top of page

1703 találat

  • Dr. Szalay Gyula: megerősödött a Széchenyi István Egyetem jogi képzése

    Huszonöt év elegendő volt ahhoz, hogy megerősödjön a győri jogi kar” – nyilatkozta dr. Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, korábbi dékánja és oktatási rektorhelyettese, aki a győri jogászképzés megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, több évtizedes oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. „Megtiszteltetésnek tartom, hogy a győri jogi kar huszonöt éves jubileuma kapcsán engem találtak méltónak erre a kitüntetésre, noha több személy is szóba jöhetett volna” – válaszolta kérdésünkre dr. Szalay Gyula, aki úgy látja: a győri főiskola fejlődése olyan görbét írt le, amelynek szerves folytatása volt az egyetemi rangemelés, majd a tavaly végrehajtott modellváltás is. „Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet játszott dr. Szekeres Tamás akkori főigazgató, későbbi rektor. Ő dolgozta ki az egyetemmé válás koncepcióját, amelynek alfája a jogászképzés újraindítása volt” – idézte fel a több mint két és fél évtizede történteket a professor emeritus. Kiemelte dr. Czinege Imrét, az egyetem első rektorát is, aki nagyon fontosnak tartotta, hogy a felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása során a jogászképzés megmaradhasson osztatlan képzésnek. E törekvés zászlóvivője a Széchenyi István Egyetem volt. „Győrben 1777-től több mint egy évszázadon át működött jogakadémia, ahol összesen mintegy tízezren végeztek. Ez jelentette a jogászképzés újraindításának történelmi előzményét. A lépést tudatos szervezőmunka előzte meg, amelynek része volt annak felmérése is, hogy a térség igazságszolgáltatása, közigazgatása évente mekkora jogászutánpótlást igényel – mondta dr. Szalay Gyula. – A képzéssel a filozófia, a teológia és az orvostudomány melletti negyedik klasszikus tudományterület jelent meg a városban, és huszonöt év elegendő volt ahhoz, hogy megerősödjön. Sokatmondó, hogy míg eleinte az ELTE adta az itteni oktatói állomány döntő részét, most már számos győri szaktekintély tanít a győri mellett a budapesti egyetemeken is.” Dr. Szalay Gyula professor emeritus négy évtizede a győri felsőoktatás tekintélyes oktatója. Egyike volt azoknak a szakembereknek, akik elérték, hogy 1995-ben újraindulhasson Győrött a jogászképzés, amely eleinte az Eötvös Loránd Tudományegyetem égisze alatt zajlott egészen 2002-ig, amikor a Széchenyi István Főiskola egyetemi rangot kapott. Dr. Szalay Gyula 1995-től az ELTE ÁJTK–SZIF Oktatási Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója, 2001-től a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék tanszékvezetője, 2002 és 2005 között a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese volt. A 2007-ben megalakult Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar alapító dékánjaként három cikluson keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Közreműködésével és támogatásával a fiatal munkatársak több generációja került oktatási-tudományos pályára. Jelenleg is oktat, szakterülete a kereskedelmi (gazdasági) jog, azon belül a nemzetközi fuvarjog. Közreműködik a Szlovák Jogi Centrum munkájában, a Jog – Állam – Politika című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A közéletben is aktív szerepet vállalt. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagsága mellett a Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének két cikluson keresztül elnökeként, s egyúttal a Magyar Jogász Egylet elnökségének tagjaként működött. Az MTA Veszprémi Területi Bizottság Gazdasági és Polgári Jogi Munkabizottságában 1968-tól alapító tagként, négy cikluson át elnökként az észak-dunántúli régióban a magánjog szakterületre eső tudományos munkát szervezte. Dr. Szalay Gyula (fotó: Májer Csaba József)

  • Dr. Vásárhelyi Zsuzsanna: példaértékű pálya a Széchenyi István Egyetemen

    „Hivatástudat, minden ebből következik” – árulta el sikere titkát dr. Vásárhelyi Zsuzsanna pszichológus, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Tanár- és Tanítóképző Tanszékének főiskolai docense, aki példaértékű pedagógusi pályáján elért eredményei elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült nemzeti ünnepünk alkalmából. „Mindig jól esik, ha az ember munkáját elismerik, és ezt valamilyen formában visszaigazolják. De a legjobban annak örülök, hogy számtalan jelenlegi és már régen végzett diákom is gratulált a kitüntetéshez” – nyilatkozta érdeklődésünkre a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésével elismert dr. Vásárhelyi Zsuzsanna, aki örömmel osztott meg ezek közül néhányat. Tanítványai szívében „A tanárképzés megvalósításában elért érdeme számomra is meghatározó pedagógiai élmény maradt” – fogalmazta meg az „Oktatók a hallgatókért” díjas, népszerű pedagógus köszöntését elismerő levelében Németh Zsolt, a győri Bercsényi középiskola igazgatója. Hatos Hajnalka, a PÁGISZ igazgatója pedig ezt írta: „Azt hiszem, hogy kevesen tudják azt, amit Te, hogy évtizedeken át kitartón, következetesen, szeretettel törődtél minden körülötted lévővel.” „Büszke vagyok, hogy a KTMF-en műszaki tanárként, az egyetemen mérnöktanárként végeztem, és a Tanárnő tanított” – köszönte meg a szemléletformáló éveket Dezamics Zoltán, a Lukács Sándor középiskola igazgató helyettese is. Gratulációjában Szűts Márta agrár-mérnöktanár hallgató pedig így vélekedik: „Pontosan tudom, miért is adományozták részedre a kitüntetést: ezt a Szeretetet, Törődést, Odafigyelést soha semelyik Tanárom nem biztosította, mint amit Tőled kaptam rövid ismertségünk ellenére is! Remélem minden diákod példaképe lettél, és akkor nem veszett el ez a világ! Köszönöm, hogy A Tanárom vagy!” Dr. Vásárhelyi Zsuzsanna A gratuláló mondatok egybecsengenek dr. Vásárhelyi Zsuzsanna méltatásával, amelyből kiderült, hogy a kitüntetéstpéldaértékű pedagógusi pályája során végzett magas színvonalú oktatói és vezetői tevékenysége, valamint a Széchenyi István Egyetem műszaki tanárképzésének megvalósításában elért eredményei elismeréseként ítélték oda a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Tanár- és Tanítóképző Tanszékének főiskolai docensének. „Sose feledd, példa vagy!” Dr. Vásárhelyi Zsuzsanna a Széchenyi István Egyetem (illetve a jogelőd főiskola) egyik alapító tagja. Öt évtizede, az 1970-es évektől oktatja a mérnöktanár és zenetanár hallgatókat a győri intézményben. 15 éven át (1983-1998) a tanszékvezetőként, 1998–2016-ig pedig szakvezetőként is tevékenykedett. Emellett vezetőként és konzulensként számos TDK-dolgozat készítését segítette. Eredményes munkájáért az OTDK Tudományos Diákköri Tanácstól, 2003-ban „Mestertanár” kitüntető címben is részesült. Mint mondta, mindig azt vallotta, hogy nem elég a tananyagot átadni, hanem foglalkozni is kell a hallgatókkal, hiszen „a tanár egyúttal az emberi lelkek mérnöke is”. „A diákokkal való jó kapcsolatom titka igen egyszerű: nagyon kell szeretni a hivatásodat, és az összes többi ebből következik. Oktatói és vezetői munkám során Nagy László kiváló pszichológusnak és elismert pedagógusnak intelmeit tartottam mindig szem előtt, aki azt írta:»Vezesd őket, utat ne tévessz, s magadhoz mindig hű maradj! Mert élen állsz, és messze látszol, sose feledd, példa vagy!«” – hangsúlyozta a kitüntetett.

