Hatalmas sikert ért el Bukor Ádám, a Széchenyi István Egyetem szociálpedagógia szakos hallgatója, aki a szibériai Tomszkban zajló uszonyos úszó világbajnokságon a 200 méter felszíni úszás fináléjában a dobogó legfelső fokára állhatott, 400 méteren pedig bronzérmet nyert. A felvidéki származású versenyző ezzel rajtjogot szerzett az egyesült államokbeli Birminghamben jövőre sorra kerülő Világjátékokra. A 200 méter felszíni úszás döntője. Borítókép: Bukor Ádám Facebook-oldala

Böröcz Pétert, a Széchenyi István Egyetem Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumának vezetőjét választotta igazgatósági tagnak az amerikai székhelyű Csomagolási Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetsége a napokban. „Megtisztelő, hogy a tengerentúli központtal rendelkező intézet, amely számos kiváló, nemzetközi hírű szakmert fog össze, ezzel is elismerte tudományos tevékenységemet, ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy a siker közös, hiszen mindez csapatom érdeme. Hálás vagyok nekik folyamatos támogatásukért. Az igazgatóként megszerzett tudással és kapcsolatrendszerrel pedig továbbra is a győri egyetem innovációs, globalizációs törekvéseit kívánom támogatni” – kommentálta kinevezése hírét Böröcz Péter. A Széchenyi István Egyetemen működő Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium vezetője a Csomagoláskutató Intézetek Nemzetközi Szövetsége (IAPRI) élén az amerikai, brazil, chilei, svájci, japán, kínai, mexikói, holland és ausztrál szaktekintélyeket felvonultató igazgatóságban fog közreműködni 2024-ig. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy növelje láthatóságát nemzetközi színtéren, s arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse kapcsolatrendszerét. Dr. Böröcz Péter szakmai elismerése és kinevezése objektív visszaigazolás, mely mutatja, a győri intézmény nemzetközi versenyképességét, értékteremtő képességét. Globális szövetségben Az IAPRI-t 1971-ben hozták létre nemzetközi tagsági szövetségként a csomagolással kapcsolatos kutatások és oktatás előmozdítása érdekében. Az IAPRI egyedülálló globális hálózat, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy kommunikáljanak egymással és közösen fejlesszenek ötleteket, cseréljenek tapasztalatokat, sok esetben kiküszöbölve az erőfeszítések megkettőzését. Ma az IAPRI-nak 29 országból, több mint 90 tagja van. Névjegy Böröcz Péter, a Széchenyi István Egyetem docense, a győri intézmény Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumának vezetője. Számos PhD-kutatás témavezetője, továbbá aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokban és tudományos cikkek készítésében. Az IAPRI (Nemzetközi Csomagolási Kutatóintézetek Szövetsége) és az ISTA (Nemzetközi Biztonságos Közlekedési Szövetség) tagja, a Magyar Csomagolás- és Anyagmozgató Szövetség és a COST (Európai Együttműködés a Tudományban és Technikában) Csomagolási Akciójának (CA19124) igazgatósági tagja. Fő kutatási témái: csomagolási tesztelési módszerek közlekedési szimulációs célokra; csomagolási dinamika az elosztás során; a csomagolási megoldások matematikai optimalizálása játékelmélettel és fuzzy módszerrel.

Oktatói, kutatói és hallgatói cserék, közös kutatások és képzési programok előkészítéséről szólnak azok az együttműködési megállapodások, amelyeket üzbég egyetemekkel kötött a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény számára a nemzetköziesítés szempontjából egyre inkább felértékelődik Közép-Ázsia. Magyarország számára egyre fontosabbá válik a közép-ázsiai térség – ennek jegyében utazott felsőoktatási vezetőkből álló delegáció Üzbegisztánba a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kezdeményezésére, a Magyar Rektori Konferencia szervezésében, a magyar egyetemek további nemzetköziesítése érdekében. A küldöttségnek dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese is tagja volt, aki elmondta: az intézmény egyik stratégiai célja globális láthatóságának növelése, s ennek érdekében arra törekszenek, hogy növeljék külföldi hallgatóik számát, amely ma már meghaladja a 600-at. „Az egyetemünkön tanuló nemzetközi hallgatók csaknem tíz százaléka Azerbajdzsánból és Kazahsztánból érkezik, ami azt mutatja, hogy a közép-ázsiai régióban ebből a szempontból is jelentős potenciál rejlik” – ismertette a rektorhelyettes, aki hozzáfűzte, hogy a Széchenyi István Egyetem számára rendkívül sikeresek voltak az üzbegisztáni találkozók. „Három együttműködési megállapodást írtunk alá – a Karsi Állami Egyetemmel, a Taskenti Öntözésimérnök-képzési és Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Buharai Részlegével, valamint a Szamarkandi Állami Egyetemmel –, egyet pedig előkészítettünk a denovi Üzbég Vállalkozói és Pedagógiai Intézettel. A szerződések legfontosabb pontjai oktatói, kutatói és hallgatói cserék, közös kutatások és képzési programok előkészítéséről szólnak” – ismertette dr. Lukács Eszter. A Széchenyi István Egyetemen tavaly augusztusban sikeresen megtörtént a modellváltás, az intézmény a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány fenntartásába került. Az átalakítás nagy érdeklődést váltott ki az üzbég partnerek körében, ezért a rektorhelyettes több helyütt is beszélt a folyamat hátteréről és a tapasztalatokról: Taskentben dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a KKM államtitkára, a magyar delegáció vezetője kérésére prof. dr. Shahlo Turdikulovának, az üzbég Innovációs Minisztérium miniszterhelyettesének, valamint Otabek Fayazovnak, a Nemzetközi Kooperációs és Innovációs Főosztály vezetőhelyettesének, majd a szamarkandi helyi televíziónak, legvégül pedig a Buharai Állami Egyetemen a plenáris ülés résztvevőinek. „Az üzbég partnerek arra voltak elsősorban kíváncsiak, hogy az egyetemek működését hogyan lehet önfenntartóbbá tenni. Azt hangsúlyoztam számukra, hogy a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező modellváltás Magyarországon a külső finanszírozás bevonására adott válasz: ipari kapcsolatokkal, pályázatokkal és erős alapítványi kuratóriummal növeljük forrásainkat” – mondta erről dr. Lukács Eszter.

