A Széchenyi István Egyetem győri campusával, az intézmény elmúlt években elért jelentős fejlődésével ismerkedett az a több mint húsz amerikai oktató-kutató, akik Fulbright-ösztöndíjjal vannak jelenleg hazánkban. Köztük volt a Széchenyi család egyik tagja, a New York-i Bence Széchenyi is. A Fulbright a világ egyik legrangosabb ösztöndíja, jelenleg 155 országban, köztük Magyarországon működik. J. William Fulbright amerikai szenátor alapította az Egyesült Államok külügyminisztériuma, partnerállamok kormányai és a magánszektor támogatásával. Alapvető célja, hogy elősegítse az államok közötti kölcsönös megértést, valamint lehetőséget nyújtson tudományos kutatói munkára, szakmai gondolatcserére. Ennek keretében ebben a félévben több mint húsz egyesült államokbeli oktató és kutató tartózkodik magyarországi egyetemeken. Ők látogattak a Magyar–Amerikai Fulbright Alapítvány szervezésében a Széchenyi István Egyetem győri kampuszára, ahol dr. Lukács Eszter nemzetközi rektorhelyettes nyújtott áttekintést számukra Győrről és az intézményről. „Győr olyan, mint egy madár, amelynek egyik szárnya az ipar, a másik a kultúra” – jellemezte érzékletes hasonlattal a várost. Kiemelte, hogy az egyetem rendkívül szoros partnerséget alakított ki az Audival, amely 12 ezer embert foglalkoztat s többek között a világ legnagyobb motorgyárát működteti a kisalföldi megyeszékhelyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a város az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, Bécs repülőteréről pedig a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett Győr szomszédságában található Péren is van légikikötő. Dr. Lukács Eszter kifejtette, hogy a Széchenyi István Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két nagy globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS idei világranglistáján a 801–1000., míg közép- és kelet-európai regionális rangsorában a 173. helyre sorolták, emellett szerepel a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított listáján is. Az intézményben a hallgatói közösséget ma már 65 ország fiataljai alkotják. Erre erősített rá hozzászólásában Adam Kovach, az amerikai Marymount Egyetem filozófiaprofesszora, aki fél évig tartózkodik a Széchenyi-egyetemen Fulbright-ösztöndíjjal, ezzel is segítve az egyetem nemzetköziesítési törekvéseit. Ő azért választotta Győrt, mert az USA-ból nézve ez egy rendkívül izgalmas térség. Elmondta, az Apáczai Csere János Karon nemzetközi tanulmányok szakosokat, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon pedig építész szakosokat tanít angol nyelven. Az előbbin a hallgatók mintegy fele, az utóbbin döntő többsége külföldről érkezett, például Mongóliából, Laoszból, Kenyából, Kazahsztánból, Törökországból, Ecuadorból. Az amerikai vendégek között ott volt a New York-i Bence Széchenyi, a Széchenyi család egyik tagja. „Csodálatos érzés egy olyan egyetemen lenni, amely elismeri és nagyon sokat tesz azért, hogy folytassa családom örökségét” – válaszolta kérdésünkre. Szeptemberig az egyesült államokbeli metropoliszban, a pénzügyi szektorban dolgozott, most pedig Fulbright-ösztöndíjjal Széchenyi István életét és munkáit tanulmányozza a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen Frank Tibor történész mentorálásával. Célja, hogy könyvet írjon erről. „Magyarország bámulatos hely. Győrben most vagyok először, de nagyon tetszik a város, a Széchenyi-egyetem pedig rendkívül szép és modern” – mondta végül.

A győri egyetem és a Vodafone stratégiai megállapodása keretében több tématerület került beazonosításra, ahol a vállalat és a Digitális Fejlesztési Központ együttműködése megvalósulhat. Az olyan tématerületek, mint a munkahelyi biztonság (egészségügyi monitorozás, baleset-detektálás), virtuális valóság alkalmazása a munkahelyen, valós idejű állapotfigyelés, autonóm robotok és járműkövetés vagy a dróndetektálás olyan területek, amelyek több gyárban, üzemben is alkalmazhatók lesznek a biztonság és a hatékonyság növelésére. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Mikor választotta Győr díszpolgárává Széchenyi Istvánt, és milyen indíttatásból nevezték el róla a város főterét? – ezekre a kérdésekre is választ ad az a hiánypótló könyv, amelyben Biczó Zalán, a Széchenyi István Egyetem könyvtárosa a legnagyobb magyar és Győr kapcsolatát tárta fel. A kötet a Magyar Művészeti Akadémia, az egyetem és az Universitas-Győr Alapítvány támogatásával jelent meg. „Régóta foglalkozom helytörténettel, de nem találtam olyan könyvet, amely Széchenyi István és Győr kapcsolatáról szól. A téma azért is érdekelt, mert a Széchenyi István Egyetem jogelődje 1986-ban felvette a gróf nevét, akinek ráadásul idén van születése 230. évfordulója” – mondta kutatása mozgatórugóiról Biczó Zalán, aki másfél évtizede dolgozik könyvtárosként a Széchenyi István Egyetemen. Munkája eredménye egy több mint 200 oldalas, részletgazdag kötet lett, amely a Gróf Széchenyi István és Győr címet viseli. A szerző szerint számos érdekesség olvasható a könyvben. Kiderül belőle például, hogy Győr 1836-ban díszpolgárává választotta a legnagyobb magyart, ahogy akkor írták, „jeles munkálatainak neműlegi meghállalása tekéntetébül”. Az egész országot megdöbbentette a gróf halálhíre 1860-ben, de még ezt tudva is érdekes, hogy Győr közgyűlése rendkívül gyorsan, másfél hónapon belül elnevezte róla a város főterét. „Kutatásom során meglepetésként ért, hogy a korabeli tanárok – például a bencés dr. Kemény Kolumbán vagy a főreáliskolában, azaz a mai Révai Miklós Gimnázium elődjében tanító Vajda Emil – milyen figyelemre méltó esszéket írtak Széchenyi Istvánról. Ez is mutatja, hogy szellemisége, öröksége élő maradt halála után is” – fejtette ki Biczó Zalán. A könyv értékét emeli, hogy más illusztrációk mellett a Magyar Nemzeti Múzeum engedélyével Széchenyi Istvánt ábrázoló festmények fotói is szerepelnek benne, miként az is, hogy Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, Széchenyi István bátyjának, Pálnak a leszármazottja írt hozzá köszöntőt. Ebben úgy fogalmaz: „Az olvasó, valamint a ma élő Széchenyiek számára rendkívül fontos, amit olvashatunk Gróf Széchenyi Istvánról. (…) ez a könyv is hozzájárul annak az életnek a megismeréséhez, ami a Magyar Nemzet felvirágoztatását jelentette és jelenti a mai napon is.” A kötet bemutatója a 21. Győri Könyvszalon programjaként november 19-én, pénteken 18 órakor lesz a Kisfaludy Károly Könyvtár Muzeális Gyűjteményében (Győr, Baross G. út 4.).

