Harmadik alkalommal tartotta meg képzésfejlesztési konferenciáját a Széchenyi István Egyetem, hogy bemutassa az elmúlt időszak újításait, és beszámoljon oktatóinak és partnereinek a jövőben várható irányokról. Az eseményen az egyetemi ökoszisztéma előnyei mellett szó esett kompetenciamérésekről, projektalapú modulokról és a hallgatók szocializációját ösztönző kezdeményezésekről is. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, értékes tudást adó képzések biztosítása mellett. Hallgatóinak naprakész ismereteket és karrierjüket segítő lehetőségeket ad, amelyben nagy szerepe van folyamatos képzésfejlesztési tevékenységének. Az intézmény tavaly hirdette meg hosszú távú képzési reformját, melynek részeként már harmadszor tartott oktatóinak, partnercégeinek, illetve a vele együttműködő szakképző és köznevelési intézményeknek erről szóló konferenciát. A program a Széchenyi Terv Plusz RRF-2.1.2.-21-2022-00028 „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” projekt keretében valósult meg. „Stratégiai céljaink közül az egyik legfontosabb, hogy minőségi diplomát adjunk hallgatóinknak, amellyel gyorsan elhelyezkednek a munkaerőpiacon, és szakmájukban sikeressé válnak. Mindehhez nagyon fontosak az ipari és vállalati igények, amiket egyre inkább becsatornázunk a képzésfejlesztésbe. A szakértői csapatok bevonása mellett olyan oktatásmódszertani újításokkal is támogatjuk e törekvésünket, mint a projektalapú oktatás”  – fejtette ki az eseményen dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes. Mint elmondta, az egyetem olyan egyedülálló, innovációkra nyitott ökoszisztémával rendelkezik, amelynek szerves részei a hallgatók. „Ebben a rendszerben számos alternatívát kínálunk a fiataloknak, amik közül biztosan megtalálják a számukra leginkább megfelelőt. Ha élnek a hallgatói csapatok, szakkollégiumok, projektek és kutatások nyújtotta lehetőségekkel, akkor útjuk vezethet saját startup vállalkozáshoz, tudományos kutatói pályához vagy akár egy céges partnerünknél sikerre vitt karrierhez”  – foglalta össze. A Széchenyi István Egyetem képzésfejlesztési konferenciájának plenáris ülésén előadott Kiss Szabolcs, a Hallgatói Projekttámogató Program vezetője, dr. Happ Éva, az egyetem képzések fejlesztéséért felelős vezetője, dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes, valamint Májer Eszter Petra, az intézmény Alumni és Wellbeing Központjának vezetője. (Fotó: Dudás Máté) Az egyetem képzések fejlesztéséért felelős vezetője, dr. Happ Éva elmondta, hogy az intézmény az elmúlt évben jelentős lépéseket tett az innovatív, gyakorlatias oktatásfejlesztés terén. „A szükséges szakmai és szociális készségek áttekintését követően a szakokhoz tartozó tanácsadó testületek felállítását is elkezdtük, építve az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat véleményére. Az egyetemi élet megkezdését szocializációs félévvel segítjük, valamint fontos lesz az év eleji kompetenciamérés is, amelynek révén pontosabb képet kapunk az elsőéves hallgatók kezdeti képességeiről”–  részletezte. Hozzátette: „A tantárgyak szakmai felülvizsgálata után a mintatanterveket is frissítettük, így a kiválasztott tizenkét szakon már szeptembertől kötelezővé válik a projektalapú képzési modul.” A kompetenciamérési folyamatot az egyetem Alumni és Wellbeing Központjának vezetője, Májer Eszter Petra mutatta be, aki rávilágított a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségfejlesztés szükségességére. „Az első félévük elején egy nyolc kulcskompetenciát mérő tesztet töltenek majd ki a hallgatók, akik diplomázásukkor újra találkoznak a kérdőívvel. A bemeneti mérés az oktatóknak szolgál pluszinformációkkal, a kimeneti mérés pedig egyrészt képzéseink hasznosságáról ad visszajelzést, másrészt jobb önismeretet, ezáltal munkaerőpiaci előnyt nyújt a nálunk végzetteknek”  – sorolta az előnyöket. Elárulta továbbá, hogy a legfontosabb kompetenciákat órarenden belüli kötelező és választható tárgyak keretében fejlesztik a jövőben, melyek közül az első a szocializációs félév fontos elemét jelenti majd. A harmadik alkalommal megtartott szakmai fórum a legfontosabb oktatásfejlesztési irányokat mutatta be a Széchenyi-egyetem oktatóinak. (Fotó: Dudás Máté) A képzési reform egyik kiemelt területe a projektalapú tárgyak bevezetése az alap- és mesterszakok tantervébe. Ennek kísérleti tanéve már elkezdődött: a Hallgatói Projekttámogató Programban az őszi félévben közel 250 fiatal vett részt. „Az előző félévben tizenkét alapszakon vezettük be a választható projektalapú tárgyat. Az oktatók visszajelzése alapján nagyon hasznos a kezdeményezés, a hallgatók lelkesen oldották meg a gyakorlati feladatokat. A program egyik legnagyobb előnye, hogy a résztvevők a szakmai többlettudás elsajátítása mellett kommunikációs és szociális készségeiket is fejlesztették, megtanultak csapatban dolgozni és kezelni a felmerülő konfliktusokat, kihívásokat”  – ismertette a sikereket Kiss Szabolcs programvezető. Hangsúlyozta: a hosszú távú célkitűzésnek megfelelően 2030-ig minden szak mintatantervében szerepel majd projektalapú képzési modul.

A 2024/2025-ös tanévet csaknem ötezer elsőéves hallgató kezdte meg a Széchenyi István Egyetemen, ahol jelentősen nőtt a távolabbi térségekből érkezők aránya. A legfrissebb adatok alapján a gólyák közel fele Győr-Moson-Sopron vármegyén és szomszédos vármegyéin kívülről, így Budapestről, a Dél-Dunántúlról, a Duna–Tisza közéről, a Tiszántúlról és Észak-Magyarországról származik. A Széchenyi István Egyetem egyre növekvő népszerűségét bizonyítja, hogy 2024 szeptemberében közel ötezer elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait az intézményben, amely a most záruló általános felvételi eljárásban is sok jelentkezőre számít . Magyarország egyik meghatározó tudásközpontjaként minőségi, vonzó képzéseket kínál nemcsak a térségben élők, de a hazánk más területeiről érkező fiatalok számára is. Az országos érdeklődést jól mutatja, hogy míg korábban a gólyák jelentős hányadát a Győr-Moson-Sopron vármegyéből és szomszédos vármegyéiből származók adták, addig a tavaly ősszel indult évfolyam tagjainak csaknem fele távolabbi országrészekből nyert felvételt. „Intézményünk országos szinten is értékes képzési kínálatával és kutatás-fejlesztési tevékenységével, valamint modern infrastruktúrájával hazánk legnépszerűbb felsőoktatási intézményei közé tartozik”  – nyilatkozta Lőrincz Gergő, az egyetem Pályaorientációs és Marketingközpontjának vezetője. Kiemelte: óriási előrelépést jelent, hogy a térségi vonzás mellett ekkora hangsúllyal vannak jelen a messzebbről érkezők is. „Gólyáink csaknem ötven százaléka a Dunántúl más településeiről, Budapestről, sőt sokuk Magyarország középső és keleti megyéiből jelentkezett hozzánk” – részletezte. A központvezető elárulta, az elsőévesek közel 12 százaléka származik a fővárosból és Pest megyéből, de jelentősen nőtt a Baranya, a Zala, a Borsod-Abaúj-Zemplén vagy épp a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből felvételt nyert hallgatók száma is. „Természetesen továbbra is a győr-moson-soproniak és a szomszédos megyék fiataljai adják hallgatói közösségünk bázisát, ám nagy öröm látni, hogy egyedülálló lehetőségeket nyújtó intézményünkre távolabbról is egyre többen felfigyelnek” – jelentette ki. Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem Pályaorientációs és Marketingközpontjának vezetője (Fotó: Májer Csaba József) Az újfehértói Bálint Sándor pedagógusi ajánlás alapján választotta a Széchenyi-egyetemet. „Egyik középiskolai tanárom javasolta számomra Győrt a város szépsége és az itteni képzések minősége miatt. Meglévő logisztikai végzettségemhez passzoló programot kerestem, amit meg is találtam, jelenleg műszaki menedzser alapszakra járok” – mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei fiatal. „Jól választottam, mert ez a modern intézmény számos lehetőséget kínál az oktatás terén és azon kívül is. A központi campuson található kollégiummal is elégedett vagyok, de nem utolsó szempont az sem, hogy a hallgatói közösséget nyitott és közvetlen emberek alkotják” – összegezte tapasztalatait. Bálint Sándor a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Újfehértóról érkezett a győri egyetemre. (Fotó: Dudás Máté) A gödöllői Ercsi Csongort az egyetem Nyitott Kapuk rendezvényén tapasztaltak győzték meg arról, hogy Győrbe jelentkezzen. „Már kiskorom óta tudtam, hogy építészmérnök szeretnék lenni, a környékbeli ismerősök pedig jó szívvel ajánlották a Széchenyi-egyetemet. Jó hangulatú közösségbe kerültem, ahol sokkal gyakorlatiasabb oktatásban lehet részem, mint máshol Magyarországon” – fogalmazott a Pest vármegyéből érkezett hallgató. Az építészmérnök alapszakra járó fiatal az oktatók és a felsőbb évesek segítőkészsége mellett a kollégium elhelyezkedésének előnyeit, illetve a sokszínű szórakozási lehetőségeket emelte ki. A gödöllői Ercsi Csongor építészmérnök alapképzésre jár a Széchenyi István Egyetemen. (Fotó: Dudás Máté)

A Széchenyi István Egyetem tehetséggondozási tevékenységének minőségét jelzi, hogy összesen több mint 200 hallgatója mutathatja be kutatási eredményeit az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) tavasszal. Az intézmény a 16 szekcióból 15-ben képviselteti magát. A kétévente, minden páratlan esztendőben megrendezett OTDK Magyarország legnagyobb tudományos rendezvénysorozata, a hazai tehetséggondozás legfontosabb fóruma, ahol a tudományos munka iránt elkötelezett hallgatók ismertethetik kutatási eredményeiket. Egyszerre konferencia és verseny, amelyre azok nevezhetnek, akik az intézményi TDK-kon a legkiemelkedőbb eredményeket érték el. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fiatalokat elindítsa ezen az úton. Az ennek érdekében végzett tevékenység magas színvonalát mutatja, hogy az intézményben tanulók közül összesen 204-en 215 pályamunkával szerepelnek az OTDK szekcióiban idén tavasszal. A legtöbb, 56 hallgató a műszaki tudományi szekcióban képviseli a széchenyis színeket, de szép számmal jutottak be a közgazdaság-tudományi (36), a társadalomtudományi (31), valamint az állam- és jogtudományi szekcióba (25) is. Egyikük, Marsicki Márk járműmérnök mesterszakos hallgatóként az oxid nanorészecske-keverékek hatását vizsgálta bázisolajban. „A járműiparban különös figyelmet kell fordítani az alkatrészek súrlódásának és kopásának vizsgálatára. A nanorészecskék elősegítik azt, hogy a súrlódás vagy a kopás, vagy akár mindkettő csökkenjen, hozzájárulva a motor hatékonyabb működéséhez, alacsonyabb károsanyag-kibocsátásához, így végső soron a fenntarthatósághoz”  – részletezte a műszaki tudományi szekcióban bemutatandó kutatása lényegét a fiatal, aki a Nógrád megyei Magyarnándorról érkezett a győri intézménybe. Hozzátette: vonzza a kutatói pálya, mert szeretne valami újat alkotni, ezért arra készül, hogy diplomája megszerzését követően doktoranduszként folytatja tanulmányait Győrben. A győri, kereskedelem és marketing alapszakos Simon Sára az influenszermarketing fogyasztókra gyakorolt negatív hatásait elemezte dolgozatában, és jutott be az OTDK közgazdaság-tudományi szekciójába. „Azért választottam ezt a témát, mert a Z generáció számára – amelynek én is tagja vagyok – nagyon aktuális kérdéseket vet fel. Tetszett az a lehetőség is, hogy az egyetemen kutathatok, amit mindenképpen ki szerettem volna próbálni” – mondta. A korábban tanító szakos, most pedig már gyermekkultúra mesterszakos, Fejér vármegyei Babos Máté az angol nyelv hatását vizsgálta a 8–12 éves gyerekek anyanyelvi nyelvhasználatára. Kutatását az OTDK tanulás- és tanításmódszertani, tudástechnológiai szekciójában mutathatja be. „Az ötlet onnan jött, hogy észrevettem, az általános iskolás tanulók nagyon sok angol kifejezést használnak a mindennapokban. Azt szerettem volna megtudni, ezek mennyire épültek be a nyelvhasználatba. Igaz, kis mintás volt a kutatás, de azt állapítottam meg, hogy nincs veszélyben az anyanyelvünk: a gyerekek körülbelül két százalékban használtak angol szavakat, és főleg videójátékokhoz kapcsolódóan”  – fejtette ki a hallgató. Megjegyezte: jelenleg már a harmadik kutatását végzi. „Egyrészt nagyon szeretek elmélyülni egy-egy témában, jobban megismerni egy tudományterületet, másrészt mással – ez esetben a konzulenssel – együtt dolgozni”  – magyarázta motivációját. Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának és Tehetségsegítő Tanácsának elnöke elmondta: az OTDK-n a különböző egyetemekről jövő, hasonló területen kutató fiatal tehetségek megismerhetik egymás projektjeit, alkotásait, emellett visszajelzést kapnak szakterületük legkiválóbb képviselőitől és egymástól. A rendezvénysorozat az egyetemisták, az őket támogató oktatók, konzulensek, bírálók, szponzorok, szakemberek és a magyar kutató értelmiség színe-java részvételével zajlik. „Nagyon büszkék vagyunk az intézményi és az országos konferenciákon sikeresen szereplő széchenyis hallgatóinkra. Eredményeik mögött igazi csapatmunka áll, amelynek alapja a mester és tanítvány együttműködése, amit segít a tanszéki, kari műhelymunka és az egyetem inspiráló miliője. A tudomány vonzásában élő fiatalok kutatásaikkal szolgálják a közösséget – fogalmazott dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. – Az idei OTDK újdonsága lesz, hogy az előadásokat élőben közvetítik. Ez egybecseng egyetemünk fontos küldetésével, a tudomány népszerűsítésével, hiszen így közelebb hozhatók a sokszínű kutatási eredmények a társadalom egészéhez.” Értékes kutatások – Marsicki Márk, Simon Sára és Babos Máté egyaránt az OTDK-n képviselik a Széchenyi István Egyetemet tavasszal. (Fotó: Adorján András) A cikk a „MEC_24 Tudományos Mecenatúra Pályázat” keretében megvalósuló, MEC_N 149220 azonosítószámú, „A tudomány vonzásában – fiatal tudósok a közösségért” című projekt keretében készült.