A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) judósai sikeres hétvégét tudhatnak a hátuk mögött. Az budapesti Országos Rangsor Versenyen Olasz Attila 1. helyezést, Schlag Krisztián 2. helyezést, Dékány Bálint pedig 7. helyezést harcolt ki magának és csapatának az UTE csarnokában. Gyimes Nikoletta, a SZESE Judo Szakosztály vezetője érdeklődésünkre elmondta, igazán elégedett a versenyzők eredményével.

A Széchenyi István Egyetem bejutott az ENSZ által támogatott Zöld Talár díj döntősei közé többek között egyesült államokbeli, brit, francia, kanadai és ausztrál egyetemek mellett. A siker az egyetem fenntarthatóság melletti elkötelezettségét mutatja. A brit székhelyű Egyetemek és Főiskolák Környezetvédelmi Szövetsége (Environmental Association for Universities and Colleges, EAUC) 2004 óta ítéli oda a Zöld Talár díjat, az ENSZ Környezetvédelmi Programja partnerségével és támogatásával. A több mint 200 intézményt tagjai sorában tudó szervezet célja a fenntarthatóság támogatása a felsőoktatásban. Az idei díjakat július 7-én online ünnepség keretében adják át, s az egyik nyertes a Széchenyi István Egyetem is lehet, amelynek pályázatát „a társadalom segítése” kategóriában a 13 döntős közé választották, két-két brazil és malajziai, valamint egy-egy egyesült államokbeli, brit, francia, kanadai, hongkongi, ausztrál, mexikói és kolumbiai egyetem mellett. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes elmondta: az egyetem a tudásötszög modelljében végzi tevékenységét, ezzel is szolgálva a térséget. Ennek lényege az intézmény szoros kapcsolata az ipari, a kormányzati és a civil, egyházi, illetve médiaszereplőkkel, hangsúlyt fektetve a természeti környezettel való harmonikus együttélés, valamint a fenntartható fejlődés szempontjaira. „Ezen törekvéseink sikerét mutatja, hogy egyetemünk idén már másodszor került fel a Times Higher Education a világ felsőoktatási intézményeit az ENSZ által megfogalmazott tizenhét fenntartható fejlődési cél alapján vizsgáló listájára, s a »fenntartható városok és közösségek« kategóriában például a világ kétszáz legjobbja közé sorolták. A Zöld Talár díj döntőjébe kerülés újabb megerősítést jelent abban, hogy egyetemünk tevékenységével beteljesíti ezeket a célokat, illetve hogy a mezőgazdaság- és élelmiszertudományok terén is a 21. századi, korszerű képzési igényeknek felelünk meg” – hangoztatta dr. Lukács Eszter. A Széchenyi-egyetem a díjra egy olyan európai uniós projektjével pályázott, amely egészségesebb, nagyobb tápanyagtartalmú élelmiszerek létrehozásáról szól. Dr. Szakál Pál, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora elmondta: régóta foglalkoznak azzal, miként lehet nagy tisztaságú mezőgazdasági és ipari hulladékokat új vegyületek és trágyázási módszerek, valamint növényvédő szerek kifejlesztésére használni. A cél, hogy ezek révén javuljon a megtermelt, előállított élelmiszerek minősége. Ebben a projektben elsősorban búzából készült lisztes termékek vannak a fókuszban. „A körforgásos gazdálkodás igényeinek megfelelően igyekszünk minden olyan hulladékot feltérképezni, ami a mezőgazdaság számára hasznosítható. Általuk tápanyagokban gazdag gabonamagvak és csökkentett adalékanyag-tartalmú pékáruk állíthatók elő. További előnyt jelent, hogy ezzel energiát spórolunk, emellett csökkentjük a hulladékok elhelyezéséből eredő problémákat. Eddigi kutatásaink során sikerült bizonyítanunk, hogy bizonyos elemekkel javítható a termékek antioxidáns-tartalma” – fejtette ki a professzor.

