A minőségi oktatás, a sok angol nyelvű képzés, az elnyerhető ösztöndíjak és a rengeteg lehetőség mind azon tényezők között vannak, amiért érdemes a külföldi hallgatóknak a Széchenyi István Egyetemen tanulni – állítja a QS nemzetközi egyetemminősítő szervezet portálja, a TopUniversities.com. A nemzetközi hallgatók körében az elmúlt időben egyre népszerűbbé vált a Széchenyi István Egyetem, ahol most már 55 ország fiataljai tanulnak. A külföldi hallgatók száma meghaladja a 600-at, az angol nyelvi képzési programoké pedig elérte a 35-öt. Sokatmondó tény, hogy az intézmény felkerült a két legnagyobb globális egyetemminősítő szervezet, a QS és a Times Higher Education listájára is. A fejlődés látványos, nem véltelen, hogy a QS weboldala, a TopUniversities.com a napokban arról írt részletes cikket, mi teszi a győri universitast ilyen vonzóvá. Az írásban a Széchenyi István Egyetemen tanuló külföldi hallgatók szólalnak meg, köztük a jordániai Khalil, aki a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programban vesz részt önköltségesként, amely a gazdaságtudományok terén az egyetlen ilyen szintű angol nyelvű képzés Magyarországon. Ő úgy nyilatkozik, hogy Magyarország a legjobb helyek egyike a külföldön való tanuláshoz. „Az ország nemcsak az Európai Unió, hanem a schengeni övezet tagja is” – hívta fel egy, a külföldiek számára fontos szempontra a figyelmet, amit ő is kihasznál, hiszen ősztől Milánóban vesz részt részképzésben. Volt miből választania, hiszen a Széchenyi István Egyetemnek több mint 200 európai egyetem a partnere az Erasmus+-ösztöndíjprogramban. A győri belváros, háttérben a Széchenyi István Egyetemmel. (Fotó: Májer Csaba József) A marketingszakos palesztin Anasnak az a tapasztalata, hogy a Széchenyi István Egyetem elősegíti a hallgatói és a személyes élet tökéletes egyensúlyát. „Az ember sok mindent érhet el a tanulmányai során, és azon túl is jól érezheti magát” – magyarázta. Anas Hawari, a Széchenyi István Egyetem marketing mesterszakos hallgatója. (Fotó: Horváth Márton) A logisztikai mérnöknek tanuló mexikói Waldónak összehasonlítási alapja is van más városokkal. Ő úgy látja, hogy Győr Szegednél és Budapesten is jobb hely a hallgatók számára: hiányzik belőle a főváros zaklatottsága, miközben kiváló az elhelyezkedése, a Tisza-parti városnál pedig több lehetőséget kínál. A cikk külön hangsúlyozza, hogy Győr nagyszerű életszínvonalat nyújt, az Egyesült Királysághoz vagy Észak-Amerikához képest megfizethetőbb áron. Szól arról is, hogy a Széchenyi István Egyetemen sok az angol nyelvű képzés, alacsonyabb tandíjjal, mint Nyugaton. Ráadásul azoknak, akik nyernek a kormány által támogatott Stipendium Hungaricum Ösztöndíjprogramban, még a tandíjat, a szállást, az egészségbiztosítást és részben a megélhetési költségeket is állják, ami érvényes a győri universitas esetében is. A szerző megszólaltatta a dél-afrikai Donovant, aki ennek az ösztöndíjnak köszönheti, hogy eljutott a Széchenyi-egyetemre, és sokkal olcsóbban szerezhet diplomát, mint hazájában. „A legpozitívabb hozadéka ennek az élménynek, hogy új emberekkel találkoztam, fejlődtem egyetemi tanulmányaimban, és élvezem a csodálatos, mozgalmas várost” – jegyezte meg.

A fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az egyetem közösségét képviselő Szenátus véleményével egyezően úgy döntött, hogy dr. Baranyi Péter rektorrá kinevezésére tesz javaslatot Áder János köztársasági elnöknek. A nemzetközi hírű professzor hangsúlyozta: tudásával, tapasztalatával ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az egyetem Magyarország egyik vezető, tekintélyes és szerethető felsőoktatási intézményévé váljon. Az alapítása óta töretlenül fejlődő Széchenyi István Egyetem számára több szempontból is mérföldkőnek számít az elmúlt időszak. Sikeresen lezajlott a modellváltás, amelynek során a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át az egyetem fenntartói jogait 2020. augusztus 1-jével. Mindez rugalmasabb, szabadabb működést, stabilitást, pénzügyi erősödést és nagyobb tervezhetőséget jelent az intézmény számára, megteremtve a további fejlődés alapjait. Másrészt 2030-ig szóló stratégia készült az új struktúrában az egyetem előtt álló feladatok meghatározására. Emellett a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök és dr. Földesi Péter rektor kezdeményezésére pályázatot írt ki a rektori tisztségre. A kiírás tervezetét a Szenátus előzetesen véleményezte és jóváhagyta. Ennek meglelően legkorábban július 1-jétől új rektora lesz az intézménynek, hiszen a szervezeti és működési szabályzat értelmében egy személy legfeljebb két cikluson keresztül töltheti be a pozíciót. A kiírásra pályázatot dr. Baranyi Péter professzor, az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetője adott be, aki 2013-ban dr. Szekeres Tamás korábbi és dr. Földesi Péter jelenlegi rektor hívására érkezett az intézménybe. Csaknem három évtizedes sikeres tudományos pályafutás áll mögötte. 1996 óta számos külföldi neves kutatócsoportban töltött hosszabb-rövidebb időt, egyebek mellett a Tokiói Egyetemen és a Hong Kong-i Kínai Egyetemen, ahol informatikát tanított. Több nemzetközi laboratóriumot alapított, kilenc új tantárgyat dolgozott ki, száznál is többször tartott előadást az Egyesült Királyságtól Kínán és Ausztrálián át az USA-ig különböző egyetemeken és kutatóintézetekben, 2010 körül pedig megfogalmazta a mára önálló tudományterületté vált kognitív infokommunikáció koncepcióját, amelyről dr. Csapó Ádám tanítványával számos alapozócikket és könyvet írt. Tudományos munkáira épül mérnöki alkotása is: a virtuális valóság alapú komplex operációs rendszer már a nemzetközi piacon is sikeresen megjelent. Dr. Baranyi Péter online egyetemi fórumon, az egyetem Szenátusa és a fenntartó alapítvány kuratóriuma előtt egyaránt ismertette elképzeléseit. Hangsúlyozta: tudásával, tapasztalatával ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a felhalmozott kiemelkedő potenciált beváltva az egyetem Magyarország egyik vezető, tekintélyes és szerethető felsőoktatási intézményévé váljon. Fontosnak nevezte, hogy az intézményben munkaidőn túl is legyen élet, és hogy a hallgatók „lájkolják” azt az időszakot, amit itt töltenek. A professzor leszögezte, hogy az universitas jellegnek megfelelően minden terület fontos, mert így a különböző tudásokat ötvözve integrált válaszok adhatók a problémákra. Beszélt a térséggel való szoros kapcsolatról is, mondván: az egyetem olyan partner kell legyen, amelyben lehet bízni, és amely felkészíti őket a jövő kihívásaira. Az egyetem Szenátusa és a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma egységesen támogatta dr. Baranyi Péter rektori pályázatát. Ez a döntés felterjesztésre került az ágazatirányító Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, illetve Áder János köztársasági elnökhöz. „Dr. Baranyi Péter személyében nagytudású, elismert, Győrhöz és az egyetemhez szorosan kötődő rektora lehet az egyetemnek, aki jelentősen hozzájárulhat az intézmény további fejlődéséhez, partnerkapcsolatainak, nemzetköziesítésének és szolgáltatóképességének további erősödéséhez. Közös cél, hogy azok a fiatalok, akik a Széchenyi István Egyetemet választják, versenyképes tudást szerezzenek” – nyilatkozta dr. Knáb Erzsébet, a kuratórium elnöke. Dr. Baranyi Péter professzor (fotó: Májer Csaba József)

Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent az „Önvezető járművek világa – Társadalmi hatások és kihívások” című tanulmánykötet online változata Csizmadia Zoltán és Rechnitzer János szerkesztésében. További szerzők: Smahó Melinda, Nick Gábor, Páthy Ádám, Szemerédi Eszter és Tóth Péter. A könyv online már olvasható a MeRSZ oldalán EduID használatával vagy előfizetéssel: https://mersz.hu/kiadvany/813/dokumentum/info/ A kötet megjelenését a Széchenyi István Egyetem és a Járműipari Kutatóközpont támogatta. Ismertető Önvezető járművek világa – Társadalmi hatások és kihívások Szerkesztők: Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János Lektorálta: Lukovics Miklós Akadémiai Kiadó ISBN: 978 963 454 629 0 DOI: 10.1556/9789634546290 Online megjelenés éve: 2021 A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy, mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak. A hazai szakirodalomban nem találkozhatunk a járműfejlesztés- és gyártás új irányának gazdasági és társadalmi hatásait feldolgozó átfogó kiadvánnyal. A szerzők a Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgozták fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit. A tanulmánykötetben a téma hét kutatója elemzi a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adnak a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolják a járműgyártást átrendező ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeiről olvashatunk, valamint a hazai automobilitás sajátosságairól nyerünk ismereteket. A kötet második része az első átfogó, országos léptékű, lakossági körben végzett az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. Képet kaphatunk arról, hogy mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben. Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekelnek a ma és a holnap járművei, azok hatása az életünkre a termeléstől a fogyasztáson át az életmódig, valamint azoknak is, akik el kívánnak gondolkodni a ma emberének a jövőre vonatkozó vízióiról.