Együttműködési megállapodást kötött az Igazságügyi Minisztérium és a Széchenyi István Egyetem február 10-én, amelynek célja a szorosabb partnerség a gyakorlati képzés és a kutatás területén. Az ünnepélyes aláíráson dr. Tuzson Bence miniszter az áldozatsegítés fontossága mellett a felkészült szakember-utánpótlás jelentőségét emelte ki, amelyben a győri intézmény is nagy szerepet játszhat. Az Igazságügyi Minisztérium és a Széchenyi István Egyetem megállapodása kiterjed a hallgatók igazságügyi szolgáltatásokkal ‒ pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és családi csődvédelemmel ‒ kapcsolatos gyakorlati tudásának bővítésére is. Az együttműködés keretében a minisztérium szakmai anyagaival és gyakorlati tapasztalataival segíti az egyetemen folyó igazságügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó képzést. A minisztérium tavaly szeptemberben nyitotta meg Győri Áldozatsegítő Központját, amelynek köszönhetően a térségben élő, áldozattá vált embertársaink a lakóhelyükhöz lehető legközelebb tudnak segítséget kérni. A jövőben a hallgatóknak itt nyílik lehetőségük szakmai gyakorlat folytatására. A szaktárca emellett közreműködik oktatási anyagok fejlesztésében, erősítve a hallgatók igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteit. Az egyetem előadási és publikálási lehetőséget biztosít az Áldozatsegítő Központ szakemberei számára, valamint a minisztérium munkatársai társtémavezetői tevékenységet láthatnak el az igazságügyi szolgáltatások témakörében készülő évfolyam- és szakdolgozatoknál. Az együttműködési megállapodást prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, dr. Tuzson Bence igazságügyminiszter és prof. dr. Smuk Péter, a győri intézmény Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja látta el kézjegyével. (Fotó: Adorján András) Az ünnepélyes aláíráson dr. Tuzson Bence igazságügyminiszter elmondta, munkájukban az áldozatvédelem rendkívül fontos terület. „Ha valaki bűncselekmény áldozatává válik, tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzi magát. Ezért kiemelt jelentőségű azon áldozatsegítő központok tevékenysége, amelyekből országosan már tizenhét működik, és amelyek komplex szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleik számára. Az ide fordulók nemcsak az ügyintézésben kérhetnek támogatást, de pszichológiai és – a kormányhivatalok bevonásával – pénzügyi segítséget is kaphatnak. A központokon keresztül egy év alatt mintegy harmincezer embernek tudunk támaszt nyújtani”  – fogalmazott. Hozzátette, a bajba jutottak telefonon, a 06-80-225-225-ös számon is segítséget kérhetnek. A miniszter kiemelte, fontos, hogy az áldozatsegítésben részt vevők felkészültek legyenek, és az ezzel kapcsolatos ismeretek a jog minden területén érvényre jussanak. Ehhez járul hozzá a minisztérium és a Széchenyi-egyetem megállapodása és képzési együttműködése. Prof. dr. Friedler Ferenc, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese köszönetet mondott a minisztériumnak a partnerségért és a támogatásért. „Intézményünk számára kiemelt fontosságú, hogy hallgatóinak olyan minőségi képzéseket és gyakorlatias tudást nyújtson, amelynek segítségével korunk legnagyobb kihívásaira válaszolni tudó szakemberekké válhatnak. Az oktatás és a kutatás-fejlesztés mellett nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy az egyetemünkön meglévő ismereteket a társadalom javára hasznosítsuk. E tevékenységeinket széles körű partnerségben végezzük az állami, társadalmi, gazdasági és ipari szereplőkkel, az adott szakterületek jeles képviselőivel – fogalmazott.  – Az Igazságügyi Minisztériummal régóta kitűnő kapcsolatot ápolunk, elsősorban a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karunk révén. A mai aláírás ennek a megerősítése.” Az aláírást követően dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkárral, dr. Tuzson Bence igazságügyminiszterrel és Király Nórával, az áldozatsegítő központok kommunikációjáért felelős miniszteri biztossal egyeztettek a Széchenyi István Egyetem képviselői. (Fotó: Adorján András)

A finiséhez érkezett az általános felvételi eljárás, február 15-ig, szombatig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló szakjaira a felvi.hu  rendszerén keresztül. Azoknak is néhány napjuk van tehát, akik a Széchenyi István Egyetem kilenc karának minőségi képzéseire szeretnének bekerülni. Dr. Kovács Zsolt, az intézmény általános és oktatási elnökhelyettese kiemelte: bizakodva tekintenek előre, mert mind a  budapesti Educatio Kiállításon , mind a győri campuson megtartott  Nyitott Kapukon  hatalmas érdeklődést tapasztaltak, és emellett az egyéb csatornákon is nagyon sok megkeresés érkezett hozzájuk. „Emögött több ok áll. Egyrészt a fiatalok kedvezően értékelik egyetemünk magas színvonalú képzéseit, legkorszerűbb technológiákat és fejlesztéseket középpontba helyező stratégiáját. Másrészt fontos az is, hogy a következő tanévben növekszik intézményünk állami ösztöndíjas hallgatói kapacitása”  – hangsúlyozta az elnökhelyettes. Az utóbbival kapcsolatban kifejtette: az egyetem az ágazatirányító Kulturális és Innovációs Minisztériummal közösen, a korábban megkötött közfeladat-finanszírozási szerződés alapján az elmúlt évekhez képest szinte minden képzési területen növekvő számban határozta meg az állami ösztöndíjas férőhelyek tervezett létszámát. Aláhúzta, hogy igaz ez a műszaki, informatikai, agrár-, egészség-, sport- és gazdaságtudományi, pedagógus-, jogi, design- és művészeti képzésekre egyaránt. Az intézmény 2024-ben az általános és a keresztféléves felvételi eljárásban összesen 3789 államilag támogatott hallgatót vett fel, idén pedig a minisztérium által rendelkezésre bocsátott maximális államilag támogatott kapacitás 4780 fő. „Ennek alapján bízunk abban, hogy szeptembertől ismét nagyon sok jó képességű, magas felvételi pontszámot elérő, motivált gólyát köszönthetünk falaink között. A fiatalokat most is arra biztatjuk, hogy legalább egy emelt színtű érettségivel és nyelvvizsgával jelentkezzenek hozzánk”  – mondta végül dr. Kovács Zsolt. A Széchenyi István Egyetem győri campusa – szeptembertől ismét sokan kezdik meg itt a tanulmányaikat. (Fotó: Korcz Miklós Máté/Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának diplomaátadóján olyan szakok végzőseit is köszöntötték, amelyeket az intézmény országosan elsőként indított. Ilyen az „ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember” vagy a precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök. Többek között e jövőt szolgáló képzések megvalósításáért, valamint úttörő kutatási tevékenységéért kapott a közelmúltban Agrárgazdaság digitalizációjáért díjat az egyetem. Egyedülálló hagyományokkal rendelkezik a hazai felsőoktatásban a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara, amelynek jogelődje 207 éve Európa első agrár-felsőoktatási intézeteként nyitotta meg kapuit. Az egyetem fókuszában a fenntarthatóság és az élenjáró technológiák állnak. Ennek megfelelően a mosonmagyaróvári kar oktatási-kutatási tevékenységét olyan hívószavak jellemzik, mint a korszerű élelmiszer-technológiák, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció. Ahogy a február 7-i diplomaátadón dr. Tóth Tamás dékán fogalmazott, a kar fontos feladatának tekinti, hogy segítse az ágazatot a változó körülményeknek való megfelelésben, az ESG-szempontok széles körű érvényesülésében, a klímaváltozás hatásainak enyhítésében, és hogy e célokat a legkorszerűbb technológiákkal is támogassa. „A modern kor elvárásainak megfelelően számos új képzést indítottunk az elmúlt időszakban, többet országosan elsőként. Ilyen az »ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember« vagy a precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnök”  – fogalmazott. Az elmúlt években létrehozott szakirányú továbbképzési szakok közül megemlítette a precíziós mezőgazdasági szakmérnök, a drónirányító és -adatelemző szakmérnök, valamint az agrárdigitalizációs szakmérnök, a mikroképzések közül pedig az agrártérinformatikai és agrárdigitalizációs specialista, illetve a mezőgazdasági üzemek digitális átállását támogató szaktanácsadó képzést. „Többek közt ennek köszönhető, hogy a napokban megrendezett X. PREGA Konferencián a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület az Agrárgazdaság digitalizációjáért díjat adományozta a Széchenyi István Egyetemnek a területen végzett úttörő és kiemelkedő képzési, kutatási tevékenységért, valamint a Kárpát-medencei termelők felkészítésében, oktatásában végzett munkája elismeréseként”  – osztotta meg a sikert a dékán. A végzetteknek dr. Tóth Tamás dékán és Szabó Miklós mosonmagyaróvári polgármester gratulált. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Nagy István agrárminiszter az ünnepségen közös munkára hívta a legújabb szakember-generációt. „Kétszáz év alatt nem változott az az alapigazság, amiért elődeink létrehozták ezt az akadémiát: ha sikeresek akarunk lenni az agráriumban, ahhoz tudományos ismeretekre van szükség. Ez napjainkra különösen is igaz, amikor egyre több kihívással kell szembenéznünk”  – hangsúlyozta. Kiemelte, a diplomát szerzett fiatalok életének új fejezete kezdődik, de az előttük álló úton nincsenek egyedül, hiszen egy nagy és összetartó családnak, az óvári gazdászok közösségének a tagjai. „Azt kívánom, hogy legyenek nagyon sikeresek, mert eredményeik a magyar mezőgazdaságot erősítik. Biztosan tudom, hogy azok az ismeretek, amelyeket a Széchenyi-egyetemen megszereztek, olyan szilárd alapokat jelentenek, amelyekre bátran építkezhetnek”  – húzta alá a miniszter. Dr. Nagy István emlékeztetett: tavaly 30, az idén 40 pályázat szolgálja az ágazat megújítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2027-ig 5300 milliárd forint áll rendelkezésre a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, ebből beruházásokra 2900 milliárd forint jut. Dr. Nagy István agrárminiszter – aki maga is Mosonmagyaróváron szerzett diplomát – kijelentette: a Széchenyi István Egyetemen megszerzett tudás biztos alapot jelent. (Fotó: Dudás Máté) Szabó Miklós polgármester a város nevében köszöntötte a végzetteket. Mint mondta, a hallgatóknak egyetemi éveik alatt Mosonmagyaróvár a második otthonuk lett, a város befogadta őket. Ennek jeleként annak tiszteletbeli polgáraivá is fogadták őket az ünnepségen. „A polgár számomra az, aki a szűkebb és tágabb környezetéért felelősséget vállal és tesz is érte. Ezt tartsák szem előtt, és folyjanak bele a város, az ország, a világ közéletébe. De bárhová is veti az élet önöket, Mosonmagyaróvár és az alma mater mindig egy kicsit az otthonuk marad”  – jegyezte meg. A gazdászközösség nevében Kovács-Csomor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke, a hallgatótársakat képviselve pedig Tatai Attila a kari hallgatói önkormányzat elnöke gratulált az oklevelet szerzőknek. A csaknem száz végzett hallgató nevében Kopácsi Trisztán búcsúzott. Az eskütétel és a diplomák átvétele után díjak átadása következett. A hallgatók egyöntetű véleménye alapján „Oktatók a hallgatókért” díjban részesült dr. Lencsés-Varga Erika, az Állattudományi Tanszék egyetemi docense. A hallgatói Pro Auditoribus díj oklevél minősítését kapta Bakcsi Alexandra, Kiss Tamara, László Mátyás és Schott Zsolt. Az elismerés bronz minősítését Horváth Gergő vehette át. A végzettek büszkén és örömmel vették át diplomájukat. (Fotó: Adorján András) Galéria: Adorján András, Dudás Máté, Korinek Bettina

Az országban elsőként a Széchenyi István Egyetemen indult „ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterszak tavaly februárban. A napokban tették le záróvizsgájukat az intézményben az első végzősök, akik a munkaerőpiacon egyre keresettebb, értékes tudás birtokába jutottak. A szeptemberben újabb évfolyammal induló képzésre február 15-ig még lehet jelentkezni. A Széchenyi István Egyetem egy éve országosan elsőként indította el a fenntarthatóságot szolgáló ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő mesterképzését. A két féléves szak egy új európai uniós szabályozás hatályba lépése miatt vált igencsak aktuálissá a gazdasági szférában. Az ESG szabályrendszerének lényege, hogy mérhetővé teszi a vállalatok fenntarthatósági tevékenységét, jelentéstételi kötelezettséggel és meghatározott indikátorkörrel. Ezek között szerepelnek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási teljesítményre vonatkozó eredmények, s ezeket az adatokat az ESG-tanúsító ellenőrzi és teszi hivatalossá. A szakon végzők olyan elemző szemléletű szakemberekké válnak, akik azonosítani és értelmezni tudják a nagyszámú adatot, képesek hosszú távú ESG-stratégia kialakítására, valamint a cégek fenntarthatósági teljesítményét javító intézkedések megvalósítására. A Széchenyi István Egyetem „ ESG – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szakértő” mesterképzése első évfolyamának hallgatói és oktatói. (Fotó: Dudás Máté) „A napokban tizenketten tettek sikeres záróvizsgát. Örülünk, hogy ők nagyon értékes, összetartó közösséget alkottak. Emiatt is szeretnénk megőrizni a velük való kapcsolatot, és a jövőben is számítunk szakértelmükre” – fogalmazott dr. Torma András, a Széchenyi-egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének vezetője. Hozzátette, hallgatók és oktatók kölcsönösen sokat tanultak egymástól, az új diszciplína változásait, az új szabályozásokat folyamatosan beépítették a tanmenetbe. „Nemcsak a hallgatók, de az ESG-mesterképzésünk is eredményesen vizsgázott, hiszen olyan tantervet állítottunk össze, amely követi az igényeket, és valóban felkészíti a szakembereket az előttük álló feladatokra. Időközben extraként a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) akkreditációját is megszerezte a képzés: ez lehetővé teszi, hogy a tudásanyagot részismereti képzésként is átadjuk, amely szakmai gyakorlattal kiegészítve tanácsadói képesítést is nyújt”  – hangsúlyozta. A tanszékvezető elmondta, a mesterszak magas színvonalához az egyetemi oktatók mellett számos külső partner járul hozzá. Az Audi Hungaria a kezdetektől segíti a kurzust, és mellettük több piaci szereplő csatlakozott a kezdeményezéshez. A korábbiak mellett új együttműködőként jelent meg az MGFÜ, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Ügyvédi Kamara és a KAVOSZ is. Kiemelte, a 2025-ös az első év, amikor a vállalatok egy részének már kötelezettségként jelenik meg az ESG-jelentés elkészítése, és ez a kör fokozatosan bővülni fog, vagyis e terület szakértőire egyre nagyobb szükség lesz. Nem csoda hát, hogy a második, tavaly szeptemberben indult évfolyam létszáma a nyolcvanat is meghaladja, a képzést idén februárban elkezdők száma pedig száz feletti lesz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a mesterszakot választók egy része a vállalati szférából érkezik azért, hogy cége maradéktalanul megfeleljen az új előírásoknak. Egyre többen vannak azok is, akik korábban nem ezzel foglalkoztak, de látják a piaci igényt, és ezért orientálódnak az ESG felé. Czipf Henriett, egy győri nagyvállalat személyügyi területének ESG-koordinátora és személyzeti kiválasztásért felelős vezetője azért végezte el a képzést, hogy mindennapi munkájához szilárd elméleti hátteret szerezzen. „Merőben új, szerteágazó területről van szó, amelynek jelenleg is folyamatban van a szabályozása. Ezért éreztem fontosnak, hogy a témában egyetemi szintű tudást szerezzek, s ennek lehetőségét a Széchenyi-egyetem hazánkban elsőként teremtette meg”  – fogalmazott a szakember. Hozzátette, dolgozó emberként kevés szabadidővel rendelkezik, ezért vonzónak találta, hogy a naprakész ismereteket biztosító mesterképzés egy év alatt elvégezhető. Mint mondta, sokat segített neki közgazdász képzettsége, amely kellő alapot adott a sikeres teljesítéshez. Kiemelte, a kurzus beváltotta a hozzá fűzött reményeit, hiszen a tanultakat rögtön hasznosítani tudta munkájában. Bár csak néhány napja záróvizsgázott, de már be is adta jelentkezését az egyetem ESG-tanácsadó képzésére. Czipf Henriett ugyanis úgy látja, aki naprakész akar maradni az ESG-terület még alakuló rendszerében, annak folyamatosan képeznie kell magát. A mesterszakról itt olvasható  tájékoztató, jelentkezni pedig február 15-ig lehet a felvi.hu  oldalon keresztül.

