Váll vállvetve végeznek önkéntes feladatokat 2020 novembere óta Győr-Moson-Sopron megye-szerte kórházakban, oltópontokon és a mentőszolgálatnál a Széchenyi István Egyetem hallgatói, akik úgy döntöttek, nem ülnek tétlenül, legjobb tudásukkal segítenek a világjárvány elleni küzdelemben. Helytállásukért, a magyar családokért végzett áldozatos munkájukért a Széchenyi István Egyetem hallgatóit elismerésben részesítette a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége nemrégiben. A díszoklevelet dr. Varga Judit igazságügyi miniszter adta át az önkétesek képviselőinek. „Ezek a fiatalok a mi biztonságunkért küzdöttek, példát mutatva mindannyiunk számára bátorságból, fegyelmezettségből, bajtársiasságból és összefogásból” – hangoztatta az ünnepségen a miniszter. „Több mint ötszáz tettre kész hallgató vette fel a munkát – akár éjszakába nyúlóan vagy a karácsonyi, húsvéti ünnepek közepette is –, hogy tehermentesítse az egészségügyben dolgozókat, segítse a polgárokat az embert próbáló járvány elleni védekezésben. Az Egészségtudományi Tanszék hallgatói kórházakban, szűrőállomásokon, oltópontokon, míg más karok hallgatói a mentőszolgálatnál és a győri kórházban vállalnak adminisztratív feladatokat, autóvezetői szolgálatot a mai napig” – mondta Máté Eszter, a Széchenyi István Egyetem önkénteseinek koordinátora. Hozzátette: az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szerepe a toborzásban kiemelkedően hatékony volt. Mindössze két nap leforgása alatt megfelelő számú önkéntest regisztrálhattak közreműködésükkel. Maczkó Márton, az EHÖK elnöke pedig dr. Nagy Sándor, az Egészségügyi és Sporttudományi Kar dékánja, illetve dr. Fehér Rózsa dékánhelyettes, valamint dr. Szücs Petra adjunktus és az oktatók rugalmas hozzáállását és szakmai támogatását emelte ki. Mint mondta, ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hallgatók ilyen hatékonyan lássák el feladataikat. „Nagy öröm, hogy mind a betegeinktől, mind a kollégáktól kizárólag pozitív visszajelzést kapunk munkánkról. Az a tapasztalat, amit pedig már tanulmányaink alatt szerezhetünk, számomra kincset ér” – emelte ki érdeklődésünkre Mihalik Sarolta ápolás és betegellátás szakos önkéntes, aki ennek köszönhetően már most olyan torokszorítóan megható emlékeket őriz erről az időszakról, melyeket gyerekeinek is mesélni fog. „Büszkék vagyunk önkéntes hallgatóinkra, akik nap mint nap bizonyítják, a bajban is számíthatunk rájuk. Egyetemünk arra törekszik, hogy a nemzetközi szintű oktatási-kutatási tevékenységen túl is szolgálja a térséget, amit ez az összefogás is kiválóan példáz” – mutatott rá dr. Kovács Zsolt a Széchenyi István Egyetem kancellárja. A díjátadóról készült videó itt tekinthető meg.

Az idei Semmelweis-nap kapcsán kitüntették dr. Papp Mária Magdolnát, a Széchenyi István Egyetem foglalkozás-egészségügyi főorvosát. Dr. Galli Csaba Béla, az intézmény tanára, korábbi szakszervezeti vezetője Szent László-érmet vehetett át. Az idei Semmelweis-napon „Győr Város Egészségügyéért” kitüntetést vett át dr. Papp Mária Magdolna háziorvos, belgyógyász főorvos, egyetemünk foglalkozás-egészségügyi főorvosa. A díj átadásakor dr. Dézsi Csaba András polgármester, intézményünk egyetemi tanára a méltatásban a kitüntetettekről elmondta: ők igazi példaképek a fiatal kollégák számára. A Szent László-napon, a díszközgyűlésen dr. Galli Csaba Béla, a Széchenyi István Egyetem tanára, a Győri Evangélikus Egyházközség világi vezetője a győri felsőoktatást szolgáló több évtizedes, kiváló oktatói és vezetői tevékenysége, valamint az internetalapú távoktatás megalapozásában és irányításában végzett eredményes munkája elismeréseként Szent László-érmet vett át dr. Dézsi Csaba András polgármestertől.