Üzleti SZEmle néven fontos szolgáltatás érhető el a Széchenyi István Egyetem (SZE) honlapján: az intézmény oktatói-kutatói olyan gazdasági témájú publikációk rövid összefoglalóit készítik el, amelyek hasznosak a vállalkozók, az üzleti döntéshozók és a fejlesztő munkakörökben dolgozó szakemberek számára. Megjelent a legfrissebb szám. Az elmúlt 15 hónapban a vállalatok, intézmények és a magánszemélyek is új működési módokkal, szabályokkal, szokásokkal ismerkedtek. Ami korábban elképzelhetetlen volt, a mindennapi élet részévé vált. A krízisek, bármennyire fájdalmasak is, a megújulás forrásai. Az Üzleti SZEmle legfrissebb számában sokféle szemszögből mutatjuk be, hogy fenntarthatóbb, felelősebb lesz-e a világ az újraindulás után, vagyis mit tanultunk az elmúlt hónapok korlátozásaiból. Összefoglalóinkban olvashatnak a Világgazdasági Fórum (WEF) által 2021-es Davosi Fórumon bemutatott, a világ állapotának javítására és a Covid-19 pusztító hatásának mérséklésére irányuló kezdeményezéséről. A neve: „The Great Reset” – vagyis a nagy visszaállítás. Más eredmények szerint nemcsak a működés módja, hanem a célrendszer is alapvetően megváltozhat. Világviszonylatban nagy lemaradás várható ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok (SDGs) teljesülésében, ezért a célok priorizálására van szükség. Egyes kutatások aggasztónak találják, hogy egyre több ember (jelenleg az emberiség 72%-a) él olyan országokban, ahol egyszerre van biokapacitás-hiány és átlag alatti jövedelem. Az alacsony jövedelem meghiúsítja ezeknek a gazdaságoknak a képességét arra, hogy versenyezzenek a szükséges erőforrásokért a globális piacon. Ez a tendencia nemcsak a fejlődés fenntartásának lehetőségeit rontja, hanem a szegénység felszámolásának esélyét is megszünteti – ezt a helyzetet nevezzük „ökológiai szegénységi csapdának”. Európában jobb a helyzet: az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja (JRC) 2021 májusában készített egy tanulmányt, amely elsősorban azt vizsgálja, hogyan segíti elő a pandémia okozta válság kezelése érdekében meghirdetett európai uniós helyreállítási terv (EU Recovery Plan) az SDGs megvalósulását. A tanulmány szerint az EU élen jár a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában. Bemutatjuk az EU új Taxonómia rendeletét, amely régi elmaradást pótolva klíma- és környezetvédelmi fenntarthatósági célokat határoz meg. A rendelet alapján egy gazdasági tevékenység akkor kaphat zöld minősítést, ha hat, előre meghatározott környezetvédelmi szempont közül legalább egynek megfelel, és többit sem sérti. Érdekes megoldásokat olvashatunk a svéd és az olasz víruskezelés gazdasági, társadalmi megoldásairól és következményeiről, más tanulmányok az autóipar átalakulásáról vagy a vásárlási szokások megváltozásáról szólnak. Megtudhatjuk, hogyan segíti az üzleti szimuláció a vállalati gondolkodásmódot, és gyakorlati tanácsokat is kaphatunk egy üzlet újraindításához. A címben szereplő kérdés – Vissza akarjuk kapni a régi életünket? – az egyik tanulmány legfőbb állítása. A fogyasztók étterembe menni, utazni, szórakozni szeretnének a világjárvány után. Hiába voltak, vannak kockázatok, az emberek újra élvezni akarják az életüket. Sok múlik azon, hogy a kormányok, intézmények, vállalatok megtalálják-e azokat a szabályozásokat és szolgáltatásokat, amelyek segítségével ezek az igénynek fenntarthatóbb módon elégíthetők ki. Szeptemberben tartalmilag megújulva, új témákkal jelentkezik az Üzleti SZEmle. A nyárra minden olvasónknak fenntartható, felelős újrakezdést kívánunk.

