Ötödik alkalommal rendezte meg a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a „Víz, amit akarunk” konferenciát július 2-án. Az esemény az „Egy élhető jövőért” mottó jegyében a víz szerepét járta körül a talajgazdálkodástól és a növénytermesztéstől kezdve az állattenyésztésen át az élelmiszeriparig, bemutatva azokat a megoldásokat is, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer-biztonsághoz. A Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2022-ben hívta életre a „Víz, amit akarunk” kezdeményezést, amely évről évre más szemszögből vizsgálja a víz stratégiai jelentőségét. Az ötödik alkalommal megrendezett konferencia ezúttal arra kereste a választ, hogyan lehet a vízkészletekkel fenntartható módon gazdálkodni az agrárium és az élelmiszerlánc teljes rendszerében. Az esemény megnyitóján Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter úgy fogalmazott: „Nem választható el a vízmegtartás, a helyes gazdálkodási gyakorlat és az egészséges talaj egy jól működő élővilágtól. Nekünk az a feladatunk, hogy ehhez megfelelő szabályozói rendszert és lehetőségeket teremtsünk.” Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter is köszöntötte a résztvevőket. (Fotó: Adorján András) Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felidézte, hogy a rendezvény ötlete 2022-ben született meg, amikor a gönyűi torkolati műtárgy megépítésével sikerült elérni, hogy a győri folyók megfelelő vízszintje biztosított legyen. Megjegyezte, hogy azóta a program sarokpontjai – a víz, az egyetem, a gazdaság és Győr régió – változatlanok maradtak. A konferencián megemlékeztek Kertész Józsefről, a Szigetköz nemrégiben elhunyt kiemelkedő szakértőjéről, majd a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar oktatói, kutatói három tematikus előadásblokkban tekintették át a vízgazdálkodás legfontosabb kérdéseit. Kertész József a Szigetköz egyik legavatottabb ismerője volt. (Fotó: Adorján András) Dr. Kalocsai Renátó arról beszélt, hogy a talaj egészségének megőrzése, a szervesanyag-tartalom növelése, a megfelelő talajszerkezet kialakítása és a biológiai aktivitás erősítése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a mezőgazdaság sikeresen alkalmazkodjon a klímaváltozás okozta kihívásokhoz. Dr. Palkovics László Amand professzor a vízhiányra adható biotechnológiai válaszokra fókuszált. Áttekintette a növénynemesítés fejlődését a hagyományos módszerektől a modern precíziós eljárásokig, kiemelve, hogy az új technológiák a szárazságnak jobban ellenálló növényfajták létrehozását is elősegíthetik. A precíziós gazdálkodás lehetőségeit dr. Teschner Gergely szemléltette a mosonmagyaróvári karon kifejlesztett UniMetSense meteorológiai állomás példáján keresztül, amely valós idejű adatokkal támogatja a termelőket a megalapozott döntések meghozatalában. A második előadásblokk az állattenyésztés vízgazdálkodási kérdéseit helyezte középpontba. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor és dr. Húth Balázs arra hívták fel a figyelmet, hogy a haszonállattartás vízigényének döntő része a takarmány-előállításhoz kapcsolódik, miközben a hőstressz egyre nagyobb kihívást jelent az állatok teljesítménye és jóléte szempontjából. Elmondták: a korszerű monitoringrendszerek és a vízfelhasználás optimalizálása egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot. Tenke János, a Bonafarm sertéságazati takarmányozási vezetője gyakorlati példákon mutatta be, hogy a telepi vízfelhasználás jelentős része megfelelő technológiai megoldásokkal megtakarítható. Hangsúlyozta: az itatórendszerek korszerűsítésével és a veszteségek mérséklésével számottevően csökkenthető a vízfelhasználás. A konferencia házigazdái, előadói és kiemelt vendégei (Fotó: Adorján András) A harmadik előadásblokk az élelmiszeripari és innovációs megközelítésekre helyezte a hangsúlyt. Dr. Ásványi Balázs az esővíz hasznosításában rejlő lehetőségekről szólt. Bemutatta az egyetemen zajló kutatásokat, valamint azt a különleges projektet, amely a megújuló energiatermelést precíziós öntözési rendszerekkel kapcsolja össze a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének erősítése érdekében. Dr. Urbányi Béla professzor kifejtette: az akvakultúra fenntartható módon járulhat hozzá az élelmiszer-termeléshez, ugyanakkor a hazai halfogyasztás növeléséhez a feldolgozás fejlesztésére és a fogyasztók szemléletformálására is szükség van. Dr. Kiss Attila Péter a víz szerepét elemezte az élelmiszerlánc teljes folyamatában. Előadásából kiderült, hogy a víz nemcsak az emberi szervezet működésének nélkülözhetetlen eleme, hanem az élelmiszer-előállítás, a feldolgozás, valamint az egészségvédő, funkcionális élelmiszerek fejlesztésének is meghatározó tényezője. Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára a vízmegtartást ösztönző agrártámogatási rendszer legfontosabb elemeit ismertette. Kitért arra is, hogy előkészítés alatt áll egy új, eredményalapú támogatási forma, az úgynevezett „vízprémium”, amely a mezőgazdasági területeken visszatartott víz mennyiségének ösztönzését szolgálná. A rendezvényen együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Magyar Talajtani Társaság a talajtani oktatás, kutatás és társadalmi szemléletformálás erősítéséért. Bejelentették, hogy a „Talaj a talpad alatt” című interaktív vándorkiállítás – amely közérthetően mutatja be a talaj kialakulását, élővilágát és az élelmiszer-termelésben betöltött meghatározó szerepét, egyúttal felhívja a figyelmet megóvásának fontosságára – szeptemberben a mosonmagyaróvári karra érkezik. Dobos Endre Zsolt professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke és dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja. (Adorján András) A konferencián Dósa Gábor, az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója oklevelet adott át Török Gyulának, az ABZ Drone Kft. ügyvezetőjének. Az elismeréssel azt az együttműködést köszönte meg, amelynek eredményeként az intézmény, a cég és az MIB Invest által közösen létrehozott ABZ Innovation Kft. permeteződrónja rendkívüli piaci siker lett, és ma már 40 országban használják az agráriumban. Az innováció kifejlesztésében az intézmény kutatói is tevékeny szerepet vállaltak. Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője és Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Uni Inno Zrt. vezérigazgatója (Fotó: Adorján András) A konferenciát követő fogadáson dr. Tóth Péter győri alpolgármester mondott pohárköszöntőt. (Fotó: Adorján András)

