A Széchenyi István Egyetemnek modellváltó intézményként 15 százaléknyi többletforrást biztosít az állam a fizetések és juttatások emelésére idén. A bérrendezés még ebben a hónapban megtörténik úgy, hogy az oktatóknak-kutatóknak nyújtott eddigi jövedelmi lehetőségek is megmaradnak. Közben zajlik a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása, ami tovább javuló bérszínvonalat eredményez majd. „Abban az időszakban, amikor a koronavírus-járvány sok munkahelyet sodort veszélybe, különösen nagy érték, hogy a Széchenyi István Egyetem vezetése elkötelezett az intézmény stabilitása és a bérfejlesztés mellett. Ezt segíti elő az, hogy intézményünkben tavaly augusztusban megtörtént a modellváltás, ami rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb működési környezetet eredményez, és lehetővé teszi a munkatársak jobb anyagi megbecsülését, teljesítményük elismerését. A kedvező változások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemi közösség még nagyobb motivációval igyekezzen elérni a közösen megfogalmazott célokat” – hangsúlyozta Váginé Varga Zsuzsanna, az egyetem Humánerőforrás Igazgatóságának vezetője. A szakember a részletekről szólva kifejtette: a modellváltó intézményeknek az állam két lépésben – 2021-ben és 2022-ben – többletforrást biztosít a bérek és juttatások emelésére, aminek idei mértéke 15 százalék. A rendelkezésre álló összegből az egyetem minden munkatársa – a más, elkülönült forrásból finanszírozott, illetve a tavaly jogszabály alapján bérrendezésben részesülő dolgozók kivételével – 10 százalékos alapbéremelést kap. A fennmaradó hányad egy részéből további differenciált, évvégéig szóló határozott idejű béremelésre kerül sor, mely elsősorban az oktatásban kiemelkedő teljesítményt vállaló kollégák munkájának elismerésére szolgál, másik részéből pedig a többletteljesítmények félévi és évvégi differenciált elismerése valósul meg. Általános elvként rögzítették az alapjövedelem-sávok emelését, ezzel egy belső bérminimumszint kialakítását, valamint az azonos munkaköri feladatokat ellátó, de a korábbi közalkalmazotti bértábla logikája miatt az átlagtól lefelé jelentősen eltérő jövedelemmel rendelkező munkatársak bérkorrekcióját. Váginé Varga Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy az alapbérek mellett a kollégák számára a saját bevételekből kifizethető jövedelmek lehetőségei ezután is változatlanul fennmaradnak. Ide tartoznak a doktori, a szakirányú képzésben, a levelező és az angol nyelvű képzésben való részvétel után járó juttatások, a spinoff cégek egyetemi lehetőségei, a tudományos eredmények ösztöndíj-támogatásai, a hazai és nemzetközi pályázati projektek, a kiválósági bérrendszer, valamint a vállalati megbízásokban, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben való részvétel, szakértői tevékenység. Ezzel párhuzamosan a munkatársak, a vezetők és a szakszervezet szempontjainak tekintetbe vételével zajlik a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kidolgozása. Ennek révén új munkaköri struktúrát és megemelt jövedelemsávokat alakítanak ki, ami az alapbérek további emelését jelenti. Emellett tovább bővülnek a teljesítményalapú jutalmazási és elismerési lehetőségek, illetve megtörténik a juttatásokkal eddig el nem ismert tevékenységek figyelembevétele és a vezetői szerepekhez kapcsolódó juttatások növelése is. „Ennek a rendszernek a létrehozása közös feladat, amelynek alapja a partnerség és a bizalom, erre tudunk építkezni. Hagyományosan jó a szakszervezet és az egyetemi vezetés kapcsolata, az előkészítő munkák a szakszervezeti képviselők, a szervezetiegység-vezetők és a munkatársak bevonásával zajlanak. Célunk, hogy egy kellően ösztönző, átlátható, kiszámítható, a teljesítményeket elismerő rendszert alakítsunk ki. A fenntartó alapítvány kuratóriuma egyetemünk stratégiai támogatása mellett működésünk, belső folyamataink kialakításában szabad teret biztosít” – összegezte Váginé Varga Zsuzsanna. Hasonlóan nyilatkozott dr. Szauter Ferenc, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete helyi alapszervezetének vezetője is.„Az egyetem a munkatársakat képviselő szakszervezetet mindig partnernek tekintette. A most megvalósuló bérfejlesztést is valódi konzultáció előzte meg, amelynek végén konszenzust sikerült kialakítani. Sok szempontot vettünk figyelembe a részletek kidolgozásakor, és fontos elv volt, hogy mindenki érezze a modellváltás előnyét. Emellett egy szemléletváltás is elkezdődhet, hiszen a vezetők a rendelkezésükre bocsátott keret révén tudják beosztottjaik teljesítményét díjazni. A teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kidolgozása is szoros partnerségben történik, a jövő héten az eddigieknél még szélesebb körben, a szakszervezet bizalmi testületében vitatjuk meg ezt a kérdést” – mondta dr. Szauter Ferenc. Szerinte a modellváltás eddigi tapasztalatai rendkívül kedvezőek, jó a kapcsolat a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvánnyal. „Úgy jellemezném, hogy a kuratórium a bástya az egyetem körül, amely rendkívül fontos szerepet tölt be, de a munkát megszervezni és a döntéseket meghozni nekünk magunknak kell. Emellett az is látszik, hogy az egyetem külső támogatottsága továbbra is kiváló, hiszen anélkül a mostani bérrendezés sem valósulhatna meg. További pozitívum, hogy a kuratórium közvetlenül is támogatja a stratégiai célokat, így például ösztönzi a hallgatói és a kutatói teljesítményeket, amit mutat, hogy saját költségvetéséből biztosított jelentős forrást három új ösztöndíj alapítására” – emelte ki dr. Szauter Ferenc. A Széchenyi István Egyetem győri campusa – a most megvalósuló bérfejlesztést is valódi konzultáció előzte meg.

