Dr. Bokor József, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, stratégiai kutatási tevékenységeinek irányításával és koordinálásával kapcsolatos teendők ellátását végző elnöki megbízottja szerint az intézmény mára a nemzetközi felsőoktatás fontos szereplőjévé vált, amely az élenjáró technológiákat, a fenntarthatóságot és a versenyképességet fókuszba helyezve ad gyakorlati válaszokat a globális kérdésekre. Magas színvonalú képzéseibe folyamatosan beépíti kutatási eredményeit, és hallgatóit is bevonja a tudományos tevékenységekbe. Mindezt a közelmúltban lezajlott kari átalakulások is erősítik. A Széchenyi István Egyetem az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési utat járt be, amelynek eredményeként ma már nemcsak a hazai, de a nemzetközi felsőoktatás egyre meghatározóbb szereplője is – állítja dr. Bokor József, az intézmény kutatóprofesszora, elnöki megbízottja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. „Amikor az egyesült államokbeli Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) dolgoztam, megtapasztaltam annak előnyeit, ha egy laboratórium több tanszék, így több tudományterület kutatóit fogja össze. A Széchenyi István Egyetem e nemzetközi jógyakorlatokat is felhasználva mára egy széles kapcsolati hálóval rendelkező, a nemzetközi rangsorokon egyre előkelőbb helyeken jegyzett, a valós kihívásokra gyakorlati válaszokat kínáló intézménnyé vált” – mondta. Dr. Bokor József, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora, elnöki megbízottja (Fotó: Adorján András) Hozzátette: már 13 évvel ezelőtt, az intézmény első kompetenciaközpontja, a Járműipari Kutatóközpont (JKK) indulásakor is példaként tekintettek az MIT-re, így a tudományterületek együttműködésével erősödhettek a kutatások. „Ahogy az egyetem, úgy a JKK is jelentős és sikeres utat járt be, hiszen a fenntartható közlekedés, az elektromobilitás és az autonóm járművek meghatározó műhelyévé vált, amely kutatásait többek között olyan jövőbemutató területeken végzi, mint az önvezető járműirányítási rendszerek, a telekommunikáció, a gépi tanulás, a környezetérzékelés és a mesterséges intelligencia” – emelte ki. A Széchenyi-egyetem az aktuális technológiai kihívásokra reagálva és a jövő versenyképességét szem előtt tartva többek között e kompetenciák mentén újította meg műszaki karainak struktúráját, egyszerre szolgálva a tudásalapú gazdaság megerősítését, a hallgatóbarát és piacképes oktatást, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítését, valamint a nemzetközi láthatóság növelését. A Széchenyi István Egyetem egyre erősödő globális jelenlétét mutatja, hogy az intézményt a két legnagyobb felsőoktatási minősítő szervezet közül a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education összesen nyolc nemzetközi ranglistáján, köztük világranglistáin jegyzik. Dr. Bokor József megjegyezte, a Széchenyi-egyetem jól használja ki a több tudományterületet felölelő, multidiszciplináris tudását. Példaként említette a JKK szoros kapcsolatát az intézmény digitalizációval, automatizációval, 5G-vel, mesterséges intelligenciával és drónokkal foglalkozó Digitális Fejlesztési Központjával, a precíziós gazdálkodás terén mosonmagyaróvári Agrár- és Élelmiszeripari Kutatóközpontjával, valamint a széles körű partnerségek kiépítését rangos kutatóintézetekkel, így a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel (SZTAKI) vagy az Autonóm Rendszerek és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriummal. Az intézmény kompetenciaközpontjai olyan kutatási, fejlesztési és innovációs potenciállal rendelkeznek, amelyek megalapozták a tudomány és az ipar találkozásaként szolgáló innovációs parkok létrehozását, azok sikeres működését és a már említett kari strukturális változásokat is. A kutatóprofesszor úgy látja, hogy mindez rendkívül pozitív hatással van a jövő szakember-generációira is, akik valós, gyakorlati projektekbe kapcsolódhatnak be. „A kutatási eredményeket az intézmény az oktatásba is visszaforgatja, így a kutató kollégák mellett a hallgatók tudományos tevékenysége is egyre erősödhet. A Széchenyi-egyetem korszerű tudást, modern infrastruktúrát és olyan komplex támogatást biztosít, amelyet fiataljaink megfelelően ki is használnak, és világszínvonalú eredményeket érnek el. A SZEnergy Team például olyan elektromos járművet fejleszt, amellyel évről évre világcsúccsal előzi meg Európa meghatározó műszaki egyetemeinek hallgatói csapatait” – húzta alá. Hangsúlyozta: az intelligens rendszerek a fenntarthatóság szempontjából is fontos kutatási területet jelentenek, hiszen az intelligens város, az energetikai hatékonyság, a fenntartható mobilitás kulcskérdéseket hordoznak az élhető jövő szempontjából, ahogy korunkban a védelmi innovációk is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. „A mesterséges intelligencia magasabb szintű alkalmazása ezeken a területeken ugyancsak kiemelt jelentőségű, amelyeknek a Széchenyi István Egyetem a jövőben is meghatározó szereplője lehet” – fűzte hozzá. A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának első ütemében megújult a volt kekszgyári épület, amely a tudomány és az ipar együttműködésének is helyszíne. (Fotó: Adorján András) Az intézmény műszaki karai augusztus 1-től működnek az új struktúrában. A megújulás során nagy figyelmet kaptak az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák mellett a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. Az egyik újonnan létrejött szervezeti egységet, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar   Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszékét dr. Szauter Ferenc vezeti, aki a JKK központvezetőjeként volt részese a részleg fejlődésének. „Az az út, amelyet az egyetem és azon belül a JKK az elmúlt évtizedben bejárt, megalapozta, hogy az intézmény fontos szereplője legyen az élenjáró technológiák kutatásának és fejlesztésének, és hogy ezekkel hozzájáruljon korunk kihívásainak megoldásához. Emellett továbbra is kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a tehetséggondozásra, hiszen hallgatóink lesznek a jövő szakemberei, akik az új technológiákat értik, használják és fejlesztik majd”  – fogalmazott. Für Balázs, a SZEnergy Team csapatvezetője hozzátette, nagyon büszkék azokra az eredményekre, amelyekkel a Széchenyi-egyetem hírét öregbíthetik a világban, hiszen sikereikben hatalmas szerepet játszik az a háttér, amelyet az intézmény biztosít. „Az egyetem támogatása, kiváló infrastruktúrája, a JKK mentorálása olyan lehetőségeket teremt számunkra, amelyek révén évről évre fejlődni tudunk, és amelyeknek köszönhetően az idén már negyedszer sikerült világcsúccsal nyernünk Európa legjelentősebb energiahatékonysági versenyén”  – hangoztatta. Dr. Horváth Ernő, a JKK tudományos vezetője végezetül elmondta: nagy hangsúlyt fektetnek kutatási eredményeik publikálására, rangos konferenciákon való bemutatására, valamint a nemzetközi, szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésére is, hozzájárulva ezzel a Széchenyi István Egyetem tudományos tevékenységének és globális láthatóságának további erősítéséhez. A Széchenyi István Egyetem elektromos járművet fejlesztő hallgatói csapata, a SZEnergy Team idén is világcsúccsal nyerte a Shell Eco-marathont. (Fotó: Miklós Balázs)

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft. A Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek , amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.  „Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”  – fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója. Dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója (Fotó: Májer Csaba József) Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.  „A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”  – részletezte az ügyvezető. Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg – infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló – , amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni. A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat .

A Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának USA Accelerator programja révén három középiskolás diák vehetett részt nemrég a floridai DME Academy sport- és készségfejlesztő táborában. A lehetőségnek köszönhetően a tehetséges fiatalok értékes tapasztalatokat szereztek az Egyesült Államokban. A Széchenyi István Egyetem és az intézmény égisze alatt működő Mobilis Interaktív Élményközpont BE-UNI-QUE Tehetségműhelye olyan pályaorientációs program, amely hosszú távon támogatja a középiskolásokat a STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika). A közösségi tanulás, az önálló kutatási ötletek és az élményalapú projektmunka mentén kínál mentorálási lehetőséget, versenyfelkészítést és nemzetközi tapasztalatszerzést. A tehetségműhely három 18 éves tagja – Kiss Tekla, Léránt Zoltán és Szigeti Balázs – júliusban életre szóló lehetőséget kapott: az egyetem Győri Innovációs Parkjának USA Accelerator programja révén részt vehetett a floridai DME Academy Soccer Summer Prep elnevezésű táborában Daytona Beachen. A kéthetes programban sportedzések, angol nyelvi órák, egyetemlátogatás, profi mérkőzések megtekintése és kirándulások szerepeltek.   A győri Kazinczy Ferenc Gimnázium tanulói, Szigeti Balázs, Léránt Zoltán és Kiss Tekla szerint az amerikai út is megerősítette őket abban, hogy a jövőben a Széchenyi István Egyetemen szeretnének továbbtanulni, és folytatni azt, amit már most, középiskolásként elkezdtek. (Fotó: Adorján András) A diákok az Európai Űrügynökség CanSAT elnevezésű versenyén indultak, ahol egy dobozméretű műhold fejlesztésén dolgoztak csapatban. Kitartó munkájuk és elhivatottságuk elismeréseként kaptak meghívást az amerikai táborba. Kiutazásuk szakmai és szervezeti hátterét a Széchenyi István Egyetem biztosította. Az intézmény Győri Innovációs Parkjában működő USA Accelerator Programiroda amellett, hogy az egyesült államokbeli piacra lépésben segíti a vállalkozásokat, hallgatók, oktatók és középiskolás tehetségek számára szervez csereprogramokat, nyelvi képzéseket és a táborhoz hasonló, egyedülálló amerikai lehetőségeket. „A park a regionális gazdasági életben olyan funkciót tölt be, amelyben az ipari szereplők, az egyetemi tudásközpontok és a nemzetközi partnerek közösen teremtenek új lehetőségeket. A floridai út éppen erre példa – mondta dr. Kolossváry Tamás, a Győri Innovációs Park központvezetője. – Az USA Accelerator és a HungarianHub kapcsolatrendszerének köszönhetően egyedülálló programokat kínálunk diákoknak is, amelyek túlmutatnak az osztálytermeken, és maradandó élményeken keresztül készítik fel őket a nemzetközi világra.” A partnerségben részt vevő szervezetek közösen dolgoznak azon, hogy hosszú távon is elérhetővé tegyék az ilyen lehetőségeket. A Pazaurek Piros, Magyarország közép-floridai tiszteletbeli konzulja által koordinált program célja, hogy tehetséges magyar fiatalok globális környezetben fejlődhessenek, miközben közösségi és kulturális tapasztalatokat szereznek. A júliusi utazás résztvevői a szakmai tartalom mellett olyan helyzetekben próbálhatták ki magukat, amelyek komplex módon fejlesztették gondolkodásukat, önállóságukat és nyelvi készségeiket. „ Minden nap új kihívásokat hozott – megtapasztalhattuk, milyen egy ilyen intenzív és sokszínű közegben fejlődni, nemcsak sportban, hanem kommunikációban is. A legemlékezetesebb talán az volt, amikor amerikai diákokkal futballoztunk, és angolul kellett helytállnunk. A program nemcsak önbizalmat adott, hanem új célokat is. Nagyon hálásak vagyunk a Széchenyi István Egyetemnek és a Mobilisnek ezért a lehetőségért. Jó érzés, hogy már középiskolásként betekintést nyerhettünk az egyetemi világba, és olyan tapasztalatokat gyűjthettünk, amelyek hosszú távon is építenek bennünket ” – mondta Léránt Zoltán, az egyik résztvevő. A BE-UNI-QUE Tehetségműhely következő évada várhatóan 2025 őszén indul az egyetem támogatásával a Mobilisben. A programba Győrben és a térségben tanuló 7–14. osztályos diákok jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a tudomány, a technológia és az innováció világa iránt. A jelentkezés részleteiről a mobilis-gyor.hu weboldalon lehet tájékozódni. Csapattársakkal a Daytona Beach-i táborban, Floridában.

Szelezsán Bettina a járműmérnöki mesterképzés magas színvonala miatt érkezett a Széchenyi István Egyetemre, ahol értékes tapasztalatokkal gazdagodott az Audi Hungaria Járműmérnöki Karnak és az Arrabona Racing Team hallgatói csapatnak köszönhetően. A fiatal szakember ma már a Hyundai Motorsport mérnökeként dolgozik Németországban, tapasztalatait pedig a győri egyetem jelenlegi hallgatóinak is átadja a motorsportmérnök mesterszak egyik oktatójaként. Gépészmérnöki alapképzése alatt csatlakozott a Formula Student-mozgalomhoz, ami meghatározó döntésnek bizonyult későbbi tanulmányaira és pályájára nézve. A Széchenyi István Egyetemre az angol nyelvű járműmérnök mesterszak miatt jelentkezett, végül azonban sokkal többet kapott a győri évektől, mint amire a kezdetekkor számított. Szelezsán Bettina története kiváló példa minden hallgató számára: az elhivatottság és az egyetem kínálta lehetőségek kihasználása a sikeres nemzetközi karrier alapköveit jelenthetik. „Mindenképp olyan szakon szerettem volna továbbtanulni, ami kiegészíti korábbi tanulmányaimat, és rendszerszinten foglalkozik a járművekkel. Külföldi egyetemek közt is keresgéltem, amikor ráakadtam a Széchenyi-egyetem angol nyelvű járműmérnök mesterképzésére. Ezt duális rendszerben végeztem, a győri Audi Hungaria Zrt.-nél dolgoztam az utolsó félévemig”  – kezdte a fiatal szakember. Elmondta: először nem gondolkozott azon, hogy folytassa a Formula Student-versenysorozattal kapcsolatos tevékenységet, de az egyik első tanórán meginvitálták egy műhelylátogatásra, amit rövid időn belül az Arrabona Racing Team hallgatói csapathoz való csatlakozás követett. Elárulta: legnagyobb szakmai sikerének a mai napig a gárda 2022-es szezonját tartja, melynek során a tagok kiváló eredménnyel a mezőny élvonalában zártak. „Nagyon szerettem a győri egyetemre járni, rengeteget adott ez az időszak a tanórákon kívül is. A duális képzés abbahagyása után elkezdtem az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékáni hivatalában dolgozni dr. Hanula Barna akkori dékán mellett, akinek – és dr. Feszty Dániel professzornak – köszönhetően későbbi karrieremre meghatározó hatást gyakorló projekteken dolgozhattam. Nekik hála a Formula Student világától eltérő feladatokkal is foglalkozhattam, ami nagy segítség volt a szakmai fejlődésemre nézve” – részletezte Szelezsán Bettina. Szelezsán Bettina ma már oktatóként adja át tapasztalatait a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak. (Fotó: Adorján András) Mentorai is biztatták a külföldi tapasztalatszerzésre, ami angol nyelvű szakmai tudása, és a Formula Student-versenysorozatban elsajátított ismeretei miatt számára is természetes következő lépésnek tűnt. „Ha a motorsport világában szeretnénk elhelyezkedni, az erős alapok megszerzése után érdemes becsatlakozni annak nemzetközi vérkeringésébe. A szériák és a csapatok széles skálája miatt rengeteg a lehetőség”  – vélekedett. Számos helyre beadta jelentkezését, mígnem a rali-világbajnokságban induló Hyundai Motorsporthoz nyert felvételt. A cégnél 2023 végén kezdett, azt követően, hogy projektvezetőként jelentősen hozzájárult a Széchenyi-egyetemen megrendezett Formula Student Symposium  nemzetközi szakmai rendezvény sikeréhez. A németországi központtal rendelkező Hyundai Motorsportnál rendszer- és adatmérnökként dolgozik, és a tesztek során segíti leginkább a csapatot. „A tavalyi évben egy meglévő konstrukcióval versenyeztünk, idén pedig mechanikai oldalról történtek fejlesztések, amihez hozzáalakítottuk az elektronikai rendszert. Emellett a tesztek során feladatom, hogy elkészítsem a szoftverkörnyezetet az útviszonyoknak és a körülményeknek megfelelően, biztosítva, hogy az autó különböző rendszerei jól működjenek. Ilyenkor én felelek többek között a szenzorokért és az adatok elemzéséért is”  – ismertette a rali-világbajnokság konstruktőri versenyében jelenleg második helyen álló csapatnál végzett tevékenységét Szelezsán Bettina. Kiemelte: feladatkörében a változatosságot szereti leginkább, ami a felmerülő problémák csapatmunkában történő megoldásában mutatkozik meg leginkább. Sokat utazik, hiszen a teszteket legtöbbször valamelyik európai pályán tartják. Mint mondja, ezek komoly energiabefektetést igénylő, megterhelő időszakok, amikor a mérnökök nagyon fontos feladatot látnak el. „Számomra motiváló ez a felelősség, hiszen érezhető a munka eredménye a csapat teljesítményén”  – fogalmazott. Szelezsán Bettina több mint másfél éve él egy Frankfurt melletti német kisvárosban, ahol szintén széchenyis végzett hallgató párjával alakították ki külföldi otthonukat. Az egyetemhez fűződő kapcsolata azonban napjainkban is szoros maradt: az idén februárban indult angol nyelvű motorsportmérnök-képzés  egyik oktatójaként segíti a jelenlegi hallgatók szakmai fejlődését. „A mesterszakon az elektronikai rendszerekről tartok kurzust a résztvevőknek, egy olyan témában, amiben a szakdolgozatomat is írtam. Ezt a tudást nagyrészt a Formula Student-tapasztalatomból adódóan szereztem meg, így sokkal inkább a rendszerszintű gondolkodásról szólnak az óráim, mint az alap villamossági kérdésekről”  – húzta alá. Megjegyezte: nagyon érdekesnek és egyedülállónak találja a képzést, ami a jövőben a motorsport meghatározó utánpótlás-biztosító műhelyévé válhat.

