Sikeresen szerepeltek a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatói és oktatói a Gloria Artis által rendezett I. Nemzetközi Bécsi Tavasz Zenei Verseny hivatásos muzsikusok számára kiírt „F” korosztályában. Szóló zongora kategóriában Balog Claudia III. évfolyamos alapszakos hallgató második díjat érdemelt ki. Előadott darabok: F. Haendel: Chaconne; A. Schönberg: Hat kis zongoradarab, S.Rachmaninov: esz-moll etűd op. 33. Konzulens: dr. Choi Insu. Zongora négykezes kategóriában Siska Ádám (óraadó tanár) és Kocsis Marcell (művésztanár) második díjat kapott. Előadott darab: F. Schubert: f-moll fantázia. Szóló vonós kategóriában Villányi Péter II. évfolyamos mesterszakos hallgató harmadik díjat ért el. Előadott mű: J. S. Bach: Chaconne. Konzulens: dr. Zétényi Tamás. Vonós kamara kategóriában Hérics Csenge II. évfolyamos mesterszakos hallgató és Villányi Péter teljesítményét második díjjal jutalmazták. Előadott mű: R. Glière: Duets for 2 Cellos op. 53. Konzulens: dr. Choi Insu. A teljes eredménylista itt olvasható. A verseny zsűrijébe egyedüli magyarként Farkas Zsolt, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszékének adjunktusa kapott meghívást.

A Miniszterelnökség, a Széchenyi István Egyetem és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. együttműködésével, 1,7 milliárd forintos beruházással megújult a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karnak otthont adó mosonmagyaróvári vár. A rekonstrukció egyszerre szolgálja a turizmus fejlesztését, valamint azt, hogy a hallgatók, oktatók olyan körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik a világszínvonalú teljesítményt. „Örömmel és büszkeséggel a szívünkben vagyunk itt a megújult várnál, s ha körbenézünk, mindannyiunkat megérint az impozáns épület méltósága. Múltunk egy fontos darabja újra régi fényében ragyog” – e szavakkal kezdte köszöntőjét dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a beruházás ünnepélyes átadásán kedden. Kiemelte, hogy a fejlesztés tisztelgés az óvári akadémia több mint két évszázados dicső múltja előtt: az intézmény a Széchenyi István Egyetemen lelt új otthonra, amely becsüli, megőrzi és gazdagítani kívánja a rábízott egyedülálló értéket, emellett kötelességének tartja, hogy olyan körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak a kar hallgatói, oktatói, amelyek lehetővé teszik a világszínvonalú teljesítményt. Fontos szerep a térség életében Dr. Knáb Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet harmadik küldetésére: a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet tölt be a térség társadalmi életében. A vár felújítása, a benne létrehozott vár- és intézménytörténeti kiállítás, múzeumpedagógiai foglalkoztató, a megújult – színházi előadásokra, koncertekre és egyéb rendezvények megtartására alkalmassá vált – várudvar, az újonnan kialakított kávézó és ajándékbolt mind elősegítik, hogy erősödjön Mosonmagyaróvár turisztikai vonzereje, színesedjen a város és a régió kulturális élete. „Ez a fejlesztés a jövőbe vetett hitről is szól. Az elmúlt több mint egy esztendőt a koronavírus-járvány határozta meg, s a Széchenyi István Egyetem ebben a példátlan kihívásokkal teli, embert próbáló időszakban is előre tekint, amit nem csak ez a beruházás bizonyít. Folytatódik Mosonmagyaróváron a várkapu és a vársétány felújítása, Győrben a Tudományos és Innovációs Park létrehozása, a jogi kar, a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub, illetve az Apáczai Csere János Kar II. számú tanulmányi épületének rekonstrukciója, valamint a zalaegerszegi ZalaZONE oktatási-kutatási infrastruktúrájának bővítése. E fejlesztéseket a kormány elkötelezett támogatása mellett már a modellváltás is segíti, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasabb működési feltételek között, tágabb mozgástérben fogalmazzuk és valósítsuk meg célkitűzéseinket, feladatainkat” – szögezte le dr. Knáb Erzsébet, aki köszönetet mondott a kormánynak, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-nek, dr. Nagy István agrárminiszternek, a térség országgyűlési képviselőjének, Mosonmagyaróvár önkormányzatának, valamint mindenkinek, aki a pályázat előkészítésében, lebonyolításában, a tervezésben és a kivitelezésben részt vett. A fejlesztés – mint az Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának szavaiból kiderült – mintegy 1,7 milliárd forintba került. Ebből 1,3 milliárd forint volt az európai uniós, 392,6 millió forint a hazai támogatás, 12,6 millió forint pedig az egyetem saját forrása. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében ez Győr-Moson-Sopron megyében az első, az országban pedig a harmadik beruházás, ami befejeződött. Tovább javulnak a képzés feltételei Dr. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében kijelentette: a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara meghatározó szerepet játszik hazánk agrárgazdaságának fejlesztésében. „Ha Magyarország helyt akar állni a nemzetek versenyében, különösen nagy gondot kell fordítania az az agráriumra és az agrárszakemberek képzésére. Most, amikor a hazánk előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy egyetemeink vegyék fel a versenyt Európa, sőt a világ legjobb felsőoktatási intézményeivel, különösen nagy szerep hárul erre az intézményre is. Minden olyan felsőoktatási fejlesztést, amit a kormány ígért, akár európai uniós, akár hazai költségvetési forrásból, de biztosítani fogunk. Ennek köszönhetően a Széchenyi István Egyetem képzései – így a mosonmagyaróvári is – a korábbiaknál összehasonlíthatatlanul jobb feltételek mellett folytatódhatnak” – hangoztatta. Dr. Nagy István agrárminiszter a mosonmagyaróvári intézmény öregdiákjaként is szólt a hallgatósághoz. Azt mondta: fantasztikus érzés látni az új funkciókkal bővült, mostantól a kikapcsolódást, a szórakoztatást is szolgáló, megújult várat, amely a város igazodási pontját jelenti. Hangsúlyozta: a jövőben még inkább felértékelődik a kar szerepe, hiszen a