A Széchenyi István Egyetem számára fontos munkatársai megbecsülése: az intézmény Szenátusa Némethné Farkas Katának és Winkler Csabának címzetes egyetemi docens címet adományozott. Némethné Farkas Kata 1986 óta a Széchenyi István Egyetem, illetve jogelődje munkatársa. Jelenleg a Felnőttképzési Központ vezetője, amely szervezeti egységben több mint két évtizede tevékenykedik. 2011-ben bekapcsolódott a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar oktatási munkájába. Tárgyait azóta több mint kilencezer hallgató vette fel. 2003 óta a távoktatás szervezésével is foglalkozik, koordinálja az egyetemi távoktatási tananyagok fejlesztésének, ki- és átdolgozásának, egységes tananyagtárba illesztésének folyamatos fejlesztő tevékenységét. Távoktatási vizsgáztatási tapasztalata különösen értékes volt a 2020-ban hirtelen bekövetkező digitális átállásnál. Winkler Csaba – aki jelenleg a Széchenyi István Egyetem társadalmi kapcsolatok titkára – negyven éve az intézmény munkatársa. Az 1990-es évek végétől intézményi kommunikációs és marketingtevékenysége mellett meghívott óraadó a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon, illetve elődjén. Kezdetben kommunikációs tantárgyak keretében tartott órákat, emellett több félévben tanári kommunikációt is tanított. Arra törekszik, hogy a hallgatók a kurzushoz tartozó ismeretek mellett részletesen, élményszerűen megismerjék az egyetem életét, értékeit, jeles személyiségeit. Az intézmény történetének dokumentumai gondozásában végzett munkája kiemelkedő.

Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium (BTNL) néven konzorciális együttműködés keretében alakult nemzeti laboratórium a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezésében. A bemutatkozó megbeszélésen a Digitális Fejlesztési Központ is ismertette helyzetét, terveit, lehetőségeit. A nemzeti labor fő területei közé fog tartozni a dróntechnológia és az 5G is. Célja a szakmai kapcsolatok fejlesztése, a tudástranszfer, a műszaki műhelyek koncentrálása és a felfedő-kísérleti kutatások megszervezése. A legfontosabb három alprojekt a biztonságos intézmény, a biztonságos település és a biztonságos határvédelem feladatai köré szerveződik. Az 5G technológia, a robot- és dróntechnika – beleértve a digitális képfeldolgozást – kiemelt szerepű horizontális tevékenységként jelenik meg, amely a központ számára nyújt új lehetőségeket. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

A Szigetköz–Csallóköz határon átnyúló, európai fenntartható és mintaadó fejlesztési területté alakítása a célja az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Programnak, amelynek nyitókonferenciáját pénteken tartották a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának otthont adó mosonmagyaróvári várban. A több mint egymilliárd forintból megvalósuló projektben az egyetem mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete vesz részt, szlovák, osztrák és német partnerek bevonásával. „A víz összekapcsol, nem pedig szétválaszt” – ezzel a meggyőződéssel gyűltek össze a résztvevők az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program nyitórendezvényén, amelynek házigazdája a Széchenyi István Egyetem volt. Széles körű összefogás Prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában ismertette: az Európai Unió és a magyar kormány egymilliárd forintot meghaladó összeggel finanszírozza a magyar Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részét képező projektet, amelynek hazai közreműködői a Széchenyi István Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete. Hozzáfűzte, hogy a program kapcsolódik az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz is. A politikus kifejtette: összesen 18 munkacsomagot alakítottak ki, amelyekbe német, osztrák és szlovák partnereket is bevonnak. Emellett szakmai tanácsadó testület alakul annak támogatására, hogyan lehet a projekt eredményeit beilleszteni a gazdasági és társadalmi környezetbe. Dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője a projekt lényegének az Öreg-Duna és mellékágrendszereinek helyreállítását, a Szigetköz innovatív és természetalapú megoldásokra, kutatás-fejlesztési eredményekre épített fejlesztését, valamint a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontjainak összehangolását, a mindennapok gyakorlatába, a helyi közösségek kultúrájába való átültetését nevezte. „A vízügyi infrastruktúra korszerűsítésével, fenntartható vízgazdálkodással ellenállóvá, rugalmassá tehetjük a mezőgazdasági termelést a klímaváltozás következtében szélsőségessé vált időjárással szemben. A közlekedés, a turizmus fejlesztésével megközelíthetővé tesszük rejtett természeti értékeinket, látogatóközpont építésével pedig bemutathatjuk feltárt örökségünket” – húzta alá. A Széchenyi István Egyetem elkötelezett a térség fejlesztésében Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében azt hangsúlyozta: a programban meghatározó szerepet betöltő egyetem elkötelezetten vállal felelősséget környezete fenntartható jövőjének alakításában. „Tevékenységünket a globális láthatóság jegyében végezzük, szorosan együttműködve ipari, a kormányzati, egyházi és civil partnereinkkel, illetve a médiaszereplőkkel. A közös munkában nagy hangsúlyt helyezünk a természeti környezettel való harmonikus együttélés, a fenntartható fejlődés szempontjaira. Elkötelezettségünk nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy a Széchenyi István Egyetemet immár másodszor jegyzik a világ legjobbjai között az egyik legnagyobb nemzetközi minősítő szervezet, a Times Higher Education listáján, amely a felsőoktatási intézményeket gazdasági, társadalmi hatásuk és felelősségvállalásuk alapján rangsorolja” – fogalmazott. Hozzáfűzte: az egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet töltsön be a térség társadalmi életében. Ennek jegyében vesz részt ebben a projektben, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz és a Csallóköz világszínvonalú mintaadó fejlesztési területté váljon. A feladatok közösen oldhatók meg Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója kiemelte: a Szigetköz rehabilitációjában számos eredményt sikerült elérni az elmúlt csaknem három évtizedben Ezek közé tartozik a hullámtér, a mentett oldali vízpótlás és a Mosoni-Duna vízhozamának stabilizálása, valamint a Győr vízszintjeit rendező, Gönyűnél már épülő torkolati műtárgy. A feladatok között említette a térség árvízvédelmét, a talajvizek rendezetlenségét, valamint azt, hogy a Szigetköz, a Duna és a Csallóköz között nincs ökológiai kapcsolat. „Ezek a problémák a határ mentén csak közösen oldhatók meg” – szögezte le. Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja felidézte: a térségben 2000-ben megfogalmazott komplex rehabilitációs elképzelés jelentős része megvalósult, köszönhetően a kormány támogatásának. Megjegyezte: minden remény megvan arra, hogy az előttünk álló feladatok ugyanilyen eredményességgel váljanak valóra. Fontosnak nevezte, hogy a projektben az egyetem potenciálja is megjelenik. A nyitókonferencián előadások sora hangzott el, amelyeken a körforgásos gazdaságtól a vízgazdálkodási és hidrodinamikai döntéstámogató modell kidolgozásán át a regionális turisztikai fejlesztési koncepcióig rendkívül sok témát ismertettek az előadók, dr. Xiaomeng Shen, a bonni ENSZ Egyetem rektorhelyettese, valamint Charles J. Vörösmarty, a City College of New York professzora pedig nemzetközi kitekintést nyújtott a hallgatóságnak. Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program megvalósítása érdekében létrejött összefogást segíti a Széchenyi István Egyetem Globalizációs Kompetenciaközpontja, dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes szakmai koordinációjával, az ENSZ fenntartható fejlődési céljait szem előtt tartva.

