Innovatív meteorológiai állomást fejlesztettek a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, amelyet a napokban szakmai partnereknek, viszonteladóknak, gazdálkodóknak mutattak be. Az Unisense névre keresztelt műszer a legmodernebb technológia segítségével pontos adatokat biztosít a mezőgazdasági termelőknek, támogatva a hatékonyság növelését és a kockázatok minimalizálását. Forgalmazása januárban elkezdődhet. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás egyaránt szolgálja a kutatás és a gazdálkodók igényeit, hozzájárulva a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához – hangzott el az innováció bemutatóján, amelyet az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdaságában tartottak nemrégiben. Az egyetem szakmai partnerei, leendő viszonteladók, gazdálkodók a program során részletesen megismerhették a fejlesztés sajátosságait, funkcióit és az értékesítésre szánt piaci konstrukciót. A Széchenyi István Egyetem Unisense elnevezésű meteorológiai állomása. (Fotó: Adorján András) Az eseményen dr. Tóth Tamás dékán kiemelte, a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatások mintegy harminc évre nyúlnak vissza a karon. Ez alapozta meg a Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék létrehozását, amely igazi szakmai műhelyként működik. Felhívta a figyelmet a Széchenyi István Egyetem interdiszciplináris szemléletére, amely ebben a fejlesztésben is megmutatkozik, hiszen a tanszék munkatársai mellett többek között a Digitális Fejlesztési Központ szakemberei és az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. is fontos szerepet vállalt a projektben. „Az intézmény fókuszában álló területek, mint a precíziós mezőgazdaság, a digitalizáció, az adatértékelés és a mesterséges intelligencia egyszerre jelennek meg az innovációban”  – hangsúlyozta. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az intézmény interdiszciplináris előnyére hívta fel a figyelmet. (Fotó: Adorján András) Dr. Teschner Gergely egyetemi docens elmondta, 2019 óta alkalmaznak különböző IoT-szenzorhálózatokat a karon, és az évek során rengeteg tapasztalatot szereztek az adatelemzésben. Ez alapozta meg a saját fejlesztési tevékenységet. „Másfél éve fogalmazódott meg bennünk annak a meteorológiai állomásnak az ötlete, amely egyszerre kínál minden olyan funkciót, amelyekre a gazdálkodóknak szükségük van. A különböző szenzorok segítségével a műszer többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást, és a levélfelületi nedvességet is méri”  – sorolta. Hozzátette, az eszközön különböző adatküldési periódusokat lehet beállítani, és 15 perces periódus esetén teljes sötétségben is nyolc napig üzemképes az akkumulátor, amelynek feltöltéséhez nyári időszakban három óra szükséges. Az Unisense belső memóriája 40 adatküldési ciklus adatait tudja eltárolni, aminek akkor van jelentősége, ha az elküldött adatot valamilyen okból a szerver nem fogadta. Az előadásból kiderült, a szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította. A felhasználói felületet úgy alakították ki, hogy a gazdák egy közösséget alkotva meg tudják nézni egymás adatait. Ez egyrészt költséghatékonysági szempontból fontos, másrészt pedig még komplexebb képet ad az időjárási viszonyokról a mezőgazdasági termelők számára. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül. Az értékesítésben kulcsszerepet kap az Uni Inno Zrt. Mint elhangzott, jelenleg havi harminc állomás gyártására van kapacitás, és az első megrendeléseket várhatóan január közepére teljesítik. A piaci értékesítésre három csomagot alakítottak ki a szenzorfelszereltségtől függően, amelyek ára 380 és 550 ezer forint között változik. Dr. Teschner Gergely összegzésképp elmondta: azért érdemes az Unisense mellett dönteni, mert a fejlesztés stabil egyetemi háttérrel rendelkezik, a gyártás és a terméktámogatás is hazai, ezért a szerviz és alkatrészellátottság is biztosított. Mindemellett kiemelte a jó ár-érték arányt, valamint azt, hogy a termék fejlesztése a jövőben is folytatódik, így a platform további funkciókkal bővül. Az innovációról további részletek itt olvashatók . A gazdálkodókat segítő, élenjáró technológiákat alkalmazó fejlesztésről dr. Teschner Gergely egyetemi docens számolt be. (Fotó: Adorján András)

Dr. Kecskés Gábor egyetemi docenst és dr. Sulyok Gábor professzort, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar oktatóit a közelmúltban a nagy múltra visszatekintő, londoni székhelyű tudományos társaság, a Nemzetközi Jogi Egyesület űrjoggal, illetve mesterséges intelligenciával foglalkozó tudományos bizottságainak tagjává választották. A Nemzetközi Jogi Egyesületet (International Law Association, ILA) Brüsszelben alapították 1873-ban a nemzetközi jog tanulmányozásának, fejlesztésének és tiszteletben tartásának előmozdításáért. A társaság napjainkra egy világméretű, több mint hatvan nemzeti tagozatot és mintegy ötezer tagot számláló szervezetté nőtte ki magát. Újonnan alakult szakbizottságaiba a közelmúltban a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének két oktatója is meghívást kapott, akiket a társaság egyik legrégebbi, 1923-ban alapított tagozata, a magyar tagozat jelölte a tagságra. Dr. Kecskés Gábor a mesterséges intelligenciával és a technológia jogával , dr. Sulyok Gábor pedig az űrszemét csökkentésének jogi kérdéseivel foglalkozó bizottság  tagja lett. A győri intézmény mindkét területet stratégiai prioritásként kezeli, és szorgalmazza a témában folytatott interdiszciplináris kutatásokat. Dr. Kecskés Gábor szerint a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottság keretében alkalom nyílik az államokat és a tágabb értelemben vett nemzetközi közösséget érintő, mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdések jogi vonatkozásainak megvitatására és különböző ajánlások kidolgozására. Kutatóként és oktatóként ez páratlan lehetőséget kínál számára a rohamosan fejlődő technológia szabályozásának alakításában való közreműködésre is. „Egyetemünk élen jár az innovációban, engem pedig különösen érdekelnek a technológiai újítások és általában a mesterséges intelligencia szabályozása. Az elmúlt évek szakmai tapasztalatai alapján szilárd meggyőződésem, hogy a tudományterületek közötti kölcsönös megértéssel és együttműködéssel az előttünk álló szabályozási feladatok elvégzése még életszerűbb és hatékonyabb lehet” – fogalmazott. Dr. Kecskés Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense a Nemzetközi Jogi Egyesület mesterséges intelligenciával és a technológia jogával foglalkozó bizottságának tagja lett. (Fotó: Adorján András) Dr. Sulyok Gábor szerint a világűr kutatása és felhasználása elengedhetetlen az emberi civilizáció fejlődéséhez, ám a tevékenység fenntarthatóságát súlyosan veszélyezteti az űrszemét mennyisége. A helyzet kezelése sürgős és sokrétű nemzetközi összefogást igényel, ezért bizakodással tölti el, hogy már a nemzetközi jog egyik legtekintélyesebb tudományos társasága is kiemelt jelentőséget tulajdonít a problémának. „Ha az űrszemét csökkentésével foglalkozó bizottság tagjaként bármilyen módon hozzájárulhatok a nemzetközi erőfeszítésekhez, azt a tudományos pályafutásom kiemelkedő eredményének fogom tekinteni. Kifejezetten megnyugtató, hogy a bizottsági munkámat egy olyan haladó szellemiségű egyetem oktatójaként végezhetem, ahol külön interdiszciplináris kutatóközpont létesült az űrtevékenység műszaki és jogi kérdéseinek tanulmányozására” – emelte ki. Dr. Sulyok Gábor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának professzora a Nemzetközi Jogi Egyesület űrszemét csökkentésének jogi kérdéseivel foglalkozó bizottsága tagjává választották. (Fotó: Dudás Máté) A Nemzetközi Jogi Egyesület nem kormányközi szervezetként konzultatív státusszal rendelkezik az Egyesült Nemzetek Szervezetének számos szakosított intézményében. Tudományos célkitűzéseinek megvalósításában kiemelt szerepet kapnak a nemzetközi jog aktuális kérdéseivel foglalkozó tudományos bizottságok, amelyek jelentéseket és ajánlásokat készítenek a társaság és a nemzetközi tudományos közösség számára.

