Nemzetközi mezőnyben, több mint száz csapat közül bizonyult legjobbnak a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar „Óvári Gazdászok” nevű hallgatói gárdája az Agrovirtus országos digitális agrármenedzsment-versenyen. Az elért eredmény az innovációt és a modern agármegoldásokat előtérbe helyező intézmény gyakorlatorientált képzési színvonalát is jól tükrözi. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának 1800-as évek elejére visszanyúló hagyományai párosulnak a jövőbe tekintő, innovatív szemléletmóddal. Az intézmény rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s a mosonmagyaróvári kar erre építve kutatja a modern mezőgazdasági megoldásokat, a precíziós gazdálkodás fejlesztési lehetőségeit. A magas színvonalú tudományos tevékenység hasonló minőségű oktatással párosul, amely a hallgatók által elért eredményekben is megmutatkozik. A kart képviselő „Óvári Gazdászok” több mint száz csapat közül bizonyult a legjobbnak az Agrovirtus digitális agrármenedzsment-versenyen. A megmérettetés során a hallgatók piaci környezetet szimuláló feladatokat oldottak meg, s ennek segítségével válaszoltak az agrárdigitalizáció jelentette kihívásokra. A verseny rangját mutatja, hogy idén már húsz ország fiataljai küzdöttek a győzelemért, amelynek során valós agrárvállalatok problémáira kellett lehetséges megoldásokat kidolgozniuk. A legjobb tíz csapat bejutott a döntőbe, ahol a mosonmagyaróvári kar hallgatói végeztek az első helyen, és nyerték el az egymillió forintos fődíjat. A csapat tagjai a növényorvos mesterképzésen végzős győri Koncz Bátor Menyhért, a szintén Győr-Moson-Sopron megyei Dunaszigetről érkező másodéves növényorvos mesterszakos Stencinger Dávid, a Veszprém megyei Zircről származó mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök alapszakos Torkos Marcell és a Komárom-Esztergom megyei Dadon élő Zsebő Sándor PhD-hallgató voltak, akik egy zalai cég fejlődési irányát határozták meg. „Olyan innovatív ötletet kerestünk, ami a mai piaci környezetben valós sikerrel kecsegtet, ezért választottuk az áfonyatermesztést. Tervünkben az öthektáros területről betakarított gyümölcsöt a cég maga dolgozza fel, méghozzá liofilizálással. Az eljárás lényege, hogy a liofilizáló gépben mínusz negyven fokra hűtik le az áfonyát, vákuumot képeznek, ennek hatására úgy távozik a nedvesség, hogy a beltartalmi érték nem sérül. Így hosszú ideig eltartható, egészséges élelmiszert állítunk elő” – ismertette a nyertes projektet Zsebő Sándor. Hozzátette, piackutatást is végeztek, és gyakorlatilag nincs az a mennyiség, amit ne venne fel a piac, olyan keresett termékről van szó. Torkos Marcell kérdésünkre elmondta, a zsűritől nagyon pozitív kritikákat kaptak, amelynek tagjai igazán innovatív, alapos munkának titulálták prezentációjukat. „Az összes előadás közül a legéletszerűbb, gyors megtérülésű, valós piaci igényeket kiszolgáló ötlettel álltunk elő” – summázta. „A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán biztos alapokat kaptunk, olyan képzést, amelynek révén bátran bele tudtunk vágni a munkába, és tanáraink menet közen is ott álltak mellettünk, segítették a kutatásainkat” – fűzte hozzá Stencinger Dávid. Koncz Bátor Menyhért azt emelte ki, hogy a versenyen rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek, amit később, munkájuk során is fel tudnak majd használni. A fiatalok hozzátették, a döntő egy jelentős mentorprogrammal párosult, amelynek köszönhetően széles körű kapcsolatokra tettek szert. Neves szakemberek, cégvezetők keresik meg és invitálják találkozókra őket, ami jelentős előnyt jelent a jövőbeni elhelyezkedésük szempontjából. A győzteseket dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja, valamint dr. Zsédely Eszter, dr. Kovács Attila és dr. Molnár Zoltán dékánhelyettesek köszöntötték. „Nagy büszkeség a hallgatóink kiváló szereplése, hisz 116 csapat közül ők nyújtották a legjobb teljesítményt. A zsűri értékelése egyetemünk és karunk felé is nagy elismerés” – emelte ki a dékán, aki nemcsak gratulált a nyerteseknek, de arra is kérte őket, hogy az utánuk jövő fiatalokat mentorálják, segítsék hasonló sikerek elérésében. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának másik csapata, a Greenleaf is szép eredményt ért el azzal, hogy szintén bejutott a legjobb tíz közé.

Az elmúlt egy évtizedben csaknem száz magasan képzett kulturális szakember végezte el a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának kulturális mediáció mesterképzését. Az érdeklődés egyre nagyobb, és nemcsak a közművelődés területéről érkeznek a hallgatók, de a szakon végzett már börtönparancsnok, filozófus, jógaoktató és filmes szakember is. A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából hivatalosan is megemlékeztek a szak tízéves jubileumáról. Akik a kulturális mediáció mesterképzésen sikeresen végeznek, professzionális kultúraközvetítő szakemberek lesznek. Tudást szereznek a művészeti értékek menedzselésére, de társadalmi csoportok közötti közvetítést, érdekképviseletet is elláthatnak. Tevékenyen részt vesznek nemzeti és európai értékeink megőrzésében, és a közművelődés minden intézményében megállják a helyüket. „Az Apáczai-napok konferencián külön szekciót szenteltünk a tízéves kulturális mediáció képzésnek, de annyian jelentkeztek rá, hogy végül két szekciót kellett alakítanunk. Az ülésen nálunk végzett szakemberek tartottak magas színvonalú előadásokat” – mondta el dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, szakfelelős. Hozzátette, a tudományos ülést követően együtt ünnepeltek mindazokkal, akik részesei voltak az elmúlt tíz évnek, annak a történetnek, amely 2011-ben indult útjára az egykori tanszékvezető, dr. Gál Zoltán kezdeményezésére. Az első évtizedről egyébként egy kiadvány is készül, amely a már végzetteknek örök emlékül, a terület iránt érdeklődőknek pedig motivációul szolgálhat. „Egy olyan alkotói közösség alakult ki a Széchenyi István Egyetemen, amely példaértékű munkát végez nem csak az oktatás, de a kutatás területén is. Az pedig, hogy az országban összesen négy helyen, Győrön kívül Debrecenben, Szegeden és Pécsett folyik kulturális mediátori képzés, a vidéki kultúra, egyben a vidéki kulturális szakemberképzés erejét mutatja” – fogalmazott dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Kar dékánja. Mint mondta, a jubileum egybeesik Győr királyi várossá válásának 750. évfordulójával, ami azért szimbolikus, mert az ünnepi év fókuszában éppen a kulturális értékek és azok közvetítése áll. Tavalyelőtt elindult a közösségszervező alapszak, ami további utánpótlást biztosít a mesterképzésnek, bár az érdeklődés amúgy is jelentős, a hallgatók létszáma 2016 óta megháromszorozódott. Az itt tanító felkészült oktatók, a kutatási lehetőségek és a megszerezhető piacképes tudás híre szájhagyomány útján is terjed, hiszen a végzettek bíztatják az érdeklődőket a jelentkezésre. A hallgatók nemcsak a közművelődés területéről érkeznek, de a végzettek között találunk például mérnököt, vőfélyt, bábművészt, filozófust, fotóst, tolmácsot, jógaoktatót, filmes szakembert, zenészt, sőt börtönparancsnokot is. A Széchenyi István Egyetemen megszerzett diploma értékét növeli a gyakorlatorientált képzés, amely az Apáczai Csere János Kar kulturális mediáció szakán is jól tetten érhető. „A környező településektől kezdve az ország legkülönbözőbb pontjain át a határainkon túli területekig számos helyen vizsgáltuk meg a hagyományokat, népszokásokat, helyi értékeket. Felpéctől Mohácsig, Csallóköztől Mátyusföldig, az erdélyi Apácától az ORF – osztrák közszolgálati adó – stúdiójáig hosszasan sorolhatnám az úticélokat, ahol a kultúra nyomába eredtünk” – fejtette ki dr. Lanczendorfer Zsuzsanna. Hozzátette, a tíz év alatt több elismerés érte őket, és a képzés színvonaláról árulkodik az is, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet Közművelődési Tudományos Kutatási Programján annak indulása óta minden évben található széchenyis hallgató az ösztöndíjasok között. Ezt a pályázatot nyerte meg 2020-ban Bánkutiné Mihalcsik Márta is, aki a győri mesterképzésen tanultakat Veszprémben, a Nemzeti Művelődési Intézet megyei igazgatóságán módszertani referenseként hasznosítja. „A Széchenyi István Egyetemen megszerzett tudást kitűnően tudom alkalmazni mindennapi munkám során. Az alapképzettségem történelem szakos tanár és népművelő, ezért a legélvezetesebbek számomra a néprajzi és a történelmi vonatkozású tantárgyak voltak” – mondta. Hogy mennyi lehetőséget rejt magában ez a képzés, jól tükrözi az ő példája: „Az említett ösztöndíj hozzásegített egy komoly kutatómunkához, emellett dolgozatommal első helyezést értem el az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencián, és továbbjutottam vele a 2022-es Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. Ebből a kutatásból írtam a szakdolgozatomat, vizsgálatom eredményei a Kulturális Szemlében jelentek meg, tanulmányom pedig a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete évkönyvében. Az elért eredményekért hálás vagyok témavezetőmnek, dr. Lanczendorfer Zsuzsannának, aki nagyon sok segítséget nyújtott a munkám során” – fejtette ki a Győrben végzett szakember.

