Közel két hónapot töltött Japánban dr. Hajdu Csaba, a Széchenyi István Egyetem kutatója. A Pannónia Ösztöndíjprogram támogatásával megvalósult szakmai út során a Nagojai Műszaki Egyetem kutatócsoportjának munkájába kapcsolódott be, ahol a mesterséges intelligencia és a robotika területén végzett vizsgálatokat, segítve ezzel egy hosszabb távú magyar–japán együttműködés kialakítását. A Széchenyi István Egyetem számos lehetőséget biztosít munkatársainak arra, hogy külföldi szakmai tapasztalatokat szerezzenek, bővítsék nemzetközi kutatási kapcsolataikat, illetve bekapcsolódjanak más országok tudományos műhelyeinek munkájába. Ezt szolgálja többek között a Pannónia Ösztöndíjprogram is, amelynek keretében dr. Hajdu Csaba, az intézmény kutatója Japánba utazott, hogy részt vegyen a Nagojai Műszaki Egyetem kutatásában. A szakember idén nyáron közel két hónapon át dolgozott az intézmény Kato Laboratórium kutatócsoportjában. A Shohei Kato professzor által vezetett műhelyben végzett munka középpontjában a mesterséges intelligencia, a robotika, valamint az összetett rendszerek strukturált reprezentációja állt. Dr. Hajdu Csaba (felső sor középen) közel két hónapon át vett részt a nagojai Kato Laboratórium munkájában. Dr. Hajdu Csaba saját HyMeKo elnevezésű keretrendszerét és az ehhez kapcsolódó kutatásokat fejlesztette tovább. A program elején szemináriumon mutatta be addigi eredményeit és a vizsgálni kívánt kérdéseket, majd az intenzív kísérleti munka után záróelőadásában már a Nagojában született eredményekről és az új kutatási irányokról is beszámolt. A Kato Laboratórium mindennapi tevékenységébe bekapcsolódva megismerhette az ott folyó, többek között megerősítéses tanulással, nagy nyelvi modellekkel, hangfelismeréssel és idősgondozási alkalmazásokkal kapcsolatos projekteket is. „Nagyon érdekes volt látni a témák sokféleségét, és azt a kutatási kultúrát, amelyben a hallgatók saját problémákon dolgoznak, rendszeresen bemutatják az eredményeiket és megvitatják egymás munkáját. Nem kívülről figyeltem a labort, hanem ennek a szakmai közegnek a részeként dolgozhattam” – fogalmazott dr. Hajdu Csaba. Hozzátette, különösen értékes tapasztalatot jelentett számára, hogy az ottani kutatókkal közösen, a gyakorlatban is tesztelhették és továbbfejleszthették azokat az elképzeléseket, amelyekkel Japánba érkezett. Hazaérkezésével a magyar–japán együttműködés nem ért véget. A győri kutató és Kato professzor online formában folytatják a közös munkát, amelynek következő lépései között új gépi tanulási és robotikai kísérletek, közös publikációk, valamint hosszabb távon hallgatói mobilitások és közös témavezetések kialakítása is szerepel.

A Széchenyi István Egyetem közösségi összefogást kezdeményezett a volt vagongyári Rába Étteremben található Áramlás című monumentális kőrelief megmentéséért. Az intézmény a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen adományozásra hívja a győrieket, a térség vállalkozásait, az egyetem egykori hallgatóit és mindazokat, akik fontosnak tartják a város ipari és kulturális örökségének megőrzését. A cél a mű restaurálása és méltó bemutatása az egyetem központi campusán. A Józsa Bálint és Kovács Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművészek által készített, monumentális márvány relief 1979-ben került az egykori Rába Vagon-és Gépgyár éttermének falára. A Rába folyó áramlásából inspirálódó alkotás a vállalat dinamizmusát jelenítette meg, miközben a hetvenes évek absztrakt magyar képzőművészetének is kiemelkedő emléke. Különleges értékét növeli, hogy a Józsa–Kovács alkotópáros mindössze három ilyen méretű reliefet készített. A volt vagongyár területén ma még álló éttermi épület közelgő bontása miatt sürgetővé vált a műalkotás megmentése. A Rába Járműipari Holding Nyrt. adományként a Széchenyi István Egyetemnek adta át a reliefet, amely az intézmény Inno-Share épületének homlokzatán kaphatna új otthont. A restaurálás és az áthelyezés a Magyar Nemzeti Galéria Lektorátusa, az alkotók, valamint művészettörténész szakértő közreműködésével valósulhat meg. Mindez – a bontástól és restaurálástól kezdve a szállításon át az újraépítésig – mintegy 22 millió forintos beruházást igényel. Ennek megvalósításához az egyetem kiemelt partnerével, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen adománygyűjtést indított. Utóbbi a térség vállalkozóinak bevonásával jelentősen támogatja ezt az értékmentő kezdeményezést. A kőrelief a Széchenyi István Egyetem Inno-Share épületének árkádja alá kerülhet. (Fotó: Látványterv) „Nyolc évvel ezelőtt találkoztam az Áramlás című alkotással, amikor a Rába önkiszolgáló étterem tereit jártam be. Arculcsapott grandiózussága, érzelmi többlete, ugyanakkor szomorúvá tett annak mellőzöttsége, ami a mű megmentésére ösztönzött. Először felkutattam az alkotókat: Kovács Ferenc és Józsa Bálint családját és sikerült kapcsolatba lépnem Józsa Bálinttal, aki lelkesen segített a gondolat kiérlelésében. Rengeteget beszélgettünk a műről, illetve annak megújításáról. Az alkotás eredetéről készítettem vele egy riportfilmet is Hullámok címmel, amit mindenkinek jó szívvel ajánlok, hiszen a relief a magyar nonfiguratív szobrászat egyik kiemelkedő előfutára” – fogalmazott a kezdeményezés elindítója, szakmai koordinátora, Nagy Zsuzsanna építészmérnök, belsőépítész, a győri egyetem Művészeti Karának oktatója. Mint mondta, idén márciusban Józsa Bálint is elhunyt, ezért a restaurálás egyben tisztelgés lenne a két Munkácsy-díjas szobrász emléke előtt. Hozzátette: építészeti szemlélete, hogy minél több értéket át kell menteni az utókor számára. „Ezért is nagyon lényeges a Széchenyi István Egyetem szerepvállalása, mert azt mutatja, hogy összefogással sokat tudunk tenni kultúránkért. Oktatóként is fontos feladatunk, hogy jó példával szolgáljunk hallgatóinknak, akik a jövőben nap mint nap találkozhatnak az értékmentés eredményével” – hangsúlyozta. Nagy Zsuzsanna építészmérnök, belsőépítész, a győri egyetem Művészeti Karának oktatója, a kezdeményezés elindítója. (Fotó: Adorján András) Nagy Zsuzsanna úgy látja, a kőrelief így méltó szellemi környezetbe kerülne, ahol ráadásul mindenki számára láthatóvá válna. Felhívta a figyelmet arra is, hogy sokszor az épületekkel együtt a műalkotásokat is elbontják, ezért a kezdeményezés sikere unikális példa lenne Magyarországon. „Köszönöm mindazoknak, akik csatlakoznak a nemes ügyhöz, és hozzájárulnak ahhoz, hogy megmentsünk egy darabot kiemelkedő művészeti örökségünkből” – húzta alá. Az alkotás 95 márványtáblából áll, amelyek jelképes örökbefogadására is lehetőség nyílik. Egy márványtábla támogatási összege 230 ezer forint, ugyanakkor kisebb összegű felajánlásokat is örömmel fogadnak a relief megmentése érdekében. Az önzetlen segítők – hozzájárulásuk szerint – nevükkel is megjelenhetnek a műalkotás melletti táblán. Az adományozással kapcsolatos feladatokat az Universitas Győr Alapítvány végzi, a felajánlási szándékot szeptember 30-ig az alapitvany@sze.hu e-mail-címen lehet feléjük jelezni. A kezdeményezők bíznak abban, hogy a város és a térség közösségének összefogásával sikerül megőrizni a győri ipar- és művészettörténet egyik kiemelkedő alkotását, amely így a következő generációk számára is fennmaradhat. A riportfilm itt megtekinthető.

