A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának oktatói is részt vettek online formában az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Európai Regionális Konferenciáján nemrégiben. A tádzsikisztáni programon ötven tagállam képviselői között dr. Bernáth Gergely kutatóprofesszor és dr. Kiss Attila innovációs dékánhelyettes is helyet kapott, utóbbi előadást is tartott. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO nemrégiben 35. alkalommal hívta össze Európai Regionális Konferenciáját. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának szakértői már a program előkészítésében is szerepet vállaltak annak érdekében, hogy az egyetemi és kutatói szféra tudományos eredményeivel hozzá tudjon járulni a fenntartható és ellenálló agrár-élelmiszer rendszerekhez kapcsolódó szakpolitikai döntések megalapozásához. A nemrég Dusanbéban, Tádzsikisztánban megrendezett FAO Európai Regionális Konferencián végül ötven tagállam képviselői, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi szereplők, kutatási intézmények és a magánszektor képviselői vettek részt. A Széchenyi István Egyetemet dr. Kiss Attila kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar innovációs dékánhelyettese és dr. Bernáth Gergely kutatóprofesszora képviselték online formában. A rendezvény harmadik napján előbbi előadást is tartott „Regionális stratégiai előrejelzés és jövőbeli elemzések” címmel. A FAO 35. Európai Regionális Konferenciáján dr. Kiss Attila kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának innovációs dékánhelyettese és dr. Bernáth Gergely kutatóprofesszor is részt vettek. (Fotó: Adorján András) A konferencia központi témája az agrár-élelmiszeripari rendszerek fenntartható átalakítása, a klímaváltozásra és a geopolitikai kihívásokra adott válaszok, a biodiverzitás megőrzése, a talajdegradáció megállítása, a reziliencia erősítése és a finanszírozási mechanizmusok fejlesztése volt. Dr. Kiss Attila hangsúlyozta: a háromnapos program során előtérbe került a földtulajdon-biztonság, az integrált területrendezés, a talaj-biodiverzitás és az agroökológiai megoldások jelentősége is. „A konferencia kiemelten foglalkozott a »One Health« megközelítéssel, amely az emberi, állati és környezeti egészség összekapcsolását célozza. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a határokon átterjedő állatbetegségek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a régióban” – jelentette ki a dékánhelyettes. Kiemelte: a meghatározó innovációs irányok között jelentős hangsúlyt kapott a mesterséges intelligencia, a távérzékelés és a regionális adatplatformok alkalmazása. Dr. Kiss Attila elmondta: a konferencia számos ajánlást fogalmazott meg a többkockázatú monitoringrendszerek fejlesztése, a genetikai diverzitás megőrzése, illetve a regionális tudásmegosztó platform létrehozásával kapcsolatosan. „A résztvevők hangsúlyozták a regionális együttműködés fontosságát, a fenntartható és inkluzív beruházások szerepét, az innováció és a digitalizáció támogatását, illetve az ellátási láncok diverzifikációjának jelentőségét” – fogalmazott. Megjegyezte: a program megerősítette az oktatás, a kutatás, az adatgyűjtés és a statisztikai rendszerek szerepét a szakpolitikai döntéshozatalban. Az eseményen emellett jóváhagyták a FAO 2026–2027 közötti regionális prioritásait, az inkluzív vidéki átalakulás és megélhetésfejlesztés, az egészséges étrendet támogató élelmiszer-környezet kialakítása, illetve a természeti erőforrás-gazdálkodás és klímaadaptáció témáit.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) LinQ Catalyst módszertana alapján, a Széchenyi István Egyetem támogatásával megvalósuló, orvostechnológiai innovációkra fókuszáló szakmai rendezvénysorozat újabb állomásának adott otthont a győri intézmény Budapesti Innovációs és Képzési Központja nemrégiben. A Catalyst Europe program legújabb fázisában már kutatási terveiket készítették elő a fiatal mentoráltakból és tapasztalt mentorokból álló csapatok. A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségében megvalósuló MIT LinQ Catalyst Europe program a világ egyik legjobb egyeteme, az egyesült államokbeli MIT (Massachusetts Institute of Technology, azaz Massachusettsi Műszaki Egyetem) módszertana alapján segíti az orvostechnológiai kutatási ötletek generálását és támogatását. A kezdeményezés révén valós igényekre alapuló, jól hasznosítható egészségügyi innovációk születnek, amelyek az orvostudomány fejlődését és a társadalom jóllétét szolgálják. A program harmadik évfolyama idén januárban indult el a Széchenyi-egyetem központi campusán, ahol tizenkét mentorált és tizenkét mentor kezdett közösen dolgozni a projekteken. A munka áprilisban Luxemburgban folytatódott, nemrégiben pedig a győri intézmény Budapesti Innovációs és Képzési Központja adott helyet a kétnapos műhelymunkának, amelyen a mentoráltak továbbfejleszthették projektjeiket. Ehhez két magyar mentor is csatlakozott, köztük a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának nemzetközi dékánhelyettese, dr. Törzsök Péter. Az MIT LinQ Catalyst Europe program legújabb állomásának a Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központja adott otthont. „A mostani találkozón a résztvevők különböző projekteken dolgoztak, és elkészítették kutatási tervük alapjait. Hat projektötlettel érkeztek, amelyek közül négyet választottunk ki. Így olyan témákkal foglalkozunk majd a későbbiekben, mint az autizmus, a fogyás vagy a szülés. A legfontosabb célunk most az, hogy a mentoráltaknak átadjuk azt a gondolkodásmódot, amire egy kutatási projekt felépítéséhez szükség van” – foglalta össze dr. Törzsök Péter. Elárulta, hogy miután elkészülnek a tervek, a mentorcsapat közösen értékeli őket, vizsgálva, hogy a projekt korai, érett vagy teljesen kész állapotban van-e. „Ezek alapján engedjük tovább őket a második fázisba, ami akár több évig is tarthat attól függően, hogy a csapatok miként tudják megvalósítani a kitűzött célokat” – tette hozzá. Dr. Törzsök Péter azt is kiemelte, hogy a Catalyst Europe egyediségét az interdiszciplinaritás, vagyis a tudományterületeken átívelő gondolkodás adja. „A program egyik legnagyobb előnye, hogy nagyon különböző szakmai hátterű résztvevők dolgoznak együtt – jelentette ki. – A fiatalok olyan szakemberektől tanulhatnak, akik világszerte jegyzett szabadalmakkal rendelkeznek, mentorként pedig mi magunk is sokat tanulunk az újító gondolkodású mentoráltjainktól.” Az MIT LinQ Catalyst módszertana alapján működő Catalyst Europe program évek óta a Széchenyi István Egyetem partnerségével valósul meg. A felvételen Martha Gray professzor, az MIT LinQ igazgatója és a Catalyst program vezetője az idei, januári projektindító eseményen. (Fotó: Nagy Gergely)

