Az oktatást, a kutatást és az Arrabona Racing Team hallgatói csapat munkáját is segíti az a rendkívül modern lézergravírozó gép, amely a Széchenyi István Egyetem és az EERS Hungary Kft. együttműködésének köszönhetően érkezett az intézménybe. A szoros kapcsolat kölcsönös előnyökkel jár a két fél számára. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság fejlődéséhez, s ennek érdekében szoros kapcsolatokat alakít ki ipari szereplőkkel. Erre példa az EERS Hungary Kft.-vel létrejött együttműködés, amelynek keretében a budapesti székhelyű, Szlovákiában és Romániában is jelen lévő cég egy lézergravírozó gépet biztosított az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműfejlesztési Tanszékének. A berendezést más tanszékek is igénybe vehetik. Dr. Feszty Dániel tanszékvezető, egyetemi docens elmondta: egy ilyen korszerű gép mind a gyakorlati oktatásból, mind az Arrabona Racing Team hallgatói csapat eszköztárából nagyon hiányzott eddig. Hozzátette: a cég rendkívül pozitívan állt a megkereséshez, azonnal felismerte a lehetőséget abban, amit az egyetemmel való partnerség jelent akár a kutatásban, akár más területeken. Az együttműködés létrehozásában Kovács Gergely mesterszakos és Schweighardt Attila doktori iskolai hallgató játszott fontos szerepet. Kérdésünkre elmondták: a gép értéke a cég saját fejlesztésű szoftverével együtt meghaladja a 23 millió forintot. A berendezés részben az oktatást szolgálja – a gépészmérnök, valamint a járműmérnök alap- és mesterszakok tantárgyainak laborgyakorlatába kerül be –, de az egyetemi laborok és az Arrabona Racing Team munkáját is támogatja. Az utóbbihoz példaként érdemes megemlíteni a sebességmérő szenzoroknál használt különleges és nehezen megmunkálható alkatrészek és anyagok vágását. Emellett kutatási célokra szintén használják a gépet, jelenleg a Belsőégésű Motorok és Járműhajtások Tanszék két témájánál: az egyik ilyen egyedi struktúrák kialakítása belső égésű motorok alkatrészein súrlódáscsökkentés céljából, a másik pedig motorblokkok hengeranyagainak koptatóvizsgálatához szükséges minták jelölése. Ezenkívül elektromágneses áramlási vizsgálatokhoz szükséges villanymotorok állórészeinek megmunkálására is használták már, s további más kutatási témák is lehetségesek. A kutatási, oktatási és egyéb munkafolyamatok közben a lézert szoftveres és technikai oldalról is igyekeznek majd optimalizálni a céggel közösen. Az EERS Hungary Kft. optikai és főként lézereszközök fejlesztésével, gyártásával foglalkozik, amelyek leginkább marásra, gravírozásra és tisztításra használhatók – tudtuk meg Farkas István kereskedelmi igazgatótól. „Nem titkolt célunk volt együttműködésre lépni olyan egyetemmel, amely a műszaki képzések terén élenjárónak számít. Örülünk, hogy a Széchenyi István Egyetemmel tudtunk szoros kapcsolatot kialakítani, amely kölcsönös előnyökkel jár. Az intézmény rendkívül modern lézereszközt vehet igénybe mind az oktatásban, mind a kutatásban, cégünk számára pedig hasznosnak ígérkeznek a kutatások eredményei például új típusú anyagokkal, felhasználási módokkal kapcsolatban” – fejtette ki Farkas István.

A jelenben is gőzerővel építi csapata és saját jövőjét Gazdag András, a Schaeffler stratégiai humánerőforrás-vezetője. A szakember, mint mondta, hálás mentorainak, akik a Széchenyi István Egyetemen olyan impulzusokat adtak át neki, melyek meghatározzák a foglalkoztatásról és saját magáról kialakított képét is. Hogy szerinte mi a siker titka, cikkünkből kiderül. Gazdag András a Schaeffler évi közel egymilliárd euró éves árbevételű magyarországi vállalatainak stratégiai humánerőforrás-vezetését látja el; ezzel párhuzamosan a legnagyobb szombathelyi vállalat operatív HR-menedzsmentjét is irányítja, mintegy 4600 munkavállalóért felel. Beszédes, hogy amikor megkérdeztük, milyen eredményre tekint a legbüszkébben pályáján, egyéni sikerei felsorolása helyett őszinte lelkesedéssel mesélt csapatáról. „Számomra a legnagyobb öröm, ha látok valakit a szakmájában kiteljesedni, kifejezetten, ha HR-es munkatársakról van szó. Emiatt »eredményként« a csapatomra, a kollégáimra vagyok a legbüszkébb, akiktől a legtöbb inspirációt kapom magam is. A kitűzött célokat is mindig együtt, csapatként értük el egykori és jelenlegi munkahelyemen is” – hangsúlyozta szerényen, pedig ha felsorolnánk sikereit, azok csak egy hosszú listán férnének el. Bátor döntések, új utak a siker felé Gazdag András első munkahelyén, a Linde Gáz Magyarország Zrt.