Keresés ezen a webhelyen
2170 találat
- Hogyan legyél jó vezető: az Győri Audi ETO KC svéd edzője tartott előadást a Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatóinak
A haladó stratégiai menedzsment óra résztvevőinek tartott előadást a Győri Audi ETO KC kézilabdacsapat vezetőedzője, Per Johansson a napokban a Széchenyi István Egyetemen. A svéd szakember közel harmincéves vezetői tapasztalatáról, a kultúrák közti kommunikációról és a jelentős nemzetközi sikerekhez szükséges csapatkohézióról beszélt a világ számos országából származó mintegy negyven hallgatónak. A Széchenyi István Egyetem évek óta szoros kapcsolatban áll a város meghatározó sportklubjával, a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapattal. Az együttműködés jegyében az idei tanévtől elindult a Green Campus kezdeményezés, amelynek köszönhetően az intézmény hallgatói különleges programokban és kedvezményekben részesülhetnek: a 2026/27-es idényben például féláron látogathatják a sportág világelitjébe tartozó csapat Bajnokok Ligája- és a bajnoki mérkőzéseit is. Az egyetem és az egyesület partnersége a napokban kiszélesedett: a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar angol nyelvű, haladó stratégiai menedzsment mesterkurzusának résztvevői ugyanis különleges vendégelőadót fogadtak Per Johansson, az ETO vezetőedzője személyében. A csaknem harmincéves tapasztalattal rendelkező svéd szakembert Kárpáti Andrea, a Vezetéstudományi és Marketing Tanszék mesteroktatója, illetve dr. Kurucz Attila tanszékvezető látta vendégül az órán. A Győri Audi ETO KC svéd vezetőedzője, Per Johansson a napokban a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak tartott előadást. (Fotó: Adorján András) A négy kontinensről – Európából, Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából – származó mintegy negyven hallgató betekintést nyert a kétszeres Bajnokok Ligája-győztes vezetőedző eddigi pályafutásába, a karrierjét leginkább meghatározó élményekbe és stratégiai szemléletébe is. A svéd szakember kifejtette: ahhoz, hogy egy magas teljesítményt igénylő környezetben jó vezetők lehessünk, először is meg kell értenünk a csapatunk tagjait, kommunikációs stílusunkat pedig a kulturális sajátosságok és a személyiségtípusok figyelembevételével kell alakítanunk. Mint elmondta, nem hisz az „ostormódszerben”, tapasztalata szerint egy csapattag csak akkor képes a legjobbját nyújtani, ha átlátja a közös célokat és elkötelezett azok elérése mellett. A vezetőedző kiemelte: egy jó vezető sikere nem elsősorban a saját tetteiben rejlik, hanem abban, hogy tettei milyen hatást gyakorolnak az általa vezetett emberekre. Úgy látja, hogy az eredményességhez a szakmai tudás mellett olyan környezetre van szükség, amelyben a csapattagok bízhatnak egymásban. Megjegyezte, hogy az ETO sikerei mögött áldozatos munka, tehetséges játékoskeret és kiváló infrastruktúra áll, az együttes erejét azonban az az összefogás adja, amivel képes felülkerekedni a kudarcokon, a konfliktusokon és a hasonlóan jó képességekkel rendelkező riválisokon is. A többek között Vietnámból, Nigériából, Spanyolországból és Bangladesből származó nemzetközi hallgatók számára különleges élmény volt a vezetői stratégiákról szóló előadás. (Fotók: Adorján András) „Már korábban is tartottam ehhez hasonló előadásokat, de mindig vonzanak az új lehetőségek. Én is voltam diák, tudom, hogy milyen inspiráló tud lenni egy sokat megélt szakember tapasztalatait hallani fiatalon. Jó érzés visszaadni valamit, némi útravalót nyújtani a mostani hallgatóknak, akikből majd a jövő vezetői lesznek. Örömmel tölt el, hogy megoszthatom velük tudásomat” – jelentette ki. Elárulta: míg pályája elején sokkal inkább a technikai készségek fejlesztésére koncentrált, ma már a csapaton belüli kapcsolatok erősítése, a biztonságos és bizalmon alapuló környezet kialakítása áll számára a fókuszban. Karrierje győri fejezetéről úgy fogalmazott: valóságos álom teljesült, hogy évekkel ezelőtt megkapta ezt az állást. „Nagyon szeretem Győrt és környékét, kedvesek hozzám az emberek, a szurkolóink pedig fantasztikusak. Elképesztő érzés az ETO-család egyik vezetőjének lenni egy olyan helyen, ahol a női kézilabdát ilyen nagyra becsülik. Boldog vagyok, hogy itt lehetek” – szögezte le. Dr. Remsei Sándor, a kar dékánja úgy fogalmazott: a magas színvonalú menedzsmentképzés során elengedhetetlen az olyan vezetők tapasztalatának megismerése, akik kiváló eredményeket értek el saját pályájukon. „Nagyon örülünk, hogy a hallgatóink Per Johanssontól tanulhattak, hiszen a tapasztalt szakember nap mint nap jelentős vezetői döntéseket hoz meg óriási nyomás alatt, miközben sokszínű kulturális háttérrel rendelkező csapatával sikert sikerre halmoz – mondta el. – Az ETO vezetőedzőjének értékes előadása pótolhatatlan a gyakorlati tudásátadás szempontjából”.
- Második helyen végzett a Széchenyi István Egyetem csapata az E.ON mérnökversenyének döntőjében
Először adott otthont egyetem az E.ON Challenge.ON országos villamosmérnök-versenye döntőjének. A hét helyszínen, mintegy hatvan csapat részvételével zajló válogatókból nyolc együttes jutott tovább a fináléba, amelyen a házigazda Széchenyi István Egyetem csapata második helyen végzett. A Széchenyi István Egyetem fontos célja, hogy hallgatói már tanulmányaik során valós műszaki problémákkal találkozzanak, és az elméletben megszerzett ismereteiket a gyakorlatban is alkalmazhassák. Ebben meghatározó szerepet töltenek be a vállalati partnerek, köztük az E.ON. Az együttműködés újabb állomásaként nemrégiben a Győr Városi Egyetemi Csarnokban rendezték meg a Challenge.ON országos villamosmérnök-verseny döntőjét, amelynek először adott otthont felsőoktatási intézmény. A Challenge.ON országos mérnökverseny döntőjének műsorvezetője Azurák Csaba ismert televíziós személyiség volt. A rendezvény nagyon sok hallgató előtt zajlott. (Fotó: Adorján András) Az idei tematikát Nikola Tesla munkássága ihlette. A hét helyszínen megtartott válogatókon mintegy hatvan csapat vett részt, amelyek tagjai interaktív feladatok során bizonyíthatták műszaki felkészültségüket, logikus gondolkodásukat és problémamegoldó képességüket. A győri fináléba nyolc együttes jutott be, köztük a Széchenyi István Egyetem két csapata, az Ohm My God és a 3 fázis. A Széchenyi István Egyetem Ohm My God csapatát Baumann Marcell Ruben, Léránt Zoltán (csapatkapitány) és Léderer Balázs alkotta. (Fotó: Adorján András) A Széchenyi István Egyetem 3 Fázis nevű csapatában Gulyás Bence, Hudák Zsombor Zsolt (csapatkapitány) és Nagy Dávid Milán szerepelt. (Fotó: Adorján András) A résztvevőket Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy a vállalat számára rendkívül fontos a fiatal szakemberek támogatása, ezért számos egyetemmel, köztük a Széchenyi István Egyetemmel is szorosan együttműködik. „Azt szeretnénk, hogy a fiatalok ne csupán tankönyvekből ismerjék meg az energetikát, hanem valódi projekteken, tapasztalt szakemberek mellett fejlődhessenek. A mérnöki pályán nem az a legfontosabb, hogy minden kérdésre azonnal tudjuk a választ, hanem az, hogyan közelítünk meg egy problémát, miként gondolkodunk és működünk együtt a megoldás érdekében. A Challenge.ON éppen ezt a szemléletet képviseli” – fogalmazott. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a Challenge.ON országos mérnökverseny döntőjének résztvevőit. (Fotó: Adorján András) Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a vállalati partnerségek kulcsszerepet töltenek be a gyakorlatorientált képzésben. Kiemelte, hogy az E.ON 2018-ban csatlakozott az intézmény duális képzéséhez, amelyben jelenleg tíz hallgató vesz részt. Az E.ON Műszaki Akadémia szakemberei emellett közreműködtek az új villamosenergetikai specializáció kialakításában, részt vállalnak az oktatásban, valamint szakdolgozatok elkészítését is segítik. Az együttműködés részeként hamarosan laboratóriumi fejlesztés valósulhat meg, és a felek közösen tervezik egy külső tanszék létrehozását is. „Mindez jól mutatja, mit jelent a felsőoktatásban a valódi partnerség: az egyetemi tudás és az ipari tapasztalat összekapcsolását, amelyből a hallgatók, a vállalatok és végső soron az egész társadalom profitálhat” – fogalmazott. Az együttműködés egyetemi koordinátora dr. Lilik Ferenc, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar kutatásért és nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, a Villamosmérnöki és Infokommunikációs Tanszék vezetője, aki aktív szerepet vállal az ipari partner képzésbe történő bevonásában, és a győri döntő megrendezését is nagymértékben segítette. Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese köszöntőjében az E.ON-nal kialakított szakmai együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. (Fotó: Adorján András) Kurdits Tamás, az E.ON Műszaki Akadémia vezetője a fiatalok szakmai fejlődésének lehetőségeiről beszélt. Kiemelte, hogy a technológia gyors változása miatt a mérnöki pályán különösen fontos a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség. „A legsikeresebbek nem feltétlenül azok lesznek, akik a diploma megszerzésekor a legtöbb tudással rendelkeznek, hanem akik később is nyitottak maradnak az újdonságokra, mernek kérdezni, kreatívan gondolkodni és ismeretlen helyzeteket vállalni. Az E.ON Műszaki Akadémián is azt tapasztaljuk, hogy azok építenek igazán sikeres pályát, akik készek a változásra és folyamatosan fejlesztik magukat” – hangsúlyozta. Kurdits Tamás, az E.ON Műszaki Akadémia vezetője a mérnöki pályán elengedhetetlen nyitottságról, alkalmazkodóképességről és élethosszig tartó tanulásról osztotta meg gondolatait. (Fotó: Dudás Máté) A döntő színpadi kvízzel kezdődött, amelyben a nyolc résztvevő két négyes csoportban mérte össze tudását. A szoros küzdelemben a Széchenyi István Egyetem 3 Fázis nevű csapata végül kiesett, az Ohm My God azonban megnyerve csoportját továbbjutott a végső fináléba, ahol a Pannon Egyetem PannonGrid nevű alakulatával találkozott. A két gárdának arról kellett érvelnie, hogy a jövő villamosenergia-ellátását egy központilag irányított, összekapcsolt hálózatra vagy inkább helyi energiatermelésre és -tárolásra épülő rendszerekre érdemes alapozni. A szakmai vitát háromtagú zsűri értékelte, amely végül a PannonGridnek ítélte az első helyet és az azzal járó 1,2 millió forint értékű műszakicikk-utalványt. Az Ohm My God ezüstérmesként 600 ezer forintos jutalmat érdemelt ki. A Challenge.ON országos mérnökverseny díjazottjai: a második helyezett Széchenyi István Egyetem Ohm My God csapata 600 ezer, míg a győztes Pannon Egyetem PannonGrid együttese 1,2 millió forint értékű műszakicikk-utalványt vehetett át. (Fotó: Dudás Máté)
- A Szigetköz vízpótlásának több mint harmincéves tapasztalatait mutatták be a Széchenyi István Egyetem kutatói
A Szigetköz ártéri rehabilitációjának történetét, eredményeit és nemzetközi szinten is hasznosítható tapasztalatait összegző három kiadványt mutattak be nemrégiben a dunaszigeti DALIA-napon. Az európai uniós támogatással megvalósuló projektben a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja a térség vízgazdálkodási megoldásainak vizsgálatában, a beavatkozások hosszú távú hatásainak értékelésében és a tudásátadásban vesz részt. A Duna szigetközi szakasza különleges természeti értéket képvisel: a folyóágak, holtágak, vizes élőhelyek és ártéri erdők összetett rendszere Közép-Európa egyik legkülönlegesebb folyómenti táját alkotja. A folyószabályozások, valamint az 1992-es Duna-elterelés következtében azonban számos mellékág víz nélkül maradt, csökkent a talajvízszint, és jelentősen romlott az élőhelyek állapota. A kedvezőtlen folyamatok mérséklésére az elmúlt több mint harminc évben fokozatosan kiépített vízpótlási és rehabilitációs rendszer jött létre. A tapasztalatok feldolgozását és továbbadását is szolgálja a DALIA (Danube Region Water Lighthouse Action) elnevezésű nemzetközi projekt, amely a Horizont Európa program támogatásával, kilenc ország 22 partnerének részvételével valósul meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság által koordinált együttműködés kilenc mintaterületen, köztük a Szigetközben vizsgálja a folyók és vizes élőhelyek állapotának javítását szolgáló megoldásokat, valamint azok más térségekben történő alkalmazási lehetőségeit. A dunaszigeti DALIA-napon vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint a természetvédelem iránt érdeklődők ismerkedhettek meg a Széchenyi István Egyetem szigetközi kutatásaival. (Fotó: Adorján András) A dunaszigeti Szigetköz Élményközpontban rendezett DALIA-napon vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint a természetvédelem iránt érdeklődők ismerkedhettek meg a Széchenyi István Egyetem szigetközi kutatásaival. A Vízgazdálkodási Kutatócsoport szakemberei bemutatták többek között a vízpótlási beavatkozások vízellátásra, élőhelyekre, mezőgazdasági és rekreációs lehetőségekre gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások főbb eredményeit és az ezekhez kapcsolódó hosszú távú értékeléseket. Az egyetem kutatóinak közreműködésével három kiadvány is készült. A részletes, angol nyelvű „Szigetköz – Nagyléptékű ártéri rehabilitáció” című tanulmány nyolc fejezetben, több mint száz színes kép és ábra segítségével mutatja be a térség vízgazdálkodásának történetét. A szakmai anyag alapján két rövidebb, magyar és angol nyelvű ismeretterjesztő füzet is született. A „Szigetköz – A folyószabályozástól a vízpótlásig” című magyar változat 34 rövid történeten keresztül vezeti végig az olvasót a Duna és a környező táj átalakulásán. A DALIA-napon bemutatott tanulmány szerzői és szakmai lektorai a dunaszigeti Szigetköz Élményközpont előtt. A felvételen balról jobbra: Pannonhalmi Miklós, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettese (szakmai lektor); Janák Emil vízgazdálkodási szakértő; Kálmán Attila mérnök-közgazdász, doktorandusz; prof. dr. Ligetvári Ferenc, az MTA doktora (szakmai lektor); dr. Bene Katalin egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője; Ámon Gergely tervezőmérnök, doktorandusz; Chappon Máté tanársegéd, doktorandusz; valamint Madarász Klaudia tanszéki mérnök. A szerzők a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagjai. (Fotó: Adorján András) Dr. Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője a projekt egyik fontos céljaként a szigetközi tapasztalatok szélesebb körű megismertetését emelte ki. „A szigetközi rehabilitáció léptéke, összetettsége és több évtizedes tapasztalata nemzetközi szinten is jelentős. A DALIA-projekt keretében arra törekedtünk, hogy a műszaki, környezeti és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe véve bemutassuk, milyen döntések és megoldások vezettek a mai vízpótló rendszer kialakulásához. Fontosnak tartottuk, hogy az itt megszerzett tapasztalatok más országok szakemberei számára is hozzáférhetővé váljanak, miközben az eredményeket a szélesebb közönség számára is érthető és elérhető formában mutatjuk be” – fogalmazott. Dr. Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem docense, Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője. A szakember a vízpótlás műszaki megoldásai mellett a Szigetköz történelmi és társadalmi változásait is feldolgozó tanulmányok egyik szerzője. (Fotó: Adorján András) Chappon Máté, az egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója, doktorandusza a szigetközi rehabilitáció gyakorlati tapasztalatairól beszélt. „Egy ilyen összetett vízrendszer helyreállítása nem pusztán műszaki feladat. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a tervezésbe és a döntésekbe minden érintettet bevonjunk, a szakemberektől és a hatóságoktól kezdve a helyi közösségekig. A különböző érdekek és gyakorlati szempontok összehangolása legalább olyan fontos, mint a megfelelő műszaki megoldások megtalálása. A Szigetköz példája azt mutatja, hogy a hosszú távon működőképes eredményekhez folyamatos párbeszédre, együttműködésre és a tapasztalatok alapján történő alkalmazkodásra van szükség” – hangsúlyozta. Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem oktatója, doktorandusza (Fotó: Adorján András) A DALIA-napon bemutatták „A nagy nyár és a Duna” című animációs kisfilmet is, amelyet a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja és a Cinemon Entertainment magyar animációs stúdió készített. A Szigetköz ártéri rehabilitációjának történetét közérthetően feldolgozó alkotás az „Akik a vízről mesélnek” (People Who Speak Water) című, a vízgazdálkodás bevált megoldásait ismertető sorozat részeként, a DALIA-projekt támogatásával valósult meg.
