A profik között első szezonját töltő fiatal tehetség, ifj. Sárközi Richárd minden idők legjobb hazai eredményével, pályacsúccsal nyerte a 16. Profi Magyar Golfbajnokságot. A Széchenyi István Egyetem és az intézményhez tartozó Uni Elite Sport Kft. szakmai támogatásával versenyző játékos a nemzetközi Pro Golf Touron is kitűnően szerepelt, és a döntőig jutott. Aki kedvet kapott a golfozáshoz a győri egyetem egyedülálló képzésén a friss bajnok édesapjától, az újkori golf első magyar profi golfozójától is tanulhat. Ifj. Sárközi Richárd, a magyar golf kiemelkedő tehetsége első profi idényét úgy zárta, hogy komolyan letette a névjegyét a hazai és a nemzetközi golfpályákon egyaránt. A nemzetközi profi golf harmadik vonalát jelentő Pro Golf Touron bemutatkozásként rögtön már az első, törökországi versenyén bejutott a döntőbe, a zalacsányi Zala Springs Openen pedig történelmi sikert ért el nyolcadik helyével. „Az utóbbi meghatározó hétvége volt a számomra, hiszen hazai pályán sikerült a legjobb tízbe kerülnöm, ami magyar golfozónak korábban még soha nem sikerült. A szezon további része is jól alakult, bár volt, hogy csupán egy ütéssel maradtam le a cut-ról, vagyis a döntő napról. A sorozat fináléját jelentő Championshipen további két helyet tudtam javítani addigi pozíciómon, így az első nemzetközi profi idényemet közel 300 játékos közül a 79. helyen zártam” – idézte fel a 22 éves sportoló. Ezt követte a 16. Profi Magyar Golfbajnokság , ahol az utolsó napon hibátlan játékkal szintén minden idők legjobb eredményét produkálta, és pályacsúccsal állhatott a dobogó legfelső fokára. Ifj. Sárközi Richárd (középen) minden idők legjobb eredményével nyerte meg a 16. Profi Magyar Golfbajnokságot. Bár a versenyszezon véget ért, a megfeszített munka korántsem. „Folytatom a jövő évi szereplésem megalapozását, és a tervek szerint a hideg hónapok során Spanyolországban is edzőtáborozom. Célom, hogy a következő idényben legalább a negyvenedik hely környékén végezzek”  – emelte ki. A sportoló elárulta bár nem szeret hosszú távra tervezni, inkább mindig csak az előtte álló feladatra koncentrál, ez alól azért kivételt jelent egy dátum: 2028 nyara. „Természetesen a Los Angeles-i olimpia sokszor eszembe jut, és mindent megteszek azért, hogy ott legyek. Igyekszem azonban ezt sem túlgondolni, a fókusznak most a mindennapi munkán kell lennie”  – tette hozzá. Ifj. Sárközi Richárd elmondta, a Széchenyi István Egyetemmel először az Uni Elit Sport Club rendezvényén keresztül került közelebbi kapcsolatba. „Sokat jelent számomra az intézmény partnersége, amellyel hozzájárulnak sikeres szereplésemhez. Az egyetem Magyarországon egyedülálló „szimulációs sport golf” mikrotanúsítványos képzést indított, amelynek édesapám, Sárközi Richárd is oktatója. A hallgatók így a legjobbtól tanulhatnak, hiszen ő nemcsak profi golfozóként rendelkezik hatalmas tapasztalattal, de mintegy három évtizede foglalkozik a sportág oktatásával is”  – hangsúlyozta. Hozzátette, bár eddig versenyei nem engedték, a közeljövőben maga is szeretne ellátogatni a győri képzésre, és bepillantást nyerni az ott folyó munkába. A Széchenyi István Egyetem képzésére jelentkezők professzionális szimulátorok segítségével sajátíthatják el a golf alapjait. A 14 alkalmas kurzus – amelyre az intézmény hallgatói és dolgozói mellett bárki jelentkezhet – különlegessége, hogy az azt elvégzők valamennyi golfpályára alkalmas, a Profi Golf Sportági Szövetség által kiállított és a Magyar Golfszövetség által elfogadott pályára lépési engedélyt szereznek. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a pályaalkalmassági igazolás birtokában lehet csak igénybe venni a hazai és nemzetközi golfklubok pályáit.

Győr központjában két új vendéglátóhely színesíti a város gasztronómiai térképét. A Dr. Kovács Pál utcában található Mankosha elnevezésű palesztin pékséget és a szomszédjában lévő, 6Dogs nevű amerikai hot dog bisztrót a Széchenyi István Egyetem végzett hallgatói alapították, akik a tradíció és a minőség jegyében készítik ételkülönlegességeiket. A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közössége évek óta folyamatosan gyarapszik. Három palesztin fiatal tanulmányaik nyári befejezését követően is Győrben maradt, hogy vállalkozást alapítva járuljon hozzá a térség kulturális és gasztronómiai életéhez. A nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzést végzett Mohammed A. K. Aboalrob és a járműmérnöki szakon oklevelet szerzett Anas Jamal Abdelqader Mohammad tradicionális pékséget nyitott, honfitársuk, az ellátásilánc-menedzsment szakon diplomázott Ahmad Ziad Odah Haddad pedig amerikai hot dog bisztrót üzemeltet a belvárosban. Az utóbbi létrehozásában a járműmérnök szakos, jordán Akram Alsaify is részt vett. „Egy barátunk ajánlotta a Széchenyi-egyetemet a képzések magas színvonala és az intézmény nemzetközi hírneve miatt. Amikor 2023-ban elkezdtük a mesterszakot, és beköltöztünk a kollégiumba, gyakran hiányoztak nekünk az otthoni ízek, ezért elkezdtünk a közös konyhában sütni. Hallgatótársainknak annyira megtetszettek az általunk készített ételek, hogy gyakran az órák utánra rendeltek tőlünk például saját készítésű pitakenyeret. Ők javasolták azt is, hogy nyissunk Győrben egy pékséget, ahol bárki megvásárolhatja a termékeinket, amik egyedülálló színfoltjai lennének a város gasztronómiai életének”  – vázolta fel a kezdeteket Mohammed A. K. Aboalrob. Elmondta: gyermekkori barátjával közösen nyitották a Mankosha  nevű üzletet, ahol az első hetekben már az egyetem számos nemzetközi és magyar hallgatója megfordult. „Összetartó, erős közösség áll a hátunk mögött, amiért nagyon hálásak vagyunk. Azt tapasztaltuk, hogy nagy a hasonlóság a magyar és a palesztin kultúra között, mert ugyanúgy fontos számunkra a tradíció és a vendégszeretet” – fűzte hozzá . Üzlettársa, Anas Jamal Abdelqader Mohammad kiemelte: a városban élők között is pozitív volt az üzlet fogadtatása. Különösen örülnek, amikor a helyiek is betérnek hozzájuk, hogy megkóstolják a keleti ízeket, és elégedetten távoznak. A Széchenyi István Egyetem palesztin nemzetközi hallgatói a Dr. Kovács Pál utcában található pékségükben várják a vendégeket. (Fotó: Adorján András) „Bízunk abban, hogy a jó hírünk elterjed, és egyre többekkel ismertethetjük meg a palesztin gasztronómia e szeletét. Nálunk otthon olyan egy pékség, mint a mi boltunk, azonban rá kellett jönnünk, hogy Magyarországon ugyanez a szó teljesen mást jelent. Amit mi árulunk, az a számunkra tradicionális kínálat: a vékonytésztás, számtalan feltéttel ízesített lepények mellett töltött és töltetlen pitafélék is kaphatók, de kunafa elnevezésű édes desszertünk is van”  – részletezte. Kiemelte: a Mankosha a város első ilyen vendéglátóhelye, így az alapanyagok beszerzéséért Budapestre vagy Bécsbe járnak, hogy igazán autentikus élményt nyújthassanak. A fiatalok fontosnak tartották, hogy ételeik