  • Széchenyi-egyetem: szolgáltatások sorát nyújtja az Egyetemi Könyvtár és Levéltár

    A Széchenyi István Egyetem könyvtára idén ünnepli tízéves jubileumát annak, hogy új, ultramodern, építészeti nívódíjjal is kitüntetett épületbe költözött. Az infrastruktúra után a szolgáltatások is hatalmasat fejlődtek az elmúlt évtizedben, s ma már a több mint százmillió forint értékben előfizetett, a kutatást és az oktatást támogató adatbázisok, online könyvek, folyóiratok biztosításától a vállalkozások kiszolgálásán át az innovatív ötletek szabadalmaztatásának segítéséig terjednek. Sokaknak csak a könyvek jutnak eszükbe, ha azt hallják, könyvtár, holott az intézmény ma már sokkal több ennél. Erre példa a győri Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amely a pécsivel együtt a legkorszerűbb ilyen létesítmény az egész Dunántúlon. A korábbinál több mint háromszor nagyobb, 5500 négyzetméteren, négy szinten elterülő egységet modern berendezések, impozáns belső terek jellemzik – és rengeteg hasznos szolgáltatás. Tóth Csilla megbízott igazgató elmondta, hogy a kínálatukban már több mint egy évtizede megjelentek a nemzetközi tudományos adatbázisok, online tudományos folyóiratok, amelyek az egyetemen folyó oktatási és kutatási tevékenységeket támogatják. Csak erre több mint százmillió forintot fordítanak évente. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai. (Forrás: Egyetemi Könyvtár és Levéltár) „A legnagyobb célközönségünket a több mint tizenháromezer egyetemi polgár jelenti. A hallgatókat kutatásmódszertani, adatbázis- és könyvtárhasználati órákkal is segítjük, a kollégáktól kapnak ismereteket például arról, hogyan kell szakdolgozatot készíteni. Diplomamunkájukat meg is írhatják nálunk, hiszen vannak olyan kutatószobáink, ahol akár egyedül, akár csoportban félrevonulhatnak, dolgozhatnak. A kutatóknak a publikálási tevékenység útvesztőiben adunk útmutatást. Részt veszünk a tudománymetriai adatszolgáltatásban is, ami a tudományos teljesítmények hatását mutatja, elsősorban a kapcsolódó közlemények száma és megjelenési helye alapján. Mérföldkő, hogy tavaly nyáron levéltárral bővült a portfóliónk, melynek részeként összegyűjtjük és megőrizzük az egyetem marandandó értékű dokumentumait, majd ezeket digitális formában nyilvánosan elérhetővé tesszük a kutatók, érdeklődők számára. A helyi vállalkozásoknak többek között céginformációs elemzéseket készítünk. PatLib irodánk a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos megkereséseket várja. A Menedzsment Campus szakembereivel együttműködésben segítünk például egy innovatív termék vagy szolgáltatás szabadalmaztatásában, levédetésében” – sorolta Tóth Csilla. Az igazgató büszke arra, hogy intézményük igazi közösségi hellyé vált. Hat médiabokszukban az érdeklődők például filmet nézhetnek, zenét hallgathatnak. Ebben a sorba tartozik a mandalaszínezőfal létrehozása, ami segítheti a vizsgák miatti stressz levezetését, s ugyanezt szolgálná a jövőben egy-egy kihelyezett szobabicikli és elliptikus tréner is. Emellett még inkább nyitni szeretnének a külső érdeklődők felé: a már meglévő gyerekkuckót használva ezért szerveztek tavaly gyerektábort, adnának helyet könyvklubnak, QuizNight rendezvényeknek. Terveik között szerepel szabadulószoba kialakítása is. Ha az élet a koronavírus-járvány után visszatér a megszokott kerékvágásba, mindezt megvalósítják. A mindennapok persze a bezárás ellenére is mozgalmasak az Egyetemi Könyvtárban, amit mutat, hogy most is sok száz megkeresést kapnak egy hónapban. A munkatársak tortával ünnepelték meg az évfordulót. (Fotó: Horváth Márton) Maczkó Márton, az Egyetemi Hallgató Önkormányzat elnöke úgy látja, hogy a korszerű könyvtár tanulási, kutatási és szabadidős tevékenységekre egyaránt jó lehetőségeket biztosít. „Hallgatóbarát kialakítása miatt egyéni és csoportmunkára egyaránt megfelelő helyszín. A tanulmányokhoz szükséges irodalmak mellett számos szolgáltatás segíti a felkészülést és a kutatásokat. Nagy előnyt jelentenek a tanulószobák, ahol nyugodt, csendes környezetben akár közösen is lehet készülni az órákra és vizsgákra” – fogalmazott. A könyvtár jubileuma alkalmából VIDEÓ is készült. Egy kis nosztalgia: ilyen volt az akkori könyvtár a nyolcvanas években.

  • Széchenyi István Egyetem: rangos kitüntetések az ünnepen

    A győri Széchenyi István Egyetem több jelenlegi és volt vezetője, vezető oktatója állami, önkormányzati kitüntetést kapott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A logisztikai folyamatok optimalizálásával kapcsolatos, kiemelkedő tudományos kutatásai, valamint széles körű oktatói, egyetemi vezetői, illetve szervezőmunkája elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta dr. Földesi Péter rektor, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A győri jogászképzés megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, valamint több évtizedes oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült dr. Szalay Gyula jogász, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, korábbi dékánja és oktatási rektorhelyettese. Kiemelkedő kutatói, oktatói és tehetséggondozó tevékenysége, valamint a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikációs Tanszékének megszervezésében vállalt szerepe elismeréseként Ablonczyné dr. Mihályka Líviának, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszéke társadalmi kapcsolatokért felelős elnöki megbízottjának, egyetemi tanárnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat elismerést ítélték oda. Példaértékű pedagógusi pályája során végzett magas színvonalú oktatói és vezetői tevékenysége, valamint a Széchenyi István Egyetem műszaki tanárképzésének megvalósításában elért eredményei elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült dr. Vásárhelyi Zsuzsanna pszichológus, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Tanár- és Tanítóképző Tanszékének főiskolai docense, volt tanszékvezetője. Győr Megyei Jogú Város díszpolgári címet adományozott dr. Földesi Péternek a Széchenyi István Egyetem tudományos, oktatói, gazdasági tevékenységének, hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében végzett magas színvonalú munkája, kiemelkedő tudományos munkássága, vezetői és oktatói tevékenysége elismeréseként. Ugyancsak díszpolgár lett dr. Tamás László János osztályvezető főorvos, a Széchenyi István Egyetem Közhasznúsági Felügyelő Bizottságának tagja. „Több évtizedes, lelkiismeretes és elhivatott orvosi munkája, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosaként végzett alázatos, szakszerű vezetői tevékenysége, valamint a koronavírus-járvány alatt tanúsított fáradhatatlan és professzionális munkája elismeréseként” – olvasható a méltatásban.

