A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata kiemelkedő eredményeket ért el a napokban Lengyelországban rendezett Krakkói Betonkenu Kihíváson. A SZEnavis női és férfipárosa is második helyet szerzett, míg a vegyes páros törött lapáttal teljesítette a távot. A győri versenyzők a széchenyis közösség erejéről is tanúságot tettek, a megmérettetés után ugyanis ellátogattak a szintén Lengyelországban zajló Shell Eco-marathonra, hogy személyesen gratuláljanak az újra világcsúcsot döntő SZEnergy Team tagjainak. A Széchenyi István Egyetem 2012-ben alakult betonkenucsapata, a SZEnavis lehetőséget nyújt az intézmény hallgatóinak, hogy gyakorlatban alkalmazzák mérnöki tudásukat, csapatban dolgozva alkothassanak és éles versenyeken szerezzenek hasznos tapasztalatokat. A csapat az elmúlt évtizedben nagy utat járt be, hiszen első hajójuk még 380 kilogrammot nyomott, a 2024-es németországi regattán  pedig a mezőny egyik legkönnyebbjeként alig több mint 12 kilogrammal mérlegeltek. A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata a krakkói versenyen. (Fotó: Krakow Concrete Canoe Challenge) A SZEnavis a napokban újabb nemzetközi sikert ért el az 5 ország 10 egyetemének 15 csapata részvételével rendezett krakkói megmérettetésen. „Női párosunk – László Brenda és László Vanda – kiváló teljesítménnyel a második helyet szerezte meg, ahogy férfipárosegységünk – Molnár Ákos és Gerencsér Máté – is ezüstérmet szerzett. A vegyes páros – Gutta Petra és Kamil Albert – szereplése igazán kalandosra sikeredett, hiszen az első futamukon a mezőny legjobb idejét érték el, majd a következő körben eltörött az egyik evezőlapátjuk. Ennek ellenére nem adták fel a küzdelmet, egy lapáttal és két kézzel evezve a hatodik helyen végeztek, csupán néhány másodperccel lecsúszva a továbbjutásról. Nem csoda, hogy elnyerték a »Best Fighting Spirit« díjat”  – számolt be Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője. A győri vegyes páros, Gutta Petra és Kamil Albert a lapáttörés előtt… …és után. (Fotó: Krakow Concrete Canoe Challenge) Kamil Albert csapatvezető, a hősies vegyes páros férfitagja elmondta: minden évben új hajót építenek, és az ideit úgy tervezték meg, hogy a leginkább alkalmazkodjon a krakkói verseny sajátosságaihoz. 76,5 kilogrammos hajótestet alkottak, amely a formatervezéstől a kivitelezésig a csapat produktuma.  „Mindhárom versenyszámban 150 méteres pályát kellett teljesíteni egy fordulóval, amelyeken nagyon jól vizsgázott az általunk készített betonkenu. A férfiak mezőnyében egy már összeszokott páros indult, míg a nőknél egy frissen összekerült kettős vette fel a versenyt a többiekkel. A két ezüstérem pedig magáért beszél” – értékelt a csapatvezető. Hozzátette, a vegyes páros is esélyes volt a kiemelkedő szereplésre, amit a középfutamban eltört evező megakadályozott. „Szerencsére csapattársam, Gutta Petra gyorsan reagált, hátraadta nekem a lapátját, amivel onnantól kezdve én húztam, ő pedig a kezével evezett. Nemcsak célba értünk, de még így is majdnem döntőbe jutottunk” – emlékezett vissza a balszerencsés esetre. A verseny lezárultával a betonkenucsapat utazása még nem ért véget, mert ellátogattak a Silesia Ringen éppen akkor zajló Shell Eco-marathonra, hogy meglepjék hallgatótársaikat, az Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén címvédő SZEnergy Team tagjait. A találkozó kitűnően sikerült, ráadásul az elektromos autót fejlesztő gárda újabb világcsúccsal diadalmaskodott , így mindkét győri hallgatói csapat boldogan térhetett haza Lengyelországból. A SZEnergy Team és a SZEnavis tagjai közösen ünnepeltek.

Sorozatban hatodszor került fel a Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education felsőoktatási minősítő szervezet nemzetközi fenntarthatósági ranglistájára. Az intézmény ráadásul jelentősen javított pozícióján, és a 401–600. helyre lépett előre. Megjelent az egyik legnevesebb felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) Impact Rankings elnevezésű 2025-ös listája, amely a világ több mint száz országának mintegy kétezer egyetemét rangsorolja az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljának megvalósítása szempontjából. Különlegessége, hogy nem elsősorban a tudományos publikációkra, hanem a társadalmi hatásra helyezi a hangsúlyt. Azt méri, miként járulnak hozzá az egyetemek a globális kihívások megoldásához: legyen szó városfejlesztésről, igazságosságról, oktatásról vagy környezeti fenntarthatóságról. A fokozódó verseny és az értékelt intézmények számának növekedése ellenére a Széchenyi István Egyetem 2020 óta folyamatosan megtalálható a listán, idén ráadásul jelentősen előrelépett a tavalyi 601–800. helyről, és a 401–600. helyre került. A rangsor dobogóját az ausztrál Nyugat-Sidney-i Egyetem, az angol Manchesteri Egyetem és a dél-koreai Kyungpook Nemzeti Egyetem alkotja. A győri egyetem különösen jól szerepelt három fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó alkategóriában. A „fenntartható városok és közösségek” alkategóriában megőrizte pozícióját a világ legjobb 200 egyeteme között, míg a „béke, igazság és erős intézmények”, valamint a „partnerség a célok eléréséért” alkategóriákban a top 300-ba került. A Széchenyi István Egyetem hallgatói olyan intézményben tanulhatnak, amely nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra. (Fotó: Dudás Máté) „A rangsorban elért kiemelkedő eredményünk visszaigazolja egyetemünk jelentős társadalmi hatását, egyúttal tükrözi környezeti felelősségvállalásunkat. Kiemelten fontos számunkra, hogy kutatásainkat és hallgatóink képzését olyan szemléletben végezzük, amely érzékeny a globális kihívásokra, és hozzájárul az élhető jövő megteremtéséhez. Intézményünk célja, hogy még hangsúlyosabban kapcsolódjunk be a társadalmi és környezeti értékteremtésbe, helyi és globális szinten egyaránt” – fogalmazott dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. A Széchenyi István Egyetem a THE további négy ranglistáján szerepel: világranglistáján az 1501+ kategóriában , „fiatal egyetemek” rangsorán  és interdiszciplináris tudományos rangsorán  az 501–600. helyen, míg képzésterületi világranglistáján  gazdaságtudományok kategóriában a 601–800., műszaki tudományok kategóriában pedig az 1251+ kategóriában található.

