Hiánypótló kezdeményezéssel egészült ki a Széchenyi István Egyetem levéltárának tevékenysége, így a járvány miatti lezárások időszakában is elérhetővé vált az egyetem kincseinek kutatása. Blogon keresztül pillanthatunk be ugyanis a győri felsőoktatás elmúlt évtizedeibe, a levéltárban őrzött és digitalizált korlenyomatok segítségével. A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezeti egységében tavaly nyáron kezdte meg működését a levéltár. Homor Péter levéltáros, az egyetem múltjának kincstárnoka egy éve érkezett az intézménybe, amikor felmerült az egyetemi levéltáralapítás gondolata. Ez olyan izgalmas kihívásnak ígérkezett, melyben a kezdetektől szeretett volna részt venni. Az első győri hónap után pedig elindította a levéltár blogját is, melyben érdekes, korjellemző egyetemi dokumentumokat tesz közzé rövid kommentár kíséretében, sokak örömére. Arra a kérdésre, hogy miért érezte szükségét egy ilyen blognak, Homor Péter egyértelműen fogalmazott: „Akik fiatalkoruk legszebb éveit a felsőoktatásban töltik, azok számára mindenképp érdekes lehet egy ilyen múltőrző oldal. Ezzel kapcsolódok az egyetemi alumnihoz, az öregdiákokat összefogó közösséghez.” Hozzátette, hogy könyvtáros kollégáival egyetértettek abban, hogy az Egyetemi Könyvtár és Levéltár az emlékek őreként jól illeszkedik a könyvtár feladatrendszerébe azzal, hogy gyűjti a jogelőd intézményekre vonatkozó történeti dokumentumokat. Homor Péter fontosnak tartja az emlékek digitalizálását. (Fotó: Perjés Dorottya) A bloggal kapcsolatban kiemelte, fontosnak tartja, hogy a győri felsőoktatás emlékeit, az elődintézmények iratanyagát megőrizzék az utókor számára, és minél szélesebb körben kutathatóvá tegyék. Példaként említette a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola és a Széchenyi István Főiskola folyóiratait, plakátjait és meghívóit, amik az egykori hallgatók számára nosztalgikus különlegességek lehetnek. Hozzátette, hogy ezekből egyelőre kevés van a levéltárban, ezért szívesen fogadnak felajánlásokat, akár digitális formában is. Határozat az 1977/78-as szilveszterestével kapcsolatban A Széchenyi István Egyetem Levéltárának blogja elérhető az Egyetemi Könyvtár és Levéltár, és azon belül a levéltár oldaláról. Közvetlenül az alábbi linken: https://sze-leveltar.tumblr.com/

Fóris Norbert, a Széchenyi István Egyetem sport és rekreáció mesterszakos, látássérült hallgatója azért küzd, hogy részt vehessen a 2024-es párizsi paralimpia cselgáncsversenyében. Azt mondja, az intézmény sportegyesületében olyan odafigyelésben van része, mint korábban sehol, s emellett az itteni közösséget és a várost is megszerette. Egy Borsod megyei apró településen, a Sajószentpéterhez tartozó Dusnokpusztán élő családban született Fóris Norbert 27 éve. Ikertestvérével koraszülötten jött világra, kis súllyal, és mint néhány héten belül kiderült, vakon. Ha van többszörösen hátrányos helyzet, ez az életkezdés biztosan az, ő azonban nem összeroppant a nehézségektől, hanem igyekezett a lehető legtöbbet kihozni abból, ami adatott neki. Előbb a Vakok Általános Iskoláját, majd a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolát végezte el Budapesten, azóta pedig két diplomát szerzett, a Testnevelési Egyetem rekreáció, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-szervező alapszakán. Szeret tanulni, így azóta sem állt le, jelenleg is egyetemista: az ELTE-n levelezőn jár a közösségi és civil tanulmányok mesterszakra, és tavaly szeptember óta a Széchenyi István Egyetem sport és rekreáció mesterszakos, nappali tagozatos hallgatója is. Fóris Norbert eddigi sportolói pályafutását serlegek, érmek sokasága jelzi. (Fotó: Horváth Márton) „Győr úgy került szóba, hogy 2019 végén a magyar evezős válogatott paraszakágának vezetője megkérdezte, nem lennék-e a tanítványa, és volna-e kedvem ideköltözni. Igent mondtam, mert a barátnőmmel egyébként is el akartunk jönni a fővárosból. Elegem lett az ottani zsúfoltságból, nyugodtabb környezetre vágytam. A győri egyetemről előtte sok jót olvastam, tudtam, hogy jó helyekre lehet menni szakmai gyakorlatra, és hogy innovatív az oktatás. Ebben nem is csalódtam” – válaszolta kérdésünkre. Párjával és kutyájával, Gyömbérrel egy tágas, minden igény kielégítő kollégiumi szobát kaptak, és miután az egyetem felületei akadálymentesek, az oktatásban is gond nélkül részt vesz. Ahogy ebből is látszik, számára a sport meghatározó, amiben korábban a Suhanj! Alapítvány támogatta. Szereti a futást és az evezést: alkalmanként versenyeken is részt vesz, és ezek remekül kiegészítik kedvencét, a dzsúdót, amit megszakításokkal hétéves kora óta űz. „Azért is jöttem Győrbe, mert úgy éreztem, itt jobban meg tudom teremteni a sportolás feltételeit” – mondta. A dzsúdóra a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) szakosztályában van lehetősége, ahol Gyimes Nikolett az edzője. „Niki határozott, nagyon jó szakember. Korábban nem mindegyik edző fordított rám elegendő figyelmet, ő viszont rám szánja az időt, rendkívül türelmes. Már olyan technikára is megtanított, amire korábban ketten sem voltak képesek” – dicsérte. Norbertnek komoly céljai vannak ebben a sportágban, szeretne kijutni a 2024-es párizsi paralimpiára. Úgy érzi, erre nagy esélye nyílik, mert az idei tokiói játékok után változnak a szabályok, és külön veszik a vakokat a gyengén- és aliglátóktól. „Sokkal könnyebb egy vak ellenféllel