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthona, a mosonmagyaróvári vár felújítását követően közvetlen környezete, a vársétány és a várkapu is megújult. A fejlesztéssorozat újabb állomásaként megvalósult beruházás nemcsak a hallgatóknak és oktatóknak teremtett komfortosabb miliőt, de még szorosabbra fűzi a város polgárai és az intézmény kapcsolatát. A mosonmagyaróvári egyetemi környezet rehabilitációja tovább folytatódik, amely a térség számára is fontos fejlesztést jelent. A Széchenyi István Egyetem a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet tölt be a térség társadalmi-gazdasági életében is. Ezt szem előtt tartva a tavalyi év első felében készült el a mosonmagyaróvári vár teljes rekonstrukciója, aminek köszönhetően a terület az egyetemi és a mosonmagyaróvári polgárok, valamint a turisták számára is vonzóbb célponttá vált. A munka azóta a várkapu és a vársétány megújításával folytatódott. „Amikor kinézek az ablakomon, látom, hogy a mosonmagyaróváriak birtokba vették a parkot, sétálnak az új sétányokon, megállnak a táblák előtt, és érdeklődve olvassák a nálunk végzett, neves személyiségek életrajzait. Ez a fejlesztés tehát még közelebb hozta az itt élőkhöz intézményünket” – mondta el dr. Szalka Éva, a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar dékánja. Hozzátette, a várkapu rekonstrukciója is megvalósult, ami azért is fontos, mert ez köti össze a várost az egyetemmel. „Köszönet illeti dr. Nagy István agrárminiszter úrat, a térség önkormányzati képviselőjét, aki nemcsak figyelemmel kíséri, hanem jelentős segítséget is nyújt a rekonstrukcióhoz. Köszönettel tartozunk a kormányzatnak is azért a támogatásért, amelynek révén soha nem látott fejlesztéseket tudunk megvalósítani. Így a vár – az oktatási funkció mellett – egyre inkább Mosonmagyaróvár fontos közösségi terévé, találkozási pontjává válik” – hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. Az óvári vár és környezete a Széchenyi István Egyetem és Mosonmagyaróvár kiemelkedő történeti-kulturális értéke, ezért a rehabilitáció turisztikai szempontból is jelentős. Mindezt a projekt során funkcióbővítéssel is megerősítették: vendéglátóegységeket, pihenőhelyeket, szabadtéri rendezvényhelyszíneket, ismeretterjesztő és felfedező útvonalakat alakítottak ki. „A vár alsó szintje múzeumként üzemel, s a felújítás még vonzóbbá tette az épületet a látogatók számára. Büszkék vagyunk arra, hogy ez az egyetlen vár Magyarországon, amely az idegenforgalom mellett oktatási célokat is szolgál. Ez nemcsak élettel tölti meg a mindennapokban, de igazán motiváló környezetet is teremt hallgatóink számára” – hangsúlyozta dr. Szalka Éva. A magyar kormány több mint félmilliárd forintos támogatásával megvalósult fejlesztés során rendezték a vár körüli belső közlekedést, létrehozták azt a gyűrűt, amely a sétányból és a fogadótérből áll. A park úthálózatát új gyalogos sétányokkal bővítették, több pihenőteret hoztak létre, amelyek lehetőséget teremtenek kültéri kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások és egyéb rendezvények lebonyolításához is. A természeti értékek megőrzése a meglévő, változatos élőhelyek és az értékes növényállomány megóvásával, gazdagításával valósult meg. Cél volt a gyepfelületek megújítása, új fasorok, cserjék és évelők ültetése. A projektben mindezek bemutatása ugyancsak nagy hangsúlyt kapott, amelyhez jól illeszkedik majd, hogy az egyetem az Agrinatur projekt keretében sikeresen pályázott ökológiai tanösvény kialakítására, ökojátszótér létrehozására is. A beruházás során kiemelt szempont volt a környezetterhelés csökkentése, a fenntartható környezetalakítás. A park infrastruktúráját is bővítették kültéri infokommunikációs tájékoztató, tér-, díszvilágítási és öntözőrendszer kialakításával, egységes arculatú berendezési tárgyak alkalmazásával. A fejlesztés másik hangsúlyos eleme a várkapu rehabilitációja volt. Komplett faldiagnosztikai vizsgálatot követően újult meg a korábban rossz állapotú épület. Kiküszöbölték a beázásokat, a kifagyásokat és a repedéseket. Megoldották a folyosó vízszigetelését és vízelvezetését, pótolták a hiányzó burkolatokat. A nagyszabású mosonmagyaróvári beruházások ezzel azonban korántsem értek véget, a Széchenyi István Egyetem folytatja a vár környezetének rehabilitációját. Ennek részeként egy környezeti és energiahatékonysági projekt során megújul a várkapitány- és a tankonyhaépület. Emellett az intézmény tervezi egy Lajtán átívelő gyalogos-kerékpáros híd megépítését, amely közvetlen kapcsolatot teremtene a vár és a Wittmann Antal park között. Ezenkívül a vár szomszédságában található egykori hercegi étterem külső-belső rekonstrukciója is az elképzelések között szerepel.

