Egy évtizede hunyt el Halbritter Mátyás, a győri egyetemi törekvéseket felkaroló Universitas-Győr Alapítvány kuratóriumának meghatározó tagja, a Győri Keksz- és Ostyagyár vezetője. Halálának évfordulóján rá emlékeztek hozzátartozói, barátai, tisztelői. Az eseményen bemutatták a róla szóló kiadványt, amely az Universitas-Győr Nonprofit Kft. támogatásával jelent meg. „Mátyásra nagyon sokan felnéztek és tisztelték munkássága miatt, maradandó nyomot hagyott maga után” – mondta Halbritterné dr. Raffai Judit azon a megemlékezésen, amelyen férje halálának tizedik évfordulója alkalmából gyűltek össze az őt tisztelők és szeretők a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campusa előtti téren. A győri közgyűlés döntése értelmében most már utca is viseli a Győri Keksz- és Ostyagyár egykori igazgatójának a nevét a kisalföldi megyeszékhelyen, amellyel kapcsolatban prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester úgy fogalmazott: ez kétségkívül Halbritter Mátyás érdeme, aki olyan gyárat épített fel, amelyhez – bár mára sajnos megszűnt – még mindig nagyon sok ember kötődik. Győr polgármestere felidézte, hogy gimnazistaként ő is dolgozott ott, így pontosan tudja, hogy a város egyik jelképének számító üzemet a fegyelem és a tisztaság jellemezte, termékei pedig méltán voltak rendkívül népszerűek. Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta: minden településen rendkívül fontosak a civil szereplők, Halbritter Mátyás pedig évtizedeken át volt Győr fontos alakja. Felidézte, hogy támogatta a győri egyetem létrejöttét, s ennek kapcsán kiemelte: a Széchenyi István Egyetem tudományos és innovációs parkot valósít meg a kekszgyár egykori telephelyén, amely így a város jövőjét fogja szolgálni. Dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem korábbi rektora beszédében feltette a kérdést: hogyan válhatott Győr, az egykori iparváros Magyarország egyik legélhetőbb városává? Azt válaszolta erre: egykori és jelenlegi polgárai tették azzá, köztük a ganbonakereskedők, a gépipari és a textilipari üzemek létrehozói, az iskolák alapítói, a színházi, zenei kultúra kibontakozásáért cselekvők és a sportban példát mutatók mellett azok is, akiknek az egyetemet, a valóra vált százéves győri álmot köszönhetjük. „Ilyen győri polgár volt Halbritter Mátyás. Az Universitas-Győr Alapítvány meghatározó tagjaként tekintélyt adott az egyetemi törekvéseknek” – mondta. Hozzáfűzte: „emlékének felidézése követésre és mindannak megbecsülésére ösztönöz, amivel az egykori polgárok legjobbjai azzá tették a várost, ami mindannyiunkat büszkévé tesz győrinek lenni.” Névjegy Halbritter Mátyás (1944–2011) gyakornoként kezdte pályafutását a Győri Keksz- és Ostyagyárban, ahol végigjárta a ranglétrát: technológus, termelési, szervezési osztályvezető, kereskedelmi főosztályvezető, később műszaki igazgató, majd igazgató lett, végül elnökké választották. Igazgatói periódusában a gyár fontos új üzemrészekkel bővült, Közép-Európa legkorszerűbbjének számított. Halbritter Mátyás az Édességgyártók Szövetségének elnökeként is iránymutató szerepet játszott. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara társelnöke, az Universitas-Győr Alapítvány alapító tagja volt. 2007-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével tüntették ki. Emlékét a róla elnevezett díj is őrzi, amelyet a Széchenyi István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem egy-egy hallgatója nyerhet el minden évben.

A felsőoktatási intézmények aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. Többek között ezt a célt szolgálta a rangos Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia is, amelynek szervezésében, megrendezésében a Széchenyi István Egyetem szakembereinek meghatározó szerepük volt. Kétévente kerül sor az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferenciára, amelyet idén Magyarország látott vendégül. A héten Budapesten megendezett esemény megvalósításában kulcsszerepet játszott a Széchenyi István Egyetem. A konferencia főszervezője dr. Milics Gábor, a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke volt, titkári feladatait a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője, dr. Kovács Attila látta el, míg dr. Nyéki Anikó, a tanszék adjunktusa több szekciót vezetett. Munkájukat a kar doktoranduszhallgatói is segítették. További kötödést jelentett a térséghez, hogy a fővédnöki tisztet dr. Nagy István agrárminiszter, mosonmagyaróvári országgyűlési képviselő vállalta. A rendezvény rangját jelzi, hogy 26 országból 116 tudományos cikk szerzője tartott előadást. Fontosak a személyes találkozások Dr. Milics Gábor a megnyitón elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott, mert a jelentkezés időszakában a koronavírus-járvány nagyfokú bizonytalanságot jelentett. Hozzátette: bár az elmúlt két évben mindenki megtanulta, hogyan lehet átállni az online térre, de az is kiderült, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepük van az emberek életében. Kijelentette, hogy hálás a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a nemzetközi tudományos konferencia megvalósuljon. Pályázat a mezőgazdasági termelőknek Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitó előadásában elmondta, hogy a gazdálkodók számára a legfontosabb cél a jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel, összhang teremtése a gazdálkodás és természeti környezet között, valamint kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. Szerinte ezek elérésére ad eszközöket a digitális és precíziós technológia. Hangsúlyozta: a magyar kormányzat összehangolt munkát folytat a digitalizáció elterjesztése érdekében a teljes agráriumban és élelmiszeriparban. Az államtitkár hozzátette: a precíziós gazdálkodás alkalmazásához elengedhetetlen a gazdálkodók felkészültsége, ezért mindent meg kell tenni, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. „Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk. Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrárszakképzés és -felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget mezőgazdasági termelőink számára, amelynek révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni” – közölte. A Széchenyi István Egyetem számára fontos a gazdaság fejlesztése A megnyitón beszédet mondott dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is. „A világban zajló technológiai forradalom az élet minden területét áthatja. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepük van az egyetemeknek, amelyek a vállalatokkal és a kormányzatokkal együttműködve aktív részesei az innovációra épülő gazdaságfejlesztésnek. A Széchenyi István Egyetem már korán felismerte és új működési modelljébe integrálta az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősséget. Hisszük, hogy az akadémiai, az állami és az üzleti szektorok összefogása sikereket eredményez és előmozdítja hazánk fejlődését” – hangoztatta. Dr. Knáb Erzsébet hozzátette: a Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontos, hogy hozzájáruljon a gazdaság fejlesztéséhez, a munkahelyteremtéshez, a hazai kkv-szektor versenyképességének növeléséhez, startup és spinoff cégek létrejöttéhez, valamint ahhoz, hogy a magyar termékek versenyképesek lehessenek a nemzetközi piacon. Kiemelte: újabb mérföldkőnek számít ezen az úton a győri és a zalaegerszegi Tudományos és Innovációs Park létrehozása. Ezekre zászlóshajóprojektként tekintenek: a jövőbeli fejlődés meghatározó állomásait jelentik, és innovatív, kreatív platformként új alapokra helyezik az egyetem vállalati kapcsolatait, fejlesztési tevékenységeit, tovább erősítve az intézmény nyitott jellegét. „Mindezen feladatok megvalósítása során kihasználjuk az egyetemünkön műveltkülönböző tudományágak szinergiáit, amelyek spektruma a növény- és élelmiszertudománytól a műszaki, informatikai és gazdasági területekig terjed. Büszkék vagyunk az ezen a téren meglévő sok évtizedes tapasztalatunkra, tudásunkra, amelynek köszönhetően munkatársaink egymást támogatva, hatékonyan képesek fejleszteni a legkorszerűbb megoldásokat. Az innovációk nagymértékben gyorsítják a nemzetgazdaság fejlődését, ami különösen igaz a jövő élelmezési kulcsát jelentő, rendkívül sokrétű tudást igénylő precíziós gazdálkodásra” – szögezte le dr. Knáb Erzsébet, jelezve, hogy a Széchenyi István Egyetem örömmel vesz részt az ezzel kapcsolatos együttműködésekben, ennek révén is segítve a modern Magyarország megteremtését. Szeptemberben indul a Digitális Agrárakadémia A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat, amelyeket dr. Milics Gábor adott át. Az elismerésben Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke és Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa mellett dr. Gál András Levente részesült, aki a Digitális Jólét Program szakmai vezetőjeként 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését és végrehajtását. Vele, illetve a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-vel szoros szakmai-stratégiai együttműködést alakított ki a Széchenyi István Egyetem. Dr. Gál András Levente előadásában többek között arról beszélt, hogy 2021 szeptemberének egyik legizgalmasabb feladata lesz a Digitális Agrárakadémia elindulása, amely a Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. együttműködésének köszönhetően valósul meg. Ez a kezdeményezés mintegy 400 ezer magyar vállalkozó számára biztosítja az esélyt a továbbképzésre, és ugródeszkát jelenthet a digitalizációban, az okoseszközök használatában, az adatvagyon használatában rejlő lehetőségek ésszerű kiaknázásában is.