Vállalati feladaton dolgoztak a Széchenyi István Egyetem Informatika Tanszékének hallgatói a tavaszi szemeszterben. A projektalapú oktatási program részeként a Sertec Auto Structures Hungary Kft. autóipari beszállító fejlesztési igényére kerestek megoldást, miközben a cég működésének mindennapjaiba is betekintést nyertek. A Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatói a tanulmányaik során minél több gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. Az Informatika Tanszéken évek óta tudatosan építik azt az oktatási modellt, amelyben a résztvevők nem csupán elméleti ismereteket sajátítanak el, hanem valós problémákra keresnek megoldásokat, gyakran külső partnerekkel együttműködésben. A kezdeményezés korábban középiskolai együttműködésekkel indult. A „Fejlessz a győri Széchenyi István Egyetem hallgatóival!” program keretében a hallgatók győri középiskolások ötleteit valósították meg csapatmunkában. Készült már a Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum iskolai büféjének rendelőalkalmazás , amely lehetővé tette az előrendelést és az átvételi idősávok kezelését, később pedig a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium számára egy hibabejelentő és feladatkiosztó rendszer született. „Kezdettől fogva az volt a cél, hogy a hallgatók olyan helyzetekkel találkozzanak, amelyek a munka világában is várnak rájuk. Nem előre meghatározott feladatokat kapnak, hanem az ügyfelekkel egyeztetve, szoros együttműködésben keresnek megoldást az adott cég kihívásaira, miközben megtanulnak csapatban dolgozni és alkalmazkodni a változó elvárásokhoz” – mondta dr. Kovács Katalin tanszékvezető. A program negyedik alkalommal indult el, ezúttal többek között a Sertec Auto Structures Hungary Kft. autóipari beszállító vállalat bevonásával. A cél egy olyan alkalmazás létrehozása volt, amely támogatja a gyártási dokumentáció digitális kezelését és egyszerűsíti a kapcsolódó folyamatokat. A feladaton három, egyenként négy-hat fős hallgatói csapat dolgozott. A résztvevők heti sprintekben haladtak, rendszeres tervezési és bemutató alkalmakon ismertették eredményeiket, miközben a vállalat szakemberei folyamatos szakmai támogatást biztosítottak. „Őszintén meglepett bennünket, milyen professzionális módon dolgoztak a hallgatók. A rendszeres egyeztetéseken jól átgondolt kérdésekkel érkeztek, nyitottak voltak a visszajelzésekre, és rövid idő alatt olyan megoldásokat dolgoztak ki, amelyek valódi alapot jelenthetnek a további fejlesztésekhez. Számunkra ez egyértelműen megerősítette, hogy érdemes folytatni az együttműködést az egyetemmel. Vállalati kultúránk része, hogy lehetőséget biztosítsunk a fiatal mérnököknek és hallgatóknak a szakmai fejlődésre. Jelenleg is van olyan hallgató, aki nálunk készíti diplomamunkáját, és a jövőben munkatársként ugyancsak számítunk rá” – fogalmazott Kiss Katalin, a cég folyamatfejlesztési menedzsere. A közös munka eredményeként a hallgatói csapatok működő prototípusokat mutattak be a vállalatnak. A gyártó cég szakemberei végül Kiss Csongor és társai koncepcióját választották továbbfejlesztésre, amelynek alkalmazásáról jelenleg is egyeztetések zajlanak. A projektben részt vevő hallgatók egy csoportja dr. Kovács Katalinnal, az Informatika Tanszék vezetőjével. (Fotó: Adorján András) „A partnerünk üzleti igényeire készítettünk szoftvert, így először a vállalati folyamatokat ismertük meg részletesen, és csak ezután kezdődött a fejlesztés. Hallgatóként rendkívül sokat jelentett, hogy egy olyan projekten dolgozhattunk, amelynek eredménye akár a gyakorlatban is hasznosulhat. Az ilyen feladatok révén sokkal közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük, milyen elvárásokkal találkozunk majd a munka világában, így magabiztosabban készülhetünk a szakmai pályafutásunk következő állomására” – mondta Kiss Csongor elsőéves mérnökinformatikus hallgató.

A kiberbiztonság technológiai, jogi és szervezeti kihívásait állította középpontba a CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny, amelyet a Széchenyi István Egyetem győri campusán rendeztek a napokban. A különböző intézmények hallgatóiból álló csapatok valósághű helyzetek kezelésében mérhették össze tudásukat. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kara kiemelt területként kezeli a napjainkban globálisan kulcskérdéssé váló kiberbiztonságot. Az intézményben – amely hazánkban elsőként indított kiberbiztonsági jogi mesterszakot – külön Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék működik. Vezetője, dr. Kelemen Roland kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy a területre multidiszciplináris szemlélettel tekintsünk, hiszen a kibertámadások ellen csak több tudományág együttműködésével lehet hatékonyan védekezni. Erre hívta fel a figyelmet az ACPM IT Tanácsadó Zrt., a Széchenyi István Egyetem jogi kara, valamint az intézmény Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszéke közös szervezésében megvalósult, hagyományteremtő CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny is, amelyen a házigazda intézmény hallgatói mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Óbudai Egyetem fiataljai nyolc csapatban vettek részt. A versenyzőknek egy komplex, valós helyzetet modellező incidensszimuláció során kellett technikai, jogi és vezetői szempontokat egyaránt figyelembe véve megoldást találniuk egy kibertámadás következményeinek kezelésére. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett CyberTrident Challenge kiberbiztonsági incidenskezelési verseny résztvevői. (Fotó: Adorján András) A rendezvény megnyitóján dr. Smuk Péter professzor, a jogi kar dékánja kifejtette: a jog szerepe a társadalom életében az, hogy hatékony, jól működő szabályozást biztosítson. Ehhez elengedhetetlen a tudományterületek egymással való kommunikációja. „Ez már az új társadalmi kihívások, a szabályozni szükséges jelenségek – mint akár a kiberfenyegetés – felismeréséhez is nélkülözhetetlen. Versenyünk abban segít, hogy a jövő szakemberei már tanulmányaik során tapasztalatot szerezzenek e szakmákon átívelő kooperációról” – emelte ki. Miklós Márton, az ACPM IT Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Kiberbiztonsági Klaszter elnöke hozzáfűzte: a kibervédelem csak egyharmadrészben technikai, kétharmadrészben viszont szabályozói jellegű kérdés, amit a versenyző csapatok összetétele is modellez. Havasi Bence, a Honvédelmi Kiberbiztonsági Hatóság osztályvezető-helyettese a kibervédelmi gyakorlatok fontosságát hangsúlyozta, amely során az alkalmazott rendszer, és az emberi tényező hiányosságai is feltárhatók, a folyamatok pedig javíthatók. Dr. Szemeti Ferenc, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kiberbiztonsági igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális világ ma már életünk egyik legfontosabb színtere. Ez egyszerre jelent könnyebbséget, hatékonyságot, de veszélyeket is. „A kibertámadások során egyre kifinomultabb módszerekkel találkozunk, amelyek már nemcsak a legnagyobb szereplőket érinti, hanem mindannyiunkat” – világított rá. Hozzáfűzte, nem elég felismerni egy incidens bekövetkezését, gyors, csapatmunkán alapuló döntéseket kell hozni. A hallgatók háromtagú csapatokban oldották meg a feladatokat. (Fotó: Adorján András) A köszöntőket követően a résztvevők megkapták feladataikat, amelyek megoldása során nem csupán az incidens technikai hátterét kellett feltárniuk, hanem többek között a jogszabályi környezetet és menedzsment folyamatokat is értelmezniük kellett (GRC). Feladataik közé tartozott a támadási módszerek és sebezhetőségek azonosítása, a helyreállítási intézkedések kidolgozása, a kockázatok értékelése, valamint a szervezet működését érintő jogi és megfelelőségi követelmények vizsgálata. A verseny győztese az Óbudai Egyetem Bajkai Sándor, Rabata Gergő, Czetin Ákos alkotta csapata lett. A képzeletbeli dobogó második fokára a Széchenyi István Egyetemről Bosits Dorina, Kraus Bendegúz, Birkás Levente állhatott, míg a harmadik helyezést ugyancsak a győri egyetemről Szigedi-Tóth Noémi, Imre Ottó László és Hegyi Dániel szerezte meg. A legjobb IT-csapattag különdíjat Birkás Levente, a Széchenyi-egyetem hallgatója, a legjobb jogi megfelelőségi csapattag különdíját pedig dr. Török Éva kapta, aki a Széchenyi István Egyetemen végzett tanulmányai után jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója.

