Keresés ezen a webhelyen
2174 találat
- Széchenyi alumni: A távközlés evolúciójáról dr. Vári Péterrel beszélgettünk
Itt az Alumni Talk podcast legújabb epizódja, amelyből kiderül, igaz-e, hogy egy fűszállal is lehet rádióadást befogni, működnek-e még a telefonfülkék, és vajon mi lehet a következő lépcsőfok a távközlés evolúciójában. Mindezekről dr. Vári Péter Széchenyi alumnival, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság műszaki főigazgató-helyettesével beszélgettünk. Dr. Vári Péter 1990-ben végzett a győri Széchényi István Műszaki Főiskolán vezeték nélküli távközléstechnikai üzemmérnökként. További tanulmányai és a Matávnál, az Antenna Hungáriánál, valamint a Miniszterelnöki Hivatalnál szerzett szakmai tapasztalatai után 2006-ban oktatóként tért vissza alma materébe. 2012 óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) műszaki főigazgató-helyettesi pozícióját tölti be, és témavezető a Széchenyi-egyetem Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolájában is. Az Alumni Talk podcast legfrissebb epizódjából kiderül, hogyan adott biztos alapot a Széchenyi István Egyetem e karrierúthoz, kik azok az oktatók, akik nagy hatással voltak későbbi szakmai életútjára. Dr. Vári Péter különleges gyűjteményeibe is bepillantást engedett, illetve azt is elárulta a hallgatóknak, Magyarországon miért nem terjedt el az amerikai filmekből jól ismert csipogó. A Távközlési Tanszék története Cikkünkben a téma kapcsán felelevenítjük a győri távközlésoktatás múltját is. A távközlési szakemberek képzése Győrben 1976-ban kezdődött a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) üzemmérnöki szintű villamosmérnök-oktatásával. A hallgatók akkor két tanszékhez, a Vezetékes, illetve a Vezeték Nélküli Távközlési Tanszékhez tartoztak, szakirányuknak megfelelően. A képzés hároméves volt, melyet két gyakorlati félévvel bővíthettek a hallgatók. A ’90-es években a főiskola jelentős változásokon ment át. Megszűnt a mérnök szakok kizárólagossága, megjelentek humán képzések, és jelentősen bővült a hallgatói létszám. Ezzel egyidejűleg az előbb említett két tanszék Távközlési Tanszék néven egyesült, és rádiórendszerek, távközlési rendszerek, továbbá távközlési-informatika néven három szakirányban folyt az oktatás. Az évtized második felétől évente egy-egy laboratórium teljes átalakítása történt meg, aminek következtében néhány év elteltével európai mércével mérve is rendkívül korszerű laboratóriumi háttér állt a villamosmérnök-jelöltek rendelkezésére. 2002-ben a főiskola egyetemi rangot kapott, s ezzel egyidőben elindult Interdiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolában a PhD-képzés is. Manapság az előadások és laboratóriumi gyakorlatok mellett a tudományos kutatás, a nemzetközi színvonalú publikációk és a kutatás-fejlesztési munkák, kiterjedt vállalati és partnerkapcsolatok, megbízások teljesítése jellemzi a tanszék mindennapos munkáját. Mindez egyre inkább népszerű a nemzetközi hallgatók számára is. A Távközlési Tanszék eddigi története során aktívan részt vett a hazai rádió- és televízió-műsorszórás kialakításában, fejlesztésében, a távközlés digitalizálásában a telefonközpontoktól a mobil szolgáltatásokon át a földi, műholdas és kábeles műsorszolgáltatás átalakításáig éppúgy, ahogy ma is részese a távközlés folyamatos átalakulásának és földrajzi megkötöttség nélküli mobilizálódásának. A tanszék közös kutatások, kutatási és fejlesztési szerződések, illetve a Széchenyi alumnik összetartó közösségének köszönhetően kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és a lehető legszorosabban együttműködik a hazai távközlési szolgáltatókkal, ipari és kereskedelmi partnerekkel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatallal (NMHH), partneregyetemekkel. Ezek az együttműködések a garanciái és egyben zálogai is annak, hogy a képzés a jövőben is a távközlési szakember-utánpótlás egyik hazai központja marad. Partnerség A podcast további aktualitását adja, hogy a Széchenyi István Egyetem és az NMHH 2022. november 7-én megerősítette partnerkapcsolatát. Az együttműködési megállapodásról itt olvashat bővebben.
- Svédország magyarországi nagykövetét meggyőzte a Széchenyi István Egyetem fejlődése
Több területen is el tudja képzelni a Széchenyi István Egyetemmel való együttműködést Dag Hartelius, Svédország magyarországi nagykövete, aki az intézményben tett látogatást. A diplomata pozitívan nyilatkozott a győri universitas fejlődéséről, oktatási, kutatási és harmadik missziós tevékenységéről. A Széchenyi István Egyetem kiemelt célja, hogy erősítse nemzetközi kapcsolatait, s ezzel is segítse a térség fejlődését. Ehhez a törekvéshez járult hozzá, hogy az intézménybe látogatott Dag Hartelius, Svédország magyarországi nagykövete, hogy megismerje a lehetséges kapcsolódási pontokat, együttműködési lehetőségeket. A vendégnek dr. Lukács Eszter nemzetközi stratégiai elnökhelyettes mutatta be az egyetemet és Győrt. Elmondta: a kisalföldi megyeszékhely olyan város, ahol egyszerre erős az ipar és a kultúra. Felhívta a figyelmet a település kiváló földrajzi elhelyezkedésére: az osztrák, a magyar és a szlovák főváros közelében fekszik, amelyek repülőtereiről a világ bármely pontja könnyen elérhető. Emellett a Győr szomszédságában található Péren is működik légikikötő. Az elnökhelyettes kifejtette azt is, hogy Győr fontos egyetemi város, s a Széchenyi István Egyetem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Ennek bizonyítéka, hogy a két legnagyobb globális felsőoktatási minősítő szervezet közül a QS világranglistáján a 801–1000. helyen szerepel, valamint megtalálható a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán is, amelyen „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 300 legjobb egyeteme közé sorolták. Az intézmény csaknem 14 ezer fős hallgatói közösségből csaknem ezren külföldről, a világ több mint 60 országából érkeztek, akik a 40 angol nyelvű képzés valamelyikén tanulnak. Hozzátette: az egyetem rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a vállalatokkal, s a világ legnagyobb motorgyárát működtető Audi Hungaria első számú partnerének számít. Az intézmény térségi hatása jelentősen erősödött az elmúlt években, amit mutat, hogy a győri és a mosonmagyaróvári kampuszon kívül Budapesten és a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya mellett is működtet innovációs és képzési központot. A további fejlődést többek között a Győrben és Zalaegerszegen épülő tudományos és innovációs parkok, valamint a Győrben megvalósuló Egészségtechnológiai Campus segítik majd elő. Dag Hartelius a megbeszélésen kifejtette: Győr nagyon szép város, gazdag történelemmel, jelentős ipari potenciállal. Hozzátette: rendkívül pozitív benyomást tett rá a Széchenyi István Egyetem meggyőző fejlődése, oktatási-kutatási portfóliója, valamint a térség érdekében végzett tevékenysége. Azt mondta, hogy az intézménnyel több témában is el tudja képzelni a jövőbeni együttműködést, különösen a győri és a zalaegerszegi tudományos és innovációs parkok, valamint az Egészségtechnológiai Campus lehetnek ilyen területek.
