Automata boltot, valamint hozzá kapcsolódó tanulóraktárat létesít a Széchenyi István Egyetem az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. A robotokkal működtetett konténerbolt már megérkezett a helyszínre. A fejlesztés újfajta vásárlási élményt kínálva szolgálja majd a digitális rövid ellátási láncok hazai megerősítését, miközben az egyetemi oktatást is új, gyakorlati lehetőségekkel támogatja. Robotizált automata bolt érkezett a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári campusára, a Lucsony utca 2. szám alá, a leendő új kollégium épülete mellé a napokban. A fejlesztést az intézmény szakmai partnereivel, a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal és a LogBord Kft.-vel közösen mutatta be a közelmúltban a SIRHA 2026 Budapest nemzetközi szakkiállításon. A létesítmény üzemeltetője az egyetem tulajdonában működő Közért+ Zrt. lesz. A jelenleg még árukészlettel fel nem töltött átadópont tesztüzeme a tervek szerint május elején indul, a teljes üzem és az értékesítés pedig június végén kezdődhet. Dr. Pőcze Péter László, a Közért+ Zrt. vezérigazgatója elmondta: a korszerű rendszer 80-100 különböző termék tárolására, illetve értékesítésére alkalmas, és mintegy 7-10 ezer termék kezelését teszi lehetővé. A bolt két eltérő hőmérsékleti zónával működik: az egyik a hűtést igénylő, friss áruk számára, míg a másik a hűtést nem igénylő termékek tárolására alkalmas. A vásárlás digitális módon, egy mobilalkalmazáson keresztül bonyolítható, amely lehetővé teszi az előrendelést és a gyors kiszolgálást a nap 24 órájában. Dr. Pőcze Péter László, az egyetem tulajdonában lévő Közért+ Zrt. vezérigazgatója és László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője a SIRHA 2026 Budapest nemzetközi szakkiállításon írta alá az automata bolttal kapcsolatos megállapodást. (Fotó: Adorján András) A fejlesztés fontos eleme a tanulóraktár kialakítása, amely a Lucsony utca 24. szám alatt kap helyet. Ez a létesítmény egyrészt az automata bolt logisztikai kiszolgálását biztosítja, másrészt oktatási és demonstrációs helyszínként is működik majd. A tervek szerint itt valósul meg a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának részvételével fejlesztett digitalizált komissiózó és nyomonkövetési rendszer bemutatása is. Az automata bolt egyszerre fogja szolgálni a hallgatókat, a környék lakosságát és a turistákat. Az állandó termékkínálatban várhatóan többek között pékáruk, tejtermékek, tartós élelmiszerek, italok, vegyi és kozmetikai árucikkek szerepelnek, amelyeket szezonális termékek egészíthetnek ki. Kiemelt cél a helyi termelőkhöz és az egyetemhez kötődő termékek árusítása is. A kameraképeken az automata bolt belsejében „dolgozó” robotkar látható. (Fotó: Adorján András) A bolt és a hozzá kapcsolódó tanulóraktár így az innovációt, a gyakorlatorientált oktatást és a modern kereskedelmi megoldások bemutatását is támogatja, hozzájárulva ahhoz, hogy a Széchenyi István Egyetem és partnerei meghatározó szerepet töltsenek be a jövő élelmiszerláncának fejlesztésében. A közel 225 millió forintos beruházás az „Élelmiszer-logisztikai keretrendszer létrehozása a Kárpát-medencei régióban a versenyképes élelmiszeripar és biztonságos, a népegészségügyet és a magyar agráriumot támogató kereskedelmi eszközrendszer fejlesztése érdekében” (NFPF/2005/2020-ITM_SZERZ) című pályázat támogatásával valósul meg. Az automata boltot a napokban leszállították a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári campusára. (Fotó: Adorján András)

Méltóságteljes ünnepséggel tisztelgett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emléke előtt a Széchenyi István Egyetem. Az esemény keretében doktorok avatására került sor, valamint átadták az intézmény rangos elismeréseit azoknak, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az egyetem fejlődéséhez. A Széchenyi István Egyetem március 12-én tartotta az 1848–49-es forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségét. Dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, napjainkban a nemzetek és intézmények sikere ugyanúgy a teljesítményen múlik, mint a 19. század közepén. Mint mondta, az egyetemnek is ebben a szellemben kell helytállnia: oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével hozzájárulnia az ország versenyképességéhez. „Arra biztatjuk ifjú kutatóinkat és doktoranduszainkat, hogy az akkori hősökre példaként tekintve, egyfajta revolúciós szemlélettel közelítsenek saját tudományterületük kérdéseihez: merjék mélyebb alapoktól újragondolni azokat. A tudomány fejlődéséhez, markáns eredmények eléréséhez és a fiatal kutatók sikeréhez gyakran hasonló szellemi bátorságra van szükség, amely a történelem nagy fordulópontjait is jellemezte”  – fogalmazott. Hozzáfűzte, az egyetem azért ösztönzi a szakmai ambíciókat, támogatja a tudományos és oktatói kiválóságot, hogy a kiemelkedő teljesítmények valódi értékként jelenjenek meg. A Széchenyi István Egyetem közössége méltó módon emlékezett meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. (Fotó: Nagy Gergely) A köszöntőt követően elismerések átadásával folytatódott az ünnepség. A Pro Universitate díj olyan egyetemi munkatársak, illetve az egyetemet támogató polgárok, közéleti személyiségek munkájának elismerésére szolgál, akik nagymértékben hozzájárultak az intézmény céljainak megvalósításához, hírnevének, tekintélyének, megbecsültségének öregbítéséhez. A kitüntetést dr. Révész T. Mihály címzetes egyetemi tanár, a győri jogászképzés meggyökeresedéséért, kiteljesítéséért végzett kiemelkedő eredményességű vezetői, szervezői munkája elismeréseként vehette át. A március 15-i ünnepség hagyományosan alkalmat ad a doktori fokozatot szerzett jelöltek eskütételére és oklevelük átadására is. Az eseményen avatták doktorrá dr. Izdig Izabellát, dr. Kozák Bettinát, dr. Nyerges Évát, dr. Pálfay Szilárdot és dr. Stipkovits Tamás Istvánt (az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola jelöltjeit), Ahmad Dema Munefet, Hegyi Norbertet, Müller Péter Jánost, Németh Pétert, Nyitrai Attilát, Pesthy Márkot, Szabó Veronika Annát, Szabó Viktort, Szűcs Hermant, Takács Richárdot és Vaszilievits-Sömjén Bálintot (a Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola jelöltjeit), valamint Abd Alrauf Abd Alhameed Alkhatib Sewart, Bánhidi Brigitta Gyöngyit, Bárkányi Pétert, Horváth Zsolt Csabát, Hossain Md Kamalt, Nagy Gábornét, Pap Józsefet, Pozsgai Andreát, Rákosi Szabolcsot és Vastag Tímeát (a Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola jelöltjeit). Az eseményt a doktorok avatása tette teljessé. (Fotó: Adorján András, Nagy Gergely) Az Egyetemi Habilitációs Tanács döntése alapján nyolcan tettek eleget a habilitációs eljárás követelményeinek: a gazdálkodás- és szervezéstudományok területén dr. Egri Zoltán és dr. Szeberényi András, az informatikai tudományok területén dr. Ercsey Zoltán, dr. Schiffer Ádám és dr. Kopják József, a regionális tudományok területén dr. Darabos Ferenc és dr. Kundi Viktória, míg az állam- és jogtudományok területén dr. Pálvölgyi Balázs. Gyimesi Ádám, a Győri Nemzeti Színház színészhallgatójának szavalata után az oktatáshoz kapcsolódó elismerések átadása következett. Címzetes egyetemi tanári címet kapott dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója és dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke. Címzetes egyetemi docens lett