Tizenkilenc százalékkal többen jelentkeztek idén a Széchenyi István Egyetemre, mint 2020-ban, ami jelentősen meghaladja az országos növekedési arányt. A fiatalok számára vonzóak az intézmény kilenc karán, Győrben és Mosonmagyaróváron nyújtott magas színvonalú képzések és szolgáltatások, valamint a térség kedvező elhelyezkedési lehetőségeket, a hazai átlagnál magasabb jövedelmeket biztosító munkaerőpiaca. Egy kisvárosnyi, összesen 8749 fiatal jelentkezett a Széchenyi István Egyetem képzéseire a 2021–2022-es tanévre. A szám önmagában is magas, az elmúlt évivel összehasonlítva pedig jelentős, 19 százalékos emelkedést takar, miközben országosan ennél kisebb mértékű, 11 százalékos növekedést regisztráltak. Az intézmény népszerűségét mutatja az is, hogy első helyen négyezernél többen jelölték meg, ami 14 százalékkal haladja meg a 2020-as adatot. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja külön kiemelte a Művészeti Kart, ahol megduplázódott, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kart, ahol másfélszeresére, valamint a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kart, ahol harmadával nőtt a jelentkezők száma. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar esetében szintén jelentős, 20 százalék körüli a bővülés. Az alapszakok közül sok különösen népszerűnek számít. Nappali tagozaton élelmiszermérnöknek csaknem kétharmadával, építészmérnöknek közel másfélszer, járműmérnöknek, építőmérnöknek, villamosmérnöknek, jogásznak mintegy harmadával, gazdaságinformatikusnak és gépészmérnöknek pedig közel negyedével többen tanulnának. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon a kereskedelem és marketing szak töretlenül kedvelt (21 százalékos növekedés), míg az Apáczai Csere János Karon a tanító szakot 27, míg a közösségszervezőt 81 százalékkal többen választották. A Széchenyi István Egyetem képzési palettája évről évre bővül. Idén agrárterületen az állattenyésztő mérnöki alapképzési szak, egészségtudományi területen az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányon, illetve a művészeti képzési területen belül az építőművészet, a formatervezés, valamint a tervezőgrafika alap- és mesterképzési szakok jelentenek újdonságot. A jelentkezési adatok visszaigazolják, hogy ezekre van igény a fiatalok körében. Ugyanez igaz a táncos és próbavezető szak klasszikus balett szakirányra, amit a Magyar Táncművészeti Egyetem indít a Széchenyi István Egyetemen a 2021/2022-es tanévben, a Győri Balett-tel együttműködésben. A leendő elsőévesek sokszínű hallgatói közösség tagjai lesznek. Fotó: Májer Csaba József Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja elmondta: a tavalyihoz képest idén jelentősen nőhet a felvett elsőévesek száma, ami azért is kedvező, mert céljuk az, hogy minél több fiatalt juttassanak értékes diplomához. „A fiatalok számára rendkívül vonzóak az egyetemünk által nyújtott minőségi képzések és hallgatói szolgáltatások. Kilenc karunkon negyvenhét érettségi utáni képzést indítunk, köztük hat felsőoktatási szakképzést, hat osztatlan és harmincöt alapképzést. Emellett harminckilenc mesterképzésre is várjuk a hallgatókat. Az angol nyelvű képzési programok száma a következő tanévben már a harmincat is meghaladja majd, s a gólyák valódi nemzetközi környezetbe érkeznek, ahol a hallgatói közösséget több mint félszáz ország fiataljai alkotják. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyakorlatorientált, jól hasznosítható tudást nyújtsunk számukra, amit a műszaki területeken egyre több duális partnerünk is segít, emellett pedig számos külföldi ösztöndíj érhető el” – sorolta a kancellár. Tapasztalataik szerint a cégek, intézmények keresik az itt végzetteket, és nagyon sokan még egyetemi éveik alatt, a szakmájukban találnak jól fizető munkahelyet. Ezt támasztja alá, hogy a Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb adatai alapján a Széchenyi István Egyetemen a 2017–2018-as tanévben diplomát szerzettek összesített bruttó átlagjövedelme több mint 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és átlagosan mindössze egy hónap alatt helyezkedtek el. Dr. Kovács Zsolt hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetemen tanuló fiatalok értékelik, hogy a nekik nyújtott szolgáltatások nemzetközi szintűek. Az elmúlt években például ultramodern könyvtár és kollégium épült, a régi kollégiumi szárnyakat felújították, valamint sportparkot hoztak létre. Nem véletlen, hogy 2019-ben a Széchenyi-egyetem győri campusát választották a legszebbnek Magyarországon, ahol hét kar és öt kollégiumi szárny egy 200–250 méteres sugarú körön belül helyezkedik el szép környezetben, a Mosoni-Duna partján, a belvároshoz közel. Ebben az egyetemvárosban megtalálhatók éttermek, kávézók, vendéglátóhelyek, posta, bank, szupermarket, sportcsarnok, papír- és könyvesbolt is.

Életének 78. évében elhunyt Márkus Julianna okleveles történelem-könyvtár szakos bölcsész, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárának egykori igazgatója. Márkus Julianna 1984. március 12-től 2009. augusztus 31-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott különböző vezetői posztokon az Egyetemi Könyvtárban. Az Olvasószolgálati és Tájékoztatói Osztály vezetése, majd 1993. július 1-jétől a könyvtárigazgatói feladatok határozták meg szakmai munkáját. Mindez egybeesett a Széchenyi István Egyetem tevékenységének, az intézményben művelt tudományterületek jelentős bővülésével. A könyvtár gyűjtőköre, szakmai munkája fokozatosan és jelentősen bővült. A közgazdasági, a jogi, az egészségtudományi és szociális, a zeneművészeti területek megjelenése, a mérnöki képzések jelentős átalakulása alapvető változást eredményeztek a könyvtári munkában is. A könyvtár informatikai hátterének folyamatos fejlesztése mellett a szakmai szervezetekkel kialakított, megújított kapcsolatrendszer jövőorientált szervezése, menedzselése folyamatos kihívást jelentett. Kialakult, stabizilálódott a munkatársi csapat. Márkus Julianna az egységes győri könyvtári szervezet létrehozásáért, a közös Megyei-Egyetemi Könyvtár megvalósulását szakmai érvekkel támogatta. A terv nem valósult meg, 2011-ben avattuk az Egyetemi Könyvtár modern épületét a campus területén. Véleményét határozottan, mindig érvekkel képviselte. Tevékenységében hangsúlyos elem volt a könyvtári munkával kapcsolatos tervek, a szakmai törekvések szélesebb körben való megismertetése, megvitatása, a potenciális támogatók megnyerése, szervezése. Gyászolják egykori könyvtáros munkatársai, volt egyetemi kollégái, a szakmai szervezetek együttműködő tagjai, az olvasáskultúra gyakorlatának megvalósítói. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

Március 29-én veszi kezdetét a hazai felsőoktatás idei legnagyobb hallgatói tudományos seregszemléje, a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), amelynek Műszaki Tudományi Szekcióját a győri Széchenyi István Egyetem három műszaki kara rendezi április második felében. A járványhelyzetre tekintettel a 70 éves mozgalom történetében először online formában bonyolítják le a több mint 5000 hallgató részvételével zajló, nagyszabású rendezvénysorozatot. Az Agrártudományi Szekció rendezvényeivel március 29-én megkezdődik a hazai felsőoktatási tehetséggondozás idei legnagyobb és legrangosabb seregszemléjének számító 35. OTDK. A fiatal tudósjelöltek számára 16 nagy tudományterületi szekcióban megmérettetési lehetőséget kínáló és 2018-ban Magyar Örökség Díjjal elismert OTDK ez évi programjain az intézményi TDK-konferenciákon jogosultságot szerzett több mint 5000 tehetséges hallgató mutatja be pályamunkáját szakértő zsűrik előtt. A járványhelyzet miatt az OTDK a 70 éves tudományos diákköri mozgalom történetében először online formában zajlik, ami nagy kihívást jelent a szervezőknek és a résztvevőknek egyaránt. Ezért az Országos Tudományos Diákköri Tanács központi kommunikációs anyagokkal segíti a virtuális térben bemutatkozó tehetségeket abban, hogy jól tudjanak alkalmazkodni a rendhagyó körülményekhez. Emellett a rendező intézményekkel összefogva azt a célt tűzte ki – kihasználva az online rendezést –, hogy minél több emberhez eljusson az OTDK, ezért várják az előadásokra a fiatal tehetségek születi, nagyszüleit, barátait. A 35. OTDK Műszaki Tudományi Szekciójának rendezési jogát a győri Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara, valamint Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara nyerte el. Csaknem 500 diáktudós részvételére számítanak a programon, ami 51 tagozatban zajlik majd április 22-től 24-ig. A résztvevők között találunk határon túli felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatókat és kiemelkedő eredményeket elért középiskolai diákokat is. A Roska Tamás Tudományos Előadás keretében pedig egy olyan doktorjelölt/fiatal doktor színesíti az előadók palettáját, aki a kutatói életpályán a graduális képzést követő időszak tudományos eredményeinek bemutatásával népszerűsíti a kutatói életpályát. Az OTDK-n való részvétel lehetőség az egyetemisták és főiskolások számára a bemutatkozásra, a fejlődésre, a visszajelzésre és a kapcsolatépítésre. Ez az egyetlen alkalom, amikor a különböző felsőoktatási intézményekben tanuló, hasonló érdeklődésű, kiváló eredményeket elért fiatalok szervezett keretek között találkoznak egymással, megismerik és megvitatják egymás munkáját elismert szakemberek közreműködésével. Mint az OTDT elnöke, prof. dr. Szendrő Péter mondta: „Az OTDK, ez a minden második évben megrendezésre kerülő, alkalmanként tízezer fő részvételével zajló rendezvénysorozat a tehetségek bemutatkozása mellett kiváló lehetőséget kínál a következő tudós nemzedék tagjai közötti párbeszéd, több évtizedes szakmai együttműködés vagy akár barátság kialakulására is. Így volt ez az elmúlt több mint hatvan évben, és a rendhagyó körülmények ellenére nem lesz másként 2021-ben, a 35. OTDK-n sem.”

