Hasznos információk, szövődő barátságok és óriási buli – erről szólt a résztvevők számára a Gólyahét a Széchenyi István Egyetemen. A tanév legnagyobb hallgatói rendezvényének végére valódi közösséggé kovácsolódtak az elsőévesek, akik amellett, hogy betekintést nyerhettek az intézmény hagyományaiba, olyan ismeretségeket köthettek, amelyek életük végéig elkísérik őket.  Az idei volt sorban a kilencedik Gólyahét, amit – a kihelyezett helyszínek után – a Széchenyi István Egyetem központi, győri campusán bonyolított le a hallgatói önkormányzat. Idén a táborvezetés nem változtatott lényegesen a már jól bevált koncepción, pusztán a még magasabb színvonalú kivitelezésre törekedett – a gólyák biztonságos szórakozása érdekében. „A korábbi évekhez képest gördülékenyebbé tettük a beköltözést és az étkezés menetét is. A szervezésben volt néhány változás, de alapvetően a korábbi receptet követtük. Örülünk annak, hogy a visszajelzések alapján is sikeresnek és eredményesnek mondhatjuk a rendezvényt, amely során a gólyák a közösségünk részévé váltak”  – fogalmazott Vályi Nagy Dávid, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke. A gépészmérnöki szakon elsőéves Janus Demeter szerint kifejezetten előnyös, hogy közel egy hetet ölel fel a Gólyahét, hiszen ez idő alatt a zárkózottabbak is feloldódhatnak, és megtalálhatják a társaságukat. Mint mondta, már a bátyja is ide járt, és neki is hamar megtetszett a város és az egyetem. Janus Demeter a csapat középpontja volt a Gólyahéten. (Fotó: Adorján András) Antal Panni a szomszédos Szlovákiából, a csallóközi Nagymegyerről érkezett a Széchenyi István Egyetemre. Szerinte kiváló terepe az ismerkedésnek a Gólyahét, amelyet számos szórakoztató program színesít. „Remekül éreztük magunkat, hiszen a kiváló szervezésnek köszönhetően egy percig sem unatkoztunk. A szakfejtágítások során rengeteg tippet kaptunk, hogy minél zökkenőmentesebben induljon az év”  – fogalmazott az építészmérnök-hallgató. Antal Panni számára nem volt kérdés, hogy a Széchenyi István Egyetemet választja. (Fotó: Adorján András) „Gyermekkoromtól a Forma–1 határozza meg az életemet, így nem is volt kérdés, hogy a járműmérnöki szakot választom. Az Audi Hungaria fennállásának harmincadik évéhez kapcsolódó nyílt napon annyira meggyőzően ajánlották a Széchenyi István Egyetemet, hogy eldöntöttem, ide fogok jelentkezni. Sőt, azóta már azt is tudom, hogy a motorsportmérnöki mesterképzésen folytatom majd tanulmányaim”  – jelentette ki Doránt Flóra. Társai, a veszprémi Sári Eszter és a budapesti Sallay Míra gazdálkodás és menedzsment szakra nyertek felvételt. „Eleinte ódzkodtam a tábortól, de meggyőztek, hogy jöjjek, mert itt lehet igazán ismerkedni. Már az első pillanatban ujjongva köszöntöttek bennünket a felsőbb évesek. Befogadó volt a közeg, a szervezők mindent megtettek értünk. Kár lett volna kihagyni”  – hangoztatta Eszter, míg Míra a campus elhelyezkedését dicsérte . „Nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz a hangulat. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik az egyetem természetközeli környezete is”  – jegyezte meg. Sallay Míra, Sári Eszter és Doránt Flóra. (Fotó: Adorján András) A Gólyahéten az egyetem elsőéves nemzetközi hallgatói is részt vettek. A külföldi csapat egyik oszlopos tagja volt a mongol Khuslen Altan-Orgil. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal hazánkba érkezett fiatal elmondta: tanulmányai helyszínének kiválasztásánál nagyon fontos volt az elhelyezkedés, hiszen Győr három főváros, Bécs, Pozsony és Budapest között fekszik. „Örülünk, hogy mi is részesei lehettünk a rendezvénynek, élveztük a programokat, a tájékoztató előadások pedig sokat segítettek az eligazodásban. Rengeteget köszönhetünk a mentorainknak, hiszen mindenben a rendelkezésünkre álltak”  – összegzett az építőmérnök-hallgató. A sokszínű nemzetközi közösség vonzerejét hangsúlyozta Khuslen Altan-Orgil. (Fotó: Adorján András) A legtöbb elsőéves számára a Gólyahét az első találkozás az egyetemmel. Itt minden azt szolgálta, hogy a résztvevők minél több hasznos tudnivalóval és egyben életre szóló élményekkel gazdagodjanak. Az itt kialakuló kapcsolatok valóban megalapozzák az egyetemi éveket, ám a legfontosabb mégis a közösség: a gólyák a széchenyisek nagy családjának részévé váltak. Játékos vetélkedők és tájékoztató előadások tarkították a tábor napjait. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) A Gólyahét résztvevői esténként megtöltötték a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubot. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely)

Szeptember 3-án Budapesten, a Waberer’s központjában írta alá stratégiai együttműködési megállapodását a Waberer’s International Nyrt. és a győri Széchenyi István Egyetem. A partnerség fókuszában a logisztikai és járműipari ágazat szakember-utánpótlása, a közös kutatás-fejlesztési projektek, valamint a fenntarthatóságot szolgáló zöldlogisztikai megoldások állnak. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött egymással a Waberer’s, Magyarország piacvezető logisztikai szolgáltatója, valamint a Széchenyi István Egyetem, a hazai felsőoktatás meghatározó szereplője. A felek célja, hogy a vállalat iparági tapasztalatait és az egyetem tudományos, kutatási kapacitását összekapcsolva járuljanak hozzá a magyar gazdaság versenyképességéhez. A partnerség keretében kiemelt hangsúlyt kap a gyakorlatorientált képzés: a Waberer’s szakemberei aktívan bekapcsolódnak az egyetemi oktatásba, óraadóként és konzulensként segítve a hallgatók szakmai fejlődését. A megállapodás kiterjed duális és mikrotanúsítványos képzések indítására, valamint ösztöndíjprogramokra is, erősítve a mérnöki életpályamodellt. A hallgatók számára emellett gyakorlati lehetőségeket biztosítanak, így valós iparági környezetben szerezhetnek tapasztalatot, amely kiemelten fontos a munkaerőpiaci sikeresség szempontjából. Az együttműködés nem csupán az oktatásban hoz újdonságot: a felek közösen valósítanak meg kutatás-fejlesztési projekteket is, különös tekintettel a zöldlogisztikára. A partnerség keretei közt létrejön a Waberer’s Infrastruktúra és Logisztika Kompetenciaközpont a gyakorlatorientált logisztikai és infrastruktúra-fejlesztési tudásbázis létrehozásáért. A tervek szerint az egyetem Győri Innovációs Parkjában hozzák létre a Waberer’s kutatóbázisát. Az itt folyó munka olyan jövőbe mutató területekre fókuszál, mint a járműflotta-optimalizálás, az intelligens