumi férőhelyet biztosít a hallgatók számára.

Első helyezést ért el a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának hallgatói csapata a KözösÉg Fesztivál országos hallgatói pályázatán. A közösségszervezés alapszakos fiatalok első alkalommal vettek részt a megmérettetésen, amelynek fődíjaként egy ötnapos erdélyi tanulmányúton vehetnek részt. A hazai közművelődési ágazat egyik legjelentősebb találkozóját, a KözösÉg Fesztivált Kiskunmajsán rendezték meg a napokban. A Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület rendezvénye a közművelődés iránt érdeklődő hallgatók, oktatók és szakemberek országos találkozója, amely szakmai programokkal és hallgatói pályázattal is segíti a tapasztalatcserét, valamint a fiatalok bemutatkozását. A Széchenyi István Egyetem idén először képviseltette magát a megmérettetésen, méghozzá kiemelkedő eredménnyel: az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar közösségszervezés alapszakos hallgatóinak csapata elnyerte a verseny fődíját. A Szarva András, Lázs Bernadett, Zvér Eszter és Máté Bianka alkotta győri négyes olyan intézményeket megelőzve szerezte meg az első helyet, mint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a veszprémi Pannon Egyetem. A Széchenyi István Egyetem győztes csapata: Lázs Bernadett, Szarva András, Zvér Eszter, Máté Bianka (Fotó: Göntér Eszter) A hallgatóknak szakmai koncepciót kellett prezentálniuk arról, hogyan lesz a jövőben fenntartható a kultúra. Szarva András elmondta, májusban kezdték el kidolgozni munkájukat, nyáron pedig a szóbeli előadásra készültek. „A jövő kultúráját kellett vizionálnunk, és bemutatnunk, hogy miként tehetők hosszú távon fenntarthatóbbá a közművelődési intézmények, a közösségi terek és a fesztiválok, valamint hogyan kapcsolhatók mindehhez innovatív, környezettudatos megoldások. A mi elképzeléseink szerint a közösségépítésen van a hangsúly. Fontos, hogy minden korosztályt megszólítsunk, közvetlen, emberközeli programokat kínáljunk, és ne csak alkalmanként élhessék meg mindezt, hanem az egész év során nyitva álljon a lehetőség a közös időtöltésre. Ez a szemlélet az identitás erősítését is segíti” – fogalmazott. A hallgató köszönetet mondott dr. Vehrer Adélnak, a közösségszervezés alapszak szakfelelősének, valamint Zsolnay Janka mesteroktatónak, akik segítették felkészülésüket. „A közösségszervezés területén ez az egyetlen országos szakmai verseny, ezért különösen figyelemre méltó teljesítmény, hogy hallgatóink már első indulásukkor elhozták a fődíjat. Az eredmény értékét tovább emeli, hogy a zsűrit a szféra neves képviselői alkották. A felkészülést már a nyári szünetben megkezdtük: Zsolnay Jankával online és személyes alkalmakon egyaránt dolgoztunk a csapattal, és olyan gyakorlati ismereteket igyekeztünk átadni nekik, amelyekkel egyébként csak tanulmányaik későbbi szakaszában találkoznának. A siker egyik kulcsa éppen az volt, hogy a versenyfeladat megoldásába számos, a valós szakmai életből merített példát építettek be. A fődíj elnyerése nemcsak a hallgatók számára jelent komoly visszaigazolást, hanem az Apáczai-kar egésze és közösségszervezés képzése számára is fontos szakmai elismerés” – hangsúlyozta dr. Vehrer Adél. A fődíjnak köszönhetően a hallgatók októberben ötnapos erdélyi tanulmányúton vehetnek részt. A program során határon túli közösségeket és intézményeket ismerhetnek meg, valamint olyan közösségépítési jógyakorlatokkal találkozhatnak, amelyek közvetlen tapasztalatokkal egészítik ki az egyetemi képzés során megszerzett tudásukat.

