A rendezvényen prof. dr. A hallgatók közül a Pro Auditoribus díjat kapott Groszmann Júlia, Stanka Martin, Vizi Dzsenifer, Kránicz A hallgatók közül Ördög Rita Rebeka és a brazil Layane Christine Vieira búcsúzott. Négyen (Aller Attila Krisztián, Dóber Kristóf Mihály, Káli Rebeka és Veres Dávid) Pro Progressum díjban A végzősök közül Schöll Vivien és Horváth Dorisz búcsúzott az egyetemtől, majd átadták a Pro Auditoribus

A Széchenyi István Egyetem részvételével, nagy érdeklődés mellett zajlottak a Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) konzorcium megalapozó workshopjai nyílt tudomány, kutatási stratégia és témavezetés-mentorálás témákban. A program széles körű lehetőséget nyújt közös nemzetközi publikációk és nemzetközi kutatói csapatok létrehozására is. A Regionális Egyetemi Hálózat-Európai Egyetem (Regional University Network-European University – RUN-EU) konzorciumban a Széchenyi István Egyetem partnereként hat külföldi felsőoktatási intézmény – a portugál Leiriai, a Cavadói–avéi Egyetem, az ír Shannoni Műszaki Egyetem, a holland NHL Stenden Alkalmazott Tudományok Egyeteme, a finn HAMK Egyetem és az osztrák Vorarlbergi Alkalmazott Tudományok Egyeteme – vesz részt. A „szövetség” tagjainak célja a jövő felsőoktatásának innovációja az „Európai egyetem” brand égisze alatt. Az együttműködés keretében rendezték meg az elmúlt hónapokban azokat a megalapozó workshopokat, amelyek a közös kutatói tevékenységeket is elmélyíthetik. „A RUN-EU kitűnő keretet biztosít a nemzetközi társszerzői kapcsolatok kiépítésére, nemzetközi kutatói csapatok egyéni létrehozására” – fogalmazott dr. Czakó Katalin, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa. Hozzátette, a megalapozó workshopok fő célja az információgyűjtés és a tapasztalatátadás volt a RUN-EU hálózati szintű együttműködésében tervezett további oktatási és kutatási programokhoz, a témavezetői tréningekhez. Az elmúlt hónapokban három ilyen rendezvény volt. Nyár közepén Farkas Renáta és Skultéty Diána, az Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársai bevonásával rendezték a „Nyílt tudomány” című workshopot, amelynek résztvevői jórészt a külföldi partnerintézményekből érkeztek. Szeptemberben dr. Szakonyi Petra és dr. Czakó Katalin egyetemi adjunktusok vezettek egy napot a publikációs stratégiaépítés és kutatási pályázatírás kihívásai témakörökben. Ezt követően dr. Komlósi László Imre, a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék professzora, valamint dr. Baracskai Zoltán, a tanszék docense előadásában a témavezetői tevékenységgel kapcsolatos elvárásokat egyeztették a résztvevők. „A több száz nemzetközi résztvevőt aktívan bevonó workshopok lehetőséget adtak arra, hogy a Széchenyi-egyetem munkatársai és a RUN-EU-partnerek megismerjék egymást” – emelte ki dr. Czakó Katalin. Hozzátette, a konzorcium az egyetem nemzetköziesítési törekvéseit támogatva az egyéni partnerkeresésben és a társzerzői együttműködésekben adhat értékes muníciót. A RUN-EU+ ugyanis kutatói és publikációs szintre emeli a partnerséget, és ehhez kínál különböző programokat. „A kutatásban és publikálásban az egyetem úttörő szereplője az együttműködésnek, ezt mutatja a partnerek érdeklődése is. A következő munkamegbeszélésre itthon kerül sor, melynek során a programszintű együttműködések témáját és technikai kereteit egyeztetjük. Mindemellett megjelentek az első érdeklődő kutatók is, akik konkrét együttműködés céljából, saját költségen látogatnának el hozzánk. Mindez azt mutatja, hogy az együttműködést érdemes széles körben folytatni” – hangsúlyozta. A RUN-EU weboldalán látható innovációs platformok, az online rendezvények, a „research mission” pályázatok és a központi run-eu@sze.hu e-mail-cím ehhez adnak belső, egyetemi keretet. Az érdeklődő kutatóknak ezek a lehetőségek adnak egylépéses bekapcsolódást a projekthez, amellyel érdemes élni, hiszen új nemzetközi kapcsolatokat, kutatási és publikációs lehetőségeket hozhat.