az egyetemisták számára is megfizethetők legyenek, így például a lepénykenyérfélék már 100 forintos darabáron is megvásárolhatók, a fűszeres darált hússal töltött arayesz nevű pitakenyér 1000 forintért kapható, míg a pizzaszerű, különböző feltétekkel kóstolható manakish lepények már 1300 forinttól elérhetők. A Mankosha nevű pékség egyik különlegessége a kunafa, ami egy ropogós, sziruppal átitatott meleg desszert, a felvételen zsályateával tálalva. (Fotó: Adorján András) A hangulatosan berendezett pékség szomszédságában, a Dr. Kovács Pál utcában egy másik új vendéglátóhelyet is felfedezhetünk: a 6Dogs  elnevezésű hot dog bisztrót Ahmad Ziad Odah Haddad és Akram Alsaify alapították. A minőségi alapanyagokból készített streetfood-különlegesség ötlete előbbitől származik, aki utazásai alatt találkozott az egyszerű, mégis ízletesen elkészíthető étellel. „Édesapám a nyolcvanas években gyakran járt Magyarországon, ő ajánlotta számomra a Széchenyi-egyetemet. Örülök, hogy Győrt választottam, mert amellett, hogy gyönyörű és békés város, illetve az emberek kedvesek és segítőkészek, kiváló az elhelyezkedése is. A tanulmányaim alatt a magyar barátaimnak köszönhetően rengeteg helyet felfedezhettem az országon és Európán belül is, de egyedül is voltak érdekes utazásaim. Egy alkalommal egy svéd hostelben ismerkedtem meg egy amerikai hot dog étterem üzemeltetőjével, aki megmutatta, hogy mennyi lehetőség van egy ilyen helyben”  – mesélte el a 6Dogs alapításának történetét Ahmad Ziad Odah Haddad. Megjegyezte: a bisztró nevében található „hatdog” magyar szójáték elsőre sokaknak elkerüli a figyelmét. Ahmad Ziad Odah Haddad lávakövön grillezett, marhahúsból készült hot dogot kínál az amerikai ízekre vágyóknak. (Fotó: Adorján András) „Az üzlettársammal úgy láttuk, hogy Győrben nincs kifejezetten hot dogra specializálódott étterem, így a gasztronómiai kínálat szélesítésének lehetőségét is láttuk a bolt megnyitásában. A berendezést, a dekorációt és az ételeket is igyekeztünk minél inkább a nyugati mintákra építeni, ami nagyon tetszik az embereknek”  – fejtette ki. A széchenyis gyökereire büszke hallgató elmondta: számukra a minőség az egyik legfontosabb követelmény, ezért minden rendelést a legjobb alapanyagokból és nagy odafigyeléssel készítenek. „A hot dog mint étel és talán a dizájn is inkább a fiatalabb korosztály számára tűnhet vonzónak elsőre, de célunk, hogy a helyi lakosságot is elérjük, és megkedveltessük velük a specialitásainkat”  – szögezte le. Kiemelte: természetesen az egyetemista közösség az egyik legfontosabb bázisuk, de a feltétekkel alaposan megrakott, amerikai különlegességet mindenki számára elérhető áron kínálják. A tulajdonos elárulta, hogy reményeik szerint a 6Dogs a jövőben igazi branddé növi ki magát, ami akár bővítést, további üzletnyitást is jelenthetne. Frissen sült buci, marhahúsvirsli, házi szósz, jalapeño paprika, uborka – gazdag ízélményben van része a 6Dogs-ba betérőknek. (Fotó: Adorján András)

Kisgyermekeknek szóló szenzomotoros tréningprogrammal nyerte el az OTP Fáy Oktatási Innovációs Díj általános iskola alsó tagozat kategóriájának arany fokozatát a Széchenyi István Egyetem kutatója. Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet mindenki számára elérhető, játékos fejlesztő foglalkozásának célja, hogy a gyerekek idegrendszeri érését mozgással támogassa, elősegítve a tanuláshoz, figyelemhez, viselkedésszabályozáshoz szükséges alapképességek fejlődését. Az OTP Fáy Oktatási Innovációs Díj évről évre azokat az oktatási eszközök és módszertanok terén kiemelkedő gyakorlatokat, innovatív megoldásokat és kezdeményezéseket ismeri el, amelyek pozitív hatással vannak a tanítás minőségére, és fokozzák a tanulás eredményességét. Az általános iskola alsó tagozat kategóriájának legmagasabb, arany fokozatát idén a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának kutatója, dr. Stephens-Sarlós Erzsébet  nyerte el kisgyermekeknek szóló, játékos fejlesztőprogramjával. A „Mozgásban a siker” elnevezésű projektet a szakember több évtizedes pedagógiai pályája ihlette. Ez a program fejlődésneurológiai kutatások eredményei alapján támogatja a gyermekek idegrendszeri érését, a csecsemőkori reflexek gátlását, így segítve például a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlődését. A Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Stephens-Sarlós Erzsébet (jobbra) az általános iskola alsó tagozat kategória legmagasabb, arany fokozatát nyerte el. (Fotó: OTP Fáy Oktatási Innovációs Díj) Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet elmondta: a Fáy Alapítvány pályázatára a Széchenyi-egyetem egészségpszichológia mesterképzésének egyik hallgatója hívta fel a figyelmét, a lehetőséget pedig már csak azért is aktuálisnak tartotta, mert az intézményben jelenleg is zajlik egy óvodás, alsós korosztályt érintő kutatás a témában. „Minél több úgynevezett primitív reflexe marad fenn egy gyermeknek, annál nehezebb elérnie azt a kognitív teljesítményt, amit egy érett idegrendszer mellett képes lenne. Illetve annál nagyobb a valószínűsége a viselkedés- és figyelemzavarral kapcsolatos problémák kialakulásának. Mivel a mozgás, az idegrendszer működése és a kognitív funkciók megnyilvánulása szorosan összefügg, ezért létrehoztam egy nagyjából 120 foglalkozást tartalmazó programot, amely tizenöt-húsz perces játékos gyakorlatokból áll, és segíti a csecsemőkori reflexek gátlását”  – részletezte. A kutató megjegyezte: a bárki számára elérhető programot megközelítőleg 500 óvodás és iskolás csoport használja jelenleg Magyarországon. „Nagy problémát okoz, hogy hazánkban sokkal kevesebb gyermek jut el egyéni fejlesztésre, mint amennyinek szüksége lenne rá. Ezzel a csoportos tréninggel mindenki lehetőséget kap arra, hogy kibontakoztassa a benne rejlő képességeket. Lényeges, hogy ezekhez a gyakorlatokhoz nincs szükség kiegészítő eszközökre, ráadásul a foglalkozást óvodapedagógusok és tanítók is vezethetik, megvalósítása különleges képzettséget nem igényel”  – fejtette ki. Hozzátette: a mozgással támogatott alkalmakat a gyermekek nem kifejezetten fejlesztésnek élik meg, mert a foglalkozás játékos formában, mondókákkal és meseszerű elemekkel  kiegészítve valósul meg. Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet büszke az elismerésre, ami még tovább ösztönzi a témában megvalósuló tudományos tevékenységét. „A Széchenyi-egyetem maximálisan támogatja a primitív reflexekről, a kognitív képességekről és az idegrendszeri aktivitásokról  szóló kutatásaimat, melyeknek eredményességéről naponta kapok pozitív visszajelzéseket szülőktől, pedagógusoktól.  – fogalmazott. – A pályám következő szakaszát szeretném erre és a tudásmegosztásra összpontosítani, mert meggyőződésem, hogy minél szélesebb közönség számára elérhetővé kell tenni az ehhez hasonló fejlesztéseket, amelyek boldogabb, teljesebb élethez segíthetik hozzá a gyermekeket.”