- A Széchenyi István Egyetemen szerzett jogi diplomát a Sztárban sztár második helyezettje, Dani Mátyás
A Széchenyi István Egyetemen idén nyáron szerzett jogi diplomát Dani Mátyás, aki a második helyen végzett a TV2 Sztárban sztár című műsorának vasárnap esti négyes döntőjében. A közösségi médiában Dr. Mátyás néven ismert tartalomgyártó gyermekkora óta vonzódik a színpad világához, ám korábban úgy döntött, hogy biztos hivatást választ magának. Egyetemi éveiből különösen az ott szövődött barátságokra és az oktatókkal kialakított jó kapcsolatra emlékszik vissza szívesen. Dani Mátyás gyermekként több előadásban is szerepelt a Veszprémi Petőfi Színházban, így már fiatalon közel került az előadó-művészethez. Egykori rendezője azonban azt tanácsolta neki, hogy a bizonytalan művészi pálya helyett válasszon biztosabb megélhetést nyújtó hivatást. A pápai fiatalember végül a jogi tanulmányok mellett döntött, amit a győri Széchenyi István Egyetemen kezdett meg, és idén nyáron diplomázott. Dani Mátyás a második helyen végzett a TV2 Sztárban sztár című műsorának vasárnap esti négyes döntőjében (Fotó: TV2) „Amikor felvettek az egyetemre, nagyon izgultam, mert tudtam, hogy hatalmas fába vágom a fejszémet. A szorgalom és a kitartás azonban meghozta az eredményét. Úgy gondoltam, szükségem van egy biztos pontra az életemben, egy olyan hivatásra, amire bármikor támaszkodhatok. Ezért választottam a jogot. Hogy a későbbiekben foglalkozom-e vele, azt majd az idő eldönti” – fogalmazott. Elmondta, hogy pápaiként kézenfekvő volt számára a győri intézmény, amelyet több, ott tanuló ismerőse is ajánlott neki. „A Gólyahét életem egyik legjobb élménye volt, és ezt minden túlzás nélkül mondom. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire jól fogom érezni magam. Ott kezdődtek azok a barátságok, amelyek végigkísérték az egyetemi éveimet. Volt egy öt-hat fős társaságunk, amelynek tagjai segítették egymást a tanulmányok során, és a mai napig rendszeresen találkozunk” – idézte fel. Dani Mátyás a Széchenyi-egyetem különlegességeként említette, hogy az egyes karokon tanuló hallgatók könnyen kapcsolatba kerülhetnek egymással. Egyik legjobb barátja például mérnöknek tanult. A közösségi élmények mellett a képzésről is elismerően beszélt. „Nagyon magas színvonalú tudást kaptunk, az oktatóink pedig rendkívül lelkiismeretesek voltak. Ha azonban arra gondolok, hogy mit viszek magammal az egyetemi évekből, akkor elsősorban az emberi kapcsolatok jutnak eszembe. Különösen jólesik, hogy a korábbi tanáraim és az intézmény más munkatársai közül is sokan drukkolnak nekem” – hangsúlyozta. A friss diplomás jogász a Sztárban sztár mezőnyében nála jóval nagyobb előadói rutinnal rendelkező versenyzőkkel mérhette össze tehetségét. Bár gyermekként már állt színpadon, a televíziós szereplés egészen új helyzetet jelentett számára. Mindezek ellenére egészen a legjobb négy közé jutott. „Azt gondoltam, hogy már az első héten kiesem a profik közül. Ehhez képest rengeteget fejlődtem, és nagyon sok mindent megtanultam. Korábban például még azt sem tudtam, hogyan kell használni egy fülmonitort. Az énekórákon és a fellépések során szerzett tapasztalatok rendkívül sokat jelentenek számomra” – mondta. A november 8-i döntőben Dani Mátyás Prince bőrébe bújt, majd Peller Károllyal közös produkciójában Peller Anna színésznőt alakította, amivel álló tapsot érdemelt ki a zsűritől. A nézői szavazatok alapján végül Takács Nikolas énekes mögött, mindössze két százalékkal lemaradva a második helyen végzett. Ezzel ráadásul újabb lehetőséget kapott: a november 15-től induló Sztárban sztár gálában is színpadra léphet. A finálé előtt úgy fogalmazott, hogy az eredménytől függetlenül már nyertesnek érzi magát. „Egyrészt azért, mert sokkal szélesebb közönség ismerhetett meg, másrészt pedig rengeteg tapasztalatot és tudást szereztem ez idő alatt” – mondta. Dani Mátyás Prince amerikai énekes bőrébe bújva a Sztárban sztár döntőjében. (Fotó: TV2) Dani Mátyás Peller Anna színésznőt alakítva, Peller Károly operettszínésszel a fináléban. (Fotó: TV2)
- Győr-Moson-Sopron megyei Prima díjat kapott dr. Tóth Tamás, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja
A Széchenyi István Egyetem hangversenytermében, az egykori győri zsinagógában rendezett ünnepségen vehette át a Győr-Moson-Sopron megyei Prima díjat dr. Tóth Tamás, az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja. A kutatóprofesszort a „magyar tudomány” kategóriában ismerték el több évtizedes oktatói és kutatói munkásságáért. A Prima díj Győr-Moson-Sopron megye egyik legrangosabb elismerése, amellyel a tudomány, a kultúra és a közélet területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeket tüntetik ki. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei szervezetének gáláján három kategóriában adták át a kitüntetést november 6-án. A „magyar tudomány” kategóriában dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, a „magyar népművészet és közművelődés” kategóriában Ángyán Csilla fazekas, népi iparművész, míg a „magyar ismeretterjesztés és média” kategóriában dr. Andréka György, a Győri Xantus János Állatkert igazgatója részesült az elismerésben. A díjazottak kétmillió forintos pénzjutalmat és Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész „Égre törő íjász” című alkotását is megkapták. A Prima díj átadásán készült felvételen balról jobbra: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Kovács Péter, a VOSZ Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnöke és Horváth Rudolf, a Raiffeisen Bank fiókigazgatója. (Fotó: Adorján András) Dr. Tóth Tamás díját Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter adta át. A kutatóprofesszor diplomájának megszerzését követően Mosonmagyaróváron kezdte oktatói pályafutását, ahol később a Takarmányozástani Intézeti Tanszék vezetője lett. Ezt követően a Kaposvári Egyetemen dolgozott, majd 2018-ban visszatért a Széchenyi István Egyetemhez tartozó mosonmagyaróvári karra, az Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpont vezetőjeként. A kar dékáni tisztségét 2023 óta tölti be. Kutatási és oktatási tevékenysége elsősorban az állattenyésztéshez, a takarmányozástanhoz, a korszerű takarmányozási módszerekhez, valamint az agrár- és élelmiszeripari kutatás-fejlesztéshez kapcsolódik. Nevéhez fűződik egy, a tej omega-3 zsírsavtartalmának növelésével kapcsolatos szabadalom, emellett számos hazai és nemzetközi tudományos pályázat vezetésében vett részt. A Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya Állattudományi Bizottságának tagja. A kutatóprofesszor dékáni programjának középpontjában a különböző tudományterületek együttműködése, a korszerű technológiák alkalmazása és a gyakorlatorientált képzés erősítése áll. E célokat szolgálja többek között az elmúlt években létrehozott Smart Farm, Smart Garden és mobil meteorológiai állomás, amelyek megvalósításába a győri campus mérnöki és informatikai tudását is bevonták. „Erről szól a jövő agráriuma: több tudományág találkozásával tudunk egy egészen újfajta területet kialakítani, ami a hallgatóink felé is komoly elvárást támaszt. Önmagukban az agrár- és élelmiszeripari ismeretek már nem elegendőek. A környezetvédelemnek, a fenntarthatósági elveknek, a robotikának és a mesterséges intelligenciának olyan jelentős szerepe van, amelyet mindenképpen be kell építenünk az oktatásunkba” – hangsúlyozta a díjátadó alkalmából készült kisfilmben dr. Tóth Tamás. A Győr-Moson-Sopron megyei Prima díjakat a Széchenyi István Egyetem hangversenytermében, az egykori győri zsinagógában rendezett ünnepségen adták át. (Fotó: Adorján András)
- A fenntartható közlekedés jövője állt a Széchenyi István Egyetem konferenciájának középpontjában
A mobilitás és a környezet kapcsolatának aktuális kérdéseit járta körül a Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciája, amelyet november 5-én rendeztek meg az intézmény Győri Innovációs Parkjában. A rendezvényen a közlekedéspolitika, a járműipar, a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem szempontjából osztották meg tapasztalataikat a szakemberek. A Széchenyi István Egyetem a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva rendezi meg évről évre a Felsőoktatási Társadalmi és Gazdasági Együttműködések Konferenciáját, amelynek célja a felsőoktatás, az ipar és a közszféra közötti párbeszéd erősítése. Az intézmény Járműfenntartás és Diagnosztika Tanszéke, valamint Járműipari Kutatóközpontja által szervezett idei tudományos fórum középpontjában a mobilitás és a környezet kapcsolata állt. Dr. Lakatos István tanszékvezető professzor köszöntőjében felidézte: a konferenciát 2012-ben hívták életre azzal a céllal, hogy az egyetemek, a gazdasági társaságok és az állami szereplők közösen keressenek megoldásokat a közlekedést érintő aktuális kérdésekre. „Önmagában ugyanis nem elég, hogy eljussunk egyik helyről a másikra, fontos kérdés például, hogy milyen időhatékonysággal, milyen költséggel és mekkora környezeti terheléssel tesszük mindezt” – emelte ki. Dr. Lakatos István professzor, a Széchenyi István Egyetem Járműfenntartás és Diagnosztika Tanszékének vezetője a konferencia elnökeként köszöntötte a résztvevőket. (Fotó: Dudás Máté) Ivanics Ferenc, a rendezvényt kezdetektől támogató Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat alelnöke a térség ipari hagyományairól és a járműipar gazdasági jelentőségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Széchenyi István Egyetem naprakész tudásával és a szakmai párbeszéd elősegítésével fontos szerepet tölt be a jövőre való felkészülésben. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szintén az indulástól partnere a konferenciának. A szervezet képviseletében Pethő Dorina innovációs vezető, általános titkárhelyettes kiemelte, hogy az európai járműipar jelentős technológiai és gazdasági átalakuláson megy keresztül, amely a győri térség jövőjét is meghatározza. „A Széchenyi István Egyetem nemcsak a szakember-utánpótlásban tölt be meghatározó szerepet, hanem kutatás-fejlesztési és innovációs partnerként is hozzájárul a vállalkozások versenyképességének erősítéséhez” – fogalmazott. A szakmai programot Kovács-Toperczer Katalin, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese nyitotta meg, aki a 2024 és 2029 közötti uniós közlekedéspolitika fő célkitűzéseit ismertette. Kiemelte, hogy az uniós jogszabályok 20 százaléka kapcsolódik a közlekedéshez és a mobilitáshoz, amelynek gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi jelentősége egyaránt meghatározó. Utóbbit különösen indokolja, hogy az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy negyedéért a közlekedés felelős. A legfontosabb célok között említette a transzeurópai közlekedési hálózat hiányzó szakaszainak kiépítését, a nagysebességű vasúti összeköttetések fejlesztését, a közúti közlekedés villamosítását és a digitális megoldások elterjesztését. Hangsúlyozta a közlekedésbiztonság javításának és a közlekedési szegénység csökkentésének fontosságát is. Mint elmondta, az uniós törekvések közös célja egy fenntarthatóbb, intelligensebb és versenyképesebb európai közlekedési rendszer kialakítása. Kovács-Toperczer Katalin, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese az uniós közlekedéspolitika prioritásait mutatta be. (Fotó: Dudás Máté) A folytatásban Szabó Bálint Tamás, az Országos Közlekedési Központ Zrt. személyszállítási közszolgáltatási főigazgató-helyettese a hazai közlekedés intézményrendszerének változásairól tartott előadást. A járműipari fejlesztések gyakorlati oldalát Horváth Szabolcs, az Audi Hungaria Zrt. kísérleti motorgyártó központjának szegmensvezetője, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Külső Tanszékének vezetője mutatta be. Marics Péter rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának osztályvezetője a balesetmegelőzési célokról, valamint az ezeket támogató korszerű technikai megoldásokról beszélt, míg Heé Áron Máté, a TÜV Rheinland KTI Kft. irodavezető-helyettese, ADAS-vizsgálómérnöke a fejlett vezetéstámogató rendszerek megfelelőségvizsgálatát és jóváhagyási eljárásait ismertette. A programot dr. Nagyszokolyai Iván, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docensének, az Autótechnika magazin főszerkesztőjének előadása zárta, amely a gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó típusjóváhagyási követelmények és az üzemeltetés közbeni ellenőrzések összhangjával foglalkozott. A közlekedéspolitika, a járműipar, a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem szempontjából vizsgálták a mobilitás aktuális kérdéseit a Széchenyi István Egyetem konferenciájának előadói. (Fotó: Dudás Máté)
- Használatiminta-oltalmat kapott a Széchenyi István Egyetem Kékszalagon alkalmazott hajónyomkövető rendszere
Használatiminta-oltalmat kapott a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja által kifejlesztett hajónyomkövető rendszer, amelyet 2024 óta alkalmaznak a Kékszalag vitorlásversenyen. A Magyar Telekommal és a Magyar Vitorlás Szövetséggel együttműködésben létrehozott technológia valós időben teszi lehetővé a hajók követését, segítve a versenyirányítást és a szurkolók tájékoztatását. Az Echosail elnevezés és a hozzá kapcsolódó arculati elemek védjegybejelentése is folyamatban van. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának hajónyomkövető rendszere használatiminta-oltalmat kapott. Az intézmény nemcsak a szellemi alkotás védelméről gondoskodott, hanem már hasznosításba is adta egy vállalati partnernek, ami a piaci bevétel elérését szolgálja. A Magyar Telekommal és a Magyar Vitorlás Szövetséggel partnerségben megvalósított technológia 2024-ben, az 56. Kékszalag Raiffeisen Nagydíjon mutatkozott be, azóta pedig minden évben alkalmazzák a rangos balatoni vitorlásversenyen. A megoldás a szurkolók mellett a szervezőket is segíti, hiszen pontos adatokat biztosít a mezőny haladásáról. A hajókra felszerelt, tenyérnyi méretű eszközök műholdas helymeghatározással rögzítik a vitorlások pozícióját, majd az adatokat a Magyar Telekom mobilhálózatán keresztül továbbítják egy online felületre. A track.hunsail.hu oldalon a nézők és a versenyirányítás valós időben láthatják az indulók helyzetét, sebességét, haladási irányát és az aktuális rangsort. Hartmann Kristóf szoftverfejlesztőként, Lukács Balázs projektmenedzserként, Solymossy Gergely hardverfejlesztőként, Kovács Péter szoftverfejlesztőként dolgozott az innováción (Fotó: Adorján András) Lukács Balázs, a Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjának infokommunikációs technológiai fejlesztési vezetője elmondta, hogy a technológia a 2024-es bemutatkozása óta több új funkcióval bővült. „A célunk kezdettől az volt, hogy a versenyzők, a szervezők és a nézők számára egyaránt jól használható, megbízható megoldást hozzunk létre. Az Echosail ma már nemcsak a hajók helyzetét és sebességét mutatja meg, hanem azt is kiszámítja, hogy az egyes vitorlásoknak a vízen haladva mekkora utat kell még megtenniük a célig. Ez pontosabb képet ad a verseny aktuális állásáról. Emellett a korábbi szakaszok visszajátszására is lehetőség van, akár már a futam közben” – részletezte. Hozzátette: a több száz hajó követésére alkalmas technológia a szervezőknek is segítséget nyújt, az élő közvetítéseket pedig a GPS-adatok megjelenítésével teszi szemléletesebbé. A projektbe a Széchenyi István Egyetem hallgatói is bekapcsolódtak, így a digitális alkalmazások fejlesztésében és gyakorlati használatában szerezhettek tapasztalatokat. A hajónyomkövető rendszer nemrég használatiminta-oltalmat kapott, amely megvédi az egyetem által létrehozott műszaki megoldást a jogosulatlan felhasználástól. Ez megkönnyítheti a technológia későbbi piaci hasznosítását is. A fejlesztés a nagymúltú Kékszalag vitorlásversenyek részévé vált. (Fotó: Adorján András) Dr. Drotár István, a Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának vezetője kiemelte, hogy az oltalom megszerzése szakmai és gazdasági szempontból egyaránt értékes az intézmény számára. „A hajónyomkövető rendszer jó példája annak, hogy az egyetemi fejlesztések közvetlenül hasznosulhatnak a gyakorlatban. A használatiminta-oltalom védi a létrehozott műszaki megoldást, és kedvezőbb feltételeket teremthet annak további hasznosításához. Fontos számunkra, hogy kutatási és fejlesztési tevékenységünk eredményei valós igényekre adjanak választ, és hosszú távon is értéket teremtsenek” – fogalmazott. A központ vezetője kitért arra is, hogy az Echosail elnevezés és a hozzá kapcsolódó arculati elemek védjegybejelentése folyamatban van. „Míg a használatiminta-oltalom a műszaki megoldás védelmét szolgálja, a védjegy az Echosail márkanév és arculat oltalmát biztosíthatja. A cél, hogy a technológiát a jövőben több hazai és nemzetközi vitorlásversenyeken is alkalmazzák” – hangsúlyozta. Mint mondta, a három egymást követő Kékszalagon már bizonyított fejlesztés az egyetemi tudás és a vállalati partnerség eredményességét is mutatja, míg a szellemi tulajdon védelme új lehetőségeket teremthet a technológia szélesebb körű hasznosítására.
- Stuttgartban nyílt kiállítás a Széchenyi István Egyetem világrekorder hallgatói versenycsapatáról
A németországi Stuttgartban, a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központban nyílt kiállítás a Széchenyi István Egyetem SZEnergy Team hallgatói versenycsapatának történetéről és sikereiről november 4-én. Az ötszörös világrekorder alakulat eredményeit és fejlesztéseit bemutató tárlat különlegessége, hogy a mérnöki teljesítmény mögött álló alkotófolyamatba is betekintést enged. A rendezvényhez Barényi Béla világhírű magyar származású mérnök életművét bemutató kamarakiállítás és az egyetem Művészeti Karának koncertje kapcsolódott. A Széchenyi István Egyetem SZEnergy Team hallgatói versenycsapata az elmúlt öt évben megszakítás nélkül megnyerte kategóriáját, minden alkalommal világcsúccsal a Shell Eco-marathonon, Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén. A 2005-ben alakult járműfejlesztői gárda már első, 2008-as indulásakor győzött a nemzetközi megmérettetésen, az idei versenyen pedig 332 kilométer/kilowattórás eredménnyel döntött ismét rekordot. A sikerek mögött álló mérnöki tudást és az elmúlt két évtized fejlődését ezúttal Németország egyik legjelentősebb autóipari központjában, Stuttgartban mutatták be. A november 4-én megnyílt Invisible Energy, vagyis Láthatatlan energia című kiállításnak a stuttgarti Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ ad otthont. A január közepéig látogatható tárlat a SZEnergy Team húszéves történetét, versenyautóit és műszaki fejlesztéseit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A tablók, járműmakettek és alkatrészek nemcsak a versenyeredményeket szemléltetik, hanem azt is, hogyan jutnak el a hallgatók egy ötlettől a működő prototípusig. A kiállítás így a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált oktatásába és tehetséggondozó tevékenységébe is betekintést nyújt. A Széchenyi István Egyetem delegációja a kiállításon. (Fotó: Kocsis Viktor) A megnyitó résztvevőit elsőként dr. B. Szabó Dezső, a Liszt Intézet igazgatója köszöntötte. Elmondta: céljuk, hogy bemutassák a magyar kultúra sokszínűségét, olykor túllépve a hagyományos kultúrpolitikai tevékenységek határait. „Ehhez hozzátartozik az is, hogy nem csupán gyönyörű fővárosunkkal, Budapesttel foglalkozunk, hanem szeretnénk bemutatni más térségek erejét és lehetőségeit is – jelen esetben a szép Győr városát és az ottani egyetemet” – fogalmazott. A stuttgarti magyar főkonzulátus képviseletében dr. Izsák András főkonzul kiemelte a magyar tudomány és a hazai mérnöki tudás jövőformáló szerepét. „Amikor az autóiparról és az innovációról beszélünk, olyan fejlesztésekről és döntésekről van szó, amelyek generációkon át formálták életünket. Számomra ebben rejlik a legfontosabb üzenet: a jövő nem valamikor később kezdődik, hanem már a jelenben formálódik” – emelte ki. Dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi-egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy Győr történelme során mindig szorosan kapcsolódott a német kultúrkörhöz. „Intézményünk ugyanakkor ma már valódi nemzetközi egyetem csaknem 90 országból érkezett 1600 külföldi hallgatójával, a 200 magyar nyelvű mellett kínált 64 angol nyelvű képzési programjával, több kontinensre kiterjedő együttműködéseivel” – hangoztatta. Emlékeztetett arra, hogy Győr az Audi révén több mint három évtizede a német autóipar fontos bázisa, s az intézmény is rendkívül szoros kapcsolatot