A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói számára is adott a lehetőség, hogy ösztöndíjjal egy európai partnerintézménynél töltsenek egy-egy félévet, megismerve egy másik kultúrát és intézményt. Számos külföldi hallgató él ezzel, köztük az iráni Majid Hazrati is. Az Irán északi részéről, Parsabad városából származó Majid Hazrati tavaly ősz óta tanul a Széchenyi István Egyetemen, infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzésen. A 35 éves hallgató építőmérnökként végzett hazájában, s az elmúlt években pedig jelentős munkatapasztalatot szerzett, azonban tanulmányai kiegészítéseként, új lehetőségek és önmaga megismerése érdekében érkezett Európába. A tavaszi szemesztert Németországban tölti, ahova egy ösztöndíjprogramnak köszönhetően utazhat, hogy bővítse tudását és új élményeket szerezzen. Majid tanulmányai színhelyéül több szempont miatt is a Széchenyi-egyetemet választotta. Egyrészt az intézmény három féléves mesterképzését rendkívül színvonalasnak tartja. „Másrészt mielőtt jelentkeztem volna, rengeteg e-mailt váltottam dr. Borsos Attilával, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánhelyettesével, valamint a Nemzetközi Programok és Alumni Központ munkatársaival, és rendkívül pozitív, megerősítő visszajelzéseket kaptam, ami szintén befolyásolta döntésemet” – mondta. „Én olyan ember vagyok, aki nagyra becsüli az emberi interakciókat, és telefonálás helyett gyakran személyesen mentem el a Nemzetközi Programok és Alumni Központ irodájába, ha bármi kérdésem vagy problémám adódott. Az iroda munkatársai mindig örömmel fogadtak, és türelemmel fogadták kérdéseimet, mindenre megfelelő választ keresve” – fogalmazott Majid, hozzátéve: sokat jelent számára, hogy a megbízható és segítőkész egyetemi munkatársak minden helyzetben támogatják. Az iráni hallgató remekül beilleszkedett a magyarországi életbe, és kifejezetten otthon érzi magát. „Győrre már az otthonomként tekintek, hiszen majdnem minden, ami fontos számomra, itt található, minden a rendelkezésemre áll elérhető közelségben. A barátaim is itt vannak mellettem, ami könnyebbé teszi a dolgokat, valamint a campus területéről egy rövid sétával bárhova elérhetek” – fogalmazott. Megjegyezte: esténként szívesen sétál a belvárosban a barátaival, és alkalomadtán kihasználja az egyetemnél található sportpályákat, előszeretettel kezdve a napot a futópályán kocogva. Majid emellett szívesen utazik szabadidejében, amit jelentősen megkönnyít Győr kitűnő elhelyezkedése és a gyakran induló busz- és vonatjáratok. „A magyar főváros mellett az elmúlt félévben sikerült eljutnom Bécsbe és Pozsonyba is, és őszintén meglepődtem milyen egyszerű elérni ezeket a városokat Győrből. Nagyon jó, hogy szinte minden órában indulnak vonatok” – árulta el az iráni fiatal. A hallgató reméli, hogy a következő hónapokban új lépést tehet a jövője felé. „Sokat jelent számomra, hogy Németországban tanulhatok, és megismerhetem egy másik ország oktatási rendszerét is, amit szintén fontos előnynek tekintek. Mindig ambiciózus, keményen dolgozó ember voltam, és ezek a lehetőségek megmutatják, hogy jó úton járok az életben. Az elnyert ösztöndíjjal megtalálhatom önmagamat és kiaknázhatom a bennem rejlő potenciált, nem beszélve a képességeim fejlesztéséről. Van egy mottóm, ami szerint eddig éltem az életemet, és mindig bevált. Így szól: annak fog kinyílni egy ajtó, aki kopogtat rajta. A Széchenyi-egyetem ajtaja kinyílt számomra, és ezért mindig hálás leszek” – hangsúlyozta.

Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Primavega lengyel mezőgazdasági vállalat február 27-én. A precíziós gazdálkodásban élenjáró cég a kutatás-fejlesztési és innovációs partnerség mellett szakmai gyakorlati lehetőséget kínál az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara hallgatói számára különböző termelési egységeiben. „Az egészséges élelmiszer-előállítás, a precíziós gazdálkodás, a fenntarthatóság, a környezetvédelem, valamint a terület- és vidékfejlesztés kiemelt fókuszai karunknak. Ezek a témák több tudományterületet is érintenek, ezért nagy előny, hogy a Széchenyi-egyetemen a mérnöki, technológiai és informatikai területek jól együttműködnek az agrártudománnyal” – emelte ki dr. Tóth Tamás, a mosonmagyaróvári kar dékánja. Mint mondta, az intézmény ötszáz hektáron gazdálkodik, Smart Farm tangazdaságában a hallgatók a legkorszerűbb technológiákkal ismerkedhetnek meg, a kertészeti ismeretek mélyítése érdekében a campuson egy modern üvegházat is terveznek. Hozzátette, a vállalati kapcsolatokat kiemelten kezelik, a széles körű együttműködések egyaránt erősítik a gyakorlatorientált képzést, a közös kutatás-fejlesztést, valamint az újabb és újabb innovációkat az agrárium automatizációja terén. „Öröm számunkra, hogy Lengyelország egyik vezető kertészeti cégével működhetünk együtt, amely tovább növeli hallgatóink lehetőségeit” – húzta alá. Dr. Húth Balázs, az Állattudományi Tanszék vezetője ismertette: a Primavega több mint ezer hektáron folytat precíziós, és további ötven hektáron biogazdálkodást. A megállapodás értemében a Széchenyi-egyetem hallgatóinak lehetőségük nyílik a cégnél tölteniük szakmai gyakorlatukat. „A vállalkozás nemzetközi – többek közt magyarországi – terjeszkedése miatt helyben is szüksége van a jól képzett szakemberekre, ezért hallgatóinknak kiváló lehetőséget jelent ez a kapcsolat” – hangsúlyozta. „Egyetemista koromban magam is külföldön töltöttem gyakorlati időmet, így tudom, hogy mekkora tapasztalatot jelent ez egy fiatal szakember számára. Többek közt ezért is vagyok nagy támogatója közös programunknak” – fogalmazott Krysztof Rózycki, a Primavega termelési igazgatója. Kiemelte, a vállalat filozófiája, hogy a földtől az asztalig kísérik a zöldségek útját, így a termeléstől a feldolgozáson át a szállításig minden fázissal foglalkoznak. „Szeretnénk tovább fejlődni, mert egész Európában nagy igény van az egészséges termékekre, ehhez azonban megfelelő szakember-utánpótlás is szükséges” – szögezte le. Megjegyezte, cégük elkötelezett a korszerű technológiák mellett, és tudásukat szívesen megosztják a jövő szakembereivel. A gyakorlati idő alatt országuk kulturális, történelmi értékeit is megismerhetik a fiatalok. Dr. Tóth Tamás végezetül kijelentette: a vállalat és az egyetem közös vonása a fenntarthatóságot erősítő precíziós gazdálkodás melletti elkötelezettség, ezért bízik benne, hogy a partnerség minél több területen érezteti majd pozitív hatását mindkét fél számára. Az ünnepélyes aláírást követően a kar hallgatói részletes tájékoztatást kaptak a cég által kínált gyakorlatról, amely a tervek szerint már az idén nyáron lehetőséget nyújt számukra a lengyelországi tapasztalatszerzésre.