Győrben rendezték meg a harmadik nemzetközi Danube Cup Konferenciát, amelynek középpontjában a vállalkozói lét – azon belül is a kisvállalkozások – kihívásaira irányuló kutatások álltak. A Széchenyi István Egyetem társszervezésében megvalósult kétnapos eseményen többek között a Duna menti országok hazai és külföldi szakértői vettek részt, akik a női vállalkozók helyzetéről, a családi cégekről, a technológiai innovációkról és az egyetemi vállalkozásoktatásról is szót ejtettek a 13 szekcióban megvalósult szakmai programon. A Danube Cup egy nemzetközi egyetemi hálózat, amelynek célja a vállalkozói oktatás fejlesztése, a hallgatói startupok és az akadémiai vállalkozáskutatás támogatása. A Duna menti országokat összefogó társulás egyik fontos pillérét képezi a kutatók globális együttműködését segítő Danube Cup Konferencia, amelyet kétévente rendeznek meg. A rendezvény a vállalkozói szellem és a startup-ökoszisztémák oktatásának trendjeit mutatja be, fórumot biztosít a tapasztalatok és jógyakorlatok megosztására, valamint előremutató párbeszédeket indít a régió akadémiai szereplői között. A harmadik Danube Cup Konferenciának a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont nemrégiben. A két nap során 69 prezentáció hangzott el 13 szekcióban. A résztvevők között 20 ország 30 egyeteme képviseltette magát, beleértve kilenc hazai egyetem oktatóit és kutatóit. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában megrendezett harmadik Danube Cup Konferencián húsz ország kutatói vettek részt. (Fotó: Adorján András) A megnyitón dr. Dőry Tibor főszervező, az egyetem Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének docense kifejtette: a program célja, hogy az inspiráló előadások révén új együttműködési lehetőségeket, tartalmas szakmai diskurzust mozdítson elő. Dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja elmondta, 82 tanulmányt nyújtottak be a résztvevők, köztük kész publikációkat, folyamatban lévő kutatásokat és jógyakorlatokat bemutató anyagokat. Kiemelte, hogy a konferencia tudományos hatása jelentős, mert a legkiemelkedőbb kutatások színvonalas, Scopus-indexált kiadványokban jelennek majd meg. A Danube Cup nemzetközi egyetemi hálózatot dr. Danyi Pál alapító mutatta be. „A mozgalmat kilenc évvel ezelőtt indítottuk, jelenleg öt ország tíz felsőoktatási intézménye adja az aktív tagságot. Víziónk, hogy motivált és sikeres vállalkozói szellemű hallgatókat képezzünk, hozzájárulva egy olyan sikeres régióhoz, amelyben az új, innovatív egyetemi ötletek hatékonyan és eredményesen kerülnek át az üzleti életbe”  – fogalmazott. Elárulta: legfrissebb terveikben szerepel, hogy vállalkozói tréninget, kollaboratív képzési rendszert hozzanak létre a hálózat egyetemei számára. Dr. Danyi Pál, a Danube Cup alapítója bemutatta a szervezetet. (Fotó: Adorján András) A konferencia egyik támogatója, a Nemzeti Innovációs Ügynökség részéről Kutni Mátyás edukációs szolgáltatásokért felelős igazgató köszöntötte a résztvevőket. „A hallgatói innováció támogatása, valamint a vállalkozói készségek és gondolkodásmód fejlesztése az egyik legfontosabb és legnehezebb feladatunk. Ugyanakkor örömmel mondhatom, hogy programjaink révén már több ezer fiatalnak és kutatónak segítettünk megismerkedni az innovációval és a vállalkozói léttel” – jelentette ki. Megjegyezte: egyik zászlóshajójuk a Hungarian Startup University Program (HSUP), amely egyetemeken átívelő, online kurzus formájában nyújt modern vállalkozói ismereteket és innovatív gondolkodásmódot a startupok világával kapcsolatban a felsőoktatásban tanulóknak. Kifejezte örömét, hogy az ügynökség hozzájárulhatott a Danube Cup Konferencia sikeréhez, mert a hasonló, határokon átívelő lehetőségek rövid időn belül járulhatnak hozzá értékes kooperációk kialakításához. A Nemzeti Innovációs Ügynökség edukációs szolgáltatásokért felelős igazgatója, Kutni Mátyás (Fotó: Adorján András) A szakmai program során a résztvevők olyan témákban ismerkedhettek meg a legfrissebb kutatásokkal, mint a vállalkozó nők helyzete, az élenjáró technológiák szerepe, a modern marketing kihívásai, a családi cégek sajátosságai, vagy épp az egyetemi vállalkozások jelentősége. A főelőadások sorát dr. Ács Zoltán professzor, a Vienna Institute for Global Studies (VIGS) alapítója, nemzetközi szinten elismert kutató kezdte meg „Digitális fejlesztések a Duna-völgyben – mítosz vagy valóság?” című prezentációjával. Dr. Dimo Dimov, az egyesült királyságbeli Bath-i Egyetem professzora a vállalkozói út megteremtéséről, felgyorsításáról és finanszírozásáról beszélt, míg dr. Michael Dowling, a német Regensburgi Egyetem professzora az együttműködés és a verseny ellentétét helyezte harmincéves kutatói pályája perspektívájába. Az esemény második napján dr. Reinhard Prügl, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora adott elő a családi vállalkozások értékállóságáról és kihívásairól. A konferencia résztvevői kerekasztal-beszélgetések során is elmélyülhettek a vállalkozásfejlesztés témájában. A felvételen dr. Dőry Tibor beszélget dr. Ács Zoltán professzorral és dr. Dimo Dimov professzorral. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikumának diákjaiból álló csapat nyerte meg az Agrárszakképző Intézmények V. Országos Gazdászversenyét. A győri diákoknak a győzelemhez az elméleti és gyakorlati tudás mellett a precíziós technológiák ismeretére is szükségük volt. Az Agrárszakképző Intézmények V. Országos Gazdászversenyét Hódmezővásárhelyen rendezték meg nemrégiben. A szakmai rendezvényen a hazai agrárszakképző intézmények 11 tanulói csapata mérte össze a tudását. Az elméleti ismeretek tesztelését agrárdigitalizációs és gyakorlati feladatok követték állattenyésztési és növénytermesztési témákban, amelyeket a gazdálkodással kapcsolatos ügyességi számok is kiegészítettek. Végül a Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium középiskolásai állhattak a dobogó legfelső fokára. A csapatot a tizenkettedikes Kállai Boglárka, Póczi Mátyás és Rabai Ábel alkotta, felkészítőjük Farkasdi Károly volt. A diákok értékes nyereményekkel gazdagodtak, emellett szakmai látogatást tehetnek Szentesen, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetében. A Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikumának győztes csapata: Kállai Boglárka, Póczi Mátyás és Rabai Ábel. (Fotó: Adorján András) „Iskolánk minden eddigi gazdászversenyen részt vett, és minden alkalommal dobogós helyezést ért el, az idén pedig a legjobbnak bizonyult a csapatunk. Büszkék vagyunk a fiatalokra, akik a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Számunkra ez kitűnő visszajelzés, hogy kollégáink eredményesen készítik fel a diákokat. Köszönettel tartozunk a Széchenyi István Egyetemnek, hogy olyan hátteret biztosít számunkra, amely magas színvonalú képzést tesz lehetővé. A precíziós gazdálkodás például kiemelten fontos terület, amelyben az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara példaértékű tevékenységet végez. Jól mutatja a téma aktualitását, hogy a feladatok közt megtalálható volt a mezőgazdasági drónok használata és irányítása”  – fogalmazott Csiszár Rudolf iskolaigazgató. „Hatalmas élmény volt számunkra a verseny, és óriási örömet jelentett a győzelem, mert nagyon erős mezőnyben sikerült megszereznünk”  – mondta el Kállai Boglárka. Hozzáfűzte, a megmérettetés első felében ötven elméleti kérdésre kellett válaszolniuk, amely a mezőgazdaság valamennyi területét felölelte a növénytermesztéstől és az állattenyésztéstől a géptanon át az élelmiszer-ismeretekig. Rabai Ábel a gyakorlati feladatokat sorolta, amelyek között szerszám- és élelmiszeralapanyag-felismerés is volt, de a ló anatómiai felépítésével szintén tisztában kellett lenniük. „Gyakorlottnak kellett lennünk a legújabb technológiák használatában is, amit egy drónszimulátor segítségével mutathattunk be”  – folytatta Póczi Mátyás. Felkészítő tanáruk, Farkasdi Károly megjegyezte: a precíziós gazdálkodás fontos eleme a drónnal való talajállapot-felmérés, amit kitűnően szimuláltak a tanulók a versenyen. Kiemelte, évek óta tanítja a három diákot, így nem volt nehéz összeállítania a csapatot. „Elhivatott, tehetséges fiatalokról van szó, akik eredményükkel igazolták a beléjük vetett bizalmat. Iskolánk számára pedig kitűnő erőpróba az országos verseny, így a következő alkalommal is ott leszünk, hogy újabb tanulóink mutathassák meg magukat a szakmai zsűrinek”  – jegyezte meg. A diákok elmondták, a gazdálkodás mindhármuk életében folyamatosan jelen van, hiszen otthon is vannak állataik, kis gazdaságuk, ahol az iskolában tanultakat alkalmazni tudják. Abban is egyetértettek, hogy a technikum elvégzése után egyetemi tanulmányokat szeretnének folytatni, és hosszú távon az agrárterületen képzelik el jövőjüket.

