Több mint 3400 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen szeptemberben, ami 22 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. Az intézmény mind a kilenc karán számottevő a bővülés, köszönhetően annak, hogy a fiatalok körében vonzóak az intézmény által nyújtott minőségi képzések és szolgáltatások. A felsőoktatásba felvételizők július 22-én este nyolc órától SMS-ben kaptak értesítést arról, hogy felvették-e őket valamelyik általuk megjelölt intézménybe, s ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon tájékozódhatnak az idei ponthatárokról. Közülük csaknem három és fél ezren örülhetnek olyanok, akik a Széchenyi István Egyetem polgárai lesznek. „Tiszta szívből gratulálok mindenkinek, aki egyetemünkre nyert felvételt, nagy szeretettel várjuk őket közösségünkben. Örömteli, hogy a leendő elsőévesek száma jelentősen növekedett, köszönhetően annak, hogy a hallgatók számára vonzó egyetemünk magas infrastrukturális, kutatási, valamint oktatási színvonala, melynek fejlesztése újabb lendületet kapott a modellváltással” – értékelt dr. Baranyi Péter rektor. Nagy érdeklődés közepette, remek hangulatban telt az első Pont Ott Parti a Széchenyi István Egyetem campusán. Az eseményről készült galéria megtekinthető a képre kattintva. (Fotók: Májer Csaba József, Horváth Márton) Dr. Kovács Zsolt kancellár elmondta: az adatok azért is örvendetesek, mert céljuk az, hogy minél több hallgatót juttassanak értékes diplomához. További pozitívum, hogy a felvettek átlagpontszáma tovább emelkedett, ami előrevetíti, hogy jól felkészült hallgatók kezdik meg tanulmányaikat. „A fiatalok körében rendkívül népszerűek az egyetemünk által nyújtott minőségi képzések és szolgáltatások. Az angol nyelvű képzési programok száma a következő tanévben már a harmincat is meghaladja majd, s a gólyák valódi nemzetközi környezetbe érkeznek, ahol a hallgatói közösséget több mint félszáz ország fiataljai alkotják. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy gyakorlatorientált képzéseket, jól hasznosítható tudást nyújtsunk számukra, amit a műszaki területeken egyre több duális partnerünk – köztük stratégiai partnerünk, az Audi – is segít. Emellett pedig számos alapítványi, vállalati és egyéb ösztöndíj érhető el, amelyek segítik a hallgatók fejlődését, tanulmányaikat” – sorolta a kancellár. Tapasztalataik szerint a cégek, intézmények keresik az itt végzetteket, és nagyon sokan még egyetemi éveik alatt, a szakmájukban találnak jól fizető munkahelyet. Ezt támasztja alá, hogy a Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb adatai alapján a Széchenyi István Egyetemen a 2017–2018-as tanévben diplomát szerzettek összesített bruttó átlagjövedelme több mint 10 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és átlagosan mindössze egy hónap alatt helyezkedtek el. Dr. Kovács Zsolt arra biztatott mindenkit, akit az általános felvételi eljárásban nem vettek fel vagy esetleg nem adta be jelentkezését, hogy fontolja meg a pótfelvételi lehetőségét. A fiatalokat többek között vonzó kollégiumi szolgáltatás és campus, modern infrastruktúra, Közép-Európában egyedülálló laborháttér várja a Széchenyi István Egyetemen. Emellett a hallgatók számára Győr – Magyarország legerősebb vidéki gazdasági központjaként – pezsgő kulturális, fesztivál- és sportéletet, valamint jó elhelyezkedési lehetőségeket nyújt. Az idei pótfelvételi eljárás július 29-től augusztus 8-ig tart. A felvételi számokból látszik, hogy a három műszaki kar közül az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon az angol nyelvű járműmérnök alap- és mesterképzés jelentős érdeklődésre tart számot. A legkedveltebb továbbra is a magyar nyelvű járműmérnök alapszak. A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon igazi slágernek számít a mérnökinformatikus alapszak, amelyen csaknem 200 elsőéves lesz. Rendkívül népszerű emellett a gazdaságinformatikus, a gépészmérnök és a villamosmérnök szak is. Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon számottevően emelkedett a felvettek száma. Az átlagpontszámok növekedése azt mutatja, hogy a minőségi oktatásra nagy a kereslet. A Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karra több mint 700-an nyertek felvételt, ami a legmagasabb szám a Széchenyi István Egyetemen. Az adatokból itt is a minőségi irányba történő elmozdulás látszik. Erre példa a legnépesebb alapszak, a gazdálkodás és menedzsment, amelyen az elsőévesek mintegy 60 százaléka 400-nál több ponttal érkezik. Fontos kiemelni, hogy az angol nyelvű képzések nemcsak a külföldi, hanem a magyar diákok körében is népszerűek. A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon összesen több mint 200 hallgató – az átlagpontszámok alapján kitűnő gárda – kezdi meg tanulmányait jogász szakon. A másik két, a munkaerőpiacon rendkívül keresett oklevelet adó alapképzési szak, az igazságügyi igazgatási, valamint a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szak is népszerű maradt. Az Apáczai Csere János Karra felvettek száma mintegy százzal nőtt, s örömteli, hogy ezen belül tovább erősödtek az emberi erőforrás tanácsadó, a közösségi és civil tanulmányok, valamint a kulturális mediáció mesterszakok. Nagy az érdeklődés a nemzetközi tanulmányok szakra magyar és angol nyelven egyaránt, miközben több mint 70 elsőéves készül tanítónak. A Művészeti Karon több mint háromnegyedével emelkedett a felvettek száma, köszönhetően részben a mesterszakok növekvő kedveltségének. Az újdonságot jelentő designszakokra – építőművészet, formatervezés, tervezőgrafika – jelentős érdeklődés mutatkozott a fiatalok körében. A mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon a bővülés meghaladta a 60 százalékot. Érdemes kiemelni az osztatlan agrármérnök szak népszerűségét, valamint azt, hogy a most először meghirdetett állattenyésztő mérnöki szak is találkozott a fiatalok igényeivel. A hallgatók számára vonzó, hogy nemrégiben megújult a kar otthona, az óvári vár, ahol a közeljövőben további fejlesztések valósulnak meg. Az Egészség- és Sporttudományi Karon a rekreáció és életmód szak bizonyult a legnépszerűbbnek a felvételizők között. Az adatokból kitűnik, hogy sikeresen indul el az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak védőnő szakirányon. Borítókép: Májer Csaba József

A Széchenyi István Egyetem rendkívül fontosnak tartja a gyakorlatorientált képzést és a gazdaság szereplőivel való szoros kapcsolatot. Mindkettőre jó példa a TSPC Csoporttal közös program, amelynek keretében az intézmény építészhallgatói a budapesti Szent János Kórház fejlesztési folyamatában vesznek részt. Összesen 150 ezer négyzetméteren újul meg az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, melynek generáltervezési feladatait a TSPC és konzorciumi partnere, a CÉH Zrt. vállalták. A győri alapítású, jelenleg 160 munkatárssal, négy városban jelen lévő TSPC a többéves tervezési folyamatban külön feladatot szánt az építészhallgatóknak is. „A Széchenyi István Egyetemmel több éve viszünk közösen egy olyan hallgatói mentorprogramot, melynek célja, hogy győri Dunakapu téri irodánkban dolgozva az építészhallgatók valós tapasztalatot szerezzenek, és kipróbálhassák magukat az építészet és mérnöki szolgáltatások több területén is – hangsúlyozta Kádár Mihály építész, a TSPC tulajdonos-ügyvezetője. – Jelenleg öt hallgató segít minket a Szent János Kórház fejlesztési folyamatában az építészet és tartószerkezeti tervezés területén. Hiszek benne, hogy az egyetemisták friss meglátásai, bátran feltett kérdései előreviszik a TSPC csapatát is: örülünk, hogy velük közösen dolgozhatunk.” Bach Péter, a Széchenyi István Egyetem Épülettervezési Tanszékének vezetője elmondta: számos céggel kötöttek együttműködési megállapodást, amelyek révén a hallgatók teljesíthetik kötelező szakmai gyakorlatukat. Közülük az egyik legszorosabb kapcsolat a TSPC Csoporttal alakult ki. „Mindkét oldalról rendkívül előnyösek az ilyen partnerségek. A hallgatók élő projekteken dolgoznak, amelyek során megtapasztalják, hogy amit kitalálnak, annak megvalósíthatónak kell lenni műszaki és anyagi szempontból egyaránt. Közben megismerik egy mérnökiroda működését, illetve bepillantást nyerhetnek a szakági tervezőkkel és más építész tervezőkkel való együttműködésbe. A cégek számára ugyanakkor hasznos lehet, hogy friss építész-utánpótlást nevelhetnek ki szoros együttműködésben az egyetemmel” – fogalmazott Bach Péter. Az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő projekt minden résztvevő életében fontos, hiszen léptéke és összetettsége is egyedülálló Magyarországon. A hallgatók munkájuk során megismerkedhetnek többek között a kórháztechnológiával, a gépészeti és az energetikai rendszerek tervezésével, a minőségi építészeti design képviseletével, az infrastruktúrafejlesztéssel, és találkoznak a műemléki rekonstrukció kérdéseivel. Az építész és tartószerkezeti hallgatók tapasztalt tervezők mellett és iránymutatásával dolgoznak alaprajzi elrendezéseken, szerkezeti megoldásokon, helyszínrajzi kialakításon. Szintén fontos, hogy belelátnak egy nagy projektteam működésébe, a csapatmunka fontosságába, a szakági munkarészek kooperációjába. A mentorprogram három éve alatt eddig csaknem húsz egyetemista dolgozott a TSPC szakemberei mellett, közülük öten mára a mérnökiroda állandó munkatársai lettek. A budapesti Szent János Kórház épületegyüttesének modernizálása azért vált szükségessé, mert az egykor korszerűnek számító, pavilonos rendszerű, domboldalra, teraszos rendbe épített műemléki védettségű épületek nagyon rossz állapotban vannak. A megrendelői szándék a teljes és egységes felújításra fontos lépés a magyar egészségügy számára. A TSPC terve az, hogy a területen egy modern, jól szervezett épületegyüttes szolgálja majd a betegellátást, amely ötvözi a Szent János Kórház építészeti örökségét a modern orvostudomány méltó körülményeivel. A kórház évi közel egymillió orvos-beteg találkozás helyszíne, Észak- és Közép-Buda lakossága mellett 125 környező település lakóinak ellátását is biztosítja. Az 50 épületből álló intézmény fejlesztése kiemelt kormányzati projekt, teljes megújulását hosszú ideje várják a budapestiek. A 14 hektáros területen teljes egészében, komplex rendszerként újul meg a közműhálózat, emellett a közlekedési, parkolási és betegszállítási rend kialakítása is nagy feladat lesz.

