Még színvonalasabb képzések – többek között ezt tűzte zászlajára dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem új oktatási rektorhelyettese, aki éppúgy fontosnak tartja a hallgatói lemorzsolódás csökkentését, mint új oktatási módszerek bevezetését vagy a 2017-es tantervreform hatásainak az elemzését. Dr. Zseni Anikó 2000 ősze óta a Széchenyi István Egyetem jogelődjének munkatársa, első óráját pedig éppen két évtizede, 2001 szeptemberében tartotta meg a hallgatóknak. Azóta végigjárta a ranglétrát. Két évvel később doktorált, nem is akárhogyan: azon kevesek egyike, akik megkapták a Köztársasági Aranygyűrűt, amit azok vehetnek át, akiknek általános iskolás ötödikes koruktól kezdve az egyetemi diploma megszerzésén át a doktori fokozatszerzésig csak ötöseik voltak a bizonyítványukban és az indexükben. Emellett doktori fokozata is speciális kategóriába tartozik, Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae minősítés járt érte. Ezt követően 2007-ben egyetemi docens lett, 2015-ben habilitált, 2017-től pedig az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar oktatási dékánhelyetteseként is tevékenykedett. Emellett a kezdetektől a Környezetmérnöki Tanszéken oktat: vízvédelmet, környezetmérnöki alapokat, környezeti adatbázisokkal kapcsolatos tudnivalókat, sokáig általános környezetvédelmet is. Most szeptember 1-jétől új feladattal bízták meg: az egyetem oktatási rektorhelyetteseként segíti, hogy az intézmény még színvonalasabb képzéseket nyújtson a hallgatóknak. „Életutamból látszik, hogy a szorgalom, a tudásvágy, a mind jobbat akarás vezetett végig eddigi pályámon. Ez a habitusom játszhatott szerepet abban is, hogy felkértek erre a tisztségre” – mondta dr. Zseni Anikó. Hangsúlyozta: vezetőtársaival, a karokkal és a munkatársakkal együttműködve azért fog dolgozni, hogy az intézmény még előbbre lépjen oktatási szempontból. „Mindig az oktatás és az oktatásszervezés volt szakmai tevékenységem középpontjában, s ezeken a területeken egy jó vezetői csapat tagjaként szívesen szolgálom az egész egyetemi közösséget. Inspirál, hogy a hallgatóközpontú, rugalmas és innovatív képzés egyetemünk hosszú távú, 2030-ig szóló stratégiájának egyik pillére, amelynek része az oktatásminőség fejlesztése, a piaci igények figyelembe vétele és új oktatási módszertanok bevezetése is. Büszke vagyok rá, hogy a Széchenyi István Egyetem mára Magyarország egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé vált, a következő években pedig újabb jelentős fejlesztések valósulnak meg. Nagy kihívást és motivációt jelent, hogy ebbe a folyamatba rektorhelyettesként még szorosabban kapcsolódhatok be” – hangsúlyozta dr. Zseni Anikó.

„A Széchenyi István Egyetem minőségi fejlődését igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is” – nyilatkozta dr. Czinege Imre, az intézmény első, 2002–2005 közötti rektora. A professor emeritust abból az alkalomból kérdeztük, hogy nemrégiben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata állami kitüntetést vehette át felsőoktatási vezetői és oktatói pályája, kiemelkedő ipari, technológiai kutatási eredményei, valamint a Széchenyi István Egyetem akkreditációja érdekében végzett munkája elismeréseként, a Széchenyi István Egyetem Akadémiai Napján pedig tiszteletbeli doktori címben részesült. – Nem egészen három hónap múlva ünnepeljük a Széchenyi István Egyetem egyetemmé válásának huszadik évfordulóját. Mi a legemlékezetesebb az ön számára a folyamat mérföldkövei közül? – Az egyetemmé válásnak négy szakasza volt, az építkezés fázisa 1990-től 2000-ig, az akkreditációs dokumentumok készítése 2000. szeptembertől 2001. márciusig, az akkreditációs fázis zárása 2001. július elején, majd a kormányzati és parlamenti jóváhagyás 2001 decemberében. Én az utolsó három fázis munkálataimban vettem részt, ezeket a folyamatokat irányítottam és segítettem. Mindegyik szakasznak voltak érdekességei. Az akkreditációs dokumentumok kidolgozása közben ismertem meg közvetlenül a kollegáimat, és a közös munka hozott össze bennünket. Ennek később rektorként is nagy hasznát vettem. Az akkreditációs folyamatban a látogatóbizottság elnöke, Michelberger Pál professzor úr és tagjai nagyon konstruktívak voltak, velük együtt sikerült kialakítani az induló egyetemi struktúránkat. Ennek legizgalmasabb, záró fejezete az volt, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság utolsó nyári ülésén hogyan tudja elfogadni a dokumentumot, ugyanis a hagyományos időpontban, 2001. június 28-án a téma előadója éppen egy tudományos konferencián volt. Sikerült elérnem, hogy ezt az ülést a hétéves hagyománytól eltérően egy héttel elhalasztották, s akkor született meg a döntés. Ha a bizottság nem ilyen rugalmas, akkor csak szeptember végén kerülhetett volna sor ügyünk tárgyalására, s így valószínűleg nem válhattunk volna egyetemmé 2002. januártól. A parlamenti munkába a világtörténelem is beleszólt. A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletek miatt az Országgyűlés napirendje felborult, ezért került a felsőoktatási törvény módosítása csak decemberben napirendre. Végül aztán a zárószavazás nagy sikert hozott az emlékezetes 97,2 százalékos támogató döntéssel. Volt tehát munka és izgalom bőven, nehéz ebből egy mozzanatot kiemelni. – Önt érte az a megtiszteltetés, hogy a győri egyetem első rektora legyen. Mire a legbüszkébb ebből az időszakból? – A legfelemelőbb pillanatokat az egyetemavató ünnepség jelentette azt hiszem, mindenki számára. Nagyon örülök ma is, hogy az összes egyetemi rektor elfogadta a meghívásunkat, és ünnepélyesen fogadtak a soraikba. Ilyen esemény a magyar felsőoktatásban csak egy volt, hogy egy főiskolából szerves fejlődéssel és szabályos