A Vidékfejlesztési Programból elnyert 1,7 milliárd forintos támogatásból és több mint félmilliárd forint saját forrásból hozott létre sertés- és baromfi-bemutatóüzemet, illetve okoskertet, valamint fejlesztette sajtüzeme laboratóriumát a Széchenyi István Egyetem az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. Az átadóünnepségen elhangzott: a projektek a gyakorlatközpontú oktatást és a kutatást szolgálják. A Széchenyi István Egyetem arra törekszik, hogy Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara is a legkorszerűbb oktatási és kutatási háttérrel támogassa a hallgatókat, a munkatársakat és a térséget. Ehhez járul hozzá az intézmény Vidékfejlesztési Program keretében elnyert két pályázata, amelynek átadását október 17-én tartották. Az eseményen dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja elmondta: a fejlesztések célja, hogy a középiskolások, az egyetemisták és a vállalati partnerek a gyakorlatban is megismerjék a modern, digitálisan támogatott agrármegoldásokat és az élelmiszer-előállítás folyamatait. A Smart Farm tangazdaságban kialakított, több mint 500 négyzetméteres, 18 helyiségből álló állatkísérleti laborban számítógép-vezérelt klímaszabályozás és integrált telepfelügyelet működik. Az egyedi takarmányfelvétel- és emissziómérést a baromfi- és sertésanyagcsere-laborok, valamint a sertések speciális egysége szolgálják. Az alkalmazott mesterségesintelligencia-alapú megoldások – például a gépi látás és az akusztikus elemzés – lehetővé teszik az állatjólét és -viselkedés valós idejű nyomon követését. A dékán kifejtette: a Lucsony utcai telephelyen létrehozott okoskertben 40 magaságyás, automata öntözés és növényfigyelés, időjárás-állomás, valamint megújított, gyógynövényszárítóval és palántanevelővel felszerelt üvegház található. A kifejlesztett „Smart Garden” alkalmazás VR-megjelenítéssel teszi élményszerűvé a tanulást. Emellett a kar sajtüzemének laboratóriumába olyan korszerű eszközöket vásároltak, amelyek megkönnyítik a minőségellenőrzést és a hatóanyag-tartalom mérését. Dr. Tóth Tamás szerint mindez egyszerre járul hozzá az oktatási és a kutatási célokhoz, illetve alapot ad hallgatóknak, középiskolásoknak és vállalkozásoknak a projektalapú oktatáshoz, tréningekhez és gyakorlati bemutatókhoz. Az átadóünnepség résztvevői: dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere, dr. Nagy István agrárminiszter, Hanczné dr. Lakatos Erika, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar stratégiai dékánhelyettese, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja és dr. Húth Balázs, az Állattudományi Tanszék vezetője. (Fotó: Adorján András) Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese beszédében aláhúzta: e két projekt nem csupán infrastruktúrát teremtett, hanem szemléletet is formál. „Azt az elkötelezettséget fejezi ki, hogy intézményünk a fenntarthatóság és a korszerű élelmiszer-termelés ügyét stratégiai feladatának tekinti, amelyben a hagyományos agrártudás a digitális technológiákkal kiegészülve új távlatokat ad az egész ágazat számára”  – fogalmazott. Kiemelte a legkorszerűbb ismeretek, a modern technológiák és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolásának fontosságát. „Ez biztosítja, hogy a magyar agrárium képes legyen megfelelni a 21. századi elvárásoknak – és hogy a vidék valóban a fejlődés, az értékteremtés és a magas életminőség tere maradjon”  – szögezte le. Dr. Nagy István agrárminiszter az eseményen elmondta, hogy 2023-ban hirdették meg a Vidékfejlesztési Program keretein belül a bemutatóüzemek támogatását lehetővé tevő felhívást. „Azt tűztük ki célul, hogy az elérhető legjobb technológiával felszerelt gyakorlati képzőhelyek jöhessenek létre, amelyek révén iskoláink, egyetemeink 21. századi körülmények között tudnak átadni ismereteket. A felhívás keretében 19 intézmény részesült összesen 15,6 milliárd forint támogatásban”  – összegezte. Felhívta a figyelmet a megfelelő szakember-utánpótlás fontosságára. „A szakképzésből ma már jóval egyszerűbb az út a felsőoktatásba, mint korábban: az okleveles technikusképzés, illetve az intézményeink és az egyetemek közötti együttműködések ehhez jó alapot adnak. Idén több mint 3200 hallgatót vettek fel államilag támogatott, agrár-felsőoktatási képzésekre, melyek közül több mint ötszázan itt, Mosonmagyaróváron kezdhették meg tanulmányaikat”  – hangoztatta. Szabó Miklós mosonmagyaróvári polgármester beszédében Mosonmagyaróvár és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara közötti szoros együttműködést húzta alá. Megjegyezte: „Ezek a projektek nemcsak az intézményt, hanem a várost is gyarapítják, még évtizedek múltán is. Általuk az itteni képzések még vonzóbbá válnak a fiatalok körében, és még képzettebb szakemberek kerülnek ki a karról.” A gyakorlatközpontú képzéseket és a kutatásokat egyszerre szolgálják az átadott beruházások. (Fotók: Adorján András)

Az ösztöndíjak, a nemzetköziesítés, a diplomák értéke és a képzések gyakorlati jellege kapcsán hangzott el a legtöbb kérdés azon a fórumon, amelyen a Széchenyi István Egyetem hallgatói Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert kérdezhették. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában tartott telt házas fórumot Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter „Kérdezd a minisztert!” címmel október 15-én. Az eseményen több mint száz hallgató vett részt, és nagyon sok téma került szóba. A rendezvény célja az volt, hogy a fiatalok közvetlenül, szabadon tehessék fel kérdéseiket a tárcavezetőnek, és párbeszéd induljon a magyar felsőoktatás jövőjéről. A győri találkozó a programsorozat harmadik állomása volt, a budapesti Semmelweis és a Miskolci Egyetem után. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (Fotó: Adorján András) A fórumot követő sajtótájékoztatón Hankó Balázs hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetem a megújult magyar egyetemek élvonalába tartozik, a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában szerepel. Mint mondta, az intézmény nemzetközi tudományos teljesítménye az elmúlt időszakban megtízszereződött, és mind a hazai, mind a külföldi hallgatók száma folyamatosan növekszik. Aláhúzta, hogy a győri egyetem finanszírozása az utóbbi esztendőkben évi 8 milliárd forintról 26 milliárdra emelkedett, ami jól mutatja az intézmény teljesítményének elismerését. Beszélt arról is, hogy több tízmilliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a Széchenyi István Egyetemre, és jelentős infrastrukturális megújulás ment végbe. „A győri egyetem a megújult egyetemek ligájában játszik, és jól játszik. De a célunk, hogy még előrébb lépjünk – szeretnénk, ha lenne magyar egyetem a világ legjobb száz és több magyar egyetem Európa legjobb száz felsőoktatási intézménye között” – fogalmazott Hankó Balázs az „Egyetemek 2030” program céljait ismertetve. Hozzáfűzte: a fórumon a hallgatók részéről több fontos téma került napirendre, köztük az ösztöndíjak rendszere, a kollégiumfejlesztések, az oktatás gyakorlatorientáltsága, valamint az ipari kapcsolatok és a mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban és a kutatásban. A Széchenyi István Egyetem sok hallgatója élt a lehetőséggel és tett fel kérdést a miniszternek. (Fotók: Adorján András) Vályi Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke kiemelte: „Fontos, hogy a hallgatók közvetlenül is megoszthassák a véleményüket a döntéshozókkal. Az ösztöndíjak, a lakhatás, a nemzetköziesítés és a diplomák munkaerőpiaci értéke mind olyan kérdések, amelyek közvetlenül érintik az egyetemistákat.” Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Vályi Nagy Dáviddal, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökével. (Fotó: Adorján András)