A Széchenyi István Egyetem kilenc karán több mint 1600 hallgató tett sikeres záróvizsgát a most záruló félévben. Közülük az Egészség- és Sporttudományi Kar, az Apáczai Csere János Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar végzettjei a pénteken és szombaton tartott ünnepségeken vehették át diplomájukat. A hallgatók életében talán a legfontosabb pillanat, amikor többéves erőfeszítésük eredményeként ünnepélyes külsőségek között átvehetik oklevelüket. A koronavírus-járvány miatt tavaly nyáron és idén februárban nem kerülhetett sor ilyen eseményekre a Széchenyi István Egyetemen, a mostani tanév végén azonban már lehetőség nyílt az ünnepségek megtartására. A sort a Művészeti Kar nyitotta június végén, amelyet a mostani hétvégén az Egészség- és Sporttudományi Kar, az Apáczai Csere János Kar, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar folytatott a Győr Városi Egyetemi Csarnokban. Ezeken a karokon több mint 700 fiatal szerzett most diplomát. Az Egészség- és Sporttudományi Kar ünnepélyén Győr nevében prof. dr. Dézsi Csaba András polgármester, a kar tudományos dékánhelyettese is szólt a jelenlévőkhöz. „Kívánom mindenkinek, hogy sikerüljön megtalálnia azt a helyet, ahol nemcsak elkezdheti azt a munkát, amire diplomája feljogosítja, hanem szeresse is azt. Találják meg benne számításukat, megélhetésüket, örömüket, fejlesszék folyamatosan a tudásukat” – fogalmazott. Köszönetet mondott a Széchenyi István Egyetem oktatóinak a tartalmas, színvonalas képzésért, a járvány miatti nehéz időszakban tanúsított kitartásért és az áldozatos munkáért, valamint a hozzátartozóknak a hallgatók segítéséért. A végzettekhez fordulva pedig azt mondta: „Mindenkinek szívből gratulálok, hiszen ez győzelemnek számít az életben. Mit tehet egy győztes? Örül egy napig, majd felkészül az újabb küzdelemre. Van, akinek ez a munka, van, akinek pedig a következő diploma megszerzése lesz.” Ahogy az Egészség- és Sporttudományi Karon, úgy az Apáczai Csere János Karon, az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon, valamint a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karon végzettek is ünnepélyes esküt tettek arra, hogy megszerzett tudásukat a Széchenyi István Egyetem tisztességére, embertársaik javára, népük és hazájuk dicsőségére fordítják, és szakadatlanul gyarapítják. A jogi kar ünnepségén a végzett joghallgatókat a hagyományoknak megfelelően doktorrá avatták. Az eseményen summa cum laude minősítésű diplomát vehetett át Gábriel Andor Zoltán, Gősi Tamás, Kiss Ferenc Zsolt, Lantos Milán, Somogyi Csilla, Szabó Lívia, Szalay Péter, Varga Ádám és Vincze Erik Jenő. A diplomaátadókon a szokásoknak megfelelően kitüntetéseket is átvettek az arra érdemesek. Apáczai Csere János Kar Pro Auditoribus emléklap: Binder-Takács Eszter Edit Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Boa Zsófia, Csató Kitti Mónika, Pintér Patrik Pro Auditoribus díj bronz minősítés: Maszlavér Diána Virág Pro Auditoribus díj ezüst minősítés: Horváth Kinga Apáczai Csere János Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Pro Auditoribus emléklap: Antal Dóra, Dobos Dorina, Joó Virág Annamária, Medvácz Ádám, Molnár Adrienn Erzsébet, Szabó Lívia Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Pollák Eszter, Sárközi Márk Pro Auditoribus díj ezüst minősítés: Bíró Annamária „Oktató a hallgatókért” díj: dr. Kelemen Roland Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) Egészség- és Sporttudományi Kar Pro Auditoribus emléklap: Boldizsár Botond, Dán Patrik, Horváth Lilián, Incze Ábel, Smidéliusz Szandra Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Báró Szabina, Hornyák Zsolt Mihály, Horváth Tünde Anna, Nagy Zsófia, Németh Ágnes Fruzsina Egészség- és Sporttudományi Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Pro Progressum emléklap: Szabó Máté, Zsirai Annamária Pro Auditoribus emléklap: Bozzay Eszter Vivien, Esztergályos Patrik, Payer Veronika Pro Auditoribus díj oklevél minősítés: Győri Sára Rózsa, Tóth Gabriella Margit, Vass Alida Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaosztó ünnepségének képei. (Fotók: Mekliz Fotóstúdió) A Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara, Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kara, Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kara, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara a tervek szerint szeptember elején tartja diplomaátadó ünnepségét.