A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) dzsúdósai újabb szép sikereket értek el. A győri versenyzők számos éremmel és előkelő helyezéssel tértek haza a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságról, míg a győri nemzetközi ifjúsági versenyen egy bronzéremmel bővült a kollekció. A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet után az idén indult újra dzsúdóban a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokság. A versenynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont, amelyen 19 egyetem 265 hallgatója vett részt. A Széchenyi István Egyetem versenyzői közül Sipőcz Richárd első, Kőhalmi Zoltán és Erdélyi Réka második, Inotai Péter harmadik, míg Volter Márk hetedik helyezett lett. A győri szakosztály parasportolója, Fóris Norbert az épek között indulva ért el ötödik helyezést, és a rendezők különdíját vehette át. A hétvégén az ifjúsági korosztály is tatamira lépett, hiszen Győrben rendezték a hat országot és közel 150 sportolót felvonultató ifjúsági nemzetközi versenyt, amelyen a SZESE versenyzője, Olasz Attila, a +90 kg-os súlycsoportban a harmadik helyen végzett.

Rendkívül sikeresen szerepelt Sebestyén Dalma, a Győri Úszó SE kiválósága, a Széchenyi István Egyetem hallgatója a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokságon. A sportoló három számban is a dobogó legfelső fokára állhatott: 100 méteres pillangóban, 200 méter vegyesen és 100 méteres gyorson lett aranyérmes.

A MÁV–Volán-csoport felsőoktatási ösztöndíjprogramját népszerűsítette Győrben, a Széchenyi István Egyetemen. A MÁV PUB elnevezésű eseményen húsz szakirányválasztás előtt álló közlekedésmérnök és járműmérnök hallgató vett részt, akiknek a MÁV ösztöndíjas hallgatói – Gajdos György és Csikesz Klaudia Kinga – is beszámoltak a program során szerzett tapasztalataikról. Gajdos György több mint két éve kötött ösztöndíjas tanulmányi szerződést a vasúttársasággal. Döntése talán nem meglepő, hiszen édesapja is a vállalatnál dolgozik, sőt, a vasút közvetlen szomszédságában nőtt fel. Szakma iránti érdeklődése sem újkeletű: publikációit korábban már az IHO is közölte. Kollégánkat ezúttal az ösztöndíjprogramról és a MÁV-nál szerzett tapasztalatairól kérdeztük. – Honnan értesültél a lehetőségről? – Ez elég érdekes történet. Éppen az egyetem kampuszán várakoztam, amikor meghallottam, hogy az egyik szaktársam a MÁV-ról, jobban mondva az ösztöndíjról beszél. A téma felkeltette az érdeklődésemet, ezért arra kértem, hogy meséljen róla nekem. Elsőre megtetszett, amit hallottam, ezért eldöntöttem, hogy én is jelentkezem. Ekkor tudtam meg, hogy a határidő másnap éjfélkor lejár. Kihívás volt egy nap alatt beszerezni minden papírt és igazolást, de sikerült, így éjfél előtt egy órával leadtam a jelentkezésemet. Két hét után már kaptam is egy telefont, hogy befogadták a nyilatkozatot és elkezdik szervezni az állásinterjút. – Szóval csak a szerencsén múlt, hogy értesültél a lehetőségről? – Tulajdonképpen igen. Bár a programot Facebookon is meghirdették, és előadásokat is tartottak róla minden évben, nekem valahogy elkerülte a figyelmemet. – Ennek örülök, mert ahogy korábban említetted, tényleg jó lehetőség. Résztvevőként mi történik veled, mint MÁV ösztöndíjassal? – A program szervezői először is megkérdezték tőlem, hogy melyik szakterület érdekel a leginkább, majd igyekeztek ennek megfelelően elhelyezni, ami sikerült is. A biztberesekhez kerültem, akiknek közelről figyelhettem meg a munkáját. A mellém kijelölt mentor a MÁV egyik szakaszmérnöke, vele nagyon jól megértettük egymást. Ő örült, hogy foglalkozhat velem, kihívás volt számára a feladat, én pedig örültem, mert sokat tanulhattam tőle. Az első alkalommal egyébként egy irodában ültünk, ahol az elméletet, valamint a forgalmi és jelzési utasításokat vettük át. Ezzel együtt felmértük a tudásomat is, így tudtuk, hogy mire építkezhetünk. – Nagyon érdekel, hogy milyen a MÁV megítélése a fiatalok körében, főleg Győrben, ahol az autóiparral kapcsolatos vállalatok elsőre sokkal csillogóbbnak tűnhetnek, mint a nemzeti vasúttársaság. – Nagyon érdekes kérdés. Mondhatjuk úgy, hogy a többiek körében szószóló voltam, mert meséltem az itteni munkámról, sőt, dicsekedtem is vele, így elkezdett terjedni a körünkben az ösztöndíjprogram híre. Hozzám hetente jöttek oda, hogy mit tudok erről az egészről – gólyák és felsőbb évesek egyaránt, ezért bizton mondhatom, hogy a fiatalok nem érzik kellemetlennek a vasutas munkát. Leginkább jó lehetőséget látnak benne, hiszen nem mutat rosszul egy önéletrajzban, ha már az egyetem alatt is szereztél szakmai tapasztalatot. És az ösztöndíj összegéről se feledkezzünk meg… (nevet) – Akkor te sem bántad meg a döntésedet. – Semmiképp. Ezt a programot tényleg az egyetemistáknak találták ki. A beosztást nagyon rugalmasan kezelik, a szakmai gyakorlatomat tudom külön-külön vagy tömbösítve is teljesíteni, mellette pedig a tanulmányaimra is jut idő. A szakdolgozati témám szintén a MÁV-val kapcsolatos, a Székesfehérvár–Balatonfüred-vonalszakaszról írok, így pedig sokkal könnyebben hozzáférek a szükséges információkhoz. De az „üzlet” nem csak nekem jó, hiszen a diplomaszerzés után a MÁV kap egy olyan kollégát, aki valójában már évek óta itt dolgozik. Csikesz Klaudia éppen a pandémiás időszak kezdetén lett MÁV-ösztöndíjas, ami egy kissé megnehezítette a