Idén már negyedik alkalommal rendezik meg a Győr Rallyt szeptember 11–12-én, amelynek névadó partnere és stratégiai támogatója a Széchenyi István Egyetem. A verseny igazi különlegessége ezúttal is a látványos belvárosi szakasz lesz, amelyet minden évben sok ezer szurkoló követ a helyszínen. A hazai ralisorozat győri állomása különleges atmoszférájával és évről évre tömegeket vonzó futamaival nagy népszerűségnek örvend az autósport szerelmeseinek körében. Az idei, szeptember 11–12-én sorra kerülő rendezvény az Uni Győr Rally nevet viseli, ami a Széchenyi István Egyetem eddigieknél is jelentősebb szerepvállalását jelzi. A szervezők célja, hogy a résztvevőket és a szurkolókat egyaránt magas színvonalú, biztonságos és élményekben gazdag hétvége várja. A Széchenyi István Egyetem kiemelt szerepvállalásával szeptember 11–12. között rendezik a 4. Uni Győr Rallyt. A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) elnöke, Szujó Zoltán kérdésünkre úgy fogalmazott: öröm látni, hogy ez a rangos verseny újra otthonra lelt a városban, ami nemcsak a szervezők kitartó munkájának, hanem a fantasztikus győri és környékbeli szurkolóknak is köszönhető. „Közel négy évvel ezelőtt az autósport kultúrájának újjáépítését tűztem a zászlómra. Meggyőződésem, hogy ennek egyik legfontosabb eleme az egyetemi és műszaki felsőoktatási háttér, hiszen a jövő autósportját magasan képzett szakemberek építik. Ezért a szövetség kötelékében is örömmel látjuk a műszaki felsőoktatásban tanuló fiatalokat. Az MNASZ olyan szakmai lehetőségeket kínálhat számukra, amelyek utat nyithatnak a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) és általa felügyelt nemzetközi bajnokságok műszaki területei, valamint akár az FIA University programjai felé is” – fejtette ki. Hozzátette, a jelenlegi gazdasági környezet az autósportot is komoly kihívások elé állítja, ezért különösen fontos azok munkája, akik hozzájárulnak a több évtizedes hagyományokkal rendelkező szakág további fejlődéséhez. Dr. Varga Attila, a szövetség Rally Sport Bizottságának vezetője kiemelte, közlekedési szakterületen jártas ügyvédként azt tapasztalja, hogy a Dunántúlon közlekedési mérnökök hada dolgozik győri végzettséggel. „A szakma megérdemli, hogy a fénysebességgel fejlődő közlekedéstudomány fellegvára reprezentáljon a magyar ralibajnokság legmagasabb szintjén, ugyanakkor hol találnánk elhivatottabb és felkészültebb rendezőket, mint ott, ahol a jövő közlekedési stratégiája születik? Győr és a Győr Rally számomra a modern versenysport bölcsője és műhelye” – vélekedett. Az idei rendezvénytől azt várja, hogy változatlan stabilitással hozza a biztonságos, mégis látványos verseny etalonját, amelyhez a szakági vezetés is minden szakmai támogatást hozzátesz. A belvárosi futam évről évre tömegeket vonz. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi István Egyetem YouTube-csatornáján megtekinthető az eseményt beharangozó videó, amelyben Czézinger Kristóf főszervező, az Uni-Motorsport Kft. ügyvezetője úgy fogalmaz: „Bízunk benne, hogy sok versenyző nevez a rendezvényre, és az idén is rengetegen látogatnak ki a belvárosi és a külső gyorsasági szakaszokra.” A kisfilmben elhangzik, az intézmény névadó partnerként és stratégiai támogatóként erősíti az autóipar, a műszaki innováció és a sport kapcsolatát. „Az egyetem oktatási és kutatási tevékenységében kiemelt hangsúlyt kap az innováció és a technológia. Ezért is fontosak azok a rendezvények, mint a Győr Rally, amelyek kapcsolódnak ezen tevékenységekhez, egyben közösségépítő szerepük is van” – nyilatkozta Lőrincz Gergő, az egyetem szolgáltatási és brandigazgatója. A videóból az is kiderül, hogy a Széchenyi-egyetem motorsportszakosztálya, az Uni Győr WMS versenyzői nagy reményekkel tekintenek a győri program elé. „Ez a hazai futamom, itt nyertem életem első komoly versenyét, ezért jó emlékek kötnek hozzá, és bízom benne, hogy az idén is sikeres tudok lenni” – mondta Faltusz Dávid. Kiemelt jelentőségű ez a rendezvény Zagyva Dorka számára is, akinek a korábbi évekből a belvárosi helyszín és a hatalmas szurkolói tömeg a legemlékezetesebb. Hidvégi Bence ugyancsak nagy izgalommal várja a futamot, hiszen pilótaként először versenyez majd itt.

Idén is több száz leendő elsőéves hallgató vett részt a Széchenyi István Egyetem hallgatói önkormányzata által szervezett Gólyatalin. A közösségépítő piknik célja, hogy az érdeklődők kötetlen formában ismerkedhessenek egymással és tájékoztatást kapjanak az őket érintő legfontosabb kérdésekben. A több mint félezer főt megszólító esemény különösen azoknak volt remek lehetőség, akik a Gólyahéten nem lesznek ott, ám még a félév kezdete előtt belekóstolnának az egyetemi életbe, és találkoznának szak- illetve évfolyamtársaikkal. A Széchenyi István Egyetem számos lehetőséggel támogatja az intézményhez felvett gólyák beilleszkedését: már a felvételi pillanatától célja a személyes kapcsolatok kialakításat a leendő elsőévesekkel. A hallgatói önkormányzat által szervezett legfontosabb program ezzel kapcsolatban az idén szeptember 1-től kezdődő Gólyahét, de a közösségépítéstszolgálja a még a félév indulása előtt, nyáron megrendezett Gólyatali is, amelyet nemrég sorozatban negyedszer tartottak meg a Mosoni-Duna holtágának partján. Az idei Gólyatalira sokan gyűltek össze Győrben, a Mosoni-Duna holtágának partján. (Fotó: Adorján András) „A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél több barátja van egy hallgatónak, minél erősebben kapcsolódik a szaktársaihoz, minél szervesebb része a közösségnek, annál nagyobb sikerrel veszi az akadályokat az egyetemen. Az érdekképviselet mellett feladatunknak tartjuk, hogy segítsük a gólyák integrációját és a szocializáció katalizátora legyünk. Ezért hívtuk életre a Gólyatalit is, amelynek révén még a nyáron személyes kapcsolatokat alakíthatunk ki az elsőévesekkel, válaszolhatunk kérdéseikre, segíthetünk ügyes-bajos dolgaikban és természetesen lehetőséget adhatunk arra is, hogy a rendezvény keretei között megismerhessék szaktársaikat” – hangsúlyozta Vályi-Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának (EHÖK) elnöke. „Az idei évben rekordszámú, ötszáz feletti regisztráció érkezett a programra” – árulta el Söveges Zalán, a Gólyatali főszervezője, az EHÖK rendezvényekért felelős alelnöke. Mint elmondta, mind a kilenc kar hallgatói jelezték érdeklődésüket és ami külön öröm számukra, hogy levelezős és mesterképzéses hallgatók is jelentkeztek. „Ez is mutatja, hogy van igény arra, hogy a gólyák már a beiratkozás előtt kapcsolódjanak szaktársaikhoz és közösen készülhessenek az őszi szemeszterre. Hiába a kapcsolattartás a közösségi médiában, a személyes találkozások aranyat érnek, főleg azok számára, akik nem tudnak jönni a Gólyahétre” – tette hozzá a főszervező. Söveges Zalán, a Gólyatali főszervezője. (Fotó: Dudás Máté) A Gólyatalira az Uni by the Rusty Coffee kávézó melletti területen, az Aranypart II. strand szomszédságában került sor. A szervezők karonként külön fogadták a gólyákat, akik kérdezhettek a felsőévesektől, szóba elegyedhettek egymással vagy csatlakozhattak az ismerkedős játékokhoz. Volt olyan társaság