A Széchenyi István Egyetem számára az oktatás, a kutatás és az innováció mellett rendkívül fontos a társadalmi felelősségvállalás is. Ennek jegyében szoros partnerkapcsolatban áll a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórházzal, valamint segíti az Országos Mentőszolgálat munkáját is. A térségben élők az elmúlt hónapokban több mint 400 önkéntes hallgatóra számíthattak, akik összefogásuk révén nap mint nap bizonyítják, valódi bajtársaink. „Hálásak vagyunk, hogy a mintavételi pontokon és a Covid-callcenter működtetésében is együttműködhetünk a Széchenyi István Egyetemmel, illetve a hallgatókkal, akiknek nagy köszönettel tartozunk, mert a ránk nehezedő munkaterhelést érezhetően csökkentették. Igazán megérdemlik a jó szót minden nap, valódi bajtársainknak tartom őket” – vallja Fogarasi Zoltán, az Országos Mentőszolgálat Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének vezető mentőtisztje, jellemezve ezzel a győri egyetem és a mentőszolgálat összefogását. „Megbecsülnek minket. Egyértelműen pozitív az elmúlt másfél év mérlege” – summáz az önkénteseket koordináló Máté Eszter, az Egyetemi Szolgáltató Központ és Kollégium központvezetője is. „A mentőszolgálat tárt kapukkal, folyamatos felkészítéssel, magas szakértelemmel várta az önkénteseket, az egyetem vezetése, a hallgatói önkormányzat és a hallgatók pedig gyorsan reagáltak, amikor a pandémia miatt kialakult vészhelyzetben a mentőszolgálatnak segítségre volt szüksége. Gyorsan és könnyen sikerült hallgatókat toborozni. Egy-két nap alatt 150 önkéntes regisztrált a feladatra. Csak az elmúlt év végéig a mobil tesztelés során eddig az önkéntes csapatok több mint 70 ezer kilométert tettek meg, ami körülbelül 17 ezer mintavételt jelent” – fejtette ki érdeklődésünkre. Hozzátette: mára összetartó társaság alkotja az önkéntesek táborát, akik szívesen járnak ebbe a közegbe. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egy hallgató, Mónus Gyula már főállásban dolgozik a mentőszolgálatnál. „Mindannyiunk nevében mondhatom, büszkeséggel tölt el bennünket, hogy az önkéntes feladatok elvégzésével megkönnyíthetjük a térségben élők járvány elleni védekezését” – fogalmazott Máté Eszter. „Nekem is segítenem kell” „Tavaly, amikor a koronavírus-járvány borzasztó méretet öltött, úgy gondoltam, nekem is segítenem kell valahogyan, illetve szerettem volna élni azzal a lehetőséggel, hogy a lezárások ellenére az önkéntes munka révén a barátaimmal együtt lehessek. Az online oktatás mellett az önkéntességet lemondások nélkül tudtam vállalni” – indokolta meg, miért vette fel a munkát a mentőszolgálatnál Pék Márton. A közlekedésmérnöki szakos hallgató – szakszerű felkészítése után – a mobil mintavételi pontokon segítette kollégáit. Hozzátette: bajtársaitól sokat kapott az itt eltöltött idő alatt, hiszen a változatos és kihívást jelentő feladatokkal teli munka közben nagyon jó csapat jött össze, akikkel a mai napig jó barátságot ápol. Nagymértékű szervezőkészséget sajátított el, és a tudatos tervezés is a mindennapjai részévé vált. Amint azt kérdésünkre elmondta, még az is elképzelhető, hogy diplomája megszerzése után is folytatja az önkéntességet a mentők mellett. Hetekig heti hat napon dolgoztak A Széchenyi István Egyetem hallgatói a mentőszolgálat mellett a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház oltópontjain is helytállnak, ahol több különböző feladatkört is ellátnak a telefonos tájékoztatástól a számítógépes adatbevitelig. Áldozatos munkájukat a győri kórház vezetése 2021 nyarán Petz Aladár Kórházért díjjal ismerte el. „Az e területen dolgozó önkéntesek igénybevételére és elhivatottságára jellemző, hogy a legintenzívebb időszakban négy hétig, heti hat napban folyamatosan dolgoztak. A széchenyisek közül a rekorder önkéntes január 18. után 18 héten keresztül állta a sarat, épp csak néhány nap szünetet tartott – azt is jelentős részben a szervezők unszolására” – ismertette a beszédes tényeket Máté Eszter. Dr. Jávor László, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója megkeresésünkre kifejtette, a Széchenyi-egyetemmel kötött barátságuk és szövetségük tökéletes példája ez az együttműködés. „A leghálásabbak mi vagyunk az egyetemisták elhivatottságáért, hiszen bármikor kértük, fegyelmezett és szakszerű segítséget kaptunk. Emberi tartásukra jellemző, hogy lelkesedésük és rendíthetetlen rendelkezésre állásuk a járvány minden hullámában kitart” – fogalmazta meg köszönetét. Dr. Knausz Márta járványügyi és infekciókontroll igazgatóhelyettes pedig aláhúzta, a hallgatók hatalmas segítséget jelentettek az oltási kampányok megvalósítása során is. „Az önkéntesek minden nap rendelkezésünkre állnak a járvány első hulláma óta. Ügyesek és segítőkészek, az oltakozókkal empatikusak. Mára úgy tapasztaljuk, többen a kollégákkal egyenértékű munkát végeznek. Köszönjük nekik” – mondta. Folyamatosak a kihívások – várják az önkénteseket Bár a pandémia legnehezebb hónapjain talán túl vagyunk, önkéntesekre több területen is folyamatosan szükség van. Azok a hallgatók, akik szeretnének önkéntes feladatot vállalni, csatlakozási szándékukat a hallgatói önkormányzatnál jelezhetik. Jelenleg főként a humanitárius segítségnyújtás, illetve a menekültek fogadásával kapcsolatos feladatok teljesítésével összefüggésben várnak még önkénteseket a HÖK és a HÖOK koordinátorai – együttműködve az Innovációs és Technológiai Minisztériummal.