személyes jelenlétet igénylő tapasztalati oktatás megvalósulását, ám ez sem szegte a kedvét, hiszen elszánt: vasutas szeretne lenni! Kollégánkat motivációjáról kérdeztük. – Egészen új MÁV-os vagy, de ha jól tudom, mégsem annyira új. – Igen. Az egyetemre egy éve járok, ezzel párhuzamosan kezdtem a MÁV ösztöndíjprogramját, de valójában már a középiskolában is MÁV-ösztöndíjas voltam, két éven keresztül. – Említetted, hogy biztosan vasutas leszel. Honnan gyökerezik ez az elhivatottság? – Mindkét szülőm vasutas, ezért kiskoromtól kezdve élek ebben a „nagy családban”. Alternatíva egyébként mindig van, lehetőség is, hogy mást csináljak, de nem törődöm vele. Kiskoromban nagyon megfogott a vasút szellemisége, a tudásom bővülésével pedig csak tovább erősödött bennem az elhivatottság. Természetesen van más is, amit szívesen csinálnék – ilyen az oktatás –, de ez az a hely, ahol e téren is van esélyem kibontakozni. – Soha nem akart ettől eltántorítani senki? Mi a tapasztalatod? Inkább ösztönöztek? – Az utóbbi. Vasúti középiskolába jártam, ahol már az első évben forgalmi és jelzési utasítást kellett tanulnunk. Utána felvettek a győri Széchenyi István Egyetem közlekedésmérnöki karára, azaz vasutas és vasutat szerető tanáraim voltak leginkább. Mellette a MÁV-tól is kaptam egy mentort, akit nagyon kedvelek. Ő forgalmi technológus, és rengeteg dologban segít, még a leadandóimhoz is velem gyűjti az anyagot. Bármilyen kérdésem vagy felvetésem van, segít. Eközben persze nemcsak az én ismereteim bővültek, hanem az övéi is, mert neki is utána kell járni a dolgoknak. Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy elhivatott emberek vesznek körül jó ideje, akik szeretettel beszélnek a szakmáról, így nem veszik el a kedvünket. Bár ez szerintem nem csak a vasutasokra igaz: ha van egy olyan személy, aki szenvedélyesen tud beszélni valamiről, az egyfajta érdeklődést kelt az őt hallgatókban. – Mit ad neked ez az ösztöndíj, elvonatkoztatva a szerződésekben foglaltaktól? – Fejleszti a személyiségemet. Az alkalmazkodókészségem sokkal jobb lett, és fegyelmezettebb vagyok az időbeosztásom tekintetében is. Sok emberrel kerülök kapcsolatba, ezért az érzelmi intelligenciám határait is kitágítja. Ezen felül kiszakít a természetes közegeimből, mert a mindig megszokott helyett újabb és újabb helyeket és embereket ismerhetek meg. Édesanyám kiskorom óta mondja: a vasút egy nagy család. Kis túlzással mindenki szeret mindenkit, mindenkinek van a másikhoz egy-két jó szava. – Fiatal vagy, energikus, mégis a MÁV-ot választottad. Az a tapasztalatom, hogy a vállalatról talán még mindig nem ez a dinamikus kép él az utasok és úgy általában az emberek fejében. – Szerintem ez már egyre kevésbé igaz. Én például soha nem találkoztam azzal, hogy „Miért pont oda mentél?”. Az emberek inkább érdeklődnek, hogy milyen itt dolgozni. Amúgy is sok dolog javul, hallani is a pozitív visszajelzéseket akár az emeletes vonat, akár a tram-train kapcsán. De ha már az én tulajdonságaimra is kitértünk: alapvetően sokféle, egymással összeegyeztethetetlennek gondolt személyiségjegyem van, így nálam ez semmilyen szempontból nem furcsa választás. – Örömmel vállaltad a felkérést, hogy a MÁV-ot népszerűsítsd? – Igen. Örültem neki, hogy elmondhattam, mit ad nekem ez a vállalat a gyakorlatban, úgy emberileg, mint tudás terén. Mi képviseljük a fiatalságot, nekünk kell majd előrébb vinni a vasutat, a világot, ezért olyan szemlélettel kell élnünk, hogy ösztönözzük a többieket. Én igenis szeretnék olyan ember lenni, aki akar és tud is változást elérni. Szerző: Benke Máté

Az Európai Bizottság által meghirdetett „Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” hazai nyertesének választották a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében megvalósuló Kamara a vállalkozásokért tantárgyat. A népszerű kurzuson a hallgatók sikeres cégvezetők mentorálásával szerezhetnek értékes tudást. A Széchenyi István Egyetem szoros partnerkapcsolataira alapozva gyakorlatorientált képzéseket, jók hasznosítható, naprakész tudást nyújt a hallgatóknak, ami még értékesebbé teszi az itt szerzett diplomát, és valódi előnyt jelent a munkaerőpiacon. Erre példa a Kamara a vállalkozásokért elnevezésű, 2011 óta folyamatosan meghirdetett, rendkívül népszerű tantárgy, amely rangos elismerésben részesült. Az Európai Bizottság által kiírt „Európai Vállalkozásfejlesztési Díj” pályázat hazai nyertesének választották 2020-ban. A kitüntetést – miután az átadóünnepséget tavaly a járványhelyzet miatt elhalasztották – nemrégiben vehette át dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, valamint Molnár Albert, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Győr térségi elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Tanácsának ülésén. „A magas szintű szakmai képzés mellett egyetemünk inspiráló környezetet, kihívást jelentő feladatokat, példaképnek számító személyekkel való találkozásokat is nyújt a hallgatóknak. Mindez hozzájárul személyiségük és készségeik fejlődéséhez, segíti karrierútjukat. Erre példa ez a tantárgy is, amelyen megismerhetik a vállalkozói szemléletet. Rendkívül fontos, hogy a kamarához kapcsolódó elkötelezett, sikeres vállalkozók mentorként vesznek részt a kurzuson, és olyan tapasztalatokat osztanak meg a hallgatókkal, amely megfizethetetlen érték” – fejtette ki dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. A tananyagban szerepel egy üzleti terv elkészítése, annak minden elemével, a vezetői összefoglalótól a marketing- és pénzügyi tervig. A vállalkozói tudás részeként a hallgatók ismereteket kapnak arról, milyen banki és pénzügyi szolgáltatások, vállalkozásösztönző támogatások vehetők igénybe, miként arról is, hogy a piacra lépés előtt milyen felméréseket célszerű elvégezni. Az órákon prezentációkat is tartanak, hiszen bármilyen jó egy elképzelés, azt el is kell tudni adni. A félév során céglátogatásokra kerül sor, amelyeken kiderül, hogy a ma sikeres cégek is mikro- és kisvállalkozásból nőttek nagyobbra. „Országosan egyedülálló, hogy egy egyetem és egy kamara összefog, a jövő vállalkozóinak nyújtva segítséget. Ez a képzés ugyanakkor azoknak is hasznos, akik nem vállalkozóként tevékenykednek majd a jövőben, hiszen az itt megszerzett tudás az alkalmazotti vagy vezetői létben is fontos. Az átadott ismereteket mindig az aktuális helyzethez igazítjuk, így például a mostani félévben szó van a digitalizációval kapcsolatos kihívásokról vagy a koronavírus-járvány hatásairól is” – fogalmazott Molnár Albert. Megjegyezte: a kamara számára rendkívül sokat számít, hogy mindig partnerként számíthatnak a Széchenyi István Egyetemre. A tantárgyról a hallgatók is rendkívül pozitívan vélekednek. „Kíváncsi voltam, hogy az egyedi vállalkozási ötletemet hogyan értékelik a hozzáértő, tapasztalt szakemberek” – válaszolta Babos Bence másodéves turizmus-vendéglátás szakos hallgató arra a kérdésre, hogy miért választotta ezt a kurzust. Hozzátette, volt lehetősége bemutatni az ötletét, és hasznos szakmai értékelést kapni róla. „Nagyon szeretem ezt a tárgyat, mert rendkívül jó szellemben zajlanak az órák, és közben sok új információ birtokába jutunk a gazdaság vagy éppen a marketing területéről” – mondta. „Nagyon vártam, hogy a vállalkozások működéséről tanulhassak. A tananyag nehezebb, mint gondoltam, de ez éppen annak a komplexitásnak köszönhető, amelynek révén átfogó képet kaphatunk erről a szféráról” – magyarázta Pető Viktória harmadéves gazdálkodási és menedzsment szakos hallgató. „Azért választottam ezt a tárgyat, mert elgondolkoztam azon, hogy a későbbiekben magam is vállalkozó leszek, és ehhez szeretnék minél több ismerettel rendelkezni” – mondta Kovács Zsolt. A harmadéves járműmérnök hallgató kiemeli, nagyon hasznos tantárgyról van szó, amelyben a gyakorlati képzés kerül előtérbe gyárlátogatásokkal, vállalatok bemutatásával, az életből hozott példákkal. „Nagyon összetett ismeretanyagról van szó, aminek jó hasznát vesszük majd az életben” – zárta gondolatait.

A Cetin Hungary és az egyetem Távközlési Tanszéke, valamint a Digitális Fejlesztési Központ együttműködésében négy olyan tématerületet azonosítottak a szakemberek, ahol hallgatók közreműködésével TDK- és szakdolgozatok születhetnek. Ebből kettő közvetlenül az 5G-hez kapcsolódó téma: az elsőben a tesztkörnyezetek szinkronizációs követelményeinek, míg a másikban a mobil maghálózat evolúciójának elemzése a feladat. Ezek hozzájárulnak a gyorsabb és biztonságosabb hálózat üzemeltetéséhez. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A hallgatói tereknek és az ott tartott rendezvényeknek valódi közösségépítő szerepük van, melyek a felsőoktatási intézmény arculatát is meghatározzák. Nemzetközi példák mintájára a Széchenyi István Egyetem és jogelőd intézményének hallgatói közösségei hosszú ideje üzemeltetnek olyan népszerű klubokat, amelyek nem csak az egyetemi polgároknak nyújtanak alternatívát a kikapcsolódásra. Cikkünk vissza- és előretekintés is egyben, amit a jelenlegi egyetemi klub, a Bridge felújítása tesz aktuálissá. A klub, ahol minden elkezdődött A győri hallgatói klubélet az egykor ikonikus szórakozóhelyként számon tartott A klubbal indult. A hely különlegessége volt, hogy nemzetközi mintára, alulról jövő kezdeményezésként 1992-ben a Széchenyi István Főiskola diákönkormányzata pályázatot hirdetett az egykori felvonulási épület „kulturális céloknak megfelelőbb, hasznosabb üzemeltetésére”, s a főiskolások elképzeléseit három akkori hallgató válthatta valóra. A kilencvenes évek gazdasági lendülete és az egyre szabadabb piac sok kultikus szórakozóhelyet adott Győrnek, hiszen felpezsdült az éjszakai élet a városban. Sok új hely legendássá vált nemcsak az egyetemisták (akkor még főiskolások), hanem a győriek emlékezetében is – csakúgy, mint az A Klub. Arra a kérdésre, hogy vajon minek köszönhette népszerűségét, Katavics Lajos „Golyó” elmondta: „Első volt. Az első klub Győrben.” Hozzátette, hogy a klub ötletét szülővárosából, Szombathelyről hozta, ahol akkoriban már több ilyen jellegű hely is üzemelt. Kiemelte, talán az is sikertényező lehetett, hogy ez egy „alulról jövő kezdeményezés” volt, nem pedig egy profitorientált üzleti vállalkozás, és a főiskola akkori vezetése is szinte szabad kezet adott nekik. Így igazán magukénak érezhették a klubot a fiatalok, hiszen ez volt az a hely, ami róluk szólt és értük volt. A legemlékezetesebb buli számára az első. Egy Deák Bill Gyula-koncerttel nyitott a hely, és ahogy az lenni szokott, semmi sem alakult úgy, ahogy tervezték. „A koncert előtt nem sokkal még nem volt áram az épületben, végső megoldásként két csavarhúzó került a biztosíték helyére, így végül rendben lement az est.” Később pedig Billnek