A Széchenyi István Egyetem hazánkban egyedülálló angol nyelvű Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Programjában (SzEEDSM) „a tökéletes recept alapján” képezik a hallgatókat dr. Dobra Zoltán szerint, aki nemrégiben sikeresen védte meg értekezését. Az Audi Hungaria járműgyártáson dolgozó vezetője a győri doktori iskolában az ipar 4.0 kutatások egyik területével, az ember-robot együttműködés modellezésével foglalkozott. Ismerjék meg a programot dr. Dobra Zoltán szemüvegén keresztül! A Széchenyi István Egyetemen a SzEEDSM angol nyelvű doktori program a gazdálkodás- és szervezéstudomány területen azzal a céllal indult el 2016 szeptemberében, hogy külföldi szakemberek bevonásával és nemzetközileg domináns, tudományos trendek követésével világszínvonalú doktori képzést biztosítson a magyar felsőoktatásban, transzdiszciplináris látásmódban. A doktori program vezetői tanulva a pandémia miatt kialakult helyzetből a publikációösztönzés új formáit valósítják meg, és erősítik a doktori program műhelyszintű működését 2021-től. Online eszközökkel és lehetőség szerint egyre több személyes interakcióval támogatják a tudományos együttműködések minden formáját.

A Széchenyi István Egyetem Szenátusa dr. Rechnitzer Jánosnak és dr. Szakál Pálnak professor emeritus címet adományozott. Mindketten több évtizede meghatározó oktatói-kutatói az intézménynek. Dr. Rechnitzer János a hazai regionális tudomány létrejöttének, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományrendszerében való megjelenésének egyik megalapozója, iskolateremtője, meghatározó személyisége. Három évtizede kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem és jogelődje tevékenységéhez. 1991-ben vezetésével létrejött a Regionális Tudományi Tanszék. A Széchenyi István Egyetem megalakulását követően kidolgozta a közszolgálati alapszak és a regionális és környezetgazdaságtan mesterszak képzési rendszerét. Ugyanebben az időszakban a Közgazdasági és Jogi Kar első dékánja, majd az önálló Gazdaságtudományi Kar első dékánja volt. 2008-tól 2014-ig az egyetem általános és tudományos rektorhelyetteseként tevékenykedett. Az egyetem első, még a jogtudományokkal közös doktori iskolája, majd az önálló Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola alapítója és alapításuktól kezdve azok vezetője volt. Dr. Szakál Pál 1982 óta oktat a mosonmagyaróvári karon, ahol 1999-től egyetemi tanárként vezette a Kémiai Tanszéket, 2014-től 2016-ig pedig a Víz- és Környezettudományi Intézetet. 2008-tól 2016-ig dékánhelyettesként a kar oktatási tevékenységét irányította. 2006-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Innovációs Nagydíját. Oktatott tárgyai a kémia, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás és a növényvédelem területéhez kapcsolódnak. Publikációnak száma mintegy 300, szabadalmainak száma meghaladja az egy tucatot. Számos nemzetközi kapcsolatot ápol, többek között osztrák, szlovák, brit, finn és dán egyetemekkel és kutatóintézetekkel.