A koronavírus-járvány és a Brexit jogi hatásait járta körül a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának két hallgatója, akik rangos elismerést kaptak a „Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban” címmel meghirdetett, több mint negyedszázados múltra visszatekintő országgyűlési pályázaton. Egyiküket immár másodszor díjazták a versenyen, így ő az első a program történetében, aki duplázni tudott. Az ünnepségen első különdíjat vehetett át Mihály Laura Dominika, a Széchenyi István Egyetem ötödéves joghallgatója „Az Európai Unió válasza az új globális kihívásokra, avagy de lege ferenda javaslat a vis maior definíciós problémájára a Covid-19 tükrében” című pályamunkájával. „Arra kerestem a választ, hogy mi minősül vis maiornak a koronavírus-járvány vonatkozásában, mi az a rendkívüli helyzet, amely lehetővé teszi, hogy a szerződésszegést elkövető fél mentesüljön a jogkövetkezmények alól. Megvizsgáltam a különböző kimentési lehetőségeket arra az esetre, ha valaki a Covid miatt késedelembe esik, vagy nem megfelelően teljesít. Itt elég olyan hétköznapi dologra gondolni, mint akár egy koncert lemondása” – fejtette ki a díjazott. Hozzátette, ma még nem alakult ki egy egységes gyakorlat ezekre a helyzetekre, mindig valamilyen konkrét körülmény – például a határ lezárása – befolyásolta az ügy kimenetelét. A dolgozatában ezért a nagyobb jogbiztonság és a kiszámíthatóság érdekében a vis maior fogalmának pontos körülhatárolására tett javaslatot. Mihály Laura Dominika már tavaly is díjazásban részesült, a médiamegosztóplatform-szolgáltatásokon megjelenő terrorista tartalmak szabályozásának lehetőségével foglalkozó dolgozatával, így ő lett az első duplázója a több mint negyed évszázada zajló programnak. Mint vallja, az egyéni motiváció mellett fontos az a háttér, amelyet az egyetem és a győri jogi kar biztosít, valamint az a szakmai segítség, amelyet folyamatosan megkapnak tanáraiktól. A második különdíjat Horváth Barbara, a Széchenyi István Egyetem harmadéves joghallgatója nyerte „Az Egyesült Királyság európai uniós tagsága és a Brexit hatásai az ország Európai Unióval való kapcsolatára és az állampolgárokra” címmel benyújtott dolgozatáért. „Azt vizsgáltam, hogy az Egyesült Királyság kiválásának milyen hatásai vannak saját magára és az unióra, illetve állampolgáraikra nézve. Ezek a kérdések már a Brexit bekövetkeztekor is komolyan foglalkoztattak” – fogalmazott Horváth Barbara, aki a pályázók közül egyedüliként vizsgálta az Egyesült Királyság unióból történő kilépését. A pályamű bemutatta a kilépési eljárást, annak jogi szabályozását és az EU–Egyesült Királyság között lezajlott tárgyalások menetét. A bírálók értékelése szerint a pályázat navigálja az olvasót a fekete lyukakat is magában foglaló Brexit-galaxisban. „Meggyőződésem, hogy a győri jogászképzés az egyik legjobb az országban. Nem is gondolkodtam, hogy mondjuk a fővárosba menjek Győr helyett, mert a Széchenyi István Egyetemen hallgatóorientált képzés zajlik, a jogi kar családias hangulata pedig közvetlen kapcsolatot tesz lehetővé az oktatókkal. Ez a miliő nagyban hozzájárul sikereinkhez” – tette hozzá a harmadéves hallgató. „Mindkét fiatal jelentős munkát tett le az asztalra, amivel kivívta a zsűri elismerését. Büszkék lehetünk arra is, hogy bár viszonylag kis kar vagyunk, az öt díjazottból kettő a győri Széchenyi-egyetem jogászképzésének hallgatója” – válaszolta kérdésünkre dr. Lévayné dr. Fazekas Judit egyetemi tanár, az első különdíjban részesült hallgató konzulense. Kifejtette, Mihály Laura Dominika egy roppant nehéz kötelmi jogi témát vizsgált, amely ráadásul egy még feltáratlan terület, Horváth Barbara pedig a britek kilépését elemezve tett értékes megállapításokat, amelyek szintén sokak számára jelenthetnek hasznos iránymutatást. „Mint a kar korábbi dékánja is mondhatom, hogy oktatóink kiemelkedően fontosnak tartják a tehetséges hallgatók fokozott mentorálását. Büszkék vagyunk arra, hogy hallgatóink jelentős eredményeket érnek el a hazai és külföldi jogesetmegoldó megmérettetéseken is” – fejtette ki dr. Lévayé dr. Fazekas Judit. Hozzáfűzte, mindehhez nagyban hozzájárul a kar légköre, az oktatók és a hallgatók közvetlen kapcsolata. „A kar oktatói előzetes időpontegyeztetés nélkül is szívesen konzultálnak a hallgatókkal, ha ilyen kéréssel bekopogtatnak az irodai szobájukba, illetőleg egy-egy aktuális jogi probléma megvitatására akár az előadások után vagy a szünetekben is lehetőség nyílik” – említette a prodékán, aki kiemelte, a győri egyetemen nem csak a tehetséges hallgatókra, de az esetlegesen lemaradók felzárkóztatására is különös figyelmet fordítanak. Az Országgyűlés elnöke, az igazságügyi miniszter és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője által meghirdetett európai uniós témájú országgyűlési pályázat eredményhirdetését a parlament Delegációs termében tartották. A díjakat dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, dr. Zupkó Gábor, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője, dr. Ökrös Oszkár, Európai Uniós Ügyek Koordinációjáért Felelős helyettes államtitkár, dr. Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatalának külügyi igazgatója és Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke adta át.

„Nem én választottam Győrt, Győr választott engem” – vallja Rebeca Mendoza, aki 2018-ban Mexikóból érkezett a Széchenyi István Egyetemre. Az immár diplomás szakemberrel – aki már Budapesten él és dolgozik – többek között a Stipendium Hungaricum ösztöndíj motiváló erejéről, a győri nemzetközi hallgatói közösségről és a két ország közötti kulturális különbségekről is beszélgettünk. 2018-at írunk, amikor egy mexikói lány úgy dönt, hogy a nagy víz túloldalán, Európában próbál szerencsét. Pár hónappal később, a sikeres felvételi eljárás után beiratkozik a Széchenyi István Egyetem ellátásilánc-menedzsment mesterszakára, és hamarosan a gólyahét forgatagában találja magát. Csak egy szempillantás, és máris 2020 nyaránál járunk, amikor a lány immár okleves közgazdászként veszi át diplomáját Győrben. Ismét ugrunk az időben, ezúttal a jelenbe. Rebeca Mendoza Budapesten él és dolgozik, a Schneider Electric vállalat fenntarthatósági tanácsadója. Róla és az általa bejárt útról rajzol portrét ez a cikk. „Nemzetközi gazdálkodás alapszakot végeztem, majd Mexikóvárosban dolgoztam három évig logisztikai területen. Szerettem volna még tanulni, a külföldi kaland is vonzott, így döntöttem el, hogy Európába jövök egyetemre” – kezdett bele története ismertetésébe a mexikói lány. „Be kell vallanom, Mexikóból nézve nem Magyarország ugrik be először, ha Európáról van szó. Inkább London vagy Párizs jut az ember eszébe. Én először Svédországba vagy Hollandiába akartam menni, de ott nem kaptam ösztöndíjat, Magyarországon viszont igen, ami fontos volt számomra. Azt hiszem, a Stipendium Hungaricum program a legjobbak közé tartozik, amit nem európai hallgatók megkaphatnak” – avatott be döntésének hátterébe. Rebeca érdeklődésünkre azt is elmondta, a Széchenyi István Egyetem kiválasztásakor sem habozott sokat. Ennek oka prózai: az országban akkor semelyik másik intézményben sem hirdettek meg ellátásilánc-menedzsment mesterszakot nemzetközi hallgatók számára, csak Győrben. „Eltökélt voltam. Vagy ez a szak vagy semmi. Így hát valójában nem én választottam Győrt, Győr választott engem” – jegyezte meg tréfásan. A fiatal hallgató belecsöppent széchenyis nemzetközi közösség életébe, amely a mai napig meghatározó számára. Nem csupán társakra lelt, a személyisége is rengeteget fejlődött a Győrben eltöltött két év során. A remek és változatos programok megadták a lehetőséget, hogy a világ minden tájáról érkező emberekkel találkozzon, így megismerhetett más kultúrákat, belepillanthatott különböző társadalmak működésébe. Mindez nem pusztán izgalmas, hanem kifejezetten hasznos is volt – amellett, hogy formálta a gondolkodását, a nemzetközi rutinját is gyarapította, melynek köszönhetően magabiztosan helyt tud állni bármilyen multinacionális vállalati környezetben. Elmondta, nagyon örült, hogy a Széchenyi-egyetemen a nemzetközi hallgatók előtt is nyitva áll a Magyarországon rangos Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencián való megmérettetés, amelyen 2018-ban kínai hallgatótársával, Fu Yingjievel egy csapatban első helyezést ért el Az önvezető autó helyzete és kilátásai című dolgozattal. „Nagyon hálás vagyok, hogy ennyi remek embert megismerhettem. Akár a kollégiumban, akár az esti partik során, akár különböző projektekben hozott össze velük a sors, mindannyiuknak köszönettel tartozom, mert hozzásegítettek ahhoz, hogy teljesebb ember legyek. Azt gondolom, a győri évek emiatt voltak különösen értékesek a számomra” – fogalmazott. A széchenyis tanulmányok során Rebeca tanulmányi kirándulásokon és Tudományos Diákköri Konferencián is részt vett. Utóbbin első helyezést ért el Fu Yingjievel egy csapatban. Rebecával természetesen szót ejtettünk hazája, Mexikó és választott új otthona, Magyarország közötti társadalmi és kulturális hasonlóságokról és különbségekről. A Széchenyi-egyetem alumnija portálunk kérésére mindkettőből említett párat. „Számomra a legfurcsább a tél volt, de nem a hideg, hanem a hosszú éjszaka. Délután négykor már sötét van” – nevette el magát, majd gasztronómiai kérdésekbe bonyolódott. „Az biztos, hogy mindkét ország esetében emblematikus a paprika szerepe” – vont párhuzamot a magyar csípős paprika és a chilipaprika kulturális jelentősége között. „A mexikói konyha tele van isteni ételekkel, ezért nehéz engem lenyűgözni, de a gulyás tényleg nagyon finom. A magyar borokat is szeretem. Ha viszont hiányoznak az otthoni ízek, szívesen főzök magamnak” – zárta rövidre. Rebeca úgy vélte, Magyarországon kiváló a közbiztonság. Leszögezte azt is, hazánk szerencsésnek mondhatja magát, hiszen tiszta természeti környezet jellemzi. Számára például meghökkentő volt, hogy a csapvizet meg lehet inni, mert nem lesz tőle semmi baja. „Magyarországon ez teljesen természetes, magától értetődő. A világ nagy részén azonban ez sajnos nem így van. Ez sokat elmond az itteni állam anyagi lehetőségeiről és arról is, milyen kiváló a technológiai színvonal az országban” – mutatott rá. Rebeca élménydús éveket tudhat maga mögött a széchenyis nemzetközi közösség részeként: az Üveges Bar mellett többek között a győri mexikói étteremben és a Balatonon is jártak. Mint az előzőekből is láthattuk, Rebeca számára fontos a környezetvédelem és a fenntarthatóság. A mesterképzésen írt diplomamunkája is a témához kapcsolódott, amiben Mexikóváros hulladékgazdálkodását elemezte az ellátási láncok tekintetében. A kezdetektől fogva érdekli ez a terület és úgy gondolja, a Széchenyi István Egyetemen tanultak hozzájárultak ahhoz, hogy fenntarthatósági tanácsadóvá válhasson a Schneider Electric vállalatánál. „Egy fenntarthatósági tanácsadó feladata, hogy segítsen a vállalatoknak, akik mérsékelni szeretnék a karbonlábnyomukat. Javaslatokat készítünk számukra, hogyan tudnák a folyamataikkal járó szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni, milyen szabályok vonatkoznak rájuk, amiknek meg kell felelniük” – ecsetelte, érezhető lelkesedéssel a hangjában. Úgy tűnik tehát, Rebeca hajója hosszú távra lehorgonyzott Magyarországon. „Jelenleg az a célom, hogy folytassam a karrierem a megkezdett pályán. Egyelőre boldog vagyok Magyarországon és az is lehet, hogy végül itt is fogok letelepedni” – zárta szavait.