is, amely campus túrára indult, az építészek pedig a szakhoz leginkább kötődő épületet, a Műteremházat látogatták meg. Megkönnyítette az ügyintézést, hogy a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ kitelepülésének hála bárki elkészíthette portréfotóját a hallgatói kártyájához. Szintúgy várta az érdeklődőket a HÖOK Mentorprogram standja is, a Rusty Coffee pedig különleges, csak ezen a délután kapható gólyafröccsel rukkolt elő a résztvevőknek. "Legyen a Gólyatali az első a rengeteg közös széchenyis élmény közül" – köszöntötte a gólyákat Kálmán Csenge, az EHÖK kabinetfőnöke. (Fotó: Dudás Máté) A Komárom-Esztergom vármegyei Kisigmándról érkező, járműmérnöknek készülő Kis Bertalan a duplázók táborát erősíti: a Gólyatali mellett Gólyahéten is ott lesz. „Kíváncsi voltam, kikkel leszek a következő években, és bíztam benne, hogy megismerkedek olyanokkal is, akik a Gólyahétre is jönnek, így már lesz egy olyan kapcsolatrendszerem, amire építhetek. Emellett tudtam beszélni felsőéves hallgatói képviselőkkel, akik nagyon közvetlenek voltak és jó tanácsokkal láttak el” – mondta. Kis Bertalan a Gólyatali mellett a Gólyahéten is részt vesz. (Fotó: Dudás Máté) A tatai Szentesi Dóra és a győri Hári Boglárka agrármérnöki szakra nyertek felvételt, így az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben. Bár a kar életében hagyománynak számító Balektáborban is ott lesznek, úgy érezték, a győri Gólyatalira is el kell jönniük. „Nem volt más forgatókönyv, csak a Széchenyi István Egyetem. Gyerekként farmon nőttem fel, az állatok és a növények iránti szeretetem miatt választottam ezt a pályát” – árulta el Szentesi Dóra. „Az általam választott ötéves osztatlan agrármérnök azok számára ideális, akik még nem döntötték el, melyik terület érdekli jobban őket, például a növénynemesítés vagy az állattenyésztés, így majd később, végzés után specalizálódnak” – magyarázta Hári Boglárka. Szentesi Dóra és Hári Boglárka az agrármérnök szakot választották. (Fotó: Dudás Máté) „Megtetszett a város és a campus is, az oktatók nagyon barátságosak voltak, ráadásul álmaimnak megfelelően logopédiát tanulhatok, így nem volt kérdés, hogy a győri egyetemet választom” – felelte érdeklődésünkre a szlovákiai Csicsóból érkező Sárik Szilvia, aki a gyógypedagógia alapképzést kezdi el szeptembertől. „A Gólyahétre nem tudok jönni, így nekem a Gólyatali volt az egyetlen lehetőségem az ismerkedésre. Az osztályomból többen is jövünk a Széchenyire, így nem leszek egyedül, de örülök, hogy sikerült a szaktársakkal összebarátkoznom, nagyon jól éreztem magam” – fogalmazott. Évek óta népszerű a Széchenyi István Egyetem a felvidéki magyar fiatalok körében is. A csallóközi Csicsóból érkező Sárik Szilvia szeptembertől a gyógypedagógia szakot kezdi el Győrben. (Fotó: Dudás Máté) A Gólyatalit követően két hétig visszatér a nyár, majd következik a Gólyahét, és idén először, a beilleszkedést segítő programként Orientációs Napon vehetnek részt az elsőévesek, amelyre a szorgalmi időszak első napján, szeptember 7-én, a tanévnyitót követően kerül majd sor. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté)

Kiemelkedően szerepeltek a Széchenyi István Egyetem hallgatói a Szegeden augusztus 17. és 20. között megrendezett 2026-os FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságon. A győri intézményt három hallgató képviselte a magyar válogatottban, akik minden versenyszámban dobogós helyezést értek el, amelyben elindultak. Kis-Batka Imola Johanna építészmérnök szakos hallgató kenu egyes 500 méteren világbajnok, kenu egyes 200 méteren pedig bronzérmes lett. Szarka Krisztiánnal kenu kettes mix 500 méteren szintén fantasztikusan teljesített, és megnyerték a futamot, így Imola második világbajnoki címét is begyűjtötte. Kis-Batka Imola Johanna két arany- és egy bronzéremmel lett gazdagabb. (Fotók: Szalmás Péter/Magyar Kajak-Kenu Szövetség) Rumi Gergő rekreáció és életmód szakos hallgató kenu egyes 200 méteren ezüstérmet szerzett, míg Molnár Csanáddal kenu kettes 500 méteren a mezőny élén végeztek, ezzel világbajnokok lettek. Rumi Gergő számára is sikeresen zárult a világbajnokság. (Fotók: Szalmás Péter/Magyar Kajak-Kenu Szövetség) Aradi Bátor rekreáció és életmód szakos, levelező tagozatos hallgató Halmy Lőrinccel kajak kettes 1000 méteren állt rajthoz, és nagyszerű versenyzést követően a dobogó második fokára állhatott. Aradi Bátor (balra) Halmy Lőrinccel együtt ezüstéremnek örülhetett. (Fotók: Szalmás Péter/Magyar Kajak-Kenu Szövetség) A világbajnokság programját sárkányhajó-betétfutam is színesítette, amelyben a Széchenyi István Egyetem csapata is rajthoz állt 200 méteren, és harmadik helyen végzett. A Széchenyi István Egyetem sárkányhajócsapata is nagyon belehúzott. (Fotó: Szalmás Péter/Magyar Kajak-Kenu Szövetség) A Széchenyi István Egyetem sárkányhajócsapata: első sor (balról jobbra): Biró Kata, Bilstein Barbara, Nagy Júlia, Luxl Sára (dob), Lintz Alexandra. Hátsó sor (balról jobbra): Turóczi Szabolcs (kormány), Szalai János Illés, Erős Benedek Ferenc, Halmos Szabolcs, Kovács Balázs, Neubauer Péter, Rauch Szilárd. (Fotó: Szalmás Péter/Magyar Kajak-Kenu Szövetség)

Magyar Péter miniszterelnök javaslatára Baka András köztársasági elnök az államalapítás 2026. évi ünnepnapja alkalmából Magyar Érdemrend lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetést adományozott dr. Dóka Ottónak, a Széchenyi István Egyetem korábbi rektorhelyettesének, Informatikai és Villamosmérnöki Kara professzorának kiemelkedő tudományos munkája, oktatói és vezetői tevékenysége, valamint az egyetemi kutatások és a térségi fejlődés összehangolásában betöltött meghatározó szerepe elismeréseként. Baka András köztársasági elnök, dr. Dóka Ottó, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Purgel Tamás / MTI) Az Országházban tartott ünnepségen a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje, polgári tagozat kitüntetést vett át dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a győri jogászképzés, az egykori ELTE-SZIF Oktatási Intézet alapítója és oktatója az alkotmányjog területén végzett kiemelkedő tudományos és oktatói munkája, valamint a Fundamentum című, emberi jogokkal foglalkozó folyóirat alapító főszerkesztőjeként végzett nagy hatású szakmai tevékenysége elismeréseként. Baka András köztársasági elnök, dr. Halmai Gábor, Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és Magyar Péter miniszterelnök (Fotó: Purgel Tamás / MTI) Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter Ferdinandy Gejza-díjat adományozott dr. Farkas Ádám ezredesnek, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék tudományos főmunkatársának a katonai közigazgatásban végzett kiemelkedő munkásságáért, valamint a honvédelmi igazgatás korszerűsítése érdekében kifejtett kimagasló teljesítményéért a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség közös központi rendezvényén. Az 1999-ben alapított, évente egy alkalommal, augusztus 20. alkalmából átadott díj a katonai jogi és honvédelmi igazgatási területen végzett munka legmagasabb szintű szakmai elismerése. Dr. Farkas Ádám ezredes Ferdinandy Gejza-díjat vehetett át.