- Zrínyi utcai emlékek nyomában – várja a látogatókat a Széchenyi-egyetem
A november 12-i alkalomra meghirdetett helyek beteltek. A Széchenyi-egyetem azonban a nagy érdeklődésre tekintettel pótnapot hirdet november 19-én, szombaton 10:00 órai kezdettel. A szervezők több regisztrációt már nem tudnak fogadni. A Széchenyi István Egyetem 2022. november 12-én, szombaton 10:00 órától kinyitja a győri Zrínyi utcai volt kórházi épületegyüttes kapuit az érdeklődők előtt. Amint arról már hírt adtunk, a helyszín felújításával új funkciót kap a komplexum, amely a későbbiekben Egészségtechnológiai Campusként szolgálhatja a régiót. Az egyetem az első kivitelezési ütem megkezdése előtt, a nagy érdeklődésre való tekintettel, szeretne bepillantást engedni a korábban hosszú ideig zárt Zrínyi utcai ingatlanegyüttes kulisszái mögé, hiszen az intézmény számára fontos a nyitottság, a partnerség a lakossággal. Az épület sokakat vonz a kórház múltbéli történetei, a műemléki környezet emlékei és az egyetem jövőbeli tervei miatt is. Erre az igényre reagálva az egyetem közös sétát szervez a Zrínyi utcai parkban, ahol a meghívott szakemberek a kórház tárgyi emlékeiről, az ott dolgozók anekdotáiról és az épített múltról mesélnek, az egyetem kollégái pedig a terveket mutatják be. A szervezők várhatóan a két ikonikus épületet is megnyitják a látogatók előtt, így az ipari műemlék orvosi klubházként is ismert étterem és könyvtár épülete, valamint a korábban a hét szabad művészet szentélyének is teret adó, valamikori ápolási osztály épülete is megtekinthető lesz. A séta végén a Széchenyi István Egyetem forró teával vendégeli meg a résztvevőket. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött a zrinyiseta@sze.hu címen név, e-mail-cím, látogatói létszám megadásával. A szervezők felhívják a figyelmet, hogy az érdeklődők száma alapján elképzelhető, hogy több csoport indul, melyről értesítést küldenek. Időpont: 2022. 11.12., szombat 10:00 óra Helyszín: Zrínyi utcai volt kórház (9024 Győr, Zrínyi utca 13.) Gyülekező: Zrínyi utca, sorompó Öltözet: kényelmes ruházat Az esemény linkje: https://fb.me/e/2djfG9w3Z A sétát és az épületek látogatását a résztvevők saját felelősségére vállalják.
- Rekordszámú kiállító a Széchenyi István Egyetem Karrierbörzéjén
Minden eddiginél több cég képviselőjével találkozhattak a hallgatók a Széchenyi István Egyetem győri kampuszán megrendezett karrierbörzén, amelyen az intézmény több mint 40 partnere várta az érdeklődőket. A program sikerét mutatja, hogy sok vállalkozás rendszeresen ezen az eseményen találja meg jövőbeli munkatársait. A Széchenyi István Egyetemen megrendezett Karrierbörze célcsoportja az intézmény hallgatói mellett a diplomások, pályakezdők és szakképzett fiatalok körével bővült, így a korábbiaknál nagyobb közönségnek mutathatták be magukat a résztvevő cégek. A félévente megtartott esemény a vállalkozások számára kitűnő alkalom, hogy megtalálják jövendőbeli gyakornokaikat, munkavállalóikat. „A börze hagyományosan népszerű a hallgatók körében, hiszen valóban összehozza őket a térség vállalkozásaival. Sokan találják meg itt gyakorlati, illetve majdani munkahelyüket. Ma már a standokon kiállítók között is találkozhatunk olyan egykori széchenyisekkel, akik annak idején egy Karrierbörzén kerültek kapcsolatba a munkáltatójukkal” – fogalmazott Zentai Effi, a Széchenyi István Egyetem Karrier Irodájának vezetője. Hozzátette, nemcsak jelenlegi, de már végzett hallgatók is visszatérnek a rendezvényre, és alumniként találnak a szakértelmüknek megfelelő állást. „A Széchenyi-egyetem a vállalati partnerekkel együttműködve gyakorlati, naprakész tudást, és a munkaerőpiacon értékes oklevelet kínál. Ennek szellemében rendezi meg a Karrierbörzét is, illetve nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek a fiatalok diploma utáni útját segítik. Tanácsadással is várjuk őket a jó önéletrajz és motivációs levél megírásához, amihez az érdeklődők a börze honlapján is találnak segítséget. A Karrier Iroda weboldalán a kiállítók nyitott állás- és gyakorlati lehetőségeit is közzétesszük november 11-ig” – mondta el az irodavezető. A kiállítótérben megtalálhatók voltak az egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karának emberi erőforrás tanácsadó mesterszakos hallgatói is. „A képzésben résztvevők speciális tudással rendelkeznek, hiszen tanulmányaiknak köszönhetően választ tudnak adni olyan kérdésekre, amelyek oly sok fejtörést okoznak a munka világába lépőknek: hogyan írjunk önéletrajzot, állítsuk össze pályázati anyagunkat, készüljünk fel az állásinterjúra, mit kell tartalmaznia egy motivációs levélnek, vagyis miként mutassuk meg magunkat vonzó módon leendő munkaadónk számára” – mondta el kérdésünkre Rákosi Szabolcs, az egyetem Bölcsészettudományi és Humánerőforrás-fejlesztési Tanszékének tanársegédje. Hozzátette, a mesterképzésben résztvevők nemcsak az elméletét tanulják mindennek, hanem gyakorlatban is kiválóak. Többségük ugyanis gyakornokként dolgozik a versenyszférában, vagyis pontosan ismerik a munkáltatók elvárásait, a kiválasztás folyamatát, így első kézből tudnak hasznos tanácsokat adni a börzén résztvevők számára. „Egy projektfeladat keretében jöttünk a programra, amelyre a személyes tanácsadás mellett egy álláskeresési kisokossal is készültek a hallgatóink. A helyszíni visszajelzések szerint a gyakorlatban jól hasznosítható tanácsokkal segítettek minden érdeklődőnek” – zárta. A program nagy érdeklődés mellett zajlott, olykor sorállás is kialakult az egyes cégeknél. A másodéves kereskedelem és marketing szakos Sárvári Nelli is végigjárta a standokat, ráadásul nem először. „Minden félévben eljövök a Karrierbörzére, és végignézem a kínálatot. A tapasztalatom az, hogy érdemes itt lenni, mert sok vállalkozást lehet megismerni, méghozzá változatos palettáról, így mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének, majdani szakmájának megfelelőt” – fogalmazott. Hozzáfűzte, a standokon nagyon informatív tájékoztatást kapnak a látogatók, tartalmas beszélgetések alakulnak ki, így jó esélyt lát arra, hogy akár ő maga is az egyik Karrierbörzén találja meg jövőbeli munkahelyét. Kiállítók voltak: 4flow management Kft., Adient Mezőlak Kft., Alberti e Santi HU Kft., ÁllásStart Magyarország Kft., Alprosys Kft., Astotec Automotive Hungary Bt., Attrecto Zrt., Audi Hungaria Zrt., Avis Budget Group BSC Kft., AVL Hungary Kft., Becton Dickinson Hungary Kft., BOS Automotive Products Magyarország Bt., Colas Hungária Zrt., Continental Automotive Hungary Kft., Dana Hungary Kft., Donation - OVB Kft., doTERRA Europe Services Kft., Eaton Manufacturing Hungary Kft., Eclipse Automation Hungary Kft., ETN Magyarország Kft., FERCAM Austria GmbH, Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., MÁV Csoport, MKB Bank Nyrt., Nestlé Hungária Kft., NIO Power Europe Kft., Nolato Magyarország Kft., Payer Industries Hungary Kft., Rába Futómű Kft., Schaeffler Savaria Kft., SK ON Hungary Kft., SMR Automotive Mirror Technology Hungary Bt., Tenneco, thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft., Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., West Hungária Bau Kft., Wuppermann Hungary Kft., Yanfeng International Automotive Technology Hungary Kft., ZOLTEK ZRT., Zyntern.com Gyakornoki és Pályakezdő Állásportál Galéria:
- Jubilálók: ezért szeretnek a Széchenyi István Egyetemen dolgozni (3. rész)
