A Közlekedéstudományi Intézet címzetes kutatóprofesszori címmel ismerte el dr. Lakatos István professzor, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánhelyettese, Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének vezetője szakmai tevékenységét. A kitüntetés rávilágít az intézmény különböző tudományterületeken elért kiváló teljesítményére, amit az idei felvételi adatok is visszaigazoltak. Magyarország egyik meghatározó szakmai-tudományos intézménye, a Közlekedéstudományi Intézet idén címzetes kutatóprofesszori kitüntetést alapított. A rangos díjat első alkalommal két oktatónak-kutatónak adták át, köztük dr. Lakatos István professzornak, a Széchenyi István Egyetem Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke vezetőjének. „Megtisztelő számomra ez a cím, amelynek odaítélése egyrészt a Közlekedéstudományi Intézettel meglévő szoros partnerségnek köszönhető. Az együttműködés kiterjed közös kutatásokra, publikációkra, workshopokon való részvételre, valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságban való munkára. A díj elismerése ugyanakkor a Széchenyi István Egyetem előrelépésének is, ami többéves munka eredménye. Ez megmutatkozik az intézmény hazai és nemzetközi megítélésének nagymértékű javulásában, környezetének, infrastruktúrájának lendületes fejlődésében, képzési és tudományos színvonalának emelkedésében, a hallgatói és oktatói kiválóságok számában is. Sok céggel, szervezettel vagyok kapcsolatban az országban, és az egyetemről mindenütt pozitív visszajelzéseket kapok” – mondta a professzor. Dr. Lakatos István úgy látja, hogy a Széchenyi István Egyetem fejlődésének újabb visszaigazolását jelentik az idei felvételi adatok is. Egy kisvárosnyi, csaknem kilencezer fiatal jelentkezett az intézmény képzéseire a 2021–2022-es tanévre. A szám önmagában is magas, az elmúlt évivel összehasonlítva pedig jelentős, 19 százalékos emelkedést takar, miközben országosan ennél jóval kisebb mértékű, 11 százalékos növekedést regisztráltak. A felvételi pontszámok múlt heti kihirdetését követően pedig kiderült, hogy szeptemberben 3424 elsőéves hallgató veheti birtokba a Széchenyi István Egyetem előadótermeit, ami az előző évihez képest 22 százalékos bővülést jelent. Az intézmény kiválóságának jó indikátora, hogy a számottevő emelkedés ellenére a felvételt nyert jelentkezők átlagpontszáma tovább nőtt. A gólyák 86 százaléka állami ösztöndíjasként kezdheti meg a tanulmányait. A három műszaki kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar –mindegyike jelentős növekedést produkált. A legnépszerűbb alapszakok közé itt a járműmérnök, a mérnökinformatikus, a gazdaságinformatikus, a gépészmérnök és a villamosmérnök szak tartozik. Dr. Lakatos István professzor ezzel kapcsolatban elmondta, összegyetemi, kari és tanszéki szinten egyaránt igaz, hogy „szolgáltató intézményként” mindenben segítik a hallgatókat: nemcsak tanulmányaikban, hanem például ingyenes kurzusokkal, gyakorlati helyek keresésével vagy állásajánlatokkal is. „Egyetemünk múltja, hagyományai alapján különösen nagy tudással, felkészültséggel rendelkezik a műszaki tudományokban, ami segíti a térség gazdaságát is, hiszen mérnökökre egyre nagyobb szükség van. További előnyt jelent, hogy mindezeket nagyon jól kiegészíti az intézményben művelt számos más terület, például a jog-, a gazdaság- vagy az egészségtudomány. Emellett Győr rendkívül attraktív város, ahol jó hallgatónak lenni. Úgy tapasztalom, hogy a fiatalok mindezt értékelik, amikor növekvő számban egyetemünket választják” – hangsúlyozta a professzor.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványnak köszönhetően az egyetem polgárai a 2020–2021-es tanévben hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjat nyerhettek el. A második félévi pályázatok esetében nemrégiben születtek meg a döntések. A bírálók összesen 63 pályázónak ítéltek meg fejenként 200 ezer és 1,2 millió forint közötti támogatást. Tavaly augusztus 1-jével a Széchenyi István Egyetem fenntartói jogait a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át, amelynek kuratóriuma hozzá kíván járulni az intézmény hazai és nemzetközi pozícióinak erősítéséhez. Ennek egyik eszköze a kiválóságok elismerése: az újonnan meghirdetett hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjak megbecsülést jelentenek a hallgatók, az oktatók és a kutatók számára. A második féléves pályázatok elbírálása nemrégiben történt meg. Az értékelőbizottság döntése alapján a fejenként 300 ezer forintos hallgatói ösztöndíjat tízen, míg a szintén 300 ezer forintos sportolói ösztöndíjat heten kapták meg. A tudományos ösztöndíjra beérkezett pályázatok közül 59 részesült 200–600 ezer forintos támogatásban. Ez utóbbi 46 személyhez kapcsolódik, mert 13-an két publikációval nyertek; az egy oktatónak megítélt legmagasabb összeg így 1,2 millió forint volt. A gyógynövények felhasználását kutatják Az elismert oktatók egyike Hanczné dr. Lakatos Erika, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Élelmiszertudományi Tanszékének vezetője, aki két rangos nemzetközi folyóiratban megjelent, a karon dolgozó társszerzőkkel közösen jegyzett tanulmánnyal pályázott. „A cikkek a tanszékünkön jelenleg folyó kiemelt kutatási területre, a gyógynövények élelmiszeripari felhasználási lehetőségeire fókuszálnak. Kutatásaink során azzal foglalkozunk, hogyan tudjuk detektálni az élelmiszerekben az alkalmazott gyógynövények hatóanyagait, mennyi hatóanyag marad meg az adott élelmiszer feldolgozása, elkészítése, legyártása után. Ezenkívül azt is vizsgáljuk, hogy a gyógynövények kivonatolását követően visszamaradt növényi hulladékot miként hasznosíthatjuk, komposztálhatjuk. Ezen a területen szabadalmi bejelentés is született tavaly” – sorolta a tanszékvezető, aki szerint az ösztöndíj anyagi-erkölcsi megbecsülést jelent, és mindkettő fontos, mert erősíti a hitet, hogy érdemes kutatóként küzdeni, dolgozni az egyetemen. „Büszke vagyok arra, hogy az Élelmiszertudományi Tanszékről számos kollégám sikeresen pályázott, többen két cikkel is. Kutatási eredményeinket teammunkában értük el, ami szintén sikerként könyvelhető el. A tanszéken olyan csapatmunkarendszert alakítottunk ki, amelyben mindenki azon a területen tevékenykedik, ahol a legerősebb: laboratóriumban kísérletezik, eredményeket értékel ki, cikket ír vagy akár a forrást »biztosítja« mindehhez. Ennek visszaigazolását jelentik a mostani ösztöndíjak mind egyéni, mind tanszéki szinten” – mondta Hanczné dr. Lakatos Erika. Applikációt készített a térlátás fejlesztéséért A tíz hallgatói ösztöndíjban részesülő fiatal egyike a budapesti Biró István, aki a 2020–2021-es tanév első félévének végén diplomázott a Széchenyi István Egyetemen járműmérnök alapszakon, szeptemberben pedig a gépészmérnök mesterszakot kezdi meg. Az elmúlt években számos pluszfeladat elvégzésével hívta fel magára a figyelmet: az egyetemi videotórium példatáraiba műszaki ábrázolásból vázlatokat készített, műszaki ábrázolás és gépszerkesztéses modellezés órákon demonstrátorként tevékenykedett, emellett egy olyan mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelynek célja a hallgatók térlátási képességeinek fejlesztése, az oktatók munkájának segítése. Az utóbbi projekttel az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia tanulás- és tanításmódszertani, tudástechnológiai szekciójában második helyezést ért el. „Az elnyert ösztöndíj motivációt jelent, hogy érdemes jól teljesíteni, külön kutatás-fejlesztési munkát végezni. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány jelentős támogatást biztosít mindehhez, ezért is döntöttem úgy, hogy a mesterdiplomámat is Győrben szerzem meg” – válaszolta Biró István. Magyar bajnoki bronzérmes csapatkapitány A bírálók sportolói ösztöndíjat többek között Török Ágnesnek ítéltek meg, aki az Uni Győr-Mély Út NB I-es női kosárlabdacsapat csapatkapitánya, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás mesterszakának hallgatója. Alapszakos diplomáját is a Széchenyi István Egyetemen szerezte korábban nemzetközi tanulmányokból. „Azért pályáztam, mert sikeres év volt mögöttem sportolói pályafutásom szempontjából. A magyar bajnokságban bronzérmet nyertünk, szerepeltem a felnőttválogatott keretében. Sőt a 3x3-as kosárválogatottba is bekerültem, és mindössze egy ponton múlt, hogy kijussunk a tokiói olimpiára. Megtisztelő, hogy el tudtam nyerni ezt az ösztöndíjat, amely fontos visszajelzést jelent, és segít, hogy motivált maradjak a sportban és a tanulásban egyaránt” – fejtette ki a játékos. Török Ágnes tervei szerint jövő júniusban szerzi meg újabb diplomáját, kosárlabdában pedig még feljebb tenné a lécet 2021–2022-ben: a győri csapattal tovább szeretne jutni az Európa Kupában a csoportból, a felnőtt válogatottal pedig megkezdi az Európa-bajnoki kvalifikációt, ahol a végső cél kijutni a kontinensviadalra. A kiváló teljesítmények növelik az egyetem elismertségét „Gratulálok a pályázatok valamennyi nyertesének kiváló teljesítményéhez, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy egyetemünk még elismertebb legyen a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. A modellváltás eredményeként lehetővé vált, hogy támogassuk, ösztönözzük az egyetemi polgárokat tehetségük, kreativitásuk kibontakozásában. Ezt szolgálják az új ösztöndíjak, amelyek révén tovább emelkedhet az intézmény tudományos és oktatási tevékenységének színvonala. Fontosnak tartjuk a hallgatók motivációjának növelését is annak érdekében, hogy minél jobb tanulmányi és sporteredményeket érjenek el” – hangsúlyozta dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Felsorolni is nehéz, hány ösztöndíjat, OTDK-megmérettetést és jogász szakos hallgatók számára megrendezett versenyt nyert meg az elmúlt öt évben Szabó Lívia, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának frissen végzett alumnája. Túl van az államvizsgákon, átvette diplomáját, de nem szakad el az egyetemtől, hiszen ősztől jogtudományi PhD-képzésben folytatja tanulmányait az Audi Hungaria Zrt.-nél betöltött főállása mellett. Szabó Lívia négyszer nyert köztársasági ösztöndíjat, csaknem tíz alkalommal kapta meg az Igazságügyi Minisztérium Kiválósági Jogászösztöndíját, a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíját kapta meg, tavasszal pedig egyike volt annak a tíz tanulónak, aki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány hallgatói ösztöndíjában részesült. Volt a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora, tevékenykedett a hallgatói önkormányzatban, a Batthyány Lajos Szakkollégiumban – utolsó éveiben főtitkárként – és az ELSA (Európai Joghallgatók Szövetsége) Győr Egyesületben – hogy csak néhányat említsünk. Most, hogy ötéves képzése végére ért, arra a kérdésre, hogy jó döntésnek bizonyult-e a Széchenyi István Egyetem jogi karát választani, határozott igennel felelt. Még bőven érettségi előtt állt a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, amikor a jogászi hivatás iránt elkötelezett ismerősei, jogász szakos hallgató barátai javaslatára megfogalmazódott benne a jogászképzés iránti érdeklődés. „Meggyőzött a győri jogi kar, hiszen egyszerre kiemelkedő a hazai képzési palettán, mégis családias a légkör. Itt nem csak névtelen Neptun-kódok vagyunk, hanem van lehetőség valódi, személyes kapcsolat kialakítására az oktatókkal. Hallgatóbarát a kar elhelyezkedése is, ami az összetartozás érzését erősítette bennünk.” Kiemelte, hogy országosan is pozitív elbírálásban részesül a győri képzés, amit a fővárosban működő ügyvédi irodánál töltött gyakorlati idejében személyesen is megtapasztalt, illetve a vidéki egyetemek számára az Igazságügyi Minisztérium által nyújtott ösztöndíjlehetőség is pluszmotivációt adott neki a tanuláshoz. „Nyugodtan kijelenthetem, hogy jó alapot adott a győri képzés. Aki szeretne itt valamit elérni, annak minden feltétel adott: az oktatás színvonala, a különböző versenyek és kurzusok, valamint a támogató oktatói légkör.” Arra a kérdésre, hogy számára ki volt kiemelkedő mentor és motiváló oktató, Szabó Lívia elmondta: „Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit dékán asszonynak sokat köszönhetek. A legutóbbi Tudományos Diákköri Konferencia versenyen konzulensemként támogatott, végigkísérte egyetemi pályafutásomat, ösztönzött a tudományos életben való aktív részvételre, illetve olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy a jövőbeli PhD-képzésben is tőle tanulhatok, ő lesz a témavezetőm. Dr. Keserű Barna Arnold tanár úr pedig sokat segített abban, hogyan kell koherens TDK-dolgozatot készíteni, mire érdemes figyelni a szakmai versenyekre való felkészüléskor. Dr. Kecskés Gábor tanár úrnak pedig rendkívül hálás vagyok azért az odafigyelésért és töretlen támogatásért, amelyet egyetemi éveim során tapasztaltam. A győri karon valamennyi oktató mindent megtesz a hallgatói közösségért, emellett úgy gondolom, szerencsések vagyunk, hogy a szakma ily jeles képviselőitől tanulhatunk.” A rengeteg versennyel, amelyen az elmúlt években elindult – legyen szó TDK-ról, OTDK-ról, táncversenyről vagy sárkányhajófutamról – a határai feszegetése mellett az volt a célja, hogy minél több területet megismerjen, magabiztosabb legyen. „Már a gimnáziumban megvolt a kialakult versenyritmusom, akkor még versmondó- és Kazinczy-versenyeken indultam a sport mellett. Amikor elkezdtem az egyetemet, már egyértelműen olyan megmérettetésekre jelentkeztem, amikről tudtam, hogy segítenek abban, hogy eldöntsem, az adott jogi terület – például a polgári jog vagy a büntetőjog – mennyire illik hozzám.” Szabó Lívia egyetemi évei azonban nem csak a tanulásról és a versenyre készülésből álltak. Személyében igazi közösségi embert ismerhettünk meg, aki maximálisan kiélvezte a campus kínálta szórakozási és sportolási lehetőségeket. Lapátolt az egyetemi sárkányhajócsapatban, amelynek tagjaival első helyezést ért el a szegedi Jurista Kupán. A röplabdacsapatot is erősítette, de a szerdai egyetemi bulik sem maradtak ki az