A jövő szakembereiért: átfogó technológia- és oktatásfejlesztési program valósult meg a Széchenyi István Egyetemen

Több mint hárommilliárd forintos európai uniós támogatásból valósult meg a Széchenyi István Egyetem gyakorlatorientált képzéseinek infrastrukturális és készségfejlesztése. A projekt – amelynek zárórendezvényét június 19-én tartották – egyszerre járult hozzá a módszertani megújuláshoz, az infrastruktúra és az oktatói ismeretek fejlesztéséhez, valamint az egyetem nemzetközi versenyképességének erősítéséhez.

Lezárult a Széchenyi István Egyetem RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projektje. Az európai uniós forrásból megvalósult, 3,323 milliárd forintos fejlesztési program átfogóan újította meg az intézmény oktatási módszertanát, digitális infrastruktúráját, laborháttérét és erősítette nemzetközi versenyképességét.

A projekt ünnepélyes záróeseményén dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese hangsúlyozta: ahhoz, hogy a hallgatók sikeresek legyenek a munka világában, ma már nem elegendő pusztán ismereteket átadni. „Olyan kompetenciákat kell fejlesztenünk, amelyek képessé teszik őket arra, hogy ne csak követni tudják az aktuális folyamatokat, hanem alakítói is lehessenek azoknak. A 2022-ben elindult projektünk ehhez teremtett kitűnő feltételeket, hiszen olyan fejlesztéseket valósítottunk meg, amelyek hosszú távon is hozzájárulnak a gyakorlatorientált, nemzetközileg versenyképes felsőoktatási környezet erősítéséhez, valamint a hallgatók sikeres munkaerőpiaci érvényesüléséhez” – fogalmazott, köszöntetet mondva a projektben részt vevő egyetemi munkatársaknak és mindenkinek, aki hozzájárult a program sikeréhez.

Dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese nyitotta meg a projekt zárórendezvényét. (Fotó: Adorján András)

Előadásában bemutatta, hogy a program során 38 szakon vizsgálták felül és korszerűsítették a tanterveket, és 21 szakon projektalapú oktatási modulokat vezettek be. „429 munkatárs készségfejlesztő, 435 kollégánk pedig az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó képzéseken bővítette tudását. Eközben 107 oktatási jógyakorlatot gyűjtöttünk össze és tettünk elérhetővé a kollégák számára. Az infrastruktúránk fejlesztése során közel 3900 eszközt – köztük több mint 3200 digitális eszközt – szereztünk be” – sorolta.

Dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője elmondta: 46 új oktatói továbbképzés jött létre, megújult az egyetemi internetes hálózat, nyolc, a hibrid oktatást támogató tanterem készült el, és mind a kilenc kar laboratóriumi háttere bővült. Kiemelte: a projekt indulásakor célként fogalmazták meg, hogy az egyetem azon kompetenciáit erősítsék, amelyek révén az intézmény a nemzetközi oktatási és kutatási térben még magasabb pozíciót foglalhat el, még inkább hozzájárulhat hazánk gazdasági sikerességéhez, valamint válaszokat adhat a társadalmi kihívásokra.

A Széchenyi István Egyetem „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt záróeseményének előadói. (Fotó: Adorján András)

Dr. Sós Eszter, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar adjunktusa bemutatta azokat az oktatási megoldásokat, amelyek révén a hallgatók valós ipari feladatokon dolgozhatnak. Kiemelte: a programban ezt 21 szakon vezették be, de megalapozták azt is, hogy 2030-ra valamennyi szakon kötelezően megjelenjen a projektalapú oktatás.

„Tréningjeink négy témakör köré épültek: technológiai ismeretekre, pedagógiai módszerekre, a személyes hatékonyság növelésére, valamint tudományterület-specifikus képzésekre” – részletezte Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Tanár- és Pedagógusképzési Központ főigazgatója. Hozzáfűzte, a 79 jelenléti alkalmon összesen 947-en vettek részt, az online képzéseket pedig közel 400-an teljesítették. Az összegyűjtött 107 jógyakorlat mind a kilenc karról érkezett, emellett egy módszertani kézikönyvet is készítettek az oktatók számára.

Dr. Kohus Zsolt rangsor- és publikációs tanácsadó az intézmény globális megítélésének szempontjaira tért ki, és bemutatta a Széchenyi István Egyetem nemzetközi rangsorokban elért eredményeit.

„A nemzetközi hallgatói létszám emelkedése 2018 óta töretlen, s fontos eredmény, hogy a jelentkezők száma megduplázódott, a felvetteké pedig megháromszorozódott a projekt időszaka alatt” – emelte ki Mészáros Márta, a Mobilitási és Ösztöndíjközpont vezetője, aki a globális láthatóság növelése érdekében végzett marketingtevékenységet mutatta be. Szénássy Célia nemzetközi titkár az akkreditációk előrehaladásáról beszélt. A program részeként a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar AACSB akkreditációra, míg hat képzés ABET minősítésre való felkészítése kezdődött el.

Csábi Béla, az Egyetemi Informatikai Központ vezetője kifejtette, közel 500 notebook, 640 asztali számítógép és monitor, valamint 272 all-in-one számítógép beszerzése történt meg, amelyekkel az oktatók és a hallgatók lehetőségeit bővítették, fejlesztették a digitális oktatási és vizsgáztatási folyamatokat, valamint korszerűsítették a könyvtári terminálokat is. Megtörtént az egyetem hálózatfejlesztése: két új szervert telepítettek, és 430 új vezeték nélküli hozzáférési pontot hoztak létre. A projekt során szünetmentes tápegységeket, új nyomtatókat, több mint száz projektort és interaktív kijelzőket is munkába állítottak. Emellett új, mesterségesintelligencia-alapú tanulástámogató megoldások is megjelentek az egyetemen.

Az egyetemi infrastruktúra közel 3900 eszközzel, köztük több mint 3200 digitális eszközzel gyarapodott (Fotó: Adorján András)

A laborfejlesztések eredményeit dr. Dóka Ottó, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar professzora ismertette. Elmondta: a projektnek köszönhetően az egyetem mind a kilenc kara részesült fejlesztésekben. Az Egészség- és Sporttudományi Karon például országosan is egyedülálló szülészeti-nőgyógyászati ultrahang-szimulátor állt szolgálatba, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karon akusztikai fülke, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon új zajszintmérők segítik a képzést. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a robotika és az additív gyártás eszközparkja bővült, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon pedig többek közt korszerű bitumenvizsgáló berendezések álltak munkába. Az Informatikai és Villamosmérnöki Kar új mérőeszközökkel, fizikalaboratóriumi berendezésekkel és digitális laborokkal gazdagodott, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon korszerű számítógépes kabinet létesült, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon pedig a turizmus-vendéglátás képzések gyakorlati hátterét biztosító tankonyha fejlesztése valósult meg. A Művészeti Kar új, professzionális hangszerekkel bővült.

A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” címet viselő projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100%-a, mely európai uniós vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósult meg.