Széchenyi István Egyetem műszaki erősségeire építve folytathatja a precíziós technológiai és az élelmiszerkutatásokat, amelyeknek a 21. században kitüntetett jelentőségük van. Dr. Árvay István mosonmagyaróvári polgármester közös sikernek nevezte a rekonstrukciót, amelynek révén a város jelképe újult meg. „Szerencsések vagyunk, hogy olyan időszakban élhetünk, amikor az értékteremtésnek, az értékmegőrzésnek különösen nagy szerepe van” – jegyezte meg. Az eseményen Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa bemutatta azt a rendkívül értékes, gótikus, Magyarországon egyedülálló kőcímert, amely egy statikai vizsgálat során került elő, és amelyet sikerült megőrizni. A beruházást ezt követően jelképesen nemzeti színű szalag átvágásával avatták fel. Az épületet dr. Veres András győri megyés püspök áldotta meg. Emlékérem a kiemelkedő munkát végzőknek Az ünnepségen dr. Knáb Erzsébet, valamint dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke emlékérmet adományozott azoknak, akik a vár felújítása érdekében kiemelkedő munkát végeztek: – dr. Gulyás Gergelynek Miniszterelnökséget vezető miniszternek, – dr. Nagy István agrárminiszternek, – dr. Árvay István mosonmagyaróvári polgármesternek, – dr. Virág Zsoltnak, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosának, – Glázer Tamásnak, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, – Széles Sándornak, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának, – dr. Szalka Évának, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara dékánjának, – dr. Gajda Tibornak, a projekt turisztikai-múzeumi szakértőjének, – Borsa Katának, a vár- és intézménytörténeti kiállítás kurátorának, – Székely Zoltánnak, a projekt kiállítási szakértőjének, – Németh Attilának, a projekt intézménytörténeti szakértőjének, – az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület nevében Kovács-Csomor Zsolt elnöknek, – Szabó Gyulának, a Szabó és Társa Kft. ügyvezetőjének (aki néhai Giczi Róbert és néhai Hoffmann Tamás kivitelező munkatársak nevében is átvette az emlékérmeket), – Németh Gábornak, a kivitelezés műszaki vezetőjének, – Mészáros Nórának, a Széchenyi István Egyetem projektvezetőjének, – dr. Tamándl Lászlónak, a projekt szakmai vezetőjének.

A top 1000 között szerepel a Széchenyi István Egyetem a QS felsőoktatási minősítő szervezet friss világranglistáján. Az intézmény sikerét elsősorban az általa nyújtott színvonalas oktatásnak és kiváló vállalati megítélésének köszönheti. A két legnagyobb nemzetközi egyetemminősítő szervezet egyike, a QS minden év júniusában teszi közzé aktuális világranglistáját. Az idei rangsor kedden jelent meg, amelyen története során először a Széchenyi István Egyetem is megtalálható, mégpedig rögtön a 801–1000. helyen. Az összeállítás presztízsét mutatja, hogy az élmezőnyt olyan neves universitasok alkotják, mint a Harvard, a Stanford, az MIT, az oxfordi vagy a cambridge-i. Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi-egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: „A győri egyetem Magyarország egyik meghatározó tudásközpontjává vált az elmúlt években, s ennek visszaigazolása a mostani siker, amely hatalmas öröm mindannyiunk számára.” A lista összeállításának egyik eleme az egyetemek munkaadók általi megítélése volt. „Büszkén mondhatom, hogy a világ hetvenötezer, a QS által felkért szavazó vállalata között a Széchenyi István Egyetem első számú ipari partnere, az Audi Hungaria és a Volkswagen-konszern is szerepelt: vezetői olyan intézményre adták le a voksukat, melynek végzettjeiről tudják, hogy megállják a helyüket a világszínvonalú autógyár által teremtett munkaerőpiaci feltételek között, hiszen a győri Audiban dolgozó mérnökök fele a Széchenyi-egyetemen szerezte diplomáját” – húzta alá dr. Knáb Erzsébet. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: az egyetem stratégiai célja nemzetközi versenyképességének erősítése, amelynek éppúgy része a hallgatóközpontú, rugalmas és innovatív képzés, mint értékteremtő tudományos kutatás. Ennek egyik fokmérője a globális rangsorokon való megmérettetés és jó szereplés. „A mostani eredmény azt mutatja, hogy kiváló munkatársainkra és szoros vállalati partnerkapcsolatainkra alapozva gyakorlatorientált, magas színvonalú oktatást nyújtunk a nálunk tanulóknak, akik értékes, a munkaerőpiacon keresett tudásra tesznek szert. Ezt a folyamatot a modellváltás is segíti, amelynek eredményeként még nagyobb lehetőségek nyílnak meg hallgatóink és kutatóink számára tehetségük kibontakozására. Célunk világszínvonalú minőség elérése infrastrukturális, oktatási és kutatási területeken” – fogalmazott. A QS-lista készítői az egyetemek akadémiai és vállalati megítélését, oktató-hallgató arányát, tudományos teljesítményét, valamint a külföldi hallgatók-oktatók számát veszik figyelembe. A részletes adatokat megnézve megállapítható, hogy a Széchenyi István Egyetem előkelő helyezését elsősorban kiváló vállalati reputációjának, valamint a minőségi oktatást jelző nagyon jó hallgató-oktató arányának köszönheti. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes hozzátette: a mostani siker előzménye, hogy a győri egyetem az elmúlt három évben felkerült a QS regionális, kelet-európai–közép-ázsiai listájára, amelyen legutóbb 28 helyet javítva már a 173. volt. „A QS mintegy ezerháromszáz egyetemet tüntet fel világrangsorában. Intézményünk számára hatalmas eredmény, hogy a Föld több mint huszonötezer egyeteme közül a legjobb ezer között szerepel. Ez azért is fontos számunkra, mert intézményünk stratégiai célja globális láthatóságának növelése, amelyhez szeretnénk minél több nemzetközi hallgatót vonzani. Azok a külföldi fiatalok, akik elsődleges célterületeinken élnek, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy melyik egyetem található meg a QS listáján, sőt vannak olyan országok, ahol a kormány kifejezetten az ezen való szerepléshez köti a külföldi felsőoktatási tanulmányok támogatását” – mondta dr. Lukács Eszter.

