A Széchenyi István Egyetem együttese, az Uni Győr Sharks nyerte a közelmúltban megrendezett Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Amerikai Futball Bajnokságot. A csapat úgy aratott fölényes győzelmet, hogy három kulcsjátékosa is hiányzott, mert bekerültek a magyar válogatottba. A  Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Amerikai Futball Szövetség szervezésében rendezték meg a napokban a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Amerikai Futball Bajnokságot (MEFOB). A Széchenyi István Egyetem csapata, az Uni Győr Sharks a küzdelmek során a nagy rivális Szegedi Tudományegyetemet kétszer – az alapszakaszban és az elődöntőben – is magabiztosan győzte le (18–6; 16–6), míg a döntőben az Óbudai Egyetemmel találkozott, és 26–12-re diadalmaskodott. A Széchenyi István Egyetem csapata, az Uni Győr Sharks Kurt Page edző vezetésével nyerte meg az Amerikai Futball MEFOB-ot. A játékosokat a szintén MEFOB-résztvevő győri cheerleaderek is elkísérték. „A Széchenyi István Egyetemen kiemelt figyelmet kap a sport, ami az amerikai futball győri fejlődésére is nagy hatással van. Az idei MEFOB-ra mintegy negyven magyar és nemzetközi hallgatóval érkeztünk. Örömteli teher volt, hogy nem tarthatott velünk az intézmény két jelenlegi és egy volt hallgatója, mert ők a magyar válogatottba kaptak meghívást”  – mondta el Baldauf Attila, a Győr Sharks alelnöke. Hozzátette, a játékosokat a cheerek is elkísérték, hiszen a klub és az egyetem együttműködésében a cheerleading szakosztály is hallgató-sportolókkal képviselteti magát a MEFOB-on. Kiemelte, az eddigi négy amerikai foci egyetemi bajnokságból kettőt a Széchenyi István Egyetem, kettőt pedig a Szegedi Tudományegyetem nyert meg. „Egyre több fiatal kerül kapcsolatba sportágunkkal, s az intézmény hallgatói között olyanok is akadnak, akiknek egyetemválasztásában is meghatározó szerepet játszott az amerikai foci. A most elért eredmény jól mutatja együttműködésünk erejét, bízom benne, hogy a jövőben is szép sikereket érünk el közösen”  – zárta.

Először kapott országos jelentőségű fórumot Magyarországon a tipográfia, vagyis a betűformák és szövegkompozíciók művészete: a Széchenyi István Egyetem Design Campusán rendezték meg a betűművészetre fókuszáló Typoflow Biennálét, amely több mint 1300 pályaművet vonzott. A nemzetközi zsűri által kiválasztott legjobb 200 alkotásból az intézmény Győri Innovációs Parkjában nyílt kiállítás. A tipográfia sokáig háttérbe szorult a hazai vizuális művészetek között, noha a magyar tervezőgrafika történetében mindig is voltak korszakos pillanatok, amikor a szakma együtt gondolkodott, alkotott és ünnepelt. 1976-ban indult útjára a Békéscsabai Országos Tervezőgrafikai Biennále, amely évtizedeken át adott teret az alkotásnak és a párbeszédnek, és máig fontos helyet foglal el a hazai grafikai életben. Később Pécs és Eger is országos jelentőségű eseményeknek adott otthont, amelyek elsősorban az oktatási intézmények köré szerveződtek, és hozzájárultak a magyar vizuális kultúra formálásához. A mostani Typoflow Biennále azonban új korszakot nyit: a betűművészet önálló szakmai fóruma jött létre a Széchenyi István Egyetem Design Campusán. A kiállítás október 31-én és november 3-án reggel nyolc órától este hét óráig, valamint november 4-én reggel nyolc órától délig ingyenesen látogatható az egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotók: Dudás Máté) A megnyitón dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kiemelte, hogy a rendezvény nemcsak a művészet, hanem az innováció és az együttműködés ünnepe is. „Nagy büszkeség számunkra ez a biennále, ahol a betűk beszélnek és inspirálnak minket formában, térben és gondolatban. Nem csupán hallgatók és oktatók, hanem tervezők, műhelyek és alkotók közössége találkozik. Célunk, hogy a magyar tipográfia múltja, jelene és jövője öltsön itt alakot – megmutatva, hogy a betű nem csupán eszköze, hanem formálója is a kultúrának” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az egyetem Művészeti Kara 2021-ben indította el designképzéseit, amelyek ma már a magyar és nemzetközi kreatívipar felé egyaránt nyitottak. Az intézmény Győri Innovációs Parkjában helyet kapott Design Campus és a hozzá tartozó Design Factory mára a vizuális kultúra és az innováció találkozási pontjává vált. Az itt működő közösség nemcsak oktatási központ, hanem alkotói műhely és tehetséggondozó tér is egyben. Dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese nyitotta meg az első tipográfiai biennálét az intézmény Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Dudás Máté) A zsűri elnöke, dr. Mateusz Machalski, a Varsói Képzőművészeti Akadémia rektorhelyettese és grafikusművész beszédében a pályaművek magas színvonalát és a tipográfia közösségteremtő erejét emelte ki. „Amikor először átnéztem a beérkezett munkákat, lenyűgözött a színvonaluk. Felemelő érzés volt megtapasztalni, mennyi kreativitás és szakmai igényesség jelenik meg ezekben az alkotásokban. Bár ez egyfajta verseny, a művészetben nincsenek győztesek és vesztesek – minden alkotás önmagában értékes és figyelemre méltó”  – mondta. Hozzátette: a győri kezdeményezés példaértékű, hisz új platformot teremt a globális párbeszédhez. Krzystof Duczki tolmácsolásával nyitotta meg a kiállítást dr. Mateusz Machalski, a Varsói Képzőművészeti Akadémia rektorhelyettese és grafikusművésze (jobbra). (Fotó: Dudás Máté) A nemzetközi zsűri több mint 1300 pályaművet bírált el, és a legjobb 200 alkotásból állította össze azt a kiállítást, amely a tervezőgrafika szinte minden területét felöleli – a plakát- és betűtervezéstől a könyvművészeten és arculati munkákon át az experimentális tipográfiáig. A biennálén Vári János Hunor kapta az Magyar Művészeti Akadémia fődíját, míg a Design Campus különdíját Szilágyi Anna Katalin nyerte el. A Kálmán Tünde-díjat Prell Norbertnek ítélte oda a zsűri, míg a Brandguide-különdíjat Derczbach Dóra, a FontFront-különdíjat Druzsin Nikoletta, az ArtHungry-különdíjat pedig Németh Márton vehette át. Győr Megyei Jogú Város felajánlását Solymosi Mór kapta. A biennále Halasi Zoltán Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, a Széchenyi István Egyetem Tervezőgrafika Tanszékének egyetemi docense kezdeményezésére valósult meg. (Fotó: Dudás Máté) A Typoflow szervezői szerint a mostani rendezvény csak a kezdet: céljuk, hogy a biennále kétévente megrendezve újra és újra összehozza a szakma szereplőit, és Győrt a kortárs tipográfia egyik meghatározó nemzetközi helyszínévé tegye. „Győr most új fejezetet nyit: egy eseményt, ahol a tipográfia nem háttér, hanem főszereplő – ahol a betű életre kel” – foglalta össze dr. Lukács Eszter. A szervezők és a díjazottak közösen ünnepelték a tipográfia sokszínűségét. (Fotó: Dudás Máté)