A Széchenyi István Egyetemen szeptembertől a sportági ismeretek között választható kurzus a különleges táblajáték, amely egyre népszerűbb a hallgatók körében. Vannak, akik órák után, klubjelleggel folytatják a számos készséget fejlesztő játékot, mások az ismerőseiket tanítják backgammonozni. Az egyetemen megrendezték az első házibajnokságot is, amelyen rögtön negyvenen indultak. „A backgammon – más néven ostábla – egy ötezer éves perzsa táblajáték, amely a logikát, a taktikai, stratégiai érzéket, a kombinációs és problémamegoldó készséget is fejleszti. Minderre az egyetemistáknak is nagy szükségük van, ezért is örülök, hogy bekerült az intézmény sportági ismeretek kínálatába. Szerencsére gyorsan megtelt a hétfői és szerdai csoport is. A jelentkezők közül többen rögtön beleszerettek ebbe a végtelenül izgalmas játékba” – mondta a kurzus vezetője, Máté Richárd, aki maga is versenyszerűen űzi a játékot. Hozzátette, több országban sportként kezelik, Európa- és világbajnokságot is rendeznek belőle. A játék során egymással ellentétes irányban haladnak a játékosok, akiknek a célja, hogy valamennyi korongjukat átvigyék a saját területükre, majd kivigyék azokat a pályáról, miközben a másikat megakadályozzák ebben. Az alapszabályok viszonylag gyorsan elsajátíthatók, ám hogy valaki igazán profivá váljon, az nagyon sok gyakorlást és elemzést igényel. „A backgammonhoz hozzátartozik a versenyzés, hogy tétre menjen a játék, ezért szerveztem házi bajnokságot a hétfői és a szerdai csoportomnak is. Az alapszakaszt húsz-húsz hallgató kezdte, a döntőbe nyolcan-nyolcan jutottak, ahol rájátszásban dőltek el a helyezések. Ezúton is gratulálok a fiataloknak, igazán jó meccseket vívtak, és köszönöm az egyetem vezetésének és dr. Gyömörei Tamásnak, a Testnevelési és Sportközpont vezetőjének a segítséget az eszközeinkhez és a verseny díjazásához egyaránt” – emelte ki Máté Richárd. „Amikor jelentkeztem a kurzusra, nem gondoltam, hogy ennyire megtetszik a backgammon. A hétfői óránk után többen ott maradunk, és klubjelleggel folytatjuk a játékot. Bejárok a szerdai kurzusra is, sőt a családomat, ismerőseimet is megtanítottam, hétvégén pedig a barátnőmmel játszunk néhány meccset” – mesélte a szombathelyi Horváth Máté másodéves logisztika szakos hallgató. „Bevallom, először csak azért jelentkeztem, hogy így teljesítsem a sportági ismereteket, de a hozzáállásom hamar megváltozott, hiszen nagyon jó logikai játékról van szó, ami ráadásul kitűnő közösséget épített már az elmúlt másfél hónap alatt is” – tette hozzá az elsőéves igazságügyi igazgatás szakos, hévízi Lekics Krisztina, aki jó szívvel ajánlja hallgatótársainak is a kurzust. A hétfői csoport versenyeredménye: 1. Horváth Máté 2. Sinka Andrea 3. Csombók Antónia A szerdai csoport versenyeredménye: 1. Lekics Krisztina 2. Czímer Zoltán 3. Kruppa Gergely

A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara országosan is hiánypótló képzést, mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus alapszakot indít szeptembertől, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási általános felvételi eljárásban. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási anomáliák mind jobban előtérbe helyezik a korszerű és tudományos alapokon nyugvó vízgazdálkodást, ezért az itt végző hallgatók piacképes és keresett tudás birtokába jutnak. A Széchenyi István Egyetem képzéseivel korunk kihívásaira is igyekszik válaszolni. A vízgazdálkodás nehéz helyzete nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az élet szinte minden területét érinti. A mind súlyosabbá váló problémák megoldását segíti a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus alapszak, amely országosan is egyedülálló lehetőséget kínál a hallgatók számára, hogy környezetvédelmi, vízgazdálkodási és mezőgazdasági ismereteket kapjanak a képzés során. „Ahhoz, hogy az agrárium alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez, naprakész tudással rendelkező, képzett szakemberekre van szükség. A szélsőséges időjárás, a szárazság, az egyenlőtlen csapadékeloszlás, valamint a termőföldek kimerülése olyan tényezők, amelyeket nemcsak a jobb terméshozamok, de a fenntartható gazdálkodás, a környezetünk védelme érdekében is megfelelő módon kell kezelni. Ezek a körülmények globális problémát jelentenek, ezért a Széchenyi-egyetemen induló szak piacképes diplomát kínál, olyan tudást, amelyre hazai és nemzetközi szinten is nagy szükség van a korszerű mezőgazdaságban” – fogalmazott a szeptemberben induló, új alapszakkal kapcsolatban dr. Szakál Pál, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora. Mint mondta, a mosonmagyaróvári karon egészen a kezdetekig visszanyúló hagyományai vannak a vízgazdálkodás oktatásának, amely az Óvári Akadémián 1818-tól kiemelt területként volt jelen, és számos nemzetközileg is elismert szakembert adott az országnak, mint Kvassay Jenő vagy Mosonyi Emil. A képzés során a Széchenyi István Egyetem nagy figyelmet fordít az öntözés, a tápanyagpótlás, a hidrokultúrás növénytermesztés, a tógazdálkodás (haltenyésztési ismeretek) elsajátítására is. A magas szintű gyakorlati oktatást a színvonalas képzőhelyek, a külső társtanszékek, az egyedülálló mintagazdasági hálózatok nagy száma biztosítja. A szakon végzettek a mezőgazdasági vízgazdálkodási vagy a környezetgazdálkodási agrármérnöki mesterszakon folytathatják a tanulmányaikat, illetve diplomájukkal sok helyütt tudnak elhelyezkedni többek között mezőgazdasági, ipari és közigazgatási területeken. További információk a következő linken találhatók: https://felveteli.sze.hu/mezogazdasagi-vizgazdalkodasi-es-kornyezettechnologiai-mernoki-bsc

A Széchenyi István Egyetem legnagyobb kara a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, amely gyakorlatorientált, piacképes tudást kínál hallgatóinak. Az itt megszerzett diploma értékéről árulkodnak a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai is, melyek szerint a pályakezdő, kereskedelem és marketing szakos közgazdászok közül a Győrben végzettek számolhatnak a legmagasabb fizetéssel, megelőzve az összes többi hazai felsőoktatási intézményt. A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak országosan is kiemelkedőek a munkaerőpiaci esélyei. Ezt mutatják a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai, amely a felsőoktatásban végzettek karrierjéről, munkaerőpiaci elhelyezkedéséről szolgáltatnak fontos információkat. Az Oktatási Hivatal által működtetett diplomantul.hu honlapon már a 2017–2018-ban diplomázott hallgatók munkaerőpiacra lépésének fontos számait is megtaláljuk. Ezekből kitűnik többek között, hogy a győri intézmény Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának kereskedelem és marketing szakos hallgatói a diploma megszerzése után átlagosan 1,26 hónap alatt találták meg munkahelyüket (a hazai átlag 1,36 hónap). Fizetésük pedig magasan meghaladja a többi felsőoktatási intézményben diplomázott szakemberek által elért kereseteket, megelőzve a második helyen szereplő Corvinus Egyetemet is. A Széchenyi-egyetemről kikerült kereskedelem és marketing alapszakos fiatalok esetében a bruttó átlagjövedelem 416.159 forint, amely 25 százalékkal magasabb, mint a 332 872 forintos országos átlag. „A győri egyetem képzéseinek egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a tudást gyakorlatorientált módon adjuk át a hallgatóknak. Ez a szemlélet igaz a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karra is, ahol az általános ismeretanyag mellett a legaktuálisabb kutatási eredményeket, nemzetközi trendeket is megismerhetik a fiatalok” – mondta el dr. Papp Ilona, a kar dékánja. Hozzátette, a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai is jól mutatják a Széchenyi István Egyetemen megszerzett diploma értékét. „Nagy hangsúlyt fektetünk a digitális képzésre az ipar 4.0 szellemében, nemcsak az online marketing szakirányú továbbképzésünk esetében, de alapszakjainkon is. Célunk, hogy a nálunk végzettek válaszokat tudjanak adni az új kihívásokra, éppen ezt szolgálja a gyakorlatorientált képzés” – emelte ki a dékán. Hangsúlyozta, a hallgatók jól profitálhatnak az intézményt körülvevő erős gazdasági környezetből, hiszen külsős óraadóként számos vállalkozás csúcsvezetőjétől, szakemberétől tanulhatnak. A kar oktatói magas színvonalú oktatást nyújtanak, nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, naprakész tudást kínálnak a Széchenyi István Egyetemre jelentkezőknek. A tatai Veréb András 2017-ben végzett kereskedelem és marketing szakon, és állítja, a győri intézményben kapott impulzusok megváltoztatták az életét. Az egyetemi évek után ugyanis szakmájában helyezkedett el, ma pedig már a saját marketingügynökségét igazgatja. „A Széchenyi István Egyetem mindent megad, amire egy széles szakmai tudással rendelkező szakembernek szüksége van. Munkám során nincs olyan felmerülő probléma, amelynek megoldásához ne venném elő a Győrben tanultakat” – hangsúlyozta az egykori hallgató. Hozzátette, saját vállalkozásának sikere abban áll, hogy a megszerzett erős szakmai alapokat az aktuális trendeknek megfelelően használja fel, lépést tart a világgal, ami a marketingterületen az egyik legfontosabb elvárás.

A Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) célja a hazai fiatal (45 év alatti) kutatók érdekeinek képviselete, a tudományos kiválóság elősegítése, valamint a tudomány és a társadalom közötti kommunikáció erősítése. Az FKA 12 új tagot választ soraiba, pályázat útján, ötéves időtartamra, a 2022–2027 közötti periódusra. A pályázati lehetőség a Széchenyi István Egyetem kutatói előtt is nyitva áll február 4-ig. Az FKA egy nemzetközi minták alapján, 2019-ben alapított, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közfeladataival összhangban működő, alulról szerveződő tudományos társaság. A szervezet 2021-től az MTA társult tudományos társasága, annak testületeivel és tudományos osztályaival szorosan együttműködve részt vesz az akadémia tudományos közéleti tevékenységében. Az FKA a hazai kutatók érdekképviselete mellett a tehetségek kibontakozásának segítését valamint a tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítését is zászlajára tűzte. Dr. Kecskés Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának docense 2020 óta az FKA tagja, tavaly óta pedig tevékenyen részt vesz a szervezet elnökségében. Mint elmondta, nagyon jó olyan fiatal kutatói közösségben dolgozni, ahol valamennyi tudományterület képviselteti magát, és a tagok – hasonló életkoruk, érdeklődésük okán – szinte ugyanazokkal a kihívásokkal találkoznak. Ezeket együtt könnyebb feldolgozni, és ezekre közösen választ találni. Sikereik között említhető, hogy több hazai pályázati kiírás kapcsán szembesültek egyes pályázati feltételek fiatalokat, fiatal gyermeket nevelő kutatókat valamelyest hátrányosan érintő rendelkezéseiről, amelyek módosítását sikerült elérnie az FKA-nak. „Öröm és megtiszteltetés, hogy az FKA tagjait maga a szakma, az egyes tudományterületek fiataljai választják maguk közül titkos szavazással. Ez természetesen felelősség is, hiszen nyitottnak kell lenni a szakmai, a fiatal kutatók helyzetét érintő kezdeményezések felkarolására, támogatására. Fontos megjegyezni, hogy ez egy közösség érdekében végzett tevékenység a közösség megbízásából, hiszen az FKA-tagság a tudományterület fiataljainak bizalmát is kifejezi” – hangsúlyozta dr. Kecskés Gábor. Az érdekképviselet mellett az FKA tagjainak lehetőségük van több nemzetközi fiatal kutatói hálózat munkájában közreműködni, a tudományszervezésben és a tudománypolitikai szereplőkkel való kapcsolattartásban részt venni, a közösségért tenni, és egy jó csapatban fiatal kutatókat érintő kihívások (kutatói előrehaladás, munka és magánélet egyensúlya, nők esélyegyenlősége, munka és gyermekvállalás, kisgyerekes kutatók nehézségei stb.) leküzdésében közös erőfeszítéseket tenni. Az FKA-ról gyakran feltett kérdésekre itt találhatóak a válaszok: https://mta.hu/data/dokumentumok/FKA/GyIK_2022.pdf A pályázatok benyújtási határideje 2022. február 4. A pályázati feltételek és a részletes pályázati felhívás itt olvasható: Nyílt pályázati felhívás a Fiatal Kutatók Akadémiája tagságra - 2022 | MTA

Látványos standdal várta az érdeklődőket a Széchenyi István Egyetem csütörtöktől szombatig a budapesti Educatio Kiállításon, ahol nemcsak az intézmény képzési kínálatával ismerkedhettek a fiatalok, de olyan, az oktatást kiegészítő izgalmas lehetőségekkel is, mint a drónversenyzés, a Formula Student-versenysorozatban részt vevő Arrabona Racing Team, vagy éppen az e-sport világa. A látogatók Talmácsi Gábor gyorsaságimotor-világbajnokkal is találkozhattak, aki szintén a győri intézményt népszerűsítette. Az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás azzal a céllal jött létre, hogy választ adjon a felsőoktatással kapcsolatos kérdésekre, illetve személyes találkozási lehetőséget adjon a pályaválasztás előtt állóknak és a felsőoktatási intézményeknek. A Hungexpo területén megrendezett programra a Széchenyi István Egyetem igazán látványos bemutatkozással készült, hiszen a 150 négyzetméteres stand minden négyzetmétere rejtett valamilyen érdekességet. A budapesti kiállításon összességében mintegy száz szervező, oktató és hallgató mutatta be azt a széles palettát, amely 88 szakon, számos egyedülálló lehetőséget biztosít a Széchenyi István Egyetemre jelentkezők számára. Az intézmény és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködését is jelzi, hogy összesen 14 szak indul duális képzésben. Az intézmény standját már a csütörtöki nyitónapon hatalmas érdeklődés övezte, ami nem csoda, hiszen amellett, hogy a győri és a mosonmagyaróvári egyetemi életről, a képzésekről, a ZalaZONE járműipari tesztpálya által a hallgatóknak nyújtott lehetőségekről tájékozódhattak a látogatók, találkozhattak többek között a SZEviation hallgatói drónversenyző csapattal, a Formula Student-versenysorozatban induló Arrabona Racing Teammel, de a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének e-sport-szakosztályával is. Az utóbbi jóvoltából a standnál még egy autószimulátort is kipróbálhattak a látogatók. A Széchenyi István Egyetemet a motorsport magyar legendája, Talmácsi Gábor is ajánlotta, aki maga is elvégezte az intézmény integrált motorkerékpár- és versenyszakmérnök szakirányú képzését, amelyben ma már oktatóként tevékenykedik. „A motorsport is csapatsport, mert bár a pilóta versenyez, ahhoz, hogy egy adott futamon jól tudjon teljesíteni, egy egész team szükséges, a járműnek az adott pályához igazítása pedig komoly mérnöki feladat” – fejtette ki. A gyakorlatorientált oktatás fontosságát jelzi, hogy az órák nagy része versenypályán zajlik, hiszen az egyetem standján szintén bemutatkozó Hungarian Racing Engineering csapata lehetőséget ad arra, hogy folyamatosan versenyhelyzetben képezzék a mérnököket. „A standhoz érkezők számára nagyon szimpatikus volt az egyetem központi kampusza, ahol lényegében minden egy helyen megtalálható. Emellett Győrt és Mosonmagyaróvárt is nagyon élhető, vonzó és sok lehetőséget