Intenzív, izgalmas, felejthetetlen – így jellemezte Ritter Regina, a Széchenyi István Egyetem hallgatója azt a tanulmányutat, amelyre a Pannónia Ösztöndíjprogram biztosított számára lehetőséget. A Tamásiból származó Regina négy napot töltött Isztambulban tavaly novemberben, ahova a győri egyetem és a Pannónia Ösztöndíjprogram segítségével jutott el, hogy a helyi Medeniyet Egyetem előadásain többet tudjon meg a török nép és a magyarság kapcsolatáról. Az ösztöndíjprogram a világ számos országába kínál utazási lehetőséget, a néhány napos kint tartózkodástól – például konferenciák látogatásától – a több hónapos külföldi tanulmányokig. A harmadéves tanító szakos fiatal választott műveltségi területe a történelem, ezért is hallgatta izgalommal azokat az előadásokat, amelyekkel az isztambuli oktatók készültek a magyar csoportnak. „A kinti egyetemi vendéglátónk egy magyar származású tanár volt. Ö és török férje, aki szintén az egyetemen tanított, lelkesen osztották meg velünk a tudásukat. Többek között a török és a magyar nyelv kapcsolatáról, és egy Törökországba házasodott, majd szentté avatott magyar hercegnő életéről. Sőt, ellátogattunk a kinti magyar főkonzulátusra is, ahol a főkonzultól újabb érdekességeket tudtunk meg” – meséli Regina. Az egyetemi programokon kívül jutott idő Isztambul felfedezésére is; a Galata-torony, a mecsetek, a híres török bazár mind lenyűgözte a győri diákot, majd élményeit a híres török gasztronómia koronázta meg. „A köftét azóta is rendszeresen elkészítem otthon, akárcsak a kedvenc török salátámat” – mondja Regina, aki mindenhol kedves fogadtatással találkozott Isztambulban. „Amikor meghallották, hogy magyarok vagyunk, rögtön előkerült Attila, a hun vezér neve, őt meglepő módon nagyon sokan ismerik Törökországban” – teszi hozzá Regina. Az isztambuli út felejthetetlen élmény volt a leendő tanítónő számára, csak azt sajnálja, hogy – mivel akkor éppen a gyakorlatát töltötte – a csapat következő, szintén ösztöndíjas római utazásán nem vehetett részt... A Széchenyi István Egyetem hallgatóját elvarázsolta a török kultúra.

Egy tanító szakos hallgató szakdolgozatából olyan társasjáték született a Széchenyi István Egyetemen, amely játékos formában támogatja a logikai gondolkodás és a problémamegoldó képesség fejlődését. A Rejtélyek iskolája elnevezésű, szabadulószoba-jellegű kooperatív kártyajáték egyelőre prototípusként létezik, jelenleg tesztelés alatt áll, az alkotók pedig a későbbi piaci bevezetés lehetőségét vizsgálják. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a korszerű oktatási módszertanok, a projektalapú tanulás és a játékosítás. E szemlélet jegyében született meg a Rejtélyek iskolája, amely a matematika tanulását teszi élményszerűbbé, miközben fejleszti a logikai gondolkodást és a problémamegoldó készségeket. A történetvezérelt, döntéshelyzetekre épülő játékot kilencéves kortól ajánlják, és idősebb korosztályok számára is izgalmas kihívásokat kínál. A társasjáték ötlete Bere Andrea szakdolgozatában fogalmazódott meg, aki a kar tanító szakán végzett, és jelenleg pedagógusként dolgozik. Témája a projektoktatás lehetőségeinek vizsgálata volt a matematikaórákon. „Az volt a célunk, hogy közelebb hozzuk a gyerekekhez ezt a tantárgyat, és megmutassuk, hogy a logikai feladatok is lehetnek izgalmasak. A szabadulószobák világából merítettünk inspirációt, amelyet pedagógiai eszközökkel ötvöztünk. A játék egyik különlegessége, hogy létrejöttében a családom is szerepet vállalt. A megjelenést grafikus lányom tervezte meg, míg a játékmenet és a szabályrendszer kialakításában a másik lányom működött közre, aki játéktervezőként végzett Svédországban. Az elképzelés így több szakterület tudását egyesítve formálódott kész termékké” – mondta Bere Andrea. Petzné dr. Tóth Szilvia, a Széchenyi István Egyetem Szakmódszertani Tanszékének vezetője és Bere Andrea pedagógus – a Rejtélyek Iskolája című társasjáték megalkotója – a játék prototípusával. (Fotó: Adorján András) A munkát Petzné dr. Tóth Szilvia, a Szakmódszertani Tanszék vezetője segítette konzulensként. „A kooperatív kártyajáték nem a versengésre, hanem a közös problémamegoldásra épül. A résztvevők különböző rejtvények és feladatok megoldásával haladnak előre, miközben együttműködési készségük, kreativitásuk és logikus gondolkodásuk is fejlődik. A fejlesztők arra is ügyeltek, hogy a játék több alkalommal újrajátszható, folytatható legyen, így rugalmasan beilleszthető az oktatási folyamatba vagy akár az otthoni kikapcsolódásba” – fejtette ki. A tesztelésbe iskolák, szakemberek, valamint hallgatók széles spektrumát vonták be, melynek során különösen biztató eredmények születtek. A játék a tapasztalatok szerint a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók problémamegoldó képességeinek fejlődésére is pozitív hatást gyakorolt, miközben a gyerekek szórakoztató formában mélyítették el tudásukat. Kedvező fogadtatásra talált a pedagógusok körében is, akik úgy találták, hogy fejlesztőfoglalkozásokon és a tehetséggondozásban egyaránt eredményesen alkalmazható. A Rejtélyek iskoláját a Széchenyi-egyetem szellemi alkotásként már 2025-ben hivatalosan is befogadta, jelenleg a gyakorlati kipróbálás szakaszában tart. Az egyetem hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. közreműködésével 15 tesztpéldány készült, amelyek segítségével a játék működését, a nyomdai kivitelezést és a felhasználói élményt vizsgálják. A cél egy olyan végleges változat létrehozása, amely később forgalomba kerülhet. „Minden visszajelzést összegyűjtünk, legyen szó a játékmenetről, a kártyák minőségéről vagy akár kisebb javítandó részletekről. Ezek alapján finomítjuk a terméket, hogy valóban jól működő és piacképes legyen” – mutatott rá Vági Kornél, az Uni Inno Zrt. igazgatósági tagja. Az alkotók már a következő lépéseket is tervezik. A jövőben új matematikai témaköröket feldolgozó kiegészítő csomagok készülhetnek, sőt hosszabb távon a játék digitális változata is megvalósulhat, így a jövőben akár egy komplex oktatási játéksorozat alapjává is válhat.