Évtizedek óta hűségesek a Széchenyi István Egyetemhez azok a munkatársak, akiket az intézményben eltöltött 40, 30 vagy 25 éves jubileumuk apropójából kereshettünk fel. Az ünnepelteket sikereikről és elköteleződésükről kérdeztük. (3. rész) Folyamatosan megújulhat Dr. Makó Emese a Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék tanszékvezető egyetemi docense huszonöt éve kezdett el dolgozni alma materében, a Széchenyi István Egyetemen, ő is egyike azoknak a munkatársaknak, akik egykori hallgatókból az intézmény megbecsült oktatóivá váltak. Mint mondja, az egyetemi munka nagyon változatos: oktatóként, kutatóként, az útépítési terület szakértőjeként is meg kell állnia a helyét. Ugyanakkor a folyamatos megújulásra az egyetem dinamikus fejlődése miatt is szükség van, illetve a fiatalok jelenléte is évről évre felfrissíti a motivációját. „A kollégákkal kialakított jó munkahelyi légkör is hozzájárul ahhoz, hogy 25 év után is minden nap szívesen jöjjek be dolgozni. Ehhez magam is igyekszem hozzájárulni a tanszékemen” – árulta el dr. Makó Emese. Ha visszatekint az elmúlt évekre, büszkeséggel tölti el, hogy az intézmény fejlődése során a kihívásokra nyitottan és rugalmasan tudott reagálni. Nyugdíjas kollégákkal gyakran nosztalgiáznak arról, hogy mennyire más ma már az egyetem, mint 10 vagy 20 éve volt. „Mivel magam is idegen nyelvű képzésben diplomáztam és doktoráltam, mindig nagyon motivált a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és idegen nyelvű képzések indítása. Kollégáimmal elsők között indítottuk el az angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnök mesterképzést az egyetemen, és mára már BSc és PhD szintre is kibővült idegen nyelvű oktatási kínálatunk” – fejtette ki. A szűkebb szakmai területén, a sérülékeny úthasználók biztonságos infrastruktúrája, gyalogos és kerékpáros létesítmények tervezése terén országos szinten is számítanak a munkájára a különböző szakmai szervezetek. Dr. Makó Emese ipari kapcsolattartásai során szerzett tapasztalatait az oktatási tevékenységébe, illetve hallgatói lehetőségeinek bővítésére is igyekszik fordítani. Éppen ezért büszke rá, hogy egy olyan tanszék vezetőjeként dolgozhat évek óta, ahol magas szintű oktatási és kutatási műhelymunka folyik, a kollégákkal szakmailag és emberileg is számíthatnak egymásra. Azzal foglalkozhat, amit szeret Ledóné dr. Ábrahám Rita a Növénytudományi Tanszék egyetemi docense nem sokat gondolkodik azon, miért szeret a Széchenyi István Egyetemen dolgozni. „Azt csinálhatom, amit szeretek és ott, ahol azt megtanultam” - vágta rá rögtön. „Mosonmagyaróváron végeztem el az agráregyetemet, itt doktoráltam, az egyetem az első munkahelyem. Szakterületem a növényvédelmi állattan egyetemista koromban tetszett meg Kuroli Géza professzor úr kezei alatt, és azóta is a rovartannal foglalkozom. Számomra megtisztelő, hogy harminc évvel ezelőtt itt tanulhattam a nagytudású professzoroktól, és most a nyomdokaikba lépve oktathatom ezt a speciális szakterületet. Az általuk képviselt értékrendet képviselem és közvetítem a mai napig” – folytatta. Ledóné dr. Ábrahám Rita számára Mosonmagyaróvár és vele a Széchenyi István egyetem a múlt, jelen és a jövő is. „Emlékeimben az itt töltött diákévek vidámsága keveredik az első szakmai megpróbáltatások izgalmával, amikor először a katedrára kellet állnom. Mondhatom, hogy itt váltam igazán felnőtté, miközben mindig magam mögött tudhattam és tudhatok most is egy támogató kollektívát. Számomra az egyetem az igazi alma máter és valóban a második otthonomnak tekintem” – vallotta be érdeklődésünkre. A legfontosabb feladat számára mindig is az oktatás volt. Úgy gondolja, hogy a tudás a részletekben rejlik és az apró kis információk, mint a kirakó, a végén összeállnak egy kerek egésszé. „A mi felelősségünk, hogy az apró darabok jól legyenek megformálva és illeszkedjenek egymáshoz. Egyszóval, igyekszem a tudásomat minél alaposabban átadni és annak örülök a legjobban, ha ez sikerül” – húzta alá az ünnepelt. A digitális világ szerethető Nemes Zsolt, a Műszaki Fejlesztési és Üzemeltetési Igazgatóság munkatársa 25 éve fiatalos lendülettel, sok tervvel, elképzeléssel érkezett az Apáczai-karra, ahol az akkor még gyerekcipőben járó informatikai rendszer fejlesztését, működtetését kapta feladatul. „Az elmúlt éveket rengeteg kihívás és mellé sok-sok baráti kapcsolat kialakulása jellemezte. Mindezt színesíti 7 éve a Széchenyi Egyetem nagy családjába való integrálódás is” – idézte fel. Hozzátette: „Informatikusként és tanárként ugyanazon cél vezérelt, mégpedig, hogy a digitális világot érthető, szerethető eszközként ismertessem meg tanítványokkal és kollégákkal egyaránt. Bízom benne, hogy mindez nem volt hiábavaló”. Színvonalas, inspiráló ás baráti légkör Alszászy Gábor DLA, a Művészeti Kar egyetemi docense is negyedszázada csatlakozott a Széchenyi István Egyetem jogelőd intézményéhez. „A Zeneművészeti Intézet, később a Művészeti Kar tanári kara és a diákok összetétele mindig is színvonalas, inspiráló ás baráti légkört teremtett. Kitartás, reménnyel teli előrenézés, és szakmai lendület jellemzi az egyetemi munkát” – indokolta meg hűsége okát. Mint mondta, örömmel tölti el, ha visszagondol az egyetem által annak idején jelentős mértékben támogatott doktori eljárása eredményére, a munkáját támogató Hegedűs Gyula ösztöndíj elnyerésére, és kimagasló diákjai jó eredményeire. „Az intézmény számos emlékezetes koncertem helyszíne volt, melyekre hálás szeretettel emlékszem vissza” – elevenítette fel. Büszke a Széchenyi sikereire Müller Anikó, az Épülettervezési Tanszék munkatársa 25 évvel ezelőtt vette fel a munkát az egyetemen. Tanárnak készült, de mára már nem bánja, hogy ez nem jött össze. Úgy fogalmaz, az a része jut belőle, amit szeret: az emberek. A hallgatók, a „gyerekek”, és természetesen a kollégák. „A felsőoktatás egy érdekes rendszer, ami ugyan oktatás, de mégis más, mint a középiskola. Kezdetektől fogva tetszett ez a furcsaság. Emellett tősgyökeres győriként természetesen a mi egyetemünk a legfontosabb számomra. Minden sikerre büszke vagyok” – fejtette ki kérdésünkre. Müller Anikó szívvel-lélekkel dolgozik a Széchenyin, ezt érzi mindenki. Így nem csoda, hogy amikor legnagyobb sikeréről kérdeztük, így felelt. „Talán a legnagyobb eredmény az, ha a hallgatóim nemcsak a problémájukkal jönnek hozzám, hanem az örömeikkel is, vagy csak úgy. Büszke vagyok minden diplomázóra, kicsit magaménak érzem a sikerüket, és persze kicsit a szívem is fáj, amikor egy újabb fészekalj kirepül” – mesélte. Példa a diákjai előtt Kiss Gabriella, a Széchenyi István Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola tanítója, illetve az Apáczai-kar szakvezetője. Érdekesség, hogy éppen az intézmény névadásának évében, 1986-ban szerezte első diplomáját az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. „Boldog vagyok, hogy 1997-ben igent mondtam az akkori intézményvezető hívásának, és immár 25 éve lehetek a tagja ennek a nagymúltú, komoly presztízzsel rendelkező intézménynek. Ehhez mérten szakmai életutamban ez a döntés nagy fordulatot jelentett. Ahhoz, hogy magasabb színvonalon eleget tudjak tenni a rám háruló feladatnak, megragadtam minden olyan lehetőséget, melyen szakmai tudásomat fejleszthettem” – elevenítette fel a jubiláló tanító, aki itt egy komplex új módszert dolgozhatott ki és adhatott át kollégáinak a napközis nevelést illetően. Kiss Gabriella az iskolában működő Tehetség-team tagja, amelynek köszönhetően számtalan versenyeredményt tudhatnak magukénak a gyakorlós diákok. „Büszke vagyok rá, hogy ezáltal én is közreműködhettem abban is, hogy iskolánk elnyerte a kiváló TEHETSÉGPONT címet” – emelte ki. Amire viszont, leginkább jólesően gondol vissza az az, hogy egyszer egy hallgatói gyakorlat során odalépett hozzá az egyik tanító jelölt és az alábbit mondta: „- Gabi néni megismer? - majd folytatta – Én azért választottam ezt a hivatást, mert Ön volt a tanító nénim első osztályban, példaképnek tekintettem és akkor elhatároztam, ha megnövök, én is tanító néni leszek.” „Nos, ez a találkozás könnyeket csalt a szemembe és számomra ez a szívet-lelket melengető emlék leginkább a szakmai siker” – emelte ki Kiss Gabriella.