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának csaknem kétszáz végzős hallgatója július 3-án ünnepélyes keretek között vehette át diplomáját. Az eseményen nemcsak a frissdiplomásokat köszöntötték, hanem olyan szakembereket és partnereket is elismertek, akik kiemelkedően hozzájárultak a kar fejlődéséhez. Az Európa első agrár-felsőoktatási intézményeként számontartott Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar a magyar agrárképzés egyik legfontosabb műhelye. Több mint két évszázados hagyományaira, az elmúlt években megvalósított infrastrukturális fejlesztésekre és új stratégiájára építve kínál korszerű, gyakorlatorientált képzéseket, amelyek a fenntarthatóság, az agrárdigitalizáció és az innováció kihívásaira is felkészítik hallgatóit. „A szenzortechnológiák, a drónok, a mesterséges intelligencia, az adatalapú döntéstámogatás és az automatizáció mind olyan területek, amelyek átalakítják a mezőgazdaságot. Fontos azonban hangsúlyozni: a technológia önmagában nem elég. Kell hozzá felkészült szakember, józan ítélőképesség, etikai felelősség, gyakorlati tapasztalat és az a gazdászi szemlélet, amely tudja, hogy a föld, az állat, a növény és az élelmiszer nem csupán termelési tényező, hanem közös felelősségünk része” – fogalmazott ünnepi beszédében dr. Tóth Tamás dékán, felidézve azt is, hogy a kar idén ünnepli a Széchenyi István Egyetemhez történt csatlakozásának tizedik évfordulóját. A végzősök a diploma mellett átvehették a „Mosonmagyaróvár tiszteletbeli polgára” címet igazoló oklevelet is. Az ünnepségen köszöntőt mondott Szabó Miklós, a város polgármestere, valamint Kovács-Csomor Zsolt, az Óvári Gazdászok Szövetségének elnöke. A Hallgatói Önkormányzat a Pro Auditoribus díj emléklap minősítéssel ismerte el Cseh Zoltán kollégiumi közösségért végzett munkáját, míg Ruzsics Emőke a Pro Auditoribus díj bronz minősítésében részesült. Az ünnepségen adták át a Széchenyi István Egyetem Szenátusa által adományozott címzetes egyetemi docensi címet dr. Réczey Gábornak, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztérium Agrárgazdasági Termelésért Felelős Helyettes Államtitkársága titkárságvezetőjének és halászati főigazgató-helyettesének. Az eseményen a kar és az Óvári Gazdászok Szövetsége díszoklevéllel ismerte el Zászlós Tibort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökét a hazai állattenyésztési oktatás, kutatás és szakmai fejlődés támogatásáért. Az idén huszonegyedik alkalommal odaítélt Mintagazdaság címet a Cont-Eco Kft., a Breier Farm Kft., a D&D Farm Kft. és a Mészáros Borház Kft. vehette át. A program részeként a karhoz kötődő szakemberek közelmúltbeli sikereit és elismeréseit is kiemelték. Gratuláltak dr. Urbányi Bélának, akit a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának elnökhelyettesévé választottak, valamint dr. Tóth Tamás kutatóprofesszornak, dékánnak, aki a Széchenyi István Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem közötti szakmai együttműködés erősítéséért Pro Arte Veterinaria érem kitüntetésben részesült. Köszöntötték továbbá helyettes államtitkári kinevezése alkalmából dr. Juhász Anikót, illetve dr. Hegyi Juditot, akit megerősítettek a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának élettudományi alelnöki tisztségében, emellett MTA 200 Ezüst Emlékérem kitüntetésben is részesült. Az ünnepségen elismeréssel szóltak dr. Pinke Gyula professzor „Mosonmagyaróvár Város Kiváló Egyetemi Oktatója” díjáról, Kovács-Csomor Zsolt Év agrárinnovátora címéről és dr. Palkovics László Amand Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéséről is. Képgaléria az eseményről. (Fotó: Adorján András, Nagy Gergely)

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közzétette a nyílt pályázati felhívásokat a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságának betöltésére. A benyújtás határideje 2026. július 18. A pályázatok a Széchenyi István Egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyeire is kiterjednek, a megbízatások 2026. szeptember 1-jétől 2027. augusztus 1-jéig, határozott időre szólnak. A kiírások a kormány hivatalos dokumentumtárában érhetők el. A pályázatokat az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium bírálja el. Az érintett egyetemek szenátusai ugyanakkor megismerhetik és rangsorolhatják az érvényes pályázatokat, míg a pályázók jogszabályban előírt függetlenségéről, feddhetetlenségéről, pártatlanságáról és integritásáról az Állami Számvevőszék alakít ki kötelező véleményt. A kiírások szerint a pályázóknak felsőfokú végzettséggel és releváns szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük, valamint meg kell felelniük a jogszabályban előírt összeférhetetlenségi feltételeknek. A most megjelent pályázati felhívásokat megelőzően a Széchenyi István Egyetem Szenátusa már elfogadta azokat az elveket, amelyek mentén az intézmény – felkérés esetén – véleményezi a beérkező pályázatokat. A jóváhagyott határozat értelmében a testületekben megfelelő arányban kell megjelenniük az egyetem belső szereplőinek és külső partnereinek, többségben az egyetemi közösség képviselőivel. Fontos szempont továbbá, hogy olyan szakmailag elismert személyek nyerjék el a megbízatást, akik elkötelezettek az intézmény fejlődése iránt. Az elfogadott elvek szerint a kuratóriumban helyet kell kapnia egy-egy akadémiai vezetőnek, dékánnak, szakszervezeti képviselőnek, helyi vagy regionális közintézmény vezetőjének, valamint külső gazdasági partnernek. A felügyelőbizottság esetében a Szenátus olyan összetételt tart kívánatosnak, amelyben jogi, oktatási, valamint – számviteli és pénzügyi tapasztalattal rendelkező – gazdasági szakember, illetve a hallgatói önkormányzat képviselője egyaránt szerepel. A Széchenyi István Egyetem a pályázati folyamat intézményt érintő további lépéseiről, valamint a Szenátus hatáskörébe tartozó döntésekről a jövőben is tájékoztatja az egyetemi közösséget és a nyilvánosságot.

A XXI. Magyar Táncfesztivál programjában mutatták be koncertvizsgájukat a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium végzős táncművész-növendékei. A Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán telt ház előtt megrendezett előadás nemcsak a fiatal művészek tudásáról adott számot, hanem jól szemléltette a Széchenyi István Egyetem, a Győri Balett és a Magyar Táncművészeti Egyetem együttműködésének eredményeit is. A Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő tánc- és képzőművészeti iskola alapítója a Győri Balett, így története kezdettől fogva szorosan összefonódik a társulatéval. Ennek egyik legfontosabb megnyilvánulásaként a Győri Balett által szervezett Magyar Táncfesztivál évről évre lehetőséget biztosít a végzős növendékek számára, hogy hazánk egyik legrangosabb táncművészeti eseményén mutassák be záró színpadi vizsgájukat. Az idei koncertvizsgán családtagok, egykori tanítványok, szakmai partnerek és a táncművészet iránt érdeklődő közönség jelenléte mellett rangos zsűri értékelte a diákok teljesítményét. A testület munkájában dr. Lőrinc Katalin, a Magyar Táncművészeti Egyetem professzora, Bajári Levente, a Győri Balett művészeti vezetője, Demcsák Ottó, a társulat örökös tagja, a Soproni Balett korábbi igazgatója, valamint Hergenröder-Kovács Réka, az iskola táncpedagógusa vett részt. Az est első felében Sebestyén Bálint Harangozó-díjas táncművész, a Győri Balett magántáncosa és örökös tagja által készített Tükröm, tükröm… című mesebalett került színpadra, míg a második részben négy kortárs koreográfia mutatta meg a végzős növendékek művészi sokoldalúságát. Az Érintés című előadás egyik különlegességét az élő zenei kíséret adta: közreműködött a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának Fin de partie zenekara Vida Bernadett vezetésével. „A koncertvizsga minden évben mérföldkő növendékeink életében: ilyenkor nemcsak technikai felkészültségükről, hanem művészi érettségükről, személyiségükről és előadói kvalitásaikról is számot adnak. Az idei esemény egy új fejezet kezdetét is jelzi: 2026 őszétől a Széchenyi István Egyetem ad otthont a Magyar Táncművészeti Egyetem kihelyezett nappali felsőfokú képzésének. A két intézmény és stratégiai partnerünk, a Győri Balett együttműködése tovább erősíti a térség táncművészeti oktatását, és a tehetséges fiatalok számára az általános iskolai tanulmányoktól a diploma megszerzéséig teljes szakmai életpályát kínál” – fogalmazott Kara Zsuzsanna, a Széchenyi István Egyetem Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium művészeti szakmai vezetője. Az eseményen átadták az intézmény kiemelkedő szakmai elismeréseit is. A Gyimesi Tamás-vándordíjat idén Kozári Zelma, míg a Terpszikhoré-vándordíjat megosztva Horváth Dóra, Katona Emma és Kocziha Liza Boróka vehette át. Az esten a közönség 70. születésnapja alkalmából köszöntötte Tárnoki Tamást, a Győri Balett alapító és örökös tagját, az intézmény tanárát és emelésmesterét is, akinek munkássága évtizedek óta meghatározó a győri táncművészeti képzésben.