ápol a vállalattal. A SZEnergy Team sikereit a gyakorlatorientált oktatás és a tehetséggondozás kiemelkedő példájának nevezte. „A tagok maguk tervezik, építik és fejlesztik járműveiket, miközben megtanulnak csapatban gondolkodni, felelősséget vállalni és a tudásukat a gyakorlatban alkalmazni. Mindez az autóipari szakember-utánpótlás szempontjából is nagyon értékes” – fogalmazott. Megjegyezte: a stuttgarti bemutatkozás egyben lehetőség a magyar–német felsőoktatási kapcsolatok további erősítésére is. „Óriási öröm, hogy Magyarország ismét teljes jogú résztvevője az Európai Unió Erasmus+ programjának. Egyetemünknek jelenleg Hamburgtól Passauig, Berlintől Mainzig összesen 34 német felsőoktatási intézménnyel van Erasmus-partnerkapcsolata, s a jövőben is nyitottak vagyunk arra, hogy közös hallgatói mobilitási programokat, képzéseket és kutatásokat valósítsunk meg német egyetemekkel” – tette hozzá dr. Lukács Eszter. Komma Krisztián, a stuttgarti főkonzulátus tudományos és technológiai kapcsolatokért felelős attaséja, dr. Lukács Eszter professzor, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, dr. Izsák András stuttgarti főkonzul és dr. B. Szabó Dezső, a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ igazgatója (Fotó: Kocsis Viktor) A szakmai programban dr. Pusztai Zoltán, az egyetem Járműipari Kutatóközpontjának munkatársa, a SZEnergy Team korábbi csapatvezetője és mentora mutatta be az alakulat történetét. Felidézte, hogy a kezdetekben néhány hallgató elektromos robogók alkatrészeiből építette az első, még háromkerekű járművet, majd a gárda 2008-ban már győzelmet aratott a Shell Eco-marathon „solar” kategóriájában. Az előadásban kitért arra is, hogyan vált a versenyzés az egyetemi kutatások és a mérnökképzés szerves részévé. A jelenlegi csapatvezető, Novák Bence a mintegy ötven hallgatót összefogó közösség munkáját és jövőbeli terveit ismertette. Bemutatta a 2027-es versenyszezonra készülő új, háromkerekű prototípust, amellyel a csapat az eddigiektől eltérő kategóriában is szeretné megmérettetni magát. Dr. Pusztai Zoltán szép számú érdeklődőnek tartott előadást a SZEnergy Team hallgatói csapat történetéről. (Fotó: Kocsis Viktor) Novák Bence, a SZEnergy Team vezetője a csapat terveit ismertette. (Fotó: Kocsis Viktor) A stuttgarti rendezvény különleges eleme volt a Béla Barényi – Hungarian Vision, Global Impact című kamarakiállítás, amely a világhírű magyar származású mérnök munkásságát mutatta be. A Daimler-Benz egykori fejlesztési vezetőjének nevéhez mintegy 2500 szabadalmi bejelentés kapcsolódik, és meghatározó szerepet játszott a korszerű járműbiztonsági megoldások, köztük a gyűrődőzóna és a biztonsági utascella kialakításában. A Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő eredeti vázlatok és szabadalmi dokumentumok segítségével a látogatók betekintést nyerhetnek abba a mérnöki gondolkodásba, amely alapjaiban változtatta meg az autóipart. A tárlat megnyitóján Barényi Béla egykori kollégája és barátja, Siegfried Wacker biztonságtechnikai mérnök is visszaemlékezett az ünnepeltre és a közös munkára. „Hihetetlen szerencsém volt, hogy már pályám kezdetén személyesen találkozhattam ezzel a magyar–sváb zsenivel a gyárban. Lehetőséget kaptam arra, hogy a műhelyben saját kezűleg reszeljem és készítsem el számára az első minta- és próbaalkatrészeket. Fiatal tanoncként pedig a saját szememmel figyelhettem meg az autóipar történetének legelső töréstesztjeit” – idézte fel. Hozzátette: később ő kísérhette el a magyar szakembert az egyesült államokbeli Detroitba, az autóipari hírességek csarnokába történő beiktatására. „Ez csodálatos barátságunk ünnepélyes és mélyen megható csúcspontja volt” – jelentette ki Siegfried Wacker. A megnyitót az egyetem Művészeti Karának hallgatói tették teljessé. Komócsin Rebeka Kata fuvolán, Ónodi Marcell zongorán, Tóth Benedek pedig klarinéton működött közre a különböző zeneszerzők műveiből összeállított programban, míg az állófogadáson Deniz Haimayer gitárjátéka biztosította a zenei kíséretet. A rendezvény így a győri intézmény mérnöki és művészeti képzéseinek eredményeit egyaránt megismertette a németországi közönséggel. Az eseményen a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatói is bemutatkoztak a közönségnek. (Fotó: Széchenyi István Egyetem)
- A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régiójával együttműködve fejlesztik tovább a Széchenyi István Egyetem hallgatójának díjnyertes alkotóeszközét
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régiójával kötött együttműködés keretében időskorúak és fogyatékossággal élők ellátásában is kipróbálják a Széchenyi István Egyetem szellemi alkotását, a György Anna Sára hallgató által létrehozott Colorolli inkluzív alkotóeszköz-családot. A rajzolást és festést megkönnyítő termékek tesztelésének célja a felhasználási lehetőségek feltérképezése és egy gyakorlati módszertan kidolgozása. A Széchenyi István Egyetem hallgatója, György Anna Sára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régiójával állapodott meg nemzetközi díjakkal elismert fejlesztése, a Colorolli eszközcsalád különböző ellátási területeken történő kipróbálásáról. A partnerséget a napokban Győrben, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Regionális Központja és a Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyei Területi Szakmatámogatási Központ szervezésében megtartott TEAM szakmai napon jelentették be, ahol az eszközök átadására is sor került. A Colorolli egy-egy készletét két máltai fenntartású intézmény képviselője vehette át: Belancsicsné Pál Ágnes, a zalakomári Gondviselés Háza Aranytölgy Időskorúak Otthonának intézményvezetője, valamint Kocsisné Gyenesey Gyöngyvér, az ivánci Gondviselés Háza – Fogyatékosok és Időskorúak Otthonának intézményvezető-helyettese. A termékcsalád egyelőre nem kapható kereskedelmi forgalomban, kialakítását a tesztelés tapasztalatai és a használói visszajelzések alapján is tökéletesítik. Belancsicsné Pál Ágnes, a zalakomári Gondviselés Háza Aranytölgy Időskorúak Otthonának intézményvezetője, Ráczné Németh Teodóra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Régió regionális ügyvezetője. György Anna Sára, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, a Colorolli megalkotója, valamint Kocsisné Gyenesey Gyöngyvér, az ivánci Gondviselés Háza – Fogyatékosok és Időskorúak Otthonának intézményvezető-helyettese a Colorolli eszközcsalád átadásán. (Fotó: Dudás Máté) György Anna Sára, a Széchenyi István Egyetem formatervező mesterszakos hallgatója még alapszakos diplomamunkájaként kezdett foglalkozni az ötlettel. Az elsősorban mozgássérült és halmozottan sérült gyermekek számára készült inkluzív alkotóeszköz-család különlegessége, hogy egymással kombinálható elemei a különböző fogástípusokhoz igazodnak. Így azok is könnyebben rajzolhatnak és festhetnek, akiknek a hagyományos ceruzák vagy ecsetek használata nehézséget okoz. A fiatal formatervező alkotása idén jelentős nemzetközi sikereket ért el: az iF Design Student Award versenyén a hét legjobb pályamű közé választották, emellett elnyerte a HOTO Design Prize by iF különdíját is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Nyugat-Dunántúli Regionális Központja és a Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyei Területi Szakmatámogatási Központ szervezésében megtartott TEAM Szakmai napon 190 résztvevő, 23 előadó és 16 kiállító volt jelen. Utóbbiak között György Anna Sára, a Széchenyi István Egyetem hallgatója is bemutatta Colorolli eszközcsaládját. (Fotó: Dudás Máté) A Colorollit eddig közel kétszázan próbálták ki, elsősorban gyógypedagógiai intézményekben. A tesztelésbe különböző életkorú gyermekek mellett stroke-on átesett felnőtteket is bevontak, utóbbiakkal a Pécsi Tudományegyetem rehabilitációs ellátásában szereztek tapasztalatokat. György Anna Sára az eszközcsalád továbbfejlesztéséhez elnyerte az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) támogatását, amelynek keretében tíz hónapon át folytathatja kutatási és alkotói tevékenységét a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának Formatervező Tanszékén, Keszei Fruzsina formatervező, egyetemi oktató témavezetésével. Eredményeiről novemberben egy konferencián számol be, tavasszal pedig tudományos diákköri konferencián is bemutatná azokat. „A Colorolli megalkotásakor abból indultam ki, hogy az alkotás öröme mindenki számára elérhető legyen, függetlenül attól, milyen mozgásos nehézségekkel él. Szeretném, ha minél többen átélhetnék a szabad önkifejezés élményét, és ebben nem jelentenének akadályt a hagyományos rajzeszközök használatával járó nehézségek. A Máltai Szeretetszolgálattal kialakított együttműködés nagy lehetőség számunkra, hiszen a különböző célcsoportoktól érkező visszajelzések új szempontokat adhatnak a továbbfejlesztéshez” – fogalmazott György Anna Sára. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményeiben eltérő életkorú és állapotú emberekről gondoskodnak, így a Colorolli a gyermekek mellett más érintettek számára is hasznosnak bizonyulhat. A közös program során azt vizsgálják, hogyan illeszthetők be az alkotóeszközök az egyes intézmények fejlesztő- és foglalkoztató tevékenységeibe. Az összegyűjtött tapasztalatok alapján a szakemberek olyan útmutatót dolgozhatnak ki, amely az eltérő igényekhez igazodó alkalmazást segíti. „Büszke vagyok a munkatársainkra, akik nemcsak nyitottak az újdonságokra, hanem keresik is azokat a lehetőségeket, amelyekkel jobbá tehetjük a ránk bízott emberek az ellátást. Erre jó példa a Colorolli is. Fontosnak tartjuk, hogy az innováció ne feltétlenül költséges technológiát jelentsen, hiszen sokszor az egyszerűbb, ötletes megoldások szintén értékes segítséget nyújthatnak” – hangsúlyozta Ráczné Németh Teodóra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régiójának ügyvezetője. A Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régiója korábban egy másik, a Széchenyi-egyetemhez kötődő fejlesztés, a Marokbaba megalkotóival is hasonló együttműködést kötött. Az idén februárban létrejött partnerség keretében az eredetileg gyermekeknek szánt eszköz felhasználási lehetőségeit többek között a demenciával élő idősek, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában vizsgálják.