A színvonalas magyar bajnokság mellett a Széchenyi István Egyetem nemzetközi közege, színes élete, színvonalas vendéglátóhelyei, valamint Budapest és Bécs közelsége is vonzó az egyetem campusán működő első osztályú női kosárlabdacsapat, az Uni Győr-Mély Út külföldi játékosainak. Jordin Canada, Beatrice Mompremier és Szabina Oroszova szívéhez Győr és Magyarország is közel került. A Széchenyi István Egyetemet erős nemzetközi közösség alkotja, amit mutat, hogy a hallgatók már 65 országból érkeztek a kilenc kar valamelyikére. Igaz ez a jellemzés az intézménnyel szoros kapcsolatban lévő, a mérkőzéseit a Győr Városi-Egyetemi Csarnokban játszó Uni Győr-Mély Út női kosárlabdacsapatra is. A magyar első osztályú bajnokságban szereplő, évről évre az Európa Kupa-indulást is kivívó gárdában meghatározó szerepet játszik az együttes három külföldi játékosa, akik közül kettő amerikai, egy pedig szlovákiai. Közülük talán a legismertebb Jordin Canada, aki a Seattle Storm együttesével két alkalommal nyerte meg az észak-amerikai profi kosárlabdaligát, a WNBA-t, többször volt az All Star-csapat tagja, emellett pedig az Air Jordan márka tíz női nagykövetének egyike. Legalább ennyire büszke arra, hogy együtt játszhatott a sportág legendájával, az ötszörös olimpiai bajnok Sue Birddel. „Először vagyok Magyarországon, és eddig pozitív tapasztalatokat szereztem. Győr tetszik, nagyszerű város, szeretek az utcáin sétálni. Mivel Los Angeles-i vagyok, itt ilyentájt kicsit hidegebb van, mint amihez hozzászoktam, de nincs ezzel gondom. Az emberek nagyon kedvesek, megszólítanak, beszélgetnek velem. Ez az egyik legjobb tengerentúli élményem” – mondta a győri csapatban idén januárban bemutatkozó 27 éves, JC becenévre hallgató irányító, aki korábban a lengyel Wisla Krakow és a török Hatay együttesében játszott Európában. A második idényét tölti Győrben honfitársa, Beatrice Mompremier, aki az USA egy másik napsütötte államából, Floridából érkezett ide. Az eltelt másfél évben neki több ideje volt megismerni az országot, és élt is lehetőséggel. „Győrnek számos előnye van: az egyik legnagyobb város Magyarországon, egyetemén sokan tanulnak, barátságosak az itt élők, sok barátra leltem itt. Jó benne az is, hogy viszonylag közel található hozzá Budapest, ahol különösen a híres termálfürdőket és a Várat szeretem” – sorolta. Ugyancsak örül, hogy Győrben játszhat a szlovák válogatott center, Szabina Oroszova. Ő 2021 nyara óta erősíti az Uni Győr-Mély Út csapatát. „Nagyon jól érzem magam itt. Magyarország mindig is közel állt hozzám, és mivel a magyar nyelvet is beszélem, már úgy érzem, mintha otthon lennék. Győrben külön tetszik, hogy mennyire sportosak és támogatók az emberek. Ha van egy kis szabadidőm, szívesen betérek valamelyik kitűnő kávézóba, vagy a kutyusommal sétálok a Mosoni-Duna partján vagy a folyó töltésén” – mondta a játékos. Fűzy András, a klub elnöke szerint mindig is könnyű volt külföldi játékosokat a csapathoz csábítani: a magyar női kosárlabda-bajnokság az egyik legerősebb Európában, az ország pedig befogadó. „Az utóbbi jelző különösen igaz Győrre, amely egyetemi város. Klubunk ráadásul az egyetem campusán működik, ahol a játékosok rengeteg fiatallal, köztük sok nemzetközi hallgatóval találkozhatnak. Ennek köszönhetően színesebb az itteni élet, jobb a lakosok angolnyelv-tudása, színvonalasak a vendéglátóhelyek” – részletezte Fűzy András. A vezető azt is elárulta, hogy miután Győr mind Budapesttől, mind Bécstől mindössze egy-másfél órás útra található, idegenlégiósaik számára a meccsek között kiemelt programnak számít a történelmi műemlékekben gazdag magyar és osztrák főváros felkeresése.

A világkiállítás magyar pavilonjában megrendezett Puskás-napon a sportinnovációban érdekelt technológiai cégek mellett három hazai egyetem mutathatta be a sporttal kapcsolatos tevékenységeit. A Széchenyi István Egyetem a sport és a műszaki innovációk összekapcsolódását szemléltette az eseményen. Az előadás több potenciális partner érdeklődését is felkeltette, amelynek köszönhetően új, nemzetközi együttműködések körvonalazódnak a győri felsőoktatási intézmény részvételével. A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével a világkiállítás magyar pavilonjában megrendezett Puskás-nap keretében a Testnevelési Egyetem és a Debreceni Egyetem mellett a győri Széchenyi István Egyetem mutathatta be a sporttal kapcsolatos innovatív tevékenységét. „A győri egyetem magas színvonalú műszaki képzésére és kutatásaira hagyatkozva előadásomban a sport és a műszaki innovációk összefüggéseiről, valamint mindezek felsőoktatásban való hasznosulásáról beszéltem. A legkézenfekvőbb példa erre a világszerte nagy népszerűségnek örvendő Formula Student-versenysorozat, amelyben a csapatok a maguk által megépített versenyautókkal vesznek részt. A hallgatók gyakorlatban csiszolhatják a tanultakat, éles helyzetben fejleszthetik mérnöki tudásukat” – mondta el kérdésünkre Kolossváry Tamás, a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központjának központvezetője, aki hallgatóként maga is a Formula Student résztvevője, a versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team egyik alapító tagja volt. Kiemelte, a Széchenyi-egyetem nemcsak hallgatói csapattal vesz részt az oktatási célú versenysorozatban, de hozzá kapcsolódóan jelentős eseményeket is szervez. Ilyen a Formula Student Symposium, amelyen olyan világhírű szakemberek tartottak már előadást, mint Luca Marmorini, a Ferrari Forma 1-es csapatának egykori motorfejlesztési vezetője, vagy Ulrich Baretzky, az Audi Sports motortechnológiai részlegének vezetője. „Egyetemünk sportegyesülete az egyre nagyobb teret hódító e-sportban is otthon van, a Formula Student online versenyében is érdekelt a SZESE e-sport-szakosztálya” – tette hozzá Kolossváry Tamás, aki egy másik hallgatói versenycsapatra, a SZEnergy Teamre is felhívta a figyelmet, amely elektromos járművek fejlesztésével és építésével foglalkozik, és évről évre jelentős eredményeket ér el a Shell Eco-marathon energiahatékonysági versenyen. A központvezető előadásában kitért a Széchenyi-egyetem egyéb tevékenységeire is, amelyekkel az elhivatott hallgatókat támogatják. Ezek között említette a számos vállalati partnerrel közösen működtetett duális képzést, a versenyszakmérnök szakirányú képzést, vagy éppen az intézmény inkubációs programját, amellyel a fiatalok startuptevékenységét támogatják. „A jövőben jártunk” – foglalta össze tömören a világkiállításon tapasztaltakat dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának vezetője. „A Széchenyi-egyetem kutatásainak egyik központi mozgatója a fenntarthatóság szolgálata, ezért a Dubaiban látottak rendkívül inspiratív módon hatottak ránk, hiszen a világkiállításon is kiemelt figyelmet kap a fenntartható fejlődés” – hangsúlyozta a szakember, aki úgy látja, a győri prezentációnak nagy sikere és számos hozadéka volt. Kiemelte, több kapcsolatépítő megbeszélést is folytattak, amelyeknek köszönhetően új partnerségek körvonalazódnak. „Az egyik ilyen együttműködés keretében – a tervek szerint – a széchenyis hallgatók kaphatnak lehetőséget projektjeik bemutatására a dubai Design District októberi Design Week eseményén, de csereprogramokról, sőt gyakornoki lehetőségekről is egyeztetünk. Emellett Vincze Ottó miniszteri megbízottal is megbeszélések kezdődtek a hazai sportinnovációkat megvalósító cégek és egyetemünk együttműködési lehetőségeiről” – árulta el dr. Dőry Tibor. Kolossváry Tamás hozzáfűzte, a világkiállítás magyar pavilonjában találkoztak a SEYU képviselőivel, akikkel szintén kibontakozóban van egy közös projekt. A SEYU a világ egyik legismertebb magyar sporttechnológiai startupja, amely a pandémia alatt teremtette meg a sporteseményeken való virtuális részvétel és szurkolás lehetőségét. „A teqball szintén egy olyan magyar találmány, amely meghódította a világot. Velük is felvettük a kapcsolatot a jövőbeni partnerség érdekében” – sorolta a szakember, aki kiemelte, bár a találkozások apropója a sport volt, a kialakuló együttműködések számos területet felölelnek a műszaki tudományoktól a sporttudományi területeken át a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karán működő Design Tanszék képzéséig.

A Széchenyi István Egyetem több munkatársa vehetett át magas állami elismerést a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. „Magyarország Érdemes Művésze” díjas lett dr. Kalló Zsolt Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a Művészeti Kar oktatója. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetésben részesült Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar egyetemi docense, a Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóság főigazgatója. „A diaszpórában magyar nyelvet oktató és a magyar kultúrát közvetítő pedagógusok sokoldalú, magas színvonalú támogatása terén végzett közel két évtizedes munkája elismeréseként” – olvasható a méltatásban. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetést kapott Czigány Tamás DLA, Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építészmérnök, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Épülettervezési Tanszékének egyetemi docense. A méltatás szerint „hazánk épített örökségét a meglévő értékek megőrzésére is nagy hangsúlyt fektetve gazdagító tervezőmunkája, valamint kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként.” Dr. Ördög Vince mezőgazdasági mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara Növénytudományi Tanszékének egyetemi tanára a mikroalgák biotechnológiai alkalmazása, különösen a növényvédelem területén elért kiemelkedő tudományos kutatási eredményei elismerésekén a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat kitüntetést kapta. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Rechnitzer János, a földrajztudomány doktora, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatóprofesszor emeritusa. A méltatás szerint „a regionális tudomány, ezen belül a regionális gazdaságfejlesztés területén végzett több évtizedes kutatói, oktatói és tudományszervező munkája elismeréseként” vehette át a kitüntetést. Dr. Író Béla, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszékének főiskolai docense több évtizeden keresztül kimagasló színvonalon végzett egyetemi főtitkári munkája, magas szintű oktatói és közéleti tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat kitüntetést vette át a nemzeti ünnep alkalmából. Kuti József, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi tanára, a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola volt oktatási főigazgató-helyettese, a Távközlési és Automatizálási Intézet, a Távközlési Tanszék korábbi vezetője, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének alapító, tiszteletbeli elnöke több évtizedes magas színvonalú oktatói munkája, a főiskolai és az egyetemi sportélet terén végzett kiemelkedő szervező és irányító tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat kitüntetést kapta.

„A tavalyi motorunk bevált, idén a fő célunk, hogy ezt optimalizáljuk” – fogalmazta meg sommásan a SZEngine aktuális fejlesztéseinek irányát Hajas Balázs konstrukciós vezető a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatának hagyományos design freeze eseményén. A rendezvényen elhangzott: az idei fejlesztések révén túlszárnyalhatják a tavalyi eredményeket és szó esett a 2023-as motorról is. A Széchenyi István Egyetemen az Arrabona Racing Team és a SZEnergy Team után a SZEngine hallgatói versenycsapat is megtartotta szokásos design freeze eseményét. Az elnevezés arra utal, hogy járműfejlesztésben ez az a pont a naptárban, ahol befagyasztják a tervezési szakaszt, és ahonnan indul a gyártás és összeépítés folyamata. Mindez egy prezentációval is társul, melynek keretében a szponzorok, a meghívott vendégek és a sajtó munkatársai értesülhetnek arról, milyen újdonságokkal készül a gárda a következő szezonra. A résztvevők a Belső Égésű Motorok Tanszék fogadóhalljában gyűltek össze (soraik között az Óbudai Egyetem frissen alakult Formula Student-csapatának hallgatóival, akik a SZEngine meghívására érkeztek Győrbe), hogy meghallgassák a csapattagok tájékoztatóját. Mielőtt megismertük az újdonságokat, dr. Tóth-Nagy Csaba, a Belsőégésű Motorok Tanszék oktatója mondott köszöntőt. Kifejtette, a kezdetek óta követi az alakulat munkáját, és lenyűgözi az az út, amit azóta bejárt a csapat. „Arra jöttem rá, alapvetően két dologban rejlik a sikeretek titka” – csigázta fel közönségét. „Az egyik, hogy olyan lelkesedéssel működtök, amit nagyon kevés helyen látok. A vezetőknek van víziója, amihez jó kapcsolódni. Másrészt kialakítottatok egy olyan rendszert, amiben a tudás továbbörökíthető a következő generációnak. Én ott voltam annak idején az EVO1-nél, amikor a gyártásnál nem lehetett összeépíteni az alkatrészeket, most pedig képesek vagytok akár arra is, hogy megnyerjetek egy versenyt. Szuper, amit csináltok” – szólalt meg a dicséret hangján, szavait a hallgatóknak címezve. Hajas Balázs konstrukciós vezető ezt követően dióhéjban összefoglalta az elmúlt egy évet a SZEngine szempontjából. Elmondta, hogy tavaly jelentős változások történtek a csapat háza táján: alapmotort cseréltek, aminek legfőbb oka, hogy az új konstrukció nagyobb teljesítményre képes elődjénél. Ugyan tartottak tőle, hogy az új technika miképp muzsikál majd élesben, de az eredmények megnyugtatóak voltak: a Formula Student Austria versenyen a top 10-be, a Formula Student East versenyeken pedig már a legjobb öt közé is bejutottak több versenyszámban. „A motor jól vizsgázott, a teljesítményre és a megbízhatóságra sem volt panasz, kibírta a futamokat. Éppen ezért hatalmas módosításokat nem terveztünk. Egy-két alkatrészbe nyúltunk bele, valamint optimalizáltuk a rendszer működését. Abban bízunk, hogy ennek köszönhetően felülmúlhatjuk a tavalyi szezon helyezéseit” – értékelt a konstrukciós vezető. A bevezetés után a műszaki részletekről Deák Maximilián adott tájékoztatást. A társ konstrukciós vezető beszámolója szerint optimalizálták a motor több alkatrészét, mint a főtengelyt vagy a hajtórudat. A mintául vett eredeti KTM-alapmotort ugyanis motorkerékpárokhoz tervezték, így gyárilag hosszú élettartamra készítették fel – ezzel szemben a versenysportban jóval kevesebb üzemórát kell bírnia a komponenseknek, ezért nem kell annyira robusztusnak lenniük. Ennek köszönhetően jelentős tömeget tudtak megspórolni. Érdemes kitérni a szívórendszer átalakítására is. „Alapvetően néhány kisebb változtatást eszközöltünk. A nagy szám azonban nem ez, hanem egy új gyártástechnológia bevezetése. Ez teljesen innovatív, mi fogjuk először kipróbálni a Formula Student keretein belül” – jelentette ki Deák Maximilián, majd tovább részletezte. „Az airbox lamináló szerszáma oldható támaszanyagból fog készülni. Erre lamináljuk a karbonrétegeket, aztán egyszerűen kimossuk belőle a támaszanyagot, így egy darabban tudjuk kivenni az alkatrészt” – ecsetelte a csapat társ konstrukciós vezetője. Az eseményen szóba kerültek a SZEngine hosszabb távú tervei is. Kiderült, hogy a 2023-as szezonra egy új forgattyúsházat tervez a csapat, amellyel jelentős, közel 30%-nyi tömeget takaríthatnak meg. Mindezt egy olyan, szintén nem hétköznapi technológiával érik majd el, mint a háromdimenziós fémnyomtatás.

A felsőfokú zenei intézmények hallgatói számára 2022. március 4–6. között Debrecenben megrendezett XVIII. Dohnányi Ernő Kamarazene Találkozón és Versenyen a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karát öt együttes képviselte (két vonósnégyes és három zongorás trió). Közülük hárman részesültek díjazásban. A háromtagú zsűri Visnyai Viktória (zongora), Váta Izabella (fuvola) és Szabó Réka (cselló) Philippe Gaubert Három akvarell című művének előadását nívódíjjal honorálta. Szintén nívódíjat érdemelt Stier Laura (hegedű), Bognár Fanni (hegedű), Vass-Grit Réka (brácsa) és Apró Kata (cselló) produkciója, melyet Antinin Dvorak Amerikai vonósnégyesének megszólaltatásáért ítélt nekik a zsűri. Felkészítő tanáruk dr. Choi Insu és dr. Arnóth Balázs volt. Kiemelt nívódíjban részesült Bellus Ferenc (zongora), Vitályos-Gaál Eszter (hegedű) és Hérics Csenge (cselló) produkciója, amelyet Johannes Brahms C-dúr triójának nagyszerű előadásával érdemeltek ki. Ennek is dr. Choi Insu volt a felkészítő tanára. Értékelésében a zsűri külön méltatta a Széchenyi István Egyetem kiemelkedő részvételét a versenyen, megemlítve a legnépesebb résztvevő gárdát és a legigényesebb műsorválasztást, hiszen vonósnégyest – amely a legnehezebb kamarazenei műfaj – a győri intézmény nevezett csak, és mindjárt kettőt is, emelve ezzel a színvonalat.

Először neveztek széchenyis hallgatók az Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Síbajnokságra és rögtön három éremmel tértek haza a versenyről: egy ezüst és két bronz a mérleg. A torna az egyetem házi sítáborával párhuzamosan zajlott a dél-franciaországi Puy-Saint-Vincent melletti síközpontban. Meglehetősen emlékezetesre sikeredett idén a Széchenyi István Egyetem szokásos sítábora, több szempontból is: egyrészt először próbáltak ki francia sípályát, másrészt először vettek részt a MEFOB Síbajnokságon. A debütálás főleg az utóbbi esetben bravúrosan sikerült; az élménybeszámoló kapcsán Gasztonyi Tamás kísérő oktató állt portálunk rendelkezésére. „Nagyon vártuk az idei tábort, ugyanis egy évet kihagytunk a pandémia miatt, hiányzott már a síszezon” – felelte kérdésünkre az egyetem testnevelés-oktatója, majd a helyszínválasztást indokolta. „Korábban mindig a szomszédba jártunk síelni, de most szintet léptünk. Ausztria inkább a családi síelés és a falusi turizmus hazája, Franciaország viszont az amatőr sportolók paradicsoma. Falvak helyett kifejezetten erre a célra épült modern síközpontokkal találkozhatunk, ahol minden szolgáltatás egy helyen van. Tökéletes helyszín egy táborhoz” – fogalmazott. Hozzá kell tenni, nem teljesen véletlenül esett a választás a dél-franciaországi Puy-Saint-Vincent-re, ugyanis itt rendezték meg az Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Síbajnokságot is, kézenfekvő volt tehát ehhez alkalmazkodni. Mintegy 30-40 pálya, 75 kilométernyi hasznos síterület várta a hallgatókat. Tekintsünk bele egy pillanatra a tábor mindennapjaiba! A résztvevők egy kezdő és egy haladó csoportot alkottak. Előbbiekkel Zakariás Géza testnevelőtanár foglalkozott, aki a tábor végére „sízőket faragott” azokból is, akik korábban csak a tévében láttak ilyet. A haladók között már rutinos síelők csiszolhatták tudásukat – érdekesség, hogy őket Gasztonyi Tamás mellett egy gépészmérnök hallgató, Albert Benjamin is trenírozta. Végül Benjamin mellett három hölgy, Csia Zsófia, Magyari Antónia és Némethy Dorka indult a versenyen, amelyen nagyon sikeresen szerepeltek. Dorka a szlalomszámban harmadik helyen végzett, Antónia pedig duplázni is tudott: óriás műlesiklás kategóriában ezüstérmet, míg a szlalomot követően bronzérmet akaszthattak a nyakába. Mindez a felkészítő oktatók munkáját is dicséri. A pazar eredményeket természetesen meg is ünnepelte a társaság: egyik este a francia gasztronómia remekeit kóstolhatták meg a szervezőknek köszönhetően, hazafele úton pedig a torinói városnézés sem maradhatott ki a programok közül.

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara és a Magyar Pedagógiai Társaság Északnyugat-magyarországi Tagozata a tanítók napja alkalmából rendezte meg az Apáczai Módszertani Délutánt. A program fókuszában a hagyományos értékek és a digitalizáció kapcsolata állt. A győri tanítóképzés több mint 240 éves hagyományokkal rendelkezik, hiszen a városban indult a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama 1778-ban. Ezeket a hagyományokat viszi tovább a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kara, amely a hazai tanítóképzés fontos bázisa. „A tanítók számára jelentős feladat, hogy mindig a körülményekhez alkalmazkodva, a legmegfelelőbb módszert találják meg a tudás átadására. Elég csak a járványidőszakra gondolni, amikor a jelenléti helyett a digitális felületeken zajlott az oktatás, amely a korábbiakhoz képest új módszereket kívánt” – fogalmazott köszöntőjében dr. Pongrácz Attila, a kar dékánja. Hozzátette, a népi értékek és a digitális kultúra egyaránt megjelenik a nap programjában, ahogy a korszerű képzés szempontjából is hangsúlyos ezen ismeretek együttes átadása. „Az Apáczai-kar évről évre megszervezett módszertani délutánjai a régiónkban dolgozó pedagógusok és hallgatóink, vagyis a jövő tanítói számára is a közösségi, szakmai értékteremtést szolgálják” – zárta dr. Pongrácz Attila. „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációknak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban” – idézte a győri kötődésű Kossuth-díjas író, Galgóczi Erzsébet szavait dr. Benyák Anikó, a Tanár- és Tanítóképző Tanszék tanszékvezetője, a kar oktatási dékánhelyettese. A szakember a tanítók napja alkalmából köszönetet mondott a pedagógusoknak azért az áldozatos munkáért, amit a fiatal generációkért végeznek. „Köszönet azért is, hogy a tanító szakos hallgatókat a gyakorlatukon nagy hozzáértéssel segítik, amelynek nagy szerepe van abban, hogy sokan köteleződnek el a szakma iránt” – hangsúlyozta. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem docense, a Magyar Pedagógiai Társaság Északnyugat-magyarországi Tagozatának elnöke ismertette, hogy 2019-ben indult a magyarországi tanítóképző intézmények részvételével az országos kezdeményezés, amelynek értelmében minden évben március 12. környékén a Gergely-napi hagyományokhoz kapcsolódva ünneplik a tanítói hivatást. Hozzátette, a jövőre nézve bizakodásra ad okot, hogy végzett hallgatók szívesen maradnak e nem könnyű pályán, és szép sikereket érnek el hivatásukban. „Módszertani délutánunkon a tradíciók és a korszerűség jegyében a népszokások és néphagyományok mellett a digitális kultúra lehetőségeit vizsgáljuk meg” – ismertette a szakmai nap vezérfonalát a tanszékvezető. Ezt követően dr. Vehrer Adél egyetemi docens a „Gergely-napi adománygyűjtéstől a komatál küldésig” címmel a gyerekek tavaszi népszokásokban játszott szerepéről, míg Szabó Krisztián tanító „Népszokások, néphagyományok az »Álomerdő Projektben«” címmel tartott előadást. A program második felében workshopot rendeztek Petzné dr. Tóth Szilvia és Reider József vezetésével a természettudományi, a technológiai, a mérnöki, a művészeti és a matematikai területek fejlesztése robotokkal témakörben, Simkó József irányításával pedig azt járták körbe a résztvevők, hogyan hozhatók létre meglévő tankönyvekhez interaktív kiterjesztett valóság tartalmak.

Járműmodell alapú optimalizálással, korszerű motorvezérlővel és saját fejlesztésű önvezető rendszerrel készül a versenyszezonra a SZEnergy Team – derült ki a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapatának design freeze eseményén, ahol a részlegvezetők beszámoltak az autó újdonságairól. Mint elhangzott, idén a szimulációk után az aszfalton is próbára tehetik majd járművüket, ugyanis két év szünet után fizikálisan is megrendezik Európa legnagyobb energiahatékonysági járműversenyét, a Shell-Eco Marathont – ezúttal (városi kisautó kategóriában) a hollandiai Assenben. Talán kevesen emlékeznek rá, de érdemes felidézni, hogy a tehetséggondozás széchenyis műhelyeinek alapjait a SZEnergy Team tette le még 2005-ben. A szakkörként induló, majd hamarosan csapattá terebélyesedő alakulat a kezdetek kezdete óta elektromos autót fejleszt, melynek célja, hogy a lehető legkevesebb energia felhasználásával teljesítsen egy távot. 17 év alatt a csapat szakemberek és kutatók egész garmadáját nevelte fel, akik részint az iparban, részint a Széchenyi István Egyetemen helyezkedtek el. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontjában (JKK) ma is számos egykori csapattag dolgozik, és a SZEnergy jelenleg is szakmai partnere, sőt utánpótlásbázisa a JKK-nak. Galéria: Májer Csaba József A fent leírt együttműködést idézte dr. Lakatos István professzor is a csapat idei design freeze eseményén. A Közúti és Vasúti Járművek Tanszék vezetője a jeles alkalom nyomán hosszasan méltatta az alakulat eredményeit. „A SZEnergy Team mára komoly cégként működik, vannak különböző részlegei, mint egy vállalkozásnak. Ahogy váltják egymást a hallgatói generációk, átveszik egymástól a stafétát, és folytatják a munkát. Külön öröm számomra, hogy a régi tagok közül néhányan aktívan segítik mentorként is a csapatot, így a folytonosság adott. Szerintem ennél sikeresebb tehetséggondozási program nem létezik” – fogalmazott. A felszólalók sorában Pup Dániel, a csapat alapítója, korábbi vezetője, a JKK szakmai koordinátora következett, aki ott vette fel a fonalat, ahol a tanszékvezető elejtette. „Több, mint tíz kollégánk van már, aki egykor harcostársam volt a csapatban. Közös küzdelemben edződtünk, ennél értékesebb barátságok nem is kötődhettek volna máshogyan. Szponzoraink között is sok ismerős arcot látok, akikkel annak idején a versenypályán együtt dolgoztunk a SZEnergy Team sikeréért” – utalt az egyedülálló, évtizedes múltra visszatekintő, ma is összetartó közösségre a JKK munkatársa. Miklós Máté csapatvezető rövid összefoglalójában betekintést adott a SZEnergy Team számára legfontosabb megmérettetés, a Shell-Eco Marathon energiahatékonysági verseny formaságaiba. Kiderült, hogy a rendezvényen három különböző energiaosztályt különböztetnek meg: a belsőégésűt, a hidrogéncellást és az elektromost. Ezeken belül prototípus és városi kisautó kategóriában is lehet nevezni a kihívásra, amelyet a pandémia miatti kétéves kényszerszünet után több kisebb eseményre bontva rendeznek meg a nyár folyamán. A városi kisautó kategóriában a versenyt a hollandiai Assenben tartják majd május 31. és június 3. között. (A SZEnergy Team elektromos meghajtással, városi kisautó típusban indul – a szerk.) A design freeze eseményen a SZEnergy Team valamennyi munkacsoportja értékelte az elmúlt időszakot, és felvázolta az egyesület előtt álló legfontosabb feladatokat. Elsőként a Marketing és Menedzsment Részleg vezetője, Vojnovics Aténa lépett az emelvényhez, aki kifejtette: a menedzsment legfontosabb feladata, hogy a csapat számára minőségi utánpótlást biztosítson, és segítse a zökkenőmentes átmenetet egy-egy leköszönés vagy személycsere esetén. Érdekességként elhangzott az is, hogy a csapattagok szakok szerinti összetételében a villamosmérnök hallgatók dominálnak, ami – ha belegondolunk – nem meglepetés, hiszen egy elektromos hajtású jármű fejlesztésénél, különösen, ha az energiahatékonyság a cél, az ő munkájuk kulcsfontosságú. Ugyanakkor ha részlegek szerinti bontásban nézzünk az adatokat, kiderül, mégiscsak egy járműfejlesztő csapatról van szó, hiszen 15 fővel a gépészeti részleg alkotja a legnépesebb munkacsoportot a nagy egészen belül. Mielőtt rátérnénk a csapat idei fejlesztéseire, rögzítenünk kell, hogy a SZEmission névre keresztelt járművet debütálása – azaz 2019 tavasza óta – több ízben is javította a csapat: kicseréltek alkatrészeket, faragtak a beállításokon, módosítottak az elektronikai rendszeren és így tovább. Minderre a sok tesztelés és mérés adott lehetőséget, így az elmúlt években sikerült alaposan kiismerni az autó gyenge pontjait. Ha ezeken sikerül csiszolni, kihoznak mindent abból, amire a jelenlegi konstrukció – nagyobb átalakítás nélkül – képes. Fersztl Barnabás, a gépészeti részleg konstruktőre ennek megfelelően alapvető változások helyett több kisebb fejlesztésről beszélt – ezek közül a fékkomponensek áttervezése, a kormánymű optimalizálása és a motor aktív részének 50%-os növelésével elérhető teljesítménynövekedés a legjelentősebbek. A részleg munkájának igazi gyümölcse azonban nem a megfogható tárgyakban, hanem a járműmodell felépítésében lelhető fel. A csapat ugyanis óriási munkával, rengeteg méréssel megalkotta a jármű számítógépes modelljét, amely a szimulációban úgy reagál a különböző erőhatásokra, mozdulatokra, ahogy azt a valódi jármű tenné a valóságban. „A modell segítségével virtuálisan végigmehetünk egy pályán úgy, hogy az autó viselkedését képesek vagyunk figyelni közben. Sőt ha a megfelelő referenciákat betápláljuk a modellbe, a végén kapunk egy sebességgörbét, azaz megtudhatjuk, hogy miképp kell haladnunk a pályán, ha a legkisebb energia fogyasztásával szeretnénk teljesíteni a távot. Ez óriási lehetőség a csapatnak, amely így közel kerülhet a tökéletes kör teljesítéséhez” – árulta el a fiatal mérnökhallgató. „Célul tűztük ki, hogy bekapcsolás után az autó nyugalmi fogyasztása maximum 1 W legyen. Ennek érdekében sorra változtattuk meg a komponenseket, amelyek közül már csak egy maradt hátra: a motorvezérlőnk” – kezdett bele az elektronikai részleg munkájának ismertetésébe Kecskeméti István. A részlegvezető szerint a 2016-ban készült motorvezérlőjük felett eljárt az idő. Az eszköz nyugalmi állapotban 3-4 W-ot vett fel, így mindenképp esedékes volt a csere. Mint mondta, az elmúlt években a félvezető technológia olyan sokat fejlődött, hogy lehetővé vált lecserélni a szilíciumalapú kapcsolóelemeket gallium-nitrid alapúakra. Az új technológia előnye, hogy egységnyi méretben sokkal nagyobb töltéssűrűséget lehet elérni vele, ezáltal csökken a kapcsolási veszteség, ami által energia takarítható meg. A részleg munkájának eredményeként új telemetria-rendszert is kapott a jármű. Korábban a szenzorok által felvett adatokat mobiltelefonon, 4G-s hálózaton keresztül továbbították, azonban ez a lefedettségi problémák miatt sokszor nem működött megfelelően. Ezért úgy döntöttek, közvetlen rádiókapcsolatot építenek ki az autó és a boxutca között, így elkerülve az adatok késését. Ezen túl egy saját energiamérő eszközt (joulemetert) is implementáltak, így most már amper helyett mikroamper pontossággal tudják monitorozni a rendszer fogyasztását. Ne becsüljük alá ennek jelentőségét, hiszen a versenyen minden apró energiacsomag számít, ezáltal jól jön, ha van ilyesmi a csapat