A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja izgalmas bemutatóval várta az érdeklődőket a Mesterséges Intelligencia Koalíció Digitális Jólét Program Kiállításán. A központ munkatársai élőben mutatták be az autonóm járművek környezetérzékelési látásmódjait. A mesterséges intelligenciával működő, adatvezérelt megoldások számos területen és szinte minden iparágban újszerű hatékonyságnövelési lehetőségeket kínálnak. A Mesterséges Intelligencia Koalíció által rendezett szakmai nap és kiállítás éppen erre hívta fel a figyelmet. A kiállításon megtekinthető volt a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának közös fejlesztésű önvezető autója. „A Nissan Leaf-alapokra épült autonóm jármű többféle szenzorral is felszerelt, ezek segítségével képes tájékozódni, akár a forgalomban is” – ismertette dr. Soumelidis Alexandros, a SZTAKI tudományos főmunkatársa. Dr. Szauter Ferenc, a Járműipari Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy a kiállításon az önvezető járművek területén belül a mesterséges intelligencia és gépi látás alapú környezetérzékelési módszerek bemutatására fektették a hangsúlyt. A kiállítás során a kutatóközpont interaktív bemutatóval készült, amelynek során a jármű érzékelte az előtte sétáló járókelőket, és egy monitoron élőben bemutatta, ahogy a jármű felismeri az emberi alakokat a kamera látóterében, illetve a LIDAR-adatok alapján háromdimenziós térben is megjeleníti a felismert embereket. „A környezet érzékeléséhez olyan módszert dolgoztunk ki, amely képes a kamera és a LIDAR fúziójára, azaz a két szenzor egy rendszerként használható” – hangsúlyozta Markó Norbert, a Járműipari Kutatóközpont kutatómérnöke. „A jármű a kamera felvétele alapján, az emberi látáshoz hasonlóan képes realizálni, hogy milyen objektumok találhatók a látótérben. Jelenleg a vezethető sáv felület, a járókelők és közlekedési eszközök – mint például a személygépjárművek, a tehergépjárművek vagy akár kerékpárok – felismerésére fókuszálunk” – folytatta Hollósi János, a kutatóközpont kutatómérnöke. „A gépi látás alapú mesterséges intelligencia rendszer képes megállapítani, hogy a kamera által látott kép mely képpontjai tartoznak az egyes objektumtípusokhoz” – egészítette ki dr. Horváth Ernő, a kutatóközpont kutatási csoportvezetője. A felismert objektumok és azok egyes pontjainak távolságinformációja alapján a szoftverrendszer létrehozza a jármű környezetének háromdimenziós térbeli mását, ami a biztonságos önvezetéshez szükséges. Ezek az információk olyan formában állnak rendelkezésre, hogy az további algoritmusokkal például útvonaltervezéshez, akadályelkerüléshez értelmezhető és feldolgozható legyen. Az emberi látással ellentétben a kamera felvétele alapján csak a kamera síkján határozzák meg az egyes objektumok helyzetét: tehát csak azt, hogy az objektum a képen hol van, de azt nem, hogy a valós térben hol helyezkedik el. Kőrös Péter, a Széchenyi István Egyetem Autonóm Kompetenciaközpontjának szakmai vezetője tájékoztatása alapján jelenleg nem az a cél, hogy kamerakép alapján centiméterpontosan megállapítsák a látott objektum távolságát a járműhöz képest. Erre a feladatra az emberi látás sem képes, csak egy olyan becslést ad, ami elegendő ahhoz, hogy az ember viszonylagos biztonsággal tudjon közlekedni. A jármű esetében nem a kamera, hanem a használt LIDAR-szenzorok centiméteres pontossággal képesek meghatározni a jármű környezetében található objektumok távolságát. A LIDAR egy úgynevezett 3D pontfelhőt generál, ahol a jármű környezete egy adott sűrűségben elhelyezkedő térbeli pontok formájában képeződik le.

Nigéria magyarországi nagykövete, dr. Modupe Enitan Irele is részt vett a Nigériai Nemzeti Védelmi Főiskola delegációjának Széchenyi István Egyetemen tett látogatásán. A találkozó nemcsak a két ország, de a két intézmény közötti kapcsolatokat is erősítette. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy növelje globális láthatóságát, s arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ennek jegyében érkezett a Nigériai Nemzeti Védelmi Főiskola több mint húsztagú küldöttsége a győri és a mosonmagyaróvári campusra. A győri találkozón Abdulrasheed Oluwaseyi Kotun mutatta be főiskolájukat. Beszédéből kiderült, hogy intézményüket 1992-ben alapították, és fő tevékenysége tisztek képzése a nigériai hadsereg, haditengerészet, légierő, valamint rendőrség számára, de baráti országokból is érkeznek hozzájuk hallgatók a világ minden tájáról. A védelmi és a biztonsági tanulmányok terén vezető felsőoktatási intézménynek számítanak a nyugat-afrikai államban. Az eseményen dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora felvázolta azt az utat, amelynek során egy műszaki főiskolából mára valódi universitas, Magyarország egyik meghatározó egyeteme jött létre, amely mind a QS, mind a Times Higher Education rangsorában szerepel. Kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok erősítése azért különösen fontos, mert – mint azt a mostani világjárvány is megmutatta – a problémák globálisak, ezért a megoldásoknak szintén azoknak kell lenniük. Szerinte minden ember, egyetem és nemzet tud valami olyat, amit megtaníthat a világnak. A nigériai vendégek ezt követően átfogó képet kaptak a Széchenyi-egyetem tevékenységéről. Dr. Zseni Anikó, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánhelyettese és dr. Feszty Dániel, a Járműfejlesztési Tanszék vezetője a kar működésébe adott bepillantást. Kiemelték a