*Szponzorált tartalom* Az Audi Hungaria Járműhajtás Fejlesztés területe közel 400 magasan képzett munkatársával egészen a fejlesztés előtti fázistól a szériafejlesztésen át a sorozatgyártás támogatásáig kíséri az elektromos hajtásokat. A terület az elektromos hajtások vizsgálatát és tesztelését többek között back to back (azaz B2B) mérőpadok és akusztikai járatópad segítségével végzi. „Műszaki fejlesztésünk az AUDI AG harmadik legnagyobb fejlesztési központja és egyben a szimuláció, valamint az akusztikai és szilárdságtani vizsgálatok kompetenciacentruma. Az Audi Hungaria szakemberei a Volkswagen Konszern különböző gyártótelephelyei számára is nyújtanak szolgáltatásokat, hiszen járatópadjainkon a konszern valamennyi meghajtását tudják tesztelni. Mérési portfóliónk folyamatos bővítésével tovább építjük kompetenciáinkat a járműhajtás fejlesztés területén. Bátran mondhatom, hogy járműhajtások terén nemcsak felkészültünk az e-transzformációra, de alakítjuk is azt”, mondta Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. A villanymotor, a váltó és a teljesítményelektronika tökéletes együttműködése szükséges az elektromos hajtás hatékony és megbízható működéséhez. A Járműhajtás Fejlesztés specialistáinak egyik feladata éppen ezért az alkatrészek felelős tervezése, majd azok működésének tesztelése és engedélyezése. Tevékenységük kiterjed ezen felül az előszéria fázisában a villamoshajtások validálására, majd a szériagyártás támogatására is. Ennek biztosításához különböző próbapadokon végeznek részletes méréseket extrém termikus-, elektromos és mechanikai körülmények között. A B2B próbapadokon használt felépítés két elektromos hajtásból, féltengelyekből és két homlokfogaskerekes hajtóműből áll. A tesztelés során az egyik villanymotor a hajtás funkciót veszi át, ezáltal a homlokfogaskereken keresztül hajtja meg a másik elektromos hajtást, így klasszikus értelemben ez utóbbi válik a tesztgéppé. A berendezés fő jellemzője, hogy fékgép nélkül működtethető, úgy, hogy két meghajtás egyidejű tesztelését lehetővé teszi. Ennek során az egyik elektromos hajtás motoros üzemben, a második pedig generátoros üzemben működik, váltokozó üzemmódban. Ez egyrészt lehetővé teszi a jóváhagyási folyamatok rendkívül hatékony és gyors elvégzését, másrészt a próbapad optimális felépítésének köszönhetően a homlokfogaskerék egyszerű átalakításával könnyen elérhető a nagyobb nyomaték vagy fordulatszám. A B2B próbapad az időjárás próbáját is kiállja: a B2B vizsgálatok során alkalmazott paletták, amelyekre a villanymotort a munkatársak előre felépítik és a vizsgáló kamrába juttatják, működtethetők klímakamrában is. A klímakamra lehetővé teszi a hajtások tesztelését extrém időjárási viszonyok között, egészen a sarkvidéki hidegtől a szaharai forróságig, sőt még azon túl is: a szakemberek -70 ° C és 160 °C közötti hőmérséklettartományban tudják itt tesztelni a meghajtásokat, amelynek segítségével különböző, egészen extrém vezetési környezet is modellezhető, amelyekben később a hajtást ügyfeleink napi szinten használják. A külső hőmérséklet mellett az elektromos hajtás hűtőfolyadékának hőmérséklete is függetlenül beállítható -40 °C és 80 °C közötti tartományban. A tesztprofilok széles választéka futtatható a B2B tesztpad és a klímakamra kombinációjával, amely magában foglalja például a különböző éghajlati viszonyok között végzett élettartam-vizsgálatokat, valamint a hőmérsékleti határértékeken végzett kísérleteket is. A győri telephely az AUDI AG-val szorosan együttműködve, vezető szerepet játszik az elektromos hajtások aktív környezeti tesztelésében. Ez mindenekelőtt magában foglalja a kapcsolódó tesztfuttatások irányítását és támogatását, valamint a belső és a külső tesztkapacitások összehangolását. További érdekességekért kövesse az Audi Hungaria Győr hivatalos facebook oldalát. www.audi.hu ______________________________________________________________________________________________ A győri székhelyű AUDI HUNGARIA Zrt. az Audi Konszern tagja, az Audi és Volkswagen Konszern központi motorszállítója. Évente közel kétmillió motor, köztük elektromos motorok is készülnek a vállalatnál. Győrben gyártják az Audi TT Coupé és TT Roadster, valamint az Audi Q3 és az Audi Q3 Sportback modelleket. Az Audi Hungaria számos alumínium karosszériaelemet szállít különböző Volkswagen konszernmárkák számára, valamint egyre jelentősebb fejlesztési tevékenységet – járműhajtás- és járműfejlesztés – folytat. Az Audi Hungaria évek óta Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalata, az ország legnagyobb exportőreinek egyike és a hazai járműipar legnagyobb beruházója. Az Audi Hungaria 2020 év végén 12 226 munkatársat foglalkoztatott.

Az egyik legmagasabb szakmai elismerést, a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete életműdíját vehette át nemrégiben Szalai Zoltán, a Turizmus Tanszék tanszéki mérnöke. A címzetes mesteroktató több mint egy évtizede tanítja a hallgatókat az ételkészítés fortélyaira. „Ha nem adjuk át másoknak a tudásunkat, az holt marad. Én szeretek tanítani, és azt tapasztalom, hogy a hallgatók örömmel jönnek az óráimra. Ebben persze az is benne van, hogy az elkészített ételeket a végén megkóstolhatják” – mondta mosolyogva Szalai Zoltán, aki tanszéki mérnökként 12 éve tagja a Turizmus Tanszék közösségének, ahol jelenleg az ételkészítési ismeretek, valamint a sütés-főzés a szabadban című tantárgyakat oktatja. Tevékenysége abból a szempontból is fontos, hogy a Széchenyi István Egyetem minél több gyakorlatorientált képzéssel igyekszik megkönnyíteni a fiatalok beilleszkedését a munkaerőpiacon. „Turizmus és vendéglátás alapszakos hallgatókat oktatok. Mindkét területen fontos, hogy a végzettek tisztában legyenek a vendéglátással, az ételek összetevőivel, elkészítési módjával, képet kapjanak a megrendelés, a beszerzés, a készletezés folyamatáról. Arra törekszem, hogy a nemzetközi mellett a magyar konyhát, saját gyökereinket is megismerjék. Ennek érdekében a különböző ételeknek, alapanyagoknak történelmi hátteret adok, s mivel hobbim a magyar nyelv ápolása, még nyelvi fordulatokat, humort is beleszövök a mondandómba, ezzel is erősítve a fiatalok magyarságtudatát” – fejtette ki Szalai Zoltán. A szakember úgy alakítja ki a tematikát, hogy a résztvevők valamennyi technológiát és alapanyagcsaládot megismerjék. „A lányok főleg a csirkéből készült, a fiúk pedig a tartalmasabb ételeket kedvelik. De ez mindegy is, mert maga a technológia a lényeg, és nem az, hogy milyen húson mutatom be például a párolást, a sütést vagy a bundázást. Komplett menüt is összeállítunk, levessel, főétellel, desszerttel, és ott is fontos, hogy a teljes spektrumot láttassam a hallgatókkal. Igaz ez arra is, hogy mind a hagyományosabb bográcsozás, mind a ma trendibb grillezés téma az órákon” – magyarázta Szalai Zoltán. Az idén éppen negyedszázada oktató szakember rendkívül büszke arra, hogy nemrégiben átvehette a Vendéglátó Szakmai Oktatók Országos Egyesülete életműdíját, ami az egyik legrangosabb szakmai kitüntetés Magyarországon. Úgy véli, ez a tanszék elismerése is, amelynek tagjai megteremtették a feltételeket munkájához, és mindenben segítették őt.

