Nyári workshopot szervezett a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának angol nyelvű programja, a SzEEDSM. Vastag Gyula professzor vezetésével hatvan hazai és külföldi doktorandusz a gazdálkodás és szervezéstudományok területén a termelésirányítás, a fenntartható fejlődés, a marketing, a fogyasztói magatartás kérdéskörét kutatja. A kétnapos workshopra meghívták a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának doktori iskoláját is, tizenöt hallgatót és öt oktatót, így a program kiváló lehetőséget teremtett a győri és a debreceni doktoranduszoknak, a két iskola oktatóinak, témavezetőinek, mentorainak a szakmai tapasztalatcserére, hálózatépítésre, együtt gondolkodásra. A rendezvénysorozat gyárlátogatással kezdődött az Audiban, majd a SzEEDSM programigazgatója, Vastag Gyula professzor egy vacsorával összekötött ismerkedésen köszöntötte a részvevőket, ahol beszélt az angol nyelvű doktori iskola küldetéséről. A 2016-ban indult program célja, hogy helyi szinten elérhető, ugyanakkor világszerte elismert, releváns tudást biztosítson. A doktori iskola értékei a gazdasági szereplőkkel kötött együttműködésekre, a nemzetközi kapcsolatok, új megoldások iránti nyitottságra, az oktatásban alkalmazott legújabb trendekre, technológiákra épülnek. Vastag professzor bemutatta a doktori iskola felépítését, képzési rendszerét, oktatóit, mentorait, témavezetőit. A SzEEDSM egyik nagy erőssége, hogy a hazai kiváló oktatókon túl nemzetközileg elismert külföldi egyetemi tanárok is részt vesznek az oktatói közösség munkájában, megosztják értékes tudásukat a doktoranduszokkal. A vendégek nevében felszólaló Prof. Dr. Popp József, a Debreceni Egyetem intézetigazgatója, az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezettudományok Doktori Iskola vezetője is ezt emelte ki köszöntőjében. Mint mondta, nem találkozott még hazánkban olyan doktori iskolával, ahol ilyen nagy számban vennének részt nemzetközi professzorok az oktatói munkában. A két doktori iskola közötti kapcsolatról felidézte, hogy Vastag professzor briliáns előadást tartott diákjaiknak a munkásságáról, és ezt a nagyon sok pozitív visszhangot keltő látogatást viszonozzák most. Popp professzor részt vett a győri doktoranduszok második évét lezáró komplex vizsgáján is a vizsgabizottság tagjaként, ott is méltatva a SzEEDSM nívóját. A doktoranduszok közül, akik eredményesen szerepeltek az átfogó vizsgán, néhány hallgatót kutatási területéről kérdeztünk. Szendrői László például az úgynevezett gamification területét kutatja, ami magyarra fordítva játékelemek alkalmazását jelenti az élet játékon kívüli területein, akár a vállalati szférában, akár az oktatásban. Célja, hogy a folyamatokat még érdekesebbé, lebilincselőbbé tegye, így segítve a motiváció, az elkötelezettség erősítését. A legújabb kutatási irány szerint a gamification-ben is többféle kategóriába sorolhatók az emberek, és ezek alapján lehet meghatározni, hogy melyek a játékszerűvé tétel legmegfelelőbb, személyre szabott módszerei. Buics László a közszolgáltatások ügyfélközpontúbbá tételének lehetőségeit kutatja. Részt vesz egy projektben, ami pont ezt célozza meg, és ennek keretében gyűjt olyan adatokat, amiket felhasználhat az elemzéshez, a hatékonyabbá tételhez. A kormányablakokkal foglalkozik, azt vizsgálja, hogyan lehetnének még inkább ügyfélcentrikusak. PhD munkájának célja, hogy az állampolgárok jobban érezzék magukat, amikor igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat. László logisztikai menedzsmentet tanult, ezzel a szemlélettel közelíti meg a témát. Szimulációkat fog készíteni, és azokkal elemezni, keresi a javítási lehetőséget. A doktori iskolát mindketten kiválónak tartják. Nagyon sok pluszt kaptak már az elmúlt két évben is, sokkal mélyebb tudást, mint egy alap vagy egy mesterképzésen. Ahogy mondják, itt összefüggésekben kell gondolkodni, és a tantárgyak is teljesen mások. Sok külföldi oktató osztotta meg velük tudását, ez is rengeteg hozzáadott értéket adott a doktori iskolához, még szélesebbé tette a látókörüket. A nemzetközileg is elismert külföldi vendégprofesszorok egyike, Dhir Krishna a legdinamikusabb fejlődést továbbra is itt, az észak-nyugati régióban várja Magyarországon. A Széchenyi István Egyetem, ahol évek óta visszatérően oktat, szerinte ugyanilyen dinamikus fejlődés elé néz, egyre több külföldi hallgatóval, így a campus még inkább a kultúrák találkozási pontjává válhat. A külföldi professzorok a workshop második napján is kiemelkedő szerepet kaptak. A doktori iskolában is kurzusokat tartó Fikret Causevic, a Szarajevói Egyetem professzora, valamint Nigel Caldwell, az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem docense a transzdiszciplinaritás és a menedzsment égető kérdéseit járták körbe. Az ezt követő főszerkesztői kerekasztal résztvevői (Dusek Tamás, Peter Kelle és Vastag Gyula) pedig a tudományos publikációk készítéséhez, megjelentetéséhez adtak hasznos tanácsokat a PhD-hallgatóknak. Azért is fontos ez, mert a képzés alatt két „B” kategóriás angol nyelvű folyóiratban kell publikálniuk. Dusek Tamás a Statisztikai Szemle főszerkesztője, Peter Kelle az „International Journal of Production Economics” észak-amerikai főszerkesztője, Vastag Gyula pedig a „Decision Sciences” tudományági szerkesztője és a „Pannon Management Review” alapító főszerkesztője. A kétnapos workshop a doktoranduszok prezentációival zárult. A három hallgató kutatási területe is mutatja, milyen széleskörű a SzEEDSM programja. Darabos Katalin kutatási témája például a családi vállalkozások köré épül, a vállalkozások generációváltása a szűkebb területe, a célja pedig egy stratégiai döntéstámogató modell építése. Mindezt egy káoszelméleten alapuló rendszerben végzi majd el. Az eddigi kutatások alapján szerinte az látható, hogy nincsen olyan egyensúlyi pont, ahová a vállalkozásoknak mindenképpen vissza kell térnie a stratégiaalkotás során. Előfordulhat a stabilitás és a káosz közötti mozgás a vállalkozások életében, és nem kell törekedniük arra, hogy egy egyensúlyi pontba mindig visszatérjenek, mert ez nem segíti az innovációt, a fejlődést, a változást. A modern elmélet szerint a káosz és a stabilitás határán mozogva is előre tud lépni egy vállalkozás. Katalin ehhez a szálhoz kapcsolja a kutatásait, és reméli, hogy a doktori iskola sikeres elvégzése után számítani fognak rá a felsőoktatásban. Jelenleg kutatási témájához hűen családi vállalkozásban dolgozik, ő az anyukájával, nővére az apukájával, a saját cégeikben. Hasonlóan izgalmas területet kutat Dobra Zoltán. Az ember-robot együttműködés emberi oldalát vizsgálja az ipar 4.0 világában. Arra kíváncsi, hogyan hat egy munkaközösségre, ha bekerül közéjük egy robot, ami már nincs körbekerítve. Eddigi felmérései szerint az emberek segítségnek veszik a robot munkáját, és pontosan ez is az egyik cél, hogy a fizikai terhelésüket csökkenteni lehessen. Nem látják negatívan saját jövőjüket, nem tartanak attól, hogy elveszítik a munkájukat, ha majd mindenfelé robotokba lehet botlani. Az eddigi tanulmányok szerint a robotok nem lesznek az emberek vezetői a munkahelyeken. Nehéz elképzelni, hogy egy robot mondja meg egy embernek, hogy mit csináljon. Varga Enikő a bio-, organikus farmok kihívásaival foglalkozik, a személyes tudás felfrissítésével a „csináld magad” korában. Önmaga is egy farmon él a családjával. A doktori iskolát intellektuális kalandtúrának tartja. A kezdetekkor új látásmódot várt a programtól és önmegvalósítást, hogy bebizonyítsa önmagának, ezen a területen is megállja a helyét. Enikő doktorandusz társaival sikeresen átjutott a félidei komplex vizsgán a workshopot megelőző héten. Egyre közelebb kerül a céljához egy olyan kutatói, tudományos közösségben, ahová tartozni felemelő érzést jelent.

Átütő sikert arat a XVI. Velencei Biennálén a Széchenyi István Egyetem építészképzésének installációja. Már az első órákban több ezren nézték meg a FACES (Arcok) nevet kapó különleges kompozíciót. A napokban nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb építészeti kiállítása, és ez a legelső alkalom, hogy a hivatalos partnerek által szervezett kiállításon magyar építészképzés is bemutatkozhat. A győri egyetem kapta a megtisztelő felkérést. „A kétévente megrendezett építészeti világtalálkozón több ezer építészközösség állít ki, minden négyzetméter telis-tele van tervekkel, makettekkel. A fő kérdés az volt, hogyan lehet megalkotni úgy egy installációt, ami ebben a hatalmas információáradatban egyediségével megszólítja, megállítja a látogatót, kíváncsiságot kelt benne” – mondja Cseh András DLA, tudományos dékánhelyettes, az Épülettervezési Tanszék oktatója. A győri egyetem építészképzésén mindennapos gyakorlattá vált, hogy hallgatók-oktatók együtt dolgoznak különböző projekteken. (Itt írtunk már erről.) Azután sem történt ez másként, hogy a velencei Európai Kulturális Központtól megérkezett a felkérés az általuk megrendezett Time, Space, Existence című válogatáson való részvételre. A Velencei Biennálé külsős helyszínére, a Palazzo Mora győri kiállítóterének megtervezésére pályázatot írtak ki, és a nyertes diákok, Bacsa László, Berbik Ferenc és Horváth Márton eredeti ötletre épülő munkáját meg is valósították. Az installáció a FACES (Arcok) nevet kapta. A címmel is a győri építészképzés személyes jellegéből adódó előnyökre utalnak. A képzőművészet és építészet határmezsgyéjén egyensúlyozó térben hallgatók arcainak lenyomatai várják a kiállítás nézőit, akik az arcokba belebújva a többi pályázó csapat gondolataival találkozhatnak a térben megjelenő skicceken. A hallgatók arcairól készült maszkokon keresztül pillanthatnak be a kiállítótérbe a látogatók. „Minden reményünket, előzetes várakozásunkat felülmúlta a fogadtatás. Nagyon jól működik, hogy a kiállítóterünk egyszerre lett erős építészeti térbeli installáció, ugyanakkor a bemélyedő arclenyomatokkal pedig valóban nagyon-nagyon személyessé vált. Mindegyik pályaművet beadó csapatból egy-egy hallgató arclenyomata bekerült az installációba a karakterek, arcvonások finom részleteinek megjelenítésével. Ha valaki az egyik maszkon keresztül belenéz a térbe, megismerheti az arclenyomat gazdájának gondolatvilágát. Minden egyes archoz más-más gondolatburok, építészeti skicc tartozik, de nem ad választ minden kérdésre, a továbbgondoláshoz szabadságot ad a szemlélődőnek” – mondja Cseh András. Az Európai Kulturális Központ katalógusában a Biennálé kiállítói között a Széchenyi István Egyetem építészképzése is bemutatkozik, mutatja Cseh András. Oktatókból és hallgatókból álló csapat utazott ki Velencébe, és a Palazzo Mora padlásterében Élő József, Katona István, Nagy András és Gábor Erika szakmai vezetésével felépítették az installációt. Cseh András a nyitás előtti héten utazott ki egy másik konferenciára, az ő feladata volt, hogy a végső simításokat elvégezze, leszedje a védőfóliát, majd pedig fogadja a látogatókat. „A kiállítás kurátorai is akkor látták először teljes valójában a végleges installációt, ami náluk is átütő sikert aratott. Olyannyira, hogy a nyitás előtti preview-k alkalmával felhívták a sajtósok, VIP-vendégek figyelmét arra, hogy a Széchenyis kiállítóteret nem szabad kihagyniuk. Így a nulladik napokon is több ezren nézték meg az Arcokat” – újságolta nagy örömmel Cseh András. A kezdeti félelmek már ekkor, a hivatalos nyitás előtt szertefoszlottak. Némi bizonytalanságot keltett ugyanis, hogy a látogatók fel fognak-e lépcsőzni a padlástérbe, és belenéznek-e maszkokba. A kétségekre gyors választ adott a folyamatosan kígyózó sor az installáció előtt. „Rengetegen játszanak velünk. Bátran bedugják a fejüket és végignézik a rajzokat. A Biennálé olyan nagymértékű ismertséget ad nekünk, amit korábban el sem tudtam volna képzelni. A nyitás napján, délelőtt tíztől este hatig folyamatosan özönlöttek a látogatók. Bach Péter vezetésével az utolsó pillanatban érkezett a felmentősereg. Péterék több ezer utánpótlás maszkot hoztak magukkal Győrből, ugyanis az első körben kivitt több száz, szóróanyagnak szánt papírmaszkot az első órákban elkapkodták. Szakmailag is fontos kapcsolatokat sikerült építenünk, és a kiállítói körökből is nagyon szép visszajelzéseket kaptunk. Elképzelhetetlennek tartottam, de névjegykártyából is több ezret kellett volna vinni az első napokra. Olyan hatalmas impulzushalmazt kaptunk Velencében, amit amennyire csak tudtunk, próbáltunk beszívni, és ebből is táplálkozni jó ideig szakmailag ” – sorolja élményeit már újra itthon Cseh András, és hozzáteszi, hogy a jövőre nyíló angol nyelvű mesterképzésük szempontjából is óriási értékkel bír a győri jelenlét az építészeti világkiállításon. A Széchenyis installáció november végéig lesz látogatható a Palazzo Morában. A város közepén két palotában működő Európai Kulturális Központ célja a Biennálé hivatalos partnereként a világ kiemelkedő építészirodáinak, építészeti alkotásainak és építészképző intézményeinek széles spektrumú bemutatása. A Széchenyi István Egyetem mellett például a Stanford University és a Chinese University of Hong Kong mutatkozhat be a Palazzo Morában, az építészvilág százötven elismert, nívós kiállítójával együtt.

Átütő sikert arat a XVI. Velencei Biennálén a Széchenyi István Egyetem építészképzésének installációja. Már az első órákban több ezren nézték meg a FACES (Arcok) nevet kapó különleges kompozíciót. A napokban nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb építészeti kiállítása, és ez a legelső alkalom, hogy a hivatalos partnerek által szervezett kiállításon magyar építészképzés is bemutatkozhat. A győri egyetem kapta a megtisztelő felkérést. „A kétévente megrendezett építészeti világtalálkozón több ezer építészközösség állít ki, minden négyzetméter telis-tele van tervekkel, makettekkel. A fő kérdés az volt, hogyan lehet megalkotni úgy egy installációt, ami ebben a hatalmas információáradatban egyediségével megszólítja, megállítja a látogatót, kíváncsiságot kelt benne” – mondja Cseh András DLA, tudományos dékánhelyettes, az Épülettervezési Tanszék oktatója. A győri egyetem építészképzésén mindennapos gyakorlattá vált, hogy hallgatók-oktatók együtt dolgoznak különböző projekteken. (Itt írtunk már erről.) Azután sem történt ez másként, hogy a velencei Európai Kulturális Központtól megérkezett a felkérés az általuk megrendezett Time, Space, Existence című válogatáson való részvételre. A Velencei Biennálé külsős helyszínére, a Palazzo Mora győri kiállítóterének megtervezésére pályázatot írtak ki, és a nyertes diákok, Bacsa László, Berbik Ferenc és Horváth Márton eredeti ötletre épülő munkáját meg is valósították. Az installáció a FACES (Arcok) nevet kapta. A címmel is a győri építészképzés személyes jellegéből adódó előnyökre utalnak. A képzőművészet és építészet határmezsgyéjén egyensúlyozó térben hallgatók arcainak lenyomatai várják a kiállítás nézőit, akik az arcokba belebújva a többi pályázó csapat gondolataival találkozhatnak a térben megjelenő skicceken. A hallgatók arcairól készült maszkokon keresztül pillanthatnak be a kiállítótérbe a látogatók. „Minden reményünket, előzetes várakozásunkat felülmúlta a fogadtatás. Nagyon jól működik, hogy a kiállítóterünk egyszerre lett erős építészeti térbeli installáció, ugyanakkor a bemélyedő arclenyomatokkal pedig valóban nagyon-nagyon személyessé vált. Mindegyik pályaművet beadó csapatból egy-egy hallgató arclenyomata bekerült az installációba a karakterek, arcvonások finom részleteinek megjelenítésével. Ha valaki az egyik maszkon keresztül belenéz a térbe, megismerheti az arclenyomat gazdájának gondolatvilágát. Minden egyes archoz más-más gondolatburok, építészeti skicc tartozik, de nem ad választ minden kérdésre, a továbbgondoláshoz szabadságot ad a szemlélődőnek” – mondja Cseh András. Az Európai Kulturális Központ katalógusában a Biennálé kiállítói között a Széchenyi István Egyetem építészképzése is bemutatkozik, mutatja Cseh András. Oktatókból és hallgatókból álló csapat utazott ki Velencébe, és a Palazzo Mora padlásterében Élő József, Katona István, Nagy András és Gábor Erika szakmai vezetésével felépítették az installációt. Cseh András a nyitás előtti héten utazott ki egy másik konferenciára, az ő feladata volt, hogy a végső simításokat elvégezze, leszedje a védőfóliát, majd pedig fogadja a látogatókat. „A kiállítás kurátorai is akkor látták először teljes valójában a végleges installációt, ami náluk is átütő sikert aratott. Olyannyira, hogy a nyitás előtti preview-k alkalmával felhívták a sajtósok, VIP-vendégek figyelmét arra, hogy a Széchenyis kiállítóteret nem szabad kihagyniuk. Így a nulladik napokon is több ezren nézték meg az Arcokat” – újságolta nagy örömmel Cseh András. A kezdeti félelmek már ekkor, a hivatalos nyitás előtt szertefoszlottak. Némi bizonytalanságot keltett ugyanis, hogy a látogatók fel fognak-e lépcsőzni a padlástérbe, és belenéznek-e maszkokba. A kétségekre gyors választ adott a folyamatosan kígyózó sor az installáció előtt. „Rengetegen játszanak velünk. Bátran bedugják a fejüket és végignézik a rajzokat. A Biennálé olyan nagymértékű ismertséget ad nekünk, amit korábban el sem tudtam volna képzelni. A nyitás napján, délelőtt tíztől este hatig folyamatosan özönlöttek a látogatók. Bach Péter vezetésével az utolsó pillanatban érkezett a felmentősereg. Péterék több ezer utánpótlás maszkot hoztak magukkal Győrből, ugyanis az első körben kivitt több száz, szóróanyagnak szánt papírmaszkot az első órákban elkapkodták. Szakmailag is fontos kapcsolatokat sikerült építenünk, és a kiállítói körökből is nagyon szép visszajelzéseket kaptunk. Elképzelhetetlennek tartottam, de névjegykártyából is több ezret kellett volna vinni az első napokra. Olyan hatalmas impulzushalmazt kaptunk Velencében, amit amennyire csak tudtunk, próbáltunk beszívni, és ebből is táplálkozni jó ideig szakmailag ” – sorolja élményeit már újra itthon Cseh András, és hozzáteszi, hogy a jövőre nyíló angol nyelvű mesterképzésük szempontjából is óriási értékkel bír a győri jelenlét az építészeti világkiállításon. A Széchenyis installáció november végéig lesz látogatható a Palazzo Morában. A város közepén két palotában működő Európai Kulturális Központ célja a Biennálé hivatalos partnereként a világ kiemelkedő építészirodáinak, építészeti alkotásainak és építészképző intézményeinek széles spektrumú bemutatása. A Széchenyi István Egyetem mellett például a Stanford University és a Chinese University of Hong Kong mutatkozhat be a Palazzo Morában, az építészvilág százötven elismert, nívós kiállítójával együtt.

Átütő sikert arat a XVI. Velencei Biennálén a Széchenyi István Egyetem építészképzésének installációja. Már az első órákban több ezren nézték meg a FACES (Arcok) nevet kapó különleges kompozíciót. A napokban nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb építészeti kiállítása, és ez a legelső alkalom, hogy a hivatalos partnerek által szervezett kiállításon magyar építészképzés is bemutatkozhat. A győri egyetem kapta a megtisztelő felkérést. „A kétévente megrendezett építészeti világtalálkozón több ezer építészközösség állít ki, minden négyzetméter telis-tele van tervekkel, makettekkel. A fő kérdés az volt, hogyan lehet megalkotni úgy egy installációt, ami ebben a hatalmas információáradatban egyediségével megszólítja, megállítja a látogatót, kíváncsiságot kelt benne” – mondja Cseh András DLA, tudományos dékánhelyettes, az Épülettervezési Tanszék oktatója. A győri egyetem építészképzésén mindennapos gyakorlattá vált, hogy hallgatók-oktatók együtt dolgoznak különböző projekteken. (Itt írtunk már erről.) Azután sem történt ez másként, hogy a velencei Európai Kulturális Központtól megérkezett a felkérés az általuk megrendezett Time, Space, Existence című válogatáson való részvételre. A Velencei Biennálé külsős helyszínére, a Palazzo Mora győri kiállítóterének megtervezésére pályázatot írtak ki, és a nyertes diákok, Bacsa László, Berbik Ferenc és Horváth Márton eredeti ötletre épülő munkáját meg is valósították. Az installáció a FACES (Arcok) nevet kapta. A címmel is a győri építészképzés személyes jellegéből adódó előnyökre utalnak. A képzőművészet és építészet határmezsgyéjén egyensúlyozó térben hallgatók arcainak lenyomatai várják a kiállítás nézőit, akik az arcokba belebújva a többi pályázó csapat gondolataival találkozhatnak a térben megjelenő skicceken. A hallgatók arcairól készült maszkokon keresztül pillanthatnak be a kiállítótérbe a látogatók. „Minden reményünket, előzetes várakozásunkat felülmúlta a fogadtatás. Nagyon jól működik, hogy a kiállítóterünk egyszerre lett erős építészeti térbeli installáció, ugyanakkor a bemélyedő arclenyomatokkal pedig valóban nagyon-nagyon személyessé vált. Mindegyik pályaművet beadó csapatból egy-egy hallgató arclenyomata bekerült az installációba a karakterek, arcvonások finom részleteinek megjelenítésével. Ha valaki az egyik maszkon keresztül belenéz a térbe, megismerheti az arclenyomat gazdájának gondolatvilágát. Minden egyes archoz más-más gondolatburok, építészeti skicc tartozik, de nem ad választ minden kérdésre, a továbbgondoláshoz szabadságot ad a szemlélődőnek” – mondja Cseh András. Az Európai Kulturális Központ katalógusában a Biennálé kiállítói között a Széchenyi István Egyetem építészképzése is bemutatkozik, mutatja Cseh András. Oktatókból és hallgatókból álló csapat utazott ki Velencébe, és a Palazzo Mora padlásterében Élő József, Katona István, Nagy András és Gábor Erika szakmai vezetésével felépítették az installációt. Cseh András a nyitás előtti héten utazott ki egy másik konferenciára, az ő feladata volt, hogy a végső simításokat elvégezze, leszedje a védőfóliát, majd pedig fogadja a látogatókat. „A kiállítás kurátorai is akkor látták először teljes valójában a végleges installációt, ami náluk is átütő sikert aratott. Olyannyira, hogy a nyitás előtti preview-k alkalmával felhívták a sajtósok, VIP-vendégek figyelmét arra, hogy a Széchenyis kiállítóteret nem szabad kihagyniuk. Így a nulladik napokon is több ezren nézték meg az Arcokat” – újságolta nagy örömmel Cseh András. A kezdeti félelmek már ekkor, a hivatalos nyitás előtt szertefoszlottak. Némi bizonytalanságot keltett ugyanis, hogy a látogatók fel fognak-e lépcsőzni a padlástérbe, és belenéznek-e maszkokba. A kétségekre gyors választ adott a folyamatosan kígyózó sor az installáció előtt. „Rengetegen játszanak velünk. Bátran bedugják a fejüket és végignézik a rajzokat. A Biennálé olyan nagymértékű ismertséget ad nekünk, amit korábban el sem tudtam volna képzelni. A nyitás napján, délelőtt tíztől este hatig folyamatosan özönlöttek a látogatók. Bach Péter vezetésével az utolsó pillanatban érkezett a felmentősereg. Péterék több ezer utánpótlás maszkot hoztak magukkal Győrből, ugyanis az első körben kivitt több száz, szóróanyagnak szánt papírmaszkot az első órákban elkapkodták. Szakmailag is fontos kapcsolatokat sikerült építenünk, és a kiállítói körökből is nagyon szép visszajelzéseket kaptunk. Elképzelhetetlennek tartottam, de névjegykártyából is több ezret kellett volna vinni az első napokra. Olyan hatalmas impulzushalmazt kaptunk Velencében, amit amennyire csak tudtunk, próbáltunk beszívni, és ebből is táplálkozni jó ideig szakmailag ” – sorolja élményeit már újra itthon Cseh András, és hozzáteszi, hogy a jövőre nyíló angol nyelvű mesterképzésük szempontjából is óriási értékkel bír a győri jelenlét az építészeti világkiállításon. A Széchenyis installáció november végéig lesz látogatható a Palazzo Morában. A város közepén két palotában működő Európai Kulturális Központ célja a Biennálé hivatalos partnereként a világ kiemelkedő építészirodáinak, építészeti alkotásainak és építészképző intézményeinek széles spektrumú bemutatása. A Széchenyi István Egyetem mellett például a Stanford University és a Chinese University of Hong Kong mutatkozhat be a Palazzo Morában, az építészvilág százötven elismert, nívós kiállítójával együtt.