A hallgatók szakmai fejlődését és vállalati tapasztalatszerzését, valamint közös kutatás-fejlesztési és innovációs projektek megvalósítását támogatja az az együttműködés, amelyet a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, valamint az intézmény hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. kötött a Gallus Csoporthoz tartozó Gallus Kft.-vel és Taravis Kft.-vel. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara nagy hangsúlyt helyez arra, hogy képzéseit és kutatásait a gazdasági szereplők valós igényeivel összhangban fejlessze. Ennek jegyében kötött együttműködési megállapodást augusztus 26-án a kar, az egyetem hasznosítóvállalata, az Uni Inno Zrt., valamint a Gallus Csoport két tagvállalata, a Gallus Kft. és a Taravis Kft. A 35 éve működő, magyar tulajdonú családi vállalkozás a hazai agrár- és élelmiszeripar meghatározó szereplője. A Gallus Kft. többek között takarmánygyártással, brojlercsirke-neveléssel és -keltetéssel foglalkozik, míg a Taravis Kft. tevékenységének középpontjában a baromfi-feldolgozás és a csomagolt hústermékek előállítása áll. A partnerség keretében a cégcsoport szakemberei bekapcsolódnak szakdolgozatok, diplomamunkák és doktori kutatások támogatásába, miközben tovább bővülhetnek a hallgatók vállalati tapasztalatszerzését segítő gyakornoki lehetőségek. A felek duális vagy mikrotanúsítványos képzések, közös oktatási tartalmak, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs projektek megvalósításában is együttműködhetnek. Utóbbiak többek között új termékek és technológiák, korszerű minőségbiztosítási megoldások, valamint hatékonyabb termelési és feldolgozási folyamatok fejlesztésére irányulhatnak. Szabó Marianna, a Gallus Csoport HR igazgatója, Szabó Ákos, a cégcsoport ügyvezető- tulajdonosa, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja, dr. Zsédely Eszter oktatási dékánhelyettes és dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes az aláírási ünnepségen. (Fotó: Dudás Máté) „A Gallus Csoporttal való kapcsolatunk több évtizedes múltra tekint vissza. A vállalat korábban is számos kutatásunkat segítette, ezt a szakmai együttműködést emeltük most új szintre. Különösen értékes számunkra, hogy a cégcsoport a teljes élelmiszerláncot átfogja a növénytermesztéstől és a takarmányozástól az állattenyésztésen át egészen az élelmiszer-előállításig. Meggyőződésem, hogy a baromfiágazat a jövő globális élelmiszer- és fehérjeellátásában is meghatározó szerepet tölt be, miközben az állattenyésztés egyik leginkább automatizált és digitalizált területe. Ez kiválóan kapcsolódik karunk precíziós és digitalizált agráriumhoz kötődő oktatási és kutatási tevékenységeihez” – hangsúlyozta dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja. Dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes kiemelte: céljuk, hogy az agrár- és élelmiszeripar meghatározó szereplőit bevonják az oktatásba, a kutatásba és a közös szakmai gondolkodásba. „A Gallus Csoport különösen értékes partner számunkra, hiszen általa hallgatóink a teljes termelési vertikumot megismerhetik, az egyetemi ismereteket pedig közvetlenül összekapcsolhatják a korszerű iparági technológiákkal, módszerekkel és gyakorlati tapasztalatokkal” – fogalmazott. Szabó Ákos, a cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa elmondta, nemcsak a mosonmagyaróvári kar, hanem az egyetem más képzéseinek hallgatói felé is nyitottak, hiszen működésükben az agrártechnológiáktól a robotizációig számos szakterület kapcsolódik egymáshoz. „Édesapámtól vettem át a vállalkozást, vele együtt pedig több évtized tudását és tapasztalatát. Ugyanakkor számunkra is fontos a folyamatos fejlődés: az egyetem szakmai háttere, valamint a hallgatók nyitottsága, kérdései és friss szemlélete