- A Széchenyi-egyetem munkatársai tartottak továbbképzést a diaszpórában tanító magyar tanároknak
Hosszú idő után újra személyesen is találkozhattak a hétvégi magyar iskolák pedagógusai, hiszen a Londoni Magyar Nagykövetség és a Londoni Liszt Intézet közös szervezésében ötödik alkalommal rendezték meg a Hétvégi Magyar Iskolák Országos Oktatási Konferenciáját Londonban, ahol Magyarországról a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán oktató pedagógusok tartottak továbbképzést a diaszpórában oktató magyar tanárok számára. A kétnapos rendezvényt Kumin Ferenc nagykövet és Norton Éva, a Magyarok Angliai Országos Szövetsége elnöke, a konferencia főszervezője nyitotta meg, majd plenáris előadásokat hallgathattak meg az érdeklődő pedagógusok különféle témákban, illetve workshopokon vehettek részt. Az európai magyar diaszpóra más országaiban élő és tanító kollégák részvételére is lehetőség nyílt, ők online formában tudtak bekapcsolódni a plenáris előadásokra. Kövecsesné dr. Gősi Viktória, a Széchenyi István Egyetem Tanárképzési és Módszertani Főigazgatóság főigazgatója előadásában beszélt a különböző intelligenciaterületek fejlesztésének lehetőségeiről meseterápiás foglalkozások során, ezt követően egy általa vezetett workshop keretében alkotó-fejlesztő mesefoglalkozáson vettek részt az érdeklődő pedagógusok. Dr. Lampert Bálint egyetemi adjunktus a játékosítás (gamifikáció) alkalmazási lehetőségeiről és a tanulási motiváció elősegítéséről adott elő, illetve online szabadulószobák lehetőségeit mutatta be a magyar nyelv és kultúra tanításában. Balogh Evelin okleveles gyógypedagógus az aktivitás és figyelem zavarai (ADHD) és autizmus spektrumzavar tüneteiről, diagnózis felállításának lépéseiről, illetve a társas kapcsolódási nehézségekről tartott előadását követően esetmegbeszélésre is lehetőség nyílt kiscsoportos munkaformában. Várszeginé dr. Gáncs Erzsébet egyetemi adjunktus a Kalendárium komplex művészeti tantervet mutatta be plenáris előadásában, utána pedig csatlakozni lehetett az őszi jeles napok énekes szokásai, rábaközi népdalok és táncok feldolgozását bemutató workshophoz. Balogh-Pécsi Anett előadásában a szociális kompetencia drámapedagógiai módszerekkel történő fejlesztési lehetőségeit mutatta be, majd egy tantermi komplex drámafoglalkozáson vehettek részt az érdeklődők. Az első nap programja közös énekléssel zárult, a másodikon pedig a Magyar Örökség-díjas Ringató-alapító Gróh Ilona és Ringató-foglalkozásvezető Gáll Viktória interaktív programján is részt vehettek a kollégák. Egy példaértékűen megszervezett, jó hangulatú rendezvény részesei lehettünk, amelyért köszönetünket fejezzük ki.
- A brit nagykövethelyettes tartott előadást a Széchenyi István Egyetemen
Az Egyesült Királyság globális térben betöltött szerepéről, hazánk és a szigetország diplomáciai kapcsolatának fontosságáról és a hallgatók jövőjéről is beszélt előadásában Andrew Davidson brit nagykövet-helyettes a Széchenyi István Egyetemen. A diplomata elismerően nyilatkozott az intézmény fejlettségéről. Csordultig megtelt érdeklődő hallgatókkal a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus épületének egyik terme, ahol Andrew Davidson brit nagykövet-helyettes tartott angol nyelvű előadást a napokban. „Jó napot kívánok” – mondta tökéletes magyarsággal a meghökkent közönség felé fordulva a diplomata, aki elárulta, szeretné teljesen elsajátítani a magyar nyelvet. Amint végigtekintett a Kínától Ecuadorig a világ minden tájáról érkezett széchenyiseken, megjegyezte: „Önök a nemzetközi diplomácia jövője”. Andrew Davidson informatív előadásából többek között kiderült, hogy Magyarországon jelenleg több mint 900 brit cég képviselteti magát, ahol mintegy 55 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, s emellett rengeteg brit talált itt otthonra. Éppen ezért tartják fontosnak a két ország közötti harmonikus, folyamatosan gyümölcsöző partnerkapcsolatot. A globális kérdésekre rátérve – említve az orosz–ukrán krízist – méltatta Magyarországot, mert kiemelkedő segítséget nyújtott eddig az ukrán menekülteknek. Mint mondta, a humanitárius segítségnyújtást az Egyesült Királyság is kiemelkedően fontosnak tartja, s a béke és az emberi jogok pártján áll. Az előadás után a hallgatók kérdésére is válaszolva mesélt korábbi afrikai missziójáról, a britek energiafelhasználásról és az angol gazdaság teljesítményéről is. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese a látogatásról elmondta: büszkeség volt számukra, hogy a nagykövethelyettes úr rendkívül magas színvonalúnak minősítette a hallgatók által feltett kérdéseket, visszaigazolva ezzel az intézmény angol nyelvű képzéseinek minőségét is. Hozzátette: Andrew Davidson egy körséta keretében bemutatták a győri campust, amelynek során a diplomata elismerően nyilatkozott az egyetem fejlettségéről. (Képgaléria: Májer Csaba József)
- Együttműködési megállapodást kötött az NMHH a Széchenyi István Egyetemmel
Együttműködési megállapodást írt alá a Széchenyi István Egyetem és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Az egyetem érintett szervezeti egységei – a Digitális Fejlesztési Központ, a Járműipari Kutatóközpont, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint a Zalaegerszegi Innovációs és Képzési Központ – 2023. december 31-ig részesül a hatóság támogatásában. Az NMHH részéről Koltay András elnök, a Széchenyi-egyetem képviseletében Filep Bálint elnök látta el kézjegyével a megállapodást. Az NMHH és a győri egyetem évek óta jó viszonyt ápol egymással, ezt az együttműködést fűzték most szorosabbra. A hatóság a rendelkezésére álló forrásokból és eszközökből a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére – így különösen a hírközlési, a médiajog, a tudományos-oktatási programok és a szakemberek képzésére – nyújt támogatást. A Széchenyi István Egyetem a mérnöki-műszaki képzések egyik legfontosabb hazai központja. Oktatási és kutatási területei közé tartozik az ipari digitalizáció, a járműipar, a mobil távközlő rendszerek, a mikrohullámú technológia, valamint az űrtávközlés is. Fejlesztési és kutatási központjainak együttműködésében több olyan kutatási projektjük van folyamatban – például az önvezető járművek és connected car tárgyában –, mely során vezeték nélküli kommunikációs rendszereket (4G-5G, WIFI, később 6G) használnak vezérlési vagy adattovábbítási céllal. Többek között ezeknek a kutatásoknak az előrehaladását és eredményeit is segíti mostantól az NMHH. „A Széchenyi István Egyetemmel jelentős múltra tekint vissza szakmai együttműködésünk. A Hatóság több vezető munkatársa oktatóként segíti a mérnökök, közgazdászok és jogászok képzését. A hazai hírközlést és médiát felügyelő szervezetként feladatunk, hogy magas szakmai színvonalú válaszokat adjunk a folyamatos technológiai fejlődésből eredő kihívásokra, valamint ezeken a területeken segítsük Magyarország versenyképességét. A most aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy még hatékonyabban járulhassunk hozzá a jövő szakembereinek gyakorlatorientált képzéséhez” – mondta Koltay András, az NMHH elnöke. „A Széchenyi István Egyetem egyre meghatározóbb szereplő az olyan innovatív területeken, mint például a vezeték nélküli kommunikációs rendszerek vagy az autonóm járművek kutatása. A legmodernebb technológiák fejlesztésével is a térség és hazánk versenyképességének erősítését kívánjuk elősegíteni, támaszkodva többek között évtizedek alatt felhalmozott tudásbázisunkra, valamint kompetenciaközpontjainkra, így Digitális Fejlesztési Központunkra és Járműipari Kutatóközpontunkra. Köszönjük, hogy ebben a munkában az NMHH támogatására is számíthatunk” – hangsúlyozta Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke. „Kölcsönösen előnyös együttműködésről van szó. A nálunk végzett, magas szintű tudással rendelkező hallgatók az NMHH számára kiváló szakember-utánpótlást jelentenek, intézményünk pedig profitál abból, hogy a Hatóság hozzájárul színvonalas laborhátterünk további megerősítéséhez, a kutatásokhoz, hallgatói csapataink tevékenységéhez, munkatársai több tárgyat oktatnak és segítik tudományos diákköri dolgozatok megszületését. Erről a szintről fogunk most feljebb lépni” – fogalmazott Horváth Zoltán, az egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja. Az együttműködés kiterjed az egyetem mezőgazdasági mikró és makró robot flották kommunikációs rendszerének fejlesztésére és kiépítésére, az autonóm robotok (járművek) kommunikációs kérdéseinek megoldására, a mikrohullámú laboratórium fejlesztésére, valamint az űrtávközlés területére is. Az utóbbi azért is fontos, mert az űrkutatással foglalkozó szakemberek utánpótlását biztosító, több magyar egyetem által közösen szervezett képzésben a győri egyetem négy tárggyal szerepel, amelyek egyike az űrtávközlés. Az egyetem további segítséget kap a kvantumkommunikáció terén, amely egy perspektivikus és jövőálló, ma még hiányterületnek számító tantárgy. Az első komplett, saját gyártású győri műhold fejlesztésének elindítására is készül a győri intézmény, amelynek az együttműködés keretében lehetősége lesz specifikus tantárgyi tematikák fejlesztésére, szakmérnökök képzésére, valamint a hallgatói elismerések bővítésére is. Az együttműködési megállapodás 2023. december 31-ig szól.