Szerdahelyiné Lőrincz Nóra hamarosan új munkahelyen kamatoztatja a Széchenyi István Egyetemen megszerzett mesterdiplomáját. A balatonfűzfői Vágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtár vezetője lesz. 2020-ban végzett kulturális mediáció mesterszakon, a megelőző évben pedig a Tudományos és Művészeti Diákkonferencián a humán szekcióban ért el első helyezést. Kalandos, mégis céltudatos életút áll mögötte, és újabb kihívások előtte. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra, édesapja munkájából kifolyólag Moszkvában nőtt fel, ahol már gyerekként természetes közegének érezte a multikulturális közösséget. Az Oroszországban eltöltött gyermekévek jelentős hatással voltak rá, korán meg kellett tanulnia azonosulni egy másik kultúrával, miközben megőrizte magyar identitását is. Az orosz anyanyelvi szintű ismeretét később tolmács diplomával kamatoztatta. Az érettségit már Veszprémben tette le a Lovassy László Gimnáziumban, majd közgazdasági oklevelet szerzett, de már akkor tudta, hogy kulturális, művelődési területen szeretne elhelyezkedni. 2007-től a Hungarofest Nonprofit Kft. KultúrPont Irodájában dolgozott, részt vett a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének (EYID) koordinálásában, valamint a Kínában rendezett magyar kulturális évad lebonyolításában is. Tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ intézményvezetőjeként kezdte el. Miután családjával visszaköltöztek a Balaton-felvidékre, mesterdiplomáját már a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatóságának módszertani referenseként vette át. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra célja a művelődő közösségek építése. A háromgyermekes édesanyának komoly logisztikai kihívást jelentett, hogy munkája mellett, eleinte Ráckevéről, később Veszprémből oldja meg a mesterképzésen való részvételt, ő mégis Győrt és a Széchenyi István Egyetemet választotta. „Nagyon szerettem a Széchenyi István Egyetemre járni. Az Apáczai Csere János Kar családias környezetében zajlott a képzés, de mindig a központi kollégiumban foglaltam szállást, így kicsit visszatérhettem újra a kollégista életbe is. A keresztféléves képzésen összesen négyen voltunk, mindig jó volt a hangulat, a lelkesítő légkörben partnerként kezeltek minket az oktatók” – emelte ki érdeklődésünkre Szerdahelyiné Lőrincz Nóra. Elmondása szerint a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék hangulata teljesen beszippantotta. Ott ugyanis egyedülálló lehetőségek nyíltak meg előtte: dr. Lanczendorfer Zsuzsanna tanárnő-egyetemi docens, későbbi témavezetője szervezésében elutazhattak Erdélybe, és többször vettek részt közös terepgyakorlaton, ami meghatározta azt a szoros kötődést, amely a képzés végeztével is megmaradt köztük. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra kiemelte, bár hosszú évek óta tevékenyen dolgozik a közművelődés és a közösségépítés területén, mesterképzése során mégis tudott új ismereteket és módszertant elsajátítani, illetve egyfajta rendszerbe foglalta eddigi tapasztalatát és tudásanyagát. „Így találtam meg a helyemet: itt kerültek a dolgok a helyükre” – tette hozzá. Maga az emberléptékű város, Győr és az egyetem elhelyezkedése is nagyon tetszett a kulturális mediáció szakos hallgatónak. Az itt kialakult erős baráti kapcsolatokra utalva elmesélte, hogy egy helyi évfolyamtársának köszönhetően megismerhette a megyeszékhely legszebb, ám kevésbé ismert pontjait is. Tevékeny közösségépítő. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra, ahogy ő fogalmaz, áprilistól „visszamegy a terepre”. Balatonfűzfőn szeretné a megkezdett munkát folytatni, amelynek célja a közösségépítés és a művelődésszervezés, mindezt minél szélesebb kulturális körben.

