Balla Virág, a győri Széchenyi István Egyetem rekreáció szakon végzős hallgatója is képviseli hazánkat a tokiói olimpián debütáló női kenu 200 méter egyéni és 500 méter páros versenyszámaiban. Utóbbiban a szintén széchenyis Takács Kincsővel összetérdelve. Az ötkarikás játékokról éremmel szeretne hazatérni. – A felkészülés hajrájában vagyunk, és már csak alig egy hónap van hátra a 2020 helyett idén megrendezendő tokiói nyári olimpiai játékokig, ahol végre bemutatkozhat ön is és a női kenu is. Hogyan érzi, jót tett ez a plusz egy év? – Talán igen, talán nem. Nagyon vártuk tavaly, hogy ott lehessünk, versenyezhessünk. Kiváló formában indult az az év, hatalmas remények éltek bennünk. Aztán jött a hideg zuhany, a halasztás. Valahogy átvészeltük. Tudtunk sok mindenen változtatni, még többet edzeni, kérdés, hogy hasznunkra vált vagy fásultak lettünk kicsit tőle. Ez majd úgyis csak olimpián derül ki. – A koronavírus-járvány sajnos több ponton is „beleszólt” a felkészülésébe, hiszen szeptemberben elkapta a fertőzést, és a téli edzésprogram is máshogy alakult a lezárások miatt. Ezek a tényezők nem csak fizikálisan, de nyilván mentálisan hatással lehettek önre. Hogy érzi, sikerült mindezek ellenére a maximumot kihoznia az elmúlt egy évből? – Ez rendkívül nehéz időszak volt mindenki számára. Volt, hogy nem mertem szüleimet meglátogatni, nehogy megfertőzzem őket. Az állandó bizonytalanság része lett a felkészülésünknek. Mentális trénerünk, Kovács Attila segített sokat, hogyan legyünk minél rugalmasabbak, hogyan álljunk a dolgokhoz. Természetesen páros társammal, Takács Kincsővel és edzőmmel, Szabados Krisztiánnal azon voltunk, hogy a maximumot kihozzuk a téli felkészülésből. Dietetikust váltottam, Novák Péter segített az étkezésekben, Takács Viktorra pedig az erőléti felkészülésben támaszkodhattam. – Tokióban 200 méteren egyéniben, 500 méteren párosban, a szintén széchenyis Takács Kincsővel indul, akivel öt éve térdeltek össze először. Korábban nyilatkozta, hogy a páros közelebb áll a szívéhez. Ebben szerepe van Kincsőnek és az önök közt lévő összhangnak? – Számomra nagyon fontos, hogy ne csak a vízen legyen meg az összhang. Szerencsére Kincső is ugyanezen a véleményen van. Így sokkal könnyebb versenyeznünk, felkészülnünk. A kölcsönös tisztelet, megbecsülés és szeretet pluszmotivációt ad párosunk sikeréhez. – Élete első olimpiája a világjárvány miatt eltér majd az eddigiektől, hiszen szigorú intézkedések betartásával és korlátozásokkal rendezhetik csak meg. Talán a legfájóbb szigorítás egy sportolónak a szurkolók hiánya lesz, így magyarok sem lesznek a lelátókon. Mentálisan mennyit tud hozzátenni vagy elvenni ez a vízen? – Elmondhatatlan, mennyire hiányozni fognak a magyar szurkolók. Náluk jobban senki nem tud buzdítani. Volt szerencsém hazai világbajnokságon részt venni, leírhatatlan milyen érzés az, amit a magyar szurkolótábor adni tud. – Muszáj megemlítenünk, hogy a zenei életbe is belekóstolhatott egy klipforgatás erejéig, hiszen a Kétoldalú minden érem című olimpiai dal – Diaz, Fura Csé és Szakács Gergő slágere – videoklipjében is szerepelt Kincsővel és több sportolóval együtt. Énekli majd a dalt a Tokióba vezető úton? Mit ad hozzá egy ilyen dal a felkészüléshez? – Nemcsak a Kétoldalú minden érem című klipben hanem a Punnany Massif TOKIIIOOOO című számában is szerepeltünk. Ha énekelni nem is, de hallgatni mindenképp fogom. Mindig lúdbőrös leszek, amikor hallgatom ezeket a számokat. – Tizenhat évvel ezelőtt, tízévesen kezdte a vizes pályafutását, akkor még kajakkal, szép sikerekkel. Aztán jött a váltás kenura, és mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Soha nem bizonytalanodott el, hogy jó döntést hozott-e a váltással? – Az elején nagyon hiányzott a kajak, a mozgás, a sebesség a sikerek, de nem bántam meg. Kenuzni egészen más, művészet. Amikor az ember alatt siklik a hajó, az valami egészen különleges. Ahogy megszerettem a kenut, úgy a sikerek is jöttek. – Az idei év nemcsak az olimpiára való felkészülés véghajráját hozta, hanem egyetemi tanulmányai végéhez is közeledik. Akár már idén kezébe veheti rekreáció szakos diplomáját. Mennyire volt nehéz összeegyeztetni a tanulást az edzésekkel? – Inkább jövőre tervezem, hogy befejezem a tanulmányaimat, a győri Széchenyi István Egyetemen. Most mindenhol elsőbbséget élvez a sport, a felkészülés, a pihenés. Egyszerre egy széken szoktam ülni. Várom, hogy ez a fejezet is lezáruljon az életemben. Sok barátot szereztem az egyetemen. A tanárok mindig nagyon segítőkészek, nekik köszönhetően zökkenőmentesen haladok a félévekkel. – Már csak néhány nap és hamarosan ott állnak minden sportoló álmának kapujában, az olimpián. Milyen eredménnyel szeretne hazatérni? – Éremszerzőként. (Borítókép: Kiss Géza)

Ősztől szemléletformáló együttműködésbe kezd a Széchenyi István Egyetem és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A kedden aláírt megállapodás célja, hogy a hallgatók is felelősen gondolkodjanak a szellemi tulajdonról, felismerjék, hogy a saját karrierlehetőségeiket és a nemzetgazdaságot is erősítik, ha megfelelő oltalmakat szereznek alkotásaikra, újításaikra. Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A cél az, hogy az egyetemisták tudatosabban kezeljék a létrehozott szellemi tulajdonukat, és megtanulják, hogyan tudják azokat hasznosítani. Az egyetem vezetése is tudatában van annak, hogy a hallgatók olyan tudást szereznek, amely később a nemzetközi piacon is fontos lesz, ráadásul az egyetemi szintű oltalomszerzés az intézménynek is újabb forrásokat jelent. A megállapodás részeként az SZTNH közreműködik a szellemitulajdon-védelmi ismeretek oktatásában, a szakmai módszertani fejlesztésekben; az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói és egyéb munkatársai szellemi tulajdoni tudatosságának növelésében. Emellett a felek a hazai innovációs potenciál erősítése, a kutatás-fejlesztés és a technológiamenedzsment színvonalának fejlesztése érdekében közös kiadvány- és konferenciaprojektek, inkubációs és akcelerációs programok megvalósításában is részt vesznek. „Külföldi egyetemeknél jól bevált modell, hogy az intézményi szinten megszerzett és jól hasznosított oltalmak további bevételeket jelentenek az egyetemnek. Örömmel vesszük, ha olyan intézménnyel köthetünk együttműködést, mint a győri egyetem, ahol a vezetőség felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. A hazai és a nemzetközi piacon való versenyképes jelenlét elengedhetetlen alappillére a szellemitulajdon-védelem, enélkül minden alkotás és terv ki van téve a másolás vagy a lopás veszélyének. A szellemi tulajdon kezelésében bátor és innovatív megközelítésre van szükség, ami egyszerre ösztönzi, védi és hasznosítja az egyetemen létrejövő új tudást” – hangsúlyozta a megállapodás kapcsán Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. „Nagy jelentőségűnek tartom az SZTNH-val való szorosabb együttműködést, mivel rektori programom egyik fontos elemét képezi az oktatóink-kutatóink által kifejlesztett egyedi módszerek, eljárások, valamint találmányok szellemi tulajdonjogának védelme. Ez növelni tudja azok hasznosíthatóságát, értékesítését és nem utolsó sorban egyetemünk nemzetközi szintű láthatóságát” – mondta Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. „A Széchenyi István Egyetem számára a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező modellváltás egyik fontos területe a kutatási eredmények, szellemi alkotások üzleti hasznosítása és spinoff vállalkozások létrehozása. E folyamat részeként tavaly megújult intézményünk szellemitulajdon-kezelési szabályzata, valamint a Menedzsment Campus Kompetenciaközpont kialakította a szellemi alkotások befogadásának és üzleti hasznosításának folyamatait és eljárásrendjeit. Ezek eredményeként mintegy másfél tucat szellemi alkotás hasznosítása kezdődött meg az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében. Az SZTNH-val való szorosabb együttműködés alapját e tevékenységek jelentik, amelyek hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének erősödéséhez is” – hangoztatta Dőry Tibor, az egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának elnöke.

A komáromi Foxconn gyárában a féléves tesztidőszak után élésben is elindult az 5G alapú ipari hálózat, amelyet a Vodafone és az Ericsson közreműködésével valósítottak meg. A két fő alkalmazási terület a kiterjesztett valóságot (AR) biztosító okosszemüvegek használata, valamint a vezeték nélküli terheléses tesztek biztosítása a számítógépek számára. Az 5G egyik jelentős alkalmazási területei lehetnek a magánhálózatok ( az ún. kampusz-hálózatok), amelyeket elsősorban ipari alkalmazások során a nagyméretű telephelyeken, másodsorban valódi kampuszok területén lehet lokálisan üzembe helyezni és üzemeltetni. Egyes európai országok támogatják és biztosítanak erre külön frekvenciasávot is (ún. ipari frekvenciák), míg Magyarországon jelenleg valamelyik szolgáltatóval közösen valósíthatók meg. A győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjában és az egyetemi kampuszon a Telenor 5G állomásai találhatók meg, míg beltéri fejlesztés során a Telekom épít teszthálózatot a Laborépületben. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Egy magyar és egy nemzetközi, elsősorban a visegrádi országok szerzőinek munkájából merítő digitális folyóirat is elindult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. Mindkét lap a közigazgatásról szóló színvonalas szakmai párbeszédet tűzte ki céljául. A KözigazgatásTudomány (KT) és az Institutiones Administrationis (IA) folyóiratok évente kétszer jelennek majd meg, júniusban és novemberben. Mindkét tudományos periodikát a győri Széchenyi István Egyetem adja ki, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával. A két folyóirat főszerkesztője, dr. Lapsánszky András, a hatóság jogi igazgatója, a győri egyetem jogi karának tanszékvezetője. KözigazgatásTudomány: a hazai közigazgatás tudományos fóruma „Elsődleges célom, hogy virágzó, tartalmas és országos együttműködés keretében teremtsünk meghatározó szakmai fórumot hazánk közigazgatástudománya, közigazgatási jogtudósai, oktatói és jeles szakemberei számára” – írja a főszerkesztői előszóban dr. Lapsánszky András. Az országos együttműködés valóban széles körű: valamennyi hazai egyetem jogi kara és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatási elméleti szakembereinek közös munkájából jött létre a KözigazgatásTudomány. A szakterületen már elismeréssel bíró szerzők mellett a folyóirat felvállalt célja, hogy az új, a tudományos közbeszédbe most belépő nemzedéknek is publikációs fórumot biztosítson. Ezért az egyetemi oktatók, szakemberek mellett doktoranduszhallgatók írásait is közlik, ha azok teljesítik a lap által támasztott szigorú követelményeket. Minden megjelenő írást ugyanis kettős-vak szakértői bírálatnak vetnek alá: azaz a téma két elismert kutatója a szerző nevének ismerete nélkül olvassa el megjelenés előtt a közlésre váró szövegeket. Institutiones Administrationis: a visegrádi országok közigazgatási kérdéseiről A lap angol nyelvű társa, az Institutiones Administrationis szélesebb merítésből dolgozik: a folyóirat szerzői a négy visegrádi országból kerülnek ki, azaz a magyar mellett rangos cseh, szlovák