-nél részt vehetett Magyarország legjelentősebb gázipari vállalatának felépítésében. A kihívásokkal teli munkaerőpiacon 2017-ig szinte nullaszázalékos fluktuáción tartották a nagyvállalatot, ami mögött, mint mondta, egy rendkívül szigorú, következetes és hosszú éveken át szívvel-lélekkel végzett csapatmunka volt, amire utólag is jó érzéssel gondol vissza. Ezt követően a Schaeffler szombathelyi vállalatánál hatalmas elvárásoknak felelt meg, amikor 2017-től irányításával teljesen újradefiniálták a HR szerepét a vállaltnál. Ehhez pedig egy éles váltással az akkori gyakorlatoktól meredeken eltérő utat választottak. Kivezették a határozott munkaszerződések rendszerét, csak saját állományú munkavállalókra kezdtek el támaszkodni, és nemet mondtak a távoli munkaerőt toborzó szolgáltatók adta lehetőségre is. „A szombathelyi régió legnagyobb foglalkoztatójaként úgy döntöttünk, hogy a nehezebb utat járjuk, és kiszállunk a munkaerőpiacot jellemző mókuskerékből. A kiszámíthatóság és a tervezhetőség érdekében a helyi munkavállalókat akartuk meggyőzni arról, hogy érdemes nálunk hosszú távra tervezni. Alig két év alatt, tudatos koncepcióval egy túlfeszített piacon sikerült az önkéntes fluktuációt harmadára, a munkahelyi balesetek esetszámát pedig felére csökkenteni. Kiegyensúlyozottabbá tettük az érdekképviseletekkel való kapcsolatunkat, és megalapoztuk a jövőképünket, ami az új üzem formájában részben már velünk van” – fejtette ki a részleteket a szakember. Életre szóló impulzusok A HR specialista büszke arra is, hogy igazi példaképektől tanulhatott. „Pályafutásom során rengeteg támogatást és útmutatást kaptam, amiért egykori mentoraimnak hálával tartozom. A Széchenyi István Egyetem emberi erőforrás tanácsadó mesterszakán a teljes tanári gárdát kedveltem, de dr. Pongrácz Attila dékán és dr. Vehrer Adél egyetemi docens nevét külön meg kell említenem. Nyitottságuk, elhivatottságuk és felkészültségük révén hamar megtaláltuk a közös hangot. Órákon kívül is jókat beszélgettünk a szakmáról, az élet dolgairól, miközben észrevétlenül egészítették ki a világképemet, valamint a HR-ről, az emberekkel való együttműködésről szóló gondolataimat. Nagyon jó pillanatokban kaptam tőlük új impulzusokat. Őszintén mondom, kevés ilyen kvalitású pedagógussal találkoztam életemben” – nosztalgiázott, amit, mint megtudtuk szívesen tesz, hiszen mindig jó szívvel emlékszik a győri intézményben eltöltött időre, a csoporttársakra. Nem véletlen az sem, hogy a Schaeffler szombathelyi vállalatánál jelenleg is 120 olyan mérnököt foglalkoztatnak, akik a Széchenyi István Egyetemen szereztek diplomát gépész-, jármű-, közlekedés-, mechatronikai mérnök, mérnöktanár és mérnökinformatikus szakokon. „Debrecenben is több győri diplomás munkavállaló erősíti a sorainkat. Emellett a Széchenyi-egyetemmel is elindítottuk a duális mérnöki együttműködést járműmérnök és gépészmérnök szakokon, amivel kapcsolatban nagy ambícióink vannak” – mutatott előre Gazdag András, akinek meggyőződése, hogy nemcsak szalagcímekben szükséges törekedni arra, hogy jó munkáltatónak tűnjünk, hanem a napi működésünk során meghozott döntésekben is meg kell alapozzuk a bizalmat. „Ehhez sokszor kell a nehezebb utat járni, egy-egy feladatnak többször nekifutni, nem egyszer éjszakákba nyúlóan elemezni, mindig két lépéssel előre gondolkodni és proaktívan cselekedni” – fogalmazta meg a siker fő összetevőit. Névjegy A tősgyökeres Vas megyei családból származó Gazdag András Szombathelyen él családjával: 7 és 5 éves fiaival. Első diplomáit 2004-ben vehette át a Kodolányi János Főiskolán, ahol angol nyelvtanár és kommunikáció szakon végzett. Ezt követően azonnal sikerült elhelyezkednie a Linde Gáz Magyarország Zrt. kötelékében, ahol csaknem 14 éven keresztül dolgozott. 2007-ben nevezték ki a Linde Gáz magyarországi HR-vezetőjének, 2009-től pedig az akkori szubrégiós szervezetben már hozzá tartozott Horvátország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina is. Ekkor döntött úgy, magasabb szintű képesítést szerez, így 2011–13-ban a Széchenyi István Egyetem jogelődjén, a Nyugat-Magyarországi-Egyetemen emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon folytatta tanulmányait. Ezt követően 2015-ben egy időre Münchenbe költözött, és az európai régió HR-menedzsmentjében vállalt feladatokat. 2017 óta dolgozik a Schaefflernél, jelenleg az országos HR-igazgatói pozíciót tölti be.