Tizenegy újonnan induló angol nyelvű képzést hirdetett meg az általános felvételi eljárásban a Széchenyi István Egyetem, amely szeptembertől így már mind a kilenc karán kínál kurzusokat angol nyelven. Az intézmény az új szakokra nappali munkarendben várja a magyar és nemzetközi hallgatókat. A Széchenyi István Egyetemnek mintegy 15 ezer hallgatója van, akik közül csaknem ezren külföldről, a világ mintegy 80 országából érkeztek. A nemzetközi közösség erősítéséért és a képzési paletta színesítéséért az intézmény 2025 szeptemberétől tizenegy új angol nyelvű szakot kínál az érdeklődőknek. Így a külföldi és magyar fiatalok a következő tanévben már 54 olyan képzésből választhatnak, amelynek oktatási nyelve az angol. „Egyetemünk egyik legfontosabb célja, hogy a hallgatókat olyan naprakész tudással ruházza fel, amellyel akár sikeres nemzetközi karriert is építhetnek. Ennek érdekében indítunk szeptembertől új angol nyelvű képzéseket többek között egészség-, gazdaság- és társadalomtudományi területen”  – jelentette ki Bihari Annabella, az intézmény Nemzetközi Programok és Alumni Központjának vezetője. Kiemelte, az újítások révén a 2025/26-os tanévtől már az egyetem mind a kilenc karán elérhetőek angol nyelvű alap- és mesterszakok, amelyek közül vannak online formában elvégezhetők is. „Ezek mellett rövid képzési programjainkat továbbra is ajánljuk azoknak, akik mikrotanúsítványt szereznének egy-egy tudományterületen. Ilyen a szinte már hagyományosan megrendezett nyári Audi Development Camp  vagy a kínai Jiaxing Egyetemmel közös egyhetes építőmérnöki kurzus”  – részletezte a központvezető. Kiemelte: az ehhez hasonló lehetőségek körének folyamatos bővítése szintén az intézmény tervei közt szerepel. Bihari Annabella, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának vezetője (Fotó: Adorján András) A nappali munkarendben induló új képzések közül négy az Egészség- és Sporttudományi, három a Művészeti, kettő az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi, egy-egy pedig a Kautz Gyula Gazdaságtudományi, illetve a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon érhető el. Egészségtudományi területen az ápolás és betegellátás alapszak ápoló szakiránya, a szülészeti-nőgyógyászati szonográfia mesterszak, az egészségügyi menedzser mesterszak, valamint a februárban magyar nyelven debütált egészségpszichológia mesterszak közül választhatnak az érdeklődők. A művészeti képzések közül építőművész, zenekari karmester és fúvószenekari karnagy mesterszakokat hirdetett meg az egyetem. Ezek mellett turizmus-vendéglátás, rekreáció és életmód, valamint gazdaságinformatikus alapképzés várja új magyar és külföldről érkező hallgatóit, de a népszerű emberi erőforrás tanácsadó mesterszak is elstartol angol nyelven szeptembertől. A Széchenyi-egyetem a Gólyahéten is odafigyel a nemzetközi hallgatók tájékoztatására. A felvétel a külföldről érkezett elsőéveseknek szóló előadáson készült. (Fotó: Adorján András) „Fontos tudni, hogy az önköltséges nemzetközi hallgatók számára február 3-án megnyílt a jelentkezési felület, ahol újdonság, hogy utalás mellett már bankkártyával is lehet rendezni a költségeket közvetlenül az oldalon keresztül. Kényelmesebbé vált tehát az ügyintézés, gyorsabb és hatékonyabb a felvételi folyamat” – húzta alá Bihari Annabella. Emlékeztetett: a Széchenyi-egyetem a nehéz helyzetben lévő nemzetközi jelentkezők számára saját ösztöndíjat alapított. A SODA ösztöndíjra  az önköltséges jelentkezéssel együtt lehet pályázni, a nyertesek pedig a 90 százalékos tandíjkedvezmény mellett ingyenes szállást és egészségügyi alapellátást kapnak. A Széchenyi István Egyetem szeptembertől induló képzéseiről magyar nyelven a felveteli.sze.hu , angol nyelven az admissions.sze.hu oldalon keresztül tájékozódhatnak az érdeklődők.

A Széchenyi István Egyetem az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Programjának keretében fejleszti az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar tejfeldolgozással és gyógynövény-feldolgozással kapcsolatos infrastruktúráját. A közel egymilliárd forintos projekt során oktatási, demonstrációs és kutatási célból okoskertet alakítanak ki, valamint bővítik a tejipari kisüzem technológiáját, bemutatóüzemi programokat valósítanak meg. A kivágandó beteg fák helyére gyümölcsfákat, gyógy- és fűszernövényeket, valamint kerti és díszfákat telepítenek. Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Programjának célja bemutatóüzemi programok megvalósítása, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítása tudásátadás, tájékoztatás céljából. A Széchenyi István Egyetem bemutatóüzemi programjai révén a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások, szervezetek a hagyományostól eltérő, gyakorlatorientált ismeretanyaggal, tapasztalatokkal gazdagodhatnak az aktuális termelési eljárások és gazdaságszervezési minták alkalmazása kapcsán. A gazdálkodók olyan innovatív technológiákat, növénykultúrákat, -fajtákat, környezetvédelmi, gazdaságirányítási, szervezési és marketingmegoldásokat ismerhetnek meg, amelyek révén optimalizálhatják a termelést, csökkenthetik a szennyezőanyag-kibocsátást, valamint eredményesen alkalmazkodhatnak a fenntartható fejlődés feltételeihez és a klímaváltozás várható hatásaihoz. A Vidékfejlesztési Program keretében az egyetem az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán működő tejfeldolgozó bemutatóüzem fejlesztését valósítja meg. A projekt célja a tradicionális élelmiszer-előállítási technológiák ösztönzése, a népi gyógyászatban használt gyógy- és fűszernövények fenntartható termesztése és élelmiszer-alapanyagként történő felhasználása, valamint az automatizált, digitális folyamatirányítás és minőségbiztosítási rendszerek működtetése és bemutatása. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Lucsony utcai telephelyén valósítja meg a beruházást. (Fotó: Adorján András) Az intézmény a tejfeldolgozó kisüzem Lucsony utcai telephelyén széles fajtaválasztékú gyógy- és fűszernövénykertet, illetve gyümölcsöst alakít ki, a modern kertészeti körülmények között megvalósítható termesztéstechnológiák alkalmazásával. A 40 magaságyásba többek között oregánó, zsálya, rozmaring, kakukkfű, menta, levendula és bazsalikom kerül majd, mindemellett pedig 15 gyümölcsfa telepítésére is sor kerül. A növényi alapanyagot a felújított üvegházban kialakítandó gyógynövényszárító hasznosítja, ugyanott egy palántanevelő is helyet kap. A bemutatóudvar úgynevezett „smart garden” (okoskert) kialakítású: a magaságyásokat digitális távfelügyeleti rendszer, időjárásmonitoring-állomás által vezért öntözőrendszer, csapadékgyűjtő rendszer és komposztálóegységek egészítik ki. Az okoskert felépítése és működése kamerarendszer segítségével táblagépeken és VR-eszközökön keresztül online is követhető lesz. Az egyetem a tejfeldolgozó kisüzem jelenlegi technológiáját is kibővíti, így megvalósul a felhasznált alapanyagok – például a nyers tej, a gyógynövények és a gyümölcsök –, valamint a félkész és késztermékek teljes körű felügyelete és digitális nyomonkövethetősége. A fejlesztés megvalósítása érdekében a terület teljes körű rehabilitációjára van szükség, ezért épületek és kerítések bontására, tereprendezésre, burkolatkialakításra, közvilágítási rendszer és új parkolók kiépítésére, az üvegház felújítására, valamint megközelítőleg 50 beteg fa kivágására kerül sor.  A területen elsősorban ecetfák, nyárfák, fenyőfajták, juharfélék találhatók, amelyeket részben betegség, részben fagyöngy és borostyán tett tönkre. A kivágott növények helyére újakat ültetnek. A projekt eredménye a közép- és felsőfokú oktatásban tevékenykedő oktatóknak, kutatóknak és diákoknak, hallgatóknak, továbbá a kertészeti és az élelmiszer-feldolgozási termékpályán dolgozó kistermelőknek, vállalkozásoknak ad átfogó képet a növényi alapanyagokkal kiegészített tejtermékgyártás folyamatairól. A kert és az üzem a körforgásos gazdálkodás modellje alapján működik együtt a minél alacsonyabb energiafelhasználás és a minimális hulladékkibocsátás érdekében.