Másodszor került a világ legjobbjai közé a Széchenyi István Egyetem az egyik legnagyobb nemzetközi minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) listáján, amely a felsőoktatási intézményeket gazdasági, társadalmi hatásuk és felelősségvállalásuk alapján rangsorolja. Van olyan kategória – a „fenntartható városok és közösségek” elnevezésű –, amelyben a top 200-ban található a győri universitas, mutatva, hogy nemcsak jó egyetem, hanem minden szempontból igyekszik megfelelni a fenntarthatóság kritériumainak is. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja globális láthatóságának növelése, amelyben hatalmasat lépett előre az elmúlt években. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes elmondta: a hallgatói közösséget most már 55 ország fiataljai alkotják, a külföldi hallgatók száma meghaladja a 600-at, az angol nyelvi képzési programoké pedig elérte a 35-öt. Ebben a folyamatban jelent mérföldkövet az is, hogy az intézmény felkerült a két legnagyobb globális egyetemminősítő szervezet listájára. Az egyik a QS, amely alapvetően a kutatási és tudományos eredmények alapján készíti el évről évre rangsorát, s ezen 2019 óta szerepel a Széchenyi-egyetem – az idein a kelet-európai és közép-ázsiai régióban 28 helyet javítva már a 173. helyen. A másik a THE, amely tradicionális listája mellett idén harmadik alkalommal állított össze egy hasonlóan fontosat, a világ felsőoktatási intézményeit az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálva. A napokban publikált legfrissebb rangsorban a tavalyihoz hasonlóan ismét szerepel a Széchenyi István Egyetem. „Tevékenységünket – amelyet már a modellváltás is segít – a tudásötszög modelljében végezzük. Ennek lényege az egyetem szoros kapcsolata az ipari, a kormányzati és a civil, egyházi, illetve médiaszereplőkkel, hangsúlyt fektetve a természeti környezettel való harmóniában való együttélés, a fenntartható fejlődés szempontjaira. A THE rangsorában elért kiváló eredmény újabb pozitív visszajelzést jelent ezen a területen, s azért is fontos, mert a külföldi hallgatók számára egyetemválasztáskor az egyik elsődleges szempont, hogy melyik intézmény szerepel a globális rangsorokban. A mostani helyezés így tovább erősítheti nemzetköziesítési törekvéseinket” – fogalmazott dr. Lukács Eszter. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes (fotó: Májer Csaba József) A THE listájának készítői vizsgálták az egyetemeken folyó oktatáson túl az intézményi működés jó gyakorlatait és minden olyan egyéb tevékenységet, amely a szűkebb-tágabb környezetben is kifejti értékteremtő hatását, az ismeretterjesztéstől a kormányzati szakértő munkáig. Figyelembe vették az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó olyan, az egyetem kutatói által jegyzett publikációkat is, amelyek szerepelnek a Scopus adatbázisban. A Széchenyi István Egyetemet a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé sorolták a „fenntartható városok és közösségek” kategóriában, amely az erőforrásokkal való gazdálkodásról szól, ezenkívül vizsgálja az universitasok szerepét a közösségek örökségének fenntartásában és megőrzésében is, feltérképezve például a fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásaikat és gyakorlataikat. Az intézmény ez alapján a nemzetközi felsőoktatás elitjébe tartozik a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét tekintve, együtt például a Valenciai, a Bordeaux-i, az Aalborgi, a Turkui, valamint a japán Ritsumeikan és Oszakai Egyetemmel. A győri egyetem kiválóan szerepelt a „tisztességes munka és gazdasági növekedés” kategóriában is, amelyben a 301–400. helyre sorolták, csakúgy, mint a Reykjavíki, a Salamancai, a Sao Pauló-i, a Sussexi és az Egyesült Arab Emirátusok Egyetemet. Itt a gazdasági növekedés motorjaként betöltött szerepét és munkáltatói felelősségét vették górcső alá, figyelembe véve a gazdasági témájú kutatásokat és a szakmai gyakorlatban részt vevő hallgatók arányát is. A top 600-ba került a Széchenyi István Egyetem az „egyenlőtlenségek csökkentése” kategóriában, többek között a Luzerni, a Sao Pauló-i Szövetségi, a Tokiói Nemzetközi, a Sevillai, az Oszakai és a Floridai Nemzetközi Egyetemmel együtt. Ennél az intézmények társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kutatásait, diszkriminációellenes intézkedéseit, fejlődő országokból származó, illetve első generációs hallgatóinak arányát, valamint a fogyatékossággal élő hallgatók és alkalmazottak számát nézték. Az intézmény a „minőségi oktatás” kategóriában – egy sorban például a Bergeni, a Foggiai, a francia Pantehon-Sorbonne, a Ritsumeikan, a Tokiói Nemzetközi és a Nagojai Egyetemmel – a 601–800. helyre került, amelynél az ilyen témájú kutatásokon túl a gyermekkori, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzájárulást is tekintetbe vették. Előnyként értékelték az első generációs értelmiségiek képzését, illetve a tanító szakos hallgatók létszámát is. A Széchenyi István Egyetem a „partnerség a célok eléréséért” kategóriában a világ legjobbjai között versenyezve, egy év alatt 200 helyet előrelépve a 401–600. helyén szerepel, olyan illusztris társaságban, mint többek között a Tamperei, a Pantheon-Sorbonne, a Cardiffi, a dél-koreai Ajou, a svéd Linnaeus és a Tajpeji Orvostudományi Egyetem. Ez a rangsor azt mutatja, hogy az egyetemek miként támogatják az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait más országokkal, kormányzati és civil szervezetekkel való együttműködések, kutatások és az oktatás révén. A Széchenyi István Egyetemen a hallgatói közösséget most már 55 ország fiataljai alkotják. (Fotó: Májer Csaba József)