köszönhetően több zenekar is eljött az A klubba. Az A klub 1995 után Klub Atlantika néven, működött, végül 2000 nyarán bontották el az épületet. Bridge Hallgatói és Oktatói Klub, az összekötő kapocs A klubélet azonban nem szűnt meg az intézményben, sőt, ennek alapjain több év „ebédlőbulit” követően megnyitott a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub. Az egykori csónakház épülete az Országos Rendőr-főkapitánysággal kötött megállapodás alapján 2007-ben került az egyetem tulajdonába, a cél pedig az volt, hogy a kulturális és szórakoztatóközpont összekötő kapocs legyen az egyetem hallgatói és oktatói között. Ezzel szintet léptek az akkori szervezők, szervezettebben és magasabb színvonalon szolgálták ki a hallgatói igényeket. Dr. Rámháp Szabolcs, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar egyetemi adjunktusa a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub alapításakor az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) tagja volt, így ő is részese lehetett a tervezési folyamatnak. Eleinte EHÖK-vezetőként, később oktatóként számos programot szervezett klubrendezvényektől a műhelykonferenciáig. Elmondta, hogy a Bridge létrejöttével az egyetemi polgárság régi vágya teljesült. A hallgatók az első perctől kezdve részt vettek a klub és annak működési kereteinek kialakításában. Hangsúlyozta, hogy ez teljesen demokratikus folyamat volt, mindenkitől várták az ötleteket és javaslatokat, amiket aztán az EHÖK-üléseken vagy hallgatói fórumokon vitattak meg. A klub belső kialakítását is építészmérnök szakon tanuló hallgatóink segítették megtervezni. Dr. Rámháp Szabolcs kifejtette: „Az egyik legfontosabb szempont a biztonság volt. Akkoriban az éjszakai szórakozóhelyek és környékük igencsak zűrösek voltak, mindennaposnak számítottak a hallgatóinkat érő atrocitások. A helyzet javítása érdekében megtettünk mindent: szorosan együttműködtünk a rendőrséggel, de nagy gondot fordítottunk a biztonsági személyzet tagjainak kiválasztására is. Ennek eredményeképpen a Bridge olyan hely lett, ami a hallgatóknak úgy biztosított kulturált és biztonságos szórakozási lehetőséget, hogy közben maximálisan otthon érezhették magukat.” Kiemelt hangsúlyt kaptak az alulról jövő kezdeményezések, a Hallgatói Önkormányzat szakestjei, számos kisebb-nagyobb hallgatói szervezet rendezvényei, vagy éppen a fiatal oktatókat célzó Junior Professzori Klubok. Ezeket a Bridge a kezdetek óta támogatja. Bár alapvető szempont volt a fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott gazdálkodás, mégis teret nyertek az olyan nonprofit kezdeményesek is, mint például az egyetemi színjátszó kör előadásai. A Bridge megalapításával egy Győrben egyedülálló komplexitású multifunkcionális klub jött létre, mely a kezdetektől egyszerre működött kávézóként, szórakozóhelyként, koncerthelyszínként és konferenciaközpontként. Fenntartható konstrukció Dr. Rámháp Szabolcs a jelenlegi működéssel kapcsolatban hangsúlyozta: „Fontos pillére a Bridge-nek, hogy az üzemeltető két tulajdonosa közül az egyik egyetemi érdekeltségű, a másik pedig a HÖK egyesülete, így biztosítva a hosszú távú fenntartható működést. A konstrukció az idők során pedig bizonyított: évente több száz rendezvénynek ad otthont, az egyetemi hallgatók, oktatók, sőt a városi fiatalság, köztük számos középiskolás érzi otthon magát a Bridge falai között. Nem csoda, mert a szórakozóhely igazi egyetemi klubként ma az egyetemi élet egyik meghatározó színtere, amelyhez immár számos egymást követő egyetemista generációnak kötődnek meghatározó élményei. Ezek a falak pedig hamarosan a Széchenyi István Egyetem támogatásának is köszönhetően most megújulhatnak.” A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy valamennyi épületét felújítsa a fenntarthatóság és a klímavédelem jegyében, társadalmi felelősségvállalását is szem előtt tartva. Fontos az is, hogy az ingatlanok külső megjelenésükben méltók legyenek ahhoz, hogy a minőségi oktatást és szolgáltatásokat nyújtó intézmény Magyarország egyik vezető tudásközpontjává vált. Ennek szellemében kezdődtek meg többek között a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub felújítási munkálatai, amely során nyílászárócserére és hőszigetelésre kerül sor, valamint a fejlesztés része a falak vizesedésének megakadályozása, a lapos tető vízszigetelése és burkolatcseréje is. Átmenetileg újra „ebédlőbulik” Azonban a felújítás alatt sem maradnak bulik nélkül a hallgatók. A régebben végzettek számára ismerős fogalom az „ebédlőbuli”, hiszen a kétezres években számos koncert és diszkó helyszíne volt a régi étterem. Máté Eszter, az Egyetemi Szolgáltató Központ megbízott vezetője elmondta: „Ez a félév a hallgatói klubkoncertek tekintetében is változást hozott. A Bridge Hallgatói és Oktatói Klub helyett most a Széchenyi Étterem ad otthont a szerdai és a rendezvények által meghirdetett és megszervezett esti buliknak. Az Uniklub Kft. az EHÖK-kel együtt minden héten azért dolgozik, hogy a hallgatók igényeinek megfelelő előadókat tudjunk elhozni a campusra. Az esti szórakozás mellett nappali programokkal is készülünk az őszi és a tavaszi szemeszterben” – tette hozzá. Máté Eszter hozzátette, hogy a Bridge felújításával olyan színvonalas kulturális központ jön létre, amit a hallgatók, az oktatók és partnerek várhatóan még szívesebben vesznek majd igénybe.