Húszéves fennállását ünnepli idén a Magyar Táncfesztivál, amelyhez az új logót Szabó Linda, a Széchenyi István Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatója készítette. Az alkotó munkája az intézmény és a Győri Balett együttműködésének eredményeként született meg, és új vizuális elemmel gazdagítja a rangos kulturális eseményt. A Magyar Táncfesztivált június 17. és 22. között rendezik meg Győrben, idén huszadik alkalommal. A kerek évfordulóra a szervezők nemcsak különleges programokkal készültek, hanem a fesztivál arculatát is megújították. Olyan megoldást kerestek, amely a következő években is korszerű és karakteres tud maradni. A szervező Győri Balett ezzel a szándékkal kereste meg a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának Design Campusát. A felkérés jó ütemben érkezett: a projekt beépíthető volt az oktatásba, így az elsőéves mesterszakos hallgatók éles feladatként dolgozhattak rajta. A Tervezőgrafika Tanszék oktatói törekednek arra, hogy a hallgatók valódi megbízásokkal találkozzanak már az egyetemi évek alatt, így a fesztivál arculatának újragondolása tökéletes lehetőséget kínált számukra. Hat hallgató dolgozott ki arculati koncepciót, végül a logó frissítésére került sor, melyhez Szabó Linda munkáját választották ki. Konzulensként Czakó Zsolt, Juhász Márton és Kassai Ferenc vettek részt a projektben. Szabó Linda logóterve lett a befutó. A logó karakteresen, mégis finoman utal a táncművészet világára: dinamikus vonalvezetésével a mozdulat energiáját ragadja meg. Az arculati elem különböző felületeken is jól működik – a plakátoktól a digitális platformokig. A projekt során az alkotó nemcsak grafikai megoldásokat dolgozott ki, hanem kommunikációs kihívásokkal is szembenézett: terveit prezentálnia kellett a megrendelők előtt, és a visszajelzések alapján formálta a koncepciót. Kassai Ferenc, a Széchenyi-egyetem Tervezőgrafika Tanszékének vezetője elmondta: „ Linda már az első konzultációkon nagyon tudatosan és érzékenyen közelített a feladathoz. Azt kerestük közösen, hogyan lehet egyetlen vizuális jelben megmutatni a fesztivál sokszínűségét és azt az ünnepi jelleget, ami ezt az évfordulót kíséri – ugyanakkor még sok évig használható maradjon. Arra ösztönöztem a hallgatókat, hogy olyan logót tervezzenek, amely képes időről időre megújulni: legyen benne olyan vizuális érték és rendszer, amely minden évben új tartalommal tölthető meg. Mind a hat hallgató nagyszerű munkát végzett, de Linda megoldása bizonyult a legérettebbnek.” Szabó Linda elsőéves mesterszakos hallgató (Fotó: Molnár Veronika) „ Nagyon izgalmas téma számomra a tánc és a vizualitás világának a találkozása, annak a kérdésnek az alkotói vizsgálata, hogyan lehet a mozgást képi nyelven kifejezni. Ez volt, ami a Magyar Táncfesztivál arculatának megtervezésénél is inspirált. A tánc kifejező ereje és az emberi test szépsége egy letisztult vizuális környezetben érvényesül igazán, ezért olyan arculatot terveztem, amely mentes a sallangoktól, üres terekkel és redukált színvilággal dolgozik. A fotókoncepció megalkotása során azt vizsgáltam, mi az, ami minden táncformában jelen van – így jutottam el az ugrás motívumához. Ez dinamikát és feszültséget visz a statikus képi világba, és ez a gondolat köszön vissza a logóban is. Nagyon motiváló a város sok pontján viszontlátni a munkámat. Hiszem, hogy a minőségi design képes alakítani és emelni a vizuális környezetet, amelyben élünk – talán ez is egy kis lépés ebbe az irányba." – foglalta össze Szabó Linda. A Széchenyi István Egyetem hallgatója, Szabó Linda komplett arculatot tervezett a táncfesztiválra, ennek részeként készült el a szervezők által kiválasztott logó is.

Sorozatban negyedszer diadalmaskodott világrekorddal Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén a Széchenyi István Egyetem elektromos járművet fejlesztő hallgatói csapata. A SZEnergy Team a kontinens legnevesebb felsőoktatási intézményeit előzte meg. A Shell Eco-marathon a világ egyik legjelentősebb energiahatékonysági versenye, ahol a legjobb műszaki egyetemek hallgatói mérik össze tudásukat saját fejlesztésű, alacsony fogyasztású járműveikkel. A Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata, az idén 20 éves SZEnergy Team régóta résztvevője a megmérettetésnek, nem is akármilyen eredményekkel: a fiatalok 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is világrekorddal győztek az elektromos kategóriában, így címvédőként utaztak ki az idei eseményre, amelyet a lengyelországi Silesia Ringen rendeztek június 10. és 15. között. A verseny ezúttal is győri sikert hozott. A csapat magabiztosan szerezte meg az első helyet, 327 kilométer/kilowattórásra javítva tavalyi 309 kilométer/kilowattórás világcsúcsát. Ezt azt jelenti, hogy a SZEmission névre keresztelt jármű olyan kis fogyasztással teljesítette a kijelölt távot, hogy átszámítva 1 kilowattóra felhasználásával – ami egy százwattos izzó mindössze tízórás használatának felel meg – 327 kilométerig jutott volna, 30 százalékkal megelőzve a török Cukorova Egyetem és a francia Toulouse-i Egyetem csapatát. A győzelem értékét tovább növeli, hogy rajtuk kívül is olyan neves intézményeket sikerült maguk mögé utasítani, mint a német Trieri Egyetem, az olasz Milánói Műszaki Egyetem vagy a görög Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem. A Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata önfeledten ünnepelt az eredményhirdetésen. (Fotó: Miklós Balázs) A nagyszerű eredmény mögött a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált szemlélete, valamint az innovációt támogató környezet áll. A SZEnergy Team hosszú évek óta élvezi az intézmény és annak Járműipari Kutatóközpontja, valamint az ipari partnerek támogatását, és egyre professzionálisabb háttérrel dolgozik. Für Balázs, a SZEnergy Team vezetője elmondta: rendkívül büszke a csapat teljesítményére. „Már az első napon 299 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el, amit biztonsági körként teljesítettünk arra összpontosítva, hogy mindenképp beérjünk a célba a megadott időkereten belül. A második napon technikai problémák hátráltattak bennünket, amelyek a tesztelések során nem jelentkeztek – elsősorban azért, mert ilyen meleg körülmények között korábban nem tudtunk próbálkozni. Ezeket a hibákat sikerült orvosolnunk, és előbb 318, majd a záró napon 327 kilométer/kilowattórás eredményt értünk el”  – idézte fel a történteket. Kiemelte, hogy a siker kulcsát a csapat felkészültségében, összetartásában és a kiváló közösségi légkörben látja. Hozzátette, hogy a mentorok és a támogatók – köztük az egyetem és a Járműipari Kutatóközpont – is nagyban hozzájárultak az eredményhez, hiszen ideális feltételeket biztosítottak a felkészüléshez és a versenyzéshez. Mint mondta, csaknem harminc csapattag utazott el a versenyre, ahol az is kihívást jelentett számukra, hogy idén nem a jól ismert franciaországi Nogaro pályán, hanem a számukra korábban ismeretlen lengyelországi Silesia Ringen kellett helytállniuk. Az egyedüli magyar csapatként indult SZEnergy járműve magasan a legjobbnak bizonyult a versenyen. (Fotó: Miklós Balázs) „Az elért eredmény az előzetes szimulációk alapján számolt eredményt is felülmúlta, ami azt mutatja, hogy a fejlesztéseink – például az új elektronikai rendszer és az újratervezett futómű – még a vártnál is jobban működtek. Az autónknak nincs egyetlen kiemelkedő eleme, viszont mindegyik része nagyon jó, együtt pedig még jobb”  – fogalmazott Für Balázs. Zárásként hangsúlyozta, hogy először természetesen ünnepelnek, majd hamarosan közösen kijelölik a következő fejlesztési irányokat. Utolsó mondata nem jó hír az üldözőknek: „A mostani verseny tapasztalataiból sokat tanultunk, és célunk, hogy jövőre még ütőképesebb járművel álljunk rajthoz.” A megmérettetésen Európa legnevesebb egyetemeinek csapatai indultak. (Fotó: Miklós Balázs)