A virtualizáció az élet számos területén hoz átütő változást. Az informatikában és az iparban is egyre nagyobb teret hódít, ezen felül - amit a jelenlegi vírushelyzet alatt is megtapasztaltunk -, az online platformok segítségével egyetemi, közép- és általános iskolai előadásokat lehet megtartani. A legnagyobb probléma, hogy az 5G térségi lefedettsége, valamint az eszközök teljesítménye nem mindig megfelelő ahhoz, hogy az előadás minősége élvezhető, akadálymentés és stabil legyen. Az 5G hálózatok kiépítésével olyan platformok fejlesztése történhet meg, amivel az oktatás online módon a technikai problémák csökkentésével megvalósítható. Digitális Fejlesztési Központ hírek - 2021. 04. 27. A fejlesztések mellett a valós-idejű virtuális oktatás lehetősége is megvalósulhat. Nyugat-európai országokban már számos tantárgynál kipróbálásra került (történelem, csillagászat stb.) a virtuális valóságban történő oktatás. Egyetemi szinten a mechanikai, és mérnökképzésben valamint az orvostudományi területeken történt tantárgyi integráció. A Digitális Fejlesztési Központ szakemberei együttműködve az egyetemi oktatókkal és a középiskolákkal közösen keresik a megoldásokat az oktatás fejlesztésére. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Los Angeles-i, müncheni és torinói egyetemeket maga mögé utasítva végzett a világ 18., Európa 6. helyén az autonóm programozó versenyen a SZEnergy Team, a Széchenyi István Egyetem hallgatói versenycsapata, amely egy másik versenyszámban a kontinens második legjobbja lett. A siker mutatja, hogy a műszaki tudományterületeken élenjáró intézmény mennyire fontosnak tartja a gyakorlatorientált képzést és a tehetségek támogatását. A Shell Eco-marathon a világ legnagyobb, hallgatók számára meghirdetett üzemanyag-takarékossági megmérettetése, amelyen a Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy is rendszeresen indul. A járványhelyzet miatt a versenyszámokat idén online rendezték minden indulónak megadott járműmodellel és szenzorkészlettel, virtuális szimulációs környezetben kellett teljesítenie a feladatokat. A SZEnergy kiváló eredményt ért el: világszinten a 18., Európában a 6. helyen végzett, megelőzve többek között a Müncheni és a Torinói Műszaki Egyetemet, valamint a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemet. Legalább ekkora sikernek számít az „adat és telemetria” versenyszámban európai viszonylatban elért 2. hely is, amivel a „Runner-up” különdíjat érdemelte ki a győri csapat. Itt a feladat egy olyan dokumentum elkészítése volt, amely a jármű belső monitorozó, adatgyűjtő és -kiértékelő rendszerét tartalmazta. A SZEnergy tagjainak dr. Bokor József professzor, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának elnöke és Simon Róbert Balázs győri országgyűlési képviselő személyesen gratulált az egyedülálló teljesítményhez. „Azért is fontos ez a siker, mert ma az autonóm járművekkel kapcsolatos kutatások nagy figyelmet és támogatást kapnak Magyarországon. Nemzeti laboratóriumok alakultak, s az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium egyik partnere a Széchenyi István Egyetem, amely képes arra, hogy figyelemreméltó, bizonyos területeken vezető szerepet töltsön be. Azok a feladatok, amelyeket ebben a versenyszámban a SZEnergynek meg kellett oldania, mindenhol a kutatások központi részét képezik” – hangsúlyozta prof. dr. Bokor József, megjegyezve, hogy a hallgatói csapatok tagjai lehetnek a jövő szakemberei az iparban, az egyetemi oktatásban és a kutatásban. Simon Róbert Balázs gratulációja mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben a győri volt az egyik, ha nem a legdinamikusabban fejlődő egyetem az országban, amit többek között az új kollégiumi szárnyak építése, a labor- és más infrastruktúrafejlesztések jeleztek, a közeljövőben pedig a technológiai és innovációs park megvalósítása erősít tovább. „Mindezt persze meg kell tölteni minőségi tartalommal is, amihez megfelelő tudású oktatókra, kutatókra és tehetséges hallgatókra van szükség” – mondta, külön kiemelve, hogy a SZEnergy ebben a versenyben a világ 50 legjobb egyeteme közé tartozó münchenit is maga mögé utasította. Miklós Máté, a SZEnergy vezetője köszönetet mondott dr. Bokor József professzornak és Simon Róbert Balázsnak az elismerő szavakért, a Járműipari Kutatóközpont vezetésének és mentorainak – Kőrös Péternek, Pusztai Zoltánnak, valamint Krecht Rudolfnak – a szakmai tanácsokért, a Széchenyi István Egyetemnek és szponzoraiknak pedig a csapat támogatásáért. „Bízom abban, hogy a versenyeken elért eredmények új lendületet adnak a következő fejlesztésekhez” – fogalmazott. A SZEnergynek Weingartner Balázs, a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség elnök-vezérigazgatója is gratulált nemrégiben, tolmácsolva Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elismerését is. Levelében azt írta: „A SZEnergy Team teljesítménye értékteremtő, és biztos alapokat nyújt majd a csapattagoknak a digitalizáció uralta jövőben. Hosszú távú előnyökkel járhat az egyetemi tanulmányokkal párhuzamosan végzett munka, amelynek során szakmai tapasztalatokat gyűjthetnek, és hasznos nemzetközi kapcsolatokat építhetnek ki.” Miklós Máté, Simon Róbert Balázs és prof. dr. Bokor József (fotó: Májer Csaba József)

Üzleti SZEmle néven fontos szolgáltatás érhető el a Széchenyi István Egyetem (SZE) honlapján: az intézmény oktatói-kutatói olyan gazdasági témájú publikációk rövid összefoglalóit készítik el, amelyek hasznosak a vállalkozók, az üzleti döntéshozók és a fejlesztő munkakörökben dolgozó szakemberek számára. Megjelent az áprilisi szám. Az Európai Unió hétéves kohéziós politikájának előző programozási szakasza 2020-ban lezárult és a következő ciklus kapujában állunk. Az Üzleti SzEmle áprilisi számában több cikkben is áttekintéseket olvashatunk a globális tendenciákról, az új jellemzőkről, a változás irányairól. A kohéziós politika célja a tagállamok és régióik „átfogó harmonikus fejlődésének” előmozdítása és támogatása, a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése. Középpontjában azok a kulcsterületek állnak, amelyek elősegítik, hogy az EU megfeleljen a 21. század kihívásainak, és versenyképes maradjon a világpiacon. Az egyik cikk bemutatja az EU 2021–2027 közötti költségvetési csomagját, ideértve az Európai Unió helyreállítási eszközét, az úgynevezett „Next Generation EU”-t, valamint az EU döntéshozatali folyamatát. Miért fontos mindezt áttekinteni? Állampolgárként, vezetőként, alkalmazottként és vállalkozóként is érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen tevékenységeket támogat az Európai Bizottság. Több cikk is részletesen foglalkozik azzal, hogy a tervezés folyamata hol tart Magyarországon és megismerhetjük azt is, hogy Győr-Moson-Sopron megye hogyan készül a források fogadására. Olvashatunk az okosfalu-koncepcióról, amelynek középpontjában a precíziós mezőgazdaság, a megújuló energiatermelés és az ökoturizmus áll. A bemutatott tanulmány szerint Magyarországon az okosfalu-fejlesztések megvalósításának több akadálya