Az Audi Hungaria évente több mint 150 000 autót gyárt, amelyek prémium minősége akár egy hajszálon is múlhat, ugyanis a vállalat lakkozójában az egyes karosszériákra felvitt rétegek – foszfátréteg, katódos merítőlakk, töltő-alapozó festék, bázisfesték és színtelen lakk – vastagsága mindössze körülbelül 120 µm, amely akár vékonyabb, mint egy emberi hajszál. *Szponzorált tartalom* A nyers karosszériák a karosszériaüzemből érkeznek a 43.000 m2 alapterületű lakkozóba, ahol jelenleg a TT Coupé, TT Roadster, Q3 és Q3 Sportback modellek karosszériáit lakkozzák, ellenállóvá téve őket a környezeti hatásokkal szemben; megfelelve mind a funkcionális követelményeknek (például a kőfelverődés és UV-sugárzás elleni védelem), mind pedig a megjelenéssel kapcsolatos vevői elvárásoknak (színtónus-stabilitás, struktúra). Annak érdekében, hogy az Audi Hungaria szakemberei felkészítsék a karosszériákat ezekre a kihívásokra, egy több mint 300 méteres gyártósoron összesen négy különböző lakkréteggel bevonatolják a karosszériát merítőkádak és robotok segítségével. Elsőként az előkezelés során por- és zsírtalanítják a nyers karosszériát, majd biztosítják a korrózióvédelmet a katódos merítőlakkozással. A következő lépésként a varratok tömítésére kerül sor. Ezután kezdődhet a töltő- és alapozó festék, majd a végső, színt adó bázisfesték felvitele. A fényezés a színtelen fedőlakkal zárul. A korrózióvédelmi folyamat az üregvédelemmel válik teljessé, melynek során a karosszéria üreges részeibe forró viaszt juttatunk. Mindezek nemcsak ellenállóvá teszik a karosszériát az időjárás kihatásaival szemben, hanem a fényezés is tartóssá és időtállóvá válik. Egy karosszéria lakkozása közel nyolc óráig tart, naponta akár 750-nél is több karosszéria készül el a lakkozóüzemben a legkülönbözőbb színárnyalatokban. Az Audi Hungaria összesen 16 alapszínben gyártja modelljeit, de a színeknek csak a képzelet szabhat határt, hiszen a lakkozóban egyedi színek lakkozására is van lehetőség, amelyet a hölgyek akár a körömlakk-, az urak pedig a nyakkendő színpaletta árnyalatai alapján is kiválaszthatnak. A leggyakrabban a mítoszfekete, gleccserfehér és ibiszfehér színek fordulnak elő a gyártósoron. A karosszériák a lakkozási folyamat során megközelítőleg 6,5 kilométert tesznek meg a csarnok szállítópályáján. A felvitt rétegek körülbelül 25 kilogrammal növelik a karosszéria súlyát. Az Audi Hungaria lakkozója az egyik leginnovatívabb és legkörnyezetkímélőbb Európában: a pontszerű karosszéria-tömítő eljárást (Digital Sealing) a Volkswagen Konszern telephelyei közül elsőként a győri lakkozóban vezették be. A festőkabinok szárazleválasztási technológiájának köszönhetően jelentős vízmegtakarítás érhető el, hozzájárulva ezzel a vállalat CO2-semlegességéhez. Az Audi-modellek színeivel kapcsolatos további érdekességekért kövesse az Audi Hungaria Győr hivatalos facebook oldalát és a #színeknyomában hashtaget. A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel kétmillió motor, köztük elektromos motorok is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és az Audi Q3 Sportback modelleket. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 év végén 12 226 munkatársat foglalkoztatott.

A Széchenyi István Egyetem rangját jelzi, hogy az intézmény volt a házigazdája a legrangosabb kulturális nyelvészeti konferenciának, amelyen Kínától Ausztrálián át az Egyesült Államokig számos professzor, kutató vett részt. Több mint kétéves intenzív szervezőmunka eredményeként rendezte meg a Széchenyi István Egyetem III. Nemzetközi Kulturális Nyelvészeti Konferenciát (The Third Cultural Linguistics International Conference) június 16. és 18. között, online formában Az eseményre 87 előadással közel több mint száz előadó, valamint további 40 regisztrált érdeklődő jelentkezett be 28 országból, öt kontinensről. A konferenciasorozatban a győri egyetem a híres pratói Monash Egyetem és a németországi Koblenz-Landau Egyetem után szervezte meg a rangos fórumot, amely magyarországi viszonylatban is különleges volumenű rendezvénynek számít. A konferencia szakmai nívóját 14 nemzetközi hírű kutató tudományos testülete biztosítja, amelynek olyan professzorok a tagjai, mint például Roslyn M. Frank (University of Iowa), Ian Malcolm (Edith Cowan University), William Foley (University of Sydney), Gary B. Palmer (University of Nevada) és Andreas Mulsoff (University of East Anglia). A programot két világhírű magyar tudós nyitotta meg és zárta le: Kövecses Zoltán, a metaforakutatás egyik legelismertebb alakja, valamint Pléh Csaba akadémikus, a kognitív pszichológia professzora. A további plenáris előadásokat Helen Meng, a Chinese University of Hongkong professzora, valamint Barbara Lewandowska-Tomaszczik professzor (State University of Applied Sciences in Konin) és Hans Georg Wolf, a Potsdami Egyetem professzora, Bölcsészettudományi Karának dékánja tartotta. A konferencián a tudományterület számos neves kutatója