Újabb mérföldkőhöz érkezett az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem közös fejlesztése, amely egyetlen, intelligens rendszerben kapcsolja össze a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A különleges megoldást a GreenTech Plus európai uniós projekt keretében megtartott rendezvényen mutatták be az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Smart Farm tangazdaságában. A Széchenyi István Egyetem stratégiai céljai között kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot, a digitalizációt és az agrárinnovációt szolgáló kutatások. Ennek újabb példája a GreenTech Plus projekt, amely az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország európai uniós program támogatásával segíti a korszerű zöldtechnológiák és digitális megoldások elterjedését a mezőgazdaságban, valamint erősíti a határon átnyúló együttműködéseket. Az ennek keretében július 2-án megrendezett szakmai nap fókuszában az Oasis-projekt állt, amely ugyanazon a területen teszi lehetővé a villamosenergia-termelést és a mezőgazdasági művelést. A magasra telepített, napkövető napelemek alatt továbbra is termeszthetők haszonnövények, miközben a rendszer az öntözést is biztosítja, egyszerre támogatva a fenntartható gazdálkodást és a megújulóenergia-termelést. A szakmai nap résztvevői a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári tangazdaságában kialakított különleges napelemrendszernél. (Fotó: Adorján András) Az eseményen Lőrincz Balázs, a Virtualitica Kft. társalapítója, valamint dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese mutatta be az Oasis Technology Zrt., a Virtualitica Kft. és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében megvalósuló fejlesztést. Előadásaikból kiderült, hogy az innováció a várakozások szerint növeli a terméshozamot. Ennek igazolására a napelemek alatt és egy kontrollterületen is azonos növényeket – csemegekukoricát és burgonyát – termesztenek, így a betakarítást követően pontosan összehasonlíthatók lesznek a termésátlagok. A rendszer kialakítása lehetővé teszi a mezőgazdasági munkagépek használatát, így a hagyományos művelési technológiák továbbra is alkalmazhatók. Az is elhangzott, hogy az öntözés miatti párolgásból adódó hűtő hatás kedvezően befolyásolja a panelek működését, így azok nagyobb hatékonysággal termelhetnek villamos energiát. A fejlesztés következő szakaszában tovább kívánják fejleszteni a rendszert: öndiagnosztikai funkcióval látnák el a berendezést, amely előre jelzi az esetleges meghibásodásokat, valamint a precíziós módszerek alkalmazásával a növények fejlettségi állapotához és a várható csapadékhoz igazítanák az öntözést. A tervek között szerepel olyan sínrendszer kialakítása is, amely lehetővé teszi mezőgazdasági robotok alkalmazását, ezzel csökkentve a talajtaposási károkat. Az eseményen elhangzott: az egyetem szakemberei sokrétű szaktudással járulnak hozzá az innováció sikeréhez a megfelelő növénykultúrák kiválasztásától és az öntözési koncepció fejlesztésén, a meteorológiai adatgyűjtésen és a munkabiztonsági szabályozás kialakításán át egészen a gyakorlati tesztelésig. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek infrastrukturális beruházásainak köszönhetően minden feltétel adott ahhoz, hogy összekapcsolják a hagyományos agrárképzési örökséget az olyan új területekkel, mint a precíziós gazdálkodás, a fenntarthatóság vagy a digitalizáció. Ennek fontos eleme a Smart Farm tangazdaság, ahol a drónok, a távérzékelés, a robotika és a mesterséges intelligencia állnak a középpontban. A program részeként Moldvai László, a Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszer-tudományi Multidiszciplináris Doktori Iskola doktorandusza a gépi látásra épülő digitális mezőgazdasági megoldásokról tartott előadást. Kifejtette: a fejlesztések egyik célja a gyomok pontos felismerése, ami lehetővé teszi a célzott permetezést, ezáltal pedig jelentősen csökkenthető a növényvédőszerek felhasználása. A rendezvényen a résztvevők a helyszínen tekinthették meg a különleges napelemrendszert. A gyakorlati bemutató során megismerhették az egyetem saját fejlesztésű UniMetSense meteorológiai állomását is. Az innovatív eszköz a környezeti paraméterek folyamatos mérésével segíti a napkövető panelek és az öntözőrendszer intelligens vezérlését. Így néz ki az Oasis-projekt a magasból, egy drón szemével. (Fotó: Horváth Koppány)

A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának friss felmérése szerint az intézmény munkatársainak több mint 95 százaléka használ vagy tervez használni mesterséges intelligenciát (MI), miközben az egyetemen már több tucat MI-projekt fut a mérnöki, egészségügyi, jogi és társadalomtudományi területeken. A mesterséges intelligencia alapvetően alakítja át a felsőoktatást és a tudományos életet. Új lehetőségeket nyit meg az oktatásban, támogatja a kutatásokat, gyorsítja az információfeldolgozást, és a mindennapi munkavégzés számos területén nyújt segítséget. Éppen ezért a Széchenyi István Egyetemen fontos cél, hogy ne csupán kövesse a technológiai változásokat, hanem alakítsa is azokat, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy közössége a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket tudatosan, felelősen és hatékonyan alkalmazza. Ezt szolgálja az intézmény AI- és Jövőstratégiák Központjának működése, az AI Ambassador (MI-nagyköveti) Program, valamint az év elején elfogadott, a mesterséges intelligencia használatát támogató intézményi szabályozás és irányelvek keretrendszere. A központ idén tavasszal két intézményi felmérést is készített, amelyek megerősítették: a mesterséges intelligencia a Széchenyi István Egyetemen mára széles körben alkalmazott eszközzé vált az oktatásban, a kutatásban és a napi működésben egyaránt. Az eredmények szerint a munkatársak 95,4 százaléka használ vagy tervezi használni a mesterséges intelligenciát, míg közel háromnegyedük heti rendszerességgel alkalmaz ilyen eszközöket. A kutatás arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia használata ma már jóval túlmutat a klasszikus informatikai vagy kutatási területeken. Az egyetem dolgozói nagy számban alkalmazzák információkeresésre, fordításra, dokumentumok és tananyagok készítésére, de egyre nagyobb szerepet kap a kreatív tartalomalkotásban is. Különösen figyelemre méltó, hogy a kép- és grafikagenerálás már megelőzte a kutatási célú felhasználást, mutatva a vizuális MI-megoldások gyors térnyerését. Az intézmény munkatársai a kutatási és innovációs projektekben is igénybe veszik a technológia támogatását. A felmérésben részt vevő 196 főből 44-en jelölték be, hogy folyamatban lévő MI-hez kapcsolódó