is van (elsősorban az elégtelen infrastruktúra és a fejlesztési kultúra hiányosságai). Ugyanakkor az okosfalu-fejlesztések jogi szabályozása adott, és a 2019-ben indult Magyar Falu Program jelentősnek tekinthető a vidékfejlesztésre vonatkozóan. A regionális fejlesztés jelentőségével kapcsolatban érdekes esettanulmányokat, kitekintéseket olvashatunk Lombardiáról és Kasztíliáról valamint a lengyel–cseh–szlovák határ mentén elhelyezkedő Beskydy Eurorégióról. Megismerhetjük, mi a szerepe a Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország és Izland részvételével működő Északi Miniszterek Tanácsának (Nordic Council of Ministers). Bár itt nem egy ország egy-egy térségéről van szó, hanem egy több országot átfogó szervezetről, térségi szerepük mind Európában, mind a világban jelentős. Éppen ezért lehet érdekes látni azt, hogy egy ilyen regionális szerveződés milyen módon kíván hozzájárulni a fejlődéshez. A regionális fejlesztés az Európai Unión kívül is hangsúlyos szerepet tölt be, ezt ismerhetjük meg Izrael példájából. További cikkeket olvashatunk az ellátási láncok regionális kérdéseiről, az Egyesült Királyság pénzügyi intézményrendszerének reformjáról és a cégértékeléssel kapcsolatos kihívásokról. Következő számunkban az előttünk álló nyár nagy kérdésével, a turisztikai szektor jövőjével foglalkozunk. Visszatérő olvasóinknak hírlevél-feliratkozási lehetőséget biztosítunk (FELIRATKOZÁS)

2021.04.28, 16:00 | FACEBOOK LIVE Az Antall József Tudásközpont tisztelettel meghívja Önt alábbi online rendezvényére: Biztonságpolitika a kibertérben Az elmúlt évtizedekben a biztonság, illetve az arról alkotott felfogásunk és percepciónk alapvető átalakuláson ment keresztül. Ezzel párhuzamosan a biztonsági kérdések egyre komolyabb felértékelődésének is a szemtanúi vagyunk. Mindez hatványozottan igaz a kibertérre, illetve az abban megjelenő biztonságra is, hiszen a kritikus fontosságú ágazatok és infrastruktúrák egyre nagyobb arányban függnek a digitális technológiáktól. Az Antall József Tudásközpont győri irodája szervezésében megvalósuló beszélgetés azokra a kiberbiztonsági kihívásokra fókuszál, amelyekkel napjainkban, és különösképpen a mostani pandémiás helyzetben, egyre komolyabban szembe kell néznünk. Érintjük az információbiztonság, a kiberbűnözés és a kapcsolódó információs technológiai kutatások kérdésköreit, továbbá napjaink fejleményeire reflektálva részletesen kitérünk arra, hogy a kibertérben zajló folyamatok hogyan képesek befolyásolni a társadalom vírussal kapcsolatos attitűdjeit. A beszélgetés résztvevői: Dr. Krasznay Csaba egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője. Moderátor: Kocsev Bence irodavezető, győri iroda, Antall József Tudásközpont

A Széchenyi István Egyetem rangját jelzi, hogy az intézmény rendezheti meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekcióját. A csütörtöktől szombatig tartó online eseményen mintegy félezer hallgató vesz részt, köztük határon túli magyar és Magyarországon tanuló külföldi fiatalok is. A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara, valamint Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara nyerte el a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Műszaki Tudományi Szekciójának rendezési jogát. A rangos eseményre április 22. és 24. között kerül sor, a járványhelyzet miatt online formában. Prof. dr. Kuczmann Miklós, a szervezőbizottság elnöke elmondta: az OTDK a legtehetségesebb, legszorgalmasabb, szakmájuk iránt legelhivatottabb hallgatók izgalmas, kihívásokban bővelkedő konferenciája. A mostani rendezvényen 56 tagozatban mintegy 500-an vesznek rész a különböző felsőoktatási intézményekből, köztük határon túli magyar és Magyarországon tanuló külföldi fiatalok is. A mérnöki tudományok valamennyi ága képviselteti magát a műszaki mechanikától, az anyagtudományoktól az autonóm járművekig, a villamos energetikától az elektronika, a számítástechnika, a gépi tanulás, a robotika, a távközlés, a méréstechnika, a logisztika, a közlekedés, az építészet vagy éppen a településtudományok szerteágazó területeiig. Még olyan határterületek is megjelennek, mint a biomechanika, a biomechatronika, a különféle orvosi alkalmazások, az optika vagy a mérnöki matematika. „A Széchenyi István Egyetem nagy hagyományokkal rendelkezik a műszaki tudományok terén, ezért is nyerhette el az esemény rendezési jogát. A hallgatók nálunk három műszaki kar többtucatnyi képzése közül választhatnak, és gyakorlatorientált oktatásban vehetnek részt, amit a korszerű laborok és a vállalati partnerek mellett az intézmény Járműipari Kutatóközpontja, valamint a hallgatói versenycsapatok is segítenek. Az itt megszerzett diploma nagyon értékes a munkaerőpiacon” – hangsúlyozta prof. dr. Kuczmann Miklós, aki hozzátette, hogy a kényszerű online rendezés előnye, hogy a részt vevő hallgatók hozzátartozói, barátai, konzulensei is könnyen bekapcsolódhatnak az előadásokba. Prof. dr. Kuczmann Miklós és dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. (Fotó: Májer Csaba József) Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Tanácsának, valamint Tehetségsegítő Tanácsának elnöke kifejtette: az intézmény elismertségét jelzi, hogy elmúlt évtizedekben már számos alkalommal vendégül láthatta az OTDK különböző szekcióit, így legutóbb, négy éve például az Agrártudományi, a Közgazdaság-tudományi, a Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai, valamint a Testnevelés- és Sporttudományi Szekciót, 2023-ban pedig az Állam- és jogtudományi Szekció érkezik majd. Hozzátette: a Széchenyi István Egyetemen a Tudományos és Művészeti Diákkört, a kilenc kart és a kilenc szakkollégiumot összefogó, a Tehetségsegítő Tanács által szervezett tehetséggondozás zajlik, amihez az intézmény alapítványai is csatlakoztak. „A tehetségfejlesztés folyamatos csapatmunkát igényel, lényeges azonban, hogy alapja a hallgató-oktató együttműködés, amit a tanszékek, a karok és más szervezeti egységek segítenek. A Széchenyi István Egyetemen tanuló fiatalokat a tehetségüket fejlesztő lehetőségek sora várja. Aki hozzánk jön tanulni, biztos lehet abban, hogy odafigyelést, szakértelmet, inspiráló miliőt és szakmai-társadalmi kapcsolati hálót talál céljai megvalósítására, talentuma kibontakoztatására” – fogalmazott dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta.