küzdeni, mint egy olyannal, aki azért lát valamit. Bár korábban előfordult, hogy földharcbajnokságban – ahol nem állásból indul a küzdelem – ép versenyzőket is legyőztem. A paralimpiai felkészüléshez nemzetközi versenyeken kell majd indulnom, mert Magyarországon rajtam kívül csupán egy vak dzsúdós van, aki lány. Emellett persze sokat edzek, heti háromszor két és fél órát dzsúdózom, három napon pedig evezek és futok. Csak vasárnap pihenek” – avatott be napirendjébe. Fóris Norbert megszerette a várost, különösen a Kálóczy teret kedveli. Mind az edzőteremben, mind az egyetemen jól érzi magát, így a következő három évet mindenképpen Győrben szeretné eltölteni – és arról álmodik, hogy innen kel majd útra a párizsi ötkarikás játékokra. Példaértékű az alázata „Norbival dolgozni nagy kihívást jelent számomra, mert még sosem volt vak dzsúdósom, akinél sokkal nehezebb a mozgáskép kialakítása, mint egy látónál. Szabó Ernő kollégámmal magunknak kell kitalálnunk, mit hogyan csináljunk, emellett az interneten igyekszünk szakmai anyagokat találni” – mondta Gyimes Nikolett, a SZESE szakosztályvezetője. Szerinte ugyanakkor nagy segítséget jelent, hogy tanítványa rendkívül lelkes, alázata pedig példaértékű. A sportoló felkészülését Gyimes Nikolett irányítja. (Fotó: Májer Csaba József)

Negyven éve államvizsgázott a Széchenyi István Egyetem jogelődjén Varga Péter gépész-üzemmérnök, ipari alpinista, a közel harmincéves Felirat Reklám Műhely cégalapítója. Mint mondta, a főiskolán teljesedett ki személyisége, itt alapozta meg szaktudását, amelyre a mai napig építhet. A sikeres vállalkozó legjobb ötletei a magasban születnek. Hogy mi köze van ennek az egyetemhez? Kiderül cikkünkből. 2021. 04. 13. – SZE Alumni A műszaki pálya varázsa Varga Péter pályaválasztását meghatározta, hogy diákként több nyarat dolgozhatott édesapja munkahelyén, a győri Célgépgyárban, ahol egyedi gépek tervezésével és gyártásával foglalkoztak. Lenyűgözte az óriási gépek működése: a híddaru, a kovácsüzem, a hőkezelő, a forgácsoló és a lakatosműhely, a kemencében izzó vas látványa, ahol, mint mondta, három másodperc alatt megsült a rántotta is. Varga Péter 1981-ben vette át gépész-üzemmérnök oklevelét a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményében, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán. Azóta is rendszeresen tartja a kapcsolatot KTMF-es tankörtársaival. Fotó: Májer Csaba József „Akkoriban is sokféle gyár működött Győrben, csak a vagongyárban mintegy húszezer ember dolgozott, tehát biztos jövőt ígért a műszaki pálya. A Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskolából pedig számomra egyenes út vezetett a Széchenyi-egyetem jogelődjére, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolára (KTMF). Itt jól felszerelt háttérrel, lelkes, fiatalos tanári gárdával szinte reggeltől késő estig folyt az oktatás, a labormunka. Balogh István, Galli Csaba, Halbritter Ernő, Igaz Jenő, Marafkó Imre, Pintér József, Vermes Ágoston tanár uraknak sokat köszönhettünk. Sosem felejtem el, amikor az ablak nélküli C1-es előadóteremben egyszer elment a villany, Magyar Béla rendkívül elhivatott mechanika tanárunk pedig ennek ellenére is rezzenéstelenül, talán még a falra is rótta tovább az egyenleteket. Nagyon jól érzetük magunkat tankörtársaimmal, amihez hozzájárultak Domonkos Laci bácsi által szervezett csapatépítő táborok is” – emlékezett egyetemista éveire a cégvezető. Szakértelem a város felett Varga Péter életében mindig meghatározó volt a sport: úszott, majd evezett, ez utóbbit mind a mai napig versenyszerűen is gyakorolja. Egyetemistaként bulizás helyett a Vörös Meteor (később Dolomit Hegymászó Kör – a szerk.) nevű főiskolai hegymászócsapattal töltötte a legtöbb időt. „Sokszor másztunk az Alpok, a Magas Tátra szikláin is. Innen eredt az ipari alpinista pálya ötlete. A főiskolai évek és az ezt követő másfél éves sorkatonai szolgálat alatt is, amikor csak lehetett, a Torony GMK-ban hidak, víztornyok, ipari épületek, stadionok karbantartási, felújítási, bontási munkáit végeztük barátaimmal. Ezzel sikerült megteremtenem azt az anyagi hátteret, melyből saját vállalkozást tudtam indítani” – mutatott rá a vállalkozó. Varga Péter szerint a győri főiskolán olyan színvonalas oktatásban részesült, amelyre mind a mai napig alapozhat vállalkozásában. A felvételen műhelyében látható. Fotó: Májer Csaba József „Különleges élmény volt a magasban dolgozni, figyelni a várost” – emlékszik vissza ezekre az izgalmas évekre Varga Péter. Mint mondja, cégalapításának ötlete is a magasban találta meg, amikor az akkor nyíló Fűszért raktáráruházak logóit festették a győri, szombathelyi, körmendi tízemeletesek oldalára. „Nem volt mindegy, milyen anyagokkal dolgozunk, műszaki kihívás is volt bőven, és számos szakmai szempontot figyelembe kellett vennünk a különféle feladatoknál. Abban az időben alakultak meg Magyarországon az első cégek, amelyek egyre több reklámtábla-készítési, feliratozási feladattal szerettek volna megbízni, s úgy döntöttem, a Jedlik-középiskolában és a KTMF-en megszerzett tudásomra alapozva bátran beállhatok a vállalkozók sorába. Így kezdtem el egyedi feliratokat tervezni és kivitelezni 1992-ben” – beszélt a kezdetekről az alapító. Emlékezetes keresztútstációk A Felirat Reklám Műhely Kft azóta megkerülhetetlen a szakmában, bármerre sétálunk a kisalföldi megyeszékhelyen, munkáikba botlunk. A cégvezető leginkább – a műszaki szempontból is igazán komplex megoldásokat ötvöző – 2019-es megbízásukra büszke, amikor a Sándor János építész, vezető tervező koordinálásával megálmodott szabadtéri keresztútstációkat kivitelezték Győr történelmi belvárosában. Legújabb látványos munkájuk szintén a magasban, a városháza homlokzatán látható, ahol világító betűdoboz-installáció üzeni: Győr 750 éve lett szabad királyi város. Varga Péter diákévei óta aktívan sportol, jelenleg az Arrabona Evezős Klub oszlopos tagja, és gyakran túrázik a hegyekben egykori KTMS-es oktatójával, Varga Zoltánnal is. Fotó: Májer Csaba József