A sport és az egészség kapcsolatát, a teljesítményoptimalizálás lehetőségeit és a mentális egészség kérdéseit állította középpontba a XXIII. Országos Sporttudományi Kongresszus, amelyet a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara a Magyar Sporttudományi Társasággal közösen rendezett Győrben. Az eseményen a terület neves hazai és nemzetközi szakértői mutatták be legfrissebb kutatási eredményeiket. A Széchenyi István Egyetemen napokban megrendezett XXIII. Országos Sporttudományi Kongresszus több száz szakember, kutató és oktató számára teremtett lehetőséget tudományos párbeszédre, szakmai tapasztalatcserére és új együttműködések kialakítására. Dr. Szőts Gábor, a Magyar Sporttudományi Társaság főtitkára, dr. Alföldi Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Egészségfejlesztési és Edzéstudományi Tanszék vezetője, dr. Stephens-Sarlós Erzsébet szenzomotoros tréner, az intézmény kutatója, dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja és dr. Tóth Miklós professzor, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke. (Fotó: Nagy Gergely) A konferencia megnyitóján dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a sportban elért eredmények mögött ma már összetett rendszerek működnek, amelyek hatékonysága különösen felértékelődik a gyorsan változó világban. „Az eredmény egyre kevésbé vezethető vissza egyetlen tényezőre, és ma már világosan látszik, hogy a kiemelkedő egyéni teljesítmény mögött is csapatmunka áll” – mondta. Hozzáfűzte: ez a szemlélet az egyetem egészségtechnológiai fejlesztéseiben, projektalapú képzéseiben és sportbarát környezetében is megjelenik. Dr. Somogyi Angéla, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánja kiemelte: a kar képzési és kutatási irányai szorosan kapcsolódnak a sporttudomány aktuális kihívásaihoz, és céljuk olyan szakemberek képzése, akik képesek a terület kihívásaira korszerű válaszokat adni. „Képzési portfóliónk stratégiai fejlesztésének egyik kulcseleme a szakedző mesterképzés, amelyet idén szeptemberben magyar és angol nyelven, tizenkét sportágban indítunk el. A széles specializációs kínálat lehetővé teszi a sportágspecifikus tudás és készségek fejlesztését, igazodva a hazai sportélet és a munkaerőpiac változó igényeihez. Emellett szeptembertől sportmentáltréner mesterszakot is indítunk, reagálva a sportolók mentális felkészítésének egyre növekvő jelentőségére. Tovább erősíti kínálatunkat az egészségpszichológia, valamint a sporttáplálkozási irányvonallal működő táplálkozástudományi mesterszak is” – sorolta. A sporttudományi szakemberek a Széchenyi István Egyetemen vitatták meg a terület aktuális kérdéseit. (Fotó: Adorján András) Dr. Tóth Miklós professzor, a Magyar Sporttudományi Társaság elnöke köszönetet mondott a házigazda Széchenyi-egyetemnek azért a partnerségért, amely lehetővé tette a program magas színvonalú megrendezését. Megemlékezett arról, hogy szervezetük az idén harmincéves, valamint kifejtette, hogy a kongresszus három napja a tudományág aktuális kérdéseinek áttekintésére, illetve a résztvevők közötti új szakmai kapcsolatok kialakítására is teret biztosít. A megnyitót követő plenáris ülés kiemelt témája a NIRSport2 agyi képalkotó eszköz volt, amely a jövőbemutató idegtudományi kutatásokat szolgálja a Széchenyi István Egyetemen. Az intézmény kutatója, a csecsemőkori reflexek leépítésével foglalkozó szenzomotoros tréner, dr. Stephens-Sarlós Erzsébet előadásában ismertette, miként használható a technológia az agykérgi működés vizsgálatától egészen a teljesítmény optimalizálásáig. A Széchenyi István Egyetem idegtudományi kutatásait támogatja NIRSport2 agyi képalkotó eszköz. (Fotó: Nagy Gergely) A kongresszust megelőző prekonferencia a sportpszichológia, valamint a mentális jóllét témáira fókuszált. A rendezvény nemzetközi jellegét erősítette António Ferraz részvétele, aki a lisszaboni Sporting klub sportszervezési központjának szakembereként érkezett Győrbe, s bemutatta, miként lehet a fiziológiai érzékelési mutatók összehangolt elemzésével fejleszteni a csapatsportok teljesítményét. Ezenkívül a résztvevők többek között arról hallhattak, hogy miként működhet a rendszeres mozgás antidepresszánsként: Szeifert Noémi Mónika klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékének munkatársa, valamint dr. Gonda Xénia, az intézmény Klinikai Pszichológiai Tanszékének vezetője a testmozgás mentális egészségre gyakorolt hatásait és tudományos hátterét ismertette. A Széchenyi-egyetem két sportpszichológus-docense, dr. Boda-Ujlaki Judit és Lénárt Ágota a sportolók mentális egészségét támogató nemzetközi ajánlásokról, illetve a fiatalok internethasználatának versenysportra gyakorolt hatásairól beszélt. Dr. Alföldi Zoltán, az Egészségfejlesztési és Edzéstudományi Tanszék vezetője a női kosárlabda-válogatott világbajnoki selejtezőre történő sikeres felkészítésének sportpszichológiai hátterét mutatta be. Mint ismeretes, a csapat 28 év után – a Széchenyi-egyetem több hallgatójával a soraiban – kivívta a világbajnoki szereplést. Szeifert Noémi Mónika klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékének munkatársa a testmozgás mentális egészségre gyakorolt hatásairól értekezett. (Fotó: Adorján András) A kongresszus szekcióülései a sporttudomány rendkívül széles spektrumát ölelték fel: szó esett a gyermek- és sportolóvédelemről, a sportpedagógiáról, a társadalmi kérdésekről, az aktív életmódról és a rekreációról is. A kutatók ugyancsak foglalkoztak többek között a fizikai aktivitás és a mentális állapot kapcsolatával, az okostelefon-használat egyensúlyozó képességre gyakorolt hatásaival, a sportban megjelenő diszkrimináció kérdéseivel, valamint a mesterséges intelligencia által kezelt sportolói adatok jogi védelmével.

A Széchenyi István Egyetem oktatója, Őri Péter 2018 óta készíti fel a magyar autószerelő-versenyzőket a szakmák Európa-bajnokságára (EuroSkills) és világbajnokságára (WorldSkills). Idei mentoráltja, Albrecht Martin a közelmúltban nemzetközi erőpróbán vett részt Kanadában, ahol a teljes mezőnyt maga mögé utasította. Teljesítménye jó előjel a szeptemberi sanghaji világverseny előtt. 2018-ban Magyarország rendezte meg a szakmák Európa-bajnokságának számító EuroSkillst, amelynek programja akkor jelentősen bővült, többek között az autószerelő kategóriával. Őri Péter, a Széchenyi István Egyetem Járműfenntartás és Diagnosztika Tanszékének oktatója már egy évvel korábban, az Abu-Dzabi-i WorldSkillsen is jelen volt megfigyelőként, a következő évtől azonban már ő készíti fel a magyar indulókat, a rendezvényeken pedig szakértőként tagja a zsűrinek. Versenyzői az elmúlt években szép sikereket értek el, ahogy idei mentoráltja is jelentős eredménnyel büszkélkedhet. A közelmúltban Kanadában rendeztek nemzetközi autószerelő megmérettetést, amelyen a magyar fiatal is részt vett. Albrecht Martin, a Győri SZC Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum diákja – akinek nyelvi felkészítését a Széchenyi-egyetem segíti – a házigazda ország mellett az Egyesült Államok, Németország, Marokkó és Spanyolország fiataljaival mérhette össze tudását, és a válogatott mezőnyben végül a legjobbnak bizonyult. A kanadai versenyen első helyezett Albrecht Martin és felkészítője, Őri Péter, a Széchenyi István Egyetem oktatója. „A háromnapos versenyre Edmontonban került sor. A lebonyolítás a WorldSkills szabályai szerint zajlott, pontozórendszere és a feladatok is a szeptemberi sanghaji világeseményt szimulálták. Bár az elsődleges célunk a tanulás volt, ennél sokkal többet sikerült elérni, hiszen Martin a maximális száz pontból 78-at megszerezve az első helyen végzett” – mondta el Őri Péter. Hozzátette, a felkészítésben korábbi versenyzői – Ölbei Zsolt, Tánczos Bence és Nagy László – is közreműködtek. A győri szakember köszönetet mondott Nathan Banke kanadai szakértőnek a meghívásért, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a támogatásért. „Kitűnő erőpróbán vagyunk túl, a megszerzett tapasztalatokat is felhasználva készülünk tovább a WorldSkillsre” – hangsúlyozta. Megjegyezte, a versenysorozaton való részvétel kiemelkedő lehetőség a fiataloknak, hiszen az elméleti ismeretek mellett olyan gyakorlati tudás birtokába kerülnek, ami hatalmas versenyelőnyt jelenthet számukra a munkaerőpiacon. „Hasznos az egyetem számára is, hiszen új szemléletmódokat, nemzetközi jógyakorlatokat, innovációkat ismerünk meg, amelyeket vissza tudunk forgatni az oktatásba és a tehetséggondozásba” – húzta alá. A kanadai felkészülési verseny a szakmák világbajnokságának számító WorldSkills szabályrendszere szerint zajlott. A felvételen Albrecht Martin feladatmegoldás közben látható.

Történelmi pillanat részese lesz a világ futballközönsége a szombati, budapesti UEFA Bajnokok Ligája-döntőn: a Paris SG–Arsenal mérkőzésen hallássérült fiatalok látják el a labdaszedői feladatokat. Az Ezüstcipő Focisuli Alapítvány növendékeinek munkáját a győri Széchenyi István Egyetem kutatóival közösen továbbfejlesztett „Look At Me” jelzőrendszer segíti. A világ egyik legnagyobb sporteseményének számító UEFA Bajnokok Ligája döntőjének különlegessége lesz, hogy az Ezüstcipő Focisuli Alapítvány hallássérült gyermekei teljesítenek szolgálatot labdaszedőként a budapesti Puskás Arénában. Egy technológiai újdonságra is szükség volt ahhoz, hogy megkapják ezt a lehetőséget: munkájukat egy speciális kommunikációs rendszer támogatja, amely lehetővé teszi a gyors, pontos és biztonságos feladatellátást a mérkőzés teljes időtartama alatt. A „Look At Me” fantázianevű alkalmazás ötletét ifj. Fekete László, az Ezüstcipő Focisuli Alapítvány alapítója dolgozta ki, s az OX-IT Kft.-vel közös megoldás továbbfejlesztésében a Széchenyi István Egyetem működött közre. A fiatalok által használt jelnyelv a hatvanezres tömeg hangorkánja közepette is kitűnően alkalmazható. Ha az operátornak közlendője van akár egy, akár az összes labdaszedő felé, egy telefonos applikáción keresztül jelzést küld, amire a címzett(ek) figyelmét a rajtuk lévő rezgő karperec hívja fel. A megoldás gyors és hatékony kommunikációt tesz lehetővé, és jelentősen megkönnyíti a hallássérült labdaszedők feladatellátását. A hallássérült labdaszedőkkel való kommunikációt segíti a rajtuk lévő karperec. (Fotó: Ezüstcipő Focisuli Alapítvány) Ifjabb Fekete László kilenc évvel ezelőtt alapította a hallássérült gyerekekkel foglalkozó focisulit édesapja, a 21-szeres válogatott Fekete László tanácsára. „Már az első edzéseken kiderült, hogy amikor nem vagyok a sportolók látóterében, nem is tudok velük kommunikálni. Ezért kezdtem el gondolkodni, miként tudok nekik játék közben is tanácsokat, instrukciókat adni. Így született a jelzőrendszer ötlete, aminek az OX-IT Kft-vel készített első verzióját, az eszközöket és az applikációt is a Széchenyi István Egyetemmel fejlesztettük tovább. Ahhoz, hogy az UEFA elfogadja a rádiókommunikációs megoldásunkat, szabványos zavarkibocsátási mérésre és annak részletes angol nyelvű dokumentációjára is szükség volt, amit ugyancsak a győri intézmény készített el” – fogalmazott a focisuli elnöke. Hozzátette, a rendszer így bekerült az UEFA Bajnokok Ligája-döntőjének hivatalos „Ball Management” kézikönyvébe is, amely külön kitér a hallássérült labdaszedők számára készült megoldásra. „Örömmel járultunk hozzá tudásunkkal és innovációs képességünkkel az ötlet sikeréhez. Büszkék vagyunk rá, hogy a kezdeményezés mellé állhattunk, annak pedig különösen örülünk, hogy a fejlesztés segítségével a gyerekek a világ egyik legjelentősebb sporteseményén vállalhatnak szerepet, és az egész világnak megmutathatják, hogy a modern technológia az esélyegyenlőséghez is nagymértékben hozzá tud járulni. A terveink szerint folytatjuk a közös munkát, hogy a rendszer minél több fiatalnak adjon hasonló lehetőséget” – fogalmazott dr. Drotár István, a Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának vezetője. A focisuli célja, hogy megmutassa, a hallássérültek is képesek bármilyen feladat elvégzésére a zöld gyepen és azon kívül is. Ezt többek között már a márciusi Magyarország–Görögország barátságos mérkőzésen is bizonyították labdaszedőként. A BL-döntőt megelőző, a budapesti Hősök terén megrendezendő Champions Festivalon szintén ők segédkeznek, méghozzá a Széchenyi István Egyetem logójával ellátott mezben. A rendszert telefonos applikáció és rezgő karperecek alkotják. (Fotó: Ezüstcipő Focisuli Alapítvány)

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója, Dákai Ferenc a második helyen végzett az I. Nemzetközi Jogi Vándorkupán. A rangos megmérettetésen az ország több egyetemének hallgatói összetett nemzetközi közjogi kérdésekben és esettanulmányok megoldásában mérték össze tudásukat. Az I. Nemzetközi Jogi Vándorkupa döntőjének az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Kutatóintézete adott otthont a közelmúltban. A verseny két fordulóból állt: a szóbeli döntőt egy írásbeli megmérettetés előzte meg, amelynek során a résztvevőknek összetett nemzetközi eseteket kellett elemezniük és értékelniük. Az első fordulóban a versenyzők többek között egy nemzetközi szerződés felmondásának jogszerűségét, a nem állami szereplők cselekményeiért fennálló állami felelősséget, a diplomáciai vitarendezés különböző lehetőségeit, valamint a fegyveres erőszakkal való fenyegetés kérdéskörét vizsgálták. A továbbjutók ezt követően egy újabb eset feldolgozására készültek fel, amely a humanitárius jog, a menekültjog, az államiság és a környezetvédelem területét érintette. A Széchenyi István Egyetemet a döntőben Dákai Ferenc képviselte, aki a két forduló összesített eredménye alapján a második helyet szerezte meg. A hallgató szerint a rendezvény nemcsak szakmai kihívást jelentett, hanem értékes kapcsolatépítési lehetőséget is biztosított. Dákai Ferenc, a Széchenyi István Egyetem második helyezett hallgatója és dr. Preisinger Nikoletta, az intézmény doktorandusza, aki a zsűrizésben vállalt feladatot. „A verseny könnyed és barátságos hangulatban telt, számomra öröm volt más karok hallgatóit megismerni és ilyen erős mezőnyben megmérettetni magam. Az elért eredményen túl külön megtisztelő, hogy a diplomám megszerzéséhez közeledve több kolléga is felajánlotta szakmai segítségét és támogatását a jövőmet illetően” – fogalmazott Dákai Ferenc, aki ezzel újabb jelentős sikert ért el a nemzetközi közjog területén. Tavaly első helyezést szerzett az Országos Nemzetközi Jogi Jogesetmegoldó Versenyen, idén áprilisban pedig csapatával a hatodik helyen végzett a Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny európai fordulójában. A hallgató felkészítését az I. Nemzetközi Jogi Vándorkupára dr. Sulyok Gábor professzor, valamint dr. Ganczer Mónika és dr. Kecskés Gábor egyetemi docensek végezték. A versenyen a Széchenyi István Egyetem képviseletében dr. Preisinger Nikoletta doktoranduszhallgató zsűritagként működött közre.