  • MEGHÍVÓ – A koronavírus hatásai a mindennapi életünkre

    A koronavírus gazdasági és társadalmi hatásairól immár második alkalommal fogunk beszélgetni Győrben. A gazdasági aspektusokat már legutóbb körbejártuk, ezúttal a pandémia társadalmi következményeire, közelebbről pedig annak a társadalmi alrendszerekre és a mindennapi életre gyakorolt tartós és átmeneti hatásaira fókuszálunk majd. A beszélgetés ezen túl a járvány által felgyorsított digitális átalakulás kérdéskörét és annak társadalmi hatásait is érinti. Az esemény időpontja: 2021.03.17., 17:00 A beszélgetés résztvevői: ▸ Dr. Rab Árpád Szörény egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, vezető kutató Információs Társadalom Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem ▸ Kocsev Bence irodavezető, Antall József Tudásközpont, Győri iroda Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon, csatlakozz hozzánk te is!

  • Márványpor: nemzetközi projektben adtak zöldmegoldást a Széchenyi István Egyetem kutatói

    A Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének két munkatársa, dr. Lendvai László és dr. Dogossy Gábor indiai kutatókkal közösen adott megoldást a világban fokozott környezeti problémát jelentő márványpor hasznosítására. Az erről szóló tanulmány egy nemzetközi folyóiratban jelent meg nyílt hozzáférésű formában, köszönhetően az egyetem által a lap kiadójával kötött szerződésnek. Ezzel a lehetőséggel az intézményben mások is élhetnek. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy globális láthatóágát növelve minél előkelőbb helyen szerepeljen a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. E törekvés eredményeként az intézmény az elmúlt években felkerült a két legnevesebb minősítő szervezet, a Times Higher Education és a QS listájára is, sőt az utóbbin tavaly év végén 28 helyet javítva már a 173. helyen szerepelt a kelet-európai és a közép-ázsiai régióban. A további előrelépést segítheti az olyan, nagy elérésű folyóiratban publikált kutatás, amilyet az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének két munkatársa, dr. Lendvai László adjunktus és dr. Dogossy Gábor egyetemi docens végzett. „Indiai kutatók kerestek meg bennünket azzal a felvetéssel, hogy dolgozzunk együtt egy közös alapkutatási projekten. Az építőiparban világviszonylatban a legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes kőzet, a márvány kitermelése során évi több száz millió tonna melléktermék, márványpor keletkezik. Ez sok helyütt, így India egyes részein is hatalmas környezeti problémát jelent, mert szennyezi a talajvizet, a levegőbe kerülve pedig növeli annak portartalmát. Kísérletsorozattal bizonyítottuk, hogy megfelelő hasznosítási lehetőség lenne, ha a márványport bioműanyagokban töltőanyagként alkalmaznánk” – részletezte dr. Lendvai László. A bioműanyagok szigorú definíció szerint azok a műanyagok, amelyek természetes anyagokból – tehát nem kőolajszármazékokból – készülnek, és hasznos élettartamukat követően lebomlanak. Ezek azonban jóval drágábbak, mint hagyományos társaik, így elterjedésük előállítási költségük csökkentésével segíthető. Erre széles körben elfogadott megoldás, ha ipari melléktermékekkel töltik meg őket úgy, hogy tulajdonságaik ne romoljanak, vagy csak annyira, hogy még a célnak megfelelő maradjon. Dr. Lendvai László, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa. Fotó: Májer Csaba József „A márványpor ilyen jellegű alkalmazását vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy az általunk használt bioműanyag, a politejsav merevsége még jobb is lett, miközben a szilárdság, a szívósság és az alakváltozó képesség esetében nem mutatkozott meg egyértelmű tendencia” – ismertette az adjunktus. A kutatás az elmúlt években mind nagyobb hangsúlyt kapó körforgásos gazdaság kialakítása miatt is fontos, amely egy olyan rendszer, ahol nincs hulladék: az egyik folyamatban megtermelt termékek egy következő folyamat nyersanyagaivá válnak. Az eredményeket a Springer Kiadó egyik folyóiratában publikálták, úgynevezett „open access”, azaz szabadon hozzáférhető formában. A Széchenyi István Egyetem az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program konzorcium tagjaként idén január 1-jétől szerződést kötött ezzel a kiadóval, ami lehetővé teszi az intézmény kutatói számára, hogy az általuk írt cikkek így jelenjenek meg. „Ez számos előnnyel jár. Egyrészt a nyílt hozzáférés révén sokkal többen olvashatják őket, így nagyobb nyilvánosságot kapnak. Másrészt a statisztikák szerint az ilyen formában megjelent tanulmányok idézettsége átlagosan több mint másfélszerese a hagyományos előfizetéses rendszerben megjelenő cikkekhez képest, ami nemcsak a kutatók életpályája szempontjából kiemelt jelentőségű, hanem a QS nemzetközi rangsorainak összeállításakor is meghatározó tényező” – ecsetelte dr. Lendvai László, hozzátéve, hogy az általuk publikált cikk az első, amely a szerződés keretében így jelent meg a Springer Kiadónál.