A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjában alakult meg a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium egyik kutatócsoportja, amely rendszerszintű problémák megoldásához fog hozzájárulni. Mindehhez az erős mérnöki kutatás-fejlesztési háttér biztosít kiváló alapot. „A koronavírus-járvány aktuális példa arra, hogy életünk, gazdaságunk, egészségünk mennyire sebezhető, de egy természeti vagy ipari katasztrófa is hasonló helyzetet teremthet. Ezek hatásának súlyosságát ráadásul fokozza a világ globális összekapcsolódása. Kezelésükhöz vagy elkerülésükhöz a nagy rendszerek működési mechanizmusának ismeretére épülő mesterséges intelligencia eszközök szükségesek, amelyek kutatása és fejlesztése a jövőnket befolyásoló feladat” – fejtette ki dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) tudományos igazgatója. A professzor a vezetője annak a kutatócsoportnak, amely a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium részeként alakult meg az egyetemen. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most kap ekkora hangsúlyt a mesterséges intelligencia kutatása hazánkban és külföldön, a professzor azt válaszolta, hogy az igény most találkozott a lehetőségekkel. „Az igény oldaláról nézve az említett biztonsági problémákon túl egyre szigorúbb elvárásaink vannak az eszközeinkkel és a szolgáltatásokkal szemben, például az önvezető autókra, az energiatakarékos épületekre, a menetrendet követő tömegközlekedésre, a biztonságos erőművekre, a válsághelyzetek hatékony feloldására gondolva. A lehetőségeket tekintve az elmúlt időszakban jelentős eredmények születtek a matematikai modellezés és optimalizálás területén, óriási mennyiségű feldolgozandó adat halmozódott fel, valamint új szintet ért el a számítógépi kapacitás. Mindezek alapján jelentős áttörés várható ezen a területen” – magyarázta. A professzor úgy látja, hogy a műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem a mesterséges intelligencia területén is sikeres lesz. Dr. Friedler Ferenc elmondta: a Széchenyi-egyetem korábban is eredményes volt a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekben, így a virtuális valósággal és a „big datával” – azaz a nagy adathalmazokkal – foglalkozó kutatásokban és azok alkalmazásában. „Ezeket a területeket nemzetközi szinten jegyzik Baranyi Péter és Horváth Zoltán professzor kollégáink. A szakmai kapcsolódások révén együttműködünk a Gáspár Péter professzor által vezetett Autonóm Rendszerek Nemzeti Laborral is” – fűzte hozzá. A professzor úgy látja, hogy a műszaki képzésekben élen járó Széchenyi István Egyetem a mesterséges intelligencia területén is sikeres lesz. „Az erős mérnöki kutatási és fejlesztési háttér, a kiváló infrastruktúra, valamint a versenyképes cégekkel folytatott közös fejlesztések kiváló alapot biztosítanak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos elméleti kutatásokhoz. Az intézmény az elmúlt időszakban külföldön is elismert kutatóprofesszorok felvételével, valamint hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekkel bővítette kutatási profilját korunk alapvető, rendszertípusú problémáinak megoldásához. A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) meglévő szoros szakmai kapcsolat is ezt erősíti. Többek között Benczúr András, Soumelidis Alexandros és Szabó Zoltán professzorok részvétele nagyban hozzájárul a kutatások eredményességéhez. A Bokor József professzor által alapított, nemzetközi szakmai körökben elismert tudományos iskola adja az elméleti alapokat és a garanciát ahhoz, hogy a nemzeti laborhoz kapcsolódó kutatásaink is a nemzetközi élvonalban legyenek” – emelte ki a professzor. Dr. Friedler Ferenc arra a kérdésre is válaszolt, hogy a szervezeti keretek megfelelő feltételeket biztosítanak-e az ambiciózus program teljesítéséhez. „Több szervezeti elem együttese garantálja a program végrehajtásához szükséges feltételeket. A JKK mátrixos szervezeti formája és belső működési módja a versenyképesség legfontosabb elemét, a hatékonyságot biztosítja. Nem elegendő azonban élenjáró kutatásokat végezni, az eredményeket hasonló szinten kell közzétenni. Ebben fontos szerepe van a rangos publikációkat ösztönző belső pályázatnak, amelynek a támogatására a jövőben is számítunk egyetemünk kuratóriuma és vezetése részéről. Ráadásként van még egy külső elem, hogy a kutatás mennyire illeszkedik hosszú távú nemzetközi trendekhez. Az Európai Unió is felismerte a rendszertípusú problémák megoldásának szükségességét, s emiatt hirdette meg idén év elején ipar 5.0 programját, amely várhatóan meghatározó lesz a következő évek kutatás-fejlesztési pályázataiban. A mesterséges intelligencia kutatásainkkal érdemi szerepet kívánunk betölteni ebben a keretprogramban” – mondta a tudományos igazgató.