- Észtországi tapasztalatszerzésen jártak a Széchenyi-egyetem Hallgatói Önkormányzatának képviselői
A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontosak nemzetközi kapcsolatai, amelyekből az intézmény oktatói-kutatói és hallgatói egyaránt profitálnak. Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat is törekszik arra, hogy folyamatosan bővítse partnerségeit, és működésében meghonosítsa a külföldi jó gyakorlatokat: képviselői legutóbb Tallinban jártak, ahol újabb hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak. „A Tallinni Alkalmazott Tudományok Egyetemének hallgatói önkormányzata keresett meg bennünket intézményünk Nemzetközi Programok Központján keresztül, hogy szeretnének ellátogatni hozzánk. Észt kollégáink a magyar felsőoktatásról, a helyi hallgatói érdekképviselet működéséről szerettek volna többet megtudni. A kapcsolatfelvételt tettek követték, és idén áprilisban már a kampuszunkon fogadtuk őket, megmutattuk a laborokat, a közösségi tereket, a könyvtárat és közben válaszoltunk kérdéseikre” – mondta el Vályi-Nagy Dávid, a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Külügyi Bizottságának elnöke. Hozzátette, a vendéglátást idén ősszel viszonozták a talliniak. „Látogatásunk célja az ottani felsőoktatás, a tanórán kívüli programlehetőségek, és azok szervezési és háttérfeladatainak megismerése volt. Mindezek mellett szerettünk volna átfogó képet kapni arról, hogy a nemzetközi hallgatók integrációja és érdekképviselete miként működik a külföldi egyetemeken” – emelte ki az elnök. A győri küldöttség a Tallinni Alkalmazott Tudományok Egyeteme mellett meglátogatta a Lääne-Viru Főiskolát, a Tallini Műszaki Egyetemet és az Észt Biztonságtudományi Akadémiát. A látogatás során a Széchenyi-egyetem hallgatói szervezetének képviselői az észt felvételi rendszer sajátosságairól, a felsőoktatási intézmények infrastrukturális hátteréről, a kollégiumi helyzetről és az egyetemek hallgatóiknak nyújtott szolgáltatásairól is tájékozódtak. Utóbbi kapcsán érdekesség, hogy e szolgáltatások között a győri fiatalok találkozhattak többek között elektromosroller-parkolóval, közlekedési bérlettel működő biciklizárral, eladó nélküli üzlettel, sőt a labortermeket nyitó biometrikus azonosítással, vagyis retinaszkennerrel is. A tallini vendéglátók az oktatási időn túl szervezett programokat is bemutatták, amelyek közül a legkiemelkedőbb a téli sporthét. A győri küldöttség az észt hallgatói szervezetek működéséről és a nemzetközi hallgatók helyzetéről is tájékozódtak, és sok hasznos információval gazdagodtak.
- Nagy sikerrel zárult a rangos nemzetközi közlekedésbiztonsági konferencia a Széchenyi-egyetemen
A közlekedésbiztonsággal foglalkozó nemzetközi szövetség (ICTCT) és a Széchenyi István Egyetem szervezésében angol nyelvű konferencia és kétnapos kutatói továbbképzés valósult meg a győri kampuszon. Az eseményre a világ minden tájáról érkeztek a terület szakemberei, akik elismerően szóltak az intézményről és az itt zajló innovatív kutatásokról. Az ICTCT egy olyan, közlekedésbiztonsággal foglalkozó nemzetközi szervezet, amelynek a célja, hogy a közúti biztonság preventív megközelítésével csökkenjen a balesetek száma, évről évre megrendezett konferenciája pedig minden olyan technikai újítást és módszert körüljár, ami ehhez hozzájárulhat. Az idén Győr adott otthont az eseménynek a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének társszervezésével. A konferenciát kétnapos tréning is megelőzte, amely a fiatal kutatók számára nyújtott fejlődési lehetőséget a témában. Az esemény rangját mutatja, hogy a vitaindító előadást Henk Stipdonk, a Holland Közlekedéspolitikai Elemző Intézet igazgatója tartotta, megadva a konferencia vezérfonalát. A szakemberek azt járták körül, mennyire mérhetők a közúti biztonsági intézkedések hatásai, és a kutatók által kínált megoldások miként ültethetők át a gyakorlatba. A másik kiemelt téma az volt, hogy milyen preventív módszerekkel mérhető, illetve csökkenthető egy helyszín baleseti kockázata. „Nagyon sikeres programot tudhatunk magunk mögött. A konferenciára csaknem hetvenen érkeztek Európa szinte minden országából, de a világ számos más pontjáról – például Afrikából, Észak-Amerikából, Indiából – is. A kétnapos tanfolyam szintén jelentős érdeklődés mellett zajlott, hiszen a korábbi képzések részvételét jóval meghaladva, húszan regisztráltak” – fogalmazott a szervezésben oroszlánrészt vállaló dr. Borsos Attila egyetemi docens, az intézmény Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának tudományos dékánhelyettese. Hozzátette, mindkét rendezvényről rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek: a résztvevőket lenyűgözte a győri kampusz, a laboratóriumokban folyó kutatások, de maga Győr is elnyerte a tetszésüket. „Az, hogy mi rendeztük ezt a nívós eseményt, több hozadékkal is jár. Nemcsak tovább növeli egyetemünk rangját, de hozzájárul doktorjelöltjeink felkészültségéhez is. PhD-hallgatóink ugyanis aktív résztvevői voltak ennek a négy napnak, hiszen többen prezentálták kutatásukat, illetve részt vettek a képzésen is” – mondta el a dékánhelyettes. Kiemelte, számukra kiváló lehetőséget jelentett, hogy hazai pályán, de mégis nemzetközi porondon, egy valóban magas színvonalú konferencián szerepelhettek, és olyan vitákban vehettek részt, amely rengeteg tapasztalatot ad nekik tudományos munkásságukhoz. A győri szervezéssel, a Széchenyi István Egyetemen zajló munkával nemcsak a résztvevők, de maga az ITCTC is elégedett volt, amit mutat, hogy a zárónapon megtartott irányító testületi ülésükön a szervezet tagjai közé és felügyelőbizottságába is beválasztották dr. Borsos Attilát. Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi stratégiai elnökhelyettese – aki az intézmény vezetése nevében megnyitotta a konferenciát – elmondta: a rendezvény jelentősen erősítette az egyetem globális láthatóságát. Megjegyezte: kiemelten fontos, hogy a konferencia révén születő legszínvonalasabb publikációk a szakterülethez kapcsolódó egyik legrangosabb, Q1-es besorolású folyóiratban jelennek majd meg, tovább növelve a győri universitas tudományos rangját, teljesítményét.
