Tavaly után ismét házigazda szerepet töltött be az EFOTT-on a Széchenyi István Egyetem - ezúttal azonban nem egyedül, hanem a jubileumi évforduló kapcsán három másik hazai felsőoktatási intézménnyel közösen. Idén is számos aktivitás várta a fesztiválozókat július 8. és 11. között, akik így nem csupán a széchenyis életérzésből, hanem az egyetemen folyó kutató-fejlesztő tevékenységből is ízelítőt kaphattak. 1976 júliusában, az Abaliget melletti üdülőterületen rendezték meg az első EFOTT-ot, azaz az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóját. Különlegességét az jelentette, hogy minden évben más felsőoktatási intézmény szervezte meg, így helyszíne folyamatosan változott. A vándorlás egészen 2014-ig tartott, amikor a rendezvény állandó otthonra lelt a Velencei-tó partján – akkor már többnapos zenei eseményként, ám hallgatói jellegét továbbra is megtartva. Az EFOTT július 8. és 11. között várja az érdeklődőket Sukorón. (Fotó: Adorján András) Az ötvenedik születésnapot különleges nyitónapi programmal ünnepelték a szervezők július 8-án: egy maratoni, négyórás koncertshow keretében húztak ívet a hetvenes évek popkulturális ikonjaitól a jelen sztárjaiig, demonstrálva, miképp is változott a fesztivál. Szintén az idei év különlegessége, hogy a házigazda szerepét nem egy, hanem négy egyetem töltötte be, köztük a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, a szintén fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem, a veszprémi Pannon Egyetem mellett a tavaly nagy sikerrel debütált Széchenyi István Egyetem. A Széchenyi István Egyetem standját Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke is felkereste. (Fotó: Adorján András) „A négyegyetemes modellben jobban bemutatható a felsőoktatás sokszínűsége. Emellett pozitívum, hogy a szervező intézmények hallgatóinál mindig nő az érdeklődés az esemény iránt, s ez idén sem volt másként. Külön öröm, hogy mi, házigazdák is tanultunk egymástól, és remek szakmai kapcsolatokra tettünk szert” – mondta Pajor Eszter, a Széchenyi István Egyetem marketing szakreferense. A Széchenyi István Egyetem kitelepülése az egyetemi, vállalati és civil kiállítók számára fenntartott különálló területen (Universum) kapott helyet, ahol az intézmény minden nap más-más tematikában mutatta be a képzéseit, fejlesztéseit és az általa kínált lehetőségeket. A precíziós mezőgazdaság, a műszaki innováció és az egészségtechnológia volt a fókuszban, valamint többek között drónkiállítás, VR-bemutató, kipróbálható szimulációk várták az érdeklődőket. Szombaton az egyetem tulajdonában álló Uni-Medicampus Kft. helyszíni egészségügyi állapotfelmérést biztosított a fesztiválozóknak, akik kipróbálhatták a részegszemüveget és a reflexeket mérő játékot is. A Széchenyi István Egyetem szervezői csapata. (Fotó: Adorján András) „A fesztiváludvarunkban kialakítottunk egy chill zone-t, valamint egy szépségsarkot is, ahol a hallgatói önkormányzat önkétesei sminkeléssel, hajfonással és fesztiváltetoválásokkal várták a látogatókat. Két partnerünk, az E.ON és a Waberer’s is csatlakozott hozzánk, számos izgalmas aktivitással és meglepetéssel készülve. A házigazdákkal közösen működtetett bárunkban a Kollégiumi Stúdió DJ-i gondoskodtak a jó hangulatról. Emellett már a belépésnél is találkozhattak velünk a fesztiválozók egy állomáspontos vetélkedő keretében, amelynek szerencsés nyerteseit golfkocsival szállítottuk a fesztivál bejáratához” – tette hozzá Pajor Eszter. A rendezvényt nyitó sajtótájékoztatón Lőrincz Gergő, a Széchenyi István Egyetem szolgáltatási és brandigazgatója elmondta: büszkék arra, hogy ismét a házigazdák között lehetnek, és amellett, hogy igyekeznek átadni a széchenyis életérzést, azt is bemutatják az érdeklődőknek a csütörtöktől szombatig tartó tematikus napokon, mennyire innovatív az intézmény. „Folyamatosan fejlesztjük képzéseinket, és azon dolgozunk, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő, korszerű, gyakorlatias tudást adjunk át egyre gyarapodó, közel tizenhétezres hallgatói közösségünknek” – fogalmazott. A sajtótájékoztatón elhangzott: az idei év különlegessége, hogy a házigazda szerepét nem egy, hanem négy egyetem tölti be. (Fotó: Adorján András) A fesztivál szervezői azt is bejelentették, hogy az ötvenedik EFOTT az utolsó, amelynek a Velencei-tó környéke adott otthont, az esemény ugyanis 2027-től Esztergomba költözik. Addig is várnak minden jelenlegi, leendő és volt hallgatót és érdeklődőt Sukoróra, hogy méltóképp elbúcsúztassák a helyszínt. Képgaléria: (Fotó: Adorján András)

Gólya Hajnalka, a Széchenyi István Egyetem tavaly végzett formatervező hallgatója olyan moduláris gyermekbútort tervezett, amely a csecsemőkortól egészen az iskoláskorig alkalmazkodik a gyermek változó igényeihez. A négy funkciót egyesítő koncepció hazai és nemzetközi formatervezési mintaoltalmat is kapott, a következő lépést pedig a gyártási és tesztelési folyamatok jelenthetik. A Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált képzéseiben kiemelt szerepet kapnak azok a feladatok, amelyek során a hallgatók valós társadalmi, életmódbeli vagy fenntarthatósági kihívásokra keresnek gyakorlati és hosszú távon is működőképes válaszokat. Formatervezés alapszakon mindezt a tervezői gondolkodás, vagyis a „design thinking” emberközpontú problémamegoldó módszertana támogatja: a fiatalok többek között a probléma feltérképezésével, célcsoportelemzéssel, felhasználói igényfelméréssel jutnak el egy-egy prototípus kialakításáig. Gólya Hajnalka koncepciója diplomaprojektként indult: hátterében egy hétköznapi megfigyelés állt, mely szerint a családoknak gyermekük növekedése során újabb és újabb bútorokat kell beszerezniük, miközben a már nem használt darabok tárolása is gondot okozhat. A prototípus kialakításánál az eltérő életkorokhoz kapcsolódó ergonómiai és biztonsági szempontokat, valamint az európai uniós szabványokat is figyelembe vették. A tervezés során a természetes anyaghasználat, a hosszú élettartam és a fenntarthatóság egyaránt meghatározó szempont volt, így az egykori hallgató gőzölt bükkfával dolgozott, valamint gyermekbarát narancsolajos felületkezelést alkalmazott. Gólya Hajnalka a Széchenyi István Egyetem hallgatójaként kezdte kifejleszteni a ma már hazai és nemzetközi formatervezésiminta-oltalmat elnyert terméket, amelynek 1:2 arányú makettje látható a felvételen. (Fotó: Adorján András) „A bútor, a gyermek fejlődéséhez igazodva, több funkciójában is használható: az első szakaszban csecsemőágyként, később babaágyként, majd totyogós ágyként működik, végül pedig