top of page

Keresés ezen a webhelyen

2170 találat

  • Magyar–amerikai kapcsolatépítés: a Széchenyi István Egyetem látta vendégül az 5. Hungarian Summit résztvevőit

    Idén ötödik alkalommal rendezték meg a magyar–amerikai felsőoktatási és üzleti kapcsolatok építését szolgáló Hungarian Summit  elnevezésű eseményt. A fórum hazai és tengerentúli résztvevőit egy napra a Széchenyi István Egyetem látta vendégül, ahol többek között egy különleges innovációs versenyre került sor. A Hungarian Summitot Magyarország és az Egyesült Államok felsőoktatási és gazdasági kapcsolatainak erősítéséért hívta életre Pazaurek Piros közép-floridai tiszteletbeli konzul. A Széchenyi István Egyetem a kezdetek óta támogatója és résztvevője az eseménynek, amelyet évenként változó helyszínen tartanak. Idén hazánk adott otthont az ötödik alkalommal megrendezett rangos fórumnak. A többnapos programot egy nagyszabású jótékonysági koncert nyitotta meg a budapesti Szent István-bazilikában, ahol a Széchenyi István Egyetem tíz nemzetközi hallgatója is jelen volt. A konferencia nemzetközi akadémiai együttműködésekről szóló panelbeszélgetésén Németh Péter tudományos titkár, a HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrum központvezetője képviselte az intézményt. A fórum fő napjának nyitóelőadását a magyar egyetemek globális láthatóságáról és világranglistákon való szerepléséről dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes tartotta, aki később a hét magyar, öt egyesült államokbeli és egy kanadai egyetem részvételével megrendezett felsőoktatási panel keretében bemutatta a dinamikusan fejlődő győri egyetemet. Az intézmény emellett az üzleti szekcióban is helyet kapott: hasznosítóvállalkozásáról, az Uni Inno Zrt.-ről dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője beszélt. Az esemény június 6-i zárónapjának a Széchenyi István Egyetem volt a házigazdája. A fórumon részt vett magas rangú vállalati és felsőoktatási szereplők részletesebben is megismerkedhettek az intézmény infrastruktúrájával és képzési, kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységével. A vendégeknek dr. Lukács Eszter elnökhelyettes elmondta: a hagyományok, az eltérő tudományos teljesítmények és méretek miatt hatalmas a különbség a két ország felsőoktatási rendszere között. „Az egyetlen hasonlóság, hogy mindannyian a kiválóságra, a tökéletességre és arra törekszünk, hogy a hallgatók minket válasszanak felsőoktatási intézményüknek”  – jegyezte meg. „Győr a folyók városa, így tudjuk, hogy a folyók fölé nem könnyű hidakat építeni. Még nehezebb hidakat építeni az óceánok fölé” – utalt a Hungarian Summit küldetésére, köszönetet mondva az ötletgazda-főszervező Pazaurek Pirosnak. Az elnökhelyettes beszélt arról is, hogy az egyetemek működése három pillérre épül: az oktatásra, a kutatásra és a társadalmi szerepvállalásra. „Ezek közül az utóbbi hatalmas jelentőséggel bír, mert minél függetlenebb egy felsőoktatási intézmény pénzügyileg, annál függetlenebb tudományos szempontból. Magyarországon az egyetemek közül a Széchenyi István Egyetem rendelkezik a legszélesebb körű és legmélyebb ipari kapcsolatrendszerrel. Valószínűleg ez az oka, hogy nálunk működik hazánk egyetlen fővároson kívüli USA Accelerator  irodája. Köszönjük, hogy ennek révén hozzájárulhatunk a magyar–amerikai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez”  – fogalmazott. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, Pazaurek Piros, Magyarország tiszteletbeli közép-floridai konzulja, Carol Ann Dykes-Logue, a Közép-floridai Egyetem üzleti inkubátorprogramjának korábbi igazgatója és dr. Trunkos Judit, a pennsylvaniai Robert Morris Egyetem adjunktusa a rendezvényen. (Fotó: Adorján András) Pazaurek Piros köszöntőjében dr. Lukács Eszter szavaihoz kapcsolódva nagy sikernek nevezte, hogy tavaly megnyitották Győrben az USA Accelerator irodát  a Közép-floridai Egyetem üzleti inkubációs programjával együttműködésben. Ennek köszönhetően nyolc magyar vállalat – közülük többen a Széchenyi István Egyetemről – vettek részt tavasszal Floridában egy képzési programon, elősegítendő amerikai kapcsolatépítésüket. Hozzátette, az iroda hozzájárul csereprogramokhoz is: már érkeztek amerikai hallgatók a Széchenyi-egyetemre, hamarosan pedig öt magyar diák utazhat ki az Egyesült Államokba. A zárónap egy különleges innovációs versenyt is tartogatott az USA Accelerator iroda szervezésében. Ezen magyar vállalkozások, szervezetek mutatták be tapasztalt amerikai zsűri előtt ötleteiket és termékeiket, amelyekkel nyitnának a nemzetközi piac felé. A legjobbnak az ARport Hungary bizonyult, amely egy okostelefonos, kiterjesztett valóság (AR) alapú beltéri navigációs és munkafolyamat-menedzsment megoldást fejlesztett. A csapat képviselőinek felkészítő konzultációban és egyéves mentorálásban lesz részük, meghívást kapnak a piacra lépésüket támogató U.S. Market Entry Bootcamp programra , valamint utazási támogatást is igénybe vehetnek. A különdíjat – és nyereményként 12 hónapos amerikai üzleti mentorációt – a WaterSkyBall érdemelte ki, amelynek innovációja egy kontakt nélküli, sekély vízben, úszástudás nélkül is játszható vízi sport. Az innovációs verseny zsűrijét Gary Cohen a Nagy-Orlandói Sportbizottság gazdasági igazgatója, Carol Ann Dykes-Logue, a Közép-floridai Egyetem üzleti inkubátorprogramjának korábbi igazgatója és Sebastian Tamas, a Magyar Fejlesztési Bank nemzetközi befektetések és kapcsolatok igazgatója alkotta. (Fotó: Adorján András)

  • SZEnergy Team: újabb címvédésre készül a Széchenyi István Egyetem elektromos autót fejlesztő hallgatói csapata

    A Széchenyi István Egyetem hallgatói versenycsapata, a SZEnergy Team az elmúlt években egymás után háromszor nyerte meg Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét, ráadásul minden alkalommal világcsúccsal. Az újabb diadalra készülő fiatalok a napokban mutatták be idei autójukat, amellyel a héten Lengyelországban sorra kerülő megmérettetésen állnak rajthoz. A Széchenyi István Egyetem hallgatói versenycsapata 2022 óta háromszor nyerte   meg világrekorddal   a Shell Eco-marathon   európai futamának energiahatékonysági versenyét városi kisautó kategóriában. A győri hallgatók az előző idényben 309 km/kWh-s eredményt értek el ebben a számban. Ez azt jelenti, hogy egy 100 wattos izzó tízórányi használatának megfelelő energiával 309 kilométer megtételére volt képes járművük, 41 kilométerrel többre, mint a második helyezett Toulouse-i Egyetemé. A SZEnergy Team ezenkívül az önvezető versenyen sorozatban másodszor diadalmaskodott, és olyan rangos intézményeket előzött meg, mint a Milánói vagy a Müncheni Műszaki Egyetem. Céljuk ezúttal is a címvédés mindkét számban. A csapat a napokban mutatta be legújabb fejlesztéseit a nyilvánosság számára. Dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese a program megnyitóján kiemelte: az egyetem olyan feltételeket biztosít, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók a lehető legsikeresebbek legyenek pályájukon és elérjék céljaikat. Hozzátette, a SZEnergy kiemelkedő eredménye mindemellett a páratlan csapatmunkában rejlik. „Nagy előnyük, hogy tagjaik révén nemcsak a mérnöki, de számos más tudományág is képviselteti magát, építve egyetemünk tizenegy tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudására”  – fogalmazott. Mint mondta, a győri hallgatók nemcsak megterveztek egy kitűnő járművet, hanem az elvégzett szimulációkkal a lehető legjobbra csiszolták annak teljesítményét. Rámutatott, különleges értéket jelent a csapatként elért sikerük, hiszen fejlesztőként diplomaszerzésüket követően is másokkal együtt dolgozva tudnak majd igazán eredményesek lenni. A SZEnergy Team tagjai az új autóval. (Fotó: Korinek Bettina) A SZEnergy Team csapatvezetője, Für Balázs kifejtette, négy részlegben dolgoznak a folyamatokon. „Gépészeti részlegünk elsősorban a különböző járműszerkezetek tervezésével és fejlesztésével, valamint ezek gyártásával és összeszerelésével foglalkozik. Elektronikai részlegünk a teljes mértékben saját fejlesztésű elektronikai rendszerünkért, míg autonóm járművek részlegünk az autó önvezető funkcióiért felelős. Marketing- és menedzsmentrészlegünk pedig egybefogja csapatunkat, grafikai tervezést, rendezvényszervezést, közösségimédia-menedzselést és szponzorációs kapcsolattartást végez”  – sorolta. Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője (Fotó: Miklós Balázs) Az idei Shell Eco-marathont a lengyelországi Kamień Śląski-ban, a Silesia Ringen rendezik. „A gépátvételt követően hat próbálkozásunk lesz arra, hogy a lehető legjobb energiamérleget állítsuk fel a pályán. Az autonóm kategóriában három feladatot kell majd teljesítenünk: egy autonóm vezetési és egy akadályelkerülési szakaszt, valamint egy parkolási manővert. Ezt követi az üzleti prezentáció, amelyen a technológia megvalósíthatóságát kell bemutatni”  – osztotta meg a csapatvezető a verseny menetrendjét a résztvevőkkel. Sándor Dávid gépészeti részlegvezető bemutatta a SZEmission elnevezésű versenyautón megvalósult fejlesztéseket, amelyek közül az egyik legfontosabb az első futómű újratervezése volt a jobb állíthatóság és szerelhetőség érdekében. Sok más mellett a jármű teljes fékrendszerét is felülvizsgálták a jobb fékerőelosztás miatt. „Az elektronikai részlegünkkel együttműködve megalkottunk egy új kormányt, amelyen a gombpozíciókat is újragondoltuk, és ergonomikusabb formatervvel rukkoltunk elő” – ismertette. „A kormányra egy új nyomtatott áramkör is került, amelynek segítségével a pilóta akár menet közben tud az autó beállításain változtatni. Egy gomb segítségével a rádiókommunikációt egyszerűsítettük, és újraterveztük a teljes kábelezésünket, amellyel jelentős súlycsökkentést is elértünk”  – részletezte Tímár András, az elektronikai részleg vezetője. Kiemelte, lehetőségük nyílt arra is, hogy a fejlesztéseiket a Bosch budapesti székhelyén teszteljék, és nagyon jó értékeket kaptak. A Forma–1es autókat idézi a SZEnergy Team idei autójának kormánya. (Fotó: Korinek Bettina) Halir Szabolcs az autonóm részleg munkáját foglalta össze. Bemutatta annak a grafikai felületnek a megújítását, amit a pilóták látnak az autóban ülve. A hallgató több szoftveres fejlesztést is ismertetett, amelyek által többek közt az akadályelkerülés vagy épp a parkolás is precízebbé vált. Bartha Biborka, a marketingrészleg vezetője elmondta, az elmúlt időszakban a csapat népszerűségére, szakmai hitelességének és partnerkapcsolatainak erősítésére összpontosítottak. Ennek érdekében fejlesztették honlapjukat , és a közösségi médiában is aktívak voltak. Hangsúlyozta: a 2025-ös év különleges számukra, hiszen fennállásunk huszadik évfordulóját ünneplik, ráadásul a Shell Eco-marathont negyvenedik alkalommal rendezik meg. A program fénypontjaként leleplezték az új járművet, amely a kerek évforduló alkalmából nemcsak belülről, de kívülről is megújult. (Fotó: Miklós Balázs)