birtokában. Utolsóként az autonóm részleg státuszjelentését hallhatták a résztvevők. Unger Miklós részlegvezető aláhúzta, az autójuk teljesen felkészült a pilóta nélküli közlekedésre, így önbizalommal telve várják az önvezető funkciókat értékelő versenyszámot. Négy feladatra kell készülniük: 1.) tenni egy kört zárt pályán a bólyák érintése nélkül, 2.) kapuk között manőverezni (szlalomban), 3.) adott objektumot megközelíteni lehető legkisebb távolságra, 4.) parkolóhelyet keresni. Utóbbi azért is érdekes, mert a helyszínen mondják meg, hányas számú területen kell megállni, így az autónak magától kell felismernie az aszfaltra festett alakzatot. „A rendszerünk három részből áll. A környezet érzékelését szenzorokkal végezzük, ez alapján útvonalat tervezünk, végül kiadjuk a parancsot a járműnek, mit tegyen” – ecsetelte Unger Miklós. Az autóban a kormányt léptetőmotorral forgatják, a gáz és fék irányításához pedig sebességszabályozót építettek be a rendszerbe. A biztonságos működés érdekében kétszintű irányítást terveztek meg. Például hiába utasítja a felső szint az autót, hogy kanyarodjon 90 fokkal balra, az alsó szint ezt meg fogja akadályozni. Mindez garantálja, hogy ne történjen baleset a verseny során. Az eseményen szóba került, hogy a tesztelést már áprilisban elkezdhetik, májusra pedig véglegesen is elkészülhet a jármű. Elismerték a csapat munkáját 2021-ben ugyan csak online rendezték meg a Shell-Eco Marathont, de ez is hasznos erőpróbát jelentett a csapat számára, ugyanis kiváló telemetriai rendszere elismeréseként, a „Data és Telemetry” versenyszámban elért 2. helyezésnek köszönhetően „Runner-up” különdíjban részesült, amely 750 amerikai dolláros jutalmat is jelentett egyben.

Dr. Szakál Gyula egyetemi docens, gazdaságtörténész 1987-től napjainkig a győri Széchenyi István Egyetemen tanított, számos hiánypótló műve jelent meg, szerkesztője volt a Győri Tanulmányoknak és a Műhely folyóiratnak is. A neves oktatót munkatársai rendhagyó tanszéki értekezlet keretében búcsúztatták. „Dr. Szakál Gyula egyetemen töltött gazdag oktatói, kutatói életpályájának záró akkordjához érkeztünk. Nehéz szívvel válunk meg tőle, és minden jót kívánunk neki.” – kezdte a búcsúzást dr. Csizmadia Zoltán, a Széchenyi-egyetem Apáczai Csere János Kar Szociális Tanulmányok és Szociális Tanszékének tanszékvezetője. Az ünnepelt az egyetemen töltött évtizedekről elmondta: „A napokban visszatekintettem ezekre az évekre, és összeszámoltam, körülbelül 15 ezer hallgatót tanítottam. Volt olyan félév, amikor egyszerre 430 fiatalt.” Dr. Szakál Gyula publikációs tevékenységéből is szemezgetett, és több műve keletkezési körülményeiről részletesen is mesélt kollégáinak. „Az akkori főiskolára már elismert, Győr gazdaságtörténetével, a város gazdasági fejlődésének mozgatórugóival foglalkozó történészként érkezett, és az intézményben töltött 35 éve alatt hat tanszéken dolgozott” – kezdte visszaemlékezését Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatok titkára, elnöki megbízottja. Kifejtette, nemcsak az egyetemen, de a város életében is aktívan részt vett, többek között publikációs tevékenységével. Szerkesztője volt a Győri Tanulmányoknak, a Műhely folyóirat szerkesztőségéhez pedig negyed évszázadon keresztül tartozott, nevéhez fűződik például a nagy sikerű Monarchia szám is. A dr. Szakál Gyula által írt könyvek közül kiemelte a Vállalkozó győri polgárok című, 2003-ban megjelent művet, amelyből egy fontos megállapítást idézett: „Győr ősidőktől fogva minden ízében kalmárváros volt; okos, számító, takarékos és praktikus, s ezt Győrnek nem kell szégyellnie, sőt büszke lehet rá. Csak azok győzik a modern idők versenyfutását, akikre ezekből az erényekből örökséget hagyott a múlt.” Ezek a sorok eredetileg több mint egy évszázada, 1896 tavaszán jelentek meg először a Győri Hírlapban. Winkler Csaba hangsúlyozta, az oktató Győrről szóló élvezetes előadásaiban nagyszerűen bemutatta a városra jellemző szellemiséget és sokszínűséget. Búcsúzásában Szakál Gyula holokausztkutatásban betöltött szerepét is méltatta, végezetül pedig elmondta, az oktatóra a hallgatók is jó szívvel emlékeznek, hiszen fontos tudást, értékes ismereteket kaptak tőle.

Katona József ötven éve szolgálja a Széchenyi István Egyetemet gépkocsivezetőként. Munkájának minőségéről sokat árulkodik, hogy pályája kezdete óta nem volt saját hibás balesete. Az intézmény vezetése, kollégái Katona Józsefet 80. születésnapja alkalmából köszöntötték. „Az ünnepeltnek nagy szerepe van a győri felsőoktatás munkatársai utazási hagyományainak, az utazás kultúrájának megalapozásában, alakításában, kiteljesítésében. Generációkon átívelő lelkes és szakszerű, előzékeny és szolgálatkész, eredményekben gazdag tevékenységében alapelv volt a korrektség, a szolgálat. Az egyetemi vezetők szállításánál a jármű szakszerű előkészítése, az üzembiztonság és a pontosság volt a meghatározó” – írta róla a Széchenyi Alumni Magazinban 2021 őszén Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatok titkára, elnöki megbízottja. A 80. születésnapját ünneplő Katona József ötven éve szolgálja az intézményt, és a kezdetek óta nem volt saját hibás balesete. Vezetési stílusának legjellemzőbb tulajdonsága tehát a biztonság, de emellett munkáját a fegyelmezettség, udvariasság, határozottság és következetesség jellemzi.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Oktatási és Tudományos Kör Egyesület fenntarthatósági esettanulmány-versenyt hirdetett a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben tanuló magyar hallgatók számára. Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem doktoranduszhallgatója társával csapatban az MNB Oktatási Klub különdíját nyerte el. Innovatív javaslataikkal a bútorgyártás ökológiai lábnyomát csökkentenék. A fiatal szakember magas minőségűnek tartja a mosonmagyaróvári kar képzéseit és kutatásait. A különdíjas csapat innovatív javaslatairól Tóth Violettával beszélgettünk. Ahogy a gazdaság egyre több ágazatában, úgy a Széchenyi István Egyetem számára is az egyik legfontosabb szempont a fenntarthatóság. A képzési palettán ezért is kapnak nagy hangsúlyt a precíziós gazdálkodással, a digitalizációval, a legmodernebb technológiák használatával kapcsolatos ismeretek. A fenntarthatóság a hallgatóknak szintén fontos hívószó, amire a legújabb példa, hogy az egyetem mosonmagyaróvári Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolájának hallgatója, Tóth Violetta az MNB Oktatási Klubjának esettanulmányi versenyén kapott jelentős elismerést. „Kolléganőmmel vettem részt a megmérettetésen, akivel jól kiegészítettük egymást, hiszen ő közgazdászként, én pedig agrármérnökként közelítettem meg a témát” – kezdte történetét Tóth Violetta. Mint elmondta, angol nyelven kapták meg a feladatot, amelynek célja a bútorgyártás fenntarthatóbbá tétele volt. Javaslataikat két nap alatt kellett kidolgozniuk. A versenyre 104 csapat 253 hallgatója jelentkezett, amelyből végül 44 csapat nyújtott be formailag és tartalmilag megfelelő megoldást. Tóth Violetta, a Széchenyi István Egyetem és Kovács Helga, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktorandusza alkotta Agroladies nevű csapat bejutott a kilences döntőbe, ahol egy prezentáció során kellett bemutatniuk fenntarthatósági javaslataikat. A szakmai zsűri kérdéseire a záró vita keretében