Kocsis Csaba, az E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt. duális képzési szakértője, valamint Schönléber Zoltán, a Z+R Consulting Kft. tulajdonosa. Címzetes mesteroktatói címet vehetett át Némethné Jankovics Györgyi, a Rejuniva Kft. szakmai vezetője, dr. Homonnai Bendegúz, a Homonnai Ügyvédi Iroda, illetve dr. Czirfusz György, a Czirfusz Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédjének. A Széchenyi István Egyetem vezetése Pro Educatione díjjal ismeri el a hosszú időn át kiváló oktatási tevékenységet nyújtó kollégáit. Ebben az elismerésben részesült dr. Borbély Gábor, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Villamosmérnöki és Infokommunikációs Tanszékének egyetemi docense és dr. Zsédely Eszter, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar oktatási dékánhelyettese. A Bakonyi István Kiváló Oktatói Díjat dr. Giczi Ferencnek, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Matematika és Fizika Tanszék egyetemi docensének, dr. Koppány Krisztiánnak, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi és Alkalmazott Közgazdaságtan Tanszék egyetemi docensének, valamint dr. Lencsés-Varga Erikának, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszéke egyetemi docensének ítélték oda. Kiváló Mentor díjban részesült Kemecseiné Inhaizer Petra, a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola oktatója, valamint dr. Rámháp Szabolcs, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Marketing Tanszék egyetemi docense. Az ünnepségen átadták az egyetemi hallgatókért és közösségért végzett áldozatos munkáért járó elismeréseket is. A Széchenyi István Egyetem Érdemes Polgára lett Pákozdi Magdolna, a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola igazgatója, dr. Horváth Csaba Sándor, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék egyetemi docense, valamint dr. Oláh Attila, az Egészség- és Sporttudományi Kar Klinikai Egészségtudományi és Ápolástan Tanszék professzora. Az ünnepség alkalmat adott a Széchenyi István Egyetem rangos elismeréseinek átadására is. (Fotó: Adorján András, Nagy Gergely) Az Irányító Testületi Elismerő Oklevél arany fokozatát vehette át Kovács Ferencné, a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanára és dr. Torma András, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének vezetője, ezüst fokozatát pedig Homor Péter, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár központvezetője, illetve dr. Szabó Dániel Róbert, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Statisztika, Pénzügy és Kontrolling Tanszék adjunktusa. Kiváló munkatárs címet kapott Döbrentei Balázs, a Közlekedési Tanszék tanszéki mérnöke, Horváth Enikő, az Oktatásszervezési Igazgatóság Tanulmányi Osztály tanulmányi szakreferense, Merkó-Benkő Judit Mária, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar titkársági referense, Stevula Zoltán Lászlóné, a Számviteli és Kontrolling Osztály számviteli szakreferense és Törökné Vas Marianna Éva, a Doktori és Habilitációs Központ tudományszervezési szakreferense. A Hallgatóbarát Egyetemért díjat Gulyásné Gaál Tündének, a Tanulmányi Osztály vezetőjének ítélték oda, míg dr. Németh Péter tudományos titkár, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum központvezetője Egyetemi Közösségért díjban részesült. Az ünnepi alkalom lehetőséget adott arra is, hogy az intézmény köszöntse azon munkatársait, akik az egyetemért végzett sok évtizedes odaadó munka után nyugdíjba vonulnak. A Széchenyi István Egyetem szolgálati elismerő oklevelét azok kapják, akik legalább 25 éven keresztül dolgoztak a közösség sikereiért. A kitüntetést Horváth Andrásné, a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola oktatója, Horváth Emilné, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Tudománytámogatási és Gyűjteményfejlesztési Osztályának adatrögzítője, Horváth Gábor, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar Matematika és Fizika Tanszékének mesteroktatója, dr. Józsa László, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének professzora, dr. Solecki Levente Ferenc, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudomány és Gépszerkezettan Tanszékének adjunktusa, valamint Szabó Lajos, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Közlekedési Tanszékének adjunktusa vehette át.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, nemzeti ünnepünk alkalmából a Széchenyi István Egyetem több munkatársa magas állami kitüntetést vehetett át. Széchenyi-díjat ítéltek oda dr. Kukorelli István jogtudósnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, az egyetem professor emeritusának Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája, az alkotmányos alapjogok, a választójog és a közjogtörténet területén végzett kiemelkedő kutatásai, példaértékű oktatói munkája, valamint jelentős publikációs és széles körű szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként. Harangozó Gyula-díjban részesült Kara Zsuzsanna balettművész, a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium szakmai vezetője, a Győri Balett örökös tagja. A Magyar Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat kitüntetést adományozták dr. Palkovics László Amandnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar professzorának, kutatócsoport-vezetőjének. Magyar Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetést vett át dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja, dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja. valamint a magyar–német társadalmi kapcsolatok fejlesztése és a fiatalok tehetséggondozása érdekében végzett áldozatos és eredményes tevékenysége elismeréseként dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány alapító elnöke, a Magyar–Német Ifjúságért Egyesület és német társszervezete elnöke, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata volt alelnöke. Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat kitüntetésben részesült Némethyné Toldy Gizella, az egyetem fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola igazgatója, dr. Sipos Gertrúd, a Jogi és Portfóliómenedzsment Igazgatóság igazgatója, valamint dr. Szabó Csaba, a Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar Kriminológia és Kriminalisztika Tanszékének egyetemi docense. Magyar Bronz Érdemkereszt, polgári tagozat kitüntetést vett át dr. Drotár István, a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ vezetője, Tátrai Zsófia Rita, az Oktatásszervezési Osztály vezetője, valamint Wandraschekné Jakab Erzsébet képzési szakreferens, a Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központ munkatársa. Dr. Drotár István, dr. Sipos Gertrúd, Tátrai Zsófia és Wandraschekné Jakab Erzsébet Dr. Pongrácz Attila, Kara Zsuzsanna, dr. Somogyi Angéla és prof. dr. Palkovics László Amand Dr. Szabó Csaba egyetemi docens Némethyné Toldy Gizella