Tóth Kristóf, a Széchenyi István Egyetem új munkatársa elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíját. A fiatal kutató kvantumfizikai tananyagot fejlesztett középiskolások számára, amelynek segítségével a diákok nemcsak a fizika alapjaival, hanem a jövő technológiáját jelentő kvantum-számítástechnikával is megismerkedhetnek. A Magyar Tudományos Akadémia idén már 28. alkalommal hirdette meg a Pedagógus Kutatói Pályadíját, melyet azok kaphatnak meg, akik a közoktatásban tanítanak, és emellett tudományos munkát is végeznek. A cél, hogy elismerjék a tanárok tudományos hozzájárulását, valamint ösztönözzék a kutatás és az oktatás összekapcsolását. Az idei 13 díjazott között van Tóth Kristóf is, a Széchenyi István Egyetem új munkatársa, aki, a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium fizikatanáraként nyerte el a díjat. A kitüntetés alapját doktori értekezése adta, amelyben arra kereste a választ, miként lehet a középiskolai tanterembe bevinni a kvantumfizikát, és hogyan juthatnak el a diákok a kvantumszámítások alapjaiig. „A célom az volt, hogy ne bonyolult képleteken keresztül, hanem jól felépített kísérletekkel és feladatokkal fedeztessük fel a kvantumfizika világát ” – magyarázta. Mint mondta, a hagyományos módszerek gyakran kudarcélményt okoznak a diákoknak és a tanároknak is, mert túl sok és túl nehéz jelenséget kell egyszerre megérteni. Hozzátette: a hagyományos oktatás során használt témák félklasszikus modelleket tartalmaznak, amelyek bizonyítottan tévképzetek táptalajai. Ezzel szemben az általa kifejlesztett megközelítés egyetlen, egyszerűen megfigyelhető optikai jelenségből indul ki, és ezen keresztül vezeti be a fiatalokat a kvantumfizika alapjaiba. Kutatásai során több mint négyszáz diákkal dolgozott együtt, és az eredmények azt mutatták, hogy az új tananyaggal tanulók jelentősen jobban teljesítettek fogalmi megértésben, mint a hagyományos úton haladó társaik – sőt olykor még az egyetemistákat is felülmúlták. „A diákok képesek a legmodernebb tudományos gondolatokat is befogadni, ha érthetően mutatjuk be nekik. A jövő mérnökei és informatikusai így már középiskolás korban találkozhatnak a kvantum-számítástechnikával” – hangsúlyozta. Tóth Kristóf, a Széchenyi István Egyetem Matematika és Fizika Tanszékének új munkatársa a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíjának egyik idei kitüntetettje. (Fotó: Dudás Máté) A fiatal oktató papi és tanári családból származik, pályaválasztását nagymértékben befolyásolta a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanulójaként tapasztalt légkör. Már diákként szenvedélyes érdeklődést mutatott a kvantumfizika iránt, egyetemi évei alatt pedig végleg eldőlt, hogy e terület oktatásában szeretne elmélyülni. „Mindig örömet okozott, ha a fizika – különösen kvantumfizika – egyes törvényeit megérthetem. Ezt az örömöt másokkal megosztani hihetetlen felemelő érzés” – vallja. „Mint új munkatárs, nagy esély számomra, hogy az egyetem hátteret és ösztöndíjakat  biztosít a kutatásaim jövőbeli folytatásához. Ez ritka lehetőség, hiszen kevés helyen támogatják ennyire célzottan a fiatal oktatók tudományos munkáját és publikációit. Így a tanítás és a tudomány nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő tevékenység lehet”  – mondta. Tóth Kristóf innovatív oktatási szemléletét a napokban az OTP Fáy Alapítvány Oktatási Innovációs Díjával is elismerték, amely a modern pedagógiai megoldásokat és a kreatív, diákbarát tananyagfejlesztést jutalmazza. Az elismerés bronz fokozatát vehette át középiskolai kategóriában.

Tizenhat oktatási intézmény hetvenöt pedagógusa vett részt azon a szakmai előadáson, amelyet az ismert generációkutató, Steigervald Krisztián tartott a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában. Az intézmény által szervezett eseményen a generációk közti párbeszéd oktatásban betöltött szerepéről, a tanulási szokások átalakulásáról és a különböző nemzedékek közti együttműködésről esett szó. A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja folyamatosan arra törekszik, hogy olyan szakmai programokat szervezzen, amelyek közvetlen támogatást nyújtanak a pedagógusoknak abban, hogy a diákok számára vonzóvá tegyék a tanulást és támogassák őket a tudatos pályaválasztásban. Ennek jegyében nemrég „Generációs különbségek” címmel Steigervald Krisztián generációkutató tartott zárt körű szakmai előadást. Az eseményen 16 oktatási intézményből 75-en vettek részt. A szakember a generációk közötti megértés kérdéseivel foglalkozik, munkájában a különböző nemzedékek együttműködésének és kommunikációjának összefüggéseit vizsgálja. Az előadás aktualitását a tanulási szokások gyors átalakulása adta, amely tudatos módszertani igazítást tesz szükségessé az oktatásban. Steigervald Krisztián évtizedek óta foglalkozik generációkutatással, tudását nemrég a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában is megosztotta. A program során a kutató arra kereste a választ, hogyan lehet a legfiatalabb generációk tanulási szokásaihoz hatékonyan igazítani az oktatási módszereket, milyen eszközökkel és szemléletmóddal tartható fenn az érdeklődés egy gyorsan változó világban, és milyen mértékben szükséges alkalmazkodni az új nemzedékek értékrendjéhez, kommunikációs stílusához és motivációs mintázataihoz. Az előadás összefüggő keretet kínált az érdeklődés ébrentartásához és a motiváció tudatos építéséhez az oktatói mindennapokban. A hangsúly a következetesen alkalmazható, átlátható tanári megoldásokon volt, amelyek illeszkednek a tantárgyi célokhoz.A szakmai esemény üzenete az volt, miként tudjuk a mai kor gyerekeit úgy oktatni, hogy a tantárgy iránti érdeklődésük erősödjön, és a tanulás élményszerű, belső motivációra épülő folyamattá váljon. A rendezvény rávilágított arra is, hogy a pedagógusok szerepe a pályaorientációban kulcsfontosságú. Ők azok, akik elsőként találkoznak a diákok kérdéseivel, bizonytalanságaival, és akik a legnagyobb hatással lehetnek a fiatalok jövőképére és önbizalmára. A tanórai munkán túl a kapcsolódás, a párbeszéd és a személyes odafigyelés azok az eszközök, amelyekkel a tanárok valódi irányt tudnak mutatni diákjaiknak.