új impulzusokat adhatnak. Bízom benne, hogy értékes gyakorlati tapasztalatokat szereznek nálunk a fiatalok, akik közül többen később akár gyakornokként, mérnökként, szakemberként vagy vezetőként is csatlakozhatnak hozzánk. Ezzel hosszú távon közösen építhetjük az agrárium és az élelmiszeripar jövőjét” – emelte ki. Szabó Marianna HR-igazgató kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a szervezetfejlesztés, a digitalizáció és a belső működés megújítása is fontos szerepet kapott a cégcsoport életében. Az egyetemi partnerségre ugyancsak tudatosan készültek, mert fontosnak tartják, hogy a hozzájuk érkező hallgatókat a kollégák megfelelő szakmai háttérrel, mentorálással és fejlődési lehetőségekkel fogadják. „A nálunk felhalmozott tapasztalatot így a következő generáció viheti tovább, miközben az ő friss tudásuk és szemléletük bennünket is gazdagít. Hiszen a tudás akkor visz előre egy ágazatot, ha találkozik a gyakorlattal – és ha van kinek továbbadni” – mondta Szabó Marianna.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium meghozta döntését a Széchenyi István Egyetem fenntartói feladatait ellátó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjairól. A tárca a kinevezések során messzemenően figyelembe vette az intézmény Szenátusa által felállított rangsort. A testületekbe döntő többségben az egyetemen hosszú ideje dolgozó oktatók és vezetők kerültek. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium július elején pályázatot írt ki a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, így a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságára, a 2026. szeptember 1-jétől 2027. augusztus 1-jéig terjedő időtartamra. A szaktárca a beérkezett pályázatokat megküldte rangsorolásra az intézmény Szenátusának, amely augusztus 4-én határozott erről az általa korábban egyhangúlag jóváhagyott szempontok alapján: eszerint a testületekben az egyetemi közösség képviselőinek többsége mellett meg kell jelenniük külső partnereknek is, olyan szakmailag elismert személyekkel, akik elkötelezettek az intézmény fejlődése iránt. A minisztérium ezt figyelembe véve hozta meg döntését. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjai: • Dr. Göndör Éva, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének egyetemi docense, • Dr. Happ Éva, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Turizmus és Vendéglátás Tanszékének egyetemi tanára. • Papatyi Csaba, az egyetem Monitoring és Minőségügyi Igazgatóságának igazgatója, korábbi gazdasági igazgatója, • Dr. Rámháp Szabolcs, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének egyetemi docense, a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület elnöke, • Módos Gábor, a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium igazgatója. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjai: • Kalmárné Varga Katalin, az egyetem Pénzügyi és Számviteli Igazgatósága Pénzügyi Osztályának vezetője, • Csikorné Horváth Gabriella, a Széchenyi István Egyetem korábbi pénzügyi és integritásigazgatója. • Tóth Eszter, az Universitas-Győr Nonprofit Kft. ügyvezetője, az Universitas-Győr Alapítvány titkára. Lannert Judit miniszter az alapítói jogok gyakorlójaként a kuratórium elnökének Módos Gábort, míg a felügyelőbizottság elnökének Csikorné Horváth Gabriellát jelölte ki. Az új tagok döntő többsége hosszú évek, évtizedek óta az egyetem munkatársa, Módos Gábor pedig olyan középiskolát vezet, amely régóta kiemelt partnere az intézménynek. Fontos az is, hogy a felügyelőbizottság tagjai jelentős gazdasági és pénzügyi tapasztalattal rendelkeznek. A Széchenyi István Egyetem a kinevezett testületekkel együttműködve, a közös célokra és az eddig elért eredményekre építve kívánja folytatni az intézmény fejlesztését.