A Digitális Fejlesztési Központ feladatai közé tartozik a nemzetközi kapcsolatépítés, partnerekkel való együttműködés, amelyet megnehezíti a vírushelyzet, így látogatások, személyes terepszemlék egyelőre nem megvalósíthatók. Kiemelt szerepű a német reláció, így nem mellékes sem Magyarország, sem pedig a Központ szempontjából, miként halad az 5G-fejlesztés Németországban. 2021 elején készült felmérés szerint gyorsabban halad a kiépítés Németországban, mint tervezték. A Deutsche Telekom (a Magyar Telekom résztulajdonosa) 45 ezer antennát üzemeltet már, és a lakosság kétharmadát elérik 5G szolgáltatással, az idei év végére a 80%-os lakossági lefedettség a cél. A Vodafone 16 millió embert ér el 5G szolgáltatásával, egy év múlva pedig ezt megdupláznák. A harmadik számú szolgáltató, a Telefónica ez év végére a lakosság 30%-át akarja elérni. A 3G-t ezzel egyidőben folyamatosan kapcsolják le, így - hasonlóan hazánkhoz - az 5G nem a 4G leváltását szolgálja. A kevésbé korszerű, nagyméretű és fogyasztású 3G-s rendszerek a hatékonyabb 5G-nek átadják a helyüket. Idén már elérhető árú mobilkészülékek is lesznek a piacon, így a lakosság is jobban hozzáférhet az 5G szolgáltatásokhoz. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Az utóbbi évtizedekben szinte valamennyi, korábban „férfiasnak” tartott szakmában természetessé vált a nők jelenléte. A mérnöki pálya azonban egy azok közül, ahol Magyarországon a nők még mindig alulreprezentáltak. A Széchenyi István Egyetem különösen büszke végzett mérnöknőire, ezért „MérNŐK Mesék” címmel pályázatot hirdet, mellyel szeretnék felhívni a figyelmet a nők előtt álló karrierlehetőségekre a műszaki pályán. A mérnök alumnák, azaz egykori hallgatónők május 1-ig nyújthatják be pályázatukat, melyben megoszthatják a saját szakmai történetüket, annak minden kihívásával, sikerével, ezzel segítve a jövő mérnöknőit is. Az oregdiak@sze.hu e-mail-címre beérkezett pályázatokat a Széchenyi István Egyetem Kommunikációs és Alumni Irodája bírálja el. A legjobbak beküldői ajándékcsomagot nyernek, történetüket pedig cikk formában publikálják is. A részletekről itt olvashat bővebben. A borítókép 1981-ben a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményének számítógépközpontjában készült.

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványnak köszönhetően összesen csaknem százmillió forintos támogatásra írtak ki pályázatot a hallgatók és az oktatók-kutatók számára a Széchenyi István Egyetemen. Az első félévi hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjak esetében már a döntés is megszületett. Új lehetőségként április végéig Covid-támogatásra pályázhatnak azok a nappali tagozatos hallgatók, akiknek családjában a koronavírus-járvány miatt jelentős jövedelemkiesés következett be, vagy olyan nem várt körülmény állt elő, ami rendkívüli anyagi terhet jelentett. Tavaly augusztus 1-jével a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány vette át a Széchenyi István Egyetem fenntartói jogait, amelynek kuratóriuma mindent megtesz azért, hogy bővítse az egyetemi polgárok által igénybe vehető lehetőségeket. „Az összefogásra különösen nagy szükség van az olyan nehéz időszakokban, mint a mostani világjárvány. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az egyetem vezetésével a társadalmi felelősségvállalás jegyében nagyon fontosnak tartja, hogy a veszélyhelyzet következtében hátrányos helyzetbe került hallgatókat anyagilag is támogassa, így segítve tanulmányi előrehaladásukat, tehetségük kibontakozását. Bízunk benne, hogy ezzel is hozzájárulhatunk a járvány negatív hatásainak mérsékléséhez” – hangsúlyozta dr. Knáb Erzsébet, a kuratórium elnöke a döntés hátteréről. Dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos a múlt héten ellátogatott a Széchenyi István Egyetemre, ahol személyes találkozó keretében találkozott dr. Knáb Erzsébettel is. Ennek során megbizonyosodott arról, hogy az intézmény a gyakorlatban is jól kihasználja a modellváltás adta lehetőségeket. Kiemelten jó példának tartotta a fenntartó alapítvány és kuratóriuma, valamint a győri egyetem társadalmi-szociális kihívásokra kreatívan reagáló együttműködésére az új támogatást. Akár 150 ezer forint is lehet a támogatás A rendkívüli Covid-támogatásra már megjelent a pályázat, amelyen azok a felsőoktatási szakképzéses, alapképzéses, mesterképzéses vagy osztatlan képzéses nappali tagozatos hallgatók indulhatnak, akiknek a családjában kifejezetten a koronavírus-járvány miatt jelentős jövedelemkiesés következett be, vagy olyan nem várt esemény, körülmény állt elő, amely rendkívüli anyagi terhet jelentett számukra. Ilyen lehet az egy háztartásban élő hozzátartozó halála, a szülő, eltartó vagy a hallgató munkaviszonyának megszűnése, 20 százalékot meghaladó mértékű jövedelemkiesése, 31 napot meghaladó fizetés nélküli szabadsága. A pályázat beadási határideje 2021. április 30. Az elnyerhető összeg pályázónként akár 150 ezer forint is lehet. Az erre a célra rendelkezésre álló 37 millió forintnak köszönhetően várhatóan minden olyan hallgató támogatásban részesülhet, akinél a járványhelyzet miatt jelentős változás állt be. A rendkívüli Covid-támogatás pályázati kiírása ITT érhető el. Három új ösztöndíj A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány az egyetem hazai és nemzetközi pozícióinak erősítéséhez is hozzá szeretne járulni. Ennek érdekében a kiválóságok elismerésével elő kívánja segíteni, hogy tovább emelkedjen az intézmény tudományos és oktatási tevékenységének színvonala. A kuratórium a hallgatók motivációját is szeretné növelni azért, hogy minél jobb tanulmányi és sporteredményeket érjenek el. Ennek érdekében adományozott 53 millió forintot három új – hallgatói, sportolói és tudományos – ösztöndíj alapítására. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke hangsúlyozta: az intézmény stratégiai célja nemzetközileg versenyképes egyetem létrehozása 2030-ra, amelynek éppúgy része a hallgatóközpontú, rugalmas és innovatív képzés, mint a magas színvonalú tudományos kutatás. Mindezt már a modellváltás is nagymértékben segíti. „Köszönettel tartozunk a fenntartó alapítványnak a jelentős összegű támogatásért, amellyel hozzájárul az egyetem vonzerejének, a hallgatók és a munkatársak megbecsültségének növeléséhez. Különösen fontos a koronavírus-helyzet miatt nehéz helyzetbe került hallgatók támogatása, amely segítséget jelent az érintett családoknak” – fogalmazott dr. Filep Bálint. Maczkó Márton, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a pályázati szempontok, feltételek meghatározásában szervezetük javaslatait is figyelembe vették. „Az új ösztöndíjak extra motivációt jelentenek a tehetséges, szorgalmas hallgatók számára. A Covid-támogatás biztosítása miatt pedig külön köszönet illeti a kuratóriumot és az egyetemet, hiszen ez az országban egyedülállónak számít” – mondta. Dr. Stumpf István kormánybiztos azt hangsúlyozta: a modellváltás lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek saját ösztöndíjprogramokat hirdessenek. Hozzáfűzte: követendőnek tartja a Széchenyi István Egyetem példáját, hogy a fenntartó alapítvány az egyetemi polgárokat saját forrásaiból támogatja, ami az intézményt választó hallgatók és munkatársak kiemelkedő teljesítményének erkölcsi-anyagi elismerése. Megjegyezte azt is, hogy fontos és sajnos nagyon érzékeny téma a pandémia okozta helyzet, melyre a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány külön támogatási alapot hozott létre, ami a nehéz helyzetbe kerülő hallgatókat hivatott segíteni. Elismerés az oktatóknak-kutatóknak, hallgatóknak Az első féléves hallgatói, sportolói és tudományos ösztöndíjpályázatok elbírálása megtörtént. Az értékelőbizottság döntése alapján a fejenként 300 ezer forintos hallgatói ösztöndíjat tízen, míg a szintén 300 ezer forintos sportolói ösztöndíjat heten kapták meg. A tudományos ösztöndíjra beérkezett pályázatok közül 35 részesült 200–600 ezer forintos támogatásban (ez 31 személyhez kapcsolódik, mert négyen két publikációval is nyertek). Az elismert oktatók egyike dr. Borsos Attila, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánhelyettese, a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék docense, aki a rangos Accident Analysis and Prevention című folyóiratban, két külföldi társszerzővel – a holland Delfti Műszaki Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatóival – közösen jegyzett cikkel pályázott. A többéves munka eredményeként elkészült tanulmány a közúti közlekedésbiztonsággal foglalkozik: egy adott csomópontban videóalapú elemzés segítségével vizsgálták és az extrém értékelmélet tudományos módszertan alkalmazásával becsülték meg a balesetek bekövetkezésének valószínűségét, ami alapján hatékony beavatkozások javasolhatók. „A kutatók-oktatók számára fontos visszajelzést jelentenek az ilyen ösztöndíjak. Nem is az anyagi támogatást tartom a leglényegesebbnek, hanem a példaértékű elismerést, ami másokat is ösztönözhet arra, hogy színvonalas folyóiratcikkeket írjanak, nemzetközi kapcsolatokat építsenek. Az én szakmai életutamban meghatározóak voltak ezek a lehetőségek. Néhány éve Hegedűs Gyula-ösztöndíjjal tölthettem el tíz hónapot a Delfti Műszaki Egyetemen, s ennek köszönhetően tudtam kiépíteni mai napig működő nemzetközi kapcsolatrendszeremet: nemcsak ilyen kutatásokban működünk együtt, hanem projekteket is előkészítünk” – fejtette ki dr. Borsos Attila. Dr. Borsos Attila az ösztöndíj elnyerését tanúsító oklevéllel. (Fotó: Májer Csaba József) A tíz hallgatói ösztöndíjban részesülő fiatal egyike a győri Szabó Lívia, aki ötödéves jogász szakon. Kiemelkedő eredménysorral pályázott: a tavalyi Országos Tudományos Diákköri Konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíját kapta meg, egyéniben és csapatban is megnyerte az országos munkajogi perbeszédversenyt, emellett négy-négy félévig volt a Jogtörténeti, valamint a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék demonstrátora, tevékenykedett a hallgatói önkormányzatban, a Batthyány Lajos Szakkollégiumban és az ELSA (Európai Joghallgatók Szövetsége) Győr Egyesületben – hogy csak néhányat említünk. „Óriási elismerés egy ilyen ösztöndíj, és nem mellékesen jelentős anyagi támogatást is jelent. Azt bizonyítja, hogy érdemes időnként kilépni a komfortzónánkból, és a kötelezőnél többet vállalni, mert megéri” – mondta Szabó Lívia. Szabó Lívia A második féléves Széchenyi István Egyetemért Alapítvány Hallgatói, Sportolói és Tudományos Ösztöndíjakra 2021. június 30-ig nyújthatók be pályázatok. A felhívások ITT érhetők el.

A közelmúltban lezajlottak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Agrártudományi Osztályának szakmai bizottsági választásai. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának több vezető oktatója tevékenykedik ezekben a testületekben. Dr. Kovács Attila egyetemi docens az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság titkára lett márciustól. Dr. Neményi Miklós professor emeritust, az MTA rendes tagját az Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság elnökének választották. Dr. Nyéki Anikó egyetemi adjunktus a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottságban szavazati jogú tag lett. Az MTA szakmai testületeiben a kar több más oktatója is szerepel. Így dr. Benedek Pál professor emeritus, az MTA doktora és dr. Érsek Tibor professor emeritus, az MTA doktora a Növényvédelmi Tudományos Bizottságban, dr. Ördög Vince egyetemi tanár, az MTA doktora a Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottságban, dr. Porpáczy Aladár professor emeritus, az MTA doktora a Növénynemesítési Tudományos Bizottságban, dr. Schmidt Rezső egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa a Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságban tevékenykedik. Dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány doktora és dr. Varga László egyetemi tanár, az MTA doktora az Állatnemesítési, -tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottság tagja.