akkreditációval lett egyetem. Személyesen a megindított egyetemfejlesztésre vagyok legbüszkébb, amely még az Intézményi Fejlesztési Terv megvalósításával kezdődött. Ennek keretében bővült közel kétszeresére a kollégiumi kapacitás, és modernizálódott az egyetemi informatikai hálózat. Ekkor készültek el a tanulmányiépület-bővítés és az új könyvtár tervei és építési engedélye is. A megvalósítás a finanszírozási rendszer változása miatt ugyan kicsit késett, de végül megkaptuk a támogatást, és elkészültek a beruházások. Hasonlóan nagyon örültem, hogy az Áldozat utcai épületet sikerült megvenni, így kapott méltó helyet a jogászképzés. – Miben hozta a legnagyobb változást az egyetemmé válás? – Nem is annyira az egyetemi rang, hanem a rang elnyerése érdekében végzett fejlesztések hozták a változást. Öt egyetemi szakkal indultunk, ezeket nagyon gyorsan követte a doktori iskolák megalapítása és új egyetemi szakok létesítése. Az akkor szerzett lendület viszi ma is tovább az intézményt, amelyet az új karok csatlakozása tovább színesített. Ezért inkább nem ugrásszerű változásról, hanem szerves fejlődésről beszélhetünk, amely az egyetemmé válással kezdődött. – Hogyan látja az egyetem elmúlt két évtizedes fejlődését, jelenlegi pozícióját? – Az egyetem fejlődése töretlen volt. Az első új épületeket újabbak követték, így ma egy igazán modern kampusszal büszkélkedhetünk. A minőségi fejlődést igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is. Valamikor a rektori működésem kezdetén valaki megkérdezte tőlem, hogy mikor leszünk igazán egyetem. Erre azt feleltem, hogy ha majd az első nálunk végzett fiatal elnyeri a professzori címet – mára ez valósággá vált. Így váltunk országosan elismert, rangos intézménnyé, emellett az is dicséretes, hogy már a nemzetközi egyetemi rangsorokban is szerepel az egyetem neve. – Kutatási területe a műszaki tudományokhoz kapcsolódik. Ezen a téren mennyi lépett előre az egyetem? – A Széchenyi István Főiskola színvonalas mérnökképző intézményként indult, és ez adja ma is az egyetem egyik fő profilját. A 2000-es évek elejére ugyanakkor a laboratóriumok műszaki berendezései többségükben elavultak voltak, még a hetvenes évek technikáját képviselték. Hasonlóan korszerűtlen volt a számítástechnikai háttér is. Ezért az első egyetemi években fő feladatnak az eszközök modernizációját tekintettük, és a sikeres pályázatok eredményeként 2010-re rengeteg laboratórium korszerűsödött, emellett újak is jöttek létre. Ezek segítségével emelkedett a kutatások színvonala és a vállalkozásokkal is intenzívebbé váltak a kapcsolatok. Személyesen nagyon örülök annak, hogy ma is az egyetem közösségéhez tartozom. 2011-ben kaptam meg a professor emeritus címet, azóta csak a számomra kedves dolgokkal foglalkozom: a fiatal oktatók támogatásával, doktoranduszok irányításával, valamint az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék életében való részvétellel. Most töltöm az 55. évemet a felsőoktatásban, és eddig nagyon jól éreztem magamat életpályám minden szakaszában, remélem ez így is marad.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak 80 százaléka felvette a koronavírus elleni vakcinát, ezzel is segítve a Covid-19 elleni védekezést. Az intézmény számos járványellenes intézkedése mellett a magas átoltottság is hozzájárul az egyetemi polgárok egészségnek védelméhez. „Azért oltattam be magam, mert ezzel szeretném védeni a magam és a családom egészségét is. Hamar túl lehet esni az injekción, és nem jár különösebb mellékhatásokkal. Ha nem lenne oltás, akkor az egyetemen nem lehetne rendezvényeket tartani, így én örülök neki, hogy nagy az átoltottság a fiatalok körében” – nyilatkozta Kovács András Péter, a Széchenyi István Egyetem gépészmérnök hallgatója. Hozzá hasonlóan Zakócs Tamara tanítójelölt is kiemelte, hogy rengeteg előnnyel jár a vakcina. „Védettségi igazolvánnyal szabad az utazás, könnyebb az életem. Azért is támogatom az oltást, mert segít a szervezetünknek leküzdeni a vírust, és egy újabb hullám esetén megelőzhetők az esetleges lezárások és hogy a kórházak túltelítetté váljanak. Bízom benne, hogy az egyetemen nem lesz szükség újból a távoktatás elrendelésére” – fogalmazott. A Széchenyi István Egyetemen korántsem csak ők érezték fontosnak, hogy így védekezzenek a koronavírus ellen, hanem a hallgatói közösség döntő többsége is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szeptember második felében készült felmérése szerint az intézmény hallgatóinak 80 százaléka felvette a vakcinát. Az arány minden karon rendkívül magas, de az Egészség- és Sporttudományi Kar, valamint a Művészeti Kar kiemelkedik a 85, illetve 84 százalékos értékével. „Köszönjük a hallgatóknak, hogy felelősen gondolkodtak, és ilyen nagy arányban kérték a koronavírus elleni oltást. Ezzel nemcsak magukat, családjukat és barátaikat, hanem az egész egyetemi közösséget is védik, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az oktatást jelenléti formában folytathassuk. A magas átoltottságnak azért is örülünk, mert intézményünk számára kiemelten fontos a munkatársak és az itt tanulók egészségének védelme. Ennek érdekében hőkapukat és kézfertőtlenítőket szereltünk fel épületeinkben, valamint rendkívül nagy figyelmet fordítunk a takarításra, különösen a mosdók és a közösségi helyiségek higiéniájára. Büszkék vagyunk arra, hogy intézményünk a térség javát szolgálva jelentős szerepet vállalt a járvány elleni védekezésben. Az első hullám idején ambulancia és karantén működött győri campusunk területén, a második hullámtól pedig megszerveztük, hogy a hallgatók önkéntes munkával segítsék a betegellátást és a teszteléseket” – nyilatkozta dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja.

A Széchenyi Egyetem SE Judo Szakosztályának ifjúsági korú dzsúdósai Egerben vettek részt az országos bajnokságon. A csapat mérlege kiváló lett: Schlag Krisztián és Olasz Attila egyaránt a harmadik helyen végzett.

Dr. Bartha Csaba, a Győri Audi ETO KC elnöke a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar meghívására tartott izgalmas előadást a Marketing és Menedzsment Tanszék hallgatóinak. A programon a női kézilabdázás ikonikus alakja, Görbicz Anita is részt vett. A sport kiemelt szerepet játszik a Széchenyi István Egyetem életében. Kitűnő csapatok és egyéni sportolók érik el hazai és nemzetközi sportsikereiket az egyetem égisze alatt, eközben pedig a kampuszon történt infrastrukturális fejlesztések a versenysport mellett a mindennapi testmozgást, a szabadidősportot is széles körben teszik lehetővé. Az intézményben olyan gyakorlatorientált képzés zajlik, ahol a hallgatók nemcsak a tananyaggal, de az élet különböző területén legjobban teljesítő vállalkozások, egyesületek, szervezetek jó gyakorlataival is megismerkedhetnek. Ennek szellemében érkezett az egyetemre dr. Bartha Csaba, aki a brandépítésről tartott előadást, természetesen a világhírű klub szemszögéből. A Győri Audi ETO KC mára az egyik legerősebb márkává vált a kézilabdázás világában. A klub elnöke kitért a játékospolitikára, a gazdasági háttérre, a szponzorációra, a sportszakmai kérdésekre, az operatív, személyi feltételekre, az utánpótlásnevelésre, illetve az akadémiai rendszerre is. Külön szót ejtett a klub beágyazódásáról, a várossal, az Audival, a támogatóival és a szurkolóival való kapcsolatáról, és annak folyamatos ápolásáról. „A brandhez az is hozzátartozik, hogy játékosaink valóban számíthatnak a klubra. Ez az egyik titok, amelynek révén nemcsak Győrbe tudjuk csábítani a világ legjobb kézilabdázóit, de meg is tudjuk tartani őket. Az évek során az ETO megteremtette azt a respektet, hogy tudják: amit egy játékosnak megígérünk, meg is tartjuk, és itt nem csupán a fizetésekről beszélek. Óriási a verseny a nemzetközi mezőny legjobbjaiért, és a kiélezett versenyben ez rengeteget számít” – osztott meg egy kulisszatitkot a hallgatókkal dr. Bartha Csaba. Az előadó felhívta a leendő marketingszakemberek figyelmét arra a folyamatosan változó közegre, amelyben helyt kell állni, amihez folyamatosan alkalmazkodni kell, és amelyben az új kihívásokra kellő időben kell jó válaszokat adni. „A sport területéről ilyen kihívás, hogy a modern sportágak, illetve az e-sport felé forduló fiatalokat ma egész másként kell megszólítani, mint amikor még minden a klasszikus sportágakról szólt. Fontos feladat ezért a megfelelő csatornák, a fiatalokat is vonzó kommunikáció alkalmazása” – hívta fel a figyelmet az előadó. A nehézségek között említette a koronavírus-világjárványt, amelynek hatásai szintén olyan helyzetet teremtettek, amely új stratégiákat követel a marketing területén is. „Útravalóul azt tudom mondani, hogy a mai piacon nincs szükség a polihisztorokra. Inkább válasszatok ki egy szegmenst, de azon a területen próbáljatok a legjobbnak lenni. Ez a speciális tudás az, aminek hasznát veszitek” – summázta véleményét a sportszakember. Az eseményen dr. Papp Ilona, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja mondott köszönetet a vendégelőadónak. „Egy világhírű »cég« vezetőjeként a klubelnök olyan szakmai szempontokra tud rávilágítani, amiből sokat tanulhatnak a hallgatók” – fogalmazott a dékán, aki elmondta, maga is rajongója a győri kézilabdának, amely maradandót alkot a sportteljesítményével, de – ahogy az előadás során is hallható volt – jó példával jár elől a márkaépítés területén is. Az előadáson a győri és a magyar kézilabdázás legendája, Görbicz Anita is részt vett. Vele kapcsolatban dr. Bartha Csaba megemlítette, sokan kérdezik tőle, hogy miként lehet pótolni őt a pályán. „A válaszom rövid: nem lehet. Nemcsak a világszínvonalú játéka, hanem személyisége, klubhűsége miatt sem, vagyis egyszerűen azért, mert ő Görbicz Anita.” Az ötszörös Bajnokok Ligája-győztes ikon aktív pályafutását lezárva a Győri Audi ETO KC sportigazgatójaként tevékenykedik. Mint mondja, még sokat kell tanulnia, de célja, hogy sportvezetőként is hasonló módon segítse a klubot, mint ahogy azt játékosként tette. Hozzátette, a fiatalok éppúgy számíthatnak rá, mint a felnőtt csapat tagjai, mindemellett a tehetséggondozást is fontos feladatnak tartja.

A győri egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának közreműködésével szeptemberben került megrendezésre a 12. CogInfoCom konferencia. A virtuális találkozón külön szekciókat indítottunk a Digitális Fejlesztési Központban folyó kutatások egy részének bemutatására. A doktoranduszok 5G témái mellett helyet kapott az Internet of Digital Reality (IoD) alkalmazások bemutatása, valamint a gazdasági és a jogi szabályozás kérdései is. A konferencia után nívós szaklapokban jelennek meg válogatott közlemények, jövőre pedig önálló konferencia indul a témában. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Sipőcz Richárd, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, a Széchenyi Egyetem SE sportolója ezüstérmet szerzett az olaszországi Olbiában megrendezett junior cselgáncs-világbajnokságon a nehézsúlyúak között, a +100 kilogrammos súlycsoportban. A többszörös junior Európa-bajnok győri versenyző ragyogó napot fogott ki. Az első fordulóban az egyesült államokbeli Christian Konoval ellen egy kontrával hamar előnybe került, majd a harmadik perc elején egy szép dobással le is zárta a párharcot. A legjobb négy közé jutásért a grúzok ifjúsági világbajnoka, Irakli Demetrasvili következett, akit a luxembourgi korosztályos Európa-bajnokságon ipponnal győzött le. Ezúttal egy vazari különbség döntött a Sipőcz Richárd javára. A döntőért a németek junior Európa-bajnoki bronzérmesén, Losseni Konén ellen kellett túljutnia Gyimes Nikolett tanítványának, s a hat és fél percnyi hosszabbításos küzdelem az ő diadalát hozta. A fináléban az a grúz Szaba Inaneisvili várt rá, akit legutóbb szeptemberben, a luxemburgi Európa-bajnokság döntőjében múlt felül. Ezúttal szoros csatában nem sikerült győznie, de a megszerzett ezüstérem így is nagyszerű teljesítmény.

Gokartversenyekre és színes családi programokra kerül sor a HUMDA Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. által szervezett Junior Gokart Challenge 2021 elnevezésű ingyenes rendezvényen október 9-én, szombaton a győri ETO Parkban. Az eseményen a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatai is bemutatkoznak, valamint ott lesz a Willisits Team gokartcsapat, amelynek kutatás-fejlesztési partnere az intézmény Járműipari Kutatóközpontja. Országos tehetségkutató programsorozatot indított a HUMDA, amelynek célja, hogy minél fiatalabb korban elkezdődjön a tehetséges autó- és motorversenyzők, a jövő Michelisz Norbertjeinek és Talmácsi Gáborainak felkutatása. Az ingyenesen látogatható roadshow hatodik állomása Győr, ahol az ETO Parkban a 6 és 14 éves gyerekek számára ezen a héten péntekig 10 és 18 óra között lehetőség nyílik a profi gokartszimulátorok kipróbálására. A legjobb időt elérők valódi elektromos gokartokon bizonyíthatják tudásukat szombaton szintén 10-től 18 óráig, amikor a versenyek mellett az egész család találhat magának kedvére való programot. Kiállítóként jelen lesz – a Magyar Autóklub, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Hoffer Zsolt (Hungarian Police Rally Team), a képességfejlesztési felkészítő tréningeket végző Fit4Race, a Magyar Gokart Szövetség, az M1RA Motorsport, a Volánbusz Zrt. és a Willisits Gokart Team mellett – a Széchenyi István Egyetem is. Minden bizonnyal sokan akarnak majd találkozni Talmácsi Gáborral is, aki máig felejthetetlen bravúrt végrehajtva 2007-ben világbajnoki címet szerzett a MotoGP 125 köbcentiméteres kategóriájában. Az egykori motorversenyző idén szerzett oklevelet a Széchenyi István Egyetem Közép-Európában egyedülálló versenymérnökképzésén. A műszaki képzésekben élen járó győri universitas a rendezvényen két hallgatói versenycsapatával, az elektromos motorokat fejlesztő SZEnergy Teammel, valamint az Arrabona Racing Teammel képviselteti magát, s az utóbbi legújabb fejlesztésű autóját is bemutatja az érdeklődőknek. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontja emellett szoros együttműködést folytat a kiállítóként szintén szereplő Willisits Gokart Teammel is, amelynek hajtásláncfejlesztésében vesz részt. A Széchenyi István Egyetem tudatosan törekszik arra, hogy az általános és középiskolai korosztály számára népszerűsítse a műszaki tudományokat, hiszen belőlük lesznek a jövő mérnökei, akik nagymértékben hozzájárulhatnak Magyarország versenyképességének erősödéséhez. Ezt szolgálja a roadshow-n való részvétel is, csakúgy, mint a győri campus területén található Mobilis Természettudományos Élményközpont, ahol a gyerekek felszabadult játék közben fedezhetik fel a természet törvényszerűségeit és a legújabb technológiákat.

A Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. „Közösségben Győrben” című projektje keretében 20 civil szervezett mutatkozott be az Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán megrendezett önkéntes napon. Az esemény része annak a júniusban elkezdődött programsorozatnak , amelynek célja, hogy a különböző területeken működő alapítványok, és egyesületek, szervezetek között szorosabb együttműködés jöjjön létre. Emellett a civil szervezetek gyakorlati bemutatókkal önkénteseket is toboroztak. Az egyik standon speciális eszközökkel modellezték azt, hogy a vakok és gyengén látók, hogyan érzékelik a tárgyakat tapintással. Egy másik „állomáson” a vakvezető kutyákat kiképző iskola tartott bemutatót. Az Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara adott otthont volt a házigazdája a Civil Börze rendezvénynek. Az esemény része a Közösségben Győrben projektnek. „Húsz civil szervezet és intézmény csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amely most már június óta dolgozunk. Hálózatot szeretnénk kiépíteni, együttműködést generálni, mindezt az önkéntességre fókuszálva.” - mondta el Csillag Attila, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának ügyvivő-szakértője. Sikeres volt az elmúlt néhány hónap, mert a nagyszabású programsorozathoz kapcsolódó civil szervezeteknek ez egy kitűnő lehetőség, hogy bemutatkozzanak és akár önkénteseket is toborozzanak. „A vállalásunk ebben a projektben nem kevesebb, mint közel egy évig tartó rendezvénysorozat lebonyolítása. Az egyetem munkatársaival karöltve szervezzük meg a programokat. A workshopok már befejeződtek a nyáron, jelenleg a közösségi foglakozások zajlanak” – beszélte a Közösségben Győrben című projektről Jászné Csepregy Andrea Győri Térségfejlesztési és Projektmenedzsment Kft. projektmenedzsere. Az egyetem igazi bázisa az önkénteseknek ráadásul hallgatóik már komoly szakmai ismeretekkel rendelkeznek, emelte ki Dr. Pongrácz Attila dékán. „Az elméleti tudás, amit a kollégák a kurzusokon átadnak a hallgatóknak itt a gyakorlatban is megvalósul és az a 20 civil szervezet amely jelen van. Ők egyfajta gyakorlati helyként is szolgálják képzésünket. Az egyetemünk missziója az oktatás és a kutatás mellett a társadalmi felelősség vállalás.” A cross over eseményeknek az is célja, hogy a nap végére készüljön egy úgynevezett eredménytermék. A mostani civil börzén ez egy festmény volt, amelyen a résztvevők ecsetvonásokkal fejezték ki összetartozásukat és a civil szervezetek, önkéntesség megbecsülését, fontosságát. Forrás: Győr Plusz

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével rendezték meg Közép-Európa legkorszerűbb tesztpályáján a III. ZalaZONE Innovációs Napot, amelyen az intézmény bemutatta legfrissebb autonómjármű- és dróntechnológiákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési eredményeit. Az eseményen megalakult a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli regionális szervezetének Járműipari Munkabizottsága, amelynek elnöke dr. Szauter Ferenc, a győri egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetője lett. Kétszáznál is több érdeklődő vett részt a III. ZalaZONE Innovációs Napon Zalaegerszegen, amelynek megnyitóján dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette: az év végére teljesen elkészül az önvezető és elektromos járművek vizsgálatára is alkalmas járműipari tesztpálya, amelynek összes kapacitása jövőre vagy legkésőbb két év múlva le lesz kötve. Hozzátette: ezzel együtt kezdték el fejleszteni a „tudáskörnyezetet” is. Ennek köszönhetően folyamatosan fejlődik a Széchenyi István Egyetem ZalaZONE-on meglévő infrastruktúrája is. Az intézmény kutatóépületének kivitelezése tavaly óta zajlik, új inkubációs és szállásépületének építése pedig szeptemberben kezdődött el. Emellett járműipari kutatásokat segítő, rendkívül korszerű eszközök, berendezések beszerzésére is sor kerül. „A zalaegerszegi fejlesztések történelmi jelentőségűek egyetemünk számára. A modellváltásnak köszönhetően intézményünknek a korábbinál jóval nagyobb tere nyílik arra, hogy éljen az innovációs és üzleti, vállalkozási lehetőségekkel. Ezt a szemléletet, kultúrát hallgatóink, oktatóink-kutatóink a legmodernebb technológiával és környezetben sajátíthatják el a ZalaZONE-on megvalósuló beruházások révén” –fogalmazott ezzel kapcsolatban Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Nem véletlen, hogy az elmúlt években Magyarország egyik meghatározó tudásközpontjává vált győri universitas jelenléte az innovációs napon is erőteljes volt. A rendezvényen alakult meg a Széchenyi István Egyetem kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia észak-dunántúli regionális szervezetének Járműipari Munkabizottsága, amelynek elnökévé dr. Szauter Ferencet, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának központvezetőjét, alelnökévé pedig dr. Háry Andrást, a ZalaZONE Science Park Kft. ügyvezető igazgatóját választották meg. A testület szakmai tevékenysége túlmutat a régió határain az eredmények hasznosításában. Dr. Szauter Ferenc elmondta, hogy a jövőben szakmai konferenciákat szerveznek hazai és nemzetközi résztvevőkkel. Külön értéke emellett a munkabizottságnak, hogy a nagy potenciállal jelen lévő járműipari fejlesztésekhez helyben biztosíthatnak tudományos hátteret, tovább növelve a térség versenyképességét. A testület alapító tagjai között a Széchenyi István Egyetemen kívül a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, a ZalaZONE, valamint az Óbudai Egyetem szakemberei, kutatói találhatók. Az innovációs nap keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a HungaroControl Zrt. kezdeményezésére idén megalakult Magyarországi Drón Koalíció is beszámolt tevékenységéről. A szervezet vízióját, céljait Drotár István szakmai vezető, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának központvezetője ismertette előadásában. A Széchenyi Egyetem meghatározó szereplője ennek az egyre fontosabb, gyorsan fejlődő területnek. Az intézményben a Digitális Fejlesztési Központ a Járműipari Kutatóközponttal szorosan együttműködve fogja össze a drónokkal kapcsolatos, állami, tudományos és vállalati szereplőkkel stratégiai partnerségben folytatott kutatásokat. A fejlesztések kiterjednek e légi szerkezetek mezőgazdasági és védelmi ipari hasznosítására, földi autonóm járművekkel való együttműködésére, a távközlési berendezések, antennák monitoringjára, valamint a térerősség-vizsgálatra egyaránt. Ezeket támogatja egy nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor, míg a hallgatók bevonását, egyúttal a kutatói utánpótlás biztosítását a hamarosan megalakuló SZEviation hallgatói csapat segíti majd. A ZalaZONE innovációs napon az érdeklődők autonóm autók és drónok gyakorlati bemutatóját is megtekinthették. A Széchenyi István Egyetem a Járműipari Kutatóközpontjában és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) közösen elvégzett kutatás-fejlesztés egy szeletét demonstrálta, többek között a mesterséges intelligencia és a vezeték nélküli technológia alkalmazhatóságát – azaz a távoli vezérlést –, valamint egy lábbal vezérelt interfésszel irányított drónt. A jelenlévőknek azt is bemutatták, hogy a Széchenyi-egyetem és a SZTAKI közös fejlesztésű önvezető autója emberi beavatkozás nélkül, autonóm módon képes akadályok dinamikus kikerülésére. Egy másik demonstrációban az önvezető autó egy drón szenzoros adatait felhasználva szemléltette a kiterjesztett érzékelés hasznosítási lehetőségeit.

A Széchenyi István Egyetem átvállalja oktatói, kutatói és doktoranduszhallgatói tudományos publikációinak közlési díját egy újonnan indított program keretében. A kutatásokat az intézmény nemzeti és nemzetközi tudományos adatbázisok, online idegen nyelvű folyóiratok mintegy 150 millió forint értékű előfizetésével, valamint a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány támogatása révén ösztöndíjjal is segíti. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy nemzetközi színvonalú tudományos kutatással is hozzájáruljon a térség fejlődéséhez, amit mostantól új eszközzel, a Publikáció Támogatási Program elindításával is ösztönöz. Ennek keretében az oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatott munkatársak, valamint az egyetemmel jogviszonyban álló doktoranduszhallgatók Q1-Q4 minősítésű folyóiratokban megjelenő tudományos publikációinak közlési díját (APC) átvállalja az intézmény, erkölcsi-anyagi elismerést nyújtva számukra. A feltételek között a Scopus adatbázis szerepel, mert a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet – a QS és a Times Higher Education – a világranglisták összeállításánál kizárólag ezt veszi figyelembe. A Széchenyi István Egyetem emellett az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Kutatókapocs szolgáltatása keretében ad segítséget a tudományos publikálás és a tudománymetria területén, a kutatást pedig jelentős adatbázis- és folyóirat-előfizetésekkel is támogatja. „A tudományos szakirodalmi adatbázisokhoz az egyetem részben saját forrásból, részben az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programmal együttműködésben nyújt hozzáférést. Jövőre már csaknem 135 millió forint értékben több mint tizenötféle nemzeti és nemzetközi tudományos adatbázis használatára biztosít lehetőséget az egyetemi polgároknak és a könyvtárba beiratkozottaknak, amelyek megrendelését az egyetem Irányító Testülete szeptember közepén egyhangúlag fogadta el. Több millió forint értékű idegen nyelvű online tudományos folyóiratra is van előfizetésünk, ugyancsak az oktatási és kutatási tevékenységeket támogatandó. Ezenkívül úgynevezett »read & publish« megállapodások keretén belül a konzorciumban résztvevő intézményeknél affiliációval rendelkező levelező szerzők minden további költség nélkül nyílt hozzáférési módon jelentethetik meg publikálásra elfogadott cikkeiket. Az egyetem munkatársai számára ilyen lehetőség jelenleg az Elsevier, a Springer és az Akadémiai Kiadó folyóirataiban érhető el, ami 2022-től a Wiley által kiadott periodikumokkal bővül” – ismertette Tóth Csilla, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár vezetője. Az egyetem oktatói-kutatói számára emellett a jövőben is elérhető lesz a Tudományos Ösztöndíj, amelynek létrehozásáról a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma tavaly decemberben döntött. Ennek célja a publikációs tevékenység támogatása az ingyenes vagy az egyetemi előfizetés által a munkatársak számára költségmentesen elérhető, Scopus adatbázisban regisztrált, Q1-Q4 besorolású folyóiratokban. A legjelentősebb anyagi elismerésben a nemzetközi kutatási hálóban készült szakcikkek szerzői részesülnek. A Publikáció Támogatási Programról A Publikáció Támogatási Program célja a Széchenyi István Egyetem oktatói és kutatói publikációs tevékenységének további erősítése, a minősített folyóiratban megjelenő szakcikkek, publikációk közlési díjának (APC) pénzügyi támogatásával. Fontos, hogy a közlési díj számlájának kiállítási dátuma 2021. június 1-t követő dátumra essen. A további részletekről, feltételekről IDE KATTINTVA érhető el bővebb információ.

Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság. A két fél partnersége hosszú évekre nyúlik vissza, a mostani dokumentum révén pedig újabb dimenziók nyílnak. Együttműködési megállapodás aláírására gyűltek össze a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság képviselői szerdán. Szorosabbra fűzi ugyanis eddig is eredményes kapcsolatát a két fél. „A Széchenyi István Egyetem fontosnak tartja, hogy a kutatói, tanszékei, karai, kompetenciaközpontjai által felhalmozott tudással kiszolgálja partnerei igényeit. Ezt felismerve intézményünk egyre több vállalat és szervezet partnerének számít, ezért is vagyok benne biztos, hogy a főkapitányság munkáját is segíteni tudjuk” – nyitotta meg a sajtónyilvános rendezvényt dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja. Dr. Urbán Zoltán László megyei rendőrfőkapitány úgy fogalmazott, az együttműködési megállapodásnak azok a legfőbb részei számukra, amelyek a fejlődésüket szolgálják. „Szeretnénk egy fejlődő szervezetet irányítani, működtetni és mindig mindent alárendelni annak, hogy az állampolgárok biztonságban érezzék magukat. Láttuk, hogy az egyetemnek olyan lehetőségei vannak, amik a mi eszköztárunkból hiányoznak. Ezeket szeretnénk használni és igénybe venni, cserébe pedig a mi értékeinket a rendelkezésükre bocsátani. A legfontosabb, hogy a tudomány és a gyakorlat találkozzon, erre ez az együttműködés kiváló garancia” – szögezte le beszédében. Dr. Baranyi Péter Zoltán, az egyetem rektora szerint eredményes kapcsolatról van szó az egyetem és a megyei rendőr-főkapitányság között. Hozzátette, a partnerség múltja és jelene biztos alapot ad a közös jövőnek. „Az egyetem foglalkozik oktatással, kutatással, innovációval. Céljaink szinte minden pontban találkoznak a rendőrségével: az oktatásban kontaktórák keretében, tantárgykidolgozás, elméleti és gyakorlati oktatás során, szakmai gyakorlatokban; a kutatásban PhD-képzés keretében, a tudományos munkában; az innováció jegyében pedig egymás rendezvényeit segítjük és a kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatokban is összefogunk” – vetítette előre. A felek gördülékeny együttműködését jól mutatja, hogy már az aláíró rendezvény alatt sikerült új kapcsolódási pontokat, projekteket megfogalmazniuk.

Táncművész és próbavezető diplomát szerezhetnek azok a fiatalok, akik felvételt nyertek a Magyar Táncművészeti Egyetem Széchenyi István Egyetemen indított kihelyezett képzésére. A két intézmény a komplex ismereteket nyújtó szak kapcsán szorosan együttműködik a Győri Balett-tel. „Hatalmas lehetőséget jelent számomra, hogy elindult Győrben ez a szak, mert a Győri Balett tagjaként sok elfoglaltságom miatt nehezen oldanám meg, hogy Budapesten tanuljak. Nem tudom, mit hoz a jövő, de ez az átfogó képzés felkészít arra, hogy koreografálhassak, próbát vezethessek később. Tetszik, hogy sokféle tárgyunk van, elsajátíthatunk többféle technikát, de például művelődéstörténettel is foglalkozunk” – válaszolta kérdésünkre Herkovics Eszter Adria. A fiatal balettművész egyike azoknak, akik felvételt nyertek a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett táncművész és próbavezető szakára, klasszikus balett szakirányra, amely a Széchenyi István Egyetemen indult el első alkalommal ebben a tanévben a nemzetközi hírű Győri Balett-tel együttműködésben. „A Győri Balett életében ez mérföldkő, mert a képzés révén olyan életpályamodellt kínálhatunk a Győrben és a térségben élő tánctehetségeknek, amire eddig nem volt módunk” – mondta Velekei László, a társulat igazgatója, utalva arra: így tagjaik és leendő utánpótlásuk számára is elérhetővé válik, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassanak helyben. Beszélt arról is, hogy mások mellett Kiss János, a Győri Balett korábbi igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, a Magyar Táncművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke nagyon sokat tett azért, hogy a szak elindulhasson. „A szűk határidő ellenére sokan jelentkeztek a képzésre, ami fontos visszajelzés mindkét egyetemnek, hiszen azt mutatja, hogy nagy rá az igény” – tette hozzá Velekei László. Kara Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem mesteroktatója, a Győri Balett magántáncosa azt emelte ki, hogy már minden szinten, az általános és középiskolától az egyetemig elérhető táncművészeti képzés Győrben, amit a város régóta szeretett volna elérni. „Mindezt a három fél együttműködése tette lehetővé. Az oktatókat a Magyar Táncművészeti Egyetem, valamint a Széchenyi-egyetem Művészeti Kara és Apáczai Csere János Kara adja, a Győri Balett pedig nemcsak az innovatív képzés gyakorlati helyszínét biztosítja, hanem szakmai támogatást is nyújt” – hangsúlyozta. „Győr évtizedek óta a magyar táncművészet egyik fellegvára, emiatt is rendkívül örömteli, hogy végre a felsőfokú balettképzés is megjelent a városban. Ez lehetőséget ad az itteni művészek diplomához jutására és új tehetségek idevonzására. A Művészeti Kar örömmel vállal részt az oktatásban és a zenei háttér biztosításában” – fogalmazott dr. Hontvári Csaba, a kar dékánja.

A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Programot, a Környezetmérnöki Tanszék nyitott laboratóriumi szolgáltatásait és tevékenységeit, valamint az Apáczai Csere János Kar edukációs projektjeit is közelebb hozta az I. Győri Klíma Expo látogatóihoz a Széchenyi István Egyetem. A Széchenyi István Egyetem az innováció, a fenntarthatóság és a jövő szolgálatában áll, ennek jegyében az intézmény dupla standdal volt jelen a „ZöldGYŐR” – I. Győri Klíma Expón. Amint azt dr. Szálasy Lászlótól, a győri környezetvédelmi bizottság elnökétől megtudtuk, a rendezvény fő célja az volt, hogy a környezettudatos gondolkodást és cselekvést az elvi szempontok szintjéről a közösség együttműködő szintjére helyezze, hiszen hatékony környezetvédelem nem létezik a társadalom aktív – nem csupán kampányszerű – részvétele nélkül. „Az öko-központú hozzáállással párhuzamosan azt szeretnénk tudatosítani a győriekben, hogy mindenki tehet a környezetünkért, az egyéni döntések igenis számítanak. Tudjuk, hogy egy hosszú út elején tartunk, de ha eljutunk odáig, hogy a társadalom picit több mint fele a fenntarthatóság jegyében éli mindennapjait, kellemetlen lesz a közösség másik felébe tartozni. Tudjuk azt is, hogy a Föld órája ketyeg, kevés idő maradt a változásra, ezért szeretnénk hangosan szólni” – hangoztatta érdeklődésünkre dr. Szálasy László. Kiemelte: az együttműködő partnerek közül a Széchenyi István Egyetem elsőként mondott igent a klíma expóra, melynek színvonalát magasra emelték a rendezvényen jelen lévő oktatók és kutatók. Az ökokiállítás tematikájába illő, sokszínű tevekénységével a győri egyetem aktív részese volt a rendezvénynek. Dr. Torma András, a Környezetmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi docense elmondta: „Nagy öröm, hogy az esemény meghatározó szereplői lehettünk. Standjainkat gyerekek és felnőttek is érdeklődve keresték fel. A látogatók megismerhették, hogy milyen sokrétű elméleti és gyakorlati munka folyik az egyetemen a fenntarthatóság érdekében. A kiállítótérben jelen volt a Környezetmérnöki Tanszék, illetve az egyetem környezetipari nyitott laboratóriuma. Bemutattuk eszközparkunkat és azt is, mivel foglalkozunk. A szemléletformálásra helyeztük a legnagyobb hangsúlyt, ezért különböző korosztályoknak való játékokkal is készültünk. Képviseltette magát az Apáczai Csere János Kar is, demonstrálva, hogyan építhető be észrevétlenül a gyermekek mindennapjaiba a fenntartható, környezettudatos szemléletmód. Az iskolakertek közoktatásban betöltött szerepére, az ezekben rejlő lehetőségekre is felhívták a látogatók figyelmét.” A szakember külön kiemelte, hogy a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Programot is közelebb hozták az érdeklődőkhöz. „A Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz fenntarthatósági fejlesztését elősegítő Insula Magna Program. Ezért is volt fontos, hogy a rendezvényen jelen volt dr. Bene Katalin, a Széchenyi-egyetem docense, a program tudományos vezetője is, akitől ezzel kapcsolatban első kézből kaphattak válaszokat a látogatók arra vonatkozóan, pontosan mi is az egyetem szerepe a projektben, hogyan vehet részt ebben a lakosság, mit fognak ebből érzékelni a térségben élők.” – tette hozzá dr. Torma András, aki egyébként tagja a győri közgyűlés környezetvédelmi bizottságának is. Mint mondta, külön köszönet illeti Kövecsesné dr. Gősi Viktóriát, dr. Lampert Bálintot, Bedő Anettet, Macher Gergelyt, Polgár Cecíliát, dr. Halbritter Andrást és Horváth Szabinát, valamint a segítőként résztvevő környezetmérnök és tanító szakos hallgatókat, akik nagyon sokat tettek a széchenyis stand sikeréért.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán elnyert támogatásnak köszönhetően üzletileg hasznosítható termék válhat a Széchenyi István Egyetem két kutatója, dr. Kovács Norbert és dr. Fülep Dávid vezetésével fejlesztés alatt lévő projektportfóliómenedzsment-szoftverből. Maga az egyetem, illetve az intézmény Menedzsment Campusa a szellemi termék létrejöttében, a pályázat előkészítésében és beadásában is fontos szerepet játszott. A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy az intézményben létrejövő kutatási eredmények, ötletek mind nagyobb részéből váljon üzleti siker. Mindehhez motiváló környezettel, személyes segítségnyújtással, tanácsadással, támogatás biztosításával járul hozzá. Ennek legfrissebb eredménye, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján meghirdetett, Gyorsítósáv elnevezésű pályázatán 89 millió forintot ítéltek oda a Smart Project Consulting Informatikai Kft.-nek. A cég tulajdonosa az egyetem két kutatója, dr. Kovács Norbert a Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék és dr. Fülep Dávid a Matematika és Számítástudomány Tanszék munkatársa. Az elnyert forrás az általuk, valamint a Matematika és Számítástudomány Tanszék két matematikusa, dr. Hajba Tamás adjunktus és dr. Harmati István docens által jegyzett szellemi alkotás továbbfejlesztését és az ennek eredményeként létrejövő új termék piacra vitelét szolgálja. A szellemi alkotás – egy projektportfóliómenedzsment-szoftver – a Széchenyi István Egyetem egyik projektje kapcsán jött létre. Ezt az intézmény egy licenciaszerződés formájában átengedte a két oktató által birtokolt kft.-nek, cserébe a termék majdani hasznosításából származó bevétel egy része megilleti. Az egyetemnek emellett lehetősége van később akár tulajdonrészt is szerezni a vállalkozásban. A cél a piaci bevezetés „Az egyéni döntések számos torzítással terheltek. Például egy baleset kockázatának bekövetkezési valószínűségét hajlamosabbak vagyunk nagyobbra becsülni, ha a becslés előtt közúti balesetről hallottunk a hírekben, vagy a kollégák kiválasztásánál inkább olyan szempontokra figyelünk, amelyek nekünk, nem pedig a szervezetünknek fontosak. A projektek tervezésénél sokszor nincsenek múltbeli adatok, korábbi tapasztalatok, de mégis kell terveket, így például pénzügyi és időtervet készíteni. Ilyenkor jobb híján becsülik a projektmodellek változóinak értékét, ezt viszont befolyásolják az emberi gondolkodás természetes részét képező torzító hatások. Így nagyobb hibavalószínűségű projekttervek készülnek. Szükség van tehát olyan döntéstámogató folyamatokra, amelyek a torzító hatásokat minimalizálják. Fejlesztésünk támogatja szakértői csoportok létrehozását és működtetését egy olyan informatikai környezetben, amely kiszolgálja a vezetőket a gyors és minőségi döntésekhez szükséges információkkal” – fejtette ki dr. Kovács Norbert. A kutatók elkészítették a fejlesztés alapkoncepcióját, megalkották az alapmodellt – ez volt a kiindulópontja az egyetem felé tavaly megtett szellemialkotás-bejelentésnek. „A Gyorsítósáv pályázaton elnyert forrás azt teszi lehetővé, hogy a következő két évben a szellemi alkotás alapján olyan terméket fejlesszünk, mely alkalmas a piaci bevezetésre – emelte ki dr. Kovács Norbert. – Egyetemünk fenntartójának, vezetésének, valamint a Menedzsment Campusnak a támogatása nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy azok a kutatók, oktatók, akik vállalkozói kedvet, kockázatvállalási hajlandóságot éreznek magukban, a szellemi alkotásoktól a termék- és szolgáltatásfejlesztés, valamint az üzleti hasznosítás irányába mozdulhassanak el. Az egyéni kockázatvállalási hajlandóságot ki kell emelni, hiszen a szükséges többlet-munkaráfordítás mellett a fejlesztés forrásának önrészét is biztosítani kell.” Segítenek a kutatóknak Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem üzletfejlesztési tanácsadója elmondta: a Gyorsítósáv pályázat célja kifejezetten az egyetemeken, kutatóintézetekben keletkezett szellemi alkotások piaci termékké, szolgáltatássá fejlesztésének támogatása. „Az egyetem Menedzsment Campusának éppen az a feladata, hogy ilyen eredményeket tárjon fel az intézményben, segítse a kutatókat akár iparjogvédelmi oltalmi tanácsadással, akár cégalapításokban, vagy, mint jelen esetben, forráskereséssel – fogalmazott a szakember. – A Smart Project Consulting Informatikai Kft. mindenben megfelelt a kiírásnak: a cég tulajdonosai az egyetem főállású kutatói, amelynek az intézmény vezetése az üzletfejlesztési testület javaslatát elfogadva licenciaszerződés keretében átadta hasznosításra a tavaly bejelentett szellemi alkotást. A továbbiakban is mindenben segíteni fogunk, hogy ebből piaci siker váljon.” Fontos a társadalmi hasznosság Dr. Dőry Tibor, a Menedzsment Campus vezetője azt hangsúlyozta: az Egyetem modellváltása révén rugalmasabbá vált szabályozói környezet lehetővé teszi, hogy az intézmény részt vegyen vállalkozások építésében, s ha a körülötte lévő vállalati háló erősödik, értéke nő, az hozzájárul a térség fejlődéséhez. „A Menedzsment Campus abban tud segíteni az Egyetem oktatóinak-kutatóinak, hogy ha rájöttek valamilyen tudományos eredményre, az a piacon is hasznosulhasson. Ezt a szemléletet képviseli Grüner György, a Kaliforniai Egyetem professzora, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tanácsadója is, aki az egyesült államokbeli egyetemek példáját tartja követendőnek: ott már régebben megjelent a törekvés arra, hogy ne csak a pénzből csináljanak tudást, hanem a tudásból is pénzt. Nem csupán a tudományos publikációk számítanak, hanem a kutatások társadalmi hasznossága is. A Menedzsment Campus ebben kíván támogatást nyújtani” – fogalmazott dr. Dőry Tibor.