A Széchenyi István Egyetem fontosnak tartja, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítson hallgatói és munkatársai számára. Ennek érdekében az intézmény megújult közösségi teret alakított ki, valamint minőségi termékeket kínáló büfével várja az egyetemi polgárokat az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. Nemrégiben átalakult a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári campusának étkezési kínálata, s a kar egy kellemes pihenővel is bővült. Mostantól az egyetemi polgárok a Phare épületben kapcsolódhatnak ki egy hangulatos közösségi térben, ahol a kényelmes kanapék mellett étel- és italautomaták is várják őket. Azok, akik pedig ízletes szendvicsekre, forró kávéra vagy péksüteményekre vágynak, az új egyetemi büfében (a korábbi Strauss kávézóban) találhatnak finomságokat. A minőséget többek között a Lipóti Pékség garantálja, melynek frissen sütött termékei kaphatók. A nyitvatartás mostantól az oktatási rendhez igazodik, így hétfőtől szombatig, 8 és 16 óra között várják a vendégeket. „A Széchenyi István Egyetem célja, hogy az akadémiai és infrastrukturális fejlesztések mellett hangsúlyt fektessen polgárainak kényelmére és jóllétére is az intézmény összes campusán. A mostani megújulás ennek kiváló példája, s általa hallgatóink és kollégáink minőségi termékek széles kínálatához férhetnek hozzá Mosonmagyaróváron is” – húzta alá a kar dékánja, dr. Tóth Tamás.

A Széchenyi István Egyetem végzős villamosmérnök hallgatója, Giczi Balázs mindössze 28 éves, de már most sokszínű életúttal rendelkezik. Gyermekként lett az orgona szerelmese: az alapszakot a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán, a mesterszakot a Zeneakadémián végezte el, és meg sem állt Európa több ikonikus orgonájáig. Zenei érdeklődése mellett nem mondott le mérnöki álmairól sem. A győri Giczi Balázs életét gyermekkora óta átszövi a zene. Általános iskolásként tanárai javaslatára zeneiskolába iratták szülei, ahol megpecsételődött a sorsa. „Lehetőségem volt számos hangszer kipróbálására, azonban a kezdetektől tudtam, hogy engem igazán az orgona érdekel. Szeretetét a templomból hozom magammal, ahol már alsó tagozatos diákként ámulatba ejtett. Ehhez elsőként a zongorázást kellett elsajátítanom magas szinten, így kitartóan és szorgalmasan gyakoroltam. Ennek köszönhetően egyre több mindent tudtam eljátszani zongorán, majd később orgonán” – hangsúlyozta a fiatal művész. Elsőként a győrszentiváni kántor tanította az ifjú orgonistát, majd később a győri Richter János Zeneművészeti Szakgimnáziumban folytatta tanulmányait. Közben megmaradt reál érdeklődése is. „A zeneművészeti képzésem mellett a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnáziumba jártam, így két középiskolát végeztem el egyszerre, esténként pedig a templomba mentem gyakorolni. Ez persze áldozatokkal járt, de nem szerettem volna lemondani egyik irányról sem. Ez a mai napig így van: egyaránt fontos számomra a villamosmérnöki képzés és az orgona” – tette hozzá Balázs. A tehetséges fiatal jelenleg a Széchenyi István Egyetem végzős hallgatója villamosmérnök alapszakon, nyáron szerzi meg oklevelét. Korábban a Széchenyi-egyetem Művészeti Karának előadóművészet alapképzésén diplomázott, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait mesterképzésen. „A különböző képzések mind más-más élményt nyújtottak. A Zeneakadémián töltött évek alatt lehetőséget kaptam, hogy ikonikus helyszíneken orgonálhassak, többek közt a párizsi Notre Dame-ban, csupán egy hónappal a katedrális leégése előtt, valamint nemzetközi mesterkuzuson vehettem részt Lyonban. A villamosmérnöki képzésem alatt pedig belevethettem magam a PLC-programozásba, és naprakész tudással gyarapodhattam a robotika területén is. Szakmai gyakorlatomon nemrégiben tapasztaltam, hogy az egyetemen szerzett tudást milyen jól tudtam alkalmazni valós ipari feladatoknál” – mondta a mérnökhallgató. Giczi Balázs a jövőben sem tervez lemondani álmairól, szeretné folytatni mindkét szeretett területét: a villamosmérnöki és az orgonista karrierutat. Aki szeretné élőben is meghallgatni gyönyörű orgonajátékát, az látogasson el a győri Loyolai Szent Ignác bencés templomba, ahol rendszeresen orgonál vasárnap esténként.

„Olyan forradalom ez, mint az elektromosság megjelenése, csak még annál is mélyrehatóbb” – hangzott el a Széchenyi István Egyetem Spinoff Klubjának évadnyitó pódiumbeszélgetésén, ahol a mesterséges intelligencia (MI) üzleti felhasználási lehetőségeit vitatták meg a technológiával foglalkozó szakemberek. Az eszmecsere kijózanító képet rajzolt a területről: még nem tartunk ott, hogy a gép helyettesíti az embert, ugyanakkor bagatellizálni sem lehet a világra gyakorolt hatását. De vajon miért pont most robbant ekkorát ez az innováció? Hol vannak az algoritmusok korlátai? És miért (ne) használjuk a ChatGPT-t szakdolgozatírásra? A Széchenyi István Egyetem Spinoff Klub eseménysorozatának célja, hogy összekösse a gazdaság, a vállalkozás és az innováció iránt érdeklődőket. A tavaszi szemeszter nyitóeseménye a mesterséges intelligencia körül forgott: a szervezők egy asztal köré ültették a győri vállalkozói szektor képviselőit, így a pódiumbeszélgetés résztvevője volt Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. alapító-vezérigazgatója, Hódosi Gergely, az Audi Hungaria adatelemzője és Pap Martin, az iBookr könyvelést automatizáló startup munkatársa. A beszélgetést dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem oktatója és kutatója moderálta. „A mesterséges intelligencia nem újkeletű, már az ötvenes években publikálták az első matematikai modelleket, akkor azonban még nem állt rendelkezésre olyan számítási kapacitás – azaz megfelelő hardver –, amely képes a valódi erejét megmutatni a technológiának. Közben az elmélet is fejlődött, így jutottunk el mára oda, hogy létrejöttek olyan csodák, mint a ChatGPT, amely lenyűgözte az egész világot” – foglalta keretbe az MI történetét Kiss Gergely MI-szakértő. „A ChatGPT mögött álló nyelvi modell és algoritmus valóban szenzációs, mert régóta ostromolt csúcsot ugrott meg a technológia, de fontos rögzíteni, nem szólalt meg a gép, és nem is lett okos. Valójában egy szöveggenerátorról beszélünk, ami statisztikai alapon megtanulja, melyik szó milyen gyakorisággal áll a másik mellett, és ez alapján képes mondatokat előállítani. Egy kétéves gyerek szintjére tenném. De olyan kétéves gyerek, aki elolvasta a világ összes könyvét és szeret fecsegni” – világította meg a jelenség műszaki hátterét Hódosi Gergely, az Audi Hungaria munkatársa, aminek megértése után hamar eljutunk az alkalmazásának határaihoz is. Az egyik gyakori hibaforrás az úgynevezett hallucináció, amikor olyan tartalmat generál a szoftver, ami a valóságban nem létezik, vagy túlságosan kreatív, véletlenszerű elemeket tartalmaz. Gyakori probléma, ha forrásokat kérünk tőle, akkor olyan szerzőkre és publikációkra hivatkozik, amelyek sosem készültek el. A hibát máig nem sikerült teljesen kiküszöbölni, ám a kockázatát minimálisra lehet szorítani: már vannak olyan jól tanított, speciális nyelvi modellek, amelyek képesek pontosan referálni arról, melyik dokumentum melyik részén találták meg az információt, amit szolgáltattak. „Nagyon fontos az emberi tényező is, azaz mi felhasználók hogyan kommunikálunk a nyelvi modellekkel. Írjon egy szakdolgozathoz három fejezetet? Ez annyira általános kérés, hogy szinte biztosan előfordul benne hallucináció. Mutassa be a Huffman-kódolást? Erre a konkrét problémára nagyon pontos választ fog adni” – tette hozzá Pap Martin, az