Visszafordíthatatlanul a mindennapjainkba férkőzött az új ipari forradalom, s most leginkább logikusan gondolkodó, költségérzékeny pályakezdőkre volna szükség az építőiparban – állítja Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító tulajdonosa. A hazai építőipari szférában meghatározó szerepet betöltő szakember elárulta, miért fűzik érzelmi szálak a McDonald’s-hoz, és miért köszönhet sokat a Széchenyi István Egyetemen tapasztalt vizsgadrukkoknak. – Nyolcvanas évek közepe, Győr, Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Mi jut erről eszébe? – Az elszántság, a kitartás. Középiskolás korom után ez hajtott. Eredetileg hídépítő mérnök szerettem volna lenni, emellett a jó kialakítású győri campus épületegyüttesei és a modern laborok is vonzottak, ahol korszerű ismeretekre tehettem szert. A kollégium és a főiskola mellett egy-egy vendéglátóhely – mint közösségi helyszín – is fontos volt számomra, mert középiskolásként nem éltem pezsgő társasági életet, és itt sikerült először jól működő baráti, emberi kapcsolatokat kialakítanom. A győri főiskolán (a Széchenyi István Egyetem jogelődje – a szerk.) tanultam meg professzionálisan tanulni is. Kitartó voltam, de itt valós motivációt kaptam, küzdöttem. A vizsgaidőszakok egészséges feszültségének azóta is sokat köszönhetek: fokozatosan váltam jól tanulóvá, aztán jó tanulóvá is, a kollégista lét pedig nagyon hamar önállóvá tett. – Az azóta eltelt időszak is erős személyiségformáló lehetett: most milyen Scheer Sándor ahhoz képest, amilyen főiskolásként volt? – Az alapvető tulajdonságaim megmaradtak, viszont a diplomaátadó óta sokat változtam. De nem csak én: történelmi időket éltünk. Amikor leszereltem a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítése után, leomlott a vasfüggöny – ez óriási változást jelentett minden értelemben. Ahová a katonaság előtt felvettek dolgozni, már nem létezett, és egy új világ kezdetén indult el a pályafutásom. Addigra a főiskola megtanított küzdeni, így nem volt nehéz az újrakezdés, a tapasztalatszerzés. Néhány évvel később pedig megalapítottam saját cégemet, a Market Építő Zrt.-t, amelyet azóta is vezetek. Visszatekintve, a szorgalom és az alázat mellett sokat köszönhetek annak, hogy Győrben megtanultam küzdeni, kapcsolatokat építeni, beilleszkedni. – Hogyha akkoriban, amikor megkapta az oklevelét, azt mondják, hogy 2021-re a hazai építőipar befolyásos szereplőjeként tartják majd számon, hogyan reagált volna? – Kétkedtem volna. Mert az egy másik világ volt, egy másik ország szinte. Bevallom, a sikerhez szükség volt egy-két szerencsés találkozásra is: például a feleségemmel, akinek köszönhetően az önbizalmam megszilárdulhatott. Akkoriban nem hittem, hogy az, ahol most tartok, elérhető. Én még egy szocialista országban vettem át a diplomát. Akkoriban nem gondoltuk, hogy a párttagság helyett az értékek, a valós teljesítmény fog számítani. Büszke vagyok rá, hogy kemény munkával, szorgalommal értem el azt, amiért elismernek a szakmában. – Mit gondol, milyen szakemberekre van most a legnagyobb szükség az építőiparban? – Logikusan gondolkodó, jó szervezőkészséggel és komplex látásmóddal rendelkező, költségérzékeny kollégákra van a legnagyobb szükség. Manapság a tanulmányok során borzasztó részletességig elmélyednek bizonyos kérdésekben, mondván, nem tudni, hogy a hallgató hol folytatja majd a pályáját, tervező lesz vagy kivitelező. Ennek a kérdésnek a tisztázására helyeznék hangsúlyt először, és a fenti tulajdonságokat állítanám fókuszba, ugyanis ezek a képességek hiányoznak a legjobban a pályakezdők esetében. Ugyanakkor bizonyos területeken fókuszban van az elmélyülés, hiszen a világ polarizálódik, szakértőkre van szükség. Amit ma egy állásinterjún a jelentkezők szemében keresek, az a csillogás, hogy szakmáját hivatásának tekintse, hogy hajlandó legyen kellő alázattal és szorgalommal dolgozni. A többi utólag is megtanulható. – Egyik legutóbbi interjújában nyilatkozta, hogy úgy látja, új ipari forradalom zajlik. Mit gondol, milyen lesz az ipar fejlődésének a legújabb állomása, és ebben hol fog Ön helyet kapni? – Csendesen és permanensen zajlik ez az átállás, egy folyamat, melyben például a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, az elektromos autózás és az új energiaforrások alkalmazása hangsúlyos szerepet kapnak. Mindezek Magyarország életében új beruházásokat hozhatnak, munkahelyeket teremthetnek: gyárak épülhetnek, melyek hozzájárulhatnak az ország GDP-jéhez. Ezen belül egyébként az építőipar a legkevésbé változó szegmens. Sokkal nagyobb turbulencia észlelhető az ipar többi területén. Az ágazatban a Market Építő Zrt. feladata, hogy alkalmazkodjon ezekhez a változásokhoz: kevesebb munkaerő felhasználásával kell elérnünk, hogy megépített produktumaink tartósabbak és egyre jobbak legyenek. Ahhoz, hogy a világ élvonalába tartozzunk, elsősorban a tervezési fázisnál, a tudatosságban, a hatékonyságban kell jeleskednünk, valamint az adatalapú döntéshozatalra és új anyagok felhasználására igyekszünk támaszkodni. – Kevesen tudják, hogy 2019 óta a McDonald’s Magyarország üzemeltetőjeként is jegyzik. – A McDonald’shoz érzelmi szálak fűznek, ez egy régi szerelem, ugyanis pályafutásom az étteremlánc hazai vendéglátóegységeinek építésével indult. Amikor megnyílt a lehetőség arra, hogy vevőként megjelenjek, már 23 éve vezettem a Market Építő Zrt.-t, komoly új kihívást kerestem, és olyan szerencsésnek mondhattam magam, hogy szert tehettem erre a szerződésre, tulajdonosa lehetek a magyar cégnek. Akkor leszek elégedett, ha a McDonald’s magyarországi tevékenységét korszerűnek, élménygazdagnak tudjuk mondani, ha a lehető legtöbb magyar alapanyagot használjuk fel az ételekben, vendégeink és kollégáink pedig maradéktalanul elégedettek. Sok fejlődési lehetőséget tartogat számomra ez az üzletág, örülök, hogy van szerencsém folyamatosan tanulni – legyen szó a világ egyik legismertebb márkájának minőséghez fűződő viszonyáról, az etikus üzleti működéséről, a rendszerszervezésről, a környezethez való viszonyulásáról, adatkezeléséről vagy a digitalizációról. – Végül egy megkerülhetetlen kérdés: melyik a kedvenc étele az étteremben? – Egyértelműen a Big Mac, de nagyon szerettem a magyar libamájas szendvicset is, ami a tapasztalatok alapján a hazai vendégek tetszését is elnyerte. Névjegy: A budafoki születésű Scheer Sándor a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán hídépítő üzemmérnöki szakon diplomázott 1987-ben, ezt követően 2005-ben közgazdász diplomát szerzett az Econovum Akadémián. Szakmai pályafutását építésvezetőként kezdte a Novolit Építőipari Rt.-nél 1989-ben, később a Herkules Építő Zrt.-nél volt építésvezető, majd termelési igazgató és ügyvezető. Scheer Sándor 1995 végén alapította meg a Market Építő Zrt.-t, azóta a cég első számú embere, aktív vezetője. Több mint 750 építkezés fűződik cége nevéhez, Magyarország legjelentősebb beruházásainak kivitelezője. Több hazai csapat támogatójaként évek óta segíti számos egyesület életét. A vállalkozó 2019 óta a magyarországi McDonald's-lánc üzemeltetője, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) elnöke.

A napokban tartotta idei vándorgyűlését a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, ahol átadták „Az év fiatal könyvtárosa” díjat. A Kovács Máté Alapítvány különdíját idén Farkas Renáta, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár munkatársa vehette át. Farkas Renáta 2014 óta dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. Végzettségét tekintve informatikus könyvtáros, majd mesterképzését üzleti információmenedzser szakirányon fejezte be. Az Egyetemi Könyvtár és Levéltárban (EKL) eleinte elektronikus tananyagok, könyvek feldolgozásával és egyetemi repozitóriummal foglalkozott. Jelenleg az Állományalakító- és feldolgozó osztály munkáját koordinálja, de részt vesz az oktatás- és kutatástámogató folyamatokban, a könyvtári minőségbiztosításban, a rendezvényszervezésben. Könyvtári munkája mellett pedig, az egyetemi Ranking csoport (felsőoktatási rangsorelemzés) tevékenységét is irányítja. A különdíjat ért nyertes pályamunkája címe: A könyvtár új útjai: Merre tovább könyvtárosként? Arra a kérdésre, hogyan látja a könyvtáros szakma jövőjét, Farkas Renáta elmondta: „A könyvtáros szakmát legtöbben azok választják, akik elhivatottnak érzik magukat. A szakma jövője szempontjából találóbb az elnevezés, ha információs szakemberekről, információmenedzserekről beszélünk. A technológiai fejlődés következtében a folyamatos változásra, fejlődésre nyitottnak kell lenni.” Az egyetemi könyvtáraknak mindemellett sajátos szempontoknak is meg kell felelnie. Ezzel kapcsolatban kifejtette: „Az egyetemi könyvtárak speciálisabb felhasználói réteg számára nyújtanak információkat, segítséget. Ennek a könyvtártípusnak a kutatókat, oktatókat, hallgatókat kell támogatnia többek között elektronikus, nyomtatott dokumentumokkal, adatbázisokkal, szaktájékoztatással, információkeresési technikákkal, publikációs tanácsadással, személyes konzultációkkal vagy online kapcsolattartás révén.” Munkája és napi feladatai széles spektrumon mozognak, hiszen foglalkozik könyvtári minőségbiztosítással, e-szakdolgozatokkal, de részt vesz kutatás-támogató folyamatokban is. Farkas Renáta elmondta, hogy minden nagyobb projektben talál hozzá közel álló részfeladatot. A minőségbiztosításban például az Egyetemi Könyvtár és Levéltár önértékelésének elkészítésében vállalt részt szívesen. Kiemelte, hogy a legnagyobb kihívás a kutatás-támogatás, hiszen ezt a szolgáltatást jelenleg az EKL igyekszik megújítani, felélénkíteni, hatékonyabbá tenni. Ezt keretbe foglalva a KutatóKapocs nevet kapta a szolgáltatás, melynek az újragondolásban, kidolgozásában aktívan részt vett. A Széchenyi István Egyetemen végzett munkájának kiemelt részét képezi még az egyetemi ranking csoport irányítása. Farkas Renáta erről elmondta: „A hazai rangsorokon való eredményes szereplés mellett intézményünk fókuszában a nemzetközi elismertség megszerzése áll. Az elmúlt években kiváló eredményeket ért el a Széchenyi István Egyetem a globális rangsorokon. Az egyetem hazai és nemzetközi megítélése, a külföldi hallgatók bevonzása rendkívül fontos, presztízsértékkel bír, valamint lényeges arculati tényező. Az intézmény fejlődését jelzi, hogy mára mindkét globális felsőoktatási minősítő szervezet, a QS és a Times Higher Education különböző listáira is felkerült.” Farkas Renáta Informatikus-könyvtárosként végezett, ami egyszerre jelzi a könyvek szeretetét és a digitális világ ismeretét. A kérdésre, miszerint hogy látja a valódi könyveknek, megmaradva annak materiális valóságában van-e jövője kifejtette: „Azt elképzelhetőnek tartom, hogy kevesebb könyv fog megjelenni a jövőben, de úgy vélem a lényegesebb tartalmak ezt a formát továbbra is magukra fogják ölteni. Már sokszor jósolták a nyomatott dokumentumok eltűnését, például az internet megjelenésekor, ugyanakkor láthatóan a mai napig nem tűntek el a könyvek, talán nem véletlenül…” Tóth Csilla, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár igazgatója is nagyon örült munkatársa elismerésének: „Nagyon büszkék vagyunk Renátára, hogy az idei évben ő tudhatja magáénak az országos szintű Év fiatal könyvtárosa pályázat különdíját. Egy ilyen díj elismerés az egyénnek, motiváló és fontos visszajelzés a csapatnak, a szervezetnek és az egyetemnek is. Közös az öröm, mert egy innovatív, fejlődő közösségként kitartóan, egymásnak segítve, összefogva haladunk tovább előre, s akkor számos hasonló siker vár még ránk.”