Azokat az autizmussal élő gyermekeket is megtanítja beszélni, szociális helyzetekben helytállni a Széchenyi István Egyetemen végzett Bozsaky Ágnes, akikről már mindenki más lemondott. Őt választották idén az „Év gyógypedagógusának” Magyarországon. „Minden gyereket magaménak érzek, amikor megjelennek az első találkozáskor. Szüleik és ők is látják, hogy szeretettel fogadom őket. Szerintem ez a kulcsa a sikeres közös munkánknak. Engem a szüleim mindig arra tanítottak, hogy amit egy kisgyerekből ki lehet hozni, azt igenis ki kell tudni csalogatni” – fogalmazta meg könnyek között hivatása alappilléreit Bozsaky Ágnes, aki pedagógusnap alkalmából elnyerte a Szikra Tehetséggondozó Egyesület által meghirdetett „Év gyógypedagógusa" díjat, amely miniszteri kitüntetéssel is jár. A győri Pöttöm Fejlesztő vezető gyógypedagógusáról a szülők értékelésükben kiemelték, hogy Bozsaky Ágnes komplex, személyre szóló fejlesztőprogramot dolgoz ki. „Megtanítja beszélni, szociális helyzetekben helytállni azokat a gyerekeket is, akikről már mindenki más lemondott. Sajátos módszerével sikeresen szóra bír nem beszélő autistákat” – idéztek a díjátadón a Széchenyi István Egyetemen végzett szakember méltatásából. Az eredményhirdetésről készült videót itt tekinthetik meg. Bozsaky Ágnes gyógypedagógus hivatása mellett akadálymentes építészet témában előadásokat tart a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékén. Fotó: Anre Media

Rangos kispályás focitornával köszönti a Széchenyi István Egyetem a XVI. Labdarúgó-Európa-bajnokság első hétvégéjét. Az eseményre június 13-án, vasárnap kerül sor a Mosoni-Duna partján lévő Aranypart II.-n, az intézmény győri campusának elmúlt években megszépült és kibővült sportparkjának műfüves pályáján. A végső győzelemért nyolcan küzdenek majd. Az Audi Hungaria, az Alcufer, a Somogyi Electronic és a Széchenyi István Egyetem gárdái mellett négy öregfiúkcsapat is pályára lép: az egyetemé (Széchenyi Old Boys), a Ferencvárosé, az ETO-é és az NB I.-be idén feljutott Gyirmóté. A nézők olyan egykori Fradi-klasszisokat láthatnak, mint az 1992-ben az év labdarúgójának megválasztott Telek András, 1989 legjobbja, Keller József, a nyolcvanas évek meghatározó játékosa, Bánki József, a 19-szeres válogatott, az Ajaxban is megfordult Fischer Pál vagy az FTC-t a Bajnokok Ligája 1995-ös csoportkörébe lövő Zoran Kuntics. Az ETO-ban is nagy nevek rúgják majd a bőrt, így a Verebes József-féle aranycsapat kétszeres magyar bajnok, egyszeres gólkirály középpályása, Hannich Péter, a Sturm Graz és a Rapid Wien színeiben 22 BL-meccset maga mögött tudó Korsós György, a 12-szeres válogatott Herczeg Miklós és a Váccal 1994-ben bajnokságot nyert Puglits Gábor. A rendezvény megnyitója 9.45-kor kezdődik, az első mérkőzésen pedig 10 órakor indul útjára a labda. A torna várhatóan délután fél négykor zárul. A nyolc csapat kétszer négyes csoportokban játszik egymással. Az első két-két helyezett vív a döntőbe jutásért, majd az elődöntők győztesei mérkőznek meg a fináléban. A meccsek egyszer 15 percesek lesznek.

Az előző hétvégén Győrben rendezték meg az idei junior országos bajnokságot. A Széchenyi Egyetem SE (SZESE) versenyzői közül Sipőcz Richárd országos bajnoki címet szerzett, míg Olasz Attila és Dékány Bálint a hetedik helyen végzett.

A Széchenyi István Egyetem és a Digitális Fejlesztési Központ közreműködésével 2021 tavaszán elindult a Drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szak. Bármely képzési területen szerzett, minimum BSc, BA vagy ezzel egyenértékű főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező jelentkezhet a költségtérítéses képzésre. A képzési idő két félév. A képzés során különböző elméleti és gyakorlati kompetenciák, tudáselemek kerülnek elő. A szak célja a gyakorlatban dolgozó diplomások, mérnökök számára olyan továbbképzési lehetőség biztosítása, amely a drónok kezelésén és biztonságos üzemeltetésén túl a légifelvételezés során kapott adatok feldolgozásához kapcsolódó ismeretek átadását is magában foglalja. A távérzékelési és képfeldolgozási ismeretek magas szintű oktatásával a teljes képzés elvégzése után számos szakterület képviselői válnak alkalmassá arra, hogy alap szakterületükhez kapcsolódó munkájukat a kor követelményeinek megfelelően magasabb színvonalon legyenek képesek ellátni. Ezen túlmenően a képzés speciális (baleset- és kárelemzési, mezőgazdasági, környezetvédelmi és katasztrófavédelmi) szakterületeken történő feladatmegoldásra, célirányos munkavégzésre is alkalmassá teszi a végzett szakembereket. Az első évfolyam több mint 35 jelentkezővel indult. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Imádják a munkájukat, elismertek és megbecsülést vívnak ki szakmai sikereikkel kollégáik körében azok a Széchenyi István Egyetemen végzett mérnökök, akik elküldték történetüket a MérNŐK Mesék című pályázatra. Eredményt hirdettünk. Az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi, korábban férfiasnak tartott szakmában természetessé vált a nők jelenléte. A mérnöki pálya azonban egy azok közül, ahol Magyarországon a nők még mindig alulreprezentáltak. A Széchenyi István Egyetem különösen büszke végzett mérnöknőire, ezért hirdette meg a „MérNŐK Mesék” című pályázatot, felhívva a figyelmet a nők számára a műszaki pályán elérhető karrierlehetőségekre. „Imádom a munkámat”, „(…) kollégáim egyenrangú félként, munkatársként kezeltek (…)”, „elismernek ebben a munkakörben” – ilyen és ehhez hasonló részletekkel láttatták a Széchenyi-egyetem egytől egyig sikeres egykori mérnökhallgatói, hogy jó irányba haladnak, elégedettek szakmaválasztásukkal, a Széchenyi István Egyetemen professzionális, gyakorlatorientált képzést, színvonalas duális lehetőségeket és versenyképes diplomát kaptak. Dr. Hanula Barna dékán a MérNők Mesék pályázat díjátadó ünnepségén résztvevő nyertesek körében. (Fotógaléria: Horváth Márton) A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja gratulált a nyerteseknek. Beszédében hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetemen mindannyian azért dolgoznak, hogy szerethetővé, hallgatóbaráttá tegyék az egyetemi képzést, hogy a győri egyetem olyan hely legyen, ahová mindkét nem tagjai örömmel érkeznek tanulni, s később szívesen számolnak be itt is sikereikről. „Tapasztalatból tudom, fontos a hölgyek részvétele a mérnöki képzéseken és a munkahelyeken is, hiszen így lehet kiegyensúlyozottabb ez a szakma” – hangsúlyozta a járműipari szaktekintély, aki ahogy fogalmazott: büszkeség volt áttekinteni a széchenyis alumnák sikertörténeteit, amikhez kitartást és eredményes folytatást kívánt, majd átadta a díjakat. A MérNők Mesék pályázat nyertese Hatanek Hajnalka, a CNH Industrial Ausztria gépészmérnöke lett. A második helyen Horváth Veronika, az Attrecto Zrt. tesztautomatizálási mérnöke, a harmadikon pedig Révész Brigitta, a németországi Intech villamosmérnöke végzett. Juracsek Ivett, a Coloplast Hungary Kft. folyamatfejlesztő mérnöke különdíjban részesült.

A Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft. a szlovákiai SlovakiaRing versenypályát üzemeltető szervezettel az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében kérelmet nyújtott be, melyet az Irányító Hatóság megvalósításra érdemesnek talált. A pályázat támogatási intenzitása a magyar projektrész esetén: 85%, Európai Regionális Fejlesztési Alap hozzájárulási arány, 10% Magyar Állam hozzájárulási arány és 5% önrész. A projektben az újonnan kialakításra kerülő digitális alkotóműhelyben olyan kreatív digitális tervezés és alkotás valósul meg, amely a hagyományos és a legmodernebb technológiák ötvözetének felhasználásával, valós problémákra fókuszált projektek megoldását célozza. Az alkotóműhely látogatói a tanulási folyamat során használható, működő alkotásokat hoznak létre alkotópedagógiai módszerekkel támogatva, ezekhez az adott életkorban biztonságosan használható szerszámokat, eszközöket biztosítunk, melyeket a legújabb digitális technológiákkal „okosítanak” fel, felhasználva különféle digitális technikákat, eszközöket (3D nyomtatók, lézervágó, mikrokontrollerek, szenzorok, digitális hímző-, varrógépek stb.) A digitális alkotóműhely nyitott lesz minden korosztály számára, illetve nyitott műhelyként segítheti az egyetem hallgatóinak projektjeit is. A digitális alkotóműhely lényege, hogy sok különféle eszköz és technológia áll rendelkezésre egy helyen, amelyből vezetett foglalkozások során önállóan alkotva tevékenykedhetnek a tanulók, látogatók, iskolai csoportok. Többféle korosztálynak, sokféle foglalkozástípust kínál majd a nyitvatartási időben a műhely, hogy minél több látogató elérhesse az új technológiákat (szakkörök, táborok, ünnepekhez kötődő foglalkozások, iskolai témanapok, pedagógus workshopok stb.). A megvalósuló alkotótér kapcsot jelenthet a felsőoktatás, a közoktatás és az ipari szereplők között: nyitott, innovatív műhelyként olyan közösségi térként funkcionál majd, ahol workshopok, képzések is szerveződhetnek, amelyekben a digitális gyártási eszközökhöz hozzáférés biztosítva van. Az alkotóműhely eszközei részben helyhez kötöttek, részben mobilak. A fixen elhelyezett eszközök az egyedi acél térelválasztó beépített tárolószerkezetben kapnak helyet. A mobil eszközök ellátása részben vezeték nélküli technológiával, részben az álmennyezeti térből és padlódobozokból ellátott munkaasztalokon lehelyezett csatlakozási pontokon keresztül történik. A műhely, a tárgyaló és a földszinti iroda kialakításához is szükséges a világítás feltételeinek javítása. Ezen terekben a fényforrások cseréje, számuk növelése szükséges. A digitális alkotóműhely kialakításához a funkcióváltásból adódóan komoly infrastrukturális fejlesztéseket kell végezni, mind az erős-, mind a gyengeáramú rendszerek terén. Ennek első lépése a rögzített acél térelhatároló szerkezet erős- és gyengeáramú ellátásának kiépítése. Az alkotóműhely mellett (az egyik meglévő emeleti helyiségben) workshopterem kialakítását és bútorozását tervezzük a beruházás keretében, illetve ezen kívül a Mobilis földszintjén kialakításra kerül egy oktatói szoba az alkotóműhely foglalkozásvezetőinek, oktatóinak. A beruházás keretében telepítésre kerül az első emeleti kiállítótérben az alkotóműhely mellett két darab professzionális, de amatőr sportolók, látogatók számára is használható versenyautó-szimulátor, melyek 12 éves kortól felnőtt méretig lesznek használhatóak. A fejlesztés egy szlovákiai vállalkozással közös partnerségben valósul meg (Výcvikové zariadenie pre vodičov s.r.o.), mely szervezet Szlovákia legnagyobb autó-motor sport versenypályáját, a