Az Európai Bizottság sevillai intézetében tudományos kutatóként dolgozik a Széchenyi István Egyetem egykori doktorandusza, dr. Hegyi Fatime Barbara. A kutató elárulta, szerinte az elemzések és a publikációk készítésének folyamatai hasonlóan kreatívak és izgalmasak, mint egy festmény vagy enteriőrterv kivitelezése. Ő már csak tudja: minden felsorolt területen otthon van. Nem mindennapi életutat választott magának dr. Hegyi Fatime Barbara, aki csaknem tíz éve az Európai Bizottság sevillai intézetében dolgozik kutatásvezetőként – kutatás-fejlesztés és innovációs területen. Elemzéseivel, tudományos értékeléseivel támogatja és előkészíti az Európai Unió szakpolitikáját nemzeti, regionális, illetve városi szinteken. Hogy mi vonzotta a kutatói életpálya felé, pontosan nem tudja, de abban biztos, mint regénye megírása, úgy a PhD fokozat megszerzése is a vágyott céljai között szerepelt. Mint mondta, amikor 2004-ben megkapta az értesítést, hogy elkezdheti tanulmányait a Széchenyi István Egyetem jó hírű Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájában, nagyon boldog volt. Dr. Hegyi Fatime Barbara „A kutatói pálya egyrészről magányos, mégis rendkívül izgalmas. Persze, sok múlik az ember egyéni motivációján, illetve azon, hogy a munkahelye milyen feltételeket, lehetőségeket biztosít számára. Engem rendkívüli módon kikapcsol az is, amikor új kutatásokon gondolkodom. Valószínűleg szükséges egy bizonyos mentalitás, lelki alkat ahhoz, hogy izgalmasnak találjuk ezt a munkát. Nagyon szeretem a kutatási eredményeimet előadni konferenciákon, ez és az oktatás például engem igazán motivál, illetve nyilván kompenzálja is valamelyest a munkából adódó magányosságot” – ecsetelte a kutatónő, aki a mai napig hálás a doktori iskolában megismert mentorának, dr. Rechnitzer Jánosnak. Támogató témavezetőjével PhD-hallgatóként több könyvfejezetet publikálhatott, illetve együtt dolgozhattak a Regionális Kutatások Központjában. Ezenkívül fantasztikus csoporttársai is nagy hatást gyakoroltak a korábban politikatudományokat folytató kutatóra. Ilyen képességek és előtanulmányok mellett Fatime Barbara sevillai álláspályázata azonnal sikeresnek bizonyult. A tudományos tanácsadó érdeklődésünkre hozzátette, disszertációjában a városok versenyképességének értékeléséhez dolgozott ki egy modellt, amely annyira meghatározó volt számára, hogy jelenlegi kutatásai egy része is kapcsolódik ehhez a területhez. Büszke rá, hogy 2020-ban magyar csapattal dolgozott ki egy értékelési rendszert, amely a városi vezetőket hivatott segíteni abban, hogy hatékonyabban és sikeresebben tudjanak válaszokkal szolgálni a globális kihívások – járványok, klíma – kapcsán. Másik fontos projektjében az innovációs körzetek szerepét elemzik a városok fejlődésében két nagyon tehetséges fiatal kutatóval. Céljuk ezzel a városok gazdasági potenciáljának, jólétének elősegítése. „Vizsgáljuk, hogy a különböző kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások erősítik-e az innovációs körzeteket egy-egy városon belül, illetve hogy milyen tényezők befolyásolják, segítik ezeket az innovációs körzeteket abban a küldetésükben, hogy pozitív gazdasági és társadalmi hatással legyenek a város egészére” – részletezte. Dr. Hegyi Fatime Barbara: Nagyon szeretem megpróbálni ábrázolni azt, amit a modellek szemében látok visszatükröződni, legyen ez egy érzés vagy a múlt. Publikációi mellett Dr. Hegyi Fatime Barbara könyvet is ír. „Eltekintve Tőlem” című regényében férfiszemszögből vetette papírra egy nő mindennapjait. „Érdekesség, hogy a férfi olvasók nagyon kedvelik a könyvet. Viszont, sok nőtől kaptam azt a visszajelzést, hogy ilyen érzékeny férfi nincs. Hát, ennyire sikerült kilépnem a bőrömből, de ami számomra fontos, hogy nagyon sokaknak maradandó élményt jelentett a kötet” – beszélt alkotásáról a kutató, aki szerint a festészet és az enteriőrtervezés, csakúgy, mint az elemzések, hasonló és rendkívül kreatív folyamatok. „Ezek összessége támogat engem, illetve segítenek összpontosítani, és ezáltal kikapcsolódni” – mutatott rá. Névjegy: Dr. Hegyi Fatime Barbara Szolnokon született, a középiskolát azonban már az Egyesült Államokban, Kaliforniában végezte el, majd politológiát és menedzsmentet tanult a bécsi Webster University-n. Milánóban, az Universita Cattolica del Sacro Cuore Egyetemen szerezte meg a MPhil-diplomáját, 2008-ban pedig a Széchenyi István Egyetemen védte meg doktori disszertációját. Elsőként a milanói tartományi kormányzat nemzetközi kapcsolatok igazgatóságánál állt munkába, utána a milanói Politecnico de Milano intézetnél dolgozott. Később két évig tevékenykedett Budapesten az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gazdaságfejlesztési osztályán mint igazgatóhelyettes. Az útja onnan vitte az Európai Bizottság sevillai kutatóintézetébe. Dr. Hegyi Fatime Barbara tudományos publikációiról itt olvashat bővebben.