Mindig sokat gondolkodtam azon, hogyan lehet a tehetségeknek utat mutatni. Nagy eredménynek érzem, hogy kutatócsoportomban egykori tanítványaim vesznek körül” – vallja Ablonczyné dr. Mihályka Lívia, a Széchenyi István Egyetem professzora, akinek kiemelkedő kutatói, oktatói és tehetséggondozó tevékenysége, valamint a Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszék megszervezésében vállalt szerepe elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. „Meglepetésként ért a kitüntetés, ami fontos visszajelzés és újabb motiváció számomra. Amikor elkezdtem az egyetemen dolgozni, nem gondoltam, hogy még hatvan év felett is ennyire motivált és az egyetem iránt elkötelezett leszek. Pályafutásom során nagyon sokat jelentett, hogy mindig csapat vett körül – mondta kérdésünkre Ablonczyné dr. Mihályka Lívia, a Széchenyi István Egyetem professzora. – Folyamatosan gondolkodtam azon, hogyan lehet a tehetségeknek utat mutatni. Nagy eredménynek érzem, hogy a Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszéken létrehozott kutatócsoportomban egykori tanítványaim vesznek körül, és öröm velük együtt dolgozni.” A professzor több mint négy évtizede dolgozik a Széchenyi István Egyetemen, illetve jogelődjénél. Pályáját nyelvtanárként kezdte, miután angol, német, olasz és orosz nyelvismerettel rendelkezik, majd az oktatói ranglétra valamennyi fokát bejárta. Egyetemi tanári kinevezését 2016-ban kapta meg. 2004-től a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi Kommunikáció Tanszékének vezetője volt, míg a kar dékánhelyetteseként a nemzetközi és a tudományos ügyek tartoztak munkaköréhez. Doktori képzésekben oktatóként, témavezetőként a Széchenyi István Egyetemen kívül a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tevékenykedett, és közben több külföldi egyetemen – Genovában, Pozsonyban, Triesztben, Linzben, Rouenben és Révkomáromban – volt vendégoktató. A Nemzetközi Tanulmányok BA szak vezetőjeként kezdeményezte és kidolgozta a Széchenyi István Egyetem elsőként bevezetett angol nyelvű alapképzését. 2016-tól az egyetemhez csatlakozott Apáczai Csere János Kar dékánhelyettesi, majd 2018-ig dékáni tisztségét töltötte be. Jelenleg a társadalmi kapcsolatokért felelős elnöki megbízottként is tevékenykedik. Utóbbi minőségében oktatói-kutatói munkája mellett azért dolgozik, hogy az egyetem társadalmi felelősségvállalása jegyében összefogja az intézmény korábbi munkatársait. „Minden szervezet számára fontos, hogy megbecsülje egykori dolgozóit, tartsa velük a kapcsolatot. Szeretnénk lehetőséget adni számukra arra, hogy visszakapcsolódjanak az egyetem életébe, ami hasznos az egyénnek, de az intézménynek is, hiszen a volt kollégák tudása ma is érték. Természetesen ezért a célért is csapattal dolgozom együtt, és remélem, amint a járványhelyzet lehetőséget ad rá, meg tudjuk mutatni tevékenységünket” – fejtette ki. Ablonczyné dr. Mihályka Lívia (fotó: Horváth Márton)

A Széchenyi István Egyetem két oktatóját nevezte ki egyetemi tanárnak Áder János köztársasági elnök ebben a tanévben, dr. Kuti Rajmundot, a Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék, valamint dr. Vasa Lászlót, a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék munkatársát. Egyikük sem akar hátradőlni: legalább olyan intenzitással szeretnék végezni munkájukat, mint eddig. „Az egyetemi tanári kinevezés egyrészt az oktatói, másrészt a tudományos kutatói munka elismerése, ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent. Azt gondolom, hogy még magasabb szintű oktatásra, még több nemzetközileg is elismert kutatási eredményre kell törekednem, emellett a szakmai utánpótlás nevelése, a tehetségek keresése is fontosabbá válik” – mondta dr. Kuti Rajmund arról, hogy a professzori cím miért nem a hátradőlés idejét jelenti számára. A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszékének professzora legalább olyan intenzitással szeretné végezni a munkáját a jövőben, mint korábban, aminek része az alap- és mesterképzésben való részvétel mellett az is, hogy a győri mellett további két egyetem doktori iskoláiban tanít, emellett az elméleti munka mellett a gyakorlattól sem szeretne elszakadni. „Fő kutatási területem speciális: épületek, berendezések, közlekedési eszközök, az utóbbin belül egyre inkább az elektromos meghajtású járművek tűzbiztonságával foglalkozom. Nagy öröm, hogy az egyetem is támogatja ezeket a kutatásokat, amelyek az elektromobilitás térhódításával egyre inkább fontosabbakká válnak, és akár emberéleteket is menthetnek, hiszen általuk a mérnökök a járműveket úgy tudják tervezni, hogy magasabb szintű biztonságot érjenek el. Igazságügyi szakértőként is tevékenykedem, és nagyon lényegesnek gondolom, hogy a való életből szerzett gyakorlati ismereteket átadjam a hallgatóknak. Kockázatelemzéssel is foglalkozom, amelynek oktatásánál ugyancsak alapvető, hogy valódi példákat oldjunk meg. Nagy segítséget jelent, hogy az egyetem által biztosított műszaki, infrastrukturális háttér kiváló, s az is, hogy az intézmény fontosnak tartja a gyakorlatorientált képzést” – ecsetelte dr. Kuti Rajmund. Dr. Kuti Rajmund (fotó: Májer Csaba József) A Széchenyi István Egyetemen dr. Vasa László, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszékének oktatója is professzori kinevezést kapott Áder János köztársasági elnöktől, március 1-jei hatállyal. Úgy gondolja, eddig is intenzíven végezte kutatási tevékenységét, ami nem változik a jövőben sem. „Alapvetően erőforrás-gazdaságtannal foglalkozom, interdiszciplináris megközelítésben: mezőgazdasági, turisztikai erőforrásokkal, innováció-gazdaságtannal, a Külügyi és Külgazdasági Intézetben pedig ezek nemzetközi vonatkozásaival, például Közép-Ázsia esetében” – ismertette szakterületeit. „Az egyetemi tanári kinevezés óriási büszkeséget, megbecsülést és lehetőséget jelent számomra. Ugyanakkor még többet szeretnék segíteni a képzések szervezésében, új képzések indításában, az egyetem nemzetköziesítésében, és mélyebben bekapcsolódom abba a tudományszervezési munkába, amelynek lényege a minőségi publikációk számának és idézettségének növelése. Ez az egyik alapja annak, hogy az intézmény még előbbre kerüljön a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Az elkötelezett vezetésnek és munkatársaknak köszönhetően az egyetem fejlődése látványos, az itteni infrastruktúra pedig bárhol megállja a helyét a világban” – részletezte dr. Vasa László. Dr. Vasa László