és lengyel szerzők tudományos publikációit közlik. Nem a magyar lap angol nyelvű mutációjáról van tehát szó, hanem két rokon, de eltérő tartalmú folyóirat alakult meg egy időben. Az IA főszerkesztője Lapsánszky András mellett Hulkó Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense. A magyar laphoz hasonló lektorálási elvekkel működő kiadvány a négy ország közigazgatási területen dolgozó tudósainak és szakembereinek teremt egy olyan fórumot, ahol a már virágzó együttműködés eredményei egy nemzetközi felületen, de sajátos, közép-európai nézőpontból jeleníthetik meg a szakterület legújabb eredményeit. Mindkét periodika lektorált, első közlésben megjelenő írásokat tartalmaz azzal a céllal, hogy teret adjon a közigazgatás kihívásairól szóló színvonalas szakmai diskurzusnak. A KözigazgatásTudomány a kozigazgatastudomany.hu/ linken, az Institutiones Administrationis pedig az administrativescience.com/ címen érhető el. Bár a honlapok még fejlesztés alatt állnak, az első szám már mindkét címen olvasható. A weboldalak a novemberi, második számok megjelenéséig nyerik el végleges formájukat. A két folyóirat linkje az NMHH oldaláról közvetlenül is elérhető: nmhh.hu/szakmai-erdekeltek. Az NMHH hosszú ideje elkötelezett a működéséhez kapcsolódó tudomány támogatásában. Az egyetemeknek és oktatási intézményeknek adományozott hírközlési és médialaborok mellett az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézete ösztöndíjjal támogatja a médiajoghoz kapcsolódó Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készült dolgozatokat, emellett pedig a hatóság a leendő hírközlési szakembereknek is rendszeresen ír ki ösztöndíjprogramot. A közigazgatástudományi folyóiratok támogatása ebben a folyamatban egy újabb lépés, amely az NMHH munkájával összhangban a megújuló közigazgatásról szóló tudományos párbeszédet kívánja erősíteni.

Tudományos presztízst, illetve a képzés időtartama alatt havonta 400 ezer forintot kaphatnak azok a doktoranduszhallgatók, akik részt vesznek a piacorientált kutatói utánpótlást is támogató Kooperatív Doktori Programban, amely elősegíti a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányokat. A pályázat beadási határideje: augusztus 31. Újabb innovatív együttműködésre nyílik lehetőség a győri Széchenyi István Egyetem és a vállalatok között az Innovációs és Technológiai Minisztérium által ismét meghirdetett Kooperatív Doktori Program, illetve pályázat keretében. A programban részt vevő doktoranduszhallgatók vállalati együttműködés során dolgozzák fel témájukat, a Széchenyi István Egyetem doktori iskolái által biztosított intézményes keretek között. A résztvevők a képzés ideje alatt egységesen havonta nettó 400 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek. A PhD-képzés célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi-gazdasági hasznosításában. A gyakorlatorientált képzés biztosítja az akadémiai és a vállalati szférák közötti könnyebb átjárhatóságot, azaz a nem akadémiai szektorban dolgozók számára is lehetőséget jelent a tudományos fokozat megszerzésére. A Széchenyi István Egyetem az ügyintézés és a képzés teljesítésének megkönnyítésére doktori-instruktori szolgáltatást is biztosít a programban résztvevőknek, amely támogatja a fokozatszerzés folyamatát és leveszi az adminisztratív terheket a PhD-hallgatók válláról. Amennyiben érdeklődik a pályázat iránt, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal a kdp@sze.hu e-mail-címen. A képzésről, a jelentkezésről és a pályázatról bővebb információk itt olvashatók.

A Magyar Rektori Konferencia dr. Lukács Esztert, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettesét választotta Nemzetközi Bizottsága élére, elismerve az intézmény nemzetköziesítés terén elért lendületes fejlődését. A terület egyre fontosabbá válik a hazai felsőoktatás számára, mert hozzájárul ahhoz, hogy egyetemeink a világban is versenyképesek legyenek. „A nemzetköziesítés stratégiai fontosságú feladat a magyar felsőoktatásban, hiszen a hazai intézményeknek a globális térben a világ több mint 25 ezer egyetemével kell megmérkőzniük. Ez a verseny a koronavírus-járvány hatására még erősödött is, mert a legtöbb hallgatót kibocsátó országok saját felsőoktatási rendszerük erőteljes fejlesztésébe kezdtek. Magyarországnak velük és a tradicionális egyetemekkel egyaránt lépést kell tartania” – nyilatkozta Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ebben is fontos szerepet játszik, egyrészt azzal, hogy lehetővé teszi az egyetemek egymás közötti tapasztalatcseréjét, másrészt azáltal, hogy egységes szervezetként képviseli a magyar felsőoktatást. A nemzetköziesítési erőfeszítések sikerét jelzi, hogy a külföldi hallgatók száma 2013-hoz képest 2020-ig közel kétharmadával nőtt (a 2019/20-as tanévben 38.422 főre). Egy idei felmérés pedig arra is rávilágít, hogy a külföldi diákok többsége értékesebbnek tartja a magyar diplomát, mint a saját országa felsőoktatási intézményei által kiadottat, további bő harmaduk pedig közel egyenértékűnek véli a kettőt. Világos tehát, hogy a bizalom megvan a hazai felsőoktatás irányába, ezt kell még jobb és szívósabb munkával kiaknázni – szögezte le Hankó Balázs. Az MRK Nemzetközi Bizottsága elnökének egyhangúlag Lukács Esztert, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettesét választották meg a napokban megtartott tisztújításon. A terület súlyát mutatja, hogy munkáját a korábbiaktól eltérően nem egy, hanem két társelnök segíti: Szatmári Péter, a Kodolányi János Egyetem tudományos és fejlesztési rektorhelyettese, valamint Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. Jelzésértékű, hogy