Jelentősen emelkedett a Tudományos ösztöndíjban részesült munkatársak száma a Széchenyi István Egyetemen: az előző félévben a rangos nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációkért 86 oktató és kutató jutott támogatáshoz. Népszerű a februárban először meghirdetett Innovációs ösztöndíj is, melyre hatan adtak be sikeres pályázatot benyújtott szabadalmi kérelmeikkel. A Széchenyi István Egyetem nemzetközi láthatóságát és tudományos szerepvállalását erősítve kiemelkedő összegekkel és többféle juttatással támogatja a kutatói kiválóságot. Az intézmény Tudományos ösztöndíjára  évek óta egyre nagyobb az érdeklődés az oktatók és kutatók körében, akik a tavalyi tanév során rekordszámú, 258 publikációval pályáztak és nyertek el támogatást. Az ösztöndíj szeptembertől akár már a 2,3 millió forintot is elérheti azok számára, akik nemzetközi kutatási hálóban írnak összefoglaló szakcikket, és legalább egy társszerzőjük a Quacquarelli Symonds (QS) vagy a Times Higher Education (THE) világranglistáján a top 100-ban jegyzett egyetemhez tartozik, publikációjuk pedig a legmagasabb presztízsű, D1 vagy Q1 kategóriába sorolt, Sanghaj-listás folyóiratban jelenik meg. Emellett a hazai társszerzőséggel vagy önállóan készült, legalább Q2-es publikációk is több százezer forintos elismerést jelenthetnek, akár évente tíz alkalommal is. Az egyetem kutatási-innovációs tevékenységében egyre nagyobb hangsúlyt fektet a keletkezett eredmények iparjogvédelmi oltalomban való részesítésére is, ezért februárban először meghirdette Innovációs ösztöndíját . A lehetőséggel azok élhetnek, akik megadott nemzetközi vagy nemzeti szabadalommal, megadott használati mintaoltalommal vagy benyújtott nemzeti vagy nemzetközi szabadalmi kérelemmel rendelkeznek. Míg a megadott nemzetközi szabadalomért több mint kétmillió forint jár, a benyújtott szabadalmi kérelem díjazása 900 ezer forint, amelyet már rögtön az első meghirdetett félévben az intézmény hat munkatársának ítéltek oda. Köztük volt dr. Schweighardt Attila, aki az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműfejlesztési Tanszékének tudományos munkatársaként egy olyan beadott szabadalomért kapta meg az Innovációs ösztöndíjat, amely a járműipar akusztikai fejlesztését segíti. „Az autókban sok az olyan akusztikai elem, ami zajelnyelést, rezgéscsillapítást szolgál: szivaccsal, bőrrel vagy valamilyen kárpitelemmel vonják be a könyöklőket, a plafont, az ajtókat, az üléseket, de még a motorházteret is. Az általunk kifejlesztett új mérési elv lényege, hogy a költséges és hosszú időt igénylő prototípusgyártás helyett olyan szimulációk során vizsgáljuk a járművet, amelyekben ezek az anyagok pontos, a valóságot teljes mértékben tükröző tulajdonságokkal rendelkeznek, így biztosítva a szimuláció hatékonyságát és megbízhatóságát” – mondta el. Az egyetem Biot-paraméterek Laboratóriumának vezetője hozzátette: az oktatás mellett ipari projektekben is részt vesz, amelyekben különösen nagy értéke lenne, ha ez az elv bekerülhetne a standard mérések közé. „Európa ezen térségében csak a mi laborunkban tudunk mérni hasonló akusztikai tulajdonságokat, legközelebb Franciaországban és Kanadában végeznek ilyen vizsgálatot. Bízunk abban, hogy a szabadalmi kérvény sikeres elbírálása után egyre több ipari eredményhez járulhatunk hozzá”  – fogalmazott. Megjegyezte: az ösztöndíj motiválta arra, hogy még több energiát fektessen tevékenységébe, amelynek révén az újítás a jövőben a piaci megrendelések szempontjából is jövedelmező lehet. A Széchenyi István Egyetem kutatói akár kétmillió forintnál is magasabb ösztöndíjat kaphatnak egy-egy sikeres publikáció vagy találmány elismeréseként. (Fotó: Dudás Máté) Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszékének tanársegédje, Gosztola Dániel mind a tudományos, mind pedig az innovációs pályázaton sikerrel indult. Utóbbi támogatást az „Eljárás összetett szerkezetek automatikus modellezése”  elnevezésű benyújtott szabadalmi kérelmével érdemelte ki, amely meglévő épített szerkezetek – például épületek, hidak – 3D-s modelljének automatikusan létrehozott, újfajta megközelítésével foglalkozik. „Hamarosan magas szintű tudományos publikációt is megjelentetünk a fejlesztésről, s további jó hír, hogy partnereink is érdeklődnek az eljárás iránt, hiszen aktuális és sokrétű megoldással szolgál a piac számára”  – fűzte hozzá. Kiemelte: nagyon előremutatónak tartja, hogy az egyetem a tudományos értekezések mellett az ipari találmányokat is értékeli, és motiválja a munkatársakat az innovatív tevékenységre. „Ez a lehetőség új távlatokat nyit meg, és közelebb segít bennünket ahhoz, hogy valódi vállalkozó egyetemmé váljunk”  – zárta gondolatait.

A Széchenyi István Egyetem a brit Oxfordi Egyetemmel együttműködésben szövegolvasó és -elemző workshopnak ad otthont augusztus közepéig, amelyen 11 ország bengáli nyelvvel foglalkozó kutatói vesznek részt. A nemzetközi tudományos programra többek között az Egyesült Államokból, Indiából, Bangladesből, Franciaországból, illetve Kanadából érkeztek szakértők, akik különböző történeti korszakokból származó, számos műfajt felölelő írásokat ismernek meg közösen. A világon mintegy 260 millióan beszélik a bengáli nyelvet, amelynek kutatóit augusztus 5. és 15. között a nemzetközi felsőoktatási világranglisták élmezőnyébe tartozó Oxfordi Egyetemmel együttműködésben a Széchenyi István Egyetem látja vendégül. A közép-bengáli szövegek megismeréséről és elemzéséről szóló tudományos workshopot dr. Bangha Imre, az Oxfordi Egyetem Hindi Tanszékének győri származású oktatója hívta életre.  A programra 11 országból érkeztek a terület szakértői, így például az Egyesült Államokból, Indiából, Bangladesből, Franciaországból, Kanadából, Olaszországból és Szingapúrból. A workshop főelőadói között található az Indianai Egyetem Vallástudományi Tanszékének professzora, Rebecca Manring, illetve a Chicagói Egyetem dél-ázsiai nyelvek és civilizációk területére szakosodott kutatója, Thibaut d’Hubert professzor is. A közép-bengáli tudományos workshop résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Adorján András) Dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a megnyitón kifejtette: intézményük számára kiemelten fontosak azok a tudományos programok, amelyeken egy-egy szakterület elismert képviselői vesznek részt a világ számos pontjáról. „Különösen értékes ez a rendezvény, hiszen a közép-bengáli workshopot Bangha Imre professzor révén az Oxfordi Egyetemmel közösen valósíthatjuk meg. Büszkeség számunkra, hogy az evezőssportban egymás ellen vívott küzdelmek mellett tudományos együttműködés is összeköt bennünket ” – fogalmazott. Dr. Bangha Imre elmondta: rendkívül örül annak, hogy a koronavírus-járvány okozta többéves kihagyás után szülővárosa adhat otthont a 2025-ös workshopnak. „A bengáli kultúra kimondottan közel áll a természethez, így a program során mind beltéren, mind pedig kültéren tartunk tudományos üléseket. Győr pedig kiváló helyszín ehhez, a Mosoni-Duna mellett található campus elhelyezkedése speciális atmoszférát teremt”  – részletezte. Elárulta, hogy a Széchenyi-egyetemhez különleges szál fűzi, mert általános iskolás korában az intézményben látott először számítógépet. A 11 napos esemény során a résztvevők szövegolvasási szekciókban mélyülhetnek el a bengáli nyelvi és kulturális értékekben. Ezen alkalmak helyszínég az egyetem Menedzsment Campusa és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium jelenti. A workshopot olyan izgalmas kísérőprogramok egészítik ki, mint a Pannonhalmi Főapátság, a Bakony és a Balaton felfedezése, illetve egy különleges kenutúra a Duna holtágain.