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó szereplője az élenjáró járműipari technológiák fejlesztésének és a járműmérnökképzésnek, valamint egyre aktívabb résztvevője az autó-motor sportnak is. Az intézmény támogatásával induló versenyzők az elmúlt évben jelentős sikereket értek el, hazai és nemzetközi helyezésekkel gazdagodtak. A SZE Motorsport SZEzonnyitó rendezvényét február 4-én tartották, amelyen a 2025-ös terveikről számoltak be a sportolók és a szakvezetők.  A Széchenyi István Egyetem nagy hagyományokkal rendelkezik a járműmérnökképzésben, valamint a mobilitással kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs területen. A hallgatók a világ élvonalához tartozó hallgatói versenycsapatokban –  a  többszörös világcsúcstartó SZEnergy Team ben , a Formula Student-versenysorozat tavalyi magyar állomásán  diadalmaskodó Arrabona Racing Team ben  vagy a motort fejlesztő SZEngine -ben – fejlődhetnek. A technikai sporthoz egyre erősebben kötődő intézmény egy éve motorsportszakosztállyal bővült az egyetemi sportegyesületen (SZESE) belül, ezt követően pedig megalakult Uni Győr WMS gokartcsapata is. A SZE Motorsport 2025-ös terveiről SZEzonnyitó rendezvényen számoltak be a sportolók és a szakvezetők. (Fotó: Adorján András) „Kimondhatjuk, hogy motorsportegyetem is vagyunk, amely egyedülálló lehetőségeket kínál a térségben. A mobilitással kapcsolatos tudás hasznosítása egyszerre jelentkezik a minőségi képzésekben, a kutatás-fejlesztési tevékenységünkben és magában a motorsportban, amelynek mára meghatározó szereplőjévé vált intézményünk”   – fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, a Széchenyi-egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője a motorsportszakosztály képviseletében, aki hallgatóként alapító tagja volt az Arrabona Racing Teamnek. Hozzátette: a fiatalok profi körülmények között készülhetnek. „A versenypályán való tréninget kiegészíti, hogy a pilóták Uni Elite Sport Klubunk  szimulátorain is gyakorolhatnak. Ezeket a professzionális eszközöket egyébként bárki kipróbálhatja” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy a győri campuson évről évre megrendezett Formula Student Symposiumon világhírű, Forma–1-ben is ismert mérnököktől tanulhatnak a hallgatók. Ehhez a gondolathoz csatlakozott prof. dr. Feszty Dániel, a Széchenyi-egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője, aki az egyetemen februárban elindult motorsportmérnök-képzést  mutatta be. „Világszerte mindössze 14 ilyen működik, de Közép-Európában egyetemünk mesterképzése egyedülálló. Az egyéves angol nyelvű kurzus 12 tárgyat kínál a hallgatóknak gyakorlati, projektalapú megközelítéssel, versenycsapatok és nemzetközi hírű oktatók részvételével, akik a Forma–1-ből és a motorsport egyéb szakágaiból érkeznek hozzánk”  – részletezte. A képzés során olyan személyiségek adják át tapasztalataikat a résztvevőknek, mint a korábbi Forma–1-es és Indycar-versenymérnök, Claude Rouelle, dr. Kling Sándor, aki napjainkban a Williams mérnöke, vagy éppen Hegedűs Andor, aki korábban a Red Bullt, ma pedig már az Aston Martint segíti szakértelmével.   Dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) elnöke, az intézmény Sport- és Rekreációs Központjának vezetője, prof. dr. Feszty Dániel, a Járműfejlesztési Tanszék vezetője, Szabó Bende gokartversenyző, Willisits Vilmos, az EKART RING tulajdonosa, az UNI Győr WMS csapatvezetője,  Willisits Viló gokartversenyző, dr. Kolossváry Tamás, a Széchenyi-egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője, Németh Eszter autóversenyző, dr. Szauter Ferenc, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának igazgatója, Hidvégi Bence raliversenyző és mentora, Bútor Róbert raliversenyző. (Fotó: Adorján András) Willisits Vilmos, az EKART RING tulajdonosa, az UNI Győr WMS csapatvezetője elmondta, a SZEnergy Team alapító tagjaként már hallgatóként beszippantotta a motorsport világa, 2013 óta pedig az utánpótlás-neveléssel, vagyis a gokartos tehetségekkel foglalkozik. „Együttműködésünkkel az egyetem motorsport-stratégiájához kapcsolódtunk, amelynek köszönhetően szélesebb körben nyílik lehetőségünk az általános és középiskolások bevonására. Ezzel ők a sportág mellett a győri felsőoktatási intézményhez is közelebb kerülnek” – fogalmazott. Kiemelte, a 2024-es szezonban több mint 50 versenyző szerepelt széchenyis színekben a magyar motorsportban. A kötelékükhöz tartozó 42 gokartversenyző a magyar versenyeken induló mezőny egynegyedét adja. „Mindez azért fontos, mert ők az autósport különböző kategóriáinak hazai utánpótlását jelentik. Több kategóriabajnoki, dobogós és nemzetközi eredményt értünk el az elmúlt szezonban, emellett pedig a sportág népszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektettünk. 2025-nek is jelentős tervekkel vágunk neki, emellett folytatjuk a Bambini-projektünket is, amelybe már ötéves kortól várjuk a gyerekeket a pályára” – tekintett előre a csapatvezető. A sajtótájékoztatón jelen lévő ifjú sportolók a tavalyi sikerek után az idén is kiemelkedő eredményeket érhetnek el. Mint kiderült, Németh Eszter, 2024 legjobb női magyar gyorsasági autóversenyzője az új szezonban ismét a Swift Cup Europe bajnokságban méretteti meg magát, valamint a magyar e-sport-válogatott tagjaként a Global E-Sports Games-en indul az autóverseny-szimulátor női kategóriájában. Szabó Bende magyar bajnok gokartversenyző, a 2024-es Eurotrophy harmadik, a 2023-as Grand Final 11. helyezettje 2025-ben a BirelART gokartgyár támogatott versenyzőjeként az RMC Eurotrophy-sorozatban, valamint az országos gokartbajnokságban áll rajthoz. Willisits Viló többszörös bajnok gokartversenyző, a 2024-es Easykart Italy és Easykart Eurotrophy második helyezettje, a 2023-as Morva Kupa kategóriabajnoka ugyancsak BirelART-támogatottként az RMC Eurotrophy-sorozatban, valamint az országos gokartbajnokságban lesz érdekelt. Hidvégi Bence junior raliversenyző, a 2024-es Metabond Rally sprint abszolút harmadik helyezettje, a 2023-as Metabond Mini sprint abszolút és kategóriabajnoka idén az országos ralibajnokság másodosztályában, a Peugeot Rally Academy Kupa értékelésében szerepel, és célja a 2026-os Peugeot Cup-ban való részvétel. A sajtótájékoztatón jelen volt Bútor Róbert többszörös kategóriabajnok raliversenyző, a magyar rali kiemelkedő alakja is, aki 1993 óta tartó pályafutása alatt tíz kategóriabajnoki címet szerzett, több gyártó támogatását is élvezte, 2022-ben pedig a horvátországi ralivilágbajnoki (WRC) futamon kategóriagyőzelmet szerzett. 2025-ben ő támogatja szakmai mentorként Hidvégi Bence pályafutását. A jelen lévő versenyzők a pályán is bemutatták tudásukat. (Fotó: Dudás Máté) A SZE Motorsport kötelékébe tartozik a Széchenyi István Egyetem hallgatója, Kovács Bálint motorversenyző is, aki a múlt évben FIM Endurance világbajnoki ötödik helyezést ért el, valamint a német gyorsasági motoros bajnokság Superbike kategóriájában nyolcadik helyet szerzett. 2025-ös tervei között szerepel a német gyorsasági motoros bajnokságon, az Endurance világbajnokságon, valamint a magyar Superbike-fordulón való részvétel. A tavalyi sikerek után az idén is jelentős eredményekre készülnek a SZE Motorsport versenyzői. (Fotó: Adorján András)