Bogyay Katalin nagykövetet, Magyarország korábbi ENSZ- és UNESCO-állandó képviselőjét, a Magyar ENSZ Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökét választották az ENSZ Társaságok Világszövetsége (WFUNA) elnökévé a szervezet jubileumi világkongresszusán és 44. plenáris ülésén Genfben. A neves diplomata szoros kapcsolatot ápol a Széchenyi István Egyetemmel, amely 2025-ben tiszteletbeli doktori címmel ismerte el munkásságát. A megválasztásra az ENSZ Társaságok Világszövetsége fennállásának 80. évében került sor. Az 1946-ban, egy évvel az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulását követően létrehozott WFUNA ma több mint száz ország nemzeti ENSZ-társaságait és azok tagjait összefogó globális civil szervezet. Az ENSZ eszméjének, értékeinek és céljainak képviseletét és erősítését szolgáló világszövetség összeköti az Egyesült Nemzeteket a világ polgáraival. Tevékenységében kiemelt szerepet kap a fiatalok bevonása, az oktatás, az egyetemekkel és civil közösségekkel való együttműködés, valamint a multilateralizmus és a nemzetközi párbeszéd előmozdítása. Magyarország a kezdetektől aktív résztvevője az ENSZ-társaságok nemzetközi mozgalmának. Bogyay Katalin egyhangú megválasztása jelentős nemzetközi diplomáciai elismerés, egyben kiemelkedő esemény a magyar multilaterális és kulturális diplomácia számára. Bogyay Katalin az ENSZ Társaságok Világszövetsége jubileumi világkongresszusán és 44. plenáris ülésén Genfben. Bogyay Katalin korábban UNESCO-nagykövetként Párizsban, majd ENSZ-nagykövetként New Yorkban képviselte Magyarországot, 2011 és 2013 között pedig az UNESCO Általános Konferenciája 36. ülésszakának elnöki tisztségét töltötte be. Ezt megelőzően Londonban a Magyar Kulturális Központ igazgatója és a „Magyar Magic” kulturális fesztivál alapítója volt. Jelenleg a Magyar ENSZ Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, egyetemi előadó és író. Diplomáciai munkásságának középpontjában a multilateralizmus, a kulturális diplomácia, a kultúrák közötti párbeszéd és a béke kultúrájának előmozdítása, valamint a nők és a fiatalok nemzetközi szerepvállalásának erősítése áll. A Women4Diplomacy International nemzetközi mozgalom alapító elnöke. A nagykövetet hosszú évek óta szoros szakmai kapcsolat fűzi a Széchenyi István Egyetemhez. Az intézmény 2025 szeptemberében tiszteletbeli doktori címmel ismerte el kiemelkedő életútját és munkásságát. Bogyay Katalin tavaly szeptemberben, a Széchenyi István Egyetem Akadémiai Napján vette át az intézmény tiszteletbeli doktori címét. (Fotó: Nagy Gergely) „Különösen büszkék vagyunk arra, hogy egyetemünk tiszteletbeli doktora töltheti be ezt a rangos nemzetközi tisztséget. Bogyay Katalin személyében olyan elismert diplomatát választottak az ENSZ Társaságok Világszövetsége élére, aki pályafutása során következetesen képviselte a nemzetközi párbeszéd, a fenntarthatóság, az oktatás és a kultúrák közötti együttműködés ügyét. Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt években számos közös kezdeményezésben dolgozhattunk együtt, és bízunk abban, hogy ezt az együttműködést új tisztségében is tovább erősíthetjük” – fogalmazott dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki csaknem húsz éve tagja a Magyar ENSZ Társaság elnökségének. A Széchenyi István Egyetem és az elmúlt években olyan közös programokat valósított meg Bogyay Katalin közreműködésével, mint a fenntarthatóság felsőoktatási szerepéről szóló Majlis előadás-sorozat vagy éppen az ENSZ értékeit középpontba állító szakmai fórumok. A hallgatók és munkatársak így első kézből találkozhattak azzal a globális szemlélettel, amelyet a Magyar ENSZ Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság képvisel. Mindez kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és fenntarthatósági törekvéseihez is. Az intézmény az ENSZ Academic Impact programjának társult tagjaként kiemelt figyelmet fordít az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak támogatására, amelyek több rendezvény témáját is adták. Dr. Lukács Eszter és Bogyay Katalin (Dudás Máté)