útvonaltervezés, az adatvezérelt döntéstámogatás és a környezetbarát logisztikai technológiák fejlesztése. A Waberer’s és a Széchenyi-egyetem célja továbbá, hogy együtt erősítsék nemzetközi láthatóságukat. Ennek érdekében közösen kívánnak megjelenni tudományos konferenciákon, bekapcsolódni nemzetközi kutatási hálózatokba, valamint közös publikációkkal erősíteni a hazai logisztikai szakma elismertségét. A Széchenyi István Egyetem képviselői Tóth Szabolccsal, a Waberer’s gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettesével és Barna Zsolt elnök vezérigazgatóval (balról a hatodik és hetedik). (Fotó: Waberer’s) „A Széchenyi István Egyetemmel való partnerségünk kulcsszerepet játszik a jövő logisztikai megoldásainak megalapozásában. Meggyőződésem, hogy a jövő szakembereinek gyakorlatorientált képzése nemcsak a szektor fejlődését gyorsítja, hanem a hazai gazdaság versenyképességét is erősíti. A Waberer’s szakmai tapasztalata és az egyetem kutatási, innovációs kapacitása együtt olyan tudásbázist hoz létre, amely hosszú távon is meghatározó lehet. Alumniként személyes tapasztalatból tudom, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet az érzelmi intelligencia, a stratégiai gondolkodás és az interdiszciplináris szemlélet fejlesztésére, mindezen értékek pedig a mesterséges intelligencia térnyerésével még inkább felértékelődnek”  – fogalmazott Barna Zsolt, a Waberer’s International Nyrt. elnök-vezérigazgatója. „A Waberer’s meghatározó piaci jelenlétével és innovációival kiemelkedő szereplője a logisztikai iparágnak. Büszkék vagyunk arra, hogy stratégiai partnerségben dolgozhatunk együtt, hiszen közösen olyan tudás- és kutatási hátteret építünk, amely hallgatóinknak naprakész szakmai ismereteket és valós iparági tapasztalatot ad, egyúttal hozzájárul a térség és hazánk versenyképességének erősítéséhez. Közös célunk, hogy Magyarország és a régió meghatározó logisztikai és tudományos központjaként a fenntartható jövőt szolgáljuk”  – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

Az új tanév kezdetével dr. Aczél Petra kommunikáció-, újmédia- és jövőkészség-kutató irányítja a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának tevékenységét. Az ismert szakember munkájának fókuszában többek között egy vezetőképzési modul kialakítása és a modern technológiákat alkalmazó jövőkészségek vizsgálata áll majd. A Széchenyi István Egyetem dinamikus fejlődésében kulcsszerepet játszik a tudományterületek összekapcsolásával megvalósuló, jövőorientált, nemzetközileg nyitott, társadalmi és piaci igényeket figyelembe vevő működés.  Leginkább ez a hozzáállás vonzotta Győrbe a hazai társadalomtudomány ismert kutatóját, dr. Aczél Petra professzort, aki szeptembertől az intézmény Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának vezetőjeként tevékenykedik. A kommunikációval, újmédiával és jövőképességekkel foglalkozó tudós közel 30 éves felsőoktatási gyakorlattal, széles körű vezetői tapasztalattal és nagy tervekkel érkezett a Széchenyi-egyetemre. „Mindig is az volt a célom, hogy sok mindent megtapasztaljak a magyar felsőoktatásból, és minél sokszínűbb, különböző szakterületeken mozgó hallgatói és oktatói közösségekkel dolgozhassak együtt. Egy olyan intézmény működésében szerettem volna részt vállalni, amely – amellett, hogy megtartja a klasszikus akadémiai értékeket – nyitott a változásra, sőt maga is változásokat generál. Mindezt úgy, hogy hat az őt körülvevő nagyobb közösségre, támasza a társadalomnak, a nemzetnek. Győr pedig egy olyan hely, ahol mindezek megtörténnek, és ahol a változás valódi mozgást, dinamizmust jelent”  – fogalmazott dr. Aczél Petra. Pályája során számos hazai felsőoktatási intézményben töltött be vezető szerepet, de külföldi tapasztalatot is szerzett: vendégprofesszorként tanított az egyesült államokbeli Richmondi Egyetemen. Munkásságának elismeréseként a tudományos és társadalmi díjak mellett – mint amilyen a Bonis Bona életműdíj, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, illetve az oktatási kiválósági elismerések –  szakmai megbízatásokat is elnyert, például tagja a Nemzeti Kutatási Kiválósági Tanácsnak, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságnak, tevékenykedik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatási projektvezetőjeként, az MTVA Montágh Testületének elnökeként, valamint a Média a Családért Alapítvány elnökeként is. Dr. Aczél Petra professzor veszi át szeptembertől a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának vezetését. Dr. Aczél Petra elmondta: társadalomtudósként alapvetően kommunikáció- és médiakutatással foglalkozik, de az utóbbi években a jövőkészségek – azon belül is a vezetőfejlesztés és az új technológiák alkalmazása – kerültek érdeklődése fókuszába. „Megtiszteltetés számomra, hogy a Széchenyi-egyetem Menedzsment Campusán olyan tapasztalt szakemberekkel dolgozhatok együtt, mint dr. Dőry Tibor, akivel két kihívást szeretnénk előtérbe helyezni. Az egyik egy egyedülálló hazai vezetőképzési modul kidolgozása, ami a jövő folyamatainak irányítóit képes megtalálni, felkészíteni. Ehhez szorosan kapcsolódik a digitális vezetés, ami a modern technológiák kihasználására, közösségeink számára is előnyös alkalmazására irányul. Győrben már most előremutató kezdeményezések zajlanak e témában – például a mesterséges intelligencia terén –, amelyekbe reményeink szerint a Menedzsment Campus is bekapcsolódik majd új felvetésekkel, projektekkel, piaci javaslatokkal”  – részletezte a terveket. A kutató elárulta: a kompetenciaközpontot egyfajta jövőzónaként képzeli el, amely nem a jövő történéseit jósolja meg, hanem a következő évtizedeket meghatározó emberi készségeket, attitűdöket vizsgálja és fejleszti. „Ez a terület fontos mind az oktatók, kutatók, mind pedig a hallgatók szemszögéből, hiszen nemcsak az egyetem, hanem az egyének későbbi lehetőségeit is meghatározza”  – szögezte le. Hozzátette: mindez a kiválóság megértéséhez is hozzájárul, ami az egyre felkészültebb egyetemi közösséget, a kutatói hatékonyság növelését, valamint az intézmény hazai és nemzetközi fejlődését egyaránt szolgálja. Dr. Aczél Petra számára nagyon fontos a hallgatókkal való kapcsolat is. „Az oktatói pálya legszebb vonása, hogy nem lehet »beleöregedni«, hiszen a fiatalok éberen, kíváncsian, az újra mindig éhesen tartanak minket. Egyszersmind értelmet adnak a felelősségvállalásnak és a folyamatos szakmai megújulásnak”  – fogalmazta meg hivatása különlegességét.