Július 1-jével hivatalba lépett dr. Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem új rektora, akinek dr. Knáb Erzsébet, a fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke gratulált megbízatásához. A professzor munkájával hozzá kíván járulni az intézmény további lendületes fejlődéséhez. „A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriuma nevében gratulálok dr. Baranyi Péter professzor úrnak rektori kinevezéséhez, egyúttal munkájához sok sikert kívánok. Személyében nemzetközi hírű rektora van az egyetemnek, aki jelentősen hozzájárulhat az intézmény további fejlődéséhez, partnerkapcsolatainak, nemzetköziesítésének és szolgáltatóképességének további erősödéséhez. Közös cél, hogy azok a fiatalok, akik a Széchenyi István Egyetemet választják, versenyképes tudást szerezzenek” – nyilatkozta dr. Knáb Erzsébet, a fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Hozzáfűzte: a nemzetközi mércével mérve is elismert minőségű felsőoktatás megteremtése és folyamatos fejlesztése nemzetstratégiai feladat. „Az egyetem ennek szellemében fogadta el tavaly 2030-ig szóló stratégiáját, mutatva, hogy hosszú távon, világos jövőképet és célokat megfogalmazva gondolkozik. Ennek alapja továbbra is az, hogy hallgatóink, munkatársaink szeressenek itt tanulni, dolgozni, kikapcsolódni. Legyenek büszkék eredményeinkre, amire a tágabb közösség, a városban, a régióban élők is elismeréssel tekinthetnek, s oktatási, kutatási tevékenységünkkel még jobban segíthessük partnereinket, valamint a térséget” – fogalmazott dr. Knáb Erzsébet. Kiemelte: „Az új rektor személye garanciát jelent az egyetem és a gazdaság még intenzívebb, magasabb dimenziójú együttműködésére, a tudományos teljesítmény és az ipar még szorosabb összekapcsolódására. Ez intézményünk jövőképességének legfontosabb záloga. Ebben a folyamatban új lehetőségeket biztosít a modellváltás, a fenntartó alapítvány és az egyetem közötti dinamikus, nyitott partnerség.” Dr. Baranyi Péter elmondta: kinevezésével olyan erős vezetői csapat tagja lett, amely együttműködve, jó hangulatban dolgozik közösen a sikerekért. „Az elmúlt időszak nagy eredménye, hogy a Széchenyi-egyetem már mindkét nagy globális felsőoktatási minősítő szervezet, a QS és a Times Higher Education világranglistáján szerepel, ami visszatükrözi, hogy milyen sokat fejlődött oktatási, tudományos és infrastrukturális szempontból egyaránt. A nemzetközi színtéren versenyzünk, és éppen az ebből adódó látásmódot, jövőtervezési képességet tudjuk nyújtani a térség és partnereink számára. Ezt segíti a vezetőség, a munkatársak és a hallgatók által megalkotott ambiciózus stratégia, ami újabb lendületet ad a következő évekre” – fejtette ki a rektor. Dr. Baranyi Péter megerősítette a rektori pályázatában megfogalmazottakat: a nemzetközi színvonalat képviselő, rangos egyetem egyik jellemzője az, hogy hagyományos értelemben vett universitas legyen. „Ennek lényege, hogy egyformán fontos minden tudományterület, művészeti ág, amelyek kölcsönösen gazdagítják egymást és ezáltal erősítik az intézményt. Ehhez valamennyi munkatársunkra, hallgatónkra, partnerünkre, támogatónkra szükségünk van, aki velünk szeretne jönni ezen az úton” – hangsúlyozta. Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke azt emelte ki: dr. Baranyi Péter rektorként meghatározó alakítója lesz az intézmény további dinamikus fejlődésének. „Az egyetem minden területen nagyot lépett előre az elmúlt időszakban. Jelentősen nőtt a magyar és az angol nyelvű képzések, a hazai és a nemzetközi hallgatók, valamint partnerkapcsolataink száma. Kiteljesedett a gyakorlatorientált oktatás, a nagyléptékű fejlesztéseknek köszönhetően megteremtett infrastruktúra világszínvonalú. Az idei, tizenkilenc százalékos növekedést mutató jelentkezési adatok azt igazolják vissza, hogy intézményünk vonzó lehetőséget jelent a fiatalok számára. Az új rektori ciklusban a további fejlődést a modellváltás is segíti. Stabilitást, biztos pénzügyi hátteret, hosszú távú tervezhetőséget jelent az intézmény számára. Nagyobb önállósággal határozhatjuk meg saját működésünk kereteit, a teljesítményt ösztönző és elismerő rendszerünket” – emelte ki dr. Filep Bálint.

2021 végéig országosan több száz bázisállomáson lesz elérhető a Telenor kereskedelmi 5G szolgáltatása. Először Budapest egyes területein, majd nyárra a Balaton környékén is elérhető lesz a gyors kapcsolat. Győr környékén is már elérhető a vállalat Hipernet 5G megoldása. Nem csupán az 5G kiépítése, hanem a digitális termék- és applikációfejlesztés is hangsúlyos szerephez jut. Ez szükséges is lesz, mert az elmúlt évben – a vírushelyzetre való tekintettel is – 30%-kal nőtt a mobilnetes forgalom. Ezt területi alapon is kezelni kell: több mint 200 helyszínen hajtottak végre a tervezetten felül hálózati finomhangolásokat. A győri Széchenyi István Egyetemen a kollégium tetején található 5G-s Telenor bázisállomás látja el a területet, tesztelése szoros együttműködésben zajlik a Digitális Fejlesztési Központtal. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Tovább folytatódik a Széchenyi István Egyetem fejlesztése, elkezdődött a jogi kar központjának, a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubnak, valamint az Apáczai Csere János Kar II. számú oktatási épületének az energiahatékonysági felújítása. A beruházások várhatóan még idén befejeződnek. A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja, hogy valamennyi épületét felújítsa a fenntarthatóság és a klímavédelem jegyében, társadalmi felelősségvállalását is szem előtt tartva. Fontos az is, hogy az ingatlanok külső megjelenésükben méltók legyenek ahhoz, hogy a minőségi oktatást és szolgáltatásokat nyújtó intézmény Magyarország egyik vezető tudásközpontjává vált, s mára a két legnagyobb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet – a QS és a Times Higher Education – ranglistájára is felkerült. Ennek szellemében kezdődtek meg újabb három győri épület nagyszabású rekonstrukciós munkálatai. Az erről tartott sajtótájékoztatón Kara Ákos országgyűlési képviselő kifejtette: a 2017-ben elindított, összesen 1,82 milliárd forintos, európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló projekt első ütemeként az igazgatási épület korszerűsítése 2018 elejére készült el, míg az oktatási termeknek helyet adó, csaknem 2300 négyzetméter fűtött alapterületű E épület energetikai felújítása tavaly ősszel fejeződött be. Az utóbbival teljessé vált a belső campus rehabilitációja. A politikus hozzátette: a harmadik, befejező ütemben újabb három épület energiahatékonysági fejlesztésére kerül sor. Ezek egyike az egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara Áldozat utcai központja, ahol a lapos tető hő- és vízszigetelést, a homlokzatok pedig hőszigetelést kapnak. Kicserélik a külső ajtókat, ablakokat, szabályozhatóvá teszik a fűtési rendszert. Kara Ákos hangsúlyozta: teljesíteni fogják az évekkel ezelőtt kitűzött célt, hogy 2024 végére minden olyan győri egyetemi épületet felújítása megtörténjen energetikai szempontból, amely megkívánja a fejlesztést Simon Róbert Balázs országgyűlési képviselő hozzáfűzte: a projekt harmadik ütemében érintett másik két létesítmény a Bridge Hallgatói és Oktatói Klub, valamint az Apáczai Csere János Kar II. számú oktatási épülete. Az utóbbi, Liszt Ferenc utca 17. szám alatti műemléki védettséget élvező ingatlanon hőszigetelést és fűtéskorszerűsítést végeznek. A nyílászárók is megújulnak, a tetőre pedig napelemek kerülnek. Nyílászárócserére és hőszigetelésre sor kerül a Bridge-nél is, ahol a fejlesztés része még a falak vizesedésének megakadályozása, a lapos tető vízszigetelése és burkolatcseréje. „A felsőoktatás kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából, amelyet a kormány kiemelten támogat. A Széchenyi István Egyetem Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő intézménye, ami igaz a hallgatói és az oktatói színvonalra, valamint az infrastruktúrára is. Képviselőtársammal és az egyetem vezetésével azon munkálkodunk, hogy ez a lendület folytatódjon” – szögezte le Simon Róbert Balázs. Dr. Smuk Péter professzor, a most zárult tanévben a jogászképzés megindításának 25. évfordulóját ünneplő Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar leendő dékánja beszédében megköszönte a támogatást, majd úgy fogalmazott: az épület nemcsak a kar otthona, hanem a jogászi hivatásrendek találkozási pontja is. Örömét fejezte ki, hogy a létesítmény a jövőben – amellett, hogy szerethető marad – a modernséget is tükrözi majd. A Liszt Ferenc utca 17. szám alatti épület az Apáczai Csere János Kar termei és a Kasztner Janka Iskolatörténeti Kiállítás mellett a Győri Tankerületi Központnak ad helyet. Dr. Nagy Adél, a központ igazgatója elmondta: a közösen használt ingatlan megtestesíti a köztük és az egyetem között kialakult kiváló együttműködést. „Az energiahatékonysági mutatók javulása, a külső-belső megújulás nyomán a kiegyensúlyozott működést szolgáló környezet biztosított továbbra is ahhoz, hogy négy járás hatvanhat köznevelési intézményének fenntartói feladatait, az ezzel járó nagy ügyfélforgalmat, valamint a kiterjedt partneri körünkkel járó kapcsolattartást ellássuk” – jegyezte meg. Máté Eszter, az Egyetemi Szolgáltató Központ vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Bridge felújításával olyan színvonalas kulturális központ jön létre, amit a hallgatók és az oktatók még szívesebben vesznek igénybe, s amit a partnereknek is bátran ajánlhatnak.