A kutatás és a gazdálkodók igényeit egyaránt szolgálja a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás, amely a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához járul hozzá. Az innovatív eszköz használata növeli a termelés hatékonyságát és biztonságát, valamint támogatja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszékén csaknem egy évtizede végeznek kutatásokat meteorológiai állomásokkal. Kezdetben hazai és külföldi eszközöket alkalmaztak, majd saját kísérleti rendszereket építettek, amelyek főként tudományos célokat szolgáltak. A megszerzett tapasztalatok, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök gyakori hibái azonban arra ösztönözték a kutatókat, hogy teljes egészében új, saját fejlesztésű megoldást hozzanak létre. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatócsoportja: Kázmér Dávid technikus, Horváth Koppány fejlesztőmérnök, Németh Gergő tanszéki mérnök, dr. Teschner Gergely egyetemi docens, Karsay Sándor tanszéki mérnök, valamint Kovács Péter fejlesztőmérnök, Németh Csaba fejlesztőmérnök (Fotó: Adorján András) Dr. Teschner Gergely, a tanszék docense elmondta: a projektet a kar mintagazdaságainak bevonásával indították, így pontos képet kaptak arról, melyek azok a paraméterek, amelyek a mindennapi döntésekben a legfontosabbak a gazdálkodók számára. Az ennek eredményeként kialakított szenzorkészlet méri többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást. Mindezeket egy levélfelületi nedvességmérő szenzor egészíti ki. A fejlesztés egyik fő előnye, hogy az állomás egész évben működőképes, így télen is, amikor a piacon kapható eszközök gyakran leállnak a csökkent mértékű napenergia miatt. A kutatók az NBIoT-alapú adatátvitelt választották, amely alacsony energiaszint mellett is stabil kapcsolatot biztosít. Az állomás tízpercenként küld adatokat, és akár két hétig képes működni csupán akkumulátorról, ami jelentősen megkönnyíti a terepi használatot. A szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította egy olyan felhasználói felület fejlesztésével, amely a kutatói és a gazdálkodói igényeknek egyaránt megfelel. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül. A fejlesztők külön algoritmusokat dolgoznak ki a szántóföldi növénytermesztők és a kertészeti gazdaságok számára. A piaci bevezetésben az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. vállal kulcsszerepet, amely az eszköz teljes életciklusát biztosítja a gyártástól az értékesítésen át a szervizháttérig. A prototípust több szakmai rendezvényen is bemutatták, ahol pozitív visszajelzéseket kapott, és több hazai agrárvállalat is nyitottságot mutatott az együttműködésre. A fejlesztők szerint az állomás ár-érték arányban is kiemelkedő lesz: a jelenlegi számítások alapján mintegy harminc százalékkal kedvezőbb áron érhető majd el, mint a hasonló funkcionalitású rendszerek. „A meteorológiai állomás a gyakorlatban közvetlen segítséget nyújthat a gazdálkodóknak. Segíthet a vetés optimális időpontjának kiválasztásában a talajhőmérséklet és nedvesség alapján, a növényvédelmi kezelések időzítésében a szélviszonyok figyelembevételével, vagy az aratás tervezésében a levélfelületi nedvesség mérésével, amelynek köszönhetően elkerülhető a nedves termény betakarítása és a költséges szárítás. A rendszer előfizetési konstrukcióban is elérhető lesz, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egymás állomásainak adataihoz is hozzáférjenek, így egy közösségi meteorológiai hálózat alakulhat ki” – részletezte dr. Teschner Gergely. Hozzátette: az idén piacra kerülő eszköz egyaránt szolgálja az oktatást, a kutatást és a mezőgazdaságot, hozzájárulva a magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez.

A fiatal tehetségek kibontakozását, a mérnöki tudás fejlesztését és az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztést egyaránt szolgálja, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. a közeljövőben megalakítja a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. Az új szervezeti egység hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon. Új szintre lép a Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. partnersége: a két fél létrehozza a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. A hallgatók így a világ élvonalában dolgozó szakemberektől tanulhatnak, a Hungaroring pedig közvetlen kapcsolatba kerül a felsőoktatási tudásbázissal és a jövő mérnökeivel. A magyar kormány döntése értelmében az autó-motor sport stratégiai ágazattá vált. A Hungaroringen megalakuló közös Széchenyi István egyetemi tanszék ezen cél sikeres megvalósítását hivatott szolgálni, a tudomány, az oktatás és a kutatás-fejlesztés integrációjával támogatva a tehetséggondozást és a hazai motorsport innovációs potenciáljának kiaknázását. A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring szoros kapcsolata nem újkeletű. A felek 2022 júliusában, majd 2023 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá, ennek keretében a győri felsőoktatási intézmény önálló standdal volt jelen az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A partnerség tette lehetővé a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak szeptemberi elindítását is, amelynek oktatógárdájában helyet kaptak a Hungaroring tapasztalt szakemberei. A kooperáció ugyancsak lehetőséget biztosít a világ élvonalába tartozó hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy Team, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team – szakmai bemutatkozására és fejlődésére. Mindezt erősíti a jövőben a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszék, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon. A Hungaroring Sport Zrt. célja, hogy hozzájáruljon az autó-motor sport fejlődéséhez. (Fotók: Hungaroring Média) Az együttműködés keretében a Széchenyi István Egyetem önálló standdal mutatkozott be az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. (Fotó: Széchenyi István Egyetem)

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magro.hu , Magyarország egyik vezető agrárpiactere és hírportálja stratégiai együttműködési megállapodást kötött a napokban, amelynek célja a tudástranszfer és az agrárdigitalizáció erősítése, valamint a tudomány és a gyakorlati agrárium közötti szorosabb kapcsolódás elősegítése. A partnerség révén a felek hozzájárulnak a mezőgazdaság és a fiatal szakemberek fejlődéséhez. Az együttműködési megállapodás aláírói a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári campusán: Németh István, a Magro.hu ügyvezetője, dr. Tóth Tamás dékán, Bóné Tímea, a Magro.hu cégvezetője, dr. Kiss Attila Péter innovációs dékánhelyettes és dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. (Fotó: Adorján András) Ennek keretében a Magro.hu felületet biztosít az egyetem tudományos és innovációs eredményeinek széles körű ismertetéséhez. A portálon havonta jelennek meg szakmai cikkek, amelyek közérthetően mutatják be az intézményben zajló kutatásokat, fejlesztéseket és innovációkat. Az egyetem pedig többek között lehetőséget biztosít a rendezvényein a Magro.hu-nak, hogy képviselői szakmai előadásokat tartsanak, és első kézből szerezzenek információkat.  „Ez a vállalati együttműködéseink között egy igazán speciális terület, hiszen Magyarország egyik leglátogatottabb agrárportáljával képezünk hidat a tudomány és a gazdaság között. A portál révén újabb vállalatokat is megszólíthatunk, ami közvetve a kapcsolataink bővülését is segítheti ” – emelte ki dr. Tóth Tamás, a kar dékánja. „A Magro.hu egy modern, dinamikusan fejlődő portál, amely képes különböző iparági szereplőket – gazdálkodókat, élelmiszeripari cégeket, beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat, kereskedelmi láncokat, feldolgozókat és az állami szereplőket – hatékonyan elérni. Az együttműködés lehetőséget ad a kar kutatási és innovációs eredményei hasznosulására, illetve a tudástranszfer mértékének fokozására. Célunk, hogy ne csak szakmai tanulmányokkal járuljunk hozzá mindehhez, hanem az egyetem által fejlesztett termékek és technológiák bemutatásával is” – tette hozzá dr. Kiss Attila Péter, a kar innovációs dékánhelyettese. „Olyan ökoszisztémát építünk, ahol a tudományos eredmények gyorsan eljutnak a gazdálkodókhoz. Célunk, hogy ezeket a gyakorlatban is alkalmazható formában közvetítsük, ezáltal hatékonyabbá téve a termelést és versenyképesebbé a hazai agráriumot. Meggyőződésünk, hogy a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködés hozzájárul a tudástranszfer és az agrárdigitalizáció további fejlődéséhez, és elősegíti az innovatív, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését”  – fogalmazott Németh István, a Magro.hu ügyvezetője.