A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata harmadszor szervezett közösségépítő találkozót a leendő elsőévesek számára, akik első kézből kaphattak tájékoztatást az őket érintő kérdésekben és kötetlen formában ismerkedhettek egymással. A közel félezer főt megszólító esemény remek lehetőség volt azoknak, akik a Gólyahéten nem lesznek ott, azonban még a félév kezdete előtt belekóstolnának az egyetemi életbe, és találkoznának szak- illetve évfolyamtársaikkal.  Sosem lehet elég korán kezdeni az ismerkedést – vallja a Széchenyi István Egyetem Hallgatói Önkormányzata  (EHÖK) , ezért még a nyáron lehetőséget biztosított a leendő elsőévesek számára, hogy egy kötetlen hangulatú piknik keretein belül ismerkedjenek egymással. A győri Mosoni-Duna holtágának partja a várakozásoknak megfelelően meg is telt leendő elsőévesekkel, akik nyaralás, fesztivál vagy koncert helyett – már egyetemi éveikre készülve – a Gólyatalit  választották hétvégi programjuknak. Galéria az eseményről. (Fotók: Adorján András) „Úgy tartjuk, minél több barátja van egy hallgatónak, minél erősebben kapcsolódik a szaktársaihoz, minél szervesebb része egy társaságnak, annál nagyobb az esélye, hogy sikerrel veszi az akadályokat az egyetemen. Az érdekképviselet mellett feladatunknak tartjuk, hogy a hallgatói közösségek kialakulásának katalizátora legyünk. A Gólyatalival is az volt a célunk, hogy segítsük leendő gólyáink beilleszkedését”  – árulta el Malomsoki Milán, az EHÖK rendezvényszervezésért felelős alelnöke, az esemény főkoordinátora, aki hozzátette: a regisztrációkból is látszik, óriási igény mutatkozik egy ilyen eseményre. „Minden eddiginél többen, közel félezren jelezték, hogy érdeklődnek a Gólyatali iránt. Örömteli, hogy mind a kilenc karunk elsőéveseit meg tudtuk szólítani, és az alapképzés mellett jöttek mesterképzéses, sőt, levelezős hallgatók is. Ez is mutatja, hogy sokan nagyon tudatosan már a beiratkozás előtt felkutatják szaktársaikat, közösen készülnek az őszi szemeszterre, együtt keresik a válaszokat az őket érintő kérdésekre. A piknikkel csupán keretet adtunk ennek a természetes kapcsolódási igénynek”  – fogalmazott. A rendezvény kezdetén Vályi Nagy Dávid, az EHÖK elnöke köszöntötte a megjelenteket. (Fotó: Adorján András) A találkozóra az Uni by the Rusty Coffee  kávézó előtti zöldterületen került sor, ahol több százan gyűltek össze. A szervezők – afféle orientációs pontként – karonként külön padoknál fogadták a gólyákat, akik kérdezhettek a tapasztalt felsőbb évesektől vagy éppen szóba elegyedhettek egymással, miközben bármikor szabadon csatlakozhattak az ismerkedős játékokhoz.  A résztvevők közül többen vannak, akik dupláznak: a Gólyatali mellett a Gólyahetet sem hagyják ki. Így tesz majd a Székesfehérvárról érkező Zsombok Zsófi Anikó is, aki jogász szakon kezdi meg tanulmányait a Széchenyi István Egyetemen. „Online hamar felvettük a kapcsolatot a szaktársakkal, a hallgatói önkormányzat is mindenben segített bennünket. Mikor felmerült a Gólyatali, sokan visszaigazolták, hogy mennek, így én sem szerettem volna kihagyni. Úgy gondoltam, nincs vesztenivalóm. Ha csak egy szaktársamat is megismerem személyesen, már nyertem. Remek lehetőségnek tartom azért is, hogy barátkozhatunk a környezettel és kaphatunk egy kis kóstolót az egyetemi életből”  – fejtette ki. Zsombok Zsófi Anikó mindenképp vidéki egyetemre szeretett volna járni, ezért jelölte a Széchenyi István Egyetemet az első helyen. (Fotó: Adorján András) A Rábatamásiból származó Németh Máténak ismerős a közeg: a győri Hild József Építőipari Technikum diákjaként otthonosan mozog a városban, a campuson is gyakran megfordult. Osztálytársai közül sokan a Széchenyi-egyetemet választották, közülük néhányan a Gólyatalira is elkísérték. „Mindenképp szerettem volna az építész szakmán belül maradni, nem is volt kérdés, hogy Győrben képzelem el a jövőmet. Sokkal könnyebb érvényesülni, ha már eleve itt vannak barátaim, de természetesen örülök, hogy megismerhettem a szaktársaimat. Emellett azért is jöttünk el, hogy kicsit tájékozódjunk arról, mi vár ránk ősszel, és beszélgessünk a tapasztaltabb felsőbb évesekkel. Ebben sem kellett csalódnunk, segítőkész közösség vett minket körül, mindenre választ kaptunk”  – mondta. Sopf Balázs és Németh Máté volt hildes diákként a Széchenyi István Egyetemen folytatják tanulmányaikat. (Fotó: Adorján András) Természetesen voltak olyanok is, akiknek a „becsengetés” előtt a Gólyatali maradt az egyetlen lehetőségük az ismerkedésre. Bakos Hanna is ebben a cipőben jár. „Örülök, hogy a szervezők gondoltak azokra is, akiknek a Gólyahét valami miatt nem jöhet össze. Ha ez a pár óra teljesen nem is tudja pótolni azt az élményt, de sokat segít az egyetemi élet megkezdésében. Számos szaktársammal jó kapcsolatot alakítottam ki, és megismertem a hallgatói képviselőket is. Könnyebb lesz így elkezdeni a szeptembert” – összegzett. "Örülök, hogy kicsit betekintést kaphattam az egyetemi életbe" – jegyezte meg Bakos Hanna, aki turizmus-vendéglátás szakon kezdi meg felsőfokú tanulmányait szeptembertől. (Fotó: Adorján András) Szilágyi Viktor infrastruktúra-építőmérnöki mesterképzést kezd el a Széchenyi István Egyetemen – levelező tagozaton . „Győrben dolgozom, ezért kézenfekvőnek tűnt, hogy a tanulmányaimat is itt folytassam. Kollégám egy évvel ezelőtt végzett a szakon, jó véleménye volt róla, így én is jelentkeztem. Tetszik, hogy a campus modern, a környezete rendezett, minden egy helyen megtalálható. Sajnos munkahelyi elfoglaltságok miatt nem engedhetem meg magamnak, hogy Gólyahétre is eljöjjek, de ezt a délutánt is nagyon élveztem, nyitott volt mindenki”  – vélekedett. Szilágyi Viktor meg szerette volna tapasztalni a munka világát, mielőtt mesterképzésre adja a fejét. Több év iparban töltött idő után a Széchenyi István Egyetemet választotta. (Fotó: Adorján András) A Gólyatali után pár hét erejéig látszólag visszatér a nyár, azonban az egyetem már lázasan készül az elsősök fogadására. A beiratkozás előkészítése mellett már javában zajlik a Gólyahét  szervezése, amely ebben az évben augusztus 26-tól nyitja meg kapuit.

