top of page

Keresés ezen a webhelyen

2170 találat

  • A Cápák között sikere után: hallgatótársaiknak is bemutatták vállalkozásukat a Marokbaba alkotói

    A Széchenyi István Egyetem két hallgatója, az építészmérnöki szakos Kincses-Kádár Lídia és a formatervező művész mesterszakos Bárdi Dorina Marokbaba nevű fejlesztésükkel bemutatkoztak és befektetést kaptak az RTL „Cápák között” című műsorában. Vállalkozásuk sikertörténete állt az intézmény nemrégiben megtartott Spinoff Klub rendezvényének középpontjában. Néhány hete még az RTL televízió Cápák között című műsorának nézői figyelték érdeklődve a Széchenyi István Egyetemen tanuló Kincses-Kádár Lídia és Bárdi Dorina innovációját, a napokban pedig már az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja Spinoff Klub rendezvényének résztvevői hallhatták a fejlesztés történetét. A Marokbaba nemcsak az egyik „cápa”, Bojinka Miklós üzletember tetszését nyerte el – akit a befektetés óta a bátrak mentoraként emlegetnek a médiában –, hanem rövid idő alatt országosan is népszerűvé vált. Az idegrendszer-fejlesztő eszköz egyszerre ötvözi a természetes tanulás elemeit, a kötődő nevelés elveit és a Montessori-szemlélet szabadságát, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, valamint az óvoda- és iskolaérettséget. Bárdi Dorina és Kincses-Kádár Lídia az RTL televízió Cápák között című műsorában. (Fotó: RTL/Cápák között) Az eseményen a hallgatók elmondták, hogy személyes tapasztalatból születő ötletük a Nemzeti Tehetség Program mentorálásával, szakértők bevonásával és közösségi visszajelzéseket figyelembe véve formálódott üzletté. Terméküket ma már több ezer család, szakember és intézmény használja. Az alkotók hangsúlyozták, hogy a Széchenyi-egyetemen elsajátított látásmód meghatározó szerepet játszott a fejlesztés irányának kialakításában. „Az itt tanult koncepcionális szemlélet alapvetően formálta azt, ahogyan a problémákhoz közelítünk, és ezt ma is közvetlenül tudom alkalmazni a projektben” – mondta Kincses-Kádár Lídia, hozzátéve, hogy tanulmányai alatt megszerzett tudását háttérkutatásaiban és szakdolgozati munkájában is hasznosítani tudja. Dr. Rámháp Szabolcs, a Széchenyi István Egyetem docense, az intézmény Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának munkatársa moderálta a rendezvényt. (Fotó: Nagy Gergely) A beszélgetés során kitértek a vállalkozásépítés kihívásaira, a közösségi finanszírozás szerepére és a befektetői validáció jelentőségére is. Kifejtették, hogy a kezdeti időszakban a gyártási feltételek megteremtése és a növekvő érdeklődés kezelése egyaránt nagy kihívást jelentett, ugyanakkor a szakmai közösség és a mentorálás folyamatos megerősítést adott számukra. „Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy a befektetők elé álljunk, de a cápáktól egyértelmű megerősítést kaptunk abban, hogy jó úton járunk ” – fogalmazott Kincses-Kádár Lídia. A Széchenyi István Egyetem hallgatói, a Marokbaba alkotói: Bárdi Dorina és Kincses-Kádár Lídia. (Fotó: Nagy Gergely) Bárdi Dorina az üzleti építkezést és a szakmai együttműködések szerepét emelte ki. „ Az egész folyamat nagyon organikusan alakult: az ötletből prototípus lett, majd szakemberek, fejlesztőpedagógusok és közösségek csatlakoztak hozzánk, akik folyamatos visszajelzéseikkel segítették a fejlődést. Fontos tapasztalat volt számunkra, hogy ha a feladatokat tudatosan felosztjuk, és reális ígéreteket teszünk, akkor akár egyetemi hallgatóként is felépíthető egy működő vállalkozás” – mondta.   Zárásként a két alapító megfogalmazta legfontosabb tanácsait a rendezvényen részt vevő hallgatóknak. Kiemelték, hogy egy ötlet megvalósításának első lépése a saját motiváció és célok tudatos átgondolása, ezt követően pedig a megfelelő csapat és mentorok megtalálása. További információk, valamint a Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának közelgő eseményei és programjai a központ közösségimédia-felületein – Facebookon  és Instagramon  –, illetve a fiek.sze.hu weboldalon érhetők el. A Marokbaba a gyerekek idegrendszeri fejlődését támogató eszköz, amely valós piaci igényre reagál. (Fotó: Nagy Gergely)

  • Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére

    Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára . A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet. A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki. A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során. A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely) A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre. A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap  kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható. A konferencia látványos, sokakat az egyetemi campusra vonzó eleme a különleges autóstalálkozó. (Fotó: Dudás Máté)

  • A Széchenyi István Egyetem hallgatóival küzd a világbajnoki részvételért a női kosárlabda-válogatott

    Huszonnyolc év után ismét világbajnoki szereplésért küzd a magyar női kosárlabda-válogatott, amely március 11. és 17. között Isztambulban szerepel a kvalifikációs tornán. A csapatban három, a Széchenyi István Egyetemhez kötődő sportoló is pályára léphet, a felkészülést pedig az intézmény oktatója, dr. Alföldi Zoltán sportpszichológusként segíti. Március 11. és 17. között Isztambulban rendezik a 2026-os női kosárlabda-világbajnokság egyik kvalifikációs tornáját, amelyen hat válogatott – Magyarország, Japán, Kanada, Ausztrália, Argentína és Törökország – méri össze erejét. A csapatokra rendkívül sűrű program vár: hét nap alatt öt mérkőzést játszanak. Ausztrália kontinensbajnokként már biztos résztvevő, rajta kívül további három csapat juthat ki a németországi vb-re. A Széchenyi István Egyetem számára büszkeség, hogy a magyar válogatott keretnek az intézmény több hallgatója is tagja: Aho Nina sportcoach szakirányú továbbképzési szakra, Dombai Réka rekreáció alapszakra, míg Török Ágnes doktori képzésre jár. Aho Nina, dr. Alföldi Zoltán, Dombai Réka és Török Ágnes képviselik Magyarországot és a Széchenyi István Egyetemet a magyar női kosárlabda-válogatott tagjaiként az isztambuli világbajnoki selejtezőtornán. (Fotó: Girgász Péter / MKOSZ) „ Nagy eredmény, hogy sikerült kvalifikálni a tornára, hiszen a világ legjobb huszonnégy csapata közül lehet bekerülni a világbajnokság mezőnyébe. Külön öröm számunkra, hogy a válogatott keretének mintegy egynegyedét egyetemünk hallgatói adják ” – mondta dr. Alföldi Zoltán, az Egészség- és Sporttudományi Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Tanszékének vezetője. „A csapat felkészítésében 2023 óta sportpszichológusként veszek részt. A játékosok jó formában érkeztek a tornára: a Magyarországon játszó kosárlabdázók egyhetes edzőtáborban készültek együtt, míg a külföldi bajnokságokban szereplők a versenynaptárukhoz igazodva csatlakoztak a kerethez – emelte ki. – A Széchenyi István Egyetem kettőséletpálya-modellje jelentős támogatást nyújt a sportolóknak abban, hogy a magas szintű sportkarrier mellett tanulmányaikat is sikeresen folytathassák, mentorprogramokkal, ösztöndíjakkal és rugalmas tanulmányi lehetőségekkel segítve őket.” A magyar válogatott első mérkőzését március 11-én Japán ellen játssza, majd Kanada, Ausztrália, Argentína és Törökország következik a programban. A találkozókat az M4 Sport és az M4 Sport+ élőben közvetíti. Mérkőzések: 03.11. (szerda), 15:30: Japán – Magyarország         03.12. (csütörtök), 15:30: Magyarország – Kanada  03.14. (szombat), 12:30: Ausztrália – Magyarország           03.15. (vasárnap) 12:30: Magyarország – Argentína            03.17. (kedd), 18:30: Törökország – Magyarország

  • Határtudományok és innováció: a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat alelnöke lett dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora

    A tudomány legizgalmasabb eredményei ma már a tudományterületek határain születnek – állítja dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője, akit a napokban a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat határtudományokért felelős alelnökévé neveztek ki. A professzor szerint a különböző diszciplínák együttműködésére épülő kutatások kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy Magyarország a világ innovációs élmezőnyébe kerüljön. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat a hazai kutatások meghatározó szereplőjeként 15 kutatóintézetben több mint ötezer kutató és szakember munkáját fogja össze. A szervezet irányítótestülete Gulyás Balázs elnök javaslatára március 1-jétől új tudományterületi alelnököket nevezett ki. Feladatuk, hogy elősegítsék a kutatási intézmények közötti együttműködéseket és kutatási projekteket, erősítve a magyar tudomány nemzetközi versenyképességét. Egyikük dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora, AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője, aki a határtudományok területéért felel. Dr. Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora, AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője a HUN-REN alelnökeként a határtudományok területén felel a HUN-REN kutatási intézmények tevékenységének koordinációjáért. (Fotó: Adorján András) „A tudomány ma már nem egyszempontú: nincsenek tisztán műszaki, technológiai vagy élettudományi kihívások. Szinte minden kérdésben erőteljesen megjelennek más – például társadalomtudományi, pszichológiai, gazdaságtudományi vagy jogi – vonatkozások is” – húzta alá dr. Aczél Petra. Hozzátette: a határtudományok nem csupán az egyes tudományterületek peremét jelentik, hanem egyúttal olyan metszeteket is, ahol új szemléletek és megközelítések születnek. Alelnökként ezért arra törekszik, hogy azonosítsa és támogassa azokat a kutatókat és műhelyeket, amelyek kifejezetten ebből a szemléletből indulnak ki. „Ez az innováció egyik táptalaja”  – hangsúlyozta. A professzor szerint mindez hozzájárul ahhoz, hogy olyan kutatási programok induljanak, amelyek globális szinten is jelentős hatást fejtenek ki, támogatva, hogy hazánk az innovációs teljesítmény tekintetében a nemzetközi élmezőnybe kerüljön. Kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése mellett a jelenleg külföldön dolgozó kiváló magyar kutatók számára is vonzó környezetet szeretnének teremteni, hogy közülük minél többen hazatérjenek, majd új műhelyeket és tudományos közösségeket hozzanak létre. Különösen fontosnak tartja, hogy a Széchenyi István Egyetemen az AI- és Jövőstratégiák Központ vezetőjeként dolgozhat, amely terület szorosan kapcsolódik a HUN-REN-ben vállalt feladataihoz: mindkettő a jövő tudományos és társadalmi kihívásainak megoldását szolgálja. „Az egyetem és a HUN-REN között már most is szoros az együttműködés, és remélem, hogy ez az én személyemmel még tovább erősödhet” – fűzte hozzá dr. Aczél Petra. Saját pályájáról szólva elmondta, hogy kutatói munkáját mindig a tudományterületek közötti átjárás jellemezte: nyelvtudományi háttere mellett kommunikációtudománnyal, jövőkészségekkel, mesterséges intelligenciával és újmédiával foglalkozik – olyan területekkel, amelyek természetüknél fogva több diszciplína találkozása révén fejlődnek. „Nem beszélhetünk kommunikációról kommunikációs technológiák nélkül, és nem vizsgálhatjuk a kommunikációs technológiákat gazdasági vagy geopolitikai összefüggések nélkül”  – hozta fel példaként. Úgy véli, a tudományos munka sokszor hasonlít egy építészeti projekthez: az eredmény csak akkor lehet teljes, ha különböző szakterületek képviselői együtt dolgoznak rajta. Új megbízatásáról úgy fogalmazott, hogy a kinevezés egyben bizalom is: „Ahogy Madách írja: ez »előpénzül« van rám bízva – vagyis a bizalmat meg kell szolgálnom.”

  • SIRHA Budapest: innovatív kutatásaival mutatkozott be a régió legnagyobb élelmiszeripari kiállításán a Széchenyi István Egyetem

    Kutatás-fejlesztési tevékenységét mutatta be a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Kelet-Közép-Európa legjelentősebb élelmiszeripari rendezvényén a napokban. A SIRHA 2026 Budapest nemzetközi szakkiállításon az intézmény a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal és a LogBord Kft.-vel közös fejlesztéseit is bemutatta, köztük egy automata kisboltot, ami hamarosan az óvári campusra kerül. Hetedik alkalommal rendezték meg a SIRHA Budapest nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítást, amelynek a Hungexpo pavilonjai adtak otthont március 3. és 5. között. A program 30 ezer négyzetméternyi területen, több mint 400 kiállítóval várta az érdeklődőket, akik a Széchenyi István Egyetem, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a LogBord Kft. közös standját is felkereshették. Az oda látogatók egy robotizált automata kisbolttal, hűtöttáru-átadásra szolgáló eszközzel és egy készétel-automata működésével ismerkedhettek meg szakemberek segítségével. Az egyetem az alapítvánnyal közösen, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósítja meg azt a projektet, amelynek célja a használandó rendszerek valós körülmények közötti gyakorlati alkalmazása, valamint a pilot projektek keretein belül megvalósult jó megoldások továbbadása, oktatása az élelmiszerlánc minden résztvevője számára. Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta: a szakkiállításra kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük, illetve vállalati kapcsolataik bemutatásával készültek, a főszerepbe pedig élelmiszeripari fejlesztések kerültek. „A standunkon megtekinthető legnagyobb innováció az a robotokkal működtetett automata konténerbolt, amely hamarosan Mosonmagyaróvárra kerül, újfajta vásárlási élményt kínálva a hallgatóknak, a város polgárainak és a környékbelieknek. Az újdonság a digitális rövid ellátási láncok hazai megerősítését is szolgálja, hiszen modern formában segít eljuttatni a fogyasztókhoz az olyan helyi termékeket, mint például az egyetemünk által készített óvári sajt. A megoldás a legkorszerűbb, automatizált módon teszi lehetővé a nyomonkövethetőséget és a minőségbiztosítást, miközben értékesítési lehetőséget kínál többek között a helyi – esetünkben a szigetközi – termelőknek” – részletezte a dékán. Megjegyezte: a fejlesztésben nemcsak az óvári kar vett részt, hanem az egyetem Digitális Fejlesztési Központja is. Az automata kisboltot hamarosan a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári campusán helyezik üzembe, erről ünnepélyes keretek között állapodtak meg a felek. Az esemény résztvevői: Óvári Zsolt, a LogBord Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetője, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Pőcze Péter László, az egyetem tulajdonában lévő Közért+ Zrt. vezérigazgatója, László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője és dr. Ásványi Balázs, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. (Fotó: Adorján András) Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára hozzáfűzte: az egyetemmel közös projekt fő missziója a digitalizáció beillesztése a rövid ellátási láncokba, ami kiválóan ötvözi a felek kompetenciáit. Az innováció különlegessége, hogy a bolt belsejében található raktáregységekből robotkarok készítik össze az applikáción keresztül megrendelt csomagot, továbbá az utántöltést és a raktárkészlet nyilvántartását is számítógép végzi. A fogyasztók az éjjel-nappal üzemelő automata bolt termékei között egy erre a célra fejlesztett applikációban válogathatnak majd. (Fotó: Adorján András) László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője kifejtette, cégük már húsz éve foglalkozik kereskedelmi informatikával, és elkötelezett az innovációfejlesztések iránt. „Tapasztalatunkkal egy olyan kezdeményezést szerettünk volna támogatni, ami amellett, hogy jövőbemutató megoldást kínál a fogyasztói problémákra, a piac fejlődése szempontjából és a társadalom számára is hasznos” – fogalmazott. Hozzátette: az ötletet az egyetem és az alapítvány hozta, ami kiválóan illeszkedett a cég üzleti céljaihoz, így született meg a mindenki számára előnyös együttműködés. A szakkiállítást dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki ellátogatott a Széchenyi István Egyetem standjára is. „Büszke vagyok arra, hogy az egyetem ilyen fejlesztésekkel foglalkozik, és innovációjával megmutatja azt a jövőt, hogy miként tud éjjel-nappal, mindenki számára elérhető formában működni egy kisbolt – kiváló szolgáltatást nyújtva hallgatóknak, polgároknak”  – vélekedett. Hangsúlyozta: „Ez a 21. század, ez a jövő, amit majd néhány év múlva teljesen hétköznapi módon élünk meg. Egy egyetemnek pedig ezt kell sugároznia magából, ezért hálás vagyok a Széchenyi-egyetemnek, hogy példát mutatnak”. Dr. Nagy István agrárminiszter (középen) is méltatta a fejlesztést, ami szerinte a jövőben a mindennapjaink részévé válik majd. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi-egyetem nem csupán innovatív termékeivel, hanem szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel is hozzájárult a SIRHA programjának gazdagításához. Az intézmény standja három nap alatt nyolc fórumnak adott helyet a rövid ellátási láncokat érintő olyan témákban, mint a digitális élelmiszer-kereskedelmi ökoszisztéma, a termelők szerepe a közétkeztetésben, a funkcionális termékek, a fogyasztói igények változásai vagy épp az oktatási és szaktanácsadási igények. A beszélgetések résztvevői között a hazai felsőoktatási szféra kutatói mellett cégvezetők, állami és gazdasági szereplők, illetve neves élelmiszeripari szakértők is megtalálhatók voltak. A „Polctól a platformig: automata boltok, rövid ellátási láncok és a digitális élelmiszeripar jövője” című fórum elején dr. Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, milyen fontos összekötni a termelőt és a fogyasztót egy olyan világban, ahol egyre népszerűbbek ugyan a helyi, egészséges és fenntartható termékek, de a piacok és vásárcsarnokok kevésbé elérhetőek a munka miatt elfoglalt, dolgozó emberek számára. „Amikor olyan nagy szavakat használunk, mint szolgáltató vagy vállalkozó egyetem, akkor pont ilyen eszközökre gondolunk, és ilyenekre van szükségünk – mutatott rá a Széchenyi-egyetem projektjének értékére. – Ha az akadémia és a termékfejlesztés találkozik, és a kutatók kilépnek a laborokból, olyan termékek előállítására lesznek képesek, amik akár az üzleti környezet, akár a magánszemélyek számára új értéket teremthetnek.” Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András) A fejlesztés az „Élelmiszer-logisztikai keretrendszer létrehozása a Kárpát-medencei régióban a versenyképes élelmiszeripar és biztonságos, a népegészségügyet és a magyar agráriumot támogató kereskedelmi eszközrendszer fejlesztése érdekében” című pályázat keretében, az NFPF/2005/2020-ITM_SZERZ azonosítószámú projekt részeként valósul meg.