Huszonöt év elegendő volt ahhoz, hogy megerősödjön a győri jogi kar” – nyilatkozta dr. Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, korábbi dékánja és oktatási rektorhelyettese, aki a győri jogászképzés megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, több évtizedes oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. „Megtiszteltetésnek tartom, hogy a győri jogi kar huszonöt éves jubileuma kapcsán engem találtak méltónak erre a kitüntetésre, noha több személy is szóba jöhetett volna” – válaszolta kérdésünkre dr. Szalay Gyula, aki úgy látja: a győri főiskola fejlődése olyan görbét írt le, amelynek szerves folytatása volt az egyetemi rangemelés, majd a tavaly végrehajtott modellváltás is. „Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet játszott dr. Szekeres Tamás akkori főigazgató, későbbi rektor. Ő dolgozta ki az egyetemmé válás koncepcióját, amelynek alfája a jogászképzés újraindítása volt” – idézte fel a több mint két és fél évtizede történteket a professor emeritus. Kiemelte dr. Czinege Imrét, az egyetem első rektorát is, aki nagyon fontosnak tartotta, hogy a felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítása során a jogászképzés megmaradhasson osztatlan képzésnek. E törekvés zászlóvivője a Széchenyi István Egyetem volt. „Győrben 1777-től több mint egy évszázadon át működött jogakadémia, ahol összesen mintegy tízezren végeztek. Ez jelentette a jogászképzés újraindításának történelmi előzményét. A lépést tudatos szervezőmunka előzte meg, amelynek része volt annak felmérése is, hogy a térség igazságszolgáltatása, közigazgatása évente mekkora jogászutánpótlást igényel – mondta dr. Szalay Gyula. – A képzéssel a filozófia, a teológia és az orvostudomány melletti negyedik klasszikus tudományterület jelent meg a városban, és huszonöt év elegendő volt ahhoz, hogy megerősödjön. Sokatmondó, hogy míg eleinte az ELTE adta az itteni oktatói állomány döntő részét, most már számos győri szaktekintély tanít a győri mellett a budapesti egyetemeken is.” Dr. Szalay Gyula professor emeritus négy évtizede a győri felsőoktatás tekintélyes oktatója. Egyike volt azoknak a szakembereknek, akik elérték, hogy 1995-ben újraindulhasson Győrött a jogászképzés, amely eleinte az Eötvös Loránd Tudományegyetem égisze alatt zajlott egészen 2002-ig, amikor a Széchenyi István Főiskola egyetemi rangot kapott. Dr. Szalay Gyula 1995-től az ELTE ÁJTK–SZIF Oktatási Intézet igazgatóhelyettese, majd igazgatója, 2001-től a Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék tanszékvezetője, 2002 és 2005 között a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese volt. A 2007-ben megalakult Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar alapító dékánjaként három cikluson keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Közreműködésével és támogatásával a fiatal munkatársak több generációja került oktatási-tudományos pályára. Jelenleg is oktat, szakterülete a kereskedelmi (gazdasági) jog, azon belül a nemzetközi fuvarjog. Közreműködik a Szlovák Jogi Centrum munkájában, a Jog – Állam – Politika című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. A közéletben is aktív szerepet vállalt. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagsága mellett a Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének két cikluson keresztül elnökeként, s egyúttal a Magyar Jogász Egylet elnökségének tagjaként működött. Az MTA Veszprémi Területi Bizottság Gazdasági és Polgári Jogi Munkabizottságában 1968-tól alapító tagként, négy cikluson át elnökként az észak-dunántúli régióban a magánjog szakterületre eső tudományos munkát szervezte. Dr. Szalay Gyula (fotó: Májer Csaba József)

„Hivatástudat, minden ebből következik” – árulta el sikere titkát dr. Vásárhelyi Zsuzsanna pszichológus, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Tanár- és Tanítóképző Tanszékének főiskolai docense, aki példaértékű pedagógusi pályáján elért eredményei elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült nemzeti ünnepünk alkalmából. „Mindig jól esik, ha az ember munkáját elismerik, és ezt valamilyen formában visszaigazolják. De a legjobban annak örülök, hogy számtalan jelenlegi és már régen végzett diákom is gratulált a kitüntetéshez” – nyilatkozta érdeklődésünkre a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésével elismert dr. Vásárhelyi Zsuzsanna, aki örömmel osztott meg ezek közül néhányat. Tanítványai szívében „A tanárképzés megvalósításában elért érdeme számomra is meghatározó pedagógiai élmény maradt” – fogalmazta meg az „Oktatók a hallgatókért” díjas, népszerű pedagógus köszöntését elismerő levelében Németh Zsolt, a győri Bercsényi középiskola igazgatója. Hatos Hajnalka, a PÁGISZ igazgatója pedig ezt írta: „Azt hiszem, hogy kevesen tudják azt, amit Te, hogy évtizedeken át kitartón, következetesen, szeretettel törődtél minden körülötted lévővel.” „Büszke vagyok, hogy a KTMF-en műszaki tanárként, az egyetemen mérnöktanárként végeztem, és a Tanárnő tanított” – köszönte meg a szemléletformáló éveket Dezamics Zoltán, a Lukács Sándor középiskola igazgató helyettese is. Gratulációjában Szűts Márta agrár-mérnöktanár hallgató pedig így vélekedik: „Pontosan tudom, miért is adományozták részedre a kitüntetést: ezt a Szeretetet, Törődést, Odafigyelést soha semelyik Tanárom nem biztosította, mint amit Tőled kaptam rövid ismertségünk ellenére is! Remélem minden diákod példaképe lettél, és akkor nem veszett el ez a világ! Köszönöm, hogy A Tanárom vagy!” Dr. Vásárhelyi Zsuzsanna A gratuláló mondatok egybecsengenek dr. Vásárhelyi Zsuzsanna méltatásával, amelyből kiderült, hogy a kitüntetéstpéldaértékű pedagógusi pályája során végzett magas színvonalú oktatói és vezetői tevékenysége, valamint a Széchenyi István Egyetem műszaki tanárképzésének megvalósításában elért eredményei elismeréseként ítélték oda a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Tanár- és Tanítóképző Tanszékének főiskolai docensének. „Sose feledd, példa vagy!” Dr. Vásárhelyi Zsuzsanna a Széchenyi István Egyetem (illetve a jogelőd főiskola) egyik alapító tagja. Öt évtizede, az 1970-es évektől oktatja a mérnöktanár és zenetanár hallgatókat a győri intézményben. 15 éven át (1983-1998) a tanszékvezetőként, 1998–2016-ig pedig szakvezetőként is tevékenykedett. Emellett vezetőként és konzulensként számos TDK-dolgozat készítését segítette. Eredményes munkájáért az OTDK Tudományos Diákköri Tanácstól, 2003-ban „Mestertanár” kitüntető címben is részesült. Mint mondta, mindig azt vallotta, hogy nem elég a tananyagot átadni, hanem foglalkozni is kell a hallgatókkal, hiszen „a tanár egyúttal az emberi lelkek mérnöke is”. „A diákokkal való jó kapcsolatom titka igen egyszerű: nagyon kell szeretni a hivatásodat, és az összes többi ebből következik. Oktatói és vezetői munkám során Nagy László kiváló pszichológusnak és elismert pedagógusnak intelmeit tartottam mindig szem előtt, aki azt írta:»Vezesd őket, utat ne tévessz, s magadhoz mindig hű maradj! Mert élen állsz, és messze látszol, sose feledd, példa vagy!«” – hangsúlyozta a kitüntetett.