iBookr munkatársa. „Háromféleképpen tud segíteni a mesterséges intelligencia a vállalatoknak: automatizál, optimalizál és ügyfélélményt növel. Az automatizáció azt jelenti, hogy emberi tevékenységeket képes helyettesíteni a gép. Ahol az ember nem kiváltható, ott pedig optimalizálunk, azaz hatékonyabban dolgozhatunk az MI segítségével. Az ügyfélélmény növelése viszont minőségi előrelépés lehet, mert magasabb színvonalra emeljük a termékünket vagy szolgáltatásunkat. Mi az iBookr-nél például automatizáltan állítunk ki ajánlatokat. Az ügyfelek elégedettek, mert azonnal kapnak választ, nem kell megvárni, míg három nap múlva felhívja őket az ügyintéző” – ecsetelte a technológia előnyeit Pap Martin. „Hol teremt értéket az MI? Mindenhol és bárhol. Olyan forradalom ez, mint az elektromosság, csak még annál is mélyrehatóbb és még gyorsabb a terjedési sebessége. Szerintem én már csak ezzel fogok foglalkozni életemben, mert annyira mindent meghatározó a technológia. Sam Altman, az OpenAI alapítója mondta, hogy nincs már messze az az idő, amikor az első egyemberes vállalat eléri az egymilliárd dolláros értékelést. Ez azt jelenti, hogy a menedzser viszi a céget, a folyamatokat pedig kizárólag automatizált ágensek végzik majd” – jelentette ki Kiss Gergely. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői üzentek mindenkinek, aki eddig ódzkodott az MI használatától: nem szükséges fejlesztői szaktudás a mesterséges intelligencia kiaknázásához, pusztán az ügyes alkalmazásával nagy előnyre tehet szert egy vállalkozás. Startupok esetén az MI a prototípus létrehozásában segíthet – az új ötleteket bátrabban tesztelhetjük, mert fél év helyett akár egy hétvége alatt elkészülhet a kipróbálható verzió, így kevesebb erőforrásra van szükség egy új piac meghódításához. Utolsó témaként a mesterséges intelligencia munka világára gyakorolt hatását is megvitatták a vendégek. Vannak, akik odáig merészkednek, hogy egyes szakmák teljes kihalását prognosztizálják, de vajon hogyan látják ezt Győrben? „Az első ipari forradalom idején a ludditák összetörték a szövőszékeket. Ugyanaz játszódott le, mint ma: megjelent a technológia, és jött a pánik, hogy elveszi a munkát. Ebben a tekintetben igazuk is volt, mert azt a munkát tényleg elvette, csak számos másikat teremtett helyette! Ha ezt az analógiát nézzük, semmi félnivalónk nincsen. Sokszor megkongatták már a vészharangot, és a nagy munkanélküliség valahogy mindig elmaradt” – fejtette ki álláspontját Kiss Gergely. „Egy kutatás szerint nagyjából minden ötödik állást jelentősen átalakít majd a generatív MI, tehát a hang-, kép- és szöveggeneráló programok. Kiket érint? Webfejlesztő, marketinges, designer. Kiket nem érint? Csőszerelő, idénymunkás, tornatanár. Ezek nem automatizálhatóak. Természetesen az Audiban mi is vizsgáljuk, hogy tudnánk alkalmazni a mesterséges intelligenciát különböző munkakörökben, és nagyrészt az jött ki, hogy jelenleg nem tudja helyettesíteni az emberi munkaerőt” – mondta Hódosi Gergely. Pap Martin optimistán közelítette meg a kérdést: „Az a tapasztalatom, hogy az a munka, amely automatizálható, azt általában le is szeretnénk automatizálni. Egy projekt keretében felmértük egy vállalat raktározási folyamatait, és mindenki azt kérdezte, ugye már idén bevezetik az új rendszert, mert hiába az extra fizetés, semmi kedvük szeptembertől decemberig minden vasárnap leltározni. Amikor az iBookr-nél alkalmazást fejlesztünk, nem azt jelenti, hogy innentől kirúgják a könyvelők felét. Épp ellenkezőleg: a program segítségével kétszer több ügyfelet szolgálhatunk ki. Így kell nézni ezt” – hangsúlyozta. A beszélgetőpartnerek felhívták a figyelmet, hogy jelenleg túlzott várakozásokkal tekintenek a cégek a mesterséges intelligenciához, amire kiváló példa, hogy egyesek szerint a senior szotftverfejlesztők elküldhetők. Ez azonban teljes tévút: a szaktudást nem helyettesíti a MI. Ha elő is állítja a kódot, azt ellenőrizni és optimalizálni kell. Alátámasztja mindezt a GitHub statisztikája, amely szerint a ChatGPT megjelenése óta duplázódott a gyenge minőségű kódsorok száma a repozitóriumban. Összességében tehát a győri szakértők analízise kijózanító az MI eljövetelét várók és a betiltását követelők számára is: a technológia ugyan nagymértékben befolyásolja az életünket, és már most hallatlan üzlet, de nem forgatja ki négy sarkából a világot. Egyelőre.

Életünk során különböző félelmekkel szembesülünk, de vannak, amelyek akár egy egész életen át elkísérhetnek bennünket. Van, aki a magasságtól fél, mások a mély víztől, van, aki pedig a tűtől. Sajnos a tűvel szembeni ellenérzés – még ha nem is ölt fóbia méretű félelmet – sokakat hezitálásra késztethet olyan fontos ügyekben is, mint az önkéntes véradás vagy plazmaadás. Pedig mindkettőre óriási szükség van. Miért fontos a tűfóbia kérdésével foglalkozni? „Hazánkban rendkívül nagy szükség van az önkéntes véradókra és a vérplazmaadókra is. Sokakat a tűfóbia tart távol az önkéntesség ezen formájától, pedig számtalan előnye van, ha valaki csatlakozik plazmaadó közösségünkhöz. Nálunk a Plazma Pontokon igyekszünk igazi közösségi élményt nyújtani egy barátságos légkörben, modern környezetben, sőt, a nálunk eltöltött időért cserébe ingyenes kávét, csokoládét, szendvicset és juttatást is biztosítunk.” – mondta el Kiss Zoltán, a Plazma Pontok egyik centrumvezetője. A Plazma Pontok 2009 óta segíti a hazai vérplazmaadást. A vérplazma a gyógyszerkészítmények gyártásában rendkívül fontos szerepet játszik, mivel olyan anyagokat tartalmaz, amelyeket szintetikus úton nem lehet előállítani Az albumin és az immunglobulinok mellett számos olyan fontos elemet is tartalmaz, amelyek segíthetnek a különböző betegségek kezelésében. Kizárólagos forrása pedig az önkéntes plazmaadók. Hogyan győzhető le a tűfóbia? Ismerős lehet Ron Weasley, a Harry Potter-sorozat egyik ikonikus karaktere, aki szintén híres volt fóbiájáról. Félelme a pókoktól már-már egészen traumatikus mértéket öltött. A történet végére sikerült túllendülnie a bénító félelmén és puszta viszolygássá kicsinyíteni a pókokkal kapcsolatos fóbiáját. Ronéhoz hasonló utat járt be Nagy Dániel, YouTuber is, aki tűfóbiájával harcolt már évek óta, amikor is nagy elhatározásra jutott és hagyta, hogy félelmeivel szemben felülkerekedjen a segíteni akarás. Dani beszámolója a plazmaadásról és tűfóbiája leküzdéséről itt érhető el. Mi a közös Ron és Dani fóbia elleni küzdelmében? Többek között a saját félelmeikkel való szembenézés, a segíteni akarás és mások megmentése. A plazmaadásnak köszönhetően évente több, mint 600.000 betegen segítenek a vérplazma felhasználásával készült készítmények. A tűfóbia legyőzésének elengedhetetlen lépései: A félelem forrásának megértése és a félelemmel való szembenézés. Gyakran gyermekkori traumatikus élmények vagy kellemetlen tapasztalatok okozzák ezt a fóbiát. Egy magasabb cél vagy jó ügy segíthet átértékelni félelmeinket és fóbiáinkat, valamint erős motivációt jelenthet a félelem leküzdéséhez. Az elkötelezettség és a kitartás, valamint egy megértő, támogató közeg is kulcsfontosságú a fóbiák legyőzésében.  A támogató közeg biztonságos környezetet teremt, ahol nyíltan lehet beszélni a félelmekről és érzelmi támogatást nyújt. Fontos szerepet játszanak az önsegítő technikák, mint a relaxációs gyakorlatok és a légzéstechnikák, valamint a terápiás kezelések, mint a viselkedésterápia, amelyek segíthetnek átírni korábbi mintáinkat. Felkeltette az érdeklődésedet a plazmaadás? Kattints ide és tudj meg többet, miért érdemes csatlakozni egy ilyen életmentő közösséghez!