Augusztus 1-jén lépett hatályba a három műszaki tudományi kar szervezeti megújítását jelentő változtatás, amelyről a Széchenyi István Egyetem Szenátusa április végén nagy többséggel döntött. Emellett az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar részeként létrejött a Rendszertudományi Tanszék. Az intézmény mindennek köszönhetően még rugalmasabban lesz képes alkalmazkodni az ipari átalakuláshoz és munkaerőpiaci változásokhoz. A Széchenyi István Egyetem évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a műszaki felsőoktatásban. E terület további fejlődését szolgálja az az augusztus 1-jén hatályba lépett átalakítás, amelynek lényege, hogy a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karról a gépészmérnöki területhez kapcsolódó tanszékek és szakok az Audi Hungaria Járműmérnöki Karhoz kerültek. Új, önálló karként megalakult az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, ahol a meglévő informatikai és mechatronikai tanszékek mellett újak is létrejöttek. A logisztikai mérnöki és a műszaki menedzser szak, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék, valamint a Közlekedésmérnöki és Szállítmányozási Szakkollégium a jövőben az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon fejlődhet tovább. Emellett véglegesítés alatt áll tervezetten őszi indulással az űr-, kvantum- és digitálisiker-technológiákra építő Feltörekvő Technológiák Kutatóközpont megalakítása a kapcsolódó szakkollégiumra is alapozva dr. Horváth Zoltán professzor, prodékán vezetésével. A műszaki tudományi karok megújítása szorosan illeszkedik az egyetem hosszú távú stratégiájához. (Fotó: Korcz Miklós Máté) Ahogy arról korábban már beszámoltunk, mindez szorosan illeszkedik az egyetem hosszú távú stratégiájához, amelynek középpontjában a tudásalapú gazdaság megerősítése, a hallgatóbarát és piacképes oktatás, a vállalati és ipari kapcsolatok elmélyítése, valamint a nemzetközi láthatóság erősítése áll. Az új szerkezet lehetővé teszi, hogy az egyetem előrelépjen a globális felsőoktatási tudományterületi ranglistákon, rugalmasabban alkalmazkodjon az ipari struktúra átalakulásához, a technológiai és munkaerőpiaci változásokhoz, és hatékonyabban reagáljon a régió gazdasági szereplőinek igényeire. A megújulás során ezért kaptak kiemelt figyelmet az informatikai és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák, a járműipari és gépészeti tudás integrálása, valamint a közlekedésmérnöki és logisztikai képzési területek összehangolása. A három műszaki tudományi kar kari és tanszéki vezetése augusztus 1-jétől: Informatikai és Villamosmérnöki Kar Dékán:  dr. Ballagi Áron. Dékánhelyettesek:   dr. Fecser Nikolett (oktatási), prof. dr. Kuczmann Miklós (tudományos), dr. Lilik Ferenc (kutatási és nemzetközi ügyekért felelős), dr. Prukner Péter (ipari kapcsolatokért felelős). Tanszékvezetők: Automatizálási és Robotika Tanszék: dr. Ballagi Áron Informatika Tanszék: dr. Kovács Katalin Védelmi Innovációs és Kritikus Infrastruktúra Tanszék: dr. Szauter Ferenc Mesterséges Intelligencia és HPC Tanszék: dr. Kovács Ákos Matematika és Fizika Tanszék: Pestiné dr. Rácz Éva Veronika Villamosmérnöki és Infokommunikációs Tanszék: dr. Lilik Ferenc Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Dékán:  prof. dr. Dogossy Gábor. Dékánhelyettesek:  Szalai Szabolcs (oktatási), dr. Kocsis Szürke Szabolcs (tudományos), dr. Lendvai László (nemzetköziesítési). Tanszékvezetők: Járműgyártás és Technológia Tanszék: dr. Szalai Szabolcs Járműfejlesztés Tanszék: prof. dr. Feszty Dániel Alkalmazott Mechanika Tanszék: dr. Pere Balázs Járműhajtás Technológia és Teljesítményelektronika Tanszék: dr. Raffai Péter Járműfenntartás és Diagnosztika Tanszék: prof. dr. Lakatos István Anyagtudomány és Gépszerkezettan Tanszék: prof. dr. Hargitai Hajnalka Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Dékán:  dr. Szép János. Dékánhelyettesek:  dr. Henézi Diána Sarolta (oktatási), prof. dr. Movahedi Rad Majid (tudományos). Tanszékvezetők: Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék: dr. Bozsaky Dávid Építészettörténeti és Városépítési Tanszék: Veöreös András Épülettervezési Tanszék : dr. Szentirmai Tamás Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék: dr. Makó Emese Közlekedési Tanszék: dr. Horváth Balázs Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék: prof. dr. Földesi Péter Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék: dr. Szép János Emellett az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon  augusztus 1-jén megalakult a Rendszertudományi Tanszék. A kar kari és tanszéki vezetése: Dékán:  dr. Tóth Tamás. Dékánhelyettesek:  dr. Ásványi Balázs (vállalati kapcsolatokért felelős), dr. Molnár Zoltán (nemzetközi és tudományos), dr. Zsédely Eszter (oktatási), Hanczné Dr. Lakatos Erika (stratégiai), dr. Kiss Attila Péter (innovációs). Tanszékvezetők: Agrárökonómiai Tanszék: dr. Troján Szabolcs Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék: dr. Torma András István Állattudományi Tanszék: dr. Húth Balázs József Bioműszaki és Precíziós Technológiai Tanszék: prof. dr. Kovács Attila József Élelmiszertudományi Tanszék: Hanczné dr. Lakatos Erika Növénytudományi Tanszék: dr. Molnár Zoltán Rendszertudományi Tanszék: dr. Bertók Ákos Botond Talaj-, Víz- és Természettudományi Tanszék : dr. Kalocsai Renátó Területi Tudományi és Vidékfejlesztési Tanszék: dr. Mezei Katalin

A Széchenyi István Egyetem Winkler Gábor Mérnöki Szakkollégiumának tagjai az elmúlt tanévben egyedülálló betekintést nyerhettek az építőipar valós működésébe az intézmény és a Management Partners Holding Zrt. együttműködése révén. A hazai mérnöki és menedzsment szektor kiemelkedő szereplője által szervezett előadásoknak, workshopoknak és üzemlátogatásoknak köszönhetően az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon tanuló fiatalok értékes tapasztalattal gazdagodtak . 2024 szeptemberében fontos mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem és a hazai mérnöki és menedzsment szektor egyik meghatározó vállalata, a Management Partners Holding Zrt. (MPH Zrt.) évek óta tartó együttműködése. A tanév elején ugyanis a partnerségbe bekapcsolódott az Építész-, Építő-, és Közlekedésmérnöki Kar hallgatóiból álló Winkler Gábor Mérnöki Szakkollégium , amelynek tagjai értékes gyakorlati tudást, iparági betekintést és szakmai kapcsolatokat szereztek a kooperáció révén. A szakkollégium a Széchenyi-egyetem egyik öntevékeny, kiemelkedően aktív hallgatói közössége, amely elkötelezett az építészet, valamint az építő- és közlekedésmérnöki tudás elmélyítése, az iparági kapcsolatok erősítése és a gyakorlatorientált fejlődés mellett. A szervezet a kar vezetésének támogatásával eseményekkel, terepgyakorlatokkal, szakmai túrákkal és előadássorozatokkal segíti tagjainak fejlődését, és évről évre egyre jelentősebb szerepet vállal a régió szakmai életében. Ennek jegyében alakított ki kiváló kapcsolatot a több évtizedes tapasztalattal rendelkező MPH Zrt.