a testület vezetését így egy modellváltó, egy magán- és egy állami egyetem adja. Lukács Eszter kiemelte: megválasztása a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítés terén elért dinamikus fejlődésének, jelentős eredményeinek köszönthető, amit az infrastruktúra és a képzések egyidejű, nagyléptékű fejlesztése alapozott meg. Ennek köszönhetően a külföldi hallgatók száma öt év alatt meghatszorozódott, és mára meghaladja a hatszázat, az angol nyelvű képzési programoké pedig elérte a 35-öt. A hallgatói közösséget most már 55 ország fiataljai alkotják. Az előrelépés visszaigazolását jelenti, hogy az egyetem felkerült a két nagy felsőoktatási minősítő szervezet rangsorára: a QS friss világranglistáján első alkalommal szerepel, rögtön a 801–1000. helyre sorolva, emellett idén másodszor található meg a világ legjobbjai között a Times Higher Education (THE) listáján, amely a felsőoktatási intézményeket az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálja. Utóbbi egyik kategóriájában – a „fenntartható városok és közösségek” elnevezésűben – a top 200-ban van a Széchenyi-egyetem. „A Nemzetközi Bizottság elnökeként arra törekszem, hogy a magyar egyetemek minél többet tanulhassanak egymástól ezen a téren is. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a világban egységesen képviseljük a hazai felsőoktatást, oktatási, tudományos tevékenységünk látható és eredményes legyen, harmadik missziós üzleti, vállalati, pályázati kapcsolataink pedig a világgazdaságba ágyazzák be az intézményeket, biztosítsák hosszú távú fenntarthatóságukat. Egy egyetem nemzetköziesítése csak úgy lehet sikeres, ha minden terület jól menedzselt és sikeres. Rövid idő alatt csak igen fegyelmezetten, összefogva, »kötelékben repülve« lehet látványos eredményeket elérni, ahogy a Széchenyi István Egyetem esetében is megvalósult.Intézményünk modellje speciális, mert eddig is nagymértékben támaszkodott harmadik missziós tevékenységére, aminek következő lépése, a tudományos és innovációs park létrehozása révén üzleti kapcsolataink továbbfejlesztését, s ezáltal az oktatók és a munkatársak kétirányú mobilitásának erősödését is reméljük” – fogalmazott Lukács Eszter.

Révész Brigitta, az in-tech fejlesztőmérnöke harmadikként végzett a Széchenyi István Egyetem MérNŐK Mesék pályázatán. A jelenleg Németországban élő tehetség szerint lenne rá megoldás, hogy a szakemberek a hölgyek számára is vonzóbbá tegyék a mérnöki pályát. „Ha az ember nem adja fel az álmait, akkor bármit el tud érni. Engem erre is ráébresztett a MérNŐK Mesék pályázat. Az elmúlt évben több olyan kihívással, hullámvölggyel is szembe kellett néznem, amelyek céljaiktól nemcsak a nőket, de a férfiakat is eltántoríthatták volna, aztán jött ez a lehetőség, ami igazi motivációt jelentett és az utamon tartott” – érzékenyült el a Széchenyi István Egyetem diplomát szerzett mérnöknőknek kiírt pályázat díjátadó ünnepségén Révész Brigitta. A harmadik helyen végzett villamosmérnök örömmel tért vissza alma materébe, a Széchenyi István Egyetemre, hiszen mint mondta, annyi szép emléket őriz egyetemi éveiből, s most egy újabbal gazdagodhatott. Akiken sorsok múlhatnak „Tanulmányaimat a bécsi műszaki egyetemen kezdtem, de rövidesen átiratkoztam a Széchenyire. Visszavágytam szülővárosomba a képzés jó híre, az erős gyakorlati oktatás miatt. Igazam lett, oktatóimnak köszönhetően széles körűen megismerhettem szakmámat, és megtalálhattam azt az irányt, ami leginkább érdekel” – fejtette ki a jelenleg Németországban dolgozó mérnöknő. Kiemelte: igazán sokat köszönhet dr. Kuczmann Miklós professzornak, aki emberileg és szakmailag is kiemelkedően teljesít. „Aki ült már az óráján, tudja, hogy ez tényleg így van” – méltatta egyik példaképét Révész Brigitta, s fontosnak tartotta megemlíteni még Somogyi Miklóst és dr. Borbély Gábort is. „Több kihívással is szembe kellett néznem már a tanulmányok ideje alatt is, azonban amikor az említett oktatók tantárgyait is sikerült jól teljesítenem, megerősítést nyertem, jó helyen vagyok, választott szakmám valóban nekem való” – mutatott rá a tehetség. Hogy mennyit számít egy-egy oktató hozzáállása, azt jól mutatja az is, hogy az In-tech kormányrendszerekkel foglalkozó fejlesztőmérnöke tulajdonképpen általános iskolai matematika-fizika tanára, Wöller Lászlóné támogatása miatt választotta hivatását. „Ha ma újra választhatnék, nem döntenék másképp, sem a tanulmányaimmal, sem munkával kapcsolatban”– húzta alá. Mivel helyett mikor Mikor azt kérdeztük, szerinte mivel lehetne vonzóvá tenni a mérnök pályát a hölgyek számára, válaszán nem sokat gondolkodott. „Nem is azt hangsúlyoznám, hogy mivel, hanem inkább azt, hogy mikor. Hiszen azt, hogy valaki mérnök szeretne lenni, nem az érettségi előtt fél évvel dönti el. Ha rajtam múlna, legkésőbb már középiskola legelején körbejárnám ezt a témát, s megismertetném a diákokkal, mégis mit takar egy-egy képzés, ugyanis sokan nem tudják, pontosan mivel foglalkozik egy villamos-, gépész- vagy informatikai mérnök, s mennyire sokrétűek ezek a szakmák” – osztotta meg véleményét a díjazott. Hozzátette: „A munkaerőpiacon a mérnöki területeknek szüksége van nőkre. Olyan nőkre, akik bátrak, a munkájuk iránt elkötelezettek, szorgalmasak, kitartók, és van egy cél előttük, amit szeretnének elérni. Ezek azért fontosak, hogy érvényesülhessünk, és jól érezhessük magunkat egy olyan munkakörnyezetben, ahol a mérnökök között a férfiak jelenléte dominál. Az eddigi munkatapasztalataim során azonban a kollégáimtól csak megbecsülést, elismerést kaptam, egyenrangú félként kezeltek. Ez rendkívül motiváló és hálás vagyok érte”.