rendkívül szoros kapcsolatot az Audi Hungariaval, amely a világ legnagyobb motorgyárát és egyetlen Németországon kívüli fejlesztőközpontját működteti Győrben. A gyakorlatorientált, projektalapú képzést nyújtó győri egyetem a fejlesztési folyamatok integrált partnere. A hallgatókat az is segíti, hogy részt vehetnek az egyetem Formula Student-csapatainak munkájában. Dr. Kuczmann Miklós, az Automatizálási Tanszék professzora a digitális gyártás magyarországi szerepét ismertette, míg dr. Mayer Ádám, az Apáczai Csere János Kar Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa a Nigériai Amerikai Egyetemen szerzett tapasztalatairól beszélt. Frank Ágnes a Pályázati Iroda csoportvezetője az egyetem innovációs ökoszisztémáját fejtette ki prezentációjában. Elmondta: az intézmény ösztönzi a tudományos eredmények piaci felhasználását, fejleszti a vállalkozói kompetenciákat a hallgatók és a fiatal kutatók körében, valamint támogatja az egyetemhez kapcsolódó spinoff és startup vállalkozásokat. Az elmúlt két év legfontosabb eredményei között említette a bővülő innovációs szolgáltatásokat, a kutatás-fejlesztési menedzser képzés elindítását, valamint a Hallgatói Innovációs Projektet, amelyben 30-nál több vállalat, 180-nál több hallgató és 30-nál több munkatárs vett részt. A találkozót megtisztelte jelenlétével dr. Modupe Enitan Irele, Nigéria magyarországi nagykövete, aki hangsúlyozta: a folyamatosan változó, egyre innovatívabbá váló világban Nigéria és Magyarország egyaránt tud profitálni az egymással régóta meglévő jó kapcsolatból, amit a különböző együttműködések, csereprogramok tovább erősítenek. Kiemelte, hogy Magyarországon az egyetemek jó feltételekkel várják a külföldi hallgatókat, így Győrben is. Megjegyezte azt is, hogy nagy érdeklődéssel hallgatta a győri egyetem szoros partnerségét az iparral. A Széchenyi István Egyetemen az elmúlt években jelentősen nőtt a külföldi hallgatók létszáma, amely már meghaladja a hatszázat. A nigériai A nigériai Stipendium Hungaricum-hallgatók egyike Edun Nelson, aki első évét tölti Győrben, építészetet tanul. „Megszerettem az itteni embereket és az országot, amely nagyszerű benyomást tett rám. Remek élményekkel gazdagodtam, mióta itt vagyok Győrben. Az oktatók pedig arra ösztönöznek bennünket, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból, ami rendkívül tetszik” – válaszolta kérdésünkre. A nigériai küldöttség tagjai a győri program után a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karára látogattak, ahol dr. Szalka Éva dékán fogadta őket, és többek között a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatásokkal ismerkedtek. Egy sétát is tettek a campuson, amelynek központi épülete, a nemrégiben megújult vár lenyűgözte őket.

Váll vállvetve végeznek önkéntes feladatokat 2020 novembere óta Győr-Moson-Sopron megye-szerte kórházakban, oltópontokon és a mentőszolgálatnál a Széchenyi István Egyetem hallgatói, akik úgy döntöttek, nem ülnek tétlenül, legjobb tudásukkal segítenek a világjárvány elleni küzdelemben. Helytállásukért, a magyar családokért végzett áldozatos munkájukért a Széchenyi István Egyetem hallgatóit elismerésben részesítette a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége nemrégiben. A díszoklevelet dr. Varga Judit igazságügyi miniszter adta át az önkétesek képviselőinek. „Ezek a fiatalok a mi biztonságunkért küzdöttek, példát mutatva mindannyiunk számára bátorságból, fegyelmezettségből, bajtársiasságból és összefogásból” – hangoztatta az ünnepségen a miniszter. „Több mint ötszáz tettre kész hallgató vette fel a munkát – akár éjszakába nyúlóan vagy a karácsonyi, húsvéti ünnepek közepette is –, hogy tehermentesítse az egészségügyben dolgozókat, segítse a polgárokat az embert próbáló járvány elleni védekezésben. Az Egészségtudományi Tanszék hallgatói kórházakban, szűrőállomásokon, oltópontokon, míg más karok hallgatói a mentőszolgálatnál és a győri kórházban vállalnak adminisztratív feladatokat, autóvezetői szolgálatot a mai napig” – mondta Máté Eszter, a Széchenyi István Egyetem önkénteseinek koordinátora. Hozzátette: az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szerepe a toborzásban kiemelkedően hatékony volt. Mindössze két nap leforgása alatt megfelelő számú önkéntest regisztrálhattak közreműködésükkel. Maczkó Márton, az EHÖK elnöke pedig dr. Nagy Sándor, az Egészségügyi és Sporttudományi Kar dékánja, illetve dr. Fehér Rózsa dékánhelyettes, valamint dr. Szücs Petra adjunktus és az oktatók rugalmas hozzáállását és szakmai támogatását emelte ki. Mint mondta, ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hallgatók ilyen hatékonyan lássák el feladataikat. „Nagy öröm, hogy mind a betegeinktől, mind a kollégáktól kizárólag pozitív visszajelzést kapunk munkánkról. Az a tapasztalat, amit pedig már tanulmányaink alatt szerezhetünk, számomra kincset ér” – emelte ki érdeklődésünkre Mihalik Sarolta ápolás és betegellátás szakos önkéntes, aki ennek köszönhetően már most olyan torokszorítóan megható emlékeket őriz erről az időszakról, melyeket gyerekeinek is mesélni fog. „Büszkék vagyunk önkéntes hallgatóinkra, akik nap mint nap bizonyítják, a bajban is számíthatunk rájuk. Egyetemünk arra törekszik, hogy a nemzetközi szintű oktatási-kutatási tevékenységen túl is szolgálja a térséget, amit ez az összefogás is kiválóan példáz” – mutatott rá dr. Kovács Zsolt a Széchenyi István Egyetem kancellárja. A díjátadóról készült videó itt tekinthető meg.