Az idei tanévben indította útjára a Hallgatói Projekttámogató Programot a Széchenyi István Egyetem, melynek keretében egy szemeszter alatt mintegy 250-en vettek részt órarenden kívüli gyakorlati projektekben. A 12 szakról összegyűjtött tapasztalatok szerint a fiatalok hasznosnak látják a kezdeményezést. A gyakorlatközpontú oktatás, a vállalati szféra megismerése és a munkaerőpiacra való felkészítés a célja annak a kezdeményezésnek, amelyet a Széchenyi István Egyetem 2024 szeptemberében indított el. A Hallgatói Projekttámogató Program  lényege, hogy a fiatalok már egyetemi tanulmányaik alatt valós projekteken dolgozzanak, erősítve azon készségeiket, amelyek későbbi karrierjük sikerességéhez járulnak hozzá. A csapatmunkát, a megrendelővel történő kommunikációt és a megoldásorientált gondolkodást a most zárult félévben 12 szak hallgatói gyakorolhatták oktatóik által felügyelt projektmunkáik során. „Az oktatók már a félévközi felmérésen nagyon jó tapasztalatokról számoltak be, a legtöbben a hallgatói lelkesedést emelték ki legfontosabb pozitívumként. A szemeszter végi kérdőív is megerősítette ezt, az egyes szakok résztvevői sokkal hatékonyabbnak tartották a projektalapú csapatmunkát, mint a hagyományos oktatást”  – mondta el Kiss Szabolcs programvezető, aki szerint a kezdeményezés egyik legfontosabb célja, hogy a résztvevők megtanuljanak csoportban dolgozni, társaikkal együttműködni. „Fontos az úgynevezett soft skillek, vagyis azon készségek fejlesztése is, amelyek segítségével a hallgatók kezelni tudják a közös munka során felmerülő kihívásokat”  – tette hozzá. Arra is rámutatott, hogy a program az oktatók összefogása nélkül nem indulhatott volna el ilyen sikeresen. Mindebben nagy szerepe volt dr. Deé-Kovács Katalinnak és dr. Sós Eszternek, a Projekttámogató csapat két munkatársának. Kiss Szabolcs, a Hallgatói Projekttámogató Program vezetője sikeresnek látja a projektalapú modulok kísérleti bevezetését. (Fotó: Dudás Máté) Kiss Szabolcs kiemelte: a fiatalok olyan izgalmas feladatokon dolgozhattak, mint a villamosmérnök szakosok beltéri drónirányítás projektje, a turizmus és vendéglátás szakosok számára meghirdetett, a nemzetközi hallgatók integrálását ösztönző program vagy a gazdálkodás és menedzsmentet hallgatók étteremlánc-fejlesztő kezdeményezése. Az érdekes projektek között említhető a mechatronikai mérnök szakosok feladata is, akik egy nemzetközi versenybe szálltak be az őszi félévben. „ A mobil robotika alapjai tárgyhoz kapcsolódóan dolgoztak egy önvezető versenyrobot programozásán, hogy az zárt pályán minél gyorsabban körbe tudjon menni. A RoboRacer nemzetközi robotverseny szabálykönyvét és formátumát követtük, ami egy 2016 óta működő, projektalapú oktatást célzó széria”  – részletezte Krecht Rudolf, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Automatizálási és Mechatronika Tanszékének tanársegédje, az intézmény Járműipari Kutatóközpontjának kutatómérnöke. Elárulta: a csapatok egymás közti versenye jelentősen növelte a hallgatók motivációját, akik kifejezetten várták az elméleti órán vázoltak gyakorlatba ültetését, sőt olyan is akadt, aki nemzetközi konzultációs partnert keresett a minél jobb eredmény érdekében. „Oktatóként szerencsés vagyok, mert fogékony fiatalokkal dolgozhattam, akiknek öröm volt átadni ezt a tudást” – zárta gondolatait. A RoboRacer nemzetközi hallgatói versenybe a Széchenyi-egyetem mechatronikai mérnök szakos hallgatói is szívesen csatlakoztak. (Fotó: Krecht Rudolf) Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar élelmiszermérnök-képzésén tanulók szintén különleges projektben vettek részt, ahol egy élelmiszer-technológiával foglalkozó tárgy keretein belül malom-, sütő- és édesipari termékek előállítása volt a feladatuk. A gyakorlatias ötlet dr. Kapcsándi Viktóriától és dr. Tihanyi-Kovács Renátától, az Élelmiszertudományi Tanszék oktatóitól származott. „A hallgatóknak funkcionális, saját ihletésű terméket kellett megalkotniuk, amely kérdőíves kutatás alapján is megállná a helyét a piacon. A gyártástechnológiai, minőségbiztosítási és költségvetési tervek, valamint az ütemterv elkészítését követően meg is kellett valósítaniuk koncepcióikat”  – ismertette a folyamatot dr. Kapcsándi Viktória egyetemi docens. A csapatok a félév végére innovatív termékekkel rukkoltak elő: készült gluténmentes paradicsomos-pesztós bagett, ízesített csicseriborsókrémmel töltött csokoládébonbon, matcha teával és liofilizált málnával adalékolt és ízesített babka, illetve különböző ízű alkoholos zselével töltött keménycukorka. A docens kiemelte: a hallgatók kreatívan, lelkesen dolgoztak, igazi élményt nyújtott számukra ez a félév, amit az oktatók is hatalmas sikernek könyvelnek el. Az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának élelmiszermérnök-képzésén tanuló fiatalok a projektalapú munka elméleti alapjait is elsajátíthatták.

A Széchenyi István Egyetem díszdiploma-átadó ünnepséget szervez a jogelődjén, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) 1975-ben vagy előtte végzettek számára. A jelentkezési időszak 2025. április 30-ig tart. A Széchenyi István Egyetem 1968-as alapítása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Elért eredményeit nagyban köszönheti végzettjeinek, akik megbecsülése kiemelten fontos az intézmény számára. 1975-ben több száz mérnök és technikus szerzett oklevelet a KTMF-en, de az egyetem azok jelentkezését is várja, akik korábban végeztek, ám az előző években lemaradtak az ünnepségről. Bővebb információ és a jelentkezéshez szükséges regisztrációs űrlap az alumni.sze.hu honlapon a Díszdiplomaátadó/KTMF díszoklevél   menüpont alatt található. Pillanatfelvétel a tavalyi díszdiploma-átadó ünnepségről. (Fotó: Adorján András)

Szakmai előadóülésen elemezte a tavaly szeptemberi árvíz kezelését az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete és a Széchenyi István Egyetem. A Horizon DALIA (Danube Region Water Lighthouse Action) projekt keretében szervezett eseményen mintegy 120 szakember vett részt. A Széchenyi István Egyetem a térség meghatározó tudásközpontjaként nem csupán képzési tevékenységére koncentrál, hanem a társadalom fejlődését, jóllétét szolgáló kezdeményezéseket is támogatja. Az intézmény e küldetésének megfelelően jelentősen segítette a tavaly szeptemberben a Dunán és mellékfolyóin levonuló árhullám elleni védekezést. Néhány hónappal később, január 28-án pedig az árvíz kiértékeléséről szóló szakmai fórumnak adott otthont. A DALIA (Danube Region Water Lighthouse Action) projekt keretében megtartott előadóülést az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete és az egyetem közösen szervezte. Az intézmény Menedzsment Campusán rendezett eseményen több mint 120 szakember vett részt, köztük a védekezésben érintett vízügyi igazgatóságok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a katasztrófavédelem, valamint az érintett önkormányzatok képviselői.  Az eseményen Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója köszöntötte a részt vevő szakembereket. (Fotó: Dudás Máté) A „2024. szeptemberi árvíz kiértékelése” elnevezésű fórum célja az árvízvédekezési tapasztalatok, valamint az árhullám meteorológiai és hidrológiai sajátosságainak átfogó elemzése volt. Az előadások során a szakemberek bemutatták az árvíz kialakulásának időjárási hátterét, az árhullám levonulásának hidrológiai folyamatait, illetve az alkalmazott védekezési stratégiák hatékonyságát. A szakértők részletesen értékelték a Duna magyarországi szakaszán végrehajtott védekezési intézkedéseket, kiemelve a különböző vízügyi igazgatóságok tapasztalatait és fejlesztési javaslatait. Külön szekció foglalkozott a települési védekezési munkálatokkal és azok eredményességével. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport kutatóinak köszönhetően a Szigetköz térségében végzett kutatások is kiemelt figyelmet kaptak. A tájegységre jellemző altalajszivárgás vizsgálatáról dr. Koch Edina tartott előadást. Az árvízi hordaléktranszport hatásának bemutatására irányuló expedíciós térszkenneres méréseket Chappon Máté ismertette. Ezen kutatások eredményei fontos támpontot nyújthatnak az árvízvédelem jövőbeli fejlesztéseihez. Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem oktatója is tartott előadást a rendezvényen. (Fotó: Ámon Gergely) A rendezvény a tapasztalatok megosztása révén lehetőséget biztosított az árvízvédelmi stratégiák továbbfejlesztésére, elősegítve a későbbi védekezések sikerességét. A résztvevők kiemelték a vízügyi ágazat és a társadalom közötti hatékony kommunikáció fontos szerepét a sikeres árvízkezelésben, valamint rámutattak az összefogás jelentőségére. A szakmai fórumon többek között a vízügyi igazgatóságok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Katasztrófavédelem, az érintett önkormányzatok képviselői, valamint a Széchenyi István Egyetem kutatói vettek részt. (Fotó: Dudás Máté)