Ismét Pákozdi Magdolnát bízták meg a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola igazgatói feladataival. A vezető úgy látja, az intézmény az egyetem partnerségével jelentős fejlődési pályára állt, amelynek fontos elemei az új szakok, valamint a technikumi képzés és a felsőoktatás átjárhatóbbá tétele. A Széchenyi István Egyetem a győri Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola fenntartójaként – az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyetértésével – Pákozdi Magdolnát bízta meg az iskola vezetésével újabb egy évre. „2008 óta látom el az igazgatói feladatokat, ezért elmondhatom, hogy az iskola fejlődése és saját szakmai életutam szorosan összefonódott. Ez idő alatt rengeteg változás történt, de mindig úgy alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz, hogy közben megőriztük értékeinket” – fogalmazott Pákozdi Magdolna. Hozzátette, 2019-ben csatlakoztak a Széchenyi-egyetemhez, amely új távlatokat nyitott előttük. „Az Egészség- és Sporttudományi Karral (ESK) való együttműködésünk lehetővé teszi, hogy a fiataloknak életpályát mutassunk az egészségügyben. Ebben is nagy segítség, hogy a technikusi képzésből érkező okleveles általános ápoló végzettségű tanulók nyolc helyett öt félév alatt teljesíthetik az egyetem ápolás és betegellátás alapszak ápoló szakirányát. Közös képzésfejlesztési munkánk eredményeként pedig olyan új szakokat indítottunk, amelyek az ágazat minden eddiginél szélesebb spektrumát lefedik. A hagyományos ápolóképzés mellett kardiológiai asszisztens, perioperatív – azon belül műtéti és aneszteziológiai – szakasszisztens szakkal bővítettük kínálatunkat, szeptembertől pedig a radiográfiai asszisztensképzés is elindul” – fejtette ki. Pákozdi Magdolna, a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola igazgatója szerint az intézmény új fejlődési szakaszba lép. (Fotó: Dudás Máté) Az ötszáz diákot számláló iskolában mintegy négyszázan nappali képzésben végzik tanulmányaikat, míg százan a felnőttképzésben vesznek részt. A tanulók kiemelkedő eredményeket érnek el az országos tanulmányi versenyeken, rendszeresen részt vesznek az egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján, eredményesen szerepelnek A jövő egészségtudorai elnevezésű felvételi előkészítőn és egyre többen folytatják tanulmányaikat a felsőoktatásban. Mint mondta, nagy büszkeség számára, amikor az ESK diplomaátadóin egykori diákjait látja oklevelükkel a kezükben. „Örömteli, hogy ezek az eredmények mások számára is láthatók. Ezt igazolja, hogy a technikumi rangsorban egy év alatt 33 helyet léptünk előre, így országosan a 32., míg Győrben az ötödik legjobb iskola lettünk, s elsők vagyunk a hazai egészségügyi és szociális technikumok között. Legalább ekkora öröm, hogy a fiatalok körében is növekvő az érdeklődés intézményünk iránt, egyre többen szeretnének nálunk tanulni, ami az egészségügy szakmai utánpótlása szempontjából nagyon fontos” – hangsúlyozta. Pákozdi Magdolna úgy látja, az egyetem partnerségével az iskola új fejlődési szakaszba lép, amelyben a minőség az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kap. „Szeretném, ha a technikum továbbra is az egészségügyi és szociális terület egyik meghatározó intézménye lenne korszerű képzésekkel és módszertanokkal, valamint modern technológiával, digitális környezettel. A vezeték nélküli hálózat további fejlesztése mellett tervezzük annak a skill labornak a megvalósítását, amely a jövőben a szakmai képzésfejlesztés kulcseleme lehet. A tanulók elméleti felkészítése mellett fontos, hogy szimulált helyzetekben, biztonságos módon gyakorolhassák az egyes beavatkozásokat” – sorolta. Az igazgató a jövőre nézve szeretné tudatosan erősíteni a tehetséggondozást tudományos programokkal, hallgatói-tanulói projektekkel, a karral közös kezdeményezésekkel. „A szakmai és infrastrukturális fejlesztések mellett célom, hogy olyan életutat kínáljunk a fiataloknak, amely hosszú távon az egészségügyi pályán tartja őket, és széles körű továbbtanulási lehetőségeket biztosít számukra. Köszönöm az egyetemnek a folyamatos támogatást, és köszönöm pedagógus kollégáimnak azt az elhivatottságot, amivel valódi közösséggé formálták intézményünket. A sikereink közös sikerek, iskolánk eredményei mögött csapatmunka áll” – emelte ki. Pákozdi Magdolna végezetül elmondta, számára az a legfontosabb, hogy a diákok ne csak tudást szerezzenek, hanem olyan emberi értékeket is, amelyek egy életen át segítik őket. „Azt szeretném, hogy akik nálunk végeznek, büszkék legyenek arra, hogy ide jártak, büszkén dolgozzanak választott hivatásukban, és így egy kicsit mindig szent-györgyisek maradjanak” – zárta.

A gyártástechnológia szerelmeseként nem is találhatott volna jobb úti célt a Grob németországi gyáránál Fenczik Dávid Richárd, aki a Széchenyi Egyetem és a Pannónia Ösztöndíjprogram segítségével utazhatott ki a gépgyártó vállalat századik születésnapjára. Fenczik Dávid Richárd több mint harminc szaktársával utazott a Grob-Werke GmbH & Co. KG németországi központjába márciusban, a gépgyártó és automatizálási vállalat fennállásának 100. jubileumi évfordulójára. Ezt a Széchenyi István Egyetem nemzetközi kapcsolatai és a Pannónia Ösztöndíjprogram tette lehetővé, utóbbi a világ számos országába kínál kiutazási lehetőséget az egyetemistáknak, a néhány napos ott-tartózkodástól a több hónapos külföldi tanulmányokig. Bár a magyar hallgatókból álló csapat nem tartozott a német vállalat „célközönsége” – a meglévő vagy potenciális partnerek – közé, a diákok így is bepillanthattak a csúcsminőségű gépgyártás kulisszái mögé, s képet kaphattak arról, hogy néz ki választott hivatásuk valódi munkakörülmények között. Dávid harmadéves gépészmérnök-hallgatóként keresve sem találhatott volna jobb úticélt, hiszen a gyártástechnológia a szenvedélye; nem véletlen, hogy már középiskolásként is ezt tanulta. „Minden érdekel, ami az alapanyag és a kész termék között történik, ezért is tanultam már az egyetem előtt gépész vonalon” – mondja a Baranya megyei Vajszlóról származó diák. Az indíttatás a családból, az ácsként dolgozó anyai nagyapjától jön, akinek szakrajz-értelmezési könyveit már gyerekként lelkesen nézegette. Állítása szerint a németországi út tökéletes szakmai kirándulás volt: megismerhette a legmodernebb gyártóberendezéseket, az öttengelyes CNC marógéptől a különböző részterületekre, például hajócsavarok gyártására specializált gépekig, a Grob munkatársai szakértő vezetést szerveztek a magyar mérnökhallgatóknak. A szakmai program mellett jutott idő városnézésre, a környék felfedezésére is. „Az út csapatépítő kirándulásnak sem volt utolsó, sok szaktársammal, akiket még nem ismertem személyesen, itt végre volt idő egy kicsit megismerni egymást” – mondja Dávid. A győri egyetemen tanuló leendő gépészmérnök a gyártás területén szeretne elhelyezkedni, s annyira megszerette Nyugat-Magyarországot, hogy szívesen maradna az egyetem környékén, szakmai pályafutását egy alkatrészgyártással foglalkozó cégnél kezdve. A Széchenyi István Egyetem hallgatói bepillanthattak a német gépgyártó vállalat kulisszái mögé.