A Nokia és az Ericsson vezetésével, összesen 25 taggal jött létre az ún. Hexa-X projekt, amelynek keretében 2030-ra összeállhat a következő generációs, 6G sebességű hálózatokhoz tartozó stratégia. A következő két-három évben a 100 GHz feletti rádiófrekvenciás kommunikáció alapjait kell lefektetni, mert ezeknek a technológiáknak a java része jelenleg alacsony készenléti szinten áll. A Hexa-X célja, hogy lefektesse ennek az új hálózatnak az alapjait. A tagok között több egyetem és számos világcég is megtalálható. A terahertz-környéki kommunikáció jelenleg feltérképezetlen, egyedül Kína bocsátott fel olyan műholdakat, ahol ezt a technikát az űrben tesztelni tudják. A 6G még kisebb méretű antennákat és egészen rövid hatótávolságot tesz majd lehetővé, tehát speciális alkalmazásokhoz lesz alkalmas. A Digitális Fejlesztési Központban jelenleg 5G alapú alkalmazásfejlesztés folyik, de nemzetközi kapcsolataink révén betekintést nyerhetünk a 6G világába is. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Több mint 3400 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen szeptemberben, ami 22 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Az intézmény mind a kilenc karán számottevő a bővülés, köszönhetően annak, hogy a fiatalok körében vonzóak az intézmény által nyújtott minőségi képzések és szolgáltatások. A felsőoktatásba felvételizők július 22-én este nyolc órától SMS-ben kaptak értesítést arról, hogy felvették-e őket valamelyik általuk megjelölt intézménybe, s ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon tájékozódhatnak az idei ponthatárokról. Közülük csaknem három és fél ezren örülhetnek olyanok, akik a Széchenyi István Egyetem polgárai lesznek. „Tiszta szívből gratulálok mindenkinek, aki egyetemünkre nyert felvételt, nagy szeretettel várjuk őket közösségünkben. Örömteli, hogy a leendő elsőévesek száma jelentősen növekedett, köszönhetően annak, hogy a hallgatók számára vonzó egyetemünk magas infrastrukturális, kutatási, valamint oktatási színvonala, melynek fejlesztése újabb lendületet kapott a modellváltással” – értékelt dr. Baranyi Péter rektor. Nagy érdeklődés közepette, remek hangulatban telt az első Pont Ott Parti a Széchenyi István Egyetem campusán. Az eseményről készült galéria megtekinthető a képre kattintva. (Fotók: Májer Csaba József, Horváth Márton) Dr. Kovács Zsolt kancellár elmondta: az adatok azért is örvendetesek, mert céljuk az, hogy minél több hallgatót juttassanak értékes diplomához. További pozitívum, hogy a felvettek átlagpontszáma tovább emelkedett, ami előrevetíti, hogy jól felkészült hallgatók kezdik meg tanulmányaikat. „A fiatalok körében rendkívül népszerűek az egyetemünk által nyújtott minőségi képzések és szolgáltatások. Az angol nyelvű képzési programok száma a következő tanévben már a harmincat is meghaladja majd, s a gólyák valódi nemzetközi környezetbe érkeznek, ahol a hallgatói közösséget több mint félszáz ország fiataljai alkotják. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyakorlatorientált képzéseket, jól hasznosítható tudást nyújtsunk számukra, amit a műszaki területeken egyre több duális partnerünk – köztük stratégiai partnerünk, az Audi – is segít. Emellett pedig számos alapítványi, vállalati és egyéb ösztöndíj érhető el, amelyek segítik a hallgatók fejlődését, tanulmányaikat” – sorolta a kancellár. Tapasztalataik szerint a cégek, intézmények keresik az itt végzetteket, és nagyon sokan még egyetemi éveik alatt, a szakmájukban találnak jól fizető munkahelyet. Ezt támasztja alá, hogy a Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb adatai alapján a Széchenyi István Egyetemen a 2017–2018-as tanévben diplomát szerzettek összesített bruttó átlagjövedelme több mint 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és átlagosan mindössze egy hónap alatt helyezkedtek el. Dr. Kovács Zsolt arra biztatott mindenkit, akit az általános felvételi eljárásban nem vettek fel vagy esetleg nem adta be jelentkezését, hogy fontolja meg a pótfelvételi lehetőségét. A fiatalokat többek között vonzó kollégiumi szolgáltatás és campus, modern infrastruktúra, Közép-Európában egyedülálló laborháttér várja a Széchenyi István Egyetemen. Emellett a hallgatók számára Győr – Magyarország legerősebb vidéki gazdasági központjaként – pezsgő kulturális, fesztivál- és sportéletet, valamint jó elhelyezkedési lehetőségeket nyújt. Az idei pótfelvételi eljárás július 29-től augusztus 8-ig tart. A felvételi számokból látszik, hogy a három műszaki kar közül az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon az angol nyelvű járműmérnök alap- és mesterképzés jelentős érdeklődésre tart számot. A legkedveltebb továbbra is a magyar nyelvű járműmérnök alapszak. A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon igazi slágernek számít a mérnökinformatikus alapszak, amelyen csaknem 200 elsőéves lesz. Rendkívül népszerű emellett a gazdaságinformatikus, a gépészmérnök és a villamosmérnök szak is. Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon számottevően emelkedett a felvettek száma. Az átlagpontszámok növekedése azt mutatja, hogy a minőségi oktatásra nagy a kereslet. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karra több mint 700-an nyertek felvételt, ami a legmagasabb szám a Széchenyi István Egyetemen. Az adatokból itt is a minőségi irányba történő elmozdulás látszik. Erre példa a legnépesebb alapszak, a gazdálkodás és menedzsment, amelyen az elsőévesek mintegy 60 százaléka 400-nál több ponttal érkezik. Fontos kiemelni, hogy az angol nyelvű képzések nemcsak a külföldi, hanem a magyar diákok körében is népszerűek. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon összesen több mint 200 hallgató – az átlagpontszámok alapján kitűnő gárda – kezdi meg tanulmányait jogász szakon. A másik két, a munkaerőpiacon rendkívül keresett oklevelet adó alapképzési szak, az igazságügyi igazgatási, valamint a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szak is népszerű maradt. Az Apáczai Csere János Karra felvettek száma mintegy százzal nőtt, s örömteli, hogy ezen belül tovább erősödtek az emberi erőforrás tanácsadó, a közösségi és civil tanulmányok, valamint a kulturális mediáció mesterszakok. Nagy az érdeklődés a nemzetközi tanulmányok szakra magyar és angol nyelven egyaránt, miközben több mint 70 elsőéves készül tanítónak. A Művészeti Karon több mint háromnegyedével emelkedett a felvettek száma, köszönhetően részben a mesterszakok növekvő kedveltségének. Az újdonságot jelentő designszakokra – építőművészet, formatervezés, tervezőgrafika – jelentős érdeklődés mutatkozott a fiatalok körében. A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon a bővülés meghaladta a 60 százalékot. Érdemes kiemelni az osztatlan agrármérnök szak népszerűségét, valamint azt, hogy a most először meghirdetett állattenyésztő mérnöki szak is találkozott a fiatalok igényeivel. A hallgatók számára vonzó, hogy nemrégiben megújult a kar otthona, az óvári vár, ahol a közeljövőben további fejlesztések valósulnak meg. Az Egészség- és Sporttudományi Karon a rekreáció és életmód szak bizonyult a legnépszerűbbnek a felvételizők között. Az adatokból kitűnik, hogy sikeresen indul el az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányon. Borítókép: Májer Csaba József