- Ismét U23-as Európa-bajnok lett Sipőcz Richárd, a Széchenyi István Egyetem hallgatója
Összességében már hétszeres Európa-bajnok a Széchenyi István Egyetem Sportegyesületének dzsúdósa, Sipőcz Richárd, aki a napokban a harmadik U23-as kontinensbajnoki aranyérmét szerezte meg Szarajevóban. A magyar csapat kiemelkedően szerepelt a Bosznia-Hercegovina fővárosában megrendezett U23-as cselgáncs Európa-bajnokságon, hiszen az éremtáblázat harmadik helyén végzett. A nagyszerű eredményhez a Széchenyi István Egyetem kiváló sportolója aranyéremmel járult hozzá. Sipőcz Richárd a nehézsúlyúak mezőnyében ezúttal sem talált legyőzőre: a grúz Guresidzét még intésekkel, az összes többi ellenfelét – a szerb Vracsart, majd az elődöntőben az izraeli Kompaniezt, végül pedig a döntőben a török Ertugot is – ipponnal győzte le. A győri kiválóság harmadik U23-as elsősége azt jelenti, hogy már hétszeres Európa-bajnoknak mondhatja magát, hiszen korábban két-két kontinensbajnokságot nyert az ifjúságiak és a juniorok között is.
- A Széchenyi István Egyetem tudományos teljesítményét mutatja a doktori képzés bővülő keretszáma
Negyvenkettő helyett negyvennyolc újonnan felvett hallgató végezheti államilag támogatott módon a doktori képzést idén szeptembertől a Széchenyi István Egyetemen. Az oktatói, kutatói utánpótlást jelentő doktoranduszhallgatóknak ezáltal bővült a lehetőségük a doktori fokozat megszerzésére, amely tovább erősíti az intézmény tudományos teljesítményét is. „A Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít doktori iskolái működésére annak érdekében, hogy minél többen célozzák meg és érjék is el a tudományos fokozatszerzést. A képzésben részt vevő hallgatók biztosítják az oktatói, kutatói utánpótlást az egyetemen, ezért is kínálunk sokrétű és színvonalas palettát leendő doktoranduszaink számára” – fogalmazott dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja. Hozzáfűzte, ugyancsak fontos a tudományos teljesítmény növelése, illetve azon kutatás-fejlesztési projektek megvalósítása, amelyekhez a doktoranduszhallgatók is kapcsolódhatnak. A kutatási eredmények disszeminációja, azaz a doktoranduszok publikációs tevékenysége szintén nagy jelentőséggel bír, az egyetem tudományos teljesítményének egyik fokmérője, amelyet az intézmény saját erőből is támogat. „Doktori iskoláinkban nagy a potenciál, köszönhetően az egyetem magas tudományos teljesítményének, a kutatás-fejlesztési források jelenlétének, az intézmény széles körű ipari kapcsolatainak” – emelte ki a kancellár. Dr. Kovács Zsolt köszönetet mondott az oktatási kormányzatnak a plusz keretszám megítéléséért, mert az hozzájárul a még dinamikusabb fejlődéshez, s így még több kutató tud bekapcsolódni az egyetem tudományos tevékenységébe. Megjegyezte: ez a fejlődés a Széchenyi István Egyetem nemzetközi láthatóságában is fontos szerepet játszik, mert az intézményben jelenleg több angol nyelvű doktori program is zajlik. „Egy egyetem tudományos tevékenységének színvonalát alapvetően meghatározzák a doktori iskolái és a képzésekben részt vevő PhD-hallgatói. A Széchenyi István Egyetem jelenleg négy doktori iskolát működtet, ahol az elmúlt években dinamikusan tudtuk növelni az államilag támogatott keretszámot” – mondta el prof. dr. Varga László, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke. Kifejtette, az egyetemek doktori tanácsainak elnökeiből álló Országos Doktori Tanács tesz javaslatot minden évben az illetékes minisztériumnak, hogy az államilag támogatott helyek felosztása milyen arányban történjen. A döntést objektív szempontrendszer alapján hozzák meg, amelynek eredményeként a Széchenyi István Egyetem eredetileg 42 helyet kapott a 2022-es évre. „Mivel a nyári felvételik után országosan maradtak felhasználatlan helyek, kértük az Országos Doktori Tanácstól, hogy ezek közül további hatot megkaphassunk. A pótfelvételi eljárásban sikerült is betöltenünk az így mintegy 15 százalékkal megnövelt keretet. Mindez tovább növeli egyetemünk tudományos teljesítményének súlyát. A külföldi hallgatókkal kiegészülve pedig egyre inkább nemzetköziesedik a doktori iskoláink tevékenysége” – hangsúlyozta. Hozzátette, a doktori képzés egyik fő célja új tudományos eredmények elérése, azonban lényeges szempont az is, hogy a kutatások eredményei a gazdaság és a társadalom számára is hasznosíthatók legyenek. Ezt elősegíti, hogy az akadémiai terület mellett a gazdasági élet szereplői közül is érkeznek doktoranduszhallgatók, ami egyben jól tükrözi az intézmény széles körű ipari kapcsolatait. „Mind a négy doktori iskolában kiemelt figyelmet kapnak a gyakorlatorientált tudományos kutatások. Ez igaz az általam vezetett Wittmann Antal Növény-, Állat- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolára, de ugyanígy a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskolára, a Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolára, valamint a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolára is” – mondta végül a professzor.
- Budapest Design Week: rangos elismeréssel indította a szemesztert a széchenyis hallgató
Első helyezést ért a Széchenyi István Egyetem hallgatójának pályázata az Estorio által meghirdetett szakmai megmérettetésen, melynek díjátadóját a Budapest Design Week keretén belül tartották. Kiss Bence elsőéves a Művészeti Kar Design Tanszékén, ahol tervezőgrafika mesterképzésen vesz részt. A 25 éves szombathelyi hallgatót a győri intézmény újszerű szemléletmódja és az oktatók szakmai felkészültsége győzte meg, hogy a Széchenyi István Egyetemen folytassa tanulmányait. A döntés pedig nemcsak szakmai szempontból bizonyult kiválónak, de a várost is hamar a szívébe zárta. Alig kezdődött el a szemeszter, máris magáénak tudhat egy szakmai berkekben is magas szintű elismerést Kiss Bence. A pályázatokkal kapcsolatban elmondta: a Design Campuson az oktatók szorgalmazzák, hogy a hallgatók minél több szakmai megmérettetésen induljanak el, mesterképzésen pedig egyenesen kötelező félévente minimum két pályázaton részt venni. Az Estorio által kiírt lehetőség azonnal megfogta. „Juhász Márton tanár úrtól (Design Tanszék) hallottam a pályázatról, és rögtön tudtam, hogy szeretnék rá készíteni valamit. Az egyik olasz luxuscég legújabb konyhai bútorának az előlapi designja megtervezésére írták ki a pályázatot. Tematikája a »találkozások« címszót kapta, amit a »minimalizmus, lendület, frissesség, elegancia és a kortárs« kifejezésekkel egészítettek ki. Ötletelésem során több pozitív csengésű fogalommal bővítettem a sort és ezek együttesen vezettek az angol »Rejoice« kifejezéshez, ami végül az alkotás címe is lett. Az általam készített design stilizált, táncoló alakokat ábrázol, melyek létrejötte a fényfestéses fotózás technikáján alapszik. Fontos volt számomra, hogy a kész grafika könnyed maradjon, pozitivitást sugározzon, és illeszkedjen a baráti és családi összejövetelek helyszínébe, a konyhába. Egyszerű, letisztult, mégis izgalmas minta, ami sokadik megtekintés után sem válik unalmassá” – fogalmazott. Az elkészült anyag az olasz luxusmárkát is meggyőzte, hiszen első díjjal jutalmazták Kiss Bencét, melyet a nívós szakmai eseményen a Budapest Design Weeken vehetettet át. „Felemelő érzés volt, megtisztelve éreztem magam. Az eredményhirdetésen nagy örömmel vettem át az oklevelem és mutattam be pályamunkámat a jelenlévőknek. Ez az eredmény fontos mérföldkő eddigi szakmai munkámban” – mondta. Az elismeréssel jelentős szakmai tapasztalatokhoz is jutott a tehetséges hallgató. „Már az eredményhirdetés is nagyon inspiráló volt. Megismerhettem a többiek pályamunkáit és alkalmam volt beszélgetni a pályázati bizottsággal, valamint a cég képviselőjével is. Az első helyezéssel járó olasz út szintén rendkívül érdekesnek ígérkezik. Betekintést nyerhetek majd a bútorok készítésének egyedi folyamatába, és lehetőségem lesz saját grafikámat is elkészíteni a cég szakembereinek segítségével. Az új emberek, helyek és technikák megismerése szintén felettébb fontos ebben a szakmában, jövőbeli projektjeimre biztosan nagy hatással lesznek ezek az új behatások” – emelte ki. Kiss Bence jelenleg első évfolyamos a Széchenyi István Egyetem Design Campusának tervezőgrafika mesterszakán. Az eredetileg Szombathelyen élő fiatalember diplomája megszerzése után mindenképpen rangos intézményben szerette volna folytatni tanulmányait. Így esett a választása Győrre: „A Design Campus oktatóinak hatalmas szakmai tudása, hozzáértése, és az intézmény újszerű szemléletmódja győzött meg arról, hogy Győrben tanuljak tovább. Inspiráló, pezsgő szellemi élet folyik az egyetemen, termékeny táptalaja ez a kreativitásnak. Már ez alatt a néhány hét alatt is rengeteg tudásra tettem szert, sokat fejlődtem szakmai szempontból. Hamar kialakult a kölcsönös tiszteleten alapuló, de közben mégis oldott, baráti légkör. A környéket még nem volt időm teljesen felfedezni, de az eddigiek alapján Győrt gyönyörű, barátságos és fejlett városnak ismertem meg” – mondta végül.