Az idei Semmelweis-nap kapcsán kitüntették dr. Papp Mária Magdolnát, a Széchenyi István Egyetem foglalkozás-egészségügyi főorvosát. Dr. Galli Csaba Béla, az intézmény tanára, korábbi szakszervezeti vezetője Szent László-érmet vehetett át. Az idei Semmelweis-napon „Győr Város Egészségügyéért” kitüntetést vett át dr. Papp Mária Magdolna háziorvos, belgyógyász főorvos, egyetemünk foglalkozás-egészségügyi főorvosa. A díj átadásakor dr. Dézsi Csaba András polgármester, intézményünk egyetemi tanára a méltatásban a kitüntetettekről elmondta: ők igazi példaképek a fiatal kollégák számára. A Szent László-napon, a díszközgyűlésen dr. Galli Csaba Béla, a Széchenyi István Egyetem tanára, a Győri Evangélikus Egyházközség világi vezetője a győri felsőoktatást szolgáló több évtizedes, kiváló oktatói és vezetői tevékenysége, valamint az internetalapú távoktatás megalapozásában és irányításában végzett eredményes munkája elismeréseként Szent László-érmet vett át dr. Dézsi Csaba András polgármestertől.

Az Audi Hungaria évente több mint 150 000 autót gyárt, amelyek prémium minősége akár egy hajszálon is múlhat, ugyanis a vállalat lakkozójában az egyes karosszériákra felvitt rétegek – foszfátréteg, katódos merítőlakk, töltő-alapozó festék, bázisfesték és színtelen lakk – vastagsága mindössze körülbelül 120 µm, amely akár vékonyabb, mint egy emberi hajszál. *Szponzorált tartalom* A nyers karosszériák a karosszériaüzemből érkeznek a 43.000 m2 alapterületű lakkozóba, ahol jelenleg a TT Coupé, TT Roadster, Q3 és Q3 Sportback modellek karosszériáit lakkozzák, ellenállóvá téve őket a környezeti hatásokkal szemben; megfelelve mind a funkcionális követelményeknek (például a kőfelverődés és UV-sugárzás elleni védelem), mind pedig a megjelenéssel kapcsolatos vevői elvárásoknak (színtónus-stabilitás, struktúra). Annak érdekében, hogy az Audi Hungaria szakemberei felkészítsék a karosszériákat ezekre a kihívásokra, egy több mint 300 méteres gyártósoron összesen négy különböző lakkréteggel bevonatolják a karosszériát merítőkádak és robotok segítségével. Elsőként az előkezelés során por- és zsírtalanítják a nyers karosszériát, majd biztosítják a korrózióvédelmet a katódos merítőlakkozással. A következő lépésként a varratok tömítésére kerül sor. Ezután kezdődhet a töltő- és alapozó festék, majd a végső, színt adó bázisfesték felvitele. A fényezés a színtelen fedőlakkal zárul. A korrózióvédelmi folyamat az üregvédelemmel válik teljessé, melynek során a karosszéria üreges részeibe forró viaszt juttatunk. Mindezek nemcsak ellenállóvá teszik a karosszériát az időjárás kihatásaival szemben, hanem a fényezés is tartóssá és időtállóvá válik. Egy karosszéria lakkozása közel nyolc óráig tart, naponta akár 750-nél is több karosszéria készül el a lakkozóüzemben a legkülönbözőbb színárnyalatokban. Az Audi Hungaria összesen 16 alapszínben gyártja modelljeit, de a színeknek csak a képzelet szabhat határt, hiszen a lakkozóban egyedi színek lakkozására is van lehetőség, amelyet a hölgyek akár a körömlakk-, az urak pedig a nyakkendő színpaletta árnyalatai alapján is kiválaszthatnak. A leggyakrabban a mítoszfekete, gleccserfehér és ibiszfehér színek fordulnak elő a gyártósoron. A karosszériák a lakkozási folyamat során megközelítőleg 6,5 kilométert tesznek meg a csarnok szállítópályáján. A felvitt rétegek körülbelül 25 kilogrammal növelik a karosszéria súlyát. Az Audi Hungaria lakkozója az egyik leginnovatívabb és legkörnyezetkímélőbb Európában: a pontszerű karosszéria-tömítő eljárást (Digital Sealing) a Volkswagen Konszern telephelyei közül elsőként a győri lakkozóban vezették be. A festőkabinok szárazleválasztási technológiájának köszönhetően jelentős vízmegtakarítás érhető el, hozzájárulva ezzel a vállalat CO2-semlegességéhez. Az Audi-modellek színeivel kapcsolatos további érdekességekért kövesse az Audi Hungaria Győr hivatalos facebook oldalát és a #színeknyomában hashtaget. A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel kétmillió motor, köztük elektromos motorok is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és az Audi Q3 Sportback modelleket. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 év végén 12 226 munkatársat foglalkoztatott.