Megjelentek az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) pályázati kiírásai a 2021/2022-es tanévre. Az ÚNKP célja, hogy a felsőoktatásban résztvevők kutatói-alkotói kiválóságának támogatása révén ösztönözze az egyetemek tudományos teljesítményét, erősítse a kutatói utánpótlást, vonzóvá tegye a tudományos életpályát, segítsen itthon és a pályán tartani a legkiválóbb oktatókat és kutatókat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott programot szakmai operatív irányítóként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezeli. A pályázatról további részletek a következő linken találhatóak: https://tud.sze.hu/megjelentek-az-uj-nemzeti-kivalosag-program-palyazati-kiirasai-a-2021-2022-es-tanevre Továbbá a http://www.unkp.gov.hu/unkp-rol honlapon tekinthető meg a teljes pályázati dokumentáció. A jelentkezéseket elektronikus úton várjuk a https://ktr.sze.hu/#/ oldalon 2021. május 20-ig. Intézményi ÚNKP koordinátor: Szakos Brigitta ügyvivő-szakértő Intézményi ÚNKP pályázati ügyintéző: Rother Anett ügyvivő-szakértő E-mail: unkp-koordinator@sze.hu

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 60. évében elhunyt dr. Lados Mihály okl. közgazdász, egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének oktatója, a területi tervezés és városfejlesztés jeles személyisége. Dr. Lados Mihály 1992-től óraadóként, 2006-tól főállású oktatóként vett részt a győri egyetemisták képzésében. A kezdetektől a területfejlesztés és az önkormányzati témájú tantárgyak előadásainak, szemináriumainak tartása volt a szakterülete. Munkájában folyamatosan hasznosította gyakorlati felkészültségét, tapasztalatait. Elméleti és gyakorlati ismereteinek hiteles forrása a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományi Kutatóközpontjának Győrben működő Nyugat-magyarországi Tudományos Osztálya volt, ahol kezdetben tudományos kutatóként, később vezetőként dolgozott. Nagy szerepe volt abban, hogy az intézet az 1990-es évek elején a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke lett. Az intézet dr. Lados Mihály közreműködésével több széchenyis képzés indításában, sikeres működtetésében vett részt. A Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola törzstagjaként, a Széchenyi István Egyetem Doktori Tanácsa tagjaként a doktoranduszok felkészítésében az elméleti tudás gyakorlati megerősítését és hitelesítését szorgalmazta. „Egyetemi tanár még szeretne lenni” – olvashattuk a Széchenyi Alumni Magazin közelmúltban megjelent számában a megcélzott, most már meg nem váltható professzori kinevezéséről. A tanszéki tudományos diákköri munkát az oktatói, kutatói utánpótlás legfontosabb alapozójának tekintette. Hallgatóinak főként területfejlesztési és önkormányzati témájú diplomákat javasolt, s szívesen vállalt konzulensi feladatokat. Kollégái és hallgatói nyitott, barátságos emberként ismerték. Egy jó beszélgetés, egy szakmai probléma sokszempontú elemzése során mindig határozottan és hatásosan, s nem harsányan érvelt. Oktatói, tudósi felkészültségét, személyiségének színes megnyilvánulásait, emberi gesztusait tanítványai, munkatársai maradandó szép, értékes emléknek tartják. interjúval Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében! Az alábbiakban a Széchenyi Alumni Magazin, a Széchenyi István Egyetem öregdiák-folyóirata 2020. évi téli számában megjelent cikket közöljük, amelyben dr. Lados Mihály életútjáról, pályaképéről, terveiről beszélt. Egyetemi tanár még szeretne lenni Emberségből lemaradás Dr. Rechnitzer János nyugdíjba vonulásával megüresedett a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak vezetői posztja, melyre a Széchenyi István Egyetem szenátusa – az előterjesztésnek megfelelően – dr. Lados Mihály szakfelelősi kinevezését támogatta. Az újonnan kinevezett vezetővel, a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoportjának elnökével folytatott beszélgetés szakmai és emberi oldalról is érdekesre sikeredett. Szöveg: Baudentisztl Ferenc Fotó: Könczöl János A Mosonmagyaróváron született Lados Mihály a Szigetköz fővárosában töltötte diákéveit is. A zenei általános iskolából útja a Kossuth Lajos Gimnáziumba vezetett, ahol matematika tagozaton tanult. – Nagyapámhoz hasonlóan édesanyám is matematika-fizika szakos tanárként tevékenykedett, ez részben magyarázza is a gimnáziumi tagozatválasztásomat, de tulajdonképpen mindez már az általános iskolai tanulmányaimra is hatással volt. Anyukám ugyanis annak idején megtapasztalta, milyen érzés abba az iskolába járni, ahol a szülő tanít. Mivel nem szerette volna, ha hasonló „élményekben” lett volna részünk, így kerültünk a „Kettes iskola” helyett testvéreimmel a zenei általánosba. Onnan érkezve azonban nem volt egyszerű felvennem a gimnáziumban matematikából a tempót, az aktivitásom így aztán más tantárgyakban, ezen belül is elsősorban a földrajzban és a történelemben, továbbá az élet más területén tűnt ki. Például a sportban. A foci mellett atletizáltam, majd következett a kosárlabda, amely mellett kitartottam az első két egyetemi évemben is. Az is érdekes, hogyan került a Pécsi Tudományegyetemre. A szálak a szülőkig és a gimnáziumi osztályfőnökig vezetnek. – A szüleim is ott tanultak, ott is ismerték meg egymást. Édesanyám pedagógusként végzett, édesapám pedig jogászként, míg engem a közgazdaságtan vitt Pécsre. No meg az osztályfőnökünk, dr. Tóth Tiborné útmutatása. Aki miután minden diákjával elbeszélgetett a továbbtanulási szándékaikról, elmondta véleményét, javaslatát. Az osztályból négyen céloztuk meg a közgazdász pályát, két osztálytársam esetében budapesti továbbtanulást javasolt, míg egy másik társammal együtt nekem a pécsi egyetemet ajánlotta. Hogy a felvételi ponthatárokat és a tanulók várható pontszámát mennyire jól előre látta, arra példa, hogy a 25 fős osztályunkból 24 diákot első felvettek. Pécs számomra is telitalálat volt, pezsgő diákélettel és kultúrával teli város a Mecsek lábánál. Ahogy a közgazdaságtan is, bár az igazság az, hogy gimnazistaként inkább a szociológia és a szociográfia vonzott. Pécs: plusz két év A Dunántúl legnagyobb városában a diplomaszerzést követően még két évet kellett eltöltenie, mivel a felesége akkor végzett az egyetemen. – Gyereket neveltünk – a már nemzetközi logisztikai ingatlanpiacon tevékenykedő Balázs fiam a kisgyermek éveit szintén „egyetemi tanulmányokkal” töltötte velünk az egyetemi kollégiumban –, tanultunk, közben éjszakánként dolgoztam is. Nem árufeltöltőként, mint napjaink hallgatói, hanem a város akadémiai intézetének kutatásaiba kapcsolódtam be. Okleveles közgazdaként aztán hiába próbáltam elhelyezkedni, mert őszintén elmondtam, hogy velem legfeljebb két évig számolhatnak, utána költözünk vissza „északra”. Igaz, akkor már nem Mosonmagyaróvár volt a cél, hanem Győr, miután már első éves egyetemistaként tanulmányi szerződést kötöttem a Győr-Sopron Megyei Tanács pénzügyi osztályával. A nyári gyakorlatokat is így náluk, többnyire a költségvetési csoportnál töltöttem. A diploma- és aztán később kutatómunkám jelentős része a tanácsi, majd az önkormányzati gazdálkodáshoz, a helyi és térségi fejlesztések finanszírozásához kapcsolódott. Tetszett a megyeházán folyó munka, azt pedig különösen méltányoltam, hogy nem kellett a diploma megszerzését követően rögtön ott munkába állnom, türelmesen megvárták, mire a feleségem, Éva is végez. Az azonban két év volt, márpedig határozott időre munkát közgazdászként Pécsett nem találtam. A véletlen azonban a segítségemre sietett. Harmadéves egyetemistaként az MTA Regionális Kutatások Központjának pécsi intézetében bekapcsolódhattam egy – a jelenlegi intézetvezetőjének, Kovács Katalinnak az irányításával folyó – szociológiai kutatásba, mely Baranya megye nemzetiségi falvainak háztartási felmérését célozta. Ez adta meg a kezdő lökéseket a kutatói pálya irányába. – Mivel akkoriban még nem tanultunk a II. Világháborút követő ki- és betelepítésekről, így aztán a felmérés során különösen megrázó volt személyesen szembesülni annak kihatásaival, emberi vetületeivel. Sohasem felejtem el, s mind a mai napig meghat, hogy egy 70 év körüli