életéből. Mindemellett belekóstolt a szinkronúszásba, a női kickbox világába, azonban a legtartósabb szerelem a tánc volt az életében. Háromévesen kezdett táncolni, majd egészen húszéves koráig több stílus és egyesület elkötelezettje is volt. Az egyetem utolsó éveiben mondott csak le róla, amikor az edzéseket és versenyeket már egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a tanulással. A sport azonban az élete része maradt, de már csak a szellemi munkát ellensúlyozandó, legyen szó futásról vagy egy otthoni aerobicedzésről. Arra a kérdésre, hogy mi az a három szó, ami az egyetemi éveit jellemezte, azt válaszolta: „A kitartás, amit mindenképp megemlítenék. Aztán a hála, amit elsősorban a családom irányába érzek, hiszen édesanyám és testvérem rengeteget támogattak abban, hogy ide eljussak, valamint a végig mellettem álló barátaim nélkül sem sikerült volna. Végül az áldozat szó jut eszembe, ami tudom nem túl pozitív, de mégiscsak meghatározta az elmúlt éveimet – végtére is, minden nap az Áldozat utcába mentünk, ott van ugyanis a jogi kar.” A jövőre vonatkozóan Szabó Lívia kifejtette, hogy bár érdeklődése még fokozatosan formálódik, leginkább a polgári jog területe fogta meg, ezért doktoranduszként ebbe az irányba tanul tovább. Mindezt persze már munka mellett teszi, amivel kapcsolatban hangsúlyozta: „Álmomban sem gondoltam volna, hogy már az utolsó államvizsgám után négy nappal munkába állhatok. Az Audi Hungaria Zrt. jogi osztályán korábban voltam gyakornok másfél évig, és ezek szerint beváltam (nevet), hiszen most már főállású munkatárs lehetek, amiért nagyon hálás vagyok.”

Meghosszabbított határidővel, 2021. augusztus 18-ig jelentkezhetnek a továbbtanulni vágyó, informatikai képzési terület iránt érdeklődők Széchenyi István Egyetemen. A felsőoktatási törvény legutóbbi módosítása alapján a hallgató vagy volt hallgató kérheti felvételét – a központi felsőoktatási felvételi eljárásban történő részvétel nélkül, önköltséges képzésre – azonos, illetve másik felsőoktatási intézmény informatika képzési területén meghirdetett olyan szakra, amelyen az adott felsőoktatási intézmény kreditátviteli szabályai szerint legalább 30 beszámítható kreditponttal rendelkezik. A mintatantervekkel és a kreditátvitel részleteivel kiegészített jelentkezési felület ide kattintva érhető el. A jelentkezők számára plusz motivációt jelenthetnek a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai, melyekből kiolvasható, hogy akik a győri egyetemen szerezték diplomájukat, átlagosan egy hónapon belül helyezkedtek el, hetekkel hamarabb, mint más magyar egyetemen végzettek. Sokatmondó, hogy informatikai-műszaki képzést elvégezve 0,4–0,8 hónap alatt jutottak álláshoz a fiatalok. Az adatokat vizsgálva szembetűnő a Széchenyin informatikai tudományterületen végzettek bruttó 550.065 forintos kezdőfizetése, ami számottevően meghaladja az országos átlagot.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóira, a többszörös világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok győri kenukettősre, Balla Virágra és Takács Kincsőre nagyon erős mezőny várt az 500 méteres szám olimpiai döntőjében, és bár nagyon jól lapátoltak, nem tudtak odaérni a dobogóra. Balla Virág és Takács Kincső szombati rajtja az olimpiai döntőben jól sikerült, majd féltávnál a negyedik helyen haladtak a világbajnoki címvédő kínai Hszü Si-hsziao, Szun Meng-ja duó, valamint az ukránok és a németek mögött. A kínaiak sikeréhez nem férhetett kétség, ahogy az ukránok második helyéhez sem, de mögöttük részben a magyarok részvételével nagy csata alakult ki a bronzéremért, és ezt végül a kanadaiak kettőse, Laurence Vincent-Lapointe és Katie Vincent nyerte. A Széchenyi-egyetem kiválóságai végül a németek mögött az ötödik, pontszerző helyet szerezték meg a döntőben 2:00.289 – es idővel. „Kicsit csalódott vagyok, amiért nem sikerült a dobogós hely megszerzése. Tovább harcolunk, hajrá Magyarock!” – kommenálta az eredményt az éremesélyes Balla Virág. A győri egyetem rekreáció szakon végzős hallgatója a világjátékok előtt néhány nappal nyilatkozott portálunknak is. Az interjút ide kattintva olvashatja el.

A hét végéig, augusztus 8-ig lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban meghirdetett, szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A Széchenyi István Egyetemen államilag támogatott formában 29 szakon, köztük angol nyelvűeken is van módja továbbtanulni a felvételizőknek. A Széchenyi István Egyetem szeptemberben induló képzéseire még nem késő jelentkezni azoknak, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel a július 22-én zárult általános felvételi eljárásban, vagy idén nem is jelentkeztek a felsőoktatásba. A 2021-es pótfelvételi keretei között ugyanis augusztus 8. éjfélig van lehetőség felvételizni az intézménybe. „A Széchenyin tanulni jó, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy akit az általános felvételi eljárásban nem vettek fel vagy esetleg be sem adta a jelentkezését, fontolja meg a pótfelvételi lehetőségét” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja. Hozzátette: fontos információ, hogy államilag támogatott képzésekre is be lehet nyújtani a jelentkezést. A pótfelvételi eljárásban általában önköltséges képzések hirdethetők meg, de 2021-ben a miniszter engedélye alapján több képzési területen is lehetőség lesz állami ösztöndíjas képzésre jelentkezni, a győri Széchenyi István Egyetemen pótfelvételi eljárásban elérhető 61 képzésből 29 ilyen, melyek között több angol nyelvű szak is elérhető. A Széchenyi István Egyetem színes képzési palettájából öt felsőoktatási szakképzési, két osztatlan, huszonkilenc alap- és huszonöt mesterképzési szak közül válogathatnak az érdeklődők, akiknek lehetőségük van jelentkezni a pótfelvételi eljárásban olyan színvonalas, állami ösztöndíjas képzésekre, mint a járműmérnöki, logisztikai mérnöki, gazdálkodási és menedzsment angol nyelvű alapszakok vagy az egészségügyi gondozás és prevenciós alapszak. A fiatalokat többek között vonzó kollégiumi szolgáltatás, modern infrastruktúra, a Közép-Európában egyedülálló laborháttér várja a Széchenyi István Egyetemen. Jó tudni. A pótfelvételi eljárásban csakis egy felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít) a felvi.hu honlapról elérhető E-felvételi rendszeren keresztül 2021. augusztus 8-án éjfélig. A ponthatárokat várhatóan 2021. augusztus 27-én hirdetik ki, ekkor dől el, kit vettek fel a pótfelvételiben az általa megjelölt képzésre. A 2021. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban már meghirdetett képzések esetében a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb a 2021. július 22-én meghatározottnál. A ponthatár egyetlen képzés esetében sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál: alap- és osztatlan képzés esetén 280, felsőfokú szakképzés esetén 240, mesterképzés esetén pedig 50 pontnál. A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően felsőoktatási intézményüktől kapják meg 2021. augusztus 31-ig.