Megrendülten tudatjuk, hogy életének 69. évében elhunyt PaedDr. Annási Ferenc ny. egyetemi adjunktus, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar egykori oktatója, a pedagógus szakma jeles személyisége. Ismét elment egy nagyszerű ember, kiváló pedagógus, kolléga, önzetlen jóbarát. Életére, pedagógusi pályájára illenek Mahatma Gandhi szavai: „Te magad légy a változás, amit látni kívánsz a világban.” PaedDr. Annási Ferenc 1953-ban született Egerben. Édesapja az ottani főiskolán tanított. Pedagógiai vénáját, nevelői és oktatói attitűdjét, emberi tartását tőle örökölte. Ez is magyarázza, hogy 1976-ban az egri tanárképző főiskolán földrajz–testnevelés szakos általános iskolai tanár, majd 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pedagógia szakos előadói képesítést szerzett. 2004-ben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán közoktatási vezető szakirányú szakképzettséget, 2008-ban a révkomáromi Selye János Egyetemen „doktor pedagogiky” („PaedDr.”) címet szerzett. Annási Ferenc pedagóguspályáját a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában kezdte 1976-ban. A napi tanári munka mellett a főiskolai tanító szakos hallgatók gyakorlati képzésének szervezése is feladata volt. Egy évtizedes kiemelkedő pedagógiai munkája nyomán 1985-ben meghívást kapott az akkor szerveződő Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézetbe (MPI), ahol előbb pedagógiai munkatársként, később főmunkatársként, majd 1993 és 2003 között intézményvezetőként dolgozott. Igazgatóként az intézet szolgáltatói profiljának kialakítása volt egyik fő feladata. Emellett több nemzetközi együttműködésben megvalósuló projektben, regionális és országos szinten is figyelemre méltó teljesítményt ért el az általa vezetett szervezet. Így az 1992 és 2004 között megvalósult CED Rotterdam – MPI Magyarország Projektben az iskolák mint szervezetek számára a tanulók egyéni fejlesztése került fő feladatként a pedagógiai munka középpontjába. Ennek a mintegy tíz éven át folytatott nemzetközi együttműködésnek a keretében az általa vezetett MPI az országos koordinációs központ szerepét töltötte be. Ugyancsak hosszú távú kooperációt jelentett szakmai életútjában a Bécs Városi Iskolatanáccsal közösen 1996 és 2004 között megvalósított CERNET (Central European Network Education Transfer) projekt, amelynek keretében a Bécsben még ma is működő többnyelvű nemzetközi iskolamodell kifejlesztésében és implementálásában nemzetközi szakértőként tevékenykedett. Annási Ferenc nemzetközi és hazai pedagógiai tapasztalatait az MPI által szervezett hazai és a külhoni – szlovákiai és erdélyi magyar pedagógus szövetségek gondozásában megvalósult – továbbképzések és tréningek, nyári egyetemek keretében adta át a határon túlról érdeklődő kollégáknak. Fodor Attila, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a következőképpen méltatja őt: „Kedves Feri! Az 1990–2000-es években Te és Viki (Görcsné dr. Muzsai Viktória egyetemi docens, dékánhelyettes) a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet vezetőiként rengeteget és önzetlenül segítettetek a felvidéki magyar oktatásnak (…) Nélküled és a megyei pedagógiai intézet hathatós segítsége nélkül a szlovákiai magyar iskolák deáki és nagymegyeri nyári egyetemi programjai szegényebbek lettek volna (…) Én személyesen nagyon sokat tanultam Tőletek (…) Amikor kollégáimmal belevágtam, hogy a szlovákiai magyar iskolákban tantestületi képzéseket tréningeket tartsak, Ti voltatok a minta, a példa (…) szakmaiságból, emberségből, hozzáállásból (…) Köszönök nektek mindent. Feri! Isten nyugosztaljon!” Mindezen túl Annási Ferenc számos konferencia megbecsült előadójaként és periodikákban publikált tanulmány gyakran referált szerzőjeként ismert szakmai és tudományos körökben. 2003 augusztusa és 2004 júliusa között a Pedagógus-továbbképzési és Módszertani Központ vezetőjeként a megyei pedagógiai intézetek közötti együttműködés koordinálása volt a feladata. 2004-től közoktatási szakértőként is napi kapcsolatban volt az intézményekkel. Annási Ferenc 2005 szeptemberétől oktatott az Apáczai Csere János Karon, 2006-tól főiskolai adjunktusként főként a neveléstudomány körébe tartozó tantárgyakat. Kutatói érdeklődése az iskola és a társadalom kapcsolatára, valamint a tanulásfejlesztésre terjedt ki. Másfél évtizedig a Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet által gondozott holland–magyar vezetőképző program oktatója volt. Annási Ferencet 1988-ban „Kiváló munkáért” kitüntetésben részesítette az akkori művelődési miniszter, 2003-ban Trefort Ágoston-díjat kapott, 2016-ban „Pedagógus Szolgálati Emlékérem” kitüntetéssel vonult nyugdíjba. Egész életében hű maradt önmagához, szigorú elveihez, hitéhez, amit így fogalmazott meg: „Ha küzdesz, veszíthetsz, ha nem küzdesz, veszítettél!” Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!

A Digitális Fejlesztési Központ és a győri egyetem közös SZE Duó elnevezésű pályázatában három, oktatóból és hallgatókból álló csapat nyert támogatást az 5G technológiát alkalmazó fejlesztések területén. A pályázat célja olyan ötletek kidolgozása volt „deszkamodell” szintjén, amelyek a jövőben tovább folytathatók, és az üzleti hasznosítás is elképzelhető. A harmadik helyezett csapat földművelési és terményállapot-felméréssel foglalkozott, fő célja a pazarlás ellen védelem (öntözés). Hőmérsékletet, páratartalmat és nyomást mértek, egyelőre klímakamrás laboratóriumi tesztüzemben. A jövőben az energiaellátás javítása, további szenzorok bevetése és a környezeti hatások elleni védelem növelése szerepel a tervek között. A második helyezett csapat a katasztrófavédelmi alkalmazhatósággal foglalkozott 5G-s hálózat használatával. Ez lehetővé tenné, hogy a csupán hangalapú információ helyett valósidejű HD-videó is továbbítható legyen a hálózaton. A katasztrófavédelmi alkalmazások számára ez kiemelt jelentőségű lehet. Drónos felhasználásban az IP-kamera képét egy routeren át mobiltelefonra közvetítették. Az első helyezett csapat mobil röntgengép (tüdőszűrő) képét továbbította 5G hálózaton. Jelenleg külső adattárolón kerülnek be a szűrőbuszokból a képek diagnosztizálására, ez váltható ki nagysebességű 5G hálózattal. A távdiagnózis lehetővé teszi, hogy a terepen tartózkodó mobil szűrőállomásra visszaérkezzen a lelet, amíg a páciens ott tartózkodik. A technológia bevethető állatorvosi alkalmazásban is nagytestű állatok vizsgálatakor. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A távközlési világnap keretében olyan új technológiát mutatott be a Huawei Technologies Hungary a győri Széchenyi István Egyetemen, amellyel az eddigieknél sokkal gyorsabban juthat el a szélessávú internet a háztartásokba. Az akár 5G-alapon is működő AirPON a vezetékes és a vezeték nélküli technológiát ötvözve segíti a telekommunikációs szolgáltatókat abban, hogy egy adott kábelvégpontból vezeték nélküli technológiával juttassák el az internetet az otthonokba, középületekbe és ipari épületekbe – akár harmadára csökkentve a hálózat kiépítésének idejét. Ez egy olyan technológia, amely Európában Magyarországon harmadikként jelenik meg, s jövőre lesz széles körben alkalmazott technológia világszerte. A száloptikás (fiber) kábelek kulcsfontosságúak a digitális korszakban, a gyors és megbízható internetkapcsolat biztosításával a gazdasági fejlődés motorjainak is tekinthetők – Magyarországon is fontos célkitűzés, hogy a szélessávú internet minden háztartásba eljusson. A járvány következtében a home office is egyre elterjedtebbé vált, amihez fontos a stabil szélessávú internet és annak minél gyorsabb kiépítése. A vezetékes hálózatok építése ugyanakkor pénz- és időigényes folyamat, a helyszíni erőforrások hiánya miatt a távközlési szolgáltatók számos kihívással néznek szembe. Az egyik ilyen a távolság áthidalása, azaz, hogy a szolgáltató az optikai végződéstől (OLT, vagy Optical Line Terminal) eljuttassa az internetet az akár 10–20 km-re található a végfelhasználókhoz. Mindez időigényes folyamat is, mert az optikai kábelek telepítési engedélyének beszerzése akár 6-10 hónapig, a kiépítés pedig akár egy évig is eltarthat. A Huawei egy olyan új technológiát mutatott be a távközlési világnap alkalmából Győrben a világnapi ünneplésnek hazánkban évek óta helyt adó Széchenyi István Egyetemen, amely megoldást kínál a problémára, és lehetővé teszi, hogy a szélessávú internet optikai kábeleken az eddigieknél sokkal gyorsabban és költséghatékonyabban épüljön ki és juthasson el az otthonokba, középületekbe és ipari épületekbe. A Huawei AirPON megoldásának egyik legfontosabb előnye, hogy a már meglévő vezetékes rendszer végpontját használja, majd onnan mikrohullámon – vezetékek és kábelek nélkül – továbbítja az internetet, ezért kevesebb alkatrész és anyag szükséges a telepítéshez. A hálózat kiépítésének idejét pedig 70 százalékkal csökkentheti. A telepítéshez nincs szükség fix kültéri vagy beltéri dobozra, az egység akár a falra vagy a tetőn lévő antennákra, póznákra is felszerelhető. Az internetes letöltésekbeli késleltetést is tovább csökkenti az online tanulás, a játék vagy az irodai munka során. Az AirPON technológiát, amelyet Törökország és Spanyolország után Európában harmadikként Magyarországon vezet be a cég, jövő évre pedig várhatóan széles körben alkalmazott technológia lesz világszerte. „Magyarországnak a társadalmi és gazdasági fejlődés, a versenyképesség fenntartása érdekében továbbra is prioritás a gyors, késleltetés nélküli adatátvitel, internet, s ehhez mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli technológiákra szükség van” – mondta Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára a technológia bemutatóján. „Az AirPON technológia felgyorsítja a gigabit-társadalom kiépítését” – tette hozzá Solymár Károly. „Magyarországon már több mint egymillió háztartásban érhető el szélessávú internet a Huawei hálózati eszközeinek segítségével – mondta Colin Cai, a Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója. „A Huawei a legmodernebb technológiákkal támogatja Magyarország digitális átállását. – hangsúlyozta a vezető – Az AirPON a magyar infokommunikációs célok megvalósításához érdemben járul majd hozzá, hogy a digitálizáció minden magyar embert, vállalkozást, iskolát, egyetemet segíthessen.” Dr. Wersényi György, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja arra hívta fel a figyelmet, hogy a Huaweijel számos területen együttműködnek, így a vállalat ingyenesen nyújtja angol nyelvű képzési programjait az egyetem hallgatói számára, akik a vállalat által biztosított infrastruktúrát használva korszerű tudást szerezhetnek. „Mindez növeli intézményünk vonzerejét, jól teljesítő végzőseink számára pedig lehetőség nyílik állást találni nemcsak a Huawei Magyarországnál, hanem globálisan, beleértve a kínai vállalat hatalmas beszállítói, együttműködői és végfelhasználói partnereit is” – fejtette ki a dékán. Megjegyezte: tapasztalataik szerint hallgatóik rendkívül gyorsan el tudnak helyezkedni, ami különösen igaz a többek között a villamosmérnökökre és a mérnökinformatikusokra. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes kiemelte: az egyetem a modellváltással lehetőséget kapott arra, hogy nemzetközi stratégiai együttműködésekben vegyen részt, és célja világszínvonalú minőség elérése infrastrukturális, oktatási és kutatási területeken. Hozzáfűzte: szoros kapcsolatok kiépítésére törekednek kínai egyetemekkel, erős kínai hallgatói közösséget szeretnének létrehozni Győrben. „Ebben nagy támogatást jelent a Huaweijel meglévő együttműködés. Intézményünk stratégiai célja globális láthatóságának növelése, amit szintén nagymértékben segítenek az olyan világszerte ismert nagyvállalati partnerek, mint a Huawei” – hangsúlyozta a rektorhelyettes.

