2021.04.28, 16:00 | FACEBOOK LIVE Az Antall József Tudásközpont tisztelettel meghívja Önt alábbi online rendezvényére: Biztonságpolitika a kibertérben Az elmúlt évtizedekben a biztonság, illetve az arról alkotott felfogásunk és percepciónk alapvető átalakuláson ment keresztül. Ezzel párhuzamosan a biztonsági kérdések egyre komolyabb felértékelődésének is a szemtanúi vagyunk. Mindez hatványozottan igaz a kibertérre, illetve az abban megjelenő biztonságra is, hiszen a kritikus fontosságú ágazatok és infrastruktúrák egyre nagyobb arányban függnek a digitális technológiáktól. Az Antall József Tudásközpont győri irodája szervezésében megvalósuló beszélgetés azokra a kiberbiztonsági kihívásokra fókuszál, amelyekkel napjainkban, és különösképpen a mostani pandémiás helyzetben, egyre komolyabban szembe kell néznünk. Érintjük az információbiztonság, a kiberbűnözés és a kapcsolódó információs technológiai kutatások kérdésköreit, továbbá napjaink fejleményeire reflektálva részletesen kitérünk arra, hogy a kibertérben zajló folyamatok hogyan képesek befolyásolni a társadalom vírussal kapcsolatos attitűdjeit. A beszélgetés résztvevői: Dr. Krasznay Csaba egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője. Moderátor: Kocsev Bence irodavezető, győri iroda, Antall József Tudásközpont

A Széchenyi István Egyetem rangját jelzi, hogy az intézmény rendezheti meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekcióját. A csütörtöktől szombatig tartó online eseményen mintegy félezer hallgató vesz részt, köztük határon túli magyar és Magyarországon tanuló külföldi fiatalok is. A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara, valamint Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kara nyerte el a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Műszaki Tudományi Szekciójának rendezési jogát. A rangos eseményre április 22. és 24. között kerül sor, a járványhelyzet miatt online formában. Prof. dr. Kuczmann Miklós, a szervezőbizottság elnöke elmondta: az OTDK a legtehetségesebb, legszorgalmasabb, szakmájuk iránt legelhivatottabb hallgatók izgalmas, kihívásokban bővelkedő konferenciája. A mostani rendezvényen 56 tagozatban mintegy 500-an vesznek rész a különböző felsőoktatási intézményekből, köztük határon túli magyar és Magyarországon tanuló külföldi fiatalok is. A mérnöki tudományok valamennyi ága képviselteti magát a műszaki mechanikától, az anyagtudományoktól az autonóm járművekig, a villamos energetikától az elektronika, a számítástechnika, a gépi tanulás, a robotika, a távközlés, a méréstechnika, a logisztika, a közlekedés, az építészet vagy éppen a településtudományok szerteágazó területeiig. Még olyan határterületek is megjelennek, mint a biomechanika, a biomechatronika, a különféle orvosi alkalmazások, az optika vagy a mérnöki matematika. „A Széchenyi István Egyetem nagy hagyományokkal rendelkezik a műszaki tudományok terén, ezért is nyerhette el az esemény rendezési jogát. A hallgatók nálunk három műszaki kar többtucatnyi képzése közül választhatnak, és gyakorlatorientált oktatásban vehetnek részt, amit a korszerű laborok és a vállalati partnerek mellett az intézmény Járműipari Kutatóközpontja, valamint a hallgatói versenycsapatok is segítenek. Az itt megszerzett diploma nagyon értékes a munkaerőpiacon” – hangsúlyozta prof. dr. Kuczmann Miklós, aki hozzátette, hogy a kényszerű online rendezés előnye, hogy a részt vevő hallgatók hozzátartozói, barátai, konzulensei is könnyen bekapcsolódhatnak az előadásokba. Prof. dr. Kuczmann Miklós és dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta. (Fotó: Májer Csaba József) Dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta, a Széchenyi István Egyetem Tudományos és Művészeti Diákköri Tanácsának, valamint Tehetségsegítő Tanácsának elnöke kifejtette: az intézmény elismertségét jelzi, hogy elmúlt évtizedekben már számos alkalommal vendégül láthatta az OTDK különböző szekcióit, így legutóbb, négy éve például az Agrártudományi, a Közgazdaság-tudományi, a Tanulás- és Tanításmódszertani, Tudástechnológiai, valamint a Testnevelés- és Sporttudományi Szekciót, 2023-ban pedig az Állam- és jogtudományi Szekció érkezik majd. Hozzátette: a Széchenyi István Egyetemen a Tudományos és Művészeti Diákkört, a kilenc kart és a kilenc szakkollégiumot összefogó, a Tehetségsegítő Tanács által szervezett tehetséggondozás zajlik, amihez az intézmény alapítványai is csatlakoztak. „A tehetségfejlesztés folyamatos csapatmunkát igényel, lényeges azonban, hogy alapja a hallgató-oktató együttműködés, amit a tanszékek, a karok és más szervezeti egységek segítenek. A Széchenyi István Egyetemen tanuló fiatalokat a tehetségüket fejlesztő lehetőségek sora várja. Aki hozzánk jön tanulni, biztos lehet abban, hogy odafigyelést, szakértelmet, inspiráló miliőt és szakmai-társadalmi kapcsolati hálót talál céljai megvalósítására, talentuma kibontakoztatására” – fogalmazott dr. Konczosné prof. dr. Szombathelyi Márta.

Megjelentek az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) pályázati kiírásai a 2021/2022-es tanévre. Az ÚNKP célja, hogy a felsőoktatásban résztvevők kutatói-alkotói kiválóságának támogatása révén ösztönözze az egyetemek tudományos teljesítményét, erősítse a kutatói utánpótlást, vonzóvá tegye a tudományos életpályát, segítsen itthon és a pályán tartani a legkiválóbb oktatókat és kutatókat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott programot szakmai operatív irányítóként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kezeli. A pályázatról további részletek a következő linken találhatóak: https://tud.sze.hu/megjelentek-az-uj-nemzeti-kivalosag-program-palyazati-kiirasai-a-2021-2022-es-tanevre Továbbá a http://www.unkp.gov.hu/unkp-rol honlapon tekinthető meg a teljes pályázati dokumentáció. A jelentkezéseket elektronikus úton várjuk a https://ktr.sze.hu/#/ oldalon 2021. május 20-ig. Intézményi ÚNKP koordinátor: Szakos Brigitta ügyvivő-szakértő Intézményi ÚNKP pályázati ügyintéző: Rother Anett ügyvivő-szakértő E-mail: unkp-koordinator@sze.hu

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 60. évében elhunyt dr. Lados Mihály okl. közgazdász, egyetemi docens, a Széchenyi István Egyetem Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszékének oktatója, a területi tervezés és városfejlesztés jeles személyisége. Dr. Lados Mihály 1992-től óraadóként, 2006-tól főállású oktatóként vett részt a győri egyetemisták képzésében. A kezdetektől a területfejlesztés és az önkormányzati témájú tantárgyak előadásainak, szemináriumainak tartása volt a szakterülete. Munkájában folyamatosan hasznosította gyakorlati felkészültségét, tapasztalatait. Elméleti és gyakorlati ismereteinek hiteles forrása a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Tudományi Kutatóközpontjának Győrben működő Nyugat-magyarországi Tudományos Osztálya volt, ahol kezdetben tudományos kutatóként, később vezetőként dolgozott. Nagy szerepe volt abban, hogy az intézet az 1990-es évek elején a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke lett. Az intézet dr. Lados Mihály közreműködésével több széchenyis képzés indításában, sikeres működtetésében vett részt. A Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola törzstagjaként, a Széchenyi István Egyetem Doktori Tanácsa tagjaként a doktoranduszok felkészítésében az elméleti tudás gyakorlati megerősítését és hitelesítését szorgalmazta. „Egyetemi tanár még szeretne lenni” – olvashattuk a Széchenyi Alumni Magazin közelmúltban megjelent számában a megcélzott, most már meg nem váltható professzori kinevezéséről. A tanszéki tudományos diákköri munkát az oktatói, kutatói utánpótlás legfontosabb alapozójának tekintette. Hallgatóinak főként területfejlesztési és önkormányzati témájú diplomákat javasolt, s szívesen vállalt konzulensi feladatokat. Kollégái és hallgatói nyitott, barátságos emberként ismerték. Egy jó beszélgetés, egy szakmai probléma sokszempontú elemzése során mindig határozottan és hatásosan, s nem harsányan érvelt. Oktatói, tudósi felkészültségét, személyiségének színes megnyilvánulásait, emberi gesztusait tanítványai, munkatársai maradandó szép, értékes emléknek tartják. interjúval Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében! Az alábbiakban a Széchenyi Alumni Magazin, a Széchenyi István Egyetem öregdiák-folyóirata 2020. évi téli számában megjelent cikket közöljük, amelyben dr. Lados Mihály életútjáról, pályaképéről, terveiről beszélt. Egyetemi tanár még szeretne lenni Emberségből lemaradás Dr. Rechnitzer János nyugdíjba vonulásával megüresedett a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak vezetői posztja, melyre a Széchenyi István Egyetem szenátusa – az előterjesztésnek megfelelően – dr. Lados Mihály szakfelelősi kinevezését támogatta. Az újonnan kinevezett vezetővel, a Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoportjának elnökével folytatott beszélgetés szakmai és emberi oldalról is érdekesre sikeredett. Szöveg: Baudentisztl Ferenc Fotó: Könczöl János A Mosonmagyaróváron született Lados Mihály a Szigetköz fővárosában töltötte diákéveit is. A zenei általános iskolából útja a Kossuth Lajos Gimnáziumba vezetett, ahol matematika tagozaton tanult. – Nagyapámhoz hasonlóan édesanyám is matematika-fizika szakos tanárként tevékenykedett, ez részben magyarázza is a gimnáziumi tagozatválasztásomat, de tulajdonképpen mindez már az általános iskolai tanulmányaimra is hatással volt. Anyukám ugyanis annak idején megtapasztalta, milyen érzés abba az iskolába járni, ahol a szülő tanít. Mivel nem szerette volna, ha hasonló „élményekben” lett volna részünk, így kerültünk a „Kettes iskola” helyett testvéreimmel a zenei általánosba. Onnan érkezve azonban nem volt egyszerű felvennem a gimnáziumban matematikából a tempót, az aktivitásom így aztán más tantárgyakban, ezen belül is elsősorban a földrajzban és a történelemben, továbbá az élet más területén tűnt ki. Például a sportban. A foci mellett atletizáltam, majd következett a kosárlabda, amely mellett kitartottam az első két egyetemi évemben is. Az is érdekes, hogyan került a Pécsi Tudományegyetemre. A szálak a szülőkig és a gimnáziumi osztályfőnökig vezetnek. – A szüleim is ott tanultak, ott is ismerték meg egymást. Édesanyám pedagógusként végzett, édesapám pedig jogászként, míg engem a közgazdaságtan vitt Pécsre. No meg az osztályfőnökünk, dr. Tóth Tiborné útmutatása. Aki miután minden diákjával elbeszélgetett a továbbtanulási szándékaikról, elmondta véleményét, javaslatát. Az osztályból négyen céloztuk meg a közgazdász pályát, két osztálytársam esetében budapesti továbbtanulást javasolt, míg egy másik társammal együtt nekem a pécsi egyetemet ajánlotta. Hogy a felvételi ponthatárokat és a tanulók várható pontszámát mennyire jól előre látta, arra példa, hogy a 25 fős osztályunkból 24 diákot első felvettek. Pécs számomra is telitalálat volt, pezsgő diákélettel és kultúrával teli város a Mecsek lábánál. Ahogy a közgazdaságtan is, bár az igazság az, hogy gimnazistaként inkább a szociológia és a szociográfia vonzott. Pécs: plusz két év A Dunántúl legnagyobb városában a diplomaszerzést követően még két évet kellett eltöltenie, mivel a felesége akkor végzett az egyetemen. – Gyereket neveltünk – a már nemzetközi logisztikai ingatlanpiacon tevékenykedő Balázs fiam a kisgyermek éveit szintén „egyetemi tanulmányokkal” töltötte velünk az egyetemi kollégiumban –, tanultunk, közben éjszakánként dolgoztam is. Nem árufeltöltőként, mint napjaink hallgatói, hanem a város akadémiai intézetének kutatásaiba kapcsolódtam be. Okleveles közgazdaként aztán hiába próbáltam elhelyezkedni, mert őszintén elmondtam, hogy velem legfeljebb két évig számolhatnak, utána költözünk vissza „északra”. Igaz, akkor már nem Mosonmagyaróvár volt a cél, hanem Győr, miután már első éves egyetemistaként tanulmányi szerződést kötöttem a Győr-Sopron Megyei Tanács pénzügyi osztályával. A nyári gyakorlatokat is így náluk, többnyire a költségvetési csoportnál töltöttem. A diploma- és aztán később kutatómunkám jelentős része a tanácsi, majd az önkormányzati gazdálkodáshoz, a helyi és térségi fejlesztések finanszírozásához kapcsolódott. Tetszett a megyeházán folyó munka, azt pedig különösen méltányoltam, hogy nem kellett a diploma megszerzését követően rögtön ott munkába állnom, türelmesen megvárták, mire a feleségem, Éva is végez. Az azonban két év volt, márpedig határozott időre munkát közgazdászként Pécsett nem találtam. A véletlen azonban a segítségemre sietett. Harmadéves egyetemistaként az MTA Regionális Kutatások Központjának pécsi intézetében bekapcsolódhattam egy – a jelenlegi intézetvezetőjének, Kovács Katalinnak az irányításával folyó – szociológiai kutatásba, mely Baranya megye nemzetiségi falvainak háztartási felmérését célozta. Ez adta meg a kezdő lökéseket a kutatói pálya irányába. – Mivel akkoriban még nem tanultunk a II. Világháborút követő ki- és betelepítésekről, így aztán a felmérés során különösen megrázó volt személyesen szembesülni annak kihatásaival, emberi vetületeivel. Sohasem felejtem el, s mind a mai napig meghat, hogy egy 70 év körüli bácsi a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó kérdésnél megakadt. A fia nyugtatgatta, hogy az őszinteségének ezúttal már nem lesz következménye. Az 1941-es népszámlálás során családja német anyanyelvűnek mondta magát, ami a II. Világháborút követő lakosságcserék során, a német ajkúak jelentős számú kitelepítéséhez szolgált alapul. Az idős ember 1983-ban csak azon sírta el magát, hogy most már nem kell titkolóznia. Fiatalemberként nagyon különös volt megélnem azt, ahogy az interjúkból visszaköszönt a közelmúlt jórészt titkolt, elhallgatott történelme. Mindezt nem csupán emiatt meséltem el, hanem annak apropóján is, hogy a kutatás kapcsán az akadémiai intézet könyvtárban tartózkodva panaszkodtam arról, hogy frissdiplomásként miért nem kapok közgazdász állást. Ezt hallva, az egyik könyvtáros azzal nyugtatott, hogy tudomása szerint az apósáék egy Pécshez közeli termelőszövetkezetben éppen üzemgazdászt keresnek. Így kerültem Bogádra, a „Zöld Mező” Mezőgazdasági Termelőszövetkezethez, amely a gyakorlatban kiváló iskolát jelentett. A szövetkezet széles spektrumon sokrétű tevékenységet végzett. Az alap mezőgazdasági tevékenységek – növénytermesztés, állattenyésztés, erdészet – mellett többek között varrodával, kavics- és homokbányával is rendelkezett, de szörpkészítéssel is foglalkoztak. Ezzel összhangban egy szem beosztott közgazdászként nekem hol vállalati tervezőként, hol üzemgazdászként (ma talán a kontroller munkaköre fedi le), hol statisztikusként kellett helyt állnom. Győr: kutatás és oktatás Lados Mihály 1986 júniusában kezdte győri munkáját, a megyei tanács pénzügyi osztályának előadójaként. Előtte egy hónappal Rechnitzer János – akit nem csupán kollégának, hanem mentorának is tekint – megkereste azzal, hogy csatlakozzon egy alakuló győri kutatócsoporthoz, melyben számítanának közreműködésére a területfejlesztés és az azzal összefüggő finanszírozás területén. Szeptemberben úgy lett az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-dunántúli Osztályának egyik alapító tudományos segédmunkatársa, hogy mivel a megyei tanács finanszírozta jelentős részben az intézetet, így „átadták” ehhez a projekthez. – 1988-ban tartottuk az első olyan megbeszélést, melynek témája az volt, hogy az általunk kutatott regionális tématerületeket miként tudnánk az oktatásban is megjeleníteni. Három év múlva vezetett eredményre a törekvésünk, mikor is elindult Győrben a közgazdasági fakultás. Felkértek bennünket arra, hogy ehhez szakirányt biztosítsunk. Az akkor alakuló három külső tanszék egyikeként a regionális tudományi tanszékünk településgazdász szakirányt indított. Az 1990-es évek közepén Koren Csaba irányításával szerencsére elindult a Széchenyi István Főiskolán a településmérnök képzés, ahová szintén több tantárgyunk is bekerült. Újdonságot jelentett, hogy a közgazdászoknak és a mérnököknek egységes órákat tartottunk, ez egy évtizeden át jól is működött. Mihály történetét az elmúlt évszázad/évezred utolsó évtizedének első felét egy rotterdami városigazgatás mesterprogramon való részvétel határozta meg. A 24 hallgatóval indított képzésre a kelet-közép-európai térségből mindössze nyolcan nyertek felvételt, közöttük egyetlen magyar. – A rotterdami Urban Management Centre nemzetközi intézmény vezetésének tagja volt Baross Pál, az egykori vasminiszter, Baross Gábor egyenes ági leszármazottja. Az önéletrajzok és személyes beszélgetések alapján ő döntött arról, hogy magyarként ki kerüljön a programba. Nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy engem választott. Rajtam kívül egyébként még ketten voltunk közgazdászok, a többiek várostervező- vagy építészmérnökként vettek részt a három féléves képzésben, melynek utolsó szemesztere már kizárólag a diplomaírásról szólt, meg a család gyarapodásáról, hiszen ebben az időszakban született meg a tavaly gyógyszerészként végzett Flóra lányom. Az igazság az, hogy nem csupán a városigazgatás magisztere címre pályáztam, nagyon foglalkoztatott az is, hogy ezen a területen, hogyan, milyen tantárgyakból épül fel egy ilyen képzési program és ehhez milyen nemzetközi irodalmat használnak. Mi ennek itthon igencsak híján voltunk, így aztán nem véletlen, hogy mintegy 5000 oldalnyi szakanyagot hoztam haza magammal. Ami hasonlóképpen fontos, hogy olyan nemzetközi tudásra tettem szert, s olyan speciális oktatási módszereket ismertem meg, melyeket ugyancsak hasznosítani tudtam. A stratégiatervezés és területfejlesztés területén tanult módszertant beépítettem a tantárgyaim oktatásába, ahogy a csoportmunkában történő gyakorlati feladatmegoldást is, de akkoriban újdonság volt az is, hogy a hallgatóimmal féléves munkákat írattam. Saját példámból tudom, mennyire fontos, hogy a fiatalok menjenek külföldre! Kerüljenek be egy másik munkakultúrába és -környezetbe, a gyakorlatban is ismerjék meg a nemzetközi tudásbázist és a különböző módszereket, tökéletesítsék a nyelvtudásukat. S ha lehetőségük van rá, hazatérve a megszerzett tapasztalataikat ültessék át az oktatásba. A külföldi tapasztalatokkal felvértezve szereztem kandidátusi fokozatot 1995-ben. Az élet értelme Az egyetemmé válás évében, 2002-ben belső tanszékké vált a Regionális-tudományi Tanszék, amely új munkatársakkal kibővülve, alap- és mesterszak mellett a későbbiekben már doktori iskolát is elindítva működött. – Ezek kidolgozásában részt vehettem, a publikációs és kutatási hátterem pedig lehetővé tette, hogy alapító törzstagja lehettem a 2008-ban életre hívott Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskolának. A 2000-es évekre sajnos teljes mértékben nem tudok jó szívvel visszagondolni. Az évtized közepén édesanyám sztrókot kapott, s mi a testvéremmel úgy döntöttük, hogy otthon ápoljuk. Az estéket és az éjszakát felváltva vele töltöttük, hét éven keresztül nagyon sok energiát fordítottunk erre. De a mai napig is azt gondolom, hogy ez volt a helyes döntés, még akkor is, ha ez a karrieremben törést okozott. A szakmai közegnek ugyan részese voltam, kutatásokat vezettem, oktattam, hazai és nemzetközi konferenciákon adtam elő, de nem publikáltam. Habár – az egyetemi életpályát tekintve – nagyjából 10 éve egyetemi tanárnak kellene lennem, ezt – elsősorban a lecsökkent publikációs teljesítményem következtében – egyelőre nem sikerült elérnem. A regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak vezetőjeként erről az ambíciómról nem mondok le, s bár nem vagyok címhalmozó, egyetemi tanár még szeretnék lenni… Okos városok? Lados Mihály szerint a városmenedzsment egy új, innovatív lehetőségét jelenti az okos város megközelítés. Ebben Győr a jelen évtized közepén az úttörők között volt hazai viszonylatban, alapvetően az EYOF-hoz kapcsolódó minta projekteken keresztül. Napjainkra azonban elolvadt ez a versenyelőny, a megkezdett pilot projektek nem teljesedtek ki. Napjainkban Magyarországon az okos város ismérvek tekintetében Debrecen már több szempontból is – például okos város stratégia és akcióterv, menedzsment szervezet, közösség bevonása – városunk előtt jár. A testvérvárosi kapcsolatok mellett sokat lehet tanulni a nemzetközi projektekből is, amely a tudásátadás és -közvetítés, a városi laboratórium módszerek megfelelő terepe a városok számára. Győr sajnos – hasonlóan a hazai nagyvárosok többségéhez – nagyobb léptékű uniós nemzetközi projektekben az évtized második harmada óta nem vett részt. A kisalföldi megyeszékhelyen a tervek szerint jövő áprilisra elkészül a város klímastratégiája, ám hiányolja, hogy ezzel párhuzamosan, azt kiegészítve nem készül fenntartható mobilitás terv. Ez utóbbi terv azért lenne fontos, mert a klímaadaptációban kiemelt szerepű energiafelhasználást tekintve a közlekedés az egyik meghatározó ágazat. Zöld cél Az új győri önkormányzatban egyre erőteljesebben jelenik meg a fenntarthatóság és a zöldítés szándéka, amelyben építeni kíván a városlakók bevonására, együttműködésére. Lados Mihály úgy véli, hogy ezt a folyamatot felerősíthetik – a civilek és a vállalati szféra bevonásával – olyan célkitűzések, megmérettetések, mint például az „Európa zöld fővárosa” cím megpályázása.

A 2020-as év legjobb junior férfi dzsúdósának választotta az Európai Cselgáncsszövetség Sipőcz Richárdot, a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) versenyzőjét, az egyetem elsőéves sport- és rekreációszervezés szakos hallgatóját. A fiatal sportolónak dr. Filep Bálint, az intézmény elnöke és dr. Gyömörei Tamás, a Testnevelési és Sportközpont vezetője levélben gratulált a rangos elismeréshez. „Meglepett, hogy én kaptam ezt a díjat, már csak azért is, mert előtte nem tudtam, hogy létezik ilyen. Ugyanakkor nagyon örültem neki, és büszkeséggel tölt el, hogy engem ítéltek a legjobbnak a juniorok között” – nyilatkozta Sipőcz Richárd, aki elárulta, a tavaly ősszel öt nap különbséggel megszerzett junior és U23-as Európa-bajnoki címek közül a második volt a nehezebb, mert ott még erősebb mezőny indult, ráadásul újra formába kellett lendülnie azok után, hogy az első versenyen rettentően elfáradt. A junior EB-n a lekeményebb diót az elődöntő jelentette számára, ahol egy orosz riválissal mérkőzött, míg az U23-as EB-n a döntőben azt a grúz versenyzőt sikerült legyőznie, aki azóta már Grand Slamen is diadalmaskodott. A SZESE dzsúdósa jelenleg azért küzd, hogy kvalifikálja magát a nyári tokiói ötkarikás játékokra. Nem könnyíti meg a helyzetét, hogy nemrégiben koronavírus-fertőzésen esett át, és hetek telnek el, mire visszakapja sportorvosi igazolását, amivel újra versenyezhet. „Abban bízom, hogy a májusi kazanyi Grand Slamen már indulhatok, és természetesen a budapesti világbajnokságon, amit hat héttel az olimpia előtt rendeznek. Remélem, legkésőbb ott meg tudom szerezni a kvótát” – mondta Sipőcz Richárd. Sipőcz Richárd, a Széchenyi István Egyetem SE versenyzője. (Fotó: IJF) Edzője, Gyimes Nikolett úgy véli, a vb-n egy kiugró eredménnyel valóban meg lehet váltani a tokiói repülőjegyet, de ha nem sikerül, az sem tragédia. „Inkább úgy fogjuk fel, hogy a kijutás lenne óriási ajándék, hiszen Ricsi még nagyon fiatal. Már magából a kvalifikációs versenysorozatból is rendkívül sokat tanultunk, ő is, én is” – fejtette ki a szakember, aki egyben a SZESE dzsúdószakosztályának vezetője is. A két tavalyi EB-re a koronavírus-járvány miatt nagyon nehéz volt a felkészülés, és sokszor kreativitást igényelt. „A két aranyérem a SZESE csapatának a sikere is, amelyben egyébként a Széchenyi-egyetem hét aktív és öt volt hallgatója is szerepel. Rájuk is szükség volt ahhoz, hogy Ricsi dobogóra álljon” – hangsúlyozta. Gyimes Nikolett tanítványa legnagyobb erényének azt tartja, hogy okos, intelligens, jól méri fel ellenfeleit, és képes alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez. Az alapot persze a magas szintű technikai tudás jelenti, a ráadást pedig az, hogy mindkét oldalra tud dobni, de balra erősebben, ami kellemetlen az ellenfeleknek. „Mindezek nagyon fontosak, mert a dzsúdóban a tiszta négyperces küzdelemben egyetlen pillanatra sem szabad kihagyni, mert aki ezt teszi, az elesik, és leszorítják” – jegyezte meg. A Széchenyi István Egyetem nevében dr. Filep Bálint elnök és dr. Gyömörei Tamás, a Testnevelési és Sportközpont vezetője, a SZESE elnöke levélben gratulált Sipőcz Richárdnak a díjhoz. „Egyetemünk büszke a rangos elismerésre, valamint arra a fantasztikus teljesítményre, amely ehhez szükségeltetett” – írták, hangsúlyozva: „A Széchenyi István Egyetem célja, hogy minél több lehetőséget biztosítson a hallgatók tehetségének kibontakozásához, és így járuljon hozzá hazánk fejlődéséhez, versenyképességének növeléséhez. Ennek érdekében nemcsak a tanulmányokhoz biztosítjuk a magas szintű feltételeket, hanem a sportot is kiemelten kezeljük. Ezért épült egyetemi sportpark a győri campuson, és ezért segítjük, támogatjuk sportcsapatainkat, szakosztályainkat, köztük a SZESE-t.” Hozzátették: a jelentős eredményekhez bármely területen rendkívül sok munkára, alázatra és odaadásra van szükség, „Az Ön teljesítménye emellett példaértékű abból a szempontból is, hogy kimagasló eredményeit egyetemi tanulmányaira is nagy hangsúlyt fektetve érte el. Értékét tovább növeli, hogy nemzetközi mezőnyben mérette meg magát, és bizonyult minden versenytársánál jobbnak” – emelték ki.

Az agy a szemen keresztül minden információra reagál, akkor is, ha ez csak egy film vagy álom. A beérkező ingerek végigfutnak egy reflexkörön, szükség esetén mozgást kiváltva. Egy virtuális tér és a benne történő mozgásélmények egészséges idegrendszer esetén éppúgy kiváltják a mozgáselemeket, mintha valóban ott lennénk. Különböző terek különböző mozgásokat válthatnak ki, ezek pedig az ismétlésekkel, gyakorlással fejlődhetnek is. Ez különösen fontos olyan térben, amelyet normál körülmények között nehéz lenne előidézni. A virtuális tér lehetőségei sokkal többet adhatnak a mozgásfejlesztéshez, mint a hétköznapi terek, hiszen sokkal több inger váltható ki egységnyi idő alatt. Ezek a terek akár percenként változtathatóak. A térben lévő mozgáshoz azonban hasznos egy olyan eszköz is, amivel a test mozgása még intenzívebbé válhat. Az eddigi VR-lehetőségek nagyot léptek előre azzal, hogy a test is mozgásba kerülhet. Soha ilyen nagyot nem ugrott a mozgásterápia tárháza, mint most a VR-technológiákkal. Hatalmas lehetőség a legmagasabb szintű rehabilitációhoz, így a koordináció, az egyensúly, a testszimmetria, a reflexek és minden irányú izomerősítés fejlesztésére. A technológiai és digitális fejlesztések segítségével akár az otthonról történő rehabilitáció is megoldható lehet. A megfelelő hálózati lefedettség és a jól beállított eszközök használata biztonságos és otthonról végezhető kezelést eredményezhetnek. A Digitális Fejlesztési Központ kutatási területei között megtaláljuk ezek lehetőségeit is. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Széchenyi István Egyetem hagyományosan rendkívül erős gyökerekkel rendelkezik a műszaki és informatikai tudományok terén, s erre építve valósít meg a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar egy olyan projektet, amelynek középpontjában a precíziós gazdálkodás áll. „Magyarországon az agrár-felsőoktatási intézmények között jó az együttműködés, amiben a mi karunk a műszaki területek erősítésével és az ebből fakadó komplexitással tud részt venni, segítséget nyújtani. Erre másutt is van példa, nem is kell messze menni: a világ legjobbjai közé tartozó Müncheni Műszaki Egyetem agrárkara a mintegy harminc kilométerre lévő, Mosonmagyaróvárnál nem sokkal nagyobb Freisingben található” – mondta dr. Szalka Éva, a Széchenyi István Egyetem óvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának dékánja, hangsúlyozva az intézményük győri műszaki tudományi karaival, szervezeti egységeivel meglévő szoros kapcsolat fontosságát. Erre példa az a jövőre záruló, a Tématerületi Kiválósági Program keretében megvalósuló hároméves projekt is, amelynek során precíziós növénytermesztési kutatásokat folytatnak. Ennek részeként a magyarra általában „a dolgok interneteként” fordított ultramodern, a világhálóra kapcsolódni képes IoT-eszközöket szereztek be a spanyol Libelium cégtől, amely honlapján a sikertörténetek között adott hírt az óvári elképzelések különlegességéről. „Ezeket a műszereket a táblákon belül eltérő tulajdonságú helyekre, sőt a szántóföld melletti erdősávba helyeztük ki. Száznál is több paramétert mérünk a talajról, a növényről, a közvetlen környezetről, a mikroklímáról, az időjárásról negyedóránkénti gyakorisággal – magyarázta dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője. – A következő lépés az adatok továbbítása és tárolása. A projektben többféle megoldás megbízhatóságát, energiaigényét, tulajdonságait vizsgáljuk, így például wifit, GSM-et, az Antenna Hungária Zrt.-vel együttműködve LoRaWan-adatátvitelt, és a közeljövőben a Széchenyi István Egyetemen létrehozott Digitális Fejlesztési Központtal közösen az 5G-t is tesztelni fogjuk. Az így kialakuló adatbázisainkból mesterséges intelligencia alapú adatelemzésben, hozam-előrejelzésben a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel, míg a robotizációs kutatásokban a Járműipari Kutatóközponttal és egyetemünk Automatizálási Tanszékével dolgozunk együtt.” Dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője. A precíziós jelző egyre többször hangzik el az agráriummal kapcsolatban. A tanszékvezető szerint ez jelenti a stratégiai fontosságú ágazat fejlődésének irányát, mert a hozamok emelésével, a növényvédőszer- és a műtrágyafelhasználás környezetvédelmi szempontból is fontos csökkentésével javítja a termelékenységet, és növeli a gazdálkodók bevételeit. „A precíziós gazdálkodás tulajdonképpen helyspecifikus gazdálkodást jelent. A lényeg az, hogy nem egységesen kezelünk egy-egy táblát, hanem kisebb, úgynevezett kezelési zónákra osztjuk, hiszen maga a terület sem egységes, számos tényezőben lehet eltérés a talajszerkezettől a mikroklímáig egészen közeli részek között is. Az egyetem tangazdaságának egyik huszonhét hektáros szántóföldi tábláján például háromféle talajtípus – vályog, iszapos vályog és homokos vályog – található meg, és mindegyik máshogy befolyásolja többek között a vízmegtartó képességet, a gyökerek növekedését. A legfontosabb precíziós technológia a kombájnra szerelt, GPS-alapú helyspecifikus hozammérés, de drón- és műholdfelvételek is használhatók egyebek mellett a tápanyag-ellátottság, a gyomosodás megfigyeléséhez, vagy például annak ellenőrzéséhez, hogy mindenhova jutott-e víz öntözéskor. Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor a különbségeket ki tudjuk egyenlíteni: például van, ahova több, máshova kevesebb műtrágya, gyomirtó vagy növényvédőszer szükséges, vagy ahol jobb tápanyag-ellátottságú talaj, oda sűrűbben lehet vetni” – fejtette ki a kutató. Drónmonitoring-feladatok betakarítás előtt. Dr. Kovács Attila hozzáfűzte: a precíziós gazdálkodás lelke a mérési adat – minél több van belőle és minél sűrűbben mintázott, annál jobb, pontosabb döntések hozhatók. Ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat automatizálódhasson, robotizálódhasson. Ehhez használják ki ebben a projektben is az egyetem műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit. Az eredményeknek köszönhetően szolgáltatásokat terveznek nyújtani, így például precíziós gazdálkodási referenciaközpontot hoznának létre, ahol bemutatnák a különböző műszereket és szaktanácsadást biztosítanának az érdeklődőknek. Kísérleti alaprobot tesztelése.

Weboldalon böngészhető állásajánlatokkal és élőben bejelentkező vállalatokkal indult a vasárnapig tartó XXVI. Győri Állásbörze, amelyet idén online formában rendez a Széchenyi István Egyetem. Az érdeklődőket közel 150 állás- és gyakornoki lehetőség várja többek között informatikai, gépész- és járműmérnöki, valamint gazdasági területeken. A pandémiás helyzet következtében idén rendhagyó módon, virtuálisan szervezte meg a Győri Állásbörzét a házigazda Széchenyi István Egyetem. A rendezvény léte önmagában jelentős fegyvertény, hiszen a 2020-as évben mind a regionális, mind a városi expó elmaradt. A rendezvény ideje alatt, április 12-től 18-ig közel 150 állás- és gyakornoki lehetőség közül válogathatnak az érdeklődők állásbörze weboldalán, illetve az egyetemi karrierportálon. A jelentős győri munkaadók közül többek között az Audi Hungaria Zrt., a Dana Hungary Kft. és az SMR Hungary Bt. is a kiállítók körét gyarapítja, de rajtuk kívül jelen van a MÁV-Volán-csoport és az Attrecto Zrt. is. Érdekesség, hogy a Széchenyi István Egyetem is kínál több gyakornoki pozíciót a hallgatóságnak, sőt az intézmény két Formula Student-csapata, az Arrabona Racing Team és a SZEngine is szerepel a hirdetők között – erre az ad lehetőséget, hogy néhány éve ők is tudnak igazolni kötelező szakmai gyakorlatot. Az esemény ideje alatt több vállalat is élő bejelentkezéssel várja az érdeklődőket, előre meghirdetett idősávokban, a hét valamennyi napján, egészen vasárnapig. A Dana Hungary Kft. napi élő Facebook-videókban válaszol a kommentmezőben felmerülő kérdésekre. A tapasztalatok alapján ezek a legváltozatosabb témákban érkeznek, nem csupán gyakornoki pozíciókat kereső hallgatóktól, hanem targoncakezelő szakemberektől, illetve betanított munkásoktól is, ami jól mutatja a vállalat vonzerejét az ipari szektorban „Az online »fogadóórákat« azért hoztuk létre, hogy az érdeklődők a tájékoztatás mellett a vállalat munkatársaitól előre meghatározott tematikákban is információt kapjanak a Dana Hungary Kft. karrierlehetőségeiről, vállalati kultúrájáról, illetve egyéni munkavállalói tapasztalatokról, kötetlen formában” – nyilatkozta Rédei Márk, a cég kommunikációs tevékenységeiért felelős személyügyi munkatársa. Csakugyan interaktív formát választott a munkavállalókkal folytatott kommunikációhoz az Attrecto Zrt., amely Google Meet-felületen fogadta az érdeklődőket. A vállalat HR-vezetője, Csepi Mónika portálunknak elmondta: cégük a személyes találkozásokat részesíti előnyben, de jelenleg kénytelenek online felületen elérni a hallgatókat. A szakember hozzátette: a nappali órákon kívül este fél nyolc és kilenc között is biztosítanak konzultációs lehetőséget. Utóbbival élnek is a fiatalok, a tapasztalatok alapján ugyanannyian jelentkeznek be ebben a sávban, mint munkaidőben. Bár az előrejelzések szerint bízhatunk benne, hogy a következő, ősszel esedékes Regionális Állásbörzét már a Széchenyi István Egyetem aulájában, hagyományos formában lehet megrendezni, az online toborzás különböző formái (chat a vállalat munkatársaival, videós beszélgetés, személyre szabott ajánlatok) nagy valószínűséggel a jövőben is velünk maradnak. A következő években kiderül, hogy a járvány milyen hatással volt a munkaerőpiaci trendekre: felerősítette-e a digitális tendenciákat vagy épp ellenkezőleg, a személyes találkozások reneszánszának nyitott kaput. Mátyás Alexa és Vitéz Veronika, a Dana Hungary Kft. személyügyi munkatársai élő Facebook-videóban válaszoltak a felmerülő kérdésekre.

Hiánypótló kezdeményezéssel egészült ki a Széchenyi István Egyetem levéltárának tevékenysége, így a járvány miatti lezárások időszakában is elérhetővé vált az egyetem kincseinek kutatása. Blogon keresztül pillanthatunk be ugyanis a győri felsőoktatás elmúlt évtizedeibe, a levéltárban őrzött és digitalizált korlenyomatok segítségével. A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezeti egységében tavaly nyáron kezdte meg működését a levéltár. Homor Péter levéltáros, az egyetem múltjának kincstárnoka egy éve érkezett az intézménybe, amikor felmerült az egyetemi levéltáralapítás gondolata. Ez olyan izgalmas kihívásnak ígérkezett, melyben a kezdetektől szeretett volna részt venni. Az első győri hónap után pedig elindította a levéltár blogját is, melyben érdekes, korjellemző egyetemi dokumentumokat tesz közzé rövid kommentár kíséretében, sokak örömére. Arra a kérdésre, hogy miért érezte szükségét egy ilyen blognak, Homor Péter egyértelműen fogalmazott: „Akik fiatalkoruk legszebb éveit a felsőoktatásban töltik, azok számára mindenképp érdekes lehet egy ilyen múltőrző oldal. Ezzel kapcsolódok az egyetemi alumnihoz, az öregdiákokat összefogó közösséghez.” Hozzátette, hogy könyvtáros kollégáival egyetértettek abban, hogy az Egyetemi Könyvtár és Levéltár az emlékek őreként jól illeszkedik a könyvtár feladatrendszerébe azzal, hogy gyűjti a jogelőd intézményekre vonatkozó történeti dokumentumokat. Homor Péter fontosnak tartja az emlékek digitalizálását. (Fotó: Perjés Dorottya) A bloggal kapcsolatban kiemelte, fontosnak tartja, hogy a győri felsőoktatás emlékeit, az elődintézmények iratanyagát megőrizzék az utókor számára, és minél szélesebb körben kutathatóvá tegyék. Példaként említette a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola és a Széchenyi István Főiskola folyóiratait, plakátjait és meghívóit, amik az egykori hallgatók számára nosztalgikus különlegességek lehetnek. Hozzátette, hogy ezekből egyelőre kevés van a levéltárban, ezért szívesen fogadnak felajánlásokat, akár digitális formában is. Határozat az 1977/78-as szilveszterestével kapcsolatban A Széchenyi István Egyetem Levéltárának blogja elérhető az Egyetemi Könyvtár és Levéltár, és azon belül a levéltár oldaláról. Közvetlenül az alábbi linken: https://sze-leveltar.tumblr.com/

Fóris Norbert, a Széchenyi István Egyetem sport és rekreáció mesterszakos, látássérült hallgatója azért küzd, hogy részt vehessen a 2024-es párizsi paralimpia cselgáncsversenyében. Azt mondja, az intézmény sportegyesületében olyan odafigyelésben van része, mint korábban sehol, s emellett az itteni közösséget és a várost is megszerette. Egy Borsod megyei apró településen, a Sajószentpéterhez tartozó Dusnokpusztán élő családban született Fóris Norbert 27 éve. Ikertestvérével koraszülötten jött világra, kis súllyal, és mint néhány héten belül kiderült, vakon. Ha van többszörösen hátrányos helyzet, ez az életkezdés biztosan az, ő azonban nem összeroppant a nehézségektől, hanem igyekezett a lehető legtöbbet kihozni abból, ami adatott neki. Előbb a Vakok Általános Iskoláját, majd a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolát végezte el Budapesten, azóta pedig két diplomát szerzett, a Testnevelési Egyetem rekreáció, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-szervező alapszakán. Szeret tanulni, így azóta sem állt le, jelenleg is egyetemista: az ELTE-n levelezőn jár a közösségi és civil tanulmányok mesterszakra, és tavaly szeptember óta a Széchenyi István Egyetem sport és rekreáció mesterszakos, nappali tagozatos hallgatója is. Fóris Norbert eddigi sportolói pályafutását serlegek, érmek sokasága jelzi. (Fotó: Horváth Márton) „Győr úgy került szóba, hogy 2019 végén a magyar evezős válogatott paraszakágának vezetője megkérdezte, nem lennék-e a tanítványa, és volna-e kedvem ideköltözni. Igent mondtam, mert a barátnőmmel egyébként is el akartunk jönni a fővárosból. Elegem lett az ottani zsúfoltságból, nyugodtabb környezetre vágytam. A győri egyetemről előtte sok jót olvastam, tudtam, hogy jó helyekre lehet menni szakmai gyakorlatra, és hogy innovatív az oktatás. Ebben nem is csalódtam” – válaszolta kérdésünkre. Párjával és kutyájával, Gyömbérrel egy tágas, minden igény kielégítő kollégiumi szobát kaptak, és miután az egyetem felületei akadálymentesek, az oktatásban is gond nélkül részt vesz. Ahogy ebből is látszik, számára a sport meghatározó, amiben korábban a Suhanj! Alapítvány támogatta. Szereti a futást és az evezést: alkalmanként versenyeken is részt vesz, és ezek remekül kiegészítik kedvencét, a dzsúdót, amit megszakításokkal hétéves kora óta űz. „Azért is jöttem Győrbe, mert úgy éreztem, itt jobban meg tudom teremteni a sportolás feltételeit” – mondta. A dzsúdóra a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) szakosztályában van lehetősége, ahol Gyimes Nikolett az edzője. „Niki határozott, nagyon jó szakember. Korábban nem mindegyik edző fordított rám elegendő figyelmet, ő viszont rám szánja az időt, rendkívül türelmes. Már olyan technikára is megtanított, amire korábban ketten sem voltak képesek” – dicsérte. Norbertnek komoly céljai vannak ebben a sportágban, szeretne kijutni a 2024-es párizsi paralimpiára. Úgy érzi, erre nagy esélye nyílik, mert az idei tokiói játékok után változnak a szabályok, és külön veszik a vakokat a gyengén- és aliglátóktól. „Sokkal könnyebb egy vak ellenféllel küzdeni, mint egy olyannal, aki azért lát valamit. Bár korábban előfordult, hogy földharcbajnokságban – ahol nem állásból indul a küzdelem – ép versenyzőket is legyőztem. A paralimpiai felkészüléshez nemzetközi versenyeken kell majd indulnom, mert Magyarországon rajtam kívül csupán egy vak dzsúdós van, aki lány. Emellett persze sokat edzek, heti háromszor két és fél órát dzsúdózom, három napon pedig evezek és futok. Csak vasárnap pihenek” – avatott be napirendjébe. Fóris Norbert megszerette a várost, különösen a Kálóczy teret kedveli. Mind az edzőteremben, mind az egyetemen jól érzi magát, így a következő három évet mindenképpen Győrben szeretné eltölteni – és arról álmodik, hogy innen kel majd útra a párizsi ötkarikás játékokra. Példaértékű az alázata „Norbival dolgozni nagy kihívást jelent számomra, mert még sosem volt vak dzsúdósom, akinél sokkal nehezebb a mozgáskép kialakítása, mint egy látónál. Szabó Ernő kollégámmal magunknak kell kitalálnunk, mit hogyan csináljunk, emellett az interneten igyekszünk szakmai anyagokat találni” – mondta Gyimes Nikolett, a SZESE szakosztályvezetője. Szerinte ugyanakkor nagy segítséget jelent, hogy tanítványa rendkívül lelkes, alázata pedig példaértékű. A sportoló felkészülését Gyimes Nikolett irányítja. (Fotó: Májer Csaba József)

Negyven éve államvizsgázott a Széchenyi István Egyetem jogelődjén Varga Péter gépész-üzemmérnök, ipari alpinista, a közel harmincéves Felirat Reklám Műhely cégalapítója. Mint mondta, a főiskolán teljesedett ki személyisége, itt alapozta meg szaktudását, amelyre a mai napig építhet. A sikeres vállalkozó legjobb ötletei a magasban születnek. Hogy mi köze van ennek az egyetemhez? Kiderül cikkünkből. 2021. 04. 13. – SZE Alumni A műszaki pálya varázsa Varga Péter pályaválasztását meghatározta, hogy diákként több nyarat dolgozhatott édesapja munkahelyén, a győri Célgépgyárban, ahol egyedi gépek tervezésével és gyártásával foglalkoztak. Lenyűgözte az óriási gépek működése: a híddaru, a kovácsüzem, a hőkezelő, a forgácsoló és a lakatosműhely, a kemencében izzó vas látványa, ahol, mint mondta, három másodperc alatt megsült a rántotta is. Varga Péter 1981-ben vette át gépész-üzemmérnök oklevelét a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményében, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. Azóta is rendszeresen tartja a kapcsolatot KTMF-es tankörtársaival. Fotó: Májer Csaba József „Akkoriban is sokféle gyár működött Győrben, csak a vagongyárban mintegy húszezer ember dolgozott, tehát biztos jövőt ígért a műszaki pálya. A Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskolából pedig számomra egyenes út vezetett a Széchenyi-egyetem jogelődjére, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára (KTMF). Itt jól felszerelt háttérrel, lelkes, fiatalos tanári gárdával szinte reggeltől késő estig folyt az oktatás, a labormunka. Balogh István, Galli Csaba, Halbritter Ernő, Igaz Jenő, Marafkó Imre, Pintér József, Vermes Ágoston tanár uraknak sokat köszönhettünk. Sosem felejtem el, amikor az ablak nélküli C1-es előadóteremben egyszer elment a villany, Magyar Béla rendkívül elhivatott mechanika tanárunk pedig ennek ellenére is rezzenéstelenül, talán még a falra is rótta tovább az egyenleteket. Nagyon jól érzetük magunkat tankörtársaimmal, amihez hozzájárultak Domonkos Laci bácsi által szervezett csapatépítő táborok is” – emlékezett egyetemista éveire a cégvezető. Szakértelem a város felett Varga Péter életében mindig meghatározó volt a sport: úszott, majd evezett, ez utóbbit mind a mai napig versenyszerűen is gyakorolja. Egyetemistaként bulizás helyett a Vörös Meteor (később Dolomit Hegymászó Kör – a szerk.) nevű főiskolai hegymászócsapattal töltötte a legtöbb időt. „Sokszor másztunk az Alpok, a Magas Tátra szikláin is. Innen eredt az ipari alpinista pálya ötlete. A főiskolai évek és az ezt követő másfél éves sorkatonai szolgálat alatt is, amikor csak lehetett, a Torony GMK-ban hidak, víztornyok, ipari épületek, stadionok karbantartási, felújítási, bontási munkáit végeztük barátaimmal. Ezzel sikerült megteremtenem azt az anyagi hátteret, melyből saját vállalkozást tudtam indítani” – mutatott rá a vállalkozó. Varga Péter szerint a győri főiskolán olyan színvonalas oktatásban részesült, amelyre mind a mai napig alapozhat vállalkozásában. A felvételen műhelyében látható. Fotó: Májer Csaba József „Különleges élmény volt a magasban dolgozni, figyelni a várost” – emlékszik vissza ezekre az izgalmas évekre Varga Péter. Mint mondja, cégalapításának ötlete is a magasban találta meg, amikor az akkor nyíló Fűszért raktáráruházak logóit festették a győri, szombathelyi, körmendi tízemeletesek oldalára. „Nem volt mindegy, milyen anyagokkal dolgozunk, műszaki kihívás is volt bőven, és számos szakmai szempontot figyelembe kellett vennünk a különféle feladatoknál. Abban az időben alakultak meg Magyarországon az első cégek, amelyek egyre több reklámtábla-készítési, feliratozási feladattal szerettek volna megbízni, s úgy döntöttem, a Jedlik-középiskolában és a KTMF-en megszerzett tudásomra alapozva bátran beállhatok a vállalkozók sorába. Így kezdtem el egyedi feliratokat tervezni és kivitelezni 1992-ben” – beszélt a kezdetekről az alapító. Emlékezetes keresztútstációk A Felirat Reklám Műhely Kft azóta megkerülhetetlen a szakmában, bármerre sétálunk a kisalföldi megyeszékhelyen, munkáikba botlunk. A cégvezető leginkább – a műszaki szempontból is igazán komplex megoldásokat ötvöző – 2019-es megbízásukra büszke, amikor a Sándor János építész, vezető tervező koordinálásával megálmodott szabadtéri keresztútstációkat kivitelezték Győr történelmi belvárosában. Legújabb látványos munkájuk szintén a magasban, a városháza homlokzatán látható, ahol világító betűdoboz-installáció üzeni: Győr 750 éve lett szabad királyi város. Varga Péter diákévei óta aktívan sportol, jelenleg az Arrabona Evezős Klub oszlopos tagja, és gyakran túrázik a hegyekben egykori KTMS-es oktatójával, Varga Zoltánnal is. Fotó: Májer Csaba József

A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjában alakult meg a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium egyik kutatócsoportja, amely rendszerszintű problémák megoldásához fog hozzájárulni. Mindehhez az erős mérnöki kutatás-fejlesztési háttér biztosít kiváló alapot. „A koronavírus-járvány aktuális példa arra, hogy életünk, gazdaságunk, egészségünk mennyire sebezhető, de egy természeti vagy ipari katasztrófa is hasonló helyzetet teremthet. Ezek hatásának súlyosságát ráadásul fokozza a világ globális összekapcsolódása. Kezelésükhöz vagy elkerülésükhöz a nagy rendszerek működési mechanizmusának ismeretére épülő mesterséges intelligencia eszközök szükségesek, amelyek kutatása és fejlesztése a jövőnket befolyásoló feladat” – fejtette ki dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) tudományos igazgatója. A professzor a vezetője annak a kutatócsoportnak, amely a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium részeként alakult meg az egyetemen. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kap ekkora hangsúlyt a mesterséges intelligencia kutatása hazánkban és külföldön, a professzor azt válaszolta, hogy az igény most találkozott a lehetőségekkel. „Az igény oldaláról nézve az említett biztonsági problémákon túl egyre szigorúbb elvárásaink vannak az eszközeinkkel és a szolgáltatásokkal szemben, például az önvezető autókra, az energiatakarékos épületekre, a menetrendet követő tömegközlekedésre, a biztonságos erőművekre, a válsághelyzetek hatékony feloldására gondolva. A lehetőségeket tekintve az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a matematikai modellezés és optimalizálás területén, óriási mennyiségű feldolgozandó adat halmozódott fel, valamint új szintet ért el a számítógépi kapacitás. Mindezek alapján jelentős áttörés várható ezen a területen” – magyarázta. A professzor úgy látja, hogy a műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem a mesterséges intelligencia területén is sikeres lesz. Dr. Friedler Ferenc elmondta: a Széchenyi-egyetem korábban is eredményes volt a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekben, így a virtuális valósággal és a „big datával” – azaz a nagy adathalmazokkal – foglalkozó kutatásokban és azok alkalmazásában. „Ezeket a területeket nemzetközi szinten jegyzik Baranyi Péter és Horváth Zoltán professzor kollégáink. A szakmai kapcsolódások révén együttműködünk a Gáspár Péter professzor által vezetett Autonóm Rendszerek Nemzeti Laborral is” – fűzte hozzá. A professzor úgy látja, hogy a műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem a mesterséges intelligencia területén is sikeres lesz. „Az erős mérnöki kutatási és fejlesztési háttér, a kiváló infrastruktúra, valamint a versenyképes cégekkel folytatott közös fejlesztések kiváló alapot biztosítanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elméleti kutatásokhoz. Az intézmény az elmúlt időszakban külföldön is elismert kutatóprofesszorok felvételével, valamint hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel bővítette kutatási profilját korunk alapvető, rendszertípusú problémáinak megoldásához. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) meglévő szoros szakmai kapcsolat is ezt erősíti. Többek között Benczúr András, Soumelidis Alexandros és Szabó Zoltán professzorok részvétele nagyban hozzájárul a kutatások eredményességéhez. A Bokor József professzor által alapított, nemzetközi szakmai körökben elismert tudományos iskola adja az elméleti alapokat és a garanciát ahhoz, hogy a nemzeti laborhoz kapcsolódó kutatásaink is a nemzetközi élvonalban legyenek” – emelte ki a professzor. Dr. Friedler Ferenc arra a kérdésre is válaszolt, hogy a szervezeti keretek megfelelő feltételeket biztosítanak-e az ambiciózus program teljesítéséhez. „Több szervezeti elem együttese garantálja a program végrehajtásához szükséges feltételeket. A JKK mátrixos szervezeti formája és belső működési módja a versenyképesség legfontosabb elemét, a hatékonyságot biztosítja. Nem elegendő azonban élenjáró kutatásokat végezni, az eredményeket hasonló szinten kell közzétenni. Ebben fontos szerepe van a rangos publikációkat ösztönző belső pályázatnak, amelynek a támogatására a jövőben is számítunk egyetemünk kuratóriuma és vezetése részéről. Ráadásként van még egy külső elem, hogy a kutatás mennyire illeszkedik hosszú távú nemzetközi trendekhez. Az Európai Unió is felismerte a rendszertípusú problémák megoldásának szükségességét, s emiatt hirdette meg idén év elején ipar 5.0 programját, amely várhatóan meghatározó lesz a következő évek kutatás-fejlesztési pályázataiban. A mesterséges intelligencia kutatásainkkal érdemi szerepet kívánunk betölteni ebben a keretprogramban” – mondta a tudományos igazgató.

A Digitális Fejlesztési Központ feladatai közé tartozik a nemzetközi kapcsolatépítés, partnerekkel való együttműködés, amelyet megnehezíti a vírushelyzet, így látogatások, személyes terepszemlék egyelőre nem megvalósíthatók. Kiemelt szerepű a német reláció, így nem mellékes sem Magyarország, sem pedig a Központ szempontjából, miként halad az 5G-fejlesztés Németországban. 2021 elején készült felmérés szerint gyorsabban halad a kiépítés Németországban, mint tervezték. A Deutsche Telekom (a Magyar Telekom résztulajdonosa) 45 ezer antennát üzemeltet már, és a lakosság kétharmadát elérik 5G szolgáltatással, az idei év végére a 80%-os lakossági lefedettség a cél. A Vodafone 16 millió embert ér el 5G szolgáltatásával, egy év múlva pedig ezt megdupláznák. A harmadik számú szolgáltató, a Telefónica ez év végére a lakosság 30%-át akarja elérni. A 3G-t ezzel egyidőben folyamatosan kapcsolják le, így - hasonlóan hazánkhoz - az 5G nem a 4G leváltását szolgálja. A kevésbé korszerű, nagyméretű és fogyasztású 3G-s rendszerek a hatékonyabb 5G-nek átadják a helyüket. Idén már elérhető árú mobilkészülékek is lesznek a piacon, így a lakosság is jobban hozzáférhet az 5G szolgáltatásokhoz. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi, korábban „férfiasnak” tartott szakmában természetessé vált a nők jelenléte. A mérnöki pálya azonban egy azok közül, ahol Magyarországon a nők még mindig alulreprezentáltak. A Széchenyi István Egyetem különösen büszke végzett mérnöknőire, ezért „MérNŐK Mesék” címmel pályázatot hirdet, mellyel szeretnék felhívni a figyelmet a nők előtt álló karrierlehetőségekre a műszaki pályán. A mérnök alumnák, azaz egykori hallgatónők május 1-ig nyújthatják be pályázatukat, melyben megoszthatják a saját szakmai történetüket, annak minden kihívásával, sikerével, ezzel segítve a jövő mérnöknőit is. Az oregdiak@sze.hu e-mail-címre beérkezett pályázatokat a Széchenyi István Egyetem Kommunikációs és Alumni Irodája bírálja el. A legjobbak beküldői ajándékcsomagot nyernek, történetüket pedig cikk formában publikálják is. A részletekről itt olvashat bővebben. A borítókép 1981-ben a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményének számítógépközpontjában készült.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványnak köszönhetően összesen csaknem százmillió forintos támogatásra írtak ki pályázatot a hallgatók és az oktatók-kutatók számára a Széchenyi István Egyetemen. Az első félévi hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjak esetében már a döntés is megszületett. Új lehetőségként április végéig Covid-támogatásra pályázhatnak azok a nappali tagozatos hallgatók, akiknek családjában a koronavírus-járvány miatt jelentős jövedelemkiesés következett be, vagy olyan nem várt körülmény állt elő, ami rendkívüli anyagi terhet jelentett. Tavaly augusztus 1-jével a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át a Széchenyi István Egyetem fenntartói jogait, amelynek kuratóriuma mindent megtesz azért, hogy bővítse az egyetemi polgárok által igénybe vehető lehetőségeket. „Az összefogásra különösen nagy szükség van az olyan nehéz időszakokban, mint a mostani világjárvány. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az egyetem vezetésével a társadalmi felelősségvállalás jegyében nagyon fontosnak tartja, hogy a veszélyhelyzet következtében hátrányos helyzetbe került hallgatókat anyagilag is támogassa, így segítve tanulmányi előrehaladásukat, tehetségük kibontakozását. Bízunk benne, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a járvány negatív hatásainak mérsékléséhez” – hangsúlyozta dr. Knáb Erzsébet, a kuratórium elnöke a döntés hátteréről. Dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos a múlt héten ellátogatott a Széchenyi István Egyetemre, ahol személyes találkozó keretében találkozott dr. Knáb Erzsébettel is. Ennek során megbizonyosodott arról, hogy az intézmény a gyakorlatban is jól kihasználja a modellváltás adta lehetőségeket. Kiemelten jó példának tartotta a fenntartó alapítvány és kuratóriuma, valamint a győri egyetem társadalmi-szociális kihívásokra kreatívan reagáló együttműködésére az új támogatást. Akár 150 ezer forint is lehet a támogatás A rendkívüli Covid-támogatásra már megjelent a pályázat, amelyen azok a felsőoktatási szakképzéses, alapképzéses, mesterképzéses vagy osztatlan képzéses nappali tagozatos hallgatók indulhatnak, akiknek a családjában kifejezetten a koronavírus-járvány miatt jelentős jövedelemkiesés következett be, vagy olyan nem várt esemény, körülmény állt elő, amely rendkívüli anyagi terhet jelentett számukra. Ilyen lehet az egy háztartásban élő hozzátartozó halála, a szülő, eltartó vagy a hallgató munkaviszonyának megszűnése, 20 százalékot meghaladó mértékű jövedelemkiesése, 31 napot meghaladó fizetés nélküli szabadsága. A pályázat beadási határideje 2021. április 30. Az elnyerhető összeg pályázónként akár 150 ezer forint is lehet. Az erre a célra rendelkezésre álló 37 millió forintnak köszönhetően várhatóan minden olyan hallgató támogatásban részesülhet, akinél a járványhelyzet miatt jelentős változás állt be. A rendkívüli Covid-támogatás pályázati kiírása ITT érhető el. Három új ösztöndíj A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az egyetem hazai és nemzetközi pozícióinak erősítéséhez is hozzá szeretne járulni. Ennek érdekében a kiválóságok elismerésével elő kívánja segíteni, hogy tovább emelkedjen az intézmény tudományos és oktatási tevékenységének színvonala. A kuratórium a hallgatók motivációját is szeretné növelni azért, hogy minél jobb tanulmányi és sporteredményeket érjenek el. Ennek érdekében adományozott 53 millió forintot három új – hallgatói, sportolói és tudományos – ösztöndíj alapítására. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke hangsúlyozta: az intézmény stratégiai célja nemzetközileg versenyképes egyetem létrehozása 2030-ra, amelynek éppúgy része a hallgatóközpontú, rugalmas és innovatív képzés, mint a magas színvonalú tudományos kutatás. Mindezt már a modellváltás is nagymértékben segíti. „Köszönettel tartozunk a fenntartó alapítványnak a jelentős összegű támogatásért, amellyel hozzájárul az egyetem vonzerejének, a hallgatók és a munkatársak megbecsültségének növeléséhez. Különösen fontos a koronavírus-helyzet miatt nehéz helyzetbe került hallgatók támogatása, amely segítséget jelent az érintett családoknak” – fogalmazott dr. Filep Bálint. Maczkó Márton, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a pályázati szempontok, feltételek meghatározásában szervezetük javaslatait is figyelembe vették. „Az új ösztöndíjak extra motivációt jelentenek a tehetséges, szorgalmas hallgatók számára. A Covid-támogatás biztosítása miatt pedig külön köszönet illeti a kuratóriumot és az egyetemet, hiszen ez az országban egyedülállónak számít” – mondta. Dr. Stumpf István kormánybiztos azt hangsúlyozta: a modellváltás lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek saját ösztöndíjprogramokat hirdessenek. Hozzáfűzte: követendőnek tartja a Széchenyi István Egyetem példáját, hogy a fenntartó alapítvány az egyetemi polgárokat saját forrásaiból támogatja, ami az intézményt választó hallgatók és munkatársak kiemelkedő teljesítményének erkölcsi-anyagi elismerése. Megjegyezte azt is, hogy fontos és sajnos nagyon érzékeny téma a pandémia okozta helyzet, melyre a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány külön támogatási alapot hozott létre, ami a nehéz helyzetbe kerülő hallgatókat hivatott segíteni. Elismerés az oktatóknak-kutatóknak, hallgatóknak Az első féléves hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjpályázatok elbírálása megtörtént. Az értékelőbizottság döntése alapján a fejenként 300 ezer forintos hallgatói ösztöndíjat tízen, míg a szintén 300 ezer forintos sportolói ösztöndíjat heten kapták meg. A tudományos ösztöndíjra beérkezett pályázatok közül 35 részesült 200–600 ezer forintos támogatásban (ez 31 személyhez kapcsolódik, mert négyen két publikációval is nyertek). Az elismert oktatók egyike dr. Borsos Attila, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánhelyettese, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék docense, aki a rangos Accident Analysis and Prevention című folyóiratban, két külföldi társszerzővel – a holland Delfti Műszaki Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatóival – közösen jegyzett cikkel pályázott. A többéves munka eredményeként elkészült tanulmány a közúti közlekedésbiztonsággal foglalkozik: egy adott csomópontban videóalapú elemzés segítségével vizsgálták és az extrém értékelmélet tudományos módszertan alkalmazásával becsülték meg a balesetek bekövetkezésének valószínűségét, ami alapján hatékony beavatkozások javasolhatók. „A kutatók-oktatók számára fontos visszajelzést jelentenek az ilyen ösztöndíjak. Nem is az anyagi támogatást tartom a leglényegesebbnek, hanem a példaértékű elismerést, ami másokat is ösztönözhet arra, hogy színvonalas folyóiratcikkeket írjanak, nemzetközi kapcsolatokat építsenek. Az én szakmai életutamban meghatározóak voltak ezek a lehetőségek. Néhány éve Hegedűs Gyula-ösztöndíjjal tölthettem el tíz hónapot a Delfti Műszaki Egyetemen, s ennek köszönhetően tudtam kiépíteni mai napig működő nemzetközi kapcsolatrendszeremet: nemcsak ilyen kutatásokban működünk együtt, hanem projekteket is előkészítünk” – fejtette ki dr. Borsos Attila. Dr. Borsos Attila az ösztöndíj elnyerését tanúsító oklevéllel. (Fotó: Májer Csaba József) A tíz hallgatói ösztöndíjban részesülő fiatal egyike a győri Szabó Lívia, aki ötödéves jogász szakon. Kiemelkedő eredménysorral pályázott: a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíját kapta meg, egyéniben és csapatban is megnyerte az országos munkajogi perbeszédversenyt, emellett négy-négy félévig volt a Jogtörténeti, valamint a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora, tevékenykedett a hallgatói önkormányzatban, a Batthyány Lajos Szakkollégiumban és az ELSA (Európai Joghallgatók Szövetsége) Győr Egyesületben – hogy csak néhányat említünk. „Óriási elismerés egy ilyen ösztöndíj, és nem mellékesen jelentős anyagi támogatást is jelent. Azt bizonyítja, hogy érdemes időnként kilépni a komfortzónánkból, és a kötelezőnél többet vállalni, mert megéri” – mondta Szabó Lívia. Szabó Lívia A második féléves Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Hallgatói, Sportolói és Tudományos Ösztöndíjakra 2021. június 30-ig nyújthatók be pályázatok. A felhívások ITT érhetők el.