A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja a gyakorlatorientált képzést és a gazdaság szereplőivel való szoros kapcsolatot. Mindkettőre jó példa a TSPC Csoporttal közös program, amelynek keretében az intézmény építészhallgatói a budapesti Szent János Kórház fejlesztési folyamatában vesznek részt. Összesen 150 ezer négyzetméteren újul meg az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, melynek generáltervezési feladatait a TSPC és konzorciumi partnere, a CÉH Zrt. vállalták. A győri alapítású, jelenleg 160 munkatárssal, négy városban jelen lévő TSPC a többéves tervezési folyamatban külön feladatot szánt az építészhallgatóknak is. „A Széchenyi István Egyetemmel több éve viszünk közösen egy olyan hallgatói mentorprogramot, melynek célja, hogy győri Dunakapu téri irodánkban dolgozva az építészhallgatók valós tapasztalatot szerezzenek, és kipróbálhassák magukat az építészet és mérnöki szolgáltatások több területén is – hangsúlyozta Kádár Mihály építész, a TSPC tulajdonos-ügyvezetője. – Jelenleg öt hallgató segít minket a Szent János Kórház fejlesztési folyamatában az építészet és tartószerkezeti tervezés területén. Hiszek benne, hogy az egyetemisták friss meglátásai, bátran feltett kérdései előreviszik a TSPC csapatát is: örülünk, hogy velük közösen dolgozhatunk.” Bach Péter, a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékének vezetője elmondta: számos céggel kötöttek együttműködési megállapodást, amelyek révén a hallgatók teljesíthetik kötelező szakmai gyakorlatukat. Közülük az egyik legszorosabb kapcsolat a TSPC Csoporttal alakult ki. „Mindkét oldalról rendkívül előnyösek az ilyen partnerségek. A hallgatók élő projekteken dolgoznak, amelyek során megtapasztalják, hogy amit kitalálnak, annak megvalósíthatónak kell lenni műszaki és anyagi szempontból egyaránt. Közben megismerik egy mérnökiroda működését, illetve bepillantást nyerhetnek a szakági tervezőkkel és más építész tervezőkkel való együttműködésbe. A cégek számára ugyanakkor hasznos lehet, hogy friss építész-utánpótlást nevelhetnek ki szoros együttműködésben az egyetemmel” – fogalmazott Bach Péter. Az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő projekt minden résztvevő életében fontos, hiszen léptéke és összetettsége is egyedülálló Magyarországon. A hallgatók munkájuk során megismerkedhetnek többek között a kórháztechnológiával, a gépészeti és az energetikai rendszerek tervezésével, a minőségi építészeti design képviseletével, az infrastruktúrafejlesztéssel, és találkoznak a műemléki rekonstrukció kérdéseivel. Az építész és tartószerkezeti hallgatók tapasztalt tervezők mellett és iránymutatásával dolgoznak alaprajzi elrendezéseken, szerkezeti megoldásokon, helyszínrajzi kialakításon. Szintén fontos, hogy belelátnak egy nagy projektteam működésébe, a csapatmunka fontosságába, a szakági munkarészek kooperációjába. A mentorprogram három éve alatt eddig csaknem húsz egyetemista dolgozott a TSPC szakemberei mellett, közülük öten mára a mérnökiroda állandó munkatársai lettek. A budapesti Szent János Kórház épületegyüttesének modernizálása azért vált szükségessé, mert az egykor korszerűnek számító, pavilonos rendszerű, domboldalra, teraszos rendbe épített műemléki védettségű épületek nagyon rossz állapotban vannak. A megrendelői szándék a teljes és egységes felújításra fontos lépés a magyar egészségügy számára. A TSPC terve az, hogy a területen egy modern, jól szervezett épületegyüttes szolgálja majd a betegellátást, amely ötvözi a Szent János Kórház építészeti örökségét a modern orvostudomány méltó körülményeivel. A kórház évi közel egymillió orvos-beteg találkozás helyszíne, Észak- és Közép-Buda lakossága mellett 125 környező település lakóinak ellátását is biztosítja. Az 50 épületből álló intézmény fejlesztése kiemelt kormányzati projekt, teljes megújulását hosszú ideje várják a budapestiek. A 14 hektáros területen teljes egészében, komplex rendszerként újul meg a közműhálózat, emellett a közlekedési, parkolási és betegszállítási rend kialakítása is nagy feladat lesz.

A Széchenyi István Egyetem kilenc karán több mint 1600 hallgató tett sikeres záróvizsgát a most záruló félévben. Közülük az Egészség- és Sporttudományi Kar, az Apáczai Csere János Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar végzettjei a pénteken és szombaton tartott ünnepségeken vehették át diplomájukat. A hallgatók életében talán a legfontosabb pillanat, amikor többéves erőfeszítésük eredményeként ünnepélyes külsőségek között átvehetik oklevelüket. A koronavírus-járvány miatt tavaly nyáron és idén februárban nem kerülhetett sor ilyen eseményekre a Széchenyi István Egyetemen, a mostani tanév végén azonban már lehetőség nyílt az ünnepségek megtartására. A sort a Művészeti Kar nyitotta június végén, amelyet a mostani hétvégén az Egészség- és Sporttudományi Kar, az Apáczai Csere János Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar folytatott a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Ezeken a karokon több mint 700 fiatal szerzett most diplomát. Az Egészség- és Sporttudományi Kar ünnepélyén Győr nevében prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester, a kar tudományos dékánhelyettese is szólt a jelenlévőkhöz. „Kívánom mindenkinek, hogy sikerüljön megtalálnia azt a helyet, ahol nemcsak elkezdheti azt a munkát, amire diplomája feljogosítja, hanem szeresse is azt. Találják meg benne számításukat, megélhetésüket, örömüket, fejlesszék folyamatosan a tudásukat” – fogalmazott. Köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetem oktatóinak a tartalmas, színvonalas képzésért, a járvány miatti nehéz időszakban tanúsított kitartásért és az áldozatos munkáért, valamint a hozzátartozóknak a hallgatók segítéséért. A végzettekhez fordulva pedig azt mondta: „Mindenkinek szívből gratulálok, hiszen ez győzelemnek számít az életben. Mit tehet egy győztes? Örül egy napig, majd felkészül az újabb küzdelemre. Van, akinek ez a munka, van, akinek pedig a következő diploma megszerzése lesz.” Ahogy az Egészség- és Sporttudományi Karon, úgy az Apáczai Csere János Karon, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon végzettek is ünnepélyes esküt tettek arra, hogy megszerzett tudásukat a Széchenyi István Egyetem tisztességére, embertársaik javára, népük és hazájuk dicsőségére fordítják, és szakadatlanul gyarapítják. A jogi kar ünnepségén a végzett joghallgatókat a hagyományoknak megfelelően doktorrá avatták. Az eseményen summa cum laude minősítésű diplomát vehetett át Gábriel Andor Zoltán, Gősi Tamás, Kiss Ferenc Zsolt, Lantos Milán, Somogyi Csilla, Szabó Lívia, Szalay Péter, Varga Ádám és Vincze Erik Jenő. A diplomaátadókon a szokásoknak megfelelően kitüntetéseket is átvettek az arra érdemesek. Apáczai Csere János Kar Pro Auditoribus emléklap: Binder-Takács Eszter Edit Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Boa Zsófia, Csató Kitti Mónika, Pintér Patrik Pro Auditoribus díj bronz minősítés: Maszlavér Diána Virág Pro Auditoribus díj ezüst minősítés: Horváth Kinga Apáczai Csere János Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Pro Auditoribus emléklap: Antal Dóra, Dobos Dorina, Joó Virág Annamária, Medvácz Ádám, Molnár Adrienn Erzsébet, Szabó Lívia Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Pollák Eszter, Sárközi Márk Pro Auditoribus díj ezüst minősítés: Bíró Annamária „Oktató a hallgatókért” díj: dr. Kelemen Roland Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) Egészség- és Sporttudományi Kar Pro Auditoribus emléklap: Boldizsár Botond, Dán Patrik, Horváth Lilián, Incze Ábel, Smidéliusz Szandra Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Báró Szabina, Hornyák Zsolt Mihály, Horváth Tünde Anna, Nagy Zsófia, Németh Ágnes Fruzsina Egészség- és Sporttudományi Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Pro Progressum emléklap: Szabó Máté, Zsirai Annamária Pro Auditoribus emléklap: Bozzay Eszter Vivien, Esztergályos Patrik, Payer Veronika Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Győri Sára Rózsa, Tóth Gabriella Margit, Vass Alida Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara a tervek szerint szeptember elején tartja diplomaátadó ünnepségét.