Újabb ötéves megbízatást kapott Csiszár Rudolf, a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója. A vezető szerint a felsőoktatási intézmény és az iskola szoros kapcsolata új távlatokat nyitott a képzésben, amelyből a legtöbbet a diákok profitálnak. A Széchenyi István Egyetem a győri Veres Péter-középiskola fenntartójaként – az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyetértésével – Csiszár Rudolfot bízta meg újabb öt évre a mezőgazdasági és élelmiszeripari technikum vezetésével. Az igazgató ebből az alkalomból értékelte az elmúlt éveket és vázolta jövőbeli terveit. Csiszár Rudolf, a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működő Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója (Fotó: Adorján András) „2023-ban csatlakoztunk a Széchenyi István Egyetemhez, amely új lehetőségeket nyitott meg előttünk. Az intézmény modern infrastruktúrája, tudományos háttere, vállalati, társadalmi kapcsolatrendszere számunkra is hatalmas értéket képvisel, a több mint kétszáz éves múlttal rendelkező Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar pedig egyedülálló szakmai hátteret jelent” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ahogy a felsőoktatási intézménynek, úgy ma már a Veres-iskolának is fókuszterülete a fenntarthatóság, a precíziós gazdálkodás, a korszerű élelmiszer-technológia, a digitalizáció és az automatizáció. Ebből a szempontból lényeges, hogy az elmúlt időszakban az egyetem más karaival is kitűnő együttműködéseket alakítottak ki, mert a modern mezőgazdaság és élelmiszeripar interdiszciplináris tudást és technológiai ismereteket is igényel. „Mindez a diákok számára rengeteg pozitív hozadékkal járt, hiszen egy egész egyetem áll mögöttünk. Az intézmény mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága, mintagazdaságai és vállalati partnerei a gyakorlati tudás megszerzését erősítik, a természettudományos ismeretek elsajátítását pedig a győri campuson található Mobilis Interaktív Élményközpont segíti. Tanulóink tanulmányaik során betekintést nyernek a drónok agrárcélú felhasználási lehetőségeibe, az önvezető traktorok működésébe, a precíziós gazdálkodás technológiai lehetőségeibe, sőt részt vehetnek egyetemi kutatásokban, különböző vizsgálatokban is” – sorolta. Kiemelte: ezek révén nemcsak az ágazat aktuális kihívásait tudják vázolni, de egy ígéretes életpályát is meg tudnak mutatni nekik, amelynek a következő lépcsőfoka a mosonmagyaróvári kar valamelyik képzése lehet. Csiszár Rudolf elmondta, jelenleg közel négyszázan tanulnak náluk, s az idei jelentkezési számok kiemelkedő érdeklődést mutatnak az iskola iránt. „Szeptembertől az eddigi két technikusi helyett három, a három szakképzős helyett pedig négy osztályt fogunk indítani. Ez harmincszázalékos létszámnövekedést jelent, és azt mutatja, hogy az egyetemmel közösen kínált életpálya egyre vonzóbb a fiatalok számára” – mutatott rá. Az igazgató köszönetet mondott az egyetem vezetésének a bizalomért, kollégáinak pedig a támogatásért, amely elengedhetetlen munkája folytatásához. „Saját infrastruktúránk fejlesztése terén is nagy terveink vannak. Első körben teljeskörűen fel fogjuk mérni az épületeink állapotát, kidolgozunk egy felújítási tervet, hogy a források rendelkezésre állása esetén e szerint valósulhassanak meg a rekonstrukciók. A legfontosabbnak azonban azt tartom, hogy jól felkészült, gyakorlati tudással rendelkező, elhivatott szakembereket, mentálisan is egészséges, jövőképpel rendelkező fiatalokat neveljünk, és minél több diákot a továbbtanulás felé tereljünk. Ennek érdekében tovább szélesítjük szakmai partnerségeinket, az egyetemmel való együttműködéseinket” – zárta.

A Széchenyi István Egyetemhez tartozó ETO University Handball Team férfi strandkézilabda-csapata, az ETO University BHC második helyen végzett az európai kupasorozat tabelláján, amellyel kvalifikálta magát a jövő nyári olaszországi döntőre. A gárda – amelynek tagja az intézmény két hallgatója is – ezzel történelmi sikert ért el, és a kontinens legjobb klubjai közé került. Az Európai Strandkézilabda-kupasorozat (EBT)pontgyűjtő rendszerben működik: a csapatok az egyes tornák előre meghatározott besorolása alapján szereznek pontokat, a végső eredményt pedig a három legjobb tornán elért pontszám összesítése adja. Az idei indulók között volt a Széchenyi István Egyetem egyesülete, az ETO University Handball Team csapata is ETO University BHC néven. A gárda összesen 2333 pontot szerzett, amivel a tabella második helyén végzett. A győrieknek – akik több külföldi megmérettetés mellett a magyar bajnoki döntő negyedik helyét is megszerezték – teljesítményükkel esélyük nyílik a jövő nyáron Olaszországban megrendezendő európai döntőben való szereplésre. A végső indulási jogot a tél során az Európai Kézilabda-szövetség ítéli majd oda. Uhlig Rita, a Győri ETO UNI FKC ügyvezetője kiemelte: a kontinens legjobb csapatait felvonultató tornára kijutni óriási eredmény, hiszen az a strandkézilabda Bajnokok Ligája-döntőjének felel meg. Hozzátette: a jelenlegi csapat – amely most először indul ETO University néven – két korábbi közösség játékosaiból alakult ki. A keret meghatározó tagjai korábban Győrben, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) serdülő- és ifjúsági csapataiban kézilabdáztak, így a társaság magja immár az ötödik szezonját játszotta együtt. Az ETO University BHC az európai tornasorozat egyik legrangosabb állomásán, a salgótarjáni Salgó EBT tornán harmadik helyen zárt, ezzel jelentősen előrelépve a kontinens-ranglistán. (Fotó: ETO University Handball Team Facebook) „Nagyon büszke vagyok a srácokra. A szívünk, lelkünk az idei csapatfegyver, ami egy teljes idényen keresztül kitartott” – fogalmazott Bohuniczky Bátor vezetőedző. A csapatban hat győri kötődésű játékos is szerepelt, akik közül ketten jelenleg is a Széchenyi István Egyetemen folytatják tanulmányaikat. A beálló poszton játszó Barabás Zsolt építőmérnöknek tanul. „Az ETO és az egyetem együttműködésének köszönhetően indulhattunk el a bajnokságban, és több külföldi tornán is képviselhettük Győrt például Horvátországban, Hollandiában és Lengyelországban. Jó eredményeket tudtunk elérni, aminek köszönhetően mi is kijuthatunk az európai döntőre” – részletezte. Hozzáfűzte: a strandkézilabda-szezon elindulásakor nehezebb a tanulmányok és a sport összeegyeztetése, de a tanárok és a hallgatótársak is segítőkészek. „A következő évre reméljük, hogy a csapat nagyrészt együtt marad, illetve korábbi játékostársakat is vissza tudunk csábítani. Májustól kezdve célunk a legjobb eredményeket elérni, a legjobb tornákon az élmezőnyben végezni, és a magyar bajnoki döntőn is dobogóra jutni” – árulta el. Pauer Ádám levelező tagozaton végzi a logisztikai mérnök alapszakot, így könnyen be tudja osztani idejét a tanulás és a sportelfoglaltságok között. „Egy nagyon jó szezont zártunk most a csapattal, a legtöbb tornán elértük a kitűzött célunkat. A végére igazán összeszoktunk, a magyar bajnoki negyedik helyre is büszkék vagyunk. Egyénileg is sokat fejlődtünk, az edzőnknek köszönhetően jó edzéseink voltak. Én a védekezésben szerepeltem többet, Barabás Zsolt mögött voltam a második számú beálló, ahol szintén helyt tudtam állni” – összegzett. A jövőre nézve elmondta: a jó közösség miatt szeretne maradni Győrben, hogy a csapattal hazai és európai szinten is első helyet szerezhessen.