Informatikai, villamosmérnöki és technológiai téren működhet együtt a Széchenyi István Egyetem és Kína egyik leginnovatívabb felsőoktatási intézménye, a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem. Az ázsiai delegáció nemrég Győrbe látogatott, hogy az erről szóló dokumentum aláírása mellett mélyebben is megismerjék a győri oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet. A kínai együttműködések fejlesztése stratégiai jelentőségű a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési törekvéseiben, hiszen amellett, hogy népszerű kulturális programokkal  ápolja a két ország közti kapcsolatot, már számos felsőoktatási intézménnyel is partnerségre lépett. Legutóbb a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem delegációja látogatott a győri campusra, megerősítve a jövőbeni közös munka iránti elkötelezettséget. A küldöttség tagjai megismerték a Győri Innovációs Park tevékenységét, valamint a Széchenyi-egyetem képviselőivel is találkoztak. Az együttműködési megállapodást megelőző megbeszélésen Telek Marcella, a Nemzetközi Kommunikáció és Alumni Központ vezetője bemutatta az intézmény nemzetköziesítési törekvéseit, kiemelve a felsőoktatási ranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseket és a hallgatói közösség bővülését. „2016-ban először Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hozzánk nemzetközi hallgatók, két évvel később pedig már önköltséges finanszírozású fiatalokat is fogadtunk. Az idei tanévben közel 17 ezer – köztük ezer nemzetközi – hallgató tanul a Széchenyi-egyetemen a világ csaknem kilencven országából, akiknek már 54 angol nyelvű képzési programot biztosítunk” – részletezte. Kiemelte: az egyetem számára az oktatáson és a kutatás-fejlesztésen kívül a vállalatokkal kialakított kapcsolatok is ugyanolyan fontosak, amelynek egyik legjelentősebb helyszíne a Győri Innovációs Park. A Széchenyi István Egyetem és a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem képviselői a győri központi campuson. (Fotó: Adorján András) A látogatás során elhangzott, hogy a győri intézmény öt kettős diplomát nyújtó képzéssel rendelkezik amerikai, olasz, kínai, portugál, indiai és olasz egyetemekkel, ezek mellett pedig mindig nyitott a hallgatók számára nyújtott, nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó partnerségekre. Telek Marcella a sportolási lehetőségek és az egyetem égisze alatt működő szolgáltatások mellett a hallgatói versenycsapatokról és az intézmény innovációs ökoszisztémájáról is beszélt. A vendégek utóbbit még jobban megismerhették Vadász-Kalocsai Szilvia révén, aki az egyetem Digitális Fejlesztési Központját mutatta be. A Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem tevékenységéhez illeszkedő Informatikai és Villamosmérnöki Kar képzéseit és kutatási profilját dr. Lilik Ferenc kutatási és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettes ismertette, a kettős képzések kialakításához szükséges lépésekről pedig Csiba Krisztina, a Nemzetközi Igazgatóság Hallgatói Toborzás Központjának vezetője számolt be. A kínai delegáció részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes kifejezte örömét a megállapodás aláírása miatt, és leszögezte, hogy intézményük elkötelezett az együttműködés mellett. Mint mondta: a megismert képzési, kutatási és innovációs tevékenységek kiváló alapot adnak a jövőbemutató partnerséghez. Dr. Zhang Fan, az Informatikai és Technológiai Kar dékánhelyettese részletesen is ismertette az ázsiai intézmény fókuszterületeit. A csaknem 29 ezer hallgatóval és három pekingi campussal rendelkező egyetem központjában a mérnöki tudományok állnak, amelyet bölcsészet-, gazdaság- és menedzsmenttudományi, valamint jogi képzések egészítenek ki. Az intézmény a Quacquarelli Symonds felsőoktatási világranglista 701–750. kategóriájában kapott helyet, míg a Times Higher Education globális rangsorának 401–500. helyén szerepel. Mindemellett nemzetközi kapcsolatrendszerére is nagy hangsúlyt fektet: 64 ország 170 intézményével működik együtt, például a brit Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemmel, az egyesült államokbeli Kaliforniai Egyetemmel vagy épp a japán Tokiói Egyetemmel. Az együttműködési megállapodást a Pekingi Vegyipari Műszaki Egyetem részéről dr. Su Haijia elnökhelyettes, a Széchenyi István Egyetem részéről pedig dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes írta alá. (Fotó: Adorján András)

Kilenc ország több mint 250 hallgatója vett részt a Formula Student versenyautó-fejlesztő sorozat legjelentősebb szakmai fórumán, a tizenegyedik alkalommal megtartott Formula Student Symposiumon a Széchenyi István Egyetemen. A november 14. és 16. közötti rendezvényen a bajnokság húsz csapatának tagjai tanulhattak a világ elismert mérnökeitől, a motorsport és az autóipar neves képviselőitől. A Formula Student-sorozatban világszerte több száz egyetem hallgatói csapata dolgozik azon, hogy a lehető legjobb együléses járművet építse meg. A versenynaptár fejlesztési ciklusába tökéletesen illeszkedik a Formula Student Symposium, amelyet tizenegyedik alkalommal rendezett meg a Széchenyi-egyetem nemrégiben. A háromnapos eseményen a motorsport világszerte elismert mérnökei és az autóipar neves szakemberei adtak elő a hallgatóságnak. A megnyitón dr. Dogossy Gábor, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja úgy fogalmazott: a személyes találkozások új inspirációkat adhatnak a jelen lévő hallgatóknak, akik beépíthetik azokat saját versenyautójuk fejlesztésébe.   „Egyetemünk szerencsés helyzetben van, mert két csapatunk is indul a Formula Student-bajnokságban: a negyventagú SZEngine a mezőny egyetlen motorfejlesztő gárdájaként először áll rajthoz saját konstrukcióval , míg a nyolcvantagú Arrabona Racing Team számos nemzetközi sikerrel a háta mögött, már elektromos hajtáslánccal  néz szembe az új szezonnal”  – részletezte. A szimpózium résztvevőit dr. Dogossy Gábor, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karának dékánja is köszöntötte. (Fotó: Adorján András) Tumpek Barna, az eseményt támogató győri Audi Hungaria járműfejlesztés szilárdság, élettartam és termikus stabilitásért felelős szervezeti egységének vezetője kiemelte: a vállalat számára kimagaslóan értékes az a tapasztalat, amit a hallgatók a Formula Student-sorozatban szereznek. „A járműipar jelenleg paradigmaváltásban van, és ez a kihívás sokkal könnyebben kezelhető, ha a szakemberek alapos tudással, valamint kiváló együttműködési készségekkel rendelkeznek. Olyan képességekkel, amelyek a jelen lévő csapatok tagjainál magas szinten vannak, ezért fontos számunkra, hogy figyelemmel kísérjük a hallgatók munkáját”  – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a Széchenyi-egyetemmel együttműködésben számos képzési programot valósítanak meg , amelyek szintén a minőségi szakember-utánpótlásra