A Széchenyi István Egyetem összes kiberbiztonsági képzése felkerült a Nemzeti Koordinációs Központ listájára, amelynek értelmében a diplomát szerzők hivatalosan is elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyekként fontos pozíciókat tölthetnek be Magyarországon. Az értékes akkreditáció nemcsak a képzések magas színvonalát mutatja, de egyben a szakterületen erőteljesen megjelenő interdiszciplináris megközelítés és nemzetközi jelentőségű kutatási tevékenység elismerése is. Hazánkban elsőként kínált modern technológiák és kiberbiztonság joga mesterszakot a Széchenyi István Egyetem, a területen nyújtott képzései palettáját pedig az utóbbi években angol nyelvű mesterszakkal és szakirányú továbbképzésekkel  bővítette. A magyar nyelvű mesterképzés töretlenül népszerű a jelentkezők körében, a tavaly először indított angol nyelvű szakon pedig idén szeptembertől hatszor annyi hallgató kezdheti meg tanulmányait, mint egy évvel korábban. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar által gondozott, ám számos tudományágat érintő kiberbiztonsági terület nemrég mérföldkőhöz érkezett: az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyeket (IBF) képző helyek listájára ugyanis a Széchenyi-egyetem összes érintett szakja felkerült. A Nemzeti Koordinációs Központ által összeállított nyilvántartás csupán az ország négy intézményét jegyzi – közülük egy a Széchenyi István Egyetem. Lényege, hogy Magyarországon kizárólag a listán szereplő képzések elvégzése után tölthet be valaki IBF pozíciót, így csak az akkreditált szakok végzettjei dolgozhatnak hivatalos kiberbiztonsági munkakörökben információbiztonsági felelősként. Dr. Kelemen Roland, a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék vezetője szerint az akkreditáció a Széchenyi István Egyetem magas színvonalú munkájának is elismerése. (Fotó: Dudás Máté) „Büszkék vagyunk arra, hogy erre a listára nemcsak a magyar, hanem az angol nyelvű modern technológiák és kiberbiztonság joga képzésünk is felkerült, ami így nemzetközi szinten is értékesebbé vált a hozzánk érkező hallgatók számára. A folyamatos fejlődést a naprakész oktatási anyagok és módszerek mellett az az interdiszciplináris megközelítés támogatja, amelynek köszönhetően intézményünk számos tudományterületének képviselői – így informatikai, gazdasági, jogi és társadalomtudományi szakértői – is bekapcsolódnak a nemzetközi szintű kutatási tevékenységbe”  – jelentette ki dr. Kelemen Roland, a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék vezetője. Hozzátette: a képzéseken közreműködő oktatók tudását számos Scopus-indexált folyóiratban történő publikáció mutatja, amely fontos minőségi jelzést jelent, és még vonzóbbá teszi a területet az önköltséges és Stipendium Hungaricum ösztöndíjas nemzetközi hallgatók számára. A kar kiberbiztonsági képzéseinek jó híréhez a kiváló nemzetközi kapcsolatok is hozzájárulnak. Az angol nyelvű mesterképzés idén anyanyelvű oktatóval is kiegészül, a Széchenyi István Egyetemen vendégeskedik ugyanis Fulbright-ösztöndíjjal a Pennsylvaniai Állami Egyetem professzora, dr. Joseph Squillace. „Fél évet töltök Győrben, ahol a kiberbiztonsági képzéseken történő oktatói részvétel mellett kutatói feladatokat is ellátok” – árulta el az egyesült államokbeli szakember, aki korábban egy rövid szakmai szeminárium  során már oktatott az egyetemen, amelynek tudományos munkájában is részt vett magas szintű nemzetközi publikációkban való közreműködéssel. „Célom, hogy az amerikai tapasztalatokat integrálva segítsem a Széchenyi-egyetem kiberbiztonsági képzéseinek finomhangolását és a kutatási tevékenység erősítését” – emelte ki. Hozzáfűzte: a közös munka hozzájárul a kiberbiztonsági kutatás és az akadémiai programok erősítéséhez mind a Pennsylvaniai Állami Egyetemen, mind a Széchenyi István Egyetemen, miközben elősegíti a jövőbemutató kutatási célok elérését a szakmai és tudományos körökben. A Pennsylvaniai Állami Egyetem Információtudományi és Technológiai Karán oktató dr. Joseph Squillace elmondta, hogy munkáját egy csaknem 1,8 millió dolláros amerikai kutatási támogatás is segíti, amelyet az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma biztosít a „cyberbullying” tanulmányozására. A kutató ennek keretében hamarosan „Digitális játszótér vagy ragadozók paradicsoma? Platformok, amelyek pénzt keresnek a gyerekek kizsákmányolásán” címmel nyitóelőadást is tart a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszéke, valamint a Kelet-londoni Egyetem és a Middlesex Egyetem kutatóközpontjai által közösen megvalósított nemzetközi digitális gyermekvédelmi konferencián. Dr. Joseph Squillace korábban egy gyermekvédelemre fókuszáló nemzetközi szemináriumon is oktatott a Széchenyi István Egyetemen. (Fotó: Nagy Gergely) A listán szereplő, szeptemberben ismét induló akkreditált kiberbiztonsági szakjogász és szaktanácsadó két féléves online szakirányú továbbképzésekre még nyitva áll a jelentkezés lehetősége. Bővebb információk a felveteli.sze.hu  oldalon olvashatók. Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 15.

Idén ünnepli megalakulásának 175. évfordulóját a vállalkozók képviseletét ellátó és összefogásukat elősegítő Kereskedelmi és Iparkamara. A jeles alkalomból augusztus 27-én és 28-án kétnapos ünnepségsorozatot rendeztek, amelynek egyik szimbolikus pillanata volt „a jövő tortájának” felvágása. A Széchenyi István Egyetem kutató-fejlesztő mérnöke kapta az egyik szeletet, amely azt jelképezi, hogy a magyar gazdaság számít a győri intézményre, az ott dolgozó szakemberekre hazánk versenyképességének erősítésében. A magyar kamarai rendszer megalakulásának 175. évfordulója alkalmából rendeztek nagyszabású programsorozatot a napokban, amelynek első helyszíne a soproni Lenck-villa volt. A választás nem véletlen, hiszen a Győr-Moson-Sopron vármegyei településen alakult meg az első kamara 1850 augusztusában. Ezt követően egyre több városban jött létre az érdekképviseleti szervezet, amelyek hálózata nagy hatást gyakorolt a vállalkozások, ezáltal a magyar gazdaság fejlődésére.  Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az ünnepségen hangsúlyozta, 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat és a jövő kihívásaira válaszokat adni. Az eseményen elhangzott, az Eurochambres, vagyis az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének támogatásával új határ menti bizottságok alakulására nyílik lehetőség. „Külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a munkaerőpiaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”  – emelte ki Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke (Fotó: X-Meditor) Az eseményen Ben Butters, az Eurochambres főtitkára is köszöntötte a jelenlévőket. (Fotó: X-Meditor) A programsorozat a fertődi Esterházy-kastélyban ünnepi gálavacsorával folytatódott, ahol egy szimbolikus eseményre, a „jövő tortájának” felvágására is sor került, jelképezve a tradíció, a jelen és a jövő összekapcsolását. A torta egy szeletét Pusztai Zoltán, a Széchenyi István Egyetem kutató-fejlesztő mérnöke vehette át. Az ünnepségen elhangzott: „Zoltán az egyetem egykori hallgatója, világrekordot elérő egyetemi hallgatói versenycsapata, a SZEnergy Team korábbi vezetője. Ma már a fiatal tehetségek kiváló mentora, a Járműipari Kutatóközpont elhivatott kutató-fejlesztő mérnöke, és frissen védett PhD-dolgozatával a tudományos pálya jövőjének is biztos letéteményese. Példaképként köti össze a múlt hagyományait a jelen értékeivel és a jövő ígéreteivel – igazi szimbóluma annak, amit a Széchenyi-egyetem jelent". A Széchenyi István Egyetem közösségének képviseletében Pusztai Zoltán kutató-fejlesztő mérnök kapott egy szeletet a jövő tortájából. (Fotó: X-Meditor ) „A Széchenyi István Egyetemet szoros partnerség fűzi a Magyar, illetve a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarához. Ez az összefogás az oktatásban, a kutatás-fejlesztési tevékenységben, valamint a vállalkozásokat segítő programokban, az innovációs ökoszisztéma építésében is jelen van, célja pedig a hazai gazdaság versenyképességének erősítése. Intézményünk az élenjáró technológiáktól a fenntarthatóságon át a digitalizációig számos, e célt elősegítő területen hasznosítja tudását. Közös érdekünk, hogy olyan felkészült szakembereket képezzünk, akik gyakorlati válaszokat képesek adni a legújabb kihívásokra”  – fogalmazott dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. A nap folyamán az is kiderült, hogy a kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúraprogram a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása érdekében. „Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése is: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”  – emelte ki Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke (Fotó: X-Meditor) A kultúra a második napon is nagy hangsúlyt kapott, méghozzá győri főszereplőkkel. A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház területén megrendezett ünnepi küldöttgyűlésen a Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar és a nemégiben a Széchenyi István Egyetem hallgatóival Japánban turnézó Jávorkai fivérek  fellépése emelte a jubileumi rendezvény fényét.