részt vett, így Ning Yu (The Pennsylvania State University), Yo Matsumoto (National Institute for Japanese Language and Linguistics), Iwonak Kraska-Szlenk (University of Warsaw), Xu Wen (Southwest University, Csungking) vagy Mario Brdar (University of Osijek). A kulturális nyelvészet olyan korszerű interdiszciplináris tudományterület, amely a nyelv, a gondolkodás (konceptualizáció = megismerés) és a kultúra közötti összefüggést vizsgálja, így nyelvészek, kulturális antropológusok, szociológusok, pszichológusok, néprajztudósok számára ad komplex eszközrendszert a nyelvi kommunikáció vizsgálatával az egyes kulturális közösségeket jellemző világnézetek feltárására. A konferencia számos korszerű témát érintett, például a koronavírus-járványról, a mentális betegségekről, társadalmi témákról, identitásról, digitális világról való diskurzust, vagy például az érzelemkifejezés, a morál, a humor, az udvariasság kultúránként eltérő módjait. Több szekció foglalkozott az egyes népek folklórszövegeinek, szólásainak, szimbólumainak feltárásával, amelyek világnézeti-vallási alapokra vezethetők vissza. Az előadások megmutatták, a kulturális nyelvészet kutatási eredményei jól hasznosíthatók a nyelvoktatásban, a fordítástudományban, a néprajzban, az irodalomértelmezésben és nem utolsó sorban a társadalmi-politikai folyamatok megértésében. A konferencián számos könyvsorozat és folyóirat mutatkozott be, publikációs segítséget, tanácsokat is nyújtva a résztvevőknek. A rendezvény kiemelt eseménye a Farzad Sharifianra, a melbourne-i Monash Egyetem professzorára, a tudományterület „atyjára” való emlékezés volt, aki 2020 májusában váratlanul, fiatalon elhunyt. A kerekasztal-beszélgetésen öt hozzá közel álló személy osztotta meg személyes élményeit négy helyszínről bekapcsolódva: Melbourne-ből, Tuniszból, Budapestről és Pennsylvaniából, amely 14 órás eltérést jelentett az időzónákban Melbourne és Pennsylvania viszonylatában. A konferencia záróeseményén prezentációik alapján három PhD-hallgató (egy-egy német, magyar és tajvani) részesült Farzad Sharifian PhD hallgatói díjban (Farzad Sharifian PhD Student Award. A konferencia jó hangulatát jellemzi, hogy az eseményt megelőzően meghirdetett technikai próbák társasági-ismerkedési eseményekké alakultak, amelyeken akár kétórás beszélgetésekbe kapcsolódtak be a résztvevők. A konferencia tudományos testületének ezúttal a Széchenyi István Egyetem két professzora, dr. Komlósi László Imre és Ablonczyné dr. Mihályka Lívia is tagja volt, a programban pedig az Apáczai Csere János Kar több oktatója előadást tartott, plenáriselőadás-felvezetést és/vagy szekcióvezetést vállalt. A szervezőbizottságba összesen tíz oktató kapcsolódott be a karról. A konferencia-előadások alapján válogatott tanulmányokból a Cognitive Linguistic Studies folyóiratban speciális tematikus kiadvány, a Springer Singapore nemzetközi tudományos kiadónál pedig Scopus-indexált szerkesztett kötet fog megjelenni, amely a Széchenyi-egyetemről érkező előadók számára is kiemelt színvonalú publikációs lehetőséget nyújt. A konferencia következő, 2023-ban esedékes rendezvényének a csungkingi Southwest University (Kína) lesz a házigazdája Xu Wen professzor, a College of International Studies dékánjának vezetésével. Dr. Baranyiné dr. Kóczy Judit, az Apáczai Csere János Kar dékánhelyettese

Másfél év elteltével tartottak újra diplomaátadót a Széchenyi István Egyetemen, a kényszerű szünetnek természetesen a koronavírus-járvány volt az oka. A Művészeti Kar ünnepégének az Egyetemi Hangversenyterem (az egykori zsinagóga) adott otthont. A szombati eseményen alap- és mesterszakos, valamint osztatlan képzést elvégzett hallgatók vették át oklevelüket. Fotók: Kun Zoltán

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 82. évében elhunyt dr. Tóth József ny. főiskolai docens, okl. gépészmérnök, az egykori Általános Gépészeti Tanszék oktatója, a kollégium volt igazgatóhelyettese. Dr. Tóth József 1975. augusztus 1-jén lett a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola oktatója. Három évtizedes sikeres életút után 2005. április 30-án nyugdíjba ment, de öt évig óraadóként még részt vett a győri mérnökképzésben. Szakterülete a gépelemek, a műszaki ábrázolás, az ábrázoló geometria oktatása volt. A harminc év alatt a győri mérnökképzés mindegyik szakán tanította alapozó tárgyait. Kollégái, hallgatói mindig felkészültségét, együttműködési készségét, empatikusságát tartották személyisége meghatározó, legfontosabb tulajdonságának. Hallgatói a szokásos konzultációk, vizsgák mellett a szakesteken, azok sportprogramjain is számíthattak közreműködésére. Kollégiumi nevelőtanárként, igazgatóhelyettesként nagy szociális érzékenységgel kezelte, intézte a hallgatók napi ügyes-bajos dolgait. Csendes, halk szavú, határozott véleményt megfogalmazó oktatóként tekintélyt szerzett munkájával, példás hozzáállásával az intézményben. Emlékét megőrizzük! Nyugodjon békében!

Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott csütörtöki ünnepségen dr. Baranyi Péter professzort kinevezte a Széchenyi István Egyetem új rektorának, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és az egyetem Szenátusának egységes javaslata alapján. Megbízatása 2021. július 1-jétől négy évre szól. Dr. Czinege Imre (2002–2005), dr. Szekeres Tamás (2005–2013) és dr. Földesi Péter (2013–2021) után dr. Baranyi Péter az intézmény negyedik rektora. A rektori tisztségre vonatkozó pályázatot a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány írta ki márciusban dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök és dr. Földesi Péter rektor kezdeményezésére. A kiírás tervezetét a Szenátus előzetesen véleményezte és jóváhagyta. Dr. Baranyi Péter az egyetem nemzetközi hírű professzora, 2017 óta az intézmény Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetője. Mintegy három évtizedes sikeres tudományos pályafutás áll mögötte. 1996 óta számos neves külföldi kutatócsoportban töltött hosszabb-rövidebb időt, egyebek mellett a Tokiói Egyetemen és a Hongkongi Kínai Egyetemen. Több nemzetközi laboratóriumot alapított, új tantárgyak sorát dolgozta ki, száznál többször tartott előadást az Egyesült Királyságtól Kínán és Ausztrálián át az USA-ig különböző egyetemeken és kutatóintézetekben. Egy évtizede megfogalmazta a mára önálló tudományterületté vált kognitív infokommunikáció koncepcióját, amelyről dr. Csapó Ádám tanítványával számos alapozó cikket és könyvet írt. Tudományos munkáira épül mérnöki alkotása: a virtuális valóság alapú komplex operációs rendszer már a nemzetközi piacon is sikeresen megjelent. Dr. Baranyi Péter nemcsak pályázatában, hanem az egyetemi polgárok, az egyetem Szenátusa és a fenntartó alapítvány kuratóriuma előtt is ismertette elképzeléseit korábban. Hangsúlyozta: tudásával, tapasztalatával ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a felhalmozott kiemelkedő potenciált beváltva az egyetem Magyarország egyik vezető, tekintélyes és szerethető felsőoktatási intézményévé váljon. Fontosnak nevezte, hogy az intézményben munkaidőn túl is legyen élet, és hogy a hallgatók „lájkolják” azt az időszakot, amit itt töltenek. A professzor leszögezte, hogy az universitas jellegnek megfelelően minden terület fontos, mert így a különböző tudásokat ötvözve integrált válaszok adhatók a problémákra. Beszélt a térséggel való szoros kapcsolatról is, mondván: az egyetem olyan partner kell hogy legyen, amely segít a térség jövőjének megtervezésében. A július 1-jén kezdődő rektori ciklust meghatározza, hogy a Széchenyi István Egyetem a tavaly augusztusi modellváltás óta új struktúrában, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány fenntartásában működik, amely növeli az intézmény hatékonyságát, egyúttal új stratégiai lehetőségeket biztosít a tudományos értékek és háttér fejlesztésére. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem a nemzetközi felsőoktatási térben is még inkább versenyképes legyen.

A kötelező oroszon kívül németül akart tanulni – ez az elhatározás mozgatta Hatanek Hajnalka életútja szálait. A Kínában és Olaszországban is elismert, világutazó gépészmérnök tizenkilenc év után visszatért alma materébe, a Széchenyi István Egyetemre. Ismerjék meg a MérNŐK Mesék pályázat nyertesét, a CNH Industral kutatásokért és fejlesztésekért felelős projektmanagerét! „Olyan vagyok, mint egy ágyú, szokták mondani a főnökeim. Irányba állítanak, s megállíthatatlanul haladok előre” – mosolygott Hatanek Hajnalka. Mint mondja, közel húsz év szakmai tapasztalattal a háta mögött most nem nehéz kimondania, elérte azt a szintet pályáján, ahol jól érzi magát, felelősségteljes feladatokat bíznak rá, de a stressz nem faktor az életében, és aminek nagyon örül, hogy sokat utazhat, napról napra négy nyelven gondolkodik és dolgozik úgy, hogy a magyart nem számítja ide. „Ide szerettem volna eljutni, amikor gyerekként a némettanulás miatt beiratkoztam a kéttannyelvű szakközépiskolába, aztán a Széchenyi-főiskolára. Mára egyensúlyt teremtettem a munka és a magánéletem között, s közben folyamatosan előléptetéseket kínálnak elöljáróim. Megbecsülnek, mert azt látják, biztos vagyok a munkámban, ha rám bíznak egy projektet, azt határidőre véghez viszem” – szögezte le. Formálta az út Ha visszagondol arra a nagykanizsai lányra, aki a kilencvenes években pályát választott magának, teljesen mást lát, mint ma, ha tükörbe néz – döntései közül mégsem bán semmit. „Az út, amit bejártam, formálta a karakterem. A kultúrák, melyeket megismerhettem, nyitottá tettek. Az emberek, a kollégák, akikhez közelebb kerülhettem, gazdagítottak: példaképeim, barátaim lettek. Ez tett alkalmassá arra, hogy ma a CNH Industral kutatásokért és fejlesztésekért felelős projektmanagereként vehetem át alma materem elismerését is. Elfogadóbb lettem, s ez szükséges ahhoz, hogy angol-olasz-osztrák kollégákat egyszerre tudjak koordinálni, s nőként is megbecsüljenek a szakmában” – fogalmazott Hatanek Hajnalka. Hozzátette: mindez azért olyan fontos, mert az ember lehet bármilyen profi, ha karakterét nem fogadja el a mérnöki közeg, ha nem jól kommunikál, gyenge a kompromisszumokban, elképzelései el fognak vérezni. Az esztergályos, maró szakképesítéssel is rendelkező szakember Magyarországon első nőként kapott oklevelet kéttannyelvű számítástechnikus-gépgyártás szakon, majd a Széchenyi István Főiskolán szintén egyedüli hölgyként sorakozott a gépészmérnöki képzés végét jelentő diplomaátadón. A bőrén érezte, nőként kihívás beépülni a mérnöktársadalomba. Ázsiában is kivívta a megbecsülést „A győri Audinál indult pályafutásom, örökké hálás