A CASA.17 nemzetközi építészhallgatói tervpályázat nyitóeseményének adott otthont a Széchenyi István Egyetem a napokban. A kezdeményezésben hét magyar és romániai intézmény mintegy 260 hallgatója és 35 oktatója működik közre. A cél, hogy a fiatalok a hagyományos órai feladatokon túl valós helyzetben próbálhassák ki magukat, miközben közösen gondolkodnak az épített környezet jövőjéről. A Széchenyi István Egyetem oktatási szemléletében meghatározó szerepet kapnak azok a képzések, amelyek valós szakmai helyzeteken keresztül, nemzetközi együttműködésben, ugyanakkor helyi kontextusban adnak tapasztalatot a hallgatóknak. Ebbe illeszkedik a CASA.17 nemzetközi építészhallgatói tervpályázat is, amelynek idei nyitóeseményét az intézmény hangversenytermében, a volt győri zsinagógában tartották. „A kurzus közel húsz évvel ezelőtt indult Kolozsváron hallgatói ötletként. Az volt a cél, hogy a hagyományos tervezési feladatok mellett egy kötetlenebb, projektjellegű munkában is kipróbálhassák magukat a fiatalok, akik kéttagú csapatokban dolgoznak. A program különlegessége, hogy minden évben a részt vevő intézmények egyike – ezúttal a Széchenyi István Egyetem – írja ki a tervezési feladatot, amelyen az összes egyetem leendő építészmérnökei dolgoznak, a pályaműveket pedig a félév végén nemzetközi zsűri értékeli” – mondta dr. Szentirmai Tamás, az intézmény Épülettervezési Tanszékének vezetője. Dr. Szentirmai Tamás, a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékének vezetője (Fotó: Adorján András) „ Az idei feladat egyetemünk Művészeti Karához kapcsolódik. A megtervezendő épület szállásokat, próbatermeket, zenei tereket, valamint közösségi és kulturális funkciókat foglal magában. A cél, hogy a hallgatók olyan építészeti megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek egyszerre felelnek meg a zenei képzés sajátos igényeinek, és erősítik az egyetem városi beágyazottságát ” – részletezte a megnyitón dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese. „ A projekt különleges értéke az a nemzetközi nézőpont, amelyet a résztvevők hoznak magukkal. Az új látásmódok és a friss gondolatok gyakran inspiráló és innovatív megoldásokhoz vezetnek. Ezek az elképzelések akár Győr jövőbeli fejlődéséhez is hozzájárulhatnak” – hangsúlyozta dr. Szép János, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja. Szép János, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja a megnyitón hangsúlyozta: a kar képzésében kiemelt szerepet kap a projektalapú, valós kihívásokhoz kapcsolódó oktatás. (Fotó: Adorján András) Az együttműködés az egyetemek oktatói számára is értékes szakmai tapasztalatot jelent. Major Zoltán, a Debreceni Egyetem adjunktusa már több alkalommal csatlakozott a programhoz, hogy segítse a csapatok munkáját. „Az egyetemek saját képzési koncepcióval rendelkeznek, így ez a kezdeményezés lehetőséget ad egymás módszereinek és szemléletének megismerésére. Ezeket a tapasztalatokat a saját tantervünkbe is beépítettük, ami jól mutatja, hogy oktatóként mennyit profitáltunk az eddigi eredményekből ” – hangsúlyozta. A projektben a házigazda Széchenyi István Egyetem mellett a Debreceni Egyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem, a Nagyváradi Egyetem, a Szebeni Egyetem, a Temesvári Műszaki Egyetem, valamint a Bukaresti Ion Mincu Egyetem marosvásárhelyi kihelyezett tagozatának hallgatói és oktatói vesznek részt. A Nagyváradi Egyetem másodéves építészhallgatója, Larisa Fanea szerint a program különösen értékes tapasztalatot jelent: „ Ritka lehetőség, hogy már a tanulmányaink alatt csapatokban dolgozhatunk, egy valódi tervpályázatot szimulálva. Hasznos tapasztalat lesz a későbbi karrierünk során .” A félév során közel másfél száz terv készül a kiválasztott helyszínre. A benyújtási határidő május vége. A nemzetközi zsűri június elején értékeli a pályaműveket, az eredményhirdetésre és a kiállítás megnyitójára pedig június 19-én kerül sor a budapesti FUGA Építészeti Központban. A kezdeményezésben hét egyetem mintegy 260 hallgatója és 35 oktatója működik közre. (Fotó: Adorján András)

„A kecsege magyarországi fajmegőrzési terve” címmel rendeztek szakmai konferenciát Budapesten, az Országos Vízügyi Főigazgatóság székházában. A programon bemutatták azt a Széchenyi István Egyetem részvételével zajló projektet is, amelynek célja egységes, határokon átívelő monitorozási rendszer létrehozása Európa egyik legveszélyeztetettebb halfajcsoportjának védelmére. Országos tanácskozást rendeztek Budapesten egy hosszú távon fenntartható, tudományosan megalapozott és társadalmilag is elfogadott hazai fajmegőrzési stratégia közös kialakítására a víz- és halgazdálkodás, valamint a természetvédelem képviselőinek részvételével. A rendezvény szakmai programját a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Alkalmazott Fenntarthatósági Tanszéke, a WWF Közép- és Kelet-Európa, valamint több hazai és nemzetközi intézmény közreműködésével állították össze. A konferencia középpontjában a kecsege állt, amely a Dunában egykor benépesítő  6 őshonos tokfaj közül az utolsó, amely még önfenntartó állományokkal rendelkezik a magyarországi Duna- és Tisza-szakaszokon. A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett, vagy a kipusztulás határán álló kritikusan veszélyeztetett besorolású, ezért fennmaradásuk nemcsak hazai, hanem nemzetközi természetvédelmi prioritás is. „A kecsege magyarországi fajmegőrzési terve” címmel rendezett országos szakmai konferencia résztvevői. A kecsege védelme szorosan kapcsolódik az európai természetvédelmi keretekhez. A faj szerepel az Európa Tanács égisze alatt létrejött Berni Egyezmény Állandó Bizottsága által végrehajtásra elfogadott, a tokfélék védelmére vonatkozó Páneurópai Cselekvési Tervben. E törekvésekhez kapcsolódik a Széchenyi-egyetem részvételével elindult  „MonStur in the Danube” Interreg-projekt, amely egy határokon átnyúló tokhal-monitorozó rendszer kialakítását célozza a Duna vízgyűjtő területén. A budapesti tanácskozás ennek a nemzetközi folyamatnak a hazai mérföldköve volt. A megnyitó előadást dr. Guti Gábor, a Széchenyi István Egyetem kutatója, a MonStur-projekt hazai koordinátora tartotta, majd Beate Striebel, a WWF szakértőjének prezentációja következett, a Páneurópai Cselekvési Terv célkitűzéseiről és a 10 évig tartó program kereteiről beszélt. Az előadások kitértek a vízvisszatartás és a fajmegőrzés összefüggéseire, az EU Duna Régió Stratégia szerepére, valamint a kecsege hazai jogi státuszára és a „nem fogható halfaj” besorolás természetvédelmi indokoltságára. A szlovák természetvédelmi hatóság képviselője regionális kitekintést adott a tokfélék helyzetéről, hangsúlyozva a határon átnyúló koordináció jelentőségét. A délutáni műhelymunka során a résztvevők hat tematikus blokkban vitatták meg a fajmegőrzési terv stratégiai kérdéseit. Dr. Guti Gábor, a Széchenyi István Egyetem kutatója ismertette a tokhal-monitorozó rendszer kialakítását célzó projekt részleteit. A szakmai egyeztetés során megfogalmazódott, hogy minimálisan szükséges a vándorlási útvonalak feltárása, a kulcsfontosságú élőhelyek térképezése, az állománybecslés módszertani egységesítése, valamint a telepített és természetes szaporulatból származó egyedek elkülönítése. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a kecsege fontos indikátorfaj: az önfenntartó populációk jelenléte visszajelzést ad a folyók jó ökológiai állapotáról, és hosszú távon gazdaságilag is fenntarthatóbb megoldást jelenthet a horgászati célú halgazdálkodás számára. A rendezvény az első lépés volt a Felső- és Közép-Duna országainak közös, határokon átnyúló akcióterve felé. A 2027-ben esedékes nemzetközi egyeztetésen a magyarországi, a szlovákiai, az ausztriai és a bajorországi szakmai fórumok eredményeit együttesen értékelik, és ezek alapján készül el az őshonos tokfélék védelmét szolgáló közös megvalósítási stratégia.