  • Közös projekt a Győri Egyházmegyével: a Széchenyi István Egyetem hallgatói dolgoztak ki ötleteket a győri Káptalandomb megújítására

    A Széchenyi István Egyetem építész-, építőművész- és építészmérnök-hallgatói nyolc csapattal indultak az intézmény, a győri önkormányzat, a Győri Egyházmegye és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány ötletpályázatán. A Nagyboldogasszony-székesegyházat körülvevő Káptalandomb területeinek megújítását célzó kezdeményezés nagy sikerrel zárult: a szakmai zsűri öt pályamunkát díjazott. A Széchenyi István Egyetem a győri önkormányzattal, az egyházmegyével és a Mathias Corvinus Alapítvánnyal együttműködésben tavaly októberben hirdette meg azt az építészeti ötletpályázatot, amelyre az intézmény hallgatói háromtagú csapatokban nyújthatták be jelentkezésüket. E A hónapokon át zajló munka nemrég a végéhez ért: a szakmai zsűri nyolc pályamunka elbírálása után döntött a végeredményről. Az ünnepélyes eredményhirdetés résztvevői a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Adorján András) A látványterveket bemutató eseményen dr. Veres András győri megyéspüspök elmondta: a projekt hosszú távú célja, hogy több látogatót vonzzon a város egyik legszebb helyszínére, a Káptalandombra. „Bízom abban, hogy ha a hallgatói ötletek szép harmóniát teremtenek a terveken, akkor előbb-utóbb a valóságba is átültethetjük azokat. Lassan tíz éve célom, hogy a terület megszépülhessen, hiszen minden odavezető út megszépült és új közműveket kapott. A domb azonban érintetlen maradt, pedig annyi építészeti és kulturális kincs van ott, ami rengeteg embert felcsalogathatna” – vélekedett. Dr. Veres András győri megyéspüspök hosszú évek óta szorgalmazza a Káptalandomb területének megújítását. (Fotó: Nagy Gergely) Dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese úgy fogalmazott, nagy öröm számára, hogy a fiatalok komolyan vették a feladatot, és kellő felelősséggel tekintettek a tervezésre. „A Káptalandomb történelmi terület, amelyhez történetek, emlékek kötődnek, éppen ezért nagyon fontosnak tartottuk, hogy folytassuk azt a megújulást, amelyet az egyház és a Mathias Corvinus Collegium már elkezdtek épületeikkel”  – jelentette ki. Kiemelte: az egyetem nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók ne csak elméleti kérdésekkel foglalkozzanak, hanem a gyakorlatban is kipróbálják magukat. „Köszönöm a pályázóknak, hogy tanulmányaik mellett időt és energiát fordítottak arra, hogy ezt a történelmi teret terveikben egy méltó és élhető közösségi térré alakították, amely amellett, hogy megőrizte jellegét, a közösség számára használható funkciókat kapott a nyolc pályaműben” – szögezte le. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese a hallgatók gyakorlati tapasztalatának értékét és a pályázat megvalósításához szükséges partneri összefogás jelentőségét emelte ki. (Fotó: Nagy Gergely) Szaksz Vince városi főépítész, a bírálóbizottság elnöke hangsúlyozta: magas színvonalú, átgondolt pályázatokat nyújtottak be a fiatalok. „Már a kiírás, az előkészítés folyamata is olyan párbeszédeket és összefogást hozott magával, amire a közelmúltban nem volt példa Győrben”  – jegyezte meg. Hangsúlyozta a pályázat olyan előnyeit, mint a csapatmunka vagy a szakmán belüli alterületek – így a műemlékvédelem, a zöldterület-, a bútor- vagy a világítástervezés – komplexitása, amely mind a valódi építészeti tevékenységre készíti fel a fiatalokat. A csapatok terveiről elárulta: volt, aki az egész területet egyben kezelte, de olyan is akadt, aki a tér egyes elemeit emelte ki. „A valódi kérdés az, hogy miként lehet a területet használni, s a kor eszközeivel odavarázsolni a mindennapi életet, miközben teret adunk a csendes elmélyülésnek” – foglalta össze a kezdeményezés lényegét. Szaksz Vince győri főépítész volt a bírálóbizottság elnöke. (Fotó: Adorján András) Az ötletpályázat győztes csapata: Lajtai Levente, Horváth Dávid Zsolt és Apatini Tamás… (Fotó: Adorján András) ...és nyertes pályázatuk látványtervei. Brassai Katalin Anna, Brassai Csenge és Varga Luca harmadik díjas alkotása. Marton Bálint, Nyirán Péter és Vitális Botond Bonifác szintén harmadik helyet elért tervei. A pályázat első helyét az Apatini Tamás, Horváth Dávid Zsolt és Lajtai Levente alkotta csapat érdemelte ki, míg megosztott harmadik helyen végzett Marton Bálint, Nyirán Péter és Vitális Botond Bonifác hármasa, valamint a Brassai Katalin Anna, Brassai Csenge és Varga Luca trió. A szakmai zsűri értékelése alapján két további pályamű volt olyan magas színvonalú, hogy azokat – a bennük szereplő ötletek megvételével járó – különdíjjal jutalmazzák, így Komka Lionel, Kelemen Roland és Pipics Lili, illetve Kulcsár Petra, Takács Anna és Pap Gábor is elismerésben részesült. Galéria a pályázat további díjazottjairól és az eseményről. (Fotók: Adorján András, Nagy Gergely)

  • Pannónia Ösztöndíjprogram: idén is a világ több száz intézményébe utazhatnak a Széchenyi István Egyetem hallgatói