Intelligens, többcélú elektromos hajtásláncot és akkumulátormenedzsment-rendszert fejlesztett ki gokartokhoz a Széchenyi István Egyetemen, az intézmény kutatói által alapított Quatic Technologies Kft. A 2021-1.1.4-GYORSÍTÓSÁV-2022-00002 azonosítószámú  innovációs projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával valósult meg 2023 februárjától idén júliusig.  A vállalkozás 148,74 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, míg a teljes költség 214,31 millió forintot tett ki. A projekt keretében két összeszerelt prototípus- és nyolc előszériás hajtásrendszer készült el. A kutatók kiemelt figyelmet fordítottak az energiahatékonyságra, valamint a biztonságos és felhasználóbarát üzemeltetésre. A saját fejlesztésű akkumulátormenedzsment-rendszer precíz töltöttségbecslést és optimális energiafelhasználást biztosít. A kutatás kiemelt szempontja volt a felhasználóbarát üzemeltetés. (Fotó: Májer Csaba József) A hajtáslánc komponensei laboratóriumi és valós környezetben, intenzív teszteléseken estek át, amelyek során változatos üzemi körülmények között ellenőrizték a megbízhatóságot. A létrehozott diagnosztikai rendszer révén könnyen meghatározható a komponensek karbantartási igénye, de segítséget nyújt az élettartam-előrejelzésben is. A megvalósításban összesen 13 kutató és fejlesztő vett részt. Az elért eredményeket több hazai fórumon és egy tudományos publikációban mutatták be. Az új technológia nemcsak a gokartsportban alkalmazható, hanem elektromos kerékpárok, rollerek, városi mopedautók vagy akár kishajók hajtásrendszereiként is széles körben hasznosítható kisebb adaptációval. A Quatic Technologies Kft. célja, hogy mindezzel hozzájáruljon a gokartsport fenntarthatóvá tételéhez, valamint versenyképes, környezetbarát alternatívát biztosítson a piaci szereplők számára. A fejlesztés a gokartsport fenntarthatóvá tételéhez járul hozzá. (Fotó: Adorján András) További információ kérhető: Pup Dániel, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának szakmai koordinátora, a Quatic Technologies Kft. projektvezetője E-mail: pupd@ga.sze.hu

Annak ellenére nőtt 12 százalékkal a pótfelvételi során a Széchenyi István Egyetemre felvett hallgatók száma, hogy a képzések mintegy háromnegyedén a pontszámok emelkedtek az általános felvételi eljáráshoz képest. Így szeptemberben csaknem 5200 gólya kezdi meg tanulmányait az intézményben. A pótfelvételi évről évre lehetőséget biztosít azoknak, akik az általános felvételi eljárásban valamilyen okból nem jutottak be a felsőoktatásba, vagy nem is adtak be jelentkezést. A Széchenyi István Egyetem idén 62 szakot hirdetett meg ebben a körben, köztük alap-, mester- és osztatlan képzéseket, valamint felsőoktatási szakképzést, amelyek közül 18 angol nyelven is elérhető volt. Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én a felvi.hu oldalon tette közzé a pótfelvételi idei ponthatárait, amelynek eredményeként a tavalyinál 12 százalékkal több, 425 fiatal került be az intézménybe. Így ők is csatlakozhatnak ahhoz a 4739 elsőéveshez, akik a rekorddal zárult általános eljárás  során nyertek felvételt. Szeptembertől tehát 5164-en kezdhetik meg tanulmányaikat a Széchenyi-egyetemen. A pótfelvételin idén is a gazdasági és jogi szakok bizonyultak a legkeresettebbnek, emellett nagy érdeklődés mutatkozott a műszaki területek – különösen a logisztikai mérnöki és a műszaki menedzser képzés – iránt. Ugyancsak rendkívül népszerű volt az „ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember” mesterszak. A kínálatban emellett olyan speciális programok is megjelentek, mint az egészségpszichológia mesterképzés, amely az egészségügyi ellátórendszerben hasznosítható pszichológiai tudást ad, valamint a modern technológiák és kiberbiztonság joga mesterszak, amely a digitális jog, az adatvédelem, valamint a kiberbiztonság aktuális kihívásaira készíti fel a hallgatókat. A Széchenyi István Egyetem örömmel várja közösségébe azokat is, akik a pótfelvételin kerültek be az intézmény képzéseire. (Fotó: Adorján András) „Nagy öröm számunkra, hogy újabb kiváló képességű gólyák csatlakoznak közösségünkhöz. Fontos elv volt számunkra, hogy magas elvárásokat támasszunk a felvételizők elé, így a pótfelvételi eljárásban a képzések túlnyomó részén – több mint 70 százalékán – magasabb felvételi pontszámot kellett elérniük a jelentkezőknek a bejutáshoz, mint az általános eljárásban. Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy egyetemünkre egyre felkészültebb fiatalok érkeznek, és intézményünk vonzó a felvételizők körében. Valamennyi hallgatónknak minőségi, gyakorlatorientált képzést, európai színvonalú infrastruktúrát és inspiráló nemzetközi környezetet kínálunk, biztos alapot adva a munkaerőpiacon értékes diploma megszerzéséhez”  – hangsúlyozta dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese. Hozzátette, hogy a hallgatók számára az intézmény nemcsak a tanulmányokhoz, hanem a mindennapokhoz is széles körű támogatást nyújt: modern kollégiumok, sport- és kulturális programok, valamint aktív közösségek segítik a beilleszkedést. A fiatalok emellett sokféle ösztöndíjprogramból is részesülhetnek, ami jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy sikerrel vegyék az akadályokat.

Augusztus utolsó napjaiban megérkeztek az elsőévesek a Széchenyi István Egyetemre, hogy a hagyományos Gólyahét keretein belül hangolódjanak a félévkezdésre. A már hagyományos rendezvény célja a kötetlen szórakozás és közösségépítés mellett a legfontosabb tudnivalók átadása, amelyben a hallgatói önkormányzat és az oktatók mellett a felsőbb évesek is segítenek.   A Széchenyi István Egyetem győri campusa augusztus 26-án újra megtelt elsőéves hallgatókkal, akik az ötnapos Gólyahét keretében az ismerkedés mellett tájékoztatást kapnak a legfontosabb őket érintő kérdésekről. Többek között előadást tartanak számukra az egyetemi oktatási rendszer alapjairól, az ösztöndíjakról és támogatásokról vagy épp a sportolási lehetőségekről. A hallgatói önkormányzat által szervezett „szakfejtágítások” keretében pedig mindenki a saját szakjához tartozó legfontosabb információkat, tárgyakhoz kapcsolódó tanácsokat, tippeket hallhatja első kézből a már rutinos felsőbb évesektől, valamint az adott képzés oktatóitól, mentoraitól. A Gólyahét résztvevőinek csoportképe a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. (Fotó: Adorján András) A Gólyahét legfontosabb célja, hogy a Gólyatalihoz hasonlóan  az újonnan érkezőket integrálja az egyetemi közösségbe, miközben megismerik az intézményi hagyományokat és belekóstolnak a hallgatói életbe. Mindezt csapatokra bontva, játékos formában, egymással vetélkedve – esténként bulikkal levezetve a napok fáradalmait. Életképek a Gólyahét első napjáról. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) „A Gólyahetet minden évben a kollégiumi beköltözés követi, idén azonban ez a tanévkezdéssel együtt egy héttel későbbre tolódik, ugyanis a győri maratoni kajak-kenu-világbajnokságra  érkező sportolóknak a Széchenyi István Egyetem fog szállást biztosítani”  – tájékoztatott Sándor Brigitta Linda táborvezető. Mint mondta, lehetőségük nyílt arra, hogy növeljék a tábor létszámát, így idén – hatalmas túljelentkezés mellett – közel ezer gólya vehet részt az eseményen. „A háttérben sokat dolgoztunk azon az egyetemmel karöltve, hogy a gólyák számára felejthetetlen élményt biztosítsunk. Az a célunk, hogy a rendezvényen pozitív környezetben és biztonságban érezzék magukat” – húzta alá. Az esemény megnyitóján a főszervezői csapat is bemutatkozott a gólyáknak. (Fotó: Adorján András) A nemzetközi hallgatókra idén is kiemelt figyelmet fordít az intézmény. Mint azt Vályi Nagy Dávidtól, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnökétől megtudtuk, a külföldi fiatalok ismét külön csapatot alkotnak és – az integrációt elősegítve – a szakmai előadásokon kívül valamennyi programban együtt vesznek részt magyar társaikkal . „Számukra idén is saját orientációs napot szerveztünk, s a beiratkozástól a bankszámlanyitásig mindenben segítséget nyújtunk. Újdonság, hogy idén első alkalommal kisvonatos városnézésre is lehetőségük nyílik, amelyen a mentoraik angol nyelven mutatják be nekik Győrt  – fogalmazott. – Számos partnerrel működünk együtt, amelyek közül sokan kitelepüléssel és aktivitásokkal is hozzájárulnak a rendezvény színesebbé tételéhez. Külön ki kell emelnem az egyetem vezetésének a támogatását, ami nélkül nem jöhetett volna létre a Gólyahét.” Este a szórakozásé volt a főszerep a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban. (Fotók: Adorján András) A Gólyahét megnyitóján a Széchenyi István Egyetem vezetése nevében dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntötte az elsőéveseket, aki elmondta, hogy az általános és a pótfelvételi eljárásban több mint ötezer hallgató nyert felvételt – a nemzetközi ranglisták alapján – Magyarország 6. legjobb felsőoktatási intézményébe. Ezt követően külön üdvözölte a nemzetközi hallgatói közösség legújabb tagjait. „Merjenek kérdezni szakfelelőseiktől, oktatóiktól, merjenek csatlakozni a hallgatói szervezetekhez, versenycsapatokhoz és szakkollégiumokhoz, és merjenek pályázni a kétnapostól egyéves időtávig terjedő nemzetközi ösztöndíjakra, amelyek egyetemünkön rendelkezésre állnak”  – hangsúlyozta.   A város részéről Boncsarovszky Péter fiatalokért és civil közösségekért felelős tanácsnok hangsúlyozta: Győr fantasztikus hely, ahol nem csak tanulni, de dolgozni és élni is jó. „Az önkormányzat remek kapcsolatot ápol a hallgatói önkormányzattal, igyekszünk befogadni minden javaslatot, amivel a fiatalok életét könnyebbé, színesebbé tudjuk tenni. Azt szeretnénk, hogy Győr ne csupán tanulmányaitok helyszíne legyen, hanem itt szerezzetek állást, és itt alapítsatok családot. Számíthattok a város támogatására” – fogalmazott. Az egyetem részéről dr. Lukács Eszter, a város oldaláról Boncsarovszky Péter köszöntötte a gólyákat. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely)  Az idén először az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar hallgatói is résztvevői a győri Gólyahét valamennyi programjának, amely a közösségbe való nagyobb fokú beilleszkedést szolgálja. A hagyományokkal azonban nem szakítanak a szervezők, így egy teljes napot a mosonmagyaróvári campuson töltenek a fiatalok, ahol találkozhatnak a tradicionális játékokkal, megismerkedhetnek oktatóikkal, majd az estét dalárdával zárják, ezt követően pedig visszatérnek Győrbe. A szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a résztvevők visszajelzéseire is, ennek érdekében minőségbiztosítási kérdőívet tölthetnek ki a gólyák, amelyben értékelni tudják a rendezvény valamennyi aspektusát, a csapatfoglalkozásoktól a szálláson át az esti programokig. A beküldött válaszok alapján a hallgatói önkormányzat javaslatokat fogalmaz meg a következő táborvezetés számára, hogy évről évre jobb és jobb táborokat szervezhessenek az újabb generációknak. A mosonmagyaróvári hallgatók csapata az óvári vár előtt. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem a világ legjobb ötven felsőoktatási intézménye közé tartozó kínai Shanghai Jiao Tong Egyetemmel közösen tervezi 5G-alapú intelligens rehabilitációs és segítő robotikai rendszerek fejlesztését. Az egészségtechnológiai innovációk létrehozásában a győri intézmény többek között a kommunikációs és adatkezelési infrastruktúrát, valamint a klinikai validációt biztosíthatja majd. A Széchenyi István Egyetem egészségtechnológiai kutatásokkal és korszerű egészségügyi szolgáltatásokkal járul hozzá a társadalom jóllétéhez és az egészégtudomány fejlődéséhez. Ennek érdekében valósítja meg MedTech Egészségtechnológiai Campusát  győri, Zrínyi utcai telephelyén, folyamatosan bővíti egészségügyi képzéseit, valamint meghatározó kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet folytat a témában. Utóbbihoz kapcsolódik az a projekt, amely 5G-alapú intelligens rehabilitációs és segítő robotikai rendszerek megvalósítását lehetővé tevő magyar–kínai közös kutatólaboratórium létrehozását célozza. Az együttműködés egy mesterséges intelligenciával támogatott, 5G-alapú, moduláris rehabilitációs rendszer kifejlesztésére irányul, amely intelligens kerekesszéket, rugalmas exoskeletont – vagyis mozgássegítő eszközt –, valamint egy valós idejű adatfeldolgozásra képes felhőplatformot foglal magában. A Széchenyi István Egyetem és a kínai Shanghai Jiao Tong Egyetem együttműködésében több fejlesztés, köztük intelligens kerekesszék valósul meg. „Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemünk partnere a programban a   kínai Shanghai Jiao Tong Egyetem, amit a világ legjobb ötven felsőoktatási intézménye között tartanak számon”  – emelte ki dr. Lukács Eszter, nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. Hozzátette: a kínai egyetem a Quacquarelli Symonds világranglistáján a 47. a Times Higher Educationén az 52., míg a U.S. News Best Global Universities rangsorában a 46. helyet foglalja el. A tervek szerint a sanghaji partner a kerekesszék autonóm navigációját és az exoskeleton ember–gép interakcióját fejleszti, míg a Széchenyi István Egyetem az 5G-alapú kommunikációs és adatkezelési infrastruktúrát, valamint a klinikai validációt biztosítja. A rendszer célja a valós környezetben történő, pontos mozgáskövetés, a biztonságos navigáció, a személyre szabott rehabilitáció és a távoli orvosi felügyelet. A projekt eredményeként működő prototípusok, szabadalmak, publikációk, nemzetközi workshopok és hallgatói kutatócserék jöhetnek létre. Az együttműködésben megvalósuló exoskeleton újszerűsége a valós idejű adatgyűjtés. „Az idősödés, valamint a különböző mozgásszervi betegségek miatt egyre nagyobb az igény a korszerű rehabilitációs segédeszközökre. A projektben ezért a kínai egyetemmel olyan kerekesszéket tervezünk fejleszteni, amely 5G-kommunikáció segítségével távvezérelhető, illetve autonóm funkciói és a mesterséges intelligencia révén önálló közlekedésre képes egy épületen belül, eljuttatva a pácienst – a különböző akadályokat kikerülve – például a szobájából a kezelés helyszínére. A mozgássegítő exoskeleton esetében pedig az igazi újdonságot a valós idejű adatgyűjtés és -elemzés jelenti, amely által a kezelőorvos rögtön láthatja, hogy megfelelően végzi-e a beteg az előírt gyakorlatokat. A hajlító, szorító erők kiértékelésével a fejlődés üteme, a rehabilitáció hatékonysága is könnyen nyomon követhetővé válik” – mondta el dr. Prukner Péter, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja Medtech és Sporttech Divíziójának vezetője. A projektvezető hozzátette, az intézményben megvalósuló fejlesztésekhez a MedTech Campuson hoznak létre korszerű laboratóriumot, a CE-tanúsítványhoz szükséges tesztekhez pedig az intézmény más laboratóriumait is igénybe vehetik. A klinikai validációban az egyetem UniMedicampus vállalkozásának munkatársaival, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház orvosaival dolgoznak majd együtt. A program megvalósításához mindkét fél pályázati forrást tervez igénybe venni, a Széchenyi-egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaphoz nyújtotta be támogatási kérelmét.