Ruanda magyarországi nagykövetét és miniszteri tanácsosát látta vendégül a napokban a Széchenyi István Egyetem. Margueritte Francoise Nyagahura és Benedicto Nshimiyimana megismerkedett az intézmény tudományos fókuszterületeivel és nemzetköziesítési törekvéseivel, valamint ruandai hallgatókkal is találkozott. A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén erősítse kutatás-fejlesztési tevékenységét és globális jelenlétét. E törekvéseit támogatta Ruanda magyarországi nagykövetének napokban a győri campuson tett látogatása is, melynek során a delegáció megismerkedett az intézmény működésével és tudományos fókuszterületeivel. A találkozó során a lehetséges jövőbeni együttműködésekről is szó esett. Margueritte Francoise Nyagahura nagykövet elmondta: országuk budapesti diplomáciai képviselete tavaly január óta működik, míg a hivatalos megnyitóra idén májusban került sor. „Nagykövetségként missziónk, hogy felkutassuk a lehetséges együttműködéseket a magyar és a ruandai egyetemek között. Olyan partnereket keresünk, akikkel csere- és kutatási programokat valósíthatunk meg” – jelentette ki. Kiemelte: a Széchenyi-egyetem Magyarország egyik legjobb felsőoktatási intézménye, így számos lehetőséget lát a kooperációra. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese az egyeztetésen kifejtette: a kiemelkedő tudományos tevékenységhez elengedhetetlenek a minél szélesebb körű nemzetközi együttműködések, az afrikai országok felé történő nyitás pedig kiemelten fontos a magyar felsőoktatás, így a győri egyetem számára is. Hozzátette: a kiterjedt partnerkapcsolatok a globális versenyképesség növeléséhez is hozzájárulnak, hiszen támogatják a magas színvonalú kutatás-fejlesztéseket és publikációkat. Az elnökhelyettes a találkozón rámutatott Győr földrajzi elhelyezkedésének előnyeire a nemzetközi hallgatók és vendégprofesszorok szempontjából. „A bécsi reptér mintegy száz kilométerre található a központi campusunktól, innen pedig számos világváros elérhető közvetlen járatokkal. Kedvező a nálunk tanuló fiatalok helyzete is, hiszen – amellett, hogy Magyarország egyik legbiztonságosabb településén élhetnek – egyetemünk kiváló lokációjának köszönhetően akár húsz európai nagyvárosba is el tudnak látogatni egy szemeszter alatt”  – jegyezte meg. A találkozón részt vett Benedicto Nshimiyimana, Ruanda magyarországi nagykövetségének miniszteri tanácsosa, Mugisha Yvan Fabrice és Sibomasimbi Gisele, a Széchenyi István Egyetem ruandai hallgatói, Margueritte Francoise Nyagahura nagykövet, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Szőke Júlia, az intézmény Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese, dr. Pálvölgyi Balázs, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánhelyettese, valamint Kepli József, az egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának vezetője. (Fotó: Dudás Máté) A ruandai delegáció azt is megtudhatta, hogy a Széchenyi István Egyetem csupán hat évvel ezelőtt vágott bele a stratégiai szintű globális nyitásba, az azóta eltelt években azonban jelentős lépéseket tett a nemzetköziesítés terén. „Ma már a két legnagyobb felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education és a Quacquarelli Symonds világranglistáin is jegyzik intézményünket, amelynek mintegy ezer nemzetközi hallgatója van. Ők a világ 80 országából érkeztek, köztük két fiatal Ruandából. Bízunk abban, hogy jó tapasztalataikat megosztják majd honfitársaikkal, és a jövőben még többen választják a Széchenyi-egyetemet” – fogalmazott dr. Lukács Eszter. Hozzátette: az ide érkezőket kilenc kar több mint 50 angol nyelvű képzése, modern infrastrukturális környezet, három innovációs park és számos hallgatóbarát szolgáltatás várja. „A nálunk tanuló fiatalok részt vehetnek világszínvonalú versenycsapatainkban, tagjai lehetnek nemzetközi sikereket elérő sportegyesületeinknek, tanulmányaik során pedig profitálhatnak a több mint 3000 vállalattal fenntartott kiváló kapcsolatainkból”  – engedett betekintést az intézmény által nyújtott lehetőségekbe az elnökhelyettes. Az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán tanuló ruandai fiatalok, Mugisha Yvan Fabrice és Sibomasimbi Gisele a nagykövettel való találkozáskor elmondták: nagyon szeretnek Győrben tanulni, mert amellett, hogy magas színvonalú oktatásban van részük, mindennapjaikat egy kulturálisan sokszínű, befogadó közösségben tölthetik.

Idén ötödik alkalommal rendezték meg a magyar–amerikai felsőoktatási és üzleti kapcsolatok építését szolgáló Hungarian Summit  elnevezésű eseményt. A fórum hazai és tengerentúli résztvevőit egy napra a Széchenyi István Egyetem látta vendégül, ahol többek között egy különleges innovációs versenyre került sor. A Hungarian Summitot Magyarország és az Egyesült Államok felsőoktatási és gazdasági kapcsolatainak erősítéséért hívta életre Pazaurek Piros közép-floridai tiszteletbeli konzul. A Széchenyi István Egyetem a kezdetek óta támogatója és résztvevője az eseménynek, amelyet évenként változó helyszínen tartanak. Idén hazánk adott otthont az ötödik alkalommal megrendezett rangos fórumnak. A többnapos programot egy nagyszabású jótékonysági koncert nyitotta meg a budapesti Szent István-bazilikában, ahol a Széchenyi István Egyetem tíz nemzetközi hallgatója is jelen volt. A konferencia nemzetközi akadémiai együttműködésekről szóló panelbeszélgetésén Németh Péter tudományos titkár, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum központvezetője képviselte az intézményt. A fórum fő napjának nyitóelőadását a magyar egyetemek globális láthatóságáról és világranglistákon való szerepléséről dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes tartotta, aki később a hét magyar, öt egyesült államokbeli és egy kanadai egyetem részvételével megrendezett felsőoktatási panel keretében bemutatta a dinamikusan fejlődő győri egyetemet. Az intézmény emellett az üzleti szekcióban is helyet kapott: hasznosítóvállalkozásáról, az Uni Inno Zrt.-ről dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője beszélt. Az esemény június 6-i zárónapjának a Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája. A fórumon részt vett magas rangú vállalati és felsőoktatási szereplők részletesebben is megismerkedhettek az intézmény infrastruktúrájával és képzési, kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységével. A vendégeknek dr. Lukács Eszter elnökhelyettes elmondta: a hagyományok, az eltérő tudományos teljesítmények és méretek miatt hatalmas a különbség a két ország felsőoktatási rendszere között. „Az egyetlen hasonlóság, hogy mindannyian a kiválóságra, a tökéletességre és arra törekszünk, hogy a hallgatók minket válasszanak felsőoktatási intézményüknek”  – jegyezte meg. „Győr a folyók városa, így tudjuk, hogy a folyók fölé nem könnyű hidakat építeni. Még nehezebb hidakat építeni az óceánok fölé” – utalt a Hungarian Summit küldetésére, köszönetet mondva az ötletgazda-főszervező Pazaurek Pirosnak. Az elnökhelyettes beszélt arról is, hogy az egyetemek működése három pillérre épül: az oktatásra, a kutatásra és a társadalmi szerepvállalásra. „Ezek közül az utóbbi hatalmas jelentőséggel bír, mert minél függetlenebb egy felsőoktatási intézmény pénzügyileg, annál függetlenebb tudományos szempontból. Magyarországon az egyetemek közül a Széchenyi István Egyetem rendelkezik a legszélesebb körű és legmélyebb ipari kapcsolatrendszerrel. Valószínűleg ez az oka, hogy nálunk működik hazánk egyetlen fővároson kívüli USA Accelerator  irodája. Köszönjük, hogy ennek révén hozzájárulhatunk a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez”  – fogalmazott. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Pazaurek Piros, Magyarország tiszteletbeli közép-floridai konzulja, Carol Ann Dykes-Logue, a Közép-floridai Egyetem üzleti inkubátorprogramjának korábbi igazgatója és dr. Trunkos Judit, a pennsylvaniai Robert Morris Egyetem adjunktusa a rendezvényen. (Fotó: Adorján András) Pazaurek Piros köszöntőjében dr. Lukács Eszter szavaihoz kapcsolódva nagy sikernek nevezte, hogy tavaly megnyitották Győrben az USA Accelerator irodát  a Közép-floridai Egyetem üzleti inkubációs programjával együttműködésben. Ennek köszönhetően nyolc magyar vállalat – közülük többen a Széchenyi István Egyetemről – vettek részt tavasszal Floridában egy képzési programon, elősegítendő amerikai kapcsolatépítésüket. Hozzátette, az iroda hozzájárul csereprogramokhoz is: már érkeztek amerikai hallgatók a Széchenyi-egyetemre, hamarosan pedig öt magyar diák utazhat ki az Egyesült Államokba. A zárónap egy különleges innovációs versenyt is tartogatott az USA Accelerator iroda szervezésében. Ezen magyar vállalkozások, szervezetek mutatták be tapasztalt amerikai zsűri előtt ötleteiket és termékeiket, amelyekkel nyitnának a nemzetközi piac felé. A legjobbnak az ARport Hungary bizonyult, amely egy okostelefonos, kiterjesztett valóság (AR) alapú beltéri navigációs és munkafolyamat-menedzsment megoldást fejlesztett. A csapat képviselőinek felkészítő konzultációban és egyéves mentorálásban lesz részük, meghívást kapnak a piacra lépésüket támogató U.S. Market Entry Bootcamp programra , valamint utazási támogatást is igénybe vehetnek. A különdíjat – és nyereményként 12 hónapos amerikai üzleti mentorációt – a WaterSkyBall érdemelte ki, amelynek innovációja egy kontakt nélküli, sekély vízben, úszástudás nélkül is játszható vízi sport. Az innovációs verseny zsűrijét Gary Cohen a Nagy-Orlandói Sportbizottság gazdasági igazgatója, Carol Ann Dykes-Logue, a Közép-floridai Egyetem üzleti inkubátorprogramjának korábbi igazgatója és Sebastian Tamas, a Magyar Fejlesztési Bank nemzetközi befektetések és kapcsolatok igazgatója alkotta. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem hallgatói versenycsapata, a SZEnergy Team az elmúlt években egymás után háromszor nyerte meg Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét, ráadásul minden alkalommal világcsúccsal. Az újabb diadalra készülő fiatalok a napokban mutatták be idei autójukat, amellyel a héten Lengyelországban sorra kerülő megmérettetésen állnak rajthoz. A Széchenyi István Egyetem hallgatói versenycsapata 2022 óta háromszor nyerte   meg világrekorddal   a Shell Eco-marathon   európai futamának energiahatékonysági versenyét városi kisautó kategóriában. A győri hallgatók az előző idényben 309 km/kWh-s eredményt értek el ebben a számban. Ez azt jelenti, hogy egy 100 wattos izzó tízórányi használatának megfelelő energiával 309 kilométer megtételére volt képes járművük, 41 kilométerrel többre, mint a második helyezett Toulouse-i Egyetemé. A SZEnergy Team ezenkívül az önvezető versenyen sorozatban másodszor diadalmaskodott, és olyan rangos intézményeket előzött meg, mint a Milánói vagy a Müncheni Műszaki Egyetem. Céljuk ezúttal is a címvédés mindkét számban. A csapat a napokban mutatta be legújabb fejlesztéseit a nyilvánosság számára. Dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese a program megnyitóján kiemelte: az egyetem olyan feltételeket biztosít, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók a lehető legsikeresebbek legyenek pályájukon és elérjék céljaikat. Hozzátette, a SZEnergy kiemelkedő eredménye mindemellett a páratlan csapatmunkában rejlik. „Nagy előnyük, hogy tagjaik révén nemcsak a mérnöki, de számos más tudományág is képviselteti magát, építve egyetemünk tizenegy tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudására”  – fogalmazott. Mint mondta, a győri hallgatók nemcsak megterveztek egy kitűnő járművet, hanem az elvégzett szimulációkkal a lehető legjobbra csiszolták annak teljesítményét. Rámutatott, különleges értéket jelent a csapatként elért sikerük, hiszen fejlesztőként diplomaszerzésüket követően is másokkal együtt dolgozva tudnak majd igazán eredményesek lenni. A SZEnergy Team tagjai az új autóval. (Fotó: Korinek Bettina) A SZEnergy Team csapatvezetője, Für Balázs kifejtette, négy részlegben dolgoznak a folyamatokon. „Gépészeti részlegünk elsősorban a különböző járműszerkezetek tervezésével és fejlesztésével, valamint ezek gyártásával és összeszerelésével foglalkozik. Elektronikai részlegünk a teljes mértékben saját fejlesztésű elektronikai rendszerünkért, míg autonóm járművek részlegünk az autó önvezető funkcióiért felelős. Marketing- és menedzsmentrészlegünk pedig egybefogja csapatunkat, grafikai tervezést, rendezvényszervezést, közösségimédia-menedzselést és szponzorációs kapcsolattartást végez”  – sorolta. Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője (Fotó: Miklós Balázs) Az idei Shell Eco-marathont a lengyelországi Kamień Śląski-ban, a Silesia Ringen rendezik. „A gépátvételt követően hat próbálkozásunk lesz arra, hogy a lehető legjobb energiamérleget állítsuk fel a pályán. Az autonóm kategóriában három feladatot kell majd teljesítenünk: egy autonóm vezetési és egy akadályelkerülési szakaszt, valamint egy parkolási manővert. Ezt követi az üzleti prezentáció, amelyen a technológia megvalósíthatóságát kell bemutatni”  – osztotta meg a csapatvezető a verseny menetrendjét a résztvevőkkel. Sándor Dávid gépészeti részlegvezető bemutatta a SZEmission elnevezésű versenyautón megvalósult fejlesztéseket, amelyek közül az egyik legfontosabb az első futómű újratervezése volt a jobb állíthatóság és szerelhetőség érdekében. Sok más mellett a jármű teljes fékrendszerét is felülvizsgálták a jobb fékerőelosztás miatt. „Az elektronikai részlegünkkel együttműködve megalkottunk egy új kormányt, amelyen a gombpozíciókat is újragondoltuk, és ergonomikusabb formatervvel rukkoltunk elő” – ismertette. „A kormányra egy új nyomtatott áramkör is került, amelynek segítségével a pilóta akár menet közben tud az autó beállításain változtatni. Egy gomb segítségével a rádiókommunikációt egyszerűsítettük, és újraterveztük a teljes kábelezésünket, amellyel jelentős súlycsökkentést is elértünk”  – részletezte Tímár András, az elektronikai részleg vezetője. Kiemelte, lehetőségük nyílt arra is, hogy a fejlesztéseiket a Bosch budapesti székhelyén teszteljék, és nagyon jó értékeket kaptak. A Forma–1es autókat idézi a SZEnergy Team idei autójának kormánya. (Fotó: Korinek Bettina) Halir Szabolcs az autonóm részleg munkáját foglalta össze. Bemutatta annak a grafikai felületnek a megújítását, amit a pilóták látnak az autóban ülve. A hallgató több szoftveres fejlesztést is ismertetett, amelyek által többek közt az akadályelkerülés vagy épp a parkolás is precízebbé vált. Bartha Biborka, a marketingrészleg vezetője elmondta, az elmúlt időszakban a csapat népszerűségére, szakmai hitelességének és partnerkapcsolatainak erősítésére összpontosítottak. Ennek érdekében fejlesztették honlapjukat , és a közösségi médiában is aktívak voltak. Hangsúlyozta: a 2025-ös év különleges számukra, hiszen fennállásunk huszadik évfordulóját ünneplik, ráadásul a Shell Eco-marathont negyvenedik alkalommal rendezik meg. A program fénypontjaként leleplezték az új járművet, amely a kerek évforduló alkalmából nemcsak belülről, de kívülről is megújult. (Fotó: Miklós Balázs)