Együttműködési szándékukat fejezték ki a Digitális Fejlesztési Központ, a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország vezetői annak érdekében, hogy az egyetemi oktatás, kutatás és a vállalat szakmai utánpótlása biztosított legyen a jövőben. A céggel közösen felmérésre kerül az egyetemi laborépület egy meghatározott területe, ahol 5G beltéri teszthálózat létesülhet tesztelési és mérési célokra. Ezzel párhuzamosan a győri campus területén elindult a Magyar Telekom 5G szolgáltatása. Ezen felül a T-Systems által megvalósított és használt vállalati projekttervező és -feladatelosztó rendszerhez is hozzáférhetnek hallgatóink a jövőben. Itt lehetőségük nyílik kipróbálni magukat. Az ott megjelent szakmai feladatok elvégzésére jelentkezve, majd a megoldások határidőre történő leadásával nemcsak szakmai elismertségüket és tapasztalatukat növelhetik, hanem anyagi elismerésben is részesülhetnek. Aki pedig gyorsan és jól dolgozik, állástalálási esélyeit is növeli. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A hétvégi svájci kvalifikációs versenyen szeretné kiharcolni az olimpiai szereplés jogát könnyűsúlyú kétpárevezésben Szabó Bence, a Széchenyi István Egyetem hallgatója. A fiatal sportoló – aki Európa-bajnoki aranyéremmel a tarsolyában utazott ki az alpesi országba – azt mondja, felkészülésében fontos szerepet játszik az egyetem támogatása is. „Az eredményeim között nem szeretek sorrendet felállítani, de a mostani Eb-arany biztosan benne van a top ötben” – nyilatkozta kérdésünkre Szabó Bence, aki párjával, Furkó Kálmánnal magabiztos győzelmet aratott könnyűsúlyú kettesben az olaszországi Varesében megrendezett felnőtt kontinensviadalon áprilisban, a hazai és a moldáv egységet maga mögé utasítva. A magyarok a 2000 méteres táv kétharmadánál robbantottak, s onnantól nem volt kérdés, hogy ők végeznek az első helyen. A 24 éves győri fiatal, a Széchenyi István Egyetem sport- és rekreációszervezés szakos hallgatója már most tekintélyt parancsoló pályafutást tudhat maga mögött. A válogatottba hat éve került be, s azóta U23-as Európa-bajnokságon könnyűsúlyú kettesben arany-, ezüst- és bronzérmet, U23-as világbajnokságon ugyanebben a versenyszámban bronzérmet szerzett, emellett könnyűsúlyú négyesben egyetemi vb-t nyert, az egyetemi Európa Játékokon pedig másodikként végzett. „Az érettségi után mindenképpen Győrben szerettem továbbtanulni, ezt szakot pedig azért választottam, hogy sportközelben maradjak, és később ezen a területen tudjak majd elhelyezkedni. Az intézmény szerencsére támogat a felkészülésben, egyéni tanrendben tanulhatok, s az oktatók is rendkívül segítőkészek, amiért köszönettel tartozok” – jegyezte meg Szabó Bence. Ez a fajta nyugodt háttér szükséges is az újabb és újabb erőpróbákhoz, amelyek közül az egyik legfontosabbra a mostani hétvégén kerül sor Svájcban. Az alpesi országban rendezik meg az egyetlen könnyűsúlyú olimpiai versenyszám, a kétpárevezés kvalifikációját, ahol az első két helyezett kap tokiói repülőjegyet. „A nevezések alapján nagyon erős lesz a mezőny, hiszen minden olyan ország indít egységet, amelynek még nincs kvótája, köztük olyan nagy evezősnemzetek, mint például az Egyesült Királyság, Kanada vagy Franciaország. A felkészülés során mindent megtettünk, hogy csúcsformába kerüljünk, s annyit ígérhetek, hogy a versenyen mindent bele fogunk adni, hogy az első két hely valamelyikén végezzünk” – mondta Szabó Bence.

A Magyarországon tanuló valamennyi nemzetközi hallgató regisztrálhat a koronavírus elleni vakcinára, beleértve a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal, az önköltségesen és az Erasmus+-csereprogram keretében az intézményben tanulókat. A Széchenyi István Egyetemen több fiatal már élt is a lehetőséggel, és megkapta az oltást. „Áprilisban kaptam meg az oltást. A kínai vakcinát ajánlották fel, elfogadtam. Nem vártam másra, mert megbizonyosodtam róla, hogy mindegyik hatásos. Nem számít, hogy amerikai, német vagy kínai, a lényeg, hogy védett legyek én és a családom is” – nyilatkozta portálunknak Rami AlSamhouri, aki marketing mesterszakon tanul a Széchenyi István Egyetemen a magyar kormány által indított Stipendium Hungaricum Felsőoktatási Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A jordániai származású hallgató biztonságban érzi magát Győrben, az oltási eljárással is elégedett. „Minden nagyon profin zajlott, tíz percig tartott az egész. Most már csak a védettségi igazolványt várom, amivel visszakaphatom a régi életemet” – mondta. Ramihoz hasonlóan az elsők között élt az oltás lehetőségével az egyetem dél-afrikai hallgatója, Mathapelo Motimele is. A logisztikusnak készülő fiatal lány tavaly október közepén érkezett Magyarországra. „Azonnal regisztráltam az oltásra, amint lehetett, mert tudtam, csak az átoltottsággal lehet enyhíteni a korlátozásokon. Bízom benne, hogy nyáron már utazni is tudok a környéken” – fogalmazott. Hozzátette azt is, nagyon várja a szeptembert, amikor is visszatérhet az élet az egyetemre. A kolumbiai Cristian Caro is azok egyike, akik már túl vannak az első oltáson. Az infrastruktúraépítő-mérnök mesterszakos hallgató úgy véli, a nyájimmunitás a kulcs a vírus legyőzéséhez, emiatt közös felelősségünk az oltás felvétele. „Ahhoz, hogy a gazdaság újraindulhasson és megnyissanak a szolgáltatások, azt mondják, tízből hét ember védettsége szükséges. Emiatt együtt kell működnünk” – húzta alá. „Úgy gondolom, csak idő kérdése és a védettségi kártyával minden ország látogatható lesz. A barátaim is így vélekednek, és mindannyian elégedettek az oltási programmal” – jegyezte meg Cristian. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes kérdésünkre elmondta: a magyar kormány döntése értelmében valamennyi Magyarországon élő külföldi állampolgár jogosult arra, hogy regisztráljon a koronavírus elleni vakcinára. Ez a lehetőség természetesen minden nemzetközi hallgatónak is rendelkezésre áll, így a Stipendium Hungaricum Felsőoktatási Ösztöndíjprogram és az Erasmus+-ösztöndíj keretében, valamint az önköltségesen itt tanulók számára egyaránt. Jelenleg már hatféle vakcina érhető el (Pfizer, AstraZeneca, Szputnyik, Janssen, Moderna és Sinopharm). „Egyetemünk Nemzetközi Programok Központja valamennyi nemzetközi hallgatót tájékoztatta erről a lehetőségről, amellyel sokan már éltek is. Bízunk abban, hogy a következő időszakban még többen regisztrálnak, ezzel is hozzájárulva a maguk és környezetük egészségének védelméhez” – hangsúlyozta dr. Lukács Eszter.