leszek a cégnek azért, hogy lehetőséget kaptam egy kínai kiküldetésre. Egy évet tölthettem Dalian városában, ahol a gyár új telephelyet épített a kétezres évek elején. Huszonhat éves voltam akkor, ott szembesültem vele, hogy abban a kultúrában egy fiatal nő nem mondhatja meg idősebb férfi kollégájának, mit és hogyan kellene csinálni. Az én feladatom pedig egy csapat kiépítése volt… Végül sikerült beilleszkednem, elismertek, megbíztak bennem. Utóbbit abból tudtam meg, hogy felkerestek probléma esetén. Tudni és küzdeni kellett, illetve türelemmel várni. Kínában az egész gyárban egyetlen női kollégám akadt” – tette hozzá a beszédes részleteket Hatanek Hajnalka. Ezt követően audis rezidens mérnökként dolgozott az olasz Lamborghininél. Kiemelte: „meghatározó évek voltak ezek számomra. Szakmailag és emberileg is sokat fejlődtem, diplomáciát tanulhattam, amit az akkori győri főnökeim és kollégáim támogatásának köszönhetek.” Végül tíz évet élt Olaszországban, mára mint mondja, olaszul számol, gondolkodik, és stílusát, hozzáállását is nagymértékben formálta az ott eltöltött idő. „Itáliai barátaimtól tudom, pánikolni felesleges. Megértettem azt a filozófiát, hogyha valaki elvárások nélkül él, akkor előbb eléri a céljait, mintha görcsösen keresi, üldözi azokat” – emelte ki a mára már az ausztriai Linzben élő mérnök. Elmondta, mindazt, amit elért szorgalommal és tanulással alapozta meg, hiszen fontos volt, hogy kollégái belföldön és külföldön is érezzék, szaktudása kifogástalan. „Ezt pedig a Széchenyinek is köszönhetem, hisz itt megkaptam a kellő alapokat. Európai viszonylatban is a legmodernebbeknek számító technológiákkal találkozhattam a laboratóriumokban, és az elmélet mellett a gyakorlati oktatás is hangsúlyt kapott. Így kerülhettem be az Audi gyárába, s innen indulhatott el karrierem” – mutatott rá a szakember, aki mindezek után mégis meglepetten vette át az I. MérNŐK Mesék pályázat első helyezettjének járó elismerést, hisz szerinte annyi tehetség büszkélkedhet még győri oklevéllel.

Csütörtöktől vasárnapig rendezik a FIRST LEGO League robotépítő és -programozó verseny világdöntőjét, amelyre a Széchenyi István Egyetemhez rendkívül szorosan kötődő Mobilis Interaktív Kiállítási Központ általános és középiskolás diákokból álló csapata is kvalifikálta magát a nemzeti döntőn elért bronzéremmel. A siker hétéves tudatos munka eredménye. A FIRST LEGO League egy nagy hagyományokkal rendelkező globális robotépítő és -programozó verseny, amelyet 9–16 év közötti diákokból álló közösségeknek rendeznek meg. A megmérettetésben a Mobilis Bits MRGT csapat is rendszeresen részt vesz, és idén története legjobb eredményét érte el. „Csapatunk a győri regionális versenyen elért második helyezéssel bejutott az országos döntőbe, ahol bronzérmet szerezve kvalifikálta magát a világdöntőbe. A finálét Görögország rendezi, a járványhelyzet miatt online formában” – mosolygott Unger-Trescsik Hanna, a Mobilis vezető demonstrátora, a fiatalok egyik felkészítője. Szavaiból kiderült, hogy a sikerhez a diákcsapat minden tagjának kreativitására, tudására szükség volt, már csak azért is, mert rendkívül összetett versenyről van szó. „Minden évadnak van egy témája, az ideié – nyilván a vírus miatti lezárásokra reagálva – a replay, amit szabadon úgy fordíthatnánk: játsszunk újra! A gyerekeknek több ehhez kapcsolódó feladatot kell megoldaniuk, például a robotot úgy kell programozniuk, hogy bedobja a kosárlabdát a kosárba vagy megemeljen egy súlyt” – ismertette. Ennek megfelelően a világdöntő – amelynek bizonyos részei a nagyközönség számára is követhetők lesznek, ezért érdemes figyelni a Mobilis honlapját – szintén komplexnek ígérkezik. Mint Rákosi Szabolcs, a Mobilis vállalati kapcsolatokért és pályaorientációért felelős menedzsere elmondta, kiegyensúlyozott teljesítmény, négy versenyszám sikeres teljesítése szükséges a jó eredményhez. Az első a Robot Játék menet, amelynek lényege, hogy megadott idő alatt minél több feladatot kell elvégezni a robotnak. A zsűri értékeli a robot programozását, megépítését, a munka dokumentációját is – ezt hívják Robot Dizájnnak. A csapat emellett angolul prezentálja kutatási projektjét, végül pedig a bírák az alapértékek pontozása során elsősorban arra kíváncsiak, hogy a fiatalok milyen szellemiségben készültek együtt, milyen csapatot alkotnak. Rákosi Szabolcs hangsúlyozta, hogy a mostani döntős szereplés hétéves tudatos munka eredménye, 2014-ben hozták ugyanis létre a csapatot, amely azóta folyamatosan működik, a „kiöregedő” tagok helyett természetesen mindig új és új diákokkal. A csapat megalakulását lehetővé tevő mentorprogramot a kezdetektől felkarolta és támogatja a járműipar egyik fontos szerepelője, a Nemak Győr Kft., ennek is köszönhető, hogy jelenleg a Mobilisben, valamint hét győri és Győr környéki iskolában működik LEGO-robot szakkör. A felkészülést a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ munkatársai segítik, ami kiválóan szolgálja a Széchenyi István Egyetemhez szorosan kötődő intézmény egyik fontos célját: népszerűsíteni a gyerekek körében a műszaki és a természettudományokat, hogy közülük később minél többen ezen a területen tanuljanak tovább és találják meg boldogságukat. Tagok és felkészítők A világdöntőbe jutott csapat tagjai: Angster Zsófia, Erdélyi András, Erdélyi Balázs, Kalocsa Ádám, Pőcze Tamás, Reider Norbert, Takács Ármin, Törős Gergő és Végh Máté. Felkészítők: Boros Norbert, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Matematika és Számítástudomány Tanszék tanszéki mérnöke, valamint Unger-Trescsik Hanna, a Mobilis vezető demonstrátora, a Széchenyi István Egyetem óraadója.