  • Volt hallgató portréja: Bódi Csaba szíve-lelke a bébiételekben

    Dr. Bódi Csaba 26 esztendeje, megalakulása óta töretlen sikerrel vezeti a bébiételek előállításával foglalkozó hanságligeti Hipp Kft.-t. Amint az beszélgetésünkből kiderült, ide vezető útja egyáltalán nem volt kikövezve, mégis elmondható, hogy mosonmagyaróvári egyetemista évei alatt megszerzett tudása, illetve németországi ösztöndíjasként átélt tapasztalatai alapozták meg pályáját. Az agrármérnök példája megmutatja, mindig van kiút a kutyaszorítóból. „Életem egyik legszebb időszakát töltöttem a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjén mosonmagyaróvári agrármérnök-hallgatóként. Számomra – annak minden színével – a fiatalságomat jelentik az óvári alma materben töltött éveim” – repült vissza az időben a mára már 200 fős üzemet irányító szakember, aki nem túlzott, amikor a sokszínű közösségi életre utalt. Ugyanis egyetemistaként négy évig táncosa volt az Óvári Gazdász Néptáncegyüttesnek, amelynek tagjaival számos hazai és külföldi fellépésen színpadra állt, jelentős minősítő sikereket ért el. Emellett rendszeresen lovagolt és a gazdászstúdió csapatát is erősítette. „Ifjúsági fúvószenekar tagjaként, bariton kürtösként közel állt hozzám a zene, zenélés. Stúdiósként az volt a feladatunk, hogy a hallgatók ébredését hangulatosabbá tegyük egy kis zenével, információkkal” – emlékezett az óvári reggelekre dr. Bódi Csaba. Hozzátette: emellett persze a tanulásra is jutott ideje, s büszke arra, hogy agrármérnökként széles körű ismeretekre tett szert az egyetemen. „Akkoriban nem sejthettem, de fellépéseimnek köszönhetően szereztem meg azt a rutint, ami miatt könnyebb ellátnom ma vezetői feladataimat, kiállni több száz szempár elé” – mutatott rá. Dr. Bódi Csaba, a Hipp Kft. ügyvezető igazgatója. Kielből a Hipphez Mára már azt is egyértelműen látja, hogy 1989-es németországi ösztöndíjának elnyerése sorsdöntő volt számára. „Akkor hirdették meg az első Tempus-ösztöndíjakat. Hosszú idő után ez volt az első lehetőség, hogy magyar hallgató nyugati egyetemen tanulhatott. A néptánccsoport vezetője, aki egyetemi oktatóm is volt, az észak-németországi Kielbe utazott továbbképzésre. Az ő hatására választottam azt az intézményt, ahol teljesen új szemléletmódokkal, új kultúrákkal találkoztam, és megismerkedhettem az agrármarketinggel. Ezek mellett azonban azzal is szembesültem, hogy előtanulmányaim ellenére mégsem tudom megértetni magam németül. Amikor az ottani dékán majdnem hazaküldött emiatt, a sarkamra álltam, s három hónap haladékot kaptam. Ez alatt éjt nappallá téve bifláztam az új szavakat és a nyelvtant. Végül maradhattam, és másfél évet tölthettem el Németországban” – mesélt a személyiségformáló kihívásokról, amelyeket aztán előnyére fordított. Dr. Bódi Csaba ugyanis végül olyan jól elsajátította a német nyelvet, hogy Kielből hazatérve a mosonmagyaróvári egyetemen intézeti mérnöki állást ajánlottak fel számára: németet és marketinget tanított. Keresetkiegészítésként magántanítványokat is vállalt. „Így toppant be hozzám egy üzletember is, aki azért jelentkezett, mert egy német cégnél helyezkedett el. Rögtön kiderült, hogy az agrárkörökben már akkor elismert családi vállalkozás, a Hipp beszerzési területért felelős első magyar alkalmazottját ismerhettem meg. A lehetőséget megragadva innen indult karrierem a cégnél, ahol azóta is dolgozom. Ezért is hangsúlyozom a fiataloknak, milyen fontosak a nemzetközi ösztöndíjas képzések” – ecsetelte a fordulat részleteit. Dr. Bódi Csaba és kollégái az elmúlt 26 esztendőben a semmiből építettek fel Hanságligeten egy mára már 90 millió darabos kapacitással működő üzemet. Megmentették a magyar szürkemarhát Dr. Bódi Csaba és kollégái az elmúlt 26 esztendőben a semmiből felépítettek egy mára már 90 millió darabos kapacitással működő üzemet, illetve a környzettudatosság és a biotermesztés területén Magyarországon meghatározó brandet. A Hipp-filozófia alapján különösen nagy hangsúlyt fektetnek a biotermények feldolgozására, illetve a termelésösztönzésre. Az ügyvezető igazgató ezek mellett egyik legnagyobb személyes és szakmai sikerének tartja, hogy a Nemzeti Parkokkal, és lelkes bio-gazdákkal együttműködve sikerült elérni az értékes magyar szürkemarha fajta megmentését. Az állomány a kilencvenes évek elején ugyanis az egész ország területén géntartalékként mindössze párszáz állatból állt, ő azonban felfigyelt az értékes fajtára, amelynek zsírszegény húsa kiválóan felhasználható a bébiételekben is. Ennek köszönhetően aztán más csoportok is felkarolták a nemes ügyet, így napjainkra húszezer körülire rúg az országos állomány. „Húsz év alatt eljutottunk odáig, hogy magyar szürkemarhát tartani presztízs. Már szinte mindenütt megtalálható az országban, jelentősen nőtt az állomány. Csak a munkámat végeztem, amikor tárgyalásokat indítottam az alföldi gazdákkal, de azért amikor utazásaim alkalmával meglátom ezeket a legelésző állatokat, büszkeség tölt el” – árulta el dr. Bódi Csaba, aki 2017-ben ezért a tevékenységéért, valamint a biotermesztés népszerűsítésében elér eredményei elismeréseként Pro Alimentis Hungariae díjat kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól. Dr. Bódi Csaba: a Hipp számára a klímavédelem mindig fontos volt. Út a klímapozitivitásig Nem meglepő ezek után a Hipp vállalatcsoport egyik fenntarthatósággal kapcsolatos fő célkitűzése, hogy 2024-re klímapozitív eredményt érjen el teljes munkafolyamatait tekintve: a beszerzéstől a gyártáson át a termékek polcra juttatásáig. „Mindez azt jelenti, hogy tevékenységünk során több szén-dioxidot kötünk le, mint amennyit kibocsátunk. A cég számára a klímavédelem mindig fontos volt. Igyekszünk a helyi beszállítók termékeire alapozni termelésünket, már öt éve zöldáramot használunk, emellett pedig szeretnénk lecserélni földgázzal működő kazánunkat környezettudatosabb megoldásra, illetve közvetetten részt veszünk afrikai fásítási projektben” – ismertette a részleteket az elkötelezett szakember, aki maga is odafigyel karbonlábnyoma csökkentésére. Húsz éve szelektíven gyűjti a szemetet, vászontáskát használ, s nem kér új nejlonzacskót bevásárlásai alkalmával. „Az újrahasznosítás terén feleségem példája a legkedvesebb számomra, aki óvónőként a Hipp bébiétel kiürült üvegeiből készített a gyerekekkel anyák napi meglepetést a szülőknek” – említette érdeklődésünkre dr. Bódi Csaba. Névjegy Dr. Bódi Csaba szombathelyi születésű agrármérnök két fiatal felnőtt gyermek édesapja, a hanságligeti telephelyű Hipp Kft. ügyvezető igazgatója, a Feldolgozók Biokultúra Egyesülete elnöke. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjének egykori hallgatója, és címzetes docense emellett 2500 négyzetméteren gazdálkodik, s terményeit fel is dolgozza. Gyümölcsfáiból a cseresznye a kedvence, a Hipp bébiételek közül pedig, ha nincs más, akkor bizony két üveg bolognai spagettit egy picit megsózva, megborsozva tökéletes ebédnek tartja.