Új távlatokat nyitott a távdiagnosztikai eljárások terén Varga Róbert egészségügyi innovációs fejlesztése, amely tavaly ősszel felkeltette a szakma érdeklődését. A Széchenyi István Egyetem villamosmérnök hallgatója szeptembertől az intézmény mesterképzésén folytatja tanulmányait. Tervei szerint újabb tudományos felfedezések bölcsője lehet a győri műholdas labor. Varga Róbertben már az általános iskolában megfogalmazódott, hogy műszaki területen szeretne továbbtanulni. Ehhez a korai jövőképhez a reáltárgyak szeretete mellett nagyban hozzájárult családi vállalkozásuk is, egy győri röntgenszervíz. Az otthoni műhelyből aztán egyenes út vezetett a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karára. „A látóköröm az egyetemi évek alatt szélesedett ki. Tanáraimnak köszönhetően a matematika és a fizika egyre jobban megtetszett, és bár a középiskolában, a Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikumban jobbára automatizálással foglalkoztam, a Távközlési Tanszék docense, dr. Vári Péter hatására az infokommunikáció kezdett el érdekelni. Tanár úrnak abban is kiemelkedő szerepe volt, hogy a SZE-SAT szakkolégiumhoz csatlakozva megszülessen annak az egészségügyi innovációs fejlesztésnek az ötlete, amely aztán a szakdolgozatom témája is lett” – hangsúlyozta Varga Róbert. Az innováció bölcsője A SZE-SAT szakkollégium a Műhold és Kábeltévé Laboratóriumban 2019-ben alakult Győrben a Széchenyi István Egyetemen hallgatói kezdeményezésre. Azért hozták létre, hogy a hallgatók kiélhessék a technika iránti érdeklődésüket, és megvalósíthassák elképzeléseiket a gyakorlatban. Varga Róbertnek is itt született meg az a műszaki innovációja: az országban elsőként továbbított nagyfelbontású röntgenfelvételt 5G hálózaton keresztül. Ez a digitális fejlesztés végül TDK-különdíjat és országos ismertséget hozott neki. A még mindig csak 24 éves mosonszentmiklósi fiatalember jövőbeli tervei között egyelőre a villamosmérnök mesterképzés elvégzése és a családi vállalkozás erősítése szerepel. „A mesterképzést azért is tartom fontosnak, hogy segítsen megerősíteni abban, az infokommunikáció melyik területén helyezkedjek el, mert most mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli távközlés érdekel.” A fejlesztésével kapcsolatban Varga Róbert érdeklődésünkre elmondta: „Szeretném folytatni a megkezdett 5G-s projektet is, hiszen a Széchenyi István Egyetemen minden lehetőség adott a fejlett laborkörülményeknek és a kiváló oktatóknak köszönhetően, hogy az újgenerációs hálózatfejlesztés területén további sikereket érjünk el. Abban biztos vagyok, hogy az egyetem gyakorlatorientált képzései is segítenek majd a további magas szintű tudás megszerzésében.” Mérföldkő a digitalizációs fejlődésben Varga Róbert terveihez minden feltétel adott, hiszen a Széchenyi István Egyetem informatikai és távközlési fejlesztésekben mindig élen járt. Győrben működik Magyarország elsőként hálózatba kapcsolt, 2 site-os 5G tesztrendszere. Egy bázisállomás két antennával a Városház téren, egy másik szintén két antennával a Széchenyi István Egyetem területén kapott helyet, így az intézmény úttörő szerephez jutott az 5G alapú digitális fejlesztésben. Varga Róbert annak ellenére, hogy a megkezdett szakmai út elején jár, már most olyan mérföldkövet helyezett el a digitalizációs fejlődésben, amely alapján bizonyossággal kijelenthető, hogy a Széchenyi István Egyetemen megszerzett versenyképes tudását számos iparág hasznosíthatja majd. Országosan is jelentős tudás- és tesztcenter Győrben Május 17-e a távközlés világnapja, amelyet 1968 óta tartanak meg annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt. A Széchenyi István Egyetem jogelőd intézménye, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola is ebben az évben indította el első évfolyamát. Az azóta eltelt több mint fél évszázad alatt rengeteget fejlődött a távközlés rendszere, a Digitális Fejlesztési Központ létrehozásával pedig országosan is jelentős digitalizációs tudás- és tesztcenter jött létre a győri egyetemen.

Kiválóan szerepeltek a Széchenyi István Egyetem hallgatói a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) szekcióiban: összesen négy első, három második, egy harmadik helyezést és tizenöt különdíjat szereztek.

A Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszéke a hallgatókkal együtt 2021. május 13-án, csütörtökön tizenkettedik alkalommal rendezi meg a távközlési világnapot. A rendezvényen évről évre többen vesznek részt a hazai infokommunikációs szektorból, mely hazánkban egyedülálló módon emlékezik meg az ágazat ünnepéről. Az esemény idén minden korábbinál nagyszabásúbb lesz, több helyszínről közvetített előadásokkal, programokkal és virtuális kiállítással kiegészülve. A résztvevők a hagyományoknak megfelelően előadókhoz kérdéseket intézhetnek. A 2021. május 31-ig a kerdesek@tilb.sze.hu e-mail-címre érkező kérdéseket moderálás után megválaszolásra továbbítják az előadóknak. „Egy ünnepre készülni mindig reményteli, közösen várakozni e pillanatokra még reménytelibb. Főhajtással tisztelgünk mindazok előtt, akik közel egy éve naponta hozzájárulnak a hazai távközlési hálózatok működőképességének fenntartásához, akik a jelen időszakban »láthatatlanul« teszik a dolgukat, hogy mindenki számára elérhetők legyenek a tv- és a rádióműsorok, a fix- és mobilinternet-szolgáltatások, megkönnyítve mindennapi életünket! Nélkülük ez a virtuális távközlési világnap sem jöhetne létre!” – írták a szervezők. A rendezvény honlapja: https://tavkozlesvilagnap.sze.hu/2021/

Nagyvállalatok gyártási folyamatainak optimalizálásában nyújt segítséget a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjában a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) való szoros együttműködésben megalakult Big Data Kutatócsoport. A mesterséges intelligencia eszközeit is alkalmazó módszerek használata áttételesen a fenntartható fejlődéshez is hozzájárul. „A manapság már általánosan használt big data kifejezés bő egy évtizede kezdett elterjedni. Akkoriban olyan számítási problémát értettek alatta, amelyeket a hagyományos adatbázis-kezelő szoftverekkel nem lehetett megoldani. Eleinte tipikusan az internetes webtartalom feldolgozása, kereshetővé tétele volt ilyen. A big data – amit én inkább adatvezérelt megközelítésnek hívnék – később megjelent más területeken, így az iparban is: lényege, hogy a keletkező összes szenzoradatot, mérést, folyamatleírást egyesítjük, és ezekből kiindulva vizsgáljuk meg magát a gyártási folyamatot” – fejtette ki dr. Benczúr András, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjában működő Big Data Kutatócsoport vezetője, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium vezetője, a SZTAKI Informatikai Kutatólaboratórium kutatólabor-vezetője. Dr. Benczúr András A kutató konkrét példával illusztrálta, hogy mire használható a technológia. „Az autók elektronikai alkatrészeit műanyagból öntik, hogy védjék őket a környezeti hatásoktól, azonban ennek viszonylag magas a selejtaránya. Az egyik lehetséges megoldás a gyártási folyamattal való kísérletezés, az egyes paraméterek változtatása, különböző anyagok kipróbálása, hogy kiderüljön, melyek a jó beállítások. A másik az említett adatvezérelt megközelítés: a gépek akár másodpercenként naplóznak minden egyes műanyagöntést, s az akár évekre visszanyúló teljes adatmennyisséget elemezzük a mesterséges intelligencia eszközeit is alkalmazva” – magyarázta a szakember. Az utóbbi megoldás előnye, hogy a jelenlegi és a múltbeli gyártási folyamatok is értékelhetők általa, emellett pedig nem igényel költséges próbagyártást. Ennek révén az energiafelhasználás is csökken, ami hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. Dr. Benczúr András hangsúlyozta, hogy a big data módszerek kifejezetten hasznosak lehetnek a járműiparban. További alkalmazási lehetőséget rejtenek az autonóm közlekedési fejlesztések, hiszen akár gépi látási problémák is megtámogathatók e technológiával. Kiemelten keresik azokat a nagy gyártókat, amelyeknél hatalmas perspektíva rejlik a gyártási folyamatok optimalizálásában. Ilyen témában jelenleg együttműködés előkészítése zajlik a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja, a SZTAKI és a győri Audi Hungaria Zrt. között. Várják a jelentkezőket a kutatócsoportba A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának Big Data Kutatócsoportja nyitott, és várja az érdeklődő kutatók, hallgatók jelentkezését jkk@sze.hu e-mail-címen. Elsősorban számítástudományi, programozási képességek, valamint statisztikai és gépi tanulási alapok szükségesek ahhoz, hogy valaki bekapcsolódjon a munkába.

A Széchenyi István Egyetem startupprogramjában kapott befektetést két éve az a csapat, amelynek mesterségesintelligencia-alapú forgalomirányítási és balesetvédelmi rendszere rangos nemzetközi díjban részesült. A tagok jó példával elöl járva kívánják ösztönözni a vállalkozó szellemű fiatalokat álmaik elérésében. Nemzetközi sikert ért el egy győri egyetemi kötődésű mérnökcsapat, amelynek tagjai nagyrészt az intézmény volt és jelenlegi hallgatói, sőt olyan is van, aki oktatóként tevékenykedik. Az elismert szakemberekből álló zsűri AX System nevű terméküket jutalmazta IF Design díjjal „product” kategóriában 52 ország közel tízezer terméke közül. Az 1954-ben alapított IF Design díj a világ egyik legrangosabb designversenye, ahol a külső megjelenés mellett az ötletet, az innovációt, a megoldás aktualitását és a kivitelezést is értékelik.Hagyományosan a legnagyobb intézmények és cégek versengenek az elismerésért. Az idei évben az indulók között szerepelt például az Apple, az Audi, a Siemens, a Virgin Galactic vagy a Bosch is. A friss IF Design díjas terméket a Safety Logistics Kft. csapata fejleszti a Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben egy olyan program keretében, melynek célja, hogy segítse a vállalkozókat ötletük megvalósításában. „Az első fecskék egyikeként nagy a felelősségünk abban, hogy jó példával szolgáljunk, és ezzel ösztönözzük a vállalkozó szellemű fiatalokat álmaik elérésében. Ebben az egyetemen kívül segítségünkre van a Quantum Leap mint mentor és a Hiventures mint tőkebefektető” – nyilatkozta a programról Nemes Gábor, a cég ügyvezetője. Az AX System egy olyan mesterségesintelligencia-alapú forgalomirányítási és balesetvédelmi rendszer, melyet a gyártó- és raktárcsarnokok közlekedésbiztonságának növelése céljából fejlesztett ki a csapat. Érdekessége, hogy felismeri az objektumokat, azok haladási irányát, és ezek alapján hozza meg a döntést, szükséges-e figyelmeztető jelzéssel vagy más módon beavatkozni a baleset elkerülése érdekében. A szentgotthárdi kötődésű fiatalok 2019-ben csatlakoztak az innovációösztönzést célul kitűző Széchenyi István Egyetem startupprogramjához, akkor még csak a négy alapító. Az azóta kilenctagúra bővült csapat Győrben képzeli el a jövőt. „Az életünk egy folyamatos újratervezés, ezért nem tudom megmondani, mi lesz holnap, de jól érezzük itt magunkat, és szeretnénk innen irányítani a tevékenységünket, ameddig ez lehetséges” – beszélt elképzeléseikről Nemes Martina. Agg Áron és Murányi Péter vezető fejlesztő mérnökök az előttük álló feladatokról annyit árultak el, hogy a termékportfólió kiszélesítése mellett a növekvő ügyféligények kiszolgálása a következő nagy feladatuk. Ez azért is nagy kihívás, mert már nemcsak viszonteladói partnerüknél, a Prominens Kft.-nél, hanem a Linde Material Handling magyarországi értékesítési hálózatában is elérhető az AX System által nyújtott védelem. „A díj természetesen nem csak a mi érdemünk. Az említett intézmények mellett segítségünkre volt az amúgy többszörös Red Dot díjas formatervező csapat, a Flying Objects, a prototípus első verziójának kifejlesztésében a Cad-Terv, a termék bemutatásában a képi és videóanyagok elkészítésével Katona Zoltán és a Zeroz Films, míg a Velux fertődi gyáregysége javaslatokkal és teszthelyszín biztosításával járult hozzá a sikerhez” – tért vissza az együttműködés részleteire Nemes Gábor. „A jövő? Szeretnénk, ezt a nagyszerű csapatot tovább bővíteni, az ügyfeleinknek és a partnereinknek pedig mindig kicsit többet nyújtani, mint amit elvárnak, illetve elindítani a termék külföldi bevezetését” – zárta a beszélgetést az ügyvezető.