„Közbeszerzés a 21. század szolgálatában” címmel jelent meg dr. Glavanits Judit, a Széchenyi István Egyetem jogi kara docensének legújabb kötete. A kutató munkáját ebben a tanévben az elnyert Hegedűs Gyula tudományos ösztöndíj is segítette. A Széchenyi István Egyetem egyik legrangosabb elismerése a Hegedűs Gyula tudományos ösztöndíj, amelyet a jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapító főigazgatója emlékének megőrzésére alapítottak 2007-ben. Célja, hogy az intézmény legtehetségesebb, legrátermettebb 45 évnél fiatalabb oktatóit, kutatóit segítse tudományos tevékenységük elmélyítésében. Az ösztöndíjat a most záruló tanévben dr. Glavanits Judit, a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európa Jogi Tanszékének vezetője nyerte el. Kész a második monográfiája „Bár az ösztöndíj nem jár semmilyen kötelezettséggel, én úgy értelmeztem, arra kötelez, hogy a habliltációs eljárásom megindításhoz szükséges monográfiát befejezzem. Az eljárás októberben ugyan megindult, de a koronavírus-járvány miatt a nyilvános szakaszra csak idén ősszel kerül majd sor. A könyvet nemrégiben vehettem a kezembe, »Közbeszerzés a 21. század szolgálatában« címmel jelent meg. Szó van benne a közbeszerzés jelenéről, gyakorlatáról és a jövőre vonatkozó trendekről, elképzelésekről és arról is, miként lehetne minél hatékonyabban, a modern technológiák segítségével felhasználni az állami forrásokat” – mondta dr. Glavanits Judit. Blokkláncok és okosszerződések A tanszékvezető legújabb kutatásaiban a fizetési és nyilvántartási rendszerek blokkláncalapú megvalósításának elméletével és gyakorlatával, valamint az okosszerződések nemzetközi kereskedelmi szerepével foglalkozik. Kifejtette: a blokkláncok kapcsán a legtöbben a kriptovalutákra gondolnak, de a technológia – a megosztott főkönyvi rendszerek – a bitcoinon túl nagyon fontos fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvetnek. „Jogi hiátus tapasztalható ezen a területen. Engem leginkább az foglalkoztat, hogy ki és hogyan fogja védelmébe venni az új technológiában járatlan, de »bátor« fogyasztókat” – fogalmazott. Hozzátette: több országban – például az Egyesült Arab Emírségekben és Szingapúrban – már próbálgatják, hogy a közbeszerzéseket vagy bizonyos beszerzési metódusokat átalakítsanak blokkláncalapúra, így várható, hogy egyre több helyen felmerül a fejlesztés ezen új iránya. A könyvben erről is szó esik. „A decentralizált főkönyvi technológia (DLT) olyan speciális decentralizált adatbázis, amelynek forrása és validálása több, akár földrajzilag független hitelesítő között kerül elosztásra, így minden rögzített adat (rekord) minden hitelesítőnél rendelkezésre áll. A blokklánc-technológia ennek részhalmazaként értelmezhető: a megosztott adatok kriptrográfiai eljárással kerülnek rözgítésre anonim módon. A népszerű bogár/rovar hasonlattal élve: minden blokklánc DLT-alapú, de nem minden megosztott főkönyvi rendszer blokklánc. Segítségével nagyon magas biztonsági fokkal tudunk adatot tárolni és továbbítani. Sok, az állam számára is rendkívül hasznos eleme van, például a korrupció elleni küzdelem és a gazdaságfehérítés fontos eszköze lehet, valamint az exponenciálisan növekvő adathalmaz tárolására is egyfajta megoldást nyújthat. Ez a jövő egyik legizgalmasabb kérdése” – mondta végül dr. Glavanits Judit. Névjegy Dr. Glavanits Judit régóta kötődik a Széchenyi István Egyetemhez, hiszen jogi diplomáját is itt szerezte. Tanszékvezetői munkája mellett nemzetközi kereskedelmi jogi tárgyakat oktat magyar és angol nyelven, emellett a karon indult több kutatási és oktatásfejlesztési projekt vezetője, az alternatív vitarendező szakjogász és a konfliktuskezelő (mediátor) szakember képzés szakfelelőse. 2010-től a pénzügyi közvetítő hatósági képzések oktatója, illetve felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. A mesterséges intelligencia jogi vetületeivel foglalkozó SmartLaw Research Group tagja. Összesen 106 megjelent tudományos publikációja van, számos hazai és nemzetközi konferencia rendszeres előadója.

A zöldgazdaság innovációs fejlődését támogatja a Széchenyi István Egyetem legújabb tudásközpontja, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont, melynek elsődleges célja, hogy segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban. A zöldinnováció széleskörű kutatási spektrumban teszi lehetővé a nemzetgazdasági szinten releváns ágazatok fenntarthatósági átállásának a támogatását, így a Tudásközpont célja minden fontosabb nemzetgazdasági szintű ágazat zöldgazdasági és zöldinnovációs elemzése, az ágazati szereplők megszólítása, közös gondolkodásra ösztönzése és nem utolsó sorban az egyetemi, tudományos és a vállalati tudás összekapcsolása a hazai gazdaság fejlesztése érdekében. A Tudásközpont ünnepélyes megnyitóján elhangzott, hogy a központ célja az is, hogy közreműködjön a zöldinnovációs képzési és továbbképzési rendszer továbbfejlesztésében, a hazai innovációs megoldások megismertetésében és gyakorlati alkalmazási eszközrendszerének kidolgozásában. A Greenology Tudásközpont vezetője Boros Anita, az ITM volt államtitkára, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára, számos szervezet zöldgazdasági, fenntarthatósági szakértője. A Tudásközpont első kutatása közel 40 kutató bevonásával a hazai építésgazdaság zöld megoldásaival, a zöld átépítésekkel és felújításokkal, a készházak energiahatékony megoldásaival, az innovatív építési alapanyagokkal és innovatív építési technológiai megoldásokkal és nem utolsó sorban az építési, bontási alapanyag újrahasznosításával foglalkozik. A kutatások célja, hogy felmérje hazai és nemzetközi szinten is azokat az építőipari újításokat, amelyek integrálhatók lehetnek a hazai építőiparba. A Greenology Tudásközpont vezetője tudatta, hogy hamarosan megalakul a zöld építésgazdasági kerekasztal, amely a szakmai szervezetek, gazdasági szereplők innovációs fórumaként biztosítaná a hazai építőipari innovációs tevékenység szakmai támogatását. A megnyitón bemutatásra került jónéhány hazai innovatív építőipari alapanyag és megoldás is, így többek között a környezetbarát ökotégla, a napelemes tetőcserép vagy a Magyar Közút kísérleti projektben kipróbált biztonsági üveg zajárnyékoló rendszere az M7 autópályán. A központ honlapján folyamatosan tájékoztatja a szakmai érdeklődőket a zöldinnovációs, kiemeleten pedig a zöld építésgazdasági kérdések hazai és nemzetközi aktualitásairól.