Élete talán legszebb időszakának tartja azt a négy hónapot a szombathelyi Bognár Jázmin, amelyet nemrég Portugáliában töltött a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében. A győri Széchenyi István Egyetem hallgatója önmagáról is sokat tanult, és a portugál nyelvbe is beleszeretett. A diplomata pályára készülő Jázmin mindig szeretett volna eljutni Portugáliába, de ehhez kellettek a Széchenyi-egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatai, és egy professzorának ajánlása is, aki korábban már jó tapasztalatokat szerzett a leiriai intézménnyel. Az utazásban a Pannónia Ösztöndíjprogram segített, amely a néhány napos utaktól a hosszabb kint tartózkodásig a világ számos országába teszi lehetővé az egyetemistáknak a tanulmányi utakat. A Széchenyi-egyetemen nemzetközi kapcsolatokon tanuló szombathelyi diák Portugáliában a HR-menedzsment szakra kapcsolódott be, az ottani képzési palettán ez állt a legközelebb a saját szakirányához. „Különösen tetszett, hogy sokszor kiléptünk az egyetem falai közül és terepen, azaz gyárlátogatásokon, cégeknél folyt az oktatás, érdekes projektmunkákban vehettem részt” – meséli Jázmin, aki számos fakultatív programon is részt vehetett. – Volt lehetőségem bejárni az ország óceáni partvidékét, kipróbálni számos sportot, gyönyörű helyeken jártam!” A másodéves szombathelyi lány az életről és önmagáról is sokat tanult Portugáliában. „Az első napok eufóriája után hirtelen rádöbben az ember, hogy idegen környezetben, teljesen magára utalva kell kialakítania egy új életritmust. Szerencsére annyi segítséget és szeretetet kaptam, hogy könnyen ment a beilleszkedés. Jó lecke volt alkalmazkodásból, már csak azért is, mert a magyar szaktársam mellett két ír és egy portugál egyetemistával laktam egy fedél alatt. Kicsit ambivalens volt a hazaérkezés, mert bár hiányzott a családom és az otthonom, nehéz volt hátrahagynom egy olyan életet, amit már egyedül építettem fel” – mondja Jázmin, aki nem zárja ki, hogy egyszer még visszatér Portugáliába. Ráadásul elkezdett kint portugálul tanulni, amit itthon sem hagyott abba. Bognár Jázmin természetesen az Atlanti-óceánnál is járt.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács és a Magyar Ifjúsági Konferencia tizenegyedik alkalommal tartotta meg a NITxMIK Szabadegyetemet, amelyet idén a Széchenyi István Egyetemen rendeztek. A Kárpát-medence egyik meghatározó ingyenes ifjúsági fesztiválja többszáz, 18–35 év közötti magyarországi és külhoni fiatalt hozott össze Győrben, ahol közéletről, politikai szerepvállalásról és a fiatalokat érintő legfontosabb kérdésekről is szó esett. A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) egy független, nyitott, európai uniós mintára létrejött ernyőszervezet, amelynek feladata a hazai ifjúsági, illetve ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek érdekképviselete. Elsődleges célja az ifjúságpolitika alakítása, a fiatalok mentorálása, valamint a közösségépítés. A 2012-ben létrejött társaság jelenleg közel száz tagszervezetet számlál, és nemzetközi szinten is képviseli a magyar fiatalokat. A Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) hasonló alapelvekkel működik, 1999 óta dolgozik a magyarországi és a határon túli kapcsolatok erősítéséért, a magyar–magyar partnerségek építéséért és a közös találkozási pontok megteremtéséért. A két szervezet nemrég közösen tartotta meg a 11. NITxMIK Szabadegyetemet, amelynek idén a Széchenyi István Egyetem adott otthont. A többszáz fiatalt megmozgató, háromnapos fesztivál panelbeszélgetésekkel, workshopokkal és interaktív szakmai programokkal kínált lehetőséget a résztvevőknek a párbeszédre, a tapasztalatcserére és a közös gondolkodásra. A Széchenyi-egyetem központi campusán tartott megnyitón dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese kiemelte: óriási jelentősége van annak, ha a politika befogadó a fiatalok nézőpontjaival kapcsolatban. „A fórum kiemelt témái a vállalkozásfejlesztés, a közösségi média hatása, a mentális egészség, a fiatalok közéleti szerepvállalása és a nők társadalmi szerepe. Mindehhez társul a Nemzeti Ifjúsági Stratégia megalkotása, amelyben hatalmas szerepe van az itt jelenlévő fiataloknak, s bevonásukkal egy valóban demokratikus, mindenki által elfogadott stratégia készülhet” – fejtette ki. Rámutatott: a szabadegyetem egy kötöttségek nélküli, közösségépítő forma, ami hasonlít a győri egyetem működésére is. „Mi minden pillanatban a hallgatóink érdekeit tartjuk szem előtt, az ő érdekükben újítjuk meg szervezetünket folyamatosan. Hiszünk ugyanis abban, hogy egyetemünk lelkét a hallgatóink adják” – szögezte le. Elmondta: az intézmény számára a minőségi oktatás és a kutatás mellett kifejezetten fontos a civil szervezetekkel, politikával, társadalommal való együttműködés, ezért harmadik missziós tevékenységének egyik jelentős megnyilvánulása a szabadegyetem befogadása is. A szabadegyetem megnyitóján Pintér Bence, Győr polgármestere, Diószegi Judit országgyűlési képviselő, Sövegjártó Virág, a NIT elnöke, dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese és Turi Ádám, a MIK elnöke vett részt. (Fotó: Adorján András) Győr polgármestere, Pintér Bence köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az ifjúsági tanácsok nem csupán adminisztratív szervezetek, hanem olyan hatékony fórumok, amelyek a fiatalok független hangját képviselik, s lehetővé teszik, hogy problémáik és ötleteik eljussanak a döntéshozókig. „Ezt csak olyan nyitott és alulról építkező közösség képes megvalósítani, amelyben a pluralizmus alapérték, s amelyben mindenki helyet talál, függetlenül attól, hogy honnan jött és milyen háttérrel rendelkezik. Fontos ugyanis már fiatalon tudatosan foglalkozni a közélettel, főleg az algoritmusok, a dezinformáció és a mesterséges intelligencia korában, amikor már nem elegendő a tankönyvi tudás. Kritikus gondolkodásra, alapműveltségre és párbeszédre van szükség, ami a megosztottság helyett a közös építkezésről és a konszenzuskeresésről szól” – húzta alá. Úgy vélekedett, a változás elindításáért tenni kell, de ha megvan a nyitottság a tanulásra, a bátorság a felelősségvállalásra és a szándék a valós párbeszédre, akkor minden a rendelkezésünkre áll a sikerhez. Diószegi Judit országgyűlési képviselő szerint a rendezvény mottója találóan foglalja össze az ingyenes ifjúsági fesztivál lényegét: az országnak vannak határai, a beszélgetéseknek azonban nincsenek. „Az egyenes beszéd jóízét megadó legfőbb fűszer a felkészültség. A határozott állításoknak a széleskörű tájékozódás, a megszerzett tudás és a kritikus gondolkodás ad érvényességet – ettől válnak hitelessé – mutatott rá. – Az ifjúsági képviselet során felelősséggel tartozunk önmagunkért és egymásért. Egy közösség ereje és védelme sosem a folyamatos egyetértésből fakad, sokkal inkább abból, hogy a tagjai vigyáznak egymásra, felelősséget vállalnak a gondolataikért és a fókuszt a fejlődési lehetőségekre helyezik.” A háromnapos rendezvényre többszáz magyarországi és külhoni fiatal érkezett Győrbe. (Fotók: Adorján András) A MIK elnöke, Turi Ádám kiemelte: az idei