SlovakiaRinget üzemelteti. A versenypálya 30 kilométerrre Pozsonytól, Dunaszerdahely mellett található, 2008–2009-ben épült, több nemzetközi verseny helyszíne minden évben. A szlovákiai partner egy, az autó-motor sporthoz, általánosságban a mobilitáshoz kapcsolódó interaktív kiállítóteret hoz létre a projekt során. A két projektpartner a kitűzött célok megvalósítása során közös marketing kommunikációs kampányt fog megvalósítani annak érdekében, hogy a fejlesztés eredményeként létrejövő turisztikai attrakciókat közös termékként tudják népszerűsíteni, illetve közös határon átnyúló turisztikai együttműködést alakítsanak ki. A Mobilis a megvalósítás során a SlovakiaRingen megvalósuló kiállítótér üzemeltetése kapcsán megosztja többéves tapasztalatát, illetve a két partner közös jótékonysági rendezvények megvalósítását is szervezi a projekt eredményeinek népszerűsítése érdekében. *** A projekt regisztrációs száma: SKHU/1902/1.1/086 A projekt címe: MOBILEUM – Mobilitással kapcsolatos interaktív kiállító helyek együttműködése MOBILEUM – Cooperation of mobility related interactivescience A projekt összköltsége: 932 185,36 € A projekt vezető partnere: Výcvikové zariadenie pre vodičov s.r.o., költségvetése: 468 371,09 €, melyből ERFA támogatási tartalom: 398 115,42 € A projekt magyarországi partnere: Mobilis Közhasznú Nonprofit Kft., költségvetése: 463 814,27 €, melyből ERFA támogatási tartalom: 394 242,12€

A Széchenyi István Egyetem mindkét csapata bejutott a Magyar Egyetemi-Főiskolai Kosárlabda Bajnokság négyes döntőjébe, ahol hatalmas bravúrt vittek véghez: a fiúk az első, a lányok pedig a harmadik helyet szerezték meg. A siker az intézmény sport iránti elkötelezettségének újabb bizonyítéka. A Széchenyi István Egyetem rendezte a Magyar Egyetemi-Főiskolai Kosárlabda Bajnokság idei négyes döntőjét. A fináléba az intézmény mindkét csapata – a lányoknál az Uni Győr SZESE, a fiúknál a MOGAAC-Széchenyi-egyetem – bejutott, s ha már ott voltak, parádés teljesítményt nyújtva bronz- és aranyérmet szereztek. A dr. Barthalos István edzette lányok az elődöntőben a Magyarországon évek óta veretlen Testnevelési Egyetem gárdájával, a TFSE-vel mérkőztek a döntőbe jutásért, és ugyan a nagyszünetre 15 pontos hátrányba kerültek, de a végjáték kezdetén, 55–55-nél utolérték ellenfelüket. A hajrá azonban a címvédőnek sikerült jobban, így 63–55-ös győzelemmel ők diadalmaskodtak. A győriek másnap a Debreceni Egyetem csapatával, a DEAC-cal játszottak a harmadik helyért, és 84–76-os sikerükkel megszerezték a bronzérmet. A fiúk az elődöntőben a Miskolci Egyetem együttesét, a MEAFC-ot múlták felül óriási csatában, hosszabbítást követően 84–82-re. A fináléban a Közgáz várt rájuk. A harmadik negyed után ugyan még a budapestieknél volt az előny, az utolsó tíz perc azonban a széchenyiseknek sikerült jobban, a 86–80-as végeredmény pedig magyar egyetemi-főiskolai bajnoki címet jelentett. A játékosok a győri Széchenyi Egyetem Sportegyesülete (SZESE) és a Mosonmagyaróvári Gazdászok Atlétikai Clubja Diáksport Egyesület (MOGAAC) csapataiban készültek fel a bajnokságra, edzőjük Csaplár-Nagy Ervin, a SZESE és Laki Tibor, a Mogaac szakembere volt. Dr. Dóka Ottó, a MOGAAC elnöke a siker háttereként elmondta, hogy a Széchenyi István Egyetem és a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar integrációjával két sportegyesülete lett az intézménynek, a SZESE és a nagymúltú, 1881-ben alapított MOGAAC. „A két klub példásan együttműködik, a SZESE például óriási szerepet játszott abban, hogy Mosonmagyaróváron újraélesszük a kosárlabdát. Ennek az eredménye a mostani aranyérem, pedig előzetesen már a négyes döntőbe jutás is hatalmas eredménynek számított. Szerencsére evés közben megjött az étvágy, s a fiúk remek munkát végezve, igazi csapatként küzdve megérdemelten nyertek” – fogalmazott dr. Dóka Ottó. A lányok bronzérme Fűzy András, az Uni Győr-Mély Út kosárlabdaklub elnöke szerint egy másfél évtizedes koncepció és nevelési program gyümölcse, amelynek alapja a Széchenyi István Egyetemmel való szoros együttműködés. „Kosárlabda-akadémiánkon mindenkit arra ösztönzünk, hogy a középiskola után a felsőoktatásban folytassa tanulmányait. Nem véletlen, hogy a továbbtanulási arány 98 százalékos, s 90 százalékuk a győri egyetemet választja. Miénk a női NB I. egyik élcsapata, de emellett az NB I. B-ben és az egyetemi bajnokságban is indítunk együttest, a fiatalok így a tanulás mellett a sportban is ki tudnak teljesedni. A legjobbak magyar felnőtt- és utánpótlás-válogatottságig, Eb-érmekig, világbajnokságokon, Európa- és világjátékokon való részvételig vitték az elmúlt években” – sorolta a klubelnök. A győri és az egyetemi kosárlabdázás jelentős szponzora Tagai István vállalkozó, a győri utánpótlás fellegvárának számító Győri Kosárlabda Club (GYKC) elnöke. „Érett a mostani siker, amely igazolja annak a stratégiának a helyességét, hogy saját nevelésű játékosokra kell építeni: a fiúk győztes csapatának tizenkét tagja közül tizenegy GYKC-nevelés. Nem túlzás, hogy Győrben életpályamodellt kínálunk a kosárlabdában a gyerekek számára, akik a legmagasabb szintre is eljuthatnak. Köszönjük a Széchenyi István Egyetemnek, hogy példamutatóan támogatja ezt a sportágat, amelyben az egyetemek a világon mindenhol meghatározók” – mondta.