A térségben hiánypótló online marketingmenedzser képzést indít a Széchenyi István Egyetem ősztől. A jelentkezők az intézmény oktatóitól és gyakorlati szakemberektől tanulhatnak a folyamatosan változó, egyre népszerűbb és fontosabb területről. „A Széchenyi István Egyetemen alap- és mesterképzésen is van marketing szak, magyar és angol nyelven egyaránt. A tapasztalatunk az, hogy a vállalatok körében jelentős a kereslet az ilyen végzettségű diplomások iránt, ugyanakkor azt is látjuk, hogy a koronavírus-járvány által is felerősített digitális trendek miatt egyre nagyobb igény mutatkozik azokra a szakemberekre, akik az online marketing világát mélyebben is ismerik” – dr. Kurucz Attila, a Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszékének vezetője ezzel indokolta miért indítanak online marketingmenedzser szakirányú továbbképzést szeptembertől. Hozzátette: az egy év során a hallgatók a kreatív írástól a webanalitika elemzésén át a közösségi média működéséig, hatékony használatáig számos területről szerezhetnek ismereteket, amelyek révén ők maguk fejlődnek, munkahelyük pedig nyereségesebbé válhat. Dr. Keller Veronika, a tanszék docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a térségben hiánypótló képzésről van szó, amelynek nagy előnye a győri egyetem által garantált háttér és magas színvonal mellett az, hogy az oktatásba gyakorló szakembereket is bevonnak, akik a résztvevőkkel a legfrissebb tudást osztják meg. Ez különösen fontos ezen a napról napra folyamatosan változó területen. Ráadásul többen az intézmény volt hallgatóiként térnek vissza – ezúttal a katedrára. Közéjük tartozik Andersch-Nagy Katalin is, aki a széchenyin végzett marketing mesterszakon és az OpenOnline Kft.-nél dolgozik, mint marketing projektmanager. „Fontosnak tartom, hogy az egyetemen az aktuális gyakorlati tudás is megszerezhető legyen. Emiatt oktatok óraadóként a marketing alapszakon marketinget és marketingkommunikációt, s az a tapasztalatom, hogy a hallgatókat nagyon érdekli az online marketing és az a sok gyakorlati példa, amit a munkámból hozok. A szakirányú továbbképzésre vonatkozó felkérést is ezért fogadtam el, itt közösségi médiát és online stratégiát tanítok majd” – magyarázta. Planéta-Jakus Katalin széchenyis marketing mesterszakos diplomájával az ausztriai Parndorfban található Designer Outletben marketing executive. „Százhetven márkapartnerrel dolgozunk együtt ott. Feladatom sokrétű, de elsősorban a márkák és a különböző események kampánytervezése körül forog. Ezen az új képzésen a »marketingtervezés az interneten« elnevezésű tantárgyat fogom tanítani. A célom a gyakorlati tudás átadásán túl az, hogy én is tanuljak új dolgokat, és új emberekkel kerüljek kapcsolatba” – mondta. Az oktatók csapatát erősíti Szlafkai Éva kommunikációs szakember, újságíró, közgazdász is, Több mint tíz éve dolgozik a marketing különféle területein, főként online tartalmakat készít. A 365letszikra magazinblog alapítója, a Womenspiration programsorozat és a Nők az úton podcast társalapítója, az Élj kreatívan című könyv szerzője. „Az összes projektemmel a kreatív szemléletmódot népszerűsítem. A képzésen tartalomgyártást és kreatív írást fogok oktatni, nagy hangsúlyt fektetve arra, hogyan hozhatók szinergiába a különféle platformok, miként használhatók jól a közösségimédia-, a podcast- és a videócsatornák, és hogyan lehet olyan releváns üzeneteket átadni, amelyek az énmárkánkhoz illenek” – sorolta. Rajtuk kívül Nagy Szabolcs, a BSF Media marketingmenedzsere és Cziráki Barbara, a webdesignsuli.hu alapítója fog oktatni a programban. Nagy Szabolcs fő szakterülete a Google hirdetési felülete, a Google Ads, de ezen túl webanalitikát és keresőoptimalizálást is tanít majd. Az oktatás kapcsán azt vallja, hogy ne csak megtanuljuk használni az eszközöket, hanem értsük is őket, hiszen minden piac más és más, így ezen a szakterületen nem csak technikai tudást kell elsajátítani, hanem a gondolkodásmódot és a problémamegoldás készségét is. Cziráki Barbara a vevőszerző weboldalak szakértője. Meggyőződése: egy honlap elsődleges feladata, hogy pénzt hozzon a megrendelőjének, amely mellett trendi és felhasználóbarát, minden eszközön tökéletes és keresőoptimalizált is kell legyen. Ezen irányelveket figyelembe véve oktat már tíz éve webdesignót és weboldalkészítést. A „dizájnos” weboldalak lépésről lépésre való elkészítésén túl a webergonómiáról és a felhasználóbarát weboldalak titkairól is beszél majd a hallgatóknak. Az online marketingmenedzser szakirányú továbbképzési szakra augusztus végéig lehet jelentkezni. A képzés a legalább alapfokú oklevéllel rendelkezők számára diplomával, mások számára tanúsítvánnyal zárul.

A mosonmagyaróvári önkormányzat június 4-én tartotta pedagógusnapi ünnepségét, amelyen átadták Mosonmagyaróvár kiváló pedagógusainak szóló kitüntetést is. Az elismerés annak a személynek adható, aki legalább tíz éve a város oktatási, nevelési intézményeiben tevékenykedik és hosszabb időszak alatt kiemelkedő munkásságot folytat. A Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karáról az idei évben dr. Egri Borisz egyetemi tanár kapta meg a Mosonmagyaróvár város kiváló egyetemi oktatója díjat egyetemi oktató munkája, publikációs tevékenysége és a szakmai közélet által elismert életútja alapján. Dr. Egri Borisz 1954. január 15-én született Budapesten. A budapesti I. László Gimnázium biológia-kémia tagozatán tett jeles érettségi vizsgát 1972-ben. A Moszkvai Állatorvos-tudományi Akadémiát 1978-ban, kitüntetéses oklevéllel végezte el. Először a Hortobágyi Állami Gazdaság, majd a Karcagi Állatkórház állatorvosaként dolgozott. 1981-től az Állatorvos-tudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Karán, Hódmezővásárhelyen vállalt munkát tanársegédként, majd 1984-től karunk jogelőd intézményénél kezdte meg munkáját Mosonmagyaróváron. 1982-ben orosz nyelvből felsőfokú, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakmai anyaggal kiegészített nyelvvizsgát tett. Beszéli a német és az angol nyelvet. 1985-ben Budapesten jeles minősítésű klinikus szakállatorvosi oklevelet szerzett. 1987-ben az állatorvos-tudomány kandidátusa címet védte meg. 1995-ben habilitált doktori oklevelet szerzett. 1999-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2010. szeptember 15-én a Moszkvai Állatorvostudományi és Biotechnológiai Akadémia Disszertációs Tanácsa előtt megvédett akadémiai doktori disszertációja értékeléseként 2011. szeptember 30-án az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tudományos Minősítő Bizottsága számára az állatorvos-tudomány doktora fokozatot adományozta. 2015-ben az Orosz Természettudományi Akadémia rendes tagjává fogadta. Jelenleg öt PhD-hallgató témavezetője. PhD-fokozatot szerzett hallgatóinak száma kettő. Eddig 194 tudományos közleményt jegyez. Citációs faktora 197. 2017 és 2020 között a Magyar Parazitológusok Társaságának elnöke volt. 2019. január 15-én az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, másodszor, ezúttal öt évre az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület tagjává nevezte ki. 2003. március 18. óta a NyME MÉK, majd jogutódja a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara Állattenyésztési Doktori Iskolájának tagja. 2003-tól 2005-ig (megszűnéséig) „A Vadgazda” című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 2021. március 8. óta az International Journal of Zoology and Animal Biology (IF: 1.795) szerkesztőbizottságának tagja. Az MTA VEAB 2002. évi pályázatán III. díjat nyert. A „Vadbetegségek” (Mezőgazda Kiadó Budapest, 2000) című egyetemi tankönyv társszerzőjeként 2003-ban Dr. Egyed István-díjat kapott. 2015-ben az Orosz Természettudományi Akadémia Nagy Sándor-renddel, 2017-ben az European Scientific and Industrial Consortium (München) Clement Timirjazew-éremmel tüntette ki.