kínáló városnak tartották” – hangsúlyozta Csikvár Dániel kereskedelem és marketing szakos hallgató, aki maga is a fiatalokat tájékoztatta a standnál. Tapasztalata szerint az ország minden tájáról jelentős volt az érdeklődés. „Nagyon tetszik a Széchenyi István Egyetem standja, mert nemcsak informatív, de rengeteg dolgot a gyakorlatban is ki lehet próbálni. Maga az egyetem, a kampusz felépítése, pezsgő élete és annak oktatási kínálata is megfogott. Kifejezetten hasznos volt számomra a kiállítás, hiszen rengeteg új ismerettel gazdagodtam” – mesélte a gazdálkodás és menedzsment, illetve a kereskedelem és marketing szakok iránt érdeklődő pilisvörösvári Balogh Anna. Neki annyira megtetszettek az intézmény által kínált lehetőségek, hogy a január 18-i nyílt napra Győrbe is ellátogat. A Vas megyei Peresznyén élő Luxl Sára a jogi kar képzései iránt érdeklődött. Ő szintén nagyon vonzónak találta a Széchenyi-egyetemet. „Régóta szemezek az intézménnyel, hiszen jogász szeretnék lenni, és rendkívül pozitívak a benyomásaim. Több ismerősöm is erre az egyetemre készül, illetve egy itt végzett rokonom is jó szívvel ajánlotta az intézményt. Ezért jöttem, és örültem annak az alapos tájékoztatásnak, amit kaptam” – mondta. A Széchenyi István Egyetem tehát a szombat délutáni zárásig várta az érdeklődőket a Hungexpo területén, aki pedig lemaradt erről, azoknak újabb kitűnő lehetőség a tájékozódásra a január 18-i keddi Nyitott Kapuk Napja, amit már a győri kampuszon rendeznek meg.

A 2019-ben és 2020-ban világbajnok, 2021-ben második Hyundai Motorsport WRC tervezői csapatának fontos láncszeme lett Piller Rudolf, aki a Széchenyi István Egyetemen folytatott tanulmányai mellett kapott állást mérnökként az autóversenyzés egyik elitcsapatánál. A fiatal szakember tehát részese lehet a ralisport új korszakának, hiszen a versenysorozatban életbe lépő szabályok értelmében az idei évtől hibrid autókkal küzdenek egymással a pilóták. Január 20-án elstartol az idei rali-világbajnokság, s a mezőny egyik legerősebb csapatát magyar szaktudás is segíti egy Győrben tanuló fiatalember, Piller Rudolf személyében. A Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterképzésében részt vevő hallgató már a középiskolás évei alatt felismerte, hogy autókkal szeretne foglalkozni, és innentől kezdve mindent megtett azért, hogy ezt a legmagasabb szinten űzhesse. „A középiskola után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki karán végeztem el az alapszakot, ezt követően jelentkeztem a Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterképzésére. Győrbe egyrészt az angol nyelvű tanulási lehetőség, másrészt pedig az országosan is egyedülálló duális képzés vonzott, amit az intézmény az Audi Hungaria Zrt.-vel karöltve valósít meg” – mondta el a 25 éves budapesti fiatalember. Piller Rudolf már a műegyetemen részt vett a Formula Student-versenysorozatban, Győrbe érkezve pedig az Arrabona Racing Team csapatához csatlakozott. Itt annyira megszerette az autósport világát, hogy kifejezetten kereste a továbblépés lehetőségeit. Végül a Hyundai Motorsporthoz adta be a pályázatát, amit személyes interjúk követtek, majd az örömteli hír, hogy felvették a 2019-es és 2020-as konstruktőri rali-világbajnokcsapat kompozittervező mérnökének. Ő a jármű azon strukturális és karosszériaelemeit tervezi, amelyek karbonkompozitból készülnek. Ez nemcsak változatos, de nagy felelősséggel is járó feladatkör, mert egy modern versenyautón számos kompozit alkatrészt használnak. Aki tehát követi a rali-világbajnokságot, a Hyundai autóin a győri hallgató által tervezett elemeket is láthatja.Az idei év azért is nagy kihívás a konstruktőrök számára, mert az elektromos korszakba belépő versenysorozatban 2022-től már hibrid autókkal vesznek részt a csapatok. Fontos volt tehát, hogy a magyar fiatalember új munkahelyén gyorsan beilleszkedjen, ami nem okozott gondot számára, hiszen mindig is inspirálónak tartotta, ha tehetséges emberekkel egy csapatban, közös célért dolgozhat. „Aki hozzám hasonlóan, az autó-motor sport egy ilyen jelentős csapatához szeretne bekerülni, annak azt tudom tanácsolni, hogy a tanulmányai mellett mindenképpen vegyen részt a Formula Studentben, ez ugyanis szinte íratlan alapkövetelmény. Ráadásul az egyetemisták konstruktőri versenyének is tekinthető megmérettetés számos fontos dologra megtanít, például az együttműködésre, a csapatszellemre, ami a közös cél eléréséhez nélkülözhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a papír sok mindent elbír, de az igazi vizsga az, amikor az általunk megtervezett alkatrészt le is gyártják, és alkalmazzák a versenyek során” – fejtette ki a fiatal mérnök, aki a tanulás és a négyéves Formula Studentben végzett tevékenysége mellett folyamatosan gyakornokként is dolgozott járműipari cégeknél. A győri duális képzés keretében pedig az Audi Hungaria Zrt.-nél csiszolta tudását, ahol jelentős szakmai tapasztalatot szerzett. „Szerencsésnek mondhatom magam, mert a Széchenyi István Egyetem és oktatóim támogatása lehetővé teszi, hogy összeegyeztessem a külföldi munkát az egyetemi kötelezettségeimmel, ahogy a munkahelyemen is segítőleg állnak a győri tanulmányaimhoz” – hangsúlyozta. Hozzátette, a téli vizsgaidőszakot követően már csak szakdolgozata befejezése marad hátra, amelyet a jelenlegi munkájához kapcsolódó témában ír, a versenyautó-hátsószárny strukturális optimalizálásáról értekezik. Piller Rudolf ma tehát már Németországban, egy Frankfurt melletti kisvárosban él, de rendszeresen hazajár a családjához és az egyetemre is. „A szakdolgozatírás mellett most a munka a legfontosabb, hiszen a cél ezúttal sem lehet más, mint a világbajnokság konstruktőri és versenyzői bajnoki címének megszerzése” – zárta a széchenyis hallgató, aki a következő éveit az autósportban szeretné eltölteni, és tudásával tartósan hozzájárulni csapata sikereihez.