fókuszálnak. Tumpek Barna, az eseményt támogató győri Audi Hungaria járműfejlesztés szilárdság, élettartam és termikus stabilitásért felelős szervezeti egysége vezetője a munkaerőpiacon szükséges készségek fontosságát emelte ki. (Fotó: Adorján András) Az ünnepélyes megnyitó lehetőséget adott arra is, hogy a szimpózium szervezői elismerjék az őket évek óta segítő szakmai partnereket. A Formula Student Tiszteletbeli Nagykövet díjban Owen Carless, a Red Bull Powertrains mechanikai szimulációs vezetője, Markus Nenzel, a Nenzel Fahrzeugtechnik/Uas Esslingen hajtáslánc-csoportvezetője, Miroslav Zrnčević, a Bugatti Rimac vezető teszt- és fejlesztőpilótája, illetve Claude Rouelle járműdinamikai szakértő, az Optimum G elnöke részesült. A megnyitóünnepségen Formula Student Tiszteletbeli Nagykövet díjban részesült (balról jobbra) Owen Carless, a Red Bull Powertrains mechanikai szimulációs vezetője, Markus Nenzel, a Nenzel Fahrzeugtechnik/Uas Esslingen hajtáslánc-csoportvezetője, Claude Rouelle járműdinamikai szakértő, az Optimum G elnöke és Miroslav Zrnčević, a Bugatti Rimac vezető teszt- és fejlesztőpilótája. Mellettük Kun János szervező, dr. Kolossváry Tamás projektfelelős és Lugosi Lilla projektkoordinátor. (Fotó: Adorján András) A fórum nyitóelőadását tartó egyesült államokbeli Kate Gundlach, az Arrow Mclaren Indycar Team versenymérnöke kifejtette: kiváló platformnak tartja a Formula Student Symposiumot, mert a hallgatók első kézből szerezhetnek új ismereteket a szakma tapasztalt képviselőitől. Mint utalt rá, mindebben kiemelt szerepe van a Széchenyi-egyetem támogatásának, ami lehetővé teszi, hogy ilyen jelentős platformot kapjon a versenysorozat közössége. Kate Gundlach, az Arrow Mclaren Indycar Team versenymérnöke az észak-amerikai motorsport egyik legnépszerűbb sorozatát mutatta be a jelenlévőknek. (Fotó: Adorján András) A Grazi Műszaki Egyetem hallgatói, Claudia Schneider és Julia Höpoldseder először jártak a rendezvényen. Előbbi különösen fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a szimpóziumon, ami a tanulás mellett a kapcsolatépítés fóruma is. „A TU Graz Racing Team csapatvezetőjeként célom, hogy minél több ismeretet szerezzek a versenysorozat révén, fejlesszem saját magamat és a képességeimet. Terveim szerint a későbbiekben szeretnék a motorsport világában elhelyezkedni” – árulta el az üzleti menedzsment szakos Claudia Schneider. „Ez a program különleges lehetőség arra is, hogy az autósport különböző szegmenseivel is megismerkedjünk – például az Indycar-sorozattal. A legjobb pedig, hogy a Formula Student közege nemcsak a járműipari, mérnöki készségekkel foglalkozik, hanem az egyéni képességeket is fejleszti”  – tette hozzá csapattársa, a pedagógusnak készülő Julia Höpoldseder. Hozzátette: ugyan számára a hallgatói versenycsapat csak hobbi, de biztos abban, hogy az elsajátított kompetenciák jól jönnek majd karrierje során. Első Formula Student Symposium eseményükön vettek részt a Grazi Műszaki Egyetem hallgatói, Claudia Schneider és Julia Höpoldseder. (Fotó: Adorján András) A szintén első szimpóziumán részt vevő Ivan Paleka a Zágrábi Egyetemről érkezett Győrbe az FSB Racing Team tagjaként. „Azért jöttünk, hogy tanuljunk a többi csapattól és az iparágból érkező neves előadóktól. Az ismereteink fejlesztése révén jövőre még jobb autót szeretnénk építeni, olyan tudást adva a következő generációknak, amellyel a lehető legjobbá tudnak válni”  – foglalta össze. Aláhúzta: a tudástranszfer az egyik legfontosabb fókuszuk, mert a folyamatosan változó csapattagok mellett az előző évek tapasztalatai jelentik a fejlesztések alapjait. Ivan Paleka a Zágrábi Egyetemről, az FSB Racing Team tagjaként érkezett a győri szimpóziumra. (Fotó: Adorján András) Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András)

Juliet Adongo Omondi, a Széchenyi István Egyetem kenyai hallgatója nyerte el a Stipendium Hungaricum Kiválósági Díjat, amellyel kiemelkedő tanulmányi eredményeit és a közösségért végzett tevékenységét ismerték el. A díjátadót nemrégiben tartották a budapesti Festetics-palotában, ahol 32 különböző országból érkezett fiatalt köszöntöttek. A Stipendium Hungaricum Magyarország egyik legfontosabb nemzetközi ösztöndíjprogramja, amelyet a kormány 2013-ban indított azzal a céllal, hogy tehetséges külföldi hallgatók számára biztosítson magas színvonalú felsőoktatási lehetőséget a hazai intézményekben. A kezdeményezést a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyeli, szakmai és adminisztratív működtetését pedig a Tempus Közalapítvány látja el. Ennek révén mára több mint 90 ország fiataljai érkeznek Magyarországra diplomát szerezni, kulturális kapcsolataikat erősíteni és szakmai hálózatot építeni. Az ösztöndíjas közösség kiemelkedő tagjait minden évben elismerésben részesítik: a Stipendium Hungaricum Kiválósági Díjat azok kapják, akik kimagasló tanulmányi eredményt érnek el, és aktívan hozzájárulnak a közösségi élethez. A Széchenyi István Egyetemről idén a díjat Juliet Adongo Omondi nyerte el, aki Kenyából érkezett Győrbe, és jelenleg marketing mesterszakos hallgató. Juliet Adongo Omondi dr. Szűcs Ádám Imrétől, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárától, valamint Bodrogi Richárdtól, a Tempus Közalapítvány főigazgatójától vette át a díjat. Elmondása szerint régóta vágyott arra, hogy külföldön folytathassa tanulmányait, és olyan intézményt keresett, ahol modern infrastruktúra, nemzetközi környezet és gyakorlatorientált oktatás támogatja a fejlődését. „A Széchenyi-egyetem erős kutatói hátterével, vállalati együttműködéseivel nemzetközi összehasonlításban is versenyképes környezetet és hosszú távú perspektívát kínál, miközben a biztonságos, élhető Győr és a régió erős gazdasági háttere további lehetőségeket biztosít a hallgatóknak. Már az első pillanattól éreztem, hogy ez egy barátságos, inspiráló hely. Kenya után egy teljesen más világba érkeztem, de hamar otthonra találtam itt” – mondta Juliet Adongo Omondi. A díj elnyerését kiemelkedő tanulmányi eredményei mellett az is indokolta, hogy aktívan részt vesz az egyetemi közösségi és kulturális programokban, támogatja az újonnan érkező nemzetközi hallgatókat, és fontos szerepet vállal a Stipendium Hungaricum közösség építésében. „Nagyon hálás vagyok a Széchenyi-egyetem minden oktatójának és munkatársának, mert rengeteg támogatást kaptam tőlük. Ez a díj hatalmas elismerés számomra, életre szóló motiváció” – fogalmazott. A mesterszakos hallgató kiemelte, hogy a megszerzett tudására alapozva a doktori képzés lehetőségét is mérlegeli az intézményben, és olyan területen képzeli el a jövőjét, ahol a nemzetközi látásmód és a gyakorlati tapasztalat egyaránt érték. A Stipendium Hungaricum ösztöndíj  2026–2027-es tanévre szóló pályázati felhívása már megjelent, így a Széchenyi István Egyetem várja a tehetséges nemzetközi jelentkezőket.