A győri születésű Krakovszki Bence és Krakovszki Zsolt a magyar kézilabdázás nagy tehetségei. Az ikerpár tavaly tagja volt a junior-világbajnokságon ezüstérmes utánpótlás-válogatottnak, idén januárban pedig első felnőtt világversenyükön az Európa-bajnoki ötödik hellyel története legnagyobb sikerét elérő nemzeti csapatnak. A fiatalok a Széchenyi István Egyetem hallgatói, s az intézmény mindenben segíti őket, hogy sportkarrierjük mellett tanulmányaikban is sikeresek legyenek. A januári férfikézilabda-Európa-bajnokságon számos tehetséges fiatalt ismerhettünk meg, köztük az olimpiai ezüstérmes kézilabdázó, Kökény Beatrix és a szintén olimpiai második Imre Géza fiát, Imre Bencét, valamint a férfikézilabda-válogatott legendás kapusa, Fazekas Nándor gyermekét, Fazekas Gergőt is. A két szélen pedig egy győri ikerpárt, a Tatabányán játszó balszélsőt, Krakovszki Bencét és a NEKA-ban vitézkedő jobbszélsőt, Krakovszki Zsoltot. Érdekesség, hogy a magyar csapatban legutóbb szereplő testvérpár az Iváncsik-fivérek voltak, akik szintén győriek. A fiatalokat a Széchenyi István Egyetem vezetése köszöntötte az intézmény győri kampuszán. „Dunaszegen ismerkedtünk meg a kézilabdával, majd Győrben pallérozódtunk. Tizennégy évesen életünk új szakasza kezdődött, hiszen otthonról Balatonboglárra, a Nemzeti Kézilabda Akadémiára (NEKA) kerültünk, és ott váltunk élvonalbeli játékosokká” – mesélt a kezdetekről Krakovszki Zsolt. Hozzátette, együtt lettek válogatottak is, ma pedig mindketten tagjai a márciusi olimpiai selejtezőtornán szereplő válogatott keretének. „Tavaly a NEKA-ból a Tatabányába szerződtem, amely az élvonalban a harmadik helyen áll. Ez hatalmas váltás volt, talán elég csak annyit mondanom, hogy poszttársam a korábbi veszprémi, spanyol válogatott, Cristian Ugalde. Ahogy testvérem említette, sok éven át együtt játszottunk, most viszont az NB I két külön csapatában szerepelünk, a napokban épp egymás ellen léptünk pályára” – emelte ki Krakovszki Bence. A két fiatal elmondta, hatalmas élmény volt számukra a januári Európa-bajnokság, és nagy reményekkel készülnek az olimpiai selejtezőre. „Fontos számunkra, hogy a sűrű klubszezon és válogatott szereplésünk mellett tanulmányainkra is kellő figyelmet tudjunk szentelni. Mindketten Győrben tanulunk, rekreáció és életmód szakos hallgatók vagyunk. Köszönettel tartozunk a Széchenyi István Egyetemnek, mert az intézmény vezetésének rugalmassága, az oktatók segítőkészsége teremt lehetőséget arra, hogy sportkarrierünkkel össze tudjuk egyeztetni a diplomaszerzést” – hangsúlyozták. „Bencének és Zsoltnak szívből gratulálok, mert nagy sikerből vették ki a részüket az Eb-n. Szorítunk nekik, hogy az olimpiai selejtezőtorna is hasonlóan eredményes legyen” – fogalmazott dr. Filep Bálint, a Széchenyi-egyetem elnöke. Hozzátette, az intézmény kiemelten kezeli a sportot, s amellett, hogy az egyetem saját egyesületében lehetőséget nyújt a hallgatóknak a sportolásra, számos professzionális klubbal is együttműködik. „Sportoló hallgatóinknak kettős életpályát kínálunk, segítjük őket abban, hogy a versenysport mellett tudjanak tanulni, hiszen fontos, hogy a sportkarrierjük után a civil életben is hasonlóan sikeresek lehessenek” – húzta alá. Uhlig Rita, a Győri ETO UNI FKC ügyvezetője kiemelte, Bence és Zsolt Győrből indultak, és a kötődésük a mai napig megmaradt. „A győri kézilabdázást azzal is segítik, hogy közös rendezvényeken megmutatják a fiataloknak a sportág szépségeit, személyes példájukkal irányt mutatnak a kézilabdázás iránt érdeklődőknek” – jegyezte meg. Ezért a munkáért és elért eredményeikért mondott köszönetet a két sportolónak Csitkovics Tibor, a győri klub főszponzora, az Agrofeed Kft. ügyvezetője, aki jutalmat is átadott nekik. „Győrben elkötelezett közösség alakult ki amellett, hogy a városnak újra első osztályú csapata, az élvonalban is meghatározó együttese legyen. Éppen ezért is vagyunk büszkék a fiatalokra, akik innen indultak, és több válogatottbeli társukkal igazolják a győri utánpótlásképzés erejét” – mondta. A Krakovszki testvéreknek hamarosan mindannyian szurkolhatunk, hiszen március 14–17. között Tunéziával, Norvégiával és Portugáliával mérkőzik a magyar válogatott az olimpiai szereplésért. A Tatabányán megrendezendő selejtezőtornáról az első két helyezett jut ki az ötkarikás játékokra.