    A rövid és hosszú távú mobilitásokat kínáló Pannónia Ösztöndíjprogram lehetőséget biztosít az egyetemek hallgatói, oktatói és munkatársai számára, hogy támogatott keretek között tanuljanak, kutassanak, oktassanak vagy szakmai gyakorlatot teljesítsenek a világ bármely országában. A Széchenyi István Egyetem MobiliTea elnevezésű rendezvényén a magyar és a nemzetközi hallgatók mindent megtudhattak a pályázati feltételekről. A Széchenyi István Egyetem hallgatói az idén is tanulmányaikat, karrierjüket és személyes fejlődésüket támogató nemzetközi tapasztalatokat, valamint életre szóló élményeket szerezhetnek a Pannónia Ösztöndíjprogram  révén. Mészáros Márta, az intézmény Mobilitási és Ösztöndíj Központjának vezetője a hatalmas érdeklődés mellett megrendezett MobiliTea elnevezésű eseményen arra biztatta a fiatalokat, hogy éljenek a lehetőséggel. „Aki egy egész félévet szeretne külföldön tölteni, azon intézmények közt érdemes keresgélni, amelyek az általa Győrben végzett képzéshez hasonló szakot, illetve tantárgyakat kínálnak. Ha pedig valaki az itt szerzett tudását szeretné új ismeretekkel kiegészíteni, ennél akár jóval rövidebb időtartamot is választhat. A mérlegeléshez fontos információ, hogy a Pannónia program által támogatott hosszú távú hallgatói mobilitás időtartama kettő–hat hónap, míg a rövid programoké kettő–harminc nap”  – vázolta. Mészáros Márta, az intézmény Mobilitási és Ösztöndíj Központjának vezetője (Fotó: Adorján András) Nagy Ildikó, a központ munkatársa kifejtette: az egyetemnek a világ minden táján közel ötven országban vannak partnerei, így az érdeklődők az interneten is megtalálható, folyamatosan bővülő listából  könnyen választhatnak úti célt, sőt akár új kapcsolatokat is kezdeményezhetnek. Kifejtette, hogy az elnyerhető ösztöndíjak mértéke a célországtól és a mobilitás típusától függően változik: hosszú távú esetén havi 350–400 ezer forint, míg rövid távúnál akár napi 35 ezer forint is kapható. A mesterszakos és osztatlan képzésen tanuló hallgatók, illetve a doktoranduszok havi 450–500 ezer forintos kiválósági ösztöndíjban is részesülhetnek, ha a Times Higher Education vagy a Quacquarelli Symonds világranglistáinak első 250 helyén szereplő egyetemek egyikén vesznek részt egy–hat hónapos részképzésen. A tájékoztatón kiderült az is, hogy hosszú távú mobilitás esetén március 16-án, hétfőn 23:59-ig tölthető ki a pályázati űrlap , míg rövid távúra  május 31-ig (vagy a forrás kimerüléséig) lehet pályázni. Utóbbi célja lehet külföldi konferencián, szakmai rendezvényen, tanulmányi versenyen való részvétel is. Nagy érdeklődés övezte a Széchenyi István Egyetem MobiliTea elnevezésű rendezvényét. (Fotó: Adorján András) „Az építészképzés során rendkívül fontos, hogy minél több ország építészeti stílusát megismerjék a fiatal szakemberek. Ebben is nagy segítséget nyújt a Pannónia Ösztöndíjprogram, amellyel mi eddig – egy-egy tantárgy tematikájához kapcsolódva – Brnóba és Prágába vittük el hallgatóinkat. Ennek sikerét mutatja, hogy egyikük az ott szerzett élmények után egy egész félévre visszatért Brnóba, ugyancsak a pályázat segítségével” – mondta el Tátrai Ádám, az Épülettervezési Tanszék oktatója. Stein Júlia, az Építészettörténeti és Városépítési Tanszék tanársegédje hozzáfűzte: óriási lehetőség, hogy mindehhez támogatást tudnak igényelni, hiszen így a hallgatók széles köre részt vehet a rengeteg tapasztalatot biztosító tanulmányi kirándulásokon. A programon Stein Júlia és Tátrai Ádám, az egyetem oktatói is megosztották személyes tapasztalataikat a Pannónia Ösztöndíjprogrammal kapcsolatban. (Fotó: Adorján András) A Pannónia Ösztöndíjprogram korábbi széchenyis támogatottjai szerint érdemes kihasználni a mobilitási lehetőségeket. Bosits Dorina joghallgató egy félévet Grazban tanult, ahol kutatásokban is részt vett, ráadásul német nyelvtudását is szinte anyanyelvi szintre emelte. „Az európai emberi jogok tantárgyat Elizabeth Steiner, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bírája tartotta, aki elvitt bennünket Strasbourgba, és személyesen mutatta be a szervezet működését. Helmut Tichy – aki hosszú időn át képviselte Ausztriát az ENSZ-ben – ugyancsak a tanárom volt, így a szervezet bécsi központjába is ellátogathattam”  – sorolta. Hozzátette: a szeptemberben induló félévre is benyújtja pályázatát. A járműmérnöki szakos Francsics Bálint egy szemesztert az egyesült államokbeli Közép-floridai Egyetemen töltött. „Végzősként kockázatosnak tűnt belevágni, utólag azonban egyértelműen az egyik legjobb döntésemnek bizonyult. A félév során szakmailag is közelebb kerültem ahhoz a területhez, amely igazán illeszkedik hozzám, miközben a nemzetközi közegben szerzett tapasztalatok nemcsak a nyelvtudásomat és a látókörömet bővítették, hanem önállóságra és alkalmazkodóképességre is tanítottak. Inspiráló volt megtapasztalni egy eltérő oktatási rendszert, valamint nap mint nap multikulturális környezetben tanulni és együttműködni” – fogalmazott. A mezőgazdasági mérnöknek tanuló Pertl Liza Dalma az elmúlt öt hónapot töltötte Spanyolországban, Almeríában a Pannónia program keretében. „Ez az időszak sokkal többet adott, mint amire előzetesen számítottam. A nemzetközi közösségnek köszönhetően ráadásul egyszer sem éreztem magam kívülállónak. A tanulmányok terén is sokat fejlődtem, sikeresen elvégeztem egy spanyol nyelvtanfolyamot, és az angoltudásom is rengeteget javult. Az oktatók rendkívül támogatóak voltak, és mindig azon dolgoztak, hogy segítsenek a lehető legjobb eredményt elérni” – osztotta meg tapasztalatait. Hozzáfűzte, a mobilitással kapcsolatos ügyintézés is gördülékenyen zajlott, minden kérdésére gyorsan választ kapott. A Mobilitási és Ösztöndíj Központ munkatársai várják a program iránt érdeklődőket (a győri campus Új Tudástér épületének 107-es irodájában, illetve az exchange@sze.hu e-mail-címen). További segítséget jelent az egyetem nemzetközi portálja , ahol valamennyi lényeges információt megtalálnak az ösztöndíjprogrammal kapcsolatban .

  • A Forma–1-ben debütáló Audi sikerén dolgozik a Széchenyi István Egyetem több jelenlegi és volt hallgatója

    A Forma–1 rajongói számára nem újdonság, hogy a március 8-i Ausztrál Nagydíjjal kezdődő idényben először láthatjuk a versenypályákon az Audit. Az viszont talán kevésbé köztudott, hogy az új csapatban több magyar, a Széchenyi István Egyetemen végzett szakember, illetve jelenlegi hallgató dolgozik. Győr tehát nemcsak a négykarikás márka egyik fontos bázisa, de a város egyeteme a világ legnépszerűbb technikai versenysport-sorozatának mérnöki utánpótlása szempontjából is kiemelkedő helyszín. Az Audi Revolut F1 Team a március 8-i Ausztrál Nagydíjon debütál a Forma–1-ben, a pilóták mögött pedig rengeteg mérnök dolgozik a siker érdekében. Soraikban több olyan szakembert is találunk, akik a győri Széchenyi István Egyetemen szerezték diplomájukat, vagy jelenleg is az intézmény hallgatói. Közülük hármat szólaltattunk meg. Az Audi Forma–1-es csapata a bahreini teszten (Fotó: Audi Revolut F1 Team) Sipos Beatrix a veszprémi Vetési Albert Gimnázium elvégzése után érkezett a győri egyetemre. Állítja, sokat köszönhet itteni tanulmányainak, a mechatronikai mérnöki alap- és a gépészmérnöki mesterképzésnek, valamint az alkalmazott mechanika specializációnak. Mint mondta, gyermekkorától fogva nagy álma volt, hogy egy napon a Forma–1-ben dolgozhasson, ezért már tanulmányai alatt teljes munkaidőben fejlesztőmérnökként tevékenykedett. Célját fiatalon sikerült elérnie, hiszen ma már az Audi Forma–1-es csapatának szimulációs mérnöke. „Munkatársaimmal azért felelünk, hogy az alkatrészeink a fellépő terheléseket károsodás nélkül kibírják, vagyis olyan mechanikai viselkedést – például rezgés során történő elmozdulásokat, hőtágulást vagy éppen szerelés utáni alakváltozást – mutassanak a működésük során, amely az elvárt szempontokat teljesíti. FEM-, azaz végeselem-szimulációt használunk arra, hogy a szükséges vizsgálatokat virtuálisan, még az első konkrét darab legyártása előtt, számítások segítségével végezzük el” – foglalta össze szakterületét. Hozzátette, nagyon élvezi munkáját, amely szélesre nyitja a technikai világot számára. Sipos Beatrix, a Széchenyi István Egyetem volt hallgatója az Audi-csapat szimulációs mérnöke. (Fotó: Audi Revolut F1 Team) A Békés megyei Mezőberényből származó Matuska Máté ugyancsak a Széchenyi-egyetemen szerezte alap- és mesterdiplomáját, járműmérnöki szakon. „A tanultakat ma is nap mint nap hasznosítom. A matematikát és a fizikát főleg szimulációk kiértékeléséhez használom, míg a hajtásokkal kapcsolatos ismereteim az autó teljesítményének megértésében és fejlesztésében segítenek”  – fogalmazott. Megjegyezte, tanulmányai alatt a Formula Student-versenysorozatban szereplő Arrabona Racing Team tagjaként a kompozit elemek gyártása mellett a köridő-szimuláció területén végezte feladatait. „Itt fogott meg ez a szakmai irány, és azóta is ez utóbbival foglalkozom”  – húzta alá. Az Audi Hungaria győri gyárában előbb gyakornokként, majd főállásban dolgozott, később egy bécsi motorsportcég teljesítményszimulációs mérnökeként tevékenykedett. „Ott az amerikai Pikes Peak hegyi versenyre készítettünk járműveket, de elektromos Nascar-autó fejlesztésében is részt vettem, és versenymérnökként támogattam az egyik, rali-Európa-bajnokságon részt vevő junior csapatot. Tavaly nyáron érkeztem Németországba, ahol az Audi hajtásrészlegén vagyok teljesítményszimulációs mérnök” – vázolta útját a fiatal szakember, aki a Széchenyi-egyetem motorsportmérnök mesterszakának  is oktatója. Kiemelte, munkaköre a korábbiakhoz képest annyiban változott, hogy a Forma–1-ben már hibrid hajtásláncokkal dolgozik és nem tisztán villamossal. Azoknak a hallgatóknak, akik a technikai sportok világában szeretnének állást kapni, Matuska Máté szerint célszerű gyakornokként csatlakozniuk valamelyik neves márkához, mert ott bizonyíthatják rátermettségüket akár egy teljes állás megszerzéséhez is. Matuska Máté teljesítményszimulációs mérnökként dolgozik a Forma–1 újoncánál. A Széchenyi-egyetem volt hallgatója ma már az intézmény oktatója. (Fotó: Audi Revolut F1 Team) Utóbbira tökéletes példa Szakonyi Anna, aki járműmérnöknek tanul a Széchenyi-egyetemen, és aki 2024-ben a nagy múltú Sauber-istálló projektmenedzser-gyakornokaként  került a Forma–1 világába. A csapat azóta átalakult, hiszen az új évadban már Audiként szerepel az autósport csúcskategóriájában, míg a győri hallgató gyakornokból főállású munkatárssá vált. A fiatal szakember a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen nemzetközi gazdálkodás szakon szerezte első diplomáját. Ott került kapcsolatba a technikai sportok világával, amikor bekapcsolódott a Formula Studentes TU Vienna Racing Team munkájába. Élményei nagy szerepet játszottak abban, hogy tanulmányait műszaki irányban folytatta tovább. A hallgató elmondta: jól döntött, amikor a győri intézményt választotta, ahol sok segítséget kap, hogy a képzést és a Forma–1-es munkáját össze tudja egyeztetni. „Hamarosan végzek valamennyi vizsgámmal, és a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencián bemutatott kutatásom továbbfejlesztésével készül a szakdolgozatom is. Emellett természetesen a munkámra koncentrálok, hiszen a Forma–1-ben debütáló Audi junior projektmenedzsereként a padlólemezzel foglalkozom, koordinálva a folyamatokat a dizájn tervezésétől egészen az alkatrész versenypályára jutásáig. Összetett és speciális feladatról van szó, amelyben számos más részleggel kell együttműködnöm annak érdekében, hogy minden időben elkészüljön” – adott betekintést mindennapjaiba. Hallgatótársainak azt javasolta, akit ez a világ érdekel, kezdésnek csatlakozzon hallgatói csapatokhoz, amire a Széchenyi-egyetem kiemelkedő lehetőségeket biztosít, akár a SZEnergy -re, a SZEngine -re, vagy az Arrabona Racing Teamre  gondolunk. Szakonyi Anna, az Audi-csapat junior projektmenedzsere jelenleg is a Széchenyi István Egyetem hallgatója. (Fotó: Audi Revolut F1 Team)