A Széchenyi István Egyetem égisze alatt működő Mobilis Interaktív Élményközpont adott otthont a 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győri regionális válogatójának. A rendezvény a fiatal kutatók és feltalálók bemutatkozásának fóruma volt, ahol a 14–20 éves korosztály kreatív ötletei kerültek középpontba. A 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győri regionális válogatóját október 22-én rendezték meg a Széchenyi István Egyetem égisze alatt működő Mobilis Interaktív Élményközpontban. A Magyar Innovációs Szövetség által szervezett verseny célja, hogy lehetőséget adjon a fiatal tehetségeknek saját fejlesztéseik és kutatási projektjeik bemutatására, és ezzel ösztönözze őket a tudományos és technológiai pálya felé. A regionális válogatóra a térség számos iskolájából érkeztek diákok, többek között Győrből, Esztergomból és Szentgotthárdról is. A versenyzők négy szekcióban mérték össze tudásukat és kreativitásukat, így gépész-villamos, informatika, orvos-biológia-kémia, valamint matematika-fizika-környezetvédelem területen. A szakmai zsűriket a Széchenyi István Egyetem elismert oktatói, kutatói, valamint a régió meghatározó vállalatainak szakemberei alkották, akik a legkreatívabb és legígéretesebb ötleteket díjazták. A rendezvényt dr. Dőry Tibor, a Magyar Innovációs Szövetség regionális igazgatója, a Széchenyi-egyetem docense nyitotta meg. Köszöntőt mondott prof. dr. Birkner Zoltán, a szövetség társelnöke, Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezetője és Lőrincz Gergő, az egyetem szolgáltatási és brandigazgatója. Utóbbi hangsúlyozta: az intézmény számára kiemelt cél, hogy a fiatal generációkban már középiskolás korban megerősödjön az innovációs szemlélet, hiszen ezekből a kezdeményezésekből születhetnek meg a jövő technológiai áttörései. A diákok poszteres formában mutatták be munkáikat, a zsűri pedig a tudományos megalapozottság mellett a gyakorlati hasznosságot és az ötletek társadalmi értékét is figyelembe vette. A legjobb projektek alkotói automatikusan továbbjutottak az országos döntőbe, ami az egyetemi felvételi eljárás során pluszpontokat is jelenthet számukra. Az egész napos tudományos és innovációs élményprogram a régió tudásközpontjait, iskoláit és vállalkozásait is összekapcsolta, inspirálva a fiatalokat arra, hogy valós problémákra fogalmazzanak meg megvalósítható, társadalmilag hasznos ötleteket. Az eseményt pályaorientációs kerekasztal-beszélgetés kísérte, amelyen a járműipar és más innovatív ágazatok szakértői mutatták be a tudományos pálya kínálta karrierlehetőségeket. Az informatika kategória első helyezettje a „Barlangászdrón” című projekt lett, amelyet Turbucz Benjámin és Katona Bence (Esztergomi SZC Bottyán János Technikum) készítettek. A második helyen Patyi Simon (Esztergomi SZC Bottyán János Technikum) végzett wFetch nevű számítógép-analizáló rendszerével, míg a harmadik helyet az „Intelligens drónrendszer veszélyhelyzet-elemzésre” című pályamunkáért Winkler László és Cserép Zoltán Győző (ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest) kapták. Az orvos-biológia-kémia kategóriában Harsányi Marcell László (Révai Miklós Gimnázium, Győr) bizonyult a legjobbnak „Az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítása, az mcr-1 fehérje gátlása” című kutatásával. A második helyen Kránicz Dániel (Révai Miklós Gimnázium, Győr) végzett „Mikroelektronikai hulladékok hasznosítása az őszi búza termesztésében” című munkájával, míg a harmadik helyet Bóna Zsombor és Hajnik Gergő (Esztergomi SZC Bottyán János Technikum) szerezték meg „Hordható egészségmegőrző technológia” fejlesztésükkel. Különdíjban részesült Szigeti Balázs és Győri Áron (Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr) „Fizikaszimulációs szoftver középiskolások” számára című munkájukért, Bereznai Domonkos Tibor és Holop Bence (Esztergomi SZC Bottyán János Technikum) „ENCLAV – Encrypted Communication Link & Vault” című fejlesztéséért, Eliás Simon (Révai Miklós Gimnázium, Győr) MateX+Yep projektjéért, Veiszhausz Péter és Kiss Márk Miklós (Esztergomi SZC Bottyán János Technikum) „Biztonság és mobilitás” című munkájáért, valamint Bokros Gergely és Erdei Botond (Esztergomi SZC Bottyán János Technikum) „ÚjraÚton – mozgáskorlátozottak számára könnyen kezelhető segédeszköz” fejlesztéséért. Képgaléria a rendezvényről (fotó: Dudás Máté)

Kiemelkedően eredményes szezont zártak a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének motorsport szakosztálya, az Uni Győr WMS versenyzői. Németh Eszter, a 2024-es év legjobb női gyorsasági autóversenyzője második helyen végzett a Swift Cup Europe nemzetközi értékelésében, és harmadik helyen zárt a magyar bajnokság összesítésében. Az országos gokartbajnokság csapatbajnoka pedig szintén az intézmény csapata lett, amelynek két pilótája, ifj. Willisits Vilmos és Szabó Bende egyéni bajnoki címet nyert, és kivívta a világbajnoki részvételt. A Széchenyi István Egyetem nemcsak minőségi képzéseivel, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével meghatározó szereplője a mobilitásnak, de a motorsportban  is egyre kiemelkedőbben teljesít. Ezt igazolják az intézmény sportegyesületének motorsport szakosztálya, az UNI-Győr WMS eredményei is. A több mint negyvenfős gokartcsapat számos sorozatban, köztük a magyar, az olasz és az Európa-bajnokság Easy Kart és Rotax kategóriáiban is érdekelt volt. A pilóták a szezon során több értékes dobogós helyezést szereztek, a legnagyobb sikert pedig ifj. Willisits Vilmos és Szabó Bende érte el: előbbi a junior, míg utóbbi a DD2 kategóriában lett magyar bajnok. A két fiatal ezzel jogot szerzett arra is, hogy részt vegyen a gokartosok világbajnokságának számító világdöntőn, amit november 29. és december 6. között rendeznek Bahreinben, több mint 60 ország legjobbjainak részvételével. Az UNI-Győr WMS tagjainak egyéni eredményei révén megnyerte a magyar csapatbajnokságot is. Ifj. Willisits Vilmos junior kategóriában szerzett magyar bajnoki címet. (Fotó: Dudás Máté) A Széchenyi-egyetem motorsport-szakosztályában pallérozódik Németh Eszter autóversenyző és válogatott e-sportoló is. A kapuvári származású fiatal  előbb szimulátoron, majd gokarttal érte el sikereit, de hamar gyorsasági autóversenyzésre váltott, amelynek tavaly legjobb magyar női pilótájává választották. A 2025-ös év még az eddigieknél is nagyobb sikereket hozott számára, a Swift Cup bajnokságban összesítettben harmadik helyezést szerzett a magyar, és másodikat a nemzetközi értékelésben. Szabó Bende dd2 kategóriában utasította maga mögé a teljes magyar mezőnyt. (Fotó: Dudás Máté) „Nagyon jó idényt sikerült teljesítenem, hiszen a sorozat valamennyi futamán részt tudtam venni, összesítésben pedig hazai és európai viszonylatban is dobogóra állhattam. A hat versenyhétvége során rengeteg tapasztalatot szereztem. Olyan neves pályákon versenyezhettem, mint az ausztriai Red Bull Ring vagy a Balaton Park Circuit. Sok szép pillanatot őrzök a futamokról, de persze akadtak kihívások is, amelyeket csapatként oldottunk meg ”  – értékelte szezonját a fiatal versenyző. Hozzátette, büszke arra, hogy sikereit a Széchenyi István Egyetem színeiben érheti el, hiszen hatalmas presztízst jelent számára az intézmény égisze alatt versenyezni. „A győri egyetem elsőéves rekreáció és életmód szakos hallgatója vagyok, így folyamatosan megtapasztalom, milyen sokat jelent ez a támogatás, ami nemcsak a versenyzésben, de a diplomaszerzésben is segít. Az intézmény lehetővé teszi a sportolók számára, hogy össze tudják egyeztetni tanulmányaikat az élsporttal, e nélkül én sem tudnék egyszerre helyt állni a versenypályán és az előadóteremben. Persze most, hogy véget ért a szezon, jelentősen megnövekednek az egyetemi feladataim, tehát az előttem álló hetekben a tanulásban kapcsolok nagyobb sebességre”  – árulta el Németh Eszter. Németh Eszter, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, Magyarország legjobb női gyorsasági autóversenyzője. (Fotó: Adorján András) Kolossváry Tamás, a Széchenyi-egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője a motorsportszakosztály képviseletében kiemelte, az intézmény számára fontos visszaigazolást jelentenek   a fiatal tehetségek magyar és nemzetközi eredményei.   „Egyetemünk motorsport-stratégiájának egyik célja, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek megalapozzák versenyzőink további sikereit. Az utánpótlásért végzett munka mellett kiemelt hangsúlyt fektetünk a szakemberek képzésére is – mondta. – Ezt szolgálják egyedülálló kurzusaink , Hungaroring Autó-motorsport Külső Tanszékünk , a világ élvonalába tartozó hallgatói csapataink – a SZEnergy Team , az Arrabona Racing Team  és a SZEngine  –, valamint a közelgő Formula Student Symposium nemzetközi motorsport konferencia is.”