Július 1-jével hivatalba lépett dr. Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem új rektora, akinek dr. Knáb Erzsébet, a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke gratulált megbízatásához. A professzor munkájával hozzá kíván járulni az intézmény további lendületes fejlődéséhez. „A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma nevében gratulálok dr. Baranyi Péter professzor úrnak rektori kinevezéséhez, egyúttal munkájához sok sikert kívánok. Személyében nemzetközi hírű rektora van az egyetemnek, aki jelentősen hozzájárulhat az intézmény további fejlődéséhez, partnerkapcsolatainak, nemzetköziesítésének és szolgáltatóképességének további erősödéséhez. Közös cél, hogy azok a fiatalok, akik a Széchenyi István Egyetemet választják, versenyképes tudást szerezzenek” – nyilatkozta dr. Knáb Erzsébet, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzáfűzte: a nemzetközi mércével mérve is elismert minőségű felsőoktatás megteremtése és folyamatos fejlesztése nemzetstratégiai feladat. „Az egyetem ennek szellemében fogadta el tavaly 2030-ig szóló stratégiáját, mutatva, hogy hosszú távon, világos jövőképet és célokat megfogalmazva gondolkozik. Ennek alapja továbbra is az, hogy hallgatóink, munkatársaink szeressenek itt tanulni, dolgozni, kikapcsolódni. Legyenek büszkék eredményeinkre, amire a tágabb közösség, a városban, a régióban élők is elismeréssel tekinthetnek, s oktatási, kutatási tevékenységünkkel még jobban segíthessük partnereinket, valamint a térséget” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet. Kiemelte: „Az új rektor személye garanciát jelent az egyetem és a gazdaság még intenzívebb, magasabb dimenziójú együttműködésére, a tudományos teljesítmény és az ipar még szorosabb összekapcsolódására. Ez intézményünk jövőképességének legfontosabb záloga. Ebben a folyamatban új lehetőségeket biztosít a modellváltás, a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti dinamikus, nyitott partnerség.” Dr. Baranyi Péter elmondta: kinevezésével olyan erős vezetői csapat tagja lett, amely együttműködve, jó hangulatban dolgozik közösen a sikerekért. „Az elmúlt időszak nagy eredménye, hogy a Széchenyi-egyetem már mindkét nagy globális felsőoktatási minősítő szervezet, a QS és a Times Higher Education világranglistáján szerepel, ami visszatükrözi, hogy milyen sokat fejlődött oktatási, tudományos és infrastrukturális szempontból egyaránt. A nemzetközi színtéren versenyzünk, és éppen az ebből adódó látásmódot, jövőtervezési képességet tudjuk nyújtani a térség és partnereink számára. Ezt segíti a vezetőség, a munkatársak és a hallgatók által megalkotott ambiciózus stratégia, ami újabb lendületet ad a következő évekre” – fejtette ki a rektor. Dr. Baranyi Péter megerősítette a rektori pályázatában megfogalmazottakat: a nemzetközi színvonalat képviselő, rangos egyetem egyik jellemzője az, hogy hagyományos értelemben vett universitas legyen. „Ennek lényege, hogy egyformán fontos minden tudományterület, művészeti ág, amelyek kölcsönösen gazdagítják egymást és ezáltal erősítik az intézményt. Ehhez valamennyi munkatársunkra, hallgatónkra, partnerünkre, támogatónkra szükségünk van, aki velünk szeretne jönni ezen az úton” – hangsúlyozta. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt emelte ki: dr. Baranyi Péter rektorként meghatározó alakítója lesz az intézmény további dinamikus fejlődésének. „Az egyetem minden területen nagyot lépett előre az elmúlt időszakban. Jelentősen nőtt a magyar és az angol nyelvű képzések, a hazai és a nemzetközi hallgatók, valamint partnerkapcsolataink száma. Kiteljesedett a gyakorlatorientált oktatás, a nagyléptékű fejlesztéseknek köszönhetően megteremtett infrastruktúra világszínvonalú. Az idei, tizenkilenc százalékos növekedést mutató jelentkezési adatok azt igazolják vissza, hogy intézményünk vonzó lehetőséget jelent a fiatalok számára. Az új rektori ciklusban a további fejlődést a modellváltás is segíti. Stabilitást, biztos pénzügyi hátteret, hosszú távú tervezhetőséget jelent az intézmény számára. Nagyobb önállósággal határozhatjuk meg saját működésünk kereteit, a teljesítményt ösztönző és elismerő rendszerünket” – emelte ki dr. Filep Bálint.

2021 végéig országosan több száz bázisállomáson lesz elérhető a Telenor kereskedelmi 5G szolgáltatása. Először Budapest egyes területein, majd nyárra a Balaton környékén is elérhető lesz a gyors kapcsolat. Győr környékén is már elérhető a vállalat Hipernet 5G megoldása. Nem csupán az 5G kiépítése, hanem a digitális termék- és applikációfejlesztés is hangsúlyos szerephez jut. Ez szükséges is lesz, mert az elmúlt évben – a vírushelyzetre való tekintettel is – 30%-kal nőtt a mobilnetes forgalom. Ezt területi alapon is kezelni kell: több mint 200 helyszínen hajtottak végre a tervezetten felül hálózati finomhangolásokat. A győri Széchenyi István Egyetemen a kollégium tetején található 5G-s Telenor bázisállomás látja el a területet, tesztelése szoros együttműködésben zajlik a Digitális Fejlesztési Központtal. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Tovább folytatódik a Széchenyi István Egyetem fejlesztése, elkezdődött a jogi kar központjának, a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubnak, valamint az Apáczai Csere János Kar II. számú oktatási épületének az energiahatékonysági felújítása. A beruházások várhatóan még idén befejeződnek. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy valamennyi épületét felújítsa a fenntarthatóság és a klímavédelem jegyében, társadalmi felelősségvállalását is szem előtt tartva. Fontos az is, hogy az ingatlanok külső megjelenésükben méltók legyenek ahhoz, hogy a minőségi oktatást és szolgáltatásokat nyújtó intézmény Magyarország egyik vezető tudásközpontjává vált, s mára a két legnagyobb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet – a QS és a Times Higher Education – ranglistájára is felkerült. Ennek szellemében kezdődtek meg újabb három győri épület nagyszabású rekonstrukciós munkálatai. Az erről tartott sajtótájékoztatón Kara Ákos országgyűlési képviselő kifejtette: a 2017-ben elindított, összesen 1,82 milliárd forintos, európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló projekt első ütemeként az igazgatási épület korszerűsítése 2018 elejére készült el, míg az oktatási termeknek helyet adó, csaknem 2300 négyzetméter fűtött alapterületű E épület energetikai felújítása tavaly ősszel fejeződött be. Az utóbbival teljessé vált a belső campus rehabilitációja. A politikus hozzátette: a harmadik, befejező ütemben újabb három épület energiahatékonysági fejlesztésére kerül sor. Ezek egyike az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Áldozat utcai központja, ahol a lapos tető hő- és vízszigetelést, a homlokzatok pedig hőszigetelést kapnak. Kicserélik a külső ajtókat, ablakokat, szabályozhatóvá teszik a fűtési rendszert. Kara Ákos hangsúlyozta: teljesíteni fogják az évekkel ezelőtt kitűzött célt, hogy 2024 végére minden olyan győri egyetemi épületet felújítása megtörténjen energetikai szempontból, amely megkívánja a fejlesztést Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő hozzáfűzte: a projekt harmadik ütemében érintett másik két létesítmény a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub, valamint az Apáczai Csere János Kar II. számú oktatási épülete. Az utóbbi, Liszt Ferenc utca 17. szám alatti műemléki védettséget élvező ingatlanon hőszigetelést és fűtéskorszerűsítést végeznek. A nyílászárók is megújulnak, a tetőre pedig napelemek kerülnek. Nyílászárócserére és hőszigetelésre sor kerül a Bridge-nél is, ahol a fejlesztés része még a falak vizesedésének megakadályozása, a lapos tető vízszigetelése és burkolatcseréje. „A felsőoktatás kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából, amelyet a kormány kiemelten támogat. A Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő intézménye, ami igaz a hallgatói és az oktatói színvonalra, valamint az infrastruktúrára is. Képviselőtársammal és az egyetem vezetésével azon munkálkodunk, hogy ez a lendület folytatódjon” – szögezte le Simon Róbert Balázs. Dr. Smuk Péter professzor, a most zárult tanévben a jogászképzés megindításának 25. évfordulóját ünneplő Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar leendő dékánja beszédében megköszönte a támogatást, majd úgy fogalmazott: az épület nemcsak a kar otthona, hanem a jogászi hivatásrendek találkozási pontja is. Örömét fejezte ki, hogy a létesítmény a jövőben – amellett, hogy szerethető marad – a modernséget is tükrözi majd. A Liszt Ferenc utca 17. szám alatti épület az Apáczai Csere János Kar termei és a Kasztner Janka Iskolatörténeti Kiállítás mellett a Győri Tankerületi Központnak ad helyet. Dr. Nagy Adél, a központ igazgatója elmondta: a közösen használt ingatlan megtestesíti a köztük és az egyetem között kialakult kiváló együttműködést. „Az energiahatékonysági mutatók javulása, a külső-belső megújulás nyomán a kiegyensúlyozott működést szolgáló környezet biztosított továbbra is ahhoz, hogy négy járás hatvanhat köznevelési intézményének fenntartói feladatait, az ezzel járó nagy ügyfélforgalmat, valamint a kiterjedt partneri körünkkel járó kapcsolattartást ellássuk” – jegyezte meg. Máté Eszter, az Egyetemi Szolgáltató Központ vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bridge felújításával olyan színvonalas kulturális központ jön létre, amit a hallgatók és az oktatók még szívesebben vesznek igénybe, s amit a partnereknek is bátran ajánlhatnak.