Újabb több mint 300 jelentkező jutott be a Széchenyi István Egyetemre a pótfelvételi eljárásban, harmaduk állami ösztöndíjas, kétharmaduk önköltséges képzésen kezdheti meg tanulmányait. A felvettek több szakon is kiemelkedő pontszámokat értek el, ami azt mutatja, hogy jól felkészült hallgatók csatlakoznak az intézmény közösségéhez. A pótfelvételi évről évre lehetőséget kínál azoknak, akik az általános eljárásban nem kerültek be valamely felsőoktatási intézménybe, vagy korábban nem is jelentkeztek. A Széchenyi István Egyetem idén 54 alap-, mester- és osztatlan képzési, illetve felsőoktatási szakképzési szakot hirdetett meg ebben a körben, nappali és levelező munkarendben, állami ösztöndíjas és önköltséges formában egyaránt. Az augusztus 27-én nyilvánosságra hozott ponthatárok eredményeként összesen 317 új hallgató csatlakozhat szeptembertől az intézményhez. Közülük a legtöbben az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar képzéseire jutottak be. Az általános felvételi eljárás 4697 felvettjével együtt így összesen több mint ötezren kezdhetik meg tanulmányaikat a Széchenyi István Egyetemen. Az idei eredmények nemcsak a létszámok, hanem a felvettek teljesítménye szempontjából is figyelemre méltók. A pótfelvételin egyetlen szakra sem lehetett alacsonyabb pontszámmal bekerülni, mint az általános eljárásban, több esetben pedig tovább emelkedtek a ponthatárok. Számos képzésen így kifejezetten magas pontszámok születtek. A mechatronikai mérnöki alapképzésre például legalább 395, a környezetmérnökire 364, az építőmérnökire 362, a logisztikai mérnökire 356, az élelmiszermérnökire 350, míg az osztatlan zenetanári szakokra 398–400 pont kellett a bejutáshoz. „Ismét kiválóan felkészült hallgatók választották a Széchenyi István Egyetemet. A magas ponthatárok azt mutatják, hogy a jelentkezők tudatosan választanak, és komoly teljesítménnyel érkeznek hozzánk. Mindez visszaigazolja törekvéseinket: olyan fiatalokat szeretnénk megszólítani, akik motiváltak, nyitottak az új tudásra, és szeretnének élni az általunk kínált szakmai, nemzetközi és közösségi lehetőségekkel. Gratulálunk minden felvett hallgatónknak, és örömmel várjuk őket szeptemberben” – hangsúlyozta dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese. A pótfelvételivel bekerült hallgatók ugyanazokhoz a lehetőségekhez férhetnek hozzá, mint az általános eljárásban felvettek: korszerű, gyakorlatorientált képzések, modern infrastruktúra, erős vállalati kapcsolatrendszer és nemzetközi környezet várja őket. Az egyetem ösztöndíjakkal, sport- és kulturális programokkal, valamint aktív közösségekkel is támogatja sikeres egyetemi éveiket. A Széchenyi István Egyetem örömmel várja közösségébe azokat is, akik a pótfelvételin kerültek be az intézmény képzéseire. (Fotó: Dudás Máté)

