Dr. Molnár Ferenc dandártábornok, a NATO Védelmi Akadémia (NATO Defense College) vezető beosztású munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára ismertette nemrégiben a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Karán az intézmény képzési tevékenységét és tapasztalatait, valamint a civil-katonai együttműködés fontosságát a NATO vezetése szempontjából. A rendezvényen dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánjának köszöntőjét követően dr. Farkas Ádám alezredes, a győri egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének tudományos főmunkatársa mutatta be az előadót. Dr. Molnár Ferenc több évtizedes katonai és felsőoktatási oktatói, valamint kutatói tapasztalattal rendelkezik. Gépesítettlövész-tiszti végzettségének megszerzése után már aktív honvédtisztként szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szociológusi, majd az Amerikai Egyesült Államok Tengerészeti Posztgraduális Iskolájában biztonságpolitikai végzettséget. PhD-fokozatát és habilitációját is a hadtudományok területén szerezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Katonai pályafutása során több beosztást is ellátott a Honvédelmi Minisztériumban, négy évig volt a NATO Védelmi Akadémia fakultás-tanácsadója, ami mellett a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) kabuli és a NATO szarajevói parancsnokságán is szerzett külszolgálati tapasztalatokat. 2020 óta Rómában, a NATO Védelmi Akadémián lát el vezetői feladatokat oktatásszervezési igazgatóként. E tisztségét pályázati úton, a 2020-ban megkezdett első terminus után második alkalommal is elnyerte, így immár fél évtizede meghatározó szereplője a NATO ezredesi, tábornoki, nagyköveti és szakdiplomáciai képzéseinek. Dr. Molnár Ferenc dandártábornok (az első sorban balról a harmadik) a Széchenyi István Egyetem képviselőivel a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar épületénél. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Molnár Ferenc az előadását a NATO Védelmi Akadémia bemutatásával kezdte, amely 1951-ben alakult, és fő feladata az oktatások szervezése, illetve az oktatást segítő, továbbá a NATO legmagasabb szintű döntéshozói fórumait támogató kutatások végzése. Elmondta, hogy képzéseikre a világ minden tájáról, a változó biztonsági és geopolitikai helyzethez igazodó tematika szerint kérnek fel oktatókat, és évente mintegy 600 hallgatót és 600 látogatót fogadnak hozzávetőlegesen 40 országból. Hangsúlyozta, hogy a NATO duális – katonai és politikai szövetségi – jellege az oktatás kapcsán is egyértelműen megmutatkozik. Kiemelte, hogy a tantervet a specializált, katonai jellegű előadások és fókuszált szakértői szemlélet túlsúlya helyett sokkal inkább a stratégiai gondolkodást, a biztonsági értelmezést, a diplomáciai és szakpolitikai feladatellátást és együttműködést előmozdító módszerek jellemzik. Az alkalmazott módszertan számos előremutató, a magas szintű ismeretelsajátítást lehetővé tevő elemet tartalmaz. Ilyen például, hogy az intézmény nem rendelkezik állandó oktatói karral, hanem nemzetközileg elismert, akadémiai és gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező meghívott nemzetközi szakértőket alkalmaz, aminek köszönhetően a tananyag az aktuális és jövőbeli témákhoz is igazítható. A tanulási folyamat során fontos szerepet játszanak a közös foglalkozásokat megelőzően feldolgozandó, előzetes felkészülést és elmélyülést igénylő kötelező és ajánlott olvasmányok, az előadások és kávészünetek alatti informális beszélgetések és viták, az életszerűséget és konszenzusépítést célzó prezentációs és vitamoderációs feladatok, illetve a kérdés–felelet szekciók is, amelyek jelentős részben 10-11 fős úgynevezett „committee”-kben való feladatellátásra épülnek. A munkacsoportok szerepe nem korlátozódik rövid távú feladatokra, sőt a képzések során kiemelt jelentősége van hosszú távú projektmunkák kidolgozásának, illetve a képzés lezárása során azok előadásának, megvédésének. A jellemzően aktuális biztonsági problémákra reflektáló projektmunkák során a téma kiválasztásától a kidolgozáson át az előadásig szükséges a kultúrákon és szakterületeken átívelő együttműködés fenntartása. Az együttműködési folyamat során szerzett tapasztalatok pedig ugyanolyan értékesek lehetnek – ha nem értékesebbek – mint a végeredményeként megszülető, és időnként a szövetségi szakpolitikában is felhasznált dokumentumok. Az elkészült munkák ugyanakkor szintén értékesek – példaként említette, hogy az orosz „árnyékflotta” érdemi nemzetközi azonosítása előtt az Akadémián készült elemzés előrevetítette annak lehetséges alkalmazását, későbbi működését. Dr. Molnár Ferenc dandártábornok az előadás során a NATO Védelmi Akadémia kutatói tevékenységeinek rendszerét is bemutatta. Elmondta, hogy a kutatói részleg feladata rövid, releváns és stratégiai jelentőségű tanulmányok készítése a NATO és a tagállamok döntéshozói számára, továbbá az oktatást segítő projektmunkák elvégzése. Tevékenységük irányai a NATO stratégiai prioritásaihoz igazodnak, illetve azok bővítésében is szerepet játszanak, akár csak az egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó „foresight” elemzések. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mind az oktatás, mind a kutatás mellett jelentős szerepet kapnak a nemzetközi együttműködések is, amelyen belül az Akadémia több egyetemmel – köztük olasz és brit intézményekkel – kötött kreditelismerési megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a NATO Védelmi Akadémián számos NATO-nemzettől vannak jelen néhány hónapos időtartamra kutatók, ami a hazai felsőoktatási intézmények számára is kitörési pontként szolgálhat. Az előadás zárógondolata és fő üzenete az volt, hogy a civil és katonai tudás integrálása elengedhetetlen a nemzeti és szövetségi biztonság szempontjából. Rámutatott, hogy a kelet-európai térségben a hidegháborút követően számos védelmi ismeret kikopott a civil szférából. Eközben Nyugat-Európában nagy hagyománya van a védelmi jellegű tárgyak civil egyetemeken történő oktatásának, illetve a katonai felsőfokú képzésben is megjelennek a polgári témákat kutató és oktató szakértők, amely minta a hazai egyetemek számára is figyelemre méltó lehet. Az egyre intenzívebben változó biztonsági kihívások kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy azok megkövetelik a védelmi és a civil szaktudás elméleti és gyakorlati szinergiáit, mind szorosabb kapcsolódásait, és bízik abban, hogy ez az előadás is segíthette a hazai viszonyok között ennek a kívánt állapotnak az előmozdítását.