A Széchenyi István Egyetem könyvtára idén ünnepli tízéves jubileumát annak, hogy új, ultramodern, építészeti nívódíjjal is kitüntetett épületbe költözött. Az infrastruktúra után a szolgáltatások is hatalmasat fejlődtek az elmúlt évtizedben, s ma már a több mint százmillió forint értékben előfizetett, a kutatást és az oktatást támogató adatbázisok, online könyvek, folyóiratok biztosításától a vállalkozások kiszolgálásán át az innovatív ötletek szabadalmaztatásának segítéséig terjednek. Sokaknak csak a könyvek jutnak eszükbe, ha azt hallják, könyvtár, holott az intézmény ma már sokkal több ennél. Erre példa a győri Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amely a pécsivel együtt a legkorszerűbb ilyen létesítmény az egész Dunántúlon. A korábbinál több mint háromszor nagyobb, 5500 négyzetméteren, négy szinten elterülő egységet modern berendezések, impozáns belső terek jellemzik – és rengeteg hasznos szolgáltatás. Tóth Csilla megbízott igazgató elmondta, hogy a kínálatukban már több mint egy évtizede megjelentek a nemzetközi tudományos adatbázisok, online tudományos folyóiratok, amelyek az egyetemen folyó oktatási és kutatási tevékenységeket támogatják. Csak erre több mint százmillió forintot fordítanak évente. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai. (Forrás: Egyetemi Könyvtár és Levéltár) „A legnagyobb célközönségünket a több mint tizenháromezer egyetemi polgár jelenti. A hallgatókat kutatásmódszertani, adatbázis- és könyvtárhasználati órákkal is segítjük, a kollégáktól kapnak ismereteket például arról, hogyan kell szakdolgozatot készíteni. Diplomamunkájukat meg is írhatják nálunk, hiszen vannak olyan kutatószobáink, ahol akár egyedül, akár csoportban félrevonulhatnak, dolgozhatnak. A kutatóknak a publikálási tevékenység útvesztőiben adunk útmutatást. Részt veszünk a tudománymetriai adatszolgáltatásban is, ami a tudományos teljesítmények hatását mutatja, elsősorban a kapcsolódó közlemények száma és megjelenési helye alapján. Mérföldkő, hogy tavaly nyáron levéltárral bővült a portfóliónk, melynek részeként összegyűjtjük és megőrizzük az egyetem marandandó értékű dokumentumait, majd ezeket digitális formában nyilvánosan elérhetővé tesszük a kutatók, érdeklődők számára. A helyi vállalkozásoknak többek között céginformációs elemzéseket készítünk. PatLib irodánk a szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos megkereséseket várja. A Menedzsment Campus szakembereivel együttműködésben segítünk például egy innovatív termék vagy szolgáltatás szabadalmaztatásában, levédetésében” – sorolta Tóth Csilla. Az igazgató büszke arra, hogy intézményük igazi közösségi hellyé vált. Hat médiabokszukban az érdeklődők például filmet nézhetnek, zenét hallgathatnak. Ebben a sorba tartozik a mandalaszínezőfal létrehozása, ami segítheti a vizsgák miatti stressz levezetését, s ugyanezt szolgálná a jövőben egy-egy kihelyezett szobabicikli és elliptikus tréner is. Emellett még inkább nyitni szeretnének a külső érdeklődők felé: a már meglévő gyerekkuckót használva ezért szerveztek tavaly gyerektábort, adnának helyet könyvklubnak, QuizNight rendezvényeknek. Terveik között szerepel szabadulószoba kialakítása is. Ha az élet a koronavírus-járvány után visszatér a megszokott kerékvágásba, mindezt megvalósítják. A mindennapok persze a bezárás ellenére is mozgalmasak az Egyetemi Könyvtárban, amit mutat, hogy most is sok száz megkeresést kapnak egy hónapban. A munkatársak tortával ünnepelték meg az évfordulót. (Fotó: Horváth Márton) Maczkó Márton, az Egyetemi Hallgató Önkormányzat elnöke úgy látja, hogy a korszerű könyvtár tanulási, kutatási és szabadidős tevékenységekre egyaránt jó lehetőségeket biztosít. „Hallgatóbarát kialakítása miatt egyéni és csoportmunkára egyaránt megfelelő helyszín. A tanulmányokhoz szükséges irodalmak mellett számos szolgáltatás segíti a felkészülést és a kutatásokat. Nagy előnyt jelentenek a tanulószobák, ahol nyugodt, csendes környezetben akár közösen is lehet készülni az órákra és vizsgákra” – fogalmazott. A könyvtár jubileuma alkalmából VIDEÓ is készült. Egy kis nosztalgia: ilyen volt az akkori könyvtár a nyolcvanas években.

A győri Széchenyi István Egyetem több jelenlegi és volt vezetője, vezető oktatója állami, önkormányzati kitüntetést kapott a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. A logisztikai folyamatok optimalizálásával kapcsolatos, kiemelkedő tudományos kutatásai, valamint széles körű oktatói, egyetemi vezetői, illetve szervezőmunkája elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta dr. Földesi Péter rektor, az egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A győri jogászképzés megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, valamint több évtizedes oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült dr. Szalay Gyula jogász, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, korábbi dékánja és oktatási rektorhelyettese. Kiemelkedő kutatói, oktatói és tehetséggondozó tevékenysége, valamint a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikációs Tanszékének megszervezésében vállalt szerepe elismeréseként Ablonczyné dr. Mihályka Líviának, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszéke társadalmi kapcsolatokért felelős elnöki megbízottjának, egyetemi tanárnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat elismerést ítélték oda. Példaértékű pedagógusi pályája során végzett magas színvonalú oktatói és vezetői tevékenysége, valamint a Széchenyi István Egyetem műszaki tanárképzésének megvalósításában elért eredményei elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült dr. Vásárhelyi Zsuzsanna pszichológus, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara Tanár- és Tanítóképző Tanszékének főiskolai docense, volt tanszékvezetője. Győr Megyei Jogú Város díszpolgári címet adományozott dr. Földesi Péternek a Széchenyi István Egyetem tudományos, oktatói, gazdasági tevékenységének, hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében végzett magas színvonalú munkája, kiemelkedő tudományos munkássága, vezetői és oktatói tevékenysége elismeréseként. Ugyancsak díszpolgár lett dr. Tamás László János osztályvezető főorvos, a Széchenyi István Egyetem Közhasznúsági Felügyelő Bizottságának tagja. „Több évtizedes, lelkiismeretes és elhivatott orvosi munkája, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosaként végzett alázatos, szakszerű vezetői tevékenysége, valamint a koronavírus-járvány alatt tanúsított fáradhatatlan és professzionális munkája elismeréseként” – olvasható a méltatásban.

A koronavírus gazdasági és társadalmi hatásairól immár második alkalommal fogunk beszélgetni Győrben. A gazdasági aspektusokat már legutóbb körbejártuk, ezúttal a pandémia társadalmi következményeire, közelebbről pedig annak a társadalmi alrendszerekre és a mindennapi életre gyakorolt tartós és átmeneti hatásaira fókuszálunk majd. A beszélgetés ezen túl a járvány által felgyorsított digitális átalakulás kérdéskörét és annak társadalmi hatásait is érinti. Az esemény időpontja: 2021.03.17., 17:00 A beszélgetés résztvevői: ▸ Dr. Rab Árpád Szörény egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, vezető kutató Információs Társadalom Kutatóintézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem ▸ Kocsev Bence irodavezető, Antall József Tudásközpont, Győri iroda Az eseményt élőben közvetítjük a Facebookon, csatlakozz hozzánk te is!