program különlegessége egy nemzetpolitikai kitekintő kirándulás a szlovákiai Dunaszerdahelyre. „A szervezetünkről azt kell tudni, hogy ami a NIT országhatáron belül, az a MIK külhonban – jelenleg tíz régióban, nyolc országban ötvenhat tagszervezetünk van. Évente kétszer találkozunk, egyszer az anyaországban, egyszer pedig külhonban, és közgyűlésünk csak úgy érhet véget, ha egyhangúlag mindenki elfogadja a zárórendelkezéseket. Szerepünk, hogy összekössük azokat, akiknek fontosak a magyar fiatalok – éljenek bárhol a nagyvilágban” – mondta el. Sövegjártó Virág, a NIT elnöke beszédében hangsúlyozta: külön öröm számukra, hogy a Széchenyi István Egyetem falai között talált otthonra a rendezvény, egy olyan helyszínen, ami egyszerre jelképezi a tudást, az innovációt, és a jövőbe vetett hitet. „Egy szabadegyetem legnagyobb értékét nem kizárólag az előadások adják, hanem azok a beszélgetések, amelyek a folyosókon, egy közös ebéden vagy egy esti program során születnek meg. Azok az ismeretségek, amelyekből később együttműködések, barátságok, vagy akár közös ügyek lesznek. A tanács számára ezért is kifejezeten fontos ez a rendezvény. Mi abban hiszünk, hogy a fiataloknak nem csupán lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyenek a közéletben, hanem valódi teret kell adni arra is, hogy kérdezzenek, vitatkozzanak, megosszák egymással gondolataikat, és formálják a jövőt” – szögezte le. Hozzáfűzte: a program sokszínűsége olyan érték, ami erősíti a párbeszédet, hiszen csak akkor érthetjük meg igazán egymást, ha meghallgatjuk azokat is, akik másként gondolkodnak. A rendezvény egyik kiemelt programeleme az Ifjúsági Párbeszéd volt, amelynek keretében a fiatalok közvetlenül tehették fel kérdéseiket politikusoknak, valódi párbeszédet teremtve a fiatal generáció és a döntéshozók között. A résztvevők kérdezhettek többek között Karácsony Gergelytől, Budapest főpolgármesterétől, Dúró Dórától, az Országgyűlés alelnökétől, Kajner Péter klímapolitikáért felelős helyettes államtitkártól, Mohácsy Istvántól, a Fidelitas elnökétől vagy épp Néher András országgyűlési képviselőtől is. A szabadegyetem Ifjúsági Párbeszéd programja rendkívül népszerűnek bizonyult a fiatalok körében, hiszen a résztvevők országos hatáskörrel rendelkező politikai döntéshozókkal beszélgethettek. (Fotók: Adorján András)

A gyakorlatorientált oktatás, az alkalmazott kutatás és a fenntartható vízgazdálkodás területén indít szakmai együttműködést a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a magyar tulajdonú Walise Kft. Az erről szóló megállapodást az intézmény és a cég képviselői a napokban írták alá. Partnerségre lépett a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Walise Kft., amely precíziós akvakultúrához és vízminőség-monitoringhoz fejleszt szenzortechnológiákra, valós idejű adatgyűjtésre és döntéstámogató informatikai rendszerekre épülő megoldásokat. A közös munka kiemelt célja, hogy a kar képzéseiben és kutatásaiban még nagyobb szerepet kapjanak az adatvezérelt vízminőség-monitoring módszerek. A Walise által biztosított mérőbójához kapcsolódó adatok és szolgáltatások révén a hallgatók és a doktoranduszok valós vízminőség-monitoring feladatokban, valamint adatgyűjtési és -elemzési projektekben vehetnek részt. A közös projektek lehetőséget teremtenek természetes vizek, halastavak és horgászvizek környezeti állapotának komplex monitorozására és vizsgálatára, emellett az együttműködés erősítheti a hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs pályázati aktivitást, valamint új publikációs és tudástranszfer-lehetőségeket teremthet. Hozzájárulhat továbbá az egyetem gyakorlati kutatási portfóliójának bővítéséhez, valamint új ajtókat nyithat a demonstrációs fejlesztések, az akvapóniai rendszerek és a fenntartható vízhasználati megoldások területén is. Dr. Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az együttműködés jelentőségéről beszélt. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja az aláírás alkalmával elmondta: „A Walise Kft. szakembereivel nem egy új kapcsolat kezdődik, hanem egy több éve épülő szakmai együttműködés kap most hivatalos keretet. Külön öröm számunkra, hogy az akvakultúra-oktatás és -kutatás új lendületet kapott a karon, és ebben olyan innovatív magyar vállalatra támaszkodhatunk, amelynek fejlesztései a hazai szakma élvonalába tartoznak. Bízom benne, hogy az együttműködés nemcsak hallgatóink képzését erősíti, hanem a térség vízminőségének javításához is hozzájárul.” Dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese kiemelte, hogy a partnerség a hallgatók számára is értékes gyakorlati lehetőségeket teremt. (Fotó: Dudás Máté) Dr. Ásványi Balázs, a kar vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese hozzáfűzte, a hallgatók olyan tudást várnak az egyetemtől, amelyet a munkaerőpiacon is azonnal hasznosítani tudnak. „Ehhez nélkülözhetetlenek az olyan vállalati partnerek, mint a Walise Kft., hiszen a valós adatgyűjtési, elemzési és fejlesztési projektek révén a képzésben részt vevők jelentős versenyelőnyhöz jutnak.” Dr. Bernáth Gergely, a kar kutatóprofesszora szerint az együttműködés új távlatokat nyit az oktatásban és a kutatásban. (Fotó: Dudás Máté) Az együttműködés tudományos szempontból is új távlatokat nyit, hiszen a legkorszerűbb technológiák közvetlenül épülhetnek be az oktatásba és a kutatásokba. „Mindez lehetőséget teremt arra, hogy hallgatóink már az alap-, mester- és doktori képzés során precíziós vízminőség-monitoring módszerekkel dolgozzanak. A közös kutatások, szakdolgozatok és terepi projektek révén olyan szakembereket képezhetünk, akik a fenntartható vízgazdálkodás, a környezetmonitorozás és az akvakultúra területén egyaránt képesek korszerű megoldásokat alkalmazni és fejleszteni” – mondta dr. Bernáth Gergely, a kar Állattudományi Tanszékének kutatóprofesszora. Koleszár Tibor, a Walise Kft. ügyvezetője a vállalat fenntarthatósági szemléletéről és az egyetemmel kialakított partnerség jelentőségéről beszélt. (Fotó: Dudás Máté) „A cég alapítása óta azt valljuk, hogy a technológia akkor teremt valódi értéket, ha a környezet védelmét és a társadalom javát szolgálja. Ehhez azonban nem elegendő egy vállalat önmagában: az egyetemekkel és kutatókkal kialakított partnerségek teszik lehetővé, hogy az adatokból tudás, a tudásból pedig a jövőt szolgáló megoldások szülessenek. A vállalat technológiai fejlesztései közvetlenül kapcsolódhatnak az egyetemi tudásbázishoz, miközben közösen járulhatnak hozzá a fenntartható vízgazdálkodás jövőjéhez” – hangsúlyozta Koleszár Tibor, a Walise Kft. ügyvezetője. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara és a Walise Kft. képviselői az együttműködési megállapodás aláírásán. A képen balról a Walise Kft. munkatársai: dr. Várkonyi Levente értékesítési vezető, Cserjési Mónika marketingvezető és Koleszár Tibor ügyvezető, majd a kar képviselői: dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, dékán, dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes, dr. Bernáth Gergely kutatóprofesszor és Nagy Borbála tudományos segédmunkatárs. (Fotó: Dudás Máté)