A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium végzős szakgimnáziumi diákjai a napokban tették le balett-termi képesítő vizsgájukat. Amennyiben sikerrel teljesítik a színpadi bemutatót és az elméleti feladatokat is, nemcsak az előadótermek világa, de a továbbtanulás lehetősége is megnyílik előttük. A Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Szakgimnáziumának végzősei a napokban sikeresen teljesítették balett-termi képesítő vizsgájukat. A klasszikus balett és a modern kortárs szakirányon tanuló diákok számára a tánctechnikai tudásukat tesztelő forduló komplex vizsgájuk első része volt. Nekik júniusban, a Magyar Táncfesztivál programjának keretében a nagyközönség előtt is színpadra kell állniuk Győrben. Ott az előadóművészi képességeikről is tanúbizonyságot tesznek, emellett széles körű táncelméleti ismereteikről ugyancsak számot kell adniuk. A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium növendékei. (Fotó: Nagy Gergely) A mostani vizsga zsűrijében Bajári Levente, a Győri Balett művészeti vezetője, dr. Lőrinc Katalin, a Magyar Táncművészeti Egyetem professzora, Demcsák Ottó, a Győri Balett örökös tagja, a volt Soproni Balett igazgatója, valamint Hergenröder-Kovács Réka, a Tánc- és Képzőművészeti Iskola tanára kapott helyet. A vizsga zsűrije: Bajári Levente, a Győri Balett művészeti vezetője, dr. Lőrinc Katalin, a Magyar Táncművészeti Egyetem professzora, Demcsák Ottó, a Győri Balett örökös tagja és Hergenröder-Kovács Réka, a Tánc- és Képzőművészeti Iskola tanára. (Fotó: Adorján András) „Rajtuk kívül is több neves szakember látogatott el a programra, mert kíváncsiak voltak a jövő táncos generációjának tudására. A fiatalok ugyanis a vizsgák sikeres teljesítése után megkezdhetik táncos karrierjüket, illetve a továbbtanulás lehetősége is nyitva áll előttük – mondta el   Kara Zsuzsanna, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium szakmai vezetője, a Győri Balett örökös tagja. – Ezt nagyban segíti a Széchenyi István Egyetem, az iskolánk, a Magyar Táncművészeti Egyetem (MTE) és a Győri Balett egyedülálló együttműködése  is. A partnerség révén ráadásul a jövő évtől a szakgimnáziumi diákok számára rövidebb idő alatt válik elvégezhetővé az MTE győri kihelyezett, táncos és próbavezető szakja. A növendékeknek tehát az említett intézmények az általános iskolától a diplomaszerzésig, illetve társulati szereplésükig nemcsak a fejlődés lehetőségét, de egy komplett táncművészeti életpályamodellt kínálnak.” A klasszikus balett és a modern kortárs szakirány végzős hallgatói adtak számot tudásukról. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem átfogó ösztöndíjfejlesztési programot indít márciustól. Az intézmény saját forrásból megvalósított kezdeményezésének célja, hogy érdemben növelje a hallgatói juttatások értékét, erősítse a teljesítményalapú ösztönzést, valamint új lehetőségeket teremtsen a kiemelkedő tanulmányi, tudományos és innovációs eredményeket elérő fiatalok számára. Az ösztöndíjak rendkívül fontos szerepet játszanak a hallgatók támogatásában és motiválásában. A Széchenyi István Egyetem ezért a hallgatói önkormányzattal együttműködve olyan új rendszert dolgozott ki, amely még inkább elismeri a teljesítményt, és célzottan segíti a tehetséggondozást, a kutatói utánpótlást, valamint az intézmény versenyképességének erősítését. Az új stratégia a meglévő formák megtartása mellett azok megerősítésére és kiegészítésére épül. Ennek keretében az egyetem az eddig tanulmányi ösztöndíjra fordított féléves összeg 50 százalékát, azaz plusz 150 millió forintot biztosít további teljesítményalapú ösztöndíjakra. Dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes elmondta: a tanulmányi ösztöndíjak kerete 75 millió forinttal emelkedik, így a jól tanuló hallgatók jelentősen magasabb összegben részesülhetnek. Bővülnek az önköltséges képzésben részt vevők lehetőségei is: a tandíjmérséklésre fordítható keret 30 millió forintra nő, hogy több jól teljesítő fiatal kaphasson segítséget tanulmányai finanszírozásához. Emellett az intézmény 50 millió forintos kiválósági ösztöndíjalapot hoz létre, amely pályázat útján támogatja a tudományos, kutatási, innovációs vagy más kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó hallgatókat. Vályi Nagy Dávid, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a program az intézmény vezetésével közös gondolkodás eredménye. Elmondta: „A hallgatói visszajelzések rámutattak arra az igényre, hogy az ösztöndíjrendszer jutalmazza erőteljesebben a teljesítményt, és teremtsen szélesebb körben lehetőségeket a fiatalok számára. Az új struktúra éppen ezeket a célokat szolgálja.” Lőrincz Gergő, az egyetem szolgáltatási és brandigazgatója, Vályi Nagy Dávid, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke, valamint dr. Kovács Zsolt, az intézmény általános és oktatási elnökhelyettese (Fotó: Adorján András) A hallgatók a jövőben magasabb ösztöndíjakat kaphatnak az új rendszernek köszönhetően. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem két hallgatója, az építészmérnöki szakos Kincses-Kádár Lídia és a formatervező művész mesterszakos Bárdi Dorina Marokbaba nevű fejlesztésükkel bemutatkoztak és befektetést kaptak az RTL „Cápák között” című műsorában. Vállalkozásuk sikertörténete állt az intézmény nemrégiben megtartott Spinoff Klub rendezvényének középpontjában. Néhány hete még az RTL televízió Cápák között című műsorának nézői figyelték érdeklődve a Széchenyi István Egyetemen tanuló Kincses-Kádár Lídia és Bárdi Dorina innovációját, a napokban pedig már az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja Spinoff Klub rendezvényének résztvevői hallhatták a fejlesztés történetét. A Marokbaba nemcsak az egyik „cápa”, Bojinka Miklós üzletember tetszését nyerte el – akit a befektetés óta a bátrak mentoraként emlegetnek a médiában –, hanem rövid idő alatt országosan is népszerűvé vált. Az idegrendszer-fejlesztő eszköz egyszerre ötvözi a természetes tanulás elemeit, a kötődő nevelés elveit és a Montessori-szemlélet szabadságát, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, valamint az óvoda- és iskolaérettséget. Bárdi Dorina és Kincses-Kádár Lídia az RTL televízió Cápák között című műsorában. (Fotó: RTL/Cápák között) Az eseményen a hallgatók elmondták, hogy személyes tapasztalatból születő ötletük a Nemzeti Tehetség Program mentorálásával, szakértők bevonásával és közösségi visszajelzéseket figyelembe véve formálódott üzletté. Terméküket ma már több ezer család, szakember és intézmény használja. Az alkotók hangsúlyozták, hogy a Széchenyi-egyetemen elsajátított látásmód meghatározó szerepet játszott a fejlesztés irányának kialakításában. „Az itt tanult koncepcionális szemlélet alapvetően formálta azt, ahogyan a problémákhoz közelítünk, és ezt ma is közvetlenül tudom alkalmazni a projektben” – mondta Kincses-Kádár Lídia, hozzátéve, hogy tanulmányai alatt megszerzett tudását háttérkutatásaiban és szakdolgozati munkájában is hasznosítani tudja. Dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem docense, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának munkatársa moderálta a rendezvényt. (Fotó: Nagy Gergely) A beszélgetés során kitértek a vállalkozásépítés kihívásaira, a közösségi finanszírozás szerepére és a befektetői validáció jelentőségére is. Kifejtették, hogy a kezdeti időszakban a gyártási feltételek megteremtése és a növekvő érdeklődés kezelése egyaránt nagy kihívást jelentett, ugyanakkor a szakmai közösség és a mentorálás folyamatos megerősítést adott számukra. „Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy a befektetők elé álljunk, de a cápáktól egyértelmű megerősítést kaptunk abban, hogy jó úton járunk ” – fogalmazott Kincses-Kádár Lídia. A Széchenyi István Egyetem hallgatói, a Marokbaba alkotói: Bárdi Dorina és Kincses-Kádár Lídia. (Fotó: Nagy Gergely) Bárdi Dorina az üzleti építkezést és a szakmai együttműködések szerepét emelte ki. „ Az egész folyamat nagyon organikusan alakult: az ötletből prototípus lett, majd szakemberek, fejlesztőpedagógusok és közösségek csatlakoztak hozzánk, akik folyamatos visszajelzéseikkel segítették a fejlődést. Fontos tapasztalat volt számunkra, hogy ha a feladatokat tudatosan felosztjuk, és reális ígéreteket teszünk, akkor akár egyetemi hallgatóként is felépíthető egy működő vállalkozás” – mondta.   Zárásként a két alapító megfogalmazta legfontosabb tanácsait a rendezvényen részt vevő hallgatóknak. Kiemelték, hogy egy ötlet megvalósításának első lépése a saját motiváció és célok tudatos átgondolása, ezt követően pedig a megfelelő csapat és mentorok megtalálása. További információk, valamint a Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának közelgő eseményei és programjai a központ közösségimédia-felületein – Facebookon  és Instagramon  –, illetve a fiek.sze.hu weboldalon érhetők el. A Marokbaba a gyerekek idegrendszeri fejlődését támogató eszköz, amely valós piaci igényre reagál. (Fotó: Nagy Gergely)