Ünnepélyes rendezvény keretében nyitották meg a Herendi nyitány elnevezésű időszakos kiállítást a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának központjául szolgáló óvári várban. A lenyűgöző tárlat április 30-ig várja a látogatókat. Különleges kiállítással várja a porcelán csodálóit a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara, ahol Herendi nyitány címmel a Herendi Porcelánmanufaktúra remekeit tekinthetik meg az érdeklődők két hónapon át. A kiállított alkotásokban megjelennek a tradicionális minták és annak újabb keletű változatai is. Megtekinthető például az 1851-es londoni világkiállításról származó Viktória-minta és Royal Garden elnevezésű megújult változata, amely Magyarország hivatalos nászajándéka volt 2011-ben a brit hercegi pár, Vilmos herceg és Katalin hercegné számára. A tárlat megnyitóját február 29-én tartották, amelyen részt vettek többek között Japán magyarországi nagykövetségének képviselői – Junko Sato misszióvezető-helyettes és Ozaki Takesi kulturális osztályvezető – is. Herend neve egyet jelent a minőséggel, a kézművesség hagyományával, a tökéletességre való törekvéssel Magyarországon és világszerte. „Kulturális missziónk, hogy a porcelán hordozta értékeket vigyük szerte a nagyvilágban. Nagy öröm számunkra, hogy a Herendi porcelán eljutott egy újabb helyszínre, a gyönyörű Mosonmagyaróvárra” – hangsúlyozta dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója. „A Herendi Porcelánmanufaktúra amellett, hogy sikeres gazdasági társaság, kultúra- és értékteremtő közösség is, melynek feladata, hogy megőrizze és átörökítse évszázados értékeit: számunkra a szépség, az egyediség és a kiváló minőség a mindennapok része. Herend figyel a tradíciókra és törekszik arra, hogy folyamatosan megújuljon és innovatív legyen, így biztosítva az alkotóközösség jövőjét” – tette hozzá. „Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki jelenlétével megtisztelte a kiállítás megnyitóját és kérünk mindenkit, vigye hírét ezeknek a szépségeknek, hogy minél többen láthassák ezt az egyedülálló tárlatot. Az óvári vár méltó környezete e csodálatos kiállítással válik igazán teljessé, és ez egy remek alkalom arra, hogy megmutassuk saját értékeinket is” – húzta alá dr. Árvay István, a város polgármestere. „A Herendi Porcelánmanufaktúra jelmondata, mely a tradíciót és az innovációt hirdeti, összhangban van karunk múltjával és törekvéseivel. A Széchenyi István Egyetem a magas színvonalú oktatás és kutatás mellett kulturális programokkal is szolgálja a várost és a térségét, amihez az óvári vár kiváló helyszínt nyújt. Intézményünk fontos célja továbbá, hogy szoros együttműködéseket alakítson ki a gazdasági szféra szereplőivel, és örülünk, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel is már hosszú évekre nyúlik vissza a kapcsolatunk” – hangsúlyozta dr. Tóth Tamás, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja. Galéria: Adorján András

A Széchenyi István Egyetem színeiben indult három tehetséges fiatal nemrégiben a X. Kapuvári Böllérmáj- és Gasztronómiai Fesztiválon, ahol csapatuk ifjúsági kategóriában első helyezést ért el. A Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikum tanulói az egyetem tulajdonában lévő vendéglátóhelyeken töltik szakmai gyakorlataikat, ahol felkészítették őket a versenyre. A diákok már a gasztronómiai világbajnokságra és olimpiára készülnek. Elismerő oklevelet vehettek át nemrégiben a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusán a Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikum diákjai, akik a X. Kapuvári Böllérmáj- és Gasztronómiai Fesztivál első helyezettjei lettek ifjúsági kategóriában. A 11. osztályos fiatalok a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő vendéglátóhelyeken töltik szakmai gyakorlatukat: Balázsi Bence és Horváth Zoltán a Famulus Hotel Pódium Éttermében, míg Szabó Benjamin a Sieger Sportbárban dolgozik. A diákok felkészítése gyakorlati helyeiken zajlott, emiatt büszkén viselték az „Egyetem gyöngyei” csapatnevet. Felkészítőik Bódisné Karczagi Katalin, Mészáros Balázs, Miléder László és Pataki Ádám voltak. „Nagy öröm, hogy közös sikert ünnepelhetünk partnerünkkel, mely még tovább erősíti az együttműködést. A csapat kiemelkedő országos eredménye is e remek kapcsolat kiváló példája és egyben mérföldköve is. A Széchenyi-egyetem célja, hogy jelen legyen a régió turisztikai és gasztronómiai szférájában és magas színvonalú vendéglátóhelyeket működtessen, amihez a jó alapanyagok mellett elengedhetetlenek a kimagasló szakemberek” – húzta alá dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy partnereinkkel kiegészítsük egymást a tehetséggondozásban, és így a lehető legjobb színvonalú oktatást biztosítsuk diákjainknak. A közös munka az ő fejlődésüket segíti elő, hiszen szakmai tudásukat emeli még magasabb szintre. Köszönettel tartozunk duális partnereinknek, hogy segítették a fiatalok felkészülését és támogatást nyújtottak számukra a gasztronómia mindennapjaiban” – hangsúlyozta Baloghné Pálfi Edina, a Győri SZC Krúdy Gyula Turisztikai és Vendéglátóipari Technikumának igazgatója. A kapuvári versenyen a diákoknak a híres helyi böllérmájat kellett elkészíteniük, valamint egyéni ételekkel is elkápráztatták a szakmai zsűrit. A nívós megmérettetésen több mint 90 csapat vett részt. „Többhetes felkészülés előzte meg a versenyt, ami alatt sokat ötleteltünk együtt és igazán összekovácsolódtunk. Nagyon hálásak vagyunk a gyakorlati helyeinknek ezért a lehetőségért” – mondta Balázsi Bence. „A szakmai gyakorlat nagyon sokat ad mindannyiunknak: felelősségre nevel és mindennap élesben szembesít izgalmas kihívásokkal. Szerencsések vagyunk, mivel gyakorlati helyeinken hagynak minket érvényesülni, és szabadjára engedhetjük a kreativitásunkat” – tette hozzá Horváth Zoltán. A tehetségek jelenleg egy egyedülálló mentorprogramban vesznek részt, ahova a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség mindhármukat kiválasztotta. Itt kétéves felkészülés vette kezdetét, ahol az ország legjobbjait képzik a legmagasabb szintű nemzetközi gasztronómiai versenyekre. „A program által lehetőségünk van bekerülni a nemzeti junior válogatottba és 2026-ban hazánkat képviselni a kulináris világbajnokságon, majd 2028-ban az ifjúsági kulináris olimpián” – húzta alá Szabó Benjamin. „A versenyek fontos fejlődési lehetőséget jelentenek, hiszen általuk új szemszögből tekinthetünk a vendéglátásra. Gyakornokaink hasznos tapasztalatokkal gazdagodhattak itt és külön öröm számunkra, hogy ilyen szépen vették az akadályokat. Büszkék vagyunk arra is, hogy a nálunk gyakorlatot töltő fiatalok egy kiemelt országos mentorprogramban vehetnek részt, ahol megszületik a magyar gasztronómiai elit következő generációja. Cégcsoportunk kiváló eredménynek tartja, hogy a program összes nyugat-magyarországi régióból származó résztvevője a Pannon Famulus Kft. valamely éttermének gyakornoka” – emelte ki Mészáros Balázs, a Pódium Étterem executive séfje.