Három új, hiánypótló mesterszakot – egészségpszichológia, gondoskodáspolitikai tanulmányok és motorsportmérnök – hirdetett meg a most záruló tanévben a Széchenyi István Egyetem, ami mérföldkőnek számít az intézmény innovatív képzési kínálatának bővítésében. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemrégiben meghozott határozataiban mindegyiket pozitívan értékelte. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett amellett, hogy képzési kínálatát folyamatosan a társadalmi és gazdasági változásokhoz igazítsa. E stratégiai szemlélet jegyében hozta létre, illetve hirdette meg az elmúlt időszakban három új mesterszakját, amelyek aktuális, valós igényekre adnak válaszokat. Közülük a Nyugat-Dunántúlon hiánypótló egészségpszichológia  klinikai és egészségügyi gyakorlatban jól hasznosítható tudást kínál a hallgatóknak, akik diplomájuk megszerzése után alkalmasak lesznek az egészségügy, az oktatás és a munka világában prevenciós tevékenység végzésére, valamint egészségfejlesztő, illetve egészségvédő projektek tervezésére és végrehajtására. Az angol nyelvű motorsportmérnök  mesterszak nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Európában egyedülálló, és a legkorszerűbb tudást nyújtja a versenyjárművek tervezéséhez, teszteléséhez és üzemeltetéséhez. Oktatói között Forma–1-es tapasztalattal rendelkező szakemberek, illetve az autósport más szakágaiban világbajnoki címekkel rendelkező csapatok mérnökei találhatók. A térségben unikális gondoskodáspolitikai tanulmányok  mesterszak a szociális szféra jövőbeli működtetőit, vezetőit hivatott kinevelni. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) mindhárom új képzés esetében pozitív értékelést adott a Széchenyi István Egyetem számára nemrégiben meghozott határozataiban. Ezek megerősítik, hogy az intézmény szakmailag megalapozottan, a jogszabályi feltételek teljes körű betartásával hozta létre a szakokat, amelyek megfelelnek a képzési és kimeneti követelményeknek, tanterveik alkalmasak a képzési célok elérésére, az ismeretek rendszerszintű felépítése biztosított, az oktatói gárda felkészült, valamint a szükséges infrastruktúra is rendelkezésre áll. A Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök mesterszak első évfolyamának hallgatói. (Fotó: Adorján András) Dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese ennek kapcsán elmondta: a felsőoktatási törvény változása lehetővé tette, hogy azok az intézmények, amelyek egy adott képzési területen rendelkeznek alap- és mesterképzéssel, további mesterszakokat indítsanak intézményi hatáskörben, a MAB utólagos értékelésével. Ez nagyobb szabadságot és rugalmasságot ad a képzési portfólió fejlesztéséhez.   „A MAB mostani, pozitív visszajelzései azt igazolják, hogy belső minőségbiztosítási rendszerünk jól működik, és nemcsak a jogszabályi, hanem a szakmai elvárásoknak is magas szinten felel meg – hangsúlyozta. – A motorsportmérnök mesterszak külön figyelmet érdemel: ennek tartalmát, követelményeit egyetemünk dolgozta ki, és elsőként vezette be Magyarországon. A MAB értékelése megerősíti, hogy a képzés újszerűsége mellett is kiemelkedő színvonalat képvisel.”

Arany minősítést nyert el a Széchenyi István Egyetem hallgatói projektje a fenntarthatóságot szolgáló, az UNESCO által támogatott nemzetközi innovációs versenyen. A „Micélium kompozitok” című munkájuk egyedülálló módon ötvözi a formatervezést és a környezettudatosságot, miközben új utakat nyit a természetes alapanyagok ipari felhasználása előtt. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO által támogatott Nemzetközi Innovációs Design Díj és Tudomány a Fenntartható Fejlődési Célokért elnevezésű versenyre több mint 2000 pályamű érkezett 60 ország 16 és 35 év közötti hallgatóitól, kutatóitól és pályakezdő mérnökeitől. Döntőbe került alkotásaik olyan területeken nyújtanak megoldást, mint a klímaváltozás, a túlfogyasztás vagy a természeti erőforrások megóvása. A megmérettetésen arany minősítést érdemelt ki Czibik Bence, a Széchenyi István Egyetem jelenlegi és Kiss Eszter, az intézmény végzett formatervezőművész-hallgatója. A „Micélium kompozitok”  című projektjük nemcsak kreatív megközelítése miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az ENSZ három fontos fenntartható fejlődési céljához járul hozzá: elősegíti a fenntartható városok és közösségek kialakítását, támogatja a felelős fogyasztást és termelést, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépést. Czibik Bence és Kiss Eszter arany minősítést nyertek a nemzetközi versenyen. A felvételen látható tárgyak micéliumból készültek. (Fotó: Dénes Nóra) „A micéliummal – vagyis a gombák fonalszerű sejtjeivel – végzett kutatás viszonylag új terület, ezért tele van újításokkal, beleértve a mikológiát, a formatervezést, a gyártástechnológiát, az anyagtudományt, az agrártudományokat, a kémiát és a biológiát. Olyan élő anyagról beszélünk, amely már évmilliók óta létezik a bolygón, de még nem használtuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Az éghajlati válságra való reagálás századunk legnagyobb kihívása lehet. Az eszközök rendelkezésre állnak, de az első lépés a technológia mellett a gondolkodásmódunk megváltoztatása. – fejtette ki dr. Lepsényi Imre, a micéliumalapú anyagkísérletek mentora. A gombák világa soha nem hivalkodó, elbújik, teszi a dolgát, átölel minket, lebont és újrahasznosít, »cserekereskedelmet folytat« erdeinkben és ökoszisztémáinkban, sőt egyes fajok még bennünk is megtalálhatóak. Nem halmoz fel és nem termeli túl magát. Természeténél fogva egyensúlyban él a bolygóval és környezetével. Hiszem, hogy a gombák világának tanulmányozása közelebb vihet minket ahhoz, hogy megtanuljunk harmóniában élni a Földdel és környezetünkkel”  – indokolta meg Czibik Bence, hogy miért éppen erre az anyagra esett a választásuk. A micélium olyan természetes ragasztóanyag, amely gyors növekedési képessége és szilárdsága miatt ígéretes alternatívát jelent a szintetikus gyanták kiváltására. A projekt egyik legnagyobb újítása egy teljesen micéliumból és kenderszálból készült hangszóró-prototípus, amely a világon elsőként ilyen módon készült el: szerkezeti elemeinek kivételével minden része természetes, lebomló anyagokból áll, ezzel bizonyítva az anyag sokoldalúságát és jövőbeni alkalmazhatóságát. Kiválthatja például a hagyományos, környezetszennyező alapanyagokat a csomagoló-, bútor-, vagy akár az építőiparban is. A micéliumból készült hangszóróprototípust arany minősítéssel jutalmazta a zsűri.   (Fotó: Dénes Nóra) A versenyen a döntőig jutott Adel Arunova, a Széchenyi-egyetem formatervezés mesterképzésének nemzetközi hallgatója is. Az ő „Safety Bean” elnevezésű munkája a nők biztonságérzetét erősítő eszköz tervezésével hívja fel a figyelmet a társadalmi egyenlőség fontosságára.