fejlesztésen vagy kutatáson dolgoznak – a mérnöki alkalmazásoktól és a robotikától kezdve akár a jogi, a társadalomtudományi, valamint az egészség- és sporttudományi területekig. A Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának weboldalán minden friss információt megtalálnak az egyetem polgárai. (Fotó: Dudás Máté) Az egyetem Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, dr. Ballagi Áron elmondta: az intézményben már az elmúlt években is számos kutatás-fejlesztés és hallgatói projekt kapcsolódott a mesterséges intelligencia különböző területeihez, különösen a gépi látás, a mélytanulás, az adatfeldolgozás és az autonóm rendszerek témaköreiben. „Kiemelt kutatási irány az adatalapú döntéstámogatás, a nagyméretű adathalmazok feldolgozása, valamint az egészségtechnológiai alkalmazásokban használt mesterséges intelligencia. Az AI ugyanis egyre fontosabb szerepet kap az orvosi, sporttudományi és egészségügyi adatok elemzésében, a mintázatok felismerésében, valamint a prediktív és támogató rendszerek fejlesztésében” – jelentette ki. Hozzátette: szintén meghatározó terület a robotikához, autonóm rendszerekhez és intelligens gépi érzékeléshez kapcsolódó kutatás-fejlesztés. „A modern robotikai rendszerek, különösen a humanoid robotok, ma már elképzelhetetlenek mesterségesintelligencia-alapú érzékelési, döntési és vezérlési megoldások nélkül. Ezen a területen az egyetem célja, hogy az informatikai, mérnöki, egészségtechnológiai és ipari alkalmazások metszéspontjában olyan kutatásokat és fejlesztéseket valósítson meg, amelyek egyszerre szolgálják a tudományos előrelépést, az oktatás megújítását és a gyakorlati, piacképes innovációt” – árulta el. Dr. Kovács Ákos, a Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszék vezetője kifejtette: a 2025/26-os tanév tavaszi félévétől minden hallgató számára elérhetővé vált a mesterséges intelligencia alapjai című tantárgy, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon a technológia működéséről, alkalmazási lehetőségeiről, valamint támogassa annak etikus, tudatos és hatékony használatát. „A hallgatók mindennapi tanulását az online tananyagtárba integrált mesterségesintelligencia-alapú eszközök is segítik, amelyek hozzájárulnak az egyéni tanulási utak támogatásához, a tananyagok könnyebb feldolgozásához és a hatékonyabb felkészüléshez. Az egyetem emellett kiemelt figyelmet fordít a mikrotanúsítványos képzések fejlesztésére is: egyrészt általános AI-alapismereteket nyújtó képzéseket, másrészt kifejezetten vállalati vezetőknek szóló, gyakorlatorientált képzési programokat kínál” – részletezte. Kiemelte: a képzési portfólió további jelentős eleme, hogy tíz egyetem együttműködésében az őszi félévtől elindul a mesterségesintelligencia-informatikus mesterképzés, amely többek között autonóm rendszerek és robotika, valamint egészségtechnológia és sporttudomány specializációval várja az érdeklődőket. „Mindezek mellett az egyetem számos AI-hoz kapcsolódó workshopot, szakmai programot és coaching alkalmat szervez, amelyek lehetőséget adnak a technológia iránt érdeklődők számára tudásuk elmélyítésére és gyakorlati alkalmazási készségeik fejlesztésére” – hangsúlyozta. Kepli József, a Széchenyi-egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezető szakértője szerint a nagy létszámú felhasználói bázis és a technológia elterjedése többek között az egyetem vezetésének támogató hozzáállása miatt is alakulhatott így. „Az intézményi alkalmazás alapját a mesterségesintelligencia-szabályzat, illetve az MI-irányelvek adják, amelyek biztosítják, hogy egyetemünk felelősségteljesen lépést tudjon tartani a technológia fejlődésével. Felmérésünk azt is bizonyítja, hogy az eddigi intézkedések jó irányba hatnak, bátorítják a használatot, és párbeszédet nyitnak a témában” – állapította meg. Kiemelte: a mindegyik karon dedikált kollégával működő MI-nagyköveti Program is azt a célt szolgálja, hogy a naprakész információk minél hatékonyabban jussanak el a munkatársakhoz, akik így a legfrissebb újításokat tudják alkalmazni mindennapi munkájuk során. A vezető szakértő aláhúzta: fontos, hogy a munkatársak merjenek kérdezni a technológiával kapcsolatban, ezért a nagykövetek és a központ munkatársai is szívesen állnak bárki rendelkezésére a témában. „Jó látni, hogy a legtöbben nagyon tudatosan használják a mesterséges intelligenciát, ismerik a szabályzatot, és nyitottan állnak hozzá az újdonságokhoz – fogalmazott. – A technológia így új dimenzióba emelheti az intézményi ismeretszerzést, információfelhasználást, és eddig soha nem tapasztalt fejlődési potenciálhoz segítheti hozzá a munkatársakat.”

A Széchenyi István Egyetem Formatervező Tanszéke és Design Campus Kompetenciaközpontja közös kiállítással mutatkozott be a győri Torula kiállítótérben. A „Formula. A forma kódja” című tárlat július 4-ig látogatható. A napokban nyílt meg a „Formula. A forma kódja” című kiállítás a győri Torulában, ahol a Széchenyi István Egyetem Design Campus Formatervező Tanszékének hallgatói munkái, valamint a Design Campus Kompetenciaközpont (DCKK) kutatás-fejlesztési és prototípus-alapú projektjei láthatók. A tárlat a kész tárgyak bemutatásán túl a mögöttük álló tervezési folyamatba is betekintést enged. A kiállítás témája, hogy milyen lépések vezetnek egy formatervezési ötlettől a megvalósításig. A látogatók megismerhetik az első vázlatokat, az anyag- és technológiai kísérleteket, valamint azokat a döntéseket és módosításokat, amelyek végül meghatározzák egy termék vagy prototípus végleges formáját. A megnyitón dr. Palócz Krisztián tanszékvezető hangsúlyozta: a kiállítás mögött több mint egy éve tartó stratégiai és szakmai építkezés áll. Mint mondta, az elmúlt időszakban tudatosan erősítették a kapcsolatot a tanszék és a kompetenciaközpont között, hogy az oktatás, a kutatás és a fejlesztés egymást erősítve működhessen. A bemutatott alkotások ennek a munkának az eredményei. Gosztom András, a DCKK vezetője arról beszélt, hogy a formatervezés nem csupán esztétikai kérdés, hanem olyan szemléletmód, amely segíthet a különböző technológiai, társadalmi és gazdasági kihívások kezelésében is. A központ tevékenysége ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektet az olyan területekre, mint a fenntarthatóság, a mobilitás, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint az új anyagok és technológiák kutatása. A kiállítás helyszíne is jól kapcsolódik a bemutatott témákhoz. A Torula egykori ipari épületként ma kulturális és közösségi térként működik Győrben, így egyszerre idézi meg az alkotómunka, a gyártás és az innováció világát. A Formatervező Tanszék és a Design Campus Kompetencia Központ együttműködése lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatói ötletek és egyetemi kutatások a tantermi kereteken túl is fejlődhessenek. A bemutatott projektek közül több olyan kezdeményezés is akad, amely hosszabb távon további kutatások, prototípus-fejlesztések vagy akár piaci hasznosítás alapjául szolgálhat. A „Formula. A forma kódja” című kiállítás július 4-ig látogatható a győri Torula (Győr, Budai út 7.) kiállítótérben. Képgaléria a kiállítás megnyitójáról. (Fotók: Adorján András)