A Széchenyi István Egyetem technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzést indít szeptembertől.   A szakot sikeresen elvégzők versenypályák üzemeltetésében, nemzetközi versenyek lebonyolításában és a versenyzők karrierútjának építésében vállalhatnak szerepet. A hallgatók a két félév során olyan neves szakemberektől tanulhatnak majd, mint Talmácsi Gábor, Kiss Norbert, Szujó Zoltán vagy Wéber Gábor. A jelentkezési határidő augusztus 31. A Széchenyi István Egyetem nemcsak a járműmérnökképzésben és a mobilitással kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs területeken rendelkezik jelentős hagyományokkal, de az autó- és motorsport világának is egyre meghatározóbb szereplője. Az intézmény hallgatói olyan, a világ élvonalába tartozó csapatokban szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot, mint a többszörös világcsúcstartó SZEnergy Team , vagy a Formula Studentben sikeresen szereplő Arrabona Racing Team . Közülük később többen neves versenycsapatok szakembereiként kamatoztatják tudásukat. Van, aki már egyetemi évei alatt Forma–1-es csapat gyakornokaként tevékenykedik , míg a győri egyetem Közép-Európában egyedülálló motorsportmérnök mesterképzésén  több, a Forma–1 világában nevet szerzett személyiség is oktat. A technikai sporthoz egyre erősebben kötődő intézménynek saját motorsportszakosztálya van, és jelentős sikereket ér el Uni Győr WMS gokartcsapata  is. Az intézmény e területen nemzetközi szintű kutatás-fejlesztési tevékenységet  is folytat. A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szerepet tölt be a technikai sportok világában is. A felvételen pillanatkép látható az I. WHB Győr Rallyról, amely részben az intézmény győri campusán zajlott. A színes képzési paletta szeptembertől egy újabb elemmel, a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzéssel  bővül. A kurzus jelentkezési feltétele bármely képzési területen szerzett, minimum BSc, BA vagy ezzel egyenértékű főiskolai, illetve egyetemi diploma. „A képzés célja azoknak a szakembereknek a felkészítése, akik segítséget nyújtanak a technikai sportokban versenyzőknek a sportkarrierjük építésében, képesek rentábilisan működtetni a versenypályákat, valamint különféle egyéb infrastruktúrákat, létesítményeket, továbbá sikeres technikai sport – ezen belül autó- és motorsport – rendezvények szervezését, lebonyolítását menedzselik”  – fogalmazott Radics János, a Széchenyi-egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának képzési szakreferense. Mint mondta, a hallgatók a terület kiemelkedő személyiségeitől tanulhatnak, hiszen az oktatói gárdát erősíti többek között Talmácsi Gábor gyorsaságimotoros világbajnok, Kiss Norbert hatszoros kamion-Európa-bajnok autóversenyző (Révész Racing Team), aki a Széchenyi István Egyetem profi szimulátorcsapatának is tagja , Matics Zsolt, a Fit4Race alapítója, Nagy Dani autóversenyző, szakkommentátor, Szujó Zoltán, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke és Wéber Gábor autóversenyző, televíziós szakkommentátor is. A budapesti helyszínen megvalósuló képzés szakfelelőse dr. Kovács Barnabás címzetes egyetemi docens, volt barcelonai főkonzul, aki az intézmény nagy népszerűségnek örvendő sportdiplomáciai szaktanácsadói képzés ének felelőse is. „A hallgatóknak a két félév alatt összesen 60 kreditnyi tantárgyat kell teljesíteniük, amelyek a technikai sportok menedzsmentjére, közgazdaságtanára, kommunikációjára, szabályrendszereire és történetére fókuszálnak, valamint projektmunkát is tartalmaznak. A választható tantárgyak három specializációt ölelnek fel: versenyzőmenedzser, sportrendezvény- és létesítményüzemeltető menedzser” – fogalmazott. Kiemelte: a sportdiplomácia, a marketing, a sportpszichológia és a technikai sportok területéről érkező oktatók örömmel álltak a program mellé, széles körű szakmai tapasztalatukkal biztosítva a magas színvonalat. A szakfelelős elárulta, hogy a képzés részismereti ágaiba már az érettségivel rendelkezők is bekapcsolódhatnak, akik így tanúsítványt szerezhetnek azok elvégzéséről. A képzésre augusztus 31-ig lehet jelentkezni ezen a felületen .

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségével rendezték meg az idei Kenyérlelke Fesztivált, amely hagyományosan a kenyér ünnepe, ahol a múlt értékei és a jövő élelmiszeripari innovációi találkoznak. Az eseményen idén is kézzelfoghatóvá vált, hogy a kenyér több mint táplálék: a közösség és az összetartozás jelképe. A Szentendrei Skanzen területén immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg idén a Kenyérlelke Fesztivált, amely a kézműves pékáruk, a hagyományos kovászolás és a minőségi alapanyagok ünnepévé vált az elmúlt évtizedben. Az esemény nemcsak a szakma, hanem a fogyasztók körében is kiemelt eseménnyé nőtte ki magát: több ezer látogatót, hazai és nemzetközi pékeket, gazdákat, molnárokat és élelmiszeripari szakembereket vonzott. Az idei fesztiválhoz a Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerként csatlakozott, és támogatta azt. Ez az együttműködés jól illeszkedik az intézmény egyik küldetéséhez, amely az élelmiszer-gazdaság fenntarthatóságát, az innovációt és a közösségi értékek erősítését tartja szem előtt. Az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Pintér-Péntek Marica létesítményvezető szervezőmunkájának köszönhetően, Hanczné dr. Lakatos Erika egyetemi docens vezetésével kiállítóként is megjelent az eseményen, ahol a saját márkanév alatt gyártott sajtféleségeket (kiemelten az Óvári félkemény sajtot, valamint parenyicát) kínált az érdeklődőknek. Tudomány és hagyomány kéz a kézben A fesztivál középpontjában a kenyér mint kulturális szimbólum áll, de az esemény sokkal több egyszerű gasztronómiai élménynél. A Széchenyi István Egyetem részvétele – ahogyan azt köszöntőjében dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánhelyettese is kiemelte – ezt a többlettartalmat hangsúlyozta, hiszen a kenyér egyszerre tárgya a termőföldtől az asztalig terjedő kutatásnak, de oktatási eszköz és közösségépítő erő is egyben. Az egyetem részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetésben is elhangzott, hogy a gazda–molnár–pék hálózat mindazt képviseli, amit a fenntartható élelmiszer-termelés lényege jelent: rövid ellátási láncot, átláthatóságot, a minőség kézben tartását és az értékteremtő közösségek támogatását. Kísérletek, fejlesztések, közös tanulás A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara aktívan részt vesz a Magyar Kézműves Kenyér Társaság munkájában. Kutatásaik fókuszában a minőségi gabona áll: kisparcellás kísérletekben ősi és prémium búzafajtákat vizsgálnak, nemcsak a legalkalmasabb agrotechnológia kialakítása, hanem a táplálóanyag-tartalom és az érzékszervi tulajdonságok javítása érdekében is. A legígéretesebb fajtákat középméretű táblákon termesztik, korszerű tárolás után pedig a partnerekkel közösen dolgozzák fel. Ez a rendszer nemcsak a rövid ellátási lánc (REL) példája, hanem egyben oktatási helyszín is, ahol egyetemi hallgatók és középiskolások sajátíthatják el a kenyérkészítés teljes folyamatát – a szántóföldtől az asztalig. Az egyetem másik kiemelt hozzájárulása az egészségközpontú termékfejlesztés. Kutatóik és partnereik új lisztkeverékeket és kenyérfajtákat dolgoznak ki, amelyek egyszerre felelnek meg a fogyasztói élvezeti elvárásoknak és az egészségtudatosság követelményeinek. Korszerű laborháttérrel biztosítják, hogy az alapanyagok minősége, a feldolgozás és a késztermék minden szinten mérhető és átlátható legyen. A jövő szakembereinek képzése A Széchenyi István Egyetem nem csupán kutatási partner, hanem a szakmai utánpótlás egyik legfontosabb bázisa is. Hallgatói számára gyakorlati helyeket biztosít, az ipari szereplőket vendégelőadóként vonja be, és posztgraduális képzésekkel segíti a rugalmas tudásátadást. Így a fesztiválhoz kapcsolódó közös munka nemcsak a jelennek, hanem a jövő élelmiszeriparának is értéket teremt. A fesztivál idei üzenete világos volt: a kenyér több mint táplálék, a közösség és az összetartozás szimbóluma. A Széchenyi István Egyetem részvétele pedig azt üzente, hogy a tudomány, az oktatás és a hagyományok együtt képesek olyan jövőt építeni, amelyben a kenyér egyszerre őrzi a múlt értékeit és mutat utat a fenntartható élelmiszer-gazdaság felé. Dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánhelyettese Kitzinger Szonja társaságában köszöntötte a fesztivál résztvevőit. Hanczné dr. Lakatos Erika és dr. Ásványi Balázs Szabadfi Szabolcs (Szabi a pék) társaságában a fesztiválon. A szakma iránt érdeklődők a fesztiválon.   A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának standja a fesztiválon. „Milyen kenyeret eszünk 20 év múlva?”: szakmai kerekasztal-beszélgetés dr. Ásványi Balázs részvételével.