  • Nemzetközi környezetet nyújt a Széchenyi István egyetem új MBA-képzése

    Profizmus és nemzetközi környezet – e két dolog jellemzi a leginkább az egyik hallgató, Simon Soma Péter szerint a Széchenyi István Egyetem amerikai University of Rhode Island egyetemmel közös, angol nyelvű, Közép-Európában egyedülálló MBA-képzését, amelynek végén a résztvevők mindkét intézmény oklevelét megkapják. A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tíz magyar hallgató tanulmányait ösztöndíjjal támogatja, köztük őt is. „A Corvinus Egyetemen diplomáztam gazdálkodás és menedzsment alapszakon, de mesterképzésre nem mentem tovább, helyette beiratkoztam a pécsi jogi karra, ahol várhatóan jövőre végzek. Közben folyamatosan gondolkodtam azon, hogy gazdasági vonalon hogyan tudnék tovább fejlődni. A legjobbkor láttam meg a Figyelő hetilapban egy interjút Lukács Eszterrel, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettesével tavaly nyáron, amelyben szó volt az intézmény induló angol nyelvű MBA-képzéséről. Egy gondolat nagyon megragadott: Magyarországon teremtenek nemzetközi közeget a hallgatóknak. Úgy éreztem, engem szólít meg az a cikk, már csak azért is, mert az általános iskolai felső tagozatra New Yorkban jártam, ez pedig egy amerikai egyetemmel, a University of Rhode Islanddel közös képzés. Tovább tájékozódtam, s amiket olvastam, teljesen meggyőzött” – ecsetelte Simon Soma Péter, az infokommunikációs szektorban érdekelt Deutsche Telekom IT Solutions Hungary Kft. service delivery menedzsere, miért felvételizett erre a Közép-Európában egyedülálló programra. A jelentkezés előtt beszélt akkori – 150 munkatársat irányító – részlegvezetőjével is, aki korábban MBA-diplomát szerzett, s ő is csak jókat mondott erről a típusú gazdasági képzésről. „A cikkben szereplő ígéret – a nemzetközi környezet megvalósítása Magyarországon –százszázalékosan teljesült, a második dolog pedig, ami eszembe jut, az a profizmus. Hihetetlen átgondoltsággal állították össze a tananyagot, ami hatalmas segítséget jelent, ezenkívül pedig minden támogatást megkapunk. Ha elakadnánk valamiben, az amerikai oktatók bármikor a rendelkezésünkre állnak, ami számomra nagyon nagy élmény, és mutatja a képzés különlegességét” – folytatta Simon Soma Péter, aki nem szeretett volna szó nélkül elmenni hallgatótársai mellett sem. „Az egyik jogi tárgynál mindannyiunknak arra a kérdésre kellett válaszolnunk, hogy milyen kihívásokat látunk a huszonegyedik század vállalkozásai előtt jogi szempontból. Társaim nem jogvégzettek, mégis teljesen azonosan gondolkodtunk, és ez az első beszélgetés rendkívül mély hatást gyakorolt rám. Elképesztően felkészült emberekről van szó, akik példaértékű szakmai utat tudnak maguk mögött. Így egy olyan közösség részévé váltam, ami motivál és biztonságot nyújt, mert tőlük is lehet segítséget kérni és tanulni” – sorolta pozitív élményeit. Simon Soma Péter abban bízik, ha elvégzi a négy féléves képzést, az olyan tudást nyújt számára, életrajzában pedig pluszt jelent, ami egyértelműen jelzi, hogy alkalmas még jelentősebb vezetői feladatok ellátására, még nagyobb felelősség viselésére. Simon Soma Péter

  • A Széchenyi István Egyetem tudósai az Akadémia bizottságaiban

    A közelmúltban lezajlottak a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagjainak szakmai bizottsági választásai, amelynek eredményeként a Széchenyi István Egyetem több vezető oktatója is bekerült ezekbe a testületekbe. Az Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottságban titkár lett dr. Hargitai Hajnalka egyetemi docens. Taggá választották dr. Czinege Imre professor emeritust és dr. Zsoldos Ibolya egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát. Az Automatizálási és Számítástechnikai Tudományos Bizottság tagja lett dr. Bokor József professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, dr. Edelmayer András professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, dr. Keviczky László professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és dr. Soumelidis Alexandros kutatóprofesszor. Az Elektrotechnikai Tudományos Bizottság elnöke lett dr. Kuczmann Miklós professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az Informatikai Tudományos Bizottság tagja lett dr. Baranyi Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Közlekedés- és Járműtudományi Bizottság titkára lett dr. Horváth Balázs dékán. A bizottság tagja lett dr. Bokor József professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, dr. Koren Csaba professor emeritus és dr. Várlaki Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Szál- és Kompozittechnológiai Tudományos Bizottság tagja lett dr. Dogossy Gábor egyetemi docens, a Szilárd Testek Mechanikája Tudományos Bizottság tagja lett dr. Pere Balázs tanszékvezető egyetemi docens és dr. Scharle Péter professor emeritus. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottság tagja lett három évre a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar vezető oktatói közül dr. Lévayné dr. Fazekas Judit dékán, dr. Deli Gergely egyetemi tanár, dr. Kukorelli István egyetemi tanár, dr. Lévay Miklós egyetemi tanár és dr. Kecskés Gábor dékánhelyettes. Dr. Lamm Vanda akadémikus, professor emerita, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hivatalból tagja a szakbizottságnak. Az MTA Politikatudományi Bizottság tagja lett három évre dr. Szigeti Péter egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője. A IX. Osztály – Regionális Tudományos Bizottság tisztújítása során a bizottság tagja lett dr. Csizmadia Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, dr. Dusek Tamás egyetemi tanár, a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője, dr. Faragó László egyetemi tanár, dr. Hardi Tamás egyetemi tanár, dr. Rechnitzer János egyetemi tanár és dr. Szörényiné dr. Kukorelli Irén professor emerita. A Magyar Tudományos Akadémia Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottság a tagjai közé választotta dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanárt, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar oktatóját. Az osztályközi bizottság az MTA I., II. és IX. osztályainak delegáltjaiból áll. Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor a IX. osztályt képviseli mint az MTA Gazdaságtudományi Osztály Kommunikációmenedzsment Munkabizottság elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottságába beválasztották dr. Boros Anitát, a Globalizációs Kompetenciaközpont kutatóprofesszorát és dr. Szigeti Cecíliát, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszékének vezetőjét.

  • MEGHÍVÓ – Külpolitika szalon: A transzatlanti kapcsolatok jövője

    Az Antall József Tudásközpont győri irodája tisztelettel meghívja Önt Külpolitikai Szalon előadássorozatának következő, „A transzatlanti kapcsolatok jövője" című online rendezvényére. Az online beszélgetés a koronavírus-járvány, az azzal összefüggő kihívások, illetve a 2020-as amerikai elnökválasztás és az ennek következtében átalakuló prioritások fényében értékeli a transzatlanti kapcsolatrendszer jelenét és jövőjét. Vendégünk Dr. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének igazgatója. A beszélgetést Kocsev Bence, az Antall József Tudásközpont győri irodájának vezetője moderálja. Időpont: 2021. március 11., 17:00 Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon, csatlakozz hozzánk te is!