  • Egészségpszichológia, gondoskodáspolitika, motorsportmérnök: pozitívan értékelte a Széchenyi István Egyetem három új mesterszakját a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

    Három új, hiánypótló mesterszakot – egészségpszichológia, gondoskodáspolitikai tanulmányok és motorsportmérnök – hirdetett meg a most záruló tanévben a Széchenyi István Egyetem, ami mérföldkőnek számít az intézmény innovatív képzési kínálatának bővítésében. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nemrégiben meghozott határozataiban mindegyiket pozitívan értékelte. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett amellett, hogy képzési kínálatát folyamatosan a társadalmi és gazdasági változásokhoz igazítsa. E stratégiai szemlélet jegyében hozta létre, illetve hirdette meg az elmúlt időszakban három új mesterszakját, amelyek aktuális, valós igényekre adnak válaszokat. Közülük a Nyugat-Dunántúlon hiánypótló egészségpszichológia  klinikai és egészségügyi gyakorlatban jól hasznosítható tudást kínál a hallgatóknak, akik diplomájuk megszerzése után alkalmasak lesznek az egészségügy, az oktatás és a munka világában prevenciós tevékenység végzésére, valamint egészségfejlesztő, illetve egészségvédő projektek tervezésére és végrehajtására. Az angol nyelvű motorsportmérnök  mesterszak nemcsak hazánkban, hanem egész Közép-Európában egyedülálló, és a legkorszerűbb tudást nyújtja a versenyjárművek tervezéséhez, teszteléséhez és üzemeltetéséhez. Oktatói között Forma–1-es tapasztalattal rendelkező szakemberek, illetve az autósport más szakágaiban világbajnoki címekkel rendelkező csapatok mérnökei találhatók. A térségben unikális gondoskodáspolitikai tanulmányok  mesterszak a szociális szféra jövőbeli működtetőit, vezetőit hivatott kinevelni. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) mindhárom új képzés esetében pozitív értékelést adott a Széchenyi István Egyetem számára nemrégiben meghozott határozataiban. Ezek megerősítik, hogy az intézmény szakmailag megalapozottan, a jogszabályi feltételek teljes körű betartásával hozta létre a szakokat, amelyek megfelelnek a képzési és kimeneti követelményeknek, tanterveik alkalmasak a képzési célok elérésére, az ismeretek rendszerszintű felépítése biztosított, az oktatói gárda felkészült, valamint a szükséges infrastruktúra is rendelkezésre áll. A Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök mesterszak első évfolyamának hallgatói. (Fotó: Adorján András) Dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese ennek kapcsán elmondta: a felsőoktatási törvény változása lehetővé tette, hogy azok az intézmények, amelyek egy adott képzési területen rendelkeznek alap- és mesterképzéssel, további mesterszakokat indítsanak intézményi hatáskörben, a MAB utólagos értékelésével. Ez nagyobb szabadságot és rugalmasságot ad a képzési portfólió fejlesztéséhez.   „A MAB mostani, pozitív visszajelzései azt igazolják, hogy belső minőségbiztosítási rendszerünk jól működik, és nemcsak a jogszabályi, hanem a szakmai elvárásoknak is magas szinten felel meg – hangsúlyozta. – A motorsportmérnök mesterszak külön figyelmet érdemel: ennek tartalmát, követelményeit egyetemünk dolgozta ki, és elsőként vezette be Magyarországon. A MAB értékelése megerősíti, hogy a képzés újszerűsége mellett is kiemelkedő színvonalat képvisel.”

  • Arany minősítés a fenntartható jövőért: rangos nemzetközi elismerést nyertek el a Széchenyi István Egyetem fiataljai

    Arany minősítést nyert el a Széchenyi István Egyetem hallgatói projektje a fenntarthatóságot szolgáló, az UNESCO által támogatott nemzetközi innovációs versenyen. A „Micélium kompozitok” című munkájuk egyedülálló módon ötvözi a formatervezést és a környezettudatosságot, miközben új utakat nyit a természetes alapanyagok ipari felhasználása előtt. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO által támogatott Nemzetközi Innovációs Design Díj és Tudomány a Fenntartható Fejlődési Célokért elnevezésű versenyre több mint 2000 pályamű érkezett 60 ország 16 és 35 év közötti hallgatóitól, kutatóitól és pályakezdő mérnökeitől. Döntőbe került alkotásaik olyan területeken nyújtanak megoldást, mint a klímaváltozás, a túlfogyasztás vagy a természeti erőforrások megóvása. A megmérettetésen arany minősítést érdemelt ki Czibik Bence, a Széchenyi István Egyetem jelenlegi és Kiss Eszter, az intézmény végzett formatervezőművész-hallgatója. A „Micélium kompozitok”  című projektjük nemcsak kreatív megközelítése miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert az ENSZ három fontos fenntartható fejlődési céljához járul hozzá: elősegíti a fenntartható városok és közösségek kialakítását, támogatja a felelős fogyasztást és termelést, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépést. Czibik Bence és Kiss Eszter arany minősítést nyertek a nemzetközi versenyen. A felvételen látható tárgyak micéliumból készültek. (Fotó: Dénes Nóra) „A micéliummal – vagyis a gombák fonalszerű sejtjeivel – végzett kutatás viszonylag új terület, ezért tele van újításokkal, beleértve a mikológiát, a formatervezést, a gyártástechnológiát, az anyagtudományt, az agrártudományokat, a kémiát és a biológiát. Olyan élő anyagról beszélünk, amely már évmilliók óta létezik a bolygón, de még nem használtuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Az éghajlati válságra való reagálás századunk legnagyobb kihívása lehet. Az eszközök rendelkezésre állnak, de az első lépés a technológia mellett a gondolkodásmódunk megváltoztatása. – fejtette ki dr. Lepsényi Imre, a micéliumalapú anyagkísérletek mentora. A gombák világa soha nem hivalkodó, elbújik, teszi a dolgát, átölel minket, lebont és újrahasznosít, »cserekereskedelmet folytat« erdeinkben és ökoszisztémáinkban, sőt egyes fajok még bennünk is megtalálhatóak. Nem halmoz fel és nem termeli túl magát. Természeténél fogva egyensúlyban él a bolygóval és környezetével. Hiszem, hogy a gombák világának tanulmányozása közelebb vihet minket ahhoz, hogy megtanuljunk harmóniában élni a Földdel és környezetünkkel”  – indokolta meg Czibik Bence, hogy miért éppen erre az anyagra esett a választásuk. A micélium olyan természetes ragasztóanyag, amely gyors növekedési képessége és szilárdsága miatt ígéretes alternatívát jelent a szintetikus gyanták kiváltására. A projekt egyik legnagyobb újítása egy teljesen micéliumból és kenderszálból készült hangszóró-prototípus, amely a világon elsőként ilyen módon készült el: szerkezeti elemeinek kivételével minden része természetes, lebomló anyagokból áll, ezzel bizonyítva az anyag sokoldalúságát és jövőbeni alkalmazhatóságát. Kiválthatja például a hagyományos, környezetszennyező alapanyagokat a csomagoló-, bútor-, vagy akár az építőiparban is. A micéliumból készült hangszóróprototípust arany minősítéssel jutalmazta a zsűri.   (Fotó: Dénes Nóra) A versenyen a döntőig jutott Adel Arunova, a Széchenyi-egyetem formatervezés mesterképzésének nemzetközi hallgatója is. Az ő „Safety Bean” elnevezésű munkája a nők biztonságérzetét erősítő eszköz tervezésével hívja fel a figyelmet a társadalmi egyenlőség fontosságára.