Több ezer fiatal látogatott el a Széchenyi István Egyetem nyílt napjára, ahol a kilenc kar bemutatkozása mellett részletes tájékoztatást kaptak az intézmény által biztosított lehetőségekről, színvonalas szolgáltatásokról. A fővárosi Educatio Kiállítás után a győri Nyitott kapuk napja rendezvény is nagy siker volt, hiszen az egész országból rengetegen érdeklődtek a Széchenyi-egyetem oktatási kínálata iránt. A hétvégén Budapesten megrendezett Educatio Kiállításon óriási érdeklődés övezte a Széchenyi-egyetem standját. A látogatókkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy az intézmény széles körű kínálata mellett nagy vonzerőt jelent a győri kampusz komplexitása, Győr és Mosonmagyaróvár élhetősége, gazdasági környezete, színes programkínálata. Olyan érdeklődő is akadt, aki a kiállításon tapasztaltak miatt kijelentette, biztosan eljön a győri Nyitott kapuk napjára is. A keddi rendezvényen hamar nyilvánvalóvá vált, hogy valóban hatalmas az érdeklődés a Széchenyi István Egyetem iránt, hiszen nyitástól zárásig folyamatosan „telt házzal üzemeltek” a standok. A nyitóelőadást dr. Kovács Zsolt kancellár tartotta, aki az egyetem vezetősége nevében köszöntötte a fiatalokat. Előadásában a felvételi eljárás menetét ismertette a legfontosabb tudnivalókkal és határidőkkel, illetve a hallgatóság figyelmébe ajánlotta az intézmény által kínált lehetőségeket. „A nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezetek ranglistája alapján a világ több mint húszezer felsőoktatási intézménye közül egyetemünk ott van a legjobb négy százalékban. Ez nemcsak a külföldi, hanem a magyar hallgatóknak is garanciát jelent a minőségi képzésre” – hangsúlyozta a kancellár. „A járványhelyzet miatt szigorúbb szabályokkal rendeztük meg az idei nyílt napot, ennek ellenére több mint háromezer érdeklődő regisztrált előzetesen, de rajtuk kívül sokan választották a helyszíni regisztráció lehetőségét is” – számolt be Szakálos Barnabás, az egyetem felvételi irodavezetője. Hozzátette, a látogatók a nap folyamán különböző előadásokon, szakbemutatókon, a duális képzés és a gyakornoki programok bemutatásán, laborlátogatásokon vehettek részt, megismerhették a kampuszt, a kollégiumokat, az egyetem vállalati partnereit, de a hallgatói csapatok is bemutatkoztak. „Akár az ország másik végéből is érdemes egyetemünket választani, hiszen ezt az intézményt az egyediség jellemzi. A kampusz különleges hangulata, felépítése is nagy előny, hiszen minden egy helyen megtalálható a kollégiumtól a bankon, postán át a vendéglátó egységekig” – összegezte az irodavezető. A Győr melletti Győrszemere-Nagyszentpálról érkezett a nyílt napra Hunyadvári Rómeó, aki a mérnöki képzések iránt érdeklődött. „Édesapám épületgépész, innen ered az én érdeklődésem a mérnökszakma iránt. A győri képzés nagyon tetszik, és a Nyitott kapuk napján szerzett tapasztalataim csak megerősítettek abban, hogy a Széchenyi-egyetemet válasszam. Több felsőoktatási intézményt is megnéztem, de ez kitűnik a többi közül, mert modern és újító” – válaszolta kérdésünkre a tanuló. A mosonmagyaróvári Farkas Réka még csak tizenegyedikes, de már most komolyan foglalkoztatja a továbbtanulás. Győrben vagy Mosonmagyaróváron szeretné folytatni tanulmányait, vagyis nála is befutó helyen áll a Széchenyi István Egyetem. „Egyelőre még minden érdekel, ezért is gyűjtök magamba minél több információt a nyílt napon, de szívesen lennék óvári gazdász, vagy tanulnék informatikát Győrben” – mondta a fiatal diáklány. „Az már biztos, hogy a Széchenyi István Egyetemen szeretnék továbbtanulni, a nyílt napra pedig azért jöttem, hogy a szakot is ki tudjam választani. A vendéglátás, turizmus, valamint a közösségszervezés érdekel a leginkább” – hangsúlyozta a pápai Györkös Hanna, aki elmondta: bátyja egy éve államvizsgázott ugyanitt, nagyon szeretett Győrbe járni, és csak jót mesélt az egyetemről, ezért döntött úgy, hogy ő is a Széchenyi mellett teszi le a voksát. A Széchenyi István Egyetem Győrben és Mosonmagyaróváron a hallgatókat összesen 88 képzéssel várja, amelyek közül az érettségi utáni képzések – felsőoktatási szakképzések, osztatlan és alapképzések – száma 48. Összesen 14 szak indul duális képzésben, valamelyik vállalati partnerrel együttműködésben. Az egyetem felvételi kiadványa itt lapozható.

Újabb attrakciókkal bővült a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán működő Mobilis Interaktív Kiállítási Központ. A Mobileum digitális alkotóműhely lehetőséget ad a látogatóknak, hogy maguk hozzanak létre működő alkotásokat. Az eszközparkban megtalálható többek között a 3D nyomtató, lézervágó, de a digitális hímző- és varrógépek is. A Mobilisben mostantól két professzionális versenyautó-szimulátor is kipróbálható. A nagyközönségnek új élményeket, az általános és középiskolás diákoknak korszerű ismereteket, a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak pedig hatalmas segítséget jelent tanulmányaik gyakorlati alkalmazásához az a digitális alkotóműhely, amellyel a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ egy határon átnyúló, Interreg-projekt keretében gazdagodott. „Az idén ünnepeljük a Mobilis fennállásának tizedik évfordulóját. Az első évtizedet a folyamatos fejlődés jellemezte, és bízunk benne, hogy a következő tíz év is hasonlóan mozgalmas lesz e falak között” – fogalmazott dr. Dőry Tibor, a kiállítási központ ügyvezetője. Hozzátette, a fiatalok jövőjét, a Széchenyi István Egyetem utánpótlását is alapvetően meghatározza, hogy a gyerekek milyen kreativitással, alkotóképességgel rendelkeznek, milyen kompetenciáik vannak. Fejlesztésükhöz nagyban hozzájárul a most létrehozott digitális alkotóműhely, amely épp ezeket a 21. században szükséges képességeket hívja elő. Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke a pályázati monitoringbizottság tagjaként üdvözölte az elkészült beruházást. Mint mondta, bár sok sikeres pályázat valósul meg a szlovák–magyar határ menti térségben, de ez az oktatási célú fejlesztés kiemelkedőnek mondható a régió fiataljainak képzése szempontjából. Elmondta, mintegy 160 millió forintos támogatásból, nyolcmillió forintos önrésszel készülhetett el a Mobilis új tudományos játszótere. „Korábban a tudás felülről jött, de a digitális világgal mindenki számára hozzáférhetővé, minden korosztálynak elérhetővé vált. Az egyetemen is látjuk, hogy a fiatalok fejlett digitális kultúrával érkeznek, birtokában vannak annak a tudásnak, amely a digitális világban való eligazodáshoz szükséges” – emelte ki dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István Egyetem rektora. Hozzáfűzte, az elkészült alkotóműhely éppen ezen az alapelven nyugszik, és azt szolgálja, hogy a legmodernebb technológiák mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. A rektor kiemelte, a műhely a Széchenyi-egyetem hallgatóinak és az oktatóinak a munkáját is nagyban segíti. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis általános igazgatóhelyettese kifejtette, a központ új létesítményében a hagyományos technológiák kapcsolódnak a digitálishoz. A látogatók ezen eszközök és az alkotó pedagógia módszere által használható, működő alkotásokat hozhatnak létre. A műhely nyitott minden korosztály számára, illetve nyitott műhelyként segíti az egyetemi hallgatók projektjeit is. Hétköznapokon iskolai csoportokat, hétvégente pedig családokat várnak a különleges műhelytérbe. A műhelyben megtalálható a mikroelektronika, a 3D nyomtatás, a lézervágás, a digitális varrás és hímzés, valamint a hagyományos eszközök mellett a robotika is, derült ki Zelles Tamás ismertetőjéből. A műhelymester bemutatta azt a két, szintén a beruházás keretében telepített professzionális versenyautó-szimulátort, amelyek 12 éves kortól használhatóak. A fejlesztés a SlovakiaRinget üzemeltető vállalkozással közös partnerségben, európai uniós pályázati forrásból és a magyar állam támogatásával valósult meg.