  • Fulbright-ösztöndíjat nyert el a Széchenyi Egyetem jogi karának oktatója

    A ma már az ötödik hadszíntérnek számító kibertér – azaz az online kommunikáció, adatforgalom tere – és a kibervédelem áll annak a rangos Fulbright-pályázatnak a középpontjában, amelyet a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, dr. Kelemen Roland nyert el. Ennek révén nemcsak saját tudását, hanem az intézmény nemzetközi kapcsolatait is szeretné gyarapítani. A Lengyel Fulbright Bizottság ösztöndíjpályázatot írt ki tavaly magyar, lengyel, szlovák, cseh, bolgár és román egyetemi oktatók-kutatók számára: a nyertesek idén március közepétől négy hónapon keresztül online képzésen vehetnek részt a kiberbiztonság témakörében, ősszel pedig meglátogathatják az Egyesült Államok több, e területhez kapcsolódó szervezetét, így például a Kaliforniai Egyetem kiberbiztonsági intézetét, a védelmi minisztérium kiberrészlegét valamint nagy informatikai vállalatok központját. A 29 résztvevő között szerepel dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszékének munkatársa is. „Régóta foglalkozom ezzel a témával, az elmúlt hat-hét évben tíznél több tanulmányt írtam egyedül vagy kutatótársakkal, például a kiberterrorizmusról vagy a kibertér hibrid konfliktusokban történő használatáról. A képzés rendkívül hasznosnak ígérkezik, hiszen a kiberbiztonság és a kibervédelem számos legfrissebb eredményeiről lesz szó, így például gazdasági, nemzetbiztonsági, nemzetközi jogi vonatkozásairól. Az előadásokat elismert amerikai egyetemi oktatók és gyakorló szakemberek tartják, s mondani sem kell, hogy az USA vezető technológiai hatalomként mennyire előre tart e területen” – részletezte pályázata benyújtásának miértjét firtató kérdésünkre dr. Kelemen Roland. A kutató elmondta: amellett, hogy gyarapítja tudását, szeretné tudományos-szakmai kapcsolatait is bővíteni a program révén. Arra törekszik, hogy ebből a Széchenyi István Egyetem is profitálni tudjon. „A kibervédelem egyre fontosabbá válik, hiszen amikor kezünkbe vesszük az okostelefont vagy munkánkat számítógépen keresztül végezzük, máris ki vagyunk téve a veszélynek, hogy például ellopják bankkártya- vagy más személyes adatainkat. Ma már a NATO is elismeri, hogy a föld, a víz, a levegő és az űr mellett a kibertér az ötödik hadszíntér. Az elmúlt években felpörgött az államközi kibertevékenység, valamint a kiberbűnözés, a kiberterrorizmus, miközben a technológiai válaszok és főként a szabályozás terén kullogunk a szürke- és feketezóna mögött” – ecsetelte dr. Kelemen Roland. Szerinte a kiberbiztonság szempontjából az egyik legfontosabb láncszem maga a felhasználó, nélküle ugyanis nem lehet biztonságos háttérrendszereket készíteni. Úgy véli, emiatt a jövőben nemcsak az informatikai mérnököknek, hanem akár a jogászoknak vagy a közgazdászoknak – akik közül sokan döntéshozók lesznek – is kell kiberbiztonsági ismeretekkel rendelkezniük, ezért erre már az egyetemi oktatásban érdemes hangsúlyt fektetni. Bízik abban, hogy a Fulbright-ösztöndíjnak köszönhetően megszerzett tapasztalatokkal ehhez ő is hozzá tud majd járulni a Széchenyi-egyetemen. A világ egyik legrangosabb ösztöndíja A Fulbright a világ egyik legrangosabb ösztöndíja, jelenleg 155 országban működik. J. William Fulbright amerikai szenátor alapította az Egyesült Államok külügyminisztériuma, partnerállamok kormányai és a magánszektor támogatásával. Alapvető célja, hogy elősegítse az országok közötti kölcsönös megértést, valamint lehetőséget nyújtson tudományos kutatói munkára, szakmai gondolatcserére.

  • Új digitális termelői piac a Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával

    Március elsején indult el hazánk legújabb online termelői piacának hivatalos tesztüzemmódja. A Digitális Termelői Piac program keretében induló kozertplusz.hu közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését. A Széchenyi István Egyetem szakmai mentorálásával megvalósuló projekt a Digitális Agrár Stratégia végrehajtása körében, a kormány veszélyhelyzeti támogatásából valósulhat meg. A koronavírus-járvány idején egyértelművé vált az élelmiszer-logisztikai hálózat sérülékenysége és kiszolgáltatottsága, előtérbe kerültek az online élelmiszer-kereskedelmi megoldások, melyek a fogyasztók számára számos új lehetőséget kínáltak, de jelentős kockázatokra is ráirányították a figyelmet. Magyarország legújabb online termelői piacát éppen azért álmodták meg, mert kézzel foghatóvá vált, hogy elengedhetetlen egy alternatív élelmiszerlogisztikai hálózat kialakítása, amely vészhelyzetben is képes – akár országos szinten – biztosítani a lakosság minőségi magyar termékekkel történő ellátását. A kozertplusz.hu úgynevezett rövid ellátási láncot biztosít, azaz közvetlenül köti össze a mezőgazdasági termelőket, kézműveseket a fogyasztókkal, valamint más felhasználókkal, mindezt úgy, hogy garantálja a minőségbiztosított termékek piacra kerülését, és a fogyasztóvédelmi előírások maradéktalan érvényesülését. A termelő és a vásárló igényeit is kielégítik Tordai Péter üzletfejlesztési vezető a rövid ellátási láncok szerepét emelte ki, hiszen az ezen keresztül végbemenő értékesítés a legalkalmasabb módja annak, hogy a fogyasztók biztonságos, egészséges, minőségileg ismert és elismert eredetű termékekhez jussanak. A hivatalos tesztüzemmód március elsején indult, a partnerek száma pedig már az előkészületi időszakban is dinamikusan növekedett. Az online üzletkötési platform mind a termelőknek, mind a vásárlóknak hatalmas előnyökkel szolgál. „Mi megoldjuk a termelő helyett a digitalizációt, biztosítjuk a minőségbiztosítást, a megfelelő marketinget és a logisztikát is egy kalap alatt. Eközben a vevők akár több termelőtől is tudnak egyszerre rendelni úgy, hogy azt egy csomagban kapják meg, így nem kell egyszerre több logisztikai költséget kifizetniük. A jelenlegi trendekkel ellentétben törekszünk arra, hogy minél kisebb készleteket tartsunk raktáron és a friss árut közvetlenül a termelőtől szállítsuk a vevőinkhez vállalva akár a hosszabb kiszállítási időt is, ugyanakkor a kosár tartalma három napon belül még ezzel együtt is garantáltan megérkezik a fogyasztóhoz” – fogalmazott a Tordai Péter. Háztól házig szolgáltatás és átvételi pontok A tesztüzemmódban három régióra osztották fel hazánkat: ez magában foglalja az M1-es autópálya vonalát Győrig többek között Tatával, Tatabányával, Etyekkel és Bábolnával, az M5-ös autópályát Szegedig Kecskeméttel, Kiskunfélegyházával és Lajosmizsével, valamint Budapestet és az agglomerációt Érddel, Diósddal, Fóttal és Mogyoróddal, a teljesség igénye nélkül. Ezeken a területeken háztól házig vállalja a kiszállítást a kozertplusz.hu, március 31-ig ráadásul ingyenesen. Az ország többi részén átvételi pontokra van lehetőség termékeket rendelni heti rendszerességgel több, mint 500 településen, úgymint Pécs, Békéscsaba, Salgótarján, Miskolc, Szekszárd, Villány, Székesfehérvár, Gyöngyös, Paks, Balatonfüred, Keszthely, Debrecen. Tordai Péter hangsúlyozta, nyár végére szeretnék lefedni az ország minden régióját a házhozszállítással, és a tesztüzem tapasztalataira építve elindítani a végleges platform működését. A tervek szerint a vetőmagtól az asztalig nyomon követhető lesz minden termék, ami garantálja minden áru valódiságát. A kozertplusz.hu azon túl, hogy támogatja a helyi termelők és fogyasztók kínálatának és keresletének egymásra találását, illetve az országos logisztikai kapacitás rendelkezésre bocsátásával elősegíti a kistelepülések boltjainak áruval történő ellátását is.