  • Nemzetközi kiválósági projekt indult a Széchenyi István Egyetemen autonóm és energiatakarékos járművek fejlesztésére

    A HU-RIZONT nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program keretében 2026. január 1-jén elindult az „AITONOMY – Mesterséges intelligencia által vezérelt forgalomoptimalizálás és intelligens akkumulátorkezelés autonóm mobilitási rendszerekhez” című nemzetközi kutatás-fejlesztési projekt (projektazonosító: 2025-1.2.1-HU-RIZONT-2025-00129), amelynek konzorciumvezetője a Széchenyi István Egyetem. A hároméves program célja, hogy a városi közlekedésben megjelenő autonóm és elektromos járművek egyszerre legyenek biztonságosak, energiahatékonyak és társadalmilag elfogadhatók, különös figyelmet fordítva a sérülékeny úthasználók – a gyalogosok és a kerékpárosok – védelmére. A 400 millió forintos összköltségvetésű projekt nemzetközi együttműködésben valósul meg. A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja mellett részt vesz benne a német Karlsruhe Institute of Technology, a holland Delft University of Technology, valamint szakmai támogatóként az egyesült államokbeli Embry-Riddle Aeronautical University. (Fotó: Korcz Miklós Máté)   A kutatás középpontjában egy olyan mesterséges intelligencián alapuló integrált döntési rendszer fejlesztése áll, amely egységes keretrendszerben kezeli a közlekedésbiztonsági szempontokat és az elektromos járművek akkumulátor-élettartamának optimalizálását. A projekt célja egy kooperatív pályatervezési és döntéshozatali megközelítés kidolgozása, amely a biztonság, az utasok kényelme és a sérülékeny úthasználókkal való interakciók figyelembevételével működő megoldást kínál. Az AITONOMY keretében egy újszerű akkumulátordegradációs modellt is kifejlesztenek, amely lehetővé teszi az energiafelhasználás optimalizálását, miközben megőrzi az akkumulátor állapotát a hosszú távú üzemeltetés során. A rendszer validálását mesterséges intelligencia által generált tesztforgatókönyvek segítik, amelyek nemcsak a gyakori, hanem a ritka, magas kockázatú városi közlekedési helyzetek szisztematikus és megismételhető vizsgálatát is lehetővé teszik.   A fejlesztések hitelesítése nem korlátozódik szimulációs környezetre, hanem a ZalaZONE járműipari tesztpályán is történik, így a kutatás kézzelfogható, ipari és társadalmi szempontból is hasznosítható megoldásokat kínál. A projekt szakmai és tudományos vezetője dr. Fodor Dénes, a Széchenyi István Egyetem docense, a Teljesítményelektronika és Beágyazott Rendszerek Kutatócsoport vezetője, aki a teljesítményelektronika és az irányítástechnika területén szerzett, nemzetközileg elismert tapasztalatával irányítja a kutatómunkát.   „Az AITONOMY projekt víziója, hogy az autonóm mobilitás ne csupán technológiailag fejlett, hanem társadalmilag elfogadható és hosszú távon fenntartható legyen. A közlekedésbiztonság és az energiahatékonyság integrált kezelése alapvető feltétele annak, hogy ezek az autonóm járműrendszerek valóban megjelenhessenek a városi közlekedésben” – emelte ki dr. Fodor Dénes.   A projekt megvalósításával a Széchenyi István Egyetem tovább erősíti nemzetközi kutatási pozícióját az autonóm rendszerek, az elektromobilitás és a mesterséges intelligencia alkalmazása területén, miközben hozzájárul a biztonságosabb, tisztább és fenntarthatóbb közlekedési megoldások kialakításához.

  • A Széchenyi István Egyetem hallgatóit is várják a Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programjába

    Nagy érdeklődés mellett mutatták be a napokban a Széchenyi István Egyetemen a Magyar Diplomáciai Akadémia egyéves, ösztöndíjas Diplomataképző Programját. A tájékoztató előadáson a hallgatók első kézből kaphattak információt a külügyi pályára vezető útról, a jelentkezés feltételeiről és a felvételi eljárás menetéről. A Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hallgatói nemzetközi tapasztalatot szerezzenek és globális perspektívában gondolkodjanak. Az intézmény mobilitási lehetőségei – köztük a Pannónia Ösztöndíjprogram  keretében megvalósuló külföldi részképzések és szakmai gyakorlatok – évről évre számos fiatal számára nyitnak kaput a nemzetközi térbe. Ebbe a szemléletbe illeszkedett a Magyar Diplomáciai Akadémia Diplomataképző Programjának bemutatkozása is. Az országjáró tájékoztató sorozat győri állomásán március 3-án részletesen ismertették a képzés felépítését, a jelentkezés feltételeit és a felvételi eljárás menetét. Az eseményen dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a diplomáciai pálya nem csupán hivatás, hanem felelősség is, hiszen a külügyi szolgálat munkatársai Magyarország érdekeit képviselik a világ különböző pontjain. Mint fogalmazott, céljuk hogy felkészült, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakembereket bocsássanak a magyar diplomácia szolgálatába. A program szakmai részleteit dr. Szűcs Ádám Imre, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára ismertette. Előadásában bemutatta a két féléves képzés felépítését, az elméleti és gyakorlati modulokat, valamint a külképviseleti gyakorlat lehetőségét. „A Diplomataképző Program széles körű, versenyképes tudást kínál azoknak, akik a magyar diplomáciai karban szeretnének dolgozni. A képzés egyedi lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők a Külgazdasági és Külügyminisztérium kötelékében, a nemzeti és gazdasági érdekeket képviselve kezdjék meg szakmai pályafutásukat” – fogalmazott. A felvételi eljárás gyakorlati tudnivalóiról dr. Nagy Sándor, a Magyar Diplomáciai Akadémia főtanácsadója adott részletes tájékoztatást. Kitért a többfordulós kiválasztási rendszer sajátosságaira, a nyelvtudás kiemelt jelentőségére, valamint a mentorprogram szerepére, amely a résztvevők szakmai beilleszkedését és fejlődését támogatja. A felvételt nyert hallgatók intenzív elméleti és gyakorlati felkészítésben részesülnek, amelynek középpontjában a nemzetközi jog, a külpolitika, a diplomáciatörténet, a protokoll és a tárgyalástechnika áll. A második félévben a hallgatók a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, illetve magyar külképviseleteken teljesítenek szakmai gyakorlatot, valós diplomáciai környezetben. Dr. Knapp László, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese, dr. Remsei Sándor, az egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja, dr. Lukács Eszter, az egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke, dr. Szűcs Ádám Imre, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkáram dr. Szőke Júlia, az egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi, Karának tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, valamint Orosz-Barczi Réka, az egyetem nemzetközi igazgatója a rendezvénynek otthont adó Menedzsment Campus épületnél. (Fotó: Nagy Gergely) A program havi nettó 300 ezer forintos ösztöndíjat biztosít a képzés teljes időtartama alatt. A jelentkezés elektronikus úton történik a Magyar Diplomáciai Akadémia  honlapján keresztül. A pályázati feltételek között szerepel a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, a felsőfokú végzettség (amelynek legkésőbb a program kezdetéig rendelkezésre kell állnia), a felsőfokú angol nyelvtudás, valamint legalább egy további idegen nyelv középfokú ismerete. A felvételi eljárás többfordulós, írásbeli és szóbeli szakaszból áll, és komplex módon vizsgálja a jelentkezők szakmai felkészültségét, nyelvi kompetenciáit és diplomáciai alkalmasságát. A jelentkezési határidő május 10. A programra nagyon sok hallgató volt kíváncsi. (Fotó: Nagy Gergely)