  • Ha nyár, akkor Bridge Garden: Carson Coma, Quimby és Kispál a Széchenyi-egyetem szabadtéri színpadán

    Ötödik szezonját kezdte meg ebben az évben Győr egyetlen állandó szabadtéri színpada, a Bridge Garden. Május és október között az ország legnépszerűbb előadói látogatnak a Mosoni-Duna partjára, s így a hazai könnyűzenei színtér valamennyi jelentősebb produkciójával találkozhat a közönség. A Széchenyi István Egyetem hallgatói klubjának udvara május 9-én a 30Y fellépésével nyitotta meg kapuit és október 11-én, a Tankcsapda koncertjével zárja a szezont.   Néhány éve még kuriózumnak számított a szabadtéri színpad Széchenyi István Egyetem  Bridge Hallgatói és Oktatói Klubjának   udvarán, mára azonban a kulturális élet szerves részévé vált, amely hónapokon át fesztiválokhoz hasonló koncertélményt nyújt a győriek és környékbeliek számára. A koncepció sikeresen vizsgázott, tavaly tovább emelkedett az érdeklődés. Idén már ötödik évadát kezdi meg a Bridge Garden, amely a magas látogatottság miatt folyamatosan növekszik területében és időszakában: a korábbiakhoz képest még több fellépővel várja a vendégeket, ezúttal már május elejétől egészen október közepéig. „A Covid-időszakban nyitottuk meg először az udvart, utólag azt kell, hogy mondjam, remek időzítéssel. Akkoriban a zenekaroknak kevés fellépési lehetőségük volt, így sikerült megalapoznunk velük egy hosszú távú kapcsolatot. Öt éve még szinte egyedül voltunk, azóta viszont egyre több vidéki szabadtéri klub nyílik az országban, mert a szervezők látják, hogy van erre igény mind az előadók, mind a közönség részéről. Sok helyen jó példaként hivatkoznak ránk, aminek természetesen örülünk, és a továbbiakban is igyekszünk megfelelni a magas elvárásoknak”  – értékelt Németh-Bende Péter üzletvezető. Galéria a már lezajlott idei koncertekről. (Fotók: Adorján András, Dudás Máté, Nagy Gergely) A klub  történetében először lépett fel idén a Bridge Garden színpadán Ganxsta Zolee és a Kartel, akik a zenekar jubileumi országjárása részeként érkeztek Győrbe. Rajtuk kívül idén debütált itt a Blahazol, a Blahalouisiana, valamint az Ivan & The Parazol közös produkciója is, emellett bizonyára sokan várják a Quimby koncertjét is. A számos nagy visszatérő között kiemelendő a Kispál és a Borz, valamint a Follow The Flow, akik 2020 után lesznek ismét láthatóak a Bridge Gardenben. Érdekesség, hogy a Margaret Island búcsúturnéja a Széchenyi István Egyetem klubját is érinti majd, így a rajongók a Mosoni-Duna partján is találkozhatnak kedvenceikkel. „A közönség nagyon szerette az akusztikus esteket, ezeket idén is tervezzük. Olyan is előfordul majd, amikor a koncertek után a házban after buli várható, itt a Golyó-féle rockdiszkót említhetem. Figyeltünk arra, hogy ne kerüljünk ütközésbe környékbeli nagy rendezvényekkel, például a győri nyárnyitó vagy nyárzáró hétvégével”  – tájékoztatott Németh-Bende Péter, akitől megtudtuk azt is, hogy idén néhány számos technikai paraméterben is előreléptek a korábbiakhoz képest.   „Ahogy évről évre emelkedik a produkciók színvonala, úgy nekünk is alkalmazkodnunk kell a fellépők és a közönség igényeihez, így az idei évben nagyobb előkészítő szárnnyal bővült a színpad, amelyet le is fedtünk. A LED-falunk is nagyobb lett tavalyhoz képest. Eddig a taposókordont mindig mozgattuk attól függően, hogy milyen showelemeket hoznak a fellépők, de most állandósítva egy méterrel kijjebb toltuk, hogy legyen hely a pirotechnikának. Emellett gondoltunk a koncertek utáni hangulatra is, ezért az élő fellépések végeztével a teraszon zárásig tematikus zenék szólnak majd, remélhetőleg vendégeink minél nagyobb megelégedésére”  – zárta szavait a Bridge Oktatói és Hallgatói Klub üzletvezetője.   A már megtartott és az eddig bejelentett  Bridge Garden-koncertek: 2025.05.09. (péntek) - 30Y 2025.05.16. (péntek) - BSW 2025.05.17. (szombat) - Ossian 2025.05.23. (péntek) - ByeAlex 2025.05.24. (szombat) - Elefánt 2025.05.30. (péntek) - Ganxsta Zolee és a Kartel 2025.05.31. (szombat) - Bagossy Brothers Company 2025.06.06. (péntek) - Blahazol 2025.06.13. (péntek) - Quimby 2025.06.20. (péntek) - Totális Metál 2025.06.21. (szombat) - Alvin és a mókusok + Junkies 2025.07.05. (szombat) - P.Mobil 2025.07.18. (péntek) - Carson Coma 2025.08.23. (szombat) - Kispál és a Borz

  • Az értékálló tudást ünnepelték a díszdiploma-átadón a Széchenyi István Egyetemen

    Csaknem 140-en vették át személyesen aranydiplomájukat a Széchenyi István Egyetemen, ahol idén is méltó módon ünnepelték meg az intézmény jogelődjén, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) ötven éve vagy régebben oklevelet szerzett mérnököket. Idén gyémántdiplomákat is átadtak azoknak, akik 1965-ben végeztek a szintén jogelőd Felsőfokú Távközlési Technikumban. A Széchenyi István Egyetem képzési palettája és ezzel együtt hallgatói létszáma a KTMF 1968-as alapítását követően folyamatosan bővült, a térségben betöltött társadalmi-gazdasági szerepe pedig egyre hangsúlyosabbá vált. Az intézmény mára nemzetközi színvonalú oktatási és kutatási tevékenységet folytat 11 képzési területen, amely széles spektrumot ölel fel a műszaki, informatikai és gazdaságtudományoktól a jogon, az egészség-, a sport-, a társadalom- és élelmiszertudományokon át egészen a pedagógiáig és a művészetekig. Csaknem 140-en vették át személyesen arany- és gyémántdiplomájukat a Széchenyi István Egyetemen rendezett ünnepségen. (Fotó: Korinek Bettina) Dr. Friedler Ferenc professzor, az intézmény rektora, tudományos elnökhelyettese ünnepi beszédében felidézte, hogy a győri campus 1974-ben készült el a Mosoni-Duna és a Püspökerdő ölelésében, a történelmi belváros szomszédságában, s azóta az intézmény óriási fejlődésen ment keresztül. „A tudatos építkezésnek köszönhetően intézményünk 2002 óta elismert egyetemként működik. Mára új kollégiumi szárnyak épültek, modern laboratóriumok jöttek létre, elkészült az Új Tudástér, a Menedzsment Campus, valamint átadtuk a Győri Innovációs Park és a MedTech Campus első ütemét is. A Széchenyi István Egyetem számára a kezdetektől fogva alapvető cél, hogy a hallgatókat sikeres szakmai életútra készítse fel. Ennek bizonyítékai az arany- és gyémántdiploma-várományosok pályafutása során elért eredmények” – fogalmazott a rektor. Hangsúlyozta azt is, hogy a mai fiatalok szintén  kiválóan helytállnak, példaként említve a SZEnergy hallgatói csapatot, amely sorozatban háromszor is világcsúccsal nyerte meg  Európa legrangosabb energiahatékonysági versenyét. Az egyetem jelenleg kilenc karral működik, hallgatói közösségét pedig csaknem 80 ország fiataljai alkotják. „ A nálunk végzettek gyors elhelyezkedése, az átlagosnál jelentősen magasabb jövedelme, és az innen induló kitűnő karrierutak is azt igazolják, hogy a széchenyis diploma értéket képvisel ” – húzta alá. Az ünnepségen egykori tanulótársak is újra találkozhattak egymással, ami külön örömöt jelentett a résztvevők számára. Három, vezeték nélküli szakon végzett alumni – akik szakmai életútjuk jelentős részét a távközlési területen dolgozva töltötték el – örömmel idézte fel az emlékeket és az egyetemi évek meghatározó pillanatait. „A KTMF-en szerzett tudás és a közösségi élmények alapvetően járultak hozzá szakmai és emberi fejlődésünkhöz, sikereinkhez. Nemcsak az intézmény falai között töltött idő, hanem a kiváló oktatók is mély nyomot hagytak bennünk, tanáraink példaképek is. Kuti József tanár úrra  különösen nagy szeretettel gondolunk vissza, elhivatottságával és emberségével életre szóló útravalót nyújtott számunkra” – emlékezett vissza Faidt Klára, Opra Vilmos és Süle József. Süle József, Faidt Klára és Opra Vilmos egykori szaktársakként idézték fel élményeiket az eseményen. (Fotó: Dudás Máté) A Pongrácz házaspár ugyancsak különösen szoros kapcsolatot ápol az intézménnyel. „Még középiskolásként ismerkedtünk meg, majd együtt folytattuk tanulmányaikat a vezetékes távközlési szakon. Mindketten ezen a területen helyezkedtünk el, és szakmai életünket is a távközlésben építettük fel”  – mondták. A feleség rendkívül szép és tartalmas pályát járt be: teljes karrierjét a Magyar Telekomnál, illetve annak jogelődjeinél töltötte, ahol fejlesztésekkel foglalkozott, és a folyamatos szakmai megújulásra törekedve Ausztriában és Németországban is továbbképezte magát. Férje, Pongrácz Béla 1975-ben visszatért az intézménybe egy időre, amikor elkészült a győri campus, és szerepet vállalt a laboratóriumok fejlesztésében. Ők is hangsúlyozták: a kiváló tanári közösség meghatározó szerepet játszott abban, hogy biztos, a gyakorlatban is jól hasznosítható tudással léphettek a munka világába, és hogy évtizedek múltán is jó szívvel gondolnak vissza alma materükre. A Pongrácz házaspár együtt végezte felsőfokú tanulmányait az intézményben. (Fotó: Dudás Máté) Galéria (Fotók: Korinek Bettina, Dudás Máté)