A Magyar ENSZ Társaság, az UNESCO Magyar Bizottsága és a Széchenyi István Egyetem Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja közösen szervezte meg nemrég az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) értékeire fókuszáló, Majlis elnevezésű előadás-sorozat legújabb részét. A Győri Innovációs Parkban megtartott program középpontjában a felsőoktatás fenntarthatósága állt: a témát elismert szakértők járták körbe az intézmény magyar és nemzetközi hallgatói előtt. A Magyar ENSZ Társaság által szervezett „Majlis” előadás-sorozat egy szakmai és közéleti esemény, amely az ENSZ értékeire, a nemzetközi biztonságpolitikára, az emberi jogokra és a globális folyamatokra fókuszál. Célja, hogy szakértők és diplomaták bevonásával vizsgálja az aktuális kihívások hátterét. A program legújabb állomásának a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont, a „Fenntarthatóság a 21. századi felsőoktatásban” című rendezvényt ugyanis az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja és az UNESCO Magyar Bizottsága szervezte meg a társasággal közösen. Az ENSZ kötelékében a „Majlis” (arabul „ülőhely” vagy „tanács”) a nyílt párbeszéd olyan hivatalos kerete, amelynek célja az együttműködés előmozdítása és a globális problémák megoldása. A formátum lényege, hogy a közösség tagjai eszmecserét folytassanak, vitás kérdéseket rendezzenek és konszenzust alakítsanak ki. A győri esemény moderátora Brimo Widad, a Magyar ENSZ Társaság titkára volt. A panel egyik előadója Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország 15. állandó ENSZ-képviselője, az UNESCO Közgyűlés 36. ülésszakának elnöke, a Magyar ENSZ Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke volt, aki nemrégiben vehette át a Széchenyi István Egyetem tiszteletbeli doktori címét. A hazai diplomácia emblematikus alakjával együtt dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontjának vezetője, a Magyar ENSZ Társaság elnökségi tagja tartott prezentációt. A Magyar ENSZ Társaság és a Széchenyi István Egyetem programján dr. Lukács Eszter (első sor balról az első) és Bogyay Katalin (középen) osztotta meg fenntarthatósággal kapcsolatos gondolatait a közönséggel. (Fotó: Dudás Máté) Bogyay Katalin előadásában hangsúlyozta: az ENSZ működésében a fenntarthatóság kulcsfogalom, amelyhez célokat, iránymutatást is társítanak. „Évekkel ezelőtt 193 ország együtt tűzte ki a fenntartható fejlődési célokat, közös alapot teremtve egy jobb jövőnek” – jelentette ki, kitérve azokra a célokra, amelyek a Széchenyi-egyetem stratégiáját is meghatározzák. Megjegyezte: a fenntarthatóság nemcsak a környezet, hanem a társadalom, a gazdaság és a közösségek szempontjából is meghatározó téma. Bogyay Katalin beszélt az UNESCO, vagyis az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének működéséről is, visszatekintve az ott eltöltött évekre. Hangsúlyozta: a fenntartható fejlődés a kultúrában, és így az oktatásban is ugyanúgy stratégiai jelentőségű. „Az olyan kihívások, mint például a klímaváltozás szisztematikus, összefogáson alapuló választ igényelnek, amelyek túlnyúlnak az egyes tudományágak határain, és elengedhetetlenné teszik az intézmények szerepvállalását” – fogalmazott. Kifejtette, hogy a felsőoktatásnak nem csupán képzési feladatai vannak, a fenntarthatósági célokat ugyanis az elmélet mellett a gyakorlatban is meg kell valósítani, kutatás-fejlesztési projektekbe és közösségi programokba kell integrálni. Dr. Lukács Eszter ugyancsak az egyetemek szerepét hangsúlyozta a fenntartható fejlődési célok elérésében, s előadásában a Széchenyi-egyetem törekvéseit mutatta be. Elmondta: az intézmény Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszéke mellett Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja azon dolgozik, hogy összefogja és évről évre fejlessze az egyetem fenntarthatósági stratégiáját. „Ez a központ készíti intézményünk fenntarthatósági jelentését, elemzi a tantárgyak és a kutatások fenntarthatósági tartalmát, rögzíti az összes fenntarthatósághoz kapcsolódó eseményt, valamint pályázati tevékenységet is végez” – részletezte. Rámutatott: Magyarországon a 64 felsőoktatási intézményből 12-nek van fenntarthatósági stratégiája, ugyanakkor az egyetemek fenntarthatósági gyakorlatai a globális minősítő szervezetek ezirányú rangsorai révén is mérhetőek. „A Quacquarelli Symonds fenntarthatósági rangsora inkább a gazdasági életben is ismert ESG-szempontrendszer szerint mér, a Times Higher Education hasonló, Impact Rankings elnevezésű listája pedig az ENSZ normarendszere szerint értékel. A Fenntarthatósági Kompetenciaközpontban elemeztük, hogy melyek azok a magyar egyetemek, amelyek mindhárom szempontnak megfelelnek – tehát van fenntarthatósági stratégiájuk, és mindkét rangsoron szerepelnek. Hat ilyen intézményt találtunk, ezek közül az egyik a Széchenyi István Egyetem” – jelentette ki, alátámasztva, hogy az oktatás hozzájárulása a fenntarthatósághoz jól mérhető, kézzel fogható érték. A programra az intézmény számos magyar és nemzetközi hallgatója is kíváncsi volt, akik kérdezhettek is az előadóktól. Az intézmény egyik szíriai doktorandusza arra volt kíváncsi, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet játszhat a fenntarthatósági törekvésekben. Bogyay Katalin szerint a technológia megkerülhetetlen, ugyanakkor oda kell figyelni az emberi irányítás elsődlegességére, amellyel etikusan használható. Egy másik, Iránból érkezett PhD-hallgató a fenntarthatósági tervek időbelisége után érdeklődött, különös tekintettel a hosszú távú stratégiára. Bogyay Katalin válaszában hangsúlyozta: a fenntartható fejlődési célok nem kőbe vésett, változtathatatlan tervek, sokkal inkább irányok, amelyekbe idővel be lehet építeni az eltelt évek tapasztalatait. Kiemelte: az ENSZ már most dolgozik a következő stratégián, szem előtt tartva a tagországok, a közösségek és az egyének jóllétét.

Innovatív hallgatói projektek mutatkoztak be a Széchenyi István Egyetem Hungarian Startup University Program (HSUP) Demo Day elnevezésű rendezvényén a napokban, az intézmény Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen tíz csapat prezentálta fejlesztését, a legjobb ötletek között pedig egészségügyi és fenntarthatósági témájú megoldások is szerepeltek. A Széchenyi István Egyetem a vállalkozói és innovációs szemlélet erősítését nemcsak ipari együttműködéseken keresztül támogatja, hanem igyekszik gyakorlati lehetőségeket is biztosítani hallgatói, oktatói és kutatói számára az ötlettől a megvalósításig vezető úton. E törekvések egyik fontos eleme a Hungarian Startup University Program (HSUP), melyben az intézmény a kezdetektől részt vesz: 2021 óta több mint 2300 hallgató kapcsolódott be az e-learning-alapú, két féléves kurzusba. A fiataloknak ez idő alatt egy üzleti vállalkozás modelljét kell megtervezniük, amelyből akár valódi startup is indulhat. Ennek révén mára mintegy 800-an dolgoznak saját startupötletük fejlesztésén. Az idei kurzust lezáró Demo Day elnevezésű rendezvényen a hallgatók projektcsapatokban, angolul prezentálták ötleteiket, amire öt-öt perc állt rendelkezésükre. A pitcheket olyan szakemberek értékelték, akik különböző nézőpontokból, mégis közös innovációs szemlélettel támogatták a fiatalokat. A zsűri tagja volt dr. Rámháp Szabolcs, az egyetem docense és HSUP intézményi koordinátora, Szüle Bálint, az Uni Inno Zrt. stratégiai és partnerségi vezetője, valamint dr. Szabó-Szentgróti Gábor, az egyetem docense, a vezetés- és szervezéstudomány, illetve a munkahelyi jóllét (workplace wellbeing) kutatója. A résztvevők nemcsak értékelést, hanem hasznos, továbblépést segítő visszajelzéseket is kaptak projektjeikhez. „A rendezvény célja az is, hogy a bírálók visszajelzései segítsék a fiatalokat az országos megmérettetésre való felkészülésben, amelyre többlépcsős kiválasztási folyamat után juthatnak be a legjobb projektek. Emellett az idei évtől hallgatói innovációs ösztöndíjprogramot is indítottunk, amelyre a nyertesek is pályázhatnak” – mondta el dr. Rámháp Szabolcs docens, a HSUP intézményi koordinátora. Dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem docense, a HSUP intézményi koordinátora köszöntötte a Demo Day résztvevőit. (Fotó: Dudás Máté) A zsűri döntése alapján az első helyet az Anti-Roll MedCap csapata szerezte meg, melynek tagjai Egyházy Gergő és Zsíros Martin. Projektjük egy olyan laboratóriumi mintavételi kupak, amely speciális kialakításával megakadályozza a mintacsövek elgurulását és így törését, ezáltal csökkentve a vizsgálatok megismétlésének szükségességét. A fejlesztés elsősorban kórházak és magánlaborok számára kínálhat gyakorlati megoldást, a csapat pedig hosszabb távon nemzetközi piacban és ipari licencelési lehetőségekben gondolkodik. Az első helyezett Anti-Roll MedCap csapat tagjai, Egyházy Gergő és Zsíros Martin. (Fotó: Dudás Máté) A második helyezett a Med Band lett Pellérdi Petra és Szabó Zsombor részvételével. Fejlesztésük egy intelligens gyógyszeradagoló és csuklópántrendszer, amely az időskori gyógyszerszedés támogatását és az elfelejtett vagy helytelen gyógyszerbevétel kockázatának csökkentését célozza. A harmadik helyet a Darázs Vivien, Molnár Péter és Lukács Petra alkotta BorrowFit érte el. Projektjük egy közösségi alapú ruhabérlési platform koncepciójára épül, amely a fenntartható divatot és a ruhadarabok hosszabb életciklusát segítené digitális piactér alkalmazásával. Az eseményt a Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja szervezte, amely évente számos programmal várja az érdeklődő hallgatókat innovatív ötleteik kibontakoztatására és megvalósítására, így a következő szemeszterben is. További információk, valamint a központ közelgő programjai elérhetők közösségi felületein: Facebook-, Instagram-, illetve weboldalán.

