A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar közös diplomaátadó ünnepséget tartott a Győr Városi-Egyetemi Csarnokban. A rendezvényen 281 frissdiplomást köszöntöttek. Az ünnepség elnökségében dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar és prof. dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki kar dékánja foglalt helyet. „Sokan azért választottuk a mérnöki szakmát, mert a középiskolában érdekeltek minket a műszaki tudományok, a különböző gépek működése. Tudniuk kell azonban, hogy amikor mérnökként dolgoznak majd, a legfőbb munkadarab nem egy gép, vagy elektronika, hanem maga az ember lesz” – fogalmazott beszédében dr. Hanula Barna. Útravalóul azt kívánta a frissdiplomásoknak, hogy akikből majd vezető válik, mindig tartsák szem előtt a munkatársakkal való jó kapcsolat fontosságát, mert az együttműködés a siker kulcsa. A dékáni köszöntő után a duális képzésben partner cégek képviselői szóltak az egyetemről kikerülő fiatalokhoz. Az Audi Hunagaria Zrt. részéről Németh Katalin, oktatási-tudományos kooperációs vezető kiemelte, a járműipari vállalat és az egyetem között több mint negyedszázada működik az együttműködés. „Közös célunk, hogy a magas szintű elméleti képzést gyakorlatias, üzleti tudással és tapasztalattal egészítsük ki” – hangsúlyozta. Mint mondta, a duális programot 2015-ben indította útjára az egyetem és az Audi, és ma már jó néhány egykori hallgató a vállalat munkatársa. Kovács István, a KondiCAD Mérnökiroda Épitőipari Tervező és Fővállakozó Kft ügyvezető igazgatója szintén a duális képzés fontosságát és jelentőségét méltatta. Mint mondta, a jövendőbeli mérnökök és az adott vállalkozás a képzés során megismeri egymást, rengeteg kérdésre választ kap mindkét fél, a hallgató gyakorlati tudást, jó kapcsolatokat szerez, mindezek révén pedig a diplomaszerzést követő elhelyezkedés is könnyebbé válik. A végzett hallgatók nevében Reif Olivér Mihály logisztikai mérnök alapszakos hallgató köszönt el az egyetemtől. A Művészeti Kar műsorát követően Maczkó Márton, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke adta át az elismeréseket. Az Oktatók a Hallgatókért díjat az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a dr. Hartványi Tamás a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék docense kapta. A Pro Progressum díjat az egyetemen működő szervezetek fejlődéséért végzett szakmai munkát folytató hallgatóknak ítélik oda. E díj emléklap minősítésében részesült Bézi Patrik, Farkas Zsolt, Hajtós Csaba, Pusztay Bence, Szabó Mátyás, az Arrabona Racing Team tagjai, Dobay Tamás, Győrfy Richárd, Krecz Dávid, Lubinszki Zsombor és Mesics Mátyás, a SZEnergy hallgatói csapat tagjai, valamint Kiss Márk Mátyás, Papp Márk Attila és Paulusz Ádám a SZEngine hallgatói csapat tagjai. A díj oklevél minősítését kapta Solymosi László, az Arrabona Racing Team és Miklós Máté a SZEnergy vezető tagjai. A kiemelkedő közösségi tevékenységet folytató hallgatókat a Pro Auditoribus díjjal jutalmazzák, amelyet a Széchenyi István Egyetem és Győr polgármestere adományoz. Emléklap minősítést vehetett át Edvi Dániel, Reif Olivér Mihály, Vagyóczky Máté, Horváth Ádám, Barkóczi Gergő Dezső, Lantos Zsuzsanna Gabriella, Szalai Balázs, Vas Alexa Zsófia. Oklevél minősítésében részesült Bakos László Bence, Tenk Vanessza, Fábián Anna Gertrúd és Kovács Tamás. A diplomák átadását követően az ünnepélyes eskütétel következett. Az eskü szövegét Lantos Zsuzsanna Gabriella gazdaságinformatikus valamint Cservenyi Péter járműmérnök mondta elő a paedumnál.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajló Insula Magna Program célja, hogy a Szigetköz–Csallóköz térség határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté váljon. Az egyetem vízgazdálkodási csoportja által megfogalmazott, a Szigetköz mentett oldalára vonatkozó javaslatainak bemutatására, az álláspontok ütköztetésére, a problémák és megoldási javaslatok térképének elkészítésére workshopsorozat indult. A szakemberek célja az ökológiai és a gazdasági-turisztikai szempontok egyensúlyát megtartó, fenntartható fejlődés megalapozása. Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a Szigetköz és a Csallóköz jövőjét, további fejlődését hivatott megalapozni. A programban az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Széchenyi István Egyetem, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete a szakmai partnerekkel közösen fogalmazza meg projektjavaslatait 18 munkacsomagban. Ezek közül 13 esetében az egyetem irányításával zajlanak a kutatások. „A programban eddig mintegy kétszáz konkrét javaslatot dolgoztak ki a szakemberek. Ezek bemutatására, illetve a további problémafeltárás érdekében indítottuk azt a workshopsorozatot, amelynek részeként, négy rendezvényen a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések kerülnek fókuszba” – fogalmazott dr. Bene Katalin, a Széchenyi-egyetem docense, a program tudományos vezetője. Az eddigi eredményeket összefoglalva kitért a turisztikai fejlesztésekre is, köztük a négy javasolt belépési pontra (Győr, Mosonmagyaróvár, Rajka, Lipót), amelyek a Szigetköz kapuiként fogadnák a látogatókat különböző szolgáltatásokkal. A projekt megfogalmaz többek közt egy dunaremetei akváriumot és halkeltetőt, valamint egy hallépcső kialakítását is. Az aktív Szigetköz javaslatcsomagban a gyalogos, kerékpáros és víziturizmus lehetséges bővítési elemei szerepelnek, illetve a hajóközlekedés fejlesztése is kiemelt hangsúlyt kap. A programban fontos szerepet játszik a társadalmi tudatosítás, a fenntartható fejlődés kompetenciaközpont létrehozása az egyetemen, valamint a tangazdaság – szigetközi oktató- és bemutatóközpont fejlesztése is. Az első workshop nyitó előadását az Öreg-Dunán és mellékágrendszerein tervezett beavatkozásokról és annak mentett oldalra vonatkozó hatásairól Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója tartotta. Kiemelte, az egyik fő cél a Duna-főmeder és a mellékágak ökológiai kapcsolatának javítása, a megfelelő vízszintek és vízjárás biztosítása. Hasonlóképp fontos a vizek állapotának javítása, a vízpótlás fejlesztése és az árvízlevezető képesség növelése. A Szigetköz mentett oldali vízpótló rendszerre vonatkozó javaslatokat a Széchenyi-egyetem vízgazdálkodási csoportjának kutatói mutatták be. „A töltések mentett oldalán működő csatornahálózatban rejlő potenciált a társadalom és a gazdaság egyre szélesebb körben igyekszik kiaknázni, ugyanakkor, a fenntarthatóság legfontosabb tényezője, hogy a gazdasági, turisztikai fejlesztések és az ökológiai szempontok összhangban legyenek egymással, vagyis megtartsuk a kellő egyensúlyt” – hangsúlyozta Chappon Máté, a Széchenyi-egyetem oktatója. Előadásában kitért a korszerű mérési és irányítási technológiákra, a számítógépes modellezésre, amelyek lehetővé teszik a vízkészletek rugalmas szétosztását a felmerülő igények minél jobb kielégítése érdekében. Mint mondta, a polgármesteri interjúk mellett kérdőíves kutatás is készült, amely szerint a megkérdezettek új csatornák létesítését, a fenntartási munkák gyakoribbá tételét és új területek vízpótlásba való bevonását tartják a legfontosabbnak. Chappon Máté kérdésünkre elmondta, a Szigetköz számos nehézséggel terhelt terület, de ez cselekvésre sarkallta az itt élőket, többek között éppen a vízpótlás tekintetében. A megfelelő vízmennyiség és -minőség rendelkezésre állása ad fejlesztési, továbblépési lehetőséget, az Insula Magna program pedig új lendületet, komplex javaslatcsomagot a térség fenntartható jövőjét illetően. „A szigetköziek összhangban élnek a vizekkel, és a mindennapjaikat meghatározza a víz mennyisége, minősége. Nem véletlen, hogy széles körű és aktív összefogás alakult ki a programban a közös cél érdekében” – mondta. Hozzátette, a turisztikai igény is egyre nagyobb a Szigetköz felfedezésére, ezért is kulcskérdés az egyensúly fenntartása. A vízkészletgazdálkodási modellezéssel kapcsolatban világított meg fontos szempontokat Ámon Gergely, egyetemi oktató is, aki mindezt hatékony döntéstámogatási eszközként mutatta be a hallgatóságnak. Kiemelte, ezen modellek átfogó térinformatikai rendszerben összegezve tudják segíteni a fenntartható fejlődést. Az előadásokat követő fórum moderátora a VTK Innosystem Kft. részéről Janák Emil, az Insula Magna program projekt tanácsadója volt, akinek a vezetésével a résztvevők az érdekeltek számára fontos vízhasználati igények felmérésében, az ágazatok közötti egymásra hatások felülvizsgálatában, valamint a probléma- és fejlesztési térkép elkészítésében működtek közre.