E törekvést szolgálta az AgriNatur nevet viselő, európai uniós támogatású osztrák–magyar projekt is, madárfajok állománya a mezőgazdasági területeken, s többek között ezért is különösen fontos, hogy a projekt arról beszélt, hogy az elmúlt években számos határon átnyúló, osztrák–magyar, illetve szlovák–magyar projekt A projekt részeként rekreációs területeket is kialakítottak, bemutatva a természetvédelem és a mezőgazdaság

A különleges megoldást a GreenTech Plus európai uniós projekt keretében megtartott rendezvényen mutatták Ennek újabb példája a GreenTech Plus projekt, amely az Interreg VI-A Ausztria–Magyarország európai uniós Az ennek keretében július 2-án megrendezett szakmai nap fókuszában az Oasis-projekt állt, amely ugyanazon Így néz ki az Oasis-projekt a magasból, egy drón szemével. (Fotó: Horváth Koppány)

Nagy esélye van arra, hogy a legjobbak közé emelkedjen, és tartósan ott maradjon” – nyilatkozta prof.

Diákköri Konferencia (OTDK) Műszaki Tudományi Szekcióját, amiért a szervezőbizottság ügyvezető elnöke, prof TDK-szervezői díjat, de az elismerés mindenkit megillet, aki részt vett a lebonyolításban” – mondta el prof Prof. dr. Prof. dr. iskolában, mert a Széchenyi István Egyetemen hosszú távon is megtalálhatják a számításaikat” – zárta prof

