.png)
.png)
Digitális Agrártájoló: a jövő agráriuma került fókuszba a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári rendezvényén
A fenntartható, adatvezérelt mezőgazdaság, a digitalizáció és az agrár-élelmiszergazdaság kihívásai álltak a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán megrendezett Digitális Agrártájoló középpontjában. A napokban tizedik alkalommal megtartott programon közel négyszáz középiskolás, egyetemi hallgató és vállalati szakember vett részt.
A Digitális Agrártájoló mára a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának egyik legjelentősebb, fiatalokat megszólító szakmai eseményévé vált. Az idei rendezvény a fenntartható, adatvezérelt agrárium lehetőségeire irányította a figyelmet, különös tekintettel a hatékonyabb, takarékosabb és nyomon követhető mezőgazdasági termelésre.
A megnyitón dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja kiemelte az egyetem és vállalati partnerei közötti együttműködés jelentőségét.
„Tíz évvel ezelőtt indítottuk útjára a középiskolásokat és az egyetemi hallgatókat megszólító Agrártájolót, amelyen a résztvevők közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki vállalati partnereinkkel, és megismerhetik az agrárium legújabb fejlesztéseit, technológiáit. Az idei eseményen közel négyszáz résztvevőt köszönthetünk, köztük olyan fiatalokat, akik később kezdeményezői és formálói lehetnek az agrárium előtt álló változásoknak” – hangsúlyozta.
Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a város büszke a nagy múltú intézményre, amely a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az új technológiák alkalmazása terén is folyamatosan fejlődik, és egyre több hallgatót vonz a városba. A rendezvény egyik aranyfokozatú támogatója, az Agrofert cégcsoport képviseletében Kovács Katarina stratégiai és működési vezető az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolásának fontosságát helyezte előtérbe.
Dr. Búza László élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár az agrárképzés jelentőségéről, az ágazat előtt álló feladatokról és a fiatal szakemberek szerepéről beszélt. „A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara több mint kétszáz éves múltjával a magyar agrár-felsőoktatás egyik meghatározó bölcsője, ahol a kutatói tudás és a gazdálkodói tapasztalat közvetlenül találkozik” – fogalmazott. Hozzátette, ezt személyesen is megtapasztalhatta, hiszen állatorvosként, több évtizedes szakmai múlttal visszaült az iskolapadba, és jelenleg az intézmény precíziós állattenyésztési és takarmányozási szakmérnöki képzésének hallgatója.
„Számomra a kar egyik legnagyobb értéke a közösség, amelyben hallgatók és oktatók egymástól is tanulnak. Ez az iskola nem egyszerűen tudást ad át, hanem megtanít jó kérdéseket feltenni és közösen keresni a válaszokat. Erre a szemléletre különösen nagy szükség van, hiszen a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, az állategészségügyi kockázatok és az élelmiszer-biztonság kihívásai egyre összetettebb feladatok elé állítják az agrárium szereplőit” – emelte ki.
Mint mondta, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás, a szenzorok és a digitális nyomon követés ma már a mindennapi gyakorlat részei. Azok a fiatalok, akik megtanulják értelmezni az adatokat, alkalmazni az új technológiákat és rendszerben gondolkodni, a következő évtizedek meghatározó szakemberei lehetnek. Az agrár- és élelmiszergazdaság ugyanis nem háttérágazat, hanem mindannyiunk létezésének alapja. „Azt szeretném, hogy az itt megszerzett tudás birtokában a fiatalok Magyarországon találják meg a jövőjüket, és hozzájáruljanak a hazai mezőgazdaság versenyképességének erősítéséhez” – húzta alá.
Éder Tamás, a Bonafarm Zrt. vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója előadásában a mezőgazdasági termelés és a társadalom közötti kapcsolat gyengülésére hívta fel a figyelmet.
„Az agrár- és élelmiszergazdaság számos kihívással néz szembe a klímaváltozástól és a munkaerőhiánytól kezdve az állatbetegségeken át a növekvő költségekig. Van azonban egy probléma, amelyről kevesebbet beszélünk, pedig hosszú távon rendkívül meghatározó: a társadalom egyre inkább eltávolodik a mezőgazdasági termeléstől és az élelmiszer-előállítástól” – fejtette ki.
Hozzátette, míg korábban az emberek többségének közvetlen tapasztalata volt arról, hogyan kerül az élelmiszer az asztalra, ma sokan már csak az üzletek polcain találkoznak a termékekkel. Az ismeretek hiánya kedvez a téves információk terjedésének, ami bizalmatlanságot szül az ágazattal szemben. „Ezért különösen fontos, hogy nyíltan és közérthetően mutassuk be, mit és miért teszünk a földeken, az állattartó telepeken és az élelmiszeripari üzemekben. Az idősebb generáció tapasztalata és a fiatalok digitális jártassága, gyors reagálóképessége együtt segíthet a társadalmi bizalom megerősítésében” – szögezte le.
A Digitális Agrártájoló programját két kerekasztal-beszélgetés is gazdagította. A „Hőségriadó az istállóban – alkalmazkodás vagy túlélés az állattenyésztésben?” című eszmecserén a szakemberek a klímaváltozás állattartásra gyakorolt hatásait, a hőstressz következményeit és az alkalmazkodás lehetőségeit vitatták meg. Az „Agrárium új realitása: alkalmazkodás változó feltételek között” című beszélgetésen a mezőgazdasági termelés aktuális nehézségei és a lehetséges megoldások kerültek előtérbe. A szakmai kiállításon 35 vállalati partner mutatkozott be, a kapcsolódó álláskeresési tréningen pedig a fiatalok a munkaerőpiaci lehetőségekről is tájékozódhattak.