Szakmai kihívások és életre szóló élmények – a zalaegerszegi Szabó Barnabás számára a Pannónia Ösztöndíjprogram jóval többet jelentett egy külföldi szemeszternél. A harmadéves építőmérnök-hallgató barátaival töltött el négy hónapot Spanyolországban. Szabó Barnabás a spanyol Girona egyetemén tölthetett el négy hónapot a Pannónia Ösztöndíjprogramnak és a Széchenyi Egyetemnek köszönhetően. Az építőmérnök-hallgató az ötödik félévre utazott ki Spanyolországba, barátaival együtt döntöttek úgy, az intézmény pályázati felhívását olvasva, hogy kipróbálják magukat külföldön. A mediterrán életstílus, a hangulat, na meg az időjárás miatt esett a választásuk Spanyolországra, ahova végül hárman utaztak. „A kinti oktatási rendszer egy kicsit más, hosszabb a szorgalmi időszak, a vizsgaidőszak pedig csak két hét, viszont a szorgalmi időszakban is lehet vizsgázni” – magyarázza a két egyetem közti különbséget Barnabás. Mivel az eredeti szakának megfelelő órákat csak katalánul tudta volna hallgatni, gyakorlati tárgyakat vett fel, így lehetősége nyílt rá, hogy az egyetemi laborban vegyen részt különböző kísérletekben. Többek között az általuk készített betonelemek nyomószilárdságát vizsgálták és speciális betonacélok húzószilárdságát tesztelték a társaival, ami érdekes tapasztalat volt. „Azt láttam, hogy komolyan veszik az oktatást, ránk, külföldi hallgatókra is ugyanolyan elvárások vonatkoztak, mint a helyiekre.” A gironai egyetemen nemzetközi társaság gyűlt össze, Barnabás szerb, román, német és holland diákokkal együtt tanult. „Nagyon odafigyelt ránk az egyetem, számos programot, kirándulást szerveztek a vendégdiákoknak, bőven volt lehetőségünk megismerkedni a környék nevezetességeivel, látnivalóival” – mondja a zalaegerszegi egyetemista. Hozzáteszi: rá és barátaira a tengerpart tette a legnagyobb benyomást, amikor csak lehetett, bejárták a környékbeli partokat. Sőt, az egyik nagy álma is teljesült: focirajongóként eljuthatott egy BL-meccsre, és láthatta élőben játszani a Barcelona és a Real Madrid csapatát. Barnabás szerint a külföldön töltött hónapok nagy leckét jelentettek az egyetem falain kívül is. „Bár az elején furcsa volt, nagyon élveztem, hogy a magam ura vagyok és egyedül kell boldogulnom. Amint kialakultak a napi, heti rutinok, gördülékenyen ment minden, még az eltolódott mediterrán napirendet, a délutáni sziesztát is könnyen megszoktam – meséli. – Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy ha ilyen lehetősége nyílik, mint a Pannónia Ösztöndíjprogram, vágjon bele, akár egyedül, akár barátokkal!” Szabó Barnabás boldog volt, hogy élőben láthatta játszani az FC Barcelonát.

Megérkezett Győrbe dr. Yu Fengping, a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetének kínai igazgatója, aki a kínai nyelvoktatási és kulturális programok koordinálása mellett a Jiaxingi Egyetem és a győri intézmény kapcsolatainak további erősítésén dolgozik majd. Az intézet ősszel minden korosztály számára kínál kínai nyelvtanfolyamokat, emellett kulturális előadás-sorozattal, filmklubbal, kalligráfiafoglalkozással és az őszközépünnephez kapcsolódó nagyszabású programmal is várja az érdeklődőket. A Széchenyi István Egyetem és a kínai Jiaxingi Egyetem partnerségének köszönhetően létrejött győri Konfuciusz Intézetet idén januárban avatták fel ünnepélyesen. Az intézmény központi campusán működő szervezet célja, hogy minden korosztály számára elérhetővé tegye a kínai nyelv tanulását és a kínai kultúra megismerését, valamint tovább erősítse a Magyarország és Kína közötti oktatási, kulturális, tudományos és gazdasági kapcsolatokat. A Konfuciusz Intézet munkáját hagyományosan egy hazai és egy kínai igazgató irányítja. Utóbbi, dr. Yu Fengping a napokban megérkezett Győrbe, hogy megkezdje munkáját a Széchenyi István Egyetemen. Kiemelt feladatai közé tartozik az intézet nyelvoktatási és kulturális programjainak koordinálása és továbbfejlesztése, a Jiaxingi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködés elmélyítése, valamint új kulturális, művészeti és tudományos kezdeményezések elindítása. Dr. Yu Fengpinget (középen) a Széchenyi István Egyetem központi campusán fogadták első munkanapján. Felvételünkön Gősi Beáta, a Konfuciusz