A profik között első szezonját töltő fiatal tehetség, ifj. Sárközi Richárd minden idők legjobb hazai eredményével, pályacsúccsal nyerte a 16. Profi Magyar Golfbajnokságot. A Széchenyi István Egyetem és az intézményhez tartozó Uni Elite Sport Kft. szakmai támogatásával versenyző játékos a nemzetközi Pro Golf Touron is kitűnően szerepelt, és a döntőig jutott. Aki kedvet kapott a golfozáshoz a győri egyetem egyedülálló képzésén a friss bajnok édesapjától, az újkori golf első magyar profi golfozójától is tanulhat. Ifj. Sárközi Richárd, a magyar golf kiemelkedő tehetsége első profi idényét úgy zárta, hogy komolyan letette a névjegyét a hazai és a nemzetközi golfpályákon egyaránt. A nemzetközi profi golf harmadik vonalát jelentő Pro Golf Touron bemutatkozásként rögtön már az első, törökországi versenyén bejutott a döntőbe, a zalacsányi Zala Springs Openen pedig történelmi sikert ért el nyolcadik helyével. „Az utóbbi meghatározó hétvége volt a számomra, hiszen hazai pályán sikerült a legjobb tízbe kerülnöm, ami magyar golfozónak korábban még soha nem sikerült. A szezon további része is jól alakult, bár volt, hogy csupán egy ütéssel maradtam le a cut-ról, vagyis a döntő napról. A sorozat fináléját jelentő Championshipen további két helyet tudtam javítani addigi pozíciómon, így az első nemzetközi profi idényemet közel 300 játékos közül a 79. helyen zártam” – idézte fel a 22 éves sportoló. Ezt követte a 16. Profi Magyar Golfbajnokság , ahol az utolsó napon hibátlan játékkal szintén minden idők legjobb eredményét produkálta, és pályacsúccsal állhatott a dobogó legfelső fokára. Ifj. Sárközi Richárd (középen) minden idők legjobb eredményével nyerte meg a 16. Profi Magyar Golfbajnokságot. Bár a versenyszezon véget ért, a megfeszített munka korántsem. „Folytatom a jövő évi szereplésem megalapozását, és a tervek szerint a hideg hónapok során Spanyolországban is edzőtáborozom. Célom, hogy a következő idényben legalább a negyvenedik hely környékén végezzek”  – emelte ki. A sportoló elárulta bár nem szeret hosszú távra tervezni, inkább mindig csak az előtte álló feladatra koncentrál, ez alól azért kivételt jelent egy dátum: 2028 nyara. „Természetesen a Los Angeles-i olimpia sokszor eszembe jut, és mindent megteszek azért, hogy ott legyek. Igyekszem azonban ezt sem túlgondolni, a fókusznak most a mindennapi munkán kell lennie”  – tette hozzá. Ifj. Sárközi Richárd elmondta, a Széchenyi István Egyetemmel először az Uni Elit Sport Club rendezvényén keresztül került közelebbi kapcsolatba. „Sokat jelent számomra az intézmény partnersége, amellyel hozzájárulnak sikeres szereplésemhez. Az egyetem Magyarországon egyedülálló „szimulációs sport golf” mikrotanúsítványos képzést indított, amelynek édesapám, Sárközi Richárd is oktatója. A hallgatók így a legjobbtól tanulhatnak, hiszen ő nemcsak profi golfozóként rendelkezik hatalmas tapasztalattal, de mintegy három évtizede foglalkozik a sportág oktatásával is”  – hangsúlyozta. Hozzátette, bár eddig versenyei nem engedték, a közeljövőben maga is szeretne ellátogatni a győri képzésre, és bepillantást nyerni az ott folyó munkába. A Széchenyi István Egyetem képzésére jelentkezők professzionális szimulátorok segítségével sajátíthatják el a golf alapjait. A 14 alkalmas kurzus – amelyre az intézmény hallgatói és dolgozói mellett bárki jelentkezhet – különlegessége, hogy az azt elvégzők valamennyi golfpályára alkalmas, a Profi Golf Sportági Szövetség által kiállított és a Magyar Golfszövetség által elfogadott pályára lépési engedélyt szereznek. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a pályaalkalmassági igazolás birtokában lehet csak igénybe venni a hazai és nemzetközi golfklubok pályáit.

Győr központjában két új vendéglátóhely színesíti a város gasztronómiai térképét. A Dr. Kovács Pál utcában található Mankosha elnevezésű palesztin pékséget és a szomszédjában lévő, 6Dogs nevű amerikai hot dog bisztrót a Széchenyi István Egyetem végzett hallgatói alapították, akik a tradíció és a minőség jegyében készítik ételkülönlegességeiket. A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közössége évek óta folyamatosan gyarapszik. Három palesztin fiatal tanulmányaik nyári befejezését követően is Győrben maradt, hogy vállalkozást alapítva járuljon hozzá a térség kulturális és gasztronómiai életéhez. A nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzést végzett Mohammed A. K. Aboalrob és a járműmérnöki szakon oklevelet szerzett Anas Jamal Abdelqader Mohammad tradicionális pékséget nyitott, honfitársuk, az ellátásilánc-menedzsment szakon diplomázott Ahmad Ziad Odah Haddad pedig amerikai hot dog bisztrót üzemeltet a belvárosban. Az utóbbi létrehozásában a járműmérnök szakos, jordán Akram Alsaify is részt vett. „Egy barátunk ajánlotta a Széchenyi-egyetemet a képzések magas színvonala és az intézmény nemzetközi hírneve miatt. Amikor 2023-ban elkezdtük a mesterszakot, és beköltöztünk a kollégiumba, gyakran hiányoztak nekünk az otthoni ízek, ezért elkezdtünk a közös konyhában sütni. Hallgatótársainknak annyira megtetszettek az általunk készített ételek, hogy gyakran az órák utánra rendeltek tőlünk például saját készítésű pitakenyeret. Ők javasolták azt is, hogy nyissunk Győrben egy pékséget, ahol bárki megvásárolhatja a termékeinket, amik egyedülálló színfoltjai lennének a város gasztronómiai életének”  – vázolta fel a kezdeteket Mohammed A. K. Aboalrob. Elmondta: gyermekkori barátjával közösen nyitották a Mankosha  nevű üzletet, ahol az első hetekben már az egyetem számos nemzetközi és magyar hallgatója megfordult. „Összetartó, erős közösség áll a hátunk mögött, amiért nagyon hálásak vagyunk. Azt tapasztaltuk, hogy nagy a hasonlóság a magyar és a palesztin kultúra között, mert ugyanúgy fontos számunkra a tradíció és a vendégszeretet” – fűzte hozzá . Üzlettársa, Anas Jamal Abdelqader Mohammad kiemelte: a városban élők között is pozitív volt az üzlet fogadtatása. Különösen örülnek, amikor a helyiek is betérnek hozzájuk, hogy megkóstolják a keleti ízeket, és elégedetten távoznak. A Széchenyi István Egyetem palesztin nemzetközi hallgatói a Dr. Kovács Pál utcában található pékségükben várják a vendégeket. (Fotó: Adorján András) „Bízunk abban, hogy a jó hírünk elterjed, és egyre többekkel ismertethetjük meg a palesztin gasztronómia e szeletét. Nálunk otthon olyan egy pékség, mint a mi boltunk, azonban rá kellett jönnünk, hogy Magyarországon ugyanez a szó teljesen mást jelent. Amit mi árulunk, az a számunkra tradicionális kínálat: a vékonytésztás, számtalan feltéttel ízesített lepények mellett töltött és töltetlen pitafélék is kaphatók, de kunafa elnevezésű édes desszertünk is van”  – részletezte. Kiemelte: a Mankosha a város első ilyen vendéglátóhelye, így az alapanyagok beszerzéséért Budapestre vagy Bécsbe járnak, hogy igazán autentikus élményt nyújthassanak. A fiatalok fontosnak tartották, hogy ételeik