  • A Széchenyi István Egyetem szakemberei is segítik a várost, hogy Győr új arculatot kapjon

    A győri önkormányzat nyílt pályázatot hirdet a város új arculatának megtervezésére. A kiírás kidolgozásában részt vettek a Széchenyi István Egyetem Design Campusának szakemberei is, akik a beérkező pályamunkák értékelésében ugyancsak szerepet vállalnak. A Széchenyi István Egyetem számára rendkívül fontos, hogy tudásával a térség fejlődéséhez is hozzájáruljon. E törekvést támogatja, hogy az intézmény Design Campusának tervezőgrafikus szakemberei fontos szerepet játszottak a Győr új arculatára kiírt pályázat előkészítésében. A részletekről a Győri Innovációs Parkban tartott sajtótájékoztatón derültek ki a részletek. Az eseményen Kósa Roland alpolgármester kifejtette: új köntösben szeretnék bemutatni mindazt, amit Győr jelent az itt élőknek, és jelenthet az ideérkezőknek. „A cél egy teljesen új arculat megalkotása, aminek révén Győr el tudja mondani a külvilágnak, mik az értékei, az erősségei. Ezt szeretnénk a szakma segítségével és a többségi frakcióval együttműködve megtalálni a pályázaton keresztül”  – fogalmazott. Köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetemnek, hogy nyitottan állt a városvezetés megkereséséhez, és szaktudásával segíti a folyamatot. Kassai Ferenc grafikusművész, az egyetem Tervezőgrafika Tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2021-ben indultak a designképzések az egyetemen, és az idei a második év, amikor diplomáznak a hallgatók. „A designképzés azonban akkor érkezik meg igazán egy városba, ha tud kapcsolódni a befogadó hely tevékenységéhez, kultúrájához, megjelenéséhez, életéhez úgy, hogy az maradandó, látható és jövőbemutató legyen – hangsúlyozta. – Bízom abban, hogy Győr olyan izgalmas, kreatív arculatot kap, ami a későbbiekben akár tananyag is lehet.” Boncsarovszky Péter, a győri közgyűlési többséget alkotó Fidesz–KDNP-frakció vezetőhelyettese azt mondta: reméli, hogy a megszülető pályaművek Győr közösségimédia-felületein, valamint a városi intézmények, cégek brandjében is megjelennek majd. „Ez is egy konszenzusos téma frakciónk és a városvezetés között. Hosszú távra tervezünk, szeretnénk, ha az új arculat akár tizenöt-húsz évre is meghatározó és maradandó lehetne”  – fűzte hozzá. A június 20-án megjelenő pályázatra egészen szeptember 15-ig várják a hazai és nemzetközi kreatív szakemberek, ügynökségek pályaműveit. Ezek először egy szakmai zsűri elé kerülnek – amiben a Széchenyi István Egyetem designképzéseinek munkatársai is részt vesznek –, végül a városvezetés szakember bevonásával hozza meg döntését. A legjobb munkákat októberben kiállításon mutatják be. Boncsarovszky Péter, Kósa Roland és Kassai Ferenc mondta el a pályázat részleteit a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Adorján András)

  • Lean képzés és Lean Coffee támogatja a vállalatok veszteségmentes értékteremtését a Széchenyi István Egyetemen

    A Széchenyi István Egyetem három évvel ezelőtt indította lean szakmérnök, illetve lean menedzser szakirányú továbbképzését. A folyamatfejlesztést, hatékonyságnövelést és veszteségcsökkentést előtérbe helyező szemléletmód jelentős költségmegtakarítást jelent a vállalkozások számára. Emellett az intézmény és a Leannovation Egyesület együttműködésében a téma iránt elkötelezett szakembereket havonta várják a Lean Coffee elnevezésű rendezvényre. A lean szemlélet Japánból származik, lényege a termékek és szolgáltatások minél gazdaságosabb, veszteségmentes előállítása. A termelés során a munkafolyamatokat úgy észszerűsítik, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. A Toyotánál megszületett módszer jelentősen hozzájárul a vállalkozások versenyképessé válásához és a minőségjavuláshoz egyaránt. A Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált és a piaci igényeknek megfelelő, magas színvonalú képzésekkel, az aktuális kihívásokra válaszolni tudó szakember-utánpótlás biztosításával is hozzájárul a térség versenyképességéhez. Az intézmény Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara három éve indította el a lean szakmérnök és a lean menedzser két féléves szakirányú továbbképzését. Ennek köszönhetően mérnöki és társadalomtudományi előképzettséggel rendelkezők is elsajátíthatják a módszerrel kapcsolatos ismereteket. A Széchenyi István Egyetem hallgatói szakirányú továbbképzés keretében sajátíthatják el a lean módszereket. A felvételen szemben Pető Sándor, a Leannovation Egyesület társelnöke látható. „Folyamatmenedzsment-tanácsadóként dolgoztam lean projektekben, ezért magam is fontosnak tartottam, hogy a térség gazdasági életében is jelentős szerepet játszó Széchenyi-egyetemen elérhetővé váljon a lean szakemberek képzése. A szakirányú továbbképzés három éve működik karunkon, nagy népszerűségnek örvend a vállalati szférából érkezők körében. Büszkék vagyunk arra, hogy sokan közülük egykor az intézményben szerezték diplomájukat, és szívesen térnek vissza hozzánk, hogy itt képezzék tovább magukat”  – fogalmazott dr. Kurucz Attila, a Vezetéstudományi és Marketing Tanszék vezetője, a képzés szakfelelőse. Elmondta, a képzés gyakorlatorientált, amelyben jelentős segítséget nyújt az a lean eszközökkel berendezett demonstrációs terem, ahol a hallgatók maguk is kipróbálhatják, hogy a módszer alkalmazásával miként optimalizálhatók a termelési folyamatok. Ehhez egy szimulált gyártósor is rendelkezésre áll. Emellett támaszkodnak a vállalati partnerekre, a képzés során például az Audi győri gyárában is látogatást tettek, megismerve a lean ott alkalmazott elemeit. (További részletek a képzésről itt olvashatók .) A Széchenyi István Egyetem évek óta együttműködik a módszertannal foglalkozó szakemberek számára teret biztosító Leannovation Egyesülettel, amelynek köszönhetően hónapról hónapra a győri campus ad otthont a Lean Coffee rendezvénysorozatnak. A programon a szemléletmódot alkalmazó, illetve az iránta érdeklődő vállalkozások szakemberei jönnek össze, mutatják be jógyakorlataikat, osztják meg tapasztalataikat. A gyakorlati képzést szimulált gyártósor és lean eszközök is segítik a győri intézményben. Pető Sándor folyamatfejlesztési lean-szakértő, az egyesület társelnöke elmondta: épp Japánban járt Váthy Edit lean és minőségügyi szakértővel egy képzésen, amikor megfogalmazódott bennünk, hogy hasonló lehetőséget kellene teremteni a hazai folyamatfejlesztő szakembereknek is. Így indult el 2014-ben – elsőként Budapesten – a Lean Coffee. „Mivel Győr a magyar ipar meghatározó városa számos olyan jelentős céggel, amelyek maguk is nagy hangsúlyt fektetnek folyamataik fejlesztésére, így kézenfekvő volt az együttműködés a térség szakember-utánpótlásában kulcsszerepet játszó Széchenyi István Egyetemmel”  – fogalmazott. Hozzátette, a partnerség révén 2021-ben indították el a győri programsorozatot, egy évvel később pedig a lean képzés is megjelent az egyetem kínálatában. „A Lean Coffee kitűnő lehetőséget ad arra, hogy a módszertant alkalmazó szakemberek összegyűljenek, és önzetlenül megosszák egymással tapasztalataikat. A felmerülő kihívásokra közösen keresünk megoldási lehetőségeket, amelyekből nem csak a probléma felvetője, hanem mindenki tanul. A győri szakirányú továbbképzés sikeres módja annak, hogy a hatékonyságot növelő módszertant – amely fókuszba helyezi az emberek fejlesztését is – minél több hazai vállalkozás beépítse kultúrájába”  – foglalta össze a társelnök. Aláhúzta, lean menedzserekre jelentős a piaci igény, ezért értékes oklevéllel gazdagodnak a Széchenyi-egyetem hallgatói. Kiemelte, a képzés és a rendezvénysorozat esetében egyaránt lényeges, hogy valós, gyakorlati példákon keresztül szerezzenek tapasztalatokat a résztvevők. A Lean Coffee időről időre tart kihelyezett alkalmakat egy-egy vállalatnál, illetve a témában jártas vendégelőadókat is fogad.