- II. Edu Agro Drone Cup: mezőgazdasági drónverseny a Széchenyi István Egyetemen
A Széchenyi István Egyetem az Edutus Egyetem és az ABZ Drone Kft. szakmai partnerségével idén másodszor szervezte meg a hagyományőrző Edu Agro Drone Cup mezőgazdasági drónversenyt. A rendezvényt olyan támogató partnerek segítették, mint a Magyarországi Drón Koalíció, a Digitális Agrárakadémia és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. A II. Edu Agro Drone Cup mezőgazdasági drónversenyre október 14-én került sor a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Tangazdaságában. A megmérettetés célközönsége a precíziós gazdálkodás és a drónok iránt érdeklődő felsőoktatási hallgatók voltak. „A rendezvény célja az agráriumban megjelenő digitalizáció és robotizáció népszerűsítése, valamint a drónok társadalmi elfogadottságának elősegítése” – hangsúlyozta Korcz Miklós Máté, a Széchenyi-egyetem Digitális Fejlesztési Központjának szakértője. A versenyen öt hallgatói csapat indult, és majd mindegyik győztesként zárta a megmérettetést. Összesen négy rendkívül érdekes kihívással kellett szembe nézniük a nap folyamán a versenyzőknek. Elméleti tudásuk bemutatásához egy 30 kérdéses tesztet kellett teljesíteniük, amelyben a drónok műszaki felépítésével kapcsolatos, az A1/A3 és A2 kompetenciatanúsítvány elsajátításához szükséges ízelítő kérdésekkel találkozhattak. Utána pedig párhuzamosan zajlottak a gyakorlati feladatok, melyeken olyan feladványokat kellett megoldaniuk, mint például az ortomozaikos feltérképezés, manuális felvételezés és növénybetegségek felismerése, valamint egy kukoricatáblán autonóm repülési útvonalak tervezése, majd az előzetes terv alapján permetezés végrehajtása. Az utóbbi feladat a hallgatókat a precíziós gazdálkodás irányába tereli, hogy csak annyi permetezőszert használjanak, amennyi feltétlenül szükséges. Ennek módszertanát tudták elsajátítani a versenyzők. Az első- és másodéves hallgatók számára rendkívül fontosak az ehhez hasonló rendezvények, hiszen a hétköznapokban láthatnak drónokat, videókat nézhetnek róluk, de ilyen alkalmakkor kézzel is megfoghatják őket. Az eszköz alaposabb megismerésének érdekében a legtöbb ponton úgy indultak a feladatok, hogy össze kellett szerelniük a versenyzőknek a drónokat, betartva azokat a biztonsági előírásokat, amelyek ilyenkor szükségesek. Ezenfelül a speciális szoftverek használatába is betekintést nyertek, hatalmas tapasztalatot és ismeretanyagot szerezve ezáltal. A biztonsági és jogszabályi előadások mellett az ABZ Drone Kft. által biztosított, a helyszínen használt drónokra vonatkozóan kaptak részletesebb ismertetést a hallgatók. Aki pedig még jobban érdeklődik a drónok, az irányításuk, valamint az adatelemzés iránt, jelentkezhet a mosonmagyaróvári karon elérhető két féléves drónirányító és -adatelemző szakirányú továbbképzési szakra. „Nagyon fontos az ismeretterjesztés mint feladat. Drónt bárki vásárolhat a boltban, de hogy azt legálisan és etikusan használjuk, ahhoz tudás szükséges. Ez a tudást ilyen rendezvényeken is át tudjuk adni a hallgatónak, azonkívül, hogy gyakornokként részt vehet a munkákban, vagy az órákra bejár és ott esetleg szóba kerülnek a drónok” – emelte ki dr. Teschner Gergely, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar adjunktusa. „A mezőgazdaságban szinte elkerülhetetlen a drónok használata, ez beszivárog a hétköznapokba, sőt már most is elmondhatom, hogy nagyjából ott van. Nagyon sok szolgáltató, illetve gazdálkodó is rendelkezik drónokkal. Használják már mind a felvételezésnél, a különböző növénybetegségek felismerésénél, a hiánybetegségek – például vízhiány, tápanyaghiányok – detektálásához.” A rendezvény rendkívül sikeres volt, s erről a hallgatók is lelkesen és pozitívan nyilatkoztak. A szervezők szeretnék tovább vinni a kezdeményezést, és készülnek tavasszal egy harmadik esemény megrendezésére.