A győri GIMEX-Hidraulika Kft. ügyvezető tulajdonosai a cég 25 éves fennállása és az alapító tulajdonos tiszteletére hozták létre a Görcs Imre-díjat 2018-ban, amellyel eddig évente az alapító szülőfalujában, Kónyban élő hat fiatal egyetemi tanulmányait és pályakezdését támogatták. Idén úgy döntöttek, hogy az elismerést kiterjesztik a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Műszaki Tudományos Szekciója legeredményesebb széchenyis hallgatójára. A kétévente megrendezett esemény az ország legnagyobb felsőoktatási tehetséggondozási versenye, különböző tudományterületeken. A 35. OTDK Műszaki Tudományi Szekciójának a Széchenyi István Egyetem adott otthont. Az eseményt a járványhelyzet miatt az online térben tartották meg április 22. és 24. között. A legeredményesebb széchenyis hallgató Ignéczi Gergő Ferenc lett, aki egy-egy első helyezést és különdíjat ért el. A fiatal a GIMEX-Hidraulika Kft. győri telephelyén tett céglátogatás során a napokban Görcs Annamária ügyvezető-tulajdonostól vette át az elismerést (aminek része az emléklapon és a Lipovics János által készített plaketten kívül egy ösztöndíj is). Ignéczi Gergő Ferenc 2019 óta a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata, az Arrabona Racing Team versenyzője. Mechatronikai mérnöki mesterszakos tanulmányait idén januárban fejezte be az intézményben, ahol szeptembertől doktoranduszhallgatóként folytatja tanulmányait.

Itt a vakáció, biztatóak a járványmutatók, az emberek kiszakadnának a mögöttünk álló időszak mókuskerekéből, beindulhat a turizmus. De mire számít a szakember? A belföldi turisztikai trendekről kérdeztük a Széchenyi István Egyetem Apáczai-emlékéremmel kitüntetett volt hallgatóját, Pinezitsné Hankó Lillát, a Sokoró Fogadó értékesítési vezetőjét. „Óvatos vagyok a jóslatokkal, ahogy szerintem a vendégek is. A hezitálás, a bizonytalanság tetten érhető az átfoglalások gyakoriságán is. Éppen ezért gondolom, hogy az idei szezonban a magánszálláshelyek, a kisebb vendégházak, fogadók lesznek a leginkább keresettek az utazni vágyók körében, s biztosan többen pihennek majd idén is belföldi helyszíneken. A vendégek jelzik felém közvetlenül is, hogy tartanak a túl nagy vendégseregtől például étkezések közben, de a miénkhez hasonló méretű szálláson már bátran foglalnak szobát” – fejtette ki a 2021-es nyár várható turisztikai trendjéről véleményét Pinezitsné Hankó Lilla, aki szerint a védettségi igazolvány sokaknak már elégséges biztonságérzetet nyújt, de látható a tavalyitól eltérő visszafogottság, a következő Covid-hullámtól való félelem. „Ebből adódóan sokkal előre kevesen foglalnak szobát, a lazítás és a fellendülés hatására viszont felpezsdült az esküvőszezon. Aki csak teheti, s házasodni vágyik, nem szervezi már sokkal későbbi időpontra a nagy napot. Heti több ceremóniát bonyolítunk le mi is az újonnan elkészült rendezvénytermünkben” – részletezte a szakember. Szerinte a rendezvények mellett fontos, hogy különböző szolgáltatásokkal minél jobban kitolják a szezonzárást, ezért vágtak bele ők is abba a fejlesztésbe, aminek nyomán hamarosan megnyílhat a wellnessrészleg is fogadójukban, éttermükben pedig a hagyományos ételek mellett már street food ínyencségeket is kínálnak, illetve ki is szállítanak. „Az éttermi szolgáltatás és a szabadtéri kikapcsolódási lehetőségek azok, amelyeknek köszönhetően a szigorú járványügyi intézkedések mellett is megtarthattuk munkavállalóinkat. Ez az a pont, amelyre érdemes nagy gondot fordítani, hiszen a szektorban a munkaerőhiány fokozódott, s ez az elmúlt tíz év legérzékenyebb kérdése is a szegmensben. Mi kicsi, de profi csapattal dolgozunk, ügyelünk a vendégbarát, közvetlen kiszolgálásra, de még így sem könnyű megtartani a kollégákat” – mutatott rá a 2008-ban turizmus és vendéglátás szakon dicsérettel végzett idegenforgalmi szakközgazdász, aki a diplomaátadó óta vezeti a családi vállalkozást a sokoróaljai lankáktól zöldellő Sokorópátkán. Kiemelte: az összefogás a vendéglátással és turizmussal foglalkozók esetében is kulcskérdés, versenytársak helyett ő inkább csapatként gondol kollégáira. Egyetemi évei alatt alakult ki benne ez a hozzáállás, ugyanis a győri képzésen tanáraitól jó alapokat kapott, és összetartó közegben bontakozhatott ki szemlélete hivatásáról. „A mai napig baráti kapcsolatban vagyok szaktársaimmal. Jó visszaemlékezni közös bográcsozásainkra, a szakestekre, az áttanult-átbulizott éjjelekre, és külön öröm, hogy a karon olyan oktatókkal kerültünk kapcsolatba, akik tizenhárom évvel később is emlékeznek ránk, mint dr. Darabos Ferenc vagy Csobayné Pintér Éva Mária. Kivételes érzés megbecsülésük, ami az ilyen kihívásokkal teli időszakban plusz lendületet ad” – mondta el érdeklődésünkre az ügyvezető. Itt csak a madárcsicsergést visszhangozza a Sokorói-dombság. (Fotógaléria: Májer Csaba József)