  • Tudás és digitalizáció: a Széchenyi István Egyetem részvételével vitték sikerre a Digitális Agrárakadémia Plusz programot

    A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága adott otthont az intézmény részvételével megvalósult Digitális Agrárakadémia Plusz projekt záró eseményének. Az agrárium digitális átállását segítő program során létrehozott képzéseken több ezer gazda vett részt az egész Kárpát-medencéből. A kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrárstratégiáját, amelynek kiemelt projektje a Digitális Agrárakadémia Plusz  (DAA+). A program küldetése a Kárpát-medencei magyar termelők felkészítése a digitális megoldások alkalmazására, az adatok gyűjtésére és felhasználására. A DAA+ segít eligazodni a digitális eszközök között, megtervezni a termelőknek a saját gazdaságuk digitális átállását, kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat. A Széchenyi István Egyetem mellett a Cibus Hungaricus Alapítvány – benne a hazai agrár-felsőoktatási intézmények és az Állatorvostudományi Egyetem –, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint számos szakmai és vállalati partner összefogásával megvalósult program projektzáró rendezvényét május 30-án tartották a Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Smart Farm tangazdaságában. Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Friedrich László professzor, a Cibus Hungaricus Alapítvány elnöke és dr. Kulmány István Mihály, az egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának igazgatója a DAA+ program záróeseményén. (Fotó: Adorján András) Dr. Kulmány István Mihály, az intézmény Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának igazgatója az esemény megnyitóján kifejtette, a magyar mezőgazdaság megújulása elképzelhetetlen a digitalizáció nélkül. „A tudás, az adat, a döntéstámogatás, a precíziós technológia és az ezekre épülő szakértői hálózat ma már nem jövőbeni lehetőség, hanem elvárás, amely alapfeltétele a sikeres és fenntartható agrárgazdálkodásnak. A Digitális Agrárakadémia Plusz ennek az új korszaknak a zászlóshajója”  – fejtette ki. Hozzáfűzte: egy olyan kezdeményezésről van szó, amely nemcsak a technológiai tudás átadását, hanem egy új gondolkodásmód megalapozását is szolgálja, amelyben az egyetemi kutatóközpont kezdetektől szerepet vállal. „ Feladatunknak tekintettük, hogy a legmodernebb digitális technológiákat gyakorlatorientált módon tegyük hozzáférhetővé a gazdák, szaktanácsadók és falugazdászok számára”  – emelte ki. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta, a projekt során gyakorlatorientált képzéseket tartottak, ahol a résztvevők megismerkedhettek a digitális agrár- és élelmiszeripari megoldások alapjaival. Kiemelt szerepet kaptak az üzemszintű digitális tervezési módszerek, gyakorlati példák, és bemutatták a legjobb megoldásokat is. „Több mikrotanúsítványt adó képzést is megvalósítottunk, amelyek legalább ötvenórás tanfolyamok voltak. Ezekhez folyamatosan frissülő tananyagokat, videókat és online tartalmakat biztosítottunk. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a határon túli magyar termelőket is sikerült bevonnunk a programba”  – hangsúlyozta. A DAA+ tapasztalatairól Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára számolt be. Szavaiból kiderült, a digitális bemutatógazdaságokon alapuló képzéseken több mint hatezer gazda vett részt a Kárpát-medencében. A témák közt szerepelt a digitális farmmenedzsment, az üzemek digitalizációs tervének összeállítása, a precíziós gazdálkodás és az adatmenedzsment, a digitalizáció az állattenyésztésben, valamint a nyomonkövetés és a kockázatkezelés az élelmiszeriparban. A jelenlévők az előadást követően kerekasztal-beszélgetést hallhattak a DAA+ képzésben részt vevő vállalati partnerek képviselőivel a képzés tapasztalatairól, valamint a digitális agrárium aktuális kihívásairól és lehetőségeiről, majd megtekinthették a Smart Farm tangazdaság precíziós eszközeit is. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bertalan András, a Széchenyi István Egyetem Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjának projektkoordinátora, Dezső Gábor, az AgroVIR Kft. senior tanácsadója, Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára, Vatai Krisztina, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. szolgáltatásmenedzsment-igazgatója és Laczó György, az Alpha-Vet Kft. baromfi-technológiai üzletágvezetője. (Fotó: Adorján András)

  • Ragadós száj- és körömfájás: közös konferenciát rendezett az Állatorvostudományi Egyetem és a Széchenyi István Egyetem