Ötödik szezonját kezdte meg ebben az évben Győr egyetlen állandó szabadtéri színpada, a Bridge Garden. Május és október között az ország legnépszerűbb előadói látogatnak a Mosoni-Duna partjára, s így a hazai könnyűzenei színtér valamennyi jelentősebb produkciójával találkozhat a közönség. A Széchenyi István Egyetem hallgatói klubjának udvara május 9-én a 30Y fellépésével nyitotta meg kapuit és október 11-én, a Tankcsapda koncertjével zárja a szezont.   Néhány éve még kuriózumnak számított a szabadtéri színpad Széchenyi István Egyetem  Bridge Hallgatói és Oktatói Klubjának   udvarán, mára azonban a kulturális élet szerves részévé vált, amely hónapokon át fesztiválokhoz hasonló koncertélményt nyújt a győriek és környékbeliek számára. A koncepció sikeresen vizsgázott, tavaly tovább emelkedett az érdeklődés. Idén már ötödik évadát kezdi meg a Bridge Garden, amely a magas látogatottság miatt folyamatosan növekszik területében és időszakában: a korábbiakhoz képest még több fellépővel várja a vendégeket, ezúttal már május elejétől egészen október közepéig. „A Covid-időszakban nyitottuk meg először az udvart, utólag azt kell, hogy mondjam, remek időzítéssel. Akkoriban a zenekaroknak kevés fellépési lehetőségük volt, így sikerült megalapoznunk velük egy hosszú távú kapcsolatot. Öt éve még szinte egyedül voltunk, azóta viszont egyre több vidéki szabadtéri klub nyílik az országban, mert a szervezők látják, hogy van erre igény mind az előadók, mind a közönség részéről. Sok helyen jó példaként hivatkoznak ránk, aminek természetesen örülünk, és a továbbiakban is igyekszünk megfelelni a magas elvárásoknak”  – értékelt Németh-Bende Péter üzletvezető. Galéria a már lezajlott idei koncertekről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) A klub  történetében először lépett fel idén a Bridge Garden színpadán Ganxsta Zolee és a Kartel, akik a zenekar jubileumi országjárása részeként érkeztek Győrbe. Rajtuk kívül idén debütált itt a Blahazol, a Blahalouisiana, valamint az Ivan & The Parazol közös produkciója is, emellett bizonyára sokan várják a Quimby koncertjét is. A számos nagy visszatérő között kiemelendő a Kispál és a Borz, valamint a Follow The Flow, akik 2020 után lesznek ismét láthatóak a Bridge Gardenben. Érdekesség, hogy a Margaret Island búcsúturnéja a Széchenyi István Egyetem klubját is érinti majd, így a rajongók a Mosoni-Duna partján is találkozhatnak kedvenceikkel. „A közönség nagyon szerette az akusztikus esteket, ezeket idén is tervezzük. Olyan is előfordul majd, amikor a koncertek után a házban after buli várható, itt a Golyó-féle rockdiszkót említhetem. Figyeltünk arra, hogy ne kerüljünk ütközésbe környékbeli nagy rendezvényekkel, például a győri nyárnyitó vagy nyárzáró hétvégével”  – tájékoztatott Németh-Bende Péter, akitől megtudtuk azt is, hogy idén néhány számos technikai paraméterben is előreléptek a korábbiakhoz képest.   „Ahogy évről évre emelkedik a produkciók színvonala, úgy nekünk is alkalmazkodnunk kell a fellépők és a közönség igényeihez, így az idei évben nagyobb előkészítő szárnnyal bővült a színpad, amelyet le is fedtünk. A LED-falunk is nagyobb lett tavalyhoz képest. Eddig a taposókordont mindig mozgattuk attól függően, hogy milyen showelemeket hoznak a fellépők, de most állandósítva egy méterrel kijjebb toltuk, hogy legyen hely a pirotechnikának. Emellett gondoltunk a koncertek utáni hangulatra is, ezért az élő fellépések végeztével a teraszon zárásig tematikus zenék szólnak majd, remélhetőleg vendégeink minél nagyobb megelégedésére”  – zárta szavait a Bridge Oktatói és Hallgatói Klub üzletvezetője.   A már megtartott és az eddig bejelentett  Bridge Garden-koncertek: 2025.05.09. (péntek) - 30Y 2025.05.16. (péntek) - BSW 2025.05.17. (szombat) - Ossian 2025.05.23. (péntek) - ByeAlex 2025.05.24. (szombat) - Elefánt 2025.05.30. (péntek) - Ganxsta Zolee és a Kartel 2025.05.31. (szombat) - Bagossy Brothers Company 2025.06.06. (péntek) - Blahazol 2025.06.13. (péntek) - Quimby 2025.06.20. (péntek) - Totális Metál 2025.06.21. (szombat) - Alvin és a mókusok + Junkies 2025.07.05. (szombat) - P.Mobil 2025.07.18. (péntek) - Carson Coma 2025.08.23. (szombat) - Kispál és a Borz

Csaknem 140-en vették át személyesen aranydiplomájukat a Széchenyi István Egyetemen, ahol idén is méltó módon ünnepelték meg az intézmény jogelődjén, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) ötven éve vagy régebben oklevelet szerzett mérnököket. Idén gyémántdiplomákat is átadtak azoknak, akik 1965-ben végeztek a szintén jogelőd Felsőfokú Távközlési Technikumban. A Széchenyi István Egyetem képzési palettája és ezzel együtt hallgatói létszáma a KTMF 1968-as alapítását követően folyamatosan bővült, a térségben betöltött társadalmi-gazdasági szerepe pedig egyre hangsúlyosabbá vált. Az intézmény mára nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenységet folytat 11 képzési területen, amely széles spektrumot ölel fel a műszaki, informatikai és gazdaságtudományoktól a jogon, az egészség-, a sport-, a társadalom- és élelmiszertudományokon át egészen a pedagógiáig és a művészetekig. Csaknem 140-en vették át személyesen arany- és gyémántdiplomájukat a Széchenyi István Egyetemen rendezett ünnepségen. (Fotó: Korinek Bettina) Dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese ünnepi beszédében felidézte, hogy a győri campus 1974-ben készült el a Mosoni-Duna és a Püspökerdő ölelésében, a történelmi belváros szomszédságában, s azóta az intézmény óriási fejlődésen ment keresztül. „A tudatos építkezésnek köszönhetően intézményünk 2002 óta elismert egyetemként működik. Mára új kollégiumi szárnyak épültek, modern laboratóriumok jöttek létre, elkészült az Új Tudástér, a Menedzsment Campus, valamint átadtuk a Győri Innovációs Park és a MedTech Campus első ütemét is. A Széchenyi István Egyetem számára a kezdetektől fogva alapvető cél, hogy a hallgatókat sikeres szakmai életútra készítse fel. Ennek bizonyítékai az arany- és gyémántdiploma-várományosok pályafutása során elért eredmények” – fogalmazott a rektor. Hangsúlyozta azt is, hogy a mai fiatalok szintén  kiválóan helytállnak, példaként említve a SZEnergy hallgatói csapatot, amely sorozatban háromszor is világcsúccsal nyerte meg  Európa legrangosabb energiahatékonysági versenyét. Az egyetem jelenleg kilenc karral működik, hallgatói közösségét pedig csaknem 80 ország fiataljai alkotják. „ A nálunk végzettek gyors elhelyezkedése, az átlagosnál jelentősen magasabb jövedelme, és az innen induló kitűnő karrierutak is azt igazolják, hogy a széchenyis diploma értéket képvisel ” – húzta alá. Az ünnepségen egykori tanulótársak is újra találkozhattak egymással, ami külön örömöt jelentett a résztvevők számára. Három, vezeték nélküli szakon végzett alumni – akik szakmai életútjuk jelentős részét a távközlési területen dolgozva töltötték el – örömmel idézte fel az emlékeket és az egyetemi évek meghatározó pillanatait. „A KTMF-en szerzett tudás és a közösségi élmények alapvetően járultak hozzá szakmai és emberi fejlődésünkhöz, sikereinkhez. Nemcsak az intézmény falai között töltött idő, hanem a kiváló oktatók is mély nyomot hagytak bennünk, tanáraink példaképek is. Kuti József tanár úrra  különösen nagy szeretettel gondolunk vissza, elhivatottságával és emberségével életre szóló útravalót nyújtott számunkra” – emlékezett vissza Faidt Klára, Opra Vilmos és Süle József. Süle József, Faidt Klára és Opra Vilmos egykori szaktársakként idézték fel élményeiket az eseményen. (Fotó: Dudás Máté) A Pongrácz házaspár ugyancsak különösen szoros kapcsolatot ápol az intézménnyel. „Még középiskolásként ismerkedtünk meg, majd együtt folytattuk tanulmányaikat a vezetékes távközlési szakon. Mindketten ezen a területen helyezkedtünk el, és szakmai életünket is a távközlésben építettük fel”  – mondták. A feleség rendkívül szép és tartalmas pályát járt be: teljes karrierjét a Magyar Telekomnál, illetve annak jogelődjeinél töltötte, ahol fejlesztésekkel foglalkozott, és a folyamatos szakmai megújulásra törekedve Ausztriában és Németországban is továbbképezte magát. Férje, Pongrácz Béla 1975-ben visszatért az intézménybe egy időre, amikor elkészült a győri campus, és szerepet vállalt a laboratóriumok fejlesztésében. Ők is hangsúlyozták: a kiváló tanári közösség meghatározó szerepet játszott abban, hogy biztos, a gyakorlatban is jól hasznosítható tudással léphettek a munka világába, és hogy évtizedek múltán is jó szívvel gondolnak vissza alma materükre. A Pongrácz házaspár együtt végezte felsőfokú tanulmányait az intézményben. (Fotó: Dudás Máté) Galéria (Fotók: Korinek Bettina, Dudás Máté)