A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja a közelmúltban idén második alkalommal szervezte meg a Járművek Jövője: Innovációs, Mérnöki és Gazdasági Konferenciát (Future of Vehicles: Innovation, Engineering and Economic Conference, FoV). A kétnapos tudományos esemény a jövő mobilitásának kérdéseit állította középpontba. A Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkja második alkalommal adott otthont a FoV-konferenciának, amely a járművek és a közlekedés jövőjét komplex módon vizsgálta. A programot azért hívták életre, hogy interdiszciplináris szakmai fórumot teremtsen a járműiparhoz és a mobilitáshoz kapcsolódó kutatások, fejlesztések és innovációs irányok bemutatására. A programban kiemelt figyelmet kaptak az autonóm járművek, a mesterséges intelligencia, a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás, a járműipari gyártástechnológiák, az anyagtudományi fejlesztések, valamint a mobilitás különböző társadalmi vonatkozásai. A rendezvényt dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, valamint dr. Weltsch Zoltán, a Zalaegerszegi Innovációs Park vezetője, a konferencia elnöke nyitotta meg. Köszöntőikben hangsúlyozták, hogy Zalaegerszeg és a Széchenyi István Egyetem zalaegerszegi jelenléte kiemelt szerepet tölt be a járműipari kutatás-fejlesztés, az innováció, valamint a nemzetközi tudományos együttműködések erősítésében. A program iránt jelentős érdeklődés mutatkozott: a rendezvényen több mint száz szakember vett részt hazai és nemzetközi egyetemek, kutatóintézetek, valamint ipari szereplők képviseletében. A FoV nemzetközi jellegét erősítette, hogy Magyarország mellett további tizenegy országból érkeztek az eseményre, a hazai felsőoktatást pedig a házigazdán kívül tíz egyetem képviselte. A konferencia résztvevői a Széchenyi István Egyetem Zalaegerszegi Innovációs Parkjában

A Széchenyi István Egyetem Szenátusa június 29-i ülésén elfogadta azokat a határozatokat, amelyek az európai uniós forrásokhoz való teljes körű hozzáférést szolgáló törvényi változásokhoz igazítják az intézmény működését. A döntések célja, hogy a megújuló fenntartói struktúra és az erősebb egyetemi jogosítványok hozzájáruljanak az intézmény további fejlődéséhez. Az Országgyűlés által elfogadott, az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést szolgáló törvénymódosítások alapján átalakul az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok működési rendszere. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat nyílt pályázati eljárás keretében választják majd ki. Az új szabályozás alapján több döntési jogkör visszakerül az egyetemek hatáskörébe. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a szükséges intézkedések – így a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának – soron kívüli megkezdését kérte a fenntartó alapítványtól. Az elfogadott törvénymódosítások alapján a Szenátus június 29-i ülésén egyhangúlag megszavazta a Széchenyi István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását. Több, korábban véleményezési jogkörbe tartozó ügy ismét a testület döntési hatáskörébe került, így az intézményfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia, a költségvetés és a beszámolók, a hallgatói tanácsadás rendszere, az oktatói munka és a szakmai gyakorlóhelyek hallgatói véleményezési rendszere, a rektori pályázatok elbírálása, a vagyongazdálkodási terv, továbbá gazdálkodó szervezetek alapítása. Az egyetem a meghozott döntésekkel valamennyi, a törvénymódosításokból fakadó intézményi kötelezettségének eleget tett, így működése a jövőben is változatlanul, a stratégiai céloknak megfelelően folytatódhat, építve az elmúlt évek eredményeire és sikereire. A következő időszak fontos feladata lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal tervezett, őszre várható egyeztetéssorozat, amely a közfeladat-finanszírozási szerződést és a teljesítményindikátorokkal kapcsolatos elvárásokat érinti. Emellett a hallgatói és oktatói Erasmus-pályázati lehetőségek, illetve az európai uniós források újbóli megnyílása minden bizonnyal tovább fogja erősíteni az intézmény versenyképességét, vállalati és társadalmi együttműködéseit, valamint nemzetközi kapcsolatait. A testület elfogadta azokat az elveket is, amelyek alapján – amennyiben az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumtól erre felkérést kap – véleményezi az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságára beérkező pályázatokat. A Szenátus álláspontja szerint ezekben a testületekben megfelelő arányban kell megjelenniük az egyetem belső szereplőinek és külső partnereinek, többségben az egyetemi közösség képviselőivel. Fontos szempont továbbá, hogy olyan szakmailag elismert személyek nyerjék el a megbízatást, akik elkötelezettek az intézmény fejlődése iránt. Az elfogadott elvek szerint a kuratóriumban helyet kell kapnia egy-egy akadémiai vezetőnek, dékánnak, szakszervezeti képviselőnek, helyi vagy regionális közintézmény vezetőjének, valamint külső gazdasági partnernek. A felügyelőbizottság esetében a Szenátus olyan összetételt tart kívánatosnak, amelyben jogi, oktatási, valamint – számviteli és pénzügyi tapasztalattal rendelkező – gazdasági szakember, illetve a hallgatói önkormányzat képviselője egyaránt szerepel. Mindezek mellett alapvető elvárás, hogy a pályázók megfeleljenek a törvényben rögzített függetlenség, feddhetetlenség, pártatlanság és integritás követelményeinek. A Szenátus egyúttal köszönetét fejezte ki a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány jelenlegi kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, valamint vagyonellenőrének az elmúlt években végzett munkájukért. Határozatában kiemelte, hogy tevékenységükkel jelentős szerepet vállaltak az egyetem stratégiai céljainak megvalósításában, fejlődésének előmozdításában és szakmai eredményeinek megerősítésében. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma – a felügyelőbizottság egyetértésével – a június 30-i ülésén támogatólag véleményezte a Szenátus által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint annak megfelelő tartalommal jóváhagyta az egyetem módosított alapító okiratát.