Országosan kilenc százalékkal sikerült csökkenteni a középfokú lemorzsolódást a Tanítsunk Magyarországért programnak köszönhetően, amelyhez a Széchenyi István Egyetem is csatlakozott. Az intézmény mentorhallgatói nemrégiben a Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában tartottak bemutatófoglalkozást, amit dr. György László kormánybiztos is megtekintett. A Tanítsunk Magyarországért! program célja, hogy a kistelepüléseken élő általános iskolások személyre szabott támogatást kapjanak tanulmányaik sikeres folytatásához és pályaorientációjuk megerősítéséhez. A Széchenyi István Egyetem 2022 óta képez mentorhallgatókat, akik Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye partneriskoláiban idén összesen 54 felső tagozatos diákot segítenek olyan helységekben, ahol a továbbtanulási és munkalehetőségek kevésbé elérhetők. A mentorok rendszeres jelenléte értékes útravalót ad a fiataloknak, támogatva őket abban, hogy magabiztosan lépjenek tovább a középfokú tanulmányok vagy a szakmaszerzés irányába. A program hosszú távú célja, hogy 2030-ra minden ma általános iskolás gyermek rendelkezzen legalább egy szakmával vagy tanuljon tovább. A Győrhöz közeli Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában jelenleg két osztály – a hetedik és a nyolcadik – 37 diákja vesz részt a projektben. A napokban dr. György László, a program irányításáért felelős kormánybiztos látogatott el az intézménybe, hogy személyesen nyerjen betekintést a mentorálás folyamatába. Az eseményen a mentorok, a pedagógusok és a Széchenyi-egyetem programkoordinátorai ismertették a működés tapasztalatait. „A középfokú lemorzsolódást országosan kilenc százalékkal sikerült mérsékelni a programnak köszönhetően. A gyerekek jobban tudatosítják magukban a képességeiket, rálátnak a lehetőségekre, és ez az, ami valóban életeket formál” – húzta alá   a kormánybiztos. Dr. György László, a program irányításáért felelős kormánybiztos személyesen látogatott el a tápszentmiklósi általános iskolába, ahol találkozott a pedagógusokkal, a hallgatókkal és a mentorált diákokkal is. (Fotó: Adorján András) „ Hálásak vagyunk, hogy intézményünk részt vehet a programban. A mentorok olyan helyzeteket látnak, és olyan készségeiket fejlesztik – empátiát, konfliktuskezelést, problémamegoldást –, amelyek a későbbi pályájukon is meghatározók lesznek. A gyerekek mellett pedig valódi »nagytestvérként« állnak, ami óriási ajándék ” – hangsúlyozta Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója, a projekt szakmai vezetője. Szabóné Kis Judit projektkoordinátor elmondta, hogy a felkészítő kurzust követő félévben a hallgatók ösztöndíjban részesülnek, és külön pénzügyi keretet kapnak a közös foglalkozások megvalósításához. Fontos cél, hogy az osztályok minden tanulója bekapcsolódjon: a létszámtól függően 4-6 fős csoportok alakulnak, amelyekkel egy-egy hallgató foglalkozik, így valóban senki nem marad ki a közös élményekből, amelyek új perspektívákat nyitnak a gyerekek előtt. A mentorok és a 7. osztályos diákok közös bemutatófoglalkozása a pályaorientációról, a szakmákról és a hozzájuk tartozó tantárgyi tudásról szólt. (Fotó: Adorján András) Az egyetem mentorai személyes élményeiken keresztül számoltak be arról, milyen szakmai és emberi tapasztalatokat szereznek a mentorálás során. Csanaki Alexandra másodéves védőnőhallgató kiemelte a bizalomépítés fontosságát. „Nagyon sokat tanulok abból, hogyan találom meg a közös hangot a gyerekekkel. Eleinte nehéz volt kapcsolódni, mert egy korábbi mentortól vettem át a csoportot, de ma már látom a bizalmukat. A jövőben is folytatni szeretném a mentorálást” – mondta. Szabó Anna tanító szakos hallgató az elhivatottságot otthonról hozta. „ Édesanyám több mint húsz évig tanított, tőle tanultam meg, hogy a gyerekekkel való foglalkozás szívből jövő munka, ami egyszerre felelősség és öröm. Most mentorként látom igazán, mennyit számít egy támogató, biztonságos jelenlét ” – mondta. Bedő Panna és Tóth Dorka gyógypedagógia szakos hallgatók hozzátették: „A mi csapatunk csak fiúkból áll, néha feszegetik a határokat, de ettől lesz igazán élő a kapcsolat. Nem cserélnénk el semmiért.” A Széchenyi István Egyetem mentorhallgatói: Szabó Anna, Tóth Dorka, Bedő Panna és Csanaki Alexandra.  (Fotó: Adorján András) A helyi pedagógusok szerint a mentorok jelenléte érezhetően gazdagítja az iskolai életet. Földi Pál iskolai koordinátor arra mutatott rá, hogy sok terhet vesznek le a tanárok válláról, miközben közösségformáló szerepük is jelentős. Az iskolaigazgató, Pőcze Sándor egy szemléletes hasonlattal foglalta össze a program lényegét. „Ez olyan, mint egy mag, amit elültetünk: lehet, hogy nem ebben a félévben, hanem a következő háromban csírázik ki, de biztos vagyok benne, hogy mindenkiben megfogan. Ezek az impulzusok akár egy egész élet irányát meghatározhatják” – mondta. A Széchenyi István Egyetem programmal kapcsolatos tájékoztatása innen elérhető.

A Times Higher Education (THE) november 20-án hozta nyilvánosságra a legújabb interdiszciplináris tudományos rangsorát, amely a több tudományterületet összekapcsoló kutatások teljesítményét méri. A Széchenyi István Egyetem idén az ötödik legjobb hazai felsőoktatási intézményként a 601–800. helyen szerepel a listán a világ több mint 25 ezer egyeteme közül. A THE világszerte ismert átfogó és tematikus felsőoktatási rangsorairól, amelyek közül az interdiszciplináris tudományos lista célja, hogy áttekintést adjon a tudományterületek közötti együttműködésekben jelentős eredményeket elérő intézményekről, az értékelés pedig a kutatások minőségére, hatására és a kooperáció erejére összpontosít. A Széchenyi István Egyetem idén – hazánkban az ötödik legjobbként – a 601–800. kategóriában szerepel. A győri intézmény az utóbbi években egyre több olyan projektet valósított meg, amelyben a műszaki, az informatikai, a gazdaság-, az agrár-, a jog- és társadalomtudományi kompetenciák közösen jelennek meg, hozzájárulva a tudományos eredmények sokoldalú felhasználhatóságához. A mezőny bővülése ellenére az egyetem továbbra is biztos helyet foglal el a listán, ami fontos visszajelzés erről a munkáról. „A több tudományterületet összekapcsoló kutatások intézményünk egyik meghatározó értékét jelentik. Oktatóink és kutatóink tevékenysége különösen jelentőssé válik akkor, amikor különböző szakterületek találkoznak, és új válaszok születnek korunk összetett kérdéseire. Köszönettel tartozunk minden kollégánknak, akik elkötelezettségükkel részesei ennek az eredménynek. A jó teljesítményhez nagyban hozzájárul az egyetemen az elmúlt években kiépült, európai színvonalú kutatási háttér és az az átgondolt támogatási rendszer, amely biztonságos keretet ad a tudományos munkához. Ide tartoznak a jelentős összegű ösztöndíjak, a publikációs költségek átvállalása, a szakmai adatbázisokhoz való hozzáférés és a nemzetközi konferenciák szervezése. Ezek együtt teremtenek olyan környezetet, amelyben kutatóink eredményesen dolgozhatnak” – mondta el dr. Lukács Eszter ,  a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.  Az intézményt ezen kívül THE további négy rangsorán jegyzik. Világranglistáján az 1501+ kategóriában, „fiatal egyetemek” rangsorán az 501–600. helyen, fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán a 401–600. helyen – ezen belül a „fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 200 legjobb egyeteme között –, míg képzésterületi világranglistáján gazdaságtudományok kategóriában a 601–800., műszaki tudományok kategóriában az 1251+ kategóriában található. A mostani interdiszciplináris tudományos rangsoron olyan neves universitasokkal szerepel együtt, mint az élmezőnyt alkotó amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), Stanford Egyetem, Kaliforniai Műszaki Egyetem és Kaliforniai Egyetem (Berkeley). A Széchenyi Egyetem hallgatói olyan intézményben tanulhatnak, amely rendkívül erős a tudományterületeken átívelő képzésekben és kutatásokban. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara a napokban rendezte meg a XXIX. Apáczai Tudományos Konferenciát „Tudás, érték, megújulás – Apáczai nyomdokain” mottóval. A rendezvény előadói azt járták körül, miként lehet korunk technológiai innovációit eredményesen hasznosítani az oktatásban, megtartva hagyományos értékeinket, identitásunkat. A Széchenyi István Egyetem a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként, Apáczai Csere János öröksége előtt tisztelegve rendezte meg a XXIX. Apáczai Tudományos Konferenciát, amelynek középpontjában a nevelés hagyományos értékei és a 21. századi megújulás lehetőségei álltak. A rendezvény – amelyen 11 szekcióban mintegy 70 előadás hangzott el – egyszerre adott teret oktatási szakembereknek, kutatóknak, pedagógusoknak és hallgatóknak, hogy közösen gondolkodjanak a nevelés szerepéről, identitásformáló erejéről és az innováció lehetőségeiről a pedagógia, valamint a humán- és társadalomtudományok területén. A rendezvény öröménekléssel indult a Széchenyi István Egyetem Apáczai-karának kollégái, hallgatói, valamint az intézmény fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola diákjai előadásában. (Fotó: Miklós Balázs) „Apáczai Csere János történelmünk egyik legnehezebb időszakában alkotott maradandót. Művei nem csupán a magyar művelődés- és neveléstörténet mérföldkövei, hanem olyan gondolati iránymutatások, amelyek máig ható érvénnyel bírnak. Kötelességünk erre emlékezni a születésének a 400. évfordulóján, de érdekünk is áttekinteni hasznosítható megállapításait a mai nehéz és változó világban”  – fogalmazott köszöntőjében dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese. Dr. Pongrácz Attila, a szervező Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az idén ünnepeljük Klebelsberg Kuno, a magyar oktatásügy nagy alakja születésének 150., míg Brunszvik Teréz, az óvodapedagógiai nevelés meghatározó személyisége születésének 250. évfordulóját is. Visszatekintett a győri pedagógusképzés múltjára, majd értékelte annak jelenét, amely ma az egyetemen organikusan fejlődő, s társadalom- illetve bölcsészettudományi diszciplínákkal kiegészülő képzési palettával várja a hallgatókat. A résztvevők mintegy hetven előadást hallhattak a XXIX. Apáczai Tudományos Konferencián. (Fotó: Miklós Balázs) A konferencia első plenáris előadását dr. Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos tartotta, „Tudás, érték, megújulás a pedagógusképzésben” címmel. Mint mondta, ma rengeteg információ vesz körül bennünket, amelyben sokszor nehéz megtalálni a valódi értékeket. Kiemelte: korunk új eszközöket adott az oktatás számára, amelyekkel tudni kell élni. „A technológiai forradalomnak az lesz a győztese, aki a jövőbe tekintve minden nap erősíti kapcsolatát a gyökereivel”  – fogalmazott. Megemlítette a pedagógusképzés terén a gyakorlati, innovatív szemléletmód szükségességét, az oktatásban pedig az új módszertanok és a digitális tartalmak mindennapos használatának fontosságát. „Fel kell készítenünk a jövő tanítóit arra, hogy a pedagógusok kulcskompetenciája egyre inkább a változásra való válaszadás képessége. Folyamatos megújulásra van szükség, mert ma már nem taníthatjuk azt, amit húsz, vagy akár öt éve”  – húzta alá. Az előadó kiemelte, mindezt úgy kell véghez vinni, hogy közben megtartsuk az erkölcs, a közösség, az identitás és a tudás értékrendszerét, amelyet Apáczai és Klebelsberg is képviselt. Dr. Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a hagyományos értékek megtartásáról, és a megújulás szükségességéről beszélt. (Fotó: Miklós Balázs) E két személyiség munkásságáról tartott online előadást dr. Nógrádi György professzor, biztonságpolitikai szakértő. „Apáczai az egész magyar történelemre hatást gyakorolt, a Magyar Enciklopédia megírásával pedig nyelvünk védelme érdekében alkotott maradandót”  – mutatott rá. Párhuzamot vont közte és a hazai oktatásügy kiemelkedő 20. századi alakja, gróf Klebelsberg Kuno között. „Mindkettejük célja a nemzeti identitás erősítése, a magyar versenyképesség növelése volt, ahogy kultúránk megőrzése és fejlesztése is”  – emelte ki.

Idén is a Gólya- és Öregdiák Bál  volt a Széchenyi István Egyetem legjelentősebb őszi hallgatói rendezvénye, melyen több mint ezer hallgató és öregdiák bulizott hajnalig a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Az elsőévesek eskütételét és a kitűzők átvételét követően Bereczki Zoltán és a Parno Graszt mozgatta meg a résztvevőket, akik aztán a DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió ütemes szettjeire ropták hajnalig.  A   Gólyahét   után   az őszi szemeszter legnagyobb   (és egyben legtöbb résztvevőt megmozgató) hallgatói rendezvénye a Gólya- és Öregdiák Bál , amelyet idén is közösen szervezett meg a Széchenyi István Egyetem, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) és az egyetemi tulajdonban lévő Uniklub Kft. Az eseményen a hallgatók nevében Varga Viktória, az EHÖK elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, aki emlékeztetett: ez az este nem csak a gólyákról, hanem az öregdiákokról is szól, jelezve, hogy az intézmény mindig visszavárja a széchenyisek nagy közösségét. Ezt követően Egyházi-Máté Eszter, az Egyetemi Lakhatási Központ idén az Egyetemi közösségért díjat elnyert vezetője üdvözölte a bálozó sokaságot, kiemelve, hogy az intézmény rengeteg lehetőséget kínál, amellyel érdemes élni. „Tanuljatok, fejlődjetek, utazzatok, kapcsolódjatok, barátkozzatok. És ami a legfontosabb: élvezzétek az utat”  – üzente a gólyáknak. Az egyetem képviseletében a korábban az Év oktatója 2024 díjjal kitüntetett dr. Kelemen Roland, a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék vezetője is megosztotta ünnepi gondolatait a közönséggel. „Jól választottatok, hiszen az ország legdinamikusabban fejlődő intézményébe nyertetek felvételt. A Széchenyi István Egyetemen mindent megkaptok ahhoz, hogy érvényesüljetek az életben. Az itteni tudás lesz az a biztos pont, amire építhetitek a jövőtöket. Legyen a mai nap egy élményekkel teli utazás kezdete a számotokra”  – fogalmazott. Az elsőévesek a gólyaeskü után egy pohár pezsgővel koccintottak. (Fotó: Nagy Gergely) „A bál ezúttal a Rómeó és Júlia tematikáját öltötte magára, igazodva egyik fellépőnk közismert slágeréhez. Ehhez kapcsolódóan felépítettünk egy installációt, amelynek segítségével a mű erkélyjelenetét élhették újra a bálozók, és ezt képeken is megörökíthették” – utalt az egyik különleges programelemre Unti Alexia, a rendezvény egyik főszervezője.   „Összesen több, mint ezerháromszázan váltottak jegyet erre az estére, hallgatók, öregdiákok és alkalmazottak egyaránt. Ez mutatja a széchenyis közösség igazi erejét” – tette hozzá. A gólyák nyitótánca idén is elkápráztatta a közönséget. (Fotó: Adorján András) „Nagyon sok elsőéves hallgatótársam jött el. Az életben egyszer fordul elő, hogy gólyaként itt lehetünk, szerintem ez vonzott ide mindenkit”  – világította meg a fokozott érdeklődés okát a Rajkán élő Bucsuházy Csenge elsőéves mérnökinformatikus szakos hallgató, aki megfogadta a tanácsot és a hallgatói önkormányzat tagja lett. „Imádtam a szalagavatómat is, csak ahhoz tudom viszonyítani ezt az élményt. Kevés hasonló rendezvény van, ahol ennyire színvonalas körülmények között tudok szórakozni a barátaimmal”  – toldotta meg a korábbiakat. Milik Róbert már rutinos gólyabálozó, sosem hagyná ki a rendezvényt. Bár végzős villamosmérnök hallgatóként már a munka határozza meg a hétköznapjait, amint csak alkalma adódik, részt vesz a hallgatói programokon . „Nem szakadtam el az intézménytől, aktívan részt veszek a hallgatói életben. Különösen örültem a Parno Graszt fellépésének, nagyon szeretem a zenéjüket és most sem kellett csalódni bennük, óriási bulit rendeztek”  – jegyezte meg. Bereczki Zoltán és a Parno Graszt fellépőként telitalálatnak bizonyult. (Fotó: Adorján András) A rendezvény nevében nem véletlenül szerepel az öregdiák  kifejezés, hiszen minden évben visszalátogat az alma materbe számos korábban itt végzett hallgató. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gólyabál – a Gólyahét  és az egyetemi napok  mellett – évről évre fix találkozási pont az   alumniközösség   számára. „Különleges helyzetben vagyok, mert ismerem a szervezőket, így természetes módon kötődöm a rendezvényhez, egyik évben sem hagyom ki”  – árulta el Szilvás Ákos, aki járműmérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen, és jelenleg a szombathelyi Schaeffler Savaria Kft. munkatársa. „A munkám miatt ritkán jut idő visszatérni egyetemi éveim színhelyére, így minden ilyen alkalom különleges számomra. Még mindig rengeteg barátom tanul vagy dolgozik az egyetemen, hiányoznak, jó volt velük találkozni”  – mondta. A bálra megtelt a Győr Városi Egyetemi Csarnok. (Fotó: Adorján András) Az est két fő előadóját óriási várakozás előzte meg: mind Bereczki Zoltán, mind a Parno Graszt óriási sikert aratott korábban a hallgatók körében, így most is hatalmas volt az érdeklődés a fellépésük iránt. Őket követően DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió húzta a talpalávalót, hajnalig alig fogyatkozott a tömeg a táncparkettről. Kit a közösség, kit a nosztalgia, kit a hangulat hozott el a Győr Városi Egyetemi Csarnokba erre az alkalomra, de egy biztos: emlékezetes este volt. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely)

A Széchenyi István Egyetem Design Campus Kompetenciaközpontja és Formatervező Tanszéke közösen indította útjára a „DO — Growing in Design” elnevezésű kezdeményezést, amelyben tehetséges fiatalok kapnak teret a bemutatkozásra. Ennek keretében az intézmény formatervező szakos hallgatói nemrégiben a kontinens egyik legjelentősebb designkiállításán és -vásárán, a Blickfang Vienna 2025 rendezvényen szerepelhettek izgalmas kiállításukkal. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, amelynek újabb elemeként az intézmény Design Campus Kompetenciaközpontja (DCKK) valamint Művészeti Karának Formatervező Tanszéke közös projektet indított „DO — Growing in Design” néven. „A design ma már nemcsak a tárgyakról, hanem a gondolkodásról, a kapcsolódásról és a fejlődésről is szól. Ez a szemlélet a mozgatója kezdeményezésünknek. Összefogásunk szakmai együttműködés, de egy új korszak kezdete is, ahol az egyetemi tudás, a kutatás és a kreatívipar egymást erősítve lépnek fel a nemzetközi és a hazai színtéren”  – fogalmazott Gosztom András, a DCKK szakmai igazgatója. Palócz Krisztián, a Formatervező Tanszék vezetője hozzátette, a „DO” név a győri ipari örökségből táplálkozik, és a cselekvő designszemléletet szimbolizálja – azt a hozzáállást, amelyben a forma, a gondolat és az együttműködés elválaszthatatlan egységet alkot. „A projekt a Blickfang Vienna 2025 kiállításon mutatkozott be először, ami mérföldkő, hiszen ez az esemény Európa egyik legismertebb designvására és -kiállítása” – hangsúlyozta. A Széchenyi István Egyetem Design Campus Kompetenciaközpontja és Formatervező Tanszéke „DO — Growing in Design” néven indított közös projektet, amely a Blickfang Vienna 2025 designkiállításon mutatkozott be nemrégiben.  A Blickfang több mint harminc éve ad teret a kortárs design különböző irányzatainak, ahol a látogatók közvetlenül találkozhatnak a tervezőkkel, alkotókkal és márkákkal. A hangsúly a közvetlenségen, a minőségen és az egyedi ötleteken van, pontosan azon az emberközeli megközelítésen, amit a győri formáció is képvisel. A szakmai program lehetőséget ad a fiatal designerek bemutatkozására is. „Olyan alkotók kapnak teret, akik friss szemlélettel és merész ötletekkel reflektálnak a jelen kérdéseire. Az ő munkáik bizonyítják, hogy a design nem pusztán stílus, hanem gondolat és felelősségvállalás is”  – világított rá Gosztom András. Palócz Krisztián megerősítette, ezzel a közös szerepléssel egyértelmű üzenetet küldenek. „A jövő a nyitottságban, az együttműködésben és a nemzetközi párbeszédben rejlik – húzta alá. –  A Blickfang Vienna 2025 csupán az első lépés ebben a folyamatban, de már most jól látszik, hogy a DO nemcsak márka, hanem gondolkodásmód: a design közös munka, közös út és közös felelősség.”   Kiállító formatervező hallgatók: Ábrahám Virág, Bíró Panna, Czibik Bence, Farkas Boldizsár, Gerencsér Gergő, Gyökeres Kornélia, Hántai Katalin, Jiang Hongji, Kiss Eszter, Koncz Tamás, Kováts Kinga, Mosolygó Levente, Papp Borisz, Rovó Balázs, Róbert Vanda, Szabó Gréta, Zsédely Boglárka Konzulensek: Juhos Lehel, Koós Daniella DLA, Lepsényi Imre DLA, Miklósi Ádám, Monori Anita, Palócz Krisztián PhD, Tárnok Zsolt, Tóth Judit

A fenntarthatóság területén is egyre jelentősebb nemzetközi szereplővé válik a Széchenyi István Egyetem: az intézmény látványosan előrelépett a Quacquarelli Symonds (QS) legújabb rangsorában, ami jól mutatja, hogy az intézmény nemcsak követi, hanem formálja is a felelős működés globális trendjeit. A világ egyik legnagyobb presztízsű felsőoktatási minősítő szervezete, a QS november 18-án tette közzé legfrissebb fenntarthatósági rangsorát, amely újabb nemzetközi sikert hozott a Széchenyi István Egyetem számára. Az intézmény a 721. helyen végzett, ami jelentős, 168 helyes előrelépést jelent tavalyi pozíciójához képest. Az eredmény még értékesebb, ha tudjuk, hogy a világon több mint 25 ezer egyetem működik. A lista az intézmények környezeti és társadalmi hatását, valamint irányítási folyamataik minőségét vizsgálja, az ESG-normarendszerhez igazodva. A rangsor készítői ezúttal is a fenntarthatósághoz való tényleges, adatokkal alátámasztott hozzájárulást értékelték, különös figyelemmel az intézményi felelősségvállalásra és az egyenlőség biztosítására. „Egyetemünk számára a fenntarthatóság nem csupán mérőszám, hanem olyan hosszú távú elköteleződés, amely meghatározza oktatási, kutatási és működési stratégiánkat. A mostani jelentős előrelépés azt bizonyítja, hogy jó úton járunk: nemzetközi szinten is egyre inkább láthatóvá és elismertté válik mindaz a munka , amelyet a környezeti felelősségvállalás, az egyenlőség biztosítása és a minőségi intézményi irányítás terén végzünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a Széchenyi-egyetem a világ fenntarthatóságban leginkább élen járó felsőoktatási intézményei közé került”  – fogalmazott dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai elnökhelyettese, Fenntarthatósági Kompetenciaközpontjának vezetője. Az intézmény a QS további két ranglistáján szerepel: világranglistáján az 1001–1200. helyen , európai ranglistáján pedig a top 400-ban  található. A Széchenyi István Egyetem győri campusa – az intézmény sokat tesz a fenntarthatóságért. (Fotó: Korcz Miklós Máté)