Doktoravatási és diplomaátadó ünnepséget tartottak pénteken az Egyetemi Hangversenyteremben, ahol a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának 33 végzős hallgatója vehette át oklevelét. Az eseményen átadták a Pro Auditoribus és a Doktorandusz Önkormányzat díjait is. Dr. Smuk Péter, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja a doktorrá avatás és diplomaátadó emelkedett pillanatai után beszédében megköszönte a végzősök és családjaik kitartását, támogatását, amelyre az elmúlt időszakban kiemelt szükség volt, hiszen az ünnepelteknek a világjárvány miatt nehezített körülmények között kellett teljesíteniük tanulmányaikat. „Diplomásaink eddigi sikerei alapján biztos vagyok benne, hogy oklevelük és megszerzett tudásuk megfelelő belépőt biztosít a különféle hivatásrendeknél való helytállásukhoz, sikeres karrierpályájuk megkezdéséhez” – mutatott rá a dékán, majd a széchenyis alumniknak azt kívánta, szabadságszerető emberek legyenek. Amint fogalmazott: „A szabadság hiányát a szellemileg kiszolgáltatottak élik meg igazán. A kiművelt emberfőnek azonban jó esélye van helytállni, kapaszkodókat találni ebben a – sokszor – bizonytalan világban”. Az eseményen az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat a hallgatókért végzett munkájuk elismeréseként Pro Auditoribus díj elismerő emléklapot adományozott a végzősök közül Király Ramónnak és Pro Auditoribus díj elismerő oklevelet Nemes Alexandrának. Az oktatók közül a Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar általános és társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, dr. Erdős Csaba egyetemi docens vehette át az „Oktatók a hallgatókért” megtisztelő elismerést. A Doktorandusz Önkormányzat díjával az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola most leköszönő vezetőjét, dr. Szigeti Péter professor emeritust tüntették ki, akit egyben Életút díjban is részesítettek több évtizedes kiemelkedő tudományos-oktatói munkássága, valamint a győri jogi kar fejlődése és növekedése érdekében végzett tevékenységéért. A hangversenyteremből kilépve boldogan nyilatkozott portálunknak a veszprémi frissdiplomás, Tárkányi Edina, akit máris vár állása a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalánál. „A Széchenyi-egyetemet kiváló elhelyezkedése és jó híre miatt választottam. Egy korábban elkezdett pécsi képzést hagytam ott a győriért, és nagyon jól tettem. Az, hogy azonnal állást találtam, nem véletlen ” – mondta érdeklődésünkre. Fotók: Horváth Márton Díszvendégek Az ünnepség kiemelt vendégei voltak dr. Széplaki László, a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Takács József, a Győri Törvényszék elnöke, dr. Havasi Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Urbán Zoltán László dandártábornok, Győr-Moson-Sopron megye rendőrfőkapitánya és dr. Simon Attila címzetes egyetemi docens, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója.

Hatvannyolcan vehették át diplomájukat a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaátadó ünnepségén. Az Egyetemi Hangversenyteremben megtartott rendezvényen Oktatók a Hallgatókért Díjat, Pro Progressum és Pro Auditoribus díjakat is átadtak. Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaátadó ünnepségnek elnökségében foglalt helyet prof. dr. Baranyi Péter Zoltán, a Széchenyi István egyetem rektora, dr. Horváth Balázs, a kar dékánja és dr. Szép János oktatási dékánhelyettes. Az ünnepség meghívott vendége volt dr. Kormányos László, a MÁV-Start Zrt. műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettese. „A mai nap egy örömünnep. Siker a hallgatóknak, a családtagoknak és nekünk, oktatóknak is” – fogalmazott köszöntő beszédében dr. Horváth Balázs dékán. Hozzátette, a végzősök arra kapnak jogosítványt, hogy képesek mérnökként gondolkodni, képesek a szembejövő problémákat a tanult ismeretek alapján megoldani. Ahhoz azonban, hogy igazán jó szakemberek legyenek, folyamatosan képezniük kell magukat, szeretettel és alázattal kell viseltetniük választott szakmájuk iránt. A dékán beszédében angolul külön is köszöntötte a nemzetközi hallgatókat. A végzettek nevében Scheck Gergő közlekedésmérnök alapszakos hallgató köszönt el az egyetemtől. Mint mondta, az éveken át tartó tanulás és munka meghozta gyümölcsét, aminek köszönhetően mindannyian mérnökké válnak. Köszönetet mondott az oktatóknak, amiért hasznos tudást adtak számukra, a Széchenyi István Egyetemnek, hogy a színvonalas képzés mellett második otthont és életre szóló élményeket is nyújtott, valamint a szülőknek, családtagoknak azért a támogatásért, amivel hozzájárultak sikeres egyetemi éveikhez. A Művészeti Kar rézfúvós együttesének műsorát követően Maczkó Márton, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke és Sándor Brigitta kari HÖK-elnök adott át elismeréseket. Az Oktatók a Hallgatókért díjat immár 15. alkalommal ítélték oda, ezúttal Ajtayné Károlyfi Kitti egyetemi tanársegédnek, a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék oktatójának. Az egyetemen működő szervezetek fejlődéséért végzett szakmai munkát folytató hallgatóknak járó Pro Progressum díjat Szabó Patrícia közlekedésmérnöki alapszakos hallgató, az Arrabona Racing Team tagja, valamint a SZEnavis csapat tagjai: Menyhárt Máté és Schriffert Zsolt János építőmérnöki alapszakos hallgatók vehették át. A kiemelkedő közösségi tevékenységet a Pro Auditoribus díjjal jutalmazzák, amelyet a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata és Győr polgármestere adományoz. „Emléklap” minősítésben részesült Jelenik Erik közlekedésmérnöki alapszakos, Kocsis Dávid építészmérnöki osztatlan szakos, Kovács Domonkos közlekedésmérnöki alapszakos és Lendvai Dorina Irma építészmérnök alapszakos hallgató. A Pro Auditoribus díj „oklevél” minősítését vehette át Vajas Zsanett, míg a díj ezüst minősítését Scheck Gergő kapta. A díjak átadása után a frissen végzettek vehették át diplomájukat, majd az ünnepélyes eskütétel következett. Az eskü szövegét Vajas Zsanett közlekedésmérnöki alap-, és Májer Csaba József mesterszakos hallgató mondta elő a paedumnál. „Felszabadultságot és végtelen boldogságot érzek, hogy átvehettem a mesterdiplomámat. A Széchenyi István Egyetemen töltött évek mindig meghatározóak maradnak a számomra, nagyon jól döntöttem annak idején, hogy a győri képzést választottam, ma sem tennék másként. Bár ez a nap valaminek a lezárását jelenti, nem távolodom el az intézménytől, hiszen a jövőben is az egyetem Kommunikációs és Alumni Igazgatóságának munkatársaként, az intézmény fotóriportereként tevékenykedem” – nyilatkozta az ünnepség után Májer Csaba József mestermérnök.