Kétnapos konferencián számoltak be kutatási eredményeikről az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíjpályázatának nyertesei a győri Széchenyi István Egyetemen. Az intézményben összesen 31-en részesültek ilyen támogatásban a most záruló tanévben. Az öt éve létrehozott Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) több témakörben kiírt ösztöndíjpályázatot foglal magában azzal a céllal, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatói, kutatói kiválóságot támogassa. Ennek megfelelően alap-, mester- vagy doktori képzésben tanulók, valamint fiatal oktatók, kutatók nyerhetik el az ösztöndíjat. A 2020/21-es tanévben a Széchenyi István Egyetemről 87 érvényes pályázat érkezett, közülük 31-nek ítélték meg az ösztöndíjat: kilenc alap- és mesterképzésben tanuló hallgatónak, 12 doktorandusznak, négy doktorvárományosnak, négy posztdoktornak, valamint a Bolyai+ pályázati kategória két nyertesének. A programra az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóváhagyásával 60,2 millió forint támogatásban részesült a Széchenyi István Egyetem. Ebből 43 millió forint ösztöndíjként került kifizetésre a nyertes pályázóknak, és 17,2 millió forintot pedig a lebonyolításra, megvalósítására fordítandó intézményi támogatásként használtak fel. Hagyomány, hogy az ÚNKP-ösztöndíjasok konferencián mutatják be kutatásuk eredményét. Az eseményt az egyetemen idén a járványhelyzet miatt online rendezték meg. Önvezető rendszer a fókuszban A konferencia előadóinak egyike, Ignéczi Gergő fél éve végzett a Széchenyi István Egyetem járműmérnök mesterképzésén, szeptembertől pedig a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola hallgatója lesz. Jelenleg a Bosch magyarországi fejlesztőrészlegénél dolgozik, valamint ezzel párhuzamosan részt vesz a Járműipari Kutatóközpont önvezető autózással kapcsolatos projektjeiben. Mindemellett 2019 óta a Széchenyi-egyetem hallgatói csapata, az Arrabona Racing Team (ART) driverless részlegének vezetője. „Az ART-nél egy teljes önvezető rendszer kialakításán munkálkodunk immár két éve, a szakdolgozatomban, valamint a TMDK-dolgozataimban ezek egy részét foglaltam össze. Korábban főleg a környezetészlelést emeltem ki, a tavaly őszi pályázati időszakban pedig a mozgásszabályozást” – árulta el portálunknak Gergő, majd röviden ki is fejtette, miről is van szó. „Az autó észlelései és tervezett mozgása alapján felépül egy haladási vonal, a mozgásszabályozás feladata, hogy ezt kövesse. Gyakorlatilag úgy vezéreljük a különböző aktuátorokat, legyen szó kormányvezérlőről, motorról, fékről, hogy az autó arra haladjon, amerre szeretnénk. A munkámban két különböző megoldást hasonlítottam össze: az egyik a hagyományos PID-szabályozós struktúra, a másik a modellalapú prediktív vezérlés, ami egy újabb technológia. Előbbit sikerült is megvalósítani a gyakorlatban, az Arrabona Racing Team autójával hamarosan tesztelni is fogjuk” – összegzett Gergő. A digitális fizetés elterjedtségét kutatja „A kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy a digitális fizetés elterjedtsége Európában mennyire illeszthető rá a szokásos kelet-nyugat, észak-dél és egyéb térszerkezeti felosztásokra” – kezdett bele munkája ismertetésébe Vinkóczi Tamás, a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori iskola hallgatója, egyben a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar tanársegédje. „Az eredmények visszaigazolták a hipotézisem, miszerint igen, kimutatható korreláció, annyi különbséggel, hogy az északi régió a nyugati országok között is kiemelkedően fejlettnek számít e tekintetben” – állapította meg a doktorandusz. A fiatal kutató kialakított egy pontozást (főkomponens-elemzés segítségével), amelynek révén rangsorolni tudta az Európai Unió 28 országát többek között a mobilérintéses fizetések gyakorisága, valamint az e-pénzügyi műveletek használatának társadalmi (lakossági) feltételei és penetrációja alapján. Mindez hiánypótló, hiszen a főbb EU-s mutatók között nem szerepel külön a pénzügyi digitalizáció. Vinkóczi Tamás főképp emiatt vállalta el a témát, továbbá nem utolsósorban azért is, mert sok szállal kapcsolódik a doktori disszertációjához. A nyelvi hátránnyal küzdő gyerekeket vizsgálta Az Apáczai Csere János Karon működő Barsi Ernő Szakkollégium Gyógypedagógiai Szekciója dr. Zajdó Krisztina egyetemi docens vezetésével egy beszédfejlesztő modul kidolgozását tűzte ki célul, amely a nyelvi hátránnyal küzdő gyermekek fejlesztéséhez tartalmaz majd módszereket és új eszközöket. Mivel a nyelvi hátrány akadályozhatja a tanulás és a közösségbe való beilleszkedés sikerességét is, negatív hatásainak kiküszöbölése kiemelkedő jelentőségű. Ehhez a kutatáshoz csatlakozott Antalovits Orsolya gyógypedagógia szakos, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon tanuló hallgató is, aki kutatótársaival különféle nézőpontokból vizsgálta a problémát. „A nyelvi hátrány azt jelenti, hogy az egyén a társadalmilag elvárt, annak nyelvi normájához igazodó nyelvhasználattól eltérően használja a nyelvet, emiatt hátrányba kerül. Ez a nehézség adódhat enyhe fokú intellektuális képességzavar (régi szakkifejezéssel élve enyhe értelmi fogyatékosság – a szerk.) következtében, illetve az is előfordulhat, hogy valaki szociális körülményei, az őt ért környezeti hatások, vagy épp a megfelelő mértékű stimuláció hiánya miatt mutat lemaradást az átlagoshoz képest” – tisztázta az alapfogalmakat a hallgató, majd folytatta. „A kutatás során az óvodás és általános iskolás tanulókat vizsgáltuk, azaz a 3–14 éves korosztályt. Vizsgálati csoportként a hátrányos helyzetű gyerekeket határoztuk meg. A kutatásban alapvetően a beszédészlelési és a beszédprodukciós területek közötti kapcsolatot vizsgáltam, azaz azt a kérdést, hogy mennyiben jár együtt a hangok, hangsorok azonosításának és azok kiejtésének képessége” – fogalmazott. Mikor lesz sikeres egy európai város? Rácz Szilárd kutatási területe a regionális politika és gazdaságtan, azon belül is a posztszocialista városok fejlődése Közép-Európa, valamint a Balkán országaiban. Utóbbi érdeklődés természetesen adódik abból, hogy a kutató Pécsett él és dolgozik, a KRTK RKI Dunántúli Tudományos Osztályának vezetője, emellett a Széchenyi István Egyetem Bolyai+ ösztöndíjasa. Legutóbbi munkájában a regionális központok innovációs potenciálját helyezte górcső alá, különös tekintettel Délkelet-Európára, amely szavai szerint sokszor figyelmen kívül hagyott terület. „Mikor lesz sikeres egy kis vagy közepes méretű európai város? Ezt a kérdést szoktuk mindig feltenni. A kutatásaim azt erősítették meg, hogy minden esetben volt egyfajta fejlesztési koalíció, egy összefogás a város különböző szereplői, az akadémiai szféra, az önkormányzat, a gazdasági aktorok és a civil szervezetek között. Számos városban érdemi ipar és tőke híján a helyi egyetem vagy főiskola szerepe kulcsfontosságú a fejlesztésben és a foglalkoztatásban. Azok a térségek tudtak sikeresek lenni, ahol az egyetem az oktatási és alapkutatási feladatai mellett helyileg elkötelezett úgynevezett szolgáltató egyetemmé tudott válni” – részletezte eredményeit, hozzátéve, hogy megfelelő szakértelmiség kinevelése nélkül nem hoz a működő tőke tudásalapú munkahelyeket. „Szerencsések azok a városok, amelyeknek van ipari múltjuk. Magyarországon Győr a bezzegpélda, de említhetjük Miskolcot is, amelyik szép lassan visszakapaszkodott, és harminc évvel a rendszerváltás után újra ipari városként tarthatjuk számon. A kutatások kimutatták, az újraiparosítás csak ott működött, ahol ennek voltak előzményei” – mondta. A program ideális környezetet biztosít az új ötleteknek Tátrai Zsófia Rita, a Széchenyi István Egyetem oktatásszervezési igazgatója szerint az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasainak kutatási témái átfogják az egyetem karainak teljes spektrumát, ezáltal erősítve az intézményben kezdetektől jelen levő és központi értéket képviselő szinergiát, a különböző tudományterületek közötti elfogadó viszonyt. „A nyertesek megismerik egymás munkáit, aminek köszönhetően új, közös, interdiszciplináris kutatási témák születhetnek, és születnek is. A program által nyújtott anyagi forrás lehetővé teszi, hogy a kutatások – az egyetem támogató légkörében erősödve – nemzetközi konferenciákon hangozzanak el, nemzetközi és nemzetközileg is elismert publikációk jöjjenek létre, erősítve a tudományos minőséget” – mondta Tátrai Zsófia Rita. Hozzátette: a program az alapképzésben részt vevőktől a posztdoktorokig minden szintet mozgósít, így lehetőséget teremt arra, hogy a legfiatalabbak kapcsolatokat építsenek ki azokkal, akik már kiterjedt és eredményes kutatásokat folytatnak. Emellett az innovációt segítve ideális környezetet biztosít számos területen új ötletek, témák, adott esetben technológiák kibontakozására.