- Tejipari melléktermék hasznosítására dolgoztak ki szabadalmaztatott eljárást a Széchenyi István Egyetem kutatói
Új lehetőséget nyithat a tejipari melléktermékek hasznosítására a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának kutatói által kidolgozott eljárás, amely a közelmúltban szabadalmi oltalmat kapott. A technológia lehetővé teszi, hogy a tejiparban keletkező, nehezen hasznosítható tejcukorból gazdaságosabb módon állítsanak elő etanolt, amelyet többek között az élelmiszer-, a gyógyszer- és a kozmetikai ipar is felhasználhat. A tejfeldolgozás során jelentős mennyiségben keletkeznek olyan melléktermékek, amelyek további hasznosítása nehézséget jelenthet az ipar számára. Ilyen a sajtkészítéskor visszamaradó tejsavó is, amely nagy mennyiségben tartalmaz tejcukrot, más néven laktózt. Ennek kinyerése, feldolgozása vagy ártalmatlanítása költséges lehet, ezért a tejipar számára fontos kérdés, hogyan lehetne értékes alapanyagként felhasználni. Erre kínál új megoldást a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kutatóinak innovációja, amely a közelmúltban szabadalmi oltalmat kapott. Hanczné dr. Lakatos Erika, az Élelmiszer-tudományi Tanszék vezetője elmondta, hogy bár a laktóz mikroorganizmusok segítségével alkohollá alakítható, a hagyományos eljárások hatékonysága nem feltétlenül teszi gazdaságossá a folyamatot. Ezért olyan megoldást kerestek, amellyel nagyobb mennyiségű etanol állítható elő, csökkentve a további feldolgozás költségeit. A laboratóriumi kísérleteket ötliteres fermentorokban végezték, az elért eredmények pedig megalapozták a szabadalmi bejelentést. „A kísérletek során különböző mikroorganizmusokat és erjesztési feltételeket vizsgáltunk, hogy minél hatékonyabbá tegyük a folyamatot. Sikerült kidolgoznunk egy olyan módszert, amely új lehetőséget kínál a tejipari melléktermékek értékteremtő hasznosítására” – foglalta össze. Hanczné dr. Lakatos Erika, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Élelmiszer-tudományi Tanszékét vezető egyetemi docense. A kutatócsoport a Kluyveromyces nemzetségbe tartozó élesztőgombák segítségével dolgozta ki a tejipari melléktermékek hasznosítását lehetővé tevő, szabadalmaztatott eljárást. (Fotó: Májer Csaba József) Az így előállítható etanol többféle területen hasznosulhat: az élelmiszeripar mellett a gyógyszer- és a kozmetikai ipar számára is fontos alapanyag, megfelelő további feldolgozással pedig bioüzemanyagként is alkalmazható. További előnye, hogy a módszer révén olyan melléktermék használható fel, amelynek kezelése egyébként költséget jelent, miközben alternatívát kínálhat az etanolgyártásban hagyományosan alkalmazott mezőgazdasági nyersanyagokkal szemben. Hanczné dr. Lakatos Erika kiemelte, hogy a fejlesztés többéves kutatómunka eredménye, amelyben fiatal szakemberek is meghatározó szerepet vállaltak. Közülük dr. Sik Beatrix még mesterszakos hallgatóként kapcsolódott be a munkába, dr. Kapcsándi Viktória pedig szintén részt vett a kísérletekben. A szabadalom további feltalálói dr. Ajtony Zsolt és a néhai dr. Szigeti Jenő, aki szakmai tapasztalatával segítette a kutatócsoportot. A technológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről Szüle Bálint, az egyetem hasznosítóvállalkozásának, az Uni Inno Zrt.-nek, valamint Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának üzletfejlesztési és technológiai menedzsere elmondta, hogy a fejlesztés iránt már egy jelentős magyarországi, ipari célú etanol előállításával foglalkozó vállalat is érdeklődött. A cég szakemberei megvizsgálták a megoldást, és kedvező visszajelzéseket adtak annak lehetséges alkalmazásáról, ugyanakkor további elemzéseket is szükségesnek tartottak. „Az ilyen egyeztetések akkor is rendkívül értékesek, ha nem vezetnek azonnal hasznosítási szerződéshez. A partnerektől ugyanis pontos visszajelzést kapunk arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy technológiának ahhoz, hogy a gyakorlatban is alkalmazható legyen. Ezek az információk segítenek meghatározni a további irányt. Az egyetemi kutatásokból születő szabadalmak piacra juttatásának fontos lépése a laboratóriumi eredmények ipari környezetben történő alkalmazása. A tejipari melléktermékek hasznosítására kidolgozott eljárás esetében is ez jelentheti a következő lépést” – fogalmazott. Hanczné dr. Lakatos Erika szerint a kutatócsoport a technológia továbbfejlesztését tervezi. „A szabadalom fontos eredmény, de számunkra az jelentené az igazi sikert, ha mindez a gyakorlatban is alkalmazhatóvá válna – mondta. – Azt szeretnénk elérni, hogy a tejiparban keletkező melléktermék ne kezelendő problémát, hanem értékes, újrahasznosítható erőforrást jelentsen.”
- A kínai teakultúrával ismerkedhettek meg a Széchenyi István Egyetem munkatársai a Konfuciusz Intézet szervezésében
A Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézete teadélutánt szervezett a napokban az intézmény munkatársainak, akik az eseményen az intézet kínai tanárainak köszönhetően megismerkedtek az ország háromezer éves teakultúrájával, betekintést nyertek egy hagyományos teaceremóniába, és ötféle teát is megkóstoltak. Ugyan még csak tíz hónapja avatták fel hivatalosan a Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetét, a kulturális és nyelvi fókusszal működő szervezet máris számos sikert tudhat maga mögött. Amellett, hogy jelentős érdeklődés mellett szervezett programot a Kínában nagy hagyományokkal bíró őszközépünnep alkalmából, nyelvtanulói közül tízet a budapesti kínai nagykövetségen is díjaztak nemrég. Az intézet a napokban újabb különleges eseményt szervezett: az egyetem munkatársainak szóló teadélutánon mutatták meg a kínai kultúra egyik kiemelt elemének értékeit. A rendezvény a személyes találkozásra, a közös élményszerzésre és az egyetemi közösségen belüli kulturális párbeszédre helyezte a hangsúlyt. A programon az intézmény csaknem negyven kollégája vett részt, akiket elsőként a győri Konfuciusz Intézet megbízott magyar igazgatója, Borbély-Bailey Natasha köszöntött. „A tea nagyon fontos része a kínai kultúrának: a közös teázásnak több ezer éves hagyománya van. De ez a szokás nemcsak magáról a teáról szól, hanem arról is, hogy az emberek együtt vannak, beszélgetnek, és egy kicsit kikapcsolódnak” – mondta el. Hozzátette: a program lényege is a közösen eltöltött idő, amely közben a kollégák közelebb kerülnek a kínai kultúrához is. „Intézetünk nemcsak kínai nyelvórákat tart, hanem rendszeresen szervez kulturális programokat is. Ezekre az egyetemen kívülről is szeretettel várjuk az érdeklődőket, ugyanakkor a mai délután kifejezetten a kollégáknak szól, hogy az intézmény munkatársai is megismerjék tevékenységünket” – jegyezte meg. A Széchenyi István Egyetem Konfuciusz Intézetének munkatársai számos érdekességgel várták a kínai teakultúráról szóló eseményre érkezőket. (Fotó: Dudás Máté) Az intézet augusztusban érkezett kínai igazgatója, dr. Yu Fengping köszöntőjében úgy fogalmazott: Kínában a mindennapi élet hét nélkülözhetetlen eleme a tűzifa, a rizs, az olaj, a só, a szójaszósz, az ecet és a tea. „Bár a tea az utolsó a felsorolásban, korántsem a legkevésbé fontos a kultúránkban. A tea ugyanis évezredek óta több mint egyszerű ital: életmód. Filozófiánk szerint amikor teát főzünk, lelassulunk, s így a teázás hidat képez az emberek között. Barátságot, tiszteletet és harmóniát teremt” – részletezte. Elárulta: Lu Yu, a Tang-dinasztia nagy tudósa írta meg a világ első könyvét a teáról, s a kínai emberek a mai napig a „tea bölcsének” tanításai szerint ápolják a teakultúrát. „Szívből remélem, hogy a mai délután közelebb hozza a résztvevőkhöz a kínai teát, és rajta keresztül a kínai kultúrát is. Kösse össze ez a kis csésze tea Győrt és Kínát, hozzon közelebb bennünket egymáshoz, és töltsön el mindenkit a társaság és a barátság örömével” – zárta gondolatait. Zhang Zhiming, a Konfuciusz Intézet önkéntes kínainyelv-tanára egy hagyományos teaceremóniát is bemutatott a program során. (Fotó: Dudás Máté) A résztvevők számára Zhang Zhiming, a Konfuciusz Intézet önkéntes kínainyelv-tanára tartott részletes bemutatót hazája teakultúrájáról. Ismertette a hagyomány háromezer éves történetét, a tealevél jellemzőit és a hat fő teatípust, a teaetikettet, valamint egy hagyományos teaceremóniába is beavatta a kollégákat. A csaknem negyven jelenlévő ötféle teát is megkóstolhatott. Az autentikus élmény érdekében a zöld, fehér, oolong, sötét és vörös teákat az intézet kínai szakemberei valódi kínai teafüvekből főzték, a program végén pedig mindenki hazavihetett egy adaggal a kedvencéből. Az esemény egyik csúcspontja a teakóstolás volt, melynek során a résztvevők ötféle klasszikus kínai teával ismerkedhettek meg. (Fotók: Dudás Máté)
- Szerb agrárszakmai delegáció ismerkedett a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári fejlesztéseivel