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára . A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet. A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki. A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során. A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely) A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre. A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap  kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható. A konferencia látványos, sokakat az egyetemi campusra vonzó eleme a különleges autóstalálkozó. (Fotó: Dudás Máté)

Huszonnyolc év után ismét világbajnoki szereplésért küzd a magyar női kosárlabda-válogatott, amely március 11. és 17. között Isztambulban szerepel a kvalifikációs tornán. A csapatban három, a Széchenyi István Egyetemhez kötődő sportoló is pályára léphet, a felkészülést pedig az intézmény oktatója, dr. Alföldi Zoltán sportpszichológusként segíti. Március 11. és 17. között Isztambulban rendezik a 2026-os női kosárlabda-világbajnokság egyik kvalifikációs tornáját, amelyen hat válogatott – Magyarország, Japán, Kanada, Ausztrália, Argentína és Törökország – méri össze erejét. A csapatokra rendkívül sűrű program vár: hét nap alatt öt mérkőzést játszanak. Ausztrália kontinensbajnokként már biztos résztvevő, rajta kívül további három csapat juthat ki a németországi vb-re. A Széchenyi István Egyetem számára büszkeség, hogy a magyar válogatott keretnek az intézmény több hallgatója is tagja: Aho Nina sportcoach szakirányú továbbképzési szakra, Dombai Réka rekreáció alapszakra, míg Török Ágnes doktori képzésre jár. Aho Nina, dr. Alföldi Zoltán, Dombai Réka és Török Ágnes képviselik Magyarországot és a Széchenyi István Egyetemet a magyar női kosárlabda-válogatott tagjaiként az isztambuli világbajnoki selejtezőtornán. (Fotó: Girgász Péter / MKOSZ) „ Nagy eredmény, hogy sikerült kvalifikálni a tornára, hiszen a világ legjobb huszonnégy csapata közül lehet bekerülni a világbajnokság mezőnyébe. Külön öröm számunkra, hogy a válogatott keretének mintegy egynegyedét egyetemünk hallgatói adják ” – mondta dr. Alföldi Zoltán, az Egészség- és Sporttudományi Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tanszékének vezetője. „A csapat felkészítésében 2023 óta sportpszichológusként veszek részt. A játékosok jó formában érkeztek a tornára: a Magyarországon játszó kosárlabdázók egyhetes edzőtáborban készültek együtt, míg a külföldi bajnokságokban szereplők a versenynaptárukhoz igazodva csatlakoztak a kerethez – emelte ki. – A Széchenyi István Egyetem kettőséletpálya-modellje jelentős támogatást nyújt a sportolóknak abban, hogy a magas szintű sportkarrier mellett tanulmányaikat is sikeresen folytathassák, mentorprogramokkal, ösztöndíjakkal és rugalmas tanulmányi lehetőségekkel segítve őket.” A magyar válogatott első mérkőzését március 11-én Japán ellen játssza, majd Kanada, Ausztrália, Argentína és Törökország következik a programban. A találkozókat az M4 Sport és az M4 Sport+ élőben közvetíti. Mérkőzések: 03.11. (szerda), 15:30: Japán – Magyarország         03.12. (csütörtök), 15:30: Magyarország – Kanada  03.14. (szombat), 12:30: Ausztrália – Magyarország           03.15. (vasárnap) 12:30: Magyarország – Argentína            03.17. (kedd), 18:30: Törökország – Magyarország

A tudomány legizgalmasabb eredményei ma már a tudományterületek határain születnek – állítja dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője, akit a napokban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat határtudományokért felelős alelnökévé neveztek ki. A professzor szerint a különböző diszciplínák együttműködésére épülő kutatások kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy Magyarország a világ innovációs élmezőnyébe kerüljön. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a hazai kutatások meghatározó szereplőjeként 15 kutatóintézetben több mint ötezer kutató és szakember munkáját fogja össze. A szervezet irányítótestülete Gulyás Balázs elnök javaslatára március 1-jétől új tudományterületi alelnököket nevezett ki. Feladatuk, hogy elősegítsék a kutatási intézmények közötti együttműködéseket és kutatási projekteket, erősítve a magyar tudomány nemzetközi versenyképességét. Egyikük dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora, AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője, aki a határtudományok területéért felel. Dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora, AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője a HUN-REN alelnökeként a határtudományok területén felel a HUN-REN kutatási intézmények tevékenységének koordinációjáért. (Fotó: Adorján András) „A tudomány ma már nem egyszempontú: nincsenek tisztán műszaki, technológiai vagy élettudományi kihívások. Szinte minden kérdésben erőteljesen megjelennek más – például társadalomtudományi, pszichológiai, gazdaságtudományi vagy jogi – vonatkozások is” – húzta alá dr. Aczél Petra. Hozzátette: a határtudományok nem csupán az egyes tudományterületek peremét jelentik, hanem egyúttal olyan metszeteket is, ahol új szemléletek és megközelítések születnek. Alelnökként ezért arra törekszik, hogy azonosítsa és támogassa azokat a kutatókat és műhelyeket, amelyek kifejezetten ebből a szemléletből indulnak ki. „Ez az innováció egyik táptalaja”  – hangsúlyozta. A professzor szerint mindez hozzájárul ahhoz, hogy olyan kutatási programok induljanak, amelyek globális szinten is jelentős hatást fejtenek ki, támogatva, hogy hazánk az innovációs teljesítmény tekintetében a nemzetközi élmezőnybe kerüljön. Kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése mellett a jelenleg külföldön dolgozó kiváló magyar kutatók számára is vonzó környezetet szeretnének teremteni, hogy közülük minél többen hazatérjenek, majd új műhelyeket és tudományos közösségeket hozzanak létre. Különösen fontosnak tartja, hogy a Széchenyi István Egyetemen az AI- és Jövőstratégiák Központ vezetőjeként dolgozhat, amely terület szorosan kapcsolódik a HUN-REN-ben vállalt feladataihoz: mindkettő a jövő tudományos és társadalmi kihívásainak megoldását szolgálja. „Az egyetem és a HUN-REN között már most is szoros az együttműködés, és remélem, hogy ez az én személyemmel még tovább erősödhet” – fűzte hozzá dr. Aczél Petra. Saját pályájáról szólva elmondta, hogy kutatói munkáját mindig a tudományterületek közötti átjárás jellemezte: nyelvtudományi háttere mellett kommunikációtudománnyal, jövőkészségekkel, mesterséges intelligenciával és újmédiával foglalkozik – olyan területekkel, amelyek természetüknél fogva több diszciplína találkozása révén fejlődnek. „Nem beszélhetünk kommunikációról kommunikációs technológiák nélkül, és nem vizsgálhatjuk a kommunikációs technológiákat gazdasági vagy geopolitikai összefüggések nélkül”  – hozta fel példaként. Úgy véli, a tudományos munka sokszor hasonlít egy építészeti projekthez: az eredmény csak akkor lehet teljes, ha különböző szakterületek képviselői együtt dolgoznak rajta. Új megbízatásáról úgy fogalmazott, hogy a kinevezés egyben bizalom is: „Ahogy Madách írja: ez »előpénzül« van rám bízva – vagyis a bizalmat meg kell szolgálnom.”