„A Széchenyi István Egyetem minőségi fejlődését igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is” – nyilatkozta dr. Czinege Imre, az intézmény első, 2002–2005 közötti rektora. A professor emeritust abból az alkalomból kérdeztük, hogy nemrégiben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata állami kitüntetést vehette át felsőoktatási vezetői és oktatói pályája, kiemelkedő ipari, technológiai kutatási eredményei, valamint a Széchenyi István Egyetem akkreditációja érdekében végzett munkája elismeréseként, a Széchenyi István Egyetem Akadémiai Napján pedig tiszteletbeli doktori címben részesült. – Nem egészen három hónap múlva ünnepeljük a Széchenyi István Egyetem egyetemmé válásának huszadik évfordulóját. Mi a legemlékezetesebb az ön számára a folyamat mérföldkövei közül? – Az egyetemmé válásnak négy szakasza volt, az építkezés fázisa 1990-től 2000-ig, az akkreditációs dokumentumok készítése 2000. szeptembertől 2001. márciusig, az akkreditációs fázis zárása 2001. július elején, majd a kormányzati és parlamenti jóváhagyás 2001 decemberében. Én az utolsó három fázis munkálataimban vettem részt, ezeket a folyamatokat irányítottam és segítettem. Mindegyik szakasznak voltak érdekességei. Az akkreditációs dokumentumok kidolgozása közben ismertem meg közvetlenül a kollegáimat, és a közös munka hozott össze bennünket. Ennek később rektorként is nagy hasznát vettem. Az akkreditációs folyamatban a látogatóbizottság elnöke, Michelberger Pál professzor úr és tagjai nagyon konstruktívak voltak, velük együtt sikerült kialakítani az induló egyetemi struktúránkat. Ennek legizgalmasabb, záró fejezete az volt, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság utolsó nyári ülésén hogyan tudja elfogadni a dokumentumot, ugyanis a hagyományos időpontban, 2001. június 28-án a téma előadója éppen egy tudományos konferencián volt. Sikerült elérnem, hogy ezt az ülést a hétéves hagyománytól eltérően egy héttel elhalasztották, s akkor született meg a döntés. Ha a bizottság nem ilyen rugalmas, akkor csak szeptember végén kerülhetett volna sor ügyünk tárgyalására, s így valószínűleg nem válhattunk volna egyetemmé 2002. januártól. A parlamenti munkába a világtörténelem is beleszólt. A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli merényletek miatt az Országgyűlés napirendje felborult, ezért került a felsőoktatási törvény módosítása csak decemberben napirendre. Végül aztán a zárószavazás nagy sikert hozott az emlékezetes 97,2 százalékos támogató döntéssel. Volt tehát munka és izgalom bőven, nehéz ebből egy mozzanatot kiemelni. – Önt érte az a megtiszteltetés, hogy a győri egyetem első rektora legyen. Mire a legbüszkébb ebből az időszakból? – A legfelemelőbb pillanatokat az egyetemavató ünnepség jelentette azt hiszem, mindenki számára. Nagyon örülök ma is, hogy az összes egyetemi rektor elfogadta a meghívásunkat, és ünnepélyesen fogadtak a soraikba. Ilyen esemény a magyar felsőoktatásban csak egy volt, hogy egy főiskolából szerves fejlődéssel és szabályos akkreditációval lett egyetem. Személyesen a megindított egyetemfejlesztésre vagyok legbüszkébb, amely még az Intézményi Fejlesztési Terv megvalósításával kezdődött. Ennek keretében bővült közel kétszeresére a kollégiumi kapacitás, és modernizálódott az egyetemi informatikai hálózat. Ekkor készültek el a tanulmányiépület-bővítés és az új könyvtár tervei és építési engedélye is. A megvalósítás a finanszírozási rendszer változása miatt ugyan kicsit késett, de végül megkaptuk a támogatást, és elkészültek a beruházások. Hasonlóan nagyon örültem, hogy az Áldozat utcai épületet sikerült megvenni, így kapott méltó helyet a jogászképzés. – Miben hozta a legnagyobb változást az egyetemmé válás? – Nem is annyira az egyetemi rang, hanem a rang elnyerése érdekében végzett fejlesztések hozták a változást. Öt egyetemi szakkal indultunk, ezeket nagyon gyorsan követte a doktori iskolák megalapítása és új egyetemi szakok létesítése. Az akkor szerzett lendület viszi ma is tovább az intézményt, amelyet az új karok csatlakozása tovább színesített. Ezért inkább nem ugrásszerű változásról, hanem szerves fejlődésről beszélhetünk, amely az egyetemmé válással kezdődött. – Hogyan látja az egyetem elmúlt két évtizedes fejlődését, jelenlegi pozícióját? – Az egyetem fejlődése töretlen volt. Az első új épületeket újabbak követték, így ma egy igazán modern kampusszal büszkélkedhetünk. A minőségi fejlődést igazolja vissza a bővülő képzési kínálat, az egyre növekvő hallgatói létszám és a széles körű kutatási kapcsolatrendszer. Örvendetesen nő a minősített oktatók száma, és biztató a fiatalok fejlődése is. Valamikor a rektori működésem kezdetén valaki megkérdezte tőlem, hogy mikor leszünk igazán egyetem. Erre azt feleltem, hogy ha majd az első nálunk végzett fiatal elnyeri a professzori címet – mára ez valósággá vált. Így váltunk országosan elismert, rangos intézménnyé, emellett az is dicséretes, hogy már a nemzetközi egyetemi rangsorokban is szerepel az egyetem neve. – Kutatási területe a műszaki tudományokhoz kapcsolódik. Ezen a téren mennyi lépett előre az egyetem? – A Széchenyi István Főiskola színvonalas mérnökképző intézményként indult, és ez adja ma is az egyetem egyik fő profilját. A 2000-es évek elejére ugyanakkor a laboratóriumok műszaki berendezései többségükben elavultak voltak, még a hetvenes évek technikáját képviselték. Hasonlóan korszerűtlen volt a számítástechnikai háttér is. Ezért az első egyetemi években fő feladatnak az eszközök modernizációját tekintettük, és a sikeres pályázatok eredményeként 2010-re rengeteg laboratórium korszerűsödött, emellett újak is jöttek létre. Ezek segítségével emelkedett a kutatások színvonala és a vállalkozásokkal is intenzívebbé váltak a kapcsolatok. Személyesen nagyon örülök annak, hogy ma is az egyetem közösségéhez tartozom. 2011-ben kaptam meg a professor emeritus címet, azóta csak a számomra kedves dolgokkal foglalkozom: a fiatal oktatók támogatásával, doktoranduszok irányításával, valamint az Anyagtudományi és Technológiai Tanszék életében való részvétellel. Most töltöm az 55. évemet a felsőoktatásban, és eddig nagyon jól éreztem magamat életpályám minden szakaszában, remélem ez így is marad.

A fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az egyetem közösségét képviselő Szenátus véleményével egyezően úgy döntött, hogy dr. Baranyi Péter rektorrá kinevezésére tesz javaslatot Áder János köztársasági elnöknek. A nemzetközi hírű professzor hangsúlyozta: tudásával, tapasztalatával ahhoz kíván hozzájárulni, hogy az egyetem Magyarország egyik vezető, tekintélyes és szerethető felsőoktatási intézményévé váljon. Az alapítása óta töretlenül fejlődő Széchenyi István Egyetem számára több szempontból is mérföldkőnek számít az elmúlt időszak. Sikeresen lezajlott a modellváltás, amelynek során a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át az egyetem fenntartói jogait 2020. augusztus 1-jével. Mindez rugalmasabb, szabadabb működést, stabilitást, pénzügyi erősödést és nagyobb tervezhetőséget jelent az intézmény számára, megteremtve a további fejlődés alapjait. Másrészt 2030-ig szóló stratégia készült az új struktúrában az egyetem előtt álló feladatok meghatározására. Emellett a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány dr. Knáb Erzsébet kuratóriumi elnök és dr. Földesi Péter rektor kezdeményezésére pályázatot írt ki a rektori tisztségre. A kiírás tervezetét a Szenátus előzetesen véleményezte és jóváhagyta. Ennek meglelően legkorábban július 1-jétől új rektora lesz az intézménynek, hiszen a szervezeti és működési szabályzat értelmében egy személy legfeljebb két cikluson keresztül töltheti be a pozíciót. A kiírásra pályázatot dr. Baranyi Péter professzor, az egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájának vezetője adott be, aki 2013-ban dr. Szekeres Tamás korábbi és dr. Földesi Péter jelenlegi rektor hívására érkezett az intézménybe. Csaknem három évtizedes sikeres tudományos pályafutás áll mögötte. 1996 óta számos külföldi neves kutatócsoportban töltött hosszabb-rövidebb időt, egyebek mellett a Tokiói Egyetemen és a Hong Kong-i Kínai Egyetemen, ahol informatikát tanított. Több nemzetközi laboratóriumot alapított, kilenc új tantárgyat dolgozott ki, száznál is többször tartott előadást az Egyesült Királyságtól Kínán és Ausztrálián át az USA-ig különböző egyetemeken és kutatóintézetekben, 2010 körül pedig megfogalmazta a mára önálló tudományterületté vált kognitív infokommunikáció koncepcióját, amelyről dr. Csapó Ádám tanítványával számos alapozócikket és könyvet írt. Tudományos munkáira épül mérnöki alkotása is: a virtuális valóság alapú komplex operációs rendszer már a nemzetközi piacon is sikeresen megjelent. Dr. Baranyi Péter online egyetemi fórumon, az egyetem Szenátusa és a fenntartó alapítvány kuratóriuma előtt egyaránt ismertette elképzeléseit. Hangsúlyozta: tudásával, tapasztalatával ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a felhalmozott kiemelkedő potenciált beváltva az egyetem Magyarország egyik vezető, tekintélyes és szerethető felsőoktatási intézményévé váljon. Fontosnak nevezte, hogy az intézményben munkaidőn túl is legyen élet, és hogy a hallgatók „lájkolják” azt az időszakot, amit itt töltenek. A professzor leszögezte, hogy az universitas jellegnek megfelelően minden terület fontos, mert így a különböző tudásokat ötvözve integrált válaszok adhatók a problémákra. Beszélt a térséggel való szoros kapcsolatról is, mondván: az egyetem olyan partner kell legyen, amelyben lehet bízni, és amely felkészíti őket a jövő kihívásaira. Az egyetem Szenátusa és a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma egységesen támogatta dr. Baranyi Péter rektori pályázatát. Ez a döntés felterjesztésre került az ágazatirányító Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, illetve Áder János köztársasági elnökhöz. „Dr. Baranyi Péter személyében nagytudású, elismert, Győrhöz és az egyetemhez szorosan kötődő rektora lehet az egyetemnek, aki jelentősen hozzájárulhat az intézmény további fejlődéséhez, partnerkapcsolatainak, nemzetköziesítésének és szolgáltatóképességének további erősödéséhez. Közös cél, hogy azok a fiatalok, akik a Széchenyi István Egyetemet választják, versenyképes tudást szerezzenek” – nyilatkozta dr. Knáb Erzsébet, a kuratórium elnöke. Dr. Baranyi Péter professzor (fotó: Májer Csaba József)