A győri önkormányzat nyílt pályázatot hirdet a város új arculatának megtervezésére. A kiírás kidolgozásában részt vettek a Széchenyi István Egyetem Design Campusának szakemberei is, akik a beérkező pályamunkák értékelésében ugyancsak szerepet vállalnak. A Széchenyi István Egyetem számára rendkívül fontos, hogy tudásával a térség fejlődéséhez is hozzájáruljon. E törekvést támogatja, hogy az intézmény Design Campusának tervezőgrafikus szakemberei fontos szerepet játszottak a Győr új arculatára kiírt pályázat előkészítésében. A részletekről a Győri Innovációs Parkban tartott sajtótájékoztatón derültek ki a részletek. Az eseményen Kósa Roland alpolgármester kifejtette: új köntösben szeretnék bemutatni mindazt, amit Győr jelent az itt élőknek, és jelenthet az ideérkezőknek. „A cél egy teljesen új arculat megalkotása, aminek révén Győr el tudja mondani a külvilágnak, mik az értékei, az erősségei. Ezt szeretnénk a szakma segítségével és a többségi frakcióval együttműködve megtalálni a pályázaton keresztül”  – fogalmazott. Köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetemnek, hogy nyitottan állt a városvezetés megkereséséhez, és szaktudásával segíti a folyamatot. Kassai Ferenc grafikusművész, az egyetem Tervezőgrafika Tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2021-ben indultak a designképzések az egyetemen, és az idei a második év, amikor diplomáznak a hallgatók. „A designképzés azonban akkor érkezik meg igazán egy városba, ha tud kapcsolódni a befogadó hely tevékenységéhez, kultúrájához, megjelenéséhez, életéhez úgy, hogy az maradandó, látható és jövőbemutató legyen – hangsúlyozta. – Bízom abban, hogy Győr olyan izgalmas, kreatív arculatot kap, ami a későbbiekben akár tananyag is lehet.” Boncsarovszky Péter, a győri közgyűlési többséget alkotó Fidesz–KDNP-frakció vezetőhelyettese azt mondta: reméli, hogy a megszülető pályaművek Győr közösségimédia-felületein, valamint a városi intézmények, cégek brandjében is megjelennek majd. „Ez is egy konszenzusos téma frakciónk és a városvezetés között. Hosszú távra tervezünk, szeretnénk, ha az új arculat akár tizenöt-húsz évre is meghatározó és maradandó lehetne”  – fűzte hozzá. A június 20-án megjelenő pályázatra egészen szeptember 15-ig várják a hazai és nemzetközi kreatív szakemberek, ügynökségek pályaműveit. Ezek először egy szakmai zsűri elé kerülnek – amiben a Széchenyi István Egyetem designképzéseinek munkatársai is részt vesznek –, végül a városvezetés szakember bevonásával hozza meg döntését. A legjobb munkákat októberben kiállításon mutatják be. Boncsarovszky Péter, Kósa Roland és Kassai Ferenc mondta el a pályázat részleteit a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem három évvel ezelőtt indította lean szakmérnök, illetve lean menedzser szakirányú továbbképzését. A folyamatfejlesztést, hatékonyságnövelést és veszteségcsökkentést előtérbe helyező szemléletmód jelentős költségmegtakarítást jelent a vállalkozások számára. Emellett az intézmény és a Leannovation Egyesület együttműködésében a téma iránt elkötelezett szakembereket havonta várják a Lean Coffee elnevezésű rendezvényre. A lean szemlélet Japánból származik, lényege a termékek és szolgáltatások minél gazdaságosabb, veszteségmentes előállítása. A termelés során a munkafolyamatokat úgy észszerűsítik, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. A Toyotánál megszületett módszer jelentősen hozzájárul a vállalkozások versenyképessé válásához és a minőségjavuláshoz egyaránt. A Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált és a piaci igényeknek megfelelő, magas színvonalú képzésekkel, az aktuális kihívásokra válaszolni tudó szakember-utánpótlás biztosításával is hozzájárul a térség versenyképességéhez. Az intézmény Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara három éve indította el a lean szakmérnök és a lean menedzser két féléves szakirányú továbbképzését. Ennek köszönhetően mérnöki és társadalomtudományi előképzettséggel rendelkezők is elsajátíthatják a módszerrel kapcsolatos ismereteket. A Széchenyi István Egyetem hallgatói szakirányú továbbképzés keretében sajátíthatják el a lean módszereket. A felvételen szemben Pető Sándor, a Leannovation Egyesület társelnöke látható. „Folyamatmenedzsment-tanácsadóként dolgoztam lean projektekben, ezért magam is fontosnak tartottam, hogy a térség gazdasági életében is jelentős szerepet játszó Széchenyi-egyetemen elérhetővé váljon a lean szakemberek képzése. A szakirányú továbbképzés három éve működik karunkon, nagy népszerűségnek örvend a vállalati szférából érkezők körében. Büszkék vagyunk arra, hogy sokan közülük egykor az intézményben szerezték diplomájukat, és szívesen térnek vissza hozzánk, hogy itt képezzék tovább magukat”  – fogalmazott dr. Kurucz Attila, a Vezetéstudományi és Marketing Tanszék vezetője, a képzés szakfelelőse. Elmondta, a képzés gyakorlatorientált, amelyben jelentős segítséget nyújt az a lean eszközökkel berendezett demonstrációs terem, ahol a hallgatók maguk is kipróbálhatják, hogy a módszer alkalmazásával miként optimalizálhatók a termelési folyamatok. Ehhez egy szimulált gyártósor is rendelkezésre áll. Emellett támaszkodnak a vállalati partnerekre, a képzés során például az Audi győri gyárában is látogatást tettek, megismerve a lean ott alkalmazott elemeit. (További részletek a képzésről itt olvashatók .) A Széchenyi István Egyetem évek óta együttműködik a módszertannal foglalkozó szakemberek számára teret biztosító Leannovation Egyesülettel, amelynek köszönhetően hónapról hónapra a győri campus ad otthont a Lean Coffee rendezvénysorozatnak. A programon a szemléletmódot alkalmazó, illetve az iránta érdeklődő vállalkozások szakemberei jönnek össze, mutatják be jógyakorlataikat, osztják meg tapasztalataikat. A gyakorlati képzést szimulált gyártósor és lean eszközök is segítik a győri intézményben. Pető Sándor folyamatfejlesztési lean-szakértő, az egyesület társelnöke elmondta: épp Japánban járt Váthy Edit lean és minőségügyi szakértővel egy képzésen, amikor megfogalmazódott bennünk, hogy hasonló lehetőséget kellene teremteni a hazai folyamatfejlesztő szakembereknek is. Így indult el 2014-ben – elsőként Budapesten – a Lean Coffee. „Mivel Győr a magyar ipar meghatározó városa számos olyan jelentős céggel, amelyek maguk is nagy hangsúlyt fektetnek folyamataik fejlesztésére, így kézenfekvő volt az együttműködés a térség szakember-utánpótlásában kulcsszerepet játszó Széchenyi István Egyetemmel”  – fogalmazott. Hozzátette, a partnerség révén 2021-ben indították el a győri programsorozatot, egy évvel később pedig a lean képzés is megjelent az egyetem kínálatában. „A Lean Coffee kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a módszertant alkalmazó szakemberek összegyűljenek, és önzetlenül megosszák egymással tapasztalataikat. A felmerülő kihívásokra közösen keresünk megoldási lehetőségeket, amelyekből nem csak a probléma felvetője, hanem mindenki tanul. A győri szakirányú továbbképzés sikeres módja annak, hogy a hatékonyságot növelő módszertant – amely fókuszba helyezi az emberek fejlesztését is – minél több hazai vállalkozás beépítse kultúrájába”  – foglalta össze a társelnök. Aláhúzta, lean menedzserekre jelentős a piaci igény, ezért értékes oklevéllel gazdagodnak a Széchenyi-egyetem hallgatói. Kiemelte, a képzés és a rendezvénysorozat esetében egyaránt lényeges, hogy valós, gyakorlati példákon keresztül szerezzenek tapasztalatokat a résztvevők. A Lean Coffee időről időre tart kihelyezett alkalmakat egy-egy vállalatnál, illetve a témában jártas vendégelőadókat is fogad.