válaszoltak. „A feladat megoldása során arra törekedtünk, hogy az agrárium szempontjából előremutató javaslatok gazdasági szempontból is megállják a helyüket. A fenntarthatóságot szem előtt tartva fontos, hogy a fatermelés és kitermelés ökológiai lábnyoma hogyan csökkenthető, miként tudjuk megőrizni a biodiverzitást. Ráadásul mindezt úgy, hogy az gazdaságos, vagyis kifizetődő legyen” – hangsúlyozta. Hozzátette, fontos lenne a használt bútorok visszavásárlása, újrahasznosítása, illetve az újrahasznosított fa minél nagyobb mértékű alapanyagként való felhasználása. „A kihasználatlan épületek felújításával is sokat nyerhetünk, hiszen egy új áruház megépítése helyett ezek az épületek költséghatékony alternatívát jelentenek, s ezzel a zöldterületek megóvásához is hozzájárulna az adott cég” – érvelt kérdésünkre Tóth Violetta. Javaslataik között szerepelt a több erdő birtoklása is, amelynek lényege, hogy a vállalkozás a saját kezébe vehetné a fa mint nyersanyag fenntartható kitermelését, lehetőséget adva egyre többféle fafajnak a termelésben. A megmunkálás során fontos a bioalapanyagok, a környezetkímélő festékek, felületkezelő anyagok használata is. A különdíj értékét növeli, hogy a zsűriben számos szakterület képviseltette magát, köztük az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) szakembere, a bankszektor képviselője, közgazdász és marketinges szakember is. Véleményük szerint Tóth Violettáék adták a leginnovatívabb ötleteket a versenyen, külön kiemelve a környezetvédelmi és agrárszempontokat. „A termelés fenntarthatósága ma már kulcskérdés minden iparágban, ezért jelentős kutatások folynak világszerte ebben a témában” – emelte ki a hódmezővásárhelyi születésű Tóth Violetta, aki az egyetemi alapképzést Szegeden, a mesterképzést pedig Debrecenben végezte. Ezután kapott tanársegédi állást a Szegedi Tudományegyetemen, a doktori tanulmányaihoz pedig a Széchenyi István Egyetemet választotta. „Azért döntöttem Mosonmagyaróvár mellett, mert szerettem volna a nézőpontomat tágítani, még több szakemberrel megismerkedni. Nem bántam meg, hiszen nagyon szeretem a légkört, a kar családias hangulatát. A képzés első osztályú, nagyon magasan képzett oktatóktól lehet tanulni, akikhez bátran fordulhatok, hiszen mindig segítőkészen állnak a hallgatókhoz" – fejtette ki. – „A magas minőségű képzés mellett jelentős kutatások zajlanak a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, amellyel az intézmény maga is a fenntarthatóságot szolgálja.” – zárta a különdíjas hallgató.

A Széchenyi István Egyetem fontos szereplője a hazai drónkutatásnak, és a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását a közelmúltban megalakult SZEviation hallgatói csapat is segíti. A fiatalok drónfejlesztéssel és versenyzéssel foglalkoznak, sőt versenyeket is szerveznek. „A kezdeményezés Perness Norberttől, a Széchenyi István Egyetem Dróntechnológiai Laboratóriumának vezetőjétől származik, aki maga is több éve versenyez. A csapatot az intézmény Digitális Fejlesztési Központja (DDC) támogatja, ahol számos drónokkal kapcsolatos kutatást is folytatnak a szakemberek” – árulta el a kezdetekről Pethő Zsombor, a DDC munkatársa, a SZEviation FPV-drónversenycsapat vezetője. Mint mondta, először csak a kollégium közösségi oldalán hirdették meg a lehetőséget, mégis nagyon sokan jelentkeztek. A gondos kiválasztást követően jelenleg nyolc taggal működik a csapat, amelynek célja, hogy minél több emberrel ismertesse meg a drónok világát, bevonja a hallgatókat a DDC munkájába, ezzel hozzájáruljon a kutatói utánpótlás kineveléséhez is. „Mindemellett persze szeretnénk egyre jobb eredményeket elérni a drónversenyeken, sőt, saját versenyeket is rendezni” – hangsúlyozta a csapatvezető. Az FPV-drónversenyzés egyébként nemzetközi szinten is csupán öt-hat éves múlttal rendelkezik, a versenyeket elsősorban az interneten követik, a jobb láthatóság miatt. Az FPV rövidítés a „first person view” kifejezésből származik, mivel a pilóta egy szemüvegen keresztül érzékeli a drónon elhelyezett kamera képét, s egy rádiófrekvenciás lesugárzó egység teszi lehetővé a drónszemüvegen keresztüli precíz irányítását. Az FPV-drónok vezérlése jelentősen különbözik a hétköznapokban is ismert multirotoros drónokétól, mivel képesek mindhárom tengelyük mentén a 360 fokos elfordulásra, és nincs bennük automata pozicionáló rendszer. Az FPV-versenydrónok a versenyzők által épített és programozott rendszerek. Az elméleti tudás megszerzése után a csapatagok számára rengeteg gyakorlás következett, ma pedig már mindenkinek megvan a maga feladata. Ki a repüléssel, a fejlesztéssel, ki pedig a csapat menedzselésével, szponzorok és partnerek felkutatásával, toborzással foglalkozik. „Keressük az utakat ahhoz, hogy minél több emberrel ismertessük meg a csapat tevékenységét, a drónokat, és azokon keresztül a digitalizációval kapcsolatos ismereteket is. Ott voltunk a budapesti Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, hogy a Széchenyi István Egyetem iránt érdeklődők láthassák: nálunk még drónokkal is lehet foglalkozni. Felvettük a kapcsolatot a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal, és – hogy a legfiatalabbakhoz is szóljunk – tervezzük, hogy ott leszünk a nyári Győrkőcfesztiválon is” – sorolta a terveket Pethő Zsombor. Hozzátette, versenyek szervezésével is szeretnék népszerűsíteni a drónfejlesztésben rejlő lehetőségeket. Idén áprilisban, a Széchenyi Egyetemi Napokon a Dron Racing Hungary versenysorozatának egyik állomását hozzák el Győrbe. Az Edutus Egyetemmel közösen iparág-specifikus Agro Edu Cup drónversenysorozatot is létrehoznak a precíziós agrárium iránt fogékony középiskolai diákok, illetve a területen már jártas felsőoktatási hallgatók ösztönzésére, serkentve a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári karának szerepét is. A SZEviation tagjai itt nemcsak versenytapasztalatot szerezhetnek, de rengeteget tanulhatnak a futamok lebonyolításáról, a pályaépítésről is. A drónversenyeken egyébként egy előre felépített pályán kell akadályokat – kapukat, bójákat – teljesíteni, minél kevesebb hibával, minél rövidebb idő alatt. A dróncsapat infrastrukturális hátterét a Digitális Fejlesztési Központ biztosítja, amely állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. A győri egyetem a közelmúltban az ABZ Drone Kft.-vel és az MIB Invest Group Kft.-vel közösen alapított új céget drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztésére, gyártására, valamint az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. „A Széchenyi István Egyetemen nemzetközi színvonalú technológia áll rendelkezésre, és egyértelmű cél a hallgatók bevonása, a megfelelő kutatói utánpótlás biztosítása” – mondta el Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője. A szakemberek oktatását a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakításával, illetve a drónirányító- és adatelemző szakmérnöki képzésen keresztül is segíti az intézmény. „Öröm számunkra a hallgatói dróncsapat megalakulása, amely még közelebb hozhatja a fiatalokhoz a Széchenyi István Egyetem törekvéseit a dróntechnológia terén” – emelte ki a központvezető. A SZEviation csapat továbbra is várja azon hallgatók jelentkezését (nemtől és szaktól függetlenül), akiket érdekel a drónfejlesztés, a versenyzés, a digitális technológia világa.