A Széchenyi István Egyetem rangját jelzi, hogy az intézmény volt a házigazdája a legrangosabb kulturális nyelvészeti konferenciának, amelyen Kínától Ausztrálián át az Egyesült Államokig számos professzor, kutató vett részt. Több mint kétéves intenzív szervezőmunka eredményeként rendezte meg a Széchenyi István Egyetem III. Nemzetközi Kulturális Nyelvészeti Konferenciát (The Third Cultural Linguistics International Conference) június 16. és 18. között, online formában Az eseményre 87 előadással közel több mint száz előadó, valamint további 40 regisztrált érdeklődő jelentkezett be 28 országból, öt kontinensről. A konferenciasorozatban a győri egyetem a híres pratói Monash Egyetem és a németországi Koblenz-Landau Egyetem után szervezte meg a rangos fórumot, amely magyarországi viszonylatban is különleges volumenű rendezvénynek számít. A konferencia szakmai nívóját 14 nemzetközi hírű kutató tudományos testülete biztosítja, amelynek olyan professzorok a tagjai, mint például Roslyn M. Frank (University of Iowa), Ian Malcolm (Edith Cowan University), William Foley (University of Sydney), Gary B. Palmer (University of Nevada) és Andreas Mulsoff (University of East Anglia). A programot két világhírű magyar tudós nyitotta meg és zárta le: Kövecses Zoltán, a metaforakutatás egyik legelismertebb alakja, valamint Pléh Csaba akadémikus, a kognitív pszichológia professzora. A további plenáris előadásokat Helen Meng, a Chinese University of Hongkong professzora, valamint Barbara Lewandowska-Tomaszczik professzor (State University of Applied Sciences in Konin) és Hans Georg Wolf, a Potsdami Egyetem professzora, Bölcsészettudományi Karának dékánja tartotta. A konferencián a tudományterület számos neves kutatója részt vett, így Ning Yu (The Pennsylvania State University), Yo Matsumoto (National Institute for Japanese Language and Linguistics), Iwonak Kraska-Szlenk (University of Warsaw), Xu Wen (Southwest University, Csungking) vagy Mario Brdar (University of Osijek). A kulturális nyelvészet olyan korszerű interdiszciplináris tudományterület, amely a nyelv, a gondolkodás (konceptualizáció = megismerés) és a kultúra közötti összefüggést vizsgálja, így nyelvészek, kulturális antropológusok, szociológusok, pszichológusok, néprajztudósok számára ad komplex eszközrendszert a nyelvi kommunikáció vizsgálatával az egyes kulturális közösségeket jellemző világnézetek feltárására. A konferencia számos korszerű témát érintett, például a koronavírus-járványról, a mentális betegségekről, társadalmi témákról, identitásról, digitális világról való diskurzust, vagy például az érzelemkifejezés, a morál, a humor, az udvariasság kultúránként eltérő módjait. Több szekció foglalkozott az egyes népek folklórszövegeinek, szólásainak, szimbólumainak feltárásával, amelyek világnézeti-vallási alapokra vezethetők vissza. Az előadások megmutatták, a kulturális nyelvészet kutatási eredményei jól hasznosíthatók a nyelvoktatásban, a fordítástudományban, a néprajzban, az irodalomértelmezésben és nem utolsó sorban a társadalmi-politikai folyamatok megértésében. A konferencián számos könyvsorozat és folyóirat mutatkozott be, publikációs segítséget, tanácsokat is nyújtva a résztvevőknek. A rendezvény kiemelt eseménye a Farzad Sharifianra, a melbourne-i Monash Egyetem professzorára, a tudományterület „atyjára” való emlékezés volt, aki 2020 májusában váratlanul, fiatalon elhunyt. A kerekasztal-beszélgetésen öt hozzá közel álló személy osztotta meg személyes élményeit négy helyszínről bekapcsolódva: Melbourne-ből, Tuniszból, Budapestről és Pennsylvaniából, amely 14 órás eltérést jelentett az időzónákban Melbourne és Pennsylvania viszonylatában. A konferencia záróeseményén prezentációik alapján három PhD-hallgató (egy-egy német, magyar és tajvani) részesült Farzad Sharifian PhD hallgatói díjban (Farzad Sharifian PhD Student Award. A konferencia jó hangulatát jellemzi, hogy az eseményt megelőzően meghirdetett technikai próbák társasági-ismerkedési eseményekké alakultak, amelyeken akár kétórás beszélgetésekbe kapcsolódtak be a résztvevők. A konferencia tudományos testületének ezúttal a Széchenyi István Egyetem két professzora, dr. Komlósi László Imre és Ablonczyné dr. Mihályka Lívia is tagja volt, a programban pedig az Apáczai Csere János Kar több oktatója előadást tartott, plenáriselőadás-felvezetést és/vagy szekcióvezetést vállalt. A szervezőbizottságba összesen tíz oktató kapcsolódott be a karról. A konferencia-előadások alapján válogatott tanulmányokból a Cognitive Linguistic Studies folyóiratban speciális tematikus kiadvány, a Springer Singapore nemzetközi tudományos kiadónál pedig Scopus-indexált szerkesztett kötet fog megjelenni, amely a Széchenyi-egyetemről érkező előadók számára is kiemelt színvonalú publikációs lehetőséget nyújt. A konferencia következő, 2023-ban esedékes rendezvényének a csungkingi Southwest University (Kína) lesz a házigazdája Xu Wen professzor, a College of International Studies dékánjának vezetésével. Dr. Baranyiné dr. Kóczy Judit, az Apáczai Csere János Kar dékánhelyettese