Az Európai Unió zöld megállapodása és az agrárium kapcsolatát vizsgálta a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán közel háromszáz szakember részvételével megrendezett 40. Óvári Tudományos Nap. A nemzetközi konferenciával párhuzamosan került sor a Digitális Agrártájoló szakmai kiállításra és workshopra, amely hasonló vezérfonalra épült. Mindkét rendezvény jelmondata a „Green Deal és az agrárium: fenntarthatóság vagy versenyelőny?” volt. A 40. Óvári Tudományos Nap Nemzetközi Konferencia a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állattudományi Tudományos Bizottsága és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága közös szervezésében valósult meg a napokban. A rendezvény az Európai Unió zöld megállapodása (Green Deal) és a mezőgazdasági szektor viszonyát érintő kulcsfontosságú kérdéseket tárgyalta a fenntarthatóság és a versenyképesség összefüggéseiben. Több száz résztvevővel rendezték meg a jubileumi, 40. Óvári Tudományos Nap Nemzetközi Konferenciát a Széchenyi István Egyetemen. (Fotó: Adorján András) Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja kifejtette: a Green Deal átalakítja az agrárszektort, új kihívásokat és lehetőségeket teremtve a gazdálkodók, az élelmiszeripari szereplők és a vidékgazdaság számára. „A fenntartható termelési modellek és innovatív technológiák nem csupán a környezetvédelem szolgálatában állnak, hanem hosszú távon versenyelőnyt is biztosíthatnak a piaci szereplők számára. A konferencia célja volt, hogy multidiszciplináris megközelítésben vizsgálja, miként érhetők el a fenntarthatósági célok úgy, hogy közben az agrárszektor versenyképessége is megőrizhető legyen”  – fogalmazott. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja a plenáris ülés előadóival, dr. Sótonyi Péter professzorral, az Állatorvostudományi Egyetem rektorával, Kovácsné dr. Gaál Katalinnal, a Széchenyi István Egyetem professor emeritájával, prof. dr. Popp József akadémikussal és dr. Andrea Rosatival, az Európai Állattudományi Szövetség (EAAP) általános titkárával. (Fotó: Adorján András) A szakmai előadások keretében a résztvevők betekintést nyerhettek a fenntartható mezőgazdaság legújabb trendjeibe, a digitalizáció szerepébe és a vidékfejlesztés perspektíváiba. A négy plenáris előadást követően a konferencia tíz szekciójában összesen 132 előadás és 47 poszterprezentáció hangzott el, amelyekre elsősorban a magyar és nemzetközi mezőgazdaság-, élelmiszer-, állatorvos- és közgazdaság-tudományhoz, valamint műszaki tudományokhoz kapcsolódó intézményekből érkeztek a szakemberek. A mosonmagyaróvári kar és az Óvári Gazdászok Szövetsége a konferenciával párhuzamosan rendezte meg a Digitális Agrártájoló szakmai kiállítást és workshopot, amelyen közel 50 kiállító vett részt, köztük a hazai agrárszektor meghatározó vállalatai, szervezetei. Az eseményen arra keresték a választ, hogy miként válhat a fenntarthatóság az agráriumban nem csupán kötelezettséggé, hanem a digitális technológiák és innovációk révén valódi versenyelőnnyé. Kiemelt figyelmet fordítottak arra is, hogy a jövő fiatal agrárgenerációja megismerje és alkalmazni tudja a digitalizációra és a precíziós gazdálkodásra épülő megoldásokat. Az interaktív edukációs programok révén középiskolás és egyetemi hallgatók is bepillanthattak az agrárinnovációk világába. Hatalmas érdeklődés övezte a Digitális Agrártájolót a Széchenyi-egyetemen. (Fotó: Adorján András) „Első alkalommal veszek részt az Agrártájolón, és nagyon pozitív tapasztalatokkal gazdagodtam. Leginkább a gyakorlati, illetve a munkalehetőségek iránt érdeklődöm. Elsősorban az állattenyésztés és takarmányozás területére fókuszálok, mert a jövőben szarvasmarhaszaporodás-biológiával szeretnék foglalkozni”  – mondta el a rendezvényen Vaskó Réka másodéves állattenyésztőmérnök-hallgató. Vaskó Réka másodéves állattenyésztőmérnök-hallgató a nyitott szakmai pozíciók iránt érdeklődött a rendezvényen. (Fotó: Adorján András) Jánó Laura idén kezdte a mezőgazdasági mérnöki képzést. „Nagyon hasznosnak tartom a rendezvényt, mivel lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a mezőgazdasági ágazatban jelen lévő cégeket, valamint a legújabb technológiai fejlesztéseket. Fontos, hogy már hallgatóként is találkozhassunk a szakma képviselőivel, és lássuk, milyen irányba fejlődik az agrárium”  – fejtette ki. Hozzáfűzte, legjobban a növénytermesztés területe érdekli, különösen az, hogyan lehet a modern technológiát a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelés szolgálatába állítani. Jánó Laura, elsőéves mezőgazdasági mérnök-hallgató a növénytermesztéssel kapcsolatos kiállítókat látogatta meg. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem, a Zhejiang Jiaxing Egyetem, valamint a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány képviselői november 15-én, Pekingben aláírták azt a megállapodást, amely a győri intézményben működő közös Konfuciusz Intézet létrehozását rögzíti. A kezdeményezés a magyar–kínai kulturális, oktatási és gazdasági együttműködés újabb mérföldköve, amely kiemelkedő támogatást nyújt majd a nyelvoktatás, a kutatás, az akadémiai mobilitás területén. Az elmúlt években látványosan erősödtek a Széchenyi István Egyetem kínai kapcsolatai. Egyre gyarapodik Győrben az ázsiai ország hallgatói közössége, folyamatosan érkeznek kínai vendégprofesszorok, és már több mint tucatnyi együttműködési megállapodás köti össze a győri intézményt kínai partneregyetemekkel. A nyelvoktatás szintén dinamizálódott: minden korosztály számára elérhető  kínai nyelvtanfolyam, miként egyre szélesebb kört vonzanak a közösségi programok – például a holdújév  és az őszközépünnep  ünnepségei – is. Az akadémiai együttműködések ugyancsak bővülnek: sikerrel zajlik a Jiaxingi Egyetemmel közös kettős építőmérnöki képzés; az első hallgató néhány hónapja kitüntetéssel végzett . Mindemellett a Széchenyi-egyetem vállalati kapcsolatai is jelentősek, kiemelt partnerei közt tudhatja például a Huaweit , amely az élenjáró technológiák fejlesztésének meghatározó globális szereplője. A sokrétű fejlődés újabb fontos állomása a Széchenyi István Egyetemen létrejövő Konfuciusz Intézet. A közös intézmény alapításáról szóló megállapodást november 15-én Pekingben írta alá dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Mei Deqing, a Zhejiang Jiaxing Egyetem elnöke, valamint Yang Wei akadémikus, a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány elnöke. Ennek értelmében a győri Konfuciusz Intézet lesz a hatodik Magyarországon, amely sokoldalúan támogatja majd a két egyetem – és szélesebb értelemben a két ország – oktatási, kutatási, gazdasági és kulturális kapcsolatainak elmélyítését. Az intézet hozzájárul a kínai nyelv és kultúra oktatásának fejlesztéséhez, támogatja a közös tudományos projekteket, valamint elősegíti az oktatói és hallgatói mobilitást. Az aláírási ünnepség részeként a Konfuciusz Intézet tábláját is átadták. A felvételen Shu Peidong, Zhejiang Tartomány Oktatási Hivatalának főigazgató-helyettese, Yang Wei, a Kínai Nemzetközi Oktatási Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Mei Deqing, a Jiaxing Egyetem elnöke és dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára. Orosz-Barczi Réka, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Igazgatóságának igazgatója, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára, Honecz Anna Lujza, Magyarország pekingi nagykövetségének oktatási és kulturális tanácsosa, a pekingi Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ igazgatója, valamint Borbély-Bailey Natasha, a Széchenyi-egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának vezetője. „Óriási megtiszteltetés számunkra, hogy egyetemünkön jöhet létre hazánk következő Konfuciusz Intézete – ez új kapukat nyit a térség nemzetközi oktatási, gazdasági és kulturális együttműködései számára”  – emelte ki dr. Lukács Eszter. Mint hozzátette, az elmúlt évek intenzív közös munkája teremtette meg a mostani lépés alapját, és erre biztonsággal lehet jövőt építeni. Az elnökhelyettes külön köszönetet mondott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, valamint Szijjártó Péter miniszternek a kezdeményezés sikerre viteléért. Dr. Lukács Eszter aláhúzta:  „A Konfuciusz Intézet létrejötte nemcsak az egyetem, hanem a város és a régió számára is jelentős előrelépés, amely hosszú távon is erősíti Magyarország és Kína kapcsolatát.” Az eseményen részt vett dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára, aki hangsúlyozta: a Konfuciusz Intézetek hálózatának kiterjesztésével szeretnék bővíteni a kínai nyelv oktatásának lehetőségeit. A Széchenyi István Egyetem és a Zhejiang Jiaxing Egyetem képviselői Pekingben.