bácsi a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó kérdésnél megakadt. A fia nyugtatgatta, hogy az őszinteségének ezúttal már nem lesz következménye. Az 1941-es népszámlálás során családja német anyanyelvűnek mondta magát, ami a II. Világháborút követő lakosságcserék során, a német ajkúak jelentős számú kitelepítéséhez szolgált alapul. Az idős ember 1983-ban csak azon sírta el magát, hogy most már nem kell titkolóznia. Fiatalemberként nagyon különös volt megélnem azt, ahogy az interjúkból visszaköszönt a közelmúlt jórészt titkolt, elhallgatott történelme. Mindezt nem csupán emiatt meséltem el, hanem annak apropóján is, hogy a kutatás kapcsán az akadémiai intézet könyvtárban tartózkodva panaszkodtam arról, hogy frissdiplomásként miért nem kapok közgazdász állást. Ezt hallva, az egyik könyvtáros azzal nyugtatott, hogy tudomása szerint az apósáék egy Pécshez közeli termelőszövetkezetben éppen üzemgazdászt keresnek. Így kerültem Bogádra, a „Zöld Mező” Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez, amely a gyakorlatban kiváló iskolát jelentett. A szövetkezet széles spektrumon sokrétű tevékenységet végzett. Az alap mezőgazdasági tevékenységek – növénytermesztés, állattenyésztés, erdészet – mellett többek között varrodával, kavics- és homokbányával is rendelkezett, de szörpkészítéssel is foglalkoztak. Ezzel összhangban egy szem beosztott közgazdászként nekem hol vállalati tervezőként, hol üzemgazdászként (ma talán a kontroller munkaköre fedi le), hol statisztikusként kellett helyt állnom. Győr: kutatás és oktatás Lados Mihály 1986 júniusában kezdte győri munkáját, a megyei tanács pénzügyi osztályának előadójaként. Előtte egy hónappal Rechnitzer János – akit nem csupán kollégának, hanem mentorának is tekint – megkereste azzal, hogy csatlakozzon egy alakuló győri kutatócsoporthoz, melyben számítanának közreműködésére a területfejlesztés és az azzal összefüggő finanszírozás területén. Szeptemberben úgy lett az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztályának egyik alapító tudományos segédmunkatársa, hogy mivel a megyei tanács finanszírozta jelentős részben az intézetet, így „átadták” ehhez a projekthez. – 1988-ban tartottuk az első olyan megbeszélést, melynek témája az volt, hogy az általunk kutatott regionális tématerületeket miként tudnánk az oktatásban is megjeleníteni. Három év múlva vezetett eredményre a törekvésünk, mikor is elindult Győrben a közgazdasági fakultás. Felkértek bennünket arra, hogy ehhez szakirányt biztosítsunk. Az akkor alakuló három külső tanszék egyikeként a regionális tudományi tanszékünk településgazdász szakirányt indított. Az 1990-es évek közepén Koren Csaba irányításával szerencsére elindult a Széchenyi István Főiskolán a településmérnök képzés, ahová szintén több tantárgyunk is bekerült. Újdonságot jelentett, hogy a közgazdászoknak és a mérnököknek egységes órákat tartottunk, ez egy évtizeden át jól is működött. Mihály történetét az elmúlt évszázad/évezred utolsó évtizedének első felét egy rotterdami városigazgatás mesterprogramon való részvétel határozta meg. A 24 hallgatóval indított képzésre a kelet-közép-európai térségből mindössze nyolcan nyertek felvételt, közöttük egyetlen magyar. – A rotterdami Urban Management Centre nemzetközi intézmény vezetésének tagja volt Baross Pál, az egykori vasminiszter, Baross Gábor egyenes ági leszármazottja. Az önéletrajzok és személyes beszélgetések alapján ő döntött arról, hogy magyarként ki kerüljön a programba. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy engem választott. Rajtam kívül egyébként még ketten voltunk közgazdászok, a többiek várostervező- vagy építészmérnökként vettek részt a három féléves képzésben, melynek utolsó szemesztere már kizárólag a diplomaírásról szólt, meg a család gyarapodásáról, hiszen ebben az időszakban született meg a tavaly gyógyszerészként végzett Flóra lányom. Az igazság az, hogy nem csupán a városigazgatás magisztere címre pályáztam, nagyon foglalkoztatott az is, hogy ezen a területen, hogyan, milyen tantárgyakból épül fel egy ilyen képzési program és ehhez milyen nemzetközi irodalmat használnak. Mi ennek itthon igencsak híján voltunk, így aztán nem véletlen, hogy mintegy 5000 oldalnyi szakanyagot hoztam haza magammal. Ami hasonlóképpen fontos, hogy olyan nemzetközi tudásra tettem szert, s olyan speciális oktatási módszereket ismertem meg, melyeket ugyancsak hasznosítani tudtam. A stratégiatervezés és területfejlesztés területén tanult módszertant beépítettem a tantárgyaim oktatásába, ahogy a csoportmunkában történő gyakorlati feladatmegoldást is, de akkoriban újdonság volt az is, hogy a hallgatóimmal féléves munkákat írattam. Saját példámból tudom, mennyire fontos, hogy a fiatalok menjenek külföldre! Kerüljenek be egy másik munkakultúrába és -környezetbe, a gyakorlatban is ismerjék meg a nemzetközi tudásbázist és a különböző módszereket, tökéletesítsék a nyelvtudásukat. S ha lehetőségük van rá, hazatérve a megszerzett tapasztalataikat ültessék át az oktatásba. A külföldi tapasztalatokkal felvértezve szereztem kandidátusi fokozatot 1995-ben. Az élet értelme Az egyetemmé válás évében, 2002-ben belső tanszékké vált a Regionális-tudományi Tanszék, amely új munkatársakkal kibővülve, alap- és mesterszak mellett a későbbiekben már doktori iskolát is elindítva működött. – Ezek kidolgozásában részt vehettem, a publikációs és kutatási hátterem pedig lehetővé tette, hogy alapító törzstagja lehettem a 2008-ban életre hívott Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolának. A 2000-es évekre sajnos teljes mértékben nem tudok jó szívvel visszagondolni. Az évtized közepén édesanyám sztrókot kapott, s mi a testvéremmel úgy döntöttük, hogy otthon ápoljuk. Az estéket és az éjszakát felváltva vele töltöttük, hét éven keresztül nagyon sok energiát fordítottunk erre. De a mai napig is azt gondolom, hogy ez volt a helyes döntés, még akkor is, ha ez a karrieremben törést okozott. A szakmai közegnek ugyan részese voltam, kutatásokat vezettem, oktattam, hazai és nemzetközi konferenciákon adtam elő, de nem publikáltam. Habár – az egyetemi életpályát tekintve – nagyjából 10 éve egyetemi tanárnak kellene lennem, ezt – elsősorban a lecsökkent publikációs teljesítményem következtében – egyelőre nem sikerült elérnem. A regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak vezetőjeként erről az ambíciómról nem mondok le, s bár nem vagyok címhalmozó, egyetemi tanár még szeretnék lenni… Okos városok? Lados Mihály szerint a városmenedzsment egy új, innovatív lehetőségét jelenti az okos város megközelítés. Ebben Győr a jelen évtized közepén az úttörők között volt hazai viszonylatban, alapvetően az EYOF-hoz kapcsolódó minta projekteken keresztül. Napjainkra azonban elolvadt ez a versenyelőny, a megkezdett pilot projektek nem teljesedtek ki. Napjainkban Magyarországon az okos város ismérvek tekintetében Debrecen már több szempontból is – például okos város stratégia és akcióterv, menedzsment szervezet, közösség bevonása – városunk előtt jár. A testvérvárosi kapcsolatok mellett sokat lehet tanulni a nemzetközi projektekből is, amely a tudásátadás és -közvetítés, a városi laboratórium módszerek megfelelő terepe a városok számára. Győr sajnos – hasonlóan a hazai nagyvárosok többségéhez – nagyobb léptékű uniós nemzetközi projektekben az évtized második harmada óta nem vett részt. A kisalföldi megyeszékhelyen a tervek szerint jövő áprilisra elkészül a város klímastratégiája, ám hiányolja, hogy ezzel párhuzamosan, azt kiegészítve nem készül fenntartható mobilitás terv. Ez utóbbi terv azért lenne fontos, mert a klímaadaptációban kiemelt szerepű energiafelhasználást tekintve a közlekedés az egyik meghatározó ágazat. Zöld cél Az új győri önkormányzatban egyre erőteljesebben jelenik meg a fenntarthatóság és a zöldítés szándéka, amelyben építeni kíván a városlakók bevonására, együttműködésére. Lados Mihály úgy véli, hogy ezt a folyamatot felerősíthetik – a civilek és a vállalati szféra bevonásával – olyan célkitűzések, megmérettetések, mint például az „Európa zöld fővárosa” cím megpályázása.