-vel is, amely komplex projektmenedzsment, beruházás-előkészítési, tervezési, gyártási kivitelezési és utógondozási feladatokat lát el az alumínium nyílászáró szerkezetek és függönyfalak területén. A szakkollégisták a tanév során megismerhették a vállalatot, amely nagy hangsúlyt fektet a magas szintű műszaki tartalomra, az ügyfélorientáltságra, az együttműködésre és a fenntarthatóságra. Mivel a cég a beruházások minden fázisában jelen van – az ötlet megszületésétől a megvalósításon át az utógondozásig, legyen szó lakóingatlanról, ipari létesítményről vagy közintézményről –, ezért a hallgatók széles körű tapasztalatokat szerezhettek az elmúlt tanévben megvalósuló programok révén. A Winkler Gábor Mérnöki Szakkollégium és a Management Partners Holding Zrt. együttműködése előadásokat, workshopokat és kerekasztal-beszélgetéseket is magába foglalt. Ősszel egy luxus családi ház építését vizsgálhatták meg a fiatalok, akik így első kézből szerezhettek ismereteket egy magas műszaki tartalmú lakóprojekt kivitelezési és tervezési aspektusairól. Novemberben interaktív nyílászáró szerkezeti workshopra került sor, melynek során a jelenlévők olyan érdekes szakmai szempontokat és gyakorlati példákat ismerhettek meg, amelyek a mindennapi tervezési feladatokhoz is hasznosak lehetnek. Az együttműködésnek köszönhetően a hallgatók a cég balatonvilágosi gyártóüzemébe is ellátogattak, ahol bemutatták számukra a függönyfalak tervezési folyamatát, az alkalmazott szoftvereket, az elemek modellezését és gyártását. A tanulmányúton a munka gyümölcsét is megtekinthették: ellátogattak a veszprémi CODE Digitális Élményközpontba, amelybe az MPH Zrt. készített látványos függönyfalakat. A vállalat a tanév során előadásokat is szervezett a fiataloknak, melyben a kar oktatói mellett az építőiparban sikeres szakemberek osztották meg gondolataikat a mérnöki munka kihívásairól, a menedzsment-feladatokról és a szakmai karrierépítésről.  A Széchenyi-egyetem hallgatói a vállalat balatonvilágosi üzemébe is ellátogattak. „Szakkollégiumunk számára kifejezetten értékes ez az együttműködés. A közösen szervezett események szakmai színvonala, az elmélyült iparági kapcsolatok és a hallgatók aktív részvétele garantálja a partnerség sikerét. Az eddig megvalósult programok tanulságosak és inspirálók voltak, kiválóan megalapozták a jövőbeli eredményes közös munkát, így lelkesen tekintünk a folytatás elé”  – fogalmazott Gerencsér Máté, a Winkler Gábor Mérnöki Szakkollégium Diákbizottságának elnöke. „Szívesen folytatjuk az együttműködést a szakkollégiummal, hiszen mindig inspiráló élmény nyitott, motivált és értő fiatalokkal találkozni. A hallgatók érdeklődő hozzáállása, kérdéseik érettsége és a közös gondolkodás során kialakuló szakmai párbeszéd frissességet hoz a mindennapi munkába is  – vélekedett Hegyi Dávid, az MPH Zrt. ügyvezetője. – Az egyetemmel való kapcsolat nem csupán tudásátadás, hanem valódi eszmecsere, amelyből mindkét fél profitál. Cégünk számára megtisztelő, hogy részese lehet ennek az együttműködésnek, és bizakodva tekint a közös jövő felé.

Két intelligens takarítórobot állt munkába a Széchenyi István Egyetemen: az egyik a campus központi auláját, a másik a kollégiumi közösségi tereket tartja tisztán. Az ultramodern eszközök nemcsak a mindennapi feladatok elvégzésében jelentenek segítséget, hanem hozzájárulnak az intézmény technológiai fejlesztési céljaihoz is. A beszerzés különlegessége, hogy a partnercég egy hallgatói rendezvény támogatásával is hozzájárult az együttműködés sikeréhez. A Széchenyi István Egyetem arra törekszik, hogy a digitalizáció és az automatizáció terén is élen járjon. Az intézmény ennek részeként két korszerű takarítórobotot állított üzembe, amelyek önálló működésük révén hatékonyan támogatják a létesítményüzemeltetés egyik alapvető területét: a közösségi terek tisztán tartását. A beruházás válasz a takarítási feladatokat érintő munkaerőhiányra, emellett lehetőséget teremt a modern technológiák gyakorlati alkalmazására is. A projektet az egyetem százszázalékos tulajdonában lévő, az intézmény üzemeltetési feladatait ellátó Uni-Famulus Kft. koordinálta. „A robotok telepítése fontos lépés számunkra a hatékonyabb munkaszervezés felé. Az egyik készülék a tanulmányi épületben és az aulában, a másik pedig a központi campus kollégiumaiban dolgozik. E nagy alapterületű helyszínek takarítása jelentős munkaigényű, ezért kulcsfontosságú volt, hogy bizonyos feladatok automatizálásával kapacitást szabadítsunk fel, és kollégáinkat más területeken tudjuk hasznosítani, növelve szolgáltatásaink színvonalát” – mondta Varga Klaudia, a cég ügyvezetője . Hozzátette: a jövőben robotfűnyírók beszerzése is szerepel a tervek között, emellett az üzemeltetés további technológiai fejlesztési lehetőségeit is vizsgálják. Varga Klaudia, az Uni-Famulus Kft. ügyvezetője és Patvaros Gábor, a PrexRobot értékesítési vezetője a Széchenyi István Egyetemen üzembe helyezett autonóm takarítórobottal. (Fotó: Adorján András) A takarítórobotokat a PrexRobot szállította, amely a hallgatói önkormányzat egyik legnagyobb eseménye, a Gólyahét támogatásával is hozzájárult az együttműködés sikeréhez. „Az egyetemen üzembe helyezett SC50 típusú modell egy klasszikus súrológép robotizált változata. Teljes mértékben autonóm üzemmódban képes működni, és a jövőben tervezett liftüzemmód-integrációnak köszönhetően emeletek között is önállóan közlekedhet majd. Az intézménnyel való együttműködés számunkra azonban nem csupán technológiai telepítést jelent, hanem edukációs szerepvállalást is: célunk, hogy a robotikához kapcsolódó tudás minél szélesebb körben elérhetővé váljon, különösen a felsőoktatásban” – ismertette Patvaros Gábor értékesítési vezető. A robottechnológia térnyerése nemcsak az üzemeltetés hatékonyságát növeli, hanem új kompetenciaterületek megjelenését is előrevetíti. „ A Széchenyi István Egyetemen olyan hallgatók szereznek tudást, akik a jövőben nemcsak használói, hanem fejlesztői és üzemeltetői is lehetnek az ilyen típusú rendszereknek – emelte ki Patvaros Gábor . – Már most jól látható, hogy a robotikai eszközök összehangolt működtetése, menedzselése önálló, új szakmai területté válhat, amelyhez speciális ismeretekre és átfogó szemléletre lesz szükség.”

A Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként idén először saját standdal képviselteti magát a jubileumi, 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a kilences kanyarnál található FanZone területén ismerkedhetnek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel. A Széchenyi István Egyetem Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye a motorsport- és járműipari képzések, valamint kutatás-fejlesztések terén. Mindezt többek között a motorsportmérnök mesterszak és számos szakirányú továbbképzés mellett a világ elitjébe tartozó Formula Student- és Shell Eco-marathon-csapatok, a Győr Rally szervezésében és a Formula Student Symposium nemzetközi rendezvény lebonyolításában, valamint e-sport-szakágban vállalt jelentős szerep, illetve az Európa egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone szomszédságában lévő Zalaegerszegi Innovációs Parkja támasztja alá. E sokrétű tevékenység megismerésére nyílik módja annak a sok tízezer magyar és külföldi szurkolónak, aki kilátogat a Hungaroringre, az augusztus 1–3. közötti 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjra. Az érdeklődők testközelből tekinthetik meg az Arrabona Racing Team (ART) hallgatói csapat versenyautóját, az egyetemi fejlesztésű elektromos gokartot, e-sport-szimulátort próbálhatnak ki, valamint digitális táblákon és nagyméretű képernyőkön keresztül nyerhetnek betekintést a széles körű képzési portfólióba. A standon az egyetem Járműipari Kompetenciaközpontja, e-sport-csapata, Nemzetközi Programok és Alumni Központja, valamint az ART tagjai várják három napon át a látogatókat. „A Széchenyi István Egyetem célja, hogy tudás- és innovációs központként a legmagasabb szinten szolgálja ki a járműipar és a motorsport szereplőinek igényeit. A Hungaroringen való jelenlétünkkel nemcsak képzési és kutatási portfóliónkat mutatjuk be a szurkolóknak, hanem a hazai és a nemzetközi motorsport-innovációk előmozdításáért végzett tevékenységünket is hangsúlyozni tudjuk”  – fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, az egyetem Győri Innovációs Parkjának központvezetője. Hozzátette: a 40. Forma–1-es Magyar Nagydíjon való megjelenés az intézmény és a Hungaroring Sport Zrt. által 2023-ban kötött stratégiai együttműködési megállapodás részeként valósul meg. Már a pénteki napon is nagyon sokan érdeklődtek a Széchenyi István Egyetem standja iránt a Hungaroringen.