Mintegy negyventagú agrárszakmai delegáció érkezett a szerbiai Kragujevacból a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karára a napokban. Az elsősorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók, valamint önkormányzati szakemberek az intézmény kutatásait és a mezőgazdasági fejlesztéseit ismerték meg, valamint megtekintették Mosonmagyaróvári Innovációs Parkját, a Smart Farmot és a fűszernövényeket modern technológiákkal termesztő Smart Gardent is. Az elmúlt években számos jelentős fejlesztés valósult meg a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán, amelyek az agrárkutatások és a gyakorlatorientált képzés feltételeit egyaránt erősítik. Az intézmény korszerű infrastruktúrája és sokrétű szakmai tevékenysége már nemzetközi érdeklődésre is számot tart, lehetőséget teremtve a külföldi szakemberekkel való tapasztalatcserére. Ennek jegyében a napokban a szerbiai, Belgrádtól mintegy száz kilométerre fekvő Kragujevacból közel negyventagú delegáció látogatott a karra. A csoportot főként állattenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók alkották, de gyümölcstermesztők és a városi önkormányzat mezőgazdasági, valamint vidékfejlesztési szakemberei is részt vettek a programon. A tanulmányút célja az egyetemen folyó kutatások, a gyakorlati gazdálkodást segítő megoldások és a legújabb mezőgazdasági technológiák megismerése volt. A népes szerb delegációt a Széchenyi István Egyetem szakemberei fogadták Mosonmagyaróváron. (Fotó: Adorján András) A vendégek először a Széchenyi István Egyetem agrár- és élelmiszeripari innovációs parkjaként működő Smart Farm tevékenységébe nyertek betekintést. A látogatás során növénytermesztési kutatásokkal és szántóföldi kísérletekkel, a talaj- és tápanyag-gazdálkodás módszereivel, valamint az intézményhez tartozó Uni Agro Food Kft. mezőgazdasági tevékenységével ismerkedhettek meg. A mezőgazdasági automatizálás gyakorlati megoldásait egy önjáró földi eszközöket és automata Iseki traktort felvonultató bemutatón tekinthették meg. A program részeként a delegáció tagjai az állattenyésztési és takarmányozási kutatásokról, valamint az ezekhez kapcsolódó laboratóriumokról is tájékoztatást kaptak. A szakmai nap az egyetem élelmiszer-tudományi kutatásaihoz kapcsolódó Smart Gardenben folytatódott, ahol az ott folyó növénytermesztési és -feldolgozási módszerek voltak a fókuszban. Szüle Bálint, az egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkjának központvezetője, Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja, valamint hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. üzletfejlesztési és technológiai menedzsere hangsúlyozta, hogy a látogatás során elsősorban a kutatások és a gyakorlati gazdálkodás kapcsolatát szerették volna bemutatni. „A növénytermesztés, a talaj- és tápanyag-gazdálkodás, az állattenyésztés, a takarmányozás és az automatizálás területén dolgozó kollégáink tudása együtt adja az itt folyó szakmai munka valódi értékét” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az innovációs park lehetőséget biztosít a kutatási eredmények és a kísérleti háttér közvetlen megismertetésére, míg a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, valamint az Uni Inno Zrt. a vállalati kapcsolatok kialakítását és a fejlesztések gyakorlati hasznosítását segíti. „Az ilyen látogatások lehetőséget teremtenek arra is, hogy tanuljunk a gazdálkodóktól. A kérdéseikből és tapasztalataikból jobban megérthetjük, milyen megoldásokra van szükségük. Bízom benne, hogy a mostani találkozásra építve folytatódhat a szakmai párbeszéd a kragujevaci kollégákkal, és idővel konkrét együttműködési lehetőségeket is találhatunk” – emelte ki. Marija Milojevic, a kragujevaci önkormányzat mezőgazdasági és vidékfejlesztési osztályának agrármérnöke elmondta, hogy a delegáció a szakmai tapasztalatcsere és az új mezőgazdasági megoldások megismerése céljából érkezett Magyarországra. A Smart Farmról az utazást szervező iroda ajánlására értesültek, a mosonmagyaróvári bemutatók pedig felülmúlták előzetes várakozásaikat. A szakember különösen nagyra értékelte az egyetemen folyó kutatások sokféleségét, a munkatársak felkészültségét és nyitottságát, valamint a rendelkezésre álló mezőgazdasági területeket, gépeket és kutatási infrastruktúrát. Saját szakterületéhez kapcsolódva az állattenyésztési és takarmányozási vizsgálatok nyűgözték le leginkább, de a Smart Gardenben is jelentős fejlődési lehetőséget lát. A találkozó végén szerbiai látogatásra invitálta az egyetem munkatársait, amelyre a hagyományosan szeptemberben megtartott kragujevaci agrárvásár kínálhat méltó alkalmat. A kragujevaci agrárszakemberek a Széchenyi-egyetem Smart Garden okoskertjét is meglátogatták, ahol az intézmény modern technológiákkal termeszt fűszernövényeket. (Fotó: Adorján András)
- Korszerű mezőgazdasági gépekkel támogatja a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft. a Széchenyi István Egyetem gyakorlati képzéseit
Hároméves támogatási megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft. a napokban. Az együttműködés révén a vállalat három munkagépet biztosít térítésmentesen az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának az oktatáshoz, hozzájárulva a jövő agrárszakembereinek felkészítéséhez. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók az elméleti tudás mellett a mezőgazdaság legújabb technológiai megoldásait is megismerjék. Ezt segíti a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft.-vel létrejött megállapodás, amelyet a napokban írtak alá. Ennek keretében a vállalat három mezőgazdasági munkagépet – egy vetőgépet, egy rövidtárcsát és egy kultivátort – biztosít az egyetem számára. Ezek segítségével a hallgatók a Smart Farm Tangazdaságban sajátíthatják el a vetés és a talajművelés modern eljárásait. A gyakorlatban is megtapasztalhatják például, hogyan készíthető elő a talaj a vetésre, milyen szempontok szerint állíthatók be a munkagépek, és miként lehet az egyes műveleteket kevesebb menettel, hatékonyabban elvégezni. A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának és a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft.-nek a képviselői az együttműködési megállapodás aláírása után. (Fotó: Adorján András) Az ünnepélyes aláíráson dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, a kar dékánja rámutatott, hogy az intézmény az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre Smart Farm Tangazdaságban. Mint mondta, a mezőgazdasági mérnöki képzések iránt egyre nagyobb az érdeklődés, amiben a gyakorlatorientált oktatás erősödése is szerepet játszhat. „Az agrárszakemberek felkészítésében meghatározó, hogy az egyetemi tudás, a modern technológia és a vállalati tapasztalat szorosan összekapcsolódjon. A Kuhn támogatása ennek kézzelfogható példája” – hangsúlyozta. Dr. Kukorelli Gábor, a kar tangazdasági koordinátora, egyetemi docens kiemelte, hogy a gyorsan változó éghajlati körülmények és a folyamatos technológiai fejlődés az agrárképzésben is állandó alkalmazkodást tesz szükségessé. „A mostani megállapodás lehetővé teszi, hogy a legújabb gépeket rendszeresen bevonjuk az oktatásba. Ez oktatóink számára is alkalmat ad ismereteik bővítésére, hallgatóink pedig működés közben is megismerhetik őket” – fogalmazott. Bellot Orsolya, a Kuhn Mezőgazdasági Gép Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalat hosszú távú befektetésként tekint az oktatás támogatására. Kifejtette, hogy a három munkagépet tudatosan választották ki: alkalmazásuk hozzájárulhat a mezőgazdasági műveletek számának és költségeinek csökkentéséhez, valamint a hatékonyság növeléséhez. „Hiszünk a mezőgazdaság fejlődésében. Amit a hallgatók ma megtapasztalnak és megismernek, azt később a gazdálkodásban is hasznosíthatják. Számunkra ez az együttműködés befektetés a jövőbe” – fogalmazott az ügyvezető igazgató. Tóth Sándor, a kft. értékesítési vezetője személyes kötődését is kiemelte, hiszen maga is az óvári kar egykori hallgatója. Mint elmondta, különösen fontos eredménynek tartja, hogy az egyetem közvetlenül a gyártóval alakított ki partnerséget. „Bízom benne, hogy ez nem csupán három évre szóló együttműködés lesz, hanem egy hosszabb távú közös gondolkodás kezdete. Szeretnénk részt venni az oktatásban, gépbemutatókat tartani, és olyan teszteket, kísérleteket megvalósítani, amelyekbe a hallgatókat is bevonhatjuk. Ez a közös tevékenység a későbbiekben tudományos kutatásokhoz és akár doktori értekezésekhez is kapcsolódhat” – fejtette ki. A Kuhn nemzetközi cégcsoportja világszerte 12 gyáregységgel rendelkezik, éves árbevétele mintegy 1,2 milliárd euró, amelynek két százalékát technológiai fejlesztésekre fordítja. A vállalat mintegy kétezer szabadalommal rendelkezik, magyarországi gyári képviselete pedig húszfős csapattal működik.