A világ egyik legjelentősebb oktatási célú robotépítési és -programozási versenyének hazai fináléján 161 csapat 416 versenyzője mérte össze robotikai, programozási és innovációs tudását a Széchenyi István Egyetem győri campusán. A World Robot Olympiad Magyarország 2026 nemzeti döntőjének legjobbjai a világ- és Európa-bajnokságokon is képviselhetik hazánkat. A World Robot Olympiad (WRO) a világ egyik legjelentősebb oktatási célú robotépítési és -programozási versenye, amely 2004 óta ösztönzi a fiatalokat a természettudományok, a mérnöki tudományok és az informatika iránti érdeklődésre. Magyarországon a versenyt 2014 óta az Edutus Egyetem szervezi. A sorozat nemzeti döntőjét június utolsó hétvégéjén a Széchenyi István Egyetemen rendezték, ahol 161 csapat 416 versenyzője mérte össze tudását. A résztvevők 39 településről érkeztek, hogy robotikai, programozási és innovációs képességeiket bizonyítsák. A finálét Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter nyitotta meg, aki köszöntőjében felidézte gyermekkori olvasmányait. Mint mondta, Isaac Asimov regényei nagy hatással voltak rá. A neves szerző már az ötvenes években a robotika világáról írt, ami ma itt van a mindennapjainkban. Rámutatott: a robotika elképesztő sebességű iparággá nőtte ki magát. „Most egy olyan közösség van jelen, amelyik ennek az iparágnak meghatározó hajtóerejévé válhat” – jelentette ki. Hangsúlyozta: míg Magyarországon a tízezer főre jutó robotok száma 133, addig Dél-Koreában ez a szám ezer. „Ez azt jelenti, hogy eléggé el vagyunk maradva, hatalmas fejlődés áll előttünk, ami ugyanakkor nagyon jó hír a verseny résztvevői számára. Rengeteg robotot kell majd megtervezni, beprogramozni, kijavítani és felokosítani, és azt a tudást, ami ehhez kell, ők már elkezdték megszerezni. Ez fantasztikus” – összegzett. A fiatalokat arra biztatta, olyan robotokat tervezzenek, amelyek jobbá teszik az emberek életét. Olyanokat, amelyek nem csak meggyorsítják a folyamatokat, de több szabadságot, egészségesebb életet tesznek lehetővé számunkra. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter arra buzdította a fiatalokat, hogy olyan robotokat tervezzenek, amelyek jobbá teszik az emberek életét. (Fotó: Dudás Máté) Pintér Bence, Győr polgármestere szerint a döntőbe jutott fiatalok Magyarország jövőbeli mérnökei, kutatói és techvezetői lesznek. Hozzátette: a döntő feladatai – mint a mesterséges intelligenciával, önvezető járművekkel vagy zöld megoldásokkal kapcsolatos kérdések – valós globális kihívások. „Itt születhetnek meg azok az ötletek, amikből évek múlva egyetemi kutatások, projektek, szabadalmak és sikeres vállalkozások jöhetnek létre” – szögezte le. Kiemelte: Győr az ország innovációs és autóipari fellegvára, az itt működő ipari ökoszisztéma, az egyetem és az Audi szimbiózisa egyedülálló, így továbbtanulási szempontból is ideális választás. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese elmondta, a győri intézmény küldetése, hogy hallgatóit sikeres szakmai pályára készítse fel, ezért minden évben örömmel csatlakozik az elhivatott fiatalokat megszólító programhoz. „Ahhoz, hogy egy fiatal igazán sikeres lehessen választott szakmájában, legalább öt tényező szükséges. Ide tartozik a céltudatosság, a csapatmunka, a nyelvtudás, a szakmai felkészültség és az általános műveltség” – sorolta. Hozzáfűzte, a verseny résztvevői előtt minden lehetőség nyitva áll az eredményes pályához, ezért azt kívánta számukra, éljenek ezekkel. A World Robot Olympiad (WRO) nemzeti döntőjének a Széchenyi István Egyetemen adott otthont. (Fotó: Dudás Máté) Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: Magyarországon véget ért a munkaintenzív, olcsó munkaerőre alapozott gazdaság, és helyét a tudásalapú gazdaság vette át. „Segítenünk kell a fiatalokat, hogy minél gyorsabban elsajátítsák a lehető legtöbb tudást, hogy azt aztán a gazdaság szolgálatába állítsák. A kamara ezért foglalkozik pályaorientációval, a duális képzés koordinálásával, és azzal, hogy kiváló munkahelyeket teremtsen” – közölte. Szilasi Péter Tamás, az Edutus Egyetem digitális oktatástudományi, fejlesztési és nemzetközi igazgatója, a WRO projektvezetője kifejtette: egyre több iskola és pedagógus ismeri fel a program jelentőségét. „Idén 70 településről háromszáz csapat mérette meg magát, amely több mint ötven százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ők egy hatalmas közösség tagjai, hiszen a világban 32 ezer csapat versenyez, amelyeket több mint száz ország százezernél is több fiatalja alkot” – mutatott rá. A sorozat döntőjében 161 csapat 416 versenyzője mérte össze tudását. (Fotó: Dudás Máté) A köszöntőket követően kezdetét vette a kétnapos verseny, amelyen a fiatalok a WRO RoboMission, Future Innovators, Future Engineers és RoboSports hivatalos kategóriáiban, valamint a KIDS Starter és az EduDigiTech drónversenyen mérték össze tudásukat. A hazai döntő nemzetközi tétje is jelentős volt: a legeredményesebb magyar csapatok kvalifikációt szereztek a World Robot Olympiad 2026-os Puerto Ricó-i világdöntőjére, valamint a zágrábi WRO Open Championship Europe európai bajnokságra.

„A jövő egyeteme” mottó köré épült a Széchenyi István Egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont közös szervezésében kilencedik alkalommal megrendezett Győri Gyerekegyetem. A részt vevő 73 általános iskolás diák a napokban egy hétre egyetemistává válhatott, és megismerkedhetett a hallgatói élettel, a modern technológiákkal, a természettudományok és a technológia világával, valamint az intézmény korszerű laboratóriumaival is. A Mobilis és a Széchenyi István Egyetem által életre hívott Győri Gyerekegyetemet az idén július 22–26. között rendezték. A program során az általános iskolás korosztály is megismerhette az intézmény képzési kínálatát és legújabb kutatásait. A Mobilis és a Széchenyi István Egyetem idén kilencedik alkalommal rendezte meg a Győri Gyerekegyetemet, amelyen 73 általános iskolás diák vett részt. (Fotó: Adorján András) A megnyitón dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kifejtette: fontos, hogy mindenki megtalálja azt a területet, ami igazán érdekli, és abban próbáljon meg minél jobb lenni. A gyerekeknek azt tanácsolta, ne csak tanuljanak, hanem igyekezzenek megérteni mindazt, amiről tanulnak. Használják a modern kor vívmányait, de ne felejtsenek el gondolkodni sem. Emellett a csapatmunka fontosságára is felhívta a figyelmet. „Az űrhajós sem tud egymaga az űrbe jutni, ahhoz sok ember összehangolt munkája szükséges. Természetesen a versenyképes tudás megszerzése is fontos, amelyet a Széchenyi-egyetem is kínál az intézményt választó fiataloknak” – összegezte. A programok sorát dr. Szakonyi Petra, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék oktatójának előadása nyitotta, aki a mesterséges intelligenciával fűszerezett digitális várostervezésbe vezette be a kisiskolás hallgatókat. Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint 73 kisdiák vett részt különleges nyári táborban. „Az idei téma, amely köré rendeztük a programot, a jövő egyeteme volt. Ehhez rengeteg muníciót adtunk, hiszen a gyerekek modern technológiákról szóló előadásokat hallhattak, ellátogathattak többek közt a robotikai, a rádiófrekvenciás, a távközlési és a kvantumlaboratóriumba, megismerhették az egyetem Győri Innovációs Parkjának, Járműipari Kutatóközpontjának és könyvtárának működését, a versenyautót építő Arrabona Racing Team, a műholdat készítő SZESAT és a betonkenuval versenyző SZEnavis hallgatói csapatok tevékenységét. A projektfeladatuk során ezen impulzusok révén maguk mutatták be, milyennek képzelik a jövő egyetemét” – fogalmazott. A gyerekek izgalmas előadásokon, egyetemi foglalkozásokon vehettek részt. (Fotó: Nagy Gergely) Mindezek mellett a szórakozás és a sport is hangsúlyos elem volt, hiszen nem maradt ki az e-sport-labor, a sárkányhajózás, a szabadidős játék sem. A gyerekek egy napot az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon töltöttek, ahol nemcsak a precíziós gazdálkodással ismerkedhettek, de gazdászbajnokságon is részt vehettek. A zárónapon a csapatok prezentációit követően a gyerekegyetemisták átvehették „diplomájukat”. A szervezők pedig azzal búcsúztak az ifjú egyetemistáktól, hogy jövőre visszavárják őket a táborba, az érettségi után pedig az intézmény hallgatóinak sorába. A résztvevők megtapasztalhatták a sárkányhajózás élményét is. (Fotó: Nagy Gergely)