A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat részeként 25. alkalommal rendezték meg az Apáczai-napokat a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán. Nem ez az egyetlen kiemelkedő évforduló, amely az előadások témáit is megihlette, hiszen V. István király 750 esztendővel ezelőtt adományozott királyi városi rangot Győrnek, míg az egyetem névadója, Széchenyi István 230 esztendeje született. Az előadások vezérfonala tehát nem véletlenül volt „A múltból táplálkozó jövő”. A magyar tudomány ünnepét minden évben november 3-án ünnepeljük, emlékezve arra, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét, amely lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A jeles évfordulóhoz kapcsolódva a XXV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia keretében a neveléstudomány, a tanító- és tanárképzés, a gyógypedagógia, a szociológia és szociális tanulmányok, a nyelvtudomány és kommunikáció, a bölcsészettudomány, az andragógia, a közművelődés, a humánerőforrás-fejlesztés és -tanácsadás, valamint a természettudomány területén tartottak rangos prezentációkat Apáczai Csere János Karon. „A plenáris előadások témáját két kiemelkedő évforduló ihlette. Egyrészt V. István király 750 esztendővel ezelőtt adományozott királyi városi rangot Győrnek, amely meghatározó történelmi esemény volt a város további fejlődését illetően. Másrészt pedig 230 esztendeje született az egyetem névadója, Széchenyi István, a városunkhoz és megyénkhez több szálon kötődő államférfi, aki nagyban hozzájárult a modern Magyarország megteremtéséhez” – fogalmazott dr. Csizmadia Zoltán dékánhelyettes a program megnyitóján. Elmondta, ezen évfordulók tiszteletére „A múltból táplálkozó jövő” címet adták az idei konferenciának, amelyen a hagyomány és a fejlődés kapcsolatát veszik górcső alá különböző tudományterületek segítségével. A konferencia megnyitóján részt vett Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, aki a rendezvényt megelőzően írta alá dr. Kovács Zsolt kancellárral és dr. Baranyi Péter Zoltán rektorral azt a stratégiai együttműködési megállapodást, amelyben az alapítvány és a Széchenyi István Egyetem kapcsolatát fűzték szorosabbra a Széchenyiek szellemi hagyatékának ápolása érdekében. „Az a célunk, hogy minél szélesebb körben ismertessük meg a családunk szellemi örökségét, és ehhez a feladatunkhoz találtunk kitűnő partnerre az egyetemben. Az oktatás és a felsőoktatás az a terület, amelynek segítségével a fiatalok felé is elindíthatjuk a Széchenyi család nagy alakjainak üzenetét, megismertetni országépítő tevékenységüket.” A köszöntőket követően Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatok titkára, elnöki megbízottja mutatta be Széchenyi Emília 1910-ben készült alkotását, „A két István, Szent és Széchenyi” táblaképeket, amelyek mostantól az Apáczai Csere János Kar Barsi Ernő termét díszítik, és amelyek főképén Szent István alakjában Széchenyi Istvánt fedezhetjük fel. A konferencia plenáris ülésén dr. Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár igazgatóhelyettese „Tűzkeresztség Győrnél” címmel tartott előadást gróf Széchenyi István katonai pályájáról, míg dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese a 17–18. századi Győr művelődésébe vezette be a hallgatóságot. Dr. Honvári János, a Széchenyi István Egyetem nyugalmazott egyetemi docense „Az iparváros, ahol a gyárak füstje már nem takarja el a kultúrát” címmel tartotta előadását. A hagyományokhoz hűen az Apáczai-napok keretében kiállítás nyílt a karon dolgozó képzőművész oktatók munkáiból.

A szeptemberi U20-as EB-n aranyérmes Sipőcz Richárd egy újabb nagy sikert ért el, ráadásul ezúttal hazai környezetben, a budapesti Ludovika Arénában megrendezett U23-as cselgáncs Európa-bajnokságon. A Széchenyi Egyetem SE versenyzője ezüstérmet szerzett a +100 kilogrammosok súlycsoportjában. Sipőcz Richárd idén ősszel nagyszerű formába lendült, hiszen a szeptemberi U20-as EB után a novemberi, magyarországi U23-as kontinensviadalt is érmesként zárta. A győri klasszis címvédőként szerepelt a versenyen, amelyen az esélyeihez méltóan teljesített. Előbb az osztrák Movli Borchasvillit, majd az izraeli Serafim Kompaniezt győzte le, az elődöntőben pedig a szlovák Marius Fizelt is ipponnal verte. A döntőben az orosz Valerij Endovickijjal mérkőzött meg, aki hosszabbításban, egy lábsöpréssel tudott felülkerekedni. Sipőcz Richárd így is újabb figyelemfelkeltő eredménnyel büszkélkedhet, hiszen Európa-bajnoki második helyet szerzett, emellett pedig csapatban bronzérmes lett úgy, hogy a világbajnokot, a grúz Iniashvilit is legyőzte. Az idei három világversenyen így négy érem a mérlege: junior Eb-arany, junior vb-ezüst, valamint U23-as Eb-ezüst és -bronz.

A Kecskemét és Békéscsaba közötti M44-es gyorsforgalmi utat egyedülálló híd vezeti át a Tiszán. Az úgynevezett ferdekábeles híd nemcsak látványában különleges, de műszakilag is számos kihívást állított a szakemberek elé. Tervezője, dr. Teiter Zoltán a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karán oktatja a hídépítéssel kapcsolatos ismereteket, s állítja, aki Győrben végez, olyan erős alapokat és gyakorlatias tudást szerez, amellyel bizton megállja a helyét a szakmában. Az új, mintegy 300 méteres Tisza-híd gyakorlatilag már elkészült, hamarosan átadják a forgalomnak. Ez a pillanat azonban egy nagyon hosszú folyamat vége, egy 16 éves álom beteljesülése. Dr. Teiter Zoltán rendhagyó tervét az őt foglalkoztató Uvaterv Zrt. több más tervvel együtt először 2005-ben nyújtotta be egy esztergomi Duna-híd-pályázatra; akkor második helyet ért el, ám mégsem került a fiók hátsó zugába. „Az általam tervezett ferdekábeles híd nagyon egyedinek számított, hiszen – mint nemrég utánanéztem – a világon a talán legelső hasonló épp abban az évben, 2005-ben készült el Olaszországban, de az gyaloghíd volt. A tervet életben tartottuk, azt benyújtottuk az M44-es Körös-hídjához, az M43-as Tisza-hídjához, végül pedig az M44-es gyorsforgalmi út Tisza-hídjához is. Ez utóbbinál el is nyertük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatását. A tervdokumentációk alapján a kivitelezőnek olyan ajánlatot kellett adnia, ami a kiviteli tervek elkészítését is tartalmazza, ezért a munka komoly egyeztetéseket és mindenre kiterjedő figyelmet igényelt” – mondta el dr. Teiter Zoltán, akit a híd tervezéséért a hidász szakma a Feketeházy János-díjjal tüntetett ki. A híd különleges formáján túl hazai viszonylatban számos ritka és néhány egyedülálló konstrukciós kialakítást is tartalmaz. Szokatlanul merész a szerkezet ferdekábeleinek vezetése, amelyet kitérő egyenesek alkotnak, csavart kábelfelületet eredményezve. Különlegessége továbbá, hogy először alkalmaztak Magyarországon íves, valamint lágyacélbetétes vasbeton pilont, amely ráadásul minden irányban jelentős és változó igénybevételeknek van kitéve. Az országban az első olyan tartókábeles híd, amelynek merevítőtartója vasbeton-acél anyagú, úgynevezett öszvér keresztmetszetű. A ferdekábelek pilonon való átvezetésére – ugyancsak egyedüliként – csak itt használtak iránytörő nyergeket. További érdekesség, hogy a felszerkezetnek hosszirányú támasza nincs, az ilyen jellegű erőket a kábelek által a pilonok veszik fel, nagy terhek esetében a híd két végén a saruk lehorgonyzó szerepet is játszanak. A Széchenyi István Egyetemen a legjobb hazai szakemberek közvetítik a tudást az új generációk számára. Dr. Teiter Zoltán – aki PhD-fokozatát is a győri intézményben szerezte – az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékén vezeti be a hallgatókat a hidász szakma rejtelmeibe. „2012 óta tanítok az egyetemen, amelynek képzéséhez három hidas tantárgy kidolgozásával is hozzájárultam. A célom kezdetektől olyan gyakorlatorientált tudás átadása volt, amely használható, piacképes ismereteket ad a fiataloknak. Nagy lépést tettünk azzal is, hogy néhány éve már nem csak alap-, hanem mesterképzés is zajlik, így Győrben a legmagasabb szintű oktatás nyújtjuk a leendő hidászok számára. A saját tapasztalatom, de a már végzettek visszajelzései alapján is mondhatom, hogy a Széchenyi-egyetemről kikerülő mérnökök jól boldogulnak a szakmában, állják a sarat a kihívásokkal teli szakterületen” – emelte ki az egyetem adjunktusa. Végezetül elmondta, a hidak világát azoknak a mérnökjelölteknek a figyelmébe ajánlaná, akik szeretnek komoly elméleti kihívásokat megoldani, szeretnének igazán nagy szerkezetekkel foglalkozni, és nem rettennek meg attól, hogy minden helyszín és minden híd más és más, tehát mindig új problémákra kell megkeresni a megfelelő válaszokat. Háttér Az M44-es gyorsforgalmi út Tisza-hídja mintegy hároméves tervezési, valamint a párhuzamosan zajló kivitelezési munka eredménye. A híd kiviteli szintű terveztetését és a megépítést is a Duna Aszfalt Zrt. nyerte el. Az acélszerkezetek szerelését és betolását a Hódút Kft., míg a tömör vasbeton pilonok és a vasbeton pályalemez készítését az A-Híd Zrt. végezte. Tervezője és statikusa dr. Teiter Zoltán, a győri egyetem oktatója, az Uvaterv Zrt. Hídirodájának helyettes vezetője.