A Financial Times 2022-ben az Év könyvének választotta Ananyo Bhattacharya „Neumann János – Az ember a jövőből” című életrajzi kötetét. A sikerszerzővel dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese beszélgetett az intézmény Győri Innovációs Parkjában február 27-én. A rendezvényen az író kifejtette: a magyar tudós volt minden idők legintelligensebb embere. Telt házas panelbeszélgetésnek adott otthont a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja, ahol Neumann János matematikus munkásságáról és tudományos örökségéről beszélgetett dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a tudósról szóló könyv brit szerzőjével, Ananyo Bhattacharyával. Az író az Oxfordi Egyetemen szerzett fizikusi diplomát, majd a londoni Imperial College-ban doktorált. Korábban a The Economist és a Nature folyóiratok munkatársa volt. Neumannról szóló kötetét nagy siker övezi, egy tucat (többek között japán, koreai, holland, orosz és természetesen magyar) nyelvre fordították le eddig, és a kritikusok méltatása mellett az olvasók körében is népszerű. „Neumann János a valaha élt legintelligensebb ember volt, okosabb, mint Einstein. Egyben a 20. század legfontosabb embere, aki lerakta a kvantummechanika, a számítógép, a játékelméletek és a mesterséges intelligencia alapjait, és megelőzte a korát mindenben. Vannak zsenik, és van Neumann János.” – húzta alá Ananyo Bhattacharya. A Manhattan tervben, az atombomba létrehozásában részt vevő magyar fizikusokat és matematikusokat Teller Ede elnevezése kapcsán „marslakóknak” hívták, majd amikor Wigner Jenőt a magyar jelenségről kérdezték, azt válaszolta: „Nincs magyar jelenség, csak egy jelenség van, ami magyarázatot igényel, az pedig Neumann János.” „Neumann intellektuális fölénye tudóstársaival szemben egészen egyedülálló volt, a matematika számára olyan természetesnek számított, mint a levegő. Olyan volt, akár egy logikai gőzhenger: nem létezett olyan matematikai kihívás számára, amit ne tudott volna megoldani a logika nyelve segítségével. Munkássága jelen van mindannyiunk életében, és nagyobb hatással van rá, mint gondolnánk: a gazdasági dilemmákban visszaköszönnek játékelméletei, és öröksége jelen van a mesterséges intelligenciában és a számítógépeinkben is” – tette hozzá a szerző. A könyv több mint egy életrajz: a 20. századi történelmet mutatja be egy ember életén keresztül, akinek munkássága meghatározta a jövőt, hiszen napjaink modern technológiája nem érthető meg anélkül, hogy felismernénk Neumann János hozzájárulását. Az előadáson szóba került Neumann családi háttere és a történelmi korszak, amiben élt, s amely hatással volt munkásságára. A matematikus számos szempontból szerencsésnek mondhatta magát: azon túl, hogy nem mindennapi intellektussal volt megáldva, egy szellemileg különösen pezsgő korban született Budapesten, értelmiségi zsidó családba. Igazán sokrétű tehetség volt: a francia, a német és az angol nyelvek mellett latinul és ógörögül is tanult, és már nyolcévesen ismerte és használta a differenciál- és integrálszámítást. Zsenialitását hamar felismerte a budapesti tudományegyetem matematikaprofesszora is, aki külön tantervet készített számára. Ahogy Ananyo Bhattacharya elmondta, a fiatal Neumann gyermekkorában személyesen találkozhatott a kor gazdasági és politikai elitjével, mert édesapja befektetési bankár volt – későbbi politikai és üzleti érdeklődése is innen eredeztethető, sok matematikussal ellentétben sosem zárkózott el a „piszkos” politikától. Későbbiekben – a többi „marslakóhoz” hasonlóan – a zsidó származású Neumann elhagyta Magyarországot, majd Európát is, és az Egyesült Államokba emigrált. 1930-ban a Princetoni Egyetem professzora lett. Neumann számos történelmi eseményt előre jelzett, saját kivándorlásának időzítése mellett a holokausztot és több második világháborús hadi lépést is előre látott, pusztán a logika alapján. Amellett, hogy tudós volt, kiváló menedzseri képességekkel rendelkezett, amit számos projektben alkalmazott. Jó kapcsolatot ápolt a gazdasági és politikai szféra szereplőivel is, mindenkivel megtalálta a közös hangot, és stratégiai tanácsokat adott többek között az amerikai kormánynak is. A matematikus a második világháború zsidóüldözései és a sztálini Szovjetunió miatt távol tartotta magát minden autoriter rezsimtől, igazi demokrataként azonban pártállástól függetlenül bármilyen szabadon választott vezetőnek szívesen adott tanácsot. „Neumann folyékonyan beszélte a matematika nyelvét, és fontos örökséget hagyott maga után többek között a fizika, a közgazdaságtan és az informatika területén is. A kötet célja, hogy ezt az örökséget és e megkerülhetetlenül jelentős munkásságot megismertessem minél többekkel” – hangsúlyozta az író. A szerző mindezt olyan módon adja át, ami a matematika és a természettudományok kedvelői és művelői mellett szélesebb közönséget is elér, akárcsak Neumann munkássága, ami mindannyiunk életében jelen van. „A könyv fő üzenete, hogy a történelem nem érthető meg matematika nélkül. Azt szerettem volna megmutatni, hogy a matematika nem csupán egy tantárgy, amit megtanulunk az iskolában, hanem több annál: a játékelméletek meghatározzák például a politikát vagy a Google marketingstratégiáját, az okoseszközeink pedig szintén mind matematikai, logikai alapokra épülnek” – emelte ki, hozzáfűzve: Neumann János kérdései a 21. században is aktuálisak maradtak.

Az ipar 5.0 innovációs és technológiai átmenet, valamint az ipari fokozatváltás a témája a Széchenyi István Egyetem programjának, amelyet a hagyományteremtő céllal életre hívott Smart Manufacturing Festival keretén belül rendeznek a győri kampuszon és az egykori kekszkockában, vagyis az egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az érdeklődők március 6-án izgalmas előadások és laborlátogatások keretében pillanthatnak be a digitalizációs innovációk világába. A SmartManFest az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetség (NTPSZ) által életre hívott programsorozat, amelynek keretében a magyar ipari nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások, felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek ajtót nyitnak a nagyközönség számára, és betekintést engednek az ipari digitalizáció lebilincselő világába. Több mint 30 helyszínen közel 50-féle program várja a látogatókat február 26. és március 8. között. A programsorozat során a technológiai újításokra, ipari digitalizációs megoldásokra kíváncsi érdeklődők modern, okosgyártással működő vállalatok működéséről, valamint a témában élenjáró felsőoktatási intézmények fejlesztéseiről is képet kaphatnak. A Széchenyi István Egyetem március 6-án szerdán rendezi programját, amelyben az innovatív digitális megoldások kerülnek előtérbe. Az intézmény elkötelezett a modern technológiák és a fenntarthatóság iránt, amely kutatás-fejlesztési tevékenységét is meghatározza. Délelőtt, 10 és 12 óra között panelbeszélgetést rendeznek a Győri Innovációs Parkban, vagyis a résztvevők a közelmúltban teljesen megújult egykori kekszgyári épületet belülről is megismerhetik. A „Digitális innováció a győri Science Parkban” című rendezvény moderátora dr. Kovács Ákos (Digitális Fejlesztési Központ), előadói: dr. Ballagi Áron (Automatizálási és Mechatronikai Tanszék – Járműipari Kutatóközpont), Szántó Norbert (Automatizálási és Mechatronikai Tanszék – Járműipari Kutatóközpont – Digitális Fejlesztési Központ), dr. Szalai Szabolcs (Járműgyártás és Technológia Tanszék), dr. Fodor Dénes (Teljesítményelektronika és villamos hajtások Tanszék) és Lukács Balázs (Digitális Fejlesztési Központ). 13 órától laborlátogatásokat tartanak a győri kampuszon, amelyek során megismerhető a Kiber-fizikai Gyártórendszerek Laboratórium, a Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratórium, a Távközlés-informatika Laboratórium és a Drónlaboratórium, valamint a Mobilis Interaktív Élményközpont tevékenysége. A SmartManFest tehát mindenki számára nyitott, de regisztrációhoz kötött, legyen akár egyetemista, akár kis- és középvállalkozó, a szakma részese vagy a szakmán kívülről érkező látogató. Regisztrálni a https://smartmanfest.hu/regisztracio/ címen lehet.

Nem mindennapi szakdolgozatvédés zajlott nemrégiben a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán: Juhász András végzős jogászhallgató öt zenemű dallambeli kapcsolódását és az ekörül kialakult nemzetközi vitákat, jogi kérdéseket vizsgálta disszertációjában, amit egy koncert keretében védett meg. A kivételes eseményen a Bartók Béla Általános Iskola Gyermekkara és a Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium Női Karának előadásában hangzottak el a diplomamunkában vizsgált dallamok. A győri Juhász András 2019-ben kezdte meg tanulmányait a Széchenyi István Egyetem jogász szakán. Előtte a győri Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium diákja volt, ahol zeneszerzőnek és karvezetőnek tanult. Középiskolai tanulmányai alatt a hangszeres tudás gyarapítása mellett a zenetörténetbe is beleásta magát, ami jogi tanulmányaiban is visszaköszönt. A hallgató egy úttörő témát, a himnuszok védelmét, szerzői jogi és büntetőjogi nemzetközi összehasonlítását helyezte szakdolgozata fókuszába. „Témaválasztásomat többévnyi kutatómunka előzte meg, mivel első évfolyamdolgozatomban a közép-európai himnuszok kultúrtörténetével foglalkoztam, majd a következőkben a himnuszok jogvédelmére, jogi státuszára és 20. századi történelmére összpontosítottam. Jelentőségét az adja, hogy újszerűsége miatt kevés szakirodalommal rendelkezik, ezáltal egy új kutatási területet jelenthet” – húzta alá a hallgató. A szakdolgozat az állami szimbólumokat helyezi a középpontba, különös tekintettel a himnuszokra. Körüljárja kialakulásuk történetét Európa-szerte, és az ezeket övező szerzői jogi problémákat, ezen belül pedig a himnuszok közti dallamhasonlóságokat is. „Az ilyen kérdésekből születő nemzetközi konfliktusokat is vizsgáltam, kiemelve a szlovák himnuszt, melynek dallama kísértetiesen hasonlít egy Bartók Béla által gyűjtött és feldolgozott magyar népies dalra (Azt mondják, nem adnak engem galambomnak), míg a himnusz alapjaként szolgáló szlovák népdal (Kopala studienku) egy lengyel népies dalra (Idzie janko lasem) emlékeztet” – hangsúlyozta a fiatal. A vizsgált dallam eredete napjainkig vitás, pontos származásáról nincs írásos bizonyíték, de a legerősebb kapcsolat a magyar népies dal és a szlovák himnusz között áll fenn. Az érdeklődőknek mindezt lehetőségük nyílt meghallgatni nemrégiben egy különleges rendezvényen, hiszen a szakdolgozat védését követően egy koncerten csendültek fel a kutatásban szereplő dallamok. Összesen öt zenemű elevenedett meg a hallgatóság számára, köztük a szlovák himnusszal és az említett népies dalokkal. A magyar különlegessége, hogy a művet Juhász András is feldolgozta háromszólamú női kari változatban. A rendhagyó hangversenyen a szlovák, a lengyel és a magyar népdal, valamint a szlovák himnusz a Bartók Gyermekkórus előadásában szólalt meg Haui Lóránt vezénylésével, míg a joghallgató feldolgozását a Richter Női Kar énekelte Gödölle Péterné vezénylésével. „A védésem nagy élmény volt számomra, hiszen amellett, hogy kiváló minősítést érdemelt ki diplomamunkám, megelevenedhettek a kutatásban szereplő dallamok és saját szerzeményem is. Megtiszteltetés volt számomra, hogy konzulensem, prof. dr. Takács Péter, a Jogelméleti Tanszék vezetője is jelen lehetett a koncerten. Diplomaszerzésemet követően is szeretném folytatni a kutatást a jogelmélet területén, az egyetem doktori iskolájában” – tette hozzá a végzős hallgató, akit tanulmányai alatt a filozófia, a jogelmélet, a büntető jog és a közigazgatási jog fogott meg igazán.

A Széchenyi István Egyetem tavaszi diplomaátadóinak sora február 23-án folytatódott. Délelőtt az Audi Hungaria Járműmérnöki és az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar közös ünnepségén 123-an, délután a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar rendezvényén 219-en, végül a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar diplomaátadóján 240-en vehették át oklevelüket. A Széchenyi István Egyetemen méltó ünnepségek keretében adják át diplomáikat a végzős hallgatóknak. Az első tavaszi átadót az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon rendezték, majd következtek az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi, az Egészség- és Sporttudományi, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar rendezvényei. Február 23-án újabb három ünnepséget rendeztek a Széchenyi-egyetem győri kampuszán. Az Audi Hungaria Járműmérnöki és az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar közös ünnepsége Délelőtt az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar friss diplomásait, valamint az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon környezetmérnöki alap-, energetikai veszteségfeltáró auditor, illetve regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzésen végzett hallgatókat köszöntötték. „A Széchenyi István Egyetemen megszerzett tudás és tapasztalat mostantól az életben való alkalmazására vár” – fogalmazott dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja. Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy ezzel a tanulás nem ért véget, hiszen az élethosszig tart. Kiemelte annak fontosságát, hogy a frissen oklevelet szerzett fiatalok folyamatosan képezzék magukat szakmájukban, sajátítsák el a legújabb ismereteket munkájuk mellett is. Az ünnepségen a nemzetközi hallgatókat dr. Fodor Dénes dékánhelyettes köszöntötte, majd Kercza Gergely és Baez Jimenez Alexis Paul búcsúzott a végzettek nevében. Dr. Kozma Katalin, az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék egyetemi docense vehette át az Oktatók a hallgatókért díjat. Galéria (Fotó: Adorján András, Dudás Máté) A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar diplomaátadó ünnepsége A nap a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar ünnepségével folytatódott. „A diploma nem más, mint lehetőség, hogy megmutassák, alkalmazzák megszerzett tudásukat, és ezt az esélyt meg kell ragadni. Fontos ugyanakkor, hogy ez a tudás nem a diplomában, hanem az önök fejében, kezükben, mozdulataikban van, amelyet elméletben és gyakorlatban elsajátítottak” – hangsúlyozta beszédében prof. dr. Horváth Zoltán dékán. Hozzátette, szeretettel várják őket vissza, hogy megosszák a munkaerőpiacon szerzett tapasztalataikat, hogy továbbképezzék magukat, sőt akár arra is, hogy szerepet vállaljanak a jövő szakembereinek képzésében. Hetzmann Béla, a győri Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja köszöntőjében a mérnöki és informatikai tudás értékét, keresettségét hangsúlyozta. „Arra a tudásra, amellyel önök rendelkeznek, nagyon nagy a kereslet. Ma sokkal inkább a cégek versenyeznek a jól képzett munkaerőért, mint a szakemberek az állásokért” – emelte ki. Az elnök-vezérigazgató a Rába és az egyetem szoros, az oktatásban és a fejlesztésekben is előremutató partnerségét, valamint a fenntartó alapítvány folyamatos támogatását méltatta. Ezt követően Vég Tamás a magyar, Adurvrat Basatta a nemzetközi hallgatók nevében köszönt el az egyetemtől. Az Oktatók a hallgatókért díjat Lukács Antal mesteroktatónak ítélték oda. Galéria (Fotó: Adorján András, Dudás Máté) A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar ünnepsége A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar ünnepségén a jelenlévőket dr. Remsei Sándor dékán köszöntötte, aki beszédében kiemelte a kritikai gondolkodás fontosságát a közgazdaságtanban. „A gazdálkodás mozgatórugóinak ismerete nem csupán egyszerű tudás, hanem olyan erő, ami formálja a döntéseinket, gyarapítja hazánkat, és ezzel megalapozza jólétünket. Az itt töltött évek alatt olyan eszközökkel gazdagodtak, melyek segítségével elemezhetik a gazdasági eseményeket, és hozzájárulhatnak környezetünk alakításához. A globális gazdaság dinamikus jellege olyan szakembereket igényel, akik nemcsak alapos tudással rendelkeznek, hanem innovatívak, nyitottak az újra és képesek a továbblépésre – ehhez a Széchenyi István Egyetemen kiváló alapokat kaptak” – húzta alá. A végzett hallgatók nevében Bella Bettina Bianka kereskedelem és marketing alapszakos hallgató köszönt el az egyetemtől, míg a nemzetközi hallgatók nevében Chadi Mourad búcsúzott. A rendezvényen átadták az Oktatók a hallgatókért díjat, melyet dr. Berkes Judit, a Statisztika, Pénzügy és Kontrolling tanszék egyetemi docense vehetett át. Galéria (Fotó: Adorján András) A diplomaátadók visszanézhetők a Széchenyi István Egyetem YouTube-csatornáján.