Kutatás-fejlesztési tevékenységét mutatta be a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Kelet-Közép-Európa legjelentősebb élelmiszeripari rendezvényén a napokban. A SIRHA 2026 Budapest nemzetközi szakkiállításon az intézmény a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal és a LogBord Kft.-vel közös fejlesztéseit is bemutatta, köztük egy automata kisboltot, ami hamarosan az óvári campusra kerül. Hetedik alkalommal rendezték meg a SIRHA Budapest nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítást, amelynek a Hungexpo pavilonjai adtak otthont március 3. és 5. között. A program 30 ezer négyzetméternyi területen, több mint 400 kiállítóval várta az érdeklődőket, akik a Széchenyi István Egyetem, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a LogBord Kft. közös standját is felkereshették. Az oda látogatók egy robotizált automata kisbolttal, hűtöttáru-átadásra szolgáló eszközzel és egy készétel-automata működésével ismerkedhettek meg szakemberek segítségével. Az egyetem az alapítvánnyal közösen, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósítja meg azt a projektet, amelynek célja a használandó rendszerek valós körülmények közötti gyakorlati alkalmazása, valamint a pilot projektek keretein belül megvalósult jó megoldások továbbadása, oktatása az élelmiszerlánc minden résztvevője számára. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta: a szakkiállításra kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük, illetve vállalati kapcsolataik bemutatásával készültek, a főszerepbe pedig élelmiszeripari fejlesztések kerültek. „A standunkon megtekinthető legnagyobb innováció az a robotokkal működtetett automata konténerbolt, amely hamarosan Mosonmagyaróvárra kerül, újfajta vásárlási élményt kínálva a hallgatóknak, a város polgárainak és a környékbelieknek. Az újdonság a digitális rövid ellátási láncok hazai megerősítését is szolgálja, hiszen modern formában segít eljuttatni a fogyasztókhoz az olyan helyi termékeket, mint például az egyetemünk által készített óvári sajt. A megoldás a legkorszerűbb, automatizált módon teszi lehetővé a nyomonkövethetőséget és a minőségbiztosítást, miközben értékesítési lehetőséget kínál többek között a helyi – esetünkben a szigetközi – termelőknek” – részletezte a dékán. Megjegyezte: a fejlesztésben nemcsak az óvári kar vett részt, hanem az egyetem Digitális Fejlesztési Központja is. Az automata kisboltot hamarosan a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári campusán helyezik üzembe, erről ünnepélyes keretek között állapodtak meg a felek. Az esemény résztvevői: Óvári Zsolt, a LogBord Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetője, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Pőcze Péter László, az egyetem tulajdonában lévő Közért+ Zrt. vezérigazgatója, László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője és dr. Ásványi Balázs, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. (Fotó: Adorján András) Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára hozzáfűzte: az egyetemmel közös projekt fő missziója a digitalizáció beillesztése a rövid ellátási láncokba, ami kiválóan ötvözi a felek kompetenciáit. Az innováció különlegessége, hogy a bolt belsejében található raktáregységekből robotkarok készítik össze az applikáción keresztül megrendelt csomagot, továbbá az utántöltést és a raktárkészlet nyilvántartását is számítógép végzi. A fogyasztók az éjjel-nappal üzemelő automata bolt termékei között egy erre a célra fejlesztett applikációban válogathatnak majd. (Fotó: Adorján András) László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője kifejtette, cégük már húsz éve foglalkozik kereskedelmi informatikával, és elkötelezett az innovációfejlesztések iránt. „Tapasztalatunkkal egy olyan kezdeményezést szerettünk volna támogatni, ami amellett, hogy jövőbemutató megoldást kínál a fogyasztói problémákra, a piac fejlődése szempontjából és a társadalom számára is hasznos” – fogalmazott. Hozzátette: az ötletet az egyetem és az alapítvány hozta, ami kiválóan illeszkedett a cég üzleti céljaihoz, így született meg a mindenki számára előnyös együttműködés. A szakkiállítást dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki ellátogatott a Széchenyi István Egyetem standjára is. „Büszke vagyok arra, hogy az egyetem ilyen fejlesztésekkel foglalkozik, és innovációjával megmutatja azt a jövőt, hogy miként tud éjjel-nappal, mindenki számára elérhető formában működni egy kisbolt – kiváló szolgáltatást nyújtva hallgatóknak, polgároknak”  – vélekedett. Hangsúlyozta: „Ez a 21. század, ez a jövő, amit majd néhány év múlva teljesen hétköznapi módon élünk meg. Egy egyetemnek pedig ezt kell sugároznia magából, ezért hálás vagyok a Széchenyi-egyetemnek, hogy példát mutatnak”. Dr. Nagy István agrárminiszter (középen) is méltatta a fejlesztést, ami szerinte a jövőben a mindennapjaink részévé válik majd. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi-egyetem nem csupán innovatív termékeivel, hanem szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel is hozzájárult a SIRHA programjának gazdagításához. Az intézmény standja három nap alatt nyolc fórumnak adott helyet a rövid ellátási láncokat érintő olyan témákban, mint a digitális élelmiszer-kereskedelmi ökoszisztéma, a termelők szerepe a közétkeztetésben, a funkcionális termékek, a fogyasztói igények változásai vagy épp az oktatási és szaktanácsadási igények. A beszélgetések résztvevői között a hazai felsőoktatási szféra kutatói mellett cégvezetők, állami és gazdasági szereplők, illetve neves élelmiszeripari szakértők is megtalálhatók voltak. A „Polctól a platformig: automata boltok, rövid ellátási láncok és a digitális élelmiszeripar jövője” című fórum elején dr. Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, milyen fontos összekötni a termelőt és a fogyasztót egy olyan világban, ahol egyre népszerűbbek ugyan a helyi, egészséges és fenntartható termékek, de a piacok és vásárcsarnokok kevésbé elérhetőek a munka miatt elfoglalt, dolgozó emberek számára. „Amikor olyan nagy szavakat használunk, mint szolgáltató vagy vállalkozó egyetem, akkor pont ilyen eszközökre gondolunk, és ilyenekre van szükségünk – mutatott rá a Széchenyi-egyetem projektjének értékére. – Ha az akadémia és a termékfejlesztés találkozik, és a kutatók kilépnek a laborokból, olyan termékek előállítására lesznek képesek, amik akár az üzleti környezet, akár a magánszemélyek számára új értéket teremthetnek.” Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András) A fejlesztés az „Élelmiszer-logisztikai keretrendszer létrehozása a Kárpát-medencei régióban a versenyképes élelmiszeripar és biztonságos, a népegészségügyet és a magyar agráriumot támogató kereskedelmi eszközrendszer fejlesztése érdekében” című pályázat keretében, az NFPF/2005/2020-ITM_SZERZ azonosítószámú projekt részeként valósul meg.

A Széchenyi István Egyetem építész-, építőművész- és építészmérnök-hallgatói nyolc csapattal indultak az intézmény, a győri önkormányzat, a Győri Egyházmegye és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány ötletpályázatán. A Nagyboldogasszony-székesegyházat körülvevő Káptalandomb területeinek megújítását célzó kezdeményezés nagy sikerrel zárult: a szakmai zsűri öt pályamunkát díjazott. A Széchenyi István Egyetem a győri önkormányzattal, az egyházmegyével és a Mathias Corvinus Alapítvánnyal együttműködésben tavaly októberben hirdette meg azt az építészeti ötletpályázatot, amelyre az intézmény hallgatói háromtagú csapatokban nyújthatták be jelentkezésüket. E A hónapokon át zajló munka nemrég a végéhez ért: a szakmai zsűri nyolc pályamunka elbírálása után döntött a végeredményről. Az ünnepélyes eredményhirdetés résztvevői a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Adorján András) A látványterveket bemutató eseményen dr. Veres András győri megyéspüspök elmondta: a projekt hosszú távú célja, hogy több látogatót vonzzon a város egyik legszebb helyszínére, a Káptalandombra. „Bízom abban, hogy ha a hallgatói ötletek szép harmóniát teremtenek a terveken, akkor előbb-utóbb a valóságba is átültethetjük azokat. Lassan tíz éve célom, hogy a terület megszépülhessen, hiszen minden odavezető út megszépült és új közműveket kapott. A domb azonban érintetlen maradt, pedig annyi építészeti és kulturális kincs van ott, ami rengeteg embert felcsalogathatna” – vélekedett. Dr. Veres András győri megyéspüspök hosszú évek óta szorgalmazza a Káptalandomb területének megújítását. (Fotó: Nagy Gergely) Dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese úgy fogalmazott, nagy öröm számára, hogy a fiatalok komolyan vették a feladatot, és kellő felelősséggel tekintettek a tervezésre. „A Káptalandomb történelmi terület, amelyhez történetek, emlékek kötődnek, éppen ezért nagyon fontosnak tartottuk, hogy folytassuk azt a megújulást, amelyet az egyház és a Mathias Corvinus Collegium már elkezdtek épületeikkel”  – jelentette ki. Kiemelte: az egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók ne csak elméleti kérdésekkel foglalkozzanak, hanem a gyakorlatban is kipróbálják magukat. „Köszönöm a pályázóknak, hogy tanulmányaik mellett időt és energiát fordítottak arra, hogy ezt a történelmi teret terveikben egy méltó és élhető közösségi térré alakították, amely amellett, hogy megőrizte jellegét, a közösség számára használható funkciókat kapott a nyolc pályaműben” – szögezte le. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese a hallgatók gyakorlati tapasztalatának értékét és a pályázat megvalósításához szükséges partneri összefogás jelentőségét emelte ki. (Fotó: Nagy Gergely) Szaksz Vince városi főépítész, a bírálóbizottság elnöke hangsúlyozta: magas színvonalú, átgondolt pályázatokat nyújtottak be a fiatalok. „Már a kiírás, az előkészítés folyamata is olyan párbeszédeket és összefogást hozott magával, amire a közelmúltban nem volt példa Győrben”  – jegyezte meg. Hangsúlyozta a pályázat olyan előnyeit, mint a csapatmunka vagy a szakmán belüli alterületek – így a műemlékvédelem, a zöldterület-, a bútor- vagy a világítástervezés – komplexitása, amely mind a valódi építészeti tevékenységre készíti fel a fiatalokat. A csapatok terveiről elárulta: volt, aki az egész területet egyben kezelte, de olyan is akadt, aki a tér egyes elemeit emelte ki. „A valódi kérdés az, hogy miként lehet a területet használni, s a kor eszközeivel odavarázsolni a mindennapi életet, miközben teret adunk a csendes elmélyülésnek” – foglalta össze a kezdeményezés lényegét. Szaksz Vince győri főépítész volt a bírálóbizottság elnöke. (Fotó: Adorján András) Az ötletpályázat győztes csapata: Lajtai Levente, Horváth Dávid Zsolt és Apatini Tamás… (Fotó: Adorján András) ...és nyertes pályázatuk látványtervei. Brassai Katalin Anna, Brassai Csenge és Varga Luca harmadik díjas alkotása. Marton Bálint, Nyirán Péter és Vitális Botond Bonifác szintén harmadik helyet elért tervei. A pályázat első helyét az Apatini Tamás, Horváth Dávid Zsolt és Lajtai Levente alkotta csapat érdemelte ki, míg megosztott harmadik helyen végzett Marton Bálint, Nyirán Péter és Vitális Botond Bonifác hármasa, valamint a Brassai Katalin Anna, Brassai Csenge és Varga Luca trió. A szakmai zsűri értékelése alapján két további pályamű volt olyan magas színvonalú, hogy azokat – a bennük szereplő ötletek megvételével járó – különdíjjal jutalmazzák, így Komka Lionel, Kelemen Roland és Pipics Lili, illetve Kulcsár Petra, Takács Anna és Pap Gábor is elismerésben részesült. Galéria a pályázat további díjazottjairól és az eseményről. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely)

A rövid és hosszú távú mobilitásokat kínáló Pannónia Ösztöndíjprogram lehetőséget biztosít az egyetemek hallgatói, oktatói és munkatársai számára, hogy támogatott keretek között tanuljanak, kutassanak, oktassanak vagy szakmai gyakorlatot teljesítsenek a világ bármely országában. A Széchenyi István Egyetem MobiliTea elnevezésű rendezvényén a magyar és a nemzetközi hallgatók mindent megtudhattak a pályázati feltételekről. A Széchenyi István Egyetem hallgatói az idén is tanulmányaikat, karrierjüket és személyes fejlődésüket támogató nemzetközi tapasztalatokat, valamint életre szóló élményeket szerezhetnek a Pannónia Ösztöndíjprogram  révén. Mészáros Márta, az intézmény Mobilitási és Ösztöndíj Központjának vezetője a hatalmas érdeklődés mellett megrendezett MobiliTea elnevezésű eseményen arra biztatta a fiatalokat, hogy éljenek a lehetőséggel. „Aki egy egész félévet szeretne külföldön tölteni, azon intézmények közt érdemes keresgélni, amelyek az általa Győrben végzett képzéshez hasonló szakot, illetve tantárgyakat kínálnak. Ha pedig valaki az itt szerzett tudását szeretné új ismeretekkel kiegészíteni, ennél akár jóval rövidebb időtartamot is választhat. A mérlegeléshez fontos információ, hogy a Pannónia program által támogatott hosszú távú hallgatói mobilitás időtartama kettő–hat hónap, míg a rövid programoké kettő–harminc nap”  – vázolta. Mészáros Márta, az intézmény Mobilitási és Ösztöndíj Központjának vezetője (Fotó: Adorján András) Nagy Ildikó, a központ munkatársa kifejtette: az egyetemnek a világ minden táján közel ötven országban vannak partnerei, így az érdeklődők az interneten is megtalálható, folyamatosan bővülő listából  könnyen választhatnak úti célt, sőt akár új kapcsolatokat is kezdeményezhetnek. Kifejtette, hogy az elnyerhető ösztöndíjak mértéke a célországtól és a mobilitás típusától függően változik: hosszú távú esetén havi 350–400 ezer forint, míg rövid távúnál akár napi 35 ezer forint is kapható. A mesterszakos és osztatlan képzésen tanuló hallgatók, illetve a doktoranduszok havi 450–500 ezer forintos kiválósági ösztöndíjban is részesülhetnek, ha a Times Higher Education vagy a Quacquarelli Symonds világranglistáinak első 250 helyén szereplő egyetemek egyikén vesznek részt egy–hat hónapos részképzésen. A tájékoztatón kiderült az is, hogy hosszú távú mobilitás esetén március 16-án, hétfőn 23:59-ig tölthető ki a pályázati űrlap , míg rövid távúra  május 31-ig (vagy a forrás kimerüléséig) lehet pályázni. Utóbbi célja lehet külföldi konferencián, szakmai rendezvényen, tanulmányi versenyen való részvétel is. Nagy érdeklődés övezte a Széchenyi István Egyetem MobiliTea elnevezésű rendezvényét. (Fotó: Adorján András) „Az építészképzés során rendkívül fontos, hogy minél több ország építészeti stílusát megismerjék a fiatal szakemberek. Ebben is nagy segítséget nyújt a Pannónia Ösztöndíjprogram, amellyel mi eddig – egy-egy tantárgy tematikájához kapcsolódva – Brnóba és Prágába vittük el hallgatóinkat. Ennek sikerét mutatja, hogy egyikük az ott szerzett élmények után egy egész félévre visszatért Brnóba, ugyancsak a pályázat segítségével” – mondta el Tátrai Ádám, az Épülettervezési Tanszék oktatója. Stein Júlia, az Építészettörténeti és Városépítési Tanszék tanársegédje hozzáfűzte: óriási lehetőség, hogy mindehhez támogatást tudnak igényelni, hiszen így a hallgatók széles köre részt vehet a rengeteg tapasztalatot biztosító tanulmányi kirándulásokon. A programon Stein Júlia és Tátrai Ádám, az egyetem oktatói is megosztották személyes tapasztalataikat a Pannónia Ösztöndíjprogrammal kapcsolatban. (Fotó: Adorján András) A Pannónia Ösztöndíjprogram korábbi széchenyis támogatottjai szerint érdemes kihasználni a mobilitási lehetőségeket. Bosits Dorina joghallgató egy félévet Grazban tanult, ahol kutatásokban is részt vett, ráadásul német nyelvtudását is szinte anyanyelvi szintre emelte. „Az európai emberi jogok tantárgyat Elizabeth Steiner, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírája tartotta, aki elvitt bennünket Strasbourgba, és személyesen mutatta be a szervezet működését. Helmut Tichy – aki hosszú időn át képviselte Ausztriát az ENSZ-ben – ugyancsak a tanárom volt, így a szervezet bécsi központjába is ellátogathattam”  – sorolta. Hozzátette: a szeptemberben induló félévre is benyújtja pályázatát. A járműmérnöki szakos Francsics Bálint egy szemesztert az egyesült államokbeli Közép-floridai Egyetemen töltött. „Végzősként kockázatosnak tűnt belevágni, utólag azonban egyértelműen az egyik legjobb döntésemnek bizonyult. A félév során szakmailag is közelebb kerültem ahhoz a területhez, amely igazán illeszkedik hozzám, miközben a nemzetközi közegben szerzett tapasztalatok nemcsak a nyelvtudásomat és a látókörömet bővítették, hanem önállóságra és alkalmazkodóképességre is tanítottak. Inspiráló volt megtapasztalni egy eltérő oktatási rendszert, valamint nap mint nap multikulturális környezetben tanulni és együttműködni” – fogalmazott. A mezőgazdasági mérnöknek tanuló Pertl Liza Dalma az elmúlt öt hónapot töltötte Spanyolországban, Almeríában a Pannónia program keretében. „Ez az időszak sokkal többet adott, mint amire előzetesen számítottam. A nemzetközi közösségnek köszönhetően ráadásul egyszer sem éreztem magam kívülállónak. A tanulmányok terén is sokat fejlődtem, sikeresen elvégeztem egy spanyol nyelvtanfolyamot, és az angoltudásom is rengeteget javult. Az oktatók rendkívül támogatóak voltak, és mindig azon dolgoztak, hogy segítsenek a lehető legjobb eredményt elérni” – osztotta meg tapasztalatait. Hozzáfűzte, a mobilitással kapcsolatos ügyintézés is gördülékenyen zajlott, minden kérdésére gyorsan választ kapott. A Mobilitási és Ösztöndíj Központ munkatársai várják a program iránt érdeklődőket (a győri campus Új Tudástér épületének 107-es irodájában, illetve az exchange@sze.hu e-mail-címen). További segítséget jelent az egyetem nemzetközi portálja , ahol valamennyi lényeges információt megtalálnak az ösztöndíjprogrammal kapcsolatban .