A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a gyakorlatorientált képzés iránt, ennek megfelelően az Apáczai Csere János Kar hallgatói olyan különleges gyakorlatokon vettek részt, mint a Lakitelki Népfőiskola III. Tanyakollégiuma és a Moson Értékfeltáró Kollégium. A győri hallgatók az előbbiben a tanyavilág megmentéséért, az utóbbiban pedig a mosonmagyaróvári térség rendkívüli értékeinek felkutatásáért tevékenykedtek. Segítettek a tanyavilág felmérésében „A tíz nap alatt olyan tapasztalatokkal gazdagodtak a hallgatóink, amik sokakban megalapozták, megerősítették a szakma iránti elköteleződést. A tanyavilágban végzett felmérés olyan szociológiai terepgyakorlat volt, amelynek során a résztvevők mindent kipróbálhattak a gyakorlatban, amit az iskolapadban megtanulnak” – mondta el dr. Tóth Péter, az Apáczai Csere János Kar Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszékének docense. Hozzátette, a Lakitelki Népfőiskolán megvalósult kutatás során egy héten keresztül minden nap reggeltől estig járták a kiskunsági tanyavilágot, ahol az ott élők kérdőíves kikérdezését végezték el. A tanyavilág állapotának felmérése céljával indult programon mintegy 400 kérdőív készült összesen kilenc magyarországi és külhoni felsőoktatási intézmény csoportjainak munkája révén, amelyben a Széchenyi István Egyetem vett részt a legnagyobb számban, a maga 13 hallgatójával és öt oktatójával. „A szakmai tudás erősítése mellett a gyakorlat a hallgatók olyan készségeit is fejlesztette, mint az önállóság, a problémamegoldó készség, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció” – emelte ki dr. Tóth Péter. „Meghatározó élmény volt a programban való részvétel, amit nagyon vártam, hiszen már elsőéves koromban jelentkeztem rá, ám a járvány miatt akkor elmaradt a kutatás” – válaszolta kérdésünkre Balogh György Márk, harmadéves szociológushallgató. „Érzelmileg és szakmailag is sokat adott a terepgyakorlat, amin egy kitűnő csapattal vehettem részt, ezért már készülök a tavaszi, második körös felmérésre, amikor kérdőívezés helyett mélyinterjúkat készítünk majd” – tette hozzá. A tatabányai fiatalember elmondta, korábban leginkább a Komárom-Esztergom megyei kistelepülésekről volt ismerete, de ilyen periférián lévő élethelyzetekkel még soha nem találkozott, ezért ez hatalmas tapasztalat volt a számára. Feltérképezték a mosoni térség kincseit Ugyancsak a Lakitelki Népfőiskola gondozásában zajlott a Moson Értékfeltáró Kollégium. A kérdőíves munkában négy közösségszervező és két szociológus hallgató valamint két oktató tevékenykedett a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karáról. A kutatásban résztvevők Mosonmagyaróvár és térsége 33 településének értékeiről gyűjtöttek adatokat. „A mi csapatunk két településen gyűjtötte a kulturális, épített és természeti értékeket, a közösség szokásait, hagyományait, ünnepeit. Hagyományőrzőkkel és civil szervezetek képviselőivel találkoztunk, köztük írók, mézeskalács-készítők, gyertyaöntők, dalkör vagy éppen fonóklub tagjai meséltek a tevékenységükről, a település jellegzetességeiről” – fejtette ki dr. Nárai Márta, a Szociális Tanulmányok és Szociológia Tanszék szakvezető docense. „A márciusi második körben is részt veszünk, amikor már mélyebb beszélgetésekre kerül sor a most megismert hagyományőrzőkkel. A kutatás egy kiadvánnyal zárul, amely részletesen bemutatja Mosonmagyaróvár térségének településeit és azok értékeit” – fűzte hozzá dr. Vehrer Adél, a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék docense. Kiemelte, az általuk vizsgált négy településen számos olyan sajátossággal találkozhattak a hallgatók, mint a több nemzetiség együttélése vagy éppen azok az értékek, amelyek egy adott közösség identitását határozzák meg. „Néhány nap alatt rengeteg tapasztalatot szereztünk, beleláttunk a kisközösségek életébe, szembesültünk azzal, hogy minden településen más munkát igényel a szakemberek közreműködése. Számos értékkel találkoztunk, amelyek bemutatásra érdemesek, ezért a jövő közösségszervező és közművelődési szakembereinek feladata az is, hogy ezek a kincsek még nagyobb figyelmet kapjanak” – számolt be tapasztalatairól a szigetszentmiklósi Kalmár Brigitta közösségszervező szakos, végzős hallgató. Mint mondta, fontos, hogy legyen, akinek például a csipkekészítéssel foglalkozó népművészek tovább tudják adni mesterségüket, mert csak így maradhat fenn sokszínű kultúránk.

A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezték meg a Széchenyi István Egyetemen az Autonóm Járművek Konferenciát, mutatva, hogy az intézmény meghatározó szereplője e terület kutatásának. Az intelligens közlekedési rendszerek alapjaiban formálják át az életünket, ezért annak kialakításában szinte minden tudományterületre szükség van. A konferencián a vasút szerepe is terítékre került. „A Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciát 2013-ban alapítottuk azzal a céllal, hogy növeljük a dinamikát a felsőoktatás, a cégek és köztestületek együttműködésében. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, valamint a Közúti és Vasúti Járművek Tanszéke szervezését segíti a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, az Europe Direct Iroda és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is” – mondta a konferencia elnöke, dr. Lakatos István professzor, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánhelyettese. Az idei – mára háromnapossá bővült – konferenciát részben hagyományos, részben online módon rendezték meg. „Az autonóm rendszerek több tudományágat is magukban foglalnak, többek között az irányítástechnikát, az elektronikát, az informatikát, a mesterséges intelligenciát” – fejtette ki dr. Bokor József professzor, a Járműipari Kutatóközpont elnöke, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alelnöke. Hozzáfűzte, előremutató, hogy a Széchenyi István Egyetem partnereivel közösen részt vesz az ágazat hazai kutatásában, fejlesztésében, amelyben a különböző tudományterületek együttműködésére is nagy szükség van. „Az autonóm mobilitás nyilvánvaló előnye a jobb közlekedésszervezés, az optimalizálható tömegközlekedés” – fogalmazott Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke. Mint mondta, az önvezető mobilitás visszaadhatja azoknak is az utazás élményét, akik valamilyen okból elvesztették vezetői képességüket, a gyermekes családoknak könnyebbséget adhat a napi logisztikában, biztonsági szempontból is előnyös lehet, de például a szállítmányozásban is nagy segítséget jelent. A politikus kiemelte a környezetvédelmi szempontokat, amely napjainkban az egyik legfontosabb kérdés a közlekedés terén is. Pénzes László, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ipari tagozatának elnöke a további fejlődés szempontjából kiemelte az egyetemek szerepét. A konferencián elhangzott dr. Baranyi Péter Zoltán rektor üzenete is, amelyben többek között elmondta: „A Széchenyi István Egyetem mint modellváltó intézmény nagyon fontosnak tartja a vállalati és a társadalmi együttműködéseket. Az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának aktuális fókusza az autonóm járművek fejlesztése, amelynek kiváló hátteret biztosít a ZalaZone. A Közúti és Vasúti Járművek Tanszék üzemeltetési, diagnosztikai szempontból biztosít szakmai hátteret.” A plenáris előadások sorát Markos László, a Porsche Hungária Kft műszaki vevőszolgálati igazgatója nyitotta, aki az alternatív hajtások térnyeréséről beszélt a személygépjármű-szektorban. Az előadó a Volkswagen stratégiáján keresztül mutatta be azt az utat, amely a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve változtatja meg a személygépjárművek piacát és a gépjárműforgalmat. Egy önvezető jármű okozta balesetnél érdekes a „ki a felelős” kérdése is, persze a témakör jogi vetülete ennél jóval összetettebb. Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára „az önvezető mobilitás jogi kerete” címmel tartott előadást. Mint mondta, a technológia fejlődése mindig egy lépéssel előbbre jár, a jog pedig leköveti ezeket a változásokat, azonban a jog teremti meg azt a környezetet, ami a technológia megfelelő használatához elengedhetetlen. Van-e helye a jövő közlekedési rendszerében a vasútnak? Ezt a kérdést tette fel Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója, aki úgy véli a XXI. század a vasút reneszánszának esélyét is elhozta. Hozzátette: az a felismerés, hogy nincs két bolygónk, ezért ezt kell megvédenünk, újra a vasútra irányította a figyelmet. „Az EU szén-dioxid-kibocsátásának 25 százalékát a közlekedés adja, a vasút azonban ennek mindössze 0,5 százalékáért felel” – hangsúlyozta, majd megjegyezte: a vasúti pályák villamosításának köszönhetően ez az egyetlen olyan közlekedési mód, ami számottevően csökkentette kibocsátásait 1990 óta.