A Digitális Fejlesztési Központ vezetői mellett dr. Kovács Zsolt, az egyetem kancellárja fogadta. Fegyver Csabát, a T-Systems B2B Telekommunikációs Stratégiai Központ vezetőjét. A találkozón szóba került az is, hogy a Magyar Telekom lakossági, valamint a T-Systems nagyvállalati üzletága is érdekelt az 5G gyors kiépítésében, ennek része a "rezet optikára" cserélés stratégiája, amely a gyors internetelérés alapfeltétele. A vállalat a Digitális Fejlesztési Központtal együttműködés keretében építene ki úgynevezett beltéri kampuszhálózatot a laborépületben, amely lehetőséget teremt beltéri tesztelésre. A technológia lehetőséget ad arra, hogy különböző felhasználási területek más és más hálózati beállításokat (pl. sebességet, hozzáférést, biztonságot stb.) nyújtson a felhasználóknak. A kiépítés és telepítés során nem csupán a Központ szakemberei, de hallgatók is részt vesznek a munkában. A T-Systems hosszú távú stratégiai együttműködést köt az egyetemmel, amelynek szintén fontos eleme a hallgatók bevonása. Az együttműködés egyik eleme, hogy a felek közösen a távközlési, informatikai és logisztikai feladatok hatékony kezelését vizsgálnák - egyelőre 4G, de később 5G hálózat felhasználásával. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A 2020/21/2 félévben továbbra is elérhetők a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány gyakornoki és ösztöndíj programjai. A Környezetvédelmi és vízügyi gyakornoki program indult számos szakcégnél, köztük nagy és ismert cégek, mint az MVM, a Siemens Energy, és a Stadler. Elnyerhető ösztöndíj: bruttó 225 564 Ft/hó/fő Ösztöndíj időtartama: 2 hónap Jelentkezési határidő 2021. április 6. (Stadler esetében 2021.04.30.) További információ a https://kbka.org/palyazatok/ oldalon található.

Az Antall József Tudásközpont tisztelettel meghívja Önt online rendezvényére: A koronavírus hatásai a digitális gazdaságra Az online beszélgetés a koronavírus digitális gazdaságot átalakító hatásaival, valamint a deep tech ebben a transzformációban betöltött szerepével foglalkozik. Röviden bemutatja továbbá, hogy a járvány következtében a digitális gazdaságban végbemenő változások milyen hatással lesznek a mindennapi életünkre, illetve kitér a gépi mélytanulás hasznosíthatóságára a koronavírus elleni küzdelemben. A beszélgetés résztvevői: Kiss Gergely, vezérigazgató, Attrecto Zrt. Moderátor: Kocsev Bence, irodavezető, Győri iroda, Antall József Tudásközpont Az eseményt élőben közvetítik a Facebookon.

A Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési folyamatában sikeresen alkalmazkodtak a koronavírus elleni védekezés időszakában megváltozott körülményekhez és korlátozásokhoz – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese az idei Winter Seminar online megnyitóján a napokban. A tízéves múltra visszatekintő programsorozatra az aktív hallgatókon kívül idén harminc alumni is kíváncsi volt Európából és azon kívülről is. A rendezvény sikerének titkáról a főszervezőt, dr. Smuk Pétert kérdeztük. A Széchenyi István Egyetem egyik legnagyobb nemzetközi alumnitalálkozójává fejlődött az elmúlt tíz évben az idén már 115 érdeklődőt vonzó Winter Seminar. A „Where to Study? Where to Work? Where to Live?” címet viselő háromnapos szakmai program előadásai és workshopjai közéleti, jogi, politikai, gazdasági témák köré csoportosultak. Az idei program résztvevői a koronavírus felsőoktatásra, munkaerőpiacra és európai mobilitásra vonatkozó hatásait vizsgálták. „A felsőoktatás jövőjére nézve már egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány leküzdése után nagyobb hangsúlyt kap a vegyes – azaz online és offline – oktatás módszertana. Szükség lesz a hallgatói tapasztalatok értékelésére is. Az oktatás digitalizációjának fenntartása érdekében pedig nagy elkötelezettség szükséges a jelentős beruházások iránt” – mutatott rá megnyitóbeszédében dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese, miután a hallgatóságnak átfogó képet adott a pandémiás helyzet magyar felsőoktatásra gyakorolt hatásairól. Beszélt a győri egyetem szakemberei által fejlesztett, mára már nemzetközi szinten is elismert MaxWhere platformról, amelynek alkalmazása megkönnyítette nemzetközi hallgatók tanévkezdését a Széchenyi-egyetemen. Mint mondta, a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítési folyamatában – amely az intézmény globális láthatóságának növelését és harmadik missziójának kiteljesítését szolgálja – sikeresen alkalmazkodtak a koronavírus elleni védekezés időszakában megváltozott körülményekhez és korlátozásokhoz. „Nemzetköziesítésünk dinamizmusát mutatja, hogy a pandémiát megelőző és alatti időszakban az angol nyelven oktatott képzési programok száma harmincnégyre, a nemzetközi hallgatóké pedig ötszörösére nőtt. Az általunk nyújtott minőség fokmérője az a tény is, hogy az egyetem szerepel mind a QS EECA, mind a Times Higher Education Impact Rankings listáján” – húzta alá dr. Lukács Eszter. Az online megnyitón dr. Marina Lazareva is előadást tartott, aki immár kilencedik alkalommal csatlakozott a győri rendezvényhez. A moszkvai állami jogi egyetem (MSAL) vologdai intézetének professzora bemutatójában kiemelte a nemzetközi, illetve egyetemközi kapcsolatok fontosságát. Ezért említette büszkén az orosz intézmény és a Széchenyi István Egyetem kilencéves múltra visszatekintő együttműködését, amely a világjárvány ellenére sem szakadt meg. „A Winter Seminar vendégei között az aktív hallgatók mellett egyre többször feltűnnek a végzősök közül olyan visszatérők, akik azért érkeznek újra és újra a győri egyetemre például Oroszországból, Lengyelországból, Törökországból, Spanyolországból, Szerbiából, mert elmondásuk szerint lenyűgözi őket az előadássorozat szakmai színvonala, az igényes kiegészítő programok és az itt összekovácsolódó kiváló közösség. Vonzerő számukra az is, hogy a legkiválóbb kutatásoknak igyekszünk publikációs felületet is biztosítani. Idén már harminc alumni csatlakozott a workshophoz” – összegezte a siker titkát dr. Smuk Péter professzor, alkotmányjogász, aki a kezdetektől főszervezője és lelke a rendezvénysorozatnak. Amint azt érdeklődésünkre elmondta, az idei Winter Seminar hozzáadott értékét jelenti, hogy amikor a rendezvényen a végzettek kifejtették a széchenyis diploma értékével kapcsolatos pozitív tapasztalataikat, több esetben is nívós nemzetközi együttműködések alapítása került kilátásba. „Egykori hallgatóink szívesen tanultak a Széchenyi-egyetemen, és örömmel kapcsolódnak hozzánk a diplomaátadó után is. Büszkén mondhatom, a nemzetközi színtéren is presztízs a győri oklevél” – hangsúlyozta a professzor. Az idei Winter Seminaron előadást tartott többek között Wawrzyniec Konarski professzor, a lengyelországi Varsó Visztula Egyetem rektora „A lengyel politikai verseny történelmi hagyományai és jelenkori megjelenésük” címmel. Dr. Stumpf István, a Széchenyi-egyetem jogi karának professzora és az Alkotmánybíróság egykori bírája a magyar kormányzás hét kihívásáról beszélt, Gazsó Daniel, a Külhoni Magyar Közösségek Kutatóintézetének tudományos munkatársa pedig az Európán belüli migrációs folyamatokról tartott gondolatébresztő beszámolót.