  • Mérföldkő a műszaki és informatikai képzésben: a Széchenyi István Egyetem fenntartásában működik a következő tanévtől a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium

    A diákoknak, a tanároknak és mindkét intézménynek új szakmai és képzési perspektívákat hoz, hogy a Széchenyi István Egyetem 2026. augusztus 1-jétől átveszi a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium fenntartói jogait. Az erről szóló dokumentumot Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter írta alá az egyetemen. A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években az ország meghatározó felsőoktatási intézményévé vált, amely több középiskolával szoros kapcsolatot ápol, köztük a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikummal. A partnerség magasabb szintre emelését jelenti, hogy az egyetem a következő tanévtől átveszi az iskola fenntartói jogait. Ezzel országosan is egyedülálló rendszer jön létre, amelyben a technikumi, az alap- és a mesterképzési programok szakmai tartalma egymásra épül. Mindez erősíti az ipari szereplőkkel – például az Audi Hungariával, a Rábával és a 4iG-vel – kialakított együttműködéseket is. A lépés új fejlődési lehetőségeket jelent a középiskola tanárainak: hozzáférhetnek az egyetemi továbbképzésekhez, laboratóriumi infrastruktúrához, hazai és nemzetközi kutatási partnerségekhez, valamint könnyebben kapcsolódhatnak be a doktori képzésbe is. A diákok számára egyértelmű továbbtanulási útvonal jön létre a műszaki és informatikai felsőoktatási képzések felé, egységesített tananyagelemekkel, beszámítható kreditekkel és a technikumból az egyetemi közegbe való könnyebb átjárhatósággal. Emellett a teljes képzési folyamat alatt lehetőségük lesz az ipari partnerekkel való együttműködésre. A két intézmény olyan tudásbázist hoz létre, amely kulcsfontosságú kompetenciákat kínál a modern ipari és technológiai területeken, többek között az autonóm járművek, a kiberbiztonság, illetve a védelmi és high-tech innovációk világában. A fenntartói hatáskör átadásáról Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter döntött, és az erről szóló dokumentumot a Széchenyi István Egyetemen írta alá. „A szakképzés és a felsőoktatás együttműködésének erősítése kulcsfontosságú a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából. A Széchenyi István Egyetem és a Jedlik Ányos Technikum integrációja olyan környezetet hoz létre, amely támogatja a modern technológiai ágazatok fejlődését, és hosszú távon elősegíti a magasan képzett szakemberek utánpótlását. Ez a lépés szervesen illeszkedik a magyar kormány azon stratégiai törekvéseihez, hogy hozzájáruljon a tudásalapú gazdasághoz, felgyorsítsa a high-tech iparágak fejlődését, és még szorosabbra fűzze az oktatás, az innováció és az ipar kapcsolatát”  – hangsúlyozta a miniszter. A Széchenyi István Egyetem, a Győri Szakképzési Centrum, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterrel (balról a tizedik) és Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral (balról a kilencedik). (Fotó: Adorján András) Dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese kiemelte, hogy a fenntartóváltást az egyetem Szenátusa és az intézményt fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma egyaránt támogatta. „Régóta rendkívül szoros kapcsolat fűz bennünket a Jedlik Ányos Technikumhoz, amely az ország öt legjobb technikuma közé tartozik. A jelenlegi tanév első félévében 102 ott végzett diák kezdte meg felsőfokú tanulmányait egyetemünkön, az elmúlt öt esztendőben pedig mintegy háromszázan választották intézményünket. Többen közülük nemzetközi eredményeket értek el – egyikük például világbajnok hallgatói fejlesztő csapatot vezetett sikerre. A mostani döntés lehetővé teszi, hogy a sikeres szakmai és tudományos pályára felkészítő küldetésünket már technikumi szinten is érvényesítsük. Az egységes, középiskolától az egyetemig felépített szisztematikus tehetséggondozás mind a diákok, mind intézményeink számára új fejlődési távlatokat nyit. A technikum hazai élvonalba tartozó tanári kara pedig a doktori iskoláinkban folytatható kutatások révén a nemzetközi tudományos térben is tovább erősítheti jelenlétét”  – fogalmazott. Módos Gábor, a technikum igazgatója ugyancsak a két intézmény között meglévő több évtizedes, élő kapcsolatot hangsúlyozta. „Ennek alapja, hogy az egyetem színvonalas műszaki és informatikai képzéseket nyújt, miközben intézményünk informatikai és gépészeti szakokon képezi a diákokat. Mindezt igényli a munkaerőpiac, hiszen térségünkben ezek a területek a jelentős járműipari és gépipari vállalatoknak köszönhetően különösen erősek. Az egyetemmel meglévő együttműködésünk az okleveles technikusképzés közös megvalósításával tovább mélyült. Emellett végzett tanulóink 92 százaléka továbbtanul, ami a technikumok körében kiemelkedően magas arány, és többségük évek óta a győri egyetemet választja”  – mondta. Gede Eszter, a technikumot jelenleg fenntartó Győri Szakképzési Centrum kancellárja úgy fogalmazott: „A fenntartóváltásnak köszönhetően a két intézmény stratégiai partnersége olyan szervezeti keretet kap, amely még hatékonyabban szolgálhatja a diákok, a gazdaság és a régió fejlődését. A Győri Szakképzési Centrum és a Széchenyi-egyetem kapcsolata országosan is példaértékű, amely biztos alapot és garanciát jelent arra, hogy a technikum jó kezekbe kerül, és új szakmai, valamint fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg számára.” Pintér-Péntek Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra mutatott rá, hogy a térség gazdasági erejének egyik kulcsa a magas technológiai színvonalú ipari termelés. „Ez a lépés elősegíti a gépipari életpályamodell megerősítését, támogatja a technológiai fejlődést és hozzájárul a jól képzett munkaerő utánpótlásához  – húzta alá. – A kamara már a Jedlik-technikum XX. század eleji alapításakor is jelen volt, és ahogy akkor, úgy most is fontosnak tartjuk a térség fejlesztését szolgáló együttműködéseket.” A Széchenyi István Egyetemnek nagy tapasztalata van alap- és középfokú oktatási intézmények működtetésében, hiszen fenntartásában van az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola, a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Technikum és Szakképző Iskola, a Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium. A győri Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium épülete. (Fotó: Adorján András)

  • Nemzetközi szakértőkkel a szólásszabadságról: idén is népszerű volt a Széchenyi István Egyetem jogi programja