A Széchenyi István Egyetem újabb 43 hallgatója nyert el ösztöndíjat a közelmúltban. A nyolc pályázaton az intézmény húsz szakáról szerepeltek sikerrel a fiatalok. A program mozgatórugóját az egyetem széles körű ipari, gazdasági és társadalmi kapcsolatai jelentik. „Megtisztelőnek érzem, hogy az egyetemen tanulók közül én lehettem az egyik, aki sikeresen pályázott” – mondta a Győr melletti Öttevényen élő Kovács Tamás, aki az Antenna Hungária ösztöndíját vehette át. „Jelenleg az egyetem hetedik féléves villamosmérnök szakos hallgatója vagyok, emellett a Digitális Fejlesztési Központhoz tartozó Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratórium és a Dróntechnológiai Laboratórium munkatársaként tevékenykedem. A támogatást a tanulmányaim folytatására használom fel, biztosítva többek között a napi utazást, a jegyzetek, könyvek, valamint a tanulásomat segítő eszközök vásárlását” – tette hozzá. „Nagyon hálás vagyok, hogy a Büchl Hungaria Kft. idén első alkalommal meghirdetett ösztöndíját én kaphattam meg a környezetgazdálkodási agrármérnök mesterszakos hallgatók közül. Egy fiatal számára mindig sokat jelent, ha egy ilyen szintű cég támogatását tudhatja magáénak” – fogalmazott Hatvan Zoltán, aki a Komárom-Esztergom megyei Kocs községből érkezett az egyetemre. Hozzátette: az, hogy elismerték az eddig elvégzett munkáját, arra sarkallja, hogy a mesterképzést befejezve a doktori fokozat megszerzése legyen a következő célja. „A mosonmagyaróvári kari élet aktív résztvevője vagyok, ezért gyakorta nehéz összeegyeztetnem a munkát, a kutatást és a társadalmi szerepvállalást. Az ösztöndíj azonban a motiváció mellett nagy segítséget nyújt abban is, hogy valóban a kutatómunkámra tudjak koncentrálni” – fogalmazott. Az Antenna Hungária és a Széchenyi István Egyetem 2017-ben együttműködési megállapodást kötött, melynek részeként a társaság ösztöndíjjal segíti a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatókat. Idén tíz alap- és két mesterképzésben részt vevő fiatal részesül a támogatásban. A hulladékkezeléssel és -szállítással foglalkozó Büchl Hungaria Kft. 2021-ben első alkalommal hirdette meg ösztöndíját, amelyet egy-egy alap- és mesterképzéses hallgatónak ítéltek oda. Ugyancsak ketten nyerték el a győri székhelyű Edutax Kft. ösztöndíját. A Magyar Telekom ebben az évben négy alap- és egy mesterképzésben tanuló széchenyis hallgató tanulmányaihoz járul hozzá, a Pannon-Work Iskolaszövetkezet ösztöndíját pedig négyen kapták meg. A Szabó Zoltán–Mojzes Ákos-ösztöndíj a logisztikai és szállítmányozási tanszék két, az elmúlt években elhunyt oktatójának állít emléket, idén ketten részesültek benne. Az Universitas-Győr Alapítvány a Széchenyi István Egyetem számára a személyi jövedelemadó felajánlott egy százalékaiból rendre támogat hallgatókat. Az idén 15-en nyerték el az Universitas-ösztöndíjat. Halbritterné dr. Raffai Judit 2012-ben Halbritter Mátyás-díjat alapított a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon gazdálkodási és menedzsment vagy kereskedelem és marketing alapszakon, nappali tagozaton tanulók számára. Férje, a 2011-ben elhunyt Halbritter Mátyás az egykori győri kekszgyár vezetője és csaknem két évtizeden át az Universitas-Győr Alapítvány kuratóriumi tagja volt. A díjat az idei évben egy hallgató vehette át.

A Széchenyi István Egyetem meghatározó részvételével, több mint száz kutatója bevonásával, széles körű összefogással zajló Insula Magna Program keretében fenntartható turizmusfejlesztési koncepció készül. Célja, hogy olyan irányt mutasson a Szigetköznek, amelyben a szolgáltatásbővítés a fokozottan védett természeti környezet megóvásával párosul. A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó programban olyan projektjavaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyek a következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, amelyből 13 esetében az egyetem irányításával zajlik a tevékenység. Ennek keretében készül a fenntartható turizmusfejlesztési koncepció, amelynek fontos eleme, hogy az érintett területen a természeti, társadalmi, kulturális értékek védelme hosszú távon biztosított legyen. „A koncepció abban segít, hogy a szigetközi önkormányzatok, vállalkozások, lakosok kellő információval rendelkezzenek, és a megfelelő döntéseket tudják meghozni, illetve a szolgáltatásaik színvonalát emelni” – mondta el Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem Turizmus Tanszékének egyetemi docense. A kutatás során mélyinterjúkat készítettek, kérdőíveket vettek fel. Ezek alapján összeállították azokat a problémákat, amelyekre a turizmus fejlesztése során reagálni szükséges. „Az egyik legfőbb feladat az infrastruktúra fejlesztése. Az aktív turizmusra koncentrálva a kerékpárút-hálózat, a kikötőhálózat, a programkínálat, a szálláshelyek és az éttermek is fejlesztést igényelnek. Lényeges lenne szolgáltatásbővítéssel széthúzni a turizmust a teljes Szigetközre” – sorolta a feladatokat Ivancsóné dr. Horváth Zsuzsanna. Hozzátette, forgalommérő készülékek elhelyezésével pontosan nyomon követhetővé válna a kerékpáros és a vízi turizmus alakulása is, míg az úgynevezett okos bóják telepítésével nemcsak a turisták kaphatnak információkat, de a szakemberek is, például a vízminőségről vagy éppen a halak vándorlásáról. A javaslatok között szerepel egy Szigetköz applikáció fejlesztése, amely teljes körű tájékoztatást adna a turistáknak a szálláshelyektől a programokig. A kutatásban részt vevők egy különleges attrakció tervét is felvázolták, amely a vízen úszva fogadná a látogatókat. Itt az információnyújtás mellett interaktív kiállítás segítségével ismerhetnék meg az érdeklődők a Szigetköz élővilágát, de emellett akár egy halivadék nevelő és akvárium is helyet kaphatna benne, amely önfenntartóvá is tehetné a komplexumot. A szigetközi turizmus fenntartható fejlesztésének fontosságát fogalmazta meg a Széchenyi István Egyetem egyik együttműködő partnere, Popp Rita, Ásványráró polgármestere is. „A Szigetköz olyan gyönyörű természeti értékekkel rendelkezik, amiket szeretnénk megmutatni másoknak is, de mindezt úgy kell megtenni, hogy környezetünket megóvjuk a káros hatásoktól” – mondta. A polgármester kiemelte, Ásványrárón a szállás- és étkezési lehetőségek bővítése mellett a kerékpáros és a vízi turizmus elemeit lenne érdemes fejleszteni. Hozzátette, a településükön működő kemping egyre népszerűbb, ahol a szigetközi turizmus számos eleme kipróbálható. „Az egyetemen készülő koncepció legfontosabb eredménye, hogy a turizmus élénkítésének lehetőségeit összhangba hozza a természetvédelemmel” – zárta a polgármester.

