.png)
A Financial Times 2022-ben az Év könyvének választotta Ananyo Bhattacharya „Neumann János – Az ember a jövőből” című életrajzi kötetét. A sikerszerzővel dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese beszélgetett az intézmény Győri Innovációs Parkjában február 27-én. A rendezvényen az író kifejtette: a magyar tudós volt minden idők legintelligensebb embere.
Telt házas panelbeszélgetésnek adott otthont a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja, ahol Neumann János matematikus munkásságáról és tudományos örökségéről beszélgetett dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a tudósról szóló könyv brit szerzőjével, Ananyo Bhattacharyával. Az író az Oxfordi Egyetemen szerzett fizikusi diplomát, majd a londoni Imperial College-ban doktorált. Korábban a The Economist és a Nature folyóiratok munkatársa volt. Neumannról szóló kötetét nagy siker övezi, egy tucat (többek között japán, koreai, holland, orosz és természetesen magyar) nyelvre fordították le eddig, és a kritikusok méltatása mellett az olvasók körében is népszerű.
„Neumann János a valaha élt legintelligensebb ember volt, okosabb, mint Einstein. Egyben a 20. század legfontosabb embere, aki lerakta a kvantummechanika, a számítógép, a játékelméletek és a mesterséges intelligencia alapjait, és megelőzte a korát mindenben. Vannak zsenik, és van Neumann János.”
– húzta alá Ananyo Bhattacharya. A Manhattan tervben, az atombomba létrehozásában részt vevő magyar fizikusokat és matematikusokat Teller Ede elnevezése kapcsán „marslakóknak” hívták, majd amikor Wigner Jenőt a magyar jelenségről kérdezték, azt válaszolta:
„Nincs magyar jelenség, csak egy jelenség van, ami magyarázatot igényel, az pedig Neumann János.”
„Neumann intellektuális fölénye tudóstársaival szemben egészen egyedülálló volt, a matematika számára olyan természetesnek számított, mint a levegő. Olyan volt, akár egy logikai gőzhenger: nem létezett olyan matematikai kihívás számára, amit ne tudott volna megoldani a logika nyelve segítségével. Munkássága jelen van mindannyiunk életében, és nagyobb hatással van rá, mint gondolnánk: a gazdasági dilemmákban visszaköszönnek játékelméletei, és öröksége jelen van a mesterséges intelligenciában és a számítógépeinkben is” – tette hozzá a szerző. A könyv több mint egy életrajz: a 20. századi történelmet mutatja be egy ember életén keresztül, akinek munkássága meghatározta a jövőt, hiszen napjaink modern technológiája nem érthető meg anélkül, hogy felismernénk Neumann János hozzájárulását.
Az előadáson szóba került Neumann családi háttere és a történelmi korszak, amiben élt, s amely hatással volt munkásságára. A matematikus számos szempontból szerencsésnek mondhatta magát: azon túl, hogy nem mindennapi intellektussal volt megáldva, egy szellemileg különösen pezsgő korban született Budapesten, értelmiségi zsidó családba. Igazán sokrétű tehetség volt: a francia, a német és az angol nyelvek mellett latinul és ógörögül is tanult, és már nyolcévesen ismerte és használta a differenciál- és integrálszámítást.
Zsenialitását hamar felismerte a budapesti tudományegyetem matematikaprofesszora is, aki külön tantervet készített számára.
Ahogy Ananyo Bhattacharya elmondta, a fiatal Neumann gyermekkorában személyesen találkozhatott a kor gazdasági és politikai elitjével, mert édesapja befektetési bankár volt – későbbi politikai és üzleti érdeklődése is innen eredeztethető, sok matematikussal ellentétben sosem zárkózott el a „piszkos” politikától. Későbbiekben – a többi „marslakóhoz” hasonlóan – a zsidó származású Neumann elhagyta Magyarországot, majd Európát is, és az Egyesült Államokba emigrált. 1930-ban a Princetoni Egyetem professzora lett.
Neumann számos történelmi eseményt előre jelzett, saját kivándorlásának időzítése mellett a holokausztot és több második világháborús hadi lépést is előre látott, pusztán a logika alapján.
Amellett, hogy tudós volt, kiváló menedzseri képességekkel rendelkezett, amit számos projektben alkalmazott. Jó kapcsolatot ápolt a gazdasági és politikai szféra szereplőivel is, mindenkivel megtalálta a közös hangot, és stratégiai tanácsokat adott többek között az amerikai kormánynak is. A matematikus a második világháború zsidóüldözései és a sztálini Szovjetunió miatt távol tartotta magát minden autoriter rezsimtől, igazi demokrataként azonban pártállástól függetlenül bármilyen szabadon választott vezetőnek szívesen adott tanácsot.
„Neumann folyékonyan beszélte a matematika nyelvét, és fontos örökséget hagyott maga után többek között a fizika, a közgazdaságtan és az informatika területén is. A kötet célja, hogy ezt az örökséget és e megkerülhetetlenül jelentős munkásságot megismertessem minél többekkel”
– hangsúlyozta az író. A szerző mindezt olyan módon adja át, ami a matematika és a természettudományok kedvelői és művelői mellett szélesebb közönséget is elér, akárcsak Neumann munkássága, ami mindannyiunk életében jelen van. „A könyv fő üzenete, hogy a történelem nem érthető meg matematika nélkül. Azt szerettem volna megmutatni, hogy a matematika nem csupán egy tantárgy, amit megtanulunk az iskolában, hanem több annál: a játékelméletek meghatározzák például a politikát vagy a Google marketingstratégiáját, az okoseszközeink pedig szintén mind matematikai, logikai alapokra épülnek” – emelte ki, hozzáfűzve: Neumann János kérdései a 21. században is aktuálisak maradtak.