A jubileumi 40. Óvári Tudományos Napok keretében írt alá együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. A partnerség a magyar agrárium, vidékfejlesztés és környezeti fenntarthatóság területén új, hosszú távú szakmai kapcsolatot alapoz meg. Az ünnepségen elhangzott, a megállapodás célja, hogy a két szervezet összehangolja oktatási, kutatási és innovációs tevékenységeit, és közösen válaszoljanak az agrár- és élelmiszer-gazdaságot érintő stratégiai kihívásokra. A felek kiemelt hangsúlyt helyeznek az agrárdigitalizációra, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, a rövid élelmiszer-ellátási láncok fejlesztésére, valamint a természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzésének támogatására. A dokumentumot dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja és Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője látta el kézjegyével. (Fotó: Adorján András) Dr. Ásványi Balázs, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese az aláírást követően elmondta: kiemelten fontos számukra, hogy olyan partnerekkel dolgozzanak együtt, akik a tudományos, környezeti és társadalmi fenntarthatóság területén is meghatározó szerepet töltenek be. „A Herman Ottó Intézettel kötött partnerség nemcsak a hallgatóink lehetőségeit és kutatási potenciáljukat erősíti, de a régió agrárinnovációs képességét is. Az intézet 30 éve elkötelezett a minőségi agrárszakképzés és a természetvédelem iránt. Az egyetemünkkel való együttműködés lehetővé teszi, hogy tudásukat és tapasztalataikat még szélesebb körben kamatoztassák, és közösen hozzunk létre olyan programokat, amelyek valódi értéket teremtenek a vidéki térségek számára. A partnerség külön figyelmet fordít a hallgatói szakmai gyakorlatok, a közös kutatási projektek, valamint a nemzeti és nemzetközi pályázati együttműködések megerősítésére” – emelte ki. Hozzátette, a felek célja, hogy a kar kiváló oktatási és kutatási infrastruktúráját összekössék a Herman Ottó Intézet szakpolitikai, természetvédelmi és vidékfejlesztési kompetenciáival. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a most aláírt megállapodás a felek közös értékein alapuló, hosszú távú szakmai együttműködés első lépése, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar agrárium modernizációjához és fenntartható fejlődéséhez.

Öt kontinens neves kutatói vettek részt a Széchenyi István Egyetem nemrégiben megtartott Nemzetközi Fenntarthatósági Konferenciáján. A téma energetikai, technológiai, gazdasági, környezetvédelmi vagy épp egészségügyi aspektusait száznál is több szakértő mutatta be a világ számos országából, például Kínából, Németországból, Malajziából, Új-Zélandról és Angolából. Harmadik alkalommal került sor a Széchenyi István Egyetem fenntarthatóságot középpontba helyező nemzetközi konferenciájára. A COS (Conference on Sustainability) elnevezésű program idén is a téma neves szakértőit vonzotta a világ tizenkét országából. A november 10. és 12. között tartott eseményen több mint száz előadás hangzott el olyan témákban, mint az ipari és mezőgazdasági rendszerek fenntarthatósága, a vállalati és üzleti fenntarthatóság, a környezetgazdálkodás és a körforgásos gazdaság, a fenntartható energia és az éghajlati reziliencia, valamint a fenntartható urbanisztika, infrastruktúra és közlekedés. Az esemény megnyitóján dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese hangsúlyozta: a fenntarthatósági kutatásokban történő nemzetközi együttműködések valós hatást gyakorolnak a jövőnkre, a közös kutatások kialakítására pedig kiváló lehetőséget ad a győri konferencia. „A tudományos tevékenység egyik legfontosabb eleme a szakmai párbeszéd, amelyben különböző területekről és országokból érkező kutatók vesznek részt. Rendezvényünk minden lehetőséget megad arra, hogy magas színvonalú, értékes publikációk szülessenek ennek eredményeképpen”  – fogalmazott. Hozzátette: az idei év újdonsága, hogy egy malajziai és egy holland nemzetközi konferenciával együttműködésben az elhangzott tanulmányok rangos tudományos folyóiratok különszámaiban jelennek majd meg többek közt dr. Petar Varbanov professzornak, a Széchenyi István Egyetem kutatójának köszönhetően. A fenntarthatóság témakörének egyik úttörője, dr. Michael Narodoslawsky, a Grazi Műszaki Egyetem professzora. (Fotó: Nagy Gergely) A rektor bemutatta a konferencia főelőadóit is, köztük dr. Michael Narodoslawsky professzort, a Grazi Műszaki Egyetem tanárát, a fenntarthatóság egyik legkorábbi kutatóját. „Kiemelten értékes, hogy a Széchenyi-egyetem háromnapos szakmai fórumot szentel ennek a jövőt meghatározó témának. Bízom abban, hogy a program által kiszélesedik a fogalom értelmezése, túlmutatva a klímaváltozáson, a környezetszennyezésen – valódi rendszerszintű változást generálva. Jó helyen vagyunk ehhez, mert a győri intézmény jelentős szerepet játszik ebben a transzformációban”  – jelentette ki Narodoslawsky professzor. Prezentációjában a fenntartható fejlődés technológiai oldalának rendszerszintű kérdéseire hívta fel a résztvevők figyelmét. Dr. Qiuwang Wang, a kínai Xi'an Jiaotong Egyetem professzora a hibrid hőkezelési stratégiáról beszélt előadásában. (Fotó: Nagy Gergely) A rendezvény színvonalát a tudományág olyan neves professzorainak plenáris előadásai emelték, mint dr. Qiuwang Wang a kínai Xi'an Jiaotong Egyetemről, dr. Kathleen B. Aviso a Fülöp-szigeteki De La Salle Egyetemről, dr. Pasquale Marcello Falcone a Nápolyi Parthenope Egyetemről, dr. Bing Shen How az ausztráliai Swinburne Műszaki Egyetem sarawaki campusáról, dr. Hon Loong Lam az angliai Nottingham Egyetem malajziai campusáról, dr. Seungjae Lee a dél-koreai Szöuli Egyetemről, dr. Sin Yong Teng a holland Maastrichti Egyetemről, dr. Bohong Wang a kínai Zhejiang Ocean Egyetemről és dr. Kirti Maheskumar Yenkie az egyesült államokbeli Rowan Egyetemről. A Széchenyi-egyetem Nemzetközi Fenntarthatósági Konferenciáján száznál is több kutató mutatta be tudományos eredményeit. (Fotók: Nagy Gergely) A külföldi kutatók mellett a hazai akadémiai szféra is szép számban képviselte magát: a konferencia három napja alatt 102 előadás hangzott el kilenc szekcióban. A Széchenyi-egyetem Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja által szervezett eseményen olyan témákkal is megismerkedhettek a jelenlévők, mint a vállalati felelősségvállalás és a minőségügyi jogszabályok szerepe a fenntartható fejlődési célok elérésében, a koronavírus-járvány hatásai az élelmiszer-pazarlásra az Európai Unióban, a győri személyszállító vasútvonalak jövője vagy a magyar hidrogénstratégia környezeti lábnyoma. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese (Fotó: Nagy Gergely)

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megtartott rendezvényén a Széchenyi István Egyetem öt munkatársát is díjazták a napokban. A honvédelmi miniszter a huzamosabb időn át végzett kiemelkedő szakmai érdemeinek és honvédséget támogató tevékenységének elismeréséreként dr. Lukács Eszternek, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettesének a Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozatát adományozta. Dr. Bartkó Róbert, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense, valamint dr. Gosztonyi Gergely professzor, a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék tudományos főmunkatársa a Honvédelemért Kitüntető Cím II. fokozatát vehette át. Az ünnepségen dr. Farkas Ádám alezredes, a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék tudományos főmunkatársa és dr. Vikman László alezredes, a tanszék tanársegéde a KNBSZ főigazgatói elismerését kapta a honvédelem és a nemzetbiztonság fejlesztése szempontjából is kimagasló kutatói, tudományszervezői tevékenységért. Dr. Gosztonyi Gergely professzor, tudományos főmunkatárs, dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Farkas Ádám alezredes, tudományos főmunkatárs, Tajti Norbert vezérőrnagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat  főigazgatója, dr. Bartkó Róbert egyetemi docens és dr. Vikman László alezredes, tanársegéd az ünnepségen.