Dr. Horváth Nóra filozófus, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának egyetemi docense, a Műhely kulturális folyóirat főszerkesztője a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2021–2024-re szóló művészeti ösztöndíját nyerte el színházművészet kategóriában. A támogatott kutatás címe: Inspirációktól a lenyomatokig – Frenák Pál művészi világának nyomában. – Milyen munka, életút vezetett az ösztöndíj elnyeréséhez? – Az előzmények két szálon futnak az életemben már majdnem húsz éve. A 2000-es évek eleje óta rajongok Frenák Pál művészetéért, közben pedig filozófiai tanulmányokat folytattam. A tudományos tevékenységemet jellemző szellemi irányvonal most kapcsolódott össze a táncművészettel. Így született meg a kortárs táncot és a művészetfilozófiát egybefogó tematika. 2014-ben doktoráltam filozófiából egy létezésesztétikai megközelítésű disszertációval. Három amerikai művész és filozófus életművét vizsgáltam – ez 2019-ben meg is jelent könyv formájában A szépség szeretői címmel. Ez egy XIX–XX. századi téma volt. Már rögtön utána azon gondolkodtam, hogyan lehetne addigi eredményeimet kortárs filozófiai-esztétikai vizsgálódások tükrében továbbgondolni. Így jutottam el a kortárs amerikai pragmatizmus egyik legújabb irányzatához, a szómaesztétikához, mely bevonja a gyakorlati tevékenységeket, különösen a testtel (ógörögül szóma) való foglalkozást a filozófia területére. Egy konferencia-előadásban összekapcsoltam korábbi kutatási témámat a szómaesztétikával. Ez volt az, amit az elmélet kidolgozója, Richard Shusterman hallott, majd meg is jelentetett az általa szerkesztett konferenciakötetben. Az ismeretségünknek köszönhetően, mikor megtudtam, hogy 2017-ben Magyarországra látogat egy újabb szómaesztétikai konferencia kedvéért, elhatároztam, hogy meghívom Győrbe, a Széchenyi István Egyetemre. Hosszas és komplikált egyeztetést követően az egyetem segítségével ez sikerült is. Ez volt az International Symposium on Somaesthetics, Body Consciousness and the Arts program 2017 júniusában. A program előkészítésekor kitaláltam, hogy Frenák Pált is meg kellene invitálni egy beszélgetésre. Valahogy zsigerből éreztem, hogy az elmélet gyakorlati példák és szempontok iránt kiált. Ismeretlenül vettem fel a kapcsolatot a Frenák Pál Társulat menedzsmentjével, majd a társulat vezetőjével. Mondhatom, hogy az akkor elkezdődött párbeszédből csodás dolgok születtek. Frenák Pál azóta három előadás elméleti előkészítésébe is bevont. Így filozófiai konzultánsa lehettem a 2019-es Cage-nél, a 2020-as Spidernél és a 2021. június 29-én bemutatott Fight-nál. Nagyon élvezem ezt az együttgondolkodást, ami visszahat a különböző filozófiai konferenciákon tartott előadásaimra, oktatótevékenységemre és alapvetően a szemléletmódomra is. Az elmúlt években számos külföldi esztétikai konferencián – így Párizsban és Belgrádban is – beszéltem Frenák művészetének gazdag szellemi hátteréről. Rá kellett jönnöm, hogy a szómaesztétika keretei nem elegendőek a teljes életművének és stílusának az elemzéséhez. Az idén 40 éves pályafutása alkalmából Kossuth-díjjal kitüntetett, nemzetközileg is elismert táncművész-koreográfus megújította a magyar kortárs táncot. Olyan egyedülálló organikus mozgásnyelvet alakított ki, mely a siketek és nagyothallók jelrendszerének felnagyított és deformált gesztusaiból építkezik. Emellett pedig komoly inspirációkat nyer például a képzőművészetből, a filmművészetből, Gilles Deleuze filozófiájából vagy éppen a japán butoh tánclegenda, Kazuo Ohno örökségéből. A kutatás tehát kiszélesedett, s az MMA-hoz benyújtott pályázatomban megpróbáltam minden lehetséges kutatási irányt felvázolni. Frenák Pál mentorálásával valósul meg a projekt, ami azért is nagyon fontos, mert kutatásaimhoz olyan archív felvételeket bocsát a rendelkezésemre, melyek nélkül bizonyos témák kidolgozhatatlanok lennének. A három év alatt úgy érzem, lehetőségem lesz nemcsak Frenák Pál munkásságának átfogó bemutatására, de egy új elméleti megközelítés kidolgozására is. Ez használható lehet olyan művészeti életművek vizsgálatára, ahol az alkotók egyedi stílusukkal, minden alkotásukban autentikus módon képesek közvetíteni ugyanannak a jellegzetes világnak a hangulatdarabkáit. Tehát feltételezhető náluk egy sajátos létezés-esztétika. – Az Apáczai-karhoz hogyan kapcsolódik az elnyert ösztöndíj? – Nemcsak mostani munkahelyemként gondolok a karra, de a filozófia iránti lelkesedésem kiindulópontjaként is. 2002-ben ugyanis itt kezdtem meg a tanulmányaimat tanító–művelődésszervező szakon. Rögtön a második filozófiaórán eldőlt a sorsom, mikor dr. Gál Zoltánnál Platón Állam című művének egy részletéből tartottam kiselőadást. A tanár úr rögtön ezután meghívott a filozófiai speciálkollégiumba, s az ottani munka alapozott meg mindent ahhoz, hogy 2006-ban jelentkezhessek filozófia szakra a Szegedi Tudományegyetemre, ahol négy év után végeztem egy jogfilozófiai témájú diplomadolgozattal. Az Apáczai színeiben indultam az Országos Tudományos Diákköri Konferencián is, ahol harmadik helyezést értem el. 2008-ban – többévnyi óraadói lét után – főállásban kezdhettem meg az oktatómunkát a karon. Jó érzés volt, hogy korábbi tanárom, Gál Zoltán figyelte a pályámat tanszékvezetőként. Nagyon sok feladat talált meg az évek során. 2015-től kari TDK-elnök lettem, aztán 2016-ban dr. Szunyogh Lászlótól átvettem az Apáczai Művészeti Szakkollégium koordinációját. Az integráció után a szakkollégium is megújult, a Széchenyi István Egyetem Művészeti Szakkollégium nevében sokat pályáztam. Az elnyert támogatásokból kollégáim bevonásával képző- és fotóművészeti kurzusokat szerveztünk. Táncművészeti workshopokat három alkalommal is tudtam szervezni. Legutóbb sajnos csak online. Ezeken keresztül is folyamatosan kapcsolatban voltam a Frenák Pál Társulat vezetőjével és táncművészeivel, akik két alkalommal is Győrbe látogattak. Tavaly ősszel pedig egy izgalmas beszélgetésben mutatták be legújabb produkciójukat az egyetemi hallgatóságnak. Tanító, közösségszervezés, nemzetközi tanulmányok és kulturális mediáció szakokon tanítok magyar és angol nyelven az Apáczai-karon, ahol a kulturális tárgyakba és az Esztétika című kurzus anyagába mindig becsempészem a kortárs művészetet, elsősorban a táncot. De oktatom más karok hallgatóit is, például az építészeknél a külföldieket, a Művészeti Karon a zeneművészeket, illetve egy szabadon választható filozófiakurzus keretében a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem és marketing, valamint a gazdálkodási és menedzsment szakos hallgatókat is. A közel azonos témák megközelítései mindenhol eltérőek, ám ahol érzem, hogy komolyabb érdeklődés is van a művészetfilozófia iránt, ott ilyen témákat is felvetek. A művészet legalább olyan fontos számomra, mint a filozófia, hiszen hétévesen kezdtem zongorázni. Előbb tudtam kottát írni, mint betűket. A főiskolai képzés alatt pedig magam is megtapasztaltam, hogy a karon nagyon erős a vizuális nevelés, amit hallgatóként nagyon élveztem. Versenyeken is szerepelhettem a munkáimmal. Szinte már vicces, de a Műhellyel való kapcsolatom is úgy kezdődött, hogy Gál tanár úr beajánlotta a TDK-dolgozatomat Villányi László főszerkesztőnek, aki ettől kezdve többször is megjelentette az írásaimat. 2020 januárjától főszerkesztőként vettem át tőle a folyóiratot. Művészeti és tudományos hatások együttese vezetett el az MMA-pályázat benyújtásához. Rendkívül megtisztelő, hogy a kortárs táncra vonatkozó kutatási terv helyet kaphatott a színházművészet kategóriában. Úgy gondolom, Kiss Jánosnak, az MMA alelnökének, a Győri Balett 2020-ban leköszönt igazgatójának a személye ráirányítja a figyelmet a tánccal kapcsolatos kutatások fontosságára. Nagyon örülök a lehetőségnek.