Csaknem ötmillió forintos beszerzés révén javult az ütősök képzése a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán, az Egyetemi Zenei Alapítvány támogatásának köszönhetően. A hangszervásárlások részben az intézmény zenekarait, részben a hallgatók felkészülését szolgálják. „A basszusmarimba az utóbbi három-négy évtizedben egyre fontosabb ütőhangszerré vált, elsősorban azért, mert ez az egyetlen, amelyen rendkívül széles hangterjedelemben lehet játszani. Sok zeneszerző kifejezetten erre ír darabokat, versenyműveket” – Papp Balázs, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának művésztanára szerint ezért volt nagyon fontos, hogy egy ilyen hangszert tudtak vásárolni. A beruházás 4,7 millió forintba került, és az Egyetemi Zenei Alapítványnak köszönhetően valósult meg. Papp Balázs hozzátette: ennek révén tovább javul az ütősök képzése, amelynek színvonalát jelzi, hogy tanítványaik közül többen pozsonyi és bécsi együttesekben játszanak. Dr. Hontvári Csaba, a Művészeti Kar dékánja kérdésünkre hangsúlyozta: az egyetemen az universitasjelleg erősítése mindig fontos cél volt, s a karon folyó munkát, az annak nyomán létrejövő értékeket elismerve kezelte a mindenkori vezetés. „Ezt a tevékenységet könnyíti meg az Egyetemi Zenei Alapítvány. A beszerzések részben zenekarainkat, részben hallgatóink felkészülését szolgálják, és hozzájárultak az utóbbi másfél évtized dinamikus fejlődéséhez. Karunk a felvételi statisztikák alapján több hangszer vonatkozásában meghatározó szerepet játszik a hazai zenei felsőoktatásban. Tavaly huszonöt százalékkal nőtt a felvettek, idén pedig megduplázódott a hozzánk jelentkezők száma” – emelte ki a dékán. Az Egyetemi Zenei Alapítványt Gyapay Péterné, a Művészeti Kar korábbi gazdasági vezetője alapította 2006-ban. Tavaly bekövetkezett váratlan halála után lánya, Sensen Tünde vette át az alapítói jogokat, gondoskodva az édesanyja által megkezdett munka folytatásáról, amelyet a Széchenyi István Egyetem is maximálisan segít. Az alapítvány – amely csak az elmúlt öt évben 21 millió forintból gazdálkodott – támogatást nyújt a Művészeti Kar, valamint a zenei együttesek munkájához, az Egyetemi Hangversenyterem – az egykori zsinagóga – programjainak megvalósulásához, a kiemelkedő művészeti tevékenységet végző hallgatók elismeréséhez. Emellett segíti az infrastruktúra fejlesztését, amelynek köszönhetően 2019-ben is jelentős beruházás vált valóra: klarinétot, baritonkürtöt, eufóniumot, kornetteket, hangszertartó állványokat és ütős hangszerekhez való anyagokat (dobbőröket, bilincseket) vásároltak 3,1 millió forint értékben. Ezenkívül 2016-ban például ötven minőségi kottatartó állvány, 2018-ban pedig a koncertek rögzítését lehetővé tevő digitális kamera és a hozzá tartozó kiegészítők beszerzésére kerülhetett sor. Az Egyetemi Zenei Alapítvány az elmúlt években 5,5 millió forinttal járult hozzá, hogy a Széchenyi István Egyetem fúvószenekara, a Győr Symphonic Band részt vehessen egy prágai konferencián és a kapcsolódó fesztiválon, valamint a hollandiai World Music Contesten, a fúvószenekarok versenyén.

Gyerekkora óta vonzza a forgácsolás illata, és kellemes számára a gépek látványa, ezért a gépészmérnöki végzettség után csatlakozott a családi vállalkozáshoz Horváthné Borsodi Mónika, aki immár nyolc éve Győr egyik meghatározó vállalata, a Borsodi Műhely egyik ügyvezető igazgatója. A rátermett cégvezető elárulta, miért szeret egykori alma materében, a Széchenyi István Egyetemen végzett mérnökökkel együtt dolgozni, és az is kiderült, hogy van valami, ami március óta számára igazán ismerősen csillog a világűrben. A bátor az a jelző, amit a legtöbbször olvasni önnel kapcsolatban: bátor vállalkozó, bátor vezető, bátor mérnök. Amint kimondtam, bólogatott, tehát nem tévednek az ítészek. Nem szoktam megtorpanni, ha valami váratlannal találom szembe magam. Megoldom, megcsinálom. Az újdonságokat kifejezetten szeretem, de azért a világjárvány miatt kialakult különös hektikusság már nem esik annyira jól, most már szeretnék egy-két napot „unatkozni”, de a vége még messze van. Ennek ellenére megyünk tovább. Bátorságomat a szüleim példája alapozhatta meg bennem. Édesanyám és édesapám a nyolcvanas évek elején indították vállalkozásukat, amikor ennek még nem volt kultúrája Magyarországon. Akkor hatéves voltam, ebben nőttem fel, egyértelműen nyomott hagyott bennem ez a szemlélet, az úttörő