Hatalmas sikert ért el Bukor Ádám, a Széchenyi István Egyetem szociálpedagógia szakos hallgatója, aki a szibériai Tomszkban zajló uszonyos úszó világbajnokságon a 200 méter felszíni úszás fináléjában a dobogó legfelső fokára állhatott, 400 méteren pedig bronzérmet nyert. A felvidéki származású versenyző ezzel rajtjogot szerzett az egyesült államokbeli Birminghamben jövőre sorra kerülő Világjátékokra. A 200 méter felszíni úszás döntője. Borítókép: Bukor Ádám Facebook-oldala

Böröcz Pétert, a Széchenyi István Egyetem Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumának vezetőjét választotta igazgatósági tagnak az amerikai székhelyű Csomagolási Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetsége a napokban. „Megtisztelő, hogy a tengerentúli központtal rendelkező intézet, amely számos kiváló, nemzetközi hírű szakmert fog össze, ezzel is elismerte tudományos tevékenységemet, ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy a siker közös, hiszen mindez csapatom érdeme. Hálás vagyok nekik folyamatos támogatásukért. Az igazgatóként megszerzett tudással és kapcsolatrendszerrel pedig továbbra is a győri egyetem innovációs, globalizációs törekvéseit kívánom támogatni” – kommentálta kinevezése hírét Böröcz Péter. A Széchenyi István Egyetemen működő Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratórium vezetője a Csomagoláskutató Intézetek Nemzetközi Szövetsége (IAPRI) élén az amerikai, brazil, chilei, svájci, japán, kínai, mexikói, holland és ausztrál szaktekintélyeket felvonultató igazgatóságban fog közreműködni 2024-ig. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy növelje láthatóságát nemzetközi színtéren, s arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse kapcsolatrendszerét. Dr. Böröcz Péter szakmai elismerése és kinevezése objektív visszaigazolás, mely mutatja, a győri intézmény nemzetközi versenyképességét, értékteremtő képességét. Globális szövetségben Az IAPRI-t 1971-ben hozták létre nemzetközi tagsági szövetségként a csomagolással kapcsolatos kutatások és oktatás előmozdítása érdekében. Az IAPRI egyedülálló globális hálózat, amely lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy kommunikáljanak egymással és közösen fejlesszenek ötleteket, cseréljenek tapasztalatokat, sok esetben kiküszöbölve az erőfeszítések megkettőzését. Ma az IAPRI-nak 29 országból, több mint 90 tagja van. Névjegy Böröcz Péter, a Széchenyi István Egyetem docense, a győri intézmény Csomagolás és Környezetállósági Vizsgálólaboratóriumának vezetője. Számos PhD-kutatás témavezetője, továbbá aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokban és tudományos cikkek készítésében. Az IAPRI (Nemzetközi Csomagolási Kutatóintézetek Szövetsége) és az ISTA (Nemzetközi Biztonságos Közlekedési Szövetség) tagja, a Magyar Csomagolás- és Anyagmozgató Szövetség és a COST (Európai Együttműködés a Tudományban és Technikában) Csomagolási Akciójának (CA19124) igazgatósági tagja. Fő kutatási témái: csomagolási tesztelési módszerek közlekedési szimulációs célokra; csomagolási dinamika az elosztás során; a csomagolási megoldások matematikai optimalizálása játékelmélettel és fuzzy módszerrel.

Oktatói, kutatói és hallgatói cserék, közös kutatások és képzési programok előkészítéséről szólnak azok az együttműködési megállapodások, amelyeket üzbég egyetemekkel kötött a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény számára a nemzetköziesítés szempontjából egyre inkább felértékelődik Közép-Ázsia. Magyarország számára egyre fontosabbá válik a közép-ázsiai térség – ennek jegyében utazott felsőoktatási vezetőkből álló delegáció Üzbegisztánba a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kezdeményezésére, a Magyar Rektori Konferencia szervezésében, a magyar egyetemek további nemzetköziesítése érdekében. A küldöttségnek dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese is tagja volt, aki elmondta: az intézmény egyik stratégiai célja globális láthatóságának növelése, s ennek érdekében arra törekszenek, hogy növeljék külföldi hallgatóik számát, amely ma már meghaladja a 600-at. „Az egyetemünkön tanuló nemzetközi hallgatók csaknem tíz százaléka Azerbajdzsánból és Kazahsztánból érkezik, ami azt mutatja, hogy a közép-ázsiai régióban ebből a szempontból is jelentős potenciál rejlik” – ismertette a rektorhelyettes, aki hozzáfűzte, hogy a Széchenyi István Egyetem számára rendkívül sikeresek voltak az üzbegisztáni találkozók. „Három együttműködési megállapodást írtunk alá – a Karsi Állami Egyetemmel, a Taskenti Öntözésimérnök-képzési és Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Buharai Részlegével, valamint a Szamarkandi Állami Egyetemmel –, egyet pedig előkészítettünk a denovi Üzbég Vállalkozói és Pedagógiai Intézettel. A szerződések legfontosabb pontjai oktatói, kutatói és hallgatói cserék, közös kutatások és képzési programok előkészítéséről szólnak” – ismertette dr. Lukács Eszter. A Széchenyi István Egyetemen tavaly augusztusban sikeresen megtörtént a modellváltás, az intézmény a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány fenntartásába került. Az átalakítás nagy érdeklődést váltott ki az üzbég partnerek körében, ezért a rektorhelyettes több helyütt is beszélt a folyamat hátteréről és a tapasztalatokról: Taskentben dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a KKM államtitkára, a magyar delegáció vezetője kérésére prof. dr. Shahlo Turdikulovának, az üzbég Innovációs Minisztérium miniszterhelyettesének, valamint Otabek Fayazovnak, a Nemzetközi Kooperációs és Innovációs Főosztály vezetőhelyettesének, majd a szamarkandi helyi televíziónak, legvégül pedig a Buharai Állami Egyetemen a plenáris ülés résztvevőinek. „Az üzbég partnerek arra voltak elsősorban kíváncsiak, hogy az egyetemek működését hogyan lehet önfenntartóbbá tenni. Azt hangsúlyoztam számukra, hogy a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező modellváltás Magyarországon a külső finanszírozás bevonására adott válasz: ipari kapcsolatokkal, pályázatokkal és erős alapítványi kuratóriummal növeljük forrásainkat” – mondta erről dr. Lukács Eszter.

A Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete (SZESE) judósai sikeres hétvégét tudhatnak a hátuk mögött. Az budapesti Országos Rangsor Versenyen Olasz Attila 1. helyezést, Schlag Krisztián 2. helyezést, Dékány Bálint pedig 7. helyezést harcolt ki magának és csapatának az UTE csarnokában. Gyimes Nikoletta, a SZESE Judo Szakosztály vezetője érdeklődésünkre elmondta, igazán elégedett a versenyzők eredményével.

A Széchenyi István Egyetem bejutott az ENSZ által támogatott Zöld Talár díj döntősei közé többek között egyesült államokbeli, brit, francia, kanadai és ausztrál egyetemek mellett. A siker az egyetem fenntarthatóság melletti elkötelezettségét mutatja. A brit székhelyű Egyetemek és Főiskolák Környezetvédelmi Szövetsége (Environmental Association for Universities and Colleges, EAUC) 2004 óta ítéli oda a Zöld Talár díjat, az ENSZ Környezetvédelmi Programja partnerségével és támogatásával. A több mint 200 intézményt tagjai sorában tudó szervezet célja a fenntarthatóság támogatása a felsőoktatásban. Az idei díjakat július 7-én online ünnepség keretében adják át, s az egyik nyertes a Széchenyi István Egyetem is lehet, amelynek pályázatát „a társadalom segítése” kategóriában a 13 döntős közé választották, két-két brazil és malajziai, valamint egy-egy egyesült államokbeli, brit, francia, kanadai, hongkongi, ausztrál, mexikói és kolumbiai egyetem mellett. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes elmondta: az egyetem a tudásötszög modelljében végzi tevékenységét, ezzel is szolgálva a térséget. Ennek lényege az intézmény szoros kapcsolata az ipari, a kormányzati és a civil, egyházi, illetve médiaszereplőkkel, hangsúlyt fektetve a természeti környezettel való harmonikus együttélés, valamint a fenntartható fejlődés szempontjaira. „Ezen törekvéseink sikerét mutatja, hogy egyetemünk idén már másodszor került fel a Times Higher Education a világ felsőoktatási intézményeit az ENSZ által megfogalmazott tizenhét fenntartható fejlődési cél alapján vizsgáló listájára, s a »fenntartható városok és közösségek« kategóriában például a világ kétszáz legjobbja közé sorolták. A Zöld Talár díj döntőjébe kerülés újabb megerősítést jelent abban, hogy egyetemünk tevékenységével beteljesíti ezeket a célokat, illetve hogy a mezőgazdaság- és élelmiszertudományok terén is a 21. századi, korszerű képzési igényeknek felelünk meg” – hangoztatta dr. Lukács Eszter. A Széchenyi-egyetem a díjra egy olyan európai uniós projektjével pályázott, amely egészségesebb, nagyobb tápanyagtartalmú élelmiszerek létrehozásáról szól. Dr. Szakál Pál, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora elmondta: régóta foglalkoznak azzal, miként lehet nagy tisztaságú mezőgazdasági és ipari hulladékokat új vegyületek és trágyázási módszerek, valamint növényvédő szerek kifejlesztésére használni. A cél, hogy ezek révén javuljon a megtermelt, előállított élelmiszerek minősége. Ebben a projektben elsősorban búzából készült lisztes termékek vannak a fókuszban. „A körforgásos gazdálkodás igényeinek megfelelően igyekszünk minden olyan hulladékot feltérképezni, ami a mezőgazdaság számára hasznosítható. Általuk tápanyagokban gazdag gabonamagvak és csökkentett adalékanyag-tartalmú pékáruk állíthatók elő. További előnyt jelent, hogy ezzel energiát spórolunk, emellett csökkentjük a hulladékok elhelyezéséből eredő problémákat. Eddigi kutatásaink során sikerült bizonyítanunk, hogy bizonyos elemekkel javítható a termékek antioxidáns-tartalma” – fejtette ki a professzor.