Kétnapos konferencián számoltak be kutatási eredményeikről az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjpályázatának nyertesei a győri Széchenyi István Egyetemen. Az intézményben összesen 31-en részesültek ilyen támogatásban a most záruló tanévben. Az öt éve létrehozott Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) több témakörben kiírt ösztöndíjpályázatot foglal magában azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatói, kutatói kiválóságot támogassa. Ennek megfelelően alap-, mester- vagy doktori képzésben tanulók, valamint fiatal oktatók, kutatók nyerhetik el az ösztöndíjat. A 2020/21-es tanévben a Széchenyi István Egyetemről 87 érvényes pályázat érkezett, közülük 31-nek ítélték meg az ösztöndíjat: kilenc alap- és mesterképzésben tanuló hallgatónak, 12 doktorandusznak, négy doktorvárományosnak, négy posztdoktornak, valamint a Bolyai+ pályázati kategória két nyertesének. A programra az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóváhagyásával 60,2 millió forint támogatásban részesült a Széchenyi István Egyetem. Ebből 43 millió forint ösztöndíjként került kifizetésre a nyertes pályázóknak, és 17,2 millió forintot pedig a lebonyolításra, megvalósítására fordítandó intézményi támogatásként használtak fel. Hagyomány, hogy az ÚNKP-ösztöndíjasok konferencián mutatják be kutatásuk eredményét. Az eseményt az egyetemen idén a járványhelyzet miatt online rendezték meg. Önvezető rendszer a fókuszban A konferencia előadóinak egyike, Ignéczi Gergő fél éve végzett a Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterképzésén, szeptembertől pedig a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatója lesz. Jelenleg a Bosch magyarországi fejlesztőrészlegénél dolgozik, valamint ezzel párhuzamosan részt vesz a Járműipari Kutatóközpont önvezető autózással kapcsolatos projektjeiben. Mindemellett 2019 óta a Széchenyi-egyetem hallgatói csapata, az Arrabona Racing Team (ART) driverless részlegének vezetője. „Az ART-nél egy teljes önvezető rendszer kialakításán munkálkodunk immár két éve, a szakdolgozatomban, valamint a TMDK-dolgozataimban ezek egy részét foglaltam össze. Korábban főleg a környezetészlelést emeltem ki, a tavaly őszi pályázati időszakban pedig a mozgásszabályozást” – árulta el portálunknak Gergő, majd röviden ki is fejtette, miről is van szó. „Az autó észlelései és tervezett mozgása alapján felépül egy haladási vonal, a mozgásszabályozás feladata, hogy ezt kövesse. Gyakorlatilag úgy vezéreljük a különböző aktuátorokat, legyen szó kormányvezérlőről, motorról, fékről, hogy az autó arra haladjon, amerre szeretnénk. A munkámban két különböző megoldást hasonlítottam össze: az egyik a hagyományos PID-szabályozós struktúra, a másik a modellalapú prediktív vezérlés, ami egy újabb technológia. Előbbit sikerült is megvalósítani a gyakorlatban, az Arrabona Racing Team autójával hamarosan tesztelni is fogjuk” – összegzett Gergő. A digitális fizetés elterjedtségét kutatja „A kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy a digitális fizetés elterjedtsége Európában mennyire illeszthető rá a szokásos kelet-nyugat, észak-dél és egyéb térszerkezeti felosztásokra” – kezdett bele munkája ismertetésébe Vinkóczi Tamás, a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori iskola hallgatója, egyben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar tanársegédje. „Az eredmények visszaigazolták a hipotézisem, miszerint igen, kimutatható korreláció, annyi különbséggel, hogy az északi régió a nyugati országok között is kiemelkedően fejlettnek számít e tekintetben” – állapította meg a doktorandusz. A fiatal kutató kialakított egy pontozást (főkomponens-elemzés segítségével), amelynek révén rangsorolni tudta az Európai Unió 28 országát többek között a mobilérintéses fizetések gyakorisága, valamint az e-pénzügyi műveletek használatának társadalmi (lakossági) feltételei és penetrációja alapján. Mindez hiánypótló, hiszen a főbb EU-s mutatók között nem szerepel külön a pénzügyi digitalizáció. Vinkóczi Tamás főképp emiatt vállalta el a témát, továbbá nem utolsósorban azért is, mert sok szállal kapcsolódik a doktori disszertációjához. A nyelvi hátránnyal küzdő gyerekeket vizsgálta Az Apáczai Csere János Karon működő Barsi Ernő Szakkollégium Gyógypedagógiai Szekciója dr. Zajdó Krisztina egyetemi docens vezetésével egy beszédfejlesztő modul kidolgozását tűzte ki célul, amely a nyelvi hátránnyal küzdő gyermekek fejlesztéséhez tartalmaz majd módszereket és új eszközöket. Mivel a nyelvi hátrány akadályozhatja a tanulás és a közösségbe való beilleszkedés sikerességét is, negatív hatásainak kiküszöbölése kiemelkedő jelentőségű. Ehhez a kutatáshoz csatlakozott Antalovits Orsolya gyógypedagógia szakos, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tanuló hallgató is, aki kutatótársaival különféle nézőpontokból vizsgálta a problémát. „A nyelvi hátrány azt jelenti, hogy az egyén a társadalmilag elvárt, annak nyelvi normájához igazodó nyelvhasználattól eltérően használja a nyelvet, emiatt hátrányba kerül. Ez a nehézség adódhat enyhe fokú intellektuális képességzavar (régi szakkifejezéssel élve enyhe értelmi fogyatékosság – a szerk.) következtében, illetve az is előfordulhat, hogy valaki szociális körülményei, az őt ért környezeti hatások, vagy épp a megfelelő mértékű stimuláció hiánya miatt mutat lemaradást az átlagoshoz képest” – tisztázta az alapfogalmakat a hallgató, majd folytatta. „A kutatás során az óvodás és általános iskolás tanulókat vizsgáltuk, azaz a 3–14 éves korosztályt. Vizsgálati csoportként a hátrányos helyzetű gyerekeket határoztuk meg. A kutatásban alapvetően a beszédészlelési és a beszédprodukciós területek közötti kapcsolatot vizsgáltam, azaz azt a kérdést, hogy mennyiben jár együtt a hangok, hangsorok azonosításának és azok kiejtésének képessége” – fogalmazott. Mikor lesz sikeres egy európai város? Rácz Szilárd kutatási területe a regionális politika és gazdaságtan, azon belül is a posztszocialista városok fejlődése Közép-Európa, valamint a Balkán országaiban. Utóbbi érdeklődés természetesen adódik abból, hogy a kutató Pécsett él és dolgozik, a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályának vezetője, emellett a Széchenyi István Egyetem Bolyai+ ösztöndíjasa. Legutóbbi munkájában a regionális központok innovációs potenciálját helyezte górcső alá, különös tekintettel Délkelet-Európára, amely szavai szerint sokszor figyelmen kívül hagyott terület. „Mikor lesz sikeres egy kis vagy közepes méretű európai város? Ezt a kérdést szoktuk mindig feltenni. A kutatásaim azt erősítették meg, hogy minden esetben volt egyfajta fejlesztési koalíció, egy összefogás a város különböző szereplői, az akadémiai szféra, az önkormányzat, a gazdasági aktorok és a civil szervezetek között. Számos városban érdemi ipar és tőke híján a helyi egyetem vagy főiskola szerepe kulcsfontosságú a fejlesztésben és a foglalkoztatásban. Azok a térségek tudtak sikeresek lenni, ahol az egyetem az oktatási és alapkutatási feladatai mellett helyileg elkötelezett úgynevezett szolgáltató egyetemmé tudott válni” – részletezte eredményeit, hozzátéve, hogy megfelelő szakértelmiség kinevelése nélkül nem hoz a működő tőke tudásalapú munkahelyeket. „Szerencsések azok a városok, amelyeknek van ipari múltjuk. Magyarországon Győr a bezzegpélda, de említhetjük Miskolcot is, amelyik szép lassan visszakapaszkodott, és harminc évvel a rendszerváltás után újra ipari városként tarthatjuk számon. A kutatások kimutatták, az újraiparosítás csak ott működött, ahol ennek voltak előzményei” – mondta. A program ideális környezetet biztosít az új ötleteknek Tátrai Zsófia Rita, a Széchenyi István Egyetem oktatásszervezési igazgatója szerint az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasainak kutatási témái átfogják az egyetem karainak teljes spektrumát, ezáltal erősítve az intézményben kezdetektől jelen levő és központi értéket képviselő szinergiát, a különböző tudományterületek közötti elfogadó viszonyt. „A nyertesek megismerik egymás munkáit, aminek köszönhetően új, közös, interdiszciplináris kutatási témák születhetnek, és születnek is. A program által nyújtott anyagi forrás lehetővé teszi, hogy a kutatások – az egyetem támogató légkörében erősödve – nemzetközi konferenciákon hangozzanak el, nemzetközi és nemzetközileg is elismert publikációk jöjjenek létre, erősítve a tudományos minőséget” – mondta Tátrai Zsófia Rita. Hozzátette: a program az alapképzésben részt vevőktől a posztdoktorokig minden szintet mozgósít, így lehetőséget teremt arra, hogy a legfiatalabbak kapcsolatokat építsenek ki azokkal, akik már kiterjedt és eredményes kutatásokat folytatnak. Emellett az innovációt segítve ideális környezetet biztosít számos területen új ötletek, témák, adott esetben technológiák kibontakozására.