Ismét bővül a Széchenyi István Egyetem oktatási palettája: az intézmény szeptembertől a légijármű-üzemeltető, valamint légijármű-karbantartó képzést indít. A hallgatók gyakorlatorientált, nemzetközi szinten is versenyképes tudást sajátíthatnak el olyan neves partnerekkel együttműködésben, mint például a Wizz Air. A légi utasszállítás azon ágazatok közé tartozik, amelyben jelentős a munkaerőhiány egész Európában. A Széchenyi István Egyetem ezt felismerve indít három féléves, angol nyelvű pilótaképzést szeptembertől a Wizz Air légitársasággal szakmai együttműködésben, a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező Fly-Coop Kft. partnerségével. Némethné Farkas Kata, az egyetem Felnőttképzési és Kompetenciafejlesztési Központjának vezetője elmondta: a képzésre bármely területen legalább alapképzésben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni. A felvétel feltétele az 1. osztályú orvosi minősítés az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton. A jelentkezőktől semmilyen előzetes repülőgép-vezetési tudást nem várnak el. A tandíj 95 ezer euró (azaz mintegy 38 millió forint), amely 45 éves korig kamatmentes diákhitelből is finanszírozható. A jelentkezési határidő augusztus 8., az orvosi minősítéssel pedig augusztus 20-ig kell rendelkezni. Jakab Tamás, a Fly-Coop Kft. ügyvezetője hozzátette: a hallgatók az elméleti részek elsajátításán túl modern szimulátorokon, valamint egy- és kétmotoros gépeken tanulhatnak, oktatóként pedig többek között jelenleg is légitársaságoknál dolgozó pilóták adják át nekik tudásukat. A megszerzett diplomával bármelyik légitársaságnál elhelyezkedhetnek kereskedelmi pilótaként. „A légi közlekedés nemzetközi ágazat, ezért a képzés túlmutat Magyarország határain. Aki elvégzi, valódi eséllyel léphet erre a rendkívül keresett és kiemelkedően jövedelmező pályára. A befektetett tandíj így gyorsan megtérülhet” –   emelte ki dr. Kovács Zsolt, az egyetem általános és oktatási elnökhelyettese. Az intézmény emellett két féléves légijármű-karbantartó képzést is indít szeptemberben, a magyar Pilotnet Kft. és a szlovén Suntech vállalat együttműködésével. A programra bármilyen diplomával, sőt érettségivel is lehet jelentkezni (az utóbbiak ugyanakkor a végén nem oklevelet, hanem tanúsítványt kapnak). Dr. Teschner Gergely egyetemi docens, szakfelelős elmondta: a végzettek akkor kapnak szakszolgálati engedélyt, ha a képzést követően az ágazatban dolgozó cégeknél dolgoznak, modultól függően 2–5 évig. „Tapasztalataink szerint ezek a vállalkozások nagy érdeklődéssel várják az ilyen végzettséggel rendelkező szakembereket”  – jegyezte meg. A tandíj 3,5 millió forint, ami ugyancsak fedezhető kamatmentes diákhitelből. A jelentkezési határidő: augusztus 31. „Két egymást erősítő képzésről van szó – hangsúlyozta Némethné Farkas Kata. – Az a célunk, hogy olyan tudást adjunk a hallgatóknak, amellyel nemcsak hazai, hanem nemzetközi környezetben is megállják a helyüket – akár a pilótafülkében, akár a hangárban.” Az érdeklődők a következő honlapokon kaphatnak további információkat a képzésekről: https://felveteli.sze.hu/legijarmu-uzemelteto-szakmernok-szakember https://felveteli.sze.hu/legijarmu-karbantarto-szakmernok-szakember A végzettek a megszerzett diplomával bármelyik légitársaságnál elhelyezkedhetnek kereskedelmi pilótaként.

A Széchenyi István Egyetem szeptemberben induló államilag finanszírozott és önköltséges képzéseire még nem késő jelentkezni azoknak, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel az általános felvételi eljárásban, vagy idén nem is próbáltak bejutni a felsőoktatásba. A pótfelvételi keretei között augusztus 7-ig van lehetőség beadni a jelentkezést. A felsőoktatásba felvételizők július 23-án 20 óra után kaptak értesítést arról, hogy felvették-e őket valamelyik általuk megjelölt intézménybe, s ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon tájékozódhattak a ponthatárokról. Közülük 4739-en annak örülhetnek, hogy a Széchenyi István Egyetem polgárai lesznek . A szakok túlnyomó részén jelentősen emelkedtek a ponthatárok, ennek ellenére a felvettek száma 7,5 százalékkal nőtt a tavalyihoz képest, ami abszolút rekordnak számít. Akit az általános felvételi eljárásban nem vettek fel vagy esetleg nem adta be jelentkezését, érdemes megfontolnia a pótfelvételit, amelyre július 30. és augusztus 7. között nyílik lehetőség. Ebben az eljárásban csakis egy felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére lehet jelentkezni a felvi.hu  honlapról elérhető e-felvételi-rendszeren keresztül.  A Széchenyi István Egyetem a pótfelvételi eljárásban összesen 62 államilag finanszírozott és önköltséges (alap-, mester-, osztatlan képzési és felsőoktatási szakképzési) szakot hirdetett meg, amelyek közül 18 angolul is elérhető. A nappali és levelező munkarendet is figyelembe véve ez összességében 136 különféle képzést jelent. A listában olyan népszerű szakok is szerepelnek, mint a logisztikai mérnöki, a műszaki menedzser, a nemzetközi tanulmányok, a szociálpedagógia, az agrármérnöki, az ESG – környezeti, társadalmi és irányítási szakember, a jogász, a modern technológiák és kiberbiztonság joga, az építőmérnöki, az ápolás és betegellátás (ápoló), a mérnökinformatikus, a gazdálkodási és menedzsment, valamint a kereskedelem és marketing szak. A pótfelvételiről és az elérhető szakokról a felvi.hu  oldalon és a felveteli@sze.hu  e-mail-címen lehet tájékozódni. A Széchenyi István Egyetemen július 23-án megrendezett Pont Ott Partin sokan együtt örülhettek az értesítő SMS-eknek, a pótfelvételi keretei között azonban azoknak is lehetőségük van jelentkezni, akiket nem vettek fel, vagy esetleg nem is felvételiztek. (Fotó: Adorján András)

Különösen értékes pályafutást ismert el a Széchenyi István Egyetem: az intézmény nevében dr. Pongrácz Attila, az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar dékánja július 29-én zafír emlékdiplomát adott át Lacó Károlynénak, aki 80 évvel ezelőtt, 1945-ben szerezte meg tanítói oklevelét. A ma is lenyűgöző szellemi frissességgel élő, 99 éves „Ica néni” életútja példaként állhat a fiatalok előtt. Lacó Károlyné Ivány Ilona, „Ica néni” 1926. június 12-én született Hegyeshalomban. Azért ott, mert szülei a Magyar Királyi Államvasutaknál dolgoztak a később Ausztriához csatolt Nyugat-Magyarországon, Bruck-Királyhidán, ami a régi Magyarország határállomása volt. Édesapja vasutasként segítette az elcsatolt burgenlandi területekért harcoló felkelőket 1921-ben, és a szülők mindenüket maguk mögött hagyva szöktek Ivány Ilona még pólyás bátyjával Biatorbágyig. Az apát más vasutasokkal együtt felfüggesztették, de mert az addig kicsi, hegyeshalmi állomás az ország új határállomása lett, szükség volt a Bruckban szolgáltak hozzáértésére. A szülők vagonokban laktak évekig, de Ivány Ilona már egy szolgálati házban született, amire máig jól emlékszik, ahogy minden másra. 