Ahogy a korábbi években, úgy az idén is sikeresen vettek részt a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának hallgatói a Nemzeti Művelődési Intézet pályázatán. A tíz idei támogatott közül ketten is a győri intézményben végzik mesterszakos tanulmányaikat. A jó szereplés az egyetemen folyó oktatás minőségét, a közművelődési szakemberek magas színvonalú képzését is mutatja. A Nemzeti Művelődési Intézet támogatásának célja a közművelődés tudományos utánpótlásának erősítése. A Közművelődési Tudományos Pályázati Program olyan tehetséges hallgatók, szakemberek és mentoraik kutatómunkáját segíti, akik a közművelődési szakterületen kutatnak és végeznek tudományos diákköri, doktori vagy egyéb szakmai elvárásként felmerülő kutatótevékenységet. A Széchenyi István Egyetem hallgatói hagyományosan jól szerepelnek a pályázaton. 2021-ben újabb két, kulturális mediáció szakos hallgató, Ihász Csilla és Majoros Ágnes nyerte el a Nemzeti Művelődési Intézet támogatását. „Öröm számunkra, hogy a most tízéves kulturális mediáció szak olyan hírnevet vívott ki magának, amelynek révén a mesterképzésünkre azok a hallgatók jelentkeznek, akik a közművelődés iránt tudományos igényességgel érdeklődnek, ambiciózusak és elkötelezett szakemberek. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna szakfelelősként rendkívül sokat tesz a képzés népszerűsítésében, a hallgatók toborzásában, valamint a magas oktatási minőség biztosításában” – mondta el dr. Varga Balázs, a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék egyetemi docense. Hozzátette, ez a pályázat jó lehetőséget teremt számukra arra, hogy szakterületükön tudományos tevékenységet folytassanak, és olyan gyakorlatot szerezzenek, amit később a munkájuk során tudnak kamatoztatni. „Hallgatóinkat az is motiválja, hogy egyetemünkön az oktatók partnerként tekintenek rájuk, olyan szakmai jellegű, kollegiális kapcsolat jön létre, amelyben kérdéseiket, ötleteiket, felmerülő problémáikat bátran vitathatják meg tanáraikkal” – hangsúlyozza dr. Varga Balázs, aki témavezetőként a két ösztöndíjasnak leginkább a kutatási módszertanban, a publikációk felépítésében nyújt segítséget. Ihász Csilla „Balatonakali közösségei, balatoni közösségek, a közművelődés speciális helyzete a Balaton-parton” címmel végzi tudományos munkáját. „Kutatásomban azt a sajátos kettősséget veszem górcső alá, amely a Balaton-parti kistelepülések jellemzője. Nyáron ugyanis a turizmusból fakadóan kisvárosias jelleget öltenek ezek a települések, szezonon kívül azonban ismét kisközösségi jellemzőkkel bírnak. Ez a kettősség a kulturális ellátottságra, a jogszabályi minimumon túlmutató szakemberre, biztosítandó feltételekre is igaz, éppen ezért dolgozatomban nemcsak magát a jelenséget és nehézségeit mutatom be, de olyan jó gyakorlatokat is igyekszem felsorakoztatni, amelyek a szakemberek számára is módszertani segítséget jelenthetnek.” – magyarázta Ihász Csilla, aki a témát személyes érintettsége okán választotta, hiszen maga is egy ilyen közösség tagja. A szakember Balatonakalin él, ahol egy évtizeden át dolgozott is művelődésszervezőként. Majoros Ágnes „A közművelődési intézményekben végbement működési forma megváltozásának hatásai az intézményekben zajló kulturális tevékenységekre” című munkájával pályázott sikerrel. „Az elmúlt 25 évben a kulturális szférában dolgoztam, így lehetőségem volt megismerni annak működését. A választott témát különösen aktuálisnak tartom, hiszen a legtöbb kulturális intézmény strukturális átalakuláson megy át vagy ment át az elmúlt időszakban. Mivel ez igen nagy hatást gyakorol az intézményekben létrejövő programkínálatra, így a kulturális szakembereknek most különösen nagy felelősségük van a minőségi programkínálat kialakításában” – mondta Majoros Ágnes kutatása hátteréről. Hozzátette, az elmúlt időszakban több olyan közművelődési intézményt ismert meg, amelyek egy átszervezést követően különböző vállalkozási formákban működnek tovább. „Az érdekel, hogy a változások milyen módon módosítják a programkínálatot, a működési metódust és a minőséget, a látogató közönség összetételét. Remélem, a kutatás megnyugtató választ fog adni arra, hogy ezek a változások nem jelentenek minőségi romlást a kulturális intézményekben.” – zárta a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának budapesti, kulturális mediáció szakos hallgatója.

236 egyetemi hallgató összesen 163 előadáson mutatta be kutatási eredményeit a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciáján (TMDK). Az International Scientific Workshop hét előadással, míg a tehetségnap programjai könyvbemutatóval és laborlátogatással színesítették a rendezvényt. A 25 szekció eredményei cikkünkben olvashatók. Dr. Zseni Anikó, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese a program megnyitóján a tudományos diákköri konferenciákon való részvétel karriert befolyásoló hatását, míg dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke annak tehetségfejlesztésben játszott szerepét, illetve az intézmény inspiráló légkörét hangsúlyozta. A konferencián részt vevő 236 egyetemi hallgató 25 szekció keretében összesen 163 előadáson mutatta be elért eredményeit. 30 hallgató kapott első, 23 második, 12 harmadik díjat, emellett 35 különdíjat osztott ki a zsűri. Az eseményen 124 előadás szerzett részvételi jogosultságot a 2023-as Országos Tudományi Diákköri Konferenciára. Az egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia programjában rendezték meg az International Scientific Workshopot is, kilenc nemzetközi hallgató résztvevővel és hét előadással. A rendezvényt tovább színesítette a Tehetségnap, amelyen a „Merre tart a tudomány?” mottójú előadásblokkok követték egymást, a Tehetségbörze programban pedig az autonóm járművek témaköre került fókuszba. A nap résztvevői egy olyan „fantáziatérbe” léphettek be, amely a „Nyitunk a világra” attitűdöt, a Széchenyi István Egyetem befogadó, sok nemzetből álló közösségét jelképezte. Az építész mesterszakos hallgatók által készített installáció a világtérképen jelölte az intézményt és a kampuszon tanuló külföldi diákok hazájának helyét és zászlaját. Az installáción a repülők az egyetemről szétrajzó tehetségeket szimbolizálták. A konferencia szervezésében a Mathias Corvinus Alapítvány előadóval, zsűritagként és díj felajánlójaként is képviseltette magát. A 2021-es egyetemi Tudományos Diákköri Konferencia eredményei: Agrártudományi szekció: I. Takács Gergő: Különböző zöldtrágyanövények talajra és termesztett növényre gyakorolt hatásának vizsgálata (Témavezető: Dr. Kalocsi Renátó) II. Mészáros Zsófia: A tehéntej β-kazein polimorfizmusának vizsgálata egy Győr-Moson-Sopron megyei holstein-fríz tenyészetben (témavezető: Dr. Gulyás László, Dr. Tempfli Károly) III. Takács Lúcia: A bakonyjákói gyurgyalagpopuláció táplálkozásának vizsgálata és a költőtelep védelembe vétele (Témavezető: Dr. Horváth Balázs) Architectural design section / építészeti tervezés szekció: I. Issa Salah Rnin Riziq, Suarez Freile Sofia Valeria, Vega Tapia, Katherine Alejandra: African women’s house (Témavezető: Dr. Géczy Nóra) II. Togni Jesika: Tehetségtér – városi pop-art terek tervezési lehetőségei Győrben (Témavezető: Dr. Géczy Nóra) Küldöndíj: Horváth Andrea, Horváth Gábor, Horváth Gergely, Kalmár Zsolt, Kiss Csaba, Krankovits Diána Fatime, Módy Pál Flórián, Novák