az egyetemisták számára is megfizethetők legyenek, így például a lepénykenyérfélék már 100 forintos darabáron is megvásárolhatók, a fűszeres darált hússal töltött arayesz nevű pitakenyér 1000 forintért kapható, míg a pizzaszerű, különböző feltétekkel kóstolható manakish lepények már 1300 forinttól elérhetők. A Mankosha nevű pékség egyik különlegessége a kunafa, ami egy ropogós, sziruppal átitatott meleg desszert, a felvételen zsályateával tálalva. (Fotó: Adorján András) A hangulatosan berendezett pékség szomszédságában, a Dr. Kovács Pál utcában egy másik új vendéglátóhelyet is felfedezhetünk: a 6Dogs  elnevezésű hot dog bisztrót Ahmad Ziad Odah Haddad és Akram Alsaify alapították. A minőségi alapanyagokból készített streetfood-különlegesség ötlete előbbitől származik, aki utazásai alatt találkozott az egyszerű, mégis ízletesen elkészíthető étellel. „Édesapám a nyolcvanas években gyakran járt Magyarországon, ő ajánlotta számomra a Széchenyi-egyetemet. Örülök, hogy Győrt választottam, mert amellett, hogy gyönyörű és békés város, illetve az emberek kedvesek és segítőkészek, kiváló az elhelyezkedése is. A tanulmányaim alatt a magyar barátaimnak köszönhetően rengeteg helyet felfedezhettem az országon és Európán belül is, de egyedül is voltak érdekes utazásaim. Egy alkalommal egy svéd hostelben ismerkedtem meg egy amerikai hot dog étterem üzemeltetőjével, aki megmutatta, hogy mennyi lehetőség van egy ilyen helyben”  – mesélte el a 6Dogs alapításának történetét Ahmad Ziad Odah Haddad. Megjegyezte: a bisztró nevében található „hatdog” magyar szójáték elsőre sokaknak elkerüli a figyelmét. Ahmad Ziad Odah Haddad lávakövön grillezett, marhahúsból készült hot dogot kínál az amerikai ízekre vágyóknak. (Fotó: Adorján András) „Az üzlettársammal úgy láttuk, hogy Győrben nincs kifejezetten hot dogra specializálódott étterem, így a gasztronómiai kínálat szélesítésének lehetőségét is láttuk a bolt megnyitásában. A berendezést, a dekorációt és az ételeket is igyekeztünk minél inkább a nyugati mintákra építeni, ami nagyon tetszik az embereknek”  – fejtette ki. A széchenyis gyökereire büszke hallgató elmondta: számukra a minőség az egyik legfontosabb követelmény, ezért minden rendelést a legjobb alapanyagokból és nagy odafigyeléssel készítenek. „A hot dog mint étel és talán a dizájn is inkább a fiatalabb korosztály számára tűnhet vonzónak elsőre, de célunk, hogy a helyi lakosságot is elérjük, és megkedveltessük velük a specialitásainkat”  – szögezte le. Kiemelte: természetesen az egyetemista közösség az egyik legfontosabb bázisuk, de a feltétekkel alaposan megrakott, amerikai különlegességet mindenki számára elérhető áron kínálják. A tulajdonos elárulta, hogy reményeik szerint a 6Dogs a jövőben igazi branddé növi ki magát, ami akár bővítést, további üzletnyitást is jelenthetne. Frissen sült buci, marhahúsvirsli, házi szósz, jalapeño paprika, uborka – gazdag ízélményben van része a 6Dogs-ba betérőknek. (Fotó: Adorján András)

Kisgyermekeknek szóló szenzomotoros tréningprogrammal nyerte el az OTP Fáy Oktatási Innovációs Díj általános iskola alsó tagozat kategóriájának arany fokozatát a Széchenyi István Egyetem kutatója. Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet mindenki számára elérhető, játékos fejlesztő foglalkozásának célja, hogy a gyerekek idegrendszeri érését mozgással támogassa, elősegítve a tanuláshoz, figyelemhez, viselkedésszabályozáshoz szükséges alapképességek fejlődését. Az OTP Fáy Oktatási Innovációs Díj évről évre azokat az oktatási eszközök és módszertanok terén kiemelkedő gyakorlatokat, innovatív megoldásokat és kezdeményezéseket ismeri el, amelyek pozitív hatással vannak a tanítás minőségére, és fokozzák a tanulás eredményességét. Az általános iskola alsó tagozat kategóriájának legmagasabb, arany fokozatát idén a Széchenyi István Egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának kutatója, dr. Stephens-Sarlós Erzsébet  nyerte el kisgyermekeknek szóló, játékos fejlesztőprogramjával. A „Mozgásban a siker” elnevezésű projektet a szakember több évtizedes pedagógiai pályája ihlette. Ez a program fejlődésneurológiai kutatások eredményei alapján támogatja a gyermekek idegrendszeri érését, a csecsemőkori reflexek gátlását, így segítve például a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlődését. A Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Stephens-Sarlós Erzsébet (jobbra) az általános iskola alsó tagozat kategória legmagasabb, arany fokozatát nyerte el. (Fotó: OTP Fáy Oktatási Innovációs Díj) Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet elmondta: a Fáy Alapítvány pályázatára a Széchenyi-egyetem egészségpszichológia mesterképzésének egyik hallgatója hívta fel a figyelmét, a lehetőséget pedig már csak azért is aktuálisnak tartotta, mert az intézményben jelenleg is zajlik egy óvodás, alsós korosztályt érintő kutatás a témában. „Minél több úgynevezett primitív reflexe marad fenn egy gyermeknek, annál nehezebb elérnie azt a kognitív teljesítményt, amit egy érett idegrendszer mellett képes lenne. Illetve annál nagyobb a valószínűsége a viselkedés- és figyelemzavarral kapcsolatos problémák kialakulásának. Mivel a mozgás, az idegrendszer működése és a kognitív funkciók megnyilvánulása szorosan összefügg, ezért létrehoztam egy nagyjából 120 foglalkozást tartalmazó programot, amely tizenöt-húsz perces játékos gyakorlatokból áll, és segíti a csecsemőkori reflexek gátlását”  – részletezte. A kutató megjegyezte: a bárki számára elérhető programot megközelítőleg 500 óvodás és iskolás csoport használja jelenleg Magyarországon. „Nagy problémát okoz, hogy hazánkban sokkal kevesebb gyermek jut el egyéni fejlesztésre, mint amennyinek szüksége lenne rá. Ezzel a csoportos tréninggel mindenki lehetőséget kap arra, hogy kibontakoztassa a benne rejlő képességeket. Lényeges, hogy ezekhez a gyakorlatokhoz nincs szükség kiegészítő eszközökre, ráadásul a foglalkozást óvodapedagógusok és tanítók is vezethetik, megvalósítása különleges képzettséget nem igényel”  – fejtette ki. Hozzátette: a mozgással támogatott alkalmakat a gyermekek nem kifejezetten fejlesztésnek élik meg, mert a foglalkozás játékos formában, mondókákkal és meseszerű elemekkel  kiegészítve valósul meg. Dr. Stephens-Sarlós Erzsébet büszke az elismerésre, ami még tovább ösztönzi a témában megvalósuló tudományos tevékenységét. „A Széchenyi-egyetem maximálisan támogatja a primitív reflexekről, a kognitív képességekről és az idegrendszeri aktivitásokról  szóló kutatásaimat, melyeknek eredményességéről naponta kapok pozitív visszajelzéseket szülőktől, pedagógusoktól.  – fogalmazott. – A pályám következő szakaszát szeretném erre és a tudásmegosztásra összpontosítani, mert meggyőződésem, hogy minél szélesebb közönség számára elérhetővé kell tenni az ehhez hasonló fejlesztéseket, amelyek boldogabb, teljesebb élethez segíthetik hozzá a gyermekeket.”