    Az Állatorvostudományi Egyetem a Széchenyi István Egyetemmel és a szakterület vezető intézményeivel közösen rendezett országos szakmai konferenciát június 3-án, amely a ragadós száj- és körömfájás idei hazai megjelenésének hatásait elemezte. A rendezvény – amelynek társszervezője a Cibus Hungaricus Alapítvány, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Agrárközgazdasági Kutatóintézet, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal volt – nemcsak a járvány tanulságainak összegzéséről, hanem egy újraindítási stratégia közös megalapozásáról is szólt. Idén tavasszal olyan járvány rázta meg a hazai állattenyésztést, amilyenre több mint fél évszázada nem volt példa. Az erről rendezett konferencián dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kiemelte: az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak minőségi képzése és az állategészségőr-képzés újraindulása nem csupán állategészségügyi, hanem nemzeti és gazdasági érdek is. Nagy érdeklődés kísérte az Állatorvostudományi Egyetemen megrendezett konferenciát. (Fotó: Bankó József) A ragadós száj- és körömfájás kitörését követően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyorsan reagált. Dr. Nemes Imre, a hivatal elnöke elmondta, hogy bár a szakmai együttműködés eredményeként sikerült megfékezni a járványt, a jövőben sokkal szorosabb összefogás kell a gazdák, az állatorvosok és a hatóság között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar járványvédelmi rendszer működőképes, de az újrakezdéshez komplex tudásra, egységes stratégiára és az oktatás, a kutatás és a termelés összekapcsolására van szükség. Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora mindenekelőtt köszönetét fejezte ki az egyetem dolgozóinak és hallgatóinak, akik az első pillanattól kezdve segítették a védekezést. Külön kiemelte a mintegy 150 önkéntes hallgató megfeszített munkáját, valamint az intézmény szerepét a közvélemény folyamatos és hiteles szakmai tájékoztatásában. Gondolatait így foglalta össze: „A válságok mindannyiunkat próbára tesznek. Az egyetemek szerepe ilyenkor nem csupán a tudásmegosztás, hanem a jövő biztonságának tervezése is. Ez a konferencia tehát nem lezárás, hanem egy új kezdőpont: egy újfajta együttműködésen alapuló járványvédelmi és tenyésztési kultúráé.” Dr. Sótonyi Péter professzor, az Állatorvostudományi Egyetem rektora a felsőoktatási intézmények járvány elleni védekezésben betöltött szerepét hangsúlyozta. Mellett balról dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, jobbról pedig dr. Nagy István agrárminiszter. (Fotó: Bankó József) A járvány után nem lehet ugyanazokat a megoldásokat alkalmazni, mint korábban. A genetikai fejlesztések és biotechnológiai eszközök – például az in vitro embrióátültetés – lehetőséget kínálnak arra, hogy a kiesett állományokat ne csak pótoljuk, hanem jobb genetikai alapokkal építsük újra. Erről beszélt dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője, valamint Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Dr. Húth Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Állattudományi Tanszékének vezetője is tartott előadást a rendezvényen. (Fotó: Bankó József) A gazdasági következményeket dr. Goda Pál agrárközgazdász értékelte. Előadásában hangsúlyozta, hogy a járvány nem állt meg a megyehatároknál. Az exporttilalom, a feldolgozói kapacitások hiánya és a logisztikai nehézségek miatt a közvetlen és közvetett veszteségek országszerte meghaladták a tízmilliárd forintot. Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának óraadója a március 6-án Kisbajcson tejelő szarvasmarha-állományban megerősített ragadós száj- és körömfájás megbetegedés időbeli lefolyását mutatta be, így az elrendelt és végrehajtott állategészségügyi igazgatási intézkedéseket, beleértve a telep teljes felszámolását. Szólt a járvány elfojtása során gyűjtött olyan fontos tapasztalatokról, melyek megoldása kulcs lehet egy esetleges jövőbeli újabb kitörés leküzdéséhez. Dr. Ács Zoltán Győr-Moson-Sopron vármegyei főállatorvos (Fotó: Bankó József) Dr. Wagenhoffer Zsombor, az Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezetője kiemelte, hogy a fertőzéssel kapcsolatos korlátozásokat gyorsan bevezették, viszont azok feloldása sokkal lassabban, sokszor átláthatatlan módon történik – ez pedig megrendíti az exportpiacok bizalmát. A járványvédelmi rendszerek hiányosságaira dr. Könyves László, az Állatorvostudományi Egyetem állathigiéniai tanszékvezetője világított rá. Előadásában konkrét javaslatokat tett a hazai telepi gyakorlat megerősítésére, valamint bemutatott olyan módszereket is, amelyekkel a járványvédelmi szint objektíven mérhető és javítható. Az eset emberi oldalát Szili József állattenyésztési ügyvezető, mestertenyésztő mutatta be a darnózseli telep példáján keresztül. Beszámolt a teljes állomány leölésének lelki terhéről, a dolgozók helytállásáról, és arról is, hogyan építettek új jövőképet a fertőzés után. Mint mondta: „A vírus az állatainkat legyőzte, de minket nem tudott.” Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja így fogalmazott: „Az egyetemek szerepe nem csupán a válsághelyzetekben való gyors segítségnyújtás, hanem a hosszú távú megújulás szakmai megalapozása is. A jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a biotechnológiai, genetikai és takarmányozási fejlesztések, a korszerű járványvédelem, valamint az automatizáción és az adatvezérelt precíziós technológiákon alapuló állattartás eszközeit összehangolva egy ellenállóbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb ágazatot építsünk.” A konferencia világos üzenetet közvetített: a jövő nem alakul ki magától. Ehhez tudás, stratégia, összefogás és bizalom kell – ezek pedig már most is rendelkezésre állnak.

  • Amerikai kapcsolatok: az USA magyarországi nagykövetségének delegációját fogadta a Széchenyi István Egyetem

    Az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének delegációja látogatott nemrég a Széchenyi István Egyetemre. A márciusban hivatalba lépett vezető diplomata, Robert Palladino ügyvivő és munkatársai megismerkedtek az intézmény kutatás-fejlesztési fókuszterületeivel, találkoztak hallgatóival, és elismerően nyilatkoztak jövőformáló tevékenységéről. Márciusban kezdte meg munkáját az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének új vezetőjeként Robert Palladino ügyvivő, akinek egyik első fővároson kívüli útja Győrbe vezetett. A diplomatát és munkatársait a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában fogadták az intézmény képviselői, akik a széles körű kutatás-fejlesztési tevékenység mellett a vállalati kapcsolatok fontosságáról is szót ejtettek. Dr. Tóth Árpád, az egyetem gazdasági vezetője kiemelte: megtiszteltetés, hogy a nagykövetség hosszú idő után újra ellátogatott a győri intézménybe, amely stratégiai célként kezeli a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését. Kifejtette, hogy e törekvéseken belül a globális felsőoktatási ranglistákon való előrelépés mellett a kutatás-fejlesztési együttműködések, a jövőbe mutató partnerségek és a nemzetközi tudományos hálózatok is nagy hangsúlyt kapnak. A találkozón dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője elmondta: „A park az egyetemi, a technológiai és a vállalati szféra találkozási pontja: első épületében a nagyvállalatoktól kezdve a startup vállalkozásokig számos partnercég van jelen kutatás-fejlesztéssel. Három szintje Művészeti Karunk designképzéseinek ad otthont, valamint itt működik Digitális Fejlesztési Központunk is. A komplexumban emellett helyet kapott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Győr-Moson-Sopron vármegyei szervezete és a USA Accelerator Program irodája. Utóbbi a magyar–amerikai vállalati és felsőoktatási kapcsolatok erősítését szolgálja”  – részletezte. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában tartott találkozón részt vett Orosz-Barczi Réka, az intézmény Nyelvi és Kulturális Központjának vezetője, prof. dr. Smuk Péter, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, Jeffrey Adler, a nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa, dr. Kelemen Roland, az egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője, dr. Tóth Árpád gazdasági vezető, Németh Péter tudományos titkár, az egyetem HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrumának központvezetője, Robert Palladino, a nagykövetség ügyvivője, Takács Olivér, az egyetem Digitális Fejlesztési Központjának helyettes vezetője, dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője, valamint Melissa Quartell, a nagykövetség kulturális attaséja. (Fotó: Adorján András) Az intézmény egyik legkiemelkedőbb amerikai együttműködését, a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT) megvalósuló Catalyst Europe programot Németh Péter tudományos titkár, az egyetem HUN-REN Nemzetközi Kiválósági Egyetemi Centrumának központvezetője, a program egyik magyarországi koordinátora mutatta be. Elmondta: a kezdeményezés olyan egészségtechnológiai innovációk létrejöttét segíti elő, amelyek a gyakorlatban járulnak hozzá az egészségtudomány fejlődéséhez. Hozzátette: e célokat szem előtt tartva az intézmény MedTech Egészségtechnológiai Campus néven olyan központot is létrehoz, amely a jövőben képzéseknek, kutatásoknak, együttműködéseknek és egészségügyi szolgáltatásoknak egyaránt helyszíne lehet. Az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, a korábbi Fulbright-ösztöndíjas dr. Kelemen Roland a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék munkájáról, képzéseiről, valamint a jövőbeli lehetséges együttműködésekről is beszélt. „Ez a tanszék kiváló példája annak, hogy a Széchenyi-egyetem milyen gyorsan reagál az új kihívásokra, hiszen az országban elsőként mi intézményesítettük a kiberbiztonság jogának egyetemi szintű képzését. Mottónk, hogy tanítsuk, kutassuk és műveljük a szakterületet, ezért gyakorló szakemberek, kutatók adják az oktatói bázisunkat” – húzta alá. Hozzáfűzte: a meglévő mester- és posztgraduális képzések mellett előkészítés alatt áll a digitális gyermekjogok és ifjúságvédelem mesterképzés. A tanszékvezető azt is elárulta, hogy a következő tanévben az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem schuylkilli campusának oktatója, Joseph Squillace  lesz a kiberbiztonsági képzések vendégprofesszora, aki Fulbright-ösztöndíjjal érkezik majd Győrbe. A delegáció a szakemberek mellett az egyetem hallgatóival is találkozott az intézmény központi campusán. A műszaki, jogi és gazdasági területeken tanulmányokat folytató fiatalokkal a képzésekről, karrierelképzeléseikről, a közösségről, valamint a szórakozási, kikapcsolódási lehetőségekről beszélgettek a nagykövetség képviselői. „Nagyon pozitív benyomást keltett bennünk az, amit ma tapasztaltunk, rengeteg potenciál van a folyamatosan növekvő Széchenyi-egyetemben. A fenntartható növekedéshez pedig pont olyan erős alapok kellenek, mint amilyenekkel az intézmény rendelkezik”  – fogalmazott Robert Palladino. A nagykövetség kulturális attaséja, Melissa Quartell hozzátette, az egyetem nagyszabású tervekkel rendelkezik: jó példa erre a Győri Innovációs Park bővítésének projektje, amely rengeteg izgalmas lehetőséget kínál például a multikulturális közösségépítésre. A nagykövetség delegációja magyar és amerikai széchenyis hallgatókkal is találkozott az intézmény központi campusán. (Fotó: Adorján András)

  • A Széchenyi István Egyetemen mondott köszönetet támogatóinak a magyar bajnok és Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC

    A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában tartotta partneri évzáróját a fantasztikus idényt maga mögött tudó Győri Audi ETO KC június 3-án. A női kézilabdacsapat a magyar bajnokság megnyerése után a Bajnokok Ligája négyes döntőjében is diadalmaskodott, és ismét felült Európa trónjára. A Győri Audi ETO KC emlékezetes szezont tudhat maga mögött, hiszen megnyerte a magyar bajnokságot és a Bajnokok Ligáját is. A győriek első helyen végeztek BL-csoportjukban, majd a negyeddöntőben is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, a budapesti négyes döntőben pedig úgy védték meg címüket, hogy a két mérkőzés alatt egy pillanatig sem voltak hátrányban. Az elődöntőben tizedik találkozójukat is sikerrel vették a dán Esbjerggel szemben (29–28), míg a döntőben a másik dán alakulat, az Odense felett még magabiztosabb győzelmet arattak. Bár a vége 29–27 lett, az ETO szinte az egész meccsen négy-öt találattal vezetett. A torna legértékesebb játékosává a győriek csapatkapitányát, Kari Brattset Dale-t választották. A rendezvényen készült csoportképen a klub hetedik BL-trófeáját megszerző Győri Audi ETO KC játékosai és vezetői láthatók. (Fotó: Adorján András) A nagyszerű évadot a klubvezetés, a csapat és a stáb tagjai június 2-án az Audi Arénában rendezett találkozón ünnepelték a szurkolókkal, másnap pedig a partnereknek mondtak köszönetet a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában megtartott rendezvényen. Az eseményen Endrődi Péter, a csapatot működtető Győri ETO Kft. ügyvezetője úgy fogalmazott, Per Johansson vezetőedzővel meghatározták azokat a kereteket, hogy miképp élik a hétköznapjaikat és az ünnepeiket. Mint mondta, ebben a keretrendszerben kiemelten fontos a biztonság, amit a klub mellett álló támogatók biztosítanak. „Nehéz szezonon vagyunk túl, hiszen szinte új együttest kellett építeni, és bár voltak kétkedők, az ETO-ra jellemző hittel, munkával és csapatszellemmel sikerült megszerezni a két címet”  – hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a siker nagymértékben köszönhető annak az erős összetartásnak, amely a zöld-fehéreket jellemzi. „Nem véletlen, hogy közös ünnepünket éppen a Széchenyi István Egyetem épületében tartjuk, hiszen a térség meghatározó tudásközpontjával szoros partnerséget ápolunk, amely számos területre kiterjed, s többek között lehetővé teszi a fiatalok számára a sport és a tanulás összehangolását. Az intézmény Győri Innovációs Parkja a vállalati együttműködések fontos helyszíne, ahol méltó módon tudunk köszönetet mondani a sikereinkhez nagymértékben hozzájáruló támogatóinknak. Büszkék vagyunk arra, hogy az egyetemet is magunk mellett tudhatjuk”  – mondta el kérdésünkre Endrődi Péter. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkja elegáns környezetet biztosított a Győri Audi ETO KC partneri évadzárójának. (Fotó: Adorján András) Az eseményen az ügyvezetőtől és Görbicz Anitától, a Győri ETO KC elnökétől kapta meg a bajnoki aranyérmet két fiatal, Rédecsi Polett és Szár Evelin, akik esetében ez korábban elmaradt. A bajnoki és a BL arany-, valamint a Magyar Kupa ezüstérmével jelképesen köszönetet mondtak a két névadó szponzornak. A medálokat a győri önkormányzat nevében Pintér Bence polgármester, az Audi Hungaria nevében pedig Lőre Péter kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezető vette át. Az egész éves támogatást a győri szurkolói közösségnek is megköszönték, nevükben Menyhárt Ferenc, a szurkolói egyesület elnöke kapta meg az érmeket. Végezetül a csapat két távozó játékosát, Ryu Eun Hee-t és Győri Alexát is elbúcsúztatták.

  • Képzés és innováció: Nagyváthy János-díjat kapott a Széchenyi István Egyetem oktatója

    Hanczné dr. Lakatos Erika egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánhelyettese, Élelmiszer-tudományi Tanszékének vezetője az élelmiszer-tudomány szakterületén magas színvonalon végzett oktatásszervezési, infrastruktúra-fejlesztési és pályázati tevékenysége elismeréséért vehette át az Agrárminisztérium által adományozott Nagyváthy János-díjat. A Nagyváthy János-díj azon személyeknek adományozható, akik legalább öt éve kiemelkedő oktatói munkát végeznek az agrárminiszter feladatkörébe tartozó ágazatokat érintő felsőoktatás területén. Az elismerést Hanczné dr. Lakatos Erika, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának stratégiai dékánhelyettese május 30-án vehette át. A docens tudományos témavezetőként, tárgyfelelős oktatóként részt vesz a doktori, valamint a graduális képzésben, ahol élelmiszeripari technológiákat bemutató tantárgyakat oktat, illetve felelőse volt a magyar és angol nyelvű élelmiszermérnök szak kidolgozásának. Kutatási területe sokrétű: doktori munkája a mikrohullám biológiai anyagokra gyakorolt termikus és nem termikus hatásának vizsgálatával foglalkozott. Ezt követően az élelmiszeriparban alkalmazott fermentációs és lepárlási technológiák fejlesztése, a fermentáció során alkalmazott mikroorganizmusok élettevékenységének vizsgálata, gyógynövények élelmiszeripari alkalmazhatósága, gyógynövénykomposztok előállítása állt kutatásai fókuszában. Folyamatosan hozzájárul a kar laboratóriumi hálózata személyi és tárgyi feltételrendszerének fejlesztéséhez: talajvizsgáló, érzékszervi és állományvizsgáló, gyümölcsfeldolgozó és pálinkafőző technológiai laboratórium, valamint tejfeldolgozó kisüzem kialakításában működött közre. Részt vett többek között a Smart Farm Tangazdaság területén kialakítandó baromfi- és sertés-modellistálló, illetve az okoskert létrehozásában is. „A Nagyváthy János-díj óriási megtiszteltetés számomra, de úgy gondolom, hogy nem csak egy ember munkájának elismerése ez, mindinkább bizonyítéka a közös akarat, együtt gondolkodás meglétének, a lehetőségek megteremtésének és megfelelő kihasználásának. E tevékenységeink célja, hogy mind a tanszék, mind a kar tudományos és infrastrukturális területeken is folyamatosan, dinamikusan fejlődhessen” – mondta Hanczné dr. Lakatos Erika, kiemelve: köszönettel tartozik a Széchenyi István Egyetem vezetésének a munkájához szükséges anyagi és szakmai erőforrások biztosításáért. „Köszönetet mondok továbbá azon egyetemi, kari és tanszéki munkatársaimnak, akik az elképzeléseimet, fejlesztési koncepcióimat messzemenőkig támogatják, mellettem állnak szakmailag és emberileg egyaránt – fűzte hozzá. – Ez mindannyiunk díja és mindannyiunk érdeme.” Hanczné dr. Lakatos Erika kiemelkedő teljesítményével érdemelte ki a Nagyváthy János-díjat. (Fotó: Agrárminisztérium)

  • Szakmai elismerés: Erasmus+ nívódíjat nyert a Széchenyi István Egyetem nemzetközi mobilitási projektje