íróasztallá alakítható. Az egyes elemek egyszerűen variálhatók, az összeállításhoz pedig mindössze egy imbuszkulcs szükséges” – mondta Gólya Hajnalka. „Kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekbútorokra vonatkozó európai uniós biztonsági szabványokra, valamint arra, hogy a szerkezet hosszú távon is strapabíró maradjon. Vizsgáltuk például a beszorulás elleni kialakítás lehetőségeit és az alkalmazható anyagokat is. Fontos volt, hogy az egyes funkciók ne kompromisszumos megoldásként működjenek, hanem minden fejlődési szakaszban teljes értékű használatot biztosítsanak” – emelte ki Juhos Lehel, az egyetem Design Campus Kompetenciaközpontjának kooperatív kutatója, a diplomaprojekt témavezetője. A moduláris gyermekbútor a közelmúltban a magyar mellett nemzetközi formatervezési mintaoltalmat is kapott. „A termékfejlesztés legfontosabb lépcsői már megvalósultak: a kutatás, a koncepció kidolgozása, a modell elkészítése és a védelem alá helyezés is megtörtént. A következő lépést a részletes műszaki fejlesztés, a prototípus-tesztelés és a gyártási előkészítés jelentheti” – emelte ki Gólya Hajnalka, aki jelenleg a londoni Kingston Egyetem „Product and Furniture Design” mesterprogramjának hallgatója. Nemzetközi tanulmányai mellett gyártópartnerek felkutatásán is dolgozik, mivel hosszabb távon a hazai és nemzetközi piacra lépést tervezi. A bútor különlegessége, hogy mindössze egy imbuszkulcs segítségével bölcsőből kisággyá, asztallá, sőt, gyerekággyá is alakítható. (Fotó: Adorján András)

Tizenöt mérnökhallgató kutatási munkáját támogatta a Széchenyi István Egyetem és az AUMOVIO együttműködésében megvalósult ösztöndíjprogram. A három szemeszteren át tartó kezdeményezés során autonóm járműrendszerekhez, fejlett vezetéstámogató megoldásokhoz és mesterséges intelligenciához kapcsolódó témákon dolgoztak a résztvevők. Sikeresen lezárult a Széchenyi István Egyetem és az autonóm járműipar egyik legjelentősebb hazai szereplője, az AUMOVIO együttműködésében megvalósult ösztöndíjprogram, amelynek keretében tizenöt mérnökhallgató kapott támogatást kutatási témái kidolgozásához. A három szemeszteren át tartó program záróeseményét a vállalat budapesti fejlesztési központjában rendezték meg, ahol a résztvevők bemutathatták szakmai eredményeiket. A kezdeményezés az autonóm mobilitás, a fejlett vezetéstámogató rendszerek és a mesterséges intelligencia területére összpontosított. A hallgatók olyan, az AUMOVIO által definiált kutatási és fejlesztési feladatokon dolgoztak, amelyek szorosan kapcsolódnak a jövő közlekedési megoldásaihoz, miközben vállalati szakértők támogatására is támaszkodhattak. A záróesemény lehetőséget biztosított arra, hogy munkájuk eredményeit közvetlenül az iparág képviselői előtt ismertessék. A projekteket a hallgatók, konzulensek és iparági szereplők közti projektindító egyeztetéseket követően a Széchenyi István Egyetem mentor oktatói, valamint Járműipari Kutatóközpontjának szakemberei kísérték figyelemmel, a program koordinációját pedig az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja látta el. A kezdeményezés megvalósításában a Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület is közreműködött. Az együttműködés egyik sajátossága az volt, hogy a hallgatók közvetlen kapcsolatba kerülhettek a vállalati környezettel és annak elvárásaival. Vadász András, az AUMOVIO egyetemi kapcsolatokért felelős koordinátora, Horgosi Nóra, a Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának ipari kapcsolatok koordinátora, Unger Miklós AUMOVIO-ösztöndíjas doktorandusz és dr. Pup Dániel, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának szakmai koordinátora. (Fotó: Adorján András) Vadász András, az AUMVIO egyetemi kapcsolatokért felelős koordinátora elmondta: a Széchenyi István Egyetemmel kialakított partnerséget az intézmény magas színvonalú szakmai kompetenciáira és a potenciálisan elérhető szakember-utánpótlási bázisra alapozták. „Célunk, hogy minél szélesebb körben terjesszük Magyarországon az önvezető autókkal kapcsolatos tudást, és felkeltsük a fiatalok érdeklődését a téma iránt. Tudjuk, hogy az egyetemek vannak leginkább az ezzel kapcsolatos innovációk birtokában, mi pedig szeretnénk ezeket mielőbb beépíteni az iparba is” – fogalmazott. Kiemelte: a program lezárultával fontos elismerés volt számára, hogy kollégái is dicsérték a hallgatók projektjeit, a témák sokszínűségét, illetve azt, hogy rövid idő alatt milyen értékes eredményeket értek el. Az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának szakmai koordinátora, dr. Pup Dániel hangsúlyozta: ugyan a szakmai koordinálást a központ végezte, számos más szervezeti egységhez tartozó hallgatók is részesültek az ösztöndíjban. „Nagyon fontos, hogy a fiatalok olyan témákkal foglalkozhattak, amikre valóban szüksége van az iparnak. Az AUMOVIO a hallgatói ötletek közül választotta ki a portfóliójához leginkább illő témákat, így mindkét fél számára izgalmas és hasznos kutatások születtek” – jelentette ki. Hozzáfűzte: az önvezető járművek terén az AUMOVIO itthon közel háromszáz fejlesztőmérnökkel dolgozik, ezért kiemelkedő lehetőség, hogy a program révén az egyetem kapcsolódhatott a vállalathoz. A program záróeseményére az AUMOVIO budapesti fejlesztési központjában került sor. Felvételünkön az ösztöndíjasok egy csoportja. A program nemcsak ösztöndíjtámogatást nyújtott a résztvevőknek, hanem több olyan eszköz – köztük autóipari alkalmazásokhoz tervezett kamerák – beszerzésére is lehetőség nyílt, amelyek a modellezési és fejlesztési feladatokat szolgálták. A kutatási eredmények a tudományos teljesítményekben is megmutatkoznak: öt Tudományos és Művészeti Diákköri dolgozat készült el, hat diplomamunka és szakdolgozat kapcsolódik hozzá, valamint két doktori téma is ebből az együttműködésből született. A kezdeményezés így a hallgatói projektektől a doktori képzésig több szinten is hozzájárult a fiatalok szakmai fejlődéséhez. Unger Miklós doktorandusz PhD-tanulmányaiban is nagy támogatást jelentett az AUMOVIO ösztöndíjprogram. „Doktori kutatásomban az úthibák feltérképezése van a fókuszban, tágabb értelemben környezetérzékelésre alkalmas algoritmusokkal foglalkozom. Az ösztöndíjas időszakban kifejezetten a parkolóhely-keresés témájára összpontosítottam – árulta el. – Az ötlet onnan jött, hogy az egyetem energiahatékony járművet fejlesztő hallgatói versenycsapata, a SZEnergy a Shell Eco-marathon versenyen autonóm kategóriában évről évre szembesül a parkolóhely-keresés feladatával, ezért a téma intézményünk számára is fontos.”