A hazai felsőoktatás mobilitási lehetőségei és kutatási együttműködései álltak a Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottsága május 21-i ülésének középpontjában. A Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában megtartott eseményen fontos téma volt a kínai és latin-amerikai partnerségek bővítése is. A Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottsága – amely a magyar felsőoktatási intézmények nemzetközi vezetőit fogja össze – félévente legalább egy személyes ülést tart. A legutóbbi találkozónak a Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központja adott otthont. Dr. Lukács Eszter, a testület elnöke, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese elmondta: az egyik kiemelt téma a Pannónia Ösztöndíjprogram eddigi tapasztalatainak áttekintése volt. Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója előadásában a hallgatóbarát elemekre helyezte a hangsúlyt, így többek között az automatikus kreditelismerésről, a rövid képzések és csoportos mobilitások lehetőségéről, valamint a kiválósági programról beszélt, amely a világ top 250 egyetemén való tanulást és kutatást támogatja. „Rendkívül sikeres kezdeményezésnek tartom a Pannónia-programot, amelyre a magyar felsőoktatás nem az Erasmus-program helyettesítőjeként, hanem kiegészítőjeként tekint. Miközben a modellváltó egyetemek továbbra is várják az Erasmus-programba való visszatérést, a Pannónia olyan jól felépített nemzeti programnak bizonyult, amelyet érdemes hosszú távon megőrizni és valamennyi magyar felsőoktatási intézmény számára elérhetővé tenni” – fogalmazott dr. Lukács Eszter. A Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottságának tagjai a Széchenyi István Egyetem Budapesti Innovációs és Képzési Központjában. (Fotó: Adorján András) Az ülés másik jelentős témáját a nemzetközi kutatási pályázatok adták. A résztvevők dr. Schenk Borbálától, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Nemzetközi Együttműködési Főosztályának vezetőjétől kaptak tájékoztatást a szervezet tevékenységéről és arról, hogy az NKFIH kész az egyetemeknek rájuk szabott pályázati tanácsadást nyújtani. „Közös célunk, hogy azok a kollégák is bekapcsolódjanak ezekbe a projektekbe, akik még nem rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal” – emelte ki dr. Lukács Eszter. Az ülés online részében a résztvevők több új nemzetközi együttműködési lehetőséggel ismerkedhettek meg. Neo Tan, a Global Cross Border Education Institute Kína Irodájának igazgatója a kínai felsőoktatási intézményekkel való kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, és új perspektívákat vázolt fel. A magyar egyetemek számára a latin-amerikai kapcsolatok is rendkívül fontosak. Lukács Eszter elmondta: a Magyar Rektori Konferencia együttműködési megállapodást tervez aláírni a Kolumbiai Egyetemek Szövetségével és – Morován Júlia São Pauló-i tudományos és technológiai attasé szervezőmunkájának köszönhetően – a Rio de Janeiro-i Állami Kutatástámogatási Alapítvánnyal. Az ülésen a kolumbiai szervezet részéről Luisa Fernanda Villamizar, míg a brazil szervezet részéről Luis Cristovão Porto professzor, tudományos tanácsadó és Ana Beatriz Ramadas da Cruz nemzetközi tanácsadó ismertette a partnerségekben rejlő lehetőségeket. Emellett az egyetemek közötti közvetlen kapcsolatfelvételt is szorgalmazták. Dr. Lukács Eszter hozzátette: a szakmai programokon kívül a bizottság egyik legnagyobb értékét az jelenti, hogy módot ad a nemzetköziesítési vezetők közötti tudásmegosztásra. „Ezek a találkozók túlmutatnak az egyes napirendi pontokon: segítenek abban, hogy az egyetemek egymás jógyakorlataiból tanulva közösen erősítsék a magyar felsőoktatás nemzetközi jelenlétét” – emelte ki.

A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium 11 növendéke vett részt a Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával megvalósult tanulmányúton Prágában. Ennek keretében a diákok a Prágai Táncművészeti Konzervatórium munkájába kapcsolódhattak be nemrégiben. A nemzetközi tapasztalatszerzés és a szakmai kapcsolatok építése régóta fontos része a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola, Szakgimnázium és Kollégium tevékenységének. Az intézmény hosszú évek óta meghatározó szereplője a hazai művészeti oktatásnak: a táncművészeti képzés eredményeit rendszeresen rangos versenyeken és fellépéseken bizonyítja, miközben pedagógiai munkáját idén negyedszer az Oktatási Hivatal bázisintézménye címmel ismerték el. Az iskola és a Prágai Táncművészeti Konzervatórium közötti kapcsolat több évre nyúlik vissza. Az együttműködés alapját a klasszikusbalett-oktatás azonos szemlélete, valamint a növendékek művészi és emberi fejlődésének támogatása adja. A cseh intézmény nyitottságának köszönhetően a győri diákok egy héten keresztül nemzetközi közegben tapasztalhatták meg a professzionális táncképzés mindennapjait. A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium 11 növendéke a Prágai Táncművészeti Konzervatórium előtt. A tanulmányút rendkívül sokszínű órarendet vonultatott fel – klasszikus balett-, spicc-, jazz-, moderntánc- és repertoárórákat –, ráadásul a résztvevők több különböző balettmesterrel találkozhattak. A vendéglátók tudatosan törekedtek arra, hogy a magyar és a prágai diákok részben együtt dolgozzanak, így közösségi és nyelvi tapasztalatokkal is gazdagodhattak. „A táncművészeti pályára készülő fiatalok számára különösen fontos, hogy már tanulmányaik alatt találkozzanak eltérő szakmai és művészeti szemléletekkel, valamint különböző oktatási és kommunikációs helyzetekkel is” – fogalmazott Kara Zsuzsanna, a győri iskola művészeti szakmai vezetője. Hozzátette: a prágai balettpedagógusok – Eva Hotova és Salga-Gerencsér Gabriella – elsősorban megfigyelőként követték a folyamatokat, teret adva az önállóságnak és a felelősségvállalásnak. A tanulmányút során a növendékek rendkívül sokszínű órarend szerint dolgoztak. A programot kulturális élmények is színesítették, amelynek során a résztvevők megismerkedhettek Prága történelmi és művészeti örökségével. „A diákok új impulzusokkal, motivációval és megerősödött hivatástudattal tértek haza, miközben a kísérő pedagógusok számára is értékes tapasztalatot adott a külföldi intézmény működése és pedagógiai szemlélete. Partnerségünk a jövőben is fontos szerepet tölthet be a nemzetközi kapcsolatok erősítésében és a táncművészeti képzés fejlesztésében” – emelte ki Kara Zsuzsanna.

Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram és a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasai mutatták be tudományos tevékenységüket a Széchenyi István Egyetemen rendezett konferencián május 20-án. Az érdeklődők hatvannál is több előadást hallhattak a járműipari és egészségtechnológiai innovációktól a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokon át az egészséges élelmiszer-előállításban rejlő új lehetőségekig. A Széchenyi István Egyetemen az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram (EKÖP) és a Kooperatív Doktori Program (EKÖP KDP) nyertes hallgatói és oktatói minden évben konferencián mutatják be kutatási eredményeiket. Az idén nyolc szekcióban összesen 62 előadást hallhattak az érdeklődők a közlekedés- és járműfejlesztés, a gépészet, az anyag- és a társadalomtudományok, az agrárium és a környezetvédelem, az informatika, a közgazdaságtan, az építőmérnöki, valamint a gazdálkodás- és szervezéstudományok területéről. A Széchenyi István Egyetem konferenciáján 62 fiatal mutatta be kutatási témáját. (Fotó: Nagy Gergely) Dr. Varga László professzor, az intézmény Egyetemi Doktori Tanácsának elnöke köszöntőjében elmondta, az Új Nemzeti Kiválóság Program tíz éve indult útjára, amelynek folytatása tavaly óta az EKÖP és az EKÖP KDP. „Az előbbi célja, hogy az egyéni kiválóság támogatásával járuljon hozzá a hazai kutatói és alkotóművészi utánpótlás megerősítéséhez, lehetőséget biztosítva az alap-, a mester- és a doktori képzésben részt vevő hallgatók, illetve a fiatal oktatók, kutatók számára. Utóbbi pedig azon doktoranduszokat segíti, akik vállalati-egyetemi együttműködés keretében, konkrét, gyakorlati hasznosulást ígérő kutatás-fejlesztési feladatokon munkálkodnak” – fejtette ki. Hozzátette, az idei tanévben az egyetem a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból az EKÖP esetében több mint 90, míg az EKÖP KDP esetében közel 150 millió forintot biztosíthatott az ösztöndíjprogramra. Dr. Varga László professzor, a Széchenyi István Egyetem Doktori Tanácsának elnöke nyitotta meg a rendezvényt. (Fotó: Nagy Gergely) A konferencia nyitóelőadását Moldvai László Attila tartotta „Gépi látás és mesterséges intelligencia alkalmazása a precíziós növénytermesztésben” címmel. A doktorandusz prezentációjában egy olyan technológiát mutatott be, amellyel a növényállomány és a gyomok pontos, automatizált azonosítása valósulhat meg. Ez lehetővé teszi, hogy a gyomirtót ne az egész táblára, hanem célirányosan csak a gazra juttassák ki, növelve a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot. Arra is rávilágított, hogy a gépi látás segítségével a haszonnövények állapota is folyamatosan nyomon követhető, ami gyors beavatkozást tesz lehetővé, ha például egy betegség üti fel a fejét az állományban. A mesterséges intelligencia (MI) nem csak az agráriumban, de az élet szinte minden területén egyre inkább jelen van, így a kutatási témák között is szép számmal szerepelt annak különböző szempontok szerinti vizsgálata. Dr. Verebélyi Viktória doktori hallgató az MI jogalkotásban való alkalmazásának lehetőségét és annak hatásait vette górcső alá. „Arra kerestem a választ, hogy a jogalkotásban való alkalmazás miként hat a klasszikus alkotmányjogi keretekre, különösen a jogalkotási felelősségre. Szerettem volna rámutatni, hogy ez nem pusztán technológiai, hanem szabályozási kérdés is” – összegezte. Kiemelte, számos olyan nemzetközi példát láthatunk, amelyek esetében az MI segíti és hatékonyabbá teszi az adott folyamatot. Ez akár a parlamenti döntéshozatalban, és az országgyűlés mellett tevékenykedő hivatalok munkájában is megmutatkozhat. „Ilyen lehet például nagy számú módosító javaslatok rendszerezése, vagy tömeges állampolgári kérdések gyors megválaszolására szolgáló chatbotok alkalmazása. Az MI-nek tehát számos pozitív felhasználási módja van, de fontos, hogy mindez szabályozott keretek között történjen, és ne kerüljön ki az emberi kontroll a rendszerből” – vélekedett. Macher Gergely Zoltán az azbesztszennyezés társadalmi kérdéseiről, míg dr. Verebélyi Viktória a mesterséges intelligencia jogalkotásban betöltött szerepéről tartott előadást. (Fotó: Nagy Gergely) A Széchenyi-egyetemen zajló kutatások sokszínűségét bizonyítja Macher Gergely Zoltán témája is, amelynek szomorú aktualitást ad a több nyugat-magyarországi települést érintő azbesztszennyezés. Az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék oktatója a „Települési azbesztmentesítési átmenetek dinamikájának rendszerszintű vizsgálata az Isenberg-féle ökoszisztéma-keretrendszer adaptálásával” címmel tartott előadást. A fiatal kutató hosszú ideje vizsgálja az azbeszttartalmú anyagok környezeti és társadalmi hatásait, a konferencián bemutatott kutatásában pedig egy, a vállalkozói ökoszisztémából ismert keretrendszer adaptált alkalmazását ismertette. A modell a szakpolitika, a finanszírozás, a humán tőke, a támogatói infrastruktúra, a kultúra és a piacok szerepét vizsgálja a megoldási lehetőségek szempontjából. „Az azbeszttel kapcsolatos problémák globális kérdéseket vetnek fel, amelyek összetett válaszokat igényelnek. Az emberi egészségre gyakorolt káros hatásai mellett az egyéb környezeti ártalmak, a gazdasági, vagy akár a jogi aspektus is jelentős kihívásokat tartogat. A mentesítés terén léteznek ugyan pozitív nemzetközi példák, ám a valós, hosszú távú eredmények eléréséhez átfogó program szükséges, amelyben a társadalmi tudatosság kulcsfontosságú” – hangsúlyozta. Hozzátette, a közelmúlt eseményei várhatóan a terület ezen vonatkozásaira is nagy befolyással lesznek.