Tavaly például az UNEECC konferencián adtunk elő Layane Vieira brazil építészhallgatóval Litvániában,

A projekt ünnepélyes záróeseményén dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese nyitotta meg a projekt Az infrastruktúránk fejlesztése során közel 3900 eszközt – köztük több mint 3200 digitális eszközt – Kiemelte: a projekt indulásakor célként fogalmazták meg, hogy az egyetem azon kompetenciáit erősítsék Az egyetemi infrastruktúra közel 3900 eszközzel, köztük több mint 3200 digitális eszközzel gyarapodott

A március 15. alkalmából tartott díszközgyűlésen adták át a Győr Díszpolgára kitüntető címeket és a Pro Tibor az egyetem holdudvarának jeles személyisége, az intézmény legmagasabb közösségi elismerése, a Pro Pro Urbe Győr díjban részesült Ferenczi Tamás János festőművész, Molnár György fotós, valamint posztumusz

Átadták a Pro Universitate díjakat, új doktorokat avattak, habilitációs és címzetes egyetemi docensi Elismerések a kiválóságoknak Az ünnepi szenátusi ülésen adták át a legmagasabb egyetemi kitüntetést, a Pro A Széchenyi István Egyetem Szenátusa professor emeritus címet adományozott prof. dr. Kóczy T.

Gazdaságtudományi területen 397-ről 420-ra emelkedett az intézményi érték, ezzel szemben országosan nem A programtervező informatikus szakon 390 helyett 408, a mérnökinformatikuson 334 helyett 399, a gazdaságinformatikuson A műszaki terület meghatározó szakjai közül a járműmérnökin 356-ról 390-re, az építészmérnökin 399-ről

A beruházásokat bejáráson tekintette meg prof. dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere. Igazgatóságának vezetője kifejtette, 2017 óta az egyetem 17 épületének energetikai rekonstrukciója készült el a projekt A város nevében prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester gratulált a megvalósult fejlesztésekhez. országgyűlési képviselőknek, valamint a kormányzatnak azért a támogatásért, amivel hozzájárultak a projekt Az Apáczai-kar Türr István utca 5. szám alatti, III. számú épülete az 1970-es években épült.

Konczosné prof. dr. Konczosné prof. dr. Konczosné prof. dr. , valamint Kommunikációért és Sajtókapcsolatokért Felelős Igazgatósága közreműködésével megvalósuló projekt Bízunk benne, hogy ez a projekt jelentősen hozzájárul ehhez”  – tette hozzá dr. Konczosné prof. dr.