A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága adott otthont az intézmény részvételével megvalósult Digitális Agrárakadémia Plusz projekt záró eseményének. Az agrárium digitális átállását segítő program során létrehozott képzéseken több ezer gazda vett részt az egész Kárpát-medencéből. A kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrárstratégiáját, amelynek kiemelt projektje a Digitális Agrárakadémia Plusz  (DAA+). A program küldetése a Kárpát-medencei magyar termelők felkészítése a digitális megoldások alkalmazására, az adatok gyűjtésére és felhasználására. A DAA+ segít eligazodni a digitális eszközök között, megtervezni a termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat. A Széchenyi István Egyetem mellett a Cibus Hungaricus Alapítvány – benne a hazai agrár-felsőoktatási intézmények és az Állatorvostudományi Egyetem –, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint számos szakmai és vállalati partner összefogásával megvalósult program projektzáró rendezvényét május 30-án tartották a Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Smart Farm tangazdaságában. Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Friedrich László professzor, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke és dr. Kulmány István Mihály, az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának igazgatója a DAA+ program záróeseményén. (Fotó: Adorján András) Dr. Kulmány István Mihály, az intézmény Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának igazgatója az esemény megnyitóján kifejtette, a magyar mezőgazdaság megújulása elképzelhetetlen a digitalizáció nélkül. „A tudás, az adat, a döntéstámogatás, a precíziós technológia és az ezekre épülő szakértői hálózat ma már nem jövőbeni lehetőség, hanem elvárás, amely alapfeltétele a sikeres és fenntartható agrárgazdálkodásnak. A Digitális Agrárakadémia Plusz ennek az új korszaknak a zászlóshajója”  – fejtette ki. Hozzáfűzte: egy olyan kezdeményezésről van szó, amely nemcsak a technológiai tudás átadását, hanem egy új gondolkodásmód megalapozását is szolgálja, amelyben az egyetemi kutatóközpont kezdetektől szerepet vállal. „ Feladatunknak tekintettük, hogy a legmodernebb digitális technológiákat gyakorlatorientált módon tegyük hozzáférhetővé a gazdák, szaktanácsadók és falugazdászok számára”  – emelte ki. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta, a projekt során gyakorlatorientált képzéseket tartottak, ahol a résztvevők megismerkedhettek a digitális agrár- és élelmiszeripari megoldások alapjaival. Kiemelt szerepet kaptak az üzemszintű digitális tervezési módszerek, gyakorlati példák, és bemutatták a legjobb megoldásokat is. „Több mikrotanúsítványt adó képzést is megvalósítottunk, amelyek legalább ötvenórás tanfolyamok voltak. Ezekhez folyamatosan frissülő tananyagokat, videókat és online tartalmakat biztosítottunk. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a határon túli magyar termelőket is sikerült bevonnunk a programba”  – hangsúlyozta. A DAA+ tapasztalatairól Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára számolt be. Szavaiból kiderült, a digitális bemutatógazdaságokon alapuló képzéseken több mint hatezer gazda vett részt a Kárpát-medencében. A témák közt szerepelt a digitális farmmenedzsment, az üzemek digitalizációs tervének összeállítása, a precíziós gazdálkodás és az adatmenedzsment, a digitalizáció az állattenyésztésben, valamint a nyomonkövetés és a kockázatkezelés az élelmiszeriparban. A jelenlévők az előadást követően kerekasztal-beszélgetést hallhattak a DAA+ képzésben részt vevő vállalati partnerek képviselőivel a képzés tapasztalatairól, valamint a digitális agrárium aktuális kihívásairól és lehetőségeiről, majd megtekinthették a Smart Farm tangazdaság precíziós eszközeit is. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bertalan András, a Széchenyi István Egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának projektkoordinátora, Dezső Gábor, az AgroVIR Kft. senior tanácsadója, Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szolgáltatásmenedzsment-igazgatója és Laczó György, az Alpha-Vet Kft. baromfi-technológiai üzletágvezetője. (Fotó: Adorján András)

Az Állatorvostudományi Egyetem a Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát június 3-án, amely a ragadós száj- és körömfájás idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A rendezvény – amelynek társszervezője a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Agrárközgazdasági Kutatóintézet, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal volt – nemcsak a járvány tanulságainak összegzéséről, hanem egy újraindítási stratégia közös megalapozásáról is szólt. Idén tavasszal olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Az erről rendezett konferencián dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte: az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak minőségi képzése és az állategészségőr-képzés újraindulása nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is. Nagy érdeklődés kísérte az Állatorvostudományi Egyetemen megrendezett konferenciát. (Fotó: Bankó József) A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb összefogás kell a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára és az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség. Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora mindenekelőtt köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak, akik az első pillanattól kezdve segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját, valamint az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. Gondolatait így foglalta össze: „A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé.” Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a felsőoktatási intézmények járvány elleni védekezésben betöltött szerepét hangsúlyozta. Mellett balról dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, jobbról pedig dr. Nagy István agrárminiszter. (Fotó: Bankó József) A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök – például az in vitro embrióátültetés – lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője is tartott előadást a rendezvényen. (Fotó: Bankó József) A gazdasági következményeket dr. Goda Pál agrárközgazdász értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a tízmilliárd forintot. Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának óraadója a március 6-án Kisbajcson tejelő szarvasmarha-állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be, így az elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. Szólt a járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokról, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez. Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos (Fotó: Bankó József) Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát. A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható. Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.” Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja így fogalmazott: „Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, genetikai és takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.” A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak.