Keresés ezen a webhelyen
2174 találat
- Szerelemből házasság: Brian és Judit a Széchenyi István Egyetemen találtak egymásra
„Hoztunk néhány jó döntést életünkben. Ezek közül az egyik az volt, hogy a Széchenyi István Egyetemet választottuk” – vallja Brian és Judit, akik különböző kontinenseken nőttek fel, mégis a folyók városában keresztezték egymást az útjaik. Az ottawai fiú és a zalaegerszegi lány a győri egyetem nemzetközi közösségének köszönhetően ismerkedett meg egymással – a találkozásból aztán szerelem szövődött, a szerelem pedig házassággá érett. Következzen az ő történetük. A sors útjai kifürkészhetetlenek – szokták mondani. Gondos terelgetés vagy a véletlenek játéka folytán, de az élet úgy hozta, hogy egy ottawai fiú, Brian Sanders beadta jelentkezését a győri egyetemre. Talán mindez egészen másként alakult volna, ha oktatója nem hívja Magyarországra. Tanára ugyanis úgy döntött, hazánkban folytatja karrierjét és diákjának is azt ajánlotta, éljen a lehetőséggel. A professzort dr. Feszty Dánielnek hívták, aki 2017 óta a Járműfejlesztési Tanszék vezetője a Széchenyi István Egyetemen. „Akkoriban szereztem meg diplomámat repülőmérnök szakon. Egy kedves oktatóm, dr. Feszty Dániel javasolta, hogy jöjjek Magyarországra, a Széchenyi István Egyetemre, ahol a járműmérnöki mesterképzésen folytathatnám tanulmányaimat. Mellette pedig állásajánlatot is kaptam az Audi Hungariánál. Izgalmasnak hangzott Európában tanulni, ezért szívesen vállaltam a győri kalandot” – mesélte Brian, aki ekkor még nem tudta, hogy a képzés és munka mellett élete párját is megtalálja Győrben. Preisz Judittal először a nemzetközi hallgatói közösség egyik eseményén találkoztak, ahol az akkor műszaki menedzser alapképzése vége felé járó lány mentorként tevékenykedett. „Sokáig dolgoztam aznap, késve érkeztem a rendezvényre” – emlékezett vissza első találkozásuk napjára Brian. „Leültünk egy asztalhoz, ahol aztán beszélgetni kezdtünk. Rögtön szimpatikus volt. Körülbelül egy hónappal később egy szórakozóhelyen találkoztunk. Olyan volt, mint a filmekben, valósággal egymásba botlottunk. Azután randevú randevút követett, nem volt megállás” – idézte fel kapcsolatuk kezdeteit Brian. Brian és Judit történetében a távolság ironikus módon mindig szerepet játszott. Először 2019 első félévében, amikor is Judit kiküldetésben dolgozott Németországban fél éven át, közben pedig logisztikai mérnök mesterképzést végzett levelező tagozaton a Széchenyi István Egyetemen. A hat hónapos kiküldetés alatt csak havonta egyszer tudtak találkozni. Alig telt el némi idő, hamarosan újabb nehézséget kellett átvészelniük: a pandémiát. Mivel a koronavírus-járvány pont olyan szerencsétlen időszakban érkezett, amikor Briannek nem volt vízuma, ezért a kanadai fiúnak a szabályok értelmében el kellett hagynia Magyarországot. „Mindenhol lezárták a határokat, ezért majdnem egy évig nem láthattuk egymást. Egyedül karácsonyra tudtam elutazni Kanadába Brianhez, de csak azért engedték meg, mert egy évig együtt éltünk, ezért az ottani törvények szerint élettársaknak számítottunk” – elevenítette fel a történteket Judit. Végül minden jóra fordult: Brian talált új állást Magyarországon, Veszprémben, Judit pedig követte őt a Bakony fővárosába. „Nem is volt kérdés, hogy Magyarországon tervezzük a jövőnket. Ide köt a munkánk, és úgy érezzük, itt boldogulni tudunk” – tette hozzá Judit. „Jelenleg Veszprémben élünk, közös lakásban. A munkahelyeink szemben vannak egymással, ennél ideálisabbat nem is kívánhatnánk. Ennek ellenére továbbra is Győr az első számú célpontunk, és amint lehet, szeretnénk oda is költözni. Sok barátunk él ott, sok kellemes emlék fűz a városhoz minket” – fogalmazott. Judit szerint ma már ha nem is szokványos, de egyáltalán nem különleges egy nemzetközi párkapcsolat. Mint mondja, a kommunikáció nem jelent akadályt, és a kulturális különbségek is leküzdhetők. „Persze néha egy-egy szót vagy kifejezést magyarázni kell, de ez sosem okoz problémát, sőt azt hiszem, hogy bár más az anyanyelvünk, Brian az, aki a legjobban megért engem a világon” – árulta el Judit, aki úgy vélte, szülei is hamar megszerették párját. Brian édesanyja pedig magyar kurzusra iratkozott be az interneten, annak ellenére, hogy fia kedvese tökéletesen beszél angolul. Brian és Judit, amikor csak tehetik, felveszik a kirándulócipőjüket és beutazzák a világot. Európa számos országában jártak már, a Covid-időszak alatt pedig Magyarországot ismerték meg jobban, Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjét érintették. A járvány lecsengése után is egy utazást terveztek, Brian ekkor döntötte el, hogy megkéri párja kezét. „Sietnem kellett, mert Judit váratlanul előrehozta az utazás időpontját. Szűk egy hónapom volt csak hátra. Rendeltem egy gyűrűt Kanadából, amelyik az indulásunk előtt három nappal érkezett meg. Azt terveztem, magyarul fogom feltenni a nagy kérdést, a kollégáim segítettek a helyes megfogalmazásban. Memorizáltam a szöveget, de természetesen a nagy idegességben elfelejtettem, és csak annyit tudtam kérdezni: hozzám jössz feleségül? Igent mondott. Aznap este két hét stressz után végre nyugodtan aludtam” – nevetett Brian. Brian és Judit tavaly óta házasok, Zalaegerszegen keltek egybe. Mivel a násznép kanadai részéről akadtak, akik nem tudtak eljönni a szertartásra, ezért szeptemberben egy második lakodalmat is tartottak Kanadában, ahol már Brian teljes rokonsága és baráti köre is együtt ünnepelhette az ifjú párt. „Természetesen hiányzik a családom és a barátaim. Manapság viszont a technológia segítségével közel tudunk maradni egymáshoz” – ecsetelte Brian, aki azt tervezi, minden évben két hónapra Kanadába utaznak Judittal, és távmunkában dolgoznak. „Ha ezt meg tudjuk csinálni újra meg újra, akkor még a távolság sem választhat el minket egymástól” – húzta alá a kanadai fiú. A győri egyetemi évek tehát megváltoztatták mindkettejük életét. Judit két félévet töltött külföldön, az itthon töltött szemeszterek alatt pedig mentorálta a külföldi hallgatókat. Ha nincs az a bizonyos nemzetközi vacsora, talán sosem ismeri meg élete szerelmét. „Meghoztunk néhány jó döntést életünkben, ezek közül az egyik biztosan az volt, hogy annak idején a Széchenyi István Egyetemet választottuk” – jelentette ki Judit. „A nemzetközi közösségnek köszönhetjük, hogy találkoztunk egymással. Emiatt mindig hálásan gondolunk vissza a győri évekre” – összegzett.
- Már első évében nemzetközi sikereket ért el a Széchenyi István Egyetem adattudományi szakkollégiuma
Egy éve alakult meg a Széchenyi István Egyetemen a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium, amely már az első évében jelentős sikereket ért el. Taglétszáma meghaladja a száz főt, a külföldi hallgatókat bevonja a tudományos vérkeringésbe, a hazai és nemzetközi konferenciákon pedig szép eredményekkel büszkélkedhetnek a fiatalok. A Széll Kálmán Szakkollégium a Széchenyi István Egyetem tizedik szakkollégiumaként jött létre a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. támogatásával. Célja az adattudomány, az adatvagyon-megközelítés és gazdálkodás iránt érdeklődő hallgatók tehetséggondozása, kutatási tevékenységük segítése, valamint az utánpótlás-nevelés. Az adat olyan erőforrás, amelynek hatékony kiaknázása manapság minden szervezet számára nélkülözhetetlen. Az adattudomány a fokozódó digitalizáció következtében az egyik leginkább feltörekvő, multidiszciplináris tudományterület. A téma jelentőségét és aktualitását a Széchenyi-egyetem legfiatalabb szakkollégiumának népszerűsége is mutatja. „Nyitottságunkra jellemző, hogy tagjaink közé bármely egyetem aktív, nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet, illetve hogy tudatosan nyitottunk a Széchenyi-egyetem nemzetközi hallgatói közössége felé is. Tevékenységünk fókuszában tagjaink életpályájának célzott menedzselése áll az alapszakoktól kezdve egészen a doktori programokig. Kiemelt célunk olyan kutatóműhely létrehozása, ahol a kutatás és a tudományos tevékenység iránt érdeklődő tehetséges hallgatókat összefogva közösen tudunk kutatási tevékenységet folytatni, elsősorban angol nyelven, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően” – fogalmazott dr. Buics László, az egyetem Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének adjunktusa, a szakkollégium programigazgatója. A szakkollégium – indulását követően – sikeresen mutatkozott be, hiszen a tagság folyamatosan és dinamikusan növekedett, s mára minden várakozást felülmúlóan a száz főt is meghaladja. „Eredményeink kulcsa a lelkesedés és az aktivitás. Az eltelt két félév során rendszeresen szerveztünk előadásokat, ahol a résztvevők a meghívott szakmai előadók segítségével mélyíthették el a tudásukat különféle területeken. Több online szakmai előadást is tartottunk a félév során digitalizációs és készségfejlesztő témakörökben, amik szintén hozzájárultak a nagyszerű eredményekhez. A folyamatos toborzáson és az előadások rendszeres szervezésén túl nagy hangsúlyt fektettünk a felvett hallgatók tudományos érdeklődésének fejlesztésére, amelyben jelentős szerepet játszott a tudományos diákköri (TDK) dolgozatok készítése is” – engedett betekintést a szakkollégium működésébe a programigazgató. Hozzáfűzte, már a tavaszi TDK-n hét tagjuk vett részt, akik közül egy külföldi és egy magyar fiatal első, egy külföldi és egy magyar hallgató pedig második helyezett lett. „Aktív angol nyelvű publikációs tevékenységet folytattunk, több mesterszakos nemzetközi hallgatónk is megmérettette magát konferenciákon. Az egyik közös publikációnkat még Best Paper Awardra is jelölték, ami azt jelenti, hogy a közel százból a legjobb öt publikáció közé került, ezáltal pedig egy Scopus-indexált konferenciaközleményben is megjelent” – hangsúlyozta. Az őszi félév TDK-eseményén már tizenöten képviselték a szakkollégiumot, akik közül három tag első, egy második helyezést ért el, négyen pedig különdíjat szereztek. „Az egyik elsőéves PhD-hallgatóval – aki már mesterszakosként is a szakkollégium tagja volt – közös publikációnk meghívást kapott egy rangos, Q1-es minősítésű nemzetközi folyóirat különszámába” – sorolta az eredményeket dr. Buics László. „Úgy érzem, a szakkollégium elsőéves tevékenysége megalapozta a sikeres folytatást, amit tehetséges és motivált hallgatóink fejlődése érdekében végzünk. A következő félévben is nagy örömmel várjuk az aktív és adattudományi témák iránt érdeklődő jelentkezőket mind a magyar és a nemzetközi hallgatói tagok, mind az operatív személyzet köreibe” – zárta a programigazgató. A szakkollégium a következő felületeken érhető el: E-mail: szellkalman@sze.hu Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100065052908484 LinkedIn: https://www.linkedin.com/company/szellkalman/ Jelentkezési lap: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdFwstQKsM8-dTouQzfVHALWgNUx9RFYApliW4GlWzpq6QjIQ/viewform
- Kreativitás és hatékonyság: a hallgatók, oktatók készségeit fejleszti a Széchenyi-egyetem programja
A design thinking a tervezői gondolkodás átültetése különböző – üzleti, gazdasági, szervezeti, társadalmi – területekre, ahol a kreativitás és a problémamegoldó készség kerül előtérbe. A Széchenyi István Egyetem háromnapos Design Thinking Bootcamp elnevezésű rendezvényén oktatók és hallgatók bővítették ismereteiket és sajátították el a módszertan elemeit. A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontja adott otthont a Design Thinking Bootcamp 2023-as programjának. A három nap során a résztvevőket négy-öt tagú csapatokban, valós feladatokon keresztül, előadásokkal kiegészítve vezették végig a design thinking folyamat lépésein. A szervezők a jelentkezők figyelmébe ajánlották, hogy a módszertant vagy azon alapuló egyéb rendszereket olyan cégek alkalmazzák napi munkájuk során, mint a Google, az IBM, az Apple, a Toyota, az eBay vagy a Stanford University, és tulajdonképpen minden innovatív vállalkozás, amely emberközpontú szolgáltatásokat, termékeket vagy szervezeteket szeretne létrehozni. „Ez már a harmadik alkalom, hogy megszervezzük a tréninget. Az érdeklődés folyamatosan nő a program iránt, a résztvevők száma az első rendezvényhez képest mostanra megduplázódott. A jelentkezők között oktatók és hallgatók egyaránt megtalálhatók, és mivel csoportokban dolgozunk, a köztük zajló interakciókat is magasabb szintre emelhetik” – fogalmazott Barna Máté design thinking tréner, aki Paris Noble brandstratégával közösen vezette a programot. Hozzátette, a csoportmunka célja, hogy egy szervezetben előforduló valós problémák – mint például az energiafelhasználás csökkentése vagy a már említett hallgató és oktató közti kommunikáció erősítése – megoldásán gondolkodjanak a kreativitást, az innovatív szemléletmódot, az emberközpontúságot és az empátiát is segítségül hívó módszertan eszközeivel. „A három nap során a design thinking folyamatát projekteken keresztül mutatjuk be résztvevőknek, és számos olyan eszközt tanítunk, amellyel tovább tudják fejleszteni problémamegoldó képességüket. Nagyon jó csapat jött össze, akik fogékonyak az új ismeretekre, amelyekkel az egyetemen tanultakat, illetve a tanítási módszerüket is kitűnően kiegészíthetik” – sorolta a tréner. „A tudásgazdaság komplex problémáinak megoldására új típusú megközelítésekre van szükség, aminek a design thinking hatékony eszköze. A Széchenyi István Egyetem nemcsak a hallgatók, de az oktatók és a munkatársak számára is lehetőséget biztosít a módszer megismerésére, növelve felkészültségüket” – fogalmazott kérdésünkre dr. Rámháp Szabolcs adjunktus, az egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának startup inkubációs menedzsere. Hozzáfűzte, a résztvevők csapatmunkában, gyakorlati, valós problémákra fókuszálva sajátíthatják el az új ismereteket. A megszerzett tudás egyaránt hasznos alkalmazottként a munkaerőpiacon, saját vállalkozás kiépítésében, de akár egy szakdolgozat, vagy hallgatói projektmunka kivitelezése során is. „Egyetemünkön különböző vállalkozásfejlesztési programok működnek, köztük az országos Hungarian Startup University Program, amelyben a hallgatók ugyancsak valós problémákra reagálva dolgozzák ki egy vállalkozás üzleti modelljét. Ennek elengedhetetlen feltétele a sikeres problémaazonosítás és a megfelelő válasz kidolgozása. Mindebben nagy segítséget nyújthat a design thinking, de általánosságban is igaz, hogy minél több módszertant ismer valaki, annál felkészültebb szakember válik belőle” – zárta. „Közgazdászként fontosnak tartom a kreatív személetmódok elsajátítását, mert ezzel bővíthetem kompetenciáimat, amely a munkaerőpiacon is kifizetődik. Menedzsernek készülök, ahol a problémamegoldó készségnek, a nem hagyományos megoldások keresésének kulcsszerepe van” – mondta el kérdésünkre a mosonmagyaróvári Fódi Kamilla, aki a Széchenyi István Egyetem gazdálkodás és menedzsment alapképzése után az intézmény coaching szemléletű vezetés szakirányú továbbképzését is elvégezte, jelenleg pedig vezetés és szervezés mesterképzés szakos hallgató. Kiemelte, többet kapott a programtól, mint amit várt, új szempontokat, hatékonyságnövelést, a csapatmunka fejlesztését, az egymás iránti empátia erősítését.
- Fókuszban a fenntarthatóság: sikeres hallgatói innovációs projektek a Széchenyi István Egyetemen
A fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás állt a legutóbbi hallgatói innovációs projektek középpontjában a Széchenyi István Egyetemen. A fiatalok négy valós vállalati, illetve szervezeti problémára kínáltak újszerű megoldásokat, az egyik csapat például a győri jégcsarnok energetikai átvilágítását végezte el, amellyel a klub jelentős megtakarítást érhet el. A Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának gondozásában működő Hallgatói Innovációs Projekt (HIP) program 2019-ben indult. Ennek során a különböző szakokról érkező hallgatók, 4-5 fős multidiszciplináris csapatokba szerveződve dolgoznak együtt partnervállalatok és -szervezetek által kitűzött fejlesztési feladatokon, mentoroktatók segítségével. A programhoz az indulás óta több mint harminc együttműködő cég, intézmény és közel kétszáz hallgató csatlakozott. A legutóbbi kiírás fókuszában a körforgásos gazdaság, energiagazdálkodás, hulladékgazdálkodás, tágabban értelmezve a fenntarthatóság állt. „Az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék vezetésével zajlik a KEHOP 3.1.5. »Térségi hulladék szemléletformálási és innovációs mintaprojekt«, amelynek célja a térségi hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó szemléletformálás. Ez adta az apropót az előző félévi pályázatok témájának, ami az előttünk álló szemeszter kiírásában is a fókuszban marad” – fejtette ki dr. Torma András tanszékvezető. Hozzátette, a hallgatói projektek most lezárult körében négy csapat vett részt, akik a Győri ETO Hockey Club „zöld jégpálya – zöld klub”, a Wahl Hungária Kft. „hulladékgazdálkodás”, az Otto Fuchs Hungary Kft. „Gurulj munkába!”, valamint a dunaszentpáli önkormányzat „kistelepülések zöldhulladék-kezelési problémái” elnevezésű projektjeit dolgozták ki. „A fiatalok nemcsak jelentős elméleti tudásról, de kiváló gyakorlati feladatmegoldó képességről és csapatmunkáról is tanúbizonyságot tettek. Az egyik csapat például a projektet adó cég hulladékkezelési térképének elkészítésében segített, vagyis abban, hogy hol, milyen hulladék keletkezik, ezeket hogyan gyűjtsék és hasznosítsák hatékonyan. A hallgatók egy új hulladékgazdálkodási koncepció alapjait tették le, amely a hatékonyság mellett a fenntarthatósághoz, azon belül pedig a körforgásos megoldások megvalósításához is hozzájárul” – mondta. Egy másik hallgatói team a Győri ETO HC-nek és a Győri Jégsportért Alapítványnak hozott egy teljes energetikai átvilágítást és javaslatcsomagot. „A téma aktualitását a jelenlegi energiaárak és energiaellátási kihívások mellett talán hangsúlyozni sem kell, és a fiatalok valós, a pénztárcát jelentősen érintő megoldásokat tudtak összeállítani, szakmai szemmel is profi anyagot tettek le az asztalra. Külön öröm, hogy az energetika terén minden, amivel pénzt tudunk megtakarítani, egyben alacsonyabb környezetterhelést is jelent” – fogalmazott a tanszékvezető. „A sport világában a jégcsarnokok üzemeltetése az egyik legenergiaigényesebb terület, ezért kerestük az alternatív megoldások lehetőségét. Ennek megtervezéséhez fontos, hogy lássuk, most hol állunk. Az innovációs projekt célja pedig pont ez a helyzetelemzés volt, amit a Széchenyi István Egyetem hallgatói a vártnál is magasabb színvonalon végeztek el. Mély, szakmailag megalapozott, minden részletre kiterjedő vizsgálatot végeztek. Megállapították, hogy a kiindulási helyzetünk jó, az eddigi fejlesztések megfelelőek, ugyanakkor olyan alternatív energiaforrásokra alapozó javaslatokat dolgoztak ki, amelyek mentén egy magasabb energiahatékonyságú sportközpontot üzemeltethetünk költséghatékonyan. Az eredményeket a Magyar Jégkorong Szövetségnek is be szeretnénk mutatni, hiszen időközben a szövetség is átfogó energetikai felülvizsgálatba kezdett a hazai jégcsarnokok esetében. Céljaink egy irányba mutatnak: a jégsport fenntartható működését szeretnénk megteremteni” – fejtette ki Horváth László, a Győri ETO HC elnökségi tagja. A hallgatók több javaslatot is megfogalmaztak, amelyek közül a napelemes rendszer telepítését, illetve a gáz kiváltása érdekében geotermikus energia felhasználását tervezi megvalósítani az egyesület. „A megújuló energiaforrások használata zöldebb működést eredményez, és hozzájárul a fenntarthatósághoz, amely környezetvédelmi szakértőként nekem is szívügyem” – hangsúlyozta. Dr. Torma András azzal zárta, hogy a HIP-programban részt vevő valamennyi csapat nagyszerűen teljesített, büszkék lehetnek a Széchenyi-egyetemen megszerzett tudásukra, gyakorlati tapasztalatszerzésük pedig a munkaerőpiacon is sokat érhet majd.
- Közlekedéstudomány: rangos díjakat kaptak a Széchenyi István Egyetem oktatói
A Széchenyi István Egyetem aktív részese a hazai közlekedésszakmai életnek, amit Magyarország egyik legnagyobb országos műszaki-tudományos civil egyesülete, a Közlekedéstudományi Egyesület rangos elismerései is bizonyítanak. A szakmai szervezet az intézmény öt munkatársának és egy mesterképzéses hallgatójának tevékenységét díjazta. A Közlekedéstudományi Egyesület minden év februárjában tartja éves díjátadó ünnepségét. Az idei rendezvény fontos szereplői voltak a Széchenyi István Egyetem munkatársai is. Az esemény rámutatott, hogy a hazai szakmai közélet az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán folyó munkát ismeri és elismeri. Többéves kiemelkedő tudományos és tudománynépszerűsítő tevékenységéért dr. Horváth Balázs, a kar dékánja Jáky József-díjban részesült. Ezt 1959 óta adják át minden évben három személynek az egyesület egyik legrangosabb kitüntetéseként. A Közlekedéstudományi Szemle folyóiratban megjelent cikkéért Gaál Bertalan, a Széchenyi-egyetem Közlekedési Tanszékének tanársegédje Irodalmi díjat vehetett át. A zsűri a Gaál Bertalan és Somfai András szerzőpáros „Javaslat a közterület témakörének komplex kutatására” című cikkét tartotta rendkívül értékesnek a rangos elismerés odaítéléséhez. A Közlekedésmérnök mesterképzést a közelmúltban sikeresen lezáró Kovács Gergő első helyezést ért el a Közlekedéstudományi Egyesület által kiírt diplomamunka-pályázaton. Dolgozatának témája a budapesti trolibuszhálózat technikai és szervezési megújítása volt. A Közlekedéstudományi Egyesület és az Okos Válaszok Alapítvány közösen kiírt Innovációs Díj 2022 pályázaton való részvételéért Nagy Viktor, a Közlekedési Tanszék tanársegédje elismerő oklevélben részesült. Nagy Viktor pályázatában közlekedéstervezési feladatok automatizálásához kapcsolódó algoritmusokat dolgozott ki. Ugyanezen a pályázaton való részvételéért Jóvér Vivien, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék tanársegédje is elismerő oklevélben részesült. Ő pályázatában a vasúti alépítmények vizsgálatával és avulásával összefüggésben dolgozott ki vizsgálati módszereket. A Széchenyi István Egyetem immár nyugdíjas munkatársa, dr. Petőcz Mária örökös tagsági megtiszteltetésben részesült. A díjakat és elismerő kitüntetéseket a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke, dr. Fónagy János korábbi közlekedési és vízügyi miniszter, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes adta át.
- Az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar nyitotta a Széchenyi-egyetem téli diplomaátadóinak sorát
A Széchenyi István Egyetem tavaly óta Albert Kázmér nevét viselő Mosonmagyaróvári Kara képzéseinek fókuszában olyan aktuális kihívások állnak, mint a fenntarthatóság, a korszerű élelmiszertechnológiák, a vidékfejlesztés és a precíziós gazdálkodás. A hagyományt és az innovációt a jövő szolgálatában ötvöző kar tavaszi diplomaátadó ünnepségén 92 végzős hallgató vehette át oklevelét. A diplomaátadó ünnepségen dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja köszöntötte a végzősöket, akiket arra biztatott, legyenek kitartóak, szorgalmasak, s éljenek az élet nyújtotta lehetőségekkel, hiszen a Széchenyi István Egyetemen értékes tudást, versenyképes diplomát szereztek. Kiemelte, az elmúlt időszak rámutatott arra, korunkban mekkora jelentősége van a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, ezért a terület szakemberei még keresettebbek, mint korábban. Ezt követően dr. Kovács Attila, a nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese a nemzetközi hallgatókat köszöntötte. A város nevében dr. Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere szólt a végzősökhöz, s hangsúlyozta, az egyetem hallgatói értékes és keresett tudás birtokába jutottak. Diplomájuk átvételét követően az alpolgármester Mosonmagyaróvár Tiszteletbeli Polgára címet adott át az első diplomájukat szerző mérnököknek. Az ünnepségen az egyetem Hallgatói Önkormányzata hetedik alkalommal adta át az „Oktatók a hallgatókért” díjat. A hallgatók véleménye alapján az elismerést idén dr. Szalka Éva dékán vehette át lelkiismeretes oktatói, vezetői munkájáért. Ezt követően Pro Auiditoribus díj emléklap minősítésben részesült Kathy Vivien Mónika növényorvos. A díjátadások sora ezzel még nem ért véget, hiszen az eseményen, immár tizenkilencedik alkalommal Mintagazdaság címeket is odaítéltek. Ezúttal a Bakony Bio Zrt. és a Pannon-Mag-Agrár Kft. részesült az elismerésben. Galéria az eseményről.
- Állami ösztöndíjjal, 2–4 félév alatt szerezhető mérnöktanári diploma a Széchenyi István Egyetemen
Egy törvénymódosításnak köszönhetően azok is állami ösztöndíjjal szerezhetnek mérnöktanári diplomát a Széchenyi István Egyetemen, akik korábbi tanulmányaik során már igénybe vették a 12 államilag támogatott félévet. A lehetőség sokak számára könnyítheti meg, hogy ezt a hivatást válasszák. A kedvezmény a zenetanári és zeneművésztanári szakokra jelentkezőkre is vonatkozik. „A műszaki fejlesztések, a technológiai újítások, az ehhez szükséges kreatív és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének kulcsszereplői a mérnöktanárok. A Széchenyi István Egyetemen a műszaki tanárképzés öt évtizede teszi lehetővé az érdeklődő szakoktatók, főiskolai végzettségű mérnöktanári vagy mérnöki szakképzettséggel rendelkezők mesterszintű felkészülését a mérnöktanári hivatásra kettő-négy félév alatt” – mondta Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóságának főigazgatója. Hozzátette: egy új lehetőség sokak számára nyithatja meg az utat, hogy a pedagógusi hivatásnak ezt a különleges területét – vagy a zenetanári, a zeneművésztanári szakokat – válasszák, ahol magas szintű szakmai ismereteket kell átadni a diákoknak. A törvénymódosítás lényege, hogy egyes rövid ciklusú tanárképzéseken tanuló hallgatók támogatási lehetősége a támogatási idő kiszélesítésével bővült. A kedvezményre való jogosultság független attól, hogy a jelentkezőnek a korábbi felsőfokú tanulmányai alapján rendelkezésre áll-e még támogatási idő. Ez azt jelenti, hogy a szóban forgó tanárképzéseken állami ösztöndíjas finanszírozási formában folytathatják tanulmányaikat azok is, akik korábban már igénybe vették vagy akár meg is haladták a számukra biztosított állami ösztöndíjas támogatási időt. Kövecsesné dr. Gősi Viktória ezzel kapcsolatban elmondta: a változás a Széchenyi István Egyetem esetében egyrészt a főiskolai mérnöktanári és mesterszakos (MSc) szakképzettségre építő két féléves mérnöktanári, illetve az alapszakos (BSc) szakoktatói és mérnöki szakképzettségre építő négy féléves mérnöktanári képzésre jelentkezőket érinti kedvezően. Ezek a szakok gépészet-mechatronika, informatikus, közlekedés és agrár szakirányon indulnak az intézményben. (Azok a BSc mérnöki szakképzettséggel rendelkezők, akiknek van köznevelési gyakorlatuk, három félév alatt is elvégezhetik az egyébként négy féléves képzést.) Másrészt a kedvezmény vonatkozik a zenetanári és zeneművésztanári képzést választókra is. Idén szeptemberben is indul valamennyi említett szak, amelyekre február 15-ig lehet jelentkezni a felvi.hu rendszerében. „A mérnöktanári képzés célja a műszaki képzettségre építve mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, valamint a pedagógiai kutatási és fejlesztési feladatokra való felkészítés, továbbá a tudományos (Phd) minősítés megszerzésének megalapozása. A nagy hagyományokkal rendelkező szakon olyan kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt a leendő tanároknál, melyek nemcsak a szakképzési centrumok intézményeiben, de a vállalatoknál, vállalkozásoknál is alkalmassá teszik a végzett mérnöktanárokat az oktatói feladatok ellátására” – hangsúlyozta Kövecsesné dr. Gősi Viktória. Az említett tanárképzési szakokról a következő linkeken található bővebb információ: https://felveteli.sze.hu/mesterkepzesi-szakok-5, https://felveteli.sze.hu/tanari-agrarmernoktanar-msc-1, https://felveteli.sze.hu/tanari-mernoktanar-ma-gepesz-kozlekedesmernok-mernok-informatikus-1, https://felveteli.sze.hu/tanari-zenetanar-ma-1, https://felveteli.sze.hu/tanari-zenemuvesztanar-1-1.
