.png)
.png)
A Széchenyi István Egyetem közösségét erősítik az intézmény jubiláló munkatársai
- Kelemen Lilla - Papp Zsolt
- 8 órával ezelőtt
- 4 perc olvasás
A Széchenyi István Egyetem minden évben elismeri azon kollégái munkáját, akik évtizedek óta tudásukkal szolgálják az intézményt. Közülük szólítottunk meg 30, illetve 25 éves jubileumukat ünneplő munkatársakat, és arra kértük őket, tekintsenek vissza az elmúlt esztendők eseményeire, sikereire.
Sülyéné Máté Anita az egykori győri Rejtő Sándor Textilipari Szakközépiskolában végzett textilvegyész szakon, de csak rövid ideig nyílt alkalma szakmájában dolgozni a térség textiliparának leépülése miatt. A laboratóriumi munkavégzéstől nem szeretett volna elszakadni, ezért jelentkezett Mosonmagyaróvárra 1995-ben, ahol a Növényvédelmi Tanszék laboránst keresett.
„Innen indult egyetemi pályafutásom, ahol nagyszerű közösségbe kerültem, ezért a tanszékhez azóta is hű maradtam. A kar Széchenyi-egyetemhez csatlakozása 2016-ban új irányt adott számomra, hiszen amellett, hogy folytattam laboránsi munkámat, több képzés koordinációjába is bekapcsolódhattam”
– emlékezett vissza. Hozzáfűzte, először a növényvédelmi szakmérnöki képzés adminisztratív munkáit látta el, majd az intézmény Felnőttképzési Központjának köszönhetően egyre több szakirányú képzés, később a mikrotanúsítványos képzések során is segítette a hallgatókat ügyeik intézésében.
„Kezdetben tartottam az új kihívástól, de hamar rájöttem, hogy ez az én utam, ezt a feladatot éppen rám szabták. Visszatekintve az elmúlt harminc évre, a legfontosabb számomra, hogy a laborban és a képzésszervezésben az oktató kollégák munkája mellett, a hallgatók boldogulását segíthettem, és segíthetem ma is”
– húzta alá. Megjegyezte, jóleső érzés, hogy bátran és bizalommal fordulnak hozzá, sokan diplomaszerzésüket követően is meglátogatják az intézményben. „A záróvizsga után úgy búcsúzom tőlük: remélem jól érezték magukat tanulmányaik alatt, és ha igen, vigyék jó hírét az egyetemnek, hogy mások is megtapasztalhassák, milyen nagyszerű dolog óvári gazdásznak lenni” – hangsúlyozta. Végezetül elmondta, hobbija a növényekkel való foglalkozás, a kertészkedés és kertépítés, amihez kollégái, egykori hallgatói révén rengeteg inspirációt, szakmai segítséget kap a mai napig.
Horváth Emilné egy évtizeden keresztül a Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott, ezt követően, harminc évvel ezelőtt jelentkezett a mosonmagyaróvári kar Állattenyésztéstani Tanszékének álláshirdetésére. „Nem engem választottak, de később visszahívtak, hogy az intézmény könyvtárába is adminisztrátort keresnek. Eredetileg ugyan nem erre pályáztam, de nagyon jó döntést hoztam, hogy elfogadtam a kínálkozó lehetőséget” – tekintett vissza. Kezdetben a diplomamunkák bibliográfiai leírását készítette, illetve a könyvtárközi kölcsönzésben vett részt, később egyre több feladatot kapott a mosonmagyaróvári egyetemi könyvtár napi munkájában.
„Akkoriban még kézzel írtuk a leírást tartalmazó kártyákat, ami jóval időigényesebb munkát jelentett a mai, digitális világhoz képest. A szemeszterek alatt a hallgatók és az oktatók segítése, nyáron a könyvek visszarendezése volt a legfőbb dolgunk. Azóta egységünk rengeteget fejlődött, és 2023-ban birtokba vettük gyönyörűen megújult tagkönyvtárunkat, amely inspiráló környezetet jelent az itt dolgozóknak, és a szolgáltatásainkat igénybe vevőknek egyaránt”
– jegyezte meg.
Horváth Emilné kiemelte, a mosonmagyaróvári kar 2016-os egyetemi integrációja óta intézményegységük a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltára tagkönyvtáraként működik. Hozzáfűzte, azóta nemcsak közvetlen munkatársaival, de Tóth Csilla igazgatóval és a győri kollégákkal is kitűnő szakmai és emberi kapcsolatot ápol, így még többen tudják egymás munkáját támogatni.