A világ hét országából érkezett pedagógusok részvételével kezdődött meg a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának pedagógiai-módszertani mesterkurzusa. A július 5. és 11. között zajló képzés célja, hogy korszerű módszertani tudással segítse azokat a szakembereket, akik a diaszpórában működő hétvégi magyar iskolákban őrzik és adják tovább a magyar nyelvet és kultúrát. A Széchenyi István Egyetem több mint két évtizede szervez nyári továbbképzéseket a Kárpát-medencén kívül működő hétvégi magyar iskolák pedagógusai számára, akik ma már két féléves szakirányú továbbképzési szakon és az arra épülő, mikrotanúsítványt nyújtó pedagógiai-módszertani mesterkurzuson is részt vehetnek. Az utóbbi programra idén 21 pedagógus jött Csehországból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Hollandiából, Írországból, Kanadából és Németországból. A cél, hogy a szakemberek korszerű ismeretekkel gazdagodva térjenek vissza saját közösségeikbe. A megnyitón dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja hangsúlyozta: az egyetem küldetésének tekinti, hogy a legkorszerűbb pedagógiai tudást ötvözze a magyar kulturális örökség értékeivel, ezzel segítve a hétvégi magyar iskolák munkáját szerte a világon. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Tanár- és Pedagógusképzési Központ főigazgatója, a továbbképzés szakfelelőse kiemelte, hogy a diaszpórában dolgozó pedagógusok kulcsszerepet töltenek be a magyar nyelv és kultúra továbbadásában. Hozzátette: a résztvevők – akik a győri jelenléti képzést követően az őszi félévben teljesítik a program további követelményeit – a hét során a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásától a drámapedagógiáig számos módszerrel ismerkednek meg, amelyeket később önállóan alkalmazhatnak. A képzés a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg. A mesterkurzus megnyitó ünnepségének résztvevői az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dr. Barsi Ernő termében. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem két, februárban végzett hallgatója, Pintér Tamás és Kovács Barnabás olyan köztéri palacktartót fejlesztett, amely már több magyarországi településen megjelent. A Rebelt a visszaváltható flakonok, dobozok, üvegek gyűjtéséhez kínál praktikus és esztétikus megoldást. A Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált képzéseiben meghatározó szerepet kapnak azok a feladatok, amelyek társadalmi és környezeti kihívásokra keresnek válaszokat. Pintér Tamás és Kovács Barnabás története is egy ilyen tanórai projektből indult: az angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment szakán egy fenntarthatósági fókuszú kurzus keretében kellett megvalósítható üzleti koncepciót bemutatniuk. A hallgatók olyan köztéri palacktartó ötletén kezdtek dolgozni, amely lehetővé teszi, hogy azok az italcsomagolások is bekerülhessenek az újrahasznosítás körforgásába, amelyeket a fogyasztók a köztéri kukákba dobnának. Az eszköz emellett segít azoknak, akik ezen palackok összegyűjtésével egészítik ki jövedelmüket. Az elgondolást németországi és hollandiai példák inspirálták: a hallgatók olyan köztéri palacktartó-rendszeren kezdtek el gondolkodni, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a járókelők elkülönítve helyezzék el az üres italcsomagolásokat. „Szerettünk volna reagálni arra, hogy sok palack végül nem kerül be a szelektív gyűjtésbe. Olyan egyszerű és működőképes megoldásban gondolkodtunk, amely városi környezetbe is jól illeszkedik” – mondta Pintér Tamás. Hozzátette: az egyetemi projektfeladat során piackutatást végeztek és kidolgozták az üzleti tervet, ami alapján elindították vállalkozásukat. A Rebelt a visszaváltható italcsomagolások elkülönített gyűjtését segíti, miközben a közterületek rendezettebb és tisztább megjelenéséhez is hozzájárul. Felvételünkön a két alkotó, Kovács Barnabás és Pintér Tamás. (Fotó: Adorján András) „Az intézmény által biztosított egyik tervezőprogramban kezdtem el dolgozni, és gépészmérnök ismerősöm támogatásával elkészítettük a prototípust” – idézte fel. A fejlesztés során a Széchenyi-egyetem tudáshasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. működött közre az iparjogvédelmi folyamatokban. Ennek eredményeként két termékükre formatervezési mintaoltalmat kaptak. Az első palacktartók tavaly nyáron Szombathelyen jelentek meg, azóta pedig több városban – köztük Szegeden, Kőszegen és Szentgotthárdon – telepítettek belőlük, de más helyekről is érdeklődnek iránta. A fiatalok a győri önkormányzattal ugyancsak tárgyalásokat folytatnak, emellett hosszabb távon további termékfejlesztésekben és nemzetközi terjeszkedésben gondolkodnak. „A háztartások felé is szeretnénk nyitni. Olyan kompakt, dizájnos otthoni gyűjtőmegoldások fejlesztésén dolgozunk, amelyek kényelmesen használhatók és piacképesek lehetnek” – emelte ki Kovács Barnabás.

A Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara ünnepélyes diplomaátadókon búcsúztatta végzős hallgatóit július 4-én az egykori zsinagógában. A délelőtti ünnepségen a zeneművész-, zenetanár- és karmesterképzések, délután pedig a designszakok frissdiplomásai vehették át oklevelüket. Az eseményeken a kiváló hallgatói és oktatói teljesítményeket is számos elismeréssel jutalmazták. A Széchenyi István Egyetem Művészeti Kara a zenei és a designterületen egyaránt olyan gyakorlatorientált képzéseket kínál, amelyek a magas szintű szakmai tudás mellett a kreatív szemléletet, az alkotói szabadságot és a folyamatos megújulás képességét is megalapozzák. A hallgatók a képzés során megszerzett ismeretekre építve művészként, művésztanárként, karmesterként vagy tervezőként kezdhetik meg pályafutásukat. „A diploma nem egy folyamat lezárását, hanem egy új szakmai életszakasz kezdetét jelenti. A művészi és a pedagógusi pályán a folyamatos fejlődés és önképzés elengedhetetlen, ugyanakkor a végzősök olyan biztos szakmai alapokkal indulhatnak el, amelyekre egész életük során építhetnek” – hangsúlyozta a diplomaátadó ünnepségeken dr. Hontvári Csaba, a kar dékánja. A designképzések végzőseihez szólva felidézte azt is, hogy a 2021-ben elindított építőművészet-, formatervezés- és tervezőgrafika-képzések feltételei az egyetem támogatásának köszönhetően folyamatosan fejlődtek, a 2023-ban átadott Győri Innovációs Park pedig mára a Design Campus otthonává vált. A délelőtti diplomaátadón a Hallgatói Önkormányzat Pro Auditoribus díjának emléklap minősítésében Nagy Zita klasszikus oboa előadóművész alapszakos hallgató, míg oklevél minősítésében Almási Dániel klasszikus fagott előadóművész alapszakos, Molnár Milán zenetanár osztatlan szakos és Varga Veronika Ilona klasszikus hangszerművész mesterszakos hallgató részesült. Az ünnepségen az idei Kónya-díjat Bódai Ákos klasszikus hegedű előadóművész alapszakos hallgató vehette át egy ifj. Kónya Lajos hegedűkészítő mester által készített hangszerrel együtt. A legjobb szakdolgozatért Böröndy Panka (zongoratanár osztatlan szak), Baján Eleonóra Anna (hegedűtanár osztatlan szak), a legjobb diplomakoncertért Nagy Zita (klasszikus oboa előadóművész alapszakon) és Lázók Richárd (klasszikus hegedűművész mesterszak), a legjobb zárótanításért pedig Hazafi Manna (gordonkatanár osztatlan szak) és Illés Ferenc (klarinéttanár mesterszak) érdemelt ki dicséretet. A délutáni ünnepségen a designképzések végzősei vették át diplomájukat. A Hallgatói Önkormányzat Oktató a hallgatóért díját Bakucz András mesteroktató kapta. A Pro Progressum díj emléklap minősítésében Márkus Júlia formatervezés alapszakos hallgató részesült, míg Pro Auditoribus emléklapot Gazdag Réka tervezőgrafika alapszakos hallgató, oklevél minősítést Králl Jonatán Bence tervezőgrafika, Nagy Zsófia formatervezés és Szabó-Fehér Boróka Csenge építőművészet alapszakos hallgató, bronz minősítést pedig Dörgönye Kíra formatervezés alapszakos hallgató vehetett át. A Formatervezés Tanszék Cutting Edge különdíját Gottschling Helga formatervezés alapszakos hallgató érdemelte ki. Az ünnepségen külön elismerésben részesült Mauer Kata tervezőgrafika alapszakos hallgató is, aki elsőként szerzett minden tantárgyból kitűnő minősítésű diplomát a Tervezőgrafika Tanszéken. A két diplomaátadót fiatal művészek előadásai tették még ünnepélyesebbé, a végzősök pedig esküt tettek, megerősítve elkötelezettségüket választott hivatásuk, valamint a Széchenyi István Egyetem értékei és hagyományai mellett. Képgaléria az eseményről. (Fotó: Adorján András, Nagy Gergely)

Ötödik alkalommal rendezte meg a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a „Víz, amit akarunk” konferenciát július 2-án. Az esemény az „Egy élhető jövőért” mottó jegyében a víz szerepét járta körül a talajgazdálkodástól és a növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztésen át az élelmiszeriparig, bemutatva azokat a megoldásokat is, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer-biztonsághoz. A Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2022-ben hívta életre a „Víz, amit akarunk” kezdeményezést, amely évről évre más szemszögből vizsgálja a víz stratégiai jelentőségét. Az ötödik alkalommal megrendezett konferencia ezúttal arra kereste a választ, hogyan lehet a vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodni az agrárium és az élelmiszerlánc teljes rendszerében. Az esemény megnyitóján Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter úgy fogalmazott: „Nem választható el a vízmegtartás, a helyes gazdálkodási gyakorlat és az egészséges talaj egy jól működő élővilágtól. Nekünk az a feladatunk, hogy ehhez megfelelő szabályozói rendszert és lehetőségeket teremtsünk.” Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter is köszöntötte a résztvevőket. (Fotó: Adorján András) Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felidézte, hogy a rendezvény ötlete 2022-ben született meg, amikor a gönyűi torkolati műtárgy megépítésével sikerült elérni, hogy a győri folyók megfelelő vízszintje biztosított legyen. Megjegyezte, hogy azóta a program sarokpontjai – a víz, az egyetem, a gazdaság és Győr régió – változatlanok maradtak. A konferencián megemlékeztek Kertész Józsefről, a Szigetköz nemrégiben elhunyt kiemelkedő szakértőjéről, majd a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar oktatói, kutatói három tematikus előadásblokkban tekintették át a vízgazdálkodás legfontosabb kérdéseit. Kertész József a Szigetköz egyik legavatottabb ismerője volt. (Fotó: Adorján András) Dr. Kalocsai Renátó arról beszélt, hogy a talaj egészségének megőrzése, a szervesanyag-tartalom növelése, a megfelelő talajszerkezet kialakítása és a biológiai aktivitás erősítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a mezőgazdaság sikeresen alkalmazkodjon a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. Dr. Palkovics László Amand professzor a vízhiányra adható biotechnológiai válaszokra fókuszált. Áttekintette a növénynemesítés fejlődését a hagyományos módszerektől a modern precíziós eljárásokig, kiemelve, hogy az új technológiák a szárazságnak jobban ellenálló növényfajták létrehozását is elősegíthetik. A precíziós gazdálkodás lehetőségeit dr. Teschner Gergely szemléltette a mosonmagyaróvári karon kifejlesztett UniMetSense meteorológiai állomás példáján keresztül, amely valós idejű adatokkal támogatja a termelőket a megalapozott döntések meghozatalában. A második előadásblokk az állattenyésztés vízgazdálkodási kérdéseit helyezte középpontba. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor és dr. Húth Balázs arra hívták fel a figyelmet, hogy a haszonállattartás vízigényének döntő része a takarmány-előállításhoz kapcsolódik, miközben a hőstressz egyre nagyobb kihívást jelent az állatok teljesítménye és jóléte szempontjából. Elmondták: a korszerű monitoringrendszerek és a vízfelhasználás optimalizálása egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot. Tenke János, a Bonafarm sertéságazati takarmányozási vezetője gyakorlati példákon mutatta be, hogy a telepi vízfelhasználás jelentős része megfelelő technológiai megoldásokkal megtakarítható. Hangsúlyozta: az itatórendszerek korszerűsítésével és a veszteségek mérséklésével számottevően csökkenthető a vízfelhasználás. A konferencia házigazdái, előadói és kiemelt vendégei (Fotó: Adorján András) A harmadik előadásblokk az élelmiszeripari és innovációs megközelítésekre helyezte a hangsúlyt. Dr. Ásványi Balázs az esővíz hasznosításában rejlő lehetőségekről szólt. Bemutatta az egyetemen zajló kutatásokat, valamint azt a különleges projektet, amely a megújuló energiatermelést precíziós öntözési rendszerekkel kapcsolja össze a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében. Dr. Urbányi Béla professzor kifejtette: az akvakultúra fenntartható módon járulhat hozzá az élelmiszer-termeléshez, ugyanakkor a hazai halfogyasztás növeléséhez a feldolgozás fejlesztésére és a fogyasztók szemléletformálására is szükség van. Dr. Kiss Attila Péter a víz szerepét elemezte az élelmiszerlánc teljes folyamatában. Előadásából kiderült, hogy a víz nemcsak az emberi szervezet működésének nélkülözhetetlen eleme, hanem az élelmiszer-előállítás, a feldolgozás, valamint az egészségvédő, funkcionális élelmiszerek fejlesztésének is meghatározó tényezője. Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára a vízmegtartást ösztönző agrártámogatási rendszer legfontosabb elemeit ismertette. Kitért arra is, hogy előkészítés alatt áll egy új, eredményalapú támogatási forma, az úgynevezett „vízprémium”, amely a mezőgazdasági területeken visszatartott víz mennyiségének ösztönzését szolgálná. A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magyar Talajtani Társaság a talajtani oktatás, kutatás és társadalmi szemléletformálás erősítéséért. Bejelentették, hogy a „Talaj a talpad alatt” című interaktív vándorkiállítás – amely közérthetően mutatja be a talaj kialakulását, élővilágát és az élelmiszer-termelésben betöltött meghatározó szerepét, egyúttal felhívja a figyelmet megóvásának fontosságára – szeptemberben a mosonmagyaróvári karra érkezik. Dobos Endre Zsolt professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke és dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja. (Adorján András) A konferencián Dósa Gábor, az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója oklevelet adott át Török Gyulának, az ABZ Drone Kft. ügyvezetőjének. Az elismeréssel azt az együttműködést köszönte meg, amelynek eredményeként az intézmény, a cég és az MIB Invest által közösen létrehozott ABZ Innovation Kft. permeteződrónja rendkívüli piaci siker lett, és ma már 40 országban használják az agráriumban. Az innováció kifejlesztésében az intézmény kutatói is tevékeny szerepet vállaltak. Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője és Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Uni Inno Zrt. vezérigazgatója (Fotó: Adorján András) A konferenciát követő fogadáson dr. Tóth Péter győri alpolgármester mondott pohárköszöntőt. (Fotó: Adorján András)

Vállalati feladaton dolgoztak a Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszékének hallgatói a tavaszi szemeszterben. A projektalapú oktatási program részeként a Sertec Auto Structures Hungary Kft. autóipari beszállító fejlesztési igényére kerestek megoldást, miközben a cég működésének mindennapjaiba is betekintést nyertek. A Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatói a tanulmányaik során minél több gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. Az Informatika Tanszéken évek óta tudatosan építik azt az oktatási modellt, amelyben a résztvevők nem csupán elméleti ismereteket sajátítanak el, hanem valós problémákra keresnek megoldásokat, gyakran külső partnerekkel együttműködésben. A kezdeményezés korábban középiskolai együttműködésekkel indult. A „Fejlessz a győri Széchenyi István Egyetem hallgatóival!” program keretében a hallgatók győri középiskolások ötleteit valósították meg csapatmunkában. Készült már a Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum iskolai büféjének rendelőalkalmazás , amely lehetővé tette az előrendelést és az átvételi idősávok kezelését, később pedig a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium számára egy hibabejelentő és feladatkiosztó rendszer született. „Kezdettől fogva az volt a cél, hogy a hallgatók olyan helyzetekkel találkozzanak, amelyek a munka világában is várnak rájuk. Nem előre meghatározott feladatokat kapnak, hanem az ügyfelekkel egyeztetve, szoros együttműködésben keresnek megoldást az adott cég kihívásaira, miközben megtanulnak csapatban dolgozni és alkalmazkodni a változó elvárásokhoz” – mondta dr. Kovács Katalin tanszékvezető. A program negyedik alkalommal indult el, ezúttal többek között a Sertec Auto Structures Hungary Kft. autóipari beszállító vállalat bevonásával. A cél egy olyan alkalmazás létrehozása volt, amely támogatja a gyártási dokumentáció digitális kezelését és egyszerűsíti a kapcsolódó folyamatokat. A feladaton három, egyenként négy-hat fős hallgatói csapat dolgozott. A résztvevők heti sprintekben haladtak, rendszeres tervezési és bemutató alkalmakon ismertették eredményeiket, miközben a vállalat szakemberei folyamatos szakmai támogatást biztosítottak. „Őszintén meglepett bennünket, milyen professzionális módon dolgoztak a hallgatók. A rendszeres egyeztetéseken jól átgondolt kérdésekkel érkeztek, nyitottak voltak a visszajelzésekre, és rövid idő alatt olyan megoldásokat dolgoztak ki, amelyek valódi alapot jelenthetnek a további fejlesztésekhez. Számunkra ez egyértelműen megerősítette, hogy érdemes folytatni az együttműködést az egyetemmel. Vállalati kultúránk része, hogy lehetőséget biztosítsunk a fiatal mérnököknek és hallgatóknak a szakmai fejlődésre. Jelenleg is van olyan hallgató, aki nálunk készíti diplomamunkáját, és a jövőben munkatársként ugyancsak számítunk rá” – fogalmazott Kiss Katalin, a cég folyamatfejlesztési menedzsere. A közös munka eredményeként a hallgatói csapatok működő prototípusokat mutattak be a vállalatnak. A gyártó cég szakemberei végül Kiss Csongor és társai koncepcióját választották továbbfejlesztésre, amelynek alkalmazásáról jelenleg is egyeztetések zajlanak. A projektben részt vevő hallgatók egy csoportja dr. Kovács Katalinnal, az Informatika Tanszék vezetőjével. (Fotó: Adorján András) „A partnerünk üzleti igényeire készítettünk szoftvert, így először a vállalati folyamatokat ismertük meg részletesen, és csak ezután kezdődött a fejlesztés. Hallgatóként rendkívül sokat jelentett, hogy egy olyan projekten dolgozhattunk, amelynek eredménye akár a gyakorlatban is hasznosulhat. Az ilyen feladatok révén sokkal közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük, milyen elvárásokkal találkozunk majd a munka világában, így magabiztosabban készülhetünk a szakmai pályafutásunk következő állomására” – mondta Kiss Csongor elsőéves mérnökinformatikus hallgató.

A kiberbiztonság technológiai, jogi és szervezeti kihívásait állította középpontba a CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny, amelyet a Széchenyi István Egyetem győri campusán rendeztek a napokban. A különböző intézmények hallgatóiból álló csapatok valósághű helyzetek kezelésében mérhették össze tudásukat. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kara kiemelt területként kezeli a napjainkban globálisan kulcskérdéssé váló kiberbiztonságot. Az intézményben – amely hazánkban elsőként indított kiberbiztonsági jogi mesterszakot – külön Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék működik. Vezetője, dr. Kelemen Roland kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a területre multidiszciplináris szemlélettel tekintsünk, hiszen a kibertámadások ellen csak több tudományág együttműködésével lehet hatékonyan védekezni. Erre hívta fel a figyelmet az ACPM IT Tanácsadó Zrt., a Széchenyi István Egyetem jogi kara, valamint az intézmény Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszéke közös szervezésében megvalósult, hagyományteremtő CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny is, amelyen a házigazda intézmény hallgatói mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem fiataljai nyolc csapatban vettek részt. A versenyzőknek egy komplex, valós helyzetet modellező incidensszimuláció során kellett technikai, jogi és vezetői szempontokat egyaránt figyelembe véve megoldást találniuk egy kibertámadás következményeinek kezelésére. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny résztvevői. (Fotó: Adorján András) A rendezvény megnyitóján dr. Smuk Péter professzor, a jogi kar dékánja kifejtette: a jog szerepe a társadalom életében az, hogy hatékony, jól működő szabályozást biztosítson. Ehhez elengedhetetlen a tudományterületek egymással való kommunikációja. „Ez már az új társadalmi kihívások, a szabályozni szükséges jelenségek – mint akár a kiberfenyegetés – felismeréséhez is nélkülözhetetlen. Versenyünk abban segít, hogy a jövő szakemberei már tanulmányaik során tapasztalatot szerezzenek e szakmákon átívelő kooperációról” – emelte ki. Miklós Márton, az ACPM IT Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Kiberbiztonsági Klaszter elnöke hozzáfűzte: a kibervédelem csak egyharmadrészben technikai, kétharmadrészben viszont szabályozói jellegű kérdés, amit a versenyző csapatok összetétele is modellez. Havasi Bence, a Honvédelmi Kiberbiztonsági Hatóság osztályvezető-helyettese a kibervédelmi gyakorlatok fontosságát hangsúlyozta, amely során az alkalmazott rendszer, és az emberi tényező hiányosságai is feltárhatók, a folyamatok pedig javíthatók. Dr. Szemeti Ferenc, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális világ ma már életünk egyik legfontosabb színtere. Ez egyszerre jelent könnyebbséget, hatékonyságot, de veszélyeket is. „A kibertámadások során egyre kifinomultabb módszerekkel találkozunk, amelyek már nemcsak a legnagyobb szereplőket érinti, hanem mindannyiunkat” – világított rá. Hozzáfűzte, nem elég felismerni egy incidens bekövetkezését, gyors, csapatmunkán alapuló döntéseket kell hozni. A hallgatók háromtagú csapatokban oldották meg a feladatokat. (Fotó: Adorján András) A köszöntőket követően a résztvevők megkapták feladataikat, amelyek megoldása során nem csupán az incidens technikai hátterét kellett feltárniuk, hanem többek között a jogszabályi környezetet és menedzsment folyamatokat is értelmezniük kellett (GRC). Feladataik közé tartozott a támadási módszerek és sebezhetőségek azonosítása, a helyreállítási intézkedések kidolgozása, a kockázatok értékelése, valamint a szervezet működését érintő jogi és megfelelőségi követelmények vizsgálata. A verseny győztese az Óbudai Egyetem Bajkai Sándor, Rabata Gergő, Czetin Ákos alkotta csapata lett. A képzeletbeli dobogó második fokára a Széchenyi István Egyetemről Bosits Dorina, Kraus Bendegúz, Birkás Levente állhatott, míg a harmadik helyezést ugyancsak a győri egyetemről Szigedi-Tóth Noémi, Imre Ottó László és Hegyi Dániel szerezte meg. A legjobb IT-csapattag különdíjat Birkás Levente, a Széchenyi-egyetem hallgatója, a legjobb jogi megfelelőségi csapattag különdíját pedig dr. Török Éva kapta, aki a Széchenyi István Egyetemen végzett tanulmányai után jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának csaknem kétszáz végzős hallgatója július 3-án ünnepélyes keretek között vehette át diplomáját. Az eseményen nemcsak a frissdiplomásokat köszöntötték, hanem olyan szakembereket és partnereket is elismertek, akik kiemelkedően hozzájárultak a kar fejlődéséhez. Az Európa első agrár-felsőoktatási intézményeként számontartott Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar a magyar agrárképzés egyik legfontosabb műhelye. Több mint két évszázados hagyományaira, az elmúlt években megvalósított infrastrukturális fejlesztésekre és új stratégiájára építve kínál korszerű, gyakorlatorientált képzéseket, amelyek a fenntarthatóság, az agrárdigitalizáció és az innováció kihívásaira is felkészítik hallgatóit. „A szenzortechnológiák, a drónok, a mesterséges intelligencia, az adatalapú döntéstámogatás és az automatizáció mind olyan területek, amelyek átalakítják a mezőgazdaságot. Fontos azonban hangsúlyozni: a technológia önmagában nem elég. Kell hozzá felkészült szakember, józan ítélőképesség, etikai felelősség, gyakorlati tapasztalat és az a gazdászi szemlélet, amely tudja, hogy a föld, az állat, a növény és az élelmiszer nem csupán termelési tényező, hanem közös felelősségünk része” – fogalmazott ünnepi beszédében dr. Tóth Tamás dékán, felidézve azt is, hogy a kar idén ünnepli a Széchenyi István Egyetemhez történt csatlakozásának tizedik évfordulóját. A végzősök a diploma mellett átvehették a „Mosonmagyaróvár tiszteletbeli polgára” címet igazoló oklevelet is. Az ünnepségen köszöntőt mondott Szabó Miklós, a város polgármestere, valamint Kovács-Csomor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke. A Hallgatói Önkormányzat a Pro Auditoribus díj emléklap minősítéssel ismerte el Cseh Zoltán kollégiumi közösségért végzett munkáját, míg Ruzsics Emőke a Pro Auditoribus díj bronz minősítésében részesült. Az ünnepségen adták át a Széchenyi István Egyetem Szenátusa által adományozott címzetes egyetemi docensi címet dr. Réczey Gábornak, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium Agrárgazdasági Termelésért Felelős Helyettes Államtitkársága titkárságvezetőjének és halászati főigazgató-helyettesének. Az eseményen a kar és az Óvári Gazdászok Szövetsége díszoklevéllel ismerte el Zászlós Tibort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökét a hazai állattenyésztési oktatás, kutatás és szakmai fejlődés támogatásáért. Az idén huszonegyedik alkalommal odaítélt Mintagazdaság címet a Cont-Eco Kft., a Breier Farm Kft., a D&D Farm Kft. és a Mészáros Borház Kft. vehette át. A program részeként a karhoz kötődő szakemberek közelmúltbeli sikereit és elismeréseit is kiemelték. Gratuláltak dr. Urbányi Bélának, akit a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának elnökhelyettesévé választottak, valamint dr. Tóth Tamás kutatóprofesszornak, dékánnak, aki a Széchenyi István Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem közötti szakmai együttműködés erősítéséért Pro Arte Veterinaria érem kitüntetésben részesült. Köszöntötték továbbá helyettes államtitkári kinevezése alkalmából dr. Juhász Anikót, illetve dr. Hegyi Juditot, akit megerősítettek a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának élettudományi alelnöki tisztségében, emellett MTA 200 Ezüst Emlékérem kitüntetésben is részesült. Az ünnepségen elismeréssel szóltak dr. Pinke Gyula professzor „Mosonmagyaróvár Város Kiváló Egyetemi Oktatója” díjáról, Kovács-Csomor Zsolt Év agrárinnovátora címéről és dr. Palkovics László Amand Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéséről is. Képgaléria az eseményről. (Fotó: Adorján András, Nagy Gergely)

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közzétette a nyílt pályázati felhívásokat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságának betöltésére. A benyújtás határideje 2026. július 18. A pályázatok a Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyeire is kiterjednek, a megbízatások 2026. szeptember 1-jétől 2027. augusztus 1-jéig, határozott időre szólnak. A kiírások a kormány hivatalos dokumentumtárában érhetők el. A pályázatokat az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium bírálja el. Az érintett egyetemek szenátusai ugyanakkor megismerhetik és rangsorolhatják az érvényes pályázatokat, míg a pályázók jogszabályban előírt függetlenségéről, feddhetetlenségéről, pártatlanságáról és integritásáról az Állami Számvevőszék alakít ki kötelező véleményt. A kiírások szerint a pályázóknak felsőfokú végzettséggel és releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük, valamint meg kell felelniük a jogszabályban előírt összeférhetetlenségi feltételeknek. A most megjelent pályázati felhívásokat megelőzően a Széchenyi István Egyetem Szenátusa már elfogadta azokat az elveket, amelyek mentén az intézmény – felkérés esetén – véleményezi a beérkező pályázatokat. A jóváhagyott határozat értelmében a testületekben megfelelő arányban kell megjelenniük az egyetem belső szereplőinek és külső partnereinek, többségben az egyetemi közösség képviselőivel. Fontos szempont továbbá, hogy olyan szakmailag elismert személyek nyerjék el a megbízatást, akik elkötelezettek az intézmény fejlődése iránt. Az elfogadott elvek szerint a kuratóriumban helyet kell kapnia egy-egy akadémiai vezetőnek, dékánnak, szakszervezeti képviselőnek, helyi vagy regionális közintézmény vezetőjének, valamint külső gazdasági partnernek. A felügyelőbizottság esetében a Szenátus olyan összetételt tart kívánatosnak, amelyben jogi, oktatási, valamint – számviteli és pénzügyi tapasztalattal rendelkező – gazdasági szakember, illetve a hallgatói önkormányzat képviselője egyaránt szerepel. A Széchenyi István Egyetem a pályázati folyamat intézményt érintő további lépéseiről, valamint a Szenátus hatáskörébe tartozó döntésekről a jövőben is tájékoztatja az egyetemi közösséget és a nyilvánosságot.

A XXI. Magyar Táncfesztivál programjában mutatták be koncertvizsgájukat a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium végzős táncművész-növendékei. A Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán telt ház előtt megrendezett előadás nemcsak a fiatal művészek tudásáról adott számot, hanem jól szemléltette a Széchenyi István Egyetem, a Győri Balett és a Magyar Táncművészeti Egyetem együttműködésének eredményeit is. A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő tánc- és képzőművészeti iskola alapítója a Győri Balett, így története kezdettől fogva szorosan összefonódik a társulatéval. Ennek egyik legfontosabb megnyilvánulásaként a Győri Balett által szervezett Magyar Táncfesztivál évről évre lehetőséget biztosít a végzős növendékek számára, hogy hazánk egyik legrangosabb táncművészeti eseményén mutassák be záró színpadi vizsgájukat. Az idei koncertvizsgán családtagok, egykori tanítványok, szakmai partnerek és a táncművészet iránt érdeklődő közönség jelenléte mellett rangos zsűri értékelte a diákok teljesítményét. A testület munkájában dr. Lőrinc Katalin, a Magyar Táncművészeti Egyetem professzora, Bajári Levente, a Győri Balett művészeti vezetője, Demcsák Ottó, a társulat örökös tagja, a Soproni Balett korábbi igazgatója, valamint Hergenröder-Kovács Réka, az iskola táncpedagógusa vett részt. Az est első felében Sebestyén Bálint Harangozó-díjas táncművész, a Győri Balett magántáncosa és örökös tagja által készített Tükröm, tükröm… című mesebalett került színpadra, míg a második részben négy kortárs koreográfia mutatta meg a végzős növendékek művészi sokoldalúságát. Az Érintés című előadás egyik különlegességét az élő zenei kíséret adta: közreműködött a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának Fin de partie zenekara Vida Bernadett vezetésével. „A koncertvizsga minden évben mérföldkő növendékeink életében: ilyenkor nemcsak technikai felkészültségükről, hanem művészi érettségükről, személyiségükről és előadói kvalitásaikról is számot adnak. Az idei esemény egy új fejezet kezdetét is jelzi: 2026 őszétől a Széchenyi István Egyetem ad otthont a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett nappali felsőfokú képzésének. A két intézmény és stratégiai partnerünk, a Győri Balett együttműködése tovább erősíti a térség táncművészeti oktatását, és a tehetséges fiatalok számára az általános iskolai tanulmányoktól a diploma megszerzéséig teljes szakmai életpályát kínál” – fogalmazott Kara Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium művészeti szakmai vezetője. Az eseményen átadták az intézmény kiemelkedő szakmai elismeréseit is. A Gyimesi Tamás-vándordíjat idén Kozári Zelma, míg a Terpszikhoré-vándordíjat megosztva Horváth Dóra, Katona Emma és Kocziha Liza Boróka vehette át. Az esten a közönség 70. születésnapja alkalmából köszöntötte Tárnoki Tamást, a Győri Balett alapító és örökös tagját, az intézmény tanárát és emelésmesterét is, akinek munkássága évtizedek óta meghatározó a győri táncművészeti képzésben.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közös fejlesztése, amely egyetlen, intelligens rendszerben kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A különleges megoldást a GreenTech Plus európai uniós projekt keretében megtartott rendezvényen mutatták be az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Smart Farm tangazdaságában. A Széchenyi István Egyetem stratégiai céljai között kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot, a digitalizációt és az agrárinnovációt szolgáló kutatások. Ennek újabb példája a GreenTech Plus projekt, amely az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország európai uniós program támogatásával segíti a korszerű zöldtechnológiák és digitális megoldások elterjedését a mezőgazdaságban, valamint erősíti a határon átnyúló együttműködéseket. Az ennek keretében július 2-án megrendezett szakmai nap fókuszában az Oasis-projekt állt, amely ugyanazon a területen teszi lehetővé a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A magasra telepített, napkövető napelemek alatt továbbra is termeszthetők haszonnövények, miközben a rendszer az öntözést is biztosítja, egyszerre támogatva a fenntartható gazdálkodást és a megújulóenergia-termelést. A szakmai nap résztvevői a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári tangazdaságában kialakított különleges napelemrendszernél. (Fotó: Adorján András) Az eseményen Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója, valamint dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese mutatta be az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében megvalósuló fejlesztést. Előadásaikból kiderült, hogy az innováció a várakozások szerint növeli a terméshozamot. Ennek igazolására a napelemek alatt és egy kontrollterületen is azonos növényeket – csemegekukoricát és burgonyát – termesztenek, így a betakarítást követően pontosan összehasonlíthatók lesznek a termésátlagok. A rendszer kialakítása lehetővé teszi a mezőgazdasági munkagépek használatát, így a hagyományos művelési technológiák továbbra is alkalmazhatók. Az is elhangzott, hogy az öntözés miatti párolgásból adódó hűtő hatás kedvezően befolyásolja a panelek működését, így azok nagyobb hatékonysággal termelhetnek villamos energiát. A fejlesztés következő szakaszában tovább kívánják fejleszteni a rendszert: öndiagnosztikai funkcióval látnák el a berendezést, amely előre jelzi az esetleges meghibásodásokat, valamint a precíziós módszerek alkalmazásával a növények fejlettségi állapotához és a várható csapadékhoz igazítanák az öntözést. A tervek között szerepel olyan sínrendszer kialakítása is, amely lehetővé teszi mezőgazdasági robotok alkalmazását, ezzel csökkentve a talajtaposási károkat. Az eseményen elhangzott: az egyetem szakemberei sokrétű szaktudással járulnak hozzá az innováció sikeréhez a megfelelő növénykultúrák kiválasztásától és az öntözési koncepció fejlesztésén, a meteorológiai adatgyűjtésen és a munkabiztonsági szabályozás kialakításán át egészen a gyakorlati tesztelésig. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek infrastrukturális beruházásainak köszönhetően minden feltétel adott ahhoz, hogy összekapcsolják a hagyományos agrárképzési örökséget az olyan új területekkel, mint a precíziós gazdálkodás, a fenntarthatóság vagy a digitalizáció. Ennek fontos eleme a Smart Farm tangazdaság, ahol a drónok, a távérzékelés, a robotika és a mesterséges intelligencia állnak a középpontban. A program részeként Moldvai László, a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola doktorandusza a gépi látásra épülő digitális mezőgazdasági megoldásokról tartott előadást. Kifejtette: a fejlesztések egyik célja a gyomok pontos felismerése, ami lehetővé teszi a célzott permetezést, ezáltal pedig jelentősen csökkenthető a növényvédőszerek felhasználása. A rendezvényen a résztvevők a helyszínen tekinthették meg a különleges napelemrendszert. A gyakorlati bemutató során megismerhették az egyetem saját fejlesztésű UniMetSense meteorológiai állomását is. Az innovatív eszköz a környezeti paraméterek folyamatos mérésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer intelligens vezérlését. Így néz ki az Oasis-projekt a magasból, egy drón szemével. (Fotó: Horváth Koppány)