Dr. Horváth Nóra filozófus, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense, a Műhely kulturális folyóirat főszerkesztője a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2021–2024-re szóló művészeti ösztöndíját nyerte el színházművészet kategóriában. A támogatott kutatás címe: Inspirációktól a lenyomatokig – Frenák Pál művészi világának nyomában. – Milyen munka, életút vezetett az ösztöndíj elnyeréséhez? – Az előzmények két szálon futnak az életemben már majdnem húsz éve. A 2000-es évek eleje óta rajongok Frenák Pál művészetéért, közben pedig filozófiai tanulmányokat folytattam. A tudományos tevékenységemet jellemző szellemi irányvonal most kapcsolódott össze a táncművészettel. Így született meg a kortárs táncot és a művészetfilozófiát egybefogó tematika. 2014-ben doktoráltam filozófiából egy létezésesztétikai megközelítésű disszertációval. Három amerikai művész és filozófus életművét vizsgáltam – ez 2019-ben meg is jelent könyv formájában A szépség szeretői címmel. Ez egy XIX–XX. századi téma volt. Már rögtön utána azon gondolkodtam, hogyan lehetne addigi eredményeimet kortárs filozófiai-esztétikai vizsgálódások tükrében továbbgondolni. Így jutottam el a kortárs amerikai pragmatizmus egyik legújabb irányzatához, a szómaesztétikához, mely bevonja a gyakorlati tevékenységeket, különösen a testtel (ógörögül szóma) való foglalkozást a filozófia területére. Egy konferencia-előadásban összekapcsoltam korábbi kutatási témámat a szómaesztétikával. Ez volt az, amit az elmélet kidolgozója, Richard Shusterman hallott, majd meg is jelentetett az általa szerkesztett konferenciakötetben. Az ismeretségünknek köszönhetően, mikor megtudtam, hogy 2017-ben Magyarországra látogat egy újabb szómaesztétikai konferencia kedvéért, elhatároztam, hogy meghívom Győrbe, a Széchenyi István Egyetemre. Hosszas és komplikált egyeztetést követően az egyetem segítségével ez sikerült is. Ez volt az International Symposium on Somaesthetics, Body Consciousness and the Arts program 2017 júniusában. A program előkészítésekor kitaláltam, hogy Frenák Pált is meg kellene invitálni egy beszélgetésre. Valahogy zsigerből éreztem, hogy az elmélet gyakorlati példák és szempontok iránt kiált. Ismeretlenül vettem fel a kapcsolatot a Frenák Pál Társulat menedzsmentjével, majd a társulat vezetőjével. Mondhatom, hogy az akkor elkezdődött párbeszédből csodás dolgok születtek. Frenák Pál azóta három előadás elméleti előkészítésébe is bevont. Így filozófiai konzultánsa lehettem a 2019-es Cage-nél, a 2020-as Spidernél és a 2021. június 29-én bemutatott Fight-nál. Nagyon élvezem ezt az együttgondolkodást, ami visszahat a különböző filozófiai konferenciákon tartott előadásaimra, oktatótevékenységemre és alapvetően a szemléletmódomra is. Az elmúlt években számos külföldi esztétikai konferencián – így Párizsban és Belgrádban is – beszéltem Frenák művészetének gazdag szellemi hátteréről. Rá kellett jönnöm, hogy a szómaesztétika keretei nem elegendőek a teljes életművének és stílusának az elemzéséhez. Az idén 40 éves pályafutása alkalmából Kossuth-díjjal kitüntetett, nemzetközileg is elismert táncművész-koreográfus megújította a magyar kortárs táncot. Olyan egyedülálló organikus mozgásnyelvet alakított ki, mely a siketek és nagyothallók jelrendszerének felnagyított és deformált gesztusaiból építkezik. Emellett pedig komoly inspirációkat nyer például a képzőművészetből, a filmművészetből, Gilles Deleuze filozófiájából vagy éppen a japán butoh tánclegenda, Kazuo Ohno örökségéből. A kutatás tehát kiszélesedett, s az MMA-hoz benyújtott pályázatomban megpróbáltam minden lehetséges kutatási irányt felvázolni. Frenák Pál mentorálásával valósul meg a projekt, ami azért is nagyon fontos, mert kutatásaimhoz olyan archív felvételeket bocsát a rendelkezésemre, melyek nélkül bizonyos témák kidolgozhatatlanok lennének. A három év alatt úgy érzem, lehetőségem lesz nemcsak Frenák Pál munkásságának átfogó bemutatására, de egy új elméleti megközelítés kidolgozására is. Ez használható lehet olyan művészeti életművek vizsgálatára, ahol az alkotók egyedi stílusukkal, minden alkotásukban autentikus módon képesek közvetíteni ugyanannak a jellegzetes világnak a hangulatdarabkáit. Tehát feltételezhető náluk egy sajátos létezés-esztétika. – Az Apáczai-karhoz hogyan kapcsolódik az elnyert ösztöndíj? – Nemcsak mostani munkahelyemként gondolok a karra, de a filozófia iránti lelkesedésem kiindulópontjaként is. 2002-ben ugyanis itt kezdtem meg a tanulmányaimat tanító–művelődésszervező szakon. Rögtön a második filozófiaórán eldőlt a sorsom, mikor dr. Gál Zoltánnál Platón Állam című művének egy részletéből tartottam kiselőadást. A tanár úr rögtön ezután meghívott a filozófiai speciálkollégiumba, s az ottani munka alapozott meg mindent ahhoz, hogy 2006-ban jelentkezhessek filozófia szakra a Szegedi Tudományegyetemre, ahol négy év után végeztem egy jogfilozófiai témájú diplomadolgozattal. Az Apáczai színeiben indultam az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is, ahol harmadik helyezést értem el. 2008-ban – többévnyi óraadói lét után – főállásban kezdhettem meg az oktatómunkát a karon. Jó érzés volt, hogy korábbi tanárom, Gál Zoltán figyelte a pályámat tanszékvezetőként. Nagyon sok feladat talált meg az évek során. 2015-től kari TDK-elnök lettem, aztán 2016-ban dr. Szunyogh Lászlótól átvettem az Apáczai Művészeti Szakkollégium koordinációját. Az integráció után a szakkollégium is megújult, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Szakkollégium nevében sokat pályáztam. Az elnyert támogatásokból kollégáim bevonásával képző- és fotóművészeti kurzusokat szerveztünk. Táncművészeti workshopokat három alkalommal is tudtam szervezni. Legutóbb sajnos csak online. Ezeken keresztül is folyamatosan kapcsolatban voltam a Frenák Pál Társulat vezetőjével és táncművészeivel, akik két alkalommal is Győrbe látogattak. Tavaly ősszel pedig egy izgalmas beszélgetésben mutatták be legújabb produkciójukat az egyetemi hallgatóságnak. Tanító, közösségszervezés, nemzetközi tanulmányok és kulturális mediáció szakokon tanítok magyar és angol nyelven az Apáczai-karon, ahol a kulturális tárgyakba és az Esztétika című kurzus anyagába mindig becsempészem a kortárs művészetet, elsősorban a táncot. De oktatom más karok hallgatóit is, például az építészeknél a külföldieket, a Művészeti Karon a zeneművészeket, illetve egy szabadon választható filozófiakurzus keretében a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem és marketing, valamint a gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatókat is. A közel azonos témák megközelítései mindenhol eltérőek, ám ahol érzem, hogy komolyabb érdeklődés is van a művészetfilozófia iránt, ott ilyen témákat is felvetek. A művészet legalább olyan fontos számomra, mint a filozófia, hiszen hétévesen kezdtem zongorázni. Előbb tudtam kottát írni, mint betűket. A főiskolai képzés alatt pedig magam is megtapasztaltam, hogy a karon nagyon erős a vizuális nevelés, amit hallgatóként nagyon élveztem. Versenyeken is szerepelhettem a munkáimmal. Szinte már vicces, de a Műhellyel való kapcsolatom is úgy kezdődött, hogy Gál tanár úr beajánlotta a TDK-dolgozatomat Villányi László főszerkesztőnek, aki ettől kezdve többször is megjelentette az írásaimat. 2020 januárjától főszerkesztőként vettem át tőle a folyóiratot. Művészeti és tudományos hatások együttese vezetett el az MMA-pályázat benyújtásához. Rendkívül megtisztelő, hogy a kortárs táncra vonatkozó kutatási terv helyet kaphatott a színházművészet kategóriában. Úgy gondolom, Kiss Jánosnak, az MMA alelnökének, a Győri Balett 2020-ban leköszönt igazgatójának a személye ráirányítja a figyelmet a tánccal kapcsolatos kutatások fontosságára. Nagyon örülök a lehetőségnek.