  • Egyedülálló módszertant dolgozott ki az ember-robot együttműködések vizsgálatára

    A Széchenyi István Egyetem hazánkban egyedülálló angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjában „a tökéletes recept alapján” képezik a hallgatókat. Erről beszélt portálunknak Dobra Zoltán, aki a napokban sikeresen megvédte értekezését, amelyben az ember-robot együttműködés természetét vizsgálta. A doktoranduszt is megdöbbentette eredménye, amelyből kiderül az is, mikor mennek az emberek közelebb a robotokhoz. „Egyértelműen éreztem, folytatnom kell, még több időt szeretnék eltölteni a kiváló professzorok társaságában, akik kimagasló színvonalú oktatásban részesítenek” – indokolta meg Dobra Zoltán, miért döntött úgy, hogy – három diplomával, neves cégeknél eltöltött hosszú szakmai tapasztalattal a háta mögött, illetve a Széchenyi István Egyetem magyar nyelvű MBA-képzése mellett – jelentkezik az intézmény angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjába (SzEEDSM) is. „Valódi párbeszéd valósult meg PhD-hallgató és oktató között, gyakorlatban is hasznosítható tudással vérteztek fel, sok önálló feladat teljesítését kívánták tőlünk, ám emellett számos csapatmunkát is ránk bíztak, mindezt pedig kiváló, külföldi szakirodalommal fűszerezték meg. Szerintem ez a tökéletes képzés receptje” – értékelte a SzEEDSM programját néhány nappal sikeres nyilvános védése előtt Dobra Zoltán. Dobra Zoltán doktori disszertációját a napokban sikeresen megvédte a Széchenyi István Egyetemen. A jövőben további publikációkat tervez. (Fotó: Májer Csaba József) Az Audi Hungaria járműgyártáson dolgozó vezetője a győri doktori iskolában az ipar 4.0 kutatások egyik területében, az ember-robot együttműködés modellezésének vizsgálatában mélyedt el. Mint mondta, a képzés különlegességét éppen itt fogná meg: kiváló szakmai támogatás, inspiráció mellett lehetősége volt egy témát alaposan elemezni. Méri az eddig mérhetetlent is „Tapasztalatból tudom, hogy egyre több olyan robotot használunk az iparban, amelyek nincsenek körbekerítve, a kollégák mellett, velük együtt dolgoznak. A határok felolvadása több szempontból is hatással van az emberi munkavégzésre. Eddig főként kérdőíves módszerrel vizsgálták a témát, ám ezek sajnos torzíthatnak, más országokban megismételhetetlenek és ellenőrizhetetlenek, pusztán önbevalláson alapulnak. A másik bevett módszer a szenzoros vizsgálat. Először én is ilyesmivel próbálkoztam, aztán Baracskai Zoltán professzor megjegyzése mély nyomot hagyott bennem: »Mérni csak időt vagy távolságot lehet«. Ez indította el bennem a gondolatot, hogy ki kell fejlesztenem egy hatékonyabb módszertant” – mondta el érdeklődésünkre a doktorandusz, aki igazi csapatjátékos. Módszertana kidolgozásakor összefogott egy Széchenyi-egyetemi startup vállalkozással, a Gepideával, s így tárgyfelismerő technikát építhetett be a kutatásába. Ennek segítségével valós időben vált követhetővé a tényleges ember-robot együttműködés. Mérhető és elemezhető lett, hogy a közös munka során milyen közel áll a munkatárs a robothoz, mennyi időt tölt el ezekben a helyzetekben, milyen problémákba ütközik a feladatmegoldás közben. Dobra Zoltán: A doktori iskolában kialakult gondolkodásmódom hatással van a munkahelyi hozzáállásomra, teljesítményemre is. (Fotó: Májer Csaba József) „Módszeremmel bárhol a világon kultúrától függetlenül mérhető az ember-robot együttműködés természete. Az eredmények pedig tényeken alapulnak, és vizsgálatok közben nincs szükség zavaró vezetékekre, sem torzító kérdőívekre. Az így kinyert adatokra támaszkodva különféle szempontok alapján hozhatnak döntést a felhasználók. Van, akinek a munka hatékonyságának vizsgálata lesz a fontos, de olyan is, akinek az emberi test leterheltségének csökkentése a prioritás. Ezeket a szempontokat össze lehet kapcsolni mintákkal, így ellenőrizhető, hogy a számukra fontos kérések teljesültek-e. Értekezésem egyik konklúziója, hogy a munkatársak közelebb mennek a robothoz akkor, amikor az áll. Ez logikus, de kimutatva még engem is megdöbbentett” – foglalta össze doktori értekezése legfőbb eredményét Dobra Zoltán. Mint mondja, legnagyobb hatással a képzésben rá a professzorok inputjai voltak. Sokat köszönhet konzulensének, Krishna S. Dhirnek. „Látványos volt az a háttér is, amit a Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa tett hozzá a képzéshez. Kivételes helyzetben éreztem magam, amikor nívós konferenciák résztvevője lehettem. Emellett hallgató kollégáimat is kiemelném, mert a velük való közös munka felejthetetlen számomra. Értékes kapcsolatokra tehettünk szert a Széchenyi-egyetem doktori iskolájában” – sorolta a legfőbb pozitívumokat a PhD-hallgató. Dobra Zoltán sikeres szakember. Széchenyis okleveleivel könnyedén érvényesül a munkaerőpiacon. (Fotó: Májer Csaba József) A doktori programról A Széchenyi István Egyetemen 2016 szeptemberében a SzEEDSM angol nyelvű doktori program gazdálkodás- és szervezéstudomány területen azzal a céllal indult el, hogy külföldi szakemberek bevonásával és nemzetközileg domináns, tudományos trendek követésével világszínvonalú doktori képzést biztosítson a magyar felsőoktatásban, transzdiszciplináris látásmódban. A doktori program vezetői tanulva a pandémia miatt kialakult helyzetből a publikációösztönzés új formáit valósítják meg, és erősítik a doktori program műhelyszintű működését 2021-től. Online eszközökkel és lehetőség szerint egyre több személyes interakcióval támogatják a tudományos együttműködések minden formáját. A programról bővebben ide kattintva olvashat.