A Széchenyi István Egyetem számára fontos munkatársai megbecsülése: az intézmény Szenátusa Némethné Farkas Katának és Winkler Csabának címzetes egyetemi docens címet adományozott. Némethné Farkas Kata 1986 óta a Széchenyi István Egyetem, illetve jogelődje munkatársa. Jelenleg a Felnőttképzési Központ vezetője, amely szervezeti egységben több mint két évtizede tevékenykedik. 2011-ben bekapcsolódott a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar oktatási munkájába. Tárgyait azóta több mint kilencezer hallgató vette fel. 2003 óta a távoktatás szervezésével is foglalkozik, koordinálja az egyetemi távoktatási tananyagok fejlesztésének, ki- és átdolgozásának, egységes tananyagtárba illesztésének folyamatos fejlesztő tevékenységét. Távoktatási vizsgáztatási tapasztalata különösen értékes volt a 2020-ban hirtelen bekövetkező digitális átállásnál. Winkler Csaba – aki jelenleg a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatok titkára – negyven éve az intézmény munkatársa. Az 1990-es évek végétől intézményi kommunikációs és marketingtevékenysége mellett meghívott óraadó a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon, illetve elődjén. Kezdetben kommunikációs tantárgyak keretében tartott órákat, emellett több félévben tanári kommunikációt is tanított. Arra törekszik, hogy a hallgatók a kurzushoz tartozó ismeretek mellett részletesen, élményszerűen megismerjék az egyetem életét, értékeit, jeles személyiségeit. Az intézmény történetének dokumentumai gondozásában végzett munkája kiemelkedő.

Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium (BTNL) néven konzorciális együttműködés keretében alakult nemzeti laboratórium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. A bemutatkozó megbeszélésen a Digitális Fejlesztési Központ is ismertette helyzetét, terveit, lehetőségeit. A nemzeti labor fő területei közé fog tartozni a dróntechnológia és az 5G is. Célja a szakmai kapcsolatok fejlesztése, a tudástranszfer, a műszaki műhelyek koncentrálása és a felfedő-kísérleti kutatások megszervezése. A legfontosabb három alprojekt a biztonságos intézmény, a biztonságos település és a biztonságos határvédelem feladatai köré szerveződik. Az 5G technológia, a robot- és dróntechnika – beleértve a digitális képfeldolgozást – kiemelt szerepű horizontális tevékenységként jelenik meg, amely a központ számára nyújt új lehetőségeket. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Szigetköz–Csallóköz határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté alakítása a célja az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Programnak, amelynek nyitókonferenciáját pénteken tartották a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthont adó mosonmagyaróvári várban. A több mint egymilliárd forintból megvalósuló projektben az egyetem mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vesz részt, szlovák, osztrák és német partnerek bevonásával. „A víz összekapcsol, nem pedig szétválaszt” – ezzel a meggyőződéssel gyűltek össze a résztvevők az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program nyitórendezvényén, amelynek házigazdája a Széchenyi István Egyetem volt. Széles körű összefogás Prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában ismertette: az Európai Unió és a magyar kormány egymilliárd forintot meghaladó összeggel finanszírozza a magyar Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részét képező projektet, amelynek hazai közreműködői a Széchenyi István Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete. Hozzáfűzte, hogy a program kapcsolódik az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz is. A politikus kifejtette: összesen 18 munkacsomagot alakítottak ki, amelyekbe német, osztrák és szlovák partnereket is bevonnak. Emellett szakmai tanácsadó testület alakul annak támogatására, hogyan lehet a projekt eredményeit beilleszteni a gazdasági és társadalmi környezetbe. Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője a projekt lényegének az Öreg-Duna és mellékágrendszereinek helyreállítását, a Szigetköz innovatív és természetalapú megoldásokra, kutatás-fejlesztési eredményekre épített fejlesztését, valamint a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontjainak összehangolását, a mindennapok gyakorlatába, a helyi közösségek kultúrájába való átültetését nevezte. „A vízügyi infrastruktúra korszerűsítésével, fenntartható vízgazdálkodással ellenállóvá, rugalmassá tehetjük a mezőgazdasági termelést a klímaváltozás következtében szélsőségessé vált időjárással szemben. A közlekedés, a turizmus fejlesztésével megközelíthetővé tesszük rejtett természeti értékeinket, látogatóközpont építésével pedig bemutathatjuk feltárt örökségünket” – húzta alá. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a térség fejlesztésében Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében azt hangsúlyozta: a programban meghatározó szerepet betöltő egyetem elkötelezetten vállal felelősséget környezete fenntartható jövőjének alakításában. „Tevékenységünket a globális láthatóság jegyében végezzük, szorosan együttműködve ipari, a kormányzati, egyházi és civil partnereinkkel, illetve a médiaszereplőkkel. A közös munkában nagy hangsúlyt helyezünk a természeti környezettel való harmonikus együttélés, a fenntartható fejlődés szempontjaira. Elkötelezettségünk nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy a Széchenyi István Egyetemet immár másodszor jegyzik a világ legjobbjai között az egyik legnagyobb nemzetközi minősítő szervezet, a Times Higher Education listáján, amely a felsőoktatási intézményeket gazdasági, társadalmi hatásuk és felelősségvállalásuk alapján rangsorolja” – fogalmazott. Hozzáfűzte: az egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet töltsön be a térség társadalmi életében. Ennek jegyében vesz részt ebben a projektben, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz és a Csallóköz világszínvonalú mintaadó fejlesztési területté váljon. A feladatok közösen oldhatók meg Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója kiemelte: a Szigetköz rehabilitációjában számos eredményt sikerült elérni az elmúlt csaknem három évtizedben Ezek közé tartozik a hullámtér, a mentett oldali vízpótlás és a Mosoni-Duna vízhozamának stabilizálása, valamint a Győr vízszintjeit rendező, Gönyűnél már épülő torkolati műtárgy. A feladatok között említette a térség árvízvédelmét, a talajvizek rendezetlenségét, valamint azt, hogy a Szigetköz, a Duna és a Csallóköz között nincs ökológiai kapcsolat. „Ezek a problémák a határ mentén csak közösen oldhatók meg” – szögezte le. Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja felidézte: a térségben 2000-ben megfogalmazott komplex rehabilitációs elképzelés jelentős része megvalósult, köszönhetően a kormány támogatásának. Megjegyezte: minden remény megvan arra, hogy az előttünk álló feladatok ugyanilyen eredményességgel váljanak valóra. Fontosnak nevezte, hogy a projektben az egyetem potenciálja is megjelenik. A nyitókonferencián előadások sora hangzott el, amelyeken a körforgásos gazdaságtól a vízgazdálkodási és hidrodinamikai döntéstámogató modell kidolgozásán át a regionális turisztikai fejlesztési koncepcióig rendkívül sok témát ismertettek az előadók, dr. Xiaomeng Shen, a bonni ENSZ Egyetem rektorhelyettese, valamint Charles J. Vörösmarty, a City College of New York professzora pedig nemzetközi kitekintést nyújtott a hallgatóságnak. Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program megvalósítása érdekében létrejött összefogást segíti a Széchenyi István Egyetem Globalizációs Kompetenciaközpontja, dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes szakmai koordinációjával, az ENSZ fenntartható fejlődési céljait szem előtt tartva.

A Széchenyi István Egyetem hazánkban egyedülálló angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjában (SzEEDSM) „a tökéletes recept alapján” képezik a hallgatókat dr. Dobra Zoltán szerint, aki nemrégiben sikeresen védte meg értekezését. Az Audi Hungaria járműgyártáson dolgozó vezetője a győri doktori iskolában az ipar 4.0 kutatások egyik területével, az ember-robot együttműködés modellezésével foglalkozott. Ismerjék meg a programot dr. Dobra Zoltán szemüvegén keresztül! A Széchenyi István Egyetemen a SzEEDSM angol nyelvű doktori program a gazdálkodás- és szervezéstudomány területen azzal a céllal indult el 2016 szeptemberében, hogy külföldi szakemberek bevonásával és nemzetközileg domináns, tudományos trendek követésével világszínvonalú doktori képzést biztosítson a magyar felsőoktatásban, transzdiszciplináris látásmódban. A doktori program vezetői tanulva a pandémia miatt kialakult helyzetből a publikációösztönzés új formáit valósítják meg, és erősítik a doktori program műhelyszintű működését 2021-től. Online eszközökkel és lehetőség szerint egyre több személyes interakcióval támogatják a tudományos együttműködések minden formáját.

A Széchenyi István Egyetem Szenátusa dr. Rechnitzer Jánosnak és dr. Szakál Pálnak professor emeritus címet adományozott. Mindketten több évtizede meghatározó oktatói-kutatói az intézménynek. Dr. Rechnitzer János a hazai regionális tudomány létrejöttének, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományrendszerében való megjelenésének egyik megalapozója, iskolateremtője, meghatározó személyisége. Három évtizede kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem és jogelődje tevékenységéhez. 1991-ben vezetésével létrejött a Regionális Tudományi Tanszék. A Széchenyi István Egyetem megalakulását követően kidolgozta a közszolgálati alapszak és a regionális és környezetgazdaságtan mesterszak képzési rendszerét. Ugyanebben az időszakban a Közgazdasági és Jogi Kar első dékánja, majd az önálló Gazdaságtudományi Kar első dékánja volt. 2008-tól 2014-ig az egyetem általános és tudományos rektorhelyetteseként tevékenykedett. Az egyetem első, még a jogtudományokkal közös doktori iskolája, majd az önálló Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola alapítója és alapításuktól kezdve azok vezetője volt. Dr. Szakál Pál 1982 óta oktat a mosonmagyaróvári karon, ahol 1999-től egyetemi tanárként vezette a Kémiai Tanszéket, 2014-től 2016-ig pedig a Víz- és Környezettudományi Intézetet. 2008-tól 2016-ig dékánhelyettesként a kar oktatási tevékenységét irányította. 2006-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Innovációs Nagydíját. Oktatott tárgyai a kémia, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a növényvédelem területéhez kapcsolódnak. Publikációnak száma mintegy 300, szabadalmainak száma meghaladja az egy tucatot. Számos nemzetközi kapcsolatot ápol, többek között osztrák, szlovák, brit, finn és dán egyetemekkel és kutatóintézetekkel.