A Forma–1 rajongói számára nem újdonság, hogy a március 8-i Ausztrál Nagydíjjal kezdődő idényben először láthatjuk a versenypályákon az Audit. Az viszont talán kevésbé köztudott, hogy az új csapatban több magyar, a Széchenyi István Egyetemen végzett szakember, illetve jelenlegi hallgató dolgozik. Győr tehát nemcsak a négykarikás márka egyik fontos bázisa, de a város egyeteme a világ legnépszerűbb technikai versenysport-sorozatának mérnöki utánpótlása szempontjából is kiemelkedő helyszín. Az Audi Revolut F1 Team a március 8-i Ausztrál Nagydíjon debütál a Forma–1-ben, a pilóták mögött pedig rengeteg mérnök dolgozik a siker érdekében. Soraikban több olyan szakembert is találunk, akik a győri Széchenyi István Egyetemen szerezték diplomájukat, vagy jelenleg is az intézmény hallgatói. Közülük hármat szólaltattunk meg. Az Audi Forma–1-es csapata a bahreini teszten (Fotó: Audi Revolut F1 Team) Sipos Beatrix a veszprémi Vetési Albert Gimnázium elvégzése után érkezett a győri egyetemre. Állítja, sokat köszönhet itteni tanulmányainak, a mechatronikai mérnöki alap- és a gépészmérnöki mesterképzésnek, valamint az alkalmazott mechanika specializációnak. Mint mondta, gyermekkorától fogva nagy álma volt, hogy egy napon a Forma–1-ben dolgozhasson, ezért már tanulmányai alatt teljes munkaidőben fejlesztőmérnökként tevékenykedett. Célját fiatalon sikerült elérnie, hiszen ma már az Audi Forma–1-es csapatának szimulációs mérnöke. „Munkatársaimmal azért felelünk, hogy az alkatrészeink a fellépő terheléseket károsodás nélkül kibírják, vagyis olyan mechanikai viselkedést – például rezgés során történő elmozdulásokat, hőtágulást vagy éppen szerelés utáni alakváltozást – mutassanak a működésük során, amely az elvárt szempontokat teljesíti. FEM-, azaz végeselem-szimulációt használunk arra, hogy a szükséges vizsgálatokat virtuálisan, még az első konkrét darab legyártása előtt, számítások segítségével végezzük el” – foglalta össze szakterületét. Hozzátette, nagyon élvezi munkáját, amely szélesre nyitja a technikai világot számára. Sipos Beatrix, a Széchenyi István Egyetem volt hallgatója az Audi-csapat szimulációs mérnöke. (Fotó: Audi Revolut F1 Team) A Békés megyei Mezőberényből származó Matuska Máté ugyancsak a Széchenyi-egyetemen szerezte alap- és mesterdiplomáját, járműmérnöki szakon. „A tanultakat ma is nap mint nap hasznosítom. A matematikát és a fizikát főleg szimulációk kiértékeléséhez használom, míg a hajtásokkal kapcsolatos ismereteim az autó teljesítményének megértésében és fejlesztésében segítenek”  – fogalmazott. Megjegyezte, tanulmányai alatt a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team tagjaként a kompozit elemek gyártása mellett a köridő-szimuláció területén végezte feladatait. „Itt fogott meg ez a szakmai irány, és azóta is ez utóbbival foglalkozom”  – húzta alá. Az Audi Hungaria győri gyárában előbb gyakornokként, majd főállásban dolgozott, később egy bécsi motorsportcég teljesítményszimulációs mérnökeként tevékenykedett. „Ott az amerikai Pikes Peak hegyi versenyre készítettünk járműveket, de elektromos Nascar-autó fejlesztésében is részt vettem, és versenymérnökként támogattam az egyik, rali-Európa-bajnokságon részt vevő junior csapatot. Tavaly nyáron érkeztem Németországba, ahol az Audi hajtásrészlegén vagyok teljesítményszimulációs mérnök” – vázolta útját a fiatal szakember, aki a Széchenyi-egyetem motorsportmérnök mesterszakának  is oktatója. Kiemelte, munkaköre a korábbiakhoz képest annyiban változott, hogy a Forma–1-ben már hibrid hajtásláncokkal dolgozik és nem tisztán villamossal. Azoknak a hallgatóknak, akik a technikai sportok világában szeretnének állást kapni, Matuska Máté szerint célszerű gyakornokként csatlakozniuk valamelyik neves márkához, mert ott bizonyíthatják rátermettségüket akár egy teljes állás megszerzéséhez is. Matuska Máté teljesítményszimulációs mérnökként dolgozik a Forma–1 újoncánál. A Széchenyi-egyetem volt hallgatója ma már az intézmény oktatója. (Fotó: Audi Revolut F1 Team) Utóbbira tökéletes példa Szakonyi Anna, aki járműmérnöknek tanul a Széchenyi-egyetemen, és aki 2024-ben a nagy múltú Sauber-istálló projektmenedzser-gyakornokaként  került a Forma–1 világába. A csapat azóta átalakult, hiszen az új évadban már Audiként szerepel az autósport csúcskategóriájában, míg a győri hallgató gyakornokból főállású munkatárssá vált. A fiatal szakember a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen nemzetközi gazdálkodás szakon szerezte első diplomáját. Ott került kapcsolatba a technikai sportok világával, amikor bekapcsolódott a Formula Studentes TU Vienna Racing Team munkájába. Élményei nagy szerepet játszottak abban, hogy tanulmányait műszaki irányban folytatta tovább. A hallgató elmondta: jól döntött, amikor a győri intézményt választotta, ahol sok segítséget kap, hogy a képzést és a Forma–1-es munkáját össze tudja egyeztetni. „Hamarosan végzek valamennyi vizsgámmal, és a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencián bemutatott kutatásom továbbfejlesztésével készül a szakdolgozatom is. Emellett természetesen a munkámra koncentrálok, hiszen a Forma–1-ben debütáló Audi junior projektmenedzsereként a padlólemezzel foglalkozom, koordinálva a folyamatokat a dizájn tervezésétől egészen az alkatrész versenypályára jutásáig. Összetett és speciális feladatról van szó, amelyben számos más részleggel kell együttműködnöm annak érdekében, hogy minden időben elkészüljön” – adott betekintést mindennapjaiba. Hallgatótársainak azt javasolta, akit ez a világ érdekel, kezdésnek csatlakozzon hallgatói csapatokhoz, amire a Széchenyi-egyetem kiemelkedő lehetőségeket biztosít, akár a SZEnergy -re, a SZEngine -re, vagy az Arrabona Racing Teamre  gondolunk. Szakonyi Anna, az Audi-csapat junior projektmenedzsere jelenleg is a Széchenyi István Egyetem hallgatója. (Fotó: Audi Revolut F1 Team)