- Tízéves a SZEnavis: a semmiből teremtett közösséget a Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem betonkenucsapata: elérte alapítása tizedik évfordulóját. Ennek kapcsán egykori és jelenlegi tagok gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljék a jubileumot. A kezdetektől mostanáig nagy utat járt be a gárda, amelyik amellett, hogy a legmodernebb betontechnológiát ismertette meg a hallgatók generációival, egyedülálló közösséget is teremtett. A kerek évfordulókat illik alaposan megünnepelni – gondolta a SZEnavis csapata, amely tizedik születésnapját vacsorával egybekötött alumnitalálkozóval „ülte meg” a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban. A rendezvényen részt vett a társaság színe-java az alapítóktól a jelenleg aktív hallgatókig. A támogatók közül jelen volt a Strabag Zrt., a Mapei Kft., az Austrotherm Hőszigetelőanyaggyártó Kft., a TPA HU Kft. és a Beton Technológia Centrum Kft. A Széchenyi István Egyetem vezetőségét dr. Zseni Anikó oktatási rektorhelyettes és dr. Horváth Balázs, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar dékánja képviselte. Pollák András, a SZEnavis alapítója és jelenlegi mentora köszöntőjében felidézte, hogy amikor elkezdtek betonkenu-építéssel foglalkozni, azt sem hitték volna, hogy jövőre is készítenek egy hajót, nem hogy tíz év alatt 150 hallgató fordul majd meg a csapat kötelékében. „Óriási fejlődésen mentünk keresztül a kezdetektől napjainkig. Az első hajónk 380 kilogrammot nyomott és 10 centiméter volt a falvastagsága, idén pedig ugyanezek a paraméterek 47,5 kilogramm és 3 milliméter voltak. Az első versenyünkön utolsók lettünk, azóta viszont többször is az élen végeztünk a Magyar Kupán, sőt 2018-ban elértük, hogy a viadal Győrbe, a Mosoni-Dunára költözzön. 2017-ben első magyar csapatként részt vettünk a németországi versenyen, ahol azóta is jelen vagyunk minden alkalommal. A harmadik évünkben az egyetem is elismerte a munkánkat, és a negyedik öntevékeny hallgatói kör lettünk az SZEnergy, a SZEngine és az Arrabona Racing Team mellett” – sorolta az eredményeket az alapító, aki egyben az egyetem Építőanyag-vizsgálati és Épületfizikai Laboratóriumának vezetője is. Pollák András kitért arra is, hogy a Széchenyi-egyetem Menedzsment Campusa szolgáltatásának köszönhetően sikerült levédeni a SZEnavis Betonkenu nevet, így azt rajtuk kívül senki más nem használhatja. Folyamatban van a „A beton legyen veled!” szlogen és a logó védjegyesítése is. A köszöntőt követően az elismerő oklevelek átadása, majd a vacsora következett. A remek hangulatú összejövetel ezután klasszikus öregdiák-találkozóként folytatódott, ahol jelen voltak az aktuális csapattagok is, mintegy hidat képezve a nemzedékek között, szimbolizálva a csapat egységét. Az alapító törzsgárdából sokan férjjel-feleséggel, sőt, esetenként gyerekekkel érkeztek. Megelevenedtek az egykori bajtársi kapcsolatok, mintha újra 2012-t írnánk. A nosztalgikus időutazást csupán az alkalomra készült különleges torta felszolgálása szakította meg. Egy rövid múltidézés erejéig megkértük az est házigazdáját, Pollák Andrást, valamint Lőrinczi Imre alapítót és Hegedűs Csabát, hogy meséljenek a kezdetekről. „A történet nagyon prózai, ugyanis mi annak idején ebbe tényleg csak belecsöppentünk és spontán alakult ki a csapat” – vezette fel az alapítás történetét Pollák András. „Annak idején a szakkollégiumban páran kitalálták, hogy némi plusztevékenység gyanánt építenek egy betonkenut. Én akkor demonstrátorként dolgoztam az építőanyag-vizsgáló laboratóriumban. Úgy gondoltam, segítsünk nekik, és hívtam a baráti társaságomat is. Végül annyira belejöttünk, hogy azt vettük észre, idővel lekoptak mellőlünk a szakkollégisták, és maradtunk mi” – tekintett vissza az egykori csapatvezető. „Felhívott Andris, hogy segítsek” – vette át a szót Hegedűs Csaba. „Addig nem foglalkoztak ilyen szinten betonozással. A labort sem erre tervezték, egy keverőgépük sem volt. Én akkor már a Strabagnál dolgoztam betontechnológusként, így hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni. Kísérleteztünk, hogy ne legyen túl lágy, de túl kemény sem, hogy fennmaradjon a vízen. Végül megtaláltuk a tökéletes receptúrát” – mondta nevetve. „Bulinak indult az egész, eszünkbe sem jutott, hogy ebből a projektből hosszú távon bármi komoly is lehet” – vetette közbe Lőrinczi Imre. „Szép lassan, lépésenként haladtunk. Elmentünk a vízitelepre, szereztünk kenut, ezt használtuk zsalunak. Kikevertük a betont, aztán kiöntöttük. 380 kilogramm körül lehetett, alig bírtuk kivinni a laborból. De úszott!” – derült fel az alapítótag. A csapat történetéből számos epizódot ki lehetne emelni, de a legizgalmasabb anekdota kétségkívül a 2014-es ráckevei Magyar Kupához kötődik. Szállítás közben ugyanis eltörött a versenyre készült hajó, így rögtönözniük kellett. „Nem estünk kétségbe. Még út közben elindítottunk egy autót anyagért, és mire odaértünk a kempingbe, már ott is volt minden a helyszínen. Vittünk magunkkal zsalut, keverőt, reflektorokat, tehát gyakorlatilag felállítottuk ugyanazt a rendszert, mint amivel a laborban dolgoztunk. Megkevertük a betont, kiöntöttük, hajnali kettő körül elkezdett kötni. Másnap mi mérlegeltünk utoljára, hogy minél tovább bent tudjon maradni a zsaluban. Mire a vízre kellett tenni, addigra minden rendben volt, és végül harmadikként zártuk a versenyt” – mesélte a csapatot összekovácsoló esetet Pollák András. A betonkenu-építésen keresztül a hallgatók gyakorlati problémák megoldásához alkalmazhatták a legmodernebb technológiákat. Ugyanakkor egy-egy nyerő keverék vagy forma megtalálása nem jelenti azt, hogy egyeduralkodóvá válik a csapat, hiszen íratlan szabályként rögzítették, hogy minden évben máshogy kell építeniük a kenut. Nem az a cél, hogy megnyerjék a versenyeket, hanem hogy minden alkalommal alkossanak valami újat, hiszen ezáltal tanulják a legtöbbet. Emiatt nincs is értelme összehasonlítani a különböző szezonokat, hiszen elkerülhetetlen a teljesítménybeli ingadozás. Mindamellett, hogy a csapatban kifejtett munka jelentős szakmai tapasztalatokhoz segítette a tagokat, a SZEnavis a kezdetektól fogva kiváló társaságot is jelentett. Ezt hangsúlyozta Pollák András is. „A többség a versenyszférában helyezkedett el, néhányan kifejezetten betontechnológiával foglalkoznak. Én személy szerint aszfalttal dolgozom a munkámban, de ennek ellenére nagyon hasznosnak tartom, hogy részt vettem a csapatban. Apám mesélte valamikor, hogy amikor bevonult katonának, nagyapám azt mondta neki: »Fiam, akármire keresnek önként vállalkozót, menjél, mert jobban fog telni az idő!« Ezt a tanácsot én is megfogadtam, és az egyetemen mentem, ahova lehet. Imádtam ehhez a közösséghez tartozni, rengeteg élményt szereztem. Semmiért nem adnám azokat az éveket” – jelentette ki Lőrinczi Imre, aki alumniként azóta is rendszeresen visszatér a versenyekre. Ennek köszönheti azt is, hogy megismerte kedvesét, aki szintén a csapat tagja volt. Ők lettek a SZEnavis első házaspárja. „Fontos, hogy a hallgatók a gyakorlatban is találkozzanak a technológiával. A SZEnavisban ezt megtehetik, amit egyedülálló lehetőségnek tartok” – tette hozzá Hegedűs Csaba, aki egyébként óraadóként is dolgozik a Széchenyi István Egyetemen. „Kevesen tudják, de a víz után a beton a legtöbbet felhasznált anyag a világon. Érdemes vele foglalkozni” – hangsúlyozta. A SZEnavis első tíz évét záró ünnepség az első ilyen volt a csapat történetében, de közel sem az utolsó. A gárda körül olyan összetartó közösség épült, amely tartós, életre szóló, feloldhatatlan köteléket képez – az utódok pedig viszik tovább az alapítók szellemiségét. Ahogy Pollák András köszöntőjében hangoztatta: „Tíz év múlva ugyanitt találkozunk!” Ultrakönnyű kenut épített a csapat 2015-től Molnár Mercédesz vezette a csapatot, majd Szigeti Zsófia vette át a stafétát a csapatvezetői posztban Pollák Andrástól, ezután Madarász Klaudia és Aller Attila következett. Jelenleg Fehérvári Imre fogja össze a társaságot, aki az idei németországi verseny kapcsán elmondta, kenujuk 47,5 kilogrammot nyomott, és ami még érdekesebb, mindössze 3 milliméter falvastagsággal rendelkezett. Ezzel a 11. helyezést érték el. „Az egyenes szakaszon remekül teljesített a hajó, a fordulásban viszont akadtak problémáink, ezért nem jutottunk tovább a középdöntőbe. Viszont a hajó elnyerte a zsűri tetszését, hiszen ilyen extrém, papírvékony falvastagsággal még a szervezők sem találkoztak. Jövőre a tanulságok birtokában dolgozunk tovább a következő kenunkon” – tájékoztatott Fehérvári Imre.
