A Szigetköz talajminőségének és egyedülálló ivóvízbázisának védelme, a környezetkímélő tápanyagellátás és a helyes növénytermesztés elősegítése, valamint öntözéstechnikai fejlesztés is célja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának szakemberei által végzett kutatásnak. Az Insula Magna Programban elért eredményeikkel a helyi és a csallóközi gazdák munkáját is támogatják. Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatójának bevonásával, széles körű összefogással zajlik. A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó projektben olyan javaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyek a következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, s közülük 13 esetében az intézmény irányításával zajlik a tevékenység. Az egyik kiemelt téma a helyes öntözés és a megfelelő tápanyag-utánpótlás. „A szélsőséges időjárásnak és a klímaváltozásnak köszönhetően fajsúlyos kérdéssé vált a mezőgazdaságban a megfelelő öntözés és a tápanyagutánpótlás. Az előbbi a Kisalföldet is érintő aszályok és az aránytalan csapadékeloszlás, míg az utóbbi az egyre romló talajszerkezet miatt” – mondta el dr. Szakál Pál, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora. Hozzátette, az elmúlt 40-50 év alatt mintegy 30-40 százalékkal csökkent a talaj humusztartalma, ami a vízmegtartó képességet is kedvezőtlenül befolyásolja, így a növények szárazságtűrő képessége is romlott. Hangsúlyozta, a nagyarányú mezőgazdasági termelés hatására jelentősen csökkent a talaj tápanyagtartalma, amit szükséges hatékonyan pótolni. „Az öntözés nem csupán pénzkérdés, hanem komoly szakértelem is szükséges hozzá. Helytelen öntözéssel hatalmas károkat is lehet okozni, kimosódhatnak a meglévő tápanyagok, változhat a talaj tömörsége, megnövekedhetnek a talajszennyeződések, felszaporodhatnak különböző kórokozók. Megfelelő tudással viszont a víz és a tápanyag szükséges mennyisége egyszerre is kijuttatható a növények fejlődése, a magasabb hozamok és a jobb minőségű termés elérése érdekében” – fejtette ki a professzor. Hozzáfűzte, a mosonmagyaróvári kar a kezdetek óta kiemelten foglalkozik a vízgazdálkodási képzéssel, és napjainkban is nagy hangsúlyt fektet a felkészült, gyakorlati és piacképes tudással felvértezett szakemberek kinevelésére. A mezőgazdasági vízgazdálkodási mesterszak mellett ezért a Széchenyi István Egyetem szeptembertől már alapszakon is elindítja a képzést, amely a hazai hallgatók mellett nemzetközi szinten is vonzó lehet, hiszen a vízgazdálkodás mindenhol problémát jelent. Az Insula Magna Program keretében a témával foglalkozó szakemberek több szigetközi területen vettek talajmintákat, vizsgálták azok összetételét, ahogy a Duna vízének összetételét is, melynek kiemelt szerepe van az öntözővíz-felhasználás és a talajszerkezet közötti kapcsolatban. A kutatás hosszú távú célja, hogy az említett tényezők pontos ismeretében kialakítsák a területen alkalmazandó vízgazdálkodási ajánlásokat, amelyekkel a szigetközi és csallóközi gazdák munkáját szintén segítenék. Az öntözési technológiák helyes kialakításának meghatározásával a kimosódásokat is csökkentenék az értékes ivóvízbázisok védelme érdekében.

A Széchenyi István Egyetem nagy sikerrel rendezte meg a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Műszaki Tudományi Szekcióját, amiért a szervezőbizottság ügyvezető elnöke, prof. dr. Kuczmann Miklós rangos elismerést kapott. Az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetője kérdésünkre a hallgatók növekvő lehetőségeiről, a belső oktatói utánpótlás szerepéről, az ipari kapcsolatok kiteljesedéséről és a doktori képzés bővítéséről beszélt. A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara, valamint Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara rendezhette 2021-ben a 35. OTDK Műszaki Tudományi Szekcióját. A járványhelyzet miatt online formában megtartott esemény sikere rendkívüli szervezést, sok ember összehangolt munkáját igényelte, hiszen több mint félszáz tagozatban mintegy félezer tehetséges hallgató vett részt a konferencián. „A győri rendezéssel rendkívül elégedett volt az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Mivel én voltam a szervezőbizottság ügyvezető elnöke, én kaptam a Kiváló TDK-szervezői díjat, de az elismerés mindenkit megillet, aki részt vett a lebonyolításban” – mondta el prof. dr. Kuczmann Miklós. A Széchenyi István Egyetem hallgatói egyébként kiválóan szerepeltek az eseményen, hiszen összesen négy első, három második, egy harmadik helyezést és tizenöt különdíjat gyűjtöttek. A professzor szerint a Széchenyi István Egyetemen minden feltétel adott, hogy a tehetségek kibontakozzanak, hiszen jól felszerelt laborok, felkészült oktatók, az ipari partnerekkel való kooperáció lehetősége is várja őket. Az intézmény nyújtotta növekvő lehetőségeket példázza a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ keretein belül felépült modern villamos gépek és hajtások laboratórium, ahol villamosmérnök, mechatronikai mérnök, gépészmérnök, járműmérnök hallgatók tapasztalhatják meg összetett munkafolyamatok valamennyi fázisát. A hallgatóknak bemutatjuk a labor működését, és azt, hogy mennyi részterülettel lehet itt foglalkozni. Felkeltjük a fiatalok érdeklődését, akik aztán átélhetik az alkotás örömét” – hangsúlyozta az oktató. Prof. dr. Kuczmann Miklós a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola vezetőjeként nemcsak a tehetséges hallgatók támogatását, de az oktatói utánpótlás belső biztosítását is fontosnak tartja. „A doktori jelöltjeink között vannak, akik már az alapszakot és a mesterszakot is a Széchenyi-egyetemen végezték el, közülük kerülhetnek ki a belső oktatói utánpótlás tagjai. Emellett, a kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység fókuszba helyezésével széles tér nyílik azok számára is, akik a laborokban érzik jól magukat, vagy az iparban találják majd meg a számításukat. Nemcsak az egyetemünkről érkeznek azonban a doktoranduszok, hanem a velünk együttműködésben dolgozó cégektől is, akiket a kooperatív doktori program állami ösztöndíja is segít. Az Audi Hungaria Zrt. például külön programot indított kiváló kollégáik doktori fokozatának elérésére” – számolt be a doktori iskola vezetője. Prof. dr. Kuczmann Miklós a célok között említette az ipari együttműködések további erősítését, a külföldi oktatók bevonását, a már említett belső utánpótlásképzés támogatását, valamint az építőmérnöki, az informatikai, illetve a közlekedés- és a járműmérnök területen meglévő doktorifokozat-kiadási jogosultság bővítését. „Villamosmérnökként régi álmom, hogy legyen egy villamosmérnöki, illetve egy anyagtudományi águnk, amely a gépészmérnöki képzést erősítené. Ha ez megvalósul, akkor vélhetően a legnagyobb doktori iskolává válnánk az országban” – emelte ki. A szakember szerint az intézmény a hallgatóknak és tudományos munkatársaknak is kitűnő választás. „Ha valaki emlékszik a húsz évvel ezelőtti kampuszra, az tudja, hogy a győri egyetem hihetetlen fejlődésen ment keresztül, és össze sem lehet hasonlítani az akkori lehetőségeket a mostaniakkal. Nemzetközi szintű laborok, vadonatúj kollégium, megújult előadók állnak rendelkezésre, az egyetem vezetése pedig olyan nyitottságot mutat, amely fiatalos lendületet ad az intézménynek. Az újító ötletek rendre támogatást kapnak, így az egyetem polgárai valóban részesei az intézmény fejlődésének. A végzetteknek tehát érdemes folytatni az útjukat a doktori iskolában, mert a Széchenyi István Egyetemen hosszú távon is megtalálhatják a számításaikat” – zárta prof. dr. Kuczmann Miklós.