    A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara minden télen megrendezi egyhetes nemzetközi szakmai programját, a Winter Seminart. A kurzus fókuszában idén a szólásszabadság állt. A témában a mintegy huszonöt részt vevő hallgató lengyel, amerikai és magyar szakértők segítségével mélyülhetett el, érintve a digitális korszak olyan aktuális kihívásait, mint az online manipuláció vagy a gyűlöletbeszéd. A Winter Seminar a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának csaknem 15 éve népszerű tudományos programja, amely jelentős nemzetközi presztízzsel rendelkezik. Az egyhetes képzés témája idén a szólásszabadság volt. Az előadások és a műhelymunkák interdiszciplináris megközelítésben ötvözték a klasszikus alkotmányos alapokat a digitális korszak aktuális kihívásaival, így a platformszabályozás, az online manipuláció, a gyűlöletbeszéd és az algoritmikus nyilvánosság kérdéseivel. A szakmai programon elsősorban a Széchenyi-egyetem nemzetközi és magyar hallgatói vettek részt, a bekapcsolódás azonban külsős érdeklődők számára is nyitott volt. A más felsőoktatási intézményekből érkezők, valamint a tématerület iránt érdeklődők a képzés sikeres teljesítésével mikrotanúsítványt szerezhettek. Dr. Kovács-Szépvölgyi Enikő, a Winter Seminar koordinátora, a Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék egyetemi adjunktusa elmondta: a rendezvény iránt nemzetközi érdeklődés is mutatkozott – Németországból is érkezett jelentkezés –, összesen pedig mintegy 25 hallgató részvételével zajlott a kurzus. Hozzátette: az esemény zárásaként megvalósuló hallgatóiprojekt-workshophoz számos más nemzetközi résztvevő is csatlakozott. Dr. Smuk Péter professzor, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja köszöntötte a kurzus résztvevőit. (Fotó: Adorján András) Az esemény megnyitóján dr. Smuk Péter professzor, a kar dékánja, a Winter Seminar programsorozat alapítója és szakmai felelőse úgy fogalmazott: a szeminárium célja, hogy a hallgatók a demokrácia olyan kérdéseivel foglalkozzanak, amelyek Európában és világszinten is kihívás elé állítják a szakembereket. „Egy olyan interdiszciplináris programról van szó, amely nemcsak jogi nézőpontból elemzi az adott témát, hanem nyitott a társterületek megközelítéseire is. A kurzus középpontjában idén a szólásszabadság fogalmának újrafelfedezése áll, amely kiemelten fontos kérdéskör, illetve aktuális is ebben a koronavírus utáni, digitális platformokra átkerülő világban” – vélekedett. A hallgatók a szakma olyan elismert személyiségeitől tanulhattak, mint a Közép-Európai Egyetem professzora, dr. Maciej Kisilowski,... (Fotó: Adorján András) …vagy épp az egyesült államokbeli Pennsylvaniai Egyetem professzora, dr. Joseph Squillace. (Fotó: Dudás Máté) A szakmai műhelymunka színvonalát olyan neves előadók emelték, mint dr. Maciej Kisilowski, a Közép-Európai Egyetem lengyel professzora és dr. Joseph Squillace, az egyesült államokbeli Pennsylvaniai Állami Egyetem professzora, aki az előző félévben Fulbright-ösztöndíjjal oktatott  a Széchenyi-egyetemen. Míg előbbi a nagyközönség előtt elhangzó beszédek és a közbeszéd változásait elemezte, addig utóbbi a médiamanipulációról és a chilling effecztről, azaz az úgynevezett dermesztő hatásról, vagyis a retorzió elkerülése érdekében gyakorolt öncenzúra megjelenéséről beszélt. A hallgatók a nemzetközi szakértőkön kívül a hazai akadémiai és szakmai szféra elismert alakjaitól is tanulhattak, így például dr. Papp János Tamástól, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakértőjétől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensétől, valamint dr. Gosztonyi Gergelytől, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárától és a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársától, médiakutatótól. A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának szakmai programja népszerű volt a hallgatók körében. (Fotó: Adorján András)

  • Tradicionális kulturális programokkal köszöntötték a kínai holdújévet a Széchenyi István Egyetemen

    A Széchenyi István Egyetem különleges kulturális programot rendezett hallgatóinak és a térségben élőknek: a kínai holdújévet ünnepelték az intézmény Győri Innovációs Parkjában. A résztvevők tájékoztatást kaptak a szeptemberben induló nyelvtanfolyamokról, megismerkedhettek a nemrég átadott Konfuciusz Intézet tervezett tevékenységével, valamint kipróbálhatták a kalligráfiát, a stencilfestést, az evőpálcika-használatot és a lábbal játszott tollaslabdát. A Kínával ápolt oktatási, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiemelt szerepet töltenek be a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiájában. Az intézményben a közelmúltban a kínai Jiaxingi Egyetem partnerségével megnyílt Magyarország legújabb Konfuciusz Intézete , amely új lendületet ad a nyelvoktatásnak, a közös képzéseknek, kutatásoknak és csereprogramoknak. Az egyetem nemrég a térségben élők számára a kínai holdújévet köszöntő ünnepséget rendezett, amelyen a hallgatók mellett a nyelvi kurzusok tanulói és érdeklődő lakosok is részt vettek. A jelenlévőket Borbély-Bailey Natasha, a Széchenyi István Egyetem Nyelvi és Kulturális Központjának vezetője köszöntötte. (Fotó: Dudás Máté) A tűzló évét köszöntő eseményen Orosz-Barczi Réka nemzetközi igazgató elmondta, a 2004-ben útjára indított Konfuciusz Intézetek fő célja, hogy világszerte népszerűsítsék a kínai nyelvet és kultúrát. „Jelenleg mintegy ötszáz Konfuciusz Intézet működik 164 országban – köztük hazánkban most már hat városban is. Európán belül nálunk található az ötödik legtöbb intézet, Közép-Európában pedig Magyarország a listavezető” – árulta el. Kiemelte: a győri intézet különlegessége, hogy épít a Széchenyi-egyetem erősségeire, különös tekintettel a műszaki, informatikai és technológiai tudományterületekre. „Minél szélesebb körben és formában igyekszünk kínai nyelvoktatást nyújtani a térségben élőknek magyar és kínai oktatók segítségével – így a magyar mellett angol közvetítő nyelven is kínáljuk majd kurzusainkat. A jövőben nagy hangsúlyt fektetünk a gyermek- és ifjúsági programokra nyári táborok és játékos foglalkozások révén. Ezenkívül üzleti nyelvtanfolyamokat, valamint nyelvvizsga-felkészítést és -lebonyolítást is tervezünk, illetve folytatjuk az olyan kulturális programokat, mint az októberben megtartott őszközépünnep ” – hangsúlyozta. Az igazgató a jelenleg az egyetem gondozásában zajló kínai nyelvoktatással kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az intézet keretében szeptember első hetében indulnak majd a tanfolyamok, amelyekről minden információ elérhető lesz az intézmény Konfuciusz Intézetének weboldalán . Orosz-Barczi Réka, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi igazgatója az intézmény nemrég létrehozott Konfuciusz Intézetéről tartott előadást. (Fotó: Dudás Máté) A jelenlévőknek Eredics Anita – wudang taiji és qigong tanár, 24. generációs Longmen taoista pap – „A hagyományos kínai kultúra kincsei a XXI. században – harcművészetek, egészségmegőrzés, lelki harmónia” címmel tartott előadást. Kifejtette: az ősi kínai taoista kultúra a harmónia megteremtésére törekszik az ég és a Föld, az ember, illetve a társadalom között. „A taoisták azt vallják, hogy az ember életében az egyensúly és a harmónia a legfontosabb, amelyek lehetővé teszik az életerős test fenntartását, az egészséget, az akadálytalan energiaáramlást és a békés tudatot. A tai chi mozgásgyakorlatokat is a lágyság, a körkörös, természetes mozdulatok jellemzik, könnyű, stabilan megtartott lépésekkel”  – ismertette. Hozzáfűzte: a qigong – amelynek már az időszámításunk előtti harmadik évezredből vannak írásos emlékei – olyan külső, lelki-szellemi-mentális gyógymód, amely mozgás- és légzőgyakorlatokat, masszázsmódszereket is magába foglal. „Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO kutatásai alapján a tai chi az öt legegészségesebb mozgásforma között van, mert lassú mozdulatai nem vezetnek kifáradáshoz, védik a gerincet, erősítik az izomzatot és fejlesztik az egyensúlyérzéket. Mindemellett pedig jótékony hatással van a mentális egészségre is” – világított rá. Eredics Anita wudang taiji és qigong tanár, 24. generációs Longmen taoista pap a tai chi és a qigong mozgásformák egészségre gyakorolt pozitív hatásait is bemutatta. (Fotó: Dudás Máté) Az ünnepi programok sorát a Széchenyi István Egyetem kínai hallgatóinak és oktatóinak közös éneke nyitotta, amelyet sokszínű interaktív foglalkozások követtek. Az asztalitenisz mellett kipróbálható volt a jianzi, vagyis a hagyományos lábbal játszott tollaslabdajáték, de a vendégek evőpálcikás kihívásokat is teljesíthettek, sőt taiji quan és qigong mozgásgyakorlatokat is elsajátíthattak. A tematikusan dekorált helyszínen autentikus népi ruhákba öltöztetett bábukkal fotózkodhattak az érdeklődők, emellett könyvjelző-készítésre is volt lehetőség, valamint a jellegzetes kalligráfia és stencilfestés sem maradhatott el. Galéria az eseményről. (Fotók: Dudás Máté)

  • Új képzések, új kutatás és stratégiai partnerség: a sportegészségügy területén is erősít a Széchenyi István Egyetem