- Használatiminta-oltalmat kapott a Széchenyi István Egyetem elektromos gokartokhoz fejlesztett adatgyűjtő rendszere
Újabb használatiminta-oltalmat szerzett a Széchenyi István Egyetem, amelynek kutatói ezúttal elektromos gokartokhoz fejlesztettek komplex adatgyűjtő rendszert. A megoldás a járművek műszaki elemzése mellett a versenyzők vezetési technikájának javítását is segíti. A fejlesztés a fenntartható mobilitást célzó kutatásokhoz és az intézmény motorsport területén folytatott szakmai tevékenységéhez egyaránt kötődik. A Széchenyi István Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységében kiemelt szerepet kap a fenntartható mobilitás, az elektromos járműtechnológia és a digitalizáció, amit a közelmúltban használatiminta-oltalomban részesült megoldás is példáz. Az intézmény Járműipari Kutatóközpontjának és Digitális Fejlesztési Központjának szakemberei olyan komplex adatgyűjtő rendszert hoztak létre, amely elektromos gokartokban alkalmazva részletes információkat biztosít a jármű működéséről és a pilóta vezetési technikájáról. A fejlesztés a Green Traffic Cloud (GTC) projekt keretében valósult meg, amelynek egyik célja a környezetkímélő járműtechnológiák és az intelligens mobilitási megoldások előmozdítása. A kutatók egy fedélzeti adatgyűjtő egység alkalmazási lehetőségeit vizsgálták, amelyhez egy elektromos gokart szolgált tesztplatformként. Dr. Pusztai Zoltán, a Járműipari Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta, hogy a gokartoknál – a hagyományos személyautókkal ellentétben – nem áll rendelkezésre egységes adatgyűjtési rendszer. A különböző gyártók egyedi megoldásai gyakran nem kompatibilisek egymással, és az általuk biztosított információk is korlátozottak. A szakemberek ezért olyan komplex platformot alakítottak ki, amely többféle érzékelő adatait képes együttesen kezelni. „A gokartot különböző szenzorokkal láttuk el, köztük inerciális mérőegységgel, differenciális GPS-szel, keréksebesség- és kormányszögjeladóval. Emellett a rendszer az elektromos hajtásláncból és az akkumulátor felügyeleti rendszeréből érkező információkat is feldolgozza. Ezek együttes elemzésével nemcsak a jármű műszaki működését követhetjük nyomon, hanem a pilóta vezetési technikáját is vizsgálhatjuk. A megoldást valódi pályakörülmények között, pilótával is teszteltük” – részletezte a kutató. Megjegyezte, hogy a teljes szenzorrendszer a versenyszabályzatok és a biztonsági előírások miatt elsősorban edzéseken és teszteléseken alkalmazható, egyes elemei viszont akár versenykörülmények között is használhatók lehetnek. Csikor Dániel, a Járműipari Kutatóközpont szakmai projektmenedzsere rámutatott, hogy a fejlesztés szorosan illeszkedik az egyetem motorsporthoz kötődő tevékenységéhez. Az intézmény saját motorsportszakosztállyal rendelkezik, amelynek Uni Győr WMS csapata a gokartsportban is jelentős sikereket ér el. Hozzátette, hogy a használatiminta-oltalom jogi védelmet biztosít az egyetemen kidolgozott műszaki megoldásnak, és elősegítheti annak későbbi hasznosítását. A technológia elsősorban professzionális gokartcsapatok számára jelenthet értéket, amelyek a mérések segítségével pontosabban elemezhetik a járművek beállításait és a versenyzők teljesítményét. „A gokartozás az autósport egyik legfontosabb belépő szintje, ahol már fiatal korban megkezdődik a versenyzők felkészítése – fogalmazott. – Fejlesztésünk tehát a tehetséggondozást is támogatja, hiszen a részletes adatok elemzésével pontosan megmutatható, hogy a pilóták hol és milyen módon tudnak javítani a vezetési technikájukon. Megállapítható például, hogy egy adott kanyarban miért veszített időt a versenyző, és min érdemes változtatnia a jobb köridő eléréséhez. Az így megszerzett készségeket később, autóversenyzőként is kamatoztathatják.” A használatiminta-oltalom elnyeréséhez vezető eljárásban az egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja játszott nagy szerepet, a jövőben pedig az intézmény hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. fog mindent megtenni azért, hogy a fejlesztés a piacon is sikeres legyen. Csikor Dániel, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának szakmai projektmenedzsere és dr. Pusztai Zoltán, a Járműipari Kutatóközpont tudományos munkatársa (Fotó: Dudás Máté)
- Műszaki Felsőoktatási Sportnapok: kilencedszer volt házigazda a Széchenyi István Egyetem
Idén a Széchenyi István Egyetem rendezte a mérnöki képzést folytató intézmények több mint fél évszázados múltú sportvetélkedőjét, a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokat, melynek keretében hat sportágban mérték össze erejüket a résztvevő intézmények csapatai. A házigazda győriek szoros versenyben a második helyen végeztek az Óbudai Egyetem mögött. A Műszaki Felsőoktatási Sportnapok – a Medikus Kupa, az Agrár Sportnapok, a Jurista Kupa és a Sportszakos Hallgatók Sporttalálkozója mellett – egyike hazánk nagy múltú ágazati egyetemi sportvetélkedéseinek. Az eseményen a hagyományos hat kategória (férfi kosárlabda, női kosárlabda, férfi kézilabda, futsal, asztalitenisz és sakk) mellett a mix (vegyes férfi-női) röplabdában álltak rajthoz Magyarország mérnöki képzéseket felvonultató intézményei. A tornán ebben az évben a rendező Széchenyi István Egyetem mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, az Óbudai Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem vett részt. Galéria az eseményről. (Fotók: Dudás Máté) Az eseményt 1970-ben alapították az akkori műszaki felsőoktatási intézmények, a koronavírus-járvány miatt kimaradt néhány év következtében az idei volt az 53. rendezvény, melynek történetében a Széchenyi István Egyetem és jogelődjei a legtöbb alkalommal, harmincszor hódították el a vándorserleget, 2009 és 2024 között megszakítás nélkül tizenegy alkalommal. „A kupára mi írhattuk rá utolsóként a nevünket, amelyet magunknál is tartottunk és újat indítottunk, amelyre első győztesként tavaly az Óbudai Egyetemet jegyezték fel. Nemcsak az összetett első helyek számában, hanem házigazdaként is Győr szerepelt a legtöbbször, hiszen a létesítményeink adottak, közel van a kollégium és az étterem, a campusunk infrastruktúrája ideális sportesemények lebonyolítására” – mondta dr. Gyömörei Tamás, a Széchenyi István Egyetem Sport Központjának vezetője, aki hozzátette: az esemény alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett oktatókról, köztük Várnagy Andrásról sportági különdíjakat neveztek el. Az idei évben is kiélezett küzdelem folyt az első helyért, amelyet ismét az Óbudai Egyetem szerzett meg 28 ponttal – a Széchenyi István Egyetem mindössze 2 ponttal lemaradva állhatott a második helyre. „Önmagában az is nagy eredmény, hogy minden számban tudtunk indulni. Az egyetemi közegben nagy a fluktuáció, jönnek-mennek a játékosok, újra és újra fel kell építenünk a csapatokat. Szerencsére az egyetem sportegyesülete kiterjedt szakmai tevékenységet folytat, sok szakosztályunk van, és állandóan versenyben tartjuk a sportolóinkat, akik országos bajnokságokban edződnek. Ennek is köszönhető a folyamatosan jó szereplésünk a tornán” – értékelt a központvezető. A dobogós csapatok és az egyéni díjazottak csoportképe. (Fotó: Dudás Máté) EREDMÉNYEK Asztalitenisz 1. Óbudai Egyetem 2. Széchenyi István Egyetem 3. Miskolci Egyetem 4. Dunaújvárosi Egyetem Lévai Béla-díj: Óbudai Egyetem Férfi kosárlabda 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2. Óbudai Egyetem 3. Miskolci Egyetem 4. Széchenyi István Egyetem 5. Neumann János Egyetem 6. Pannon Egyetem Vasvári Károly-díj: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kispályás labdarúgás 1. Széchenyi István Egyetem 2. Óbudai Egyetem 3. Pécsi Tudományegyetem 4. Miskolci Egyetem 5. Neumann János Egyetem 6. Dunaújvárosi Egyetem 7. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Várnagy András-díj: Széchenyi István Egyetem Mix röplabda 1. Széchenyi István Egyetem 2. Óbudai Egyetem 3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 4. Miskolci Egyetem 5. Pannon Egyetem 6. Pécsi Tudományegyetem Bácskai Sándor-díj: Széchenyi István Egyetem Női 3x3 kosárlabda 1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2. Széchenyi István Egyetem 3. Óbudai Egyetem 4. Miskolci Egyetem Czéh László-díj: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Sakk 1. Óbudai Egyetem 2. Neumann János Egyetem 3. Széchenyi István Egyetem 4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 5. Miskolci Egyetem 6. Pécsi Tudományegyetem Korcz Imre-díj: Óbudai Egyetem Összetett 1. Óbudai Egyetem (28 pont) 2. Széchenyi István Egyetem (26 pont) 3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (18 pont) 4. Miskolci Egyetem (16 pont) 5. Neumann János Egyetem (10 pont) 6. Pécsi Tudományegyetem (7 pont) 7. Dunaújvárosi Egyetem és Pannon Egyetem (3 pont)
