Újra lehetőség nyílt jelentkezni a Széchenyi István Egyetem amerikai University of Rhode Island (URI) egyetemmel indított kettős, angol nyelvű, online MBA-képzésére, amelynek végén a hallgatók mindkét intézmény oklevelét megkapják. A pályázatok beadási határideje 2021. augusztus 23. „Azonnal használható tudást ad a Széchenyi István Egyetem új MBA-képzése. Nagyon jó, hogy a programban az elméleti tananyag mellett sok a gyakorlati példa és feladat, és gyorsan kiderül, mit hogyan lehet használni, minek hol van értéke” – nyilatkozta elégedetten az angol nyelvű, négy féléves Master of Business Administration (MBA) képzésről a tavalyi első évfolyam egyik résztvevője, Balogh Attila, a T-Systems Magyarország Zrt. korábbi értékesítési vezérigazgató-helyettese. Szabari Dóra, az MVM Csoport projektvezetője pedig azért érzi szerencsésnek magát, hogy felvételt nyert a Széchenyi-egyetem programjába, mert mint mondta, az amerikai kurzusnak köszönhetően újfajta, jelenleg hazánkban még kevésbé ismert szemléletmódot sajátít el és hasznosít munkája során. „Összességében ebben az MBA-képzésben olyan potenciált látok, amivel ma megalapozhatom későbbi karrierutam nagyobb ívű fejlődését” – mutatott rá Szabari Dóra. „A világban mintegy 15 ezer MBA-képzés fut, amelyek csupán öt százaléka rendelkezik a legmagasabb, AACSB-akkreditációval, köztük a miénk. A minősítő intézmény garantálja, az általa elismert felsőoktatási programokon kizárólag a világ legjobban képzett üzleti vezetői szerezhetnek oklevelet. A képzésen az URI oktatóitól amerikai üzletvezetési ismereteket tanulhatnak a résztvevők. Az itt végzők kettős diplomát kapnak: a Széchenyi István Egyetemét és a University of Rhode Islandét. Nálunk Executive MBA menedzser-szakközgazdász végzettséget, míg ezzel együttesen Amerikában MBA mesterfokozatú oklevelet vehetnek át a hallgatók” – tájékoztatott dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese. Hozzátette: az MBA-program specialitása még, hogy olyan BA/BSc alapdiplomával rendelkezők jelentkezését várja, akik vállalat- vagy intézményvezetési ambíciókkal rendelkeznek, és karrierútjukat ezzel a világszínvonalú kettős képzéssel kívánják lerövidíteni, ranglétrán való előrelépésüket lényegesen felgyorsítani. A Széchenyi István Egyetem a felvételizők és az elsőéves MBA-hallgatók számára most új lehetőségként tapasztalatcserét, illetve erre megfelelő fórumot is biztosít a végzős hallgatók bevonásával. A programba felvételt nyert legjobb 10 magyar, vagy külföldön élő magyar nemzetiségű hallgató ösztöndíj-támogatásban részesül, melynek összege a teljes önköltséget fedezheti. A támogatással a hazai felsőoktatás világszínvonalra emeléséhez kíván hozzájárulni az egyetem. Pályázni augusztus 23-ig a felveteli.sze.hu honlapon lehet. A Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítésének folyamata dinamikus ütemben, töretlenül halad előre. Ezt jól jelzi, hogy a felvételizők a 2018–2019-es tanévben még csupán hét, a mostani tanévben pedig már több mint 35 angol nyelvű képzési program közül választhattak az alap-, a mester-, a doktori és a posztgraduális képzésben.

Többszázan gyűlnek majd össze augusztus 20-án egy igazi örömfutásra, az első Sárkány Maratonon, Bősárkány településen, hogy a Hanság lankáin fussák le az 5-10-21 vagy maratoni távukat. Vigyázz, kész, fuss! A 2022-ben 800 éves születésnapját ünneplő település, Bősárkány jövő évi egész éves rendezvénysorozatának sportos előrendezvénye lesz az augusztus 20-i maratoni futás, ahol kicsik és nagyok négy távon mérettethetik meg magukat a Hanságban. A Bősárkányból Acsalag érintésével a Hanságon át, a Rábca és a Szávíz-tó mellett húzódó verseny a 21 km-es és a maratoni távon érinti majd Rábcakapi települést is. A verseny során a futók megcsodálhatják a Hanság egyedülálló természeti környezetét, de fényt deríthetünk Nyirkai-Hany titkára is. „A bősárkányi Polgármesteri Hivatal, és dolgozói nagy örömmel támogatják a kezdeményezést. Büszkeséggel tölt el, hogy helyet és terepet adhatunk a rendezvénynek” – tette hozzá Szalay Imre, Bősárkány polgármestere. 5, 10, 21, és 42 km-es távon várják a szervezők a futás szerelmeseit, de a kisebbek sem fognak unatkozni, hiszen ők találhatnak maguknak elfoglaltságot, amíg a szülők futnak. A futóversenyre jelentkezni a következő linken, és a nevezési díj befizetésével lehet. További információ: Szabados Melinda Sárkány Maraton

Egy évtizede hunyt el Halbritter Mátyás, a győri egyetemi törekvéseket felkaroló Universitas-Győr Alapítvány kuratóriumának meghatározó tagja, a Győri Keksz- és Ostyagyár vezetője. Halálának évfordulóján rá emlékeztek hozzátartozói, barátai, tisztelői. Az eseményen bemutatták a róla szóló kiadványt, amely az Universitas-Győr Nonprofit Kft. támogatásával jelent meg. „Mátyásra nagyon sokan felnéztek és tisztelték munkássága miatt, maradandó nyomot hagyott maga után” – mondta Halbritterné dr. Raffai Judit azon a megemlékezésen, amelyen férje halálának tizedik évfordulója alkalmából gyűltek össze az őt tisztelők és szeretők a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusa előtti téren. A győri közgyűlés döntése értelmében most már utca is viseli a Győri Keksz- és Ostyagyár egykori igazgatójának a nevét a kisalföldi megyeszékhelyen, amellyel kapcsolatban prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester úgy fogalmazott: ez kétségkívül Halbritter Mátyás érdeme, aki olyan gyárat épített fel, amelyhez – bár mára sajnos megszűnt – még mindig nagyon sok ember kötődik. Győr polgármestere felidézte, hogy gimnazistaként ő is dolgozott ott, így pontosan tudja, hogy a város egyik jelképének számító üzemet a fegyelem és a tisztaság jellemezte, termékei pedig méltán voltak rendkívül népszerűek. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: minden településen rendkívül fontosak a civil szereplők, Halbritter Mátyás pedig évtizedeken át volt Győr fontos alakja. Felidézte, hogy támogatta a győri egyetem létrejöttét, s ennek kapcsán kiemelte: a Széchenyi István Egyetem tudományos és innovációs parkot valósít meg a kekszgyár egykori telephelyén, amely így a város jövőjét fogja szolgálni. Dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem korábbi rektora beszédében feltette a kérdést: hogyan válhatott Győr, az egykori iparváros Magyarország egyik legélhetőbb városává? Azt válaszolta erre: egykori és jelenlegi polgárai tették azzá, köztük a ganbonakereskedők, a gépipari és a textilipari üzemek létrehozói, az iskolák alapítói, a színházi, zenei kultúra kibontakozásáért cselekvők és a sportban példát mutatók mellett azok is, akiknek az egyetemet, a valóra vált százéves győri álmot köszönhetjük. „Ilyen győri polgár volt Halbritter Mátyás. Az Universitas-Győr Alapítvány meghatározó tagjaként tekintélyt adott az egyetemi törekvéseknek” – mondta. Hozzáfűzte: „emlékének felidézése követésre és mindannak megbecsülésére ösztönöz, amivel az egykori polgárok legjobbjai azzá tették a várost, ami mindannyiunkat büszkévé tesz győrinek lenni.” Névjegy Halbritter Mátyás (1944–2011) gyakornoként kezdte pályafutását a Győri Keksz- és Ostyagyárban, ahol végigjárta a ranglétrát: technológus, termelési, szervezési osztályvezető, kereskedelmi főosztályvezető, később műszaki igazgató, majd igazgató lett, végül elnökké választották. Igazgatói periódusában a gyár fontos új üzemrészekkel bővült, Közép-Európa legkorszerűbbjének számított. Halbritter Mátyás az Édességgyártók Szövetségének elnökeként is iránymutató szerepet játszott. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke, az Universitas-Győr Alapítvány alapító tagja volt. 2007-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével tüntették ki. Emlékét a róla elnevezett díj is őrzi, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem egy-egy hallgatója nyerhet el minden évben.