Balla Virág, a győri Széchenyi István Egyetem rekreáció szakon végzős hallgatója is képviseli hazánkat a tokiói olimpián debütáló női kenu 200 méter egyéni és 500 méter páros versenyszámaiban. Utóbbiban a szintén széchenyis Takács Kincsővel összetérdelve. Az ötkarikás játékokról éremmel szeretne hazatérni. – A felkészülés hajrájában vagyunk, és már csak alig egy hónap van hátra a 2020 helyett idén megrendezendő tokiói nyári olimpiai játékokig, ahol végre bemutatkozhat ön is és a női kenu is. Hogyan érzi, jót tett ez a plusz egy év? – Talán igen, talán nem. Nagyon vártuk tavaly, hogy ott lehessünk, versenyezhessünk. Kiváló formában indult az az év, hatalmas remények éltek bennünk. Aztán jött a hideg zuhany, a halasztás. Valahogy átvészeltük. Tudtunk sok mindenen változtatni, még többet edzeni, kérdés, hogy hasznunkra vált vagy fásultak lettünk kicsit tőle. Ez majd úgyis csak olimpián derül ki. – A koronavírus-járvány sajnos több ponton is „beleszólt” a felkészülésébe, hiszen szeptemberben elkapta a fertőzést, és a téli edzésprogram is máshogy alakult a lezárások miatt. Ezek a tényezők nem csak fizikálisan, de nyilván mentálisan hatással lehettek önre. Hogy érzi, sikerült mindezek ellenére a maximumot kihoznia az elmúlt egy évből? – Ez rendkívül nehéz időszak volt mindenki számára. Volt, hogy nem mertem szüleimet meglátogatni, nehogy megfertőzzem őket. Az állandó bizonytalanság része lett a felkészülésünknek. Mentális trénerünk, Kovács Attila segített sokat, hogyan legyünk minél rugalmasabbak, hogyan álljunk a dolgokhoz. Természetesen páros társammal, Takács Kincsővel és edzőmmel, Szabados Krisztiánnal azon voltunk, hogy a maximumot kihozzuk a téli felkészülésből. Dietetikust váltottam, Novák Péter segített az étkezésekben, Takács Viktorra pedig az erőléti felkészülésben támaszkodhattam. – Tokióban 200 méteren egyéniben, 500 méteren párosban, a szintén széchenyis Takács Kincsővel indul, akivel öt éve térdeltek össze először. Korábban nyilatkozta, hogy a páros közelebb áll a szívéhez. Ebben szerepe van Kincsőnek és az önök közt lévő összhangnak? – Számomra nagyon fontos, hogy ne csak a vízen legyen meg az összhang. Szerencsére Kincső is ugyanezen a véleményen van. Így sokkal könnyebb versenyeznünk, felkészülnünk. A kölcsönös tisztelet, megbecsülés és szeretet pluszmotivációt ad párosunk sikeréhez. – Élete első olimpiája a világjárvány miatt eltér majd az eddigiektől, hiszen szigorú intézkedések betartásával és korlátozásokkal rendezhetik csak meg. Talán a legfájóbb szigorítás egy sportolónak a szurkolók hiánya lesz, így magyarok sem lesznek a lelátókon. Mentálisan mennyit tud hozzátenni vagy elvenni ez a vízen? – Elmondhatatlan, mennyire hiányozni fognak a magyar szurkolók. Náluk jobban senki nem tud buzdítani. Volt szerencsém hazai világbajnokságon részt venni, leírhatatlan milyen érzés az, amit a magyar szurkolótábor adni tud. – Muszáj megemlítenünk, hogy a zenei életbe is belekóstolhatott egy klipforgatás erejéig, hiszen a Kétoldalú minden érem című olimpiai dal – Diaz, Fura Csé és Szakács Gergő slágere – videoklipjében is szerepelt Kincsővel és több sportolóval együtt. Énekli majd a dalt a Tokióba vezető úton? Mit ad hozzá egy ilyen dal a felkészüléshez? – Nemcsak a Kétoldalú minden érem című klipben hanem a Punnany Massif TOKIIIOOOO című számában is szerepeltünk. Ha énekelni nem is, de hallgatni mindenképp fogom. Mindig lúdbőrös leszek, amikor hallgatom ezeket a számokat. – Tizenhat évvel ezelőtt, tízévesen kezdte a vizes pályafutását, akkor még kajakkal, szép sikerekkel. Aztán jött a váltás kenura, és mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Soha nem bizonytalanodott el, hogy jó döntést hozott-e a váltással? – Az elején nagyon hiányzott a kajak, a mozgás, a sebesség a sikerek, de nem bántam meg. Kenuzni egészen más, művészet. Amikor az ember alatt siklik a hajó, az valami egészen különleges. Ahogy megszerettem a kenut, úgy a sikerek is jöttek. – Az idei év nemcsak az olimpiára való felkészülés véghajráját hozta, hanem egyetemi tanulmányai végéhez is közeledik. Akár már idén kezébe veheti rekreáció szakos diplomáját. Mennyire volt nehéz összeegyeztetni a tanulást az edzésekkel? – Inkább jövőre tervezem, hogy befejezem a tanulmányaimat, a győri Széchenyi István Egyetemen. Most mindenhol elsőbbséget élvez a sport, a felkészülés, a pihenés. Egyszerre egy széken szoktam ülni. Várom, hogy ez a fejezet is lezáruljon az életemben. Sok barátot szereztem az egyetemen. A tanárok mindig nagyon segítőkészek, nekik köszönhetően zökkenőmentesen haladok a félévekkel. – Már csak néhány nap és hamarosan ott állnak minden sportoló álmának kapujában, az olimpián. Milyen eredménnyel szeretne hazatérni? – Éremszerzőként. (Borítókép: Kiss Géza)

Ősztől szemléletformáló együttműködésbe kezd a Széchenyi István Egyetem és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A kedden aláírt megállapodás célja, hogy a hallgatók is felelősen gondolkodjanak a szellemi tulajdonról, felismerjék, hogy a saját karrierlehetőségeiket és a nemzetgazdaságot is erősítik, ha megfelelő oltalmakat szereznek alkotásaikra, újításaikra. Együttműködési megállapodást kötött a Széchenyi István Egyetem és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A cél az, hogy az egyetemisták tudatosabban kezeljék a létrehozott szellemi tulajdonukat, és megtanulják, hogyan tudják azokat hasznosítani. Az egyetem vezetése is tudatában van annak, hogy a hallgatók olyan tudást szereznek, amely később a nemzetközi piacon is fontos lesz, ráadásul az egyetemi szintű oltalomszerzés az intézménynek is újabb forrásokat jelent. A megállapodás részeként az SZTNH közreműködik a szellemitulajdon-védelmi ismeretek oktatásában, a szakmai módszertani fejlesztésekben; az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói és egyéb munkatársai szellemi tulajdoni tudatosságának növelésében. Emellett a felek a hazai innovációs potenciál erősítése, a kutatás-fejlesztés és a technológiamenedzsment színvonalának fejlesztése érdekében közös kiadvány- és konferenciaprojektek, inkubációs és akcelerációs programok megvalósításában is részt vesznek. „Külföldi egyetemeknél jól bevált modell, hogy az intézményi szinten megszerzett és jól hasznosított oltalmak további bevételeket jelentenek az egyetemnek. Örömmel vesszük, ha olyan intézménnyel köthetünk együttműködést, mint a győri egyetem, ahol a vezetőség felismerte az ebben rejlő lehetőségeket. A hazai és a nemzetközi piacon való versenyképes jelenlét elengedhetetlen alappillére a szellemitulajdon-védelem, enélkül minden alkotás és terv ki van téve a másolás vagy a lopás veszélyének. A szellemi tulajdon kezelésében bátor és innovatív megközelítésre van szükség, ami egyszerre ösztönzi, védi és hasznosítja az egyetemen létrejövő új tudást” – hangsúlyozta a megállapodás kapcsán Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. „Nagy jelentőségűnek tartom az SZTNH-val való szorosabb együttműködést, mivel rektori programom egyik fontos elemét képezi az oktatóink-kutatóink által kifejlesztett egyedi módszerek, eljárások, valamint találmányok szellemi tulajdonjogának védelme. Ez növelni tudja azok hasznosíthatóságát, értékesítését és nem utolsó sorban egyetemünk nemzetközi szintű láthatóságát” – mondta Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. „A Széchenyi István Egyetem számára a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező modellváltás egyik fontos területe a kutatási eredmények, szellemi alkotások üzleti hasznosítása és spinoff vállalkozások létrehozása. E folyamat részeként tavaly megújult intézményünk szellemitulajdon-kezelési szabályzata, valamint a Menedzsment Campus Kompetenciaközpont kialakította a szellemi alkotások befogadásának és üzleti hasznosításának folyamatait és eljárásrendjeit. Ezek eredményeként mintegy másfél tucat szellemi alkotás hasznosítása kezdődött meg az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében. Az SZTNH-val való szorosabb együttműködés alapját e tevékenységek jelentik, amelyek hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének erősödéséhez is” – hangoztatta Dőry Tibor, az egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának elnöke.