A 2020-as év legjobb junior férfi dzsúdósának választotta az Európai Cselgáncsszövetség Sipőcz Richárdot, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) versenyzőjét, az egyetem elsőéves sport- és rekreációszervezés szakos hallgatóját. A fiatal sportolónak dr. Filep Bálint, az intézmény elnöke és dr. Gyömörei Tamás, a Testnevelési és Sportközpont vezetője levélben gratulált a rangos elismeréshez. „Meglepett, hogy én kaptam ezt a díjat, már csak azért is, mert előtte nem tudtam, hogy létezik ilyen. Ugyanakkor nagyon örültem neki, és büszkeséggel tölt el, hogy engem ítéltek a legjobbnak a juniorok között” – nyilatkozta Sipőcz Richárd, aki elárulta, a tavaly ősszel öt nap különbséggel megszerzett junior és U23-as Európa-bajnoki címek közül a második volt a nehezebb, mert ott még erősebb mezőny indult, ráadásul újra formába kellett lendülnie azok után, hogy az első versenyen rettentően elfáradt. A junior EB-n a lekeményebb diót az elődöntő jelentette számára, ahol egy orosz riválissal mérkőzött, míg az U23-as EB-n a döntőben azt a grúz versenyzőt sikerült legyőznie, aki azóta már Grand Slamen is diadalmaskodott. A SZESE dzsúdósa jelenleg azért küzd, hogy kvalifikálja magát a nyári tokiói ötkarikás játékokra. Nem könnyíti meg a helyzetét, hogy nemrégiben koronavírus-fertőzésen esett át, és hetek telnek el, mire visszakapja sportorvosi igazolását, amivel újra versenyezhet. „Abban bízom, hogy a májusi kazanyi Grand Slamen már indulhatok, és természetesen a budapesti világbajnokságon, amit hat héttel az olimpia előtt rendeznek. Remélem, legkésőbb ott meg tudom szerezni a kvótát” – mondta Sipőcz Richárd. Sipőcz Richárd, a Széchenyi István Egyetem SE versenyzője. (Fotó: IJF) Edzője, Gyimes Nikolett úgy véli, a vb-n egy kiugró eredménnyel valóban meg lehet váltani a tokiói repülőjegyet, de ha nem sikerül, az sem tragédia. „Inkább úgy fogjuk fel, hogy a kijutás lenne óriási ajándék, hiszen Ricsi még nagyon fiatal. Már magából a kvalifikációs versenysorozatból is rendkívül sokat tanultunk, ő is, én is” – fejtette ki a szakember, aki egyben a SZESE dzsúdószakosztályának vezetője is. A két tavalyi EB-re a koronavírus-járvány miatt nagyon nehéz volt a felkészülés, és sokszor kreativitást igényelt. „A két aranyérem a SZESE csapatának a sikere is, amelyben egyébként a Széchenyi-egyetem hét aktív és öt volt hallgatója is szerepel. Rájuk is szükség volt ahhoz, hogy Ricsi dobogóra álljon” – hangsúlyozta. Gyimes Nikolett tanítványa legnagyobb erényének azt tartja, hogy okos, intelligens, jól méri fel ellenfeleit, és képes alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez. Az alapot persze a magas szintű technikai tudás jelenti, a ráadást pedig az, hogy mindkét oldalra tud dobni, de balra erősebben, ami kellemetlen az ellenfeleknek. „Mindezek nagyon fontosak, mert a dzsúdóban a tiszta négyperces küzdelemben egyetlen pillanatra sem szabad kihagyni, mert aki ezt teszi, az elesik, és leszorítják” – jegyezte meg. A Széchenyi István Egyetem nevében dr. Filep Bálint elnök és dr. Gyömörei Tamás, a Testnevelési és Sportközpont vezetője, a SZESE elnöke levélben gratulált Sipőcz Richárdnak a díjhoz. „Egyetemünk büszke a rangos elismerésre, valamint arra a fantasztikus teljesítményre, amely ehhez szükségeltetett” – írták, hangsúlyozva: „A Széchenyi István Egyetem célja, hogy minél több lehetőséget biztosítson a hallgatók tehetségének kibontakozásához, és így járuljon hozzá hazánk fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez. Ennek érdekében nemcsak a tanulmányokhoz biztosítjuk a magas szintű feltételeket, hanem a sportot is kiemelten kezeljük. Ezért épült egyetemi sportpark a győri campuson, és ezért segítjük, támogatjuk sportcsapatainkat, szakosztályainkat, köztük a SZESE-t.” Hozzátették: a jelentős eredményekhez bármely területen rendkívül sok munkára, alázatra és odaadásra van szükség, „Az Ön teljesítménye emellett példaértékű abból a szempontból is, hogy kimagasló eredményeit egyetemi tanulmányaira is nagy hangsúlyt fektetve érte el. Értékét tovább növeli, hogy nemzetközi mezőnyben mérette meg magát, és bizonyult minden versenytársánál jobbnak” – emelték ki.

Az agy a szemen keresztül minden információra reagál, akkor is, ha ez csak egy film vagy álom. A beérkező ingerek végigfutnak egy reflexkörön, szükség esetén mozgást kiváltva. Egy virtuális tér és a benne történő mozgásélmények egészséges idegrendszer esetén éppúgy kiváltják a mozgáselemeket, mintha valóban ott lennénk. Különböző terek különböző mozgásokat válthatnak ki, ezek pedig az ismétlésekkel, gyakorlással fejlődhetnek is. Ez különösen fontos olyan térben, amelyet normál körülmények között nehéz lenne előidézni. A virtuális tér lehetőségei sokkal többet adhatnak a mozgásfejlesztéshez, mint a hétköznapi terek, hiszen sokkal több inger váltható ki egységnyi idő alatt. Ezek a terek akár percenként változtathatóak. A térben lévő mozgáshoz azonban hasznos egy olyan eszköz is, amivel a test mozgása még intenzívebbé válhat. Az eddigi VR-lehetőségek nagyot léptek előre azzal, hogy a test is mozgásba kerülhet. Soha ilyen nagyot nem ugrott a mozgásterápia tárháza, mint most a VR-technológiákkal. Hatalmas lehetőség a legmagasabb szintű rehabilitációhoz, így a koordináció, az egyensúly, a testszimmetria, a reflexek és minden irányú izomerősítés fejlesztésére. A technológiai és digitális fejlesztések segítségével akár az otthonról történő rehabilitáció is megoldható lehet. A megfelelő hálózati lefedettség és a jól beállított eszközök használata biztonságos és otthonról végezhető kezelést eredményezhetnek. A Digitális Fejlesztési Központ kutatási területei között megtaláljuk ezek lehetőségeit is. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll. „Magyarországon az agrár-felsőoktatási intézmények között jó az együttműködés, amiben a mi karunk a műszaki területek erősítésével és az ebből fakadó komplexitással tud részt venni, segítséget nyújtani. Erre másutt is van példa, nem is kell messze menni: a világ legjobbjai közé tartozó Müncheni Műszaki Egyetem agrárkara a mintegy harminc kilométerre lévő, Mosonmagyaróvárnál nem sokkal nagyobb Freisingben található” – mondta dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem óvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja, hangsúlyozva az intézményük győri műszaki tudományi karaival, szervezeti egységeivel meglévő szoros kapcsolat fontosságát. Erre példa az a jövőre záruló, a Tématerületi Kiválósági Program keretében megvalósuló hároméves projekt is, amelynek során precíziós növénytermesztési kutatásokat folytatnak. Ennek részeként a magyarra általában „a dolgok interneteként” fordított ultramodern, a világhálóra kapcsolódni képes IoT-eszközöket szereztek be a spanyol Libelium cégtől, amely honlapján a sikertörténetek között adott hírt az óvári elképzelések különlegességéről. „Ezeket a műszereket a táblákon belül eltérő tulajdonságú helyekre, sőt a szántóföld melletti erdősávba helyeztük ki. Száznál is több paramétert mérünk a talajról, a növényről, a közvetlen környezetről, a mikroklímáról, az időjárásról negyedóránkénti gyakorisággal – magyarázta dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője. – A következő lépés az adatok továbbítása és tárolása. A projektben többféle megoldás megbízhatóságát, energiaigényét, tulajdonságait vizsgáljuk, így például wifit, GSM-et, az Antenna Hungária Zrt.