Első helyezést ért el a Széchenyi István Egyetemet és annak SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumát képviselő hallgatói csapat, a SZEppelin a Nagy Lajos egyetemi távközlési konstrukciós emlékversenyen. A fiatalok a mobiltávközlési cégek méréseinek modernizálását és költséghatékonyságnak növelését elősegítő karbonsemleges mérőléghajót terveztek. A Metalcom Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt. első alkalommal hirdette meg országos egyetemi konstrukciós megmérettetését, a Nagy Lajos emlékversenyt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékével karöltve. A két-három fős csapatok számára kiírt kétfordulós verseny egy pályamunka kidolgozásával kezdődött. Ennek témája olyan hardver, illetve szoftver készítése volt, amely alkalmas egy aktuális kihívás megoldására, vagy létrehoz valamilyen jövőbe mutató, hiánypótló megoldást távközlési technológiák felhasználásával. A pályamunkában szereplő találmányt a döntőre meg is kellett valósítania a csapatoknak, és bemutatniuk a zsűri előtt. A Széchenyi István Egyetem távközlési és műszaki hagyományainak megfelelően a győri SZEppelin olyan innovatív megoldást valósított meg, amellyel a legjobbnak bizonyult, és megszerezte az első helyet. „A csapatoknak az ötlettől a megvalósításig kellett eljutniuk a verseny ideje alatt. Mi a mobiltávközlési cégek méréseinek modernizálását és költséghatékonyságnak növelését tűztük ki célul. Ehhez egy karbonsemleges mérőléghajót alkottunk, először beltéren, de a verseny döntőjére összeállt az új, kültéri, 24 köbméteres léghajónk lézervágással készült gondolája is. Ezzel a megépítendő léghajóval mezőgazdasági területek, illetve az országhatár mentén lehet a jel erősségét mérni – nemcsak a mobilhálózatok lefedettségét, hanem akár a légszennyezettséget is” – mondta el Béres Péter, a Széchenyi István Egyetem SZESAT szakkollégiuma léghajóépítő szekciójának vezetője. A februári, a BME-n megtartott fináléban rakétatechnológiáról, drónelhárításról, zivatarok és villámok előrejelzéséről tartott előadást a többi döntős csapat. A Széchenyi-egyetem hallgatói utolsóként álltak a zsűri elé, és nemcsak mindenre kiterjedő előadásukkal nyűgözték le a bírálókat, hanem magát a léghajót is bemutatták. „Nagyon örülünk az eredménynek, és rendkívül büszkék vagyunk a csapat szereplésére. Ez nem csak hármunk munkájának gyümölcse, hanem minden egyes SZESAT-os társunké, aki beletette energiáját és szaktudását a fejlesztésbe. A zsűri nagyon sokat kérdezett a léghajó gazdasági hasznosságról és megtérüléséről, illetve az ide vonatkozó jogi szabályokról is. Ezért is jó, hogy interdiszciplináris szakkollégium vagyunk, mert egy-egy projekten nemcsak villamos-, jármű- és gépészmérnökök dolgoznak együtt, hanem jogászok, logisztikusok és kommunikációs szakemberek is” – fogalmazott Csonták Kornélia, a SZESAT junior igazgatója. A SZEppelin tervei között szerepel, hogy 2025-ben már rendszeres méréseket végez a léghajóval, a SZESAT pedig idén Földünk termoszféráját is célba veszi a sztratoszféra mellett.

Ahmad Faishal Wiradisuriát választották a Széchenyi István Egyetemen az Év nemzetközi hallgatójának a januárban megrendezett Egyetemi Díjátadó Gálán, a Győri Médiabálon. Az indonéz fiatal rendkívüli motivációt kapott a kitüntetés elnyerésével, ami további erőfeszítésekre ösztönzi. A Stipendium Hungaricum a magyar kormány által alapított, a magyar felsőoktatás nemzetköziesítését, nemzetközi versenyképességének növelését szolgáló kiválósági alapú felsőoktatási program. Ennek is köszönhetően nagyon sok nemzetközi hallgató érkezett a Széchenyi István Egyetemre az elmúlt években. Közéjük tartozik az indonéziai Ahmad Faishal Wiradisuria is, aki január végén végezte el a logisztikai mérnöki alapszakot, nem sokkal korábban pedig az Év nemzetközi hallgatójának választották meg. Az elismerést a Tudományos és Művészeti Diákkonferencia logisztikai szekciójában elért első helyezésével, valamint kutatási és közösségi tevékenységével érdemelte ki. Tanulmányai mellett sokat segített hallgatótársainak is a tananyag elsajátításában, az órákra és a vizsgákra való felkészülésben. A Jáva szigetén található, csaknem hárommillió lakosú Bandungból származó fiatal egy teljesen más kultúrába és környezetbe csöppent, amikor 2020 szeptemberében megkezdte tanulmányait Győrben. Elmondta: számára több szempontból is a Széchenyi-egyetem volt a legvonzóbb magyarországi intézmény. Kiváló elhelyezkedése, kellemes környezete és a festői város mind szerepet játszottak döntésében. „Remekül érzem magam Győrben, amely Budapestnél kisebb lévén nyugodtabb, kényelmesebb nekünk, hallgatóknak is” – fejtette ki. Hozzátette: a logisztikai mérnöki képzést színvonalas körülmények között tanulhatta itt, aminek azért is örült, mert Indonéziában a többi mérnöki területhez képest kevesebb figyelem övezi ezt. A frissen végzett fiatal legkedvesebb helyszínei Győrben a gyönyörű Püspökerdő és a belvárosban található folyóparti sétány, ahol gyakran kapcsolódotti ki egy-egy hosszú nap után. „Rendkívül nyugtatónak tartom ezeket a helyeket, számtalanszor találtam magam a folyóparton ücsörögve, egyszerűen csak a gondolataimba mélyedve és magamba szívva a látványt. Emellett rendkívül szeretek a belvárosban sétálni. Sokszor leülök egy padra bevásárlás után, és csak nézem az embereket, zenehallgatás közben” – mesélte. Ahmad a magyar szokásokkal és  gasztronómiával is megismerkedett az itt töltött három év alatt. „Nagyon megszerettem a magyar ételeket, viszont vallásom miatt a disznóhúsból készült ételeket nem tudtam megkóstolni. Kedvenc magyar ételeimnek a gulyáslevest, a madártejet és a lángost mondanám” – árulta el. A Győrből kedvező áron igénybe vehető közlekedési lehetőségeknek köszönhetően számtalan lehetőség áll a hallgatók előtt, hogy bejárják a környező országok kedvelt turisztikai célpontjait. „Nemrég Prágában jártam, és az, hogy nem kell Budapestre mennem, hogy egy-egy külföldre tartó buszt vagy vonatot elérjek, nagyon sokat segít. Győrből kiváló elhelyezkedése miatt számos úti cél érhető el Magyarországon és a szomszédos országokban, hogy kiránduljanak és életre szóló élményeket szerezzenek” – számolt be Ahmad a tapasztalatairól. A fiatal számára Győr volt az első hely, ahová teljesen egyedül érkezett. Egy új kontinensen, idegen országban először csak önmagára számíthatott, de a befogadó közösség és új barátai emlékezetessé tették az itt töltött időt. „Nehéz kiemelnem, hogy mi a legszebb győri emlékem, mert majdnem minden nap emlékezetes a maga módján. Talán az eid ünnepséget említeném, amit a muszlim hallgatóknak, a muszlim hallgatók közreműködésével szerveztek. Megismerni másokat és közösen ünnepelni velük, örökre emlékezetes marad: otthon ez az ünnep a családdal töltött időt jelképezi, itt pedig a hallgatótársaim váltak a családtagjaimmá” – mondta. Hozzátette, hogy a Médiabál is emlékezetes volt, hiszen egy ilyen rangos rendezvényen díjat nyerni rendkívüli megtiszteltetés és méltó tanulmányai lezárásához. „Nagyon hálás vagyok a kitüntetésért, hiszen megerősítést ad, hogy megérte ennyi energiát fektetni a tanulmányaimba. Emellett megmutatja számomra az eddig megtett út jelentőségét, és megtanít értékelni azt, ugyanis volt egy pillanat, amikor majdnem feladtam. Nagyon erős honvágyam volt, de végül leküzdöttem, és most hálásan tekintek vissza az elmúlt időszakra” – fogalmazott a fiatal, aki úgy véli, hogy magabiztosabb lett készségeiben is. Az ázsiai fiatalt a díj elnyerése újabb motivációval töltötte fel, így terveiben szerepel a mesterképzés elvégzése, illetve szeretné más tanulmányi területen is kipróbálni magát.