A felsőoktatási intézmények aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. Többek között ezt a célt szolgálta a rangos Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia is, amelynek szervezésében, megrendezésében a Széchenyi István Egyetem szakembereinek meghatározó szerepük volt. Kétévente kerül sor az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciára, amelyet idén Magyarország látott vendégül. A héten Budapesten megendezett esemény megvalósításában kulcsszerepet játszott a Széchenyi István Egyetem. A konferencia főszervezője dr. Milics Gábor, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke volt, titkári feladatait a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője, dr. Kovács Attila látta el, míg dr. Nyéki Anikó, a tanszék adjunktusa több szekciót vezetett. Munkájukat a kar doktoranduszhallgatói is segítették. További kötödést jelentett a térséghez, hogy a fővédnöki tisztet dr. Nagy István agrárminiszter, mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő vállalta. A rendezvény rangját jelzi, hogy 26 országból 116 tudományos cikk szerzője tartott előadást. Fontosak a személyes találkozások Dr. Milics Gábor a megnyitón elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott, mert a jelentkezés időszakában a koronavírus-járvány nagyfokú bizonytalanságot jelentett. Hozzátette: bár az elmúlt két évben mindenki megtanulta, hogyan lehet átállni az online térre, de az is kiderült, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepük van az emberek életében. Kijelentette, hogy hálás a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a nemzetközi tudományos konferencia megvalósuljon. Pályázat a mezőgazdasági termelőknek Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitó előadásában elmondta, hogy a gazdálkodók számára a legfontosabb cél a jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel, összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között, valamint kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. Szerinte ezek elérésére ad eszközöket a digitális és precíziós technológia. Hangsúlyozta: a magyar kormányzat összehangolt munkát folytat a digitalizáció elterjesztése érdekében a teljes agráriumban és élelmiszeriparban. Az államtitkár hozzátette: a precíziós gazdálkodás alkalmazásához elengedhetetlen a gazdálkodók felkészültsége, ezért mindent meg kell tenni, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. „Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrárszakképzés és -felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget mezőgazdasági termelőink számára, amelynek révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni” – közölte. A Széchenyi István Egyetem számára fontos a gazdaság fejlesztése A megnyitón beszédet mondott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is. „A világban zajló technológiai forradalom az élet minden területét áthatja. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepük van az egyetemeknek, amelyek a vállalatokkal és a kormányzatokkal együttműködve aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. A Széchenyi István Egyetem már korán felismerte és új működési modelljébe integrálta az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősséget. Hisszük, hogy az akadémiai, az állami és az üzleti szektorok összefogása sikereket eredményez és előmozdítja hazánk fejlődését” – hangoztatta. Dr. Knáb Erzsébet hozzátette: a Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos, hogy hozzájáruljon a gazdaság fejlesztéséhez, a munkahelyteremtéshez, a hazai kkv-szektor versenyképességének növeléséhez, startup és spinoff cégek létrejöttéhez, valamint ahhoz, hogy a magyar termékek versenyképesek lehessenek a nemzetközi piacon. Kiemelte: újabb mérföldkőnek számít ezen az úton a győri és a zalaegerszegi Tudományos és Innovációs Park létrehozása. Ezekre zászlóshajóprojektként tekintenek: a jövőbeli fejlődés meghatározó állomásait jelentik, és innovatív, kreatív platformként új alapokra helyezik az egyetem vállalati kapcsolatait, fejlesztési tevékenységeit, tovább erősítve az intézmény nyitott jellegét. „Mindezen feladatok megvalósítása során kihasználjuk az egyetemünkön műveltkülönböző tudományágak szinergiáit, amelyek spektruma a növény- és élelmiszertudománytól a műszaki, informatikai és gazdasági területekig terjed. Büszkék vagyunk az ezen a téren meglévő sok évtizedes tapasztalatunkra, tudásunkra, amelynek köszönhetően munkatársaink egymást támogatva, hatékonyan képesek fejleszteni a legkorszerűbb megoldásokat. Az innovációk nagymértékben gyorsítják a nemzetgazdaság fejlődését, ami különösen igaz a jövő élelmezési kulcsát jelentő, rendkívül sokrétű tudást igénylő precíziós gazdálkodásra” – szögezte le dr. Knáb Erzsébet, jelezve, hogy a Széchenyi István Egyetem örömmel vesz részt az ezzel kapcsolatos együttműködésekben, ennek révén is segítve a modern Magyarország megteremtését. Szeptemberben indul a Digitális Agrárakadémia A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat, amelyeket dr. Milics Gábor adott át. Az elismerésben Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa mellett dr. Gál András Levente részesült, aki a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjeként 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését és végrehajtását. Vele, illetve a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-vel szoros szakmai-stratégiai együttműködést alakított ki a Széchenyi István Egyetem. Dr. Gál András Levente előadásában többek között arról beszélt, hogy 2021 szeptemberének egyik legizgalmasabb feladata lesz a Digitális Agrárakadémia elindulása, amely a Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. együttműködésének köszönhetően valósul meg. Ez a kezdeményezés mintegy 400 ezer magyar vállalkozó számára biztosítja az esélyt a továbbképzésre, és ugródeszkát jelenthet a digitalizációban, az okoseszközök használatában, az adatvagyon használatában rejlő lehetőségek ésszerű kiaknázásában is.