-vel együttműködve LoRaWan-adatátvitelt, és a közeljövőben a Széchenyi István Egyetemen létrehozott Digitális Fejlesztési Központtal közösen az 5G-t is tesztelni fogjuk. Az így kialakuló adatbázisainkból mesterséges intelligencia alapú adatelemzésben, hozam-előrejelzésben a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel, míg a robotizációs kutatásokban a Járműipari Kutatóközponttal és egyetemünk Automatizálási Tanszékével dolgozunk együtt.” Dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője. A precíziós jelző egyre többször hangzik el az agráriummal kapcsolatban. A tanszékvezető szerint ez jelenti a stratégiai fontosságú ágazat fejlődésének irányát, mert a hozamok emelésével, a növényvédőszer- és a műtrágyafelhasználás környezetvédelmi szempontból is fontos csökkentésével javítja a termelékenységet, és növeli a gazdálkodók bevételeit. „A precíziós gazdálkodás tulajdonképpen helyspecifikus gazdálkodást jelent. A lényeg az, hogy nem egységesen kezelünk egy-egy táblát, hanem kisebb, úgynevezett kezelési zónákra osztjuk, hiszen maga a terület sem egységes, számos tényezőben lehet eltérés a talajszerkezettől a mikroklímáig egészen közeli részek között is. Az egyetem tangazdaságának egyik huszonhét hektáros szántóföldi tábláján például háromféle talajtípus – vályog, iszapos vályog és homokos vályog – található meg, és mindegyik máshogy befolyásolja többek között a vízmegtartó képességet, a gyökerek növekedését. A legfontosabb precíziós technológia a kombájnra szerelt, GPS-alapú helyspecifikus hozammérés, de drón- és műholdfelvételek is használhatók egyebek mellett a tápanyag-ellátottság, a gyomosodás megfigyeléséhez, vagy például annak ellenőrzéséhez, hogy mindenhova jutott-e víz öntözéskor. Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor a különbségeket ki tudjuk egyenlíteni: például van, ahova több, máshova kevesebb műtrágya, gyomirtó vagy növényvédőszer szükséges, vagy ahol jobb tápanyag-ellátottságú talaj, oda sűrűbben lehet vetni” – fejtette ki a kutató. Drónmonitoring-feladatok betakarítás előtt. Dr. Kovács Attila hozzáfűzte: a precíziós gazdálkodás lelke a mérési adat – minél több van belőle és minél sűrűbben mintázott, annál jobb, pontosabb döntések hozhatók. Ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat automatizálódhasson, robotizálódhasson. Ehhez használják ki ebben a projektben is az egyetem műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit. Az eredményeknek köszönhetően szolgáltatásokat terveznek nyújtani, így például precíziós gazdálkodási referenciaközpontot hoznának létre, ahol bemutatnák a különböző műszereket és szaktanácsadást biztosítanának az érdeklődőknek. Kísérleti alaprobot tesztelése.

Weboldalon böngészhető állásajánlatokkal és élőben bejelentkező vállalatokkal indult a vasárnapig tartó XXVI. Győri Állásbörze, amelyet idén online formában rendez a Széchenyi István Egyetem. Az érdeklődőket közel 150 állás- és gyakornoki lehetőség várja többek között informatikai, gépész- és járműmérnöki, valamint gazdasági területeken. A pandémiás helyzet következtében idén rendhagyó módon, virtuálisan szervezte meg a Győri Állásbörzét a házigazda Széchenyi István Egyetem. A rendezvény léte önmagában jelentős fegyvertény, hiszen a 2020-as évben mind a regionális, mind a városi expó elmaradt. A rendezvény ideje alatt, április 12-től 18-ig közel 150 állás- és gyakornoki lehetőség közül válogathatnak az érdeklődők állásbörze weboldalán, illetve az egyetemi karrierportálon. A jelentős győri munkaadók közül többek között az Audi Hungaria Zrt., a Dana Hungary Kft. és az SMR Hungary Bt. is a kiállítók körét gyarapítja, de rajtuk kívül jelen van a MÁV-Volán-csoport és az Attrecto Zrt. is. Érdekesség, hogy a Széchenyi István Egyetem is kínál több gyakornoki pozíciót a hallgatóságnak, sőt az intézmény két Formula Student-csapata, az Arrabona Racing Team és a SZEngine is szerepel a hirdetők között – erre az ad lehetőséget, hogy néhány éve ők is tudnak igazolni kötelező szakmai gyakorlatot. Az esemény ideje alatt több vállalat is élő bejelentkezéssel várja az érdeklődőket, előre meghirdetett idősávokban, a hét valamennyi napján, egészen vasárnapig. A Dana Hungary Kft. napi élő Facebook-videókban válaszol a kommentmezőben felmerülő kérdésekre. A tapasztalatok alapján ezek a legváltozatosabb témákban érkeznek, nem csupán gyakornoki pozíciókat kereső hallgatóktól, hanem targoncakezelő szakemberektől, illetve betanított munkásoktól is, ami jól mutatja a vállalat vonzerejét az ipari szektorban „Az online »fogadóórákat« azért hoztuk létre, hogy az érdeklődők a tájékoztatás mellett a vállalat munkatársaitól előre meghatározott tematikákban is információt kapjanak a Dana Hungary Kft. karrierlehetőségeiről, vállalati kultúrájáról, illetve egyéni munkavállalói tapasztalatokról, kötetlen formában” – nyilatkozta Rédei Márk, a cég kommunikációs tevékenységeiért felelős személyügyi munkatársa. Csakugyan interaktív formát választott a munkavállalókkal folytatott kommunikációhoz az Attrecto Zrt., amely Google Meet-felületen fogadta az érdeklődőket. A vállalat HR-vezetője, Csepi Mónika portálunknak elmondta: cégük a személyes találkozásokat részesíti előnyben, de jelenleg kénytelenek online felületen elérni a hallgatókat. A szakember hozzátette: a nappali órákon kívül este fél nyolc és kilenc között is biztosítanak konzultációs lehetőséget. Utóbbival élnek is a fiatalok, a tapasztalatok alapján ugyanannyian jelentkeznek be ebben a sávban, mint munkaidőben. Bár az előrejelzések szerint bízhatunk benne, hogy a következő, ősszel esedékes Regionális Állásbörzét már a Széchenyi István Egyetem aulájában, hagyományos formában lehet megrendezni, az online toborzás különböző formái (chat a vállalat munkatársaival, videós beszélgetés, személyre szabott ajánlatok) nagy valószínűséggel a jövőben is velünk maradnak. A következő években kiderül, hogy a járvány milyen hatással volt a munkaerőpiaci trendekre: felerősítette-e a digitális tendenciákat vagy épp ellenkezőleg, a személyes találkozások reneszánszának nyitott kaput. Mátyás Alexa és Vitéz Veronika, a Dana Hungary Kft. személyügyi munkatársai élő Facebook-videóban válaszoltak a felmerülő kérdésekre.