Győrben rendezték meg a harmadik nemzetközi Danube Cup Konferenciát, amelynek középpontjában a vállalkozói lét – azon belül is a kisvállalkozások – kihívásaira irányuló kutatások álltak. A Széchenyi István Egyetem társszervezésében megvalósult kétnapos eseményen többek között a Duna menti országok hazai és külföldi szakértői vettek részt, akik a női vállalkozók helyzetéről, a családi cégekről, a technológiai innovációkról és az egyetemi vállalkozásoktatásról is szót ejtettek a 13 szekcióban megvalósult szakmai programon. A Danube Cup egy nemzetközi egyetemi hálózat, amelynek célja a vállalkozói oktatás fejlesztése, a hallgatói startupok és az akadémiai vállalkozáskutatás támogatása. A Duna menti országokat összefogó társulás egyik fontos pillérét képezi a kutatók globális együttműködését segítő Danube Cup Konferencia, amelyet kétévente rendeznek meg. A rendezvény a vállalkozói szellem és a startup-ökoszisztémák oktatásának trendjeit mutatja be, fórumot biztosít a tapasztalatok és jógyakorlatok megosztására, valamint előremutató párbeszédeket indít a régió akadémiai szereplői között. A harmadik Danube Cup Konferenciának a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja adott otthont nemrégiben. A két nap során 69 prezentáció hangzott el 13 szekcióban. A résztvevők között 20 ország 30 egyeteme képviseltette magát, beleértve kilenc hazai egyetem oktatóit és kutatóit. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában megrendezett harmadik Danube Cup Konferencián húsz ország kutatói vettek részt. (Fotó: Adorján András) A megnyitón dr. Dőry Tibor főszervező, az egyetem Vezetéstudományi és Marketing Tanszékének docense kifejtette: a program célja, hogy az inspiráló előadások révén új együttműködési lehetőségeket, tartalmas szakmai diskurzust mozdítson elő. Dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja elmondta, 82 tanulmányt nyújtottak be a résztvevők, köztük kész publikációkat, folyamatban lévő kutatásokat és jógyakorlatokat bemutató anyagokat. Kiemelte, hogy a konferencia tudományos hatása jelentős, mert a legkiemelkedőbb kutatások színvonalas, Scopus-indexált kiadványokban jelennek majd meg. A Danube Cup nemzetközi egyetemi hálózatot dr. Danyi Pál alapító mutatta be. „A mozgalmat kilenc évvel ezelőtt indítottuk, jelenleg öt ország tíz felsőoktatási intézménye adja az aktív tagságot. Víziónk, hogy motivált és sikeres vállalkozói szellemű hallgatókat képezzünk, hozzájárulva egy olyan sikeres régióhoz, amelyben az új, innovatív egyetemi ötletek hatékonyan és eredményesen kerülnek át az üzleti életbe”  – fogalmazott. Elárulta: legfrissebb terveikben szerepel, hogy vállalkozói tréninget, kollaboratív képzési rendszert hozzanak létre a hálózat egyetemei számára. Dr. Danyi Pál, a Danube Cup alapítója bemutatta a szervezetet. (Fotó: Adorján András) A konferencia egyik támogatója, a Nemzeti Innovációs Ügynökség részéről Kutni Mátyás edukációs szolgáltatásokért felelős igazgató köszöntötte a résztvevőket. „A hallgatói innováció támogatása, valamint a vállalkozói készségek és gondolkodásmód fejlesztése az egyik legfontosabb és legnehezebb feladatunk. Ugyanakkor örömmel mondhatom, hogy programjaink révén már több ezer fiatalnak és kutatónak segítettünk megismerkedni az innovációval és a vállalkozói léttel” – jelentette ki. Megjegyezte: egyik zászlóshajójuk a Hungarian Startup University Program (HSUP), amely egyetemeken átívelő, online kurzus formájában nyújt modern vállalkozói ismereteket és innovatív gondolkodásmódot a startupok világával kapcsolatban a felsőoktatásban tanulóknak. Kifejezte örömét, hogy az ügynökség hozzájárulhatott a Danube Cup Konferencia sikeréhez, mert a hasonló, határokon átívelő lehetőségek rövid időn belül járulhatnak hozzá értékes kooperációk kialakításához. A Nemzeti Innovációs Ügynökség edukációs szolgáltatásokért felelős igazgatója, Kutni Mátyás (Fotó: Adorján András) A szakmai program során a résztvevők olyan témákban ismerkedhettek meg a legfrissebb kutatásokkal, mint a vállalkozó nők helyzete, az élenjáró technológiák szerepe, a modern marketing kihívásai, a családi cégek sajátosságai, vagy épp az egyetemi vállalkozások jelentősége. A főelőadások sorát dr. Ács Zoltán professzor, a Vienna Institute for Global Studies (VIGS) alapítója, nemzetközi szinten elismert kutató kezdte meg „Digitális fejlesztések a Duna-völgyben – mítosz vagy valóság?” című prezentációjával. Dr. Dimo Dimov, az egyesült királyságbeli Bath-i Egyetem professzora a vállalkozói út megteremtéséről, felgyorsításáról és finanszírozásáról beszélt, míg dr. Michael Dowling, a német Regensburgi Egyetem professzora az együttműködés és a verseny ellentétét helyezte harmincéves kutatói pályája perspektívájába. Az esemény második napján dr. Reinhard Prügl, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem professzora adott elő a családi vállalkozások értékállóságáról és kihívásairól. A konferencia résztvevői kerekasztal-beszélgetések során is elmélyülhettek a vállalkozásfejlesztés témájában. A felvételen dr. Dőry Tibor beszélget dr. Ács Zoltán professzorral és dr. Dimo Dimov professzorral. (Fotó: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikumának diákjaiból álló csapat nyerte meg az Agrárszakképző Intézmények V. Országos Gazdászversenyét. A győri diákoknak a győzelemhez az elméleti és gyakorlati tudás mellett a precíziós technológiák ismeretére is szükségük volt. Az Agrárszakképző Intézmények V. Országos Gazdászversenyét Hódmezővásárhelyen rendezték meg nemrégiben. A szakmai rendezvényen a hazai agrárszakképző intézmények 11 tanulói csapata mérte össze a tudását. Az elméleti ismeretek tesztelését agrárdigitalizációs és gyakorlati feladatok követték állattenyésztési és növénytermesztési témákban, amelyeket a gazdálkodással kapcsolatos ügyességi számok is kiegészítettek. Végül a Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium középiskolásai állhattak a dobogó legfelső fokára. A csapatot a tizenkettedikes Kállai Boglárka, Póczi Mátyás és Rabai Ábel alkotta, felkészítőjük Farkasdi Károly volt. A diákok értékes nyereményekkel gazdagodtak, emellett szakmai látogatást tehetnek Szentesen, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetében. A Széchenyi István Egyetem Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikumának győztes csapata: Kállai Boglárka, Póczi Mátyás és Rabai Ábel. (Fotó: Adorján András) „Iskolánk minden eddigi gazdászversenyen részt vett, és minden alkalommal dobogós helyezést ért el, az idén pedig a legjobbnak bizonyult a csapatunk. Büszkék vagyunk a fiatalokra, akik a tanultakat a gyakorlatban is alkalmazni tudják. Számunkra ez kitűnő visszajelzés, hogy kollégáink eredményesen készítik fel a diákokat. Köszönettel tartozunk a Széchenyi István Egyetemnek, hogy olyan hátteret biztosít számunkra, amely magas színvonalú képzést tesz lehetővé. A precíziós gazdálkodás például kiemelten fontos terület, amelyben az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara példaértékű tevékenységet végez. Jól mutatja a téma aktualitását, hogy a feladatok közt megtalálható volt a mezőgazdasági drónok használata és irányítása”  – fogalmazott Csiszár Rudolf iskolaigazgató. „Hatalmas élmény volt számunkra a verseny, és óriási örömet jelentett a győzelem, mert nagyon erős mezőnyben sikerült megszereznünk”  – mondta el Kállai Boglárka. Hozzáfűzte, a megmérettetés első felében ötven elméleti kérdésre kellett válaszolniuk, amely a mezőgazdaság valamennyi területét felölelte a növénytermesztéstől és az állattenyésztéstől a géptanon át az élelmiszer-ismeretekig. Rabai Ábel a gyakorlati feladatokat sorolta, amelyek között szerszám- és élelmiszeralapanyag-felismerés is volt, de a ló anatómiai felépítésével szintén tisztában kellett lenniük. „Gyakorlottnak kellett lennünk a legújabb technológiák használatában is, amit egy drónszimulátor segítségével mutathattunk be”  – folytatta Póczi Mátyás. Felkészítő tanáruk, Farkasdi Károly megjegyezte: a precíziós gazdálkodás fontos eleme a drónnal való talajállapot-felmérés, amit kitűnően szimuláltak a tanulók a versenyen. Kiemelte, évek óta tanítja a három diákot, így nem volt nehéz összeállítania a csapatot. „Elhivatott, tehetséges fiatalokról van szó, akik eredményükkel igazolták a beléjük vetett bizalmat. Iskolánk számára pedig kitűnő erőpróba az országos verseny, így a következő alkalommal is ott leszünk, hogy újabb tanulóink mutathassák meg magukat a szakmai zsűrinek”  – jegyezte meg. A diákok elmondták, a gazdálkodás mindhármuk életében folyamatosan jelen van, hiszen otthon is vannak állataik, kis gazdaságuk, ahol az iskolában tanultakat alkalmazni tudják. Abban is egyetértettek, hogy a technikum elvégzése után egyetemi tanulmányokat szeretnének folytatni, és hosszú távon az agrárterületen képzelik el jövőjüket.