Üzleti SZEmle néven fontos szolgáltatás érhető el a Széchenyi István Egyetem (SZE) honlapján: az intézmény oktatói-kutatói olyan gazdasági témájú publikációk rövid összefoglalóit készítik el, amelyek hasznosak a vállalkozók, az üzleti döntéshozók és a fejlesztő munkakörökben dolgozó szakemberek számára. Megjelent a legfrissebb szám. Az elmúlt 15 hónapban a vállalatok, intézmények és a magánszemélyek is új működési módokkal, szabályokkal, szokásokkal ismerkedtek. Ami korábban elképzelhetetlen volt, a mindennapi élet részévé vált. A krízisek, bármennyire fájdalmasak is, a megújulás forrásai. Az Üzleti SZEmle legfrissebb számában sokféle szemszögből mutatjuk be, hogy fenntarthatóbb, felelősebb lesz-e a világ az újraindulás után, vagyis mit tanultunk az elmúlt hónapok korlátozásaiból. Összefoglalóinkban olvashatnak a Világgazdasági Fórum (WEF) által 2021-es Davosi Fórumon bemutatott, a világ állapotának javítására és a Covid-19 pusztító hatásának mérséklésére irányuló kezdeményezéséről. A neve: „The Great Reset” – vagyis a nagy visszaállítás. Más eredmények szerint nemcsak a működés módja, hanem a célrendszer is alapvetően megváltozhat. Világviszonylatban nagy lemaradás várható ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok (SDGs) teljesülésében, ezért a célok priorizálására van szükség. Egyes kutatások aggasztónak találják, hogy egyre több ember (jelenleg az emberiség 72%-a) él olyan országokban, ahol egyszerre van biokapacitás-hiány és átlag alatti jövedelem. Az alacsony jövedelem meghiúsítja ezeknek a gazdaságoknak a képességét arra, hogy versenyezzenek a szükséges erőforrásokért a globális piacon. Ez a tendencia nemcsak a fejlődés fenntartásának lehetőségeit rontja, hanem a szegénység felszámolásának esélyét is megszünteti – ezt a helyzetet nevezzük „ökológiai szegénységi csapdának”. Európában jobb a helyzet: az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja (JRC) 2021 májusában készített egy tanulmányt, amely elsősorban azt vizsgálja, hogyan segíti elő a pandémia okozta válság kezelése érdekében meghirdetett európai uniós helyreállítási terv (EU Recovery Plan) az SDGs megvalósulását. A tanulmány szerint az EU élen jár a fenntartható fejlesztési célok megvalósításában. Bemutatjuk az EU új Taxonómia rendeletét, amely régi elmaradást pótolva klíma- és környezetvédelmi fenntarthatósági célokat határoz meg. A rendelet alapján egy gazdasági tevékenység akkor kaphat zöld minősítést, ha hat, előre meghatározott környezetvédelmi szempont közül legalább egynek megfelel, és többit sem sérti. Érdekes megoldásokat olvashatunk a svéd és az olasz víruskezelés gazdasági, társadalmi megoldásairól és következményeiről, más tanulmányok az autóipar átalakulásáról vagy a vásárlási szokások megváltozásáról szólnak. Megtudhatjuk, hogyan segíti az üzleti szimuláció a vállalati gondolkodásmódot, és gyakorlati tanácsokat is kaphatunk egy üzlet újraindításához. A címben szereplő kérdés – Vissza akarjuk kapni a régi életünket? – az egyik tanulmány legfőbb állítása. A fogyasztók étterembe menni, utazni, szórakozni szeretnének a világjárvány után. Hiába voltak, vannak kockázatok, az emberek újra élvezni akarják az életüket. Sok múlik azon, hogy a kormányok, intézmények, vállalatok megtalálják-e azokat a szabályozásokat és szolgáltatásokat, amelyek segítségével ezek az igénynek fenntarthatóbb módon elégíthetők ki. Szeptemberben tartalmilag megújulva, új témákkal jelentkezik az Üzleti SZEmle. A nyárra minden olvasónknak fenntartható, felelős újrakezdést kívánunk.

A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontja izgalmas bemutatóval várta az érdeklődőket a Mesterséges Intelligencia Koalíció Digitális Jólét Program Kiállításán. A központ munkatársai élőben mutatták be az autonóm járművek környezetérzékelési látásmódjait. A mesterséges intelligenciával működő, adatvezérelt megoldások számos területen és szinte minden iparágban újszerű hatékonyságnövelési lehetőségeket kínálnak. A Mesterséges Intelligencia Koalíció által rendezett szakmai nap és kiállítás éppen erre hívta fel a figyelmet. A kiállításon megtekinthető volt a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának közös fejlesztésű önvezető autója. „A Nissan Leaf-alapokra épült autonóm jármű többféle szenzorral is felszerelt, ezek segítségével képes tájékozódni, akár a forgalomban is” – ismertette dr. Soumelidis Alexandros, a SZTAKI tudományos főmunkatársa. Dr. Szauter Ferenc, a Járműipari Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy a kiállításon az önvezető járművek területén belül a mesterséges intelligencia és gépi látás alapú környezetérzékelési módszerek bemutatására fektették a hangsúlyt. A kiállítás során a kutatóközpont interaktív bemutatóval készült, amelynek során a jármű érzékelte az előtte sétáló járókelőket, és egy monitoron élőben bemutatta, ahogy a jármű felismeri az emberi alakokat a kamera látóterében, illetve a LIDAR-adatok alapján háromdimenziós térben is megjeleníti a felismert embereket. „A környezet érzékeléséhez olyan módszert dolgoztunk ki, amely képes a kamera és a LIDAR fúziójára, azaz a két szenzor egy rendszerként használható” – hangsúlyozta Markó Norbert, a Járműipari Kutatóközpont kutatómérnöke. „A jármű a kamera felvétele alapján, az emberi látáshoz hasonlóan képes realizálni, hogy milyen objektumok találhatók a látótérben. Jelenleg a vezethető sáv felület, a járókelők és közlekedési eszközök – mint például a személygépjárművek, a tehergépjárművek vagy akár kerékpárok – felismerésére fókuszálunk” – folytatta Hollósi János, a kutatóközpont kutatómérnöke. „A gépi látás alapú mesterséges intelligencia rendszer képes megállapítani, hogy a kamera által látott kép mely képpontjai tartoznak az egyes objektumtípusokhoz” – egészítette ki dr. Horváth Ernő, a kutatóközpont kutatási csoportvezetője. A felismert objektumok és azok egyes pontjainak távolságinformációja alapján a szoftverrendszer létrehozza a jármű környezetének háromdimenziós térbeli mását, ami a biztonságos önvezetéshez szükséges. Ezek az információk olyan formában állnak rendelkezésre, hogy az további algoritmusokkal például útvonaltervezéshez, akadályelkerüléshez értelmezhető és feldolgozható legyen. Az emberi látással ellentétben a kamera felvétele alapján csak a kamera síkján határozzák meg az egyes objektumok helyzetét: tehát csak azt, hogy az objektum a képen hol van, de azt nem, hogy a valós térben hol helyezkedik el. Kőrös Péter, a Széchenyi István Egyetem Autonóm Kompetenciaközpontjának szakmai vezetője tájékoztatása alapján jelenleg nem az a cél, hogy kamerakép alapján centiméterpontosan megállapítsák a látott objektum távolságát a járműhöz képest. Erre a feladatra az emberi látás sem képes, csak egy olyan becslést ad, ami elegendő ahhoz, hogy az ember viszonylagos biztonsággal tudjon közlekedni. A jármű esetében nem a kamera, hanem a használt LIDAR-szenzorok centiméteres pontossággal képesek meghatározni a jármű környezetében található objektumok távolságát. A LIDAR egy úgynevezett 3D pontfelhőt generál, ahol a jármű környezete egy adott sűrűségben elhelyezkedő térbeli pontok formájában képeződik le.