A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának friss felmérése szerint az intézmény munkatársainak több mint 95 százaléka használ vagy tervez használni mesterséges intelligenciát (MI), miközben az egyetemen már több tucat MI-projekt fut a mérnöki, egészségügyi, jogi és társadalomtudományi területeken. A mesterséges intelligencia alapvetően alakítja át a felsőoktatást és a tudományos életet. Új lehetőségeket nyit meg az oktatásban, támogatja a kutatásokat, gyorsítja az információfeldolgozást, és a mindennapi munkavégzés számos területén nyújt segítséget. Éppen ezért a Széchenyi István Egyetemen fontos cél, hogy ne csupán kövesse a technológiai változásokat, hanem alakítsa is azokat, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy közössége a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket tudatosan, felelősen és hatékonyan alkalmazza. Ezt szolgálja az intézmény AI- és Jövőstratégiák Központjának működése, az AI Ambassador (MI-nagyköveti) Program, valamint az év elején elfogadott, a mesterséges intelligencia használatát támogató intézményi szabályozás és irányelvek keretrendszere. A központ idén tavasszal két intézményi felmérést is készített, amelyek megerősítették: a mesterséges intelligencia a Széchenyi István Egyetemen mára széles körben alkalmazott eszközzé vált az oktatásban, a kutatásban és a napi működésben egyaránt. Az eredmények szerint a munkatársak 95,4 százaléka használ vagy tervezi használni a mesterséges intelligenciát, míg közel háromnegyedük heti rendszerességgel alkalmaz ilyen eszközöket. A kutatás arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia használata ma már jóval túlmutat a klasszikus informatikai vagy kutatási területeken. Az egyetem dolgozói nagy számban alkalmazzák információkeresésre, fordításra, dokumentumok és tananyagok készítésére, de egyre nagyobb szerepet kap a kreatív tartalomalkotásban is. Különösen figyelemre méltó, hogy a kép- és grafikagenerálás már megelőzte a kutatási célú felhasználást, mutatva a vizuális MI-megoldások gyors térnyerését. Az intézmény munkatársai a kutatási és innovációs projektekben is igénybe veszik a technológia támogatását. A felmérésben részt vevő 196 főből 44-en jelölték be, hogy folyamatban lévő MI-hez kapcsolódó fejlesztésen vagy kutatáson dolgoznak – a mérnöki alkalmazásoktól és a robotikától kezdve akár a jogi, a társadalomtudományi, valamint az egészség- és sporttudományi területekig. A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának weboldalán minden friss információt megtalálnak az egyetem polgárai. (Fotó: Dudás Máté) Az egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, dr. Ballagi Áron elmondta: az intézményben már az elmúlt években is számos kutatás-fejlesztés és hallgatói projekt kapcsolódott a mesterséges intelligencia különböző területeihez, különösen a gépi látás, a mélytanulás, az adatfeldolgozás és az autonóm rendszerek témaköreiben. „Kiemelt kutatási irány az adatalapú döntéstámogatás, a nagyméretű adathalmazok feldolgozása, valamint az egészségtechnológiai alkalmazásokban használt mesterséges intelligencia. Az AI ugyanis egyre fontosabb szerepet kap az orvosi, sporttudományi és egészségügyi adatok elemzésében, a mintázatok felismerésében, valamint a prediktív és támogató rendszerek fejlesztésében” – jelentette ki. Hozzátette: szintén meghatározó terület a robotikához, autonóm rendszerekhez és intelligens gépi érzékeléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. „A modern robotikai rendszerek, különösen a humanoid robotok, ma már elképzelhetetlenek mesterségesintelligencia-alapú érzékelési, döntési és vezérlési megoldások nélkül. Ezen a területen az egyetem célja, hogy az informatikai, mérnöki, egészségtechnológiai és ipari alkalmazások metszéspontjában olyan kutatásokat és fejlesztéseket valósítson meg, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos előrelépést, az oktatás megújítását és a gyakorlati, piacképes innovációt” – árulta el. Dr. Kovács Ákos, a Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszék vezetője kifejtette: a 2025/26-os tanév tavaszi félévétől minden hallgató számára elérhetővé vált a mesterséges intelligencia alapjai című tantárgy, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a technológia működéséről, alkalmazási lehetőségeiről, valamint támogassa annak etikus, tudatos és hatékony használatát. „A hallgatók mindennapi tanulását az online tananyagtárba integrált mesterségesintelligencia-alapú eszközök is segítik, amelyek hozzájárulnak az egyéni tanulási utak támogatásához, a tananyagok könnyebb feldolgozásához és a hatékonyabb felkészüléshez. Az egyetem emellett kiemelt figyelmet fordít a mikrotanúsítványos képzések fejlesztésére is: egyrészt általános AI-alapismereteket nyújtó képzéseket, másrészt kifejezetten vállalati vezetőknek szóló, gyakorlatorientált képzési programokat kínál” – részletezte. Kiemelte: a képzési portfólió további jelentős eleme, hogy tíz egyetem együttműködésében az őszi félévtől elindul a mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzés, amely többek között autonóm rendszerek és robotika, valamint egészségtechnológia és sporttudomány specializációval várja az érdeklődőket. „Mindezek mellett az egyetem számos AI-hoz kapcsolódó workshopot, szakmai programot és coaching alkalmat szervez, amelyek lehetőséget adnak a technológia iránt érdeklődők számára tudásuk elmélyítésére és gyakorlati alkalmazási készségeik fejlesztésére” – hangsúlyozta. Kepli József, a Széchenyi-egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezető szakértője szerint a nagy létszámú felhasználói bázis és a technológia elterjedése többek között az egyetem vezetésének támogató hozzáállása miatt is alakulhatott így. „Az intézményi alkalmazás alapját a mesterségesintelligencia-szabályzat, illetve az MI-irányelvek adják, amelyek biztosítják, hogy egyetemünk felelősségteljesen lépést tudjon tartani a technológia fejlődésével. Felmérésünk azt is bizonyítja, hogy az eddigi intézkedések jó irányba hatnak, bátorítják a használatot, és párbeszédet nyitnak a témában” – állapította meg. Kiemelte: a mindegyik karon dedikált kollégával működő MI-nagyköveti Program is azt a célt szolgálja, hogy a naprakész információk minél hatékonyabban jussanak el a munkatársakhoz, akik így a legfrissebb újításokat tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. A vezető szakértő aláhúzta: fontos, hogy a munkatársak merjenek kérdezni a technológiával kapcsolatban, ezért a nagykövetek és a központ munkatársai is szívesen állnak bárki rendelkezésére a témában. „Jó látni, hogy a legtöbben nagyon tudatosan használják a mesterséges intelligenciát, ismerik a szabályzatot, és nyitottan állnak hozzá az újdonságokhoz – fogalmazott. – A technológia így új dimenzióba emelheti az intézményi ismeretszerzést, információfelhasználást, és eddig soha nem tapasztalt fejlődési potenciálhoz segítheti hozzá a munkatársakat.”

A Széchenyi István Egyetem Formatervező Tanszéke és Design Campus Kompetenciaközpontja közös kiállítással mutatkozott be a győri Torula kiállítótérben. A „Formula. A forma kódja” című tárlat július 4-ig látogatható. A napokban nyílt meg a „Formula. A forma kódja” című kiállítás a győri Torulában, ahol a Széchenyi István Egyetem Design Campus Formatervező Tanszékének hallgatói munkái, valamint a Design Campus Kompetenciaközpont (DCKK) kutatás-fejlesztési és prototípus-alapú projektjei láthatók. A tárlat a kész tárgyak bemutatásán túl a mögöttük álló tervezési folyamatba is betekintést enged. A kiállítás témája, hogy milyen lépések vezetnek egy formatervezési ötlettől a megvalósításig. A látogatók megismerhetik az első vázlatokat, az anyag- és technológiai kísérleteket, valamint azokat a döntéseket és módosításokat, amelyek végül meghatározzák egy termék vagy prototípus végleges formáját. A megnyitón dr. Palócz Krisztián tanszékvezető hangsúlyozta: a kiállítás mögött több mint egy éve tartó stratégiai és szakmai építkezés áll. Mint mondta, az elmúlt időszakban tudatosan erősítették a kapcsolatot a tanszék és a kompetenciaközpont között, hogy az oktatás, a kutatás és a fejlesztés egymást erősítve működhessen. A bemutatott alkotások ennek a munkának az eredményei. Gosztom András, a DCKK vezetője arról beszélt, hogy a formatervezés nem csupán esztétikai kérdés, hanem olyan szemléletmód, amely segíthet a különböző technológiai, társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében is. A központ tevékenysége ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet az olyan területekre, mint a fenntarthatóság, a mobilitás, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint az új anyagok és technológiák kutatása. A kiállítás helyszíne is jól kapcsolódik a bemutatott témákhoz. A Torula egykori ipari épületként ma kulturális és közösségi térként működik Győrben, így egyszerre idézi meg az alkotómunka, a gyártás és az innováció világát. A Formatervező Tanszék és a Design Campus Kompetencia Központ együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatói ötletek és egyetemi kutatások a tantermi kereteken túl is fejlődhessenek. A bemutatott projektek közül több olyan kezdeményezés is akad, amely hosszabb távon további kutatások, prototípus-fejlesztések vagy akár piaci hasznosítás alapjául szolgálhat. A „Formula. A forma kódja” című kiállítás július 4-ig látogatható a győri Torula (Győr, Budai út 7.) kiállítótérben. Képgaléria a kiállítás megnyitójáról. (Fotók: Adorján András)