Kiemelkedő eredményt értek el a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának design szakos hallgatói a Baumit Év homlokzata 2025 pályázatán, Magyarország egyik legrangosabb építészeti és design témájú megmérettetésén. A hallgatói kategóriában Berta Gábor és Molnár Vivien tervezőgrafika szakos fiatalok alkotása második helyezést ért el. Az építőipar egyik meghatározó vállalata, a Baumit Kft. kétévente versenyt hirdet, hogy elismerje a hazai új és felújított épületek legkiemelkedőbb homlokzati megoldásait, kifejezve a tiszteletet a tervezők, a kivitelezők és a tulajdonosok közös munkája iránt. Az Év homlokzata 2025 pályázat díjátadó gáláját a közelmúltban rendezték meg, és idén először hallgatói kategóriában is eredményt hirdettek. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Karáról több fiatal is vállalkozott a megmérettetésre: Berta Gábor (tervezőgrafika), Szabó-Fehér Boróka (építőművészet), Molnár Vivien (tervezőgrafika), Mann Enikő (tervezőgrafika), Gumpl Barbara (építőművészet) és Tóth Merse (tervezőgrafika). A felkészítőtanár, Bakucz András a Széchenyi-egyetem két díjazott hallgatójával, Molnár Viviennel és Berta Gáborral. (Fotó: Adorján András) „A kiírás nem csupán az építész- és belsőépítész-hallgatókat szólította meg, ugyanis a homlokzati színtervezést jelentő »építészeti tervezési irány« mellett a »képzőművészeti irányt« is meghirdették. Ez utóbbi kategóriában murális, vagyis közvetlenül fal, mennyezet vagy más állandó építészeti felület díszítését szolgáló képzőművészeti alkotás megtervezése volt a cél. Ez lehetett például kisplasztika, szobor vagy festmény. Az egyetem design szakos hallgatói első évfolyamosként a fény- és színtan tantárgy keretein belül ismerkednek meg az alapvető fény- és színtani törvényszerűségekkel, a szín mibenlétével, használatának fontosságával és a színharmónia-összefüggések jelentőségével. A félév végére a színtervezés metodikája is terítékre kerül – e témához kitűnő folytatást jelentett a Baumit pályázati kiírása, ahol a fiatalok egy-egy homlokzat színtervezésével vagy murália megalkotásával a korábban megszerzett tudást hasznosíthatták”  – fogalmazott Bakucz András, építész, színdinamikai szakmérnök, az Elméleti és Alapképző Tanszék mesteroktatója, a hallgatók felkészítője. A zsűri döntése alapján Berta Gábor és Molnár Vivien terve második helyezést érdemelt ki. A pályamunka egy budapesti, hárompaneles épületegyüttes homlokzati szín- és mintázattervét mutatta be, amelyben a hallgatók egy biomorf, neurális hálózatra emlékeztető pixeles struktúra megvalósításával a természet és az urbanizált környezet kapcsolatát fejezték ki. Így nézne ki a valóságban a Széchenyi István Egyetem hallgatói által megtervezett homlokzat. A másodéves veszprémi tervezőgrafikus-hallgató, Berta Gábor kifejtette, koncepciójuk abból indult ki, hogy Magyarországon nagyon sok régi építésű panelépület van, amelyek ma már nem túl esztétikusak. „A célunk az volt, hogy a homlokzat megújításával feldobjuk, barátságosabbá tegyük az épületeket, s ezzel a lakókörnyezetet. A tervezést egy hosszabb kutatómunka előzte meg, végül a főváros budai oldalán található, parkkal övezett hármas panelépületet választottuk. Ezt követően dolgoztuk ki a formai struktúrát és a színkoncepciót, amely a közvetlen épített és természeti környezet színvilágának részletes vizuális feltérképezésén alapult”  – részletezte. A szintén másodéves soproni Molnár Vivien hozzátette, az így létrejött színhálózat oldja a panelépület merev szerkezetét, és közelebb hozza azt a természetes környezet látványvilágához. „A pixelekből felépülő, természeti formákra emlékeztető struktúra két különböző színpalettából épül fel, mely a három épület közül a középsőn átmenetet képez. Nemcsak a színbeli, hanem a formai átmenet is létrejön az épületek között, amely segíti a három tömb vizuális együttesének megformálását”  – fejtette ki. Mint mondta, az elért eredménnyel nagyon elégedettek, mert mutatja az általuk felvetett kérdés aktualitását és fontosságát. Ahogy fogalmaztak: tervezőgrafikusként az a feladatuk, hogy a mára elavult vizuális rendszereket újragondolják, átfogalmazzák a mai kor nyelvére, ízlésére. Ezért tanulnak a Széchenyi István Egyetemen, és ezért tervezik, hogy a jövőben is részt vesznek hasonló szakmai kihívásokon. A három épület homlokzattervei.

A Széchenyi István Egyetem három oktatóját nevezte ki egyetemi tanárnak Sulyok Tamás köztársasági elnök: dr. Happ Évát, a Kautz Gyula Gazdaságtudomány Kar docensét, dr. Horváth Balázst, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Közlekedési Tanszékének vezetőjét és dr. Molnár Zoltánt, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánhelyettesét, a Növénytudományi Tanszék vezetőjét. A Sándor-palotában tartott ünnepségen vehették át egyetemi tanári kinevezésüket a napokban Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, a Kulturális és Innovációs Minisztérium javaslatára a Széchenyi István Egyetem oktatói: dr. Happ Éva, dr. Horváth Balázs és dr. Molnár Zoltán. Dr. Happ Éva a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Turizmus és Vendéglátás Tanszékének oktatója, a turizmus és a marketing területének neves szakembere. Több mint egy évtizede erősíti a Széchenyi István Egyetemet, ahol tanszékvezetőként, nemzetközi dékánhelyettesként, jelenleg pedig a képzésfejlesztésért felelős vezetőként járult, illetve járul hozzá az intézmény stratégiai és oktatásfejlesztési munkájához. Meghatározó szerepet vállalt a turisztikai képzések megújításában, több magyar és angol nyelvű mesterszak, valamint szakirányú továbbképzés kidolgozásában, továbbá számos hazai és nemzetközi kutatási és fejlesztési projekt résztvevője. Fulbright-ösztöndíjasként az USA-ban oktatott, és több európai egyetemen tartott előadásokat. Munkájával jelentősen támogatja a fenntartható és digitális turizmus tématerületeinek fejlődését, valamint a Széchenyi István Egyetem nemzetközi láthatóságát. Dr. Horváth Balázs az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar alapító dékánja, a Közlekedési Tanszék vezetője, aki a közlekedésmodellezés, a közlekedési rendszerek, különösen a közösségi közlekedési rendszerek elismert hazai szakértője. Kutatói munkájának középpontjában immár 28 éve a közösségi közlekedési rendszerek modellezése, tervezése és értékelése áll. E témakörök határterületein is sokszor alkot, melyek magukban foglalják a város és a közlekedés kapcsolatrendszerét, az önvezetés forgalomra gyakorolt hatásait is. A Közlekedéstudományi Egyesület főtitkáraként és a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedés- és Járműtudományi Bizottsága titkáraként aktív szerepet játszik a hazai közlekedésszakmai életben is. Dr. Molnár Zoltán, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar nemzetközi és tudományos dékánhelyettese, valamint a Növénytudományi Tanszék vezetője több mint három évtizede meghatározó szereplője a mosonmagyaróvári campus életének. 1989 óta dolgozik az intézményben, ahol tanszékvezetőként, dékánhelyettesként és korábban intézetigazgatóként is jelentős szerepet vállalt a kar tudományos, kutatási és nemzetköziesítési irányainak alakításában. Munkássága a növénybiológia, a növénytudomány és a korszerű agrárinnovációk területére épül, kutatásai a fenntartható növénytermesztés és a modern agrártechnológiák fejlesztéséhez járulnak hozzá. Kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra is: több éven át vezette az Óvári Gazdász Szakkollégiumot, amely a kar kiváló szakmai műhelye. Fontos szerepet játszik az agrárkutatás nemzetközi hálózataiban is. A Széchenyi István Egyetem közössége gratulál az újonnan kinevezett professzoroknak, és további sikereket kíván tudományos, oktatói és közösségi munkájukhoz. Dr. Molnár Zoltán, dr. Happ Éva, dr. Horváth Balázs a Sándor-palotában vették át professzori kinevezésüket.