vállalkozói hozzáállás. Említette a megkerülhetetlen koronavírus-járványt. Az ezzel kapcsolatos vezetői döntései közül volt olyan, amit bátornak gondol? Főleg az volt ilyen, hogy a pandémia miatt nem állítottuk le az üzemeket, mert azt mondtuk, hogy a bejövő megrendeléseinket teljesítenünk kell. Volt egy rövid időszak, amikor az irodai feladatokat otthonról láttuk el, és erre kollégáinknak is lehetőséget biztosítottunk, de be kellett látnunk, hogy ez egy termelő üzem, ami helyben működik, irányítani, előállítani is csak a telephelyeken lehetséges – az üzemi kollégák támogatásával és természetesen a járványügyi előírások betartása mellett. Mesélte, hogy néhány órája fordult ki az üzemből egy iskoláscsoport, a lányoknak is bátran ajánlotta a műszaki pályát, amiről saját példájából kiindulva is beszélt. Több lány iskolatársam is megjegyzéseket tett, amikor eldöntöttem, hogy egy tipikusan nem női szakmát választok. A gépek voltak számomra ismerősek, hiszen akkor idestova már tíz éve működött a Borsodi Műhely az udvarunkon. Nekem kellemes a fém, a forgács látványa, és szeretem érezni a megmunkálás illatát is, a férfi kollégák jelenlétét pedig megszoktam már gyerekként. Nem volt kérdés, hogy a győri Jedlik-középiskolában, aztán a Széchenyi István Főiskolán tanultam tovább, örömmel lettem gépészmérnök. Most is mondtam a lányoknak, hogy mindent, amit a férfiak tudnak, mi is meg tudunk tanulni. Nincs ebben semmi ördöngösség. Most, hogy a fiam is felvételizik, sokat gondolkodom, miért választottam a győri főiskolát. Akkor ez a kérdés fel sem merült, egyértelmű volt az út. Édesapám jó kapcsolatban volt az intézmény oktatóival, ahogyan mára már én is. Nagyon szerettem ide járni, még a férjemet is visszacsábítottam Miskolcról, ő és a testvérem is a Széchenyin végzett. Összetartó csapat vett körbe a szaktársaim személyében, és olyan jó szakemberek tanítottak minket, akikhez máig fordulhatok és fordulok is szakmai tanácsokért, gondolok itt Pintér Józsefre, Kardos Károlyra, Csizmadia Ferencné Ágnesre. Példaértékű kapcsolatokat alakíthattam ki a főiskolán, amelyekre ma is támaszkodom. Ma is ezer szállal kapcsolódik egykori alma materéhez. A Gépészmérnök Hallgatók Országos Konferenciáján minden évben külön projekttel veszünk részt, huszonöt éve támogatjuk a Practing Alapítványt is, amelynek célja a gyakorlatorientált mérnökképzés elősegítése a győri egyetemen. Ezek mellett pedig folyamatosan gyakorlati helyet biztosítunk a Széchenyi-egyetem hallgatóinak. Szeretünk pályakezdő fiatalokkal együtt dolgozni, nagyon sok kollégánkat köszönhetjük ennek a programnak. Tetszik a nyitottságuk, frissességük, szeretem, hogy új gondolatokat hoznak, és nem azt hajtogatják, hogy ezt így csináltuk máshol. Mi azt is szoktuk mondani, hogy a Borsodi nem olyan, mint más cég. Itt máshogy kell gondolkodni, mi pedig teret engedünk az új ötleteknek. Rendhagyó ötletekből nincs hiány a Borsodinál: az elmúlt időszakban az autóipar, az egészségügy mellett cégük a légi ipart, sőt a világűrt is megcélozta. Nagy büszkeség, hogy idén márciusban fellőttek egy Sentinel műholdat, amibe általunk készített alkatrészeket is beépítettek. Amellett, hogy a későbbiekben is remélünk űripari megrendeléseket, úgy látom, ez az iparág hazánkban még gyerekcipőben jár, hiszen szükség lenne űripari mérnökök képzésére is ezekhez a projektekhez. Most az autó mellett a hadiipar az, amelyre több hangsúlyt fektetünk a jelenben. Általában realista vagyok, ügyvezető társam, a testvérem az álmodozó típus a cégben. Én szoktam meghúzni a gyeplőt, bár mindketten azért dolgozunk, hogy a feltételek adottak legyenek az álmokhoz is. Tíz éve nálunk nem volt még űripar, légi ipar, a hadiparról ne is beszéljünk. Most már itt vagyunk a kapujában, illetőleg nagyjából beléptünk, de hogy ezekből aztán mi lesz, egyikünk sem tudja pontosan. Ehhez kell a bátorság. Névjegy Horváthné Borsodi Mónika az idén negyvenéves családi tulajdonú vállalatcsoport, a Borsodi Műhely második generációs ügyvezetője, gépészmérnök és gazdálkodási szakmérnök. Vállalataiknál huszonöt éve dolgozik, nyolc éve a gazdasági, személyügyi és minőségügyi csoportok tartoznak az igazgatása alá. Három magyarországi telephelyen több mint 200 munkatársért felel. Személyes érdeklődési köre az ügyvezetésen túl jelenleg a kis- és középvállalatok generációváltásának támogatásával és a fiatalok pályaorientációjával egészül ki.