A Vidékfejlesztési Programból elnyert 1,7 milliárd forintos támogatásból és több mint félmilliárd forint saját forrásból hozott létre sertés- és baromfi-bemutatóüzemet, illetve okoskertet, valamint fejlesztette sajtüzeme laboratóriumát a Széchenyi István Egyetem az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon. Az átadóünnepségen elhangzott: a projektek a gyakorlatközpontú oktatást és a kutatást szolgálják. A Széchenyi István Egyetem arra törekszik, hogy Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara is a legkorszerűbb oktatási és kutatási háttérrel támogassa a hallgatókat, a munkatársakat és a térséget. Ehhez járul hozzá az intézmény Vidékfejlesztési Program keretében elnyert két pályázata, amelynek átadását október 17-én tartották. Az eseményen dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja elmondta: a fejlesztések célja, hogy a középiskolások, az egyetemisták és a vállalati partnerek a gyakorlatban is megismerjék a modern, digitálisan támogatott agrármegoldásokat és az élelmiszer-előállítás folyamatait. A Smart Farm tangazdaságban kialakított, több mint 500 négyzetméteres, 18 helyiségből álló állatkísérleti laborban számítógép-vezérelt klímaszabályozás és integrált telepfelügyelet működik. Az egyedi takarmányfelvétel- és emissziómérést a baromfi- és sertésanyagcsere-laborok, valamint a sertések speciális egysége szolgálják. Az alkalmazott mesterségesintelligencia-alapú megoldások – például a gépi látás és az akusztikus elemzés – lehetővé teszik az állatjólét és -viselkedés valós idejű nyomon követését. A dékán kifejtette: a Lucsony utcai telephelyen létrehozott okoskertben 40 magaságyás, automata öntözés és növényfigyelés, időjárás-állomás, valamint megújított, gyógynövényszárítóval és palántanevelővel felszerelt üvegház található. A kifejlesztett „Smart Garden” alkalmazás VR-megjelenítéssel teszi élményszerűvé a tanulást. Emellett a kar sajtüzemének laboratóriumába olyan korszerű eszközöket vásároltak, amelyek megkönnyítik a minőségellenőrzést és a hatóanyag-tartalom mérését. Dr. Tóth Tamás szerint mindez egyszerre járul hozzá az oktatási és a kutatási célokhoz, illetve alapot ad hallgatóknak, középiskolásoknak és vállalkozásoknak a projektalapú oktatáshoz, tréningekhez és gyakorlati bemutatókhoz. Az átadóünnepség résztvevői: dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere, dr. Nagy István agrárminiszter, Hanczné dr. Lakatos Erika, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar stratégiai dékánhelyettese, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja és dr. Húth Balázs, az Állattudományi Tanszék vezetője. (Fotó: Adorján András) Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese beszédében aláhúzta: e két projekt nem csupán infrastruktúrát teremtett, hanem szemléletet is formál. „Azt az elkötelezettséget fejezi ki, hogy intézményünk a fenntarthatóság és a korszerű élelmiszer-termelés ügyét stratégiai feladatának tekinti, amelyben a hagyományos agrártudás a digitális technológiákkal kiegészülve új távlatokat ad az egész ágazat számára”  – fogalmazott. Kiemelte a legkorszerűbb ismeretek, a modern technológiák és a gyakorlati tapasztalatok összekapcsolásának fontosságát. „Ez biztosítja, hogy a magyar agrárium képes legyen megfelelni a 21. századi elvárásoknak – és hogy a vidék valóban a fejlődés, az értékteremtés és a magas életminőség tere maradjon”  – szögezte le. Dr. Nagy István agrárminiszter az eseményen elmondta, hogy 2023-ban hirdették meg a Vidékfejlesztési Program keretein belül a bemutatóüzemek támogatását lehetővé tevő felhívást. „Azt tűztük ki célul, hogy az elérhető legjobb technológiával felszerelt gyakorlati képzőhelyek jöhessenek létre, amelyek révén iskoláink, egyetemeink 21. századi körülmények között tudnak átadni ismereteket. A felhívás keretében 19 intézmény részesült összesen 15,6 milliárd forint támogatásban”  – összegezte. Felhívta a figyelmet a megfelelő szakember-utánpótlás fontosságára. „A szakképzésből ma már jóval egyszerűbb az út a felsőoktatásba, mint korábban: az okleveles technikusképzés, illetve az intézményeink és az egyetemek közötti együttműködések ehhez jó alapot adnak. Idén több mint 3200 hallgatót vettek fel államilag támogatott, agrár-felsőoktatási képzésekre, melyek közül több mint ötszázan itt, Mosonmagyaróváron kezdhették meg tanulmányaikat”  – hangoztatta. Szabó Miklós mosonmagyaróvári polgármester beszédében Mosonmagyaróvár és a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara közötti szoros együttműködést húzta alá. Megjegyezte: „Ezek a projektek nemcsak az intézményt, hanem a várost is gyarapítják, még évtizedek múltán is. Általuk az itteni képzések még vonzóbbá válnak a fiatalok körében, és még képzettebb szakemberek kerülnek ki a karról.” A gyakorlatközpontú képzéseket és a kutatásokat egyszerre szolgálják az átadott beruházások. (Fotók: Adorján András)

Az ösztöndíjak, a nemzetköziesítés, a diplomák értéke és a képzések gyakorlati jellege kapcsán hangzott el a legtöbb kérdés azon a fórumon, amelyen a Széchenyi István Egyetem hallgatói Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert kérdezhették. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában tartott telt házas fórumot Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter „Kérdezd a minisztert!” címmel október 15-én. Az eseményen több mint száz hallgató vett részt, és nagyon sok téma került szóba. A rendezvény célja az volt, hogy a fiatalok közvetlenül, szabadon tehessék fel kérdéseiket a tárcavezetőnek, és párbeszéd induljon a magyar felsőoktatás jövőjéről. A győri találkozó a programsorozat harmadik állomása volt, a budapesti Semmelweis és a Miskolci Egyetem után. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (Fotó: Adorján András) A fórumot követő sajtótájékoztatón Hankó Balázs hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetem a megújult magyar egyetemek élvonalába tartozik, a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában szerepel. Mint mondta, az intézmény nemzetközi tudományos teljesítménye az elmúlt időszakban megtízszereződött, és mind a hazai, mind a külföldi hallgatók száma folyamatosan növekszik. Aláhúzta, hogy a győri egyetem finanszírozása az utóbbi esztendőkben évi 8 milliárd forintról 26 milliárdra emelkedett, ami jól mutatja az intézmény teljesítményének elismerését. Beszélt arról is, hogy több tízmilliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezett a Széchenyi István Egyetemre, és jelentős infrastrukturális megújulás ment végbe. „A győri egyetem a megújult egyetemek ligájában játszik, és jól játszik. De a célunk, hogy még előrébb lépjünk – szeretnénk, ha lenne magyar egyetem a világ legjobb száz és több magyar egyetem Európa legjobb száz felsőoktatási intézménye között” – fogalmazott Hankó Balázs az „Egyetemek 2030” program céljait ismertetve. Hozzáfűzte: a fórumon a hallgatók részéről több fontos téma került napirendre, köztük az ösztöndíjak rendszere, a kollégiumfejlesztések, az oktatás gyakorlatorientáltsága, valamint az ipari kapcsolatok és a mesterséges intelligencia szerepe az oktatásban és a kutatásban. A Széchenyi István Egyetem sok hallgatója élt a lehetőséggel és tett fel kérdést a miniszternek. (Fotók: Adorján András) Vályi Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke kiemelte: „Fontos, hogy a hallgatók közvetlenül is megoszthassák a véleményüket a döntéshozókkal. Az ösztöndíjak, a lakhatás, a nemzetköziesítés és a diplomák munkaerőpiaci értéke mind olyan kérdések, amelyek közvetlenül érintik az egyetemistákat.” Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Vályi Nagy Dáviddal, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnökével. (Fotó: Adorján András)