Az egészségmegőrzés és a magas szintű szakmai háttér közös értékei mentén kötött együttműködési megállapodást a Győri Audi ETO KC és a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő UniMedical Center Egészségügyi és Diagnosztikai Központ. A partnerség célja, hogy a klub játékosai és közössége a jövőben még magasabb színvonalú egészségügyi támogatásban és ellátásban részesüljenek. A sportban a kiemelkedő teljesítmény ma már nem kizárólag az edzőpályán vagy a versenyeken dől el. A játékosok egészségének megőrzése, a megelőzés, a gyors és pontos diagnosztika, valamint a személyre szabott egészségügyi támogatás is meghatározó tényezője a sikernek. A tudományos és egészségügyi háttér ezért egyre meghatározóbb a professzionális klubműködésben. Ebben a szemléletben kötött együttműködési megállapodást a Győri Audi ETO KC és a Széchenyi István Egyetem tulajdonában működő UniMedical Center a napokban. A központ korszerű egészségügyi szolgáltatásaival és magas szintű szakmai hátterével évek óta meghatározó szereplője a régió egészségügyi életének. Filozófiája és működése jól illeszkedik a Győri Audi ETO KC törekvéseihez, ahol a sportolók teljesítménye mellett az egészségmegőrzés és a prevenció is kiemelt szerepet kap. Az UniMedical Center különböző egészségügyi és diagnosztikai szolgáltatásokkal támogatja majd a klub működését, hozzájárulva ahhoz, hogy a játékosok a lehető legjobb körülmények között készülhessenek a rájuk váró kihívásokra. Az együttműködés további célja az egészségtudatosság növelése, az egészséges életmód népszerűsítése, valamint a sport és az egészség kapcsolatának bemutatása. „A modern élsportban elengedhetetlen a stabil és magas színvonalú egészségügyi háttér. Az UniMedical Centerrel kötött megállapodásunk nemcsak szakmai támogatást jelent számunkra, hanem közös gondolkodást is az egészség, a teljesítmény és a hosszú távú fejlődés területén – nyilatkozta Fata Edina, a Győri ETO Kft. ügyvezetője. – Fontos számunkra, hogy olyan partnerekkel dolgozzunk együtt, akik ugyanúgy hisznek a minőségben, az emberközpontúságban és a folyamatos fejlődésben, mint mi.” „Nagy öröm számunkra, hogy ilyen sikeres és nemzetközileg is elismert klub partnerei lehetünk. Hiszünk abban, hogy az egészségmegőrzés, a prevenció és a magas színvonalú szakmai háttér a sportban és a mindennapi életben egyaránt kulcsfontosságú – fogalmazott Király Adrienn Réka, az UniMedical Center ügyvezetője. Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhatunk a Győri Audi ETO KC munkájához, és bízunk benne, hogy együttműködésünk hosszú távon is sikeres lesz, és értéket teremt.” Az UniMedical Center Győr legmodernebb egészségügyi és diagnosztikai központja, ahol több mint húsz különböző szakrendeléssel és modern technológián alapuló széles körű diagnosztikai szolgáltatásokkal, valamint gyógytorna- és fizikoterápiás kezelésekkel várja a pácienseket az ETO Park Szolgáltató & Élményközpont második emeletén. Fata Edina, a Győri ETO Kft., valamint Király Adrienn Réka, az UniMedical Center ügyvezetője írta alá a megállapodást. (Fotó: Győri Audi ETO KC)

Bajor és magyar partnerintézmények hallgatói és kutatói érkeztek a Széchenyi István Egyetemre egy többnapos szakmai workshopra nemrégiben. A program során a résztvevők önvezető algoritmusok fejlesztésén és tesztelésén dolgoztak, miközben betekintést kaptak az autonóm rendszerekkel foglalkozó laborokba és kutatási tevékenységekbe. A Széchenyi István Egyetem stratégiai céljai között kiemelt szerepet kap az intelligens mobilitáshoz és autonóm rendszerekhez kapcsolódó kutatási és oktatási tevékenységek erősítése, valamint a nemzetközi szakmai kooperációk bővítése. Ennek részeként, a bajor–magyar kormányközi együttműködés keretében valósult meg az a többnapos workshop, amelyre a partneregyetemek hallgatói és kutatói érkeztek a győri campusra. A program középpontjában az önvezető algoritmusok fejlesztése és tesztelése állt, emellett szakmai előadások, kutatási bemutatók és laborlátogatások is színesítették az eseményt. Az eseményen a házigazda mellett a Müncheni, a Landschuti, a Kempteni, és a Coburgi Alkalmazott Tudományok Egyetemének, valamint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem alap-, mester- és doktori képzésben tanuló hallgatói és kutatói dolgoztak együtt. A villamosmérnök, mérnökinformatikus és mechatronikai mérnök szakos fiatalok nemzetközi csapatokban, közös mérnöki feladatokon keresztül osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők először szimulációs környezetben fejlesztették és finomhangolták algoritmusaikat, majd azokat robotplatformokon is tesztelték. A program így az autonóm rendszerek teljes folyamatába betekintést adott: a szenzoradatok feldolgozásától és az észlelési feladatoktól kezdve az útvonaltervezésen és szabályozástechnikán át egészen a robotok mozgását vezérlő algoritmusokig. Nemzetközi hallgatói és kutatói csapat dolgozott együtt nemrégiben autonóm rendszerek fejlesztésén a Széchenyi István Egyetem workshopján. „A szimulációs környezet lehetőséget biztosított az algoritmusok gyors és biztonságos tesztelésére, míg a robotplatformokon végzett feladatok során a résztvevők a gyakorlati alkalmazás tapasztalatait is megszerezhették. Ugyanakkor a workshop nemcsak oktatási szempontból fontos, hanem kutatói együttműködések kialakulásához is hozzájárul. A közös munka és a személyes találkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy a részt vevő intézmények szakemberei hosszabb távon is kapcsolatban maradjanak, és később közös kutatási irányok is kialakuljanak” – fogalmazott dr. Horváth Ernő, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának tudományos vezetője, aki Krecht Rudolf kutatómérnökkel koordinálta a workshop szakmai szervezését. A workshop az egyetem nemrégiben átadott új laborjában valósult meg, amely lehetőséget adott arra, hogy a hallgatók párhuzamosan, több tesztpályán dolgozzanak. Ez nemcsak a munkaszervezést segítette, hanem a fejlesztési folyamatokat is hatékonyabbá tette.

A tagállamok egyes egyetemei által delegált hallgatókból és oktatóból álló csapatok versengtek egymással a NATO legnagyobb kibervédelmi gyakorlata, a Locked Shields „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű eseményen. Magyarország a közelmúltban megrendezett megmérettetésen eddigi legjobb eredményét érte el: az első három között végzett. A sikerből a Széchenyi István Egyetem három mérnökinformatikus és két jogász szakos hallgatója, valamint egy jogász oktatója is kivette a részét. A Locked Shields a világ legnagyobb és egyik legösszetettebb valós idejű kibervédelmi gyakorlata a NATO szövetségesek és partnerek kiberbiztonsági szakértőinek részvételével. Az idei esemény előkészítésében a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, dr. Vikman László alezredes is részt vett. Ennek a gyakorlatnak a főpróbájaként rendezik meg minden évben a Locked Shields Partner Run elnevezésű programot, egyetemek és piaci szereplők részvételével, amely lehetőséget terem a hallgatóknak arra, hogy elméleti tudásukat valós körülmények között tegyék próbára. A NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központja (CCDCOE) által szervezett online megmérettetésen a különböző nemzetek egyes egyetemei által delegált tagok alkotta nemzeti csapatok vettek részt. A nevezett országokat két részre, vörös és kék csapatra osztják. Az előbbi a támadást, míg az utóbbi a védekezést szimulálja. A gyakorlat során a résztvevők a műszaki kihívások mellett többek között kommunikációs és komplex jogi kérdésekkel is szembesülnek. A kék csapatként szereplő magyar delegációt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem fiataljai és oktatói mellett a Széchenyi István Egyetem hallgatói és oktatói alkották. A Széchenyi István Egyetemet Synek Viktor mérnökinformatikus hallgató, Herold Virág joghallgató, dr. Kelemen Roland, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője, Ragasits Ádám és Kiss Csongor mérnökinformatikus hallgató, valamint Bosits Dorina joghallgató képviselte. (Fotó: Vörösné dr. Bánáti-Baumann Anna) Ragasits Ádám, Synek Viktor és Kiss Csongor mérnökinformatikus szakosként képviselték a győri intézményt. Utóbbi elmondta, míg társai elsősorban a webes sérülékenységgel és adatbázis-védelemmel foglalkoztak, addig az ő feladatai közé az infrastruktúra-üzemeltetés és -védelem tartozott. „Egy rengeteg virtuális szerverrel és specifikációval működő, összetett rendszert kellett megóvnunk a támadásoktól a gyakorlat során. A kétnapos szimuláció első napja a terepszemlével telt, vagyis feltérképeztük az infrastruktúránkat, és felkészültünk azokra az incidensekre, amelyek előre tervezhetők. A második nap a folyamatos döntések sorozatáról szólt, és az egyetemen tanultakat a gyakorlatban alkalmazva, egymással együttműködve kellett elhárítanunk a folyamatos károkozásokat. Ezek nagyon változatosaknak bizonyultak a terheléses támadásoktól az adatbázis-feltörésekig” – fejtette ki Kiss Csongor. Bosits Dorina és Herold Virág a Széchenyi-egyetem jogász szakos hallgatóiként szerepeltek a magyar csapatban. „Ha egy országot támadás ér, akkor annak ma már óhatatlanul is része a kibertérhez kapcsolódó infrastruktúrák megvédése, ennek során az informatikai kihívásokkal párhuzamosan számos egyéb, például összetett jogi kérdések is felmerülnek, amelyekre gyors és hatékony válaszokat kell adni” – összegezte Bosits Dorina. Hangsúlyozta, ennek bonyolultságát az jelentette, hogy minden esetben a nemzetközi jognak megfelelő, arányos, de határozott lépéseket kellett tenniük. „A verseny intenzitására jellemző, hogy reggeltől estig folyamatos, megállás nélküli munkát igényelt. Az egyes felmerült problémákra adott válaszokra, minden részfunkciót ellátó csapatrész külön-külön pontokat kapott, s ez alapján alakult ki a végső sorrend. Büszkék vagyunk arra, hogy hozzájárulhattunk a magyar csapat eddigi legjobb eredményéhez” – fogalmazott. A hallgatók egyetértettek abban, hogy a szimuláció igazi mély víz volt számukra, amelyből rengeteget tanultak, és nagyon hasznos tapasztalatokat szereztek az éles helyzetekről. Dr. Kelemen Roland a győri Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Partner Run jogi csapat tagja elmondta: a verseny a világ legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának főpróbálja, amelyen rendkívül színes összetételű csapatok vesznek részt a műszaki, a kommunikációs vagy éppen a jogi terület is megjelenik aktív szereplőként. „E versenyen – a hétköznapokhoz hasonlóan – szükségszerűen együtt kell, hogy működjön a mérnöki terület a jogászokkal és fordítva, hiszen enélkül nem tudják eredményesen teljesíteni a feladatokat. Emellett nagyon értékes szakmai tapasztalatot jelentettek azok a komplex feladatok, amelyeket meg kellett oldani a verseny során; ennek tapasztalatait biztosan át fogjuk ültetni a kiberbiztonsági jogi képzéseinkbe” - zárta.