*Szponzorált tartalom* Az Audi Hungaria Járműhajtás Fejlesztés területe közel 400 magasan képzett munkatársával egészen a fejlesztés előtti fázistól a szériafejlesztésen át a sorozatgyártás támogatásáig kíséri az elektromos hajtásokat. A terület az elektromos hajtások vizsgálatát és tesztelését többek között back to back (azaz B2B) mérőpadok és akusztikai járatópad segítségével végzi. „Műszaki fejlesztésünk az AUDI AG harmadik legnagyobb fejlesztési központja és egyben a szimuláció, valamint az akusztikai és szilárdságtani vizsgálatok kompetenciacentruma. Az Audi Hungaria szakemberei a Volkswagen Konszern különböző gyártótelephelyei számára is nyújtanak szolgáltatásokat, hiszen járatópadjainkon a konszern valamennyi meghajtását tudják tesztelni. Mérési portfóliónk folyamatos bővítésével tovább építjük kompetenciáinkat a járműhajtás fejlesztés területén. Bátran mondhatom, hogy járműhajtások terén nemcsak felkészültünk az e-transzformációra, de alakítjuk is azt”, mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. A villanymotor, a váltó és a teljesítményelektronika tökéletes együttműködése szükséges az elektromos hajtás hatékony és megbízható működéséhez. A Járműhajtás Fejlesztés specialistáinak egyik feladata éppen ezért az alkatrészek felelős tervezése, majd azok működésének tesztelése és engedélyezése. Tevékenységük kiterjed ezen felül az előszéria fázisában a villamoshajtások validálására, majd a szériagyártás támogatására is. Ennek biztosításához különböző próbapadokon végeznek részletes méréseket extrém termikus-, elektromos és mechanikai körülmények között. A B2B próbapadokon használt felépítés két elektromos hajtásból, féltengelyekből és két homlokfogaskerekes hajtóműből áll. A tesztelés során az egyik villanymotor a hajtás funkciót veszi át, ezáltal a homlokfogaskereken keresztül hajtja meg a másik elektromos hajtást, így klasszikus értelemben ez utóbbi válik a tesztgéppé. A berendezés fő jellemzője, hogy fékgép nélkül működtethető, úgy, hogy két meghajtás egyidejű tesztelését lehetővé teszi. Ennek során az egyik elektromos hajtás motoros üzemben, a második pedig generátoros üzemben működik, váltokozó üzemmódban. Ez egyrészt lehetővé teszi a jóváhagyási folyamatok rendkívül hatékony és gyors elvégzését, másrészt a próbapad optimális felépítésének köszönhetően a homlokfogaskerék egyszerű átalakításával könnyen elérhető a nagyobb nyomaték vagy fordulatszám. A B2B próbapad az időjárás próbáját is kiállja: a B2B vizsgálatok során alkalmazott paletták, amelyekre a villanymotort a munkatársak előre felépítik és a vizsgáló kamrába juttatják, működtethetők klímakamrában is. A klímakamra lehetővé teszi a hajtások tesztelését extrém időjárási viszonyok között, egészen a sarkvidéki hidegtől a szaharai forróságig, sőt még azon túl is: a szakemberek -70 ° C és 160 °C közötti hőmérséklettartományban tudják itt tesztelni a meghajtásokat, amelynek segítségével különböző, egészen extrém vezetési környezet is modellezhető, amelyekben később a hajtást ügyfeleink napi szinten használják. A külső hőmérséklet mellett az elektromos hajtás hűtőfolyadékának hőmérséklete is függetlenül beállítható -40 °C és 80 °C közötti tartományban. A tesztprofilok széles választéka futtatható a B2B tesztpad és a klímakamra kombinációjával, amely magában foglalja például a különböző éghajlati viszonyok között végzett élettartam-vizsgálatokat, valamint a hőmérsékleti határértékeken végzett kísérleteket is. A győri telephely az AUDI AG-val szorosan együttműködve, vezető szerepet játszik az elektromos hajtások aktív környezeti tesztelésében. Ez mindenekelőtt magában foglalja a kapcsolódó tesztfuttatások irányítását és támogatását, valamint a belső és a külső tesztkapacitások összehangolását. További érdekességekért kövesse az Audi Hungaria Győr hivatalos facebook oldalát. www.audi.hu ______________________________________________________________________________________________ A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel kétmillió motor, köztük elektromos motorok is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és az Audi Q3 Sportback modelleket. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 év végén 12 226 munkatársat foglalkoztatott.

Az egyik legmagasabb szakmai elismerést, a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete életműdíját vehette át nemrégiben Szalai Zoltán, a Turizmus Tanszék tanszéki mérnöke. A címzetes mesteroktató több mint egy évtizede tanítja a hallgatókat az ételkészítés fortélyaira. „Ha nem adjuk át másoknak a tudásunkat, az holt marad. Én szeretek tanítani, és azt tapasztalom, hogy a hallgatók örömmel jönnek az óráimra. Ebben persze az is benne van, hogy az elkészített ételeket a végén megkóstolhatják” – mondta mosolyogva Szalai Zoltán, aki tanszéki mérnökként 12 éve tagja a Turizmus Tanszék közösségének, ahol jelenleg az ételkészítési ismeretek, valamint a sütés-főzés a szabadban című tantárgyakat oktatja. Tevékenysége abból a szempontból is fontos, hogy a Széchenyi István Egyetem minél több gyakorlatorientált képzéssel igyekszik megkönnyíteni a fiatalok beilleszkedését a munkaerőpiacon. „Turizmus és vendéglátás alapszakos hallgatókat oktatok. Mindkét területen fontos, hogy a végzettek tisztában legyenek a vendéglátással, az ételek összetevőivel, elkészítési módjával, képet kapjanak a megrendelés, a beszerzés, a készletezés folyamatáról. Arra törekszem, hogy a nemzetközi mellett a magyar konyhát, saját gyökereinket is megismerjék. Ennek érdekében a különböző ételeknek, alapanyagoknak történelmi hátteret adok, s mivel hobbim a magyar nyelv ápolása, még nyelvi fordulatokat, humort is beleszövök a mondandómba, ezzel is erősítve a fiatalok magyarságtudatát” – fejtette ki Szalai Zoltán. A szakember úgy alakítja ki a tematikát, hogy a résztvevők valamennyi technológiát és alapanyagcsaládot megismerjék. „A lányok főleg a csirkéből készült, a fiúk pedig a tartalmasabb ételeket kedvelik. De ez mindegy is, mert maga a technológia a lényeg, és nem az, hogy milyen húson mutatom be például a párolást, a sütést vagy a bundázást. Komplett menüt is összeállítunk, levessel, főétellel, desszerttel, és ott is fontos, hogy a teljes spektrumot láttassam a hallgatókkal. Igaz ez arra is, hogy mind a hagyományosabb bográcsozás, mind a ma trendibb grillezés téma az órákon” – magyarázta Szalai Zoltán. Az idén éppen negyedszázada oktató szakember rendkívül büszke arra, hogy nemrégiben átvehette a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete életműdíját, ami az egyik legrangosabb szakmai kitüntetés Magyarországon. Úgy véli, ez a tanszék elismerése is, amelynek tagjai megteremtették a feltételeket munkájához, és mindenben segítették őt.