A Széchenyi István Egyetem a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal együttműködésben 2021. június 28.- július 2. között immár 4. alkalommal szervezi meg a Győri Gyerekegyetemet 3. – 6. osztályos gyerekek részére.

A Széchenyi István Egyetem rekreáció mesterszakos hallgatója Korsós György egykori válogatott labdarúgó, az M4 Sport szakkommentátora, aki nemrégiben különdíjat érdemelt ki az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Kutatásában a mindennapos testnevelésben résztvevő, valamint az amatőr és az elit akadémiai futballképzésben részesülő 14 éves fiúk fiziológiai jellemzőit vizsgálta. „A kilencvenes években kezdtem el felsőfokú tanulmányaimat Győrben, akkor azonban nem tudtam befejezni. Volt, hogy a klubom kérte, a sportra koncentráljak, volt, hogy én döntöttem így, majd a külföldre igazolásom is akadályozott benne. Négy éve éppen munkahelyi váltás elé néztem, és elhatároztam, hogy újrakezdem: miután edzéseket délután tartok, a tévés elfoglaltságaim pedig estére korlátozódnak, így napközben éppen ráérek tanulni” – mesélte kérdésünkre Korsós György, aki a Széchenyi István Egyetemen már elvégezte a sport- és rekreációszervező alapszakot, most pedig elsőéves rekreáció mesterszakon. A sportkedvelők tudják, hogy ő az ezredforduló körüli évek meghatározó alakja volt a magyar labdarúgásban. Összesen 33 alkalommal öltötte magára a címeres mezt, s a Győri ETO után külföldön is kipróbálhatta magát. A legsikeresebb időszakot a Sturm Graz és a Rapid Wien csapatában töltötte, amelyek színeiben 22-szer lépett pályára a Bajnokok Ligájában – ezzel ma is magyar csúcstartó. Jelenleg a Győr-Moson-Sopron megyei I. osztályban játszó Bácsa FC szakvezetője, a győri Üstökös FC utánpótlásedzője, valamint az M4 Sport futball-szakkommentátora. Korsós György elmondta: elégedett a győri egyetemi képzéssel, amit rendkívül komolyan vesz, olyannyira, hogy nemrégiben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Testnevelési és Sporttudományi Szekciójában különdíjat érdemelt ki. Kutatásában a mindennapos testnevelésben résztvevő, valamint az amatőr és az elit akadémiai futballképzésben részesülő 14 éves fiúk fiziológiai jellemzőit vizsgálta és hasonlította össze. „Ez teljesen másfajta megmérettetés volt, mint amiben eddig részt vettem életem során. Egyrészt kíváncsiságból vágtam bele, másrészt tudatosan, mert nem kizárt, hogy később megcélzom majd a doktori iskolát, amihez jól jön egy OTDK-s szereplés és különdíj – részletezte. – Kutatásomhoz részben méréseket végeztem, részben felhasználtam másokét, valamint áttekintettem a különböző tudományos eredményeket. Azt állapítottam meg, hogy a mindennapos testnevelésben résztvevőknél jobb fizikai paraméterekkel rendelkeznek azok, akik labdarúgással is foglalkoznak, viszont az amatőr és az elit akadémiai képzésben részesülők között ebben a korban még nincsenek akkora különbségek, hogy az előbbiek ne tudnának profi focistává válni.” Korsós György OTDK-dolgozatának témavezetője dr. Szakály Zsolt, az Egészség- és Sporttudományi Kar dékánhelyettese, a Sporttudományi Tanszék vezetője volt. „Karunknak kifejezetten célja, hogy lehetőséget nyújtson azoknak a profi sportolóknak, akik aktív pályafutásuk lezárultát követően tanulni szeretnének. Korsós György tipikusan olyan ember, aki képes arra, hogy a sport utáni életével is példát mutasson. Rendkívül szorgalmas, nagy benne a tudásvágy, és sokszor saját tapasztalataival kiegészíti, visszaigazolja, ami az órán elhangzik – mondta az egyetemi docens, aki tanítványa kutatását is nagyra értékeli. – A hallgatókat arra sarkalljuk, hogy próbáljanak meg az érdeklődési körükbe tartozó problémát felvetni és tudományos alapossággal megvizsgálni. Ő is olyan témához nyúlt, amivel foglalkozik, és amivel kapcsolatban voltak tapasztalatai. Új, komoly tudományos alapokon nyugvó kutatási irányt indított el a klubjában, az utánpótlás-nevelés fontos kérdését boncolgatva. A végeredmény érdekes, aktuális, novumokat is tartalmazó dolgozat lett.”