  • Varga Enikő világszínvonalú képzést kapott a Széchenyi Egyetem doktori iskolájában

    Nagy formátumú mentor-oktatók, szemléletformáló gondolatok, maximális támogatás – Varga Enikő elmondása szerint az értékes tudás mellett ezt mind biztosította számára a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programja. A tehetséges szakember a világon elsőként modellezte le az internetalapú tanulás folyamatát transzdiszciplináris megközelítésből. „Kutatási eredményeimmel remélem, hasznos tudással gazdagíthatom társadalmunkat” – utalt doktori disszertációjára Varga Enikő, aki néhány hete – ahogy hívja – intellektuális kalandtúrája végére ért: megvédte doktori értekezését. A Széchenyi István Egyetemen a Magyar Nemzeti Bank alapítványi támogatásával létrejött SzEEDSM Transzdiszciplináris Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Program egyik első jelentkezőjének témája a karrierváltás, az internetalapú tanulás folyamata volt. Ezen belül pedig azt vizsgálta, hogyan szerezhetők meg a hagyományos gazdálkodáshoz szükséges ismeretek pusztán digitális eszközök, blogok és a közösségi média segítségével, mik ma a biofarmok kihívásai. Disszertációjában az agrártudományok és az informatika fúziója valósul meg. A két út, amin Varga Enikő elindult, a győri doktori iskolában ért össze. Kutatása segítheti a döntéshozókat Varga Enikő a világ egyik legnagyobb vállalatánál, a GE Lightingnél informatikai vezetőként dolgozott 25 évet, időközben nyolc hónapos amerikai kiküldetésben is helytállt, elvégzett egy MBA-képzést. „Azt mondja, kevesen érnek el idáig pályájukon? Én a csúcson mégis elérkeztem ahhoz a bizonyos Handy-féle második görbéhez... Életmódot, karriert váltottam, csendre vágytam. Családommal egy alföldi tanyára költöztünk, és gazdálkodni kezdtünk. A legizgalmasabb az egészben, hogy mindent, ami szükséges farmunk, vendégházunk működtetéséhez, az internet segítségével tanuljuk meg” – ecsetelte a fordulat részleteit, s mutatott rá kutatási témaválasztása okára Varga Enikő. „Büszke vagyok arra, hogy transzdiszciplináris szempontból a világon elsőként sikerült lemodelleznem azt a folyamatot, amin ma, a digitális korban hozzám hasonlóan egyre többen keresztülmennek karrierváltásuk idején: az internet adta lehetőségeket is kiaknázva képezik magukat. Tapasztalataik alapját webes beszámolók, videóblogok adják. Őket vizsgálva megalkottam a »tapasztalatbányász« fogalmát. Gondolkodásmódjuk, tanulási módszereik tudományos modellezése a mesterséges intelligencia alapú webes keresőprogramok hatékonyságához is hozzájárulhat, egyben a felhasználókat, döntéshozókat is segítheti. Tanulmányom új nézőpontot hozott a vizualizált tanulási tartalom kiválasztásának szemléletéről” – foglalta össze érdeklődésünkre. Kitárult a világ Varga Enikő nem tagadta, keményen dolgozott az elmúlt négy évben, hiszen a doktori iskola elvégzéséhez szükséges feladatokkal munkaideje és anyai teendői után, leginkább éjjel haladt, és a sikerhez elengedhetetlen volt családja őszinte és maximális támogatása, de mint mondta, az eredmény megérte a fáradtságot. „Olyan neves külföldi professzoroktól tanulhattam, mint Basarab Nicolescu vagy Charles Handy menedzsmentguru, társadalom- és szervezetfilozófus, korunk egyik legnagyobb kortárs gondolkodója. A programban közvetített rugalmas hozzáállás nyomot hagyott gondolkodásomban, munkáimban. Határozottan úgy érzem, formált engem. A doktori disszertációm védése után csak pár napig lazítottam, már most azon töröm a fejem, hogyan folytathatom a képzésben megkezdett utam” – tekintett előre a végzős PhD-hallgató. A doktori programról A Széchenyi István Egyetemen 2016 szeptemberében a SzEEDSM angol nyelvű doktori program gazdálkodás- és szervezéstudomány területen azzal a céllal indult el, hogy külföldi szakemberek bevonásával és nemzetközileg domináns, tudományos trendek követésével világszínvonalú doktori képzést biztosítson a magyar felsőoktatásban, transzdiszciplináris látásmódban. A doktori program vezetői tanulva a pandémia miatt kialakult helyzetből a publikációösztönzés új formáit valósítják meg, és erősítik a doktori program műhelyszintű működését 2021-től. Online eszközökkel és lehetőség szerint egyre több személyes interakcióval támogatják a tudományos együttműködések minden formáját.

  • Karriert építene a Széchenyi István Egyetem új MBA-képzése révén

    Közép-Európában egyedülálló lehetőséget kínál a mostani szemesztertől a Széchenyi István Egyetem, amely angol nyelvű MBA-képzést indított az amerikai, kingstoni székhelyű University of Rhode Island egyetemmel közösen.A négy féléves képzés végén a résztvevők mindkét intézmény oklevelét megkapják. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) tíz magyar hallgató tanulmányait ösztöndíjjal támogatja. Közülük szólaltattuk meg Szabari Dórát, az MVM Csoport projektvezetőjét. Szabari Dóra Magyarországon közgazdászként, majd diplomáciai elemzőként végzett, de emellett külkereskedelmet is tanult Franciaországban. A képzésről pozitívan vélekedett. „Mindig is az energetikában dolgoztam, jelenleg az MVM Csoportnál smart city projektvezetőként – mondta magáról. – Eddigi pályafutásom is megerősített abban, hogy az iskolapadban elsajátított tudás olykor nem elegendő. Ezen túlmenően fontos a gyakorlati ismeretek elsajátítása is, hogy valaki képes legyen globálisan látni egy cég működését, és ugyanakkor operatív szinten is megbízható és kimagasló munkát tudjon végezni, vagy a megfelelő módszerrel arra ösztönözni egy szakmai csapatot. Az MBA-ről sok jót hallottam, s azt a visszajelzést kaptam, hogy az elméleti mellett erős gyakorlati tudást ad. A győri egyetem neves, emellett tapasztalatból ismerem a nyugati felsőoktatás erősségeit, ezért is választottam ezt a képzést. A részben amerikai kurzusnak köszönhetően is újfajta, jelenleg hazánkban akár még kevésbé ismert szellemiséget, szemléletmódot fogok tudni elsajátítani és hasznosítani munkám során. Összességében ebben az MBA-képzésben olyan potenciált látok, amivel meglátásom szerint ma megalapozhatom későbbi karrierutam nagyobb ívű fejlődését.” Szabari Dóra

Keresés

bottom of page