Nigéria magyarországi nagykövete, dr. Modupe Enitan Irele is részt vett a Nigériai Nemzeti Védelmi Főiskola delegációjának Széchenyi István Egyetemen tett látogatásán. A találkozó nemcsak a két ország, de a két intézmény közötti kapcsolatokat is erősítette. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy növelje globális láthatóságát, s arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ennek jegyében érkezett a Nigériai Nemzeti Védelmi Főiskola több mint húsztagú küldöttsége a győri és a mosonmagyaróvári campusra. A győri találkozón Abdulrasheed Oluwaseyi Kotun mutatta be főiskolájukat. Beszédéből kiderült, hogy intézményüket 1992-ben alapították, és fő tevékenysége tisztek képzése a nigériai hadsereg, haditengerészet, légierő, valamint rendőrség számára, de baráti országokból is érkeznek hozzájuk hallgatók a világ minden tájáról. A védelmi és a biztonsági tanulmányok terén vezető felsőoktatási intézménynek számítanak a nyugat-afrikai államban. Az eseményen dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora felvázolta azt az utat, amelynek során egy műszaki főiskolából mára valódi universitas, Magyarország egyik meghatározó egyeteme jött létre, amely mind a QS, mind a Times Higher Education rangsorában szerepel. Kiemelte: a nemzetközi kapcsolatok erősítése azért különösen fontos, mert – mint azt a mostani világjárvány is megmutatta – a problémák globálisak, ezért a megoldásoknak szintén azoknak kell lenniük. Szerinte minden ember, egyetem és nemzet tud valami olyat, amit megtaníthat a világnak. A nigériai vendégek ezt követően átfogó képet kaptak a Széchenyi-egyetem tevékenységéről. Dr. Zseni Anikó, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánhelyettese és dr. Feszty Dániel, a Járműfejlesztési Tanszék vezetője a kar működésébe adott bepillantást. Kiemelték a rendkívül szoros kapcsolatot az Audi Hungariaval, amely a világ legnagyobb motorgyárát és egyetlen Németországon kívüli fejlesztőközpontját működteti Győrben. A gyakorlatorientált, projektalapú képzést nyújtó győri egyetem a fejlesztési folyamatok integrált partnere. A hallgatókat az is segíti, hogy részt vehetnek az egyetem Formula Student-csapatainak munkájában. Dr. Kuczmann Miklós, az Automatizálási Tanszék professzora a digitális gyártás magyarországi szerepét ismertette, míg dr. Mayer Ádám, az Apáczai Csere János Kar Nemzetközi Tanulmányok és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa a Nigériai Amerikai Egyetemen szerzett tapasztalatairól beszélt. Frank Ágnes a Pályázati Iroda csoportvezetője az egyetem innovációs ökoszisztémáját fejtette ki prezentációjában. Elmondta: az intézmény ösztönzi a tudományos eredmények piaci felhasználását, fejleszti a vállalkozói kompetenciákat a hallgatók és a fiatal kutatók körében, valamint támogatja az egyetemhez kapcsolódó spinoff és startup vállalkozásokat. Az elmúlt két év legfontosabb eredményei között említette a bővülő innovációs szolgáltatásokat, a kutatás-fejlesztési menedzser képzés elindítását, valamint a Hallgatói Innovációs Projektet, amelyben 30-nál több vállalat, 180-nál több hallgató és 30-nál több munkatárs vett részt. A találkozót megtisztelte jelenlétével dr. Modupe Enitan Irele, Nigéria magyarországi nagykövete, aki hangsúlyozta: a folyamatosan változó, egyre innovatívabbá váló világban Nigéria és Magyarország egyaránt tud profitálni az egymással régóta meglévő jó kapcsolatból, amit a különböző együttműködések, csereprogramok tovább erősítenek. Kiemelte, hogy Magyarországon az egyetemek jó feltételekkel várják a külföldi hallgatókat, így Győrben is. Megjegyezte azt is, hogy nagy érdeklődéssel hallgatta a győri egyetem szoros partnerségét az iparral. A Széchenyi István Egyetemen az elmúlt években jelentősen nőtt a külföldi hallgatók létszáma, amely már meghaladja a hatszázat. A nigériai A nigériai Stipendium Hungaricum-hallgatók egyike Edun Nelson, aki első évét tölti Győrben, építészetet tanul. „Megszerettem az itteni embereket és az országot, amely nagyszerű benyomást tett rám. Remek élményekkel gazdagodtam, mióta itt vagyok Győrben. Az oktatók pedig arra ösztönöznek bennünket, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból, ami rendkívül tetszik” – válaszolta kérdésünkre. A nigériai küldöttség tagjai a győri program után a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karára látogattak, ahol dr. Szalka Éva dékán fogadta őket, és többek között a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatásokkal ismerkedtek. Egy sétát is tettek a campuson, amelynek központi épülete, a nemrégiben megújult vár lenyűgözte őket.