A folyamatok automatizálásától digitális jelentési módszertan kidolgozásán át a közösségi tulajdonlásig számos területet kutat a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjában létrejött Gazdasági Kutatócsoport. A Széchenyi István Egyetem valódi universitasként számos tudományterülettel foglalkozik magas szinten, ami nagy előnyt jelent a komplex témák kutatásánál. Ezt segítik az elmúlt időszak jelentős infrastruktúrafejlesztései, az egyetem zalaegerszegi ZalaZONE-on kiépült telephelye, valamint az, hogy az intézmény oktatói-kutatói nemzetközi mércével mérve is egyre jobb eredményeket érnek el. Mindehhez stabil alapot biztosítanak a szoros vállalati együttműködések. Ezekre a lehetőségekre építenek a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontjában működő kutatócsoportok, köztük a Gazdasági Kutatócsoport is. „Az egyetem Járműipari Kutatóközpontja a legaktuálisabb műszaki kérdésekkel foglalkozik, például az autonóm közlekedési rendszerekkel, a digitalizációval és az elektromobilitással. Úgy gondoltuk, hogy a kutatásokba a közgazdászokat is be lehetne vonni, mert az ilyen típusú fejlesztéseknek nyilvánvalóan számos gazdasági vonatkozásuk van” – Tóth Árpád, a Gazdasági Kutatócsoport vezetője ezzel indokolta, miért hozták létre ezt az egységet, amelyben egyetemi oktatók, kutatók, doktoranduszok és hallgatók tevékenykednek. A korábban nagy autóipari beszállítónál dolgozó gazdasági szakember több példát is hozott arra, milyen területeken segítik közvetlenül a Széchenyi-egyetem Járműipari Kutatóközpontját és a vállalatokat, közvetve pedig a magyar gazdaság versenyképességének erősítését. Az egyik ilyen izgalmas témakör a folyamatok automatizálása, ami már az ipar 5.0 korszakához kapcsolódik. Ennek részeként a hozzájuk forduló cégeknek tanácsadást nyújtanak, hogy milyen időtávon belül és milyen feltételek mellett térül meg például az addig manuálisan, adminisztrátorok által végzett ügyviteli tevékenység ha szoftverrobottal váltják ki. Tóth Árpád egy másik kutatási területként az autógyárak szén-dioxid-, illetve egyéb károsanyag-kibocsátásának alakulásának mérését említette, amely a fenntartható fejlődés érdekében meghozott szigorú előírások miatt fontos kérdés. A mesterséges intelligenciát is alkalmazó kutatócsoport egy digitális jelentési rendszer módszertanának kidolgozását kezdte meg, amely megoldást keres számos olyan kérdésre, amire ma még nincs kiforrott válasz, hogy ezzel segítsék az érintett vállalatokat. Erre valós igény van, így ez a szolgáltatás piacképes lesz. A szakember hozzátette: várják a vállalati megkereséseket akkor is, ha Magyarországon vagy a környező országokban céget vásárolnának fel, mert a tranzakció üzleti megoldására ugyancsak tudnak tanácsot adni, szem előtt tartva a pénzügyi megtérülést és a fenntarthatóságot is. „A kutatócsoportunk azonosítja és figyelemmel kíséri azokat a vállalkozásokat is, amelyek a közép-európai térségben önvezető járműves fejlesztésekkel foglalkoznak. Elemezzük tevékenységüket, üzleti modelljüket, árbevételüket, alkalmazotti létszámukat és számos más paraméterüket. Az utóbbi időben egyre többen léptek rá erre az útra, Magyarországon például két nagy és mintegy harminc kisebb szereplő van az olyan fejlesztő- és kutatóközpontok mellett, mint amilyen a Széchenyi István Egyetemen is működik” – fejtette ki Tóth Árpád, aki beszélt arról is: a majdani önvezető jövőben egyáltalán nem biztos, hogy mindenki vásárol majd egy ilyen járművet, elképzelhető, hogy előtérbe kerül a már ma is létező, igaz egyelőre korlátozottan elterjedt közösségi tulajdonlás. Emiatt ezt a területet szintén kutatják, és figyelik például a Magyarországon jelen lévő három nagy autómegosztó szolgáltatást. Várják a jelentkezőket a kutatócsoportba A Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának Gazdasági Kutatócsoportja nyitott, és várja az érdeklődő kutatók, hallgatók jelentkezését totha@ga.sze.hu e-mail-címen. A sikeres tevékenységhez az elhivatottság mellett alapvető gazdasági ismeretek szükségesek, a számviteli, pénzügyi vagy kontrollingismeretek pedig előnyt jelentenek.