A Széchenyi István Egyetem Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének két munkatársa, dr. Lendvai László és dr. Dogossy Gábor indiai kutatókkal közösen adott megoldást a világban fokozott környezeti problémát jelentő márványpor hasznosítására. Az erről szóló tanulmány egy nemzetközi folyóiratban jelent meg nyílt hozzáférésű formában, köszönhetően az egyetem által a lap kiadójával kötött szerződésnek. Ezzel a lehetőséggel az intézményben mások is élhetnek. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy globális láthatóágát növelve minél előkelőbb helyen szerepeljen a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. E törekvés eredményeként az intézmény az elmúlt években felkerült a két legnevesebb minősítő szervezet, a Times Higher Education és a QS listájára is, sőt az utóbbin tavaly év végén 28 helyet javítva már a 173. helyen szerepelt a kelet-európai és a közép-ázsiai régióban. A további előrelépést segítheti az olyan, nagy elérésű folyóiratban publikált kutatás, amilyet az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének két munkatársa, dr. Lendvai László adjunktus és dr. Dogossy Gábor egyetemi docens végzett. „Indiai kutatók kerestek meg bennünket azzal a felvetéssel, hogy dolgozzunk együtt egy közös alapkutatási projekten. Az építőiparban világviszonylatban a legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes kőzet, a márvány kitermelése során évi több száz millió tonna melléktermék, márványpor keletkezik. Ez sok helyütt, így India egyes részein is hatalmas környezeti problémát jelent, mert szennyezi a talajvizet, a levegőbe kerülve pedig növeli annak portartalmát. Kísérletsorozattal bizonyítottuk, hogy megfelelő hasznosítási lehetőség lenne, ha a márványport bioműanyagokban töltőanyagként alkalmaznánk” – részletezte dr. Lendvai László. A bioműanyagok szigorú definíció szerint azok a műanyagok, amelyek természetes anyagokból – tehát nem kőolajszármazékokból – készülnek, és hasznos élettartamukat követően lebomlanak. Ezek azonban jóval drágábbak, mint hagyományos társaik, így elterjedésük előállítási költségük csökkentésével segíthető. Erre széles körben elfogadott megoldás, ha ipari melléktermékekkel töltik meg őket úgy, hogy tulajdonságaik ne romoljanak, vagy csak annyira, hogy még a célnak megfelelő maradjon. Dr. Lendvai László, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Anyagtudományi és Technológiai Tanszékének adjunktusa. Fotó: Májer Csaba József „A márványpor ilyen jellegű alkalmazását vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy az általunk használt bioműanyag, a politejsav merevsége még jobb is lett, miközben a szilárdság, a szívósság és az alakváltozó képesség esetében nem mutatkozott meg egyértelmű tendencia” – ismertette az adjunktus. A kutatás az elmúlt években mind nagyobb hangsúlyt kapó körforgásos gazdaság kialakítása miatt is fontos, amely egy olyan rendszer, ahol nincs hulladék: az egyik folyamatban megtermelt termékek egy következő folyamat nyersanyagaivá válnak. Az eredményeket a Springer Kiadó egyik folyóiratában publikálták, úgynevezett „open access”, azaz szabadon hozzáférhető formában. A Széchenyi István Egyetem az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program konzorcium tagjaként idén január 1-jétől szerződést kötött ezzel a kiadóval, ami lehetővé teszi az intézmény kutatói számára, hogy az általuk írt cikkek így jelenjenek meg. „Ez számos előnnyel jár. Egyrészt a nyílt hozzáférés révén sokkal többen olvashatják őket, így nagyobb nyilvánosságot kapnak. Másrészt a statisztikák szerint az ilyen formában megjelent tanulmányok idézettsége átlagosan több mint másfélszerese a hagyományos előfizetéses rendszerben megjelenő cikkekhez képest, ami nemcsak a kutatók életpályája szempontjából kiemelt jelentőségű, hanem a QS nemzetközi rangsorainak összeállításakor is meghatározó tényező” – ecsetelte dr. Lendvai László, hozzátéve, hogy az általuk publikált cikk az első, amely a szerződés keretében így jelent meg a Springer Kiadónál.

Dr. Bódi Csaba 26 esztendeje, megalakulása óta töretlen sikerrel vezeti a bébiételek előállításával foglalkozó hanságligeti Hipp Kft.-t. Amint az beszélgetésünkből kiderült, ide vezető útja egyáltalán nem volt kikövezve, mégis elmondható, hogy mosonmagyaróvári egyetemista évei alatt megszerzett tudása, illetve németországi ösztöndíjasként átélt tapasztalatai alapozták meg pályáját. Az agrármérnök példája megmutatja, mindig van kiút a kutyaszorítóból. „Életem egyik legszebb időszakát töltöttem a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának jogelődjén mosonmagyaróvári agrármérnök-hallgatóként. Számomra – annak minden színével – a fiatalságomat jelentik az óvári alma materben töltött éveim” – repült vissza az időben a mára már 200 fős üzemet irányító szakember, aki nem túlzott, amikor a sokszínű közösségi életre utalt. Ugyanis egyetemistaként négy évig táncosa volt az Óvári Gazdász Néptáncegyüttesnek, amelynek tagjaival számos hazai és külföldi fellépésen színpadra állt, jelentős minősítő sikereket ért el. Emellett rendszeresen lovagolt és a gazdászstúdió csapatát is erősítette. „Ifjúsági fúvószenekar tagjaként, bariton kürtösként közel állt hozzám a zene, zenélés. Stúdiósként az volt a feladatunk, hogy a hallgatók ébredését hangulatosabbá tegyük egy kis zenével, információkkal” – emlékezett az óvári reggelekre dr. Bódi Csaba. Hozzátette: emellett persze a tanulásra is jutott ideje, s büszke arra, hogy agrármérnökként széles körű ismeretekre tett szert az egyetemen. „Akkoriban nem sejthettem, de fellépéseimnek köszönhetően szereztem meg azt a rutint, ami miatt könnyebb ellátnom ma vezetői feladataimat, kiállni több száz szempár elé” – mutatott rá. Dr. Bódi Csaba, a Hipp Kft. ügyvezető igazgatója. Kielből a Hipphez Mára már azt is egyértelműen látja, hogy 1989-es németországi ösztöndíjának elnyerése sorsdöntő volt számára. „Akkor hirdették meg az első Tempus-ösztöndíjakat. Hosszú idő után ez volt az első lehetőség, hogy magyar hallgató nyugati egyetemen tanulhatott. A néptánccsoport vezetője, aki egyetemi oktatóm is volt, az észak-németországi Kielbe utazott továbbképzésre. Az ő hatására választottam azt az intézményt, ahol teljesen új szemléletmódokkal, új kultúrákkal találkoztam, és megismerkedhettem az agrármarketinggel. Ezek mellett azonban azzal is szembesültem, hogy előtanulmányaim ellenére mégsem tudom megértetni magam németül. Amikor az ottani dékán majdnem hazaküldött emiatt, a sarkamra álltam, s három hónap haladékot kaptam. Ez alatt éjt nappallá téve bifláztam az új szavakat és a nyelvtant. Végül maradhattam, és másfél évet tölthettem el Németországban” – mesélt a személyiségformáló kihívásokról, amelyeket aztán előnyére fordított. Dr. Bódi Csaba ugyanis végül olyan jól elsajátította a német nyelvet, hogy Kielből hazatérve a mosonmagyaróvári egyetemen intézeti mérnöki állást ajánlottak fel számára: németet és marketinget tanított. Keresetkiegészítésként magántanítványokat