Könnyű páncélvédettségű terepjáró bázisjárműre fejlesztett autonóm és távirányítási funkciókat a Széchenyi István Egyetem. A hazai védelmi ipar meghatározó gyártójával, a Gamma Zrt.-vel közösen kialakított, hazánkban egyedülálló katonai és katasztrófavédelmi célú járművet az intézmény Járműipari Kutatóközpontjának munkatársai látták el ön- és távvezérlést lehetővé tevő technológiával. A Széchenyi István Egyetem és a budapesti Gamma Zrt., a hazai védelmi ipar meghatározó gyártója sikeresen valósította meg közös projektjét, egy ön- és távvezérlésre alkalmas könnyű páncélvédettségű terepjáró bázisjármű fejlesztését. Az újítás igénye a meglévő, ballisztikai védelemmel rendelkező járművek tesztelése, képességeinek demonstrálása során merült fel az élő erő védelme és az emberierőforrás-szükséglet csökkentése érdekében. Az innovációs pályázat fő célkitűzése egy olyan nehéz terepi viszonyok között is alkalmazható, fizikai behatásokkal szemben védelmet nyújtó alapjármű megépítése volt, amely biztosítja az önvezérléshez szükséges rendszerintegráció alapvető feltételeit, valamint a többcélú alkalmazást. A megvalósult szimpla fülkés, félplatós, 4x4 hajtásképletű járműhöz illeszkedő, többfunkciós feladatellátást támogató cserefelépítmény-rendszert is kidolgoztak a szakemberek, amely lehetővé teszi a különböző felhasználói igényeknek megfelelő, különleges szakmai képességekkel rendelkező felépítmények fejlesztését. A Komondor könnyű páncélvédettségű járműcsalád hatodik, új típusa (RDO-3927) cserélhető felépítményrendszerrel teszi lehetővé a változatos alkalmazást. (Fotó: Gamma Zrt.) „Először azon dolgoztunk, hogy a jármű mozgása, így a pedálrendszer és a kormány távolról is irányítható legyen. Ebbe a munkába az egyetem Digitális Fejlesztési Központja is bekapcsolódott, hogy zökkenőmentesen, rövid reakcióidővel működjön a kamerakép átvitele, amihez 5G- és wifihálózatot használtunk” – vázolta fel Kőrös Péter, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) Autonóm Közlekedési Rendszerek operatív vezetője. Kiemelte, hogy a távvezérlés kezelői felületét, irányítói programjait és a digitális műszerfallal ellátott operátori állást mind a központ munkatársai valósították meg. A szakember elárulta, hogy az autonóm működési mechanizmus beépítése nem volt újdonság a kollégáknak, hiszen a JKK egyik fő kutatási profilját az önvezető járművek adják. „Az egyetlen ismeretlen tényező a méret volt, hiszen 16-18 tonnás páncélozott járműre még nem fejlesztettünk ilyen funkciót” – fejtette ki.  „Ebben az irányítási formában GPS-technológia segítségével előre felmérjük a bejárandó terepet, amelyen a jármű utána önállóan végig tud menni. Ha bármilyen akadály kerül az útjába, akkor a jármű vagy megáll, vagy kikerülő manővert végez el attól függően, hogy mit programoztunk be neki”  – részletezte Kőrös Péter. Eredetileg határvédelmi és felderítő funkciók ellátására alkalmas jármű kidolgozása volt a fő fókusz, de azóta már számos más területről – például tűzoltóságról – is érdeklődtek az innováció iránt. „A szenzorokat és a távközléshez szükséges eszközöket a járműtestre szereltük fel, a hátsó felépítmény pedig cserélhető, ezért bármilyen funkciót elláthat a mérésektől a mentéseken át a hadi alkalmazásig. Az autonóm és távvezérlés pedig Magyarországon egyedülálló módon funkciótól és felépítménytől függetlenül működik”  – húzta alá a mérnök. A céggel történő együttműködésről elmondta: „Szakmailag és emberileg is kiváló csapat dolgozott a projekten. A fejlesztés nem valósulhatott volna meg Ocskay Gábor, a Gamma Zrt. Különleges Jármű Divíziójának egykori vezetője nélkül, aki sajnos a közös munka végeredményét már nem élhette meg.” A Gamma Zrt. és a Széchenyi István Egyetem közös fejlesztésében megvalósult könnyű páncélvédettségű jármű ön- és távvezérlésre is alkalmas. (Fotó: Gamma Zrt.) A konzorciumi tagok a projekt során a Gamma Zrt. Komondor járműcsaládjának hatodik, új típusát (RDO-3927) alkották meg. Dr. Zsitnyányi Attila, a vállalat vezérigazgatója elmondta, a Széchenyi István Egyetemmel sikerre vitt pályázat további fejlesztéseket is inspirált, a távirányíthatóságot és az önvezető funkciót pedig akár más járműveikre is kiterjesztenék. „Magyarország egyetlen könnyű páncélvédettségű bázisjármű-fejlesztőjének és -gyártójának lenni komoly felelősséggel jár, ezért nyitottan állunk az olyan jövőbe mutató kutatási együttműködésekhez, mint amilyen a győri egyetemmel is megvalósult. A projekten dolgozó kutatóközpont, illetve az egyetem vezetésének hozzáállását, munkabírását már a pályázat készítése során csodáltam. Kiváló munkát végeztek végig, hihetetlenül rövid reakcióidőkkel. Öröm volt velük együtt dolgozni”  – jelentette ki a vezérigazgató. Hozzátette: a kiváló tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben is folytatnák a partnerséget az intézménnyel.

A Széchenyi István Egyetem az Irányító Testületi Elismerő Oklevél arany fokozatával köszönte meg Láng Istvánnak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatójának és Németh Józsefnek, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának a sikeres árvízi védekezés irányításában végzett magas színvonalú munkáját, valamint az intézménnyel kialakított sokoldalú partnerséget. A Széchenyi István Egyetem legnagyobb ünnepsége minden évben – gróf Széchenyi István születésének évfordulójához kapcsolódóan – a szeptemberi Akadémiai Nap, amelyen rangos elismerések átadására kerül sor. A tavalyi rendhagyó év volt, a rendezvényt ugyanis az árvízi védekezés miatt novemberre halasztották. Az intézmény vezetése az Irányító Testületi Elismerő Oklevél arany fokozatát adományozta Láng Istvánnak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatójának és Németh Józsefnek, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatójának. A szakemberek akkor nem tudtak jelen lenni, ezért az elismerést a napokban vették át dr. Filep Bálint elnöktől, dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettestől, valamint prof. dr. Friedler Ferenc rektortól, tudományos elnökhelyettestől. Prof. dr. Friedler Ferenc, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója és dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke az elismerő oklevelek átadásakor. (Fotó: Adorján András) A 2024 szeptemberében levonult árhullám Győrt, azon belül a Mosoni-Duna szomszédságában található campust is érintette. Az egyetem tevékeny résztvevője a helyi közösség életének, ezért a védekezésben is szerepet vállalt többek között a hallgatók és a munkatársak önkéntes munkájával, valamint a messzebbről érkezett szakemberek számára szállás biztosításával. A vízügyi vezetés ezúttal is magas színvonalon irányította, szervezte a védekezést. Ezt a tevékenységet köszönte meg az egyetemi közösség a főigazgató és az igazgató elismerésével. A Széchenyi István Egyetem hallgatói is segítettek a szakembereknek az árvízi védekezésben tavaly szeptemberben. (Fotó: Adorján András) A díj egyben méltatása az intézmény és a vízügy hosszú ideje tartó szoros együttműködésének is. A szigetközi vízpótlásért folytatott küzdelem közös ügye, vagy éppen az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program eredményei jól mutatják a partnerség erejét. Az utóbbi projekt a Szigetköz–Csallóköz térségének fenntartható fejlesztését szolgálja, és rámutat arra, hogy a víz összekapcsol, nem pedig szétválaszt. Ezt a térségi összefogást ünnepli meg évről évre az egyetem partnereivel – köztük a vízügyi főigazgatósággal – az „A víz amit akartunk” elnevezésű rendezvénnyel. Az együttes cselekvést szimbolizálják a víz világnapjának közösen szervezett programjai, konferenciái, workshopjai is. Szigetköz jövője érdekében széles körű összefogás alakult, amelynek az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Széchenyi István Egyetem egyaránt fontos szereplője. (Fotó: Marcali Gábor) A vízügy a jövő szakembereinek képzését is támogatja, valamint részt vesz az egyetem kutatási tevékenységében. A szoros együttműködés alapja a közös cél, vagyis a fenntarthatósághoz való hozzájárulás. Az élhető és egészséges jövő elképzelhetetlen megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül. A vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakterületek ezért napjainkban még hangsúlyosabbá válnak, a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási körülmények jelentette kihívások pedig egyre nagyobb szakértelmet és egyre szélesebb összefogást követelnek meg. Ebben vállal partnerséget a vízügy és az egyetem, és ennek elismerését jelentik az átadott díjak.