„A hallgatókkal és az oktatókkal is nagyon jó a viszonyom, amiben tudom, segítem munkájukat, amit ők tisztelettudóan, kedvesen fogadnak. Most, hogy visszatekintek az elmúlt harminc évre, nagyon szerencsésnek mondhatom magam, nem is dolgozhatnék jobb helyen”
– zárta a könyvtár jubiláló munkatársa.
Huszonöt éve dolgozik a Széchenyi István Egyetemen dr. Bugovics Zoltán, az intézmény Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense. A Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék oktatója még a Széchenyi István Főiskolán kezdett tanársegédként, majd az akadémiai ranglétrán feljebb lépve adjunktusi, később pedig docensi kinevezést kapott az egyetemen.
„Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végeztem, a szakdolgozatom külső konzulense, Bőhm Antal professzor, a győri Társadalomtudományi Tanszék vezetője hívta fel a figyelmem egy itteni lehetőségre. Közben a Pécsi Tudományegyetemre jártam PhD-programra, ott szereztem fokozatot éppen akkor, amikor a Széchenyin is megalakult a doktori iskola”
– emlékezett vissza az oktató.
Elmondta, Rechnitzer János professzor irányítása alatt a tanszék kutatási tevékenységébe is egyre jobban bevonódott, emellett szerepet kapott az akkoriban induló Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola PhD-képzésében. A mai nevén Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola regionális tudományok programjának jelenleg is oktatója.
„Nagyon jó, lendületes huszonöt év volt. Élveztem és élvezem most is a kutatásokat, az oktatást. Természetesen rengeteg minden változott ez idő alatt, mások a hallgatók, átalakult az én perspektívám és változtak, fejlődtek a technikai körülmények. Fontos megemlíteni azt is, hogy Győrben adott egy olyan társadalmi, kulturális és gazdasági környezet, amit szociológusként kifejezetten érdekes elemezni
– részletezte dr. Bugovics Zoltán. – Egyre több lehetőség adódik a hallgatókkal közös kutatásokra, projektekre, ami még izgalmasabbá teszi a tanulmányaikat, és jobban bevonja őket a tudományos életbe.” Hozzátette: a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék előremutató munkájának köszönhetően olyan új szakokkal bővül az egyetem képzési palettája, mint a gondoskodáspolitikai tanulmányok mesterképzés, amelynek létrejöttében szakfelelősként vállalt szerepet.
Dr. Kalmár Sándor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának docense 1998-ban maga is az óvári akadémián végzett agrármérnökként. A Lajta-Hanság Zrt.-nél helyezkedett el, de korábbi oktatói hamar visszacsábították az egyetemre.
„2000 óta dolgozom az intézményben, ahol kezdetben a mezőgazdasági alapismereteket, később egyre több tárgyat oktattam, eközben tanársegédből adjunktus, majd egyetemi docens lettem. A doktori disszertációmat a precíziós gazdálkodás ökonómiájából írtam”
– tekintett vissza a huszonöt éve az egyetemen dolgozó szakember. A precíziós gazdálkodás szervezése és ökonómia tantárgy felelőseként hangsúlyozta, a Széchenyi-egyetem vezető szerepet vállal abban, hogy a hazai agráriumban egyre nagyobb teret hódítsanak a fenntartható és modern technológák, mint például a drónok. „Büszke vagyok arra, hogy e területen, többek között egyetemünk Smart Farm Tangazdaságában is számos egykori tanítványom tevékenykedik, és a tudományág kiemelkedő képviselői dolgoznak együtt karunkon” – emelte ki.
Dr. Kalmár Sándor, az osztatlan agrármérnök szak szakfelelőse a mosonmagyaróvári hallgatók mellett a győri mérnök-informatikus jelölteket is oktatja. Állítja, az ő bevonásuk és szerepvállalásuk elengedhetetlen az agrárdigitalizáció szempontjából. Az oktató elmondta,
tíz éve mélyebben foglalkozik a Lajta parti város és a kar történetével, amelynek kapcsán tagja, majd alelnöke lett a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesületnek. Célja a helyi települési és egyetemi értékek megőrzése.
Hozzáfűzte, emellett küldetésének tekinti azt is, hogy a legifjabb nemzedéket már óvodás kortól megismertesse környezetünkkel, a növények és állatok világával, valamint a mezőgazdaság jelentőségével.