„Közbeszerzés a 21. század szolgálatában” címmel jelent meg dr. Glavanits Judit, a Széchenyi István Egyetem jogi kara docensének legújabb kötete. A kutató munkáját ebben a tanévben az elnyert Hegedűs Gyula tudományos ösztöndíj is segítette. A Széchenyi István Egyetem egyik legrangosabb elismerése a Hegedűs Gyula tudományos ösztöndíj, amelyet a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapító főigazgatója emlékének megőrzésére alapítottak 2007-ben. Célja, hogy az intézmény legtehetségesebb, legrátermettebb 45 évnél fiatalabb oktatóit, kutatóit segítse tudományos tevékenységük elmélyítésében. Az ösztöndíjat a most záruló tanévben dr. Glavanits Judit, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európa Jogi Tanszékének vezetője nyerte el. Kész a második monográfiája „Bár az ösztöndíj nem jár semmilyen kötelezettséggel, én úgy értelmeztem, arra kötelez, hogy a habliltációs eljárásom megindításhoz szükséges monográfiát befejezzem. Az eljárás októberben ugyan megindult, de a koronavírus-járvány miatt a nyilvános szakaszra csak idén ősszel kerül majd sor. A könyvet nemrégiben vehettem a kezembe, »Közbeszerzés a 21. század szolgálatában« címmel jelent meg. Szó van benne a közbeszerzés jelenéről, gyakorlatáról és a jövőre vonatkozó trendekről, elképzelésekről és arról is, miként lehetne minél hatékonyabban, a modern technológiák segítségével felhasználni az állami forrásokat” – mondta dr. Glavanits Judit. Blokkláncok és okosszerződések A tanszékvezető legújabb kutatásaiban a fizetési és nyilvántartási rendszerek blokkláncalapú megvalósításának elméletével és gyakorlatával, valamint az okosszerződések nemzetközi kereskedelmi szerepével foglalkozik. Kifejtette: a blokkláncok kapcsán a legtöbben a kriptovalutákra gondolnak, de a technológia – a megosztott főkönyvi rendszerek – a bitcoinon túl nagyon fontos fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvetnek. „Jogi hiátus tapasztalható ezen a területen. Engem leginkább az foglalkoztat, hogy ki és hogyan fogja védelmébe venni az új technológiában járatlan, de »bátor« fogyasztókat” – fogalmazott. Hozzátette: több országban – például az Egyesült Arab Emírségekben és Szingapúrban – már próbálgatják, hogy a közbeszerzéseket vagy bizonyos beszerzési metódusokat átalakítsanak blokkláncalapúra, így várható, hogy egyre több helyen felmerül a fejlesztés ezen új iránya. A könyvben erről is szó esik. „A decentralizált főkönyvi technológia (DLT) olyan speciális decentralizált adatbázis, amelynek forrása és validálása több, akár földrajzilag független hitelesítő között kerül elosztásra, így minden rögzített adat (rekord) minden hitelesítőnél rendelkezésre áll. A blokklánc-technológia ennek részhalmazaként értelmezhető: a megosztott adatok kriptrográfiai eljárással kerülnek rözgítésre anonim módon. A népszerű bogár/rovar hasonlattal élve: minden blokklánc DLT-alapú, de nem minden megosztott főkönyvi rendszer blokklánc. Segítségével nagyon magas biztonsági fokkal tudunk adatot tárolni és továbbítani. Sok, az állam számára is rendkívül hasznos eleme van, például a korrupció elleni küzdelem és a gazdaságfehérítés fontos eszköze lehet, valamint az exponenciálisan növekvő adathalmaz tárolására is egyfajta megoldást nyújthat. Ez a jövő egyik legizgalmasabb kérdése” – mondta végül dr. Glavanits Judit. Névjegy Dr. Glavanits Judit régóta kötődik a Széchenyi István Egyetemhez, hiszen jogi diplomáját is itt szerezte. Tanszékvezetői munkája mellett nemzetközi kereskedelmi jogi tárgyakat oktat magyar és angol nyelven, emellett a karon indult több kutatási és oktatásfejlesztési projekt vezetője, az alternatív vitarendező szakjogász és a konfliktuskezelő (mediátor) szakember képzés szakfelelőse. 2010-től a pénzügyi közvetítő hatósági képzések oktatója, illetve felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. A mesterséges intelligencia jogi vetületeivel foglalkozó SmartLaw Research Group tagja. Összesen 106 megjelent tudományos publikációja van, számos hazai és nemzetközi konferencia rendszeres előadója.