A kutatás és a gazdálkodók igényeit egyaránt szolgálja a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kifejlesztett meteorológiai állomás, amely a pontosabb, adatalapú döntések meghozatalához járul hozzá. Az innovatív eszköz használata növeli a termelés hatékonyságát és biztonságát, valamint támogatja a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszékén csaknem egy évtizede végeznek kutatásokat meteorológiai állomásokkal. Kezdetben hazai és külföldi eszközöket alkalmaztak, majd saját kísérleti rendszereket építettek, amelyek főként tudományos célokat szolgáltak. A megszerzett tapasztalatok, valamint a kereskedelmi forgalomban kapható eszközök gyakori hibái azonban arra ösztönözték a kutatókat, hogy teljes egészében új, saját fejlesztésű megoldást hozzanak létre. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatócsoportja: Kázmér Dávid technikus, Horváth Koppány fejlesztőmérnök, Németh Gergő tanszéki mérnök, dr. Teschner Gergely egyetemi docens, Karsay Sándor tanszéki mérnök, valamint Kovács Péter fejlesztőmérnök, Németh Csaba fejlesztőmérnök (Fotó: Adorján András) Dr. Teschner Gergely, a tanszék docense elmondta: a projektet a kar mintagazdaságainak bevonásával indították, így pontos képet kaptak arról, melyek azok a paraméterek, amelyek a mindennapi döntésekben a legfontosabbak a gazdálkodók számára. Az ennek eredményeként kialakított szenzorkészlet méri többek között a talajnedvességet és a talajhőmérsékletet, a szélirányt és a szélsebességet, a napsugárzás intenzitását, a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, valamint a légnyomást. Mindezeket egy levélfelületi nedvességmérő szenzor egészíti ki. A fejlesztés egyik fő előnye, hogy az állomás egész évben működőképes, így télen is, amikor a piacon kapható eszközök gyakran leállnak a csökkent mértékű napenergia miatt. A kutatók az NBIoT-alapú adatátvitelt választották, amely alacsony energiaszint mellett is stabil kapcsolatot biztosít. Az állomás tízpercenként küld adatokat, és akár két hétig képes működni csupán akkumulátorról, ami jelentősen megkönnyíti a terepi használatot. A szoftveres hátteret az egyetem Digitális Fejlesztési Központja biztosította egy olyan felhasználói felület fejlesztésével, amely a kutatói és a gazdálkodói igényeknek egyaránt megfelel. Az adatok webes és mobilalkalmazáson keresztül is elérhetők: a rendszer előzményeket kezel, hibajelzéseket küld, és a közeljövőben növényvédelmi előrejelzésekkel is kiegészül. A fejlesztők külön algoritmusokat dolgoznak ki a szántóföldi növénytermesztők és a kertészeti gazdaságok számára. A piaci bevezetésben az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. vállal kulcsszerepet, amely az eszköz teljes életciklusát biztosítja a gyártástól az értékesítésen át a szervizháttérig. A prototípust több szakmai rendezvényen is bemutatták, ahol pozitív visszajelzéseket kapott, és több hazai agrárvállalat is nyitottságot mutatott az együttműködésre. A fejlesztők szerint az állomás ár-érték arányban is kiemelkedő lesz: a jelenlegi számítások alapján mintegy harminc százalékkal kedvezőbb áron érhető majd el, mint a hasonló funkcionalitású rendszerek. „A meteorológiai állomás a gyakorlatban közvetlen segítséget nyújthat a gazdálkodóknak. Segíthet a vetés optimális időpontjának kiválasztásában a talajhőmérséklet és nedvesség alapján, a növényvédelmi kezelések időzítésében a szélviszonyok figyelembevételével, vagy az aratás tervezésében a levélfelületi nedvesség mérésével, amelynek köszönhetően elkerülhető a nedves termény betakarítása és a költséges szárítás. A rendszer előfizetési konstrukcióban is elérhető lesz, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók egymás állomásainak adataihoz is hozzáférjenek, így egy közösségi meteorológiai hálózat alakulhat ki” – részletezte dr. Teschner Gergely. Hozzátette: az idén piacra kerülő eszköz egyaránt szolgálja az oktatást, a kutatást és a mezőgazdaságot, hozzájárulva a magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez.

A fiatal tehetségek kibontakozását, a mérnöki tudás fejlesztését és az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztést egyaránt szolgálja, hogy a győri Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. a közeljövőben megalakítja a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. Az új szervezeti egység hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon. Új szintre lép a Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring Sport Zrt. partnersége: a két fél létrehozza a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszéket. A hallgatók így a világ élvonalában dolgozó szakemberektől tanulhatnak, a Hungaroring pedig közvetlen kapcsolatba kerül a felsőoktatási tudásbázissal és a jövő mérnökeivel. A magyar kormány döntése értelmében az autó-motor sport stratégiai ágazattá vált. A Hungaroringen megalakuló közös Széchenyi István egyetemi tanszék ezen cél sikeres megvalósítását hivatott szolgálni, a tudomány, az oktatás és a kutatás-fejlesztés integrációjával támogatva a tehetséggondozást és a hazai motorsport innovációs potenciáljának kiaknázását. A Széchenyi István Egyetem és a Hungaroring szoros kapcsolata nem újkeletű. A felek 2022 júliusában, majd 2023 novemberében együttműködési megállapodást írtak alá, ennek keretében a győri felsőoktatási intézmény önálló standdal volt jelen az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. A partnerség tette lehetővé a technikaisport-menedzser szakirányú továbbképzési szak szeptemberi elindítását is, amelynek oktatógárdájában helyet kaptak a Hungaroring tapasztalt szakemberei. A kooperáció ugyancsak lehetőséget biztosít a világ élvonalába tartozó hallgatói versenycsapatok – a SZEnergy Team, az Arrabona Racing Team és a SZEngine Team – szakmai bemutatkozására és fejlődésére. Mindezt erősíti a jövőben a Hungaroring Autó-Motor Sport Külső Tanszék, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a közép-európai régió motorsport-innovációs központjává váljon. A Hungaroring Sport Zrt. célja, hogy hozzájáruljon az autó-motor sport fejlődéséhez. (Fotók: Hungaroring Média) Az együttműködés keretében a Széchenyi István Egyetem önálló standdal mutatkozott be az idei Formula–1-es Magyar Nagydíjon. (Fotó: Széchenyi István Egyetem)