Evelin, Polyák Ágnes, Ragasits Patrícia, Sárándi Rita, Timár Anna Zorica, Török Nikoletta Zsófia, Varga Nikolett: Tehetségnap – tudománykommunikációs installáció (Témavezető: Dr. Géczy Nóra) Digitális innovációk szekció: I. Végh Attila: Táblajátékot játszó robot (Témavezető: Liszi Máté) II. Herkovits Roland, Horváth Tamás: A transzformátor digitális mása (Témavezető: Prof. dr. Kuczmann Miklós) Különdíj: Hartman Kristóf: IoT-eszköz backend és frontend fejlesztése (Témavezető: Liszi Máté) Economic Update – Korunk kihívásai szekció: I. Prayogo Adhie: On-Demand Transportation Service: System Application and Essential Stakeholders Idenification (Témavezető: Dr. Buics László) II. Víg Sára Gerda: Különböző járműfejlesztő programok finanszírozása, Outsource vagy In- house preferencia trendek (Témavezető: Dr. Tóth Árpád) III. Fodor Dorina: Dark patterns megjelenése az online térben (Témavezető: Eisingerné Dr. Balassa Boglárka) Egészség- és sporttudományi szekció: I. Gali Józsefné: „Kockázatos” járóbeteg-szakellátás? (Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok a járóbeteg-szakellátásban (MEES 2) (Témavezető: Kovácsné Dr. Tóth Ágnes) II. Hoffstetter Dalma: A német fajtájú lovak dominanciája a magyar díjugratásban (Témavezető: Dr. Konczos Csaba) Különdíj: Munkácsi Anna: A modernizáció hatása a családi rekreációra (Témavezető: Kertész Tamás) Élelmiszer-tudományi szekció: I. Sági Bianka: Kísérleti körülmények között termesztett mikrozöldek mikro- és makroelem-tartalmának analitikai vizsgálata (Témavezető: Dr. Zsédely Eszter, Giczi Zsolt) II. Hatvan Zoltán: In vitro tesztrendszer további elemeinek kidolgozása probiotikus baktériumtörzsek szelektálására (Témavezető: Prof. Dr. Varga László, Dr. Süle Judit) III. Csuti Áron Bence: Production of chocolate with functional properties through fortification with naringin-rich grapefruit peel extract (Témavezető: Dr. Ajtony Zsolt) Épített környezet szekció: I. Neuberger Bettina: KUCKÓ – Térbútor és belső tér tervezése különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára (Témavezető: Gábor Erika) II. Papp Mária: A hagyományos japán lakóház belső tereinek értelmezése (Témavezető: Gábor Erika) Különdíj: Farkas Mónika, Ragasits Patrícia: Sportcsarnoklefedés alternatív megoldásainak összehasonlítása BIM-alapokon (Témavezető: Ajtayné Károlyfi Kitti) Fafúvós szekció: I. Benkovics Marcell: Robert Muczynski: Sonata (Témavezető: Bánfi Barna) II. Sterner András: Francis Poulenc: Szonáta klarinétra és zongorára (Témavezető: Varga Gábor) III. Mendik Ágnes: Francis Poulenc: Szonáta (Témavezető: Prof. Dr. Ittzés Gergely) Különdíj: Szalay Lotti Kata: Paul Hindemith: Szonáta oboára és zongorára (Témavezető: Dr. Salvi Nóra) Humánerőforrás-fejlesztési szekció: I. Kiss Ágnes: A közvetlen munkahelyi vezető szerepe a munkahelyi beillesztési folyamatban, a munkavállalói lojalitás és elköteleződés kialakulásában (Témavezető: Dr. Benyák Anikó) Különdíj: Varga Mónika: Középiskolai korcsoport rezilienciafejlesztése tréningmódszerrel és ennek hatása a pályaorientációjukra (Témavezető: Dr. Pongrácz Attila) Járműmérnök szekció: I. Solymosi László: Fékrendszer és egyedi féknyereg tervezése Formula Student-versenyautóba (Témavezető: Dr. Vehovszky Balázs) Különdíj: Horváth Hanna: Alacsony Reynolds-számú szélcsatorna tervezése és fejlesztése kutatási és oktatási célokra (Témavezető: Prof. Dr. Feszty Dániel) Kamarazene szekció: I. Vásárhelyi Borbála, Tóth Mária, Hites-Scheller Naomi Zsuzsanna: A. Dvořak: e-moll 'Dumky' zongoratrió Op.90 No.4 I-II. tétel (Témavezető: Dr. Choi Insu) II. Vitályos-Gaál Eszter, Hérics Csenge, Bellus Ferenc: J. Brahms: Piano Trio No. 2 in C major, Op. 87 II-III. tétel (Témavezető: Dr. Choi Insu) III. Váta Izabella, Szabó Réka Anna, Visnyai Viktória Tünde: Philippe Gaubert: Trois Aquarelles II-III. tétel (Témavezető: Dr. Choi Insu) Különdíj: Nádházi Márk Balázs, Oláh Ernő, Dégi Tamás, Dominkó Liliána: L. v. Beethoven: C-moll vonósnégyes Op. 18, No. 4. I. tétel (Témavezető: Vitályos Balázs) Közlekedésbiztonsági szekció: I. Hipságh Zsolt: Mosonmagyaróvár baleseti gócpontjainak feltárása, javaslattétel az átalakításra (Témavezető: Dr. Henézi Diána Sarolta) II. Vajas Zsanett: A modern kor problémája: A közlekedési balesetek és a telefonhasználat (Témavezető: Dr. Henézi Diána Sarolta) Különdíj: Szabó Patrícia: Jelzőtábla-felismerő rendszerek vizsgálata a sebességkorlátozásokra magasan automatizált járművek esetén (Témavezető: Dr. Henézi Diána Sarolta) Közlekedési szolgáltatások és modellek szekció: I. Kruppa Gergely: A dinamikus sebességkorlátozás hatásának vizsgálata lökéshullám-effektussal terhelt gyorsforgalmi útszakaszon szimulációs eljárással (Témavezető: Nagy Viktor) II. Kovács Gergő: A rugalmasabb trolibusz-közlekedést elősegítő műszaki megoldások és alkalmazhatóságuk Budapesten (Témavezető: Dr. Horváth Balázs) Különdíj: Kovács Domonkos: Zugló Thököly úti–Csömöri úti tengelyének vizsgálata, valamint fejlesztésére vonatkozó javaslatok tétele (Témavezető: Dr. Winkler Ágoston) Magyar jogot érintő aktuális kérdések szekció: I. Beck Judit: Koronavírus tüskéi a gyermek családi életén. Szülő-gyermek kapcsolattartás végrehajtása a rendkívüli helyzetben (Témavezető: Dr. Herédi Erika) II. Mihály Laura Dominika: Covid-19 mint vis major a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló jogvitában (Témavezető: Dr. Lévayné Prof. Dr. Fazekas Judit) Különdíj: Biczi Dorottya: A kínzás és az embertelen bánásmód tilalma az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában – különös tekintettel a magyar vonatkozású ügyekre (Témavezető: Dr. Kecskés Gábor) Műszaki technológiák és innovációk szekció: I. Dancsecz Tamás: Az újrafeldolgozás hatása az üvegszálerősítésű kompozitok szálhosszára (Témavezető: Dr. Dogossy Gábor) II. Dobay Tamás: Objektumdetektáló neurális hálózat predikciós pontosságának vizsgálata zajterheléssel (Témavezető: Hollósi János) Különdíj: Dugár Bálint: GNSS jelek feldolgozási elve, pontosítása és használata a gyakorlatban (Témavezető: Kovács Ákos) Nemzetközi tanulmányok és közművelődési szekció: I. Diriczi Zoltán: Hagyományos közösségekből közművelődési közösségekbe – A bukovinai székelyek identitásának megőrzése közművelődési keretek között (Témavezető: Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna) II. Lőre Jázmin: A jó vezető ismérvei a női vezetési stílus tükrében, hazai és nemzetközi viszonylatban (Témavezető: Ablonczyné Prof. Dr. Mihályka Lívia) Különdíj: Tóth Róbert: Vasúti baleset a magaspart árnyékában, avagy miért került sínpár a Balatonba? (Témavezető: Dr. Horváth Csaba Sándor) Nemzetközi történelmi és jogi kihívások szekció: I. Senviczki Ákos: A légi járművek elleni fegyverhasználat kérdésköre a nemzetközi jogban (Témavezető: Dr. Kecskés Gábor) II. Ferdicsová Andrea: A magyar–szlovák kettős állampolgárság esélyei a 2021-es év végén, különös tekintettel a szlovák állampolgárság elvesztésének egyes következményeire (Témavezető: Dr. Ganczer Mónika) Különdíj: Horváth Barbara: A modernkori kalózkodás és a nemzetközi jog (Témavezető: Dr. Kecskés Gábor) Pedagógiai és rekreációszervezési szekció: I. Doncsecz Elizabet Zsuzsanna: Társas aktivitások és kapcsolatok világjárvány idején (Témavezető: Oszter Bettina) Rézfúvós szekció: I. Haga Réka: Henri Tomasi: Concerto (Témavezető: Dr. Hontvári