Lezárult a Széchenyi István Egyetem tavaly szeptemberben indított szakképzésfejlesztési programjának első éve, amelyben az intézmény fenntartásában lévő két szakképző iskola vett részt. Az együttműködés a Mobilis Interaktív Élményközpont saját módszertanára és korszerű eszközparkjára építve működik. A tanév során a diákok természettudományos és digitális kompetenciái fejlődtek, a pedagógusok pedig hasznos, gyakorlatba átültethető ismeretekkel gazdagodtak. Sikerrel zárult a Széchenyi István Egyetem égisze alatt működő Mobilis Interaktív Élményközpont szakképzésfejlesztési programjának első tanéve, amelynek során az egyetem fenntartásában működő két középiskolával – a Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikummal, valamint a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikummal – alakítottak ki szoros szakmai együttműködést. Ennek eredményeként a Mobilisban rendelkezésre álló korszerű eszközparkkal, innovatív módszertani megközelítéssel és élményalapú oktatással egészítették ki az iskolák mindennapi munkáját. „Olyan szemléletformáló programot valósítottunk meg, amely nemcsak a diákokat szólította meg, hanem a pedagógusok számára is kézzelfogható szakmai segítséget jelentett. Kiegészítettük azt, ami az iskolai környezetből gyakran hiányzik: a korszerű laborhasználatot, a kísérletezést, a digitális technológiákhoz való hozzáférést” – foglalta össze Keszthelyi Bernadett, a Mobilis ügyvezetője. A program során két fő területen zajlottak foglalkozások: a természettudományos modul keretében mindkét iskola egy-egy 9. évfolyamos osztálya havonta látogatta a Mobilist, ahol a diákok kísérleteztek, önálló vagy páros méréseket végeztek, és gyakorlati tapasztalatokkal egészíthették ki az iskolában tanult elméletet. Ezzel párhuzamosan a digitális témanapokkal 14 osztály csaknem 260 tanulóját érték el. A résztvevők 3D nyomtatással, játékos programozással és a mesterséges intelligencia alapjaival ismerkedtek meg. A tanulók a Mobilis Diáklaborban végeztek kísérleteket – a gyakorlatközpontú foglalkozások során a természettudományok világába nyerhettek betekintést. (Fotó: Mobilis Interaktív Élményközpont) A Mobilis nem csupán a tanulókra, hanem a tanárokra is figyelmet fordított. A két intézmény tantestülete számára szakmai műhelynapokat szerveztek, ahol a pedagógusok korszerű szoftverekkel és alkalmazásokkal ismerkedhettek meg. A visszajelzések szerint a képzések annyira hasznosak voltak, hogy sokan közülük már be is építették az új ismereteiket a mindennapi gyakorlatukba. A program keretében elindult egy ICDL-tanfolyam is, amely nemzetközileg elismert informatikai tanúsítvány megszerzését kínálta. Több diák sikeresen teljesítette a négy modulból álló vizsgát, ami a továbbtanulás során többletpontokat jelenthet számukra. Emellett a drónszakkör a mezőgazdasági területen tanulók számára kínált gyakorlati betekintést a korszerű technológiák világába. „Fontosnak tartjuk, hogy ne kész megoldásokat erőltessünk az iskolákra, hanem valódi párbeszédet folytassunk velük. A program során rendszeresen egyeztettünk az igazgatókkal, helyetteseikkel és a szaktanárokkal is. Ez a bizalmi alap tette lehetővé, hogy a visszajelzéseik alapján folyamatosan finomítsuk a program tartalmát” – emelte ki Orbán József, a Mobilis pályaorientációs munkatársa, a projekt koordinátora. „ A tapasztalatok egyértelműen pozitívak: a diákok motiváltak voltak, a tanárok nyitottan álltak a fejlesztéshez, az iskolák pedig értékként tekintettek a programra . Az együttműködést a következő tanévben folytatjuk, sőt a visszajelzések alapján bővítjük, illetve felmerült annak a gondolata, hogy más intézmények felé is nyissunk” – összegezte Keszthelyi Bernadett.   A kezdeményezés nem előzmény nélküli: a Mobilis 2022 óta működtet hasonló sikerű programot a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskolájában.

Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az államalapítás ünnepe, augusztus 20. alkalmából rangos állami kitüntetéseket adományozott a Széchenyi István Egyetem több vezetőjének, munkatársának. A hírközlés közigazgatási területén végzett kiemelkedő vezetői és eredményes szakmai munkája, elkötelezett oktatói, valamint a fiatalok támogatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott dr. Vári Péter villamosmérnök, mérnök-közgazdász és -jogász, a Széchenyi István Egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Karának egyetemi docense, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese. Dr. Vári Péter Magas színvonalú munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át dr. Kiss Attila  kutatóvegyész, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánhelyettese, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár- és Élelmiszeripari Tudáshasznosítási Központjának igazgatója. Ugyanezt a kitüntetést ítélték oda dr. Unger András tejipari szakmérnöknek, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. nyugalmazott igazgatójának, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docensének, a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület elnökének a tejiparban végzett több évtizedes szakmai, tudományos és oktatói munkája, valamint a város értékeinek megőrzéséért tett erőfeszítései elismeréseként. Dr. Kiss Attila Dr. Unger András dr. Nagy István agrárminiszterrel a kitüntetés átadását követően. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapott dr. Remsei Sándor  közgazdász, az intézmény Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi docense. Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Knauz Péter , a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Pannon Famulus Kft. stratégiai igazgatója, az intézmény Uniklub Kft.-jének ügyvezetője. Knauz Péter Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés adományozásával ismerték el Hancz Gábornak , a Széchenyi-egyetem Kommunikációért és Sajtókapcsolatokért Felelős Igazgatósága vezetőjének, Győrsövényház alpolgármesterének munkáját. Hancz Gábor és dr. Remsei Sándor Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Rogerson Paul Richard , a Széchenyi-egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának tanácsadója. Rogerson Paul Richard

A Széchenyi István Egyetem egyre népszerűbb a szlovákiai magyar fiatalok körében. Nemcsak a magas színvonalú képzések és a modern infrastruktúra, hanem az inspiráló, befogadó közösség is hozzájárul ahhoz, hogy a győri intézményt választják. Jelenleg csaknem kétszáz felvidéki hallgató tanul a kilenc kar valamelyikén. Közülük ketten, Szabó Bence és Kovács Vivien is megosztották tapasztalataikat – személyes történeteik jól mutatják, hogyan válik az egyetem valódi otthonná a határon túlról érkezők számára. Szabó Bence a Galánta melletti Alsószeliből érkezett, jelenleg másodéves hallgató rekreáció és életmód szakon. A sport mindig is központi szerepet játszott az életében, így természetes volt számára, hogy ilyen irányú képzést válasszon. „ Ez az a szak, ami a legközelebb áll hozzám. Az is szempont volt számomra, hogy Győr viszonylag közel van a szülőfalumhoz, így nem kellett több órás utazással számolni” – fogalmazott.  A közösségi élmények különösen fontosak a hallgató számára. Már a gólyatáborban barátságokat kötött nemcsak saját szakjáról, hanem más karokról is. „ Itt tényleg nemcsak egy név vagyok a rendszerben. Figyelnek ránk, számítunk, és ez érezhető a mindennapokban is”  – mondta. Bence aktívan részt vesz az egyetemi közéletben: tagja a hallgatói önkormányzatnak, dolgozik a sportirodában, segít rendezvények szervezésében. Többek között a SZE Kupához kapcsolódó esti focitornák, valamint a jégcsarnokban rendezett FroSZEn sportesemény  lebonyolításában is közreműködött, és az idei EFOTT fesztiválon – amelynek házigazdája a Széchenyi-egyetem  – is szerepet vállal a sportprogramok megszervezésében. Kovács Vivien, a jogi kar hallgatója a felvidéki Komáromból érkezett, és jelenleg igazságügyi igazgatási képzésen tanul, később pedig a jogászképzést is szeretné elvégezni. Elmondása szerint már korábban sok jót hallott a Széchenyi-egyetemről, és mivel Szlovákiában nem talált számára megfelelő, magyar nyelvű jogi képzést, természetes döntés volt a győri intézmény választása. „ Szlovákiában a legközelebbi jogi kar Pozsonyban található, de a nyelvi és kulturális különbségek miatt inkább Magyarországot választottam. Itt valóban azt érzem, hogy számítok, és hogy van helyem”  – osztotta meg. A döntésében személyes szál is szerepet játszott: testvére Magyarországon él családjával.  Bár a felvidéki hallgatók nem alkotnak külön csoportot, mégis könnyen felismerik és támogatják egymást. Ahogy fogalmaztak: ha kiderül valakiről, hogy szintén a Felvidékről érkezett, szinte azonnal kialakul a kapcsolat, hiszen a közös nyelv és a kulturális háttér összeköti őket. Szabó Bence Galánta mellől, Kovács Vivien Révkomáromból érkezett a Széchenyi István Egyetemre, ahol mindketten jól érzik magukat. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem részvételével kezdődött meg az élő kövületnek is nevezett tokfélék – köztük a kecsege – védelmét célzó nemzetközi MonStur projekt. A kutatás korszerű módszerekkel, például környezeti DNS-vizsgálattal és szonár alkalmazásával tárja fel a ritka halfajok jelenlétét, elterjedését és élőhelyeit a Duna teljes hosszában, hozzájárulva a folyó ökológiai állapotának javításához és a természetvédelmi szemlélet formálásához. Júliusban indult el a Szigetközben az a kutatás, amelyben a Széchenyi István Egyetem is fontos szerepet vállal a MonStur (Monitoring of Sturgeons in the Danube) elnevezésű nemzetközi projekt keretében. A hároméves program célja, hogy egységes, határokon átívelő monitorozási rendszert hozzon létre az Európa egyik legveszélyeztetettebb halfajcsoportjának tekintett tokfélék hosszú távú védelmére. A Duna teljes vízgyűjtőjét lefedő együttműködésben 12 ország rangos egyetemei, kutatóintézetei és természetvédelmi szervezetei vesznek részt Németországtól a Fekete-tengerig (Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna). A hazai kutatások koordinálását a győri egyetem végzi.  A tokfélék a Föld legősibb élő halai közé tartoznak. Elődeik már a triász korban, több mint 200 millió évvel ezelőtt is léteztek – akkor jelentek meg a dinoszauruszok –, így joggal nevezik őket élő kövületeknek. Éppen evolúciós stabilitásuk és a lassú egyedfejlődésük miatt viszont különösen érzékenyek az emberi tevékenységgel összefüggő hatásokra, ezért megőrzésük tudományos és természetvédelmi szempontból is kiemelt fontosságú. A kutatás fókuszában álló halfaj, a kecsege az egyetlen tokféle, amelynek szaporodó állománya van a Duna magyarországi szakaszán napjainkban. A környezeti DNS-elemzés választ adhat a kérdésre, hogy előfordul-e még a Mosoni-Dunában. A Széchenyi-egyetem kutatója, dr. Guti Gábor a projekt hazai koordinátoraként nemrégiben kezdte el a terepi felméréseket a Duna szigetközi szakaszán. Ennek első feladataként vízmintákat gyűjtöttek környezeti DNS (eDNA) elemzéshez. Ez egy modern technológia a vízi élővilág – különösen a folyami halak – kutatásában és monitorozásában. Az eljárás lényege, hogy minden vízi élőlény DNS-t hagy maga után a vízben például bőrhámsejtek, nyálka, ivarsejtek formájában. Ezek a DNS-töredékek gyűjthetők, izolálhatók és azonosíthatók, lehetővé téve a fajok jelenlétének kimutatását anélkül, hogy magukat az állatokat meg kellene fogni vagy egyéb módon megfigyelni. A módszer különösen alkalmas a ritka és rejtőzködő fajok, így a tokfélék kimutatására. A mintákban található DNS-töredékek elemzését egy franciaországi laboratóriumban végzik el, az eredményekből pedig kiderül, hogy az adott folyószakaszon milyen halfajok fordulnak elő. Minden mintavétel steril eszközökkel történik. A szivattyúzáshoz használt speciális pumpa nem érintkezik a vízzel. A győri kutatók az osztrák BOKU Egyetem szakembereivel közösen végezték a DNS-mintavételeket. A külföldi partnerek számos további dunai helyszínen is folytatnak hasonló vizsgálatot, ezáltal a kiterjedt felmérések értékes összehasonlítási lehetőséget kínálnak. Kiderülhet például, hogy a Mosoni-Dunán, Gönyűnél néhány éve üzembe helyezett torkolati műtárgy jelent-e akadályt a halak vándorlásában, és van-e hatása a halállomány összetételére. „A projekt nemcsak a tokhalak védelmét szolgálja, hanem hozzájárul a Duna ökoszisztémájának javításához és a természetes biológiai sokféleség megőrzéséhez is.   A tokfélék fontos indikátorai a folyó ökológiai állapotának. Egykor öt fajuk fordult elő Magyarországon, mára azonban csak a kecsegének van önfenntartó állománya hazánkban, a kutatások ezért elsősorban erre a fajra összpontosítanak”  – emelte ki dr. Guti Gábor. Hozzátette: a projektben komplex megközelítéssel válaszolnak a tokféléket veszélyeztető hatásokra, így például egységes dunai monitorozó rendszert alakítanak ki, korszerű kutatási módszereket alkalmaznak, és gyakorlati ajánlásokat dolgoznak ki a döntéshozók számára. Megjegyezte, hogy a kezdeményezéssel a természetvédelmi szemléletformálás erősítésére is törekszenek, tudományos és társadalmi szinten egyaránt. Mintavétel a Mosoni-Dunán – dr. Guti Gábor, a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa, a MonStur projekt hazai feladatainak koordinátora.