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiból álló SZEnavis egyedüli magyar indulóként vett részt a 20. Német Betonkenu Regattán, ahol nyolc ország 70 egyetemi csapata mérte össze tudását. A győriek fennállásuk legnagyobb sikerét elérve vegyes párosban a dobogó második fokára állhattak, ráadásul férfi és női párosuk ugyancsak az élmezőnyben végzett. A Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata, a SZEnavis 2012-ben alakult, hogy a hallgatók gyakorlatban alkalmazhassák mérnöki tudásukat, csapatban dolgozva alkothassanak, és éles versenyeken szerezzenek hasznos tapasztalatokat. A csapat az elmúlt évtizedben nagy utat járt be, hiszen első hajójuk még 380 kilogrammot nyomott, a 2024-es Német Betonkenu Regattán pedig a mezőny egyik legkönnyebbjeként alig több mint 12 kilogrammal mérlegeltek. A győri egyetem hallgatói a kétévente megrendezett, jelentős presztízzsel bíró német regattán 2017 óta rendszeresen részt vesznek. A napokban Brandenburgban megrendezett idei versenyen az egyik legnagyobb céljukat sikerült teljesíteni: dobogóra állhattak a népes nemzetközi mezőnyben. Gutta Petra és Albert Kamil, a Széchenyi István Egyetem hallgatói második helyen értek célba a Német Betonkenu Regattán. (Fotó: IZB/ Sascha Steinbach) „Régóta erre készülünk, és rengeteg energiát fektettünk bele. A betonkenu-versenyzés sokkal összetettebb annál, minthogy belapátoljuk a célba a hajónkat. Azt ugyanis először meg kell tervezni, el kell készíteni. A beton minden sajátosságát figyelembe kell venni, hogy könnyű és fordulékony legyen, valamint a formája is a lehető legjobban szolgálja a gyors haladást. Mára eljutottunk oda, hogy ebben is a nemzetközi élmezőnybe tartozunk” – fogalmazott Albert Kamil csapatvezető, a második helyezést elért vegyes páros férfi tagja. Az építőmérnök hallgató elárulta, ezúttal egy 85 kilogrammos hajót építettek, amelynek már a helyszínre szállítása is szakmai kihívást jelentett. A beton ugyanis rideg, törékeny anyag, ezért lényegében rezgésmentes környezetet kellett biztosítani számára. A csapatvezető összeszokott duót alkot Gutta Petrával, a vegyes páros női tagjával, akivel a tavalyi Krakkói Betonkenu Kihíváson különdíjat kaptak kitartásukért, hiszen a döntőben eltörött az egyik lapátjuk, így egy lapáttal és két kézzel evezve a hatodik helyet szerezték meg. „Akkor nem volt szerencsénk, s bár ezúttal is akadtak nehézségeink, ezeket sikerült leküzdenünk és másodikként célba érnünk. Ez azonban nem csak a mi érdemünk, hanem az egész csapaté. Mindenki hatalmas munkát tett bele, hogy ilyen versenyképes hajónk legyen” – mutatott rá Gutta Petra. Hozzáfűzte, a SZEnavis egyik legnagyobb erőssége éppen az összetartásban, a közösségben rejlik. „A jó társaság, ami elsőként idevonzott, de természetesen megfogott az a kihívás is, hogy betonból kell a víz tetején fennmaradó, sőt versenyzésre alkalmas hajót megalkotni. Elsőre furának tűnhet, de rengeteg szakmai tapasztalatot tudunk szerezni ez által” – húzta alá az ugyancsak építőmérnök szakos hallgató. A SZEnavis sikere a teljes csapat érdeme volt. (Fotó: IZB/ Sascha Steinbach) A vegyes páros ezüstérme mellett a Széchenyi-egyetem női kettőse, Dibusz Luca és László Vanda Viola a 61 induló közül a tizedik helyezést szerezte meg. Eredményük értékét növeli, hogy egy váratlan helyzet miatt a verseny előtt kellett módosítani a duó összetételén. A férfiak 70 hajóból álló mezőnyében Horváth Flórián és Korcsmáros Dávid a 13. helyen ért célba. „Nagyon büszkék vagyunk az egész csapatra, hatalmas siker ez nemcsak a jelenlegi, de a korábbi tagok, vagyis a teljes SZEnavis-közösség számára” – fogalmazott Pollák András, a csapat alapítója és jelenlegi mentora, az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője. Kiemelte, a siker értékét tovább növeli, hogy náluk nincsenek kenusok, hanem a hajó építésében részt vevő mérnökhallgatók közül kerülnek ki azok, akik a versenyeken eveznek. Rámutatott arra, hogy a fiatalok tanulmányaik és munkájuk mellett vállalják, hogy sokszor késő estig a laborban dolgoznak, tökéletesítik a hajót, és készülnek a megmérettetésekre. Megjegyezte: „Lelkesedésüket mutatja, hogy mindemellett népszerűsítik is mérnöki hivatásukat. Tevékenységüket legutóbb a Győri Gyerekegyetem résztvevőinek mutatták be, legközelebb pedig július 8–12. között találkozhatunk velük az EFOTT Fesztiválon.”

Sorozatban hetedszer szerepel a Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education felsőoktatási minősítő szervezet fenntarthatósági ranglistáján. Az intézmény több részterületen javított eredményén, és továbbra is a világ legjobbjai között található az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó teljesítménye alapján. Megjelent az egyik legnevesebb felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) Sustainability Impact Ratings elnevezésű 2026-os rangsora, amely az egyetemek társadalmi és környezeti hatását vizsgálja az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljának megvalósítása szempontjából. Az értékelés továbbra is arra helyezi a hangsúlyt, miként járulnak hozzá az felsőoktatási intézmények a globális kihívások megoldásához: legyen szó egészségről, oktatásról, gazdasági fejlődésről, innovációról vagy társadalmi felelősségvállalásról. A Széchenyi István Egyetem immár hetedik alkalommal szerepel a listán, a 601–800. helyezési sávban. Az intézmény nyolc fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódó területen vett részt az értékelésben, amelyek közül négyben – „egészség és jóllét”, „minőségi oktatás”, „ipar, innováció és infrastruktúra”, valamint „tisztességes munka és gazdasági növekedés” – javítani tudott tavalyi eredményén. Különösen jól szerepelt az utóbbi kategóriában, amelyben a világ 400 legjobbja közé tartozik, illetve a „fenntartható városok és közösségek” kategóriában, ahol a top 300-ba került. „A fenntarthatóság egyetemünk működésének meghatározó alapelve, amely az oktatásban, a kutatásban, az innovációban és társadalmi szerepvállalásunkban egyaránt megjelenik. Különösen örömteli számunkra, hogy több területen is javítani tudtunk eredményeinken, hiszen ez visszaigazolja közösségünk elkötelezett munkáját. Célunk továbbra is az, hogy hallgatóinkat olyan tudással és szemlélettel vértezzük fel, amely segíti őket a globális kihívások kezelésében és a fenntartható jövő építésében” – fogalmazott dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. A Széchenyi István Egyetem a THE további ranglistáin is szerepel: világranglistáján az 1501+ kategóriában, a „fiatal egyetemek” rangsorán az 501–600., interdiszciplináris tudományos rangsorán a 601–800. helyen található, miközben gazdaságtudományokban, műszaki tudományokban és informatikában tudományterületi rangsorán is jelen van. A Széchenyi István Egyetem hallgató olyan intézményben tanulhatnak, amely a THE is globális ranglistája szerint fenntarthatóságban a világ legjobbjai közé tartozik. (Fotó: Dudás Máté)