Sikeresen szerepeltek a Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának hallgatói és oktatói a Gloria Artis által rendezett I. Nemzetközi Bécsi Tavasz Zenei Verseny hivatásos muzsikusok számára kiírt „F” korosztályában. Szóló zongora kategóriában Balog Claudia III. évfolyamos alapszakos hallgató második díjat érdemelt ki. Előadott darabok: F. Haendel: Chaconne; A. Schönberg: Hat kis zongoradarab, S.Rachmaninov: esz-moll etűd op. 33. Konzulens: dr. Choi Insu. Zongora négykezes kategóriában Siska Ádám (óraadó tanár) és Kocsis Marcell (művésztanár) második díjat kapott. Előadott darab: F. Schubert: f-moll fantázia. Szóló vonós kategóriában Villányi Péter II. évfolyamos mesterszakos hallgató harmadik díjat ért el. Előadott mű: J. S. Bach: Chaconne. Konzulens: dr. Zétényi Tamás. Vonós kamara kategóriában Hérics Csenge II. évfolyamos mesterszakos hallgató és Villányi Péter teljesítményét második díjjal jutalmazták. Előadott mű: R. Glière: Duets for 2 Cellos op. 53. Konzulens: dr. Choi Insu. A teljes eredménylista itt olvasható. A verseny zsűrijébe egyedüli magyarként Farkas Zsolt, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar Szólóhangszerek és Művészetelmélet Tanszékének adjunktusa kapott meghívást.

A Miniszterelnökség, a Széchenyi István Egyetem és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. együttműködésével, 1,7 milliárd forintos beruházással megújult a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karnak otthont adó mosonmagyaróvári vár. A rekonstrukció egyszerre szolgálja a turizmus fejlesztését, valamint azt, hogy a hallgatók, oktatók olyan körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak, amelyek lehetővé teszik a világszínvonalú teljesítményt. „Örömmel és büszkeséggel a szívünkben vagyunk itt a megújult várnál, s ha körbenézünk, mindannyiunkat megérint az impozáns épület méltósága. Múltunk egy fontos darabja újra régi fényében ragyog” – e szavakkal kezdte köszöntőjét dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke a beruházás ünnepélyes átadásán kedden. Kiemelte, hogy a fejlesztés tisztelgés az óvári akadémia több mint két évszázados dicső múltja előtt: az intézmény a Széchenyi István Egyetemen lelt új otthonra, amely becsüli, megőrzi és gazdagítani kívánja a rábízott egyedülálló értéket, emellett kötelességének tartja, hogy olyan körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak a kar hallgatói, oktatói, amelyek lehetővé teszik a világszínvonalú teljesítményt. Fontos szerep a térség életében Dr. Knáb Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet harmadik küldetésére: a nemzetközi színvonalú oktatáson és kutatáson túl fontos szerepet tölt be a térség társadalmi életében. A vár felújítása, a benne létrehozott vár- és intézménytörténeti kiállítás, múzeumpedagógiai foglalkoztató, a megújult – színházi előadásokra, koncertekre és egyéb rendezvények megtartására alkalmassá vált – várudvar, az újonnan kialakított kávézó és ajándékbolt mind elősegítik, hogy erősödjön Mosonmagyaróvár turisztikai vonzereje, színesedjen a város és a régió kulturális élete. „Ez a fejlesztés a jövőbe vetett hitről is szól. Az elmúlt több mint egy esztendőt a koronavírus-járvány határozta meg, s a Széchenyi István Egyetem ebben a példátlan kihívásokkal teli, embert próbáló időszakban is előre tekint, amit nem csak ez a beruházás bizonyít. Folytatódik Mosonmagyaróváron a várkapu és a vársétány felújítása, Győrben a Tudományos és Innovációs Park létrehozása, a jogi kar, a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub, illetve az Apáczai Csere János Kar II. számú tanulmányi épületének rekonstrukciója, valamint a zalaegerszegi ZalaZONE oktatási-kutatási infrastruktúrájának bővítése. E fejlesztéseket a kormány elkötelezett támogatása mellett már a modellváltás is segíti, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasabb működési feltételek között, tágabb mozgástérben fogalmazzuk és valósítsuk meg célkitűzéseinket, feladatainkat” – szögezte le dr. Knáb Erzsébet, aki köszönetet mondott a kormánynak, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-nek, dr. Nagy István agrárminiszternek, a térség országgyűlési képviselőjének, Mosonmagyaróvár önkormányzatának, valamint mindenkinek, aki a pályázat előkészítésében, lebonyolításában, a tervezésben és a kivitelezésben részt vett. A fejlesztés – mint az Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának szavaiból kiderült – mintegy 1,7 milliárd forintba került. Ebből 1,3 milliárd forint volt az európai uniós, 392,6 millió forint a hazai támogatás, 12,6 millió forint pedig az egyetem saját forrása. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében ez Győr-Moson-Sopron megyében az első, az országban pedig a harmadik beruházás, ami befejeződött. Tovább javulnak a képzés feltételei Dr. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében kijelentette: a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara meghatározó szerepet játszik hazánk agrárgazdaságának fejlesztésében. „Ha Magyarország helyt akar állni a nemzetek versenyében, különösen nagy gondot kell fordítania az az agráriumra és az agrárszakemberek képzésére. Most, amikor a hazánk előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy egyetemeink vegyék fel a versenyt Európa, sőt a világ legjobb felsőoktatási intézményeivel, különösen nagy szerep hárul erre az intézményre is. Minden olyan felsőoktatási fejlesztést, amit a kormány ígért, akár európai uniós, akár hazai költségvetési forrásból, de biztosítani fogunk. Ennek köszönhetően a Széchenyi István Egyetem képzései – így a mosonmagyaróvári is – a korábbiaknál összehasonlíthatatlanul jobb feltételek mellett folytatódhatnak” – hangoztatta. Dr. Nagy István agrárminiszter a mosonmagyaróvári intézmény öregdiákjaként is szólt a hallgatósághoz. Azt mondta: fantasztikus érzés látni az új funkciókkal bővült, mostantól a kikapcsolódást, a szórakoztatást is szolgáló, megújult várat, amely a város igazodási pontját jelenti. Hangsúlyozta: a jövőben még inkább felértékelődik a kar szerepe, hiszen a Széchenyi István Egyetem műszaki erősségeire építve folytathatja a precíziós technológiai és az élelmiszerkutatásokat, amelyeknek a 21. században kitüntetett jelentőségük van. Dr. Árvay István mosonmagyaróvári polgármester közös sikernek nevezte a rekonstrukciót, amelynek révén a város jelképe újult meg. „Szerencsések vagyunk, hogy olyan időszakban élhetünk, amikor az értékteremtésnek, az értékmegőrzésnek különösen nagy szerepe van” – jegyezte meg. Az eseményen Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa bemutatta azt a rendkívül értékes, gótikus, Magyarországon egyedülálló kőcímert, amely egy statikai vizsgálat során került elő, és amelyet sikerült megőrizni. A beruházást ezt követően jelképesen nemzeti színű szalag átvágásával avatták fel. Az épületet dr. Veres András győri megyés püspök áldotta meg. Emlékérem a kiemelkedő munkát végzőknek Az ünnepségen dr. Knáb Erzsébet, valamint dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke emlékérmet adományozott azoknak, akik a vár felújítása érdekében kiemelkedő munkát végeztek: – dr. Gulyás Gergelynek Miniszterelnökséget vezető miniszternek, – dr. Nagy István agrárminiszternek, – dr. Árvay István mosonmagyaróvári polgármesternek, – dr. Virág Zsoltnak, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosának, – Glázer Tamásnak, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, – Széles Sándornak, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának, – dr. Szalka Évának, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara dékánjának, – dr. Gajda Tibornak, a projekt turisztikai-múzeumi szakértőjének, – Borsa Katának, a vár- és intézménytörténeti kiállítás kurátorának, – Székely Zoltánnak, a projekt kiállítási szakértőjének, – Németh Attilának, a projekt intézménytörténeti szakértőjének, – az Óvári Gazdászok Szövetsége Egyesület nevében Kovács-Csomor Zsolt elnöknek, – Szabó Gyulának, a Szabó és Társa Kft. ügyvezetőjének (aki néhai Giczi Róbert és néhai Hoffmann Tamás kivitelező munkatársak nevében is átvette az emlékérmeket), – Németh Gábornak, a kivitelezés műszaki vezetőjének, – Mészáros Nórának, a Széchenyi István Egyetem projektvezetőjének, – dr. Tamándl Lászlónak, a projekt szakmai vezetőjének.

A top 1000 között szerepel a Széchenyi István Egyetem a QS felsőoktatási minősítő szervezet friss világranglistáján. Az intézmény sikerét elsősorban az általa nyújtott színvonalas oktatásnak és kiváló vállalati megítélésének köszönheti. A két legnagyobb nemzetközi egyetemminősítő szervezet egyike, a QS minden év júniusában teszi közzé aktuális világranglistáját. Az idei rangsor kedden jelent meg, amelyen története során először a Széchenyi István Egyetem is megtalálható, mégpedig rögtön a 801–1000. helyen. Az összeállítás presztízsét mutatja, hogy az élmezőnyt olyan neves universitasok alkotják, mint a Harvard, a Stanford, az MIT, az oxfordi vagy a cambridge-i. Dr. Knáb Erzsébet, a Széchenyi-egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: „A győri egyetem Magyarország egyik meghatározó tudásközpontjává vált az elmúlt években, s ennek visszaigazolása a mostani siker, amely hatalmas öröm mindannyiunk számára.” A lista összeállításának egyik eleme az egyetemek munkaadók általi megítélése volt. „Büszkén mondhatom, hogy a világ hetvenötezer, a QS által felkért szavazó vállalata között a Széchenyi István Egyetem első számú ipari partnere, az Audi Hungaria és a Volkswagen-konszern is szerepelt: vezetői olyan intézményre adták le a voksukat, melynek végzettjeiről tudják, hogy megállják a helyüket a világszínvonalú autógyár által teremtett munkaerőpiaci feltételek között, hiszen a győri Audiban dolgozó mérnökök fele a Széchenyi-egyetemen szerezte diplomáját” – húzta alá dr. Knáb Erzsébet. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke kiemelte: az egyetem stratégiai célja nemzetközi versenyképességének erősítése, amelynek éppúgy része a hallgatóközpontú, rugalmas és innovatív képzés, mint értékteremtő tudományos kutatás. Ennek egyik fokmérője a globális rangsorokon való megmérettetés és jó szereplés. „A mostani eredmény azt mutatja, hogy kiváló munkatársainkra és szoros vállalati partnerkapcsolatainkra alapozva gyakorlatorientált, magas színvonalú oktatást nyújtunk a nálunk tanulóknak, akik értékes, a munkaerőpiacon keresett tudásra tesznek szert. Ezt a folyamatot a modellváltás is segíti, amelynek eredményeként még nagyobb lehetőségek nyílnak meg hallgatóink és kutatóink számára tehetségük kibontakozására. Célunk világszínvonalú minőség elérése infrastrukturális, oktatási és kutatási területeken” – fogalmazott. A QS-lista készítői az egyetemek akadémiai és vállalati megítélését, oktató-hallgató arányát, tudományos teljesítményét, valamint a külföldi hallgatók-oktatók számát veszik figyelembe. A részletes adatokat megnézve megállapítható, hogy a Széchenyi István Egyetem előkelő helyezését elsősorban kiváló vállalati reputációjának, valamint a minőségi oktatást jelző nagyon jó hallgató-oktató arányának köszönheti. Dr. Lukács Eszter oktatási rektorhelyettes hozzátette: a mostani siker előzménye, hogy a győri egyetem az elmúlt három évben felkerült a QS regionális, kelet-európai–közép-ázsiai listájára, amelyen legutóbb 28 helyet javítva már a 173. volt. „A QS mintegy ezerháromszáz egyetemet tüntet fel világrangsorában. Intézményünk számára hatalmas eredmény, hogy a Föld több mint huszonötezer egyeteme közül a legjobb ezer között szerepel. Ez azért is fontos számunkra, mert intézményünk stratégiai célja globális láthatóságának növelése, amelyhez szeretnénk minél több nemzetközi hallgatót vonzani. Azok a külföldi fiatalok, akik elsődleges célterületeinken élnek, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy melyik egyetem található meg a QS listáján, sőt vannak olyan országok, ahol a kormány kifejezetten az ezen való szerepléshez köti a külföldi felsőoktatási tanulmányok támogatását” – mondta dr. Lukács Eszter.