Dr. Molnár Ferenc dandártábornok, a NATO Védelmi Akadémia (NATO Defense College) vezető beosztású munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára ismertette nemrégiben a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Karán az intézmény képzési tevékenységét és tapasztalatait, valamint a civil-katonai együttműködés fontosságát a NATO vezetése szempontjából. A rendezvényen dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánjának köszöntőjét követően dr. Farkas Ádám alezredes, a győri egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének tudományos főmunkatársa mutatta be az előadót. Dr. Molnár Ferenc több évtizedes katonai és felsőoktatási oktatói, valamint kutatói tapasztalattal rendelkezik. Gépesítettlövész-tiszti végzettségének megszerzése után már aktív honvédtisztként szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szociológusi, majd az Amerikai Egyesült Államok Tengerészeti Posztgraduális Iskolájában biztonságpolitikai végzettséget. PhD-fokozatát és habilitációját is a hadtudományok területén szerezte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Katonai pályafutása során több beosztást is ellátott a Honvédelmi Minisztériumban, négy évig volt a NATO Védelmi Akadémia fakultás-tanácsadója, ami mellett a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) kabuli és a NATO szarajevói parancsnokságán is szerzett külszolgálati tapasztalatokat. 2020 óta Rómában, a NATO Védelmi Akadémián lát el vezetői feladatokat oktatásszervezési igazgatóként. E tisztségét pályázati úton, a 2020-ban megkezdett első terminus után második alkalommal is elnyerte, így immár fél évtizede meghatározó szereplője a NATO ezredesi, tábornoki, nagyköveti és szakdiplomáciai képzéseinek. Dr. Molnár Ferenc dandártábornok (az első sorban balról a harmadik) a Széchenyi István Egyetem képviselőivel a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar épületénél. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Molnár Ferenc az előadását a NATO Védelmi Akadémia bemutatásával kezdte, amely 1951-ben alakult, és fő feladata az oktatások szervezése, illetve az oktatást segítő, továbbá a NATO legmagasabb szintű döntéshozói fórumait támogató kutatások végzése. Elmondta, hogy képzéseikre a világ minden tájáról, a változó biztonsági és geopolitikai helyzethez igazodó tematika szerint kérnek fel oktatókat, és évente mintegy 600 hallgatót és 600 látogatót fogadnak hozzávetőlegesen 40 országból. Hangsúlyozta, hogy a NATO duális – katonai és politikai szövetségi – jellege az oktatás kapcsán is egyértelműen megmutatkozik. Kiemelte, hogy a tantervet a specializált, katonai jellegű előadások és fókuszált szakértői szemlélet túlsúlya helyett sokkal inkább a stratégiai gondolkodást, a biztonsági értelmezést, a diplomáciai és szakpolitikai feladatellátást és együttműködést előmozdító módszerek jellemzik. Az alkalmazott módszertan számos előremutató, a magas szintű ismeretelsajátítást lehetővé tevő elemet tartalmaz. Ilyen például, hogy az intézmény nem rendelkezik állandó oktatói karral, hanem nemzetközileg elismert, akadémiai és gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező meghívott nemzetközi szakértőket alkalmaz, aminek köszönhetően a tananyag az aktuális és jövőbeli témákhoz is igazítható. A tanulási folyamat során fontos szerepet játszanak a közös foglalkozásokat megelőzően feldolgozandó, előzetes felkészülést és elmélyülést igénylő kötelező és ajánlott olvasmányok, az előadások és kávészünetek alatti informális beszélgetések és viták, az életszerűséget és konszenzusépítést célzó prezentációs és vitamoderációs feladatok, illetve a kérdés–felelet szekciók is, amelyek jelentős részben 10-11 fős úgynevezett „committee”-kben való feladatellátásra épülnek. A munkacsoportok szerepe nem korlátozódik rövid távú feladatokra, sőt a képzések során kiemelt jelentősége van hosszú távú projektmunkák kidolgozásának, illetve a képzés lezárása során azok előadásának, megvédésének. A jellemzően aktuális biztonsági problémákra reflektáló projektmunkák során a téma kiválasztásától a kidolgozáson át az előadásig szükséges a kultúrákon és szakterületeken átívelő együttműködés fenntartása. Az együttműködési folyamat során szerzett tapasztalatok pedig ugyanolyan értékesek lehetnek – ha nem értékesebbek – mint a végeredményeként megszülető, és időnként a szövetségi szakpolitikában is felhasznált dokumentumok. Az elkészült munkák ugyanakkor szintén értékesek – példaként említette, hogy az orosz „árnyékflotta” érdemi nemzetközi azonosítása előtt az Akadémián készült elemzés előrevetítette annak lehetséges alkalmazását, későbbi működését. Dr. Molnár Ferenc dandártábornok az előadás során a NATO Védelmi Akadémia kutatói tevékenységeinek rendszerét is bemutatta. Elmondta, hogy a kutatói részleg feladata rövid, releváns és stratégiai jelentőségű tanulmányok készítése a NATO és a tagállamok döntéshozói számára, továbbá az oktatást segítő projektmunkák elvégzése. Tevékenységük irányai a NATO stratégiai prioritásaihoz igazodnak, illetve azok bővítésében is szerepet játszanak, akár csak az egyre nagyobb érdeklődésre számot tartó „foresight” elemzések. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mind az oktatás, mind a kutatás mellett jelentős szerepet kapnak a nemzetközi együttműködések is, amelyen belül az Akadémia több egyetemmel – köztük olasz és brit intézményekkel – kötött kreditelismerési megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a NATO Védelmi Akadémián számos NATO-nemzettől vannak jelen néhány hónapos időtartamra kutatók, ami a hazai felsőoktatási intézmények számára is kitörési pontként szolgálhat. Az előadás zárógondolata és fő üzenete az volt, hogy a civil és katonai tudás integrálása elengedhetetlen a nemzeti és szövetségi biztonság szempontjából. Rámutatott, hogy a kelet-európai térségben a hidegháborút követően számos védelmi ismeret kikopott a civil szférából. Eközben Nyugat-Európában nagy hagyománya van a védelmi jellegű tárgyak civil egyetemeken történő oktatásának, illetve a katonai felsőfokú képzésben is megjelennek a polgári témákat kutató és oktató szakértők, amely minta a hazai egyetemek számára is figyelemre méltó lehet. Az egyre intenzívebben változó biztonsági kihívások kapcsán pedig úgy fogalmazott, hogy azok megkövetelik a védelmi és a civil szaktudás elméleti és gyakorlati szinergiáit, mind szorosabb kapcsolódásait, és bízik abban, hogy ez az előadás is segíthette a hazai viszonyok között ennek a kívánt állapotnak az előmozdítását.