Holdsüteménnyel, lampionkészítéssel és közös versmondással ünnepelték a kínai kultúra egyik legjelentősebb eseményét, az őszközépünnepet a Széchenyi István Egyetemen. Az érdeklődők mellett az intézmény hallgatói és munkatársai, valamint az ősszel indult kínai nyelvtanfolyamok tanulói vettek részt a rendezvényen, amely az összetartozás, a családi és baráti kapcsolatok, illetve a Hold motívuma köré épült. A Széchenyi István Egyetemet egyre több szál fűzi Kínához: az intézmény erősödő gazdasági és akadémiai kapcsolatai mellett a kulturális értékek népszerűsítését is fontosnak tartja. Ennek jegyében rendezte meg október 7-én az őszközépünnephez kötődő eseményét is, amely az újév  után a második legjelentősebb kínai fesztiválnak számít. A több ezer éves hagyományokra visszatekintő ünnepre az egyetem Győri Innovációs Parkjába várták az érdeklődőket, akik kínai hallgatókkal közösen élvezhették a programot. A résztvevők megkóstolhatták a fesztivál jelképének is számító holdsüteményt, saját lampiont készíthettek, és fejtörőkön, kvízjátékon keresztül is tesztelhették tudásukat. Az eseményen dr. Lukács Eszter, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: egyre gyarapodó kínai hallgatói közösségük, vendégprofesszoraik és a már 18 együttműködési megállapodással rendelkező intézményi hálózatuk mind kézzelfogható eredményei a folyamatosan erősödő kapcsolatnak. „Egyetemünk kiemelt vállalati partnerei között található a Huawei, a NIO és a BAMO Technology Hungary Kft. Ezek az együttműködések nemcsak a tudás átadását, hanem a jövő technológiáinak közös formálását is lehetővé teszik” – jelentette ki. Kiemelte: az egyetemen előkészítés alatt áll Magyarország következő Konfuciusz Intézete, amely jelentősen hozzájárul majd a magyar–kínai kapcsolatok további elmélyítéséhez az oktatásban és a kulturális csereprogramokban egyaránt. „További siker, hogy az idei tanévben közel 150-en iratkoztak be az intézményünk által támogatott kínai nyelvóráinkra, a legkülönbözőbb korosztályokból. Ez is jelzi, hogy a kínai nyelv és kultúra iránti érdeklődés évről évre szélesebb társadalmi réteget érint, és egyre inkább a közös jövő kulcsává válik” – tette hozzá. A felvételen a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének első titkára, Liu Hua, valamint a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Lukács Eszter. (Fotó: Adorján András) A Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének első titkára, Liu Hua úgy fogalmazott, a Hold a nyolcadik holdhónap 15. napján ragyog a legfényesebben, ezért a kínai kultúrában ez a nap a családi újraegyesülés fesztiválja, az őszközépünnep. „Ma, amikor ilyen kedves fogadtatás után itt állhatok a hazámra jellemző dekoráció és az illatos holdsütemények között, igazán otthon érzem magam. Hiszem, hogy ez az érzés a közös értékeinkből is fakad, melyek központjában a család és a hagyományok állnak”  – húzta alá. Megjegyezte: a Hold fénye egész Földünket beragyogja, így a jelkép a civilizációk békés együttélésére és az emberiség világközösségére is utal. Granyák Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztályának helyettes főosztályvezetője kifejtette: Kínához fűződő kapcsolata pályakezdőként indult, azóta élt már öt évet is az országban, ami elmélyítette a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése iránti elköteleződését. „Tizenöt évvel ezelőtt, amikor a kormány meghirdette a keleti nyitás politikáját, kevesen gondolták volna, hogy a két ország közötti kapcsolatok ilyen gyors ütemben és ilyen jelentős mértékben fejlődnek majd. Mára hazánk a keleti és a nyugati gazdasági szféra egyik legfontosabb találkozási pontjává vált”  – vélekedett. Kiemelte: a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulását követően Magyarország az elsők között létesített diplomáciai kapcsolatot az ázsiai országgal, így az eseményt megelőző héten ennek már 76. évfordulóját ünnepelhették meg Budapesten. Granyák Gergely, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína Főosztályának helyettes főosztályvezetője (Fotó: Miklós Balázs) „Tavaly több mint kétszázezer kínai turista látogatott el hazánkba, akik félmilliónál is több vendégéjszakát töltöttek nálunk. Ez a fajta turizmus nemcsak a kölcsönös megértést segíti, de a gazdaság növekedéséhez is hozzájárul az idegenforgalom, a kultúra és a szolgáltatások terén. Az oktatási kapcsolatok is fejlődnek, évről évre egyre több kínai hallgató érkezik Magyarországra: az előző tanévben 2800-an vettek részt a hazai felsőoktatásban, közülük 295-en a Stipendium Hungaricum ösztöndíjnak köszönhetően”  – részletezte Granyák Gergely. Kifejezte reményét, hogy a kulturális és oktatási intézmények legújabbika, a győri Konfuciusz Intézet is hamarosan megkezdheti működését a Széchenyi István Egyetemen. A rendezvény legfelemelőbb pillanata az volt, amikor az egyetem  kínai nyelvkurzusán  tanulók – kisgyermekektől felnőtteken át egészen a nyugdíjas korosztályig – az intézmény kínai hallgatóival közösen szavaltak el egy őszközépünnephez kapcsolódó kínai verset. A résztvevők ezenkívül megismerkedhettek a fesztivál eredetével és szokásaival Shen Zhi, az egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának nemzetközi szakreferense és Zhao Lijun kínai vendégoktató révén, rövid betekintést nyerhettek a kínai nyelvtanulásba Orosz-Barczi Réka, az intézmény nemzetközi igazgatója előadásának köszönhetően, valamint egy kerekasztal-beszélgetés során megtudhatták, hogyan érzik magukat Győrben a kínai hallgatók Borbély-Bailey Natasha, a Nyelvi és Kulturális Központ vezetőjének moderálásával. Wang Shishuai, Wang Tianyi, Wu Fan, Deng Bowen és Tang Anxin elárulták: nagyon szeretnek a Széchenyi-egyetemre járni, és hálásak, hogy a hasonló rendezvényeknek köszönhetően valóban otthon érezhetik magukat. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Miklós Balázs)

A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara a napokban rendezte meg üzleti és gazdaságtudományi nemzetközi konferenciáját, amely ezúttal a „Globális kihívások átalakítása lehetőségekké” témakört járta körül. Az esemény a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és a digitális átalakulás gazdasági, társadalmi és vállalati hatásait állította középpontba. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Üzleti és Gazdaságtudományi Konferenciája a régió egyik legrangosabb nemzetközi tudományos rendezvénye, amely évről évre fórumot biztosít a gazdaságtudományok hazai és külföldi kutatóinak. Célja, hogy kiemelt platformot teremtsen a tudományos párbeszédre, a kutatási eredmények megosztására és a nemzetközi együttműködések erősítésére. A háromnapos eseményen több mint kétszáz résztvevő mutatta be legfrissebb kutatásait három kontinens 17 országából, az Egyesült Államoktól és Brazíliától Európán át egészen Indiáig és Indonéziáig. Dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen tudományos rendezvények nemcsak a szakmai párbeszédet erősítik, hanem az intézmény nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítését is szolgálják. „Szakmai partnereink sorában kiemelt szerepet tölt be az indiai Integral University, amely velünk párhuzamosan ugyanebben a témakörben szintén konferenciát tart, és amely intézménnyel tavaly közösen indítottuk el a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás kettős képzést”  – mondta, hozzátéve, hogy a skóciai Academy of Marketing közreműködésével az egyetem marketingképzései és kutatásai is egyre láthatóbbá válnak a nemzetközi térben. Az elnökhelyettes kiemelte, hogy a tudományos teljesítmény folyamatos növelése az egyetem egyik stratégiai célja, amely nemcsak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban való előrelépést, hanem az oktatók és kutatók szakmai fejlődését is szolgálja. A Kautz-konferencia a világ tizenhét országából érkezett kutatókat, oktatókat és szakembereket kapcsolt össze Győrben. (Fotó: Dudás Máté) A megnyitón dr. Remsei Sándor, a kar dékánja is köszöntötte a résztvevőket. „Ez az éves konferencia az ötletek, az együttműködés és a kutatás ünnepe, amely a világ minden tájáról hozza össze a szakembereket és a gondolkodókat. Karunk elkötelezett az innováció, a fenntarthatóság és a tudás határokon átívelő megosztása mellett. Ezt szolgálja ez a rendezvény is”  – mondta a dékán. Dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja kiemelte: a Kautz-konferencia olyan fórum, amely a világ minden tájáról érkező szakembereket hozza össze a közös gondolkodás jegyében. (Fotó: Dudás Máté) A konferencia kiemelt előadói között szerepelt dr. Rahul Razdan (Raztech Research Institute, USA), aki a virtuális javak gazdasági mutatókra és szabályozásra gyakorolt hatását vizsgálja; prof. dr. Jessica Lichy (IDRAC Business School, Franciaország), aki a mesterséges intelligencia által formált fogyasztói bizalom és márkahűség kérdéseit elemzi; prof. Vincent Dutot (EM Normandie Business School, Franciaország), aki a menedzsmenttudományokban alkalmazott vegyes kutatási módszerek előnyeiről és kihívásairól tartott előadást; prof. dr. Amanda Cecil (Indiana University Indianapolis, USA), aki a turisztikai, sport- és kulturális események gazdasági és társadalmi hatásait mutatta be; valamint prof. dr. Jason Turner (Southampton Malaysia Business School, Malajzia), aki a mesterséges intelligenciával támogatott munka világában megőrizhető emberi előnyökre fókuszált. Dr. Rahul Razdan, a Harvardon végzett tudós és üzletember a technológia és társadalom metszéspontján zajló innovációk szakértője. (Fotó: Dudás Máté) Prof. Vincent Dutot, a franciaországi EM Normandie Business School információs rendszerek menedzsmentjének professzora, a digitális transzformáció és a technológiai innováció nemzetközileg elismert szakértője. (Fotó: Dudás Máté) Prof. Jessica Lichy, a francia IDRAC Business School és a brit University of Sunderland marketingprofesszora, a digitális felhasználói viselkedés és a fenntartható digitális transzformáció kutatója. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Amanda Cecil, az Indiana University Indianapolis Turizmus, Rendezvényszervezés és Sportmenedzsment Tanszékének professzora, az Events & Tourism Institute igazgatója. (Fotó: Dudás Máté) A háromnapos konferencia keretében 24 szekcióban zajlottak tudományos viták, köztük a fiatal kutatóknak szóló Next Generation program keretében. A szakmai eseményt olyan rangos nemzetközi kiadók is támogatták, mint az Emerald Publishing, a Springer Nature és a Taylor & Francis, így a legjobb előadások publikálási lehetőséget kaphatnak neves tudományos folyóiratokban.