Csaba) II. Bokor Patrik: W. A. Mozart: Esz-dúr Kürtverseny - I. tétel (Témavezető: Dr. Endrődy Sándor, Dr. Molnár Gyula) III. Ocskai Miklós Árpád: Ionel Dumitru: Romanien Dance (Témavezető: Harasztia Zoltán) Különdíj: Nok Roland: Ernst Sachse: Concertino (Témavezető: Lugosi Róbert) Szólóhangszerek és magánének szekció: I. Bogáthy Benedek: Nebojsa Jovan Zickovic: Soumineito, Nebojsa Jovan Zickovic: Ilijas (Témavezető: Papp Balázs) II. Gálfi Nikolett: F. Chopin: g-moll Ballada, Kurtág György: játékok-Válogatás (Témavezető: Várayné Szűts Katalin) III. Sas Nelli Eszter: G. Puccini: Gianni Schicchi - Lauretta áriája - ,,O miao babbino caro", A. Dvořák: Ruszalka - Ruszalka áriája, ,,Měsícku na nebi hlubokém", P. Mascagni: Fritz barátunk - Suzel áriája – „Son Pochi Fiori” (Témavezető: Szabó Magdolna Mária) Különdíj: Sinka Andrea: Liszt Ferenc: Tell Vilmos kápolnája (Chapelle de Guillaume Tell) (Témavezető: Dr. Birtalan Zsolt) Társadalmi és gazdasági folyamatok szekció: I. Csidei Márk: A MOOC-platformok elfogadottsága a hazai vállalatok körében (Témavezető: Dr. Remsei Sándor) II. Kiss Dorottya: A toborzás-kiválasztás nehézségei a koronavírus idején (Témavezető: Dr. Gyurián Nagy Nikolett) III. Sebestyén Dorottya: A magyar munkavállalók helyzete Ausztria turisztikai szektorában (Témavezető: Dr. Darabos Ferenc) Távközlési szekció: I. Merkli Kornél: Modern cellás hálózatok EMF-vizsgálata (Témavezető: Prukner Péter) II. Molnár Bence József: Nyalábformáló antenna analízise (Témavezető: Prukner Péter) III. Buzási László: IoT-eszköz funkcionális és EMC-tesztelése, mérése (Témavezető: Liszi Máté) Technológiák és fenntarthatóság szekció: I. Sági János, Rácz Balázs, Krecz Dávid: Személyre szabott ortézis készítése 3D-s technológiával (Témavezető: Dr. Titrik Ádám, Dr. Faragó Beatrix) Különdíj: Kiss Dániel: A hulladék-gazdálkodás logisztikai folyamatainak fejlesztése egy gyorséttermi vállalatnál (Témavezető: Görbe Polina) Vonós szekció: I. Tóth Mária: Liszt Ferenc: Elegie No.1, 130b (Témavezető: Mahdi Kousay) II. Stier Laura: L. v. Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 II. tétel (Témavezető: Prof. Dr. Kalló Zsolt) III. Paulik Eliza Glória: Giovanni Sollima: Lamentatio (Témavezető: Mahdi Kousay) Különdíj: Lázók Richard: Pyotr Ilyich Tchaikovsky: Valse Scherzo (Témavezető: Baranyai István) International Scientific Workshop: Best Presentation Award: Ariun Bold: The positive and negative impacts of US-China Trade war on Vietnam and Indonesia (Témavezető: Dr. Anikó Tompos)

„Az Év Egyetemi Sportolója” díjat vehetett át Bukor Ádám, a 200 méteres felszíni uszonyosúszás világbajnoka a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség gáláján. A felvidéki fiatalember büszke arra, hogy a Széchenyi István Egyetemet képviselve kapta meg a rangos elismerést. Az itt megszerzett tudást a civil életben szeretné hasznosítani, elsősorban nehéz helyzetben lévő gyerekek segítésére. Előtte azonban megnyerné a Világjátékokat, és kijutna a párizsi olimpiára. A hatszoros világ- és Európa-bajnok, négyszeres világcsúcstartó Bukor Ádám a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának másodéves szociálpedagógia szakos hallgatója. A búvárúszó az idei, tomszki vb-n arany- és bronzérmet szerzett sportágában, ezzel kvalifikálta magát a jövő évi Világjátékokra. A felkészülés mellett a klasszikus úszással is foglalkozik, s nagy álma, hogy kijusson a 2024-es párizsi nyári olimpiára. „Felvidéki fiúként különösen büszkeség, amikor a magyar színeket képviselhetem. Legalább ekkora öröm, hogy ezt a díjat a Széchenyi István Egyetem hallgatójaként vehettem át. Győrben otthonra leltem, az egyetemen pedig olyan támogató közeg vesz körül, amely nagyban segít a kitűzött céljaim elérésében” – fogalmazott kérdésünkre Bukor Ádám. Hozzátette, tanáraira maximálisan számíthat, mindenben támogatják őt, ami nemcsak versenyzői felkészülését könnyíti meg, de hozzásegíti ahhoz is, hogy sportpályafutását követően igazán jó szakember legyen. „Szociálpedagógiát tanulok, mert a jövőbeni munkámmal segíteni szeretnék másoknak. Nagyon érdekel a pszichológia, és a leginkább gyerekekkel foglalkoznék, amiben megerősített mindaz, amit eddigi egyetemi éveim alatt tapasztaltam. Idén a győri család- és gyermekjóléti központban töltöttem a gyakorlatomat, ami nagyon sokat adott nekem, és úgy érzem, hogy a gyerekek is megkedveltek, sokszor már vártak engem. A kapcsolat nem szakadt meg, karácsony előtt például egy különleges uszodai foglalkozással lepném meg őket, hogy szebbé tegyem számukra az ünnepet” – mondta Bukor Ádám. A hallgató tehát tudatosan készül a jövőre, az alapszak elvégzése után mesterszakra is szeretne jelentkezni, és természetesen azt is Győrben végezné. Most azonban a sportra, a felkészülésre koncentrál, hiszen komoly kihívások állnak előtte. A versenyző gőzerővel készül a jövő évi Világjátékokra, ahol két számban is rajthoz áll. „A négyszáz és a kétszáz méteres felszíni úszásban is a dobogó legfelső fokát céloztam meg, szeretnék újabb dicsőséget szerezni Magyarországnak, Győrnek és az egyetemnek egyaránt” – fejtette ki a sportoló. Mint megjegyezte, uszonyosúszó-edzései esténként vannak, ezért délelőtt és – amikor az egyetemi elfoglaltsága mellett belefér – délután is együtt edz a klasszikus úszókkal. Természetesen ezzel is célja van, méghozzá kijutni az olimpiára, és ott is a lehető legjobb eredményt elérni. A győri sportoló „Az Év Egyetemi Sportolója” díjjal igazán előkelő társaság tagja lett, hiszen mellette tokiói olimpiai bajnokok (Bodonyi Dóra és Csipes Tamara – kajak négyes 500 méter, Milák Kristóf – 200 méteres pillangóúszás, Tótka Sándor – kajak egyes 200 méter) és paralimpiai bajnokok (Ekler Luca – távolugrás, Illés Fanni – 100 méteres mellúszás, Konkoly Zsófia – 100 méteres pillangóúszás, Veres Amarilla – párbajtőrvívás) is átvehették az elismerést. A Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség gáláján vette át a Halassy Olivér hallgatói díjat Nagy Zsolt, aki a Széchenyi István Egyetem végzős járműmérnök hallgatója. Önkéntes sportvezetőként 2015 őszétől dolgozik az egyetemi szabadidősportért. Korábban a hallgatói sportiroda munkatársa, majd vezetője volt, 2019-től a Széchenyi István Egyetem Sportegyesület röplabdacsapatának technikai vezetője. Emellett az e-sport-versenyek szervezésében is részt vesz, és a Formula Student Szervezőbizottságában is dolgozik. Az elismerést az egyetemi sportélet fejlesztésében végzett munkájával érdemelte ki. „Nagy öröm mindkét hallgatói kitüntetés, hatalmas elismerés egyetemünknek, és egyben visszajelzés a 2014-től bevezetett »élsportolói mentorálás« programunk számára is, amit éppen Nagy Zsolt és Katona Zsolt mentortanár koordinál. Ádámnak gratulálok, remélem a diplomáig még számos éremmel bizonyít, kollégáimnak pedig köszönöm, hogy tanulmányi előrehaladásukban is segítik élsportolóinkat” – emelte ki az elismerések kapcsán dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Testnevelési és Sportközpontjának vezetője.

Az év utolsó dzsúdó országos bajnokságára került sor a hétvégén az UTE Megyeri úti csarnokában. A harmadosztályú ob-n a Széchenyi Egyetem SE versenyzői két bronzérmet szereztek a 42 klubot és 116 fő versenyzőt felvonultató viadalon. Volter Márk a 90, míg Szarka Zsombor a 81 kilogrammos súlycsoportban állhatott a dobogó harmadik fokára.