Másfél év elteltével tartottak újra diplomaátadót a Széchenyi István Egyetemen, a kényszerű szünetnek természetesen a koronavírus-járvány volt az oka. A Művészeti Kar ünnepégének az Egyetemi Hangversenyterem (az egykori zsinagóga) adott otthont. A szombati eseményen alap- és mesterszakos, valamint osztatlan képzést elvégzett hallgatók vették át oklevelüket. Fotók: Kun Zoltán

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 82. évében elhunyt dr. Tóth József ny. főiskolai docens, okl. gépészmérnök, az egykori Általános Gépészeti Tanszék oktatója, a kollégium volt igazgatóhelyettese. Dr. Tóth József 1975. augusztus 1-jén lett a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola oktatója. Három évtizedes sikeres életút után 2005. április 30-án nyugdíjba ment, de öt évig óraadóként még részt vett a győri mérnökképzésben. Szakterülete a gépelemek, a műszaki ábrázolás, az ábrázoló geometria oktatása volt. A harminc év alatt a győri mérnökképzés mindegyik szakán tanította alapozó tárgyait. Kollégái, hallgatói mindig felkészültségét, együttműködési készségét, empatikusságát tartották személyisége meghatározó, legfontosabb tulajdonságának. Hallgatói a szokásos konzultációk, vizsgák mellett a szakesteken, azok sportprogramjain is számíthattak közreműködésére. Kollégiumi nevelőtanárként, igazgatóhelyettesként nagy szociális érzékenységgel kezelte, intézte a hallgatók napi ügyes-bajos dolgait. Csendes, halk szavú, határozott véleményt megfogalmazó oktatóként tekintélyt szerzett munkájával, példás hozzáállásával az intézményben. Emlékét megőrizzük! Nyugodjon békében!

Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában tartott csütörtöki ünnepségen dr. Baranyi Péter professzort kinevezte a Széchenyi István Egyetem új rektorának, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és az egyetem Szenátusának egységes javaslata alapján. Megbízatása 2021. július 1-jétől négy évre szól. Dr. Czinege Imre (2002–2005), dr. Szekeres Tamás (2005–2013) és dr. Földesi Péter (2013–2021) után dr. Baranyi Péter az intézmény negyedik rektora. A rektori tisztségre vonatkozó pályázatot a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány írta ki márciusban dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök és dr. Földesi Péter rektor kezdeményezésére. A kiírás tervezetét a Szenátus előzetesen véleményezte és jóváhagyta. Dr. Baranyi Péter az egyetem nemzetközi hírű professzora, 2017 óta az intézmény Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetője. Mintegy három évtizedes sikeres tudományos pályafutás áll mögötte. 1996 óta számos neves külföldi kutatócsoportban töltött hosszabb-rövidebb időt, egyebek mellett a Tokiói Egyetemen és a Hongkongi Kínai Egyetemen. Több nemzetközi laboratóriumot alapított, új tantárgyak sorát dolgozta ki, száznál többször tartott előadást az Egyesült Királyságtól Kínán és Ausztrálián át az USA-ig különböző egyetemeken és kutatóintézetekben. Egy évtizede megfogalmazta a mára önálló tudományterületté vált kognitív infokommunikáció koncepcióját, amelyről dr. Csapó Ádám tanítványával számos alapozó cikket és könyvet írt. Tudományos munkáira épül mérnöki alkotása: a virtuális valóság alapú komplex operációs rendszer már a nemzetközi piacon is sikeresen megjelent. Dr. Baranyi Péter nemcsak pályázatában, hanem az egyetemi polgárok, az egyetem Szenátusa és a fenntartó alapítvány kuratóriuma előtt is ismertette elképzeléseit korábban. Hangsúlyozta: tudásával, tapasztalatával ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a felhalmozott kiemelkedő potenciált beváltva az egyetem Magyarország egyik vezető, tekintélyes és szerethető felsőoktatási intézményévé váljon. Fontosnak nevezte, hogy az intézményben munkaidőn túl is legyen élet, és hogy a hallgatók „lájkolják” azt az időszakot, amit itt töltenek. A professzor leszögezte, hogy az universitas jellegnek megfelelően minden terület fontos, mert így a különböző tudásokat ötvözve integrált válaszok adhatók a problémákra. Beszélt a térséggel való szoros kapcsolatról is, mondván: az egyetem olyan partner kell hogy legyen, amely segít a térség jövőjének megtervezésében. A július 1-jén kezdődő rektori ciklust meghatározza, hogy a Széchenyi István Egyetem a tavaly augusztusi modellváltás óta új struktúrában, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány fenntartásában működik, amely növeli az intézmény hatékonyságát, egyúttal új stratégiai lehetőségeket biztosít a tudományos értékek és háttér fejlesztésére. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az egyetem a nemzetközi felsőoktatási térben is még inkább versenyképes legyen.