    Tizedik alkalommal ismerte el nívódíjjal a legkiemelkedőbb Erasmus+ projekteket a program hazai koordinálását végző Tempus Közalapítvány a nemrég Budapesten megtartott átadóünnepségen. A Széchenyi István Egyetem is kitüntetésben részesült, amelyet sikeres nemzetközi mobilitási projektjével érdemelt ki. Egy lassan évtizedes hagyományhoz híven nagyszabású díjátadón ismerte el a legkiválóbb Erasmus+ projekteket a program hazai koordinálásáért felelős Tempus Közalapítvány. A nemrég Budapesten rendezett „Új lehetőség, új szemlélet”  elnevezésű programon az alapítvány partnerszervezeteinek képviselőivel, valamint a díjnyertes projektek megvalósítóival ismerkedhettek meg a résztvevők. Erasmus+ nívódíjban részesült a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központja is, amely kiemelkedően sikeres felsőoktatási mobilitási projektjével érdemelte ki az elismerést. A központ Mobilitási és Ösztöndíj Osztálya azzal a céllal vágott bele a projektbe, hogy a koronavírus-járvány okozta visszaesést követően ismét emelkedjen a hallgatói és az oktatói mobilitások száma. „A siker mértékét mutatja, hogy közel száz partnerintézménnyel együttműködésben több mint 400 külföldre, illetve hazánkba irányuló tanulmányi, szakmai, oktatási és képzési mobilitást valósítottunk meg, nemzetközi kooperációkon alapuló közös kurzusokon, workshopokon és szemináriumokon keresztül”  – fogalmazott Mészáros Márta osztályvezető. „A program révén nemzetközi mobilitásban részt vett hallgatók és oktatók nemcsak szakmai tudást szereztek, hanem különböző kultúrákkal ismerkedhettek meg, és gazdagították nemzetközi kapcsolati hálójukat”  – vélekedett. A projekt lehetővé tette, hogy 26 Európán belüli és kívüli országgal valósítsanak meg mobilitási programokat, amelyek legnépszerűbb úti céljai közt volt Spanyolország, Románia, Olaszország, Portugália, Németország és Thaiföld. A kiemelkedő minőséget a vállalt létszámok jelentős túlteljesítése, a tanulmányok elismerésének megkönnyítése és a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók bevonása biztosította. A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Programok és Alumni Központjának Erasmus+ nívódíját Mészáros Márta, a központ Mobilitási és Ösztöndíj Osztályának vezetője vette át dr. Czibere Károlytól, a Tempus Közalapítvány kuratóriumi elnökétől, valamint Bodrogi Richárdtól, az alapítvány főigazgatójától. (Fotó: Tempus Közalapítvány)v A központ munkatársainak díjnyertes kezdeményezése – amellett, hogy hozzájárult az intézmény nemzetközi láthatóságának növeléséhez és a külföldi együttműködések szélesítéséhez – nagymértékben segítette a Széchenyi-egyetem stratégiai célkitűzéseit. „Bővítettük partnerhálózatunkat, növeltük a külföldi hallgatók és oktatók számát, valamint fejlesztettük az angol nyelvű képzési kínálatot, de talán a legfontosabb, hogy erősödtek nemzetközi tudományos és képzési együttműködéseink. Olyan, fenntartható kapcsolatrendszert alakítottunk ki, amely a jövőben is biztosítja a hallgatók és oktatók számára a mobilitási lehetőségeket”  – részletezte Mészáros Márta. Az osztályvezető hangsúlyozta: a díj elnyerése fontos visszacsatolás számukra, hiszen megerősíti, hogy projektjük kiemelkedő eredményeket hozott a mobilitás és a nemzetközi együttműködés terén. „Az elismerés nemcsak központunk munkatársainak kemény munkáját, hanem intézményünk nemzetközi törekvéseinek sikerét és minőség iránti elkötelezettségét is tükrözi” – jelentette ki. A nívódíj elnyeréséhez nagymértékben hozzájárultak a Mobilitási és Ösztöndíj Osztály munkatársai. Felvételünkön Nagy Ildikó, Mészáros Márta, Kerpics Kinga és Kocsis Kinga. (Fotó: Adorján András) A Tempus Közalapítvány által szervezett díjátadó és konferencia fókuszában idén a digitalizáció állt, a nívódíjak átadása mellett kerekasztal-beszélgetések és előadások színesítették a programot. A rendezvény olyan témákat ölelt fel, mint a nemzetközi partnerségek és a digitális innovációk kapcsolata, a külföldi tapasztalat révén szerezhető kompetenciák, az Erasmus+ projektek által generált intézményi változások vagy épp a digitális oktatás. A Széchenyi István Egyetem képviseletében Mészáros Márta az „Úton: mobilitástól a nemzetköziesítésig ” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés vendége volt, ahol a mobilitások előnyeiről, fontosságáról, hozadékáról és a további tervekről esett szó. A Széchenyi István Egyetem díjnyertes projektjének köszönhetően több száz fiatal szerzett nemzetközi tapasztalatot.

  • Távközlési világnap: az űrkutatás állt a Széchenyi István Egyetemen rendezett országos ünnepség középpontjában

    A Széchenyi István Egyetem, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén 16. alkalommal rendezett országos konferenciát és szakmai kiállítást május 29-én a távközlés világnapja alkalmából. Az esemény a magyar távközlési ipar új kihívásaira – köztük az űrtudományra és a kvantumtechnológiára – fókuszált, valamint a közelgő magyar űrutazásnak is emléket állított. A távközlési világnapot a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmány 1865-ös aláírásának tiszteletére rendezik minden év májusában. A húsz alapító ország között hazánk is szerepelt, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszéke pedig idén is az NMHH partnerségével  szervezett országos rendezvénnyel emlékezett meg a jeles eseményről. A távközlés világnapja alkalmából a Széchenyi István Egyetemen ünnepeltek a hazai infokommunikációs szektor képviselői. (Fotó: Adorján András) A konferenciát dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese nyitotta meg. Mint mondta, az intézmény az elmúlt évben jelentős előrelépéseket tett az űrkutatás és az űrtávközlés terén. „ Hallgatóink sikerrel szerepeltek  az Európai Űrügynökség programjában, és műholdkoncepciójuk továbbfejlesztésére kaptak lehetőséget. Interdiszciplináris szakkollégiumunk már második űreszközén dolgozik, amelynek földi tesztpéldánya is elkészült. Joghallgatóink szintén kimagasló nemzetközi eredményt értek el ezen a téren: Európa harmadik legjobb csapataként zárták  a Manfred Lachs világűrjogi perbeszédverseny kontinensdöntőjét”  – sorolta az eredményeket. Hozzátette, az egyetem több oktatója és kutatója is részt vesz az Unispace  képzésben, s emellett a területhez kapcsolódóan további hiánypótló képzéseket is kínálnak. „A Széchenyi István Egyetem vezetése elkötelezett az élenjáró technológiák – így például a kvantumtechnológia, az űrtávközlés vagy a mesterséges intelligencia – kutatása és oktatása mellett. Hiszünk abban, hogy hallgatóink nemcsak kiszolgálói, hanem alakítói is lesznek a technológiai fejlődésnek. Ezért nyújtunk a nemzetközi színtéren is versenyképes képzéseket számukra”  – hangsúlyozta a rektor. Dr. Cosmas Zavazava, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Távközlési Fejlesztési Irodájának igazgatója videóüzenetében úgy fogalmazott, csodálatos emlékeket őriz a Széchenyi István Egyetemen két évvel ezelőtt tett látogatásáról . Mint mondta, idén ünneplik a nemzetközi szervezet megalakulásának 160. évfordulóját, amelynek Magyarország a kezdetektől aktív tagja. „A tudományos intézmények, köztük a Széchenyi István Egyetem kulcsfontosságúak az olyan közös célok elérésében, mint a digitális készségek és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizációja”  – húzta alá. Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntőjében kifejtette, eredetileg épp a konferencia napján, május 29-én indult volna magyar űrhajóssal a fedélzetén az Ax-4-es misszió, de a startot június 8-ra halasztották. „Köszönöm a Széchenyi István Egyetemnek, hogy tudományos munkájával folyamatosan hozzájárul annak társadalmi tudatosításához, hogy az űrtevékenység – kiemelten az űrhírközlés – a mindennapjaink sarkalatos része. Elvesztésével összeomlana eddig felépített civilizációnk, ami rámutat az ITU koordinációs munkájának fontosságára is” – emelte ki. A miniszteri biztos a konferencián előadást tarott „Útban a világűr felé” címmel, amelyben részletesen bemutatta az űrkutatás jelentőségét, és Magyarország e területen betöltött szerepét. Kitért a Hunor-programra is, amelynek keretében Magyarország visszatér az űrhajózó nemzetek sorába. Dr. Lapsánszky András, az NMHH elnökhelyettese, a Széchenyi-egyetem Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője elmondta: a távközlési világnap évről évre lehetőséget ad arra, hogy a szakma képviselői megvitassák azokat a feladatokat, amelyeket az aktuális kihívások és növekvő igények támasztanak feléjük. „Napjainkban a távközlés óriási szabályozási, technológiai és gazdasági fejlődés kezdetén áll. Olyan új szempontok jelentek meg a hírközlés területén, amelyekre igazgatási szinten is reagálni kell. Hatalmas versenyképességi előnyt jelenthet egy adott országnak, ha ezen a területen jó döntéseket hoz”  – világított rá. A modern infokommunikációs technológiák és a hallgatók fejlesztései is bemutatkoztak a rendezvényen. (Fotó: Adorján András) Ezt követően sor került a Dr. Magyari Endre-életműdíjak átadására, amelyet idén dr. Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főigazgató-helyettese és Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai igazgatója vehetett át. A Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői közül az NMHH különdíjat adományozott a Széchenyi-egyetem azon hallgatóinak, akik hírközlési témában nyújtottak kiemelkedő teljesítményt. Pónya Szilárd Tamás „Az Optikai kommunikáció alapjai a HUNITY műholddal”  című tanulmányáért, Kaszai Zoltán az „RTK járműkövetés és MQTT adatok feldolgozásának implementálása egyedi versenyautó szimulátorban”  című dolgozatáért, Szűcs Ágoston Koppány pedig az első győri ikerműhold energiaellátásáról írt munkájáért kapta meg az elismerést. A program részeként a Széchenyi István Egyetem és a Mobilis Interaktív Élményközpont ünnepélyes faültetésén a résztvevők egy időkapszulát is elhelyeztek, amely egy üzenetet tartalmaz a jövő számára a 2025-ös magyar űrkutatás alkalmából. A nap folyamán szakmai előadások követték egymást , és a szekciókban a hallgatói fejlesztések is bemutatkoztak, köztük látható volt az egyetem SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumának műholdmodulja. Az intézmény auláját szolgáltatók, berendezés- és műszerbeszállítók kiállítási standjai töltötték meg, bemutatva a technikai fejlődés új irányait. Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, a Dr. Magyari Endre-életműdíjas Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai igazgatója, dr. Horváth Zoltán professzor, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, dr. Lapsánszky András, az NMHH elnökhelyettese, az egyetem tanszékvezetője, a Dr. Magyari Endre-életműdíjas dr. Karl Károly, az NMHH hírközlés-felügyeleti főigazgató-helyettese és Keszthelyi Bernadett, a Mobilis Interaktív Élményközpont ügyvezetője az ünnepség keretében rendezett emlékfaültetésen. (Fotó: Adorján András)

Keresés

bottom of page