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán átadták a Study Lunch elnevezésű új közösségi helyszínt, amely a hallgatók számára kínál nyugodt és inspiráló környezetet tanuláshoz, beszélgetéshez és együtt gondolkodáshoz. A mintegy 40 millió forintos beruházás az Agrofert Hungária Kft. 13 millió forintos hozzájárulásával valósult meg, erősítve az egyetem és a gazdasági szereplők közötti partnerséget. A Széchenyi István Egyetem számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy fejlessze Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karát, amely nemcsak a tudományos kiválóság, hanem a helyi közösségek erősítésének egyik meghatározó bázisa is. Az elmúlt években számos beruházás valósult meg: 2021 óta újjászületett a vár és a vársétány, megújult többek között a várkapitány-épület, elkészült a Smart Farm tangazdaság és a Smart Garden okoskert, valamint korszerű bemutatóüzemekkel bővült a gyakorlati oktatás és kutatás infrastruktúrája. A most átadott Study Lunch szervesen illeszkedik ebbe a folyamatba: olyan közösségi pontként működik, ahol a tanulmányi munka és a kötetlen találkozások egymást erősítik. A tér kialakításánál külön figyelmet kapott a természetes fény, a rugalmasan alakítható berendezés és az otthonos hangulat.   A Study Lunch korszerű infrastruktúrája – laptop- és telefontöltési lehetőségekkel, gyors internetkapcsolattal és rugalmas térkialakítással – ideális helyszínt teremt a közös tanuláshoz és beszélgetésekhez. (Fotó: Dudás Máté) „ Az Agrofert-cégcsoporttal való együttműködésünk több mint fél évszázados múltra tekint vissza, amit az elmúlt években új szintre emeltünk. A közös munkában nemcsak szakmai partnerséget, hanem közös gondolkodást, jövőformálást látunk. A Study Lunch átadásával egy olyan teret hoztunk létre, ahol a hallgatók találkozhatnak, együtt tanulhatnak, építhetik kapcsolataikat és önmagukat – mindazt, ami az egyetemi évek igazi értéke. Különösen fontos számunkra, hogy ezt a fejlesztést az ő ötleteik és visszajelzéseik is formálták” – mondta el megnyitóbeszédében dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja.   Dr. Tóth Tamás dékán köszöntötte a résztvevőket a Study Lunch közösségi tér ünnepélyes átadásán. (Fotó: Dudás Máté) Az eseményen részt vett Bartha Tünde, az Agrofert Hungária Kft. country managere is, aki kifejtette: hisznek abban, hogy a hallgatók akkor tudnak igazán fejlődni, ha inspiráló környezet veszi őket körül. „Ez a támogatás nem egyszerűen infrastruktúra-fejlesztés, hanem befektetés a jövő agrárszakembereibe. Számunkra kiemelten fontos, hogy olyan diplomás fiatalokkal dolgozhassunk együtt, akik korszerű szemlélettel, felelős gondolkodással és nyitottsággal közelítenek az agráriumhoz. A mosonmagyaróvári kar éppen ilyen szakembereket képez, ezért örömmel támogattuk a közösségi tér megvalósítását ” – tette hozzá. Bartha Tünde, az Agrofert Hungária Kft. country managere az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta az átadón. (Fotó: Dudás Máté) „ Hallgatóként a mindennapjaink nagy része az órák mellett a köztes időben zajlik: amikor készülünk, egyeztetünk, pihenünk vagy éppen töltődünk. Eddig ennek nem volt igazán közös helyszíne. Mostantól van egy tér, ahol az egyetemi létnek az a része is helyet kap, amit nem lehet órarendbe írni: a kapcsolódás, az ötletek, a barátságok” – hangsúlyozta Tatai Attila, a kar hallgatói önkormányzatának elnöke. Tatai Attila, a kar hallgatói önkormányzatának elnöke (Fotó: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem közel harminc hallgatója vett részt azon a nemzetközi rövid képzési programon, amelynek keretében bevonatolási, szerszámgyártási és méréstechnikai technológiákkal ismerkedtek. A Pannónia Ösztöndíjprogram által támogatott csehországi tanulmányút a nemzetközi vállalati partnerek körében is nagy sikert aratott, így a győri intézmény Járműgyártás és Technológia Tanszéke már a program folytatását tervezi. A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak és oktatóinak a 2025–2026-os tanévben is lehetőségük nyílik arra, hogy részt vegyenek a Pannónia Ösztöndíjprogramban, ami nemcsak a személyes fejlődésüket segíti elő, hanem növeli érvényesülési esélyeiket is a munkaerőpiacon. Az intézménynek Dél- és Észak-Amerikától Európán, Afrikán és Ázsián át Óceániáig 43 országban vannak együttműködő partnerei, s az érdeklődők közülük választhatnak úti célt. Az ösztöndíjprogramban egyrészt hosszú távú mobilitásra nyílik mód. Ennek keretében a hallgatók 2–12 hónapot tölthetnek el külföldön, ahol tanulhatnak, kutathatnak vagy szakmai gyakorlatot végezhetnek. Lehetőség van rövid távú kiutazásra is, ami 2–30 napos időszakot ölel fel. Ez kiváló alkalmat kínál konferenciákon, rövid képzési programokon vagy kutatási projektekben való részvételre. Utóbbi segítségével utazott a közelmúltban öt napra Csehországba csaknem 30, technológiai tervezés és gépészeti automatizálás specializációra, járműmérnök szakra, illetve doktori iskolába járó hallgató. „A célunk az volt, hogy tanszékünk külföldi kapcsolatainak bővítésével oktatóink mellett hallgatóink is lehetőséget kapjanak a nemzetközi projektekbe való bekapcsolódásra. Fontos ugyanis, hogy a vállalati igényekkel összhangban álló, gyakorlatias oktatás révén minél sikeresebb szakembereket képezzünk” – mondta el dr. Szalai Szabolcs, a Járműgyártás és Technológia Tanszék vezetője. Hozzátette, már tavaly év végén látogatást tettek a Brnótól északra fekvő Šumperkben működő Dormer Prametnél. A forgácsolólapkákat gyártó cég nyitott volt az együttműködésre, amelynek első jelentős állomásaként a Széchenyi-egyetem oktatói 24 gépészmérnök és három járműmérnök hallgatóval, valamint egy doktorandusszal vettek részt a különleges tanulmányúton. A Pannónia Ösztöndíjprogramnak köszönhetően közel harminc hallgató szerezhetett külföldi tapasztalatot az ötnapos cseh program révén. A győri hallgatók ellátogattak a Šumperk mellett üzemelő, Európában az egyik legnagyobb turbinával rendelkező vízi erőműbe, megismerhették annak működését, többek között a kopását mérő szenzorok működését is. A második állomás a kontinens egyik legrégebbi, 1562-ben alapított papírgyára volt Velké Losinyban, ahol ugyancsak számos technológiai ismerettel gazdagodtak a fiatalok. Ezt követően a Dormer Pramet tevékenységét – a lapkagyártást és -bevonatolást, a porok előállítását és préselését – tanulmányozták. Végül a különleges szerszámbevonatokat készítő SHM munkájába nyertek bepillantást, ezen felül többek között felülettopológiával, optikai mérésekkel, elektromikroszkóppal kapcsolatos ismereteket is szerezhettek. A Széchenyi-egyetem hallgatói a forgácsolólapkákat gyártó Dormer Pramet cég működésébe is betekintést nyertek. „A kezdeményezés sikerességét mutatja a fogadó cég pozitív visszajelzése, hogy a jövőben is szívesen várják egyetemünk hallgatóit. Útunkról több nemzetközi partnernek is beszámoltunk, amelynek eredményeként további cseh, lengyel, német és osztrák vállalatok is csatlakoznának ehhez hasonló közös programok megvalósításához. Tervezzük tehát a folytatást, hogy minél szélesebb kaput nyissunk hallgatóinknak a nemzetközi ipari szereplők és a tudományos világ felé” – összegezte. A Széchenyi-egyetem hallgatói számára fontos információ, hogy egészen május végéig lehetőség van pályázni a mostani félévben megvalósuló rövid távú mobilitásra ITT . A Pannónia Ösztöndíjprogrammal és a pályázattal kapcsolatban a Nemzetközi Programok és Alumni Központ munkatársai adnak további tájékoztatást a győri campuson (Egyetem tér 1., Igazgatási Épület 103-as iroda, e-mail: exchange@sze.hu ).