A Széchenyi István Egyetemen megalakult a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium a Digitális Jólét Program, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont támogatásával. Célja az adattudomány, az adatvagyon-megközelítés és gazdálkodás iránt érdeklődő hallgatók tehetséggondozása, kutatási tevékenységük segítése, valamint az utánpótlás-nevelés. A szakkollégiumba bármely egyetem aktív nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet. Az adat olyan erőforrás, amelynek hatékony kiaknázása manapság minden szervezet számára nélkülözhetetlen. Az adattudomány a fokozódó digitalizáció következtében az egyik leginkább feltörekvő, multidiszciplináris tudományterület, amely egyesíti magában a matematika, a statisztika és az informatika eszközeit, hogy tudományos megközelítések, eljárások, és algoritmusok segítségével képessé váljon az összefüggések mélyebb szintű vizsgálatára és hasznos információ kinyerésére akár nagyméretű adatbázisokból is. A Széchenyi István Egyetemen e terület kutatásában és oktatásában is sokrétű tudással, tapasztalattal rendelkezik. Erre alapozva az intézményben megalakult a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium. A hozzá csatlakozó tagoknak lehetőségük nyílik a szakma jeles képviselői által tartott személyes és online előadásokon, továbbképzéseken részt venni, az adatokról, adatvagyonról friss információkat, kiegészítő tudást kapni, kötetlenül beszélgetni, kapcsolatrendszert építeni, és nem utolsó sorban a tananyagon kívüli, izgalmas témákkal is behatóbban foglalkozni kutatási és publikációs tevékenységek keretében. „A szakkollégiumot azzal a céllal hoztuk létre, hogy olyan egyedülálló közösséget építsünk fel, amely országos szinten kínál fejlődési lehetőséget az adattudomány és az adatvagyon-gazdálkodás iránt érdeklődő, gazdaságtudományi szakon tanuló hallgatók számára. Segítségével a jövőben nagyságrendileg több olyan szakember állhat rendelkezésre, aki az adattudomány széles eszköztárának birtokában magas szinten tud adatról, adatgazdaságról, adatvagyon-gyarapításról és -hasznosításról gondolkodni és kutatásokat végezni, hozzájárulva ezáltal az adatintenzív iparágak fejlődéséhez” – fogalmazott kérdésünkre dr. Buics László, a szakkollégium programigazgatója, a Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszékének adjunktusa. Az oktató hozzátette, a szakkollégiumba bármely egyetem osztott, osztatlan vagy doktori képzésében részt vevő, aktív nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet tagnak abban az esetben, ha a felvételi eljárás során igazolni tudja érdeklődését, illetve korábbi tanulmányai vagy munkatapasztalata alapján meglévő szaktudását a gazdaságtudományok és ehhez kapcsolódó adatelemzési módszerek területén. A tanulmányok nyelve magyar és angol egyaránt lehet, a kutatási tevékenység elsődleges nyelve az angol. A szakkollégium az első tagfelvételt 2022 februárjában tartja. A programigazgató hangsúlyozta, hogy az aktív részvétel akár a hallgató későbbi tudományos pályáját is megalapozhatja. A szakkollégium mindezen felül tehetséggondozást, a tudományos diákköri munka (TDK) mentori támogatását, a nyelvtudás fejlesztését, közösségépítést, kutatási és publikációs tevékenységben való részvételt kínál. A Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumba való jelentkezéseket szellkalman@sze.hu e-mail-címre várják.

Bujtár Dominik, a Széchenyi István Egyetem gyakorló általános iskolájának negyedik osztályos tanulója a gyermek főszereplője a Győri Nemzeti Színház Puskás, a musical című darabjának. A tehetséggondozásnak nagy figyelmet szentelő egyetem vezetése oklevéllel ismerte el az ifjú színész kiemelkedő teljesítményét. „Jelentkeztem a castingra, hogy kipróbáljam magam, de alig akartam elhinni, amikor kiderült, hogy engem választottak ki a szerepre. Igazából még ma is hihetetlen” – emlékezett vissza a kezdetekre Bujtár Dominik, aki a gyermek Puskás Ferencet alakítja a leghíresebb magyar labdarúgóról készült darabban. Mint mondta, a próbák és az előadások is hatalmas élményt jelentettek a számára, a színészek és az egész társulat hamar befogadta őt. Ma már a Bánk bán operában is játszik, és a tervei közt szerepel, hogy további darabok castingjára is jelentkezik. Az ifjú tehetséget a Széchenyi István Egyetem részéről dr. Zseni Anikó oktatási rektorhelyettes, dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, az egyetemi Tehetségtanács elnöke, valamint dr. Pongrácz Attila dékán oklevéllel köszöntötte. „Dominik zenei tehetsége mellett más készségek is szükségesek voltak a sikerhez. Ilyen az elszántság, a fegyelmezettség, a motiváltság, a kitartás és akaraterő” – fogalmazott dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. Elmondta, a tehetséggondozás első fontos eleme, hogy fel kell ismerni a készségeket, ami Dominik esetében nem volt nehéz. Mint mondta, az egyetem kiemelt figyelmet szentel a tehetségek kibontakozásának: motiváló környezetet teremt, valamint olyan inspiráló programokat, mentorokat és képzési lehetőségeket biztosít, amelyek révén ezek a tehetségek felszínre kerülhetnek. Bujtár Dominiknak a győri önkormányzat ajándékát Virág-Adorján Andrea polgármesteri főbiztos adta át, aki a tanuló szüleinek is gratulált. A Győri Nemzeti Színház részéről Hajdu Tibor színművész köszöntötte darabbeli ifjú partnerét, és viccesen csak annyit kért tőle, ha egészen a Kossuth-díjig eljut majd, ne felejtse megemlíteni, hogy pályája a győri színházból indult. „Büszkék vagyunk Dominikra, akinek már az iskolaelőkészítő foglalkozáson megmutatkozott a tehetsége, s 2019-ben a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége pályázatán ösztöndíjat kapott. Kiemelkedő eredményeit matematika-logika, irodalom-szövegértés és előadóművészet területén érte el” – emelte ki Hujber Julianna kancellári koordinátor. Hozzátette, a gyakorló iskola 2016 óta akkreditált kiváló tehetségpont, s nyolc munkatársával a tehetség-munkaközösségben azon dolgoznak, hogy a diákok minél eredményesebbek lehessenek. Az ünnepségen Bujtár Dominik a Száz nagy gól című számot adta elő, míg diáktársai zenés műsorral kedveskedtek a színészpalántának.