A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói ismét kiváló eredménnyel zárták a Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny európai fordulóját: Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz hatodik helyen végzett a lengyelországi Poznańban rendezett megmérettetésen. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara már nyolc éve indít hallgatói csapatot a Manfred Lachs Space Law Moot Court Competition elnevezésű nemzetközi világűrjogi perbeszédversenyen. A megmérettetés európai fordulóját idén a lengyel Adam Mickiewicz Egyetemen tartották Poznańban, ahol folytatódott az elmúlt évek figyelemre méltó eredményeinek sorozata: Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz duója 24 csapat közül a hatodik legjobb lett az írásbeli beadványok és a szóbeli perbeszédek alapján. A hágai Nemzetközi Bíróság előtt két elképzelt állam vitáját szimuláló, több mint három évtizedes múltra visszatekintő verseny keretében a résztvevőknek egy rendkívül összetett, fiktív jogesetet kellett megoldaniuk. Ebben az évben ennek középpontjában a magánvállalatok űrtevékenységének és az államok felelősségének problémás kérdései, konkrétan egy irányíthatatlan és veszélyes műhold befogása, egy napvihar következményeként holdi kényszerleszállást végrehajtó űrhajó személyzetének mentése, továbbá az események nyomán keletkező károk megtérítésének nemzetközi világűrjogi kérdései álltak. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csapata: dr. Ganczer Mónika felkészítő, Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz versenyzők, Bosits Dorina felkészítést segítő hallgató, valamint dr. Sulyok Gábor professzor, felkészítő. Dákai Ferenc és Kozma Rebeka Mercédesz a nemzetközi jog és a világűrjog számos területét érintő, több mint fél éven át tartó felkészülés során angol nyelven, egyenként hatvan oldal terjedelemben készítették el a felperes és az alperes állam írásbeli beadványát, amelyek a Nemzetközi Bírósághoz benyújtott iratok formáját és tartalmát követték. A periratok elkészítéséhez a nemzetközi jogi és világűrjogi ismereteken túl a nemzetközi bírói fórumok joggyakorlatának tanulmányozása, továbbá a napviharok fedélzeti elektronikára gyakorolt hatásaival és a holdi leszállásokkal kapcsolatos alapvető műszaki ismeretek megszerzése is szükséges volt. Ezt követően a hallgatók a szóbeli fordulón adták elő a két állam perbeszédét. A hallgatók összesen négy alkalommal, egyenként közel másfél órás tárgyalás keretében tárták érveiket a világűrjog elméleti és gyakorlati szakembereiből álló háromtagú bírói testületek elé, és válaszoltak a bírók által feltett kérdésekre. Dákai Ferenc már korábban is eredményesen szerepelt nemzetközi jogesetmegoldó versenyen, a mostani megmérettetésre tanárai hívták fel a figyelmét. „Kiváló lehetőség volt ez a szakmai fejlődésem szempontjából. Kifejezetten nehéz verseny volt, sok tanulást igényelt, rengeteg munkát tettünk ebbe bele, de nagyon pozitív élmény volt számomra, kiemelten a lengyelországi szóbeli forduló” – jelentette ki. Hangsúlyozta: a jogi szaknyelvi tudása szempontjából is érdemes volt részt vennie a programon, amely az általános nemzetközi és világűrjogi ismereteit is nagymértékben bővítette. „Az egyetem támogatása és az oktatóink fáradhatatlan segítsége nélkül nem tudtunk volna ilyen jó helyezést elérni, ezért különösen hálás vagyok” – fogalmazott. A hallgató elárulta: diplomaszerzése után a Külügyminisztérium diplomáciai akadémiáján szeretne továbbtanulni, hogy a későbbiekben e téren kamatoztathassa tudását. Kozma Rebeka Mercédeszt már középiskolásként is a nemzetközi jog vonzotta a legjobban, s a szakterület magas színvonala miatt választotta a győri képzést. „Egy évig tagja voltam az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumának, mindig is érdekelt a világűrjog és az csillagászat. Kutatótagja vagyok a Space Generation Advisory Council nemzetközi nonprofit szervezetnek, s a verseny az ottani tevékenységem szempontjából is kifejezetten hasznos volt” – árulta el. A szóbeli forduló számára is meghatározó élmény volt, ahol a versenytársak mellett az Európai Űrügynökség keretein belül működő Európai Űrjogi Központ „Summer Course on Space Law and Policy” nevezetű programja során megismert szakértőkkel is újra találkozhatott. A negyedéves hallgató későbbi karrierjében is a világűrjoggal szeretne foglalkozni, ezért a megmérettetés tapasztalatait kiemelkedően értékesnek tartja. A hallgatók felkészülését a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói, dr. Sulyok Gábor professzor és dr. Ganczer Mónika egyetemi docens irányította. „Ez a verseny nagy szerepet játszik a tehetséges hallgatók megtalálásában és kiválasztásában, a kari oktatói utánpótlás támogatásában. Olyan doktoranduszaink is vannak, akik korábban részt vettek ezen a versenyen, sőt a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszék oktatói közül is akad ilyen. A megmérettetés ugyanis olyan erőfeszítést és szorgalmat igényel, ami csak a valóban ígéretes hallgatókban van meg” – mondta el dr. Ganczer Mónika felkészítő, aki egyben a jogi kar tudományos diákköri tanácsának elnöke is. Hozzátette: a világűr kutatása olyan interdiszciplináris együttműködésekre is lehetőséget ad, ami a Széchenyi-egyetem egyik erőssége, így nem véletlen, hogy a témával karokon átívelően foglalkoznak az intézményben például a Védelmi, Űripari és Technológiai Innovációs Kutatóközpontban vagy a SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumban. Dr. Sulyok Gábor professzor rámutatott: mivel a hallgatói csapatok tagjai részben vagy egészben évente cserélődnek, ahogy a feladatok is újulnak, ezért minden évben más ütemben halad a felkészítés, a résztvevők pedig más erősségeket kamatoztathatnak. „Idén a versenyszabályzat lehetővé tette a két felkészítő oktató mellett egy úgynevezett intézményi támogató személy közreműködését is. Ezt a fontos feladatot Bosits Dorina jogász szakos hallgató, a perbeszédverseny kétszeres veteránja és tavalyi elődöntőse látta el. Tudásával és tapasztalatával rendkívüli mértékben előmozdította a felkészülés folyamatát, különös tekintettel a szóbeli perbeszédek megtartására és a bírói kérdések megválaszolására való felkészítés terén” – emelte ki. Hangsúlyozta: oktatóként különösen lelkesítő látni a versenyzők tudásának és készségeinek fejlődését a felkészülés hónapjai alatt, és külön öröm számukra, hogy már egy korábbi induló is eredményesen közreműködhetett a közös munkában. Hasonlóan a korábbi évekhez, a csapat kiutazása az egyetem támogatásának köszönhetően vált lehetővé.