A mesterséges intelligencia, az online bírósági platformok és az automatizált jogi eljárások alapjaiban alakítják át az ügyvédi és bírói hivatást – ezekre a témákra helyezte a fókuszt a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara által a napokban megtartott nemzetközi konferencia. A rendezvényen hazai és külföldi szakértők, oktatók és gyakorló jogászok vitatták meg, miként formálják át a technológiai fejlesztések a jogászi szerepfelfogást és a mindennapi szakmai gyakorlatot. „A digitalizáció hatásairól a jogászi hivatásokban” címmel rendezett nemrégiben háromnapos konferenciát a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara a Jog és Jogállam Kutatócsoport és dr. Bencze Mátyás professzor szervezésében. A kutatócsoport idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara partnerségével kérdőíves felmérést végzett a hazai ügyvédek körében arról, hogy miként építik be mindennapi tevékenységükbe az új digitális technológiákat, és ez milyen változásokat hozott hivatásgyakorlásukban. Az így kapott eredmények adtak lehetőséget arra, hogy a résztvevők megvitassák a téma összefüggéseit. „A digitalizáció hatásairól a jogászi hivatásokban” című konferencia szervezői és előadói. (Fotó: Dudás Máté) A programot dr. Aczél Petra professzor, az intézmény Menedzsment Jövőzónájának vezetője nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizáció nem csupán új eszközök megjelenéséről szól, hanem alapvető szemléletváltásról. „Olyan korszakban élünk, amelyben a mesterséges intelligencia alapjaiban írja át a szakmák jelentését. Ebben a nagy átalakulásban egyszerre veszítjük el a megszokott kapaszkodókat és nyílnak meg új lehetőségek. A Széchenyi István Egyetem olyan tudásközpont, ahol a különböző tudományterületek találkozása nem csupán reagálni enged a változásokra, hanem képessé tesz bennünket arra, hogy azokat formáljuk is” – hangsúlyozta. Dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja kiemelte, hogy a jogi hivatások jövőjét a technológiai fejlődés és a szakmaiság összehangolása határozza meg. „A digitalizáció nagy lehetőség, de egyben komoly felelősség is. Karunk küldetése, hogy a jogászi hivatás időtálló értékeit úgy adjuk tovább, hogy közben felkészítjük hallgatóinkat a gyorsan változó technológiai környezet kihívásaira. A mesterséges intelligencia és a jogi technológiák támogathatják a szakmai munkát, de a döntések mögött továbbra is az emberi ítélőképességnek kell állnia” – fogalmazott. Dr. Smuk Péter, a kar dékánja hangsúlyozta, hogy a digitalizáció nem kerülhető meg, ugyanakkor önmagában nem jelent megoldást: a változások értelmezése és felelős alkalmazása továbbra is a jogászok feladata marad. (Fotó: Dudás Máté) A rendezvény egyik kiemelt előadója dr. Dory Reiling, az Amszterdami Kerületi Bíróság korábbi bírája, a Világbank igazságügyi digitális reformprogramjának szakértője volt, aki a mesterséges intelligencia biztonságos és felelős alkalmazásának feltételeiről beszélt. Rámutatott, hogy a technológiai rendszerek csak akkor szolgálják az igazságosságot, ha működésük átlátható, kiegyensúlyozott és emberi kontroll alatt marad. Az igazságszolgáltatás digitalizációjának nemzetközileg elismert szakértője , dr.   Dory Reiling a témában írt könyvével. (Fotó: Dudás Máté) A másik nemzetközi főelőadást dr. Francesco Contini, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács igazságügyi informatikai intézetének kutatója tartotta. Prezentációjában Olaszország és Brazília példáin keresztül mutatta be, hogyan válhat a mesterséges intelligencia egyszerre a bírósági hatékonyságot támogató eszközzé és a bírói függetlenségre leselkedő kockázattá. Hangsúlyozta: a digitalizáció „megszelídítése” intézményi kérdés, és csak olyan rendszerek tarthatók fenn, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás autonómiáját. Dr. Francesco Contini a bírósági digitalizáció nemzetközi modelljeiről tartott előadást. (Fotó: Dudás Máté) A konferencia magyar főelőadói a hazai jogászi gyakorlat aktuális tapasztalataira és dilemmáira hívták fel a figyelmet. Dr. Tóth Péter a jogi technológia és a vállalati jogászi munka átalakulásáról beszélt, bemutatva, hogyan kényszeríti a digitális környezet az ügyvédeket és jogtanácsosokat a gondolkodásmód és a szolgáltatási modellek megújítására. Dr. Ződi Zsolt a mesterséges intelligencia – különösen a chatbotok – jogi munkában való alkalmazhatóságát és korlátait elemezte, kiemelve, hogy a technológiai megoldások csak ott jelenthetnek előrelépést, ahol megőrizhető a jogi döntéshozatal emberi aspektusa. Sok érdeklődő kísérte figyelemmel az előadásokat. (Fotó: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem nagy sikerű eseménye, az Állásbörze minden félévben találkozóra hívja a hallgatókat és a térség gazdasági szereplőit, munkáltatóit. A november 11-én megrendezett programon ismét sok fiatal vette fel a kapcsolatot a jelenlévő cégek képviselőivel. A munkáltatók közel száz gyakorlati hellyel, illetve álláslehetőséggel várták az intézmény hallgatóit. A Széchenyi István Egyetem Állásbörzéje hallgatóknak, diplomásoknak, pályakezdőknek és szakképzett fiataloknak kínál kapcsolatépítési lehetőséget a munkaerőpiaci szereplőkkel. A térség jelentős foglalkoztatói, az intézmény ipari partnerei ezúttal is saját standokon mutatkoztak be az érdeklődőknek. A fiatalok kötetlenül beszélgethettek a cégek képviselőivel, megismerhették az aktuális állásajánlataikat, gyakorlati helyeiket. „Őszi programunkon a látogatók mintegy harminc kiállítóval  találkozhattak közvetlenül. Partnereink között a gazdasági élet olyan meghatározó szereplői találhatók, mint az Audi Hungaria vagy a Rába, de a cégek mellett igazgatási szereplők is helyet kaptak, mint az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Mindemellett világszínvonalú hallgatói csapataink – így az Arrabona Racing Team és a SZEngine – is bemutatkoztak. A Tempus Közalapítvány a hallgatói mobilitási programokról, kiemelten a Pannónia Ösztöndíjprogramról  tájékoztatta a fiatalokat„  – sorolta Bende Réka, a Széchenyi-egyetem karrier-szakreferense. Jelentős hallgatói érdeklődés övezte a Széchenyi István Egyetem őszi Állásbörzéjét. (Fotó: Nagy Gergely) „Gazdaságinformatikus hallgatóként duális képzésben végzem a tanulmányaimat. Az első félévtől kezdve az Audi Hungariában, kontrolling területen vagyok digitalizációs gyakornok. Mivel hamarosan végzem, fontosnak tartom, hogy alaposan körüljárjam a munkaerőpiaci lehetőségeket”  – mondta el a győri Kántor Alexandra. Hozzáfűzte, rengeteget adott számára a Széchenyi-egyetem és a duális képzési forma, hiszen vállalati tapasztalattal gazdagodott, s az órákon tanultakat a gyakorlatban is hasznosítani tudta. Az Audiban ugyancsak sokat tanult, ami jól kiegészítette az előadásokon szerzett ismereteit. „Az Állásbörze nagyon hasznos rendezvény, hiszen számos cég képviselőjével tudtam beszélgetni. Bár sok vállalati szereplőt ismertem már korábban is, most több új lehetőséggel találkoztam” – említette. Kántor Alexandra, a győri egyetem gazdaságinformatikus hallgatója szerint a rendezvény kitűnő lehetőség a munkaerőpiaci szereplők megismerésére. (Fotó: Nagy Gergely) Vanczó Árpád másodéves járműmérnök hallgató Miskolcról érkezett a győri egyetemre. „Azért jöttem el a rendezvényre, mert gyakornoki helyek iránt érdeklődöm. Még nem értünk a standok végére, de már találtam olyan lehetőséget, ami felkeltette az érdeklődésemet, ezért bízom benne, hogy a nap folyamán megtalálom a megfelelőt” – vélekedett. Az Állásbörzére Ballabás Dáviddal látogatott el, aki a műszaki menedzser alapképzést elvégezve jelenleg a Széchenyi-egyetem logisztikai mérnök mesterszakán tanul. „A képzés vége felé járok, ezért leginkább a szabad álláshelyek érdekelnek. Minden félévben eljöttem a programra, mert ez kitűnő lehetőség arra, hogy a hallgatók még diplomaszerzésük előtt találkozzanak a környékbeli, innovatív cégekkel, és megismerjék az általuk kínált lehetőségeket”  – osztotta meg tapasztalatait a lábatlani fiatal. Akik ezúttal nem tudtak részt venni az Állásbörzén, azoknak is érdemes felkeresni a rendezvény honlapját , ahol megtalálják a kiállítók által kínált, mintegy nyolcvan nyitott pozíciót, állásokat és gyakorlati lehetőségeket. Az oldalon elolvasható az intézmény emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatóinak összeállítása is, amely tippeket, tanácsokat tartalmaz a sikeres állásinterjúhoz, az önéletrajz, illetve a kísérőlevél megírásához. Nagyon sokan érdeklődtek a standoknál az álláshelyek és a gyakornoki lehetőségek iránt. (Fotó: Miklós Balázs)