    A sportképzések és -kutatások nem választhatók el az intelligens technológiáktól, az adatvezérelt megközelítéstől és a multidiszciplináris gondolkodástól – erre a felismerésre építve indít új kutatást és képzéseket a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény szorosan együttműködik a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságával és az Országos Sportegészségügyi Intézettel. A Széchenyi István Egyetem nem csupán teljesítményként és versenyként tekint a sportra, hanem nemzeti erőforrásként, amely a fiatal generáció jövőjének egyik alapja. Ez a megközelítés hatotta át azt a szakmai rendezvényt, amelyet az intézmény a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságával közösen tartott a Győri ETO FC VIP-termében február 26-án. Az eseményen az egyetem stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az Országos Sportegészségügyi Intézettel. Ennek kapcsán dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy aki nem akar lemaradni a sportban, annak foglalkoznia kell a sporttudomány különböző területeivel. Hozzátette: továbbra is az a céljuk, hogy hazánk a versenysportban a világ élmezőnyében maradjon, miközben a közösségi sportban minél több fiatalt kell megszólítani és hosszú távon megtartani. Szerinte azonban ehhez nem elegendő az adatgyűjtés, az adatokat elemezni és értelmezni is kell. Mint fogalmazott, a sporttudomány és a sportegészségügy területén kulcsfeladat valamennyi szereplő munkájának összehangolása, s ezt szolgálja a két fél megállapodása is. Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár (Fotó: Adorján András) A stratégiai partnerség szakmai jelentőségét az intézmények vezetői is kiemelték. Dr. Soós Ágnes, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgatójának szavaiból kiderült: céljuk, hogy a sportegészségügyi ellátás, a kutatás és a felsőoktatás egymást erősítve fejlődjön. Kiemelte: az együttműködés kölcsönösen előnyös, hiszen szakembereik bekapcsolódhatnak az egyetemi oktatásba, miközben az intézet a hallgatók és az egyetemi oktatók bevonásával tudja erősíteni tevékenységét. Dr. Somogyi Angéla, az egyetem Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja kifejtette: a sportképzés jövője nem választható el az intelligens technológiáktól, az adatvezérelt megközelítéstől és a multidiszciplináris gondolkodástól. Ennek jegyében a sport- és az egészségtudomány rendszerszintű integrációjára építik stratégiájukat. A dékán ismertette, hogy 2026 őszétől szakedző mesterképzést indítanak magyar és angol nyelven, 12 sportági specializációval. Emellett akkreditáció alatt áll az edző alapképzés ugyancsak magyar és angol nyelven, valamint várhatóan elindul a sportmentáltréner mesterképzés is. Szeptembertől ugyancsak elérhetők lesznek sportpszichológiai és sportdietetikai szakirányú továbbképzések. Megjegyezte: Magyarországon egyedülálló sportgyógytornász-képzés elindítását is tervezik, közösen az Országos Sportegészségügyi Intézettel, amellyel a sportdietetikai kutatások terén szintén együttműködnek. Dr. Somogyi Angéla beszámolt arról is, hogy olyan kutatási projekteken dolgoznak, amelyek eredményei közvetlenül hasznosulnak a gyakorlatban. Az ETO FC-vel közösen fejlesztett  teljesítményelemzési és értékelési rendszer kognitív adatok feldolgozásán alapul, míg a NIRSport2-program  a mozgás és az idegrendszeri aktivitás kapcsolatát vizsgálja, lehetővé téve a figyelem, a koncentráció és a terhelhetőség egyénre szabott fejlesztését. Az együttműködési megállapodást ünnepélyes keretek között írta alá dr. Friedler Ferenc professzor, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, dr. Soós Ágnes, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgatója, dr. Filep Bálint, az egyetem elnöke és dr. Somogyi Angéla, az intézmény Egészség- és Sporttudományi Karának dékánja. (Fotó: Adorján András) Havas Máté, az ETO FC klubműködési és akadémiaigazgatója hangsúlyozta: a klubnál olyan modellt kívánnak létrehozni, ahol tradíció és innováció egységet alkot. Ennek jegyében dolgoznak adatvizualizációs rendszerük kifejlesztésén, amely gyors adatfeldolgozást biztosít, támogatja az egyénre szabott döntéseket és kijelöli a fejlesztendő területeket. Havas Máté, az ETO FC klubműködési és akadémiaigazgatója (Fotó: Adorján András) A rendezvényen dr. Aczél Petra professzor, az egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője a Sportért Felelős Államtitkársággal közös „Jövőnk AI Sport” projektet mutatta be, kiemelve: a sport nemzeti kultúránk tartását adja, ezért különösen fontos, hogy a technológiai fejlődés tudatosan és stratégiai módon épüljön be a működésébe. Elmondta, hogy az intelligens technológiáknak a sportoló támogatásában, az edzésekben és a képzésekben, az infrastruktúrában, a sportmarketingben és -kommunikációban, valamint a sporttudományban is egyre nagyobb szerep jut. Kifejtette: a kezdeményezés első lépéseként felmérik, hogyan használják a hazai sportszervezetek az intelligens információs technológiákat, és milyen attitűd jellemzi a területen dolgozó szakembereket. A helyzet feltárását követően a cél megismertetni a lehetőségeket a sport világának szereplőivel, valamint módszertani innovációkat, képzési modulokat kidolgozni. Dr. Aczél Petra professzor, az egyetem AI- és Jövőstratégiák Központjának vezetője (Fotó: Adorján András) Az esemény zárásaként dr. Szelid Zsolt, az egyetem Sportmedicina és Digitális Egészségtudományi Tanszékének vezetője, a Magyar Labdarúgó-szövetség Orvosi Bizottságának elnöke a közelmúltban megrendezett „SPEED 2026 – Sport egészségtudatosan és digitálisan” című nemzetközi konferenciáról  beszélt. Kiemelte: a fórumon a sportegészségügy, a sporttudomány és a digitalizáció legfrissebb eredményeit mutatták be, különös tekintettel a megelőzésre, a rehabilitációra és az adatalapú megoldások szerepére a teljesítmény optimalizálásában. A konferencia keretében indult el hazánkban az UEFA Get Trained, Save Lives program, amely az újraélesztési ismeretek terjesztését tűzte ki célul a sport világában. Dr. Szelid Zsolt, az egyetem Sportmedicina és Digitális Egészségtudományi Tanszékének vezetője, a Magyar Labdarúgó-szövetség Orvosi Bizottságának elnöke (Fotó: Adorján András)

  • A Széchenyi István Egyetem több hallgatóját is díjazták a győri Sportcsillagok Gáláján

    Az Év egyetemi sportolója díj mellett több kategóriában is elismeréseket vehettek át a Széchenyi István Egyetem volt és jelenlegi hallgatói a győri Sportcsillagok Gáláján február 24-én. Az intézmény még szorosabbra fűzte együttműködését a díjalapító Győri Sportcsillagok Emlékeit Gyűjtő Alapítvánnyal. Az elmúlt év legjobb győri sportolói előtt tisztelgő rendezvényt, a Sportcsillagok Gáláját a hagyományokhoz hűen ezúttal is a Széchenyi István Egyetem hangversenytermében, az egykori zsinagógában rendezték. Az est során az intézmény hallgatóit több kategóriában is díjazták. A győri Sportcsillagok Gáláján köszöntötték a 2025-ös év legjobb sportolóit. Az est során Király Linda is színpadra lépett. (Fotó: Adorján András) A nők között az első helyezett Veronica Kristiansen kézilabdázó mögött a kenus Takács Kincső végzett, aki az intézményben szerezte oklevelét, a harmadik pedig az evezős Fehérvári Eszter, az egyetem jelenlegi hallgatója lett. Fehérvári Esztert, a Széchenyi István Egyetem hallgatóját evezőssikerei miatt díjazták. A felvételen edzőjével, dr. Alföldi Zoltánnal, az intézmény docensével (balra) és Gasztonyi Lászlóval, a Vill-Korr Hungária Kft. alapító vezetőjével, a Győri Sportcsillagok Emlékeit Gyűjtő Alapítvány kuratóriumi tagjával. (Fotó: Adorján András) Az Év egyetemi sportolója címet Dombai Réka kosárlabdázó, míg az életműdíjat Sághy Zsolt, a Győrszentiván SE egykori labdarúgója, majd elnöke vette át. Előbbi az egyetem jelenlegi, míg utóbbi a mosonmagyaróvári kar volt hallgatója. A Győr Sportjáért Életműdíjat Sághy Zsolt, egykori labdarúgó és sportvezető, a mosonmagyaróvári kar volt hallgatója kapta. (Fotó: Adorján András) A gálát megelőzően a rendezvény helyszínét évről évre biztosító Széchenyi István Egyetem szorosabbra fűzte együttműködését a Győri Sportcsillagok Emlékeit Gyűjtő Alapítvánnyal, amelynek kuratóriumába bekerült dr. Gyömörei Tamás, az intézmény Sportközpontjának vezetője, sportegyesületének elnöke. „A hallgatóink által elért eredmények jól mutatják egyetemünk meghatározó szerepét Győr sportéletében, példát mutatva a fiataloknak, hogy a felsőfokú tanulás és sport nem zárja ki egymást – mondta. –  Ezúton is köszönöm kiváló hallgatóink teljesítményét. Bízom abban, hogy 2026-ban is kiemelkedő színvonalon teljesítenek e kettős feladatban.”

Keresés

bottom of page