Közös képzéseket és kutatásokat indít a Széchenyi István Egyetem és a Magyar Kézműves Kenyér Társaság

A kézműves kenyérkészítés hagyományait és az egyetemi tudást kapcsolja össze a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magyar Kézműves Kenyér Társaság együttműködése. A felek a napokban írtak alá megállapodást, amelynek keretében közös képzéseket, kutatásokat és szakmai programokat terveznek.

A 2018-ban alapított Magyar Kézműves Kenyér Társaság a hazai kézműves pékségeket, malmokat és gabonatermesztőket fogja össze. A vadkovászos kenyérkészítés népszerűsítése mellett fontos célja a szakmai utánpótlás támogatása és a fogyasztók tájékoztatása. Az egyesület és a Széchenyi István Egyetem kapcsolata két évvel ezelőtt, a Kenyérlelke Fesztiválhoz kötődően kezdődött. Az együttműködés egyik állomása a mosonmagyaróvári kar Prémium Búza szakmai napja volt, amelyen Szabadfi Szabolcs, a társaság alelnöke, a Szabi a Pék néven ismert szakember is előadást tartott a gabonatermesztés, a lisztminőség és a kenyérkészítés összefüggéseiről. Az azóta folytatott egyeztetések eredményeként a két fél a napokban megállapodásban rögzítette közös céljait.

A Széchenyi István Egyetem és a Magyar Kézműves Kenyér Társaság képviselői az együttműködési megállapodás aláírásakor. (Fotó: Adorján András)

Az aláíráson dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja hangsúlyozta, hogy az intézmény projektalapú oktatásában kiemelt szerepet töltenek be a szakmai partnerek. A velük kialakított kapcsolatok a hallgatók és oktatók számára diplomamunkákhoz, illetve közös fejlesztésekhez is lehetőséget teremtenek. Ennek egyik példájaként a kar saját élelmiszer-fejlesztési tevékenységét említette. „Az elmúlt években egyetemi élelmiszermárka kialakításába kezdtünk, amelynek keretében többek között kenyérrel, sajtokkal, fűszernövényekkel és fűszerolajokkal foglalkozunk. A kovászos kenyérkészítés területén is szeretnénk továbblépni. A felújított egyetemi klubépületben tervezett látványpékség és workshophelyiség megfelelő helyszínt biztosíthat a gyakorlati foglalkozásoknak és szakmai bemutatóknak” – fogalmazott.

Dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese az oktatási és kutatási együttműködés lehetőségeit ismertette. „A tervek szerint rövidebb, gyakorlatorientált képzéseket és workshopokat indítunk a Kovász Akadémiával közösen, amelyeken a résztvevők a természetes kovászos kenyérkészítés mellett a gabonák és lisztek tulajdonságairól, az élelmiszer-biztonságról, valamint a pékségek működtetéséhez szükséges vállalkozási ismeretekről is tanulhatnak. A partnerség a hallgatói gyakorlati lehetőségek bővítésére is kiterjedhet, a közös kutatások során pedig többek között a kovász mikrobiológiájával, a fermentációs folyamatokkal és az alapanyagok minőségével foglalkozhatunk. Az együttműködés ráadásul nemcsak a mosonmagyaróvári karra épülhet, hanem az egyetem további nyolc karának tudására és kutatási hátterére is” – részletezte.

Cseperkáló József, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság elnöke felidézte, hogy egyesületük a minőségi kenyérkészítés iránt elkötelezett pékek, gazdák és molnárok összefogásából jött létre. „Szeretnénk, ha az emberek nem csupán levennék a kenyeret a boltok polcairól, hanem azt is tudnák, milyen út vezet a termőföldtől az asztalig. Nagy lehetőség számunkra, hogy az általunk képviselt értékeket egyetemi kutatásokkal is alátámaszthatjuk, és közösen olyan képzéseket alakíthatunk ki, amelyek révén egyre többen sajátíthatják el a jó kenyér készítésének tudását” – emelte ki.

Ormós Gabriella, a társaság kommunikációs és marketing-munkacsoportjának vezetője, a Kovász Akadémia oktatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kézműves pékségek számának növekedése a gabonatermesztésre és a malomiparra is hatással van. A minőségi alapanyagok iránti kereslet ösztönözheti a hazai termények helyi feldolgozását. „A fogyasztók tájékoztatásához megbízható tudományos eredményekre van szükség, amelyek segítségével bemutathatjuk a különböző pékáruk közötti eltéréseket – fejtette ki. – Emellett már megkezdtük a közös képzések tananyagának kidolgozását, amelyben az egyetemi elméleti tudást a kézműves sütőipar gyakorlati tapasztalataival kapcsoljuk össze. Ez a már működő pékségek számára is fontos lehetőség, hiszen a vállalkozások fejlődésével egyre nagyobb jelentősége van a megalapozott technológiai és gazdasági ismereteknek.”