A közelmúltban lezajlottak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Osztályának szakmai bizottsági választásai. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának több vezető oktatója tevékenykedik ezekben a testületekben. Dr. Kovács Attila egyetemi docens az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság titkára lett márciustól. Dr. Neményi Miklós professor emeritust, az MTA rendes tagját az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság elnökének választották. Dr. Nyéki Anikó egyetemi adjunktus a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottságban szavazati jogú tag lett. Az MTA szakmai testületeiben a kar több más oktatója is szerepel. Így dr. Benedek Pál professor emeritus, az MTA doktora és dr. Érsek Tibor professor emeritus, az MTA doktora a Növényvédelmi Tudományos Bizottságban, dr. Ördög Vince egyetemi tanár, az MTA doktora a Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottságban, dr. Porpáczy Aladár professor emeritus, az MTA doktora a Növénynemesítési Tudományos Bizottságban, dr. Schmidt Rezső egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságban tevékenykedik. Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány doktora és dr. Varga László egyetemi tanár, az MTA doktora az Állatnemesítési, -tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottság tagja.

Az Európai Bizottság sevillai intézetében tudományos kutatóként dolgozik a Széchenyi István Egyetem egykori doktorandusza, dr. Hegyi Fatime Barbara. A kutató elárulta, szerinte az elemzések és a publikációk készítésének folyamatai hasonlóan kreatívak és izgalmasak, mint egy festmény vagy enteriőrterv kivitelezése. Ő már csak tudja: minden felsorolt területen otthon van. Nem mindennapi életutat választott magának dr. Hegyi Fatime Barbara, aki csaknem tíz éve az Európai Bizottság sevillai intézetében dolgozik kutatásvezetőként – kutatás-fejlesztés és innovációs területen. Elemzéseivel, tudományos értékeléseivel támogatja és előkészíti az Európai Unió szakpolitikáját nemzeti, regionális, illetve városi szinteken. Hogy mi vonzotta a kutatói életpálya felé, pontosan nem tudja, de abban biztos, mint regénye megírása, úgy a PhD fokozat megszerzése is a vágyott céljai között szerepelt. Mint mondta, amikor 2004-ben megkapta az értesítést, hogy elkezdheti tanulmányait a Széchenyi István Egyetem jó hírű Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában, nagyon boldog volt. Dr. Hegyi Fatime Barbara „A kutatói pálya egyrészről magányos, mégis rendkívül izgalmas. Persze, sok múlik az ember egyéni motivációján, illetve azon, hogy a munkahelye milyen feltételeket, lehetőségeket biztosít számára. Engem rendkívüli módon kikapcsol az is, amikor új kutatásokon gondolkodom. Valószínűleg szükséges egy bizonyos mentalitás, lelki alkat ahhoz, hogy izgalmasnak találjuk ezt a munkát. Nagyon szeretem a kutatási eredményeimet előadni konferenciákon, ez és az oktatás például engem igazán motivál, illetve nyilván kompenzálja is valamelyest a munkából adódó magányosságot” – ecsetelte a kutatónő, aki a mai napig hálás a doktori iskolában megismert mentorának, dr. Rechnitzer Jánosnak. Támogató témavezetőjével PhD-hallgatóként több könyvfejezetet publikálhatott, illetve együtt dolgozhattak a Regionális Kutatások Központjában. Ezenkívül fantasztikus csoporttársai is nagy hatást gyakoroltak a korábban politikatudományokat folytató kutatóra. Ilyen képességek és előtanulmányok mellett Fatime Barbara sevillai álláspályázata azonnal sikeresnek bizonyult. A tudományos tanácsadó érdeklődésünkre hozzátette, disszertációjában a városok versenyképességének értékeléséhez dolgozott ki egy modellt, amely annyira meghatározó volt számára, hogy jelenlegi kutatásai egy része is kapcsolódik ehhez a területhez. Büszke rá, hogy 2020-ban magyar csapattal dolgozott ki egy értékelési rendszert, amely a városi vezetőket hivatott segíteni abban, hogy hatékonyabban és sikeresebben tudjanak válaszokkal szolgálni a globális kihívások – járványok, klíma – kapcsán. Másik fontos projektjében az innovációs körzetek szerepét elemzik a városok fejlődésében két nagyon tehetséges fiatal kutatóval. Céljuk ezzel a városok gazdasági potenciáljának, jólétének elősegítése. „Vizsgáljuk, hogy a különböző kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások erősítik-e az innovációs körzeteket egy-egy városon belül, illetve hogy milyen tényezők befolyásolják, segítik ezeket az innovációs körzeteket abban a küldetésükben, hogy pozitív gazdasági és társadalmi hatással legyenek a város egészére” – részletezte. Dr. Hegyi Fatime Barbara: Nagyon szeretem megpróbálni ábrázolni azt, amit a modellek szemében látok visszatükröződni, legyen ez egy érzés vagy a múlt. Publikációi mellett Dr. Hegyi Fatime Barbara könyvet is ír. „Eltekintve Tőlem” című regényében férfiszemszögből vetette papírra egy nő mindennapjait. „Érdekesség, hogy a férfi olvasók nagyon kedvelik a könyvet. Viszont, sok nőtől kaptam azt a visszajelzést, hogy ilyen érzékeny férfi nincs. Hát, ennyire sikerült kilépnem a bőrömből, de ami számomra fontos, hogy nagyon sokaknak maradandó élményt jelentett a kötet” – beszélt alkotásáról a kutató, aki szerint a festészet és az enteriőrtervezés, csakúgy, mint az elemzések, hasonló és rendkívül kreatív folyamatok. „Ezek összessége támogat engem, illetve segítenek összpontosítani, és ezáltal kikapcsolódni” – mutatott rá. Névjegy: Dr. Hegyi Fatime Barbara Szolnokon született, a középiskolát azonban már az Egyesült Államokban, Kaliforniában végezte el, majd politológiát és menedzsmentet tanult a bécsi Webster University-n. Milánóban, az Universita Cattolica del Sacro Cuore Egyetemen szerezte meg a MPhil-diplomáját, 2008-ban pedig a Széchenyi István Egyetemen védte meg doktori disszertációját. Elsőként a milanói tartományi kormányzat nemzetközi kapcsolatok igazgatóságánál állt munkába, utána a milanói Politecnico de Milano intézetnél dolgozott. Később két évig tevékenykedett Budapesten az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gazdaságfejlesztési osztályán mint igazgatóhelyettes. Az útja onnan vitte az Európai Bizottság sevillai kutatóintézetébe. Dr. Hegyi Fatime Barbara tudományos publikációiról itt olvashat bővebben.

A Digitális Fejlesztési Központ vezetői mellett dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja fogadta. Fegyver Csabát, a T-Systems B2B Telekommunikációs Stratégiai Központ vezetőjét. A találkozón szóba került az is, hogy a Magyar Telekom lakossági, valamint a T-Systems nagyvállalati üzletága is érdekelt az 5G gyors kiépítésében, ennek része a "rezet optikára" cserélés stratégiája, amely a gyors internetelérés alapfeltétele. A vállalat a Digitális Fejlesztési Központtal együttműködés keretében építene ki úgynevezett beltéri kampuszhálózatot a laborépületben, amely lehetőséget teremt beltéri tesztelésre. A technológia lehetőséget ad arra, hogy különböző felhasználási területek más és más hálózati beállításokat (pl. sebességet, hozzáférést, biztonságot stb.) nyújtson a felhasználóknak. A kiépítés és telepítés során nem csupán a Központ szakemberei, de hallgatók is részt vesznek a munkában. A T-Systems hosszú távú stratégiai együttműködést köt az egyetemmel, amelynek szintén fontos eleme a hallgatók bevonása. Az együttműködés egyik eleme, hogy a felek közösen a távközlési, informatikai és logisztikai feladatok hatékony kezelését vizsgálnák - egyelőre 4G, de később 5G hálózat felhasználásával. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A 2020/21/2 félévben továbbra is elérhetők a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány gyakornoki és ösztöndíj programjai. A Környezetvédelmi és vízügyi gyakornoki program indult számos szakcégnél, köztük nagy és ismert cégek, mint az MVM, a Siemens Energy, és a Stadler. Elnyerhető ösztöndíj: bruttó 225 564 Ft/hó/fő Ösztöndíj időtartama: 2 hónap Jelentkezési határidő 2021. április 6. (Stadler esetében 2021.04.30.) További információ a https://kbka.org/palyazatok/ oldalon található.

Az Antall József Tudásközpont tisztelettel meghívja Önt online rendezvényére: A koronavírus hatásai a digitális gazdaságra Az online beszélgetés a koronavírus digitális gazdaságot átalakító hatásaival, valamint a deep tech ebben a transzformációban betöltött szerepével foglalkozik. Röviden bemutatja továbbá, hogy a járvány következtében a digitális gazdaságban végbemenő változások milyen hatással lesznek a mindennapi életünkre, illetve kitér a gépi mélytanulás hasznosíthatóságára a koronavírus elleni küzdelemben. A beszélgetés résztvevői: Kiss Gergely, vezérigazgató, Attrecto Zrt. Moderátor: Kocsev Bence, irodavezető, Győri iroda, Antall József Tudásközpont Az eseményt élőben közvetítik a Facebookon.

A Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési folyamatában sikeresen alkalmazkodtak a koronavírus elleni védekezés időszakában megváltozott körülményekhez és korlátozásokhoz – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese az idei Winter Seminar online megnyitóján a napokban. A tízéves múltra visszatekintő programsorozatra az aktív hallgatókon kívül idén harminc alumni is kíváncsi volt Európából és azon kívülről is. A rendezvény sikerének titkáról a főszervezőt, dr. Smuk Pétert kérdeztük. A Széchenyi István Egyetem egyik legnagyobb nemzetközi alumnitalálkozójává fejlődött az elmúlt tíz évben az idén már 115 érdeklődőt vonzó Winter Seminar. A „Where to Study? Where to Work? Where to Live?” címet viselő háromnapos szakmai program előadásai és workshopjai közéleti, jogi, politikai, gazdasági témák köré csoportosultak. Az idei program résztvevői a koronavírus felsőoktatásra, munkaerőpiacra és európai mobilitásra vonatkozó hatásait vizsgálták. „A felsőoktatás jövőjére nézve már egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány leküzdése után nagyobb hangsúlyt kap a vegyes – azaz online és offline – oktatás módszertana. Szükség lesz a hallgatói tapasztalatok értékelésére is. Az oktatás digitalizációjának fenntartása érdekében pedig nagy elkötelezettség szükséges a jelentős beruházások iránt” – mutatott rá megnyitóbeszédében dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese, miután a hallgatóságnak átfogó képet adott a pandémiás helyzet magyar felsőoktatásra gyakorolt hatásairól. Beszélt a győri egyetem szakemberei által fejlesztett, mára már nemzetközi szinten is elismert MaxWhere platformról, amelynek alkalmazása megkönnyítette nemzetközi hallgatók tanévkezdését a Széchenyi-egyetemen. Mint mondta, a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési folyamatában – amely az intézmény globális láthatóságának növelését és harmadik missziójának kiteljesítését szolgálja – sikeresen alkalmazkodtak a koronavírus elleni védekezés időszakában megváltozott körülményekhez és korlátozásokhoz. „Nemzetköziesítésünk dinamizmusát mutatja, hogy a pandémiát megelőző és alatti időszakban az angol nyelven oktatott képzési programok száma harmincnégyre, a nemzetközi hallgatóké pedig ötszörösére nőtt. Az általunk nyújtott minőség fokmérője az a tény is, hogy az egyetem szerepel mind a QS EECA, mind a Times Higher Education Impact Rankings listáján” – húzta alá dr. Lukács Eszter. Az online megnyitón dr. Marina Lazareva is előadást tartott, aki immár kilencedik alkalommal csatlakozott a győri rendezvényhez. A moszkvai állami jogi egyetem (MSAL) vologdai intézetének professzora bemutatójában kiemelte a nemzetközi, illetve egyetemközi kapcsolatok fontosságát. Ezért említette büszkén az orosz intézmény és a Széchenyi István Egyetem kilencéves múltra visszatekintő együttműködését, amely a világjárvány ellenére sem szakadt meg. „A Winter Seminar vendégei között az aktív hallgatók mellett egyre többször feltűnnek a végzősök közül olyan visszatérők, akik azért érkeznek újra és újra a győri egyetemre például Oroszországból, Lengyelországból, Törökországból, Spanyolországból, Szerbiából, mert elmondásuk szerint lenyűgözi őket az előadássorozat szakmai színvonala, az igényes kiegészítő programok és az itt összekovácsolódó kiváló közösség. Vonzerő számukra az is, hogy a legkiválóbb kutatásoknak igyekszünk publikációs felületet is biztosítani. Idén már harminc alumni csatlakozott a workshophoz” – összegezte a siker titkát dr. Smuk Péter professzor, alkotmányjogász, aki a kezdetektől főszervezője és lelke a rendezvénysorozatnak. Amint azt érdeklődésünkre elmondta, az idei Winter Seminar hozzáadott értékét jelenti, hogy amikor a rendezvényen a végzettek kifejtették a széchenyis diploma értékével kapcsolatos pozitív tapasztalataikat, több esetben is nívós nemzetközi együttműködések alapítása került kilátásba. „Egykori hallgatóink szívesen tanultak a Széchenyi-egyetemen, és örömmel kapcsolódnak hozzánk a diplomaátadó után is. Büszkén mondhatom, a nemzetközi színtéren is presztízs a győri oklevél” – hangsúlyozta a professzor. Az idei Winter Seminaron előadást tartott többek között Wawrzyniec Konarski professzor, a lengyelországi Varsó Visztula Egyetem rektora „A lengyel politikai verseny történelmi hagyományai és jelenkori megjelenésük” címmel. Dr. Stumpf István, a Széchenyi-egyetem jogi karának professzora és az Alkotmánybíróság egykori bírája a magyar kormányzás hét kihívásáról beszélt, Gazsó Daniel, a Külhoni Magyar Közösségek Kutatóintézetének tudományos munkatársa pedig az Európán belüli migrációs folyamatokról tartott gondolatébresztő beszámolót.

A Széchenyi István Egyetem korszerűbb, letisztultabb, átláthatóbb honlapon mutatja be tevékenységét, teszi közzé híreit, információit jelenlegi és leendő hallgatóinak, munkatársainak, partnereinek, valamint az érdeklődőknek április 1-jétől. A megújulást a nyereményjáték is népszerűsíti. 2021 március 31. – SZEhírek A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, ami különösen igaz az infrastruktúrára, a képzésekre és a hallgatók létszámára. Ebbe a folyamatba illeszkedik az intézmény honlaprendszerének fejlesztése, átalakítása, amelynek következő nagy lépése az uni.sze.hu központi weboldal megújítása. Mindez érinti a karok honlapjait, valamint az intézmény felvételi honlapját is. Hosszú előkészítő munka eredményeként a külső megjelenés letisztultabb, modernebb lesz, emellett a felépítés is megváltozik, egyszerűbbé és átláthatóbbá téve az intézmény képzéseinek, kutatásainak, szolgáltatásainak és híreinek bemutatását. Az átállás április 1-jén, csütörtökön 15 órakor kezdődik, és 48 órát vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt átmenetileg előfordulhat, hogy a honlap nem lesz elérhető vagy nem megfelelően jelenik meg. A korábbi weboldal minden tartalma az uni-archiv.sze.hu címre kerül át. Az egyetem a megújulást nyereményjátékkal is népszerűsíti. Ennek lényege, hogy a központi és a felvételi honlap, valamint a kari honlapok – uni.sze.hu, felveteli.sze.hu, ahjk.sze.hu, ak.sze.hu, esk.sze.hu, eekk.sze.hu, dfk.sze.hu, givk.sze.hu, mek.sze.hu, muk.sze.hu, kgk.sze.hu – tartalmai között 25 húsvéti tojás lesz elrejtve. Közülük tíz megtalálásával teljesíthető az első feladat. Ezt követően bármelyik tojásra rákattintva feljön egy űrlap, ahol válaszolni kell az egyetemet érintő kvízkérdésekre, és megadni a meglelt tojások helyét. Érdemes játszani, hiszen tíz kitöltő széchenyis ajándékcsomagot nyer, amelyről a nyertesek április 8-án kapnak értesítést. A játék április 4-én, vasárnap 0 órától április 6-án, kedden 23:59-ig tart. Az egyetem bízik abban, hogy az új honlap jelenlegi és leendő hallgatói, munkatársai, partnerei, valamint az érdeklődők megelégedésére szolgál majd.

A Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit, valamint az intézménybe érkező vendégeket új, korszerű irányítótábla-rendszer segíti a jövőben. A napokban elkezdődött beruházás még a tavasszal befejeződik. A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, ami nemcsak az oktatásra és a kutatásra, hanem az infrastruktúra bővülésére is igaz. Új épületek sora épült: a korszerű kollégiumi szobáknak helyet adó Multifunkciós Épület két szárnya, a Menedzsment Campus, a Fékpad Épület, valamint a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium. Önmagában ez a nagymértékű átalakulás is indokolja, miért szükséges az irányítótábla-rendszer kiépítése. Az előkészítő munkák már megkezdődtek a győri campuson. Fotó: Májer Csaba József „Az elmúlt években egyetemünkön megötszöröződött a nemzetközi hallgatók száma, akik felmérésünk szerint kifejezetten igényelték az új táblarendszer kiépítését. Köszönet illeti az intézmény vezetését, hogy ilyen gyorsan reagált erre a kérésre. A fejlesztés természetesen csaknem tizenháromezer magyar hallgatónkat is segíti. A beruházás harmadik indoka pedig az, hogy a Széchenyi István Egyetem nyitott: rendkívül szoros kapcsolatot ápol vállalkozásokkal, civil szervezetekkel, és nemcsak az egyetemi polgároknak nyújt színvonalas szolgáltatásokat, kínál programokat. Így a hozzánk érkező vendégeknek is fontos, hogy a központi campuson egyszerűen, gyorsan tudjanak tájékozódni” – fejtette ki dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes. A kombinált tábla látványterve. Lőrincz Gergő, az Egyetemi Szolgáltató Központ kreatív vezetője a részletektől elmondta: háromféle magyar és angol nyelvű táblát – összesen 16-ot – helyeznek ki a győri campuson, amelyek helyét úgy választották ki, hogy segítségükkel egy idegen is könnyen meg tudja találni célját. Egyszerű eligazítótáblából hat lesz: egy rúdon „zászlócskák” mutatják, mi merre található. Emellett kilenc kombinált táblát helyeznek ki, ami az előző típus bővített, térképes verziója; világításukat a fenntartható fejlődés jegyében napelemek fogják biztosítani. Ezeken kívül az egyetemi sportpark területén egy úgynevezett portáltáblát szerelnek fel. Az előkészítő munkálatok már elkezdődtek, s a beruházás várhatóan tavasszal befejeződik. Ennek részeként – mint a szakember hozzátette – a feliratok is megújulnak, a jelenlegi működéshez igazodnak a campuson, s mindenhol az új intézményi logó lesz majd látható. A feliratok is megújulnak a campuson, s mindenhol az új intézményi logó lesz majd látható.

A Széchenyi István Egyetemnek modellváltó intézményként 15 százaléknyi többletforrást biztosít az állam a fizetések és juttatások emelésére idén. A bérrendezés még ebben a hónapban megtörténik úgy, hogy az oktatóknak-kutatóknak nyújtott eddigi jövedelmi lehetőségek is megmaradnak. Közben zajlik a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása, ami tovább javuló bérszínvonalat eredményez majd. „Abban az időszakban, amikor a koronavírus-járvány sok munkahelyet sodort veszélybe, különösen nagy érték, hogy a Széchenyi István Egyetem vezetése elkötelezett az intézmény stabilitása és a bérfejlesztés mellett. Ezt segíti elő az, hogy intézményünkben tavaly augusztusban megtörtént a modellváltás, ami rugalmasabb, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb működési környezetet eredményez, és lehetővé teszi a munkatársak jobb anyagi megbecsülését, teljesítményük elismerését. A kedvező változások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyetemi közösség még nagyobb motivációval igyekezzen elérni a közösen megfogalmazott célokat” – hangsúlyozta Váginé Varga Zsuzsanna, az egyetem Humánerőforrás Igazgatóságának vezetője. A szakember a részletekről szólva kifejtette: a modellváltó intézményeknek az állam két lépésben – 2021-ben és 2022-ben – többletforrást biztosít a bérek és juttatások emelésére, aminek idei mértéke 15 százalék. A rendelkezésre álló összegből az egyetem minden munkatársa – a más, elkülönült forrásból finanszírozott, illetve a tavaly jogszabály alapján bérrendezésben részesülő dolgozók kivételével – 10 százalékos alapbéremelést kap. A fennmaradó hányad egy részéből további differenciált, évvégéig szóló határozott idejű béremelésre kerül sor, mely elsősorban az oktatásban kiemelkedő teljesítményt vállaló kollégák munkájának elismerésére szolgál, másik részéből pedig a többletteljesítmények félévi és évvégi differenciált elismerése valósul meg. Általános elvként rögzítették az alapjövedelem-sávok emelését, ezzel egy belső bérminimumszint kialakítását, valamint az azonos munkaköri feladatokat ellátó, de a korábbi közalkalmazotti bértábla logikája miatt az átlagtól lefelé jelentősen eltérő jövedelemmel rendelkező munkatársak bérkorrekcióját. Váginé Varga Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy az alapbérek mellett a kollégák számára a saját bevételekből kifizethető jövedelmek lehetőségei ezután is változatlanul fennmaradnak. Ide tartoznak a doktori, a szakirányú képzésben, a levelező és az angol nyelvű képzésben való részvétel után járó juttatások, a spinoff cégek egyetemi lehetőségei, a tudományos eredmények ösztöndíj-támogatásai, a hazai és nemzetközi pályázati projektek, a kiválósági bérrendszer, valamint a vállalati megbízásokban, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységben való részvétel, szakértői tevékenység. Ezzel párhuzamosan a munkatársak, a vezetők és a szakszervezet szempontjainak tekintetbe vételével zajlik a teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kidolgozása. Ennek révén új munkaköri struktúrát és megemelt jövedelemsávokat alakítanak ki, ami az alapbérek további emelését jelenti. Emellett tovább bővülnek a teljesítményalapú jutalmazási és elismerési lehetőségek, illetve megtörténik a juttatásokkal eddig el nem ismert tevékenységek figyelembevétele és a vezetői szerepekhez kapcsolódó juttatások növelése is. „Ennek a rendszernek a létrehozása közös feladat, amelynek alapja a partnerség és a bizalom, erre tudunk építkezni. Hagyományosan jó a szakszervezet és az egyetemi vezetés kapcsolata, az előkészítő munkák a szakszervezeti képviselők, a szervezetiegység-vezetők és a munkatársak bevonásával zajlanak. Célunk, hogy egy kellően ösztönző, átlátható, kiszámítható, a teljesítményeket elismerő rendszert alakítsunk ki. A fenntartó alapítvány kuratóriuma egyetemünk stratégiai támogatása mellett működésünk, belső folyamataink kialakításában szabad teret biztosít” – összegezte Váginé Varga Zsuzsanna. Hasonlóan nyilatkozott dr. Szauter Ferenc, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete helyi alapszervezetének vezetője is.„Az egyetem a munkatársakat képviselő szakszervezetet mindig partnernek tekintette. A most megvalósuló bérfejlesztést is valódi konzultáció előzte meg, amelynek végén konszenzust sikerült kialakítani. Sok szempontot vettünk figyelembe a részletek kidolgozásakor, és fontos elv volt, hogy mindenki érezze a modellváltás előnyét. Emellett egy szemléletváltás is elkezdődhet, hiszen a vezetők a rendelkezésükre bocsátott keret révén tudják beosztottjaik teljesítményét díjazni. A teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kidolgozása is szoros partnerségben történik, a jövő héten az eddigieknél még szélesebb körben, a szakszervezet bizalmi testületében vitatjuk meg ezt a kérdést” – mondta dr. Szauter Ferenc. Szerinte a modellváltás eddigi tapasztalatai rendkívül kedvezőek, jó a kapcsolat a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvánnyal. „Úgy jellemezném, hogy a kuratórium a bástya az egyetem körül, amely rendkívül fontos szerepet tölt be, de a munkát megszervezni és a döntéseket meghozni nekünk magunknak kell. Emellett az is látszik, hogy az egyetem külső támogatottsága továbbra is kiváló, hiszen anélkül a mostani bérrendezés sem valósulhatna meg. További pozitívum, hogy a kuratórium közvetlenül is támogatja a stratégiai célokat, így például ösztönzi a hallgatói és a kutatói teljesítményeket, amit mutat, hogy saját költségvetéséből biztosított jelentős forrást három új ösztöndíj alapítására” – emelte ki dr. Szauter Ferenc. A Széchenyi István Egyetem győri campusa – a most megvalósuló bérfejlesztést is valódi konzultáció előzte meg.

Tizenkilenc százalékkal többen jelentkeztek idén a Széchenyi István Egyetemre, mint 2020-ban, ami jelentősen meghaladja az országos növekedési arányt. A fiatalok számára vonzóak az intézmény kilenc karán, Győrben és Mosonmagyaróváron nyújtott magas színvonalú képzések és szolgáltatások, valamint a térség kedvező elhelyezkedési lehetőségeket, a hazai átlagnál magasabb jövedelmeket biztosító munkaerőpiaca. Egy kisvárosnyi, összesen 8749 fiatal jelentkezett a Széchenyi István Egyetem képzéseire a 2021–2022-es tanévre. A szám önmagában is magas, az elmúlt évivel összehasonlítva pedig jelentős, 19 százalékos emelkedést takar, miközben országosan ennél kisebb mértékű, 11 százalékos növekedést regisztráltak. Az intézmény népszerűségét mutatja az is, hogy első helyen négyezernél többen jelölték meg, ami 14 százalékkal haladja meg a 2020-as adatot. Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja külön kiemelte a Művészeti Kart, ahol megduplázódott, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kart, ahol másfélszeresére, valamint a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kart, ahol harmadával nőtt a jelentkezők száma. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar esetében szintén jelentős, 20 százalék körüli a bővülés. Az alapszakok közül sok különösen népszerűnek számít. Nappali tagozaton élelmiszermérnöknek csaknem kétharmadával, építészmérnöknek közel másfélszer, járműmérnöknek, építőmérnöknek, villamosmérnöknek, jogásznak mintegy harmadával, gazdaságinformatikusnak és gépészmérnöknek pedig közel negyedével többen tanulnának. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon a kereskedelem és marketing szak töretlenül kedvelt (21 százalékos növekedés), míg az Apáczai Csere János Karon a tanító szakot 27, míg a közösségszervezőt 81 százalékkal többen választották. A Széchenyi István Egyetem képzési palettája évről évre bővül. Idén agrárterületen az állattenyésztő mérnöki alapképzési szak, egészségtudományi területen az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányon, illetve a művészeti képzési területen belül az építőművészet, a formatervezés, valamint a tervezőgrafika alap- és mesterképzési szakok jelentenek újdonságot. A jelentkezési adatok visszaigazolják, hogy ezekre van igény a fiatalok körében. Ugyanez igaz a táncos és próbavezető szak klasszikus balett szakirányra, amit a Magyar Táncművészeti Egyetem indít a Széchenyi István Egyetemen a 2021/2022-es tanévben, a Győri Balett-tel együttműködésben. A leendő elsőévesek sokszínű hallgatói közösség tagjai lesznek. Fotó: Májer Csaba József Dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja elmondta: a tavalyihoz képest idén jelentősen nőhet a felvett elsőévesek száma, ami azért is kedvező, mert céljuk az, hogy minél több fiatalt juttassanak értékes diplomához. „A fiatalok számára rendkívül vonzóak az egyetemünk által nyújtott minőségi képzések és hallgatói szolgáltatások. Kilenc karunkon negyvenhét érettségi utáni képzést indítunk, köztük hat felsőoktatási szakképzést, hat osztatlan és harmincöt alapképzést. Emellett harminckilenc mesterképzésre is várjuk a hallgatókat. Az angol nyelvű képzési programok száma a következő tanévben már a harmincat is meghaladja majd, s a gólyák valódi nemzetközi környezetbe érkeznek, ahol a hallgatói közösséget több mint félszáz ország fiataljai alkotják. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyakorlatorientált, jól hasznosítható tudást nyújtsunk számukra, amit a műszaki területeken egyre több duális partnerünk is segít, emellett pedig számos külföldi ösztöndíj érhető el” – sorolta a kancellár. Tapasztalataik szerint a cégek, intézmények keresik az itt végzetteket, és nagyon sokan még egyetemi éveik alatt, a szakmájukban találnak jól fizető munkahelyet. Ezt támasztja alá, hogy a Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb adatai alapján a Széchenyi István Egyetemen a 2017–2018-as tanévben diplomát szerzettek összesített bruttó átlagjövedelme több mint 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és átlagosan mindössze egy hónap alatt helyezkedtek el. Dr. Kovács Zsolt hangsúlyozta: a Széchenyi-egyetemen tanuló fiatalok értékelik, hogy a nekik nyújtott szolgáltatások nemzetközi szintűek. Az elmúlt években például ultramodern könyvtár és kollégium épült, a régi kollégiumi szárnyakat felújították, valamint sportparkot hoztak létre. Nem véletlen, hogy 2019-ben a Széchenyi-egyetem győri campusát választották a legszebbnek Magyarországon, ahol hét kar és öt kollégiumi szárny egy 200–250 méteres sugarú körön belül helyezkedik el szép környezetben, a Mosoni-Duna partján, a belvároshoz közel. Ebben az egyetemvárosban megtalálhatók éttermek, kávézók, vendéglátóhelyek, posta, bank, szupermarket, sportcsarnok, papír- és könyvesbolt is.

Életének 78. évében elhunyt Márkus Julianna okleveles történelem-könyvtár szakos bölcsész, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárának egykori igazgatója. Márkus Julianna 1984. március 12-től 2009. augusztus 31-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott különböző vezetői posztokon az Egyetemi Könyvtárban. Az Olvasószolgálati és Tájékoztatói Osztály vezetése, majd 1993. július 1-jétől a könyvtárigazgatói feladatok határozták meg szakmai munkáját. Mindez egybeesett a Széchenyi István Egyetem tevékenységének, az intézményben művelt tudományterületek jelentős bővülésével. A könyvtár gyűjtőköre, szakmai munkája fokozatosan és jelentősen bővült. A közgazdasági, a jogi, az egészségtudományi és szociális, a zeneművészeti területek megjelenése, a mérnöki képzések jelentős átalakulása alapvető változást eredményeztek a könyvtári munkában is. A könyvtár informatikai hátterének folyamatos fejlesztése mellett a szakmai szervezetekkel kialakított, megújított kapcsolatrendszer jövőorientált szervezése, menedzselése folyamatos kihívást jelentett. Kialakult, stabizilálódott a munkatársi csapat. Márkus Julianna az egységes győri könyvtári szervezet létrehozásáért, a közös Megyei-Egyetemi Könyvtár megvalósulását szakmai érvekkel támogatta. A terv nem valósult meg, 2011-ben avattuk az Egyetemi Könyvtár modern épületét a campus területén. Véleményét határozottan, mindig érvekkel képviselte. Tevékenységében hangsúlyos elem volt a könyvtári munkával kapcsolatos tervek, a szakmai törekvések szélesebb körben való megismertetése, megvitatása, a potenciális támogatók megnyerése, szervezése. Gyászolják egykori könyvtáros munkatársai, volt egyetemi kollégái, a szakmai szervezetek együttműködő tagjai, az olvasáskultúra gyakorlatának megvalósítói. Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

Március 29-én veszi kezdetét a hazai felsőoktatás idei legnagyobb hallgatói tudományos seregszemléje, a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), amelynek Műszaki Tudományi Szekcióját a győri Széchenyi István Egyetem három műszaki kara rendezi április második felében. A járványhelyzetre tekintettel a 70 éves mozgalom történetében először online formában bonyolítják le a több mint 5000 hallgató részvételével zajló, nagyszabású rendezvénysorozatot. Az Agrártudományi Szekció rendezvényeivel március 29-én megkezdődik a hazai felsőoktatási tehetséggondozás idei legnagyobb és legrangosabb seregszemléjének számító 35. OTDK. A fiatal tudósjelöltek számára 16 nagy tudományterületi szekcióban megmérettetési lehetőséget kínáló és 2018-ban Magyar Örökség Díjjal elismert OTDK ez évi programjain az intézményi TDK-konferenciákon jogosultságot szerzett több mint 5000 tehetséges hallgató mutatja be pályamunkáját szakértő zsűrik előtt. A járványhelyzet miatt az OTDK a 70 éves tudományos diákköri mozgalom történetében először online formában zajlik, ami nagy kihívást jelent a szervezőknek és a résztvevőknek egyaránt. Ezért az Országos Tudományos Diákköri Tanács központi kommunikációs anyagokkal segíti a virtuális térben bemutatkozó tehetségeket abban, hogy jól tudjanak alkalmazkodni a rendhagyó körülményekhez. Emellett a rendező intézményekkel összefogva azt a célt tűzte ki – kihasználva az online rendezést –, hogy minél több emberhez eljusson az OTDK, ezért várják az előadásokra a fiatal tehetségek születi, nagyszüleit, barátait. A 35. OTDK Műszaki Tudományi Szekciójának rendezési jogát a győri Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara, valamint Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara nyerte el. Csaknem 500 diáktudós részvételére számítanak a programon, ami 51 tagozatban zajlik majd április 22-től 24-ig. A résztvevők között találunk határon túli felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatókat és kiemelkedő eredményeket elért középiskolai diákokat is. A Roska Tamás Tudományos Előadás keretében pedig egy olyan doktorjelölt/fiatal doktor színesíti az előadók palettáját, aki a kutatói életpályán a graduális képzést követő időszak tudományos eredményeinek bemutatásával népszerűsíti a kutatói életpályát. Az OTDK-n való részvétel lehetőség az egyetemisták és főiskolások számára a bemutatkozásra, a fejlődésre, a visszajelzésre és a kapcsolatépítésre. Ez az egyetlen alkalom, amikor a különböző felsőoktatási intézményekben tanuló, hasonló érdeklődésű, kiváló eredményeket elért fiatalok szervezett keretek között találkoznak egymással, megismerik és megvitatják egymás munkáját elismert szakemberek közreműködésével. Mint az OTDT elnöke, prof. dr. Szendrő Péter mondta: „Az OTDK, ez a minden második évben megrendezésre kerülő, alkalmanként tízezer fő részvételével zajló rendezvénysorozat a tehetségek bemutatkozása mellett kiváló lehetőséget kínál a következő tudós nemzedék tagjai közötti párbeszéd, több évtizedes szakmai együttműködés vagy akár barátság kialakulására is. Így volt ez az elmúlt több mint hatvan évben, és a rendhagyó körülmények ellenére nem lesz másként 2021-ben, a 35. OTDK-n sem.”

Szerdahelyiné Lőrincz Nóra hamarosan új munkahelyen kamatoztatja a Széchenyi István Egyetemen megszerzett mesterdiplomáját. A balatonfűzfői Vágfalvi Ottó Művelődési Központ és Könyvtár vezetője lesz. 2020-ban végzett kulturális mediáció mesterszakon, a megelőző évben pedig a Tudományos és Művészeti Diákkonferencián a humán szekcióban ért el első helyezést. Kalandos, mégis céltudatos életút áll mögötte, és újabb kihívások előtte. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra, édesapja munkájából kifolyólag Moszkvában nőtt fel, ahol már gyerekként természetes közegének érezte a multikulturális közösséget. Az Oroszországban eltöltött gyermekévek jelentős hatással voltak rá, korán meg kellett tanulnia azonosulni egy másik kultúrával, miközben megőrizte magyar identitását is. Az orosz anyanyelvi szintű ismeretét később tolmács diplomával kamatoztatta. Az érettségit már Veszprémben tette le a Lovassy László Gimnáziumban, majd közgazdasági oklevelet szerzett, de már akkor tudta, hogy kulturális, művelődési területen szeretne elhelyezkedni. 2007-től a Hungarofest Nonprofit Kft. KultúrPont Irodájában dolgozott, részt vett a Kultúrák közötti párbeszéd európai évének (EYID) koordinálásában, valamint a Kínában rendezett magyar kulturális évad lebonyolításában is. Tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen a ráckevei Ács Károly Művelődési Központ intézményvezetőjeként kezdte el. Miután családjával visszaköltöztek a Balaton-felvidékre, mesterdiplomáját már a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Igazgatóságának módszertani referenseként vette át. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra célja a művelődő közösségek építése. A háromgyermekes édesanyának komoly logisztikai kihívást jelentett, hogy munkája mellett, eleinte Ráckevéről, később Veszprémből oldja meg a mesterképzésen való részvételt, ő mégis Győrt és a Széchenyi István Egyetemet választotta. „Nagyon szerettem a Széchenyi István Egyetemre járni. Az Apáczai Csere János Kar családias környezetében zajlott a képzés, de mindig a központi kollégiumban foglaltam szállást, így kicsit visszatérhettem újra a kollégista életbe is. A keresztféléves képzésen összesen négyen voltunk, mindig jó volt a hangulat, a lelkesítő légkörben partnerként kezeltek minket az oktatók” – emelte ki érdeklődésünkre Szerdahelyiné Lőrincz Nóra. Elmondása szerint a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszék hangulata teljesen beszippantotta. Ott ugyanis egyedülálló lehetőségek nyíltak meg előtte: dr. Lanczendorfer Zsuzsanna tanárnő-egyetemi docens, későbbi témavezetője szervezésében elutazhattak Erdélybe, és többször vettek részt közös terepgyakorlaton, ami meghatározta azt a szoros kötődést, amely a képzés végeztével is megmaradt köztük. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra kiemelte, bár hosszú évek óta tevékenyen dolgozik a közművelődés és a közösségépítés területén, mesterképzése során mégis tudott új ismereteket és módszertant elsajátítani, illetve egyfajta rendszerbe foglalta eddigi tapasztalatát és tudásanyagát. „Így találtam meg a helyemet: itt kerültek a dolgok a helyükre” – tette hozzá. Maga az emberléptékű város, Győr és az egyetem elhelyezkedése is nagyon tetszett a kulturális mediáció szakos hallgatónak. Az itt kialakult erős baráti kapcsolatokra utalva elmesélte, hogy egy helyi évfolyamtársának köszönhetően megismerhette a megyeszékhely legszebb, ám kevésbé ismert pontjait is. Tevékeny közösségépítő. Szerdahelyiné Lőrincz Nóra, ahogy ő fogalmaz, áprilistól „visszamegy a terepre”. Balatonfűzfőn szeretné a megkezdett munkát folytatni, amelynek célja a közösségépítés és a művelődésszervezés, mindezt minél szélesebb kulturális körben.

Mindig sokat gondolkodtam azon, hogyan lehet a tehetségeknek utat mutatni. Nagy eredménynek érzem, hogy kutatócsoportomban egykori tanítványaim vesznek körül” – vallja Ablonczyné dr. Mihályka Lívia, a Széchenyi István Egyetem professzora, akinek kiemelkedő kutatói, oktatói és tehetséggondozó tevékenysége, valamint a Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszék megszervezésében vállalt szerepe elismeréseként a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából. „Meglepetésként ért a kitüntetés, ami fontos visszajelzés és újabb motiváció számomra. Amikor elkezdtem az egyetemen dolgozni, nem gondoltam, hogy még hatvan év felett is ennyire motivált és az egyetem iránt elkötelezett leszek. Pályafutásom során nagyon sokat jelentett, hogy mindig csapat vett körül – mondta kérdésünkre Ablonczyné dr. Mihályka Lívia, a Széchenyi István Egyetem professzora. – Folyamatosan gondolkodtam azon, hogyan lehet a tehetségeknek utat mutatni. Nagy eredménynek érzem, hogy a Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszéken létrehozott kutatócsoportomban egykori tanítványaim vesznek körül, és öröm velük együtt dolgozni.” A professzor több mint négy évtizede dolgozik a Széchenyi István Egyetemen, illetve jogelődjénél. Pályáját nyelvtanárként kezdte, miután angol, német, olasz és orosz nyelvismerettel rendelkezik, majd az oktatói ranglétra valamennyi fokát bejárta. Egyetemi tanári kinevezését 2016-ban kapta meg. 2004-től a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Nemzetközi Kommunikáció Tanszékének vezetője volt, míg a kar dékánhelyetteseként a nemzetközi és a tudományos ügyek tartoztak munkaköréhez. Doktori képzésekben oktatóként, témavezetőként a Széchenyi István Egyetemen kívül a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tevékenykedett, és közben több külföldi egyetemen – Genovában, Pozsonyban, Triesztben, Linzben, Rouenben és Révkomáromban – volt vendégoktató. A Nemzetközi Tanulmányok BA szak vezetőjeként kezdeményezte és kidolgozta a Széchenyi István Egyetem elsőként bevezetett angol nyelvű alapképzését. 2016-tól az egyetemhez csatlakozott Apáczai Csere János Kar dékánhelyettesi, majd 2018-ig dékáni tisztségét töltötte be. Jelenleg a társadalmi kapcsolatokért felelős elnöki megbízottként is tevékenykedik. Utóbbi minőségében oktatói-kutatói munkája mellett azért dolgozik, hogy az egyetem társadalmi felelősségvállalása jegyében összefogja az intézmény korábbi munkatársait. „Minden szervezet számára fontos, hogy megbecsülje egykori dolgozóit, tartsa velük a kapcsolatot. Szeretnénk lehetőséget adni számukra arra, hogy visszakapcsolódjanak az egyetem életébe, ami hasznos az egyénnek, de az intézménynek is, hiszen a volt kollégák tudása ma is érték. Természetesen ezért a célért is csapattal dolgozom együtt, és remélem, amint a járványhelyzet lehetőséget ad rá, meg tudjuk mutatni tevékenységünket” – fejtette ki. Ablonczyné dr. Mihályka Lívia (fotó: Horváth Márton)

A Széchenyi István Egyetem két oktatóját nevezte ki egyetemi tanárnak Áder János köztársasági elnök ebben a tanévben, dr. Kuti Rajmundot, a Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék, valamint dr. Vasa Lászlót, a Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszék munkatársát. Egyikük sem akar hátradőlni: legalább olyan intenzitással szeretnék végezni munkájukat, mint eddig. „Az egyetemi tanári kinevezés egyrészt az oktatói, másrészt a tudományos kutatói munka elismerése, ugyanakkor nagyobb felelősséget is jelent. Azt gondolom, hogy még magasabb szintű oktatásra, még több nemzetközileg is elismert kutatási eredményre kell törekednem, emellett a szakmai utánpótlás nevelése, a tehetségek keresése is fontosabbá válik” – mondta dr. Kuti Rajmund arról, hogy a professzori cím miért nem a hátradőlés idejét jelenti számára. A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszékének professzora legalább olyan intenzitással szeretné végezni a munkáját a jövőben, mint korábban, aminek része az alap- és mesterképzésben való részvétel mellett az is, hogy a győri mellett további két egyetem doktori iskoláiban tanít, emellett az elméleti munka mellett a gyakorlattól sem szeretne elszakadni. „Fő kutatási területem speciális: épületek, berendezések, közlekedési eszközök, az utóbbin belül egyre inkább az elektromos meghajtású járművek tűzbiztonságával foglalkozom. Nagy öröm, hogy az egyetem is támogatja ezeket a kutatásokat, amelyek az elektromobilitás térhódításával egyre inkább fontosabbakká válnak, és akár emberéleteket is menthetnek, hiszen általuk a mérnökök a járműveket úgy tudják tervezni, hogy magasabb szintű biztonságot érjenek el. Igazságügyi szakértőként is tevékenykedem, és nagyon lényegesnek gondolom, hogy a való életből szerzett gyakorlati ismereteket átadjam a hallgatóknak. Kockázatelemzéssel is foglalkozom, amelynek oktatásánál ugyancsak alapvető, hogy valódi példákat oldjunk meg. Nagy segítséget jelent, hogy az egyetem által biztosított műszaki, infrastrukturális háttér kiváló, s az is, hogy az intézmény fontosnak tartja a gyakorlatorientált képzést” – ecsetelte dr. Kuti Rajmund. Dr. Kuti Rajmund (fotó: Májer Csaba József) A Széchenyi István Egyetemen dr. Vasa László, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Vezetéstudományi és Szervezeti Kommunikáció Tanszékének oktatója is professzori kinevezést kapott Áder János köztársasági elnöktől, március 1-jei hatállyal. Úgy gondolja, eddig is intenzíven végezte kutatási tevékenységét, ami nem változik a jövőben sem. „Alapvetően erőforrás-gazdaságtannal foglalkozom, interdiszciplináris megközelítésben: mezőgazdasági, turisztikai erőforrásokkal, innováció-gazdaságtannal, a Külügyi és Külgazdasági Intézetben pedig ezek nemzetközi vonatkozásaival, például Közép-Ázsia esetében” – ismertette szakterületeit. „Az egyetemi tanári kinevezés óriási büszkeséget, megbecsülést és lehetőséget jelent számomra. Ugyanakkor még többet szeretnék segíteni a képzések szervezésében, új képzések indításában, az egyetem nemzetköziesítésében, és mélyebben bekapcsolódom abba a tudományszervezési munkába, amelynek lényege a minőségi publikációk számának és idézettségének növelése. Ez az egyik alapja annak, hogy az intézmény még előbbre kerüljön a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Az elkötelezett vezetésnek és munkatársaknak köszönhetően az egyetem fejlődése látványos, az itteni infrastruktúra pedig bárhol megállja a helyét a világban” – részletezte dr. Vasa László. Dr. Vasa László