A komáromi Foxconn gyárában a féléves tesztidőszak után élésben is elindult az 5G alapú ipari hálózat, amelyet a Vodafone és az Ericsson közreműködésével valósítottak meg. A két fő alkalmazási terület a kiterjesztett valóságot (AR) biztosító okosszemüvegek használata, valamint a vezeték nélküli terheléses tesztek biztosítása a számítógépek számára. Az 5G egyik jelentős alkalmazási területei lehetnek a magánhálózatok ( az ún. kampusz-hálózatok), amelyeket elsősorban ipari alkalmazások során a nagyméretű telephelyeken, másodsorban valódi kampuszok területén lehet lokálisan üzembe helyezni és üzemeltetni. Egyes európai országok támogatják és biztosítanak erre külön frekvenciasávot is (ún. ipari frekvenciák), míg Magyarországon jelenleg valamelyik szolgáltatóval közösen valósíthatók meg. A győri Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központjában és az egyetemi kampuszon a Telenor 5G állomásai találhatók meg, míg beltéri fejlesztés során a Telekom épít teszthálózatot a Laborépületben. A Digitális Fejlesztési Központ támogatása a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 projekt keretében valósul meg.

Egy magyar és egy nemzetközi, elsősorban a visegrádi országok szerzőinek munkájából merítő digitális folyóirat is elindult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával. Mindkét lap a közigazgatásról szóló színvonalas szakmai párbeszédet tűzte ki céljául. A KözigazgatásTudomány (KT) és az Institutiones Administrationis (IA) folyóiratok évente kétszer jelennek majd meg, júniusban és novemberben. Mindkét tudományos periodikát a győri Széchenyi István Egyetem adja ki, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával. A két folyóirat főszerkesztője, dr. Lapsánszky András, a hatóság jogi igazgatója, a győri egyetem jogi karának tanszékvezetője. KözigazgatásTudomány: a hazai közigazgatás tudományos fóruma „Elsődleges célom, hogy virágzó, tartalmas és országos együttműködés keretében teremtsünk meghatározó szakmai fórumot hazánk közigazgatástudománya, közigazgatási jogtudósai, oktatói és jeles szakemberei számára” – írja a főszerkesztői előszóban dr. Lapsánszky András. Az országos együttműködés valóban széles körű: valamennyi hazai egyetem jogi kara és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatási elméleti szakembereinek közös munkájából jött létre a KözigazgatásTudomány. A szakterületen már elismeréssel bíró szerzők mellett a folyóirat felvállalt célja, hogy az új, a tudományos közbeszédbe most belépő nemzedéknek is publikációs fórumot biztosítson. Ezért az egyetemi oktatók, szakemberek mellett doktoranduszhallgatók írásait is közlik, ha azok teljesítik a lap által támasztott szigorú követelményeket. Minden megjelenő írást ugyanis kettős-vak szakértői bírálatnak vetnek alá: azaz a téma két elismert kutatója a szerző nevének ismerete nélkül olvassa el megjelenés előtt a közlésre váró szövegeket. Institutiones Administrationis: a visegrádi országok közigazgatási kérdéseiről A lap angol nyelvű társa, az Institutiones Administrationis szélesebb merítésből dolgozik: a folyóirat szerzői a négy visegrádi országból kerülnek ki, azaz a magyar mellett rangos cseh, szlovák és lengyel szerzők tudományos publikációit közlik. Nem a magyar lap angol nyelvű mutációjáról van tehát szó, hanem két rokon, de eltérő tartalmú folyóirat alakult meg egy időben. Az IA főszerkesztője Lapsánszky András mellett Hulkó Gábor, a Széchenyi István Egyetem docense. A magyar laphoz hasonló lektorálási elvekkel működő kiadvány a négy ország közigazgatási területen dolgozó tudósainak és szakembereinek teremt egy olyan fórumot, ahol a már virágzó együttműködés eredményei egy nemzetközi felületen, de sajátos, közép-európai nézőpontból jeleníthetik meg a szakterület legújabb eredményeit. Mindkét periodika lektorált, első közlésben megjelenő írásokat tartalmaz azzal a céllal, hogy teret adjon a közigazgatás kihívásairól szóló színvonalas szakmai diskurzusnak. A KözigazgatásTudomány a kozigazgatastudomany.hu/ linken, az Institutiones Administrationis pedig az administrativescience.com/ címen érhető el. Bár a honlapok még fejlesztés alatt állnak, az első szám már mindkét címen olvasható. A weboldalak a novemberi, második számok megjelenéséig nyerik el végleges formájukat. A két folyóirat linkje az NMHH oldaláról közvetlenül is elérhető: nmhh.hu/szakmai-erdekeltek. Az NMHH hosszú ideje elkötelezett a működéséhez kapcsolódó tudomány támogatásában. Az egyetemeknek és oktatási intézményeknek adományozott hírközlési és médialaborok mellett az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézete ösztöndíjjal támogatja a médiajoghoz kapcsolódó Országos Tudományos Diákköri Konferenciára készült dolgozatokat, emellett pedig a hatóság a leendő hírközlési szakembereknek is rendszeresen ír ki ösztöndíjprogramot. A közigazgatástudományi folyóiratok támogatása ebben a folyamatban egy újabb lépés, amely az NMHH munkájával összhangban a megújuló közigazgatásról szóló tudományos párbeszédet kívánja erősíteni.

Tudományos presztízst, illetve a képzés időtartama alatt havonta 400 ezer forintot kaphatnak azok a doktoranduszhallgatók, akik részt vesznek a piacorientált kutatói utánpótlást is támogató Kooperatív Doktori Programban, amely elősegíti a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányokat. A pályázat beadási határideje: augusztus 31. Újabb innovatív együttműködésre nyílik lehetőség a győri Széchenyi István Egyetem és a vállalatok között az Innovációs és Technológiai Minisztérium által ismét meghirdetett Kooperatív Doktori Program, illetve pályázat keretében. A programban részt vevő doktoranduszhallgatók vállalati együttműködés során dolgozzák fel témájukat, a Széchenyi István Egyetem doktori iskolái által biztosított intézményes keretek között. A résztvevők a képzés ideje alatt egységesen havonta nettó 400 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek. A PhD-képzés célja, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók létszámát – elsődlegesen a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi-gazdasági hasznosításában. A gyakorlatorientált képzés biztosítja az akadémiai és a vállalati szférák közötti könnyebb átjárhatóságot, azaz a nem akadémiai szektorban dolgozók számára is lehetőséget jelent a tudományos fokozat megszerzésére. A Széchenyi István Egyetem az ügyintézés és a képzés teljesítésének megkönnyítésére doktori-instruktori szolgáltatást is biztosít a programban résztvevőknek, amely támogatja a fokozatszerzés folyamatát és leveszi az adminisztratív terheket a PhD-hallgatók válláról. Amennyiben érdeklődik a pályázat iránt, kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal a kdp@sze.hu e-mail-címen. A képzésről, a jelentkezésről és a pályázatról bővebb információk itt olvashatók.