Visszafordíthatatlanul a mindennapjainkba férkőzött az új ipari forradalom, s most leginkább logikusan gondolkodó, költségérzékeny pályakezdőkre volna szükség az építőiparban – állítja Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító tulajdonosa. A hazai építőipari szférában meghatározó szerepet betöltő szakember elárulta, miért fűzik érzelmi szálak a McDonald’s-hoz, és miért köszönhet sokat a Széchenyi István Egyetemen tapasztalt vizsgadrukkoknak. – Nyolcvanas évek közepe, Győr, Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Mi jut erről eszébe? – Az elszántság, a kitartás. Középiskolás korom után ez hajtott. Eredetileg hídépítő mérnök szerettem volna lenni, emellett a jó kialakítású győri campus épületegyüttesei és a modern laborok is vonzottak, ahol korszerű ismeretekre tehettem szert. A kollégium és a főiskola mellett egy-egy vendéglátóhely – mint közösségi helyszín – is fontos volt számomra, mert középiskolásként nem éltem pezsgő társasági életet, és itt sikerült először jól működő baráti, emberi kapcsolatokat kialakítanom. A győri főiskolán (a Széchenyi István Egyetem jogelődje – a szerk.) tanultam meg professzionálisan tanulni is. Kitartó voltam, de itt valós motivációt kaptam, küzdöttem. A vizsgaidőszakok egészséges feszültségének azóta is sokat köszönhetek: fokozatosan váltam jól tanulóvá, aztán jó tanulóvá is, a kollégista lét pedig nagyon hamar önállóvá tett. – Az azóta eltelt időszak is erős személyiségformáló lehetett: most milyen Scheer Sándor ahhoz képest, amilyen főiskolásként volt? – Az alapvető tulajdonságaim megmaradtak, viszont a diplomaátadó óta sokat változtam. De nem csak én: történelmi időket éltünk. Amikor leszereltem a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítése után, leomlott a vasfüggöny – ez óriási változást jelentett minden értelemben. Ahová a katonaság előtt felvettek dolgozni, már nem létezett, és egy új világ kezdetén indult el a pályafutásom. Addigra a főiskola megtanított küzdeni, így nem volt nehéz az újrakezdés, a tapasztalatszerzés. Néhány évvel később pedig megalapítottam saját cégemet, a Market Építő Zrt.-t, amelyet azóta is vezetek. Visszatekintve, a szorgalom és az alázat mellett sokat köszönhetek annak, hogy Győrben megtanultam küzdeni, kapcsolatokat építeni, beilleszkedni. – Hogyha akkoriban, amikor megkapta az oklevelét, azt mondják, hogy 2021-re a hazai építőipar befolyásos szereplőjeként tartják majd számon, hogyan reagált volna? – Kétkedtem volna. Mert az egy másik világ volt, egy másik ország szinte. Bevallom, a sikerhez szükség volt egy-két szerencsés találkozásra is: például a feleségemmel, akinek köszönhetően az önbizalmam megszilárdulhatott. Akkoriban nem hittem, hogy az, ahol most tartok, elérhető. Én még egy szocialista országban vettem át a diplomát. Akkoriban nem gondoltuk, hogy a párttagság helyett az értékek, a valós teljesítmény fog számítani. Büszke vagyok rá, hogy kemény munkával, szorgalommal értem el azt, amiért elismernek a szakmában. – Mit gondol, milyen szakemberekre van most a legnagyobb szükség az építőiparban? – Logikusan gondolkodó, jó szervezőkészséggel és komplex látásmóddal rendelkező, költségérzékeny kollégákra van a legnagyobb szükség. Manapság a tanulmányok során borzasztó részletességig elmélyednek bizonyos kérdésekben, mondván, nem tudni, hogy a hallgató hol folytatja majd a pályáját, tervező lesz vagy kivitelező. Ennek a kérdésnek a tisztázására helyeznék hangsúlyt először, és a fenti tulajdonságokat állítanám fókuszba, ugyanis ezek a képességek hiányoznak a legjobban a pályakezdők esetében. Ugyanakkor bizonyos területeken fókuszban van az elmélyülés, hiszen a világ polarizálódik, szakértőkre van szükség. Amit ma egy állásinterjún a jelentkezők szemében keresek, az a csillogás, hogy szakmáját hivatásának tekintse, hogy hajlandó legyen kellő alázattal és szorgalommal dolgozni. A többi utólag is megtanulható. – Egyik legutóbbi interjújában nyilatkozta, hogy úgy látja, új ipari forradalom zajlik. Mit gondol, milyen lesz az ipar fejlődésének a legújabb állomása, és ebben hol fog Ön helyet kapni? – Csendesen és permanensen zajlik ez az átállás, egy folyamat, melyben például a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, az elektromos autózás és az új energiaforrások alkalmazása hangsúlyos szerepet kapnak. Mindezek Magyarország életében új beruházásokat hozhatnak, munkahelyeket teremthetnek: gyárak épülhetnek, melyek hozzájárulhatnak az ország GDP-jéhez. Ezen belül egyébként az építőipar a legkevésbé változó szegmens. Sokkal nagyobb turbulencia észlelhető az ipar többi területén. Az ágazatban a Market Építő Zrt. feladata, hogy alkalmazkodjon ezekhez a változásokhoz: kevesebb munkaerő felhasználásával kell elérnünk, hogy megépített produktumaink tartósabbak és egyre jobbak legyenek. Ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozzunk, elsősorban a tervezési fázisnál, a tudatosságban, a hatékonyságban kell jeleskednünk, valamint az adatalapú döntéshozatalra és új anyagok felhasználására igyekszünk támaszkodni. – Kevesen tudják, hogy 2019 óta a McDonald’s Magyarország üzemeltetőjeként is jegyzik. – A McDonald’shoz érzelmi szálak fűznek, ez egy régi szerelem, ugyanis pályafutásom az étteremlánc hazai vendéglátóegységeinek építésével indult. Amikor megnyílt a lehetőség arra, hogy vevőként megjelenjek, már 23 éve vezettem a Market Építő Zrt.-t, komoly új kihívást kerestem, és olyan szerencsésnek mondhattam magam, hogy szert tehettem erre a szerződésre, tulajdonosa lehetek a magyar cégnek. Akkor leszek elégedett, ha a McDonald’s magyarországi tevékenységét korszerűnek, élménygazdagnak tudjuk mondani, ha a lehető legtöbb magyar alapanyagot használjuk fel az ételekben, vendégeink és kollégáink pedig maradéktalanul elégedettek. Sok fejlődési lehetőséget tartogat számomra ez az üzletág, örülök, hogy van szerencsém folyamatosan tanulni – legyen szó a világ egyik legismertebb márkájának minőséghez fűződő viszonyáról, az etikus üzleti működéséről, a rendszerszervezésről, a környezethez való viszonyulásáról, adatkezeléséről vagy a digitalizációról. – Végül egy megkerülhetetlen kérdés: melyik a kedvenc étele az étteremben? – Egyértelműen a Big Mac, de nagyon szerettem a magyar libamájas szendvicset is, ami a tapasztalatok alapján a hazai vendégek tetszését is elnyerte. Névjegy: A budafoki születésű Scheer Sándor a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán hídépítő üzemmérnöki szakon diplomázott 1987-ben, ezt követően 2005-ben közgazdász diplomát szerzett az Econovum Akadémián. Szakmai pályafutását építésvezetőként kezdte a Novolit Építőipari Rt.-nél 1989-ben, később a Herkules Építő Zrt.-nél volt építésvezető, majd termelési igazgató és ügyvezető. Scheer Sándor 1995 végén alapította meg a Market Építő Zrt.-t, azóta a cég első számú embere, aktív vezetője. Több mint 750 építkezés fűződik cége nevéhez, Magyarország legjelentősebb beruházásainak kivitelezője. Több hazai csapat támogatójaként évek óta segíti számos egyesület életét. A vállalkozó 2019 óta a magyarországi McDonald's-lánc üzemeltetője, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) elnöke.