Mikrotanúsítványt adó továbbképzést tartottak tanároknak a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának oktatói nemrégiben. A manchesteri magyar főkonzulátuson megrendezett különleges programra többek között Svájcból, Svédországból és Skóciából is érkeztek érdeklődők. A kétnapos esemény középpontjában a módszertani kultúra fejlesztése, a mese- és drámapedagógia, valamint a játékos identitásformálás állt. A Széchenyi István Egyetem hosszú évek óta nagy hangsúlyt fektet a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítók képzésére. Ennek keretében az intézmény Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának oktatói nemrég Manchesterben tartottak továbbképzést, amelyen az Angliai Magyar Iskolák tanárai mellett más országokból érkezők is részt vettek. A programnak a magyar főkonzulátus adott otthont. Az immár nyolcadik éve megrendezett konferencia főszervezője a Magyarok Angliai Országos Szövetsége ( MAOSZ ) volt. A szervezet és a Széchenyi István Egyetem közötti együttműködés eredményeként, illetve a korábbi események anyagának továbbfejlesztése révén idén már mikrotanúsítványt is szereztek a részképzést elvégzők. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósult program célja a diaszpóra hétvégi magyar iskoláiban dolgozó önkéntesek és pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése a mese- és a drámapedagógia, valamint a zenei és kognitív készségfejlesztés terén, bemutatva a nemzeti és a helyidentitás formálásának lehetőségeit a játékosítás eszközeivel. A Széchenyi István Egyetem első külföldi mikrotanúsítványt adó képzésén 42-en vehettek át oklevelet. A konferencia ünnepélyes megnyitóján dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt azokról a programokról, kezdeményezésekről, melyeket a Nemzetpolitikai Államtitkárság biztosít a hétvégi magyar iskolák számára. Ezt követően dr. Riskó–Nagy László főkonzul, Norton Éva, a MAOSZ elnöke, valamint Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója köszöntötte a résztvevőket, akik a két nap során ötféle műhelymunkán fejleszthették tudásukat. Érdekességként elmondta, hogy a jelenlévők közül sokan már korábban elvégezték az intézmény által nyújtott két féléves szakirányú továbbképzési szakot , amely minden pedagógus számára ingyenes. A hétvégi magyar iskolákban önkéntesen tevékenykedő pedagógusok a képzés részeként Balogh-Pécsi Anettnak, a Neveléstudományi és Pszichológia Tanszék egyetemi tanársegédjének köszönhetően drámapedagógiai módszerekkel és a drámaórák tervezési feladataival ismerkedhettek meg. Kövecsesné dr. Gősi Viktória a mesék pedagógiában betöltött szerepét mutatta be különböző gyakorlatokon keresztül, Várszeginé dr. Gáncs Erzsébet egyetemi adjunktus a népi játékok és népdalok segítségével a zenei készségfejlesztésre mutatott példákat, Balogh Evelin egyetemi tanársegéd pedig a különböző, a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztésének lehetőségeit tárta fel. Mindemellett dr. Lampert Bálint egyetemi docens a helykötődés és a helyidentitás kialakítását, fejlesztését támogató műhelymunkán vezette végig a résztvevőket. A nap zárásaként Gonda Hedvig, a Southamptoni Hétvégi Magyar Iskola vezetője betekintést nyújtott az iskola életébe, különös tekintettel a kamaszkorú fiatalokhoz kapcsolódó, bevált jógyakorlatokra. A manchesteri programon többek között dr. Lampert Bálint egyetemi docens… ...és Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója is előadott. A képzés zárónapján Bori István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Diaszpóra és Márton Áron Programok Osztályának vezetője tartott tájékoztatást a tárca által nyújtott lehetőségekről, képzésekről. A program zárásaként 42-en mikrotanúsítványt vehettek át a részképzés elvégzéséről Svájcból, Csehországból, Svédországból, Németországból, Ausztriából, Angliából, Walesből, Skóciából, Írországból és Hollandiából. „Egyetemünk az egyesült királyságbeli konferencián első ízben valósított meg külföldön mikrotanúsítványt adó képzést. Az ilyen lehetőségek hatalmas segítséget jelentenek a diaszpórában tevékenykedő tanároknak, akik ezáltal nemcsak profitálnak a tananyagból, de az odafigyelésnek köszönhetően motiváltabban is végzik munkájukat. A manchesteri program nagyszerű hangulatban telt, örömünkre szolgált, hogy mindenki nagy odaadással vett részt a műhelymunkákon” – foglalta össze Kövecsesné dr. Gősi Viktória. A Széchenyi István Egyetemen működő Diaszpóra program  keretein belül eddig 74-en végezték el a két féléves, „Diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanító szakember” elnevezésű szakirányú továbbképzési szakot, húszan pedig a két féléves képzésre épülő győri Módszertani mesterkurzust is.