A Magyar Rektori Konferencia dr. Lukács Esztert, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettesét választotta Nemzetközi Bizottsága élére, elismerve az intézmény nemzetköziesítés terén elért lendületes fejlődését. A terület egyre fontosabbá válik a hazai felsőoktatás számára, mert hozzájárul ahhoz, hogy egyetemeink a világban is versenyképesek legyenek. „A nemzetköziesítés stratégiai fontosságú feladat a magyar felsőoktatásban, hiszen a hazai intézményeknek a globális térben a világ több mint 25 ezer egyetemével kell megmérkőzniük. Ez a verseny a koronavírus-járvány hatására még erősödött is, mert a legtöbb hallgatót kibocsátó országok saját felsőoktatási rendszerük erőteljes fejlesztésébe kezdtek. Magyarországnak velük és a tradicionális egyetemekkel egyaránt lépést kell tartania” – nyilatkozta Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ebben is fontos szerepet játszik, egyrészt azzal, hogy lehetővé teszi az egyetemek egymás közötti tapasztalatcseréjét, másrészt azáltal, hogy egységes szervezetként képviseli a magyar felsőoktatást. A nemzetköziesítési erőfeszítések sikerét jelzi, hogy a külföldi hallgatók száma 2013-hoz képest 2020-ig közel kétharmadával nőtt (a 2019/20-as tanévben 38.422 főre). Egy idei felmérés pedig arra is rávilágít, hogy a külföldi diákok többsége értékesebbnek tartja a magyar diplomát, mint a saját országa felsőoktatási intézményei által kiadottat, további bő harmaduk pedig közel egyenértékűnek véli a kettőt. Világos tehát, hogy a bizalom megvan a hazai felsőoktatás irányába, ezt kell még jobb és szívósabb munkával kiaknázni – szögezte le Hankó Balázs. Az MRK Nemzetközi Bizottsága elnökének egyhangúlag Lukács Esztert, a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettesét választották meg a napokban megtartott tisztújításon. A terület súlyát mutatja, hogy munkáját a korábbiaktól eltérően nem egy, hanem két társelnök segíti: Szatmári Péter, a Kodolányi János Egyetem tudományos és fejlesztési rektorhelyettese, valamint Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi rektorhelyettese. Jelzésértékű, hogy a testület vezetését így egy modellváltó, egy magán- és egy állami egyetem adja. Lukács Eszter kiemelte: megválasztása a Széchenyi István Egyetem nemzetköziesítés terén elért dinamikus fejlődésének, jelentős eredményeinek köszönthető, amit az infrastruktúra és a képzések egyidejű, nagyléptékű fejlesztése alapozott meg. Ennek köszönhetően a külföldi hallgatók száma öt év alatt meghatszorozódott, és mára meghaladja a hatszázat, az angol nyelvű képzési programoké pedig elérte a 35-öt. A hallgatói közösséget most már 55 ország fiataljai alkotják. Az előrelépés visszaigazolását jelenti, hogy az egyetem felkerült a két nagy felsőoktatási minősítő szervezet rangsorára: a QS friss világranglistáján első alkalommal szerepel, rögtön a 801–1000. helyre sorolva, emellett idén másodszor található meg a világ legjobbjai között a Times Higher Education (THE) listáján, amely a felsőoktatási intézményeket az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntartható fejlődési cél alapján vizsgálja. Utóbbi egyik kategóriájában – a „fenntartható városok és közösségek” elnevezésűben – a top 200-ban van a Széchenyi-egyetem. „A Nemzetközi Bizottság elnökeként arra törekszem, hogy a magyar egyetemek minél többet tanulhassanak egymástól ezen a téren is. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a világban egységesen képviseljük a hazai felsőoktatást, oktatási, tudományos tevékenységünk látható és eredményes legyen, harmadik missziós üzleti, vállalati, pályázati kapcsolataink pedig a világgazdaságba ágyazzák be az intézményeket, biztosítsák hosszú távú fenntarthatóságukat. Egy egyetem nemzetköziesítése csak úgy lehet sikeres, ha minden terület jól menedzselt és sikeres. Rövid idő alatt csak igen fegyelmezetten, összefogva, »kötelékben repülve« lehet látványos eredményeket elérni, ahogy a Széchenyi István Egyetem esetében is megvalósult.Intézményünk modellje speciális, mert eddig is nagymértékben támaszkodott harmadik missziós tevékenységére, aminek következő lépése, a tudományos és innovációs park létrehozása révén üzleti kapcsolataink továbbfejlesztését, s ezáltal az oktatók és a munkatársak kétirányú mobilitásának erősödését is reméljük” – fogalmazott Lukács Eszter.

Révész Brigitta, az in-tech fejlesztőmérnöke harmadikként végzett a Széchenyi István Egyetem MérNŐK Mesék pályázatán. A jelenleg Németországban élő tehetség szerint lenne rá megoldás, hogy a szakemberek a hölgyek számára is vonzóbbá tegyék a mérnöki pályát. „Ha az ember nem adja fel az álmait, akkor bármit el tud érni. Engem erre is ráébresztett a MérNŐK Mesék pályázat. Az elmúlt évben több olyan kihívással, hullámvölggyel is szembe kellett néznem, amelyek céljaiktól nemcsak a nőket, de a férfiakat is eltántoríthatták volna, aztán jött ez a lehetőség, ami igazi motivációt jelentett és az utamon tartott” – érzékenyült el a Széchenyi István Egyetem diplomát szerzett mérnöknőknek kiírt pályázat díjátadó ünnepségén Révész Brigitta. A harmadik helyen végzett villamosmérnök örömmel tért vissza alma materébe, a Széchenyi István Egyetemre, hiszen mint mondta, annyi szép emléket őriz egyetemi éveiből, s most egy újabbal gazdagodhatott. Akiken sorsok múlhatnak „Tanulmányaimat a bécsi műszaki egyetemen kezdtem, de rövidesen átiratkoztam a Széchenyire. Visszavágytam szülővárosomba a képzés jó híre, az erős gyakorlati oktatás miatt. Igazam lett, oktatóimnak köszönhetően széles körűen megismerhettem szakmámat, és megtalálhattam azt az irányt, ami leginkább érdekel” – fejtette ki a jelenleg Németországban dolgozó mérnöknő. Kiemelte: igazán sokat köszönhet dr. Kuczmann Miklós professzornak, aki emberileg és szakmailag is kiemelkedően teljesít. „Aki ült már az óráján, tudja, hogy ez tényleg így van” – méltatta egyik példaképét Révész Brigitta, s fontosnak tartotta megemlíteni még Somogyi Miklóst és dr. Borbély Gábort is. „Több kihívással is szembe kellett néznem már a tanulmányok ideje alatt is, azonban amikor az említett oktatók tantárgyait is sikerült jól teljesítenem, megerősítést nyertem, jó helyen vagyok, választott szakmám valóban nekem való” – mutatott rá a tehetség. Hogy mennyit számít egy-egy oktató hozzáállása, azt jól mutatja az is, hogy az In-tech kormányrendszerekkel foglalkozó fejlesztőmérnöke tulajdonképpen általános iskolai matematika-fizika tanára, Wöller Lászlóné támogatása miatt választotta hivatását. „Ha ma újra választhatnék, nem döntenék másképp, sem a tanulmányaimmal, sem munkával kapcsolatban”– húzta alá. Mivel helyett mikor Mikor azt kérdeztük, szerinte mivel lehetne vonzóvá tenni a mérnök pályát a hölgyek számára, válaszán nem sokat gondolkodott. „Nem is azt hangsúlyoznám, hogy mivel, hanem inkább azt, hogy mikor. Hiszen azt, hogy valaki mérnök szeretne lenni, nem az érettségi előtt fél évvel dönti el. Ha rajtam múlna, legkésőbb már középiskola legelején körbejárnám ezt a témát, s megismertetném a diákokkal, mégis mit takar egy-egy képzés, ugyanis sokan nem tudják, pontosan mivel foglalkozik egy villamos-, gépész- vagy informatikai mérnök, s mennyire sokrétűek ezek a szakmák” – osztotta meg véleményét a díjazott. Hozzátette: „A munkaerőpiacon a mérnöki területeknek szüksége van nőkre. Olyan nőkre, akik bátrak, a munkájuk iránt elkötelezettek, szorgalmasak, kitartók, és van egy cél előttük, amit szeretnének elérni. Ezek azért fontosak, hogy érvényesülhessünk, és jól érezhessük magunkat egy olyan munkakörnyezetben, ahol a mérnökök között a férfiak jelenléte dominál. Az eddigi munkatapasztalataim során azonban a kollégáimtól csak megbecsülést, elismerést kaptam, egyenrangú félként kezeltek. Ez rendkívül motiváló és hálás vagyok érte”.