is vállalt. „Így toppant be hozzám egy üzletember is, aki azért jelentkezett, mert egy német cégnél helyezkedett el. Rögtön kiderült, hogy az agrárkörökben már akkor elismert családi vállalkozás, a Hipp beszerzési területért felelős első magyar alkalmazottját ismerhettem meg. A lehetőséget megragadva innen indult karrierem a cégnél, ahol azóta is dolgozom. Ezért is hangsúlyozom a fiataloknak, milyen fontosak a nemzetközi ösztöndíjas képzések” – ecsetelte a fordulat részleteit. Dr. Bódi Csaba és kollégái az elmúlt 26 esztendőben a semmiből építettek fel Hanságligeten egy mára már 90 millió darabos kapacitással működő üzemet. Megmentették a magyar szürkemarhát Dr. Bódi Csaba és kollégái az elmúlt 26 esztendőben a semmiből felépítettek egy mára már 90 millió darabos kapacitással működő üzemet, illetve a környzettudatosság és a biotermesztés területén Magyarországon meghatározó brandet. A Hipp-filozófia alapján különösen nagy hangsúlyt fektetnek a biotermények feldolgozására, illetve a termelésösztönzésre. Az ügyvezető igazgató ezek mellett egyik legnagyobb személyes és szakmai sikerének tartja, hogy a Nemzeti Parkokkal, és lelkes bio-gazdákkal együttműködve sikerült elérni az értékes magyar szürkemarha fajta megmentését. Az állomány a kilencvenes évek elején ugyanis az egész ország területén géntartalékként mindössze párszáz állatból állt, ő azonban felfigyelt az értékes fajtára, amelynek zsírszegény húsa kiválóan felhasználható a bébiételekben is. Ennek köszönhetően aztán más csoportok is felkarolták a nemes ügyet, így napjainkra húszezer körülire rúg az országos állomány. „Húsz év alatt eljutottunk odáig, hogy magyar szürkemarhát tartani presztízs. Már szinte mindenütt megtalálható az országban, jelentősen nőtt az állomány. Csak a munkámat végeztem, amikor tárgyalásokat indítottam az alföldi gazdákkal, de azért amikor utazásaim alkalmával meglátom ezeket a legelésző állatokat, büszkeség tölt el” – árulta el dr. Bódi Csaba, aki 2017-ben ezért a tevékenységéért, valamint a biotermesztés népszerűsítésében elér eredményei elismeréseként Pro Alimentis Hungariae díjat kapott a Földművelésügyi Minisztériumtól. Dr. Bódi Csaba: a Hipp számára a klímavédelem mindig fontos volt. Út a klímapozitivitásig Nem meglepő ezek után a Hipp vállalatcsoport egyik fenntarthatósággal kapcsolatos fő célkitűzése, hogy 2024-re klímapozitív eredményt érjen el teljes munkafolyamatait tekintve: a beszerzéstől a gyártáson át a termékek polcra juttatásáig. „Mindez azt jelenti, hogy tevékenységünk során több szén-dioxidot kötünk le, mint amennyit kibocsátunk. A cég számára a klímavédelem mindig fontos volt. Igyekszünk a helyi beszállítók termékeire alapozni termelésünket, már öt éve zöldáramot használunk, emellett pedig szeretnénk lecserélni földgázzal működő kazánunkat környezettudatosabb megoldásra, illetve közvetetten részt veszünk afrikai fásítási projektben” – ismertette a részleteket az elkötelezett szakember, aki maga is odafigyel karbonlábnyoma csökkentésére. Húsz éve szelektíven gyűjti a szemetet, vászontáskát használ, s nem kér új nejlonzacskót bevásárlásai alkalmával. „Az újrahasznosítás terén feleségem példája a legkedvesebb számomra, aki óvónőként a Hipp bébiétel kiürült üvegeiből készített a gyerekekkel anyák napi meglepetést a szülőknek” – említette érdeklődésünkre dr. Bódi Csaba. Névjegy Dr. Bódi Csaba szombathelyi születésű agrármérnök két fiatal felnőtt gyermek édesapja, a hanságligeti telephelyű Hipp Kft. ügyvezető igazgatója, a Feldolgozók Biokultúra Egyesülete elnöke. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar jogelődjének egykori hallgatója, és címzetes docense emellett 2500 négyzetméteren gazdálkodik, s terményeit fel is dolgozza. Gyümölcsfáiból a cseresznye a kedvence, a Hipp bébiételek közül pedig, ha nincs más, akkor bizony két üveg bolognai spagettit egy picit megsózva, megborsozva tökéletes ebédnek tartja.

Profizmus és nemzetközi környezet – e két dolog jellemzi a leginkább az egyik hallgató, Simon Soma Péter szerint a Széchenyi István Egyetem amerikai University of Rhode Island egyetemmel közös, angol nyelvű, Közép-Európában egyedülálló MBA-képzését, amelynek végén a résztvevők mindkét intézmény oklevelét megkapják. A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tíz magyar hallgató tanulmányait ösztöndíjjal támogatja, köztük őt is. „A Corvinus Egyetemen diplomáztam gazdálkodás és menedzsment alapszakon, de mesterképzésre nem mentem tovább, helyette beiratkoztam a pécsi jogi karra, ahol várhatóan jövőre végzek. Közben folyamatosan gondolkodtam azon, hogy gazdasági vonalon hogyan tudnék tovább fejlődni. A legjobbkor láttam meg a Figyelő hetilapban egy interjút Lukács Eszterrel, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettesével tavaly nyáron, amelyben szó volt az intézmény induló angol nyelvű MBA-képzéséről. Egy gondolat nagyon megragadott: Magyarországon teremtenek nemzetközi közeget a hallgatóknak. Úgy éreztem, engem szólít meg az a cikk, már csak azért is, mert az általános iskolai felső tagozatra New Yorkban jártam, ez pedig egy amerikai egyetemmel, a University of Rhode Islanddel közös képzés. Tovább tájékozódtam, s amiket olvastam, teljesen meggyőzött” – ecsetelte Simon Soma Péter, az infokommunikációs szektorban érdekelt Deutsche Telekom IT Solutions Hungary Kft. service delivery menedzsere, miért felvételizett erre a Közép-Európában egyedülálló programra. A jelentkezés előtt beszélt akkori – 150 munkatársat irányító – részlegvezetőjével is, aki korábban MBA-diplomát szerzett, s ő is csak jókat mondott erről a típusú gazdasági képzésről. „A cikkben szereplő ígéret – a nemzetközi környezet megvalósítása Magyarországon –százszázalékosan teljesült, a második dolog pedig, ami eszembe jut, az a profizmus. Hihetetlen átgondoltsággal állították össze a tananyagot, ami hatalmas segítséget jelent, ezenkívül pedig minden támogatást megkapunk. Ha elakadnánk valamiben, az amerikai oktatók bármikor a rendelkezésünkre állnak, ami számomra nagyon nagy élmény, és mutatja a képzés különlegességét” – folytatta Simon Soma Péter, aki nem szeretett volna szó nélkül elmenni hallgatótársai mellett sem. „Az egyik jogi tárgynál mindannyiunknak arra a kérdésre kellett válaszolnunk, hogy milyen kihívásokat látunk a huszonegyedik század vállalkozásai előtt jogi szempontból. Társaim nem jogvégzettek, mégis teljesen azonosan gondolkodtunk, és ez az első beszélgetés rendkívül mély hatást gyakorolt rám. Elképesztően felkészült emberekről van szó, akik példaértékű szakmai utat tudnak maguk mögött. Így egy olyan közösség részévé váltam, ami motivál és biztonságot nyújt, mert tőlük is lehet segítséget kérni és tanulni” – sorolta pozitív élményeit. Simon Soma Péter abban bízik, ha elvégzi a négy féléves képzést, az olyan tudást nyújt számára, életrajzában pedig pluszt jelent, ami egyértelműen jelzi, hogy alkalmas még jelentősebb vezetői feladatok ellátására, még nagyobb felelősség viselésére. Simon Soma Péter