A Széchenyi István Egyetem műszaki oktatásban-kutatásban játszott szerepének elismeréseként hét űrhajós látogatott az intézménybe a Nemzetközi Űrhajós Szövetség kongresszusának egyik programjaként. A vendégeket a Földön kívüli életről, az űrhajósokat érő sugárzásról és arról is kérdezték a hallgatók, milyen egy tipikus nap az űrben. Egy héten át Budapest adott otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. Kongresszusának, amelynek programjaira több tucat asztronauta érkezett. A rendezvény Magyarország számára nemcsak presztízsértékkel bírt, hanem jelentős lépést is jelentett az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára. Ezzel a céllal, az esemény keretében érkezett Győrbe négy egyesült államokbeli, két orosz és egy német űrhajós, akik előbb a városházára látogattak, majd a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán találkoztak oktatókkal és hallgatókkal. Dr. Wersényi György, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja városházi beszédében hangsúlyozta: az űr kutatása közvetlen hatással van mindennapi életünkre a navigációs rendszerek működtetésétől a klímakutatásokig. Hozzátette: a győri egyetem alapvető szerepet játszik Magyarországon a távközlési szakemberek utánpótlásának nevelésében, s az űrtávközlés számára is képez mérnököket, kiemelkedő számú ipari-vállalati partnerrel együttműködve. „Oktatási-kutatási tevékenységünket infrastruktúránk is támogatja, ami ma már nemzetközi színvonalat képvisel. Egyetemünk Közép-Európa egyik legkorszerűbb rádiófrekvenciás laboratóriumával rendelkezik, s ebben olyan műszerek, berendezések vizsgálatára is sor került már, amelyek azóta műholdakon szolgálják mindennapjainkat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával két éve megújult űrtávközlés-laboratóriumunk szintén új távlatokat nyitott kutatásaink terén. Hallgatóink a gyakorlatorientált képzések révén nemcsak értékes diplomára tesznek szert, hanem olyan tudásra is, amellyel elhelyezkedésüket követően nagymértékben képesek hozzájárulni a térség és az ország fejlődéshez” – fogalmazott dr. Wersényi György. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Széchenyi István Egyetemen működik Magyarország 5G technológiára fókuszáló Digitális Fejlesztési Központja, aminek köszönhetően számos olyan kutatás-fejlesztési, innovációs projektben vesznek részt, amelyek a ma és a holnap kihívásaira keresik a választ. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett angol nyelvű fórumon a hallgatók is megtapasztalhatták az űrhajósok közvetlenségét. Az asztronauták között volt Anna Lee Fisher és Shannon Lucid, akik az első amerikai nők egyikeként teljesítettek szolgálatot az űrben. Szavaikból kiderült, ez azért is számított jelentős tettnek, mert a nőknek abban az időben még korántsem voltak olyan lehetőségeik, mint manapság. Az ugyancsak egyesült államokbeli Mario Runco, a német Ernst Messerschmid, valamint az orosz Alekszandr Polescsuk és Szergej Revin szintén hivatásos asztronauták voltak, míg az amerikai Gregory Olsen magánemberként, „turistaként” járt az űrben. Az első derültséget ő váltotta ki, amikor azt mondta: „Nem voltam jó tanuló; ha én meg tudtam csinálni, ti is!” Ő is mérnökként végzett persze, majd saját, sikeres vállalkozást indított, és a többiek szintén mind komoly tanulmányokat folytattak – fizikusként, kémikusként diplomáztak –, mielőtt bekerültek valamelyik űrprogramba. Kifejezetten érdekes Ernst Messerschmid esete, aki részecskefizikai kutatóként kapott kedvet ahhoz, hogy az űrben a nagyobb dimenziókat is megtapasztalja. A hallgatók sok kérdést tettek fel az űrhajósoknak a fórumon. Milyen egy tipikus nap az űrben? – érdeklődött egyikük. Shannon Lucid válaszából kiderült, nem mindegy, hogy a misszió egy-két hétig tart egy űrrepülőgépen vagy hónapokig egy űrállomáson. Neki mindkettőről van tapasztalata, hiszen a Discovery és az Atlantis űrsiklóval is járt a kozmoszban, egy ízben pedig hosszú időt töltött az orosz Mir űrállomáson. „Az űrrepülőgépen nagy a tempó, kevés az alvás. Az űrállomáson jobban ráér az ember, mert mindig van holnap” – mosolygott. Szóba került az űrhajósokat érő sugárzás is. Szergej Revin elmondta: ugyan az asztronauták folyamatosan tartanak maguknál dózismérőt, de a mostani űrrepülések a Föld mágneses övezetén belül zajlanak, így teljesen biztonságosak. „A Marsig tartó utazás viszont jelenleg halálos lenne a résztvevők számára” – szögezte le. Az egyik hallgató azt kérdezte a vendégektől, hogy mit gondoltak a Földön kívüli életről utazásuk előtt, és változott-e utána a véleményük. Kiderült, hogy ufót egyikük sem látott, de Mario Runco kifejtette, hogy a világegyetemben lévő milliárd-milliárd csillag körül rengeteg Föld-szerű is keringhet, míg a zárszót Anna Lee Fischer adta meg: „A bizonyíték nem létezése nem a nem létezés bizonyítéka.”