Országosan kilenc százalékkal sikerült csökkenteni a középfokú lemorzsolódást a Tanítsunk Magyarországért programnak köszönhetően, amelyhez a Széchenyi István Egyetem is csatlakozott. Az intézmény mentorhallgatói nemrégiben a Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában tartottak bemutatófoglalkozást, amit dr. György László kormánybiztos is megtekintett. A Tanítsunk Magyarországért! program célja, hogy a kistelepüléseken élő általános iskolások személyre szabott támogatást kapjanak tanulmányaik sikeres folytatásához és pályaorientációjuk megerősítéséhez. A Széchenyi István Egyetem 2022 óta képez mentorhallgatókat, akik Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye partneriskoláiban idén összesen 54 felső tagozatos diákot segítenek olyan helységekben, ahol a továbbtanulási és munkalehetőségek kevésbé elérhetők. A mentorok rendszeres jelenléte értékes útravalót ad a fiataloknak, támogatva őket abban, hogy magabiztosan lépjenek tovább a középfokú tanulmányok vagy a szakmaszerzés irányába. A program hosszú távú célja, hogy 2030-ra minden ma általános iskolás gyermek rendelkezzen legalább egy szakmával vagy tanuljon tovább. A Győrhöz közeli Tápszentmiklósi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában jelenleg két osztály – a hetedik és a nyolcadik – 37 diákja vesz részt a projektben. A napokban dr. György László, a program irányításáért felelős kormánybiztos látogatott el az intézménybe, hogy személyesen nyerjen betekintést a mentorálás folyamatába. Az eseményen a mentorok, a pedagógusok és a Széchenyi-egyetem programkoordinátorai ismertették a működés tapasztalatait. „A középfokú lemorzsolódást országosan kilenc százalékkal sikerült mérsékelni a programnak köszönhetően. A gyerekek jobban tudatosítják magukban a képességeiket, rálátnak a lehetőségekre, és ez az, ami valóban életeket formál” – húzta alá   a kormánybiztos. Dr. György László, a program irányításáért felelős kormánybiztos személyesen látogatott el a tápszentmiklósi általános iskolába, ahol találkozott a pedagógusokkal, a hallgatókkal és a mentorált diákokkal is. (Fotó: Adorján András) „ Hálásak vagyunk, hogy intézményünk részt vehet a programban. A mentorok olyan helyzeteket látnak, és olyan készségeiket fejlesztik – empátiát, konfliktuskezelést, problémamegoldást –, amelyek a későbbi pályájukon is meghatározók lesznek. A gyerekek mellett pedig valódi »nagytestvérként« állnak, ami óriási ajándék ” – hangsúlyozta Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanár- és Pedagógusképzési Központjának főigazgatója, a projekt szakmai vezetője. Szabóné Kis Judit projektkoordinátor elmondta, hogy a felkészítő kurzust követő félévben a hallgatók ösztöndíjban részesülnek, és külön pénzügyi keretet kapnak a közös foglalkozások megvalósításához. Fontos cél, hogy az osztályok minden tanulója bekapcsolódjon: a létszámtól függően 4-6 fős csoportok alakulnak, amelyekkel egy-egy hallgató foglalkozik, így valóban senki nem marad ki a közös élményekből, amelyek új perspektívákat nyitnak a gyerekek előtt. A mentorok és a 7. osztályos diákok közös bemutatófoglalkozása a pályaorientációról, a szakmákról és a hozzájuk tartozó tantárgyi tudásról szólt. (Fotó: Adorján András) Az egyetem mentorai személyes élményeiken keresztül számoltak be arról, milyen szakmai és emberi tapasztalatokat szereznek a mentorálás során. Csanaki Alexandra másodéves védőnőhallgató kiemelte a bizalomépítés fontosságát. „Nagyon sokat tanulok abból, hogyan találom meg a közös hangot a gyerekekkel. Eleinte nehéz volt kapcsolódni, mert egy korábbi mentortól vettem át a csoportot, de ma már látom a bizalmukat. A jövőben is folytatni szeretném a mentorálást” – mondta. Szabó Anna tanító szakos hallgató az elhivatottságot otthonról hozta. „ Édesanyám több mint húsz évig tanított, tőle tanultam meg, hogy a gyerekekkel való foglalkozás szívből jövő munka, ami egyszerre felelősség és öröm. Most mentorként látom igazán, mennyit számít egy támogató, biztonságos jelenlét ” – mondta. Bedő Panna és Tóth Dorka gyógypedagógia szakos hallgatók hozzátették: „A mi csapatunk csak fiúkból áll, néha feszegetik a határokat, de ettől lesz igazán élő a kapcsolat. Nem cserélnénk el semmiért.” A Széchenyi István Egyetem mentorhallgatói: Szabó Anna, Tóth Dorka, Bedő Panna és Csanaki Alexandra.  (Fotó: Adorján András) A helyi pedagógusok szerint a mentorok jelenléte érezhetően gazdagítja az iskolai életet. Földi Pál iskolai koordinátor arra mutatott rá, hogy sok terhet vesznek le a tanárok válláról, miközben közösségformáló szerepük is jelentős. Az iskolaigazgató, Pőcze Sándor egy szemléletes hasonlattal foglalta össze a program lényegét. „Ez olyan, mint egy mag, amit elültetünk: lehet, hogy nem ebben a félévben, hanem a következő háromban csírázik ki, de biztos vagyok benne, hogy mindenkiben megfogan. Ezek az impulzusok akár egy egész élet irányát meghatározhatják” – mondta. A Széchenyi István Egyetem programmal kapcsolatos tájékoztatása innen elérhető.

A Times Higher Education (THE) november 20-án hozta nyilvánosságra a legújabb interdiszciplináris tudományos rangsorát, amely a több tudományterületet összekapcsoló kutatások teljesítményét méri. A Széchenyi István Egyetem idén az ötödik legjobb hazai felsőoktatási intézményként a 601–800. helyen szerepel a listán a világ több mint 25 ezer egyeteme közül. A THE világszerte ismert átfogó és tematikus felsőoktatási rangsorairól, amelyek közül az interdiszciplináris tudományos lista célja, hogy áttekintést adjon a tudományterületek közötti együttműködésekben jelentős eredményeket elérő intézményekről, az értékelés pedig a kutatások minőségére, hatására és a kooperáció erejére összpontosít. A Széchenyi István Egyetem idén – hazánkban az ötödik legjobbként – a 601–800. kategóriában szerepel. A győri intézmény az utóbbi években egyre több olyan projektet valósított meg, amelyben a műszaki, az informatikai, a gazdaság-, az agrár-, a jog- és társadalomtudományi kompetenciák közösen jelennek meg, hozzájárulva a tudományos eredmények sokoldalú felhasználhatóságához. A mezőny bővülése ellenére az egyetem továbbra is biztos helyet foglal el a listán, ami fontos visszajelzés erről a munkáról. „A több tudományterületet összekapcsoló kutatások intézményünk egyik meghatározó értékét jelentik. Oktatóink és kutatóink tevékenysége különösen jelentőssé válik akkor, amikor különböző szakterületek találkoznak, és új válaszok születnek korunk összetett kérdéseire. Köszönettel tartozunk minden kollégánknak, akik elkötelezettségükkel részesei ennek az eredménynek. A jó teljesítményhez nagyban hozzájárul az egyetemen az elmúlt években kiépült, európai színvonalú kutatási háttér és az az átgondolt támogatási rendszer, amely biztonságos keretet ad a tudományos munkához. Ide tartoznak a jelentős összegű ösztöndíjak, a publikációs költségek átvállalása, a szakmai adatbázisokhoz való hozzáférés és a nemzetközi konferenciák szervezése. Ezek együtt teremtenek olyan környezetet, amelyben kutatóink eredményesen dolgozhatnak” – mondta el dr. Lukács Eszter ,  a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.  Az intézményt ezen kívül THE további négy rangsorán jegyzik. Világranglistáján az 1501+ kategóriában, „fiatal egyetemek” rangsorán az 501–600. helyen, fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán a 401–600. helyen – ezen belül a „fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 200 legjobb egyeteme között –, míg képzésterületi világranglistáján gazdaságtudományok kategóriában a 601–800., műszaki tudományok kategóriában az 1251+ kategóriában található. A mostani interdiszciplináris tudományos rangsoron olyan neves universitasokkal szerepel együtt, mint az élmezőnyt alkotó amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), Stanford Egyetem, Kaliforniai Műszaki Egyetem és Kaliforniai Egyetem (Berkeley). A Széchenyi Egyetem hallgatói olyan intézményben tanulhatnak, amely rendkívül erős a tudományterületeken átívelő képzésekben és kutatásokban. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kara a napokban rendezte meg a XXIX. Apáczai Tudományos Konferenciát „Tudás, érték, megújulás – Apáczai nyomdokain” mottóval. A rendezvény előadói azt járták körül, miként lehet korunk technológiai innovációit eredményesen hasznosítani az oktatásban, megtartva hagyományos értékeinket, identitásunkat. A Széchenyi István Egyetem a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként, Apáczai Csere János öröksége előtt tisztelegve rendezte meg a XXIX. Apáczai Tudományos Konferenciát, amelynek középpontjában a nevelés hagyományos értékei és a 21. századi megújulás lehetőségei álltak. A rendezvény – amelyen 11 szekcióban mintegy 70 előadás hangzott el – egyszerre adott teret oktatási szakembereknek, kutatóknak, pedagógusoknak és hallgatóknak, hogy közösen gondolkodjanak a nevelés szerepéről, identitásformáló erejéről és az innováció lehetőségeiről a pedagógia, valamint a humán- és társadalomtudományok területén. A rendezvény öröménekléssel indult a Széchenyi István Egyetem Apáczai-karának kollégái, hallgatói, valamint az intézmény fenntartásában működő Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola diákjai előadásában. (Fotó: Miklós Balázs) „Apáczai Csere János történelmünk egyik legnehezebb időszakában alkotott maradandót. Művei nem csupán a magyar művelődés- és neveléstörténet mérföldkövei, hanem olyan gondolati iránymutatások, amelyek máig ható érvénnyel bírnak. Kötelességünk erre emlékezni a születésének a 400. évfordulóján, de érdekünk is áttekinteni hasznosítható megállapításait a mai nehéz és változó világban”  – fogalmazott köszöntőjében dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi-egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese. Dr. Pongrácz Attila, a szervező Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az idén ünnepeljük Klebelsberg Kuno, a magyar oktatásügy nagy alakja születésének 150., míg Brunszvik Teréz, az óvodapedagógiai nevelés meghatározó személyisége születésének 250. évfordulóját is. Visszatekintett a győri pedagógusképzés múltjára, majd értékelte annak jelenét, amely ma az egyetemen organikusan fejlődő, s társadalom- illetve bölcsészettudományi diszciplínákkal kiegészülő képzési palettával várja a hallgatókat. A résztvevők mintegy hetven előadást hallhattak a XXIX. Apáczai Tudományos Konferencián. (Fotó: Miklós Balázs) A konferencia első plenáris előadását dr. Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos tartotta, „Tudás, érték, megújulás a pedagógusképzésben” címmel. Mint mondta, ma rengeteg információ vesz körül bennünket, amelyben sokszor nehéz megtalálni a valódi értékeket. Kiemelte: korunk új eszközöket adott az oktatás számára, amelyekkel tudni kell élni. „A technológiai forradalomnak az lesz a győztese, aki a jövőbe tekintve minden nap erősíti kapcsolatát a gyökereivel”  – fogalmazott. Megemlítette a pedagógusképzés terén a gyakorlati, innovatív szemléletmód szükségességét, az oktatásban pedig az új módszertanok és a digitális tartalmak mindennapos használatának fontosságát. „Fel kell készítenünk a jövő tanítóit arra, hogy a pedagógusok kulcskompetenciája egyre inkább a változásra való válaszadás képessége. Folyamatos megújulásra van szükség, mert ma már nem taníthatjuk azt, amit húsz, vagy akár öt éve”  – húzta alá. Az előadó kiemelte, mindezt úgy kell véghez vinni, hogy közben megtartsuk az erkölcs, a közösség, az identitás és a tudás értékrendszerét, amelyet Apáczai és Klebelsberg is képviselt. Dr. Balatoni Katalin pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a hagyományos értékek megtartásáról, és a megújulás szükségességéről beszélt. (Fotó: Miklós Balázs) E két személyiség munkásságáról tartott online előadást dr. Nógrádi György professzor, biztonságpolitikai szakértő. „Apáczai az egész magyar történelemre hatást gyakorolt, a Magyar Enciklopédia megírásával pedig nyelvünk védelme érdekében alkotott maradandót”  – mutatott rá. Párhuzamot vont közte és a hazai oktatásügy kiemelkedő 20. századi alakja, gróf Klebelsberg Kuno között. „Mindkettejük célja a nemzeti identitás erősítése, a magyar versenyképesség növelése volt, ahogy kultúránk megőrzése és fejlesztése is”  – emelte ki.

Idén is a Gólya- és Öregdiák Bál  volt a Széchenyi István Egyetem legjelentősebb őszi hallgatói rendezvénye, melyen több mint ezer hallgató és öregdiák bulizott hajnalig a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Az elsőévesek eskütételét és a kitűzők átvételét követően Bereczki Zoltán és a Parno Graszt mozgatta meg a résztvevőket, akik aztán a DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió ütemes szettjeire ropták hajnalig.  A   Gólyahét   után   az őszi szemeszter legnagyobb   (és egyben legtöbb résztvevőt megmozgató) hallgatói rendezvénye a Gólya- és Öregdiák Bál , amelyet idén is közösen szervezett meg a Széchenyi István Egyetem, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) és az egyetemi tulajdonban lévő Uniklub Kft. Az eseményen a hallgatók nevében Varga Viktória, az EHÖK elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, aki emlékeztetett: ez az este nem csak a gólyákról, hanem az öregdiákokról is szól, jelezve, hogy az intézmény mindig visszavárja a széchenyisek nagy közösségét. Ezt követően Egyházi-Máté Eszter, az Egyetemi Lakhatási Központ idén az Egyetemi közösségért díjat elnyert vezetője üdvözölte a bálozó sokaságot, kiemelve, hogy az intézmény rengeteg lehetőséget kínál, amellyel érdemes élni. „Tanuljatok, fejlődjetek, utazzatok, kapcsolódjatok, barátkozzatok. És ami a legfontosabb: élvezzétek az utat”  – üzente a gólyáknak. Az egyetem képviseletében a korábban az Év oktatója 2024 díjjal kitüntetett dr. Kelemen Roland, a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék vezetője is megosztotta ünnepi gondolatait a közönséggel. „Jól választottatok, hiszen az ország legdinamikusabban fejlődő intézményébe nyertetek felvételt. A Széchenyi István Egyetemen mindent megkaptok ahhoz, hogy érvényesüljetek az életben. Az itteni tudás lesz az a biztos pont, amire építhetitek a jövőtöket. Legyen a mai nap egy élményekkel teli utazás kezdete a számotokra”  – fogalmazott. Az elsőévesek a gólyaeskü után egy pohár pezsgővel koccintottak. (Fotó: Nagy Gergely) „A bál ezúttal a Rómeó és Júlia tematikáját öltötte magára, igazodva egyik fellépőnk közismert slágeréhez. Ehhez kapcsolódóan felépítettünk egy installációt, amelynek segítségével a mű erkélyjelenetét élhették újra a bálozók, és ezt képeken is megörökíthették” – utalt az egyik különleges programelemre Unti Alexia, a rendezvény egyik főszervezője.   „Összesen több, mint ezerháromszázan váltottak jegyet erre az estére, hallgatók, öregdiákok és alkalmazottak egyaránt. Ez mutatja a széchenyis közösség igazi erejét” – tette hozzá. A gólyák nyitótánca idén is elkápráztatta a közönséget. (Fotó: Adorján András) „Nagyon sok elsőéves hallgatótársam jött el. Az életben egyszer fordul elő, hogy gólyaként itt lehetünk, szerintem ez vonzott ide mindenkit”  – világította meg a fokozott érdeklődés okát a Rajkán élő Bucsuházy Csenge elsőéves mérnökinformatikus szakos hallgató, aki megfogadta a tanácsot és a hallgatói önkormányzat tagja lett. „Imádtam a szalagavatómat is, csak ahhoz tudom viszonyítani ezt az élményt. Kevés hasonló rendezvény van, ahol ennyire színvonalas körülmények között tudok szórakozni a barátaimmal”  – toldotta meg a korábbiakat. Milik Róbert már rutinos gólyabálozó, sosem hagyná ki a rendezvényt. Bár végzős villamosmérnök hallgatóként már a munka határozza meg a hétköznapjait, amint csak alkalma adódik, részt vesz a hallgatói programokon . „Nem szakadtam el az intézménytől, aktívan részt veszek a hallgatói életben. Különösen örültem a Parno Graszt fellépésének, nagyon szeretem a zenéjüket és most sem kellett csalódni bennük, óriási bulit rendeztek”  – jegyezte meg. Bereczki Zoltán és a Parno Graszt fellépőként telitalálatnak bizonyult. (Fotó: Adorján András) A rendezvény nevében nem véletlenül szerepel az öregdiák  kifejezés, hiszen minden évben visszalátogat az alma materbe számos korábban itt végzett hallgató. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a gólyabál – a Gólyahét  és az egyetemi napok  mellett – évről évre fix találkozási pont az   alumniközösség   számára. „Különleges helyzetben vagyok, mert ismerem a szervezőket, így természetes módon kötődöm a rendezvényhez, egyik évben sem hagyom ki”  – árulta el Szilvás Ákos, aki járműmérnökként végzett a Széchenyi István Egyetemen, és jelenleg a szombathelyi Schaeffler Savaria Kft. munkatársa. „A munkám miatt ritkán jut idő visszatérni egyetemi éveim színhelyére, így minden ilyen alkalom különleges számomra. Még mindig rengeteg barátom tanul vagy dolgozik az egyetemen, hiányoznak, jó volt velük találkozni”  – mondta. A bálra megtelt a Győr Városi Egyetemi Csarnok. (Fotó: Adorján András) Az est két fő előadóját óriási várakozás előzte meg: mind Bereczki Zoltán, mind a Parno Graszt óriási sikert aratott korábban a hallgatók körében, így most is hatalmas volt az érdeklődés a fellépésük iránt. Őket követően DJ Rnő és a Kollégiumi Stúdió húzta a talpalávalót, hajnalig alig fogyatkozott a tömeg a táncparkettről. Kit a közösség, kit a nosztalgia, kit a hangulat hozott el a Győr Városi Egyetemi Csarnokba erre az alkalomra, de egy biztos: emlékezetes este volt. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely)

A Széchenyi István Egyetem Design Campus Kompetenciaközpontja és Formatervező Tanszéke közösen indította útjára a „DO — Growing in Design” elnevezésű kezdeményezést, amelyben tehetséges fiatalok kapnak teret a bemutatkozásra. Ennek keretében az intézmény formatervező szakos hallgatói nemrégiben a kontinens egyik legjelentősebb designkiállításán és -vásárán, a Blickfang Vienna 2025 rendezvényen szerepelhettek izgalmas kiállításukkal. A Széchenyi István Egyetem nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra, amelynek újabb elemeként az intézmény Design Campus Kompetenciaközpontja (DCKK) valamint Művészeti Karának Formatervező Tanszéke közös projektet indított „DO — Growing in Design” néven. „A design ma már nemcsak a tárgyakról, hanem a gondolkodásról, a kapcsolódásról és a fejlődésről is szól. Ez a szemlélet a mozgatója kezdeményezésünknek. Összefogásunk szakmai együttműködés, de egy új korszak kezdete is, ahol az egyetemi tudás, a kutatás és a kreatívipar egymást erősítve lépnek fel a nemzetközi és a hazai színtéren”  – fogalmazott Gosztom András, a DCKK szakmai igazgatója. Palócz Krisztián, a Formatervező Tanszék vezetője hozzátette, a „DO” név a győri ipari örökségből táplálkozik, és a cselekvő designszemléletet szimbolizálja – azt a hozzáállást, amelyben a forma, a gondolat és az együttműködés elválaszthatatlan egységet alkot. „A projekt a Blickfang Vienna 2025 kiállításon mutatkozott be először, ami mérföldkő, hiszen ez az esemény Európa egyik legismertebb designvására és -kiállítása” – hangsúlyozta. A Széchenyi István Egyetem Design Campus Kompetenciaközpontja és Formatervező Tanszéke „DO — Growing in Design” néven indított közös projektet, amely a Blickfang Vienna 2025 designkiállításon mutatkozott be nemrégiben.  A Blickfang több mint harminc éve ad teret a kortárs design különböző irányzatainak, ahol a látogatók közvetlenül találkozhatnak a tervezőkkel, alkotókkal és márkákkal. A hangsúly a közvetlenségen, a minőségen és az egyedi ötleteken van, pontosan azon az emberközeli megközelítésen, amit a győri formáció is képvisel. A szakmai program lehetőséget ad a fiatal designerek bemutatkozására is. „Olyan alkotók kapnak teret, akik friss szemlélettel és merész ötletekkel reflektálnak a jelen kérdéseire. Az ő munkáik bizonyítják, hogy a design nem pusztán stílus, hanem gondolat és felelősségvállalás is”  – világított rá Gosztom András. Palócz Krisztián megerősítette, ezzel a közös szerepléssel egyértelmű üzenetet küldenek. „A jövő a nyitottságban, az együttműködésben és a nemzetközi párbeszédben rejlik – húzta alá. –  A Blickfang Vienna 2025 csupán az első lépés ebben a folyamatban, de már most jól látszik, hogy a DO nemcsak márka, hanem gondolkodásmód: a design közös munka, közös út és közös felelősség.”   Kiállító formatervező hallgatók: Ábrahám Virág, Bíró Panna, Czibik Bence, Farkas Boldizsár, Gerencsér Gergő, Gyökeres Kornélia, Hántai Katalin, Jiang Hongji, Kiss Eszter, Koncz Tamás, Kováts Kinga, Mosolygó Levente, Papp Borisz, Rovó Balázs, Róbert Vanda, Szabó Gréta, Zsédely Boglárka Konzulensek: Juhos Lehel, Koós Daniella DLA, Lepsényi Imre DLA, Miklósi Ádám, Monori Anita, Palócz Krisztián PhD, Tárnok Zsolt, Tóth Judit

A fenntarthatóság területén is egyre jelentősebb nemzetközi szereplővé válik a Széchenyi István Egyetem: az intézmény látványosan előrelépett a Quacquarelli Symonds (QS) legújabb rangsorában, ami jól mutatja, hogy az intézmény nemcsak követi, hanem formálja is a felelős működés globális trendjeit. A világ egyik legnagyobb presztízsű felsőoktatási minősítő szervezete, a QS november 18-án tette közzé legfrissebb fenntarthatósági rangsorát, amely újabb nemzetközi sikert hozott a Széchenyi István Egyetem számára. Az intézmény a 721. helyen végzett, ami jelentős, 168 helyes előrelépést jelent tavalyi pozíciójához képest. Az eredmény még értékesebb, ha tudjuk, hogy a világon több mint 25 ezer egyetem működik. A lista az intézmények környezeti és társadalmi hatását, valamint irányítási folyamataik minőségét vizsgálja, az ESG-normarendszerhez igazodva. A rangsor készítői ezúttal is a fenntarthatósághoz való tényleges, adatokkal alátámasztott hozzájárulást értékelték, különös figyelemmel az intézményi felelősségvállalásra és az egyenlőség biztosítására. „Egyetemünk számára a fenntarthatóság nem csupán mérőszám, hanem olyan hosszú távú elköteleződés, amely meghatározza oktatási, kutatási és működési stratégiánkat. A mostani jelentős előrelépés azt bizonyítja, hogy jó úton járunk: nemzetközi szinten is egyre inkább láthatóvá és elismertté válik mindaz a munka , amelyet a környezeti felelősségvállalás, az egyenlőség biztosítása és a minőségi intézményi irányítás terén végzünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a Széchenyi-egyetem a világ fenntarthatóságban leginkább élen járó felsőoktatási intézményei közé került”  – fogalmazott dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai elnökhelyettese, Fenntarthatósági Kompetenciaközpontjának vezetője. Az intézmény a QS további két ranglistáján szerepel: világranglistáján az 1001–1200. helyen , európai ranglistáján pedig a top 400-ban  található. A Széchenyi István Egyetem győri campusa – az intézmény sokat tesz a fenntarthatóságért. (Fotó: Korcz Miklós Máté)