A napokban tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, ahol átadták „Az év fiatal könyvtárosa” díjat. A Kovács Máté Alapítvány különdíját idén Farkas Renáta, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa vehette át. Farkas Renáta 2014 óta dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. Végzettségét tekintve informatikus könyvtáros, majd mesterképzését üzleti információmenedzser szakirányon fejezte be. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban (EKL) eleinte elektronikus tananyagok, könyvek feldolgozásával és egyetemi repozitóriummal foglalkozott. Jelenleg az Állományalakító- és feldolgozó osztály munkáját koordinálja, de részt vesz az oktatás- és kutatástámogató folyamatokban, a könyvtári minőségbiztosításban, a rendezvényszervezésben. Könyvtári munkája mellett pedig, az egyetemi Ranking csoport (felsőoktatási rangsorelemzés) tevékenységét is irányítja. A különdíjat ért nyertes pályamunkája címe: A könyvtár új útjai: Merre tovább könyvtárosként? Arra a kérdésre, hogyan látja a könyvtáros szakma jövőjét, Farkas Renáta elmondta: „A könyvtáros szakmát legtöbben azok választják, akik elhivatottnak érzik magukat. A szakma jövője szempontjából találóbb az elnevezés, ha információs szakemberekről, információmenedzserekről beszélünk. A technológiai fejlődés következtében a folyamatos változásra, fejlődésre nyitottnak kell lenni.” Az egyetemi könyvtáraknak mindemellett sajátos szempontoknak is meg kell felelnie. Ezzel kapcsolatban kifejtette: „Az egyetemi könyvtárak speciálisabb felhasználói réteg számára nyújtanak információkat, segítséget. Ennek a könyvtártípusnak a kutatókat, oktatókat, hallgatókat kell támogatnia többek között elektronikus, nyomtatott dokumentumokkal, adatbázisokkal, szaktájékoztatással, információkeresési technikákkal, publikációs tanácsadással, személyes konzultációkkal vagy online kapcsolattartás révén.” Munkája és napi feladatai széles spektrumon mozognak, hiszen foglalkozik könyvtári minőségbiztosítással, e-szakdolgozatokkal, de részt vesz kutatás-támogató folyamatokban is. Farkas Renáta elmondta, hogy minden nagyobb projektben talál hozzá közel álló részfeladatot. A minőségbiztosításban például az Egyetemi Könyvtár és Levéltár önértékelésének elkészítésében vállalt részt szívesen. Kiemelte, hogy a legnagyobb kihívás a kutatás-támogatás, hiszen ezt a szolgáltatást jelenleg az EKL igyekszik megújítani, felélénkíteni, hatékonyabbá tenni. Ezt keretbe foglalva a KutatóKapocs nevet kapta a szolgáltatás, melynek az újragondolásban, kidolgozásában aktívan részt vett. A Széchenyi István Egyetemen végzett munkájának kiemelt részét képezi még az egyetemi ranking csoport irányítása. Farkas Renáta erről elmondta: „A hazai rangsorokon való eredményes szereplés mellett intézményünk fókuszában a nemzetközi elismertség megszerzése áll. Az elmúlt években kiváló eredményeket ért el a Széchenyi István Egyetem a globális rangsorokon. Az egyetem hazai és nemzetközi megítélése, a külföldi hallgatók bevonzása rendkívül fontos, presztízsértékkel bír, valamint lényeges arculati tényező. Az intézmény fejlődését jelzi, hogy mára mindkét globális felsőoktatási minősítő szervezet, a QS és a Times Higher Education különböző listáira is felkerült.” Farkas Renáta Informatikus-könyvtárosként végezett, ami egyszerre jelzi a könyvek szeretetét és a digitális világ ismeretét. A kérdésre, miszerint hogy látja a valódi könyveknek, megmaradva annak materiális valóságában van-e jövője kifejtette: „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy kevesebb könyv fog megjelenni a jövőben, de úgy vélem a lényegesebb tartalmak ezt a formát továbbra is magukra fogják ölteni. Már sokszor jósolták a nyomatott dokumentumok eltűnését, például az internet megjelenésekor, ugyanakkor láthatóan a mai napig nem tűntek el a könyvek, talán nem véletlenül…” Tóth Csilla, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója is nagyon örült munkatársa elismerésének: „Nagyon büszkék vagyunk Renátára, hogy az idei évben ő tudhatja magáénak az országos szintű Év fiatal könyvtárosa pályázat különdíját. Egy ilyen díj elismerés az egyénnek, motiváló és fontos visszajelzés a csapatnak, a szervezetnek és az egyetemnek is. Közös az öröm, mert egy innovatív, fejlődő közösségként kitartóan, egymásnak segítve, összefogva haladunk tovább előre, s akkor számos hasonló siker vár még ránk.”

A Nokia és az Ericsson vezetésével, összesen 25 taggal jött létre az ún. Hexa-X projekt, amelynek keretében 2030-ra összeállhat a következő generációs, 6G sebességű hálózatokhoz tartozó stratégia. A következő két-három évben a 100 GHz feletti rádiófrekvenciás kommunikáció alapjait kell lefektetni, mert ezeknek a technológiáknak a java része jelenleg alacsony készenléti szinten áll. A Hexa-X célja, hogy lefektesse ennek az új hálózatnak az alapjait. A tagok között több egyetem és számos világcég is megtalálható. A terahertz-környéki kommunikáció jelenleg feltérképezetlen, egyedül Kína bocsátott fel olyan műholdakat, ahol ezt a technikát az űrben tesztelni tudják. A 6G még kisebb méretű antennákat és egészen rövid hatótávolságot tesz majd lehetővé, tehát speciális alkalmazásokhoz lesz alkalmas. A Digitális Fejlesztési Központban jelenleg 5G alapú alkalmazásfejlesztés folyik, de nemzetközi kapcsolataink révén betekintést nyerhetünk a 6G világába is. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.