A győri egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának közreműködésével a szeptemberben megrendezésre kerülő nemzetközi 12. CogInfoCom konferencián külön szekciót indít a Digitális Fejlesztési Központban folyó kutatások egy részének bemutatására. A doktoranduszok 5G témái mellett helyet kapnak a digitális valóság alkalmazások kérdései, valamint üzleti megoldások és a jogi szabályozás bemutatása is. A konferencia különlegessége, hogy a nemzetközileg elismert Scopus tudományos adatbázisban is megtalálhatók lesznek a cikkek, így azok széles szakmai olvasóközönséghez juthatnak el. A jövőben hallgatóink ilyen területen végzett kiemelkedő munkáit is szeretnék az éves konferencián megjeleníteni. Az eseményt a tavalyihoz hasonlóan a virtuális térben rendezik meg. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

(Szponzorált tartalom) Jövőbemutató beruházás: Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági- és külügyminisztere és Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke a külügyminisztériumban hivatalosan bejelentette a győri szerszámgyár bővítését. A beruházás keretében a jelenlegi gyártócsarnokot 3 800 négyzetméterrel bővítik az exkluzívszériás gyártás számára, míg a logisztikai csarnok 2 500 négyzetméterrel bővül. A beruházás hozzájárul mintegy 700 munkahely megőrzéséhez és 30 százalékkal növeli az exkluzívszériás gyártás kapacitását. A győri Audi gyártótelephely bővítésében Magyarország kormánya is szerepet vállal. „Konzekvensen fektetünk be vállalatunk jövőképességébe, amelyben szerszámgyárunk egy meghatározó, stratégiai szerepet tölt be. Örömünkre szolgál, hogy magas kereslet mutatkozik az exkluzívszériás gyártásunkban készülő nagykomplexitású alumínium-karosszériaelemek iránt, amely bizonyítéka szerszámgyárunk professzionalizmusának, szakértelmének és hosszú éves tapasztalatának. A jelenlegi bővítéssel felkészülünk egy magasabb termelési volumenre és további új projektek fogadására“, mondta Alfons Dintner, az AUDI HUNGARIA Zrt. igazgatóságának elnöke. A szerszámgyárban jelenleg 52 000 négyzetméteren fejlesztenek présszerszámokat és karosszériagyártó berendezéseket a sorozatgyártásban történő alkalmazásukig. Emellett az exkluzívszériás gyártásban évente az Audi- és Volkswagen Konszern 40 000 sportos modellje számára készül szinte valamennyi karosszériaelem – az Audi RS-modellek, az Audi R8, az új Audi e-tron GT, valamint Lamborghini és Bentley modellek számára. Szerszámgyárunk az Audi Hungaria zászlóshajójává nőtte ki magát az évek során. Tavaly kezdtük meg szerszámgyárunkban a vadonatúj Audi e-tron GT szinte összes karosszériaelemének gyártását. A bővítés lehetővé teszi számunkra, hogy Győrből még több prémiumautó gyártásához járuljunk hozzá, mondta Les Zoltán, az Audi Hungaria járműgyártásért felelős igazgatósági tagja. Az ajtók, sárvédők, motorháztetők, csomagtérajtók valamint tető- és oldalelemek gyártása flexibilis robotcellákban történik, amelyek nagyszámú változtatási lehetőséget, valamit digitális megoldások, mint péládul RFID-chipek bevetésével egy gyors, automatizált tevékenységváltást tesznek lehetővé. A kibővített csarnokban első sorban a motorháztetők és az ajtók gyártásához új, speciális robotcellákat helyeznek üzembe. A legösszetettebb karosszériaelemek széles spektruma, valamint az ezek gyártásához szükséges nagy rugalmasság teszi a munkánkat egyedülállóvá és biztosítja sikerességünket, mondta Anton Habermeier, az Audi Hungaria szerszámgyárának vezetője. Az összesen 6 300 négyzetméteres bővítés építési munkálatai hamarosan elkezdődnek, a projekt előreláthatóan 2022 nyarán zárul le. A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel kétmillió erőforrás, köztük elektromos meghajtások is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és az Audi Q3 Sportback modelleket. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 év végén 12 226 munkatársat foglalkoztatott.

Üzleti SZEmle néven fontos szolgáltatás érhető el a Széchenyi István Egyetem (SZE) honlapján: az intézmény oktatói-kutatói olyan gazdasági témájú publikációk rövid összefoglalóit készítik el, amelyek hasznosak a vállalkozók, az üzleti döntéshozók és a fejlesztő munkakörökben dolgozó szakemberek számára. Megjelent a májusi szám. Mindannyian bizakodunk abban, hogy a Covid-19-járvány lecsengőben van és a nemzetközi utazások is elkezdődhetnek. Fontos, hogy az utazni szeretők előtt újra kinyíljon a világ, ugyanakkor az idegenforgalomból élő emberek és vállalkozások számára is jelentős, hogy meginduljanak a nemzetközi utazások, mivel a gazdasági szektorok közül a pandémia egyik legnagyobb áldozata a turizmus, ahol a kilátások továbbra is bizonytalanok. Az Üzleti SZEmle májusi számában arra vállalkozunk, hogy sokszínű megközelítésben a turizmus helyzetét, kihívásait és a várható jövőbeli tendenciákat mutatjuk be, információkkal, elemzésekkel támogatva a hazai piaci szereplőket a döntéseik meghozatalában. Az egyik cikkben megdöbbentő adatot olvashatunk: az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UN World Tourism Organization) jelentése szerint a 2020 első tíz hónapjában bekövetkezett visszaesés 900 millióval kevesebb nemzetközi turistaérkezést jelent 2019 azonos időszakához képest. Ennek tapasztalatai alapján számos ország a Covid-19 utáni ellenállóbb turisztikai gazdaság kiépítése érdekében dolgoz ki intézkedéseket. Ide tartozik a turizmus fenntartható fellendülésének támogatására irányuló tervek elkészítése, a digitális átmenet elősegítése és a zöldebb turisztikai rendszerre való áttérés elősegítése, valamint a turizmus újragondolása a jövő számára. Az egyik összegzés bemutatja az Európai Parlament 2021. március 3-án elfogadott Jelentését, amely a fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról szól. A dokumentum 14 pontban foglalja össze a Covid-19 hatásainak kezelésére irányuló terveket és 23 pontban a turisztikai ágazat újragondolásának tényezőit. A járványhelyzet rávilágított arra, hogy a közös gondolkodásnak és a közös probléma megoldásnak fontos szerepe van és EU-ban, így a jövőben erre nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni. Izgalmas kitekintést olvashatunk a kínai turizmusról is: a McKinsey a koronavírus-válság kitörése óta nyomon követte az utazók hangulatát Kínában. A legutóbbi, januárban végzett felmérés azt mutatta, hogy bár a kínai járványhelyzet egyelőre kedvezően alakul, de ennek ellenére a kínai turizmust csupán részleges és ingadozó fellendülés jellemzi. Az időleges kudarcok meggátolhatják a prepandémiás szintre való visszatérést. A 2021-es fesztiválszezonnal kapcsolatban jelenleg még mindig nagy a bizonytalanság. Emiatt a legnagyobb rendezvények szervezői közül többen úgy döntöttek, hogy az idei esemény is elmarad. Az egyik tanulmányban arra vállalkozik a szerző, hogy bemutassa, mekkora az emiatt kieső gazdasági teljesítmény, vagyis mekkora a fesztiválok gazdasági hatása. Érdekes cikkeket olvashatunk még többek közt a cégátadás – cégeladás kérdésről, a szerbiai hegyvidéki turizmus fejlesztéséről és az AirBnB helyzetéről is. Az egyik tanulmány bemutatja a Menedzsment Campus új, MC Working Papers sorozatában megjelent elemzést a magyarországi sharing economy platformokról.