- Négy gyakorlóiskola újul meg a Széchenyi István Egyetem és az ELTE közös projektjében
Többek között energetikai korszerűsítést, eszközbeszerzéseket, burkolatcseréket és akadálymentesítést foglal magában a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös projektje, amelynek keretében a két intézmény négy gyakorlóiskolája újul meg Győrben és a fővárosban. Az 1,771 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból megvalósuló beruházások őszre készülnek el. A gyakorlóiskolák fontos szerepet töltenek be mind a közoktatásban, mind a pedagógusképzésben, fejlesztésük ezért is fontos – hangzott el azon a győri projektindító rendezvényen, amelyet a „Komplex infrastruktúra és eszközállomány fejlesztés a SZE és az ELTE gyakorló iskoláiban” című európai uniós nyertes pályázat (EFOP-4.2.3-22-2022-00012) kapcsán tartott a két egyetem. A projekt teljes költsége 1,771 milliárd forint. Ebből a Széchenyi-egyetem 451,43 millió, az ELTE 1,319 milliárd forintot nyert el a saját beruházására. „A tehetségek felkutatása már az általános iskolában elkezdődik. Célunk, hogy a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolája az ország leginnovatívabb iskolája legyen, élményalapú oktatással népszerűsítse a fiatalok körében a természettudományos ismereteket. E programunk már elindult, szolgálva pedagógushallgatóinkat is, akik az új módszertanok megismerésével még szélesebb körű, korszerűbb tudáshoz juthatnak. Az ELTE-vel közös, sikeres pályázatunk minden eddiginél jelentősebb, az energiatakarékosságot szem előtt tartó megoldások révén a fenntarthatóságot szolgáló fejlesztést eredményez. A felújítással a gyerekek, az iskola dolgozói és pedagógushallgatóink számára egyaránt komfortos, modern, XXI. századi környezetet teremtünk” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja, aki köszönetet mondott a kormányzatnak a támogatásért, az ELTE-nek pedig a partnerségért. Hozzátette: az elmúlt időszakban az egyetem szinte minden épülete jelentős felújításon ment keresztül Győrben és Mosonmagyaróváron. Emellett olyan zászlóshajóprojektek megvalósítása zajlik, mint a győri és a ZalaZONE járműipari tesztpálya melletti tudományos és innovációs park vagy a győri Egészségtechnológiai Campus építése. „Mindezek a Széchenyi István Egyetem vezető technológiai egyetemmé válását, a hallgatók és a minket körülvevő gazdasági ökoszisztéma még jobb kiszolgálását, a térség versenyképességének további erősítését szolgálják” – emelte ki. Dr. Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja beszédében elismerően szólt a Széchenyi István Egyetem nemzetközi szintű infrastruktúrájáról, majd gyakorlóiskoláik magas oktatási színvonalát és népszerűségét hangsúlyozta, amit diákjaik kitűnő eredményei is igazolnak. Hozzáfűzte, a most megvalósuló projekt jelentősen hozzájárul a további fejlődéshez. „Mindez nemcsak a gyerekek és a pedagógusok szempontjából fontos, de a gyakorlóiskolák helyzete a tanítóképzés szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír” – húzta alá. Némethyné Toldy Gizella, a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója elmondta, a beruházás tartalmazza az iskola energetikai korszerűsítésének első ütemét, amely nyílászárók részleges cseréjét, épületgépészeti felújításokat, radiátorcseréket, napelemes rendszer kialakítását és padlásfödém-szigetelést is magában foglal. Emellett hűtési-fűtési rendszereket, köztük az informatikai terem klimatizálását is kiépítik. Több helyiségben történik árnyékolás, burkolatcsere, továbbá a tornatermet és az öltözőket is korszerűsítik. Ezenkívül megtörténik a sportudvar árnyékolása, a hátsó udvar felújítása, és akadálymentesítés is szolgálja az épület korszerű működését. Az eszközbeszerzés keretében tantermi bútorokkal, tornatermi eszközökkel, interaktív táblákkal, számítógépekkel és egyéb informatikai eszközökkel gazdagodik az intézmény. Az iskolában az elmúlt évben a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal partnerségben elindított, a természettudományos ismereteket népszerűsítő élményalapú oktatási programot figyelembe véve elmondható, hogy az intézmény kívül-belül megújul. Pintér Zsolt projektmenedzser, az ELTE Savaria Egyetemi Központjának koordinációs igazgatója, az ELTE Pályázati Központ igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy a Széchenyi István Egyetemmel közös konzorcium keretében három intézményük fejlesztésére kerül sor. A budapesti Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban Farkas Csaba igazgatóhelyettes elmondása szerint elsősorban az elektromos hálózat, a világítás és az informatikai hálózat újul meg, valamint digitális oktatási eszközöket szereznek be, illetve felújítják a bejáratot és a portát. A Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskolában az aula és a hozzá kapcsolódó vizesblokkok, a rendezvényterem, az informatikai tantermek rekonstrukciója, valamint egy biztonsági kamerarendszer kialakítása valósul meg, foglalta össze Mesterházy Ferenc igazgató. A speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskolában a széles körű eszközfejlesztés mellett elsősorban a közösségi terek modernizálására és az akadálymentesített terek fejlesztésére fókuszálnak, derült ki Póth Éva Klára előadásából. Emellett más pályázatok révén az ELTE további három gyakorlóiskolája is megújul.
- A Széchenyi István Egyetem hallgatói ismerkedhettek meg elsőként Elon Musk műholdas rendszerével
Az Elon Musk nevéhez kötődő amerikai SpaceX űrkutatási vállalat több ezer alacsony pályás műhold segítségével létrehozott globális internetszolgáltatása a Starlink, amelynek terminálját és annak tesztelését – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) való együttműködés keretében – a hazai felsőoktatásban elsőként a Széchenyi István Egyetemen mutatták be. Ez a program is bizonyította, hogy az intézmény hallgatói a legmodernebb technológiák segítségével naprakész tudást szerezhetnek akár az űrtávközlés területén is. Az NMHH a felsőoktatási intézmények közül elsőként a Széchenyi István Egyetemen tette lehetővé, hogy a hallgatók testközelből is megismerhessék és tesztelhessék a Starlink alacsony pályás műholdakkal létrehozott globális internetszolgáltatásának működését egy valódi terminálon keresztül. A program szervezésében részt vett az egyetem SZE-SAT hallgatói csapata, amelynek tagjai mindig az ég felé tekintenek, műholdakat követnek, kommunikálnak velük, sőt az egyetemek közti együttműködésben megvalósult műholdra saját kommunikációs eszközt is fejlesztettek. A rendszer bemutatása szakmai előadásokkal kezdődött, majd az egyetem tanulmányi épületének tetején található műholdas laboratóriumban működés közben is tesztelhették a terminált a résztvevők. Az eseményen dr. Kovács Zsolt kancellár mondott köszönetet az NMHH-nak azért a szoros szakmai partnerségért, amellyel a Széchenyi István Egyetemet segíti, és amelynek köszönhetően a széchenyis hallgatóknak nyílt elsőként lehetőségük e modern rendszer alaposabb megismerésére. Hozzátette, az intézmény nemcsak naprakész tudást, de a legmodernebb technológiák használatát is biztosítja képzései során a leendő szakemberek számára. „Az NMHH felel a hírközlés szabályozásáért, a szabályok betartatásáért, és ez igaz a ma létező legkorszerűbb űrtávközlési eszköz esetében is. A terminált a vonatkozó előírásoknak való megfelelés szempontjából tesztelte a hatóság, amelyen jól vizsgázott a rendszer. Ezeket az eredményeket mutattuk be a fiataloknak” – fogalmazott dr. Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese, a Széchenyi-egyetem docense, aki néhány évtizede maga is a győri intézményben diplomázott villamosmérnökként. „Kézenfekvő volt, hogy a Széchenyi István Egyetem hallgatói számára elhozzuk ezeket az ismereteket, hiszen Győr a távközlési oktatás egyik legfontosabb bölcsője, a magas színvonalú szakemberképzéshez pedig ezzel a programmal is hozzá tudunk járulni” – hangsúlyozta. Pataki Péter, a Távközlési Tanszék tanársegédje – aki hallgatóként a SZE-SAT hallgatói csapat egyik alapítója volt – a szakmai nap sikerében szervezőként és előadóként is szerepet vállalt. Mint mondta, a Széchenyi István Egyetemen valóban gyakorlatorientált oktatás zajlik, amely jelentősen növeli az itt megszerzett diploma munkaerőpiaci értékét. Az egyetemen tanultak alkalmazása jegyében hozták létre 2019-ben a Jedlik Ányos Gépész- és Villamosmérnöki Szakkollégium SZE-SAT szekcióját is. „Akkor nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, mint hogy saját műholdat fejlesszünk, és így írjuk fel Győr nevét az égre, amihez a csapat egyre közelebb jár. A mostani program fókuszában is a műholdak álltak, egy új technológia gyakorlati kérdései, amelyeket még a vártnál is nagyobb érdeklődés övezett” – fogalmazott. Hozzátette, a nyílt rendezvényre nemcsak a Széchenyi-egyetemről, de más felsőoktatási intézményből is érkeztek hallgatók, és vállalati partnerek, a térség szakemberei is szép számban látogattak el. „Az előadások során bemutattuk a technológia működését, de olyan kérdéseket is megvitattunk, mint a műholdak más eszközökre való hatása, a csillagászati kilátás zavarásának kérdése vagy az űrszemét, az újrahasznosíthatóság problémaköre. Ezek mind olyan aktualitások, amelyekre a jövő szakembereinek is fókuszálniuk kell” – hangsúlyozta Pataki Péter. Kiemelte, a bemutató sikerét látva tervezik, hogy a jövőben akár többször is szerveznek egy-egy téma köré hasonló nyílt előadásokat. „A műholdas távközlő rendszerek tantárgy oktatását például számos külső, az iparból érkező előadó színesíti, internetszolgáltatásban, műsorszórásban és egyéb műholdas témakörökben, amelyek szintén alkalmasak lehetnek az érdeklődők bevonására személyes vagy akár online jelenléttel” – zárta a fiatal oktató. Galéria az eseményről. (Fotók: Horváth Márton)
- A Széchenyi-egyetem nemzetközi hallgatói is bejutottak a legrangosabb tudományos verseny döntőjébe
A győri Széchenyi István Egyetem hat nemzetközi hallgatója olyan kiemelkedően szerepelt az intézményben tavaly megrendezett Tudományos és Művészeti Diákkonferencián, hogy megszerezte az indulási jogot a verseny döntőjének számító idei Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Valamennyien a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően érkeztek az intézménybe tanulni. A több mint hét évtizedes múltra visszatekintő Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Magyarország legnagyobb tudományos rendezvénye. Azok a fiatalok nevezhetnek rá, akik a megelőző egyetemi konferenciákon teljesítményükkel erre jogosultságot szereznek. A Széchenyi István Egyetem minden félévben megrendezi saját Tudományos és Művészeti Diákkonferenciáját (TDK), amelyeken csak tavaly közel 50 szekcióban több száz hallgató mutatta be kutatási eredményeit. A résztvevők és a díjazottak között mind több a nemzetközi hallgató, összhangban azzal, ahogy évről évre nő az itt tanuló külföldi fiatalok száma. Ők a világ 70 országából érkeztek. Közülük a zsűri értékelése szerint hatan olyan kiválóan szerepeltek, hogy az idei OTDK-n is megmérethetik magukat. „A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy a nemzetközi hallgatók számára is magas színvonalú képzéseket és kutatási lehetőségeket biztosítson. Az utóbbi törekvést szolgálja, hogy 2018 tavasza óta rendezünk nemzetközi tudományos workshopokat a TDK keretében, illetve hogy számukra is kinyitottuk a TDK szekcióit, ahonnan az OTDK-ra is továbbjuthatnak. Büszkék vagyunk arra, hogy közülük sokan tanulmányaikon túl is elmélyednek a tudományokban. Köszönjük kollégáinknak, hogy bátorítják és felkészítik őket a tudományos munkának erre a formájára is” – mondta dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta professzor, az Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának és Tehetségsegítő Tanácsának elnöke. Dr. Géczy Nóra, az Épülettervezési Tanszék docense az egyetem Design Lab Tehetségműhelyének keretén belül az elmúlt két évben összesen 22 építészhallgatót mentorált és készített fel az egyetemi TDK-kra, így nemzetközi diákokat is, akik közül négyen jutottak tovább az idei OTDK-ra. „Az angol nyelvű mesterképzésben résztvevők jellemzően olyan témákkal foglalkoznak, amelyek a nemzetközi porondon is érthetők és érdekesek. Tavaly például az UNEECC konferencián adtunk elő Layane Vieira brazil építészhallgatóval Litvániában, idén márciusban pedig Firenzében, az ICOMOS építészeti konferencián tartunk közös előadást Daniel Osorio Arboledával, aki Kolumbiából érkezett hozzánk. A TDK és az OTDK remek lehetőség arra, hogy ezekre a kihívásokra felkészüljenek, teszteljék képességeiket. A megmérettetés mellett a rendezvény legnagyobb hozadéka a bírálóbizottság részéről kapott visszajelzésekben van, ami rendkívül inspiráló a leendő ifjú kutatók számára” – fogalmazott Géczy Nóra. Daniel Osorio Arboleda az egyike azoknak, akik az OTDK-n is képviselhetik a Széchenyi István Egyetemet. „Már alapképzésem óta érdekelnek az épületeink és városaink kulturális és történelmi örökségével kapcsolatos tanulmányok, így TDK-dolgozatomban az épületromokról, a nosztalgiáról és a kollektív emlékezetről írtam filozófiai megközelítésből, néhány építészeti és örökségvédelmi elmélet alapján. A téma középpontjában a városaink épített környezetéhez fűződő viszonyunk áll, és annak hatása az aktív emlékezet létrehozásának képességére. Nagyon örültem, hogy részt vehettem a TDK-n, és hogy megoszthattam a kutatásomat más hallgatókkal és professzorokkal. A közeljövőben tervezem a dolgozatom cikké történő továbbfejlesztését és az ICOMOS olaszországi konferenciáján való publikálását” – mondta a kolumbiai hallgató. Dr. Géczy Nóra három másik nemzetközi hallgatója, az ecuadori Sofia Suarez, a szintén ecuadori Katherine Vega és a jordániai Rnin Salah csapatként együtt dolgozva érdemelte ki az OTDK-n való szereplés jogát. Építészeti tanulmánytervük célja az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság vizsgálata egy dél-szenegáli közösségi ház tervezésén keresztül. „A tervezés nagy szenvedélyem, és mindig új utakat keresek, hogy tanulhassak és fejleszthessem a képességeimet. Emellett szilárdan hiszem, hogy a siker elérésének legjobb módja a közös munka. Így kapta meg a csapatunk a lehetőséget, hogy részt vegyen az OTDK-n” – hangsúlyozta Rnin Salah. Katherine Vega hozzátette: nagyon érdekli az építészet szerepe az emberek életkörülményeinek jobbításában. „Ezt a projektet azzal a szándékkal dolgoztuk ki, hogy a közösségben élő nők számára teret biztosítsunk, ahol olyan tevékenységeket végezhetnek, amelyek javítják az egyenlőség és a tanulás feltételeit” – emelte ki. Rajtuk kívül a Széchenyi István Egyetemet képviseli a tavaszi OTDK-n Zoher Orabe informatikushallgató, akinek témavezetője dr. Takács Gábor egyetemi docens, valamint a bangladesi Md Abdullah Al Mamun, akit dr. Buics László egyetemi adjunktus mentorál. Utóbbi hallgató kérdésünkre kifejtette: büszke arra, hogy országos szinten versenyezhet. „A textilipar gyártási folyamata az egyik leginkább emberközpontú, mert az automatizálási lehetőségek még mindig korlátozottak. Itt, az egyetemen sok hasznos eszközhöz jutottam hozzá az ipar 4.0-val és az automatizálással kapcsolatban, és megpróbáltam ezek alapján automatizálni ezeket a folyamatokat, csökkentve a fizikai terhelést, az emberi beavatkozás mértékét és a hulladékmennyiséget, ami nagyobb nyereséget, termelékenységet és hatékonyságot eredményezhet” – fogalmazott témájával kapcsolatban Md Abdullah Al Mamun. Hozzáfűzte: az egyetemen folyamatos támogatást kap a tanároktól, de maga a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a könyvtár is kiváló, s ugyanez igaz a kollégiumokra és Győrre is.
- A világ legnagyobb műszaki szakmai szervezetének elismerését vehette át a Széchenyi-egyetem oktatója
A villamosmérnökök legjelentősebb nemzetközi társasága, az Institute for Electrical and Electronic Engineers (IEEE) kiválósági díját vehette át dr. Fodor Dénes, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánhelyettese az egyesület magyar szakosztályának évnyitó ülésén. A kitüntetett oktató-kutató széchenyis hallgatói szakosztály indítását tervezi, amellyel a tehetséges fiatalok már tanulmányaik korai szakaszában kulcsot kaphatnak a világra, és bekerülhetnek a nemzetközi tudományos, szakmai vérkeringésbe. A mozgásszabályozás, a járműmérnöki kutatás és oktatás terén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként vehette át a díjat dr. Fodor Dénes, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának stratégiai és ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, a Teljesítményelektronika és Villamos Hajtások Tanszék tanszékvezetője, az intézmény Járműipari Kutatóközpontja e-Mobilitás Központjának tudományos vezetője. A kitüntetést dr. Kovács Levente professzor, az IEEE magyar szekciójának elnöke, az Óbudai Egyetem rektora nyújtotta át. Az elismerés rangját jól mutatja, hogy az IEEE a világ legnagyobb nonprofit műszaki szakmai szervezete, amely elősegíti a villamosmérnöki és információs technológiák fejlődését, integrálását és alkalmazását a mérnöki társadalom és az egész emberiség javára. 160 országból közel félmillió tagot számlál, akik sokat idézett publikációikkal, rangos konferenciáikkal, technológiai szabványaikkal, valamint szakmai és oktatási tevékenységükkel globális közösséget inspirálnak. „Nem számítottam rá, hogy megkapom az elismerést, de sokat jelent a számomra, hiszen nem csak a szakmám legnagyobb, de a tudományos világ egyik jelentős, és nagy hagyományokkal rendelkező szervezete ismerte el tevékenységemet. Az IEEE története egészen 1884-re nyúlik vissza, s a kezdeteket olyan tudósok jelentették, mint Edison vagy Bell és Green, a rendszerváltás után csatlakozott Magyarországot pedig olyan neves tudós szakemberek fémjelezték, mint Vámos Tibor, Arató Péter, Roska Tamás, Bokor József, Péceli Gábor akadémikusok” – fogalmazott dr. Fodor Dénes. Hozzátette, ez a szervezet már jóval túlmutat egy villamosmérnököket tömörítő közösségen, hiszen számos társszakma és a tudomány több szegmense is csatlakozott az emberiség javát szolgáló technológiai fejlődés, az innováció és a globális fenntarthatóság érdekében végzett tevékenységéhez. A Széchenyi István Egyetem oktatója maga is szerepet vállal az IEEE munkájában a magyar szakosztály ipari alkalmazások és teljesítményelektronika szekciójának elnökeként. „Már az is nagy megtiszteltetés volt, amikor a funkció betöltésére felkértek. E tisztségemben is erősítem a szakterületet a hazai mérnöktársadalom körében, illetve arra törekszem, hogy hozzájáruljak a tagság szakmai fejlődéséhez és a megfelelő utánpótlás biztosításához” – emelte ki. Aláhúzta, az IEEE-tagság rengeteg előnnyel jár, hiszen a legfrissebb szakmai eredmények válnak hozzáférhetővé, a legrangosabb konferenciák nyílnak meg, ahol meg lehet ismerkedni a szakterület vezető kutatóival, barátságok köthetők és kapcsolatok építhetők, valamint publikálni lehet a legnívósabb tudományos folyóiratokban és szakmai felületeken. „A Széchenyi-egyetem oktatójaként nekem is sokat segít a tagság, hiszen ezeket a legfrissebb kutatási eredményeket beépítem a tanmenetbe, hogy hallgatóink naprakész tudást kapjanak, ezzel nemzetközi szinten is versenyképes diplomát szerezzenek” – mondta. A tanszékvezető kitért arra is, hogy az egyetemen több olyan kutatás is megvalósult, amelyre felfigyelt a szakma, és nemzetközi elismerést vívott ki. „Sikerült olyan doktori témákat találnunk, amelyek több esetben átütő eredményt hoztak. Kiváló hallgatóink vannak tehát, akiket igyekszem oktatóként és kutatóként segíteni, szakmai karrierútjukat egyengetni” – fogalmazott. Dr. Fodor Dénes szándéka, hogy az IEEE-n belül egy széchenyis hallgatói szekciót hozzon létre, amely a legkiválóbb hallgatókat tömöríti, és aktív tagjai bekerülhetnek a globális szakmai élvonalba, felbecsülhetetlen értékű kapcsolatokat építhetnek, és részt vehetnek határokon átívelő programokban. „Nem az IEEE-nek van szüksége tagokra, hanem a legkiválóbb mérnököknek és mérnökjelölteknek van szüksége az IEEE-re” – zárta. „Büszkék vagyunk arra, hogy Fodor Dénes a Széchenyi István Egyetem közösségét erősíti. A professzor úr fontos szerepet játszik a minőségi képzések és a kutatások összekapcsolásában, valamint abban, hogy intézményünk győri és ZalaZONE járműipari tesztpálya melletti nemzetközi színvonalú infrastruktúrájának bázisán olyan gyakorlati, innovatív kutatás-fejlesztési tevékenység zajlik, ami jövőbe mutató technológiák fejlődéséhez járul hozzá. Ennek a példaértékű munkának is elismerését jelenti ez a díj, amihez szívből gratulálunk” – fogalmazott dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.
- Minden támogatást megkapott a Széchenyi István Egyetemtől az intézmény szíriai hallgatója
Mérnökként képzeli el a jövőjét, de akár doktori fokozatot is szerezne a Széchenyi István Egyetem végzős hallgatója, Amin Aboud. A szír fiatal az oktatás minősége mellett a Győrben töltött időre is pozitív élményként tekint vissza. Amin Aboud első diplomáját hazájában, a damaszkuszi egyetemen szerezte építőmérnöki alapképzésen, de a mesterképzést egy külföldi, nemzetközileg jegyzett egyetemen szerette volna befejezni. Modern, fejlett, globálisan alkalmazott technológiákról akart tanulni tudása és ismeretei gyarapítása mellett, és természetesen egy megfelelő munkalehetőség elvállalásától sem riadt volna vissza. Amikor megtudta, hogy damaszkuszi alma matere kapcsolatban áll olyan magyar programokkal és intézményekkel, amelyek kifejezetten külföldi hallgatóknak kidolgozott lehetőségeket kínálnak, nem habozott. A Széchenyi István Egyetem infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzését választotta, és miután a Stipendium Hungaricum ösztöndíjat is elnyerte, biztossá vált, hogy Győr lesz a következő állomása. Kérdésünkre elmondta: vonzónak találta a Széchenyi-egyetem színvonalas oktatási tevékenységét, de sokat hallott a magyar egyetemeken megszerezhető diplomák értékéről és a kutatási lehetőségekről is. A győri universitas felsőoktatási világranglistákon elért előkelő helyezése szintén meggyőző érv volt számára. Mint kiderült, jó döntést hozott, hiszen a képzés mellett Győr is elnyerte tetszését. „Szeretem, hogy Győr csendes, nyugodt, csodálatos város. Tiszta, és a természeti adottságai is lenyűgözőek. A kollégiumból a folyóra nyíló kilátás nyugalommal és békével tölt el” – mesélte Amin, aki kiemelte a sportolási lehetőségeket is. A szír hallgató a tanórákon is megtalálta elképzeléseit, elmondása szerint az oktatók teszik különlegessé az ott töltött időt. Összes tanárának hálás, amiért világosan és odaadóan adják át tudásukat a jövő nemzedékének, mégis kiemelte közülük Bukor Emesét (aki magyar nyelvet és kultúrát tanít, és nap mint nap segíti a nemzetközi hallgatókat beilleszkedésükben), valamint dr. Borsos Attilát, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar docensét, mondván, ők gyakorolták rá a legnagyobb hatást. Amin úgy véli, az általa választott képzés révén tudása kiteljesedhet, és önbizalommal léphet a munkaerőpiacra. „Az infrastruktúra rendkívül tág fogalom, a városok felépítésének az alapja. Az ebben való specializáció nagyon fontos számomra szíriaiként, hiszen hazámnak szüksége van képzett és hozzáértő mérnökökre ezene a területen a nemrég lezajlott háború után” – vallja a szíriai hallgató. Amin több kulturális hasonlóságot is talált hazája és Magyarország között, ami szintén megkönnyítette beilleszkedését. Megemlítette az agrárszektor fontosságát, de még inkább feltűnt neki a családok kulcsszerepe. „A legfontosabb hasonlóság a két ország között a család kiemelt pozíciója, amelynek nagy szerepe van a társadalom legalapvetőbb szerkezetének megtartásában” – jegyezte meg. A szír hallgató jelenleg mesterképzése utolsó szemeszterében jár, így egyre inkább a jövőre is tekint. Tervei között szerepel egy, a szakterületéhez kapcsolódó munka vagy szakmai gyakorlat keresése, amelyekkel készségeit, kompetenciáit fejlesztheti. Ugyanakkor legfőbb célja a PhD tudományos fokozat megszerzése. „Hálával tartozom a Széchenyi István Egyetemnek az itt töltött időszakomért. Nemzetközi hallgatóként minden támogatást megkaptam, ami hatalmas segítséget jelentett számomra” – mondta végül Amin Aboud.
- Már száz hallgató nyerte el az MNB kiválósági ösztöndíját a Széchenyi István Egyetemről
A Széchenyi István Egyetem újabb tizennégy hallgatója nyerte el a Magyar Nemzeti Bank kiválósági ösztöndíját, velük együtt az elmúlt hét évben az intézményből már száz tehetséges fiatal részesült a rangos elismerésben. A támogatás jelentős segítséget és pluszmotivációt jelent a számukra. A Magyar Nemzeti Bank kiválósági ösztöndíjára hetedik éve pályázhatnak a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának tehetséges hallgatói, akik kiváló tanulmányi eredményeik mellett valamilyen tudományos, illetve közéleti tevékenységet is végeznek. Az idei nyertesek közül tizenketten alapszakos hallgatók, akik gazdálkodási és menedzsment, illetve kereskedelem és marketing, míg ketten mesterszakos hallgatók, akik vezetés és szervezés, illetve nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon folytatják tanulmányaikat. A tíz hónapra szóló ösztöndíj havi összege 50 ezer forint. „A Széchenyi István Egyetemnek és a gazdaságtudományi karnak is különösen fontos a tehetséggondozás, ezért is büszkeség a számunkra, hogy a Magyar Nemzeti Bank ösztöndíját újabb tizennégy hallgatónk vehette át” – fogalmazott dr. Csicsmann László dékán a kari átadó ünnepségen. Hozzátette, az intézmény régóta jó kapcsolatot ápol a Magyar Nemzeti Bankkal, amelynek kiválósági ösztöndíja valódi értékmérő a fiatalok számára. „Közgazdasági képzésünk az idén harminc éves, ráadásul folyóiratunk, a Tér-Gazdaság-Ember a tizedik évadát éli, vagyis kettős évfordulót ünneplünk. Az ünnep fényéhez a hallgatók kiemelkedő eredményei jelentősen hozzájárulnak” – mondta. A dékán kiemelte, a kar a fejlődés útját járja, több nemzetközi akkreditáció megszerzését is célul tűzte ki, hogy hamarosan a világ legjobb gazdasági iskolái között tartsák számon. Aláhúzta, a képzéseket még gyakorlatiasabbá, projektszemléletűvé alakítják, amely tovább erősíti a korszerű, használható tudás megszerzését, az egyetemet körülvevő gazdasági ökoszisztéma elvárásainak való megfelelést. „Szívből gratulálok önöknek, remélem, hogy a mesterképzésben, illetve a doktori iskolában is találkozunk” – zárta köszöntőjét. A tatabányai Pataki Zsófia az egyetem negyedéves kereskedelem és marketing szakos hallgatójaként nyerte el a kiválósági ösztöndíjat. Az intézményben megszerzett tudást tudományos diákköri (TDK) dolgozat írásával is kamatoztatta, a Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégium tagjaként pedig aktív társadalmi szerepvállalással, munkacsoport-vezetőként segítette a szervezet munkáját. „Az egyetemen tanultakat a szakkollégium által szervezett kurzusokon további ismeretekkel tudtam gyarapítani, és igyekeztem kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a szakmai tudásomat bővítik. Az ösztöndíj nem csupán anyagi támogatás, de hatalmas elismerés is, ami sokat jelent a számomra. A hallgatók körében ez rendkívül rangos elismerésnek számít, büszkeséggel tölt el, hogy én is elnyertem” – fogalmazott. Az idei évben az ösztöndíjat elnyert alapszakos hallgatók: Bella Bettina Bianka, Hamuth Mónika, Bujáki Zsuzsanna, Csiszér Csenge Réka, Varga Viktória, Pataki Zsófia, Mészáros Bettina, Spekhardt Fanni, Kovács Anna Krisztina, Jóna Jázmin, Kovács Kitti Tina és Horján Adrienn. Mesterszakos hallgatók: Tóth Zsanett és Geczinger Dóra.
- Ötéves az 5G Koalíció
Öt évvel ezelőtt alakult meg az 5G Koalíció, amelynek jelenleg 89 tagszervezete van. A cél Magyarországot a világ élvonalába segíteni az 5G bevezetésének, elterjedésének és gyakorlati alkalmazásának szempontjából. A Digitális Fejlesztési Központon belül kiemelt szerepűek a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az egészségügyben történő fejlesztések. Az 5G Koalíció feladata, hogy bemutassa és megismertesse a társadalom és a gazdaság szereplőivel az 5G technológia előnyeit. Az 5G élénkíti a gazdaságot, a fenntartható fejlődést, hozzájárul a zöldebb és élhetőbb környezethez. Az 5G Koalíció 80-nál is több munkacsoportülést és 13 szakmai workshopot tartott fennállása óta. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.
- Sikerrel zárult a Széchenyi István Egyetem rangos Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenye
Huszonegyedik alkalommal rendezte meg Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal bíró esettanulmány-versenyét a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiuma. Az Országos Pénzügyi Esettanulmányi Versenyen (OPEV) nemcsak magyarországi, hanem határainkon túli egyetemek csapatai is számot adtak tudásukról. A hivatalos megnyitón dr. Reisinger Adrienn, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának tudományszervezési dékánhelyettese nyitotta meg a versenyt, majd Maszler Kata, az idei esettanulmányt biztosító vállalat, az Allrys Europe Kft. egyik tulajdonosa ismertette cégük működésének alapgondolatait a résztvevőkkel. Végül dr. Vinkóczi Tamás programigazgató köszöntötte a versenyzőket, a zsűritagokat, a felkészítő oktatókat, a szervezőket és a kollégákat. A verseny végeredménye: 1. Fájnensz (Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar), 2. Economus (Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar), 3. Four Support (Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Kar), 4. KözgazdÁSZok (Soproni Egyetem, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar), 5. (és az A döntő különdíjasa) JP Masters (Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar), 6. Pénz&Sárm (Széchenyi István Egyetem, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar), 7. (és a B döntő 1. helyezettje) Business Mates (Gál Ferenc Egyetem, Gazdasági Kar), 8. (és a B döntő különdíjasa) Enigma (Sapientia Erdélyi Magyar Tuodományegyetem, Csíkszeredai Kar, 9. XYZ (Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar), 10. Beavers (Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar). A verseny záró rendezvényén Jankovics Dóra, Lengyel Zsófia és Bella Bettina Bianka szakkollégiumi díjat vehetett át a kiemelkedő szakmai teljesítménye elismeréseként.
