Első ízben rendezték meg idén közösen a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának alkotóhetét, valamint a Művészeti Kar designszakjainak kurzushetét. A hagyományteremtő program együttműködésre, csapatmunkára, új szempontok megismerésére és interdiszciplináris gondolkodásra ösztönözte a hallgatókat. A Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán (ÉÉKK) több évtizedes története van az alkotóhétnek, amely a gyakorlatorientált oktatást szolgálva évről évre valós feladatok elé állítja a hallgatókat. Hasonló célokat szolgál a kurzushét az intézmény Design Campusán. A tudományterületek közti együttműködés jegyében az idén ősszel először egyesült e két rendezvény az ÉÉKK-ról az Épülettervezési, valamint az Építészettörténeti és Városépítési, a Művészeti Karról pedig az Építőművész és a Formatervező Tanszékek közös szervezésében. A hallgatók összesen húsz témán dolgozhattak vegyes csapatokban, megkönnyítve számukra a többszempontú megközelítést. A hallgatók számára az Al/Ku hét a kreatív csapatmunka és a közös gondolkodás élményét nyújtotta. (Fotó: Nagy Gergely) „Rendezvényünk nemcsak szakmai tudást és gyakorlati tapasztalatokat nyújt, de a személyes kapcsolatok erősödését, a csapatmunka fejlesztését is lehetővé teszi hallgatóink számára. Fontos lépés, hogy az építész alkotóhetet és a designszakos fiataloknak hirdetett kurzushetet együtt rendezzük meg, Al/Ku néven, amely az eredeti elnevezések mellett a különböző területeken dolgozó szakemberek összefogására is utal”  – fogalmazott a hét megnyitásaként dr. Szép János, az ÉÉKK dékánja. Hozzátette, lényeges, hogy a két képzési terület kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyekkel erősíteni tudja egymást. „ Tanszékünkön az alkotóhét közel húszéves hagyományra tekint vissza, és lényege a koncentrált, inspiráló munkakörnyezet megteremtése. A hallgatók a megszokott heti feladatokon túl olyan témákban mélyedhetnek el, amelyek a normál tanrendbe nem férnének bele, ugyanakkor rendkívül izgalmasak és inspirálók. Az, hogy a designszakos hallgatókkal közösen dolgozhattak, még színesebbé és pezsgőbbé tette a hetet ” – fogalmazott dr. Szentirmai Tamás, az Épülettervezési Tanszék vezetője, aki az intézménnyel több mint egy évtizede éppen az alkotóhét apropóján került kapcsolatba, amelyen rendszeresen vállalt szerepet kurzusvezetőként. Dr. Szentirmai Tamás, az Épülettervezési Tanszék vezetője elmondta, hogy olyan motiváló közeggel találkozott Győrben, amely őt is ide vonzotta. (Fotó: Nagy Gergely) U. Nagy Gábor, az Építőművész Tanszék vezetője kiemelte, hogy a közös hét jóval több mint kétszáz hallgatót mozgatott meg, ami már önmagában nagy eredmény. „ A csapatok vegyes összetételben dolgoztak, építész-, építőművész- és formatervező-hallgatók együtt. A témák rendkívül változatosak voltak, az installációktól a fotó- és videómunkákon át egészen a helyspecifikus alkotásokig. A program lehetőséget adott arra, hogy jobban megismerjük egymás gondolkodását, és inspiráljuk is egymást ” – fogalmazott. U. Nagy Gábor, az Építőművész Tanszék vezetője kiemelte, hogy az Al/Ku hét több mint kétszáz hallgatót mozgatott meg és inspiráló közös munkát eredményezett. (Fotó: Nagy Gergely) A fiatalok egy hét alatt oldották meg a projektfeladatokat, amelyek eredményét a zárónapon az egyetem Győri Innovációs Parkjában kiállításon mutatták be. A hallgatók számára az együttműködés újszerű élményt jelentett. „ Nagyon jó alkalom volt ez arra, hogy jobban megismerjük az építészmérnök-hallgatókat, akikkel eddig keveset dolgoztunk együtt. Az installációnk a transzformáció témájára épült, újrahasznosított anyagokból hoztunk létre egy alkotást a műteremházhoz. Az építészmérnökök csövekkel, mi hálókkal dolgoztunk, így spontán módon alakult ki a kontraszt, amely végül mégis harmonikusan kapcsolódott össze ” – részletezte tapasztalatait Bejó Réka Dóra és Tarjányi Nóra építőművész szakos másodéves hallgató. Nagy Kristóf György végzős építészmérnök mesterszakos hallgató mentor szerepet vállalt a hét során. „ Három csapat fogott össze közös témával: az egyik a hidak hangjait rögzítette, a másik digitális lyukkamerával készített különleges fotókat, míg a harmadik műholdas képekből alkotott absztrakt városképet. Ezeket közös installációban egyesítettük, új nézőpontból láttatva Győr hídjait. Az Al/Ku hét abban is sokat adott, hogy közelebb hozta egymáshoz a különböző képzések hallgatóit, és megerősítette: a közös projektekben rejlik az igazi inspiráció. A megszerzett tapasztalatokat a jövőben is hasznosíthatjuk, hiszen a két tanszék hallgatói számára kiírt Káptalandomb-tervpályázat  újabb lehetőséget kínál a közös gondolkodásra ” – emelte ki.

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a 4iG Űr és Védelmi Zrt., valamint a győri Széchenyi István Egyetem Budapesten  anapokban. A partnerség célja, hogy hosszú távon erősítse a magyar űripari és védelmi szektor szakember-utánpótlását, előmozdítsa a közös kutatás-fejlesztési projekteket, illetve innovációs és képzési programok révén támogassa a hazai és nemzetközi versenyképességet. A 4iG Űr és Védelmi Zrt. Magyarország első magánkézben lévő nagyvállalata, amely élvonalbeli megoldásokat szállít az űripari és védelmi technológiai stratégiai ágazatokban, a Széchenyi István Egyetem pedig arra törekszik, hogy erősítse kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeit, különösen a műszaki-technológiai területeken. A két fél céljait együttesen szolgálja az a stratégiai megállapodás, amelyet dr. Sárhegyi István, a cég vezérigazgatója és dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke írt alá Budapesten. Dr. Sárhegyi István, a 4iG Űr és Védelmi Zrt. vezérigazgatója és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke írta alá a megállapodást. (Fotó: 4iG) Az együttműködés keretében a felek közösen hozzák létre a „4iG SDT – Defence Tech Hub” kutatóbázist a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában, amely labor-infrastruktúrával támogatja a dróntechnológia, a kiberbiztonság, az űrtávközlés, az érzékelő- és a digitális döntéstámogató rendszerek terén folyó kutatásokat. A központ ipari és akadémiai tudást ötvöz, elősegítve pilotprojektek és demonstrációk megvalósítását. A kooperációhoz szorosan kapcsolódik a Győri Innovációs Parkban működő USA Accelerator program is, amely hallgatók, oktatók és sportolók számára biztosít képzési és csereprogramokat, támogatja a hazai és regionális vállalkozások amerikai piacra lépését, és erősíti a kapcsolatot Magyarország és Közép-Florida között. A megállapodás fontos eleme a nemzetközi láthatóság növelése: a felek közösen szerveznek tudományos konferenciákat, bekapcsolódnak nemzetközi kutatási hálózatok munkájába, valamint vendégelőadói és publikációs partnerségeket alakítanak ki, ezzel is segítve Magyarország innovációs ökoszisztémájának beágyazottságát. A képzés és a szakember-utánpótlás terén szintén széles körű együttműködés valósul meg: a 4iG szakemberei részt vesznek az oktatásban, gyakorlati helyeket biztosítanak, támogatják szakdolgozatok és tudományos diákköri munkák elkészítését, ösztöndíjprogramokat indítanak, valamint életpályamodellt dolgoznak ki fiatal mérnökök számára. A partnerség emellett duális és mikrotanúsítvánnyal záruló képzések, illetve kooperatív doktori programok megvalósítását is magában foglalja. „A 4iG Űr és Védelmi Zrt. elkötelezett a technológiai innováció iránt. Megállapodásunk a Széchenyi István Egyetemmel egyszerre támogatja a jövő szakembereinek képzését és az aktív kapcsolódást a nemzetközi űr- és védelmi ipari kutatási hálózatokhoz. A közösen létrehozott Defence Tech Hub nemcsak a hazai kutatási és fejlesztési kapacitásokat növeli, hanem nemzetközi szinten is hozzájárul Magyarország versenyképességéhez”  – emelte ki dr. Sárhegyi István, a 4iG Űr és Védelmi Zrt. vezérigazgatója. „A Széchenyi István Egyetem számára kiemelt cél, hogy hallgatóink a legmodernebb technológiákkal találkozzanak, és az így megszerzett tudást már tanulmányaik során hasznosíthassák. A 4iG Űr és Védelmi Zrt.-vel kialakított együttműködés ennek a küldetésnek ad újabb lendületet: általa olyan projektek valósulhatnak meg, amelyek révén a nálunk tanulók közvetlen tapasztalatokat szereznek, kutatóink pedig hozzájárulhatnak a hazai és nemzetközi szakmai közösség tudásának gyarapításához”  – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. A 4iG Űr és Védelmi Zrt. és a Széchenyi István Egyetem képviselői. (Fotó: 4iG)