A Széchenyi István Egyetem korszerűbb, letisztultabb, átláthatóbb honlapon mutatja be tevékenységét, teszi közzé híreit, információit jelenlegi és leendő hallgatóinak, munkatársainak, partnereinek, valamint az érdeklődőknek április 1-jétől. A megújulást a nyereményjáték is népszerűsíti. 2021 március 31. – SZEhírek A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, ami különösen igaz az infrastruktúrára, a képzésekre és a hallgatók létszámára. Ebbe a folyamatba illeszkedik az intézmény honlaprendszerének fejlesztése, átalakítása, amelynek következő nagy lépése az uni.sze.hu központi weboldal megújítása. Mindez érinti a karok honlapjait, valamint az intézmény felvételi honlapját is. Hosszú előkészítő munka eredményeként a külső megjelenés letisztultabb, modernebb lesz, emellett a felépítés is megváltozik, egyszerűbbé és átláthatóbbá téve az intézmény képzéseinek, kutatásainak, szolgáltatásainak és híreinek bemutatását. Az átállás április 1-jén, csütörtökön 15 órakor kezdődik, és 48 órát vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt átmenetileg előfordulhat, hogy a honlap nem lesz elérhető vagy nem megfelelően jelenik meg. A korábbi weboldal minden tartalma az uni-archiv.sze.hu címre kerül át. Az egyetem a megújulást nyereményjátékkal is népszerűsíti. Ennek lényege, hogy a központi és a felvételi honlap, valamint a kari honlapok – uni.sze.hu, felveteli.sze.hu, ahjk.sze.hu, ak.sze.hu, esk.sze.hu, eekk.sze.hu, dfk.sze.hu, givk.sze.hu, mek.sze.hu, muk.sze.hu, kgk.sze.hu – tartalmai között 25 húsvéti tojás lesz elrejtve. Közülük tíz megtalálásával teljesíthető az első feladat. Ezt követően bármelyik tojásra rákattintva feljön egy űrlap, ahol válaszolni kell az egyetemet érintő kvízkérdésekre, és megadni a meglelt tojások helyét. Érdemes játszani, hiszen tíz kitöltő széchenyis ajándékcsomagot nyer, amelyről a nyertesek április 8-án kapnak értesítést. A játék április 4-én, vasárnap 0 órától április 6-án, kedden 23:59-ig tart. Az egyetem bízik abban, hogy az új honlap jelenlegi és leendő hallgatói, munkatársai, partnerei, valamint az érdeklődők megelégedésére szolgál majd.

A Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit, valamint az intézménybe érkező vendégeket új, korszerű irányítótábla-rendszer segíti a jövőben. A napokban elkezdődött beruházás még a tavasszal befejeződik. A Széchenyi István Egyetem az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, ami nemcsak az oktatásra és a kutatásra, hanem az infrastruktúra bővülésére is igaz. Új épületek sora épült: a korszerű kollégiumi szobáknak helyet adó Multifunkciós Épület két szárnya, a Menedzsment Campus, a Fékpad Épület, valamint a Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium. Önmagában ez a nagymértékű átalakulás is indokolja, miért szükséges az irányítótábla-rendszer kiépítése. Az előkészítő munkák már megkezdődtek a győri campuson. Fotó: Májer Csaba József „Az elmúlt években egyetemünkön megötszöröződött a nemzetközi hallgatók száma, akik felmérésünk szerint kifejezetten igényelték az új táblarendszer kiépítését. Köszönet illeti az intézmény vezetését, hogy ilyen gyorsan reagált erre a kérésre. A fejlesztés természetesen csaknem tizenháromezer magyar hallgatónkat is segíti. A beruházás harmadik indoka pedig az, hogy a Széchenyi István Egyetem nyitott: rendkívül szoros kapcsolatot ápol vállalkozásokkal, civil szervezetekkel, és nemcsak az egyetemi polgároknak nyújt színvonalas szolgáltatásokat, kínál programokat. Így a hozzánk érkező vendégeknek is fontos, hogy a központi campuson egyszerűen, gyorsan tudjanak tájékozódni” – fejtette ki dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes. A kombinált tábla látványterve. Lőrincz Gergő, az Egyetemi Szolgáltató Központ kreatív vezetője a részletektől elmondta: háromféle magyar és angol nyelvű táblát – összesen 16-ot – helyeznek ki a győri campuson, amelyek helyét úgy választották ki, hogy segítségükkel egy idegen is könnyen meg tudja találni célját. Egyszerű eligazítótáblából hat lesz: egy rúdon „zászlócskák” mutatják, mi merre található. Emellett kilenc kombinált táblát helyeznek ki, ami az előző típus bővített, térképes verziója; világításukat a fenntartható fejlődés jegyében napelemek fogják biztosítani. Ezeken kívül az egyetemi sportpark területén egy úgynevezett portáltáblát szerelnek fel. Az előkészítő munkálatok már elkezdődtek, s a beruházás várhatóan tavasszal befejeződik. Ennek részeként – mint a szakember hozzátette – a feliratok is megújulnak, a jelenlegi működéshez igazodnak a campuson, s mindenhol az új intézményi logó lesz majd látható. A feliratok is megújulnak a campuson, s mindenhol az új intézményi logó lesz majd látható.