Intézet munkatársa, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Orosz-Barczi Réka, az intézet magyar igazgatója, Borbély-Bailey Natasha, az egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának vezetője, valamint Shen Zhi, az intézet munkatársa. (Fotó: Adorján András) Dr. Yu Fengping a Csöcsiang tartományban működő Jiaxingi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Karának professzora, aki több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a fordítástudomány, a kultúrák közötti kommunikáció és az akadémiai vezetés területén. Vendégkutató volt többek között a New York-i Állami Egyetem buffalói intézményében és a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén. „Korábbi tanulmányaim és kutatási területeim miatt is kifejezetten vonzott a feladat, hiszen én magam is oktattam kínai nyelvet, majd angol nyelvet és irodalmat is. Mivel az intézet fő feladata a kínai nyelv és kultúra népszerűsítése, ezért kifejezetten testhezállónak tartom ezt a megbízást” – mondta el dr. Yu Fengping. Hozzátette: a kinevezése óta nemcsak saját kultúrájának megismertetésében mélyült el, hanem Magyarországról is sokat tanult, ahol most jár először. „Az intézet révén különleges hidat építünk a két ország között, erősítve az együttműködést és a kulturális-gazdasági kapcsolatokat. Ugyanilyen fontos a győri és a Jiaxingi Egyetem között fennálló partnerség erősítése, intézményeink ugyanis rengeteg ponton összefonódnak egymással, és ez a kapocs adja közös Konfuciusz Intézetünk alapját is” – fogalmazott az új igazgató. Kiemelte: mindezeken felül célja, hogy felkeltse az élenjáró technológiák felé nyitott kínai oktató-kutató kollégák érdeklődését a Széchenyi-egyetem és Magyarország iránt, hogy még több szakmai csereprogram valósulhasson meg. Orosz-Barczi Réka, az egyetem Konfuciusz Intézetének magyar igazgatója elárulta: a következő hetekben további kínai anyanyelvű nyelvoktatók érkeznek Győrbe, s ezzel teljessé válik az intézet csapata. „Óriási terveink vannak, amelyek az egész régiót szolgálják majd minden, a kínai nyelvet és kultúrát érintő területen. Folytatjuk az elmúlt időszakban már elkezdett munkát, hogy megszerettessük ezt a különleges világot a térségben élőkkel – kortól, nemtől, előképzettségtől függetlenül mindenkivel” – szögezte le. Hangsúlyozta: nagy öröm számukra, hogy már a nyáron rengetegen érdeklődtek az órák iránt. A lelkes nyelvtanulóknak jó hír, hogy szeptember végétől ismét elindulnak a kínai nyelvi képzések az intézet gondozásában. A 2026/2027-es tanév őszi félévében 15 héten keresztül zajlanak majd az órák, amelyek személyesen és online is elérhetők lesznek. Teljesen kezdő és már nyelvismerettel rendelkező felnőttek mellett 6–8 és 9–12 éves gyermekeket, 13–18 éves fiatalokat és szépkorúakat is várnak. Emellett középhaladó, haladó és mester szintű csoportok, kínai karakterírás, valamint technológiai területhez kapcsolódó szaknyelvi kurzus is kezdődik. Az ősz első kiemelt kulturális rendezvénye a szeptember 25-i őszközépünnep lesz, amelyet a tervek szerint az egyetem Győri Innovációs Parkjában rendeznek meg. A félév során Kínáról szóló kulturális előadás-sorozat, filmklub és kalligráfiafoglalkozás is várja majd az érdeklődőket. A szeptember 28-án kezdődő kínai nyelvtanfolyamokra szeptember 21-ig lehet jelentkezni. A részletes kurzuskínálat, az egyes csoportok időpontjai és a jelentkezési felület a konfuciusz.sze.hu oldalon érhető el. Az érdeklődők kérdéseikkel a konfuciusz@sze.hu e-mail-címen fordulhatnak közvetlenül az intézet munkatársaihoz, az aktuális programokról pedig a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetének Facebook- és LinkedIn-oldalán is tájékozódhatnak.