1931-ben költöztek Győrbe, az akkori Szent György tér – a mai Bem tér – melletti Dugonics utcába. Életét és mindennapjait meghatározta a ’20-as években – még az ismert paralízisjárvány előtt – elszenvedett járványos gyermekbénulás, ami végtagtorzulást okozott nála, és emiatt soha nem tudott a jobb lábára nehezedni. Egy nehéz és kimerítő járási technikát gyakorolt be kislányként, nem tudott sem táncolni, sem szaladni, annál többet úszott és biciklizett. Az óvodát, a négy elemi osztályt, majd a négy felső tagozatot a Kálvária utcában végezte el, az elemit az apácáknál, a polgárit pedig a Győrnádorvárosi Római Katolikus Polgári Leányiskolában, ahol szintén apácák tanították. (Ide járt a később ismert íróvá váló, nála négy évvel fiatalabb Galgóczi Erzsébet is). Tizennégy éves kora után szülei a győri Szent Orsolya-rendi elemi népiskolai tanítóképző-intézetbe – a Széchenyi István Egyetem Apáczai-karának jogelődjébe – íratták, így a mai Prohászka-iskola épületében tanult, és öt év után kapott oklevelet és tett tanítói képesítő vizsgát. A második világháború szomorú eseményei miatt rövidebbre szabták a képzés végét, hiszen 1944 áprilisának elején, közvetlenül az első győri bombázás előtt a tanítás megszűnt, és kiadták a negyedikes diákoknak a bizonyítványt. Az ötödik év csak 1945 májusában kezdődhetett el, körülbelül két hónapig tartott, és csak pár diák volt jelen az órákon; a végzősök többsége még külföldön, vidéken várta sorsa rendeződését, többen sajnos meghaltak. Csoda volt egyébként az is, hogy Ica néniék túlélték az 1944. október 21-i bombázást, aminek során nádorvárosi lakóhelyük összeomlott, és nem sokkal később hegyeshalmi nyaralójuk is, ahol meghúzódtak. A háború utolsó hónapjait és a megszállást a Mosonmagyaróvárral szomszédos Levélen élte át, ahol 1945-ben magántanítást vállalt. Az emlékdiploma ünnepélyes átadására a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Lepke utcai idősek otthonában került sor, ahol 2022 óta viselik gondját Lacó Károlynénak. (Fotó: Dudás Máté) A pályakezdési nehézségek miatt csak 1952-től tanított. A győri Gárdonyi Géza Általános Iskolában dolgozott tíz évig, közben két évre a Tulipános-iskolába helyezték. 1962-től a Zrínyi Ilona Gimnázium és Általános Iskolába került – később a gimnázium és az általános iskola szétvált, az általánost összevonták a Gombos Ferenc Iskolával, ő pedig már onnan ment nyugdíjba 1981-ben. Pályája során az első négy évfolyamot tanította, illetve énekre oktatta az ötödikeseket. Diákjai szeretettel emlékeznek rá, köztük Nagy Ágnes, aki a Zrínyibe járt a ’60-as években. „Nagy létszámú osztály voltunk, a Ratkó-korszak szülöttei, és drága Ica néni két évig – harmadik-negyedikben – igazi tyúkanyónk volt. Mindenkire a gyerekeként tekintett egy kicsit, és velünk járt a lánya is (vele mindig kicsit szigorúbb volt). Szívtuk magunkba a szeretettel, sok türelemmel átadott tudást. Rá soha nem haragudtam, nála soha nem éreztem, hogy bárkire is másként nézne. Őt mindenki igazán szerette” – mondta. Lacó Károlynénak egyébként csodálatos érzéke van a zenéhez, persze most már nem hallhatjuk azt a tiszta szopránt, amellyel évtizedeken keresztül kórusban énekelt, többek között Halmos László karnagynál a Palestrina kórusban. Zongorázott és játszott tangóharmonikán; szintetizátorán még egészen 95-96 éves koráig muzsikált magának otthon, amikor már özvegyen élt a Bán Aladár utcában. Két gyermeke volt. Gábor fia (dr. Laczó Gábor bíró) 1947-ben, Ilona lánya (Bodó Jánosné) 1954-ben született. Férje elvesztését 1994-ben méltósággal viselte, de hatalmas traumaként élte meg három évvel később fia, majd 2013-ban lánya halálát. Lelki békéjét mégis, a legnagyobb megpróbáltatások ellenére is igyekezett megőrizni, családja, barátai, nem hallották panaszkodni, övéi szinte sírni sem látták. Inkább ő volt mindenki számára a biztos, nyugodt pont, és mindenkivel tartja a kapcsolatot, hol személyesen, hol telefonon. Lakásából kimozdulni már több mint 25 éve nem tudott, de épp ezért elsajátította a technika kínálta lehetőségeket, s ma már a győri Lepke utcai idősotthonból messengerezik és videochatel. Folyamatosan facebookozik, ha kell, e-mailt ír. Már ágyhoz kötött, 2022 tavasza óta az ápolók gondozására szorul. Öt unokája mellett hét dédunokája van, a legnagyobb 14 éves, a legkisebb pedig három és fél.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai párbeszédet indított a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) országaival annak érdekében, hogy elmélyítse felsőoktatási, kutatási és innovációs együttműködéseit. Ennek jegyében látogattak Győrbe a Fülöp-szigetek, Indonézia, Laosz, Malajzia, Thaiföld és Vietnám magyarországi nagykövetségeinek képviselői, akik nyitottan fogadták az intézmény kezdeményezését. A Széchenyi István Egyetem a délkelet-ázsiai térség több országának budapesti nagyköveteit, ügyvivőit és a követségek más képviselőit fogadta a napokban Győri Innovációs Parkjában, hogy közösen feltérképezzék a jövőbeni felsőoktatási, kutatási és innovációs együttműködési lehetőségeket. A program során dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes átfogó képet nyújtott az intézmény célkitűzéseiről, nemzetközi törekvéseiről, valamint arról, milyen jelentőséggel bírnak a nemzetközi felsőoktatási rangsorok – mint a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education – a globális láthatóság és a partneri kapcsolatrendszer szempontjából. Mint kiemelte, a Széchenyi-egyetem mindkét szervezet világranglistáján és további hat rangsorán szerepel. Szerinte ezek az értékelések nem csupán visszajelzést adnak az intézmény teljesítményéről, hanem egyre meghatározóbbak a tudományos kooperációk, a közös publikációk és a kettős képzési programok kialakításánál is. Dr. Lukács Eszter előadásában nagy hangsúlyt kaptak azok a területek, amelyekben az egyetem nemzetközi szinten különösen erős: ilyenek a STEM-irányok – vagyis a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai képzések-kutatások –, valamint a fenntarthatóság, a digitalizáció, az egészségtechnológia és az ipari partnerekkel való szoros együttműködések. „A STEM univerzális nyelv, amely hidat képezhet kultúrák, gazdaságok és tudományos közösségek között. Ezen keresztül tudunk igazán kapcsolódni egymáshoz  – hangsúlyozta az elnökhelyettes. – A Széchenyi-egyetem célja, hogy a délkelet-ázsiai régióval olyan partnerségeket alakítson ki, amelyek a közös értékeken, a kölcsönös elismerésen és a globális kihívásokra adott közös válaszokon alapulnak. ” A találkozó résztvevői a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. (Fotó: Adorján András) A nagykövetségek jelen lévő nagykövetei, ügyvivői és képviselői megerősítették az együttműködés iránti nyitottságot. Maria Elena P. Algabre, a Fülöp-szigetek nagykövete úgy fogalmazott: a Széchenyi-egyetem kutatásra, innovációra és technológiatranszferre irányuló törekvései összhangban állnak az ASEAN jövőképével, amely a befogadó, fenntartható fejlődést tűzi ki célul. „ Ez a látogatás segít abban, hogy jobban megértsük, a győri intézmény milyen területeken kiemelkedő. A Széchenyi István Egyetem előnye egyértelműen a STEM-fókuszban rejlik, ami alapját képezheti a malajziai intézményekkel történő kapcsolatfelvételnek ” – mondta Vanitha Gopalakrishnan, Malajzia budapesti ügyvivője, aki az esemény egyik kezdeményezője volt. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlatias megközelítés és a nemzetközi kapcsolatok iránti nyitottság bizalmat kelt az ASEAN-küldöttségek körében, és hosszú távú együttműködések elindításához járulhat hozzá. „A rendezvény egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a tartós és hatékony partnerségekhez nem elegendőek a szándéknyilatkozatok – valódi együttműködésekre van szükség, konkrét programokkal, közös célokkal és elkötelezett szakmai közösségekkel” – fejtette ki dr. Lukács Eszter. Hozzátette, hogy a találkozó eredményeként célzottan keresik meg azokat az ázsiai intézményeket, amelyekkel kettős képzések, nemzetközi kutatási projektek vagy ösztöndíjprogramok indíthatók.