Idén 230 éve született Széchenyi István. A jubileumi évben a Gróf Széchenyi Család Alapítvány emlékévet hirdetett, amelynek célja, hogy minél többen megismerjék a „legnagyobb magyar” és családja örökségét. Névadójához méltó kíván lenni a Széchenyi István Egyetem is, amely meghatározó szerepet vállal az említett szellemi örökség megőrzésében, tovább örökítésében. A közös cél érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött egymással az intézmény és az alapítvány. „Az egyetem számára fontosak azok a partnerkapcsolatok, amelyek a közös értékek mentén születnek. Mi lehetne szorosabb kapocs, mint névadónknak, Széchenyi Istvánnak a személye, és az a szellemi hagyaték, amelynek ápolása közös feladatunk” – köszöntötte dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja a résztvevőket az ünnepélyes aláíráson, amelynek időpontja is szimbolikus. November 3. a magyar tudomány ünnepe, emlékezve arra, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét. A megállapodás tartalmáról dr. Baranyi Péter Zoltán, az intézmény rektora beszélt. „Együttműködésünk célja, hogy közösen ápoljuk azt az eszmeiséget, valamint nemzeti kulturális örökségünket, amely méltó gróf Széchenyi István nevéhez. Fontos misszió a legnagyobb magyar életútjának, tevékenységének folyamatos megismertetése nemcsak az egyetem polgáraival, hanem szélesebb közösségünkkel, az egész nemzettel is” – mondta. A közös feladatok közül kiemelte a Széchenyi-év sikeres megrendezését, a gróf Széchenyi István által fémjelzett nemzeti kulturális örökség gyarapítását és megóvását. Ennek érdekében az egyetem többek között vállalja, hogy közreműködik a Széchenyi-hagyaték digitalizálásában. Az alapítvánnyal való együttműködés pozitív területe lehet a „Széchenyi, a nemzet építőmérnöke” elnevezésű kurzus is. A tudatos életmód terjesztésének és erősítésének képviselete ugyancsak közös cél, emellett a megállapodás kitér arra az előkészítés alatt álló Széchenyi-védjegyre, amely a már említett szellemiséget, annak alkalmazását hivatott védeni, és amelyet az együttműködésben résztvevők is alkalmaznak majd. A Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc – így fiai, Pál és a legnagyobb magyar, István – vér szerinti leszármazottai hét éve hozták létre a Gróf Széchenyi Család Alapítványt, hogy tovább képviseljék Magyarország egyik legnevesebb famíliájának szellemiségét, és hozzájáruljanak az ország fejlődéséhez. Az alapítvány elnöke Széchenyi Tímea – Széchenyi István bátyja, Pál leszármazottja – elmondta, a Széchenyiek országépítő tevékenysége megérdemli, hogy az egész nemzet előtt ismert legyen, ezért is fontos az egyetemmel kötött együttműködésük. „Idén ünnepeljük a legnagyobb magyar születésének 230. évfordulóját, amelynek tiszteletére a család Széchenyi-évet hirdetett. A járvány ellenére is rengeteg program tanúskodik országszerte arról a tiszteletről, amit elődeink iránt érzünk. Ez az egész ország közös ünnepe, ám mi nemcsak az idei évet, hanem a jövőt is közösen képzeljük el, például a Széchenyi István Egyetemmel" – zárta gondolatait az alapítvány elnöke.

A fenntarthatóságért végzett doktori tevékenységéért „Green Talent” nemzetközi díjat kapott a Srí Lanka-i Malika Nisal Ratnayake, a Széchenyi István Egyetem egykori hallgatója. A jelenleg Ausztráliában PhD-tanulmányokat folytató kiválóságot dr. Michael Meister, a német szövetségi oktatási és kutatási miniszter parlamenti államtitkára tüntette ki nemrégiben. A doktorandusz interjút adott portálunknak, amelyben elárulta, győri tanulmányai miként járultak hozzá elismeréséhez. A mechatronikai és gyártástechnológiai mérnökként végzett Malika Nisal Ratnayake fő kutatási célja, hogy az informatikában rejlő lehetőségek továbbfejlesztése révén megkönnyítse a rovarok megfigyelését, amely áttörést hozhat a mezőgazdaságban és az etológiában egyaránt. A német „Green Talent” zsűrije a napokban díjjal ismerte el a győri Széchenyi István Egyetemen is tanult kutatót, mert értékelése szerint tudományos munkája hozzájárul az agrárium és a természetes ökoszisztémák fenntarthatóságának növeléséhez. Az általa kifejlesztett beporzás-megfigyelési technika új perspektívákat kínál: megközelítése segíthet megérteni a különböző rovarok hozzájárulását a beporzáshoz, és lehetővé teheti a gazdálkodók számára, hogy a leghatékonyabb fajokat használják erre. „A Széchenyi István Egyetemen eltöltött idő betekintést engedett számomra az európai kutatói közegbe. Lehetőségem nyílt arra, hogy első kézből láthassam a kontinens fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseit. Ezek az élmények kikövezték az utat ahhoz, hogy gyarapíthassam a tudásomat, és motivált arra, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban végezzek kutatásokat, amelyek miatt végül elnyertem a Green Talent díjat” – fejtette ki érdeklődésünkre Malika Nisal Ratnayake, aki jelenleg az ausztrál Monash Egyetemen folytat információs technológiai PhD-tanulmányokat. A kiválóság a gyártástechnológiai mérnöki mesterszakot a thaiföldi Asian Institute of Technologyn végezte el. Eközben Erasmus-ösztöndíjjal európai tanulmányokat is folytathatott. Mint mondta, a győri Széchenyi István Egyetemet azért választotta, mert azt gondolta, hogy ez a legjobb hely ahhoz, hogy megértse és megismerje az európai kultúrát. „Vonzó volt számomra, hogy a Széchenyi-egyetem kutatói együttműködést folytat a világhírű Audival, és nagyszerű lehetőségnek láttam, hogy ebben a közegben tapasztaljam meg az európai kutatói környezetet” – emlékezett vissza 2016-ra, amikor beadta jelentkezését Győrbe. Elmondása szerint a Széchenyi-egyetem kiváló hely volt arra, hogy tanuljon, s hogy különféle országokból érkező emberekkel találkozzon. „Győrt pedig nagyon nyugalmas és barátságos városnak láttam, mely különleges atmoszférával rendelkezik. Szerettem a belváros utcáit járni, és jelen lenni a különféle eseményeken, ahol megtapasztaltam, milyen színes a magyar kultúra és gazdag gasztronómiai kínálat” – tett hozzá. Arra a kérdésre, hogy mi a legkedvesebb emléke ebből az időszakból, mindenekelőtt az itt megismert barátokat emelte ki. „Széchenyis barátaimmal körbeutaztuk egész Magyarországot és Európát is. Ezek az élmények felejthetetlenné tették az itt töltött időnket” – hangsúlyozta a díjazott. Háttér A Zöld Tehetség (Green Talent) Programot Anja Karliczek német szövetségi oktatási és kutatási miniszter védnöksége alatt bonyolítják le. 2009 óta 72 ország 307 tehetséges kutatóját díjazták. Az elismerés elősegíti az innovatív ötletek globális eszmecseréjét a fenntarthatóság terén, és platformot biztosít a fiatal tudósok számára, hogy megosszák nézeteiket a világunk jobbá tételét szolgáló zöld koncepciókkal kapcsolatban. A német szakértőkből álló magas rangú zsűri idén 78 ország 467 pályázója közül csupán 25 feltörekvő kutatót választott ki a Green Talent díj nyertesének. A szerencséseknek lehetőségük nyílik kapcsolatokat létesíteni a német tudományos közösséggel, így fektetve le új interkulturális együttműködések alapjait.

A szigetközi turizmust és vendéglátóipart segíti a jövőben az a komplex adatbázis, amelyet a Széchenyi István Egyetem kutatói állítanak össze a civil szervezetekkel együttműködve az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program keretében. Ebben a térség hagyományos növényi és állati alapanyagai, élelmiszer-készítési eljárásai, őshonos gyógynövényei szerepelnek. A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajlik a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó Insula Magna Program. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem irányításával zajlik a tevékenység. Ezek egyikét Hanczné dr. Lakatos Erika, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense vezeti. „A feladatunk az volt, hogy összegyűjtsük a Szigetközben fellelhető hagyományos növényi és állati alapanyagokat, őshonos gyógynövényeket és a régen használt, tradicionális élelmiszer-előállítási eljárásokat. Ennek alapján részletes adatbázist készítünk, amit a helyi vendéglátóiparban és a turizmusban lehet majd hasznosítani” – ismertette a kutató, aki elmondta, hogy összesen 68-féle gyógynövényt azonosítottak a cickafarktól a hárson át a csipkebogyóig. Emellett feltárták, melyek az ősi, az étkezésben egykor gyakran használt állat- és növényfajok. Ilyenek voltak a különféle halak, a rendkívül finom és a térségben elszórtan ma is megtalálható, a kórokozóknak, kártevőknek ellenálló pogácsaalma vagy az aszalásra, lekvárfőzésre kiválóan alkalmas vackor, azaz vadkörte. Találtak adatot egy régi, csíkhalból és káposztából készült ételre is, amit régen rendszeresen főztek a halászok a Szigetközben. A tájegységben a hagyományos élelmiszer-készítési eljárások közül elterjedt volt az abálás, ami alacsony hőfokon, rendkívül hosszú ideig tartó főzést jelent. A Széchenyi István Egyetem kutatói a munkacsomag kapcsán a térség civil szervezeteivel is felvették a kapcsolatot. Együttműködtek a Győr és Mosonmagyaróvár környékén, Rajkától Dunaszegig kistermelői és kézművesvásárokat szervező, mintegy 80 partnerrel rendelkező Szigetközi Szatyor Alapítvánnyal is. Balogh Zoltán, a civil szervezet kurátora kérdésünkre elmondta: azért segítik örömmel a projektet, mert számukra szintén fontosak az olyan értékek, mint a hagyományőrzés és a környezettudatosság. A későbbiekben szeretnék eljuttatni a kutatás során összegyűjtött információkat, adatbázist azokhoz a kistermelőkhöz, akikkel kapcsolatban állnak.

A Magyar Urbanisztikai Társaság 2021. október 21. és 22. között rendezte meg XXVII. Országos Urbanisztikai Konferenciáját a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. Idén a konferencia másnapján kerültek átadásra hagyományos módon az egyéni, és a települési Hild János Díjak, mely a társaság legmagasabb kitüntetése. A MUT elnöksége ebben az évben úgy döntött, hogy tisztelete és elismerése jeléül posztumusz Hild János Díjjal tüneti ki Dr. Lados Mihályt. A társaság Dr. Lados Mihály iránti tiszteletét és szeretetét jól bizonyítja, hogy annak több, mint 50 éves fennállása óta, most először fordult elő hogy posztumusz díjat adományozott egy tragikus körülmények között elhunyt tagtársa számára. A díjat egyetemünk Közlekedési Tanszékének munkatársa Dr. Jóna László vette át, aki Dr. Lados Mihály egykori tanítványa, egyben kollegája volt.

Újabb attrakcióval bővül a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ, ahol egy új kültéri játszótér készül el még ebben az évben. A beruházás mutatja: a Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy minőségi szolgáltatásokat, kikapcsolódási lehetőségeket kínáljon a győrieknek, a Győrbe látogatóknak és a továbbtanulás előtt álló diákoknak is. Kivitelezési munkálatokra lehetnek figyelmesek azok, akik a Széchenyi István Egyetem győri campusán, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központnál járnak. Mészáros Nóra, az egyetem pályázati irodavezetője elmondta, hogy a „Digitális élményközpontok hálózatának továbbfejlesztése és központi minőségbiztosítása” című európai uniós projekt keretében a Mobilis közönsége számára alakítanak ki digitális kültéri játszóteret. „Ennek során arra törekszünk, hogy modern, funkcionális és környezetbarát, a környezettudatosságot népszerűsítő utcabútorokat és játékokat helyezzünk ki, mint például ház formájú, fluoreszkáló és mozgásra világító padot, LED-világítással ellátott trambulint, beton ülőkockát levegőminőségjelzővel, okospadot USB- és vezeték nélküli töltési lehetőséggel. A játszóeszközök speciális eséscsillapító burkolatot kapnak. A területen napelemes térvilágítótestek és újrahasznosított műanyagból készült hulladékgyűjtők lesznek, valamint új növények – köztük magaságyások – telepítésére is sor kerül” – fejtette ki a szakember. A játszóteret a Mobilis épületéből lehet majd megközelíteni, egy acélszerkezetű gyalogos hídon keresztül. A beruházás várhatóan decemberben készül el. Dr. Dőry Tibor, a Mobilis ügyvezetője azt hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja, hogy minőségi szolgáltatásokat, kikapcsolódási lehetőségeket kínáljon a győrieknek, a Győrbe látogatóknak és a továbbtanulás előtt álló diákoknak is. „A beruházás szerves folytatása az egyetem által az Aranypart II.-n megvalósult eddigi fejlesztéseknek, ahol sportpark, valamint speciality kávézó épült az elmúlt időszakban. A játszótér révén újabb korosztályokat tudunk megszólítani és a Mobilisba csábítani. Az ott elhelyezett eszközök olyan készségeket erősítenek, amelyek a gyerekek, a fiatalok számára szükségesek a 21. században” – fogalmazott dr. Dőry Tibor. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis általános igazgatóhelyettese arra világított rá: a játszótér – amelynek tervezésénél nemzetközi példákat is figyelembe vettek – éppúgy egyedi, innovatív, különleges lesz, ahogy maga a Mobilis is az. „A beruházásnak köszönhetően új tematikával bővül a szolgáltatási palettánk, és még inkább vonzóvá tehetjük a természettudományokat a gyerekek számára, ami nagyon fontos küldetésünk. A